Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
1
ACT XI OF 1997 ON THE PROTECTION OF
TRADE MARKS AND GEOGRAPHICAL INDICATIONS
In order to promote the development of Hungarian market economy, to improve
competition conditions based on the use of signs capable of distinguishing goods and services, to
assist public in gathering information, and in conformity with the international and European
Community law obligations of the Republic of Hungary concerning the protection of intellectual
property, the Parliament enacts the following Act on the Protection of Trade marks and
Geographical Indications:
PART I
PROTECTION OF TRADE MARKS
Chapter I
SUBJECT MATTER OF TRADE MARK PROTECTION
Signs capable of distinction
Article 1
(1) Trade mark protection shall be granted for any signs capable of being represented
graphically provided that these are capable of distinguishing goods or services from those of other
undertakings.
(2) Signs which may be granted trade mark protection are in particular:
(a) words, combination of words, including personal names and slogans,
(b) letters, numerals,
(c) figures, pictures,
(d) two- or three-dimensional forms, including the shape of goods or of their packaging,
(e) colours, combination of colours, light signals, holograms,
(f) sound signals, and
(g) combination of signs under (a) to (f).
Absolute grounds for refusal
Article 2
(1) A sign may not be granted trade mark protection if it does not meet the requirements of
Article 1.
(2) A sign shall be excluded from trade mark protection if:
(a) it is devoid of any distinctive character, in particular if it consists exclusively of signs or
indications which may serve, in trade, to designate the kind, quality, quantity, intended purpose,
value, geographical origin or the time of production of the goods or of rendering of the service, or
other characteristics of the goods or services, or which have become customary in the current
language or in the practices of trade;
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
2
(b) it consists exclusively of a shape which results from the nature of the goods themselves
or which is necessary to obtain a technical result or which gives substantial value to the goods.
(3) A sign shall not be excluded from trade mark protection in accordance with paragraph
(2)(a) if, either before or after the date of priority, it has acquired a distinctive character in
consequence of the use which has been made of it.
Article 3
(1) A sign may not be granted trade mark protection if:
(a) it is contrary to public policy or to accepted principles of morality;
(b) it is liable to deceive public as to the nature, quality, geographical origin or other
characteristics of the goods or services;
(c) its registration was applied for in bad faith.
(2) A sign shall be excluded from trade mark protection if:
(a) it consists of, or contains any of the emblems listed in Article 6 ter
(1) of the Paris
Convention for the Protection of Industrial Property, provided that such a sign has been
communicated according to Article 6 ter
(3);
(b) it consists of badges, symbols or escutcheons, not covered by point(a), which are of
public interest, or if it contains such badges, symbols or escutcheons;
(c) it consists exclusively of symbols having a close relation to religious or other beliefs.
(3) Trade mark protection shall be granted with the consent of the competent authority to
signs of which the emblems defined under paragraph 2(a) and (b) form only an element.
(4) A sign may not be granted trade mark protection if it consists of or contains a
geographical indication registered pursuant to this Act or to European Community law. This
provision shall apply to goods which do not originate in a geographical area corresponding to the
geographical indication or in connection with which the geographical indication cannot be used for
any other reason on the basis of the provisions of this Act or of European Community law.
Relative grounds for refusal
Article 4
(1) A sign may not be granted trade mark protection:
(a) with respect to identical goods or services, if the sign with the later date of priority is
identical with an earlier trade mark;
(b) if because of its identity with or similarity to the earlier trade mark and the identity or
similarity of the goods or services there exists a likelihood of confusion on the part of the public;
(c) with respect to dissimilar goods or services if the sign with the later date of priority is
identical with or similar to an earlier trade mark having a reputation in the country where the use
without due cause of the later sign would take unfair advantage of or be detrimental to the
distinctive character or the repute of the earlier trade mark.
(2) “Earlier trade mark” means a trade mark whose registration was applied for with an
earlier date of priority or – for the purposes of paragraph (1)(a) and (b) – a sign which has become
well-known at an earlier date in the country under the Paris Convention for the Protection of
Industrial Property even if that sign is not registered. “Earlier trade mark” shall also mean –
depending on the registration of the sign – an earlier trade mark application.
(3) A sign may not be refused trade mark protection if it conflicts with an earlier trade mark,
which has not been used by the holder in accordance with the provisions of Article 18.
(4) For the purposes of this Act, the likelihood of confusion includes the likelihood of
association with the earlier trade mark.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
3
Article 5
(1) A sign may not be granted trade mark protection:
(a) if it would infringe earlier personal rights of others, in particular a right in a name or of
personal portrayal;
(b) if it would conflict with an earlier copyright or industrial property right of others,
including conflict with the name of a protected plant variety.
(2) A sign shall not be granted trade mark protection
(a) if it has been earlier used effectively in the country without registration where the use of
the sign without the consent of the prior user would be contrary to law; and
(b) if, with respect to identical or similar goods or services, it is identical with or similar to a
trade mark whose protection has lapsed by reason of expiration and less than two years have
elapsed since the lapse, unless the earlier trade mark had not been used in conformity with the
provisions of Article 18.
(3) In determining whether a right, use or expiration is deemed as earlier within the meaning
of paragraphs (1) and (2), the priority of the application for registration shall be taken into account.
Article 6
A sign shall be excluded from trade mark protection if the representative or agent applies
for registration in his own name without the holder‟s authorization, unless the representative or
agent justifies his action.
Declaration of consent
Article 7
(1) A sign may not be refused trade mark protection in accordance with Articles 4 and 5 if
the holder of the earlier right consents to the registration of the later sign.
(2) A declaration of consent shall be valid if drawn up as an official document or a private
document providing sufficient evidence.
(3) A declaration of consent may be contested under those provisions of the Civil Code that
concern actions for avoidance of a contract by reason of mistake, deception or threat; the
declaration may not be withdrawn and may not be replaced by the decision of a Court.
Registrability
Article 8
(1) Trade mark protection shall be granted for a sign if
(a) it satisfies the requirements of Article 1 and is not excluded from trade mark protection
under the terms of Articles 2 to 7 and
(b) the relevant application complies with the requirements laid down by this Act.
Chapter II
RIGHTS AND OBLIGATIONS CONFERRED BY TRADE MARK PROTECTION
Right to trade mark protection
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
4
Article 9
(1) The right to the legal protection of a trade mark (hereinafter referred to as "trade mark
protection") shall belong to the person who has made the trade mark registered according to the
procedure prescribed by this Act.
(2) Any natural or legal person or a company without legal personality, irrespective of
pursuing economic activities, may apply for trade mark protection.
(3) If two or more persons apply for registration jointly, trade mark protection shall belong
to them jointly. Where two or more persons are entitled to the right, it shall be deemed to belong to
them equally unless otherwise provided.
Establishment of trade mark protection
Article 10
Trade mark protection shall begin with registration and shall be effective retroactively from
the date of filing of the application.
Term of trade mark protection
Article 11
(1) Trade mark protection shall have a term of 10 years beginning on the date of filing of the
application.
(2) Trade mark protection shall be renewed for further periods of 10 years. In case of
renewal, the new period of protection shall begin on the day following the date of expiration of the
previous period.
Rights conferred by trade mark protection
Article 12
(1) Trade mark protection shall confer on its holder the exclusive right to use the trade
mark.
(2) On the basis of the exclusive right of use, the holder shall be entitled to prevent any
person not having his consent from using in the course of trade:
(a) any sign identical with the trade mark in relation to goods or services which are identical
with those for which the trade mark is registered;
(b) any sign where, because of its identity with or similarity to the trade mark and the
identity or similarity of the goods or services, there exists a likelihood of confusion on the part of
the public; or
(c) any sign which is identical with or similar to the trade mark in relation to goods and
services which are not identical with or not similar to those for which the trade mark is registered,
provided that the trade mark has a reputation in the country and the use of that sign without due
cause would take unfair advantage of, or would be detrimental to, the distinctive character or the
repute of the trade mark.
(3) The following, in particular, shall be prohibited under paragraph (2):
(a) affixing the sign to the goods or to the packaging thereof;
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
5
(b) putting on the market or offering for sale the goods under that sign or stocking them for
such purposes;
(c) offering or supplying services under that sign;
(d) importing or exporting the goods under the sign;
(e) using the sign in business correspondence and in advertising.
Reproduction of trade marks in reference works
Article 13
If the reproduction of a trade mark in a dictionary, lexicon, encyclopaedia or similar
reference work gives the impression that it constitutes the generic name of the goods or services for
which the trade mark is registered, the publisher of the work shall, at the request of the holder of
the trade mark, indicate – in the next edition of the publication at the latest – that the trade mark has
been registered and is under trade mark protection.
Unlawful use of a trade mark by an agent or representative
Article 14
Where a trade mark is registered in the name of the agent or representative without the
holder's authorization, the holder shall be entitled to oppose the unauthorized use of his trade mark
by his agent or representative, unless the agent or the representative justifies his action.
Limitations of trade mark protection
Article 15
(1) Trade mark protection shall not entitle the holder to prohibit a third party from using in
the course of trade and in accordance with the requirements of fair trade practice,
(a) his own name or address;
(b) indications concerning the kind, quality, quantity, intended purpose, value, geographical
origin, the time of production of the goods or of rendering of the service, or other characteristics of
the goods or service;
(c) the trade mark where it is necessary to indicate the intended purpose of the goods or
services, in particular in the case of accessories or spare parts.
(2) On the basis of paragraph (1)(a), only a natural person may invoke his own name or
address against the holder of the trade mark.
Exhaustion of the rights conferred by trade mark protection
Article 16
(1) Trade mark protection shall not entitle the holder to prohibit the use of the trade mark in
relation to goods which have been put on the market in the European Economic Area by him or
with his expressed consent.
(2) Paragraph (1) shall not apply where the holder has legitimate reasons to oppose further
commercialisation of the goods, in particular where the condition of the goods has been changed or
impaired.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
6
Acquiescence
Article 17
(1) Where the holder has acquiesced, for a period of five successive years, in the use of a
later trade mark in the country while being aware of such use, he shall no longer be entitled either
to oppose the use of the later trade mark in the country or to request, on the basis of his earlier trade
mark, the cancellation thereof [Article 33(2)(b)].
(2) Paragraph (1) shall only apply to goods or services in relation to which the later trade
mark was put in genuine use.
(3) Paragraph (1) shall not apply where the later trade mark was applied for in bad faith.
(4) The holder of a later trade mark shall not be entitled to oppose the use of the earlier trade
mark, even though the holder of the earlier trade mark may no longer oppose, on the basis of
paragraph (1), the use of the later trade mark.
(5) The provisions of paragraphs (1) to (4) shall apply mutatis mutandis to earlier trade
marks having a reputation, to trade marks that have become well-known in the country at an earlier
date, as well as to earlier rights referred to in Article 5(1) and (2)(a).
Failure to use of trade marks
Article 18
(1) If, within a period of five years following the date of registration, the holder has not
commenced genuine use of the trade mark in the country in connection with the goods or services
for which it is registered, or if such use has been suspended during an uninterrupted period of five
years, trade mark protection shall be subject to the legal consequences provided for in this Act
[Article 4(3); Article 5(2)(b); Article 30(d); Article 33(2)(a); Article 34; Article 61/E; Article
73(2)], unless the holder duly justifies non-use.
(2) For the purposes of paragraph (1), the following shall also constitute genuine use of the
trade mark in the country:
(a) use of the trade mark in a form differing from the registered form only in elements
which do not alter the distinctive character;
(b) affixing of the trade mark to goods or to the packaging thereof in the territory of the
country solely for export purposes.
(3) For the purposes of paragraph (1), use of the trade mark with the authorization of the
holder shall be deemed to constitute use by the holder.
Chapter III
TRADE MARKS AND TRADE MARK PROTECTION AS OBJECTS OF PROPERTY
Succession in title
Article 19
(1) Rights deriving from a trade mark and from trade mark protection may be transferred
and assigned.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
7
(2) The successor in title to a legal person or to a company without legal personality shall
also acquire the trade mark, unless otherwise provided by the parties or the circumstances clearly
dictate otherwise.
(3) Trade mark protection may be assigned by contract. Trade mark protection may also be
assigned in respect of some of the goods or services for which the trade mark is registered.
(4) The contract for the assignment of trade mark protection shall be null and void where the
assignment is likely to mislead the public.
(5) Where a trade mark is applied for or is registered in the name of the agent or
representative without the holder's authorization, the latter shall be entitled to demand the
assignment in his favour of the right to trade mark protection or of the registration, unless the agent
or the representative justifies his action.
Pledge
Article 20
Rights deriving from a trade mark and from trade mark protection may be pledged. A right
of pledge shall only be constituted if the mortgage contract is made in writing and the right of
pledge is entered in the Trade Mark Register.
Joint right to trade mark protection and joint trade mark protection
Article 21
(1) Where there are two or more holders of the same trade mark, each of the joint holders
may exercise the rights conferred by trade mark protection over his own share. Where one joint
holder wishes to dispose of his share, the other joint holders shall enjoy a right of preemption with
respect to third parties.
(2) The trade mark may be used by any one of the joint holders alone; however, he shall be
obliged to pay appropriate remuneration to the other joint holders, in proportion to their shares. For
the purposes of Article 18, such use of the trade mark shall be deemed to constitute use by all of the
holders.
(3) A license for the use of a trade mark may only be granted to a third party jointly by the
joint holders. Collective consent may be replaced by a court judgement under the general
provisions of civil law.
(4) In the event of doubt, the shares of all joint holders shall be deemed equal. If one of the
joint holders surrenders his trade mark protection, the rights of the other joint holders shall extend
to his share, in proportion to their own shares.
(5) Any one of the joint holders may also act individually to renew, enforce and protect
trade mark rights. His legal acts - settlement, admission of claims and waiver of rights excepted -
shall be binding on any other joint holder who has failed to observe a time limit or to perform a
required act, provided that such other joint holder has not subsequently remedied his omission.
(6) Where the acts of the joint holders are divergent, a decision shall be taken having regard
to all other relevant facts in the procedure.
(7) Costs relating to joint trade mark protection shall be borne by the joint holders in
proportion to their shares. If, despite being notified, a joint holder does not pay the costs for which
he is liable, the joint holder who has paid those costs may claim assignment to him of the share
belonging to the joint holder having not met his obligations.
(8) The provisions concerning joint trade mark protection shall apply mutatis mutandis to
joint trade mark applications.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
8
Application of the provisions of the Civil Code
Article 22
Matters relating to the transfer, assignment and pledge of rights deriving from a trade mark
and from trade mark protection, the joint right to trade mark protection and joint trade mark
protection, as well as concerning property rights and personal status relating to trade marks that are
not covered by this Act shall be governed by the provisions of the Civil Code.
Chapter IV
TRADE MARK LICENSE CONTRACTS
Conclusion of trade mark license contracts
Article 23
(1) Under a trade mark license contract, the holder of trade mark protection licenses the
right to use a trade mark and the licensee is required to pay royalties.
(2) The parties shall be free to determine the contents of the license contract. However, any
license contract whose fulfilment is likely to mislead the public shall be null and void.
Rights and obligations of the parties
Article 24
(1) The holder shall guarantee for the whole duration of the license contract that no third
parties hold rights in the trade mark preventing or limiting exercise of the right of use. This
guarantee shall be subject to the rules applicable to a vendor who transfers proprietary rights,
except that the licensee may, instead of cancellation, terminate the contract with immediate effect.
(2) The holder shall inform the licensee of any third party rights in relation to the trade mark
and of any other important circumstances. However, he shall be obliged to transfer economic,
technical and organizational know-how only if this has been expressly agreed.
(3) The holder may control the licensee as to the quality of the goods bearing the trade mark
or of the services supplied under the trade mark.
(4) The license contract shall cover all goods and services for which the trade mark is
registered and every mode of use, to any extent whatsoever, without limitation in time or as to
territory.
(5) A right of use shall be exclusive only if expressly stipulated by contract. In the case of
an exclusive license, the holder may also use the trade mark in addition to the licensee who has
acquired the right of use, unless expressly excluded by contract. The holder may terminate the
exclusivity of a license, subject to a proportional reduction in the royalty, if the licensee does not
begin use of the trade mark within a reasonable period of time under the given circumstances.
(6) The licensee may transfer the license or grant sub-licences to third parties only with the
express consent of the holder.
Termination of license contracts
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
9
Article 25
The license contract shall terminate ex nunc when the contractual period expires or when
certain specified circumstances occur or when the trade mark protection expires.
Effect of provisions relating to license contracts
Article 26
(1) The parties may derogate by mutual consent from the provisions relating to license
contracts where not prohibited by law.
(2) Matters relating to license contracts that are not covered by this Act shall be governed by
the provisions of the Civil Code.
Chapter V
INFRINGEMENT
Trade mark infringement
Article 27
(1) Any person who unlawfully uses a trade mark in contravention of the provisions of
Article 12, commits trade mark infringement.
(2) The holder may, according to the circumstances of the case, have recourse to the
following civil remedies:
(a) he may request that the fact of infringement be declared by the court;
(b) he may request an injunction that the infringer cease his infringement or any acts
directly threatening with it;
(c) he may demand that the infringer give information on the identity of persons involved in
the production and distribution of the infringing goods or the provision of infringing services and of
their channels of distribution;
(d) he may demand satisfaction from the infringer by way of a declaration or by other
appropriate means; if necessary, the declaration shall be made public by the infringer or at his
expense;
(e) he may require surrender of the enrichment obtained by the infringement of the trade
mark;
(f) he may request the seizure, the transfer to a specific person, the recall and the definitive
removal from the channels of commerce, or destruction, of the infringing products and the
packaging thereof, as well as of the means and materials exclusively or principally used for
infringement.
(3) Where a trade mark is infringed, the holder may also claim damages under the rules of
civil liability.
(4) The holder may submit the claim referred to in paragraph (2)(b) also against any person
whose services were used in the infringing activities.
(5) The holder may submit the claim referred to in paragraph (2)(c) also against any person
who
(a) was found in possession of the infringing goods on a commercial scale;
(b) was found to be using the infringing services on a commercial scale;
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
10
(c) was found to be providing on a commercial scale services used in infringing activities;
(d) was indicated by the person referred to in points (a) to (c) as being involved in the
production or distribution of the infringing goods or the provision of the infringing services.
(6) For the purposes of paragraph (5)(a) to (c), the acts are carried out on a commercial scale
if it is obvious from the nature and quantity of the infringing goods or services that these acts are
carried out for direct or indirect economic or commercial advantage. In the absence of proof to the
contrary, acts carried out by consumers in good faith shall not be regarded as acts carried out on a
commercial scale.
(7) On the basis of paragraph (2)(c) and paragraph (5), the infringer or the person referred to
in paragraph (5) may be required to provide, in particular, the following information:
(a) the names and addresses of the producers, distributors, suppliers and holders of the
infringing goods or services, as well as the intended or involved wholesalers and retailers;
(b) the quantities produced, delivered, received or ordered of the infringing goods or
services, as well as the prices obtained or given for the goods or services in question.
(8) At the request of the holder, the court may rule that the infringing nature of the means,
materials, goods and packaging seized, recalled or definitively removed from the channels of
commerce be removed or, where this is not possible, that they be destroyed. In justified cases, the
court may order, in place of destruction, that the means and materials seized be auctioned according
to the procedure of judicial execution; in such cases, the court shall decide how the sum obtained is
to be used.
(9) Seizure of the means and materials used in infringing activities and of the infringing
goods and packaging shall be admissible even if they are not in the possession of the infringer, but
the holder knew or had reasonable grounds to know about the infringement.
(10) The court shall order the measures referred to in paragraph (2)(f) and paragraph (8) at
the expense of the infringer, except when derogation therefrom is justified by the circumstances of
the particular case. In ordering the recall and the definitive removal from the channels of
commerce, or destruction, the court shall decide by taking into account the interests of third parties
and by ensuring the proportionality of the measures to the seriousness of the infringement.
(11) At the request of the holder, the court may order that its decision be made public at the
expense of the infringer. The court shall decide on the manner of the publicity. Publicity shall
mean, in particular, publication in a national daily newspaper or on the Internet.
Customs law consequences of trade mark infringement
Article 28
Where a trade mark is infringed, the holder may, according to the provisions of specific
legislation, request for action by the customs authorities to prevent infringing goods be put on the
market.
Rights of the applicant and the licensee in the case of trade mark infringement
Article 29
(1) An applicant may also institute proceedings for trade mark infringement; however, the
proceedings shall be suspended until the decision to register the trade mark has become final.
(2) A licensee recorded in the Trade Mark Register may institute proceedings for trade mark
infringement in his own name if he has invited the holder to take appropriate action in order to stop
the infringement and the holder has failed to take action within 30 days of the invitation.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
11
Chapter VI
LAPSE OF TRADE MARK PROTECTION
Modes of lapse
Article 30
(1) Trade mark protection shall lapse:
(a) when its term expires without renewal (Articles 11 and 31), on the day following the
date of expiration;
(b) if the holder surrenders the protection (Article 32), on the day following the date of
receipt of the surrender or at an earlier date specified by the holder;
(c) if it is cancelled (Article 33), with retroactive effect to the date of filing of the
application;
(d) if the holder has not put the trade mark to genuine use (Articles 18 and 34), with
retroactive effect to the starting date of the procedure for a decision on revocation or to the date of
priority of the conflicting later trade mark, whichever is earlier;
(e) if the trade mark loses its distinctive character or becomes deceptive (Article 35), with
retroactive effect to the starting date of the procedure for a decision on revocation or to the date of
priority of the conflicting later trade mark, whichever is earlier;
(f) in the event of dissolution of the holder legal person or company without legal
personality [Article 9(2)] without a successor in title, with retroactive effect to the date of
dissolution.
(2) Under paragraphs (1)(d) and (1)(e), at the request of either of the parties trade mark
protection may also be revoked with retroactive effect to such an earlier date on which the grounds
for revocation occurred.
Partial lapse by reason of expiration of protection
Article 31
Where trade mark protection is renewed only in respect of some of the goods or services for
which the trade mark has been registered, trade mark protection shall lapse by reason of expiration
of protection in respect of the parts not covered by the renewal.
Surrender of trade mark protection
Article 32
(1) The holder entered in the Trade Mark Register may surrender his trade mark protection
by a written declaration addressed to the Hungarian Intellectual Property Office.
(2) If the surrender affects the rights of third parties deriving from legislation, from rulings
of an authority, from a license contract or from any other contract recorded in the Trade Mark
Register, or if a lawsuit is recorded in the Trade Mark Register, it shall take effect only with the
consent of the parties concerned.
(3) Surrender may be made in respect of some of the goods or services for which the trade
mark is registered.
(4) Surrender of trade mark protection may not be withdrawn.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
12
Cancellation
Article 33
(1) The trade mark shall be cancelled
(a) if the subject matter of the trade mark protection does not satisfy the requirements laid
down in Article 8(a);
(b) if the subject matter of the trade mark protection differs from, or the list of goods or
services extends beyond, the content of the application as filed at the accorded filing date or – in
the case of division – the content of the divisional application;
(c) if the international trade mark application has been filed by a person not entitled to it
under the Madrid Agreement or the Protocol Relating to the Madrid Agreement [Article 76/I(1)(a)].
(2) The trade mark may not be cancelled
(a) if it conflicts with an earlier trade mark [Article 4(2)] the use of which does not satisfy,
at the time of filing of the request for cancellation, the requirements laid down in Article 18; or
(b) if it conflicts with an earlier trade mark, non-registered sign or any other rights whose
holder was aware of the registration of the later trade mark and has acquiesced, for a period of five
successive years, in the use of that trade mark, unless the holder of the later trade mark acted in bad
faith.
(3) Where the grounds for cancellation exist in respect only of some of the goods or services
for which the trade mark is registered, cancellation shall be pronounced in the form of a
corresponding limitation of the protection.
(4) Should a request for cancellation be refused by a final decision, a new procedure for the
cancellation of the same trade mark on the same grounds may not be instituted by any person.
Revocation by reason of non-use
Article 34
(1) Trade mark protection shall be revoked by reason of non-use in respect of all or some of
the goods or services for which the trade mark is registered, depending on whether non-use exists
in respect of all or some of the goods or services for which the trade mark is registered.
(2) Revocation of trade mark protection by reason of non-use shall not be declared if, during
the interval between expiration of the period laid down in Article 18(1) and filing of the request for
revocation by reason of non-use, the trade mark has been put in genuine use or such use has been
resumed. This provision shall not apply where the commencement or resumption of use within a
period of three months preceding the filing of the request occurs only after the holder becomes
aware that a decision on revocation by reason of non-use will be requested.
(3) Should a request for revocation by reason of non-use be refused by a final decision, a
new procedure for revocation of the same trade mark on the same grounds may not be instituted by
any person.
Revocation by reason of loss of distinctive character or becoming deceptive
Article 35
(1) Trade mark protection shall be revoked
(a) if, in consequence of acts of the holder, the trade mark has become the common name in
the trade for a product or service for which it is registered; or
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
13
(b) if, in consequence of use, the trade mark has become deceptive, particularly as to the
nature, quality or geographical origin of the goods or services.
(2) Trade mark protection shall be revoked by reason of loss of distinctive character or
becoming deceptive in respect of all or some of the goods or services for which the trade mark is
registered, depending on whether the grounds for revocation exist in respect of all or some of the
goods or services for which the trade mark is registered.
(3) Should a request for revocation by reason of loss of distinctive character or becoming
deceptive be refused by a final decision, a new procedure for revocation of the same trade mark on
the same grounds may not be instituted by any person.
Revocation by reason of dissolution of the holder without successor in title
Article 35/A
Should a request for revocation by reason of dissolution of the holder without successor in
title be refused by a final decision, a new procedure for revocation of the same trade mark on the
same grounds may not be instituted by any person.
Reclaiming of royalties
Article 36
If the trade mark protection lapses ex tunc, only the portion of the royalties paid to the
holder that was not covered by the profits derived from the use of the trade mark may be reclaimed.
PART II
PROCEDURES BEFORE THE HUNGARIAN INTELLECTUAL PROPERTY OFFICE IN
TRADE MARK MATTERS
Chapter VII
GENERAL PROVISIONS GOVERNING TRADE MARK PROCEDURES
Competence of the Hungarian Intellectual Property Office
Article 37
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall have competence in the following trade
mark matters:
(a) registration of trade marks,
(b) renewal of trade mark protection,
(c) revocation of trade mark protection,
(d) cancellation of trade marks,
(e) division of trade mark protection,
(f) keeping the records of trade mark applications and trade marks,
(g) official information.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
14
(2) The Hungarian Intellectual Property Office shall also have competence in matters
deriving from the application of provisions relating to the Community trade mark system (Chapter
X/A) and to the international registration of trade marks (Chapters X/B to X/D).
Application of the general rules of public administration procedures
Article 38
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall proceed in trade mark matters falling
within its competence – with the exceptions laid down in this Act – by applying the provisions of
the Public Administration Procedures Act.
(2) In the absence of a provision of legislation to the contrary, the Hungarian Intellectual
Property Office shall proceed in trade mark matters within its competence on request.
(3) The provisions of the Public Administration Procedures Act which are related to
notifications and notices – issued ex officio or on request – concerning the start of procedures and
first contact shall not apply in trade mark matters.
(4) The provisions of the Public Administration Procedures Act relating to succession in
title shall not apply in trade mark matters.
Decisions of the Hungarian Intellectual Property Office
Article 39
(1) [repealed]
(2) The Hungarian Intellectual Property Office shall proceed and take its decisions in
cancellation and revocation procedures at hearings held by a three-member board, except when the
latter procedure is initiated due to the dissolution of the holder of the trade mark without a
successor in title. Where a hearing must be held on an opposition filed against the registration of a
trade mark in a trade mark registration procedure, a three-member board set up by the Hungarian
Intellectual Property Office shall hold the hearing and take a decision. The board shall take its
decisions by majority.
(3) Decisions of the Hungarian Intellectual Property Office shall take effect on service
unless their review is requested.
(4) Decisions of the Hungarian Intellectual Property Office shall be served by a public
notice if
(a) the address or the registered seat (establishment, branch of establishment) of the party is
unknown, or
(b) the mail is returned with a remark that the whereabouts or the address of the party are
unknown.
(5) The public notice shall be published in the official journal and on the website of the
Hungarian Intellectual Property Office on the same day. Decisions served by a public notice shall
be considered delivered on the fifteenth day after the publication of the notice. In any other matters
pertaining to the service of decisions by a public notice, the provisions of the Public Administration
Procedures Act shall apply except that posting shall mean the publication of the public notice.
(6) Where the provisions of Article 44(1) apply, all decisions shall be delivered to the
representative.
(7) The provisions of the Public Administration Procedures Act related to the publication of
decisions shall not apply in trade mark matters.
Establishment of facts
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
15
Article 40
(1) In trade mark procedures before it, the Hungarian Intellectual Property Office shall
examine the facts of its own motion, with the exception set out in paragraph (2), its examination
shall not be restricted to the allegations of the parties.
(2) In trade mark registration procedures, in the subject of opposition filed against the
registration of a sign, in cancellation procedures and in revocation procedures, the Hungarian
Intellectual Property Office shall examine the facts within the framework of the request and on the
basis of the allegations and statements of the parties and the data verified by them.
(3) The decisions of the Hungarian Intellectual Property Office may only be based on facts
or evidence on which the parties concerned have had an opportunity to present their comments;
however, facts or evidence not submitted by the party in due time may be left out of consideration.
(4) Together with a notice about the legal consequences of the omission, the parties shall be
invited or notified to rectify the irregularities of documents submitted in trade mark matters.
(5) Public hearings shall not be held in trade mark matters.
Time limits
Article 41
(1) The time limits prescribed by this Act shall not be extended. Failing to comply with such
time limits shall involve legal consequences without further notice.
(2) Where this Act does not prescribe any time limit to rectify irregularities or to submit a
statement, a time limit of at least thirty days shall be fixed for the party, which may be extended on
request before the expiration of the period. A time limit of more than three months and more than
three extensions of a time limit may be granted only in particularly justified cases.
(3) The time limits prescribed for administration by the Public Administration Procedures
Act shall not apply to trade mark matters, neither shall apply the provisions of the Public
Administration Procedures Act prescribing time limits for other measures of the proceeding
authority.
(4) In trade mark matters the filing date of documents submitted by post is the date on
which the document was delivered to the Hungarian Intellectual Property Office. Documents
delivered after the time limit set by the Hungarian Intellectual Property Office shall be deemed
submitted in due time if the document was posted by registered mail before the expiration of the
time limit, unless the document was delivered later than two months after the expiration of the time
limit.
Restitutio in integrum
Article 42
(1) In trade mark matters – unless excluded under paragraph (5) – a request for restitutio in
integrum may be submitted within 15 days of the unobserved date or of the last day of the
unobserved time limit. The request must state the grounds for failing to comply and the
circumstances showing that the failure to comply occurred without the requesting party‟s fault.
(2) Where the failure to comply became known to the party subsequently or the cause
thereof ceased subsequently, the time limit shall be reckoned from the date on which the failure to
comply became known or the cause thereof ceased. The request for restitutio in integrum shall be
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
16
admissible only within six months from the date not complied with or the last day of the time limit
not complied with.
(3) Where a time limit is not complied with, the omitted act must be carried out
simultaneously with the filing of the request for restitutio in integrum or – if it is admissible – an
extension of the time limit may be requested.
(4) If the Hungarian Intellectual Property Office grants restitutio in integrum, the acts
carried out by the party in default shall be considered to have been performed within the time limit
not complied with; a hearing held on the date not complied with shall be repeated where necessary.
Depending on the outcome of the new hearing, it shall be decided whether the decision taken at the
original hearing should maintain or should be revoked in whole or in part.
(5) Restitutio in integrum shall be excluded:
(a) in the event of failing to comply with the time limit prescribed for filing the declaration
of priority [Article 53(2)];
(b) in the event of failing to comply with the time limit of six months fixed for claiming
convention or exhibition priority;
(c) in the event of failing to comply with the time limit prescribed for filing the opposition
[Article 61/B(1) and (2) and Article 76/P(3)];
(d) in the event of failing to comply with the time limit fixed for filing the request for
accelerated procedure [Article 64/A(1)].
Suspension of the procedure
Article 43
(1) Where legal proceedings are instituted with respect to the entitlement to file a trade mark
application or to the right to trade mark protection, the trade mark procedure shall be suspended
until the court decision becomes final. If deciding on the merits of a trade mark case depends on a
previous consideration on such a matter in which the procedure falls within the competence of
another authority, the Hungarian Intellectual Property Office shall suspend the trade mark
procedure.
(2) In the event of the death of a party or the dissolution of a legal entity, the procedure shall
be suspended until the successor in title is communicated and attested. If the successor in title is not
communicated within a reasonable time according to the circumstances of the case, the Hungarian
Intellectual Property Office shall terminate the procedure or shall decide on the basis of the
material at its disposal.
(3) The Hungarian Intellectual Property Office shall suspend the trade mark procedure at the
request of the party or ex officio if the case cannot be decided on solid grounds without a decision
taken in another, closely connected procedure under its own competence.
(4) The trade mark registration procedure cannot be suspended at the request of the party,
except where the provisions of paragraph (1) or (3) would apply.
(5) The suspension of the procedure shall interrupt all time limits, and the time limits shall
recommence from the termination of the suspension.
(6) Even in case of suspension of the procedure, the Hungarian Intellectual Property Office
may decide that the suspension shall not affect the ongoing procedural actions and the time limits
determined for performing thereof.
Representation
Article 44
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
17
(1) In the absence of a provision of an international treaty to the contrary, foreign applicants
shall be represented by an authorised patent attorney or an attorney-at-law in all trade mark matters
within the competence of the Hungarian Intellectual Property Office.
(2) A power of attorney shall be made in writing. As to the validity of a power of attorney
given to a patent attorney, an attorney-at-law, a patent attorneys‟ office, a patent attorneys‟
partnership or a law office – either in the country or abroad – the signature by the mandator shall be
sufficient for it to be valid. The power of attorney may also be a general authorization, on the basis
of which the representative can proceed in all trade mark cases within the competence of the
Hungarian Intellectual Property Office, to which the mandator is a party. A power of attorney given
to a law office, a patent attorneys‟ office or a patent attorneys‟ partnership shall be deemed to be a
power of attorney given to any person who certifies that he/she works within the framework of the
office or partnership.
(3) The Hungarian Intellectual Property Office shall appoint a trustee from among the patent
attorneys and attorneys-at-law in the trade mark procedure:
(a) for unknown heirs or for a party whose whereabouts are unknown, at the request of the
opposing party, or
(b) for a foreign party not having an authorized representative, at the request of the opposing
party.
(4) Paragraph (1) and paragraph (3)(b) shall not apply if the foreigner is a natural person or
a legal entity whose permanent residence or domicile is in the territory of a Member State of the
European Economic Area.
(5) Where paragraph (3)(b) and paragraph (4) may not be applied and the foreigner has not
complied with the requirements laid down in paragraph (1), the Hungarian Intellectual Property
Office shall apply in the trade mark procedure the provisions of Article 59(2) to (4) mutatis
mutandis, except that it shall decide on the request on the basis of the information at its disposal if
the foreigner participating in the procedure is the opposing party does not complied with the
requirements laid down in paragraph (1).
(6) The party who requested the appointment shall be required to advance the costs and the
remuneration of the trustee.
Use of languages
Article 45
(1) The language of trade mark procedures shall be Hungarian, the trade mark application
shall be drawn up in Hungarian.
(2) In trade mark matters, documents in foreign languages may also be filed; however, the
Hungarian Intellectual Property Office may require that a translation into Hungarian be filed.
Submission of certified translations or legalized documents may be required only if the accuracy of
the translation or the authenticity of the facts included in the foreign document is questionable with
good reason.
Access to files
Article 46
(1) Any person may inspect the files of trade mark applications, except for draft decisions
and all other documents used for the preparation of decisions and expert opinions that were not
communicated to the parties.
(2) [repealed]
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
18
(3) Upon payment of a fee, the Hungarian Intellectual Property Office shall issue copies of
documents that may be inspected.
(4) Procedures in trade mark matters shall be public only if there is an opposing party
participating.
Legal remedies
Article 46/A
(1) Against the decisions of the Hungarian Intellectual Property Office appeals, rehearing or
supervisory procedures and protests of the prosecutor shall not be admissible.
(2) Decision of the Hungarian Intellectual Property Office in trade mark matters shall be
reviewed by the court in non-contentious civil procedure laid down in Chapter XI.
(3) In the absence of a provision of this Act to the contrary, the Hungarian Intellectual
Property Office may withdraw or modify its decisions – terminating the procedure – taken in the
following matters only if a request for review is filed and only until such request is transmitted to
the court:
(a) registration of trade marks;
(b) renewal of trade mark protection;
(c) division of trade mark protection;
(d) lapse of trade mark protection by reason of surrender;
(e) cancellation of trade marks;
(f) declaration of revocation of trade mark protection;
(g) forwarding the request for an international trade mark application as well as a request for
subsequent designation of the protection resulting from an international trade mark registration;
(h) final refusal of the protection of a sign designating the Republic of Hungary;
(i) refusal of the effect of an assignment or of a licence recorded in the international register
with respect to the protection resulting from an international registration designating the territory of
the Republic of Hungary;
(j) conversion of an international registration into a national trade mark application.
(4) In the absence of a provision of this Act to the contrary, the Hungarian Intellectual
Property Office may withdraw or modify its decision – terminating the procedure – taken in the
matters referred to in paragraph (3)(e) and (f) on the basis of a request for review only if it
establishes that its decision is contrary to law or if the parties request unanimously the modification
or withdrawal of the decision.
(5) Paragraph (4) shall also apply to rulings taken in the matter referred to in paragraph 3(a),
provided that a notice of opposition was filed against the trade mark application and the Hungarian
Intellectual Property Office did not refuse the trade mark application for any ground laid down in
Articles 2 and 3.
Judicial execution
Article 46/B
(1) The provisions of the Public Administration Procedures Act relating to execution shall
apply to orders of the Hungarian Intellectual Property Office imposing a procedural fine.
(2) Decisions of the Hungarian Intellectual Property Office on the apportionment of costs
shall be enforced by applying the provisions of Act LIII of 1994 on Judicial Execution.
Costs and fees
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
19
Article 46/C
(1) In trade mark matters an exemption from the payment of costs may not be permissible.
(2) Apart from the obligations to pay fees laid down by this Act, fees for administrative
services shall be paid in trade mark matters – the amount of which is defined by specific legislation
and which shall be paid pursuant to detailed rules laid down in specific legislation – for the
following requests, too:
(a) requests for amendment, extension of time limits and restitutio in integrum;
(b) requests for recording succession in title, right of pledge and license contracts.
(3) In justified cases, the Hungarian Intellectual Property Office may reduce the amount of
the fee of the professional representative if it is not commensurate with the actual representation
performed. In this case, the Hungarian Intellectual Property Office shall proceed by applying the
provisions on the fees and expenses of the attorneys at law and patent attorneys applicable in court
proceedings mutatis mutandis.
Electronic administration and official services
Article 46/D
(1) In trade mark matters a party to the procedure is not entitled to, except for the cases
under paragraph (2) and (3), communicate with the Hungarian Intellectual Property Office, and the
Hungarian Intellectual Property Office shall not to be obliged to communicate with the party in
electronic form in writing.
(2) The following may also be filed in electronic form:
a) trade mark applications;
b) requests for renewal;
c) requests for recording of the changes in the facts specified in Article 47 (2)(e) to (f) in the
Trade Mark Register;
d) requests for accelerated procedure [Article 64/A(1) to (6)] and requests for particularly
accelerated procedure [Article 64/A(7) to (8)];
e) requests for an extract from the Register, and;
f) requests for the inspection of the files.
(3) If a party to the procedure initiated proceedings under paragraph (2)(b) to (f) in
electronic form via the Client Gate, the Hungarian Intellectual Property Office shall communicate
to him its decisions made concerning the request, or send him certified extract from the Register in
electronic form.
(4) The documents mentioned in paragraph (2) shall be filed electronically by using the
electronic form drawn up by the Hungarian Intellectual Property Office for this purpose.
(5) On receipt of the document filed in electronic form, the Hungarian Intellectual Property
Office shall send the party – in a manner laid down by specific legislation – an automatic
notification containing an electronic receipt number.
(6) After receipt of a document filed in electronic form, the Hungarian Intellectual Property
Office shall examine without delay whether it meets the legal requirements relating to electronic
administration.
(7) In the case of electronic sending, the document shall be considered to have been filed
when the automatic notification of the electronic receipt was sent to the party, except where the
Hungarian Intellectual Property Office establishes that the received document is uninterpretable
and notifies the party thereof by electronic mail.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
20
(8) The party sending an uninterpretable document is obliged to acknowledge receipt of the
notification under paragraph (7). If the party does not acknowledge receipt of the notification
within fifteen days, the Hungarian Intellectual Property Office shall forward it to him by mail.
(9) Detailed rules for the electronic filing of the documents mentioned in paragraph (2) are
laid down by specific legislation.
(10) Requesting and providing information by SMS shall be inadmissible in trade mark
matters.
Chapter VIII
TRADE MARK REGISTER, INFORMATION TO THE PUBLIC
Trade Mark Register
Article 47
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall keep a Trade Mark Register of trade
mark applications and trade marks in which all facts and circumstances concerning trade mark
rights shall be entered in accordance with Article 48.
(2) The Trade Mark Register shall contain, in particular, the following entries:
(a) registration number of the trade mark;
(b) reference number of the application;
(c) representation of the trade mark;
(d) list of goods or services;
(e) name (official designation) and address (registered seat) of the holder of the trade mark;
(f) name and registered seat of the representative;
(g) filing date of the application;
(h) priority data;
(i) date of the decision on the registration of the trade mark;
(j) renewal of trade mark protection;
(k) lapse of trade mark protection, the date and the grounds for lapse of trade mark
protection and limitation of the trade mark protection;
(l) licenses of use.
(3) The Trade Mark Register authentically attests the existence of the rights and facts
recorded therein. In absence of proof to the contrary, the rights and facts recorded in the Trade
Mark Register shall be presumed to be existent. The burden of proof against the data recorded in
the Trade Mark Register shall be on the person who disputes their correctness or authenticity.
(4) Any right relating to the trade mark protection may only be invoked against a third party
who acquired his right in good faith and for a consideration if it is recorded in the Trade Mark
Register.
(5) Any person may have access to the Trade Mark Register, the Hungarian Intellectual
Property Office shall provide electronic access thereto on its website. Any person may ask for a
certified copy of the data recorded in the Trade Mark Register on payment of a fee.
Entries in the Trade Mark Register
Article 48
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
21
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall make entries and record facts occurred
in trade mark procedures in the Trade Mark Register on the basis of its own decisions or by
decision of other authorities or the court. With respect to the entries made on the basis of the
decisions listed in Article 77(1), the Trade Mark Register shall also contain the date when such
decisions have become final. If a request for review was filed against any decision listed in Article
77(1), this fact as well as such decision is not final shall also be recorded.
(2) The Hungarian Intellectual Property Office shall decide on the acknowledgement and
recording of rights and facts relating to trade mark protection – except for facts occurred in trade
mark procedures – on the basis of a request filed in writing. An official document or a private
document providing sufficient evidence shall be attached to such request. Where requests are filed
to the same case in a way that their fulfilment would exclude each other, the requests shall be
proceeded in order of their date of receipt.
(3) A request shall be inadmissible if it is based on a document which is invalid due to
formal irregularities or which lacks an official authentication required by law, or if it is clear from
the contents of the document that the legal statement included therein is invalid.
(4) Where the request or its enclosures contain rectifiable irregularities, the party shall be
invited to rectify them or to submit comments. The request shall be refused if it does not satisfy the
requirements after the rectification or submitting the comments. If the party does not respond to the
invitation within the prescribed time limit, the request shall be considered withdrawn.
Information to the public
Article 49
The official journal of the Hungarian Intellectual Property Office shall contain, in particular,
the following data and facts relating to trade mark applications and trade marks:
(a) on publication of the trade mark application, the name and address (registered seat) of
the applicant and the representative, the reference number of the application, the filing date and the
date of priority where the latter is different, the sign and the list of goods or services;
(b) after registration of the trade mark, the registration number, the name and address
(registered seat) of the holder, name and address (registered seat) of the representative, the
reference number, the filing date and the date of priority where the latter is different, the trade
mark, the list of goods or services and the date of the decision on registration;
(c) in the case of renewal or division of trade mark protection, the relevant data thereof;
(d) the lapse of trade mark protection, the legal grounds and the date thereof;
(e) changes in rights relating to trade mark protection recorded in the Trade Mark Register.
Article 49/A
Official information on international trade mark applications provided for in Chapters X/B
to X/D shall also be published in the official journal of the Hungarian Intellectual Property Office.
Chapter IX
TRADE MARK REGISTRATION PROCEDURE
Filing of a trade mark application and its requirements
Article 50
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
22
(1) The procedure for the registration of a trade mark shall begin with the filing of a trade
mark application with the Hungarian Intellectual Property Office.
(2) A trade mark application shall contain a request for trade mark registration, the sign, the
list of goods or services and, where necessary, other relevant documents.
(3) Detailed formal requirements to be complied with by trade mark applications shall be
laid down by specific legislation.
(4) A trade mark application shall be subject to the payment of a filing fee determined by
specific legislation; the fee shall be paid within two months after the date of filing.
(5) Where the list of goods or services in the trade mark application have been prepared in a
foreign language, the list of goods or services shall be filed in Hungarian within four months after
the date of filing.
(6) The applicant may withdraw the trade mark application until its registration, in
compliance with the provisions of Article 32.
Article 50/A
[repealed]
Date of filing
Article 51
(1) The filing date of an application shall be the date on which the application filed with the
Hungarian Intellectual Property Office contains at least:
(a) an indication that trade mark protection is sought,
(b) information identifying the applicant,
(c) a representation of the sign and a list of goods or services, even though the list of goods
or services do not comply with other requirements.
(2) In place of filing a representation of the sign and a list of goods or services, reference to
a priority document is sufficient for according a date of filing.
Unity of the sign, list of goods or services
Article 52
(1) A trade mark application may seek trade mark protection for one sign only.
(2) The list of goods or services is the enumeration of goods and services with respect to
which trade mark protection for the sign is sought.
(3) In the list of goods or services, the goods or services shall be grouped according to the
classes of the Nice Agreement Concerning the International Classification of Goods and Services
for the Purposes of the Registration of Marks and, if possible, by using the terms included therein.
Priority
Article 53
(1) The date establishing priority shall be:
(a) generally, the date of filing of the trade mark application (application priority);
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
23
(b) in the cases defined by the Paris Convention for the Protection of Industrial Property, the
date of filing of the foreign application (convention priority);
(c) in the cases defined in the communication of the President of the Hungarian Intellectual
Property Office published in the Hungarian Official Journal, the first day of displaying the sign at
an exhibition, which is not earlier than six months prior to the date of filing of the application
(exhibition priority);
(d) the date of filing of a previously filed and pending trade mark application for the same
sign, which is not earlier than six months prior to the current application, provided that there has
been no other priority claimed in relation thereto (internal priority).
(2) Convention, exhibition and internal priority shall be claimed within two months after the
filing of the application. The document establishing convention priority and the certification of
exhibition shall be filed within four months after the date of filing of the application.
(3) Convention priority may also be claimed, under the conditions defined by the Paris
Convention, if the foreign application has been filed in a Member of the World Trade Organization
which is not party to the Paris Convention or, subject to reciprocity, in any other State. In matter of
reciprocity, the opinion of the President of the Hungarian Intellectual Property Office shall be
decisive.
Certification of exhibition
Article 54
(1) The authority responsible for the exhibition shall attest to the display and date of the
exhibition by means of a certificate of exhibition.
(2) The certificate must be accompanied by the sign whose identity with the sign displayed
at the exhibition shall be attested.
(3) The certificate may only be issued during the period of the exhibition and only while the
sign can be seen at the exhibition.
Examination on filing
Article 55
Following the filing of a trade mark application, the Hungarian Intellectual Property Office
shall examine whether
(a) the application satisfies the requirements for according a date of filing (Article 51),
(b) the filing fee has been paid [Article 50(4)],
(c) the list of goods or services has been filed in Hungarian language [Article 50(5)].
Article 56
(1) If a date of filing cannot be accorded, the applicant shall be invited to rectify the
irregularities within 30 days.
(2) If the applicant complies with that invitation within the specified time limit, the date of
receipt of the rectification shall be accorded as the date of filing. Failing to comply with the said
invitation, the trade mark application shall be considered withdrawn.
(3) The applicant shall be notified of the accorded date of filing.
(4) If the filing fee has not been paid or the list of goods or services has not been filed in
Hungarian language, the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the applicant to rectify
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
24
the irregularities within the time limit specified by this Act [Article 50(4) and (5)]. Failing to
comply with the said invitation, the application shall be considered withdrawn.
Communication of certain data
Article 57
[repealed]
Observations
Article 58
(1) During the procedure for the registration of a trade mark any person may file an
observation with the Hungarian Intellectual Property Office to the effect that the sign may not be
granted trade mark protection for any grounds referred to in Articles 2 and 3.
(2) Such observation shall be taken into consideration when the requirement objected to in
the observation is examined, except when the observation is filed at a time when its consideration
would unduly delay the decision-making. Following the publication of the trade mark application
(Article 61/A) the Hungarian Intellectual Property Office shall extend substantive examination,
only on the basis of on observation, to ascertain whether the sign is not excluded from trade mark
protection for any grounds referred to in Articles 2 and 3 and indicated in the observation. The
examination of facts shall be performed within the confines of the observation and on the basis of
the statements ot the person making the observation and data justified by him.
(3) The applicant shall be notified of the observation, unless the Hungarian Intellectual
Property Office ignores the observation in accordance with the first sentence of paragraph (2).
(4) The person filing the observation shall not be party to the procedure for the registration
of a trade mark. This person shall be notified of the outcome of his observation.
Examination as to formal requirements
Article 59
(1) If a trade mark application satisfies the requirements examined under Article 55, the
Hungarian Intellectual Property Office shall examine whether the formal requirements of Article
50(2) and (3) have been met and whether the sign is uniform [Article 52(1)].
(2) Where the application does not comply with the requirements examined under paragraph
(1), the applicant shall be invited to rectify the irregularities or to divide the application.
(3) The trade mark application shall be refused if, in spite of rectification or comments, it
still does not comply with the requirements under examination. An application may be refused only
for grounds precisely and expressly stated in the invitation.
(4) Where the applicant does not reply to the invitation within the fixed time limit or does
not divide the application, the trade mark application shall be considered withdrawn.
(5) In the course of the examination of the trade mark application as to formal requirements,
the provisions of Article 61(6) and (7) shall apply mutatis mutandis.
Search for earlier rights
Article 60
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
25
(1) If a trade mark application meets the requirements laid down in Article 59, the
Hungarian Intellectual Property Office shall carry out a search for earlier rights referred to in
Article 4 and shall draw up a search report on the basis of the sign, with due regard to the list of
goods or services.
(2) The search report shall indicate those data which may be taken into consideration in
deciding whether the sign to which the trade mark application relates is registrable.
(3) The Hungarian Intellectual Property Office shall send the search report to the applicant.
Notification of the holder of an earlier right indicated in the search report
Article 60/A
(1) The applicant, the holder and the licensee recorded in the Trade Mark Register may
request the Hungarian Intellectual Property Office to notify him of the later trade mark application
in the search report of which his earlier right was indicated by sending him a copy of the search
report.
(2) The request may be filed for a period defined in calendar months, not exceeding one
year and starting on the first day of the calendar year or half-year; the request shall be subject to the
payment of a fee determined by specific legislation. The Hungarian Intellectual Property Office
shall only fulfil the request after the payment of the fee.
(3) In case of failure to send the notification, the Hungarian Intellectual Property Office
shall – on request – refund the whole, or proportional to the failure, the part of the fee paid under
paragraph (2). The failure to send the notification shall not involve any legal consequences, it shall
not affect the application of provisions concerning, in particular, opposition and acquiescence.
Substantive examination ex officio
Article 61
(1) If a trade mark application satisfies the requirements laid down in Article 59, the
Hungarian Intellectual Property Office shall carry out a substantive examination of the trade mark
application.
(2) The substantive examination shall ascertain:
(a) whether the sign meets the requirements of Article 1 and whether it is not excluded from
trade mark protection under Articles 2 and 3;
(b) whether the application complies with the requirements laid down by this Act.
(3) If a trade mark application does not meet the requirements examined under paragraph
(2), the applicant shall be invited, according to the nature of the objection, to rectify the
irregularities or to submit comments.
(4) A trade mark application shall be refused in whole or in part if it does not meet the
examined requirements even after the rectification of the irregularities or the submitting of
comments. An application may be refused only on grounds that have been precisely and expressly
stated and duly reasoned in the invitation. Where necessary, a further invitation shall be issued.
(5) If the applicant fails to reply to the invitation within the fixed time limit, the trade mark
application shall be considered withdrawn.
(6) Simultaneously with the forwarding to the court of the request for reviewing the decision
on the partial refusal of the trade mark application [Article 77(9) and (10)], the registration
procedure shall be suspended with respect to the remaining part of the list of goods or services until
the final termination of the court proceedings.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
26
(7) On the basis of substantive examination carried out ex officio, the registration procedure
shall be continued with respect to the remaining part of the list of goods or services after the
decision on the partial refusal of the trade mark application has become final.
Publication of the trade mark application
Article 61/A
(1) If a trade mark application satisfies the requirements laid down in Article 59, the
Hungarian Intellectual Property Office shall publish it, at the earliest, one month after the search
report has been sent to the applicant [Article 60(3)].
(2) Publication shall be made by publishing official information to the public in the official
journal of the Hungarian Intellectual Property Office as laid down in Article 49(a).
(3) The applicant shall be notified of the publication.
(4) After publication, official information shall be published in the official journal of the
Hungarian Intellectual Property Office, if the application is withdrawn or considered withdrawn,
refused, amended or divided.
Substantive examination upon opposition
Article 61/B
(1) Within a period of three months following the date of publication of a trade mark
application, a notice of opposition to registration of the trade mark may be filed on the grounds of
Articles 4 to 6:
(a) by the holder of the earlier trade mark and the licensee recorded in the Trade Mark
Register thereof;
(b) by the holder of the right referred to in Article 5(1), in the case of an industrial property
right the licensee recorded in the Trade Mark Register and in the case of copyright the person
acquiring the right of use on the basis of a licensing agreement thereof;
(c) by the prior user on the basis of Article 5(2)(a);
(d) on the basis of Article 6 by the holder without whose authorization the agent or the
representative has applied for the registration of a sign in his own name.
(2) [repealed]
(3) A notice of opposition shall be filed with the Hungarian Intellectual Property Office with
a copy for each applicant plus one additional copy. It shall indicate the grounds on which it is based
(grounds for opposition) and documentary evidence shall be attached.
(4) An opposition fee determined by specific legislation shall be paid within one month
from the date of filing of the notice of opposition.
(5) If the opposition does not comply with the requirements laid down in paragraphs (1) to
(3), the opponent shall be invited to rectify the irregularities; if the opposition fee has not been paid,
he shall be invited to make payment within the time limit prescribed by this Act. Failing to comply
with these requirements, the opposition shall be considered withdrawn.
Article 61/C
The opponent shall be a party to the procedure for the registration of a trade mark in the
subject matter of the opposition.
Article 61/D
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
27
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall invite the applicant to submit
comments on the opposition. Except for the case referred to in paragraph (2), it shall decide on the
registration of the trade mark following the written preparatory work. The order terminating the
procedure may also be taken without a hearing.
(2) Following the written preparatory work, the Hungarian Intellectual Property Office shall
hold a hearing if the applicant and the opponent must be heard together in order to clarify the facts
or if any of the parties so requests in due time.
(3) If the applicant fails to submit comments within the fixed time limit or to appear at the
hearing, the Hungarian Intellectual Property Office shall decide on the opposition on the basis of
the evidence at its disposal.
(4) The orders taken in the course of a hearing and the ruling shall be pronounced on the day
of the hearing. The pronouncement may be deferred – for not more than eight days – only in
respect of the ruling and only in the event if it is indispensable because of the complexity of the
case. In such a case the time limit for pronouncement shall be fixed immediately and the ruling
shall be put into writing until the day of pronouncement.
(5) The pronouncement of the decision shall consist of the presentation of the operative part
and of the grounds.
(6) The decision shall be put in writing not later than fifteen days from the day it was taken
– except where the Hungarian Intellectual Property Office deferred its pronouncement – and it shall
be delivered within fifteen days from putting it in writing.
(7) The opposition shall be considered withdrawn if the opponent
(a) fails to reply to the invitation within the fixed time limit, or
(b) fails to appear at the hearing and has not requested in advance to hold it in his absence.
(8) Following the expiry of the time limit prescribed for filing a notice of opposition
[Article 61/B(1) and (2)] no grounds may be indicated as grounds for opposition which have not
been stated as such within the time limit referred to. When delivering its final decision, the
Hungarian Intellectual Property Office shall not take into consideration the grounds so specified.
Article 61/E
(1) If the opposition is based on conflict with an earlier trade mark, the burden of proof that
the use of the opposing party‟s trade mark met the requirements of Article 18 at the date of the
publication of the trade mark application shall be on the opponent. At the request of the applicant
filed in due time the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the opponent to furnish
such proof.
(2) A trade mark application may not be refused on the basis of an opposition in respect of
which the furnishing of proof referred to in paragraph (1) was unsuccessful.
(3) Where the opponent does not reply to the invitation referred to in paragraph (1), the
notice of opposition shall be considered withdrawn.
Article 61/F
In the subject matter of the opposition settlement may be reached.
Article 61/G
(1) If there is more than one notice of opposition in respect of the same trade mark
application, they shall be dealt with in the same procedure.
(2) If there is more than one notice of opposition in respect of the same trade mark
application, the procedure may be suspended with respect to some of the oppositions. Review of an
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
28
order suspending the procedure in such case [Article 77(1)] cannot be requested from the court
separately, it may only be contested in a request for the review of a decision on the registration of
the trade mark. The order suspending the procedure in such case shall, if necessary, specify the
costs of the opponent arising until the suspension of the procedure.
(3) If, in the trade mark registration procedure, a decision refusing the application becomes
final, the opposition in respect of which the procedure have been suspended shall be considered
withdrawn. Otherwise the procedure shall be continued on the basis of the opposition in respect of
which the procedure has previously been suspended.
Article 61/H
(1) In the case of opposition, the trade mark application shall also be examined to ascertain,
with due regard to the grounds of the opposition, whether the sign is not excluded from trade mark
protection under Articles 4 to 7.
(2) A trade mark application shall be refused in whole or in part if it does not meet the
requirements examined under paragraph (1).
(3) The losing party shall be required to bear the costs arising in connection with the
opposition; the opponent shall not be deemed as a losing party if under Article 61/G(3) the
opposition shall be considered withdrawn.
(4) Upon request, the Hungarian Intellectual Property Office shall refund the opposition fee
[Article 61/B(4)] to the extent and on conditions laid down by specific legislation:
(a) if the trade mark application is refused under Article 61(4);
(b) if the trade mark application is considered withdrawn under Article 61(5);
(c) if the applicant withdraws the trade mark application [Article 50(6)];
(d) if the opposition is considered withdrawn under Article 61/G(3).
Amendment and division of the application
Article 62
(1) A trade mark application may not be amended in respect of:
(a) the sign,
(b) the list of goods or services in such a way that it extends beyond that contained in the
application on the date of filing.
(2) The applicant shall be entitled to amend the list of goods or services as laid down in
paragraph (1)(b) until the day on which the decision on the registration of the trade mark is
delivered.
Article 63
(1) The applicant may divide the application until the day on which the decision on the
registration of the trade mark is delivered,
(a) prior to the official invitation to this effect [Article 59(2)], if he claimed protection for
more than one sign in one application; or
(b) if, by dividing the list of goods or services, he claims protection for specified goods or
services separately.
(2) A fee determined by specific legislation shall be paid for division within two months
from the filing of the relevant request.
(3) If the fee for division is not paid upon filing the request, the Hungarian Intellectual
Property Office shall invite the applicant to rectify the irregularity within the time limit in
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
29
paragraph (2). Failing to comply with the said invitation, the request for division shall be
considered withdrawn.
(4) The request for division shall be refused if an opposition to the registration of a trade
mark is filed and the division of the application separates the part of the list of goods or services
against which the opposition has been directed.
Registration of the trade mark
Article 64
(1) If the trade mark application and the sign to which it relates meet all the requirements of
the examination [Article 61(2) and Article 61/H(1)], the Hungarian Intellectual Property Office
shall register the subject matter of the application as a trade mark. The date of the decision on
registration shall be the date of registration of the trade mark.
(2) The registration of the trade mark shall be recorded in the Trade Mark Register (Article
47), and relevant information shall be given in the official journal of the Hungarian Intellectual
Property Office [Article 49(b)].
(3) After registration, the Hungarian Intellectual Property Office shall issue a trade mark
certificate to which the extract from the register shall be annexed.
Accelerated procedure
Article 64/A
(1) If the applicant so requests, the Hungarian Intellectual Property Office shall apply the
accelerated trade mark registration procedure. The request may be filed within one month from the
date of filing of the application.
(2) A fee determined by specific legislation shall be paid for the request for accelerated
procedure within one month from the filing of the request.
(3) [repealed]
(4) If the fee for the request is not paid, the applicant shall be invited to rectify the
irregularities within the time limit prescribed by this Act. Failing to comply with the said invitation,
the request shall be considered withdrawn.
(5) If the request complies with the requirements laid down in paragraphs (1) and (2), the
Hungarian Intellectual Property Office shall order the accelerated procedure.
(6) In the case of an accelerated procedure, by way of derogation from the provisions of
Chapters VII and IX,
(a) a time limit of fifteen days may also be fixed for the rectification of irregularities or for
the submission of comments;
(b) the trade mark application may also be published prior to the expiry of one month
[Article 61/A(1)] from sending the search report to the applicant [Article 60(3)];
(c) with respect to opposition, the Hungarian Intellectual Property Office shall only hold an
oral hearing if the clarification of the facts requires that the parties be heard together or if the
parties so request unanimously in due time.
(7) If the applicant so requests specially in the request for accelerated procedure, the
Hungarian Intellectual Property Office shall register the sign as a trade mark simultaneously with
the publication of the trade mark application (particularly accelerated procedure), except that the
provisions of Article 64(3) shall only apply after the expiry of the time limit prescribed for filing a
notice of opposition [Article 61/B(1) and (2)]. A request for particularly accelerated procedure may
only be filed within the time limit laid down in paragraph (1) for the filing of a request for
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
30
accelerated procedure; the fee for the requested for particularly accelerated procedure is one and a
half times higher than that for the accelerated procedure.
(8) If a notice of opposition to the registration of the sign as a trade mark is filed, the
decision ordering the registration of the trade mark under paragraph (7) shall be withdrawn and the
registration procedure shall be continued. Withdrawal of the decision ordering the registration of
the trade mark under paragraph (7) shall be recorded in the Trade Mark Register, and relevant
information shall be given in the official journal of the Hungarian Intellectual Property Office.
Chapter X
OTHER PROCEDURES IN TRADE MARK MATTERS
Renewal procedure
Article 65
(1) Trade mark protection shall be renewed [Article 11(2)] by the Hungarian Intellectual
Property Office at the request of the holder.
(2) The request for renewal shall indicate the registration number of the trade mark to be
renewed; otherwise the provisions concerning the requirements of trade mark applications [Article
50(2) and (3)] shall apply mutatis mutandis to the request and to its documents.
(3) The request for renewal may be filed not earlier than twelve months before the expiry of
the protection and within a period of six months at the latest from the date of expiry or from the
date of registration, whichever expires later.
(4) A fee determined by specific legislation shall be paid for the request for renewal within
two months from the filing of the request.
(5) On renewal of protection, the trade mark may not be altered and the list of goods or
services may not be extended.
Article 65/A
[repealed]
Article 66
(1) If the request for renewal does not comply with the requirements laid down in Article
65(1) to (4), the requesting party shall be invited to rectify the irregularities.
(2) The request for renewal shall be refused if, even after rectification or comments, it still
does not comply with the requirements stated in the invitation. Where the requesting party does not
reply to the invitation within the fixed time limit, the request for renewal shall be considered
withdrawn.
(3) If the fee for the request for renewal has not been paid, the Hungarian Intellectual
Property Office shall invite the requesting party to rectify the irregularity within the time limit
prescribed by this Act. Failing to comply with the said invitation, the request shall be considered
withdrawn.
Article 67
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
31
(1) If the request meets the requirements laid down in Article 65, the Hungarian Intellectual
Property Office shall renew the trade mark protection.
(2) The renewal of the trade mark protection shall be recorded in the Trade Mark Register,
and relevant information shall be given in the official journal of the Hungarian Intellectual Property
Office.
(3) After renewal, the Hungarian Intellectual Property Office shall issue a trade mark
certificate to which the extract from the register shall be annexed.
Procedure for division
Article 68
(1) By separating the list of goods or services, the holder may divide the trade mark
protection in respect of specified goods or services.
(2) A request for division of trade mark protection and the necessary documents shall be
filed in as many copies, in conformity with each other, as the number of the parts into which the
original list of goods or services is to be divided.
(3) The request for division shall indicate the registration number of the original trade mark;
otherwise the provisions concerning the requirements of trade mark applications [Article 50(2) and
(3)] shall apply mutatis mutandis to the request and to its documents.
(4) A fee determined by specific legislation shall be paid for the request for division within
two months from the filing of the request.
Article 69
(1) If the request for division does not comply with the requirements laid down in Article
68(1) to (3), the holder shall be invited to rectify the irregularities.
(2) The request for division shall be refused if, even after rectification or comments, it still
does not comply with the requirements stated in the invitation. Where the holder does not reply to
the invitation, the request for division shall be considered withdrawn.
(3) If the fee for the request for division has not been paid, the Hungarian Intellectual
Property Office shall invite the holder to rectify the irregularity within the time limit prescribed by
this Act. Failing to comply with the said invitation, the request for division shall be considered
withdrawn.
Article 70
(1) If the request meets the requirements laid down in Article 68, the Hungarian Intellectual
Property Office shall divide the trade mark protection.
(2) The division of the trade mark protection shall be recorded in the Trade Mark Register
and relevant information shall be given in the official journal of the Hungarian Intellectual Property
Office.
(3) After division, the Hungarian Intellectual Property Office shall issue a trade mark
certificate for each trade mark, to which the extract from the register shall be annexed.
Lapse by reason of expiration and surrender
Article 71
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
32
(1) In the case of lapse by reason of expiration of protection, the Hungarian Intellectual
Property Office shall inform the holder of the possibility of renewal.
(2) Where the holder surrenders trade mark protection (Article 32), the Hungarian
Intellectual Property Office shall declare lapse of protection by an order.
(3) The lapse by reason of expiration of trade mark protection without renewal [Article
30(a)] and by reason of surrender shall be recorded in the Trade Mark Register and relevant
information shall be published in the official journal of the Hungarian Intellectual Property Office.
Cancellation procedure
Article 72
(1) Any person may institute proceedings for cancellation of a trade mark against the holder
under Article 33, with the exception laid down in paragraph (2).
(2) Under Articles 4 to 6, only the holder of an earlier, conflicting right may request
cancellation of a trade mark.
(3) The request for cancellation shall be filed with the Hungarian Intellectual Property
Office with a copy for each holder plus one additional copy. The request shall indicate the grounds
on which it is based and documentary evidence shall be attached.
(4) A fee determined by specific legislation shall be paid for the request for cancellation
within two months from the filing of the request.
(5) If the request for cancellation does not comply with the requirements laid down in this
Act, the requesting party shall be invited to rectify the irregularities; if the fee for the request has
not been paid, the requesting party shall be invited to make payment within the time limit
prescribed by this Act. Failing to comply with these requirements, the request for cancellation shall
be considered withdrawn.
Article 73
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall invite the holder to submit comments
on the request for cancellation. Following the written preparatory work, it shall decide at a hearing
on the cancellation of the trade mark, on limitation of the trade mark protection or refusal of the
request. The order terminating the procedure may also be taken without a hearing. Following the
expiration of the time limit fixed by the Hungarian Intellectual Property Office for the requesting
party, no grounds may be indicated as grounds for cancellation, which have not been stated as such
within the time limit referred to. When delivering the final decision, the grounds so specified shall
not be taken into consideration.
(2) If the request for cancellation is based on conflict with an earlier trade mark of the
requesting party, the burden of proof that the use of his trade mark met the requirements of Article
18 at the time of filing the request for cancellation shall be on the requesting party. At the request
of the holder filed in due time, the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the requesting
party to furnish such proof.
(3) A trade mark may not be cancelled on the basis of a request for cancellation in respect of
which the furnishing of proof referred to in paragraph (2) was unsuccessful.
(4) Where the requesting party does not reply to the invitation referred to in paragraph (2),
the request for cancellation shall be considered withdrawn.
(5) The decisions taken in the course of hearings shall be pronounced on the day of the
hearing. The pronouncement may be deferred – for not more than eight days – only in respect of
the ruling and only in the event if it is indispensable due to the complexity of the case. In such a
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
33
case the time limit for pronouncement shall be fixed immediately, and the ruling shall be put into
writing until the day of pronouncement.
(6) The pronouncement of the decision shall consist of the presentation of the operative part
and of the grounds.
(7) The decision shall be put in writing not later than fifteen days from the day it was taken
– except where the Hungarian Intellectual Property Office deferred its pronouncement – and it shall
be delivered within fifteen days from putting it in writing.
Article 73/A
(1) At the request of any party, cancellation procedures shall be accelerated if proceedings
were initiated for trade mark infringement and this fact is proved.
(2) For the request for accelerated procedure a fee determined by specific legislation shall
be paid within one month from the filing of the request.
(3) If the request does not meet the requirements referred to in paragraph (1), the party
requesting accelerated procedure shall be invited to rectify the irregularities or to submit comments.
The request for accelerated procedure shall be refused if it does not meet the requirements laid
down in this Act even after the rectification of irregularities or the submitting of comments. Failing
to comply with the said invitation, the request for accelerated procedure shall be considered
withdrawn.
(4) If the fee for the request has not been paid, the person requesting accelerated procedure
shall be invited to make payment within the time limit prescribed by this Act. Failing to comply
with the said invitation, the request for accelerated procedure shall be considered withdrawn.
(5) The Hungarian Intellectual Property Office shall establish the accelerated procedure by
an order.
(6) In the case of an accelerated procedure, by way of derogation from the provisions of
Articles 41 and 73 (a) a time limit of fifteen days may also be fixed for rectifying the irregularities
or submitting comments;
(b) an extension of time limits may be granted only in justified cases;
(c) the Hungarian Intellectual Property Office shall only hold an oral hearing if the
clarification of the facts requires that the parties be heard together or if any of the parties so
requests in due time.
Article 74
(1) If there is more than one request for cancellation of the same trade mark, they shall be
dealt with in the same procedure, if possible.
(2) If the request for cancellation is withdrawn, the procedure may be continued ex officio,
except for the case under Article 72(2). In such case, the Hungarian Intellectual Property Office
shall also proceed within the framework of the request, taking into consideration the statements and
allegations made by the parties earlier. In the case referred to in Article 72(2), settlement may be
reached in the cancellation procedure.
(3) The losing party shall be required to bear the costs of the cancellation procedure. If the
holder of the trade mark has not provided any grounds for the cancellation procedure and he
surrenders the trade mark protection – at least in respect of the concerned part of the list of the
goods or services – prior to the expiration of the time limit for submitting comments [Article 73
(1)], the costs of the procedure shall be borne by the requesting party.
(4) The cancellation of the trade mark or limitation of trade mark protection shall be
recorded in the Trade Mark Register and relevant information shall be given in the official journal
of the Hungarian Intellectual Property Office.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
34
Revocation by reason of non-use, loss of distinctive character,
becoming deceptive or dissolution of the holder without successor in title
Article 75
(1) Any person may institute proceedings for revocation of trade mark protection by reason
of non-use under Articles 18 and 34 and by reason of trade markloss of distinctive character or
becoming deceptive under Article 35 against the holder and by reason of dissolution of the holder
without successor in title under Article 35/A.
(2) The request for revocation shall be filed with the Hungarian Intellectual Property Office
with a copy for each holder plus one additional copy. The request shall indicate the grounds on
which it is based and documentary evidence shall be attached. Where revocation is requested under
Article 30(2) with retroactive effect to a date which is earlier than the dates set in Article 30(1)(d)
or (e), it shall be indicated in the request. Where revocation is requested by reason of non-use, the
burden of proof that the use of the trade mark met the requirements of Article 18 shall be on the
holder of the trade mark.
(3) A fee determined by specific legislation shall be paid for the request for revocation
within two months from the filing of the request.
(4) If the request for revocation does not comply with the requirements laid down in this
Act, the requesting party shall be invited to rectify the irregularities; if the fee for the request has
not been paid, the requesting party shall be invited to make payment within the time limit
prescribed by this Act. Failing to comply with these requirements, the request for revocation shall
be considered withdrawn.
Article 76
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall invite the holder to submit comments
on the request for revocation. Following the written preparatory work, it shall decide at a hearing
on the revocation of trade mark protection, in whole or in part, by reason of non-use, loss of
distinctive character, becoming deceptive or dissolution of the holder without successor in title or
on the refusal of the request. The order terminating the procedure may also be taken without a
hearing. The Hungarian Intellectual Property Office shall take its decisions without a hearing on the
revocation of trade mark protection by reason of the dissolution of the holder without a successor in
title. Article 73(5) to (7) shall apply to the pronouncement, putting in writing and delivery of
decisions taken in the course of hearings.
(2) If there is more than one request for revocation of the same trade mark, or there are
requests for both the cancellation and for the revocation of the same trade mark, they shall be dealt
with in the same procedure, if possible.
(3) If the request for revocation is withdrawn, the procedure may be continued ex officio. In
such case, the Hungarian Intellectual Property Office shall also proceed within the framework of
the request, taking into consideration the statements and allegations made by the parties earlier.
(4) The losing party shall be required to bear the costs of the procedure for revocation. The
costs of the procedure for revocation by reason of dissolution of the holder without successor in
title shall, however, be borne by the requesting party. If the holder of the trade mark has not
provided any grounds for the procedure for revocation and he surrenders the trade mark protection
– at least in respect of the concerned part of the list of the goods or services – prior to the expiration
of the time limit for submitting comments [Article 76 (1)], the costs of the procedure shall be borne
by the requesting party.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
35
(5) The revocation of the trade mark protection, in whole or in part, by reason of non-use,
loss of distinctive character, becoming deceptive or dissolution of the holder without successor in
title shall be recorded in the Trade Mark Register and relevant information shall be given in the
official journal of the Hungarian Intellectual Property Office.
PART III
PROVISIONS CONCERNING THE COMMUNITY TRADE MARK SYSTEM
Chapter X/A
COMMUNITY TRADE MARK AND COMMUNITY TRADE MARK APPLICATION
General provisions
Article 76/A
For the purposes of this Act:
(a) Community Trade Mark Regulation: the Council Regulation (EC) No 40/94 on the
Community trade mark;
(b) Community trade mark: a trade mark as defined in Article 1(1) of the Community Trade
Mark Regulation;
(c) Community trade mark application: an application for the registration of a Community
trade mark, filed in accordance with the Community Trade Mark Regulation.
Forwarding the Community trade mark application
Article 76/B
(1) Where a Community trade mark application is filed with the Hungarian Intellectual
Property Office, a fee determined by specific legislation shall be paid on filing the application for
forwarding it in accordance with Article 25(2) of the Community Trade Mark Regulation.
(2) If the fee for forwarding the Community trade mark application has not been paid, the
Hungarian Intellectual Property Office shall invite the applicant to rectify the irregularities. The
Hungarian Intellectual Property Office shall forward the Community trade mark application after
the payment of the fee.
Community trade mark as earlier trade mark
Article 76/C
(1) For the purposes of Article 4 and Article 5(2)(b), the Community trade mark shall be
deemed an earlier trade mark of the same kind as a trade mark registered by the Hungarian
Intellectual Property Office on the basis of this Act, with the exceptions laid down in paragraphs
(2) and (3).
(2) For the purposes of Article 4(1)(c), the earlier Community trade mark having a
reputation in the European Community shall be taken into consideration in compliance with Article
9(1)(c) of the Community Trade Mark Regulation.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical indications
Consolidated text (09.03.2011)
36
(3) For the purposes of Article 4(3), a sign shall not be excluded from trade mark protection if it conflicts with an earlier Community trade mark which has not been put to genuine use by the holder in accordance with Article 15 of the Community Trade Mark Regulation.
(4) For the purposes of this Act, reference to a use in accordance with the provisions of Article 18 shall be construed in the case of Community trade marks as reference to a use in accordance with the provisions of Article 15 of the Community Trade Mark Regulation.
(5) The provisions relating to acquiescence (Article 17) shall apply mutatis mutandis if the earlier trade mark is a Community trade mark and the later trade mark is a trade mark registered by the Hungarian Intellectual Property Office on the basis of this Act.
(6) The provisions of paragraphs (1) to (5) shall govern also for the purposes of Article 33(2).
Legal consequences of the infringement of a Community trade mark
Article 76/D
To the infringement of a Community trade mark the same legal consequences shall apply – in accordance with the provisions of Article 14 of the Community Trade Mark Regulation as to the infringement of a trade mark registered by the Hungarian Intellectual Property Office on the basis of this Act.
Conversion into a national trade mark application
Article 76/E
(1) On a request – filed on the basis of Article 109(3) of the Community Trade Mark Regulation – for the conversion of a Community trade mark application or for a Community trade mark, the Hungarian Intellectual Property Office shall start the procedure for the registration of the trade mark by applying the provisions of Chapters VII to IX mutatis mutandis and on the conditions laid down in paragraphs (2) to (5).
(2) The filing fee Article 50(4) shall be paid within two months from the receipt of the request by the Hungarian Intellectual Property Office.
(3) The Hungarian translation of the request under paragraph (1) and of its documents shall be filed with the Hungarian Intellectual Property Office within four months from the receipt of the request by the Hungarian Intellectual Property Office. For the purposes of the provisions of Chapter IX, this translation shall be considered as a translation to be filed on the basis of Article 50(5).
(4) The Hungarian Intellectual Property Office shall notify the requesting party of the receipt of the request under paragraph (1) by sending simultaneously the notice under Article 56(4).
(5) The date of filing, the date of priority and the seniority shall be determined in accordance with Article 108(3) of the Community Trade Mark Regulation. Article 50(3) shall be applied with regard to the provisions of Article 110(2) of the Community Trade Mark Regulation.
(6) In the procedure started under paragraph (1) on the basis of a request for the conversion of a Community trade mark the Hungarian Intellectual Property Office, following the payment of the filing fee and the filing of the translation prescribed in paragraph (3), shall register the Community trade mark on the basis of this Act (Article 64) without any further examination.
(7) In any other matters pertaining to the examination of the request for the conversion of a Community trade mark application or Community trade mark and to the procedure started under paragraph (1), the provisions of Chapters VII to IX shall apply mutatis mutandis.
Seniority of a Community trade mark
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
37
Article 76/F
(1) A trade mark registered by the Hungarian Intellectual Property Office on the basis of
this Act, the seniority of which has been claimed with respect to a Community trade mark under
Articles 34 and 35 of the Community Trade Mark Regulation and the protection of which has
lapsed by reason of expiration of protection without renewal or by reason of surrender, may be
cancelled or revoked by reason of non-use, by reason of trade mark loss of distinctive character or
becoming deceptive or by reason of dissolution of the holder without successor in title, if the
conditions for cancellation or for revocation have existed both at the date of filing the request and
at the date of the earlier lapse of trade mark protection.
(2) It shall be indicated in the Trade Mark Register that the seniority of the trade mark has
been claimed with respect to a Community trade mark. Loss of seniority shall also be entered in the
Trade Mark Register.
(3) All facts and circumstances concerning trade marks, in particular licenses of use, right of
pledge, any other encumbrance of rights relating to trade marks or deriving from trade mark
protection as well as transfer and assignment of such rights, shall be entered into the Trade Mark
Register even after the lapse, by reason of expiration of protection without renewal or by reason of
surrender, of the protection of the trade mark the seniority of which has been claimed with respect
to a Community trade mark.
(4) A Community trade mark shall be taken into consideration as an earlier trade mark
(Article 76/C) with its duly claimed seniority even if the protection of the trade mark registered by
the Hungarian Intellectual Property Office under this Act, the seniority of which has been claimed
with respect to the Community trade mark, has lapsed by reason of expiration of protection without
renewal or by reason of surrender.
Article 76/G
[repealed]
Community trade mark court
Article 76/H
(1) In the Republic of Hungary the Metropolitan Court shall proceed at first instance, in the
composition laid down in Article 78(2), as the Community trade mark court referred to in Article
91(1) of the Community Trade Mark Regulation.
(2) The Metropolitan Court of Appeals, as the Community trade mark court of second
instance, shall have jurisdiction concerning appeals against the decisions of the Metropolitan Court.
PART IV
PROVISIONS CONCERNING THE INTERNATIONAL REGISTRATION OF TRADE
MARKS
Chapter X/B
GENERAL PROVISIONS CONCERNING INTERNATIONAL TRADE MARK
APPLICATIONS
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical indications
Consolidated text (09.03.2011)
38
General provisions
Article 76/I
(1) For the purposes of this Act: (a) International trade mark application: an application filed under the Madrid Agreement
of April 14, 1891 Concerning the International Registration of Marks (for the purposes of this part hereinafter referred to as the “Agreement”) and under the Protocol of June 27, 1989 relating to the
Madrid Agreement (hereinafter referred to as the “Protocol”); (b) International Bureau: the International Bureau of the World Intellectual Property
Organization; (c) International register: the registry maintained by the International Bureau, of trade
marks filed under the Agreement or the Protocol; (d) Application designating the Republic of Hungary: an international trade mark
application in which the extension of protection to the territory of the Republic of Hungary has been requested;
(e) Office of origin: the Office of the country of origin defined in Article 1(3) of the Agreement or the Office of origin defined in Article 2(2) of the Protocol, or both, as the case may be.
(2) Where this Act refers to the application of the Agreement or the Protocol, it shall be construed as meaning also the application of the Common Regulations under the Agreement and the Protocol.
(3) Unless otherwise provided in the Agreement or the Protocol, the provisions of this Act shall apply to international trade mark applications with the exceptions laid down in this Part (Chapters X/B to X/D).
(4) [repealed]
Chapter X/C
INTERNATIONAL TRADE MARK APPLICATIONS FILED UNDER THE AGREEMENT
Applications filed through the intermediary of the Hungarian Intellectual Property Office
Article 76/J
(1) The holder of a trade mark registered by the Hungarian Intellectual Property Office may file under the Agreement an international trade mark application through the Hungarian Intellectual Property Office as Office of origin.
(2) The Hungarian Intellectual Property Office shall forward the international trade mark application with respect to which the applicant:
(a) has a real and effective industrial or commercial establishment in the country; or failing this
(b) has his domicile in the country; or failing this (c) is of Hungarian nationality. (3) The international trade mark application shall be filed with the Hungarian Intellectual
Property Office as Office of origin in compliance with the formal requirements, in the manner and in the language prescribed by the Agreement.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
39
(4) If the international trade mark application is filed before the registration of the trade
mark referred to in paragraph (1), the date of registration of the trade mark shall be considered as
date of filing.
(5) At the invitation of the Hungarian Intellectual Property Office the applicant shall certify
that he is entitled to file an international trade mark application under paragraph (2). Failing to
comply with the said invitation, the Hungarian Intellectual Property Office shall refuse the request
to forward the international application.
Article 76/K
(1) Prior to forwarding the international trade mark application, the Hungarian Intellectual
Property Office shall examine:
(a) whether the application contains the registration number of the trade mark referred to in
Article 76/J(1);
(b) whether the application contains a request to forward the international application,
information identifying the applicant, a representation of the sign and a list of goods or services;
(c) whether the data of the application are in compliance with the data of the trade mark
referred to in Article 76/J(1) as appearing in the Trade Mark Register;
(d) whether the application contains designation of the countries to the territory of which the
extension of protection is claimed;
(e) whether the application has been filed in the language and in the manner prescribed by
the Agreement;
(f) whether the application is signed by the applicant or the representative.
(2) Where the application does not comply with the requirements of paragraph (1)(a) to (c)
and (f) – except for the case when the list of goods or services of the application is narrower than
the list of goods or services of the trade mark referred to in Article 76/J(1) – the Hungarian
Intellectual Property Office shall invite the applicant to rectify the irregularities. The applicant shall
be notified that if the application is not received by the International Bureau within two months
following the filing of the request, the date of the international registration shall not be the date of
the filing of the request, but the date of the receipt of the international application by the
International Bureau.
(3) Where the invitation to rectify the irregularities under paragraph (1) has no result, the
Hungarian Intellectual Property Office shall refuse the request to forward the international trade
mark application.
(4) Where the application does not comply with the requirements of paragraph (1)(d) and
(e), the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the applicant to rectify the irregularities.
Failing to comply with the said invitation, the application shall be forwarded to the International
Bureau as filed by the applicant.
Article 76/L
(1) For the forwarding of the international trade mark application a forwarding fee
determined by specific legislation shall be paid to the Hungarian Intellectual Property Office, and
in connection with the international application the international fee determined by the Agreement
shall be paid to the International Bureau.
(2) The forwarding fee referred to in paragraph (1) shall be due on the date of filing of the
international trade mark application. If the fee is not paid within one month following the due date,
the request to forward the international trade mark application shall be considered withdrawn.
(3) The international fee referred to in paragraph (1) shall be paid directly to the
International Bureau within the time limit and in the manner prescribed by the Agreement.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical indications
Consolidated text (09.03.2011)
40
(4) In the case of international trade mark applications filed through the intermediary of the Hungarian Intellectual Property Office the date and number of the international registration shall be recorded in the Trade Mark Register.
Subsequent extension, through the intermediary of the Hungarian Intellectual Property Office, of protection resulting from the international registration
Article 76/M
(1) Where the Hungarian Intellectual Property Office is the Office of the Contracting State of the holder of an international registration, a subsequent extension of the protection resulting from the international registration may be requested through the intermediary of the Hungarian Intellectual Property Office.
(2) The request for the subsequent extension of protection shall be filed in compliance with the formal requirements, in the manner and language prescribed by the Agreement.
(3) Prior to forwarding the request for subsequent extension, the Hungarian Intellectual Property Office shall examine:
(a) whether the request contains a request to forward it and whether it is signed by the holder or the representative;
(b) whether the request has been filed in the manner prescribed by the Agreement. (4) Where the request for the subsequent extension of protection does not comply with the
requirements of paragraph (3)(a), the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the requesting party to rectify the irregularities. Failing to comply with the said invitation, the Hungarian Intellectual Property Office shall refuse the said request.
(5) Where the request for the subsequent extension of protection does not comply with the requirements of paragraph (3)(b), the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the requesting party to rectify the irregularities. Failing to comply with the said invitation, the request for the subsequent extension of protection shall be forwarded to the International Bureau as filed by the requesting party.
(6) The provisions of Article 76/L shall apply mutatis mutandis with respect to the request for the subsequent extension of protection.
(7) The provisions of paragraphs (1) to (6) shall apply mutatis mutandis, if a request for recordal, in the international register, of a change relating to the international trade mark application or the protection resulting from the international registration is filed under the Agreement through the intermediary of the Hungarian Intellectual Property Office.
Applications designating the Republic of Hungary
Article 76/N
(1) An application designating the Republic of Hungary shall have the same effect as a trade mark application duly filed with the Hungarian Intellectual Property Office from the date of the international registration under Article 3(4) of the Agreement or of the subsequent extension of protection resulting from the international registration under Article 3ter(2) of the Agreement.
(2) The international registration effected on the basis of an application designating the Republic of Hungary shall result in protection – from the date laid down in paragraph (1) to the same effect as registration under Article 64 if the Hungarian Intellectual Property Office does not refuse, under Article 5(1) and (2) of the Agreement, protection of the sign extended to the Republic of Hungary or withdraws the refusal.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
41
(3) The provisions relating to applications designating the Republic of Hungary shall apply
mutatis mutandis if subsequent extension, to the Republic of Hungary, of protection resulting from
the international registration is requested.
(4) Following international registration on the basis of an application designating the
Republic of Hungary, the Hungarian Intellectual Property Office shall make available for
inspection its contents as published and shall ensure access to the entries of the international
register relating to the application.
Article 76/O
(1) Publication of an application designating the Republic of Hungary shall be made by
publishing the following data of the international trade mark application:
(a) the sign;
(b) the number of the international registration;
(c) the date of publication in the Gazette of the International Bureau and the issue of the
Gazette containing the publication.
(2) The Hungarian Intellectual Property Office shall publish the application designating the
Republic of Hungary under paragraph (1) after notification of the international registration.
Article 76/P
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall draw up the search report under Article
60 and shall carry out the substantive examination under Article 61 with respect to the application
designating the Republic of Hungary.
(2) The Hungarian Intellectual Property Office shall send the search report to the applicant
through the intermediary of the International Bureau.
(3) For the purposes of Article 61/B(1), the time limit of opposition relating to an
application designating the Republic of Hungary shall be reckoned from the date of publication
under Article 76/O(1).
(4) If the international trade mark application does not meet the requirements examined
under Article 61(2), or an opposition has been filed against it, the International Bureau shall be
notified in the manner and within the time limit laid down by the Agreement (provisional refusal).
In the notification a time limit of at least three months shall be fixed for submitting comments,
which can be extended upon a request filed before expiration.
(5) Where the applicant does not reply to the invitation within the fixed time limit, the
Hungarian Intellectual Property Office shall notify the International Bureau – except when
paragraph (5)(a) is applicable – that the protection of the trade mark extending to the Republic of
Hungary is refused (final refusal), or that – in accordance with paragraph (5)(e) – protection is only
partially recognised by the Hungarian Intellectual Property Office. The Hungarian Intellectual
Property Office shall send notifications to the International Bureau after the decision on final
refusal or on partial withdrawal of a provisional refusal has become final. Where trade mark
protection is recognised in part, the date of registration shall be considered to be the date of the
decision.
(5a) Where the applicant does not reply, within the fixed time limit, to an invitation issued
by the Hungarian Intellectual Property Office solely on the basis of an opposition, the Hungarian
Intellectual Property Office shall decide on the registration of the trade mark on the basis of the
available information, and shall notify the International Bureau accordingly, sending either a
notification on the final refusal or a notification made in accordance with paragraph (5)(e).
(5b) Where the applicant replies to the invitation, the Hungarian Intellectual Property Office
shall continue the substantive examination and shall decide on the registration of the trade mark on
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
42
the basis thereof. If the trade mark application must be refused on the basis of the substantive
examination [Article 61(4), Article 61/H(2)], the Hungarian Intellectual Property Office shall notify
the International Bureau that the protection of the trade mark extending to the Republic of Hungary
is refused (final refusal) after the decision on it has become final.
(5c) Where the Hungarian Intellectual Property Office does not issue any notice of
provisional refusal and sends no notification to the International Bureau on the basis of paragraph
(5d), either, the date of registration shall be considered to be the first day after the expiration of the
time limit prescribed for provisional refusal.
(5d) Where the Hungarian Intellectual Property Office finds before the expiration of the
time limit prescribed for provisional refusal that it is inadmissible to issue any provisional refusal, it
shall notify the International Bureau without delay of the recognition of the protection. The date of
registration shall be considered to be the date of the notification on the recognition of the
protection.
(5e) Where the Hungarian Intellectual Property Office withdraws the provisional refusal in
whole or in part after the substantive examination, it shall notify the International Bureau of the
recognition of the protection in whole or in part after the decision on withdrawal has become final.
The date of registration shall be considered to be the date of the decision on withdrawal.
(6)-(7) [repealed]
(8) By applying the provisions of Article 48 mutatis mutandis, the Hungarian Intellectual
Property Office shall record in the Trade Mark Register that under Article 4 bis
of the Agreement the
international registration has replaced the trade mark registered by the Hungarian Intellectual
Property Office.
Refusal of the effect of an assignment and of a licence contract
Article 76/R
(1) Where the Hungarian Intellectual Property Office considers that an assignment or a
licence contract recorded in the international register with respect to the protection resulting from
the international registration and extending to the territory of the Republic of Hungary is contrary,
in part or in whole, to the provisions of this Act, it shall notify the applicant, through the
intermediary of the International Bureau, in the manner and within the time limit prescribed by the
Agreement.
(2) The notification that the change shall have no effect shall indicate the reasons for and the
extent of refusal.
Invalidation of an international trade mark
Article 76/S
For the purposes of this Act, invalidation of an international trade mark referred to in Article
5(6) of the Agreement shall mean the cancellation of the trade mark and the revocation of trade
mark protection.
Supplementary Register
Article 76/T
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical indications
Consolidated text (09.03.2011)
43
The Hungarian Intellectual Property Office shall keep a Supplementary Register with respect to applications designating the Republic of Hungary, which shall contain all facts and circumstances that cannot be recorded in the international register under the Agreement.
Chapter X/D
INTERNATIONAL TRADE MARK APPLICATIONS FILED UNDER THE PROTOCOL
Applications filed through the intermediary of the Hungarian Intellectual Property Office
Article 76/U
(1) The applicant of a trade mark application filed with the Hungarian Intellectual Property Office and the holder of a trade mark registered by the Hungarian Intellectual Property Office may file under the Protocol an international trade mark application through the Hungarian Intellectual Property Office as Office of origin.
(2) If the international trade mark application is filed before the registration of the trade mark referred to in paragraph (1), the applicant may declare that he wishes to file the international trade mark application on the basis of the trade mark referred to in paragraph (1). In this case the date of registration of the trade mark shall be considered as the date of filing.
(3) The Hungarian Intellectual Property Office shall forward the international trade mark application with respect to which the applicant:
(a) is of Hungarian nationality, or (b) has his domicile in the country; or (c) has a real and effective industrial or commercial establishment in the country. (4) The international trade mark application shall be filed with the Hungarian Intellectual
Property Office as Office of origin in compliance with the formal requirements, in the manner and – at the option of the applicant – in one of the languages prescribed by the Protocol.
(5) The provisions of Article 76/J(5) and Articles 76/K to 76/M shall apply mutatis mutandis to international trade mark applications filed under the Protocol, provided that any reference to the Agreement shall be construed as a reference to the Protocol.
Application of provisions concerning international trade mark applications filed under the Agreement
Article 76/V
The provisions of Articles 76/N to 76/T shall apply mutatis mutandis to international trade mark applications filed under the Protocol, provided that any reference to the Agreement shall be construed as a reference to the Protocol.
Transformation of an international registration into national application
Article 76/Z
(1) The request for transformation under Article 9quinquies of the Protocol shall be filed with the Hungarian Intellectual Property Office within three months from the date on which the international registration was cancelled.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
44
(2) The Hungarian translation of the list of goods or services shall be filed within four
months following the filing of the request for transformation and the transformation fee amounting
to a proportion, determined by specific legislation, of the filing fee shall be paid within two months.
Failing to comply with these, the request for transformation shall be considered withdrawn.
(3) In any other matter pertaining to the request for transformation, the provisions of
Chapters VII to IX shall apply mutatis mutandis; if, however, the international registration is
cancelled after the date referred to in Article 76/P(7), the Hungarian Intellectual Property Office
shall register the trade mark without applying the provisions of Articles 61 to 63. In this case, the
date referred to in Article 76/P(7) shall be the date of registration.
PART V
COURT PROCEEDINGS IN TRADE MARK MATTERS
Chapter XI
REVIEW OF DECISIONS OF THE HUNGARIAN INTELLECTUAL PROPERTY OFFICE
Request for review
Article 77
(1) Upon request, the court may review the Hungarian Intellectual Property Office‟s
(a) decisions referred to in Article 46/A(3);
(b) decisions suspending the procedure or furnishing a basis for entries in the register of
trade mark applications or the Trade Mark Register;
(c) orders excluding or limiting the inspection of files, against which independent legal
remedy is admissible under the provisions of Public Administration Procedures Act;
(d) orders denying persons the legal status as a party to the procedure apart from those who
have filed request for the commencement of a procedure;
(e) decisions imposing procedural fines or ruling on the amount and on the apportionment of
procedural costs.
(2) A request for review brought against a decision imposing procedural fine or ruling on
the amount and on the apportionment of procedural costs shall have no delaying force with respect
to any other provisions of the decision not contested in the request for review, and shall not prevent
them from becoming final.
(3) Any order of the Hungarian Intellectual Property Office not referred to in paragraph (1)
may only be contested in a request for the review of the decisions referred to in paragraph (1).
(4) Review of a decision may be requested by:
(a) any party to the procedures before the Hungarian Intellectual Property Office;
(b) any person excluded from, or limited in, the inspection of files;
(c) any person whose legal status as a party to the procedure has been denied.
(5) Review of a ruling on the registration and cancellation of a trade mark may be requested
by the public prosecutor under Article 3(1)(a) and (b) and Article 3(2). Any other participant to the
procedures before the Hungarian Intellectual Property Office may file, in his own right, an
independent request for review of the decision or a provision thereof relating to him.
(6) The request for review must be filed or posted by registered mail, with the exceptions
laid down in paragraphs (7) and (8), within thirty days from the date of communication of the
decision to the party concerned or to any other participant to the procedure.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical indications
Consolidated text (09.03.2011)
45
(7) The time limit of thirty days for the filing of a request for review shall be reckoned from the communication of the order refusing, or considering not to have been filed, the request for restitutio in integrum, if
(a) that date is later than the date of communication of the decision under paragraph (6), and (b) the request for restitutio in integrum was filed to remedy an omission, which served
directly as a basis for the decision under paragraph (6). (8) If the review of a decision of the Hungarian Intellectual Property Office is requested on
the basis of a decision taken by the Constitutional Court under the provisions of the Public Administration Procedures Act, the time limit for filing a request for review shall open again for thirty days from the pronouncement of the decision of the Constitutional Court.
(9) The request for review shall be filed with the Hungarian Intellectual Property Office, which shall forward it, together with the documents of the trade mark file, to the court within fifteen days except for the case provided for in paragraph (10). Where an opposing party took part in the procedure, the Hungarian Intellectual Property Office shall simultaneously notify that party of the forwarding of the request.
(10) If the request for review raises legal questions of fundamental importance, the Hungarian Intellectual Property Office may make a written statement about that question and shall forward it, together with the request for review and the documents of the trade mark file, to the court within thirty days.
(11) The rules concerning actions shall apply mutatis mutandis to the requirements for a request for review.
(12) In the case of a request for review filed late, the court shall decide on the request for restitutio in integrum.
Jurisdiction and competence
Article 78
(1) In proceedings for the review of decisions taken by the Hungarian Intellectual Property Office, the Metropolitan Court shall have jurisdiction and exclusive competence.
(2) The Metropolitan Court shall sit in a chamber consisting of three professional judges. (3) repealed
Rules governing proceedings concerning requests for review
Article 79
The court shall hear requests for the review of decisions taken by the Hungarian Intellectual Property Office in accordance with the rules of non-contentious civil procedure, subject to the exceptions mentioned in this Act. Unless this Act or the non-contentious nature of the procedure indicates otherwise, the rules of Act III of 1952 on the Code of Civil Procedure (hereinafter referred to as “the Code of Civil Procedure”) shall apply to the proceedings mutatis mutandis.
Publicity
Article 80
The court may, at the request of a party, exclude the public from the hearing notwithstanding the fact that the requirements prescribed in the general provisions of the Code of Civil Procedure may not be fulfilled.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
46
Exclusion
Article 81
(1) In addition to the cases determined in the general provisions of the Code of Civil
Procedure, the following persons shall be excluded from participating in the proceedings or from
acting as judges:
(a) persons who participated in taking the decision of the Hungarian Intellectual Property
Office;
(b) relatives, as defined in the general provisions of the Code of Civil Procedure relating to
the exclusion of judges, of a person mentioned under point(a), above.
(2) The provisions of paragraph (1) shall also apply to persons drawing up the minutes and
to experts.
Parties to the proceedings and other participants
Article 82
(1) The person who filed the request shall be a party to the court proceedings. The public
prosecutor instituting proceedings shall be entitled to all the rights to which a party is entitled,
except that he may not agree to a settlement, admit claims or waive any right.
(2) Where an opposing party has also taken part in the procedure before the Hungarian
Intellectual Property Office, the court proceedings shall be initiated against that party.
Article 83
Where a holder of a joint protection acts independently to maintain and protect trade mark
rights, or proceedings have been initiated against only one of the joint holders, the court shall notify
the other joint holders that they may join the proceedings.
Article 84
(1) Any person having a legal interest in the outcome of the proceedings for review of
decisions taken by the Hungarian Intellectual Property Office may intervene in the proceedings in
favour of the party whose interests he shares until the court decision becomes final.
(2) Save for settlement, admission of claims and waiver of rights, the intervenor may take
any action which the party he supports is entitled to take, except that his acts shall have effect only
where they do not conflict with the acts of the party concerned.
(3) Any legal dispute between the intervenor and the party concerned may not be decided in
the course of the proceedings.
Representation
Article 85
(1) Patent attorneys may also act as representatives in proceedings.
(2) As to the validity of a power of attorney given to a patent attorney or an attorney-at-law
either in the country or abroad, the signature by the principal shall be sufficient.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
47
Costs of proceedings
Article 86
(1) Where an opposing party also takes part in the court proceedings, the provisions on
litigation costs shall apply mutatis mutandis to the advance and payment of the costs of
proceedings.
(2) In the absence of an opposing party, the applicant shall advance and meet the costs.
(3) The expenses and fees of the patent attorney representing the party shall be added to the
costs of proceedings.
Omission
Article 87
Where neither the applicant nor any of the parties appear at the hearing or where none of the
parties respond to the invitation of the court in the fixed time limit, the court shall decide on the
request on the basis of the material at its disposal.
Restitutio in integrum
Article 88
The provisions of Article 42 shall apply mutatis mutandis to the submission of a request for
restitutio in integrum in non-contentious proceedings.
Measures on the basis of the request
Article 88/A
If the Hungarian Intellectual Property Office has made a written statement concerning the
request for review [Article 77(10)], the chairman of the proceeding chamber shall inform the party
or parties of this statement in writing.
Hearing and taking of evidence
Article 89
(1) The court of first instance shall take evidence and shall hold its hearings in accordance
with the provisions of the Code of Civil Procedure.
(2) If no opposing party takes part in the proceedings and the case can be settled on the basis
of documentary evidence, the court may take a decision without a hearing, but the party shall be
heard at his request.
(3) Should the court consider the case without a hearing, but finds during the proceedings
that a hearing is necessary, it may at any time order such hearing. However, where the court
considers the case at a hearing, or has ordered a hearing, it may not revoke such order and consider
the case without a hearing.
(4) Settlement may not be reached in the court proceedings if such settlement was not
admissible in the procedure before the Hungarian Intellectual Property Office.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
48
Decisions
Article 90
The court shall decide both on the merits of a case and on other matters by an order.
Article 91
(1) If the court alters a decision taken in a trade mark case, its order shall replace the
decision of the Hungarian Intellectual Property Office. In place of reviewing the decision in a trade
mark matter the court shall repeal the decision and order the Hungarian Intellectual Property Office
to continue the procedure if the request for review was filed against a decision refusing,
withdrawing or considering withdrawn a trade mark application, in the absence of which
continuation of the registration procedure at the Hungarian Intellectual Property Office would have
been admissible.
(2) The court shall repeal the decision and order the Hungarian Intellectual Property Office
to start a new procedure if
(a) the decision was taken with the participation of a person who could be objected to on the
grounds of exclusion;
(b) substantive rules of procedure were infringed during the procedure before the Hungarian
Intellectual Property Office which cannot be remedied by the court.
(c) [repealed]
(3) Where a party requests a court decision on a matter, which was not the subject of the
procedure before the Hungarian Intellectual Property Office, the court shall refer the request to the
Hungarian Intellectual Property Office, except when, in the case of opposition, the Hungarian
Intellectual Property Office left the ground for opposition out of consideration under Article
61/D(8), in the cancellation procedure, the Hungarian Intellectual Property Office left the ground
for cancellation out of consideration under paragraph 73(1) or when the new ground for opposition
or cancellation was stated in the request for review or after the filing thereof; such ground for
opposition or cancellation shall be left out of consideration by the court. In the case of the referral
of the request the court shall, if necessary, repeal the decision of the Hungarian Intellectual
Property Office.
(4) The court shall leave out of consideration any facts, allegations or evidence submitted by
the party in the request for review or after the filing thereof, which the Hungarian Intellectual
Property Office – in compliance with Article 40(3) – duly left out of consideration in the procedure
before it.
(5) Where, after the filing of a request for review, the Hungarian Intellectual Property Office
withdraws any of its decisions referred to in Article 77(1)(b) to (d), the court shall terminate the
proceedings. If the Hungarian Intellectual Property Office has altered its decision, the court
proceedings may only continue in respect of matters still pending.
Article 92
The court order on the merits of a case shall be communicated by service, it shall not be
considered published by the pronouncement thereof. If the court decides on the request for review
at a hearing, the order on the merits of the case shall be pronounced also on the day of the hearing.
The pronouncement may be deferred – for not more than eight days – only in the event if it is
indispensable because of the complexity of the case. In such a case the time limit for
pronouncement shall be fixed immediately and the judgment shall be put into writing until the day
of pronouncement.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical indications
Consolidated text (09.03.2011)
49
Article 93
In deciding on the appeal filed against the Metropolitan Court‟s decision, the provisions of
Article 257 of the Code of Civil Procedure shall apply mutatis mutandis, with the proviso that in the case of a request to this effect the court of second instance shall also hear the parties orally, except when the appeal was filed against an order on a request for review filed against a decision of the Hungarian Intellectual Property Office referred to in Article 77(1)(c) and (d).
Article 94
[repealed]
Chapter XII
TRADE MARK LITIGATION
Rules governing trade mark litigation
Article 95
(1) The Metropolitan Court shall have exclusive competence in court proceedings concerning trade mark infringement, the prohibition of the use of a trade mark by the representative or the agent under Article 14 or the assignment of the right to trade mark protection or of the trade mark protection under Article 19(5) as well as the prohibition of the use of Community trade marks under Articles 106 and 107 and Article 159a(5) of the Community Trade Mark Regulation Article 76/A(a) . In such proceedings, the chamber of the Metropolitan Court shall be composed as laid down in Article 78(2).
(2) In court proceedings on trade mark infringement, provisional measures – until the contrary is rendered probable – shall be considered necessary to protect the plaintiff‟s rights deserving specific appreciation if the plaintiff proves that the trade mark is protected, and he is the holder of the trade mark or a user entitled to institute proceedings for infringement in his own name.
(3) Paragraph (2) shall not apply where six months have already elapsed from the beginning of trade mark infringement or 60 days from the date on which the plaintiff became aware of the infringement and of the identity of the infringer.
(4) In the case of trade mark infringement, the request for provisional measures may also be filed before initiating an action; the Metropolitan Court shall decide on the request in a non- contentious procedure. With the exceptions deriving from the particular features of non-contentious procedures, the provisions of this Act and the general rules of the Code of Civil Procedure shall apply mutatis mutandis to the non-contentious procedure for provisional measures. If the plaintiff has initiated an action for trade mark infringement in accordance with paragraph (8), the amount exceeding the fee paid in the non-contentious procedure shall be paid as fee for the action.
(5) In addition to civil remedies applicable in the case of infringement, the holder may request the court, on conditions relating to provisional measures, to
(a) order precautionary measures in accordance with the provisions of the Act on Judicial Execution, if he demonstrates circumstances likely to endanger the later satisfaction of his claim for damages or for the surrender of the enrichment obtained by infringement;
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
50
(b) compel the infringer to communicate or present his banking, financial or commercial
documents with a view to ordering the precautionary measures in accordance with point (a);
(c) order the lodging of security, if in place of demanding discontinuance of the trade mark
infringement, the holder consents to the continuation, by the infringer, of the allegedly infringing
activity.
(6) The court may order the lodging of security under paragraph (5)(c) even in the absence
of a request of the holder to this effect, provided that the holder filed a request for the
discontinuance of infringement, which the court does not allow.
(7) The court shall decide on the provisional measures out of turn, within fifteen days from
the filing of a request to this effect at the latest. The court of second instance shall decide on the
appeal filed against the decision on the provisional measures out of turn, within fifteen days from
the filing of the appeal at the latest.
(8) At the request of the defendant, the court shall annul its decision on provisional
measures – including paragraphs (5) and (6) as well – requested before the initiation of an action, if
the holder has not instituted, within fifteen days from the communication of such decision,
proceedings for trade mark infringement with respect to the claim enforced by the provisional
measures. The court shall decide on the request for annulling the provisional measures out of turn,
within fifteen days from the filing of the request at the latest.
(9) Where, in the course of proceedings for trade mark infringement, one of the parties has
already produced reasonably available evidence, the court may, at the request of the party
producing the evidence, require the defendant to
(a) present the documents and other exhibits in his possession and to make inspection
possible;
(b) communicate or present his banking, financial or commercial documents.
(10) Preliminary production of evidence shall also be admissible before instituting
proceedings if the holder has made the fact or danger of trade mark infringement likely to a
reasonable extent. If the proceedings have not yet started, preliminary production of evidence shall
be requested at the Metropolitan Court. Preliminary evidence shall be taken by the Metropolitan
Court. Against decisions ordering preliminary production of evidence appeals shall be admissible.
(11) At the request of the defendant, the court shall annul its decision ordering preliminary
production of evidence, if the holder has not instituted proceedings for trade mark infringement
within fifteen days from the communication of the decision ordering preliminary production of
evidence. The court shall decide on the request for annulling preliminary production of evidence
out of turn, within fifteen days from the filing of the request at the latest.
(12) Where any delay would cause irreparable harm, it shall be regarded as a case of
extreme urgency and – taking this into account – provisional measures, including paragraphs (5)
and (6) as well, may be taken without the defendant having been heard. Where any delay would
cause irreparable harm, or the risk of the destruction of evidence is likely, it shall be regarded as an
urgent case and – taking this into account – preliminary evidence may be taken without the
defendant having been heard. Decisions taken without the defendant having been heard shall be
communicated to the defendant on execution. After communication of the decision, the defendant
may request to be heard, the review or the annulment of the decision ordering provisional measures
or the preliminary production of evidence.
(13) The court may subject the ordering of preliminary production of evidence and – with
the exception of paragraph (5)(c) and paragraph (6) – of provisional measures to the lodging of
security.
(14) If, in the cases referred to in paragraph (5)(c), paragraph (6) and paragraph (13), the
party entitled to compensation from the amount of the security does not enforce his claim within
three months from the date on which the decision annulling a decision on the preliminary
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
51
production of evidence or provisional measures or the judgment on the discontinuance of
proceedings took effect, the depositor may demand refund of the security.
(15) Any other trade mark litigation not mentioned under paragraph (1) shall be heard by
the county courts (Metropolitan Court).
(16) The general provisions of the Code of Civil Procedure shall apply in the court
proceedings referred to in paragraphs (1) and (15), with the exceptions laid down in Articles 80, 85
and 86(3) of this Act.
PART VI
COLLECTIVE MARKS AND CERTIFICATION MARKS
Chapter XIII
COLLECTIVE MARKS
Collective marks
Article 96
(1) Collective marks are trade marks that are capable of distinguishing goods or services of
the members of a social organization, public body or association (hereinafter referred to together as
"social organization") from the goods or services of other undertakings according to the quality,
origin or other characteristics of goods or services bearing the collective mark.
(2) [repealed]
(3) A sign shall be excluded from trade mark protection as a collective mark:
(a) [repealed]
(b) if the regulations governing its use contain provisions contrary to public policy, accepted
principles of morality or law.
(4) The right to the protection of a collective mark shall belong to the social organization,
whose members shall be entitled to use the collective mark.
(5) The holder social organization itself may not use the collective mark, it shall, however,
control the use by the members.
(6) The use of a collective mark by any member of the social organization shall be deemed
to constitute use within the meaning of Article 18.
Regulations governing the use of collective marks
Article 97
(1) A sign shall be granted protection as a collective mark if its use is governed by
regulation complying with the requirements laid down in paragraphs (2) and (3). The regulation
shall be established by the social organization being the holder of the collective mark.
(2) The regulation shall include:
(a) the name and the registered seat of the social organization,
(b) information on the members authorized to use the mark, including their names,
addresses and registered seats,
(c) the conditions of membership,
(d) the conditions of the use of the collective mark,
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
52
(e) the provisions relating to the control of the use of the collective mark,
(f) the order of proceedings against unauthorized use of the collective mark.
(3) [repealed]
(4) The application for a collective mark shall contain the regulation. With respect to
collective marks, the data indicated in paragraph 2(b) shall also be recorded in the Trade Mark
Register. The regulation and the amendments thereof shall be attached to the entry in the register
relating to the collective mark.
Assignment of the protection of collective marks
Article 98
(1) Assignment of the protection of collective marks shall require the relevant written
contract and the recording in the Trade Mark Register of the succession in title.
(2) The protection of collective marks may not be assigned if after the assignment the
requirements prescribed in Article 96 are not satisfied or the sign becomes excluded from
protection as a collective mark.
Lapse of protection of collective marks
Article 99
(1)–(2) [repealed]
(3) The protection of collective marks shall also lapse – on the day indicated in the decision
on lapse – where the holder does not take the necessary action in order to stop the use of the
collective mark contrary to the regulations.
(4) Where a sign may not be granted protection as collective mark under Article 96(3), the
collective mark shall be cancelled. If a sign becomes excluded from protection under Article 96(3),
lapse of the protection of the collective mark shall be declared with retroactive effect to the filing
date of the request for a decision on lapse.
Enforcement of rights conferred by the protection of collective marks
Article 100
Persons who are authorized to use the collective mark by reason of their membership may
bring an action against an infringer only with the consent of the holder; they may, however,
intervene in the proceedings instituted by the holder.
Chapter XIV
CERTIFICATION MARKS
Certification marks
Article 101
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
53
(1) Certification marks are trade marks that distinguish goods or services of specified
quality or of other characteristics from other goods or services by attesting to such quality or
characteristic.
(2) Protection of certification marks may not be obtained by:
(a) an undertaking which produces, puts on the market or imports the goods or supplies the
services for which the trade mark is registered;
(b) an undertaking which – pursuant to the Act on the Prohibition of Unfair and Restrictive
Market Practices – is not independent of the undertaking under point(a);
(c) an undertaking with which the undertaking under point(a) is in a permanent legal
relationship in respect of the goods or services for which the mark is registered.
(3) The holder himself may not use the certification mark, he shall, however, authorize its
use with respect to the goods or services complying with the prescribed quality requirements or
with other characteristics.
(4) A certification mark shall be granted protection if it is accompanied by regulation
satisfying the requirements prescribed under paragraph (5).
(5) The regulation shall include:
(a) the name and registered seat of the holder,
(b) the quality requirements relating to the goods or services for which the mark is
registered,
(c) the rules of attesting the quality,
(d) the conditions of the use of the mark,
(e) the provisions relating to the control of the use of the mark,
(f) the order of proceedings against unauthorized use of the mark.
(6) For the regulation, application and registration, the use and assignment of the
certification mark, for the lapse of the protection of the certification mark and for the enforcement
of rights deriving from the protection of such marks, the provisions relating to collective trade
marks and to their protection shall apply mutatis mutandis.
(7) A certification mark shall also be cancelled if the application was filed by a person not
entitled to it under paragraph (2).
(8) For the use of certification marks, the provisions of specific legislation on the
certification of quality or of other characteristics shall also apply.
Chapter XV
APPLICATION OF PROVISIONS RELATING TO TRADE MARKS TO COLLECTIVE AND
CERTIFICATION MARKS
Application of provisions relating to trade marks
Article 102
Matters relating to collective and certification marks and to their protection that are not
covered by this part shall be governed by the provisions relating to trade marks and to their
protection, provided that observations may also be filed with respect to the grounds referred to in
Article 96(3).
PART VII
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
54
PROTECTION OF GEOGRAPHICAL INDICATIONS
Chapter XVI
SUBJECT MATTER OF PROTECTION, RIGHTS CONFERRED, INFRINGEMENT AND
LAPSE OF PROTECTION
Geographical indications and appellations of origin capable of protection
Article 103
(1) Geographical indications and appellations of origin which are used in the course of trade
to identify the geographical origin of a product shall be granted protection as geographical
indications.
(2) Geographical indication means the geographical name of a region, locality or, in
exceptional cases, a country which serves to designate a product originating therein the specific
quality, reputation or other characteristics of which are due essentially to that geographical origin,
and the production, processing or preparation of which takes place in the defined geographical area.
(3) Appellation of origin means the geographical name of a region, locality or, in
exceptional cases, a country which serves to designate a product originating therein the specific
quality, reputation or other characteristics of which are due exclusively or essentially to the
geographical environment, with its inherent natural and human factors, and the production,
processing and preparation of which take place in the defined geographical area.
Article 104
Geographical indications of spirit drinks shall be granted protection if the products bearing
the geographical indications comply also with the conditions specified in the product specification
provided for by specific legislation.
Grounds for refusal
Article 105
(1) A geographical indication may not be granted protection if in the course of trade it has
become the common name of a product irrespective of whether the product originates in the place
specified by the geographical indication.
(2) After its registration, a geographical indication may not become the common name of a
product in the course of trade.
Article 106
(1) A geographical indication shall be excluded from protection:
(a) with respect to identical products, if it is identical with an earlier geographical
indication;
(b) with respect to identical or similar products, if it is identical with or similar to an earlier
geographical indication;
(c) if it is identical with or similar to an earlier trade mark and its use – due to the
reputation, renown or lasting presence on the market of the trade mark – would result in a
likelihood of confusion on the part of public.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
55
(2) A geographical indication may not be granted protection if it conflicts with the name of
an earlier – protected or other – plant variety or animal breed and as a result is likely to mislead the
public as to the origin of the product.
Registrability, right to protection
Article 107
(1) Protection shall be granted for a geographical indication if:
(a) it satisfies the requirements of Articles 103 and 104 and is not excluded from protection
under Articles 105 and 106 and
(b) the application complies with the requirements laid down by this Act.
(2) Any natural or legal person or a company without legal personality may apply for the
protection of a geographical indication which produces, processes or prepares, in the defined
geographical area, a product for which the designation of the geographical indication is used.
(3) The protection of a geographical indication shall belong jointly to the persons who
produce, process or prepare products in accordance with paragraph (2) (hereinafter referred to as
"holders").
(4) Foreigners shall be entitled to the protection of a geographical indication only on the
basis of an international agreement or subject to reciprocity. In matter of reciprocity, the opinion of
the President of the Hungarian Intellectual Property Office shall be decisive.
Establishment and term of protection
Article 108
(1) Protection of the geographical indication shall begin with registration and shall be
effective retroactively from the date of filing of the application.
(2) Protection of geographical indications shall be unlimited in time.
Rights conferred by protection
Article 109
(1) Protection shall confer on its holders the exclusive right to use the geographical
indication. Only the holders may use the geographical indication, they may not license the right of
use.
(2) On the basis of the exclusive right of use, any of the holders shall be entitled to prevent
any person who, in the course of trade:
(a) uses the protected geographical indication or a denomination liable to create confusion
with respect to products not originating in the defined geographical area;
(b) uses the protected geographical indication with respect to products not included in the
list of products, but similar to those and therefore takes unfair advantage of or infringes the repute
of the protected geographical indication.
(c) imitates or evokes in any manner whatsoever the protected geographical indication, even
if the true origin of the product is indicated or if the protected name is translated or accompanied by
various additions;
(d) uses any false or misleading indication as to the provenance, origin, nature or essential
characteristics of the product, no matter where it is indicated (e.g. on the packaging, advertising
material or documents relating to the product concerned);
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
56
(e) performs any other act liable to mislead the public as to the true origin of the product.
Infringement of protection
Article 110
(1) Any person who unlawfully uses a protected geographical indication in contravention of
the provisions of Article 109, commits an infringement.
(2) Any one of the holders may also institute proceedings for infringement individually.
Proceedings for infringement may also be instituted by interest groups of the holders and by
organizations for the protection of consumers.
(3) For the civil remedies available against the infringer, the provisions of Article 27, and
for the customs law consequences of infringement, the provisions of Article 28 shall apply mutatis
mutandis.
Lapse of protection
Article 111
(1) Protection of a geographical indication shall lapse:
(a) if the protection is cancelled, with retroactive effect to the date of filing of the
application;
(b) if the holders have violated the requirements laid down in the product specification, with
retroactive effect to the starting date of the procedure for revocation.
(2) The protection shall be cancelled if the geographical indication does not satisfy the
requirements laid down in Article 107(1)(a).
(3) The protection of a geographical indication of spirit drinks shall be revoked if the
designated inspection authority establishes serious defects, in relation to the product specification,
in the use of the geographical indication, which cannot be remedied in any other way.
(4) Should the request for cancellation or for revocation be refused by a final decision, a
new procedure for the cancellation, or for revocation of the same geographical indication on the
same grounds may not be instituted by any person.
Chapter XVII
PROCEDURES CONCERNING THE PROTECTION OF GEOGRAPHICAL INDICATIONS
General provisions governing procedures before the Hungarian Intellectual Property Office
Article 112
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall have competence in the following
matters concerning geographical indications:
(a) registration of geographical indications;
(b) cancellation and revocation of protection;
(c) keeping the records of applications for the protection of geographical indications and of
registered geographical indications;
(d) official information on the protection of geographical indications.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
57
(2) The Hungarian Intellectual Property Office shall also have competence in matters
concerning the application of provisions relating to the Community protection of certain
geographical indications and to the international registration of appellations of origins (Chapters
XVII/A and XVII/B).
(3) In cancellation procedures and in revocation procedures, the Hungarian Intellectual
Property Office shall proceed and shall take a ruling at the hearing in the form of a board consisting
of three members.
(4) The Hungarian Intellectual Property Office may withdraw or modify its decisions –
terminating the procedure – taken in the following matters only if a request for review is filed and
only until such request is transmitted to the court:
(a) registration of geographical indications;
(b) cancellation of geographical indications;
(c) revocation of protection;
(d) forwarding of applications filed under the Council Regulation;
(e) forwarding of international applications for the registration of appellation of origins;
(f) final refusal of the protection of an appellation of origin registered by the International
Bureau designating the Republic of Hungary.
(5) The Hungarian Intellectual Property Office may withdraw or modify its final decision –
terminating the procedure – taken in the matters referred to in paragraph (4)(b) and (c) on the basis
of a request for review only if it establishes that its decision is contrary to law or if the parties
request unanimously the modification or withdrawal.
(6) In any other matters in procedures before the Hungarian Intellectual Property Office, the
provisions of Chapters VII and VIII shall apply mutatis mutandis, except that in matters concerning
geographical indications a party to the procedure is not entitled to – except for the case under
paragraphs (7) and (8) – communicate with the Hungarian Intellectual Property Office in electronic
form in writing, and the Hungarian Intellectual Property Office shall not to be obliged to
communicate with the party in electronic form in writing.
(7) The following may also be filed in electronic form:
a) requests for an extract from the Register,
b) requests for the inspection of the files.
(8) If a party to the procedure initiated proceedings under paragraph (7) in electronic form
via the Client Gate, the Hungarian Intellectual Property Office shall communicate to him its
decisions in the procedure or send him certified extract from the Register in electronic form.
(9) For filing the document defined in paragraph (7) in electronic form, Article 46/D(4)-(9)
shall apply mutatis mutandis.
Procedure for registration of geographical indications
Article 113
(1) The application for the registration of geographical indications shall contain a request
for registration, the name of the geographical indication, the list of products and the other
documents. Detailed formal requirements to be complied with by applications shall be laid down by
specific legislation.
(2) An application for the registration of a geographical indication shall be subject to the
payment of a filing fee determined by specific legislation; the fee shall be paid within two months
from the date of filing.
(3) If, either on filing or as a result of a rectification, an application for the registration of
geographical indications satisfies the requirements for according a date of filing, the Hungarian
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
58
Intellectual Property Office shall publish official information thereon in its official journal
(communication of data). Communication of data shall contain the following data:
(a) the name of the geographical indication;
(b) the date of filing;
(c) the list of products.
(4) After the communication of data in the procedure for the registration of a geographical
indication any person may file an observation with the Hungarian Intellectual Property Office to the
effect that the indication or the application does not comply with a requirement of registrability laid
down by this Act.
(5) If an application for the registration of a geographical indication satisfies the
requirements examined under Article 55, the Hungarian Intellectual Property Office shall carry out
a substantive examination of the application. The substantive examination shall assess:
(a) whether the geographical indication meets the requirements of Article 103 and whether
it is not excluded from protection under Articles 105 and 106; and
(b) whether the application complies with the requirements laid down by this Act.
(6) [repealed]
(7) In the procedure for the registration of geographical indications, in matters not regulated
in paragraphs (1) to (5), the provisions of Chapter IX shall apply mutatis mutandis, except that any
reference to the list of goods or services shall be construed as a reference to the list of products.
Article 113/A
(1) If the registration of a geographical indication of a spirit drink is requested in an
application for the registration of a geographical indication, the provisions of Article 113 shall
apply subject to the following exceptions:
(a) besides those specified in Article 113(1) the application for the registration of
geographical indications shall also contain the product specification provided for by specific
legislation;
(b) the Hungarian Intellectual Property Office shall carry out the examination on filing
(Articles 55 and 56) and the examination as to formal requirements (Article 59) out of turn;
(c) if the application satisfies the requirements examined under point (b), the Hungarian
Intellectual Property Office shall send the copies of the documents of the matter out of turn to the
minister responsible for agricultural policy (hereinafter referred to as the “Minister”);
(d) on the basis of the procedure followed under specific legislation for the examination of
product specifications, the Minister shall give a statement to the Hungarian Intellectual Property
Office within nine months from sending the documents pursuant to paragraph (c) whether he
agrees, with regard to the product specification, with the registration of the geographical indication;
the Hungarian Intellectual Property Office, sending simultaneously the decision, shall inform the
Minister that the decision on the registration of the geographical indication has become final;
(e) until the decision on the registration of the geographical indication becomes final the
applicant may submit comments to the Hungarian Intellectual Property Office whether he requests
Community protection for his geographical indication of spirit drinks.
(2) In the procedure for amendment of the product specification related to the registered
geographical indication of spirit drinks the provisions of paragraph (1) shall apply mutatis
mutandis.
Procedure for cancellation and for revocation
Article 114
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
59
For the procedure for cancellation of the protection of geographical indications, the
provisions of Articles 72 to 74, and for the procedure for revocation, the provisions of Articles 75
and 76 shall apply mutatis mutandis.
Court proceedings concerning protection of geographical indications
Article 115
In court proceedings concerning the protection of geographical indications, the provisions of
Chapters XI and XII shall apply mutatis mutandis.
Inspection of geographical indications of spirit drinks
Article 116
Inspection in accordance with the requirements under Article 104 of the use of geographical
indications of spirit drinks employed in the course of trade shall fall within the competence of the
authority designated by specific legislation.
PART VIII
PROVISIONS CONCERNING COMMUNITY PROTECTION OF CERTAIN
GEOGRAPHICAL INDICATIONS AND THE INTERNATIONAL REGISTRATION OF
APPELLATIONS OF ORIGIN
Chapter XVII/A
PROVISIONS CONCERNING THE COMMUNITY PROTECTION OF GEOGRAPHICAL
INDICATIONS FOR AGRICULTURAL PRODUCTS AND FOODSTUFFS, FOR VINE AND
WINE PRODUCTS AS WELL AS SPIRIT DRINKS
Article 116/A
(1) Community protection of geographical indications of agricultural products and
foodstuffs shall be governed by the provisions of Council Regulation (EC) No 510/2006 of 20
March 2006 on the protection of geographical indications and designations of origin for agricultural
products and foodstuffs (hereinafter referred to as “Regulation 510/2006/EC”).
(2) Community protection of geographical indications of vine and wine products shall be
governed by the provisions of Council Regulation (EC) No 479/2008 of 29 April 2008 on the
common organisation of the market in wine, amending Regulations (EC) No 1493/1999, (EC) No
1782/2003, (EC) No 1290/2005, (EC) No 3/2008 and repealing Regulations (EEC) No 2392/86 and
(EC) No 1493/1999 (hereinafter referred to as “Regulation 479/2008/EC”).
(3) On the basis of Regulation 510/2006/EC and Regulation 479/2008/EC, the Minister and
the Hungarian Intellectual Property Office shall proceed in matters falling within the competence of
the Member States.
(4) Applications under Article 5 of Regulation 510/2006/EC and Article 35(1) of Regulation
479/2008/EC (for the purposes of this Chapter hereinafter together referred to as “the application”)
shall be filed with the Minister. Without delay the Minister shall forward the application satisfying
the requirements provided for by specific legislation to the Hungarian Intellectual Property Office.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
60
(5) The Hungarian Intellectual Property Office shall examine the application out of turn
whether it satisfies the following:
(a) the requirements of Articles 2 to 3 of Regulation 510/2006/EC in the case of agricultural
products and foodstuffs;
(b) the requirements of Articles 34, 42 and 43 of Regulation 479/2008/EC in the case of
vine and wine products.
(6) The examination of the Hungarian Intellectual Property Office shall not ascertain
whether the link exists
(a) between an agricultural product or a foodstuff and the geographical name, as laid down
in Article 2(1)(a) and (b) of Regulation 510/2006/EC;
(b) between a vine or wine product and the geographical name, as laid down in Article 34(1)
of Regulation 479/2008/EC.
(7) The Hungarian Intellectual Property Office shall give a statement to the Minister within
two months from the receipt of the application whether, on the basis of the requirements examined
under paragraph (5), it agrees with the forwarding of the application to the European Commission,
as laid down in paragraph (9).
(8) Following the statement of the Hungarian Intellectual Property Office under paragraph
(7) and the detailed examination of the application as provided for by specific legislation, the
Minister shall publish the application in the official journal of the ministry headed by him.
Objections may be filed against the application within two months from the date of publication, as
laid down in Article 5(5) of Regulation 510/2006/EC and Article 38(3) and (4) of Regulation
479/2008/EC. The Minister shall decide on the objection in its decision under paragraph (9), in
agreement with the Hungarian Intellectual Property Office if industrial property issues are
involved.
(9) The Minister shall decide within nine months from the filing of the application, in
conformity with the statement of the Hungarian Intellectual Property Office and following its
detailed examination as laid down by specific legislation, whether the application complies with the
requirements laid down by this Act and by specific legislation. The Minister shall publish the
decision together with the product specification in the official journal of the ministry headed by
him. In the case of a decision in favour of the applicant the Minister shall forward to the European
Commission the details and documents referred to in Article 5(7) of Regulation 510/2006/EC or in
Article 38(5)(b) of Regulation 479/2008/EC.
(10) The favourable decision under paragraph (9) shall give rise to transitional protection in
accordance with the first subparagraph of Article 5(6) of Regulation 510/2006/EC and Article 38(7)
of Regulation 479/2008/EC with effect from the date on which the application is filed with the
European Commission. The Minister shall notify the applicant of the date of the establishment of
transitional protection. An applicant whose geographical indication has been granted transitional
protection may also institute proceedings for infringement; however, the proceedings shall be
suspended until the decision of the European Commission on the application has become final.
(11) The provisions of paragraphs (1) to (10) shall apply mutatis mutandis
(a) to applications for an amendment of the product specification filed under Article 9 of
Regulation 510/2006/EC and to requests for cancellation filed under Article 12 in the case of
agricultural products and foodstuff;
(b) to applications for an amendment of the product specification filed under Article 49 of
Regulation 479/2008/EC and to requests for cancellation filed under Article 50 in the case of vine
and wine products.
(12) The objection under Article 7(2) of Regulation 510/2006/EC shall be filed with the
Minister within four months from the date of publication in the Official Journal of the European
Union of the detail and document referred to in the first subparagraph of Article 6(2) of Regulation
510/2006/EC. The tasks of a Member State relating to objections shall be performed by the
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
61
Minister, in agreement with the Hungarian Intellectual Property Office if industrial property issues
are involved.
(13) The provisions of Articles 27 and 28 and Chapter XII shall apply mutatis mutandis
(a) where acts referred to in Article 13(1) of Regulation 510/2006/EC are committed which
infringe Community protection of geographical indications and designations of origin for
agricultural products and foodstuffs or transitional protection provided for in paragraph (9);
(b) where acts referred to in Article 45(2) of Regulation 479/2008/EC are committed which
infringe Community protection of geographical indications and designations of origin for vine and
wine products or transitional protection provided for in paragraph (9).
Article 116/B
(1) Community protection of geographical indications of spirit drinks shall be governed by
Regulation (EC) No 110/2008 of the European Parliament and of the Council of 15 January 2008
on the definition, description, presentation, labelling and the protection of geographical indications
of spirit drinks and repealing Council Regulation (EEC) No 1576/89 (hereinafter referred to as
“Regulation 110/2008/EC”). On the basis of Regulation 110/2008/EC the Minister shall proceed in
matters falling within the competence of the Member States.
(2) If the applicant has submitted comments under Article 113/A(1)(e) the Hungarian
Intellectual Property Office shall inform the Minister thereon in the notification under Article
113/A(1)(d). Failing to submit comments under Article 113/A(1)(e) the applicant may request the
carrying out of the procedure for the grant of Community protection of the geographical indication
at any time after the decision on the registration of the geographical indication of a spirit drink
becomes final; the request must be filed with the Minister. The Minister shall submit the
application pursuant to Article 17(1) of Regulation 110/2008/EC within sixty days from the
notification of the Hungarian Intellectual Property Office, or from the filing of the request of the
right holder.
(3) In the case of the amendment pursuant to Article 113/A(2) of the product specification
relating to a geographical indication of spirit drinks under Community protection, the provisions of
paragraph (2) shall apply mutatis mutandis.
(4) where acts referred to in Article 16 of Regulation 110/2008/EC are committed which
infringe Community protection of geographical indications of spirit drinks, the provisions of
Articles 27 and 28 and Chapter XII shall apply mutatis mutandis.
Article 116/C
(1) In issues not regulated in paragraphs 116/A and 116/B provisions of specific legislation
shall apply. This specific legislation may provide that the verification of compliance with the
product specification may also be ensured by the following bodies:
(a) in the case of agricultural products and foodstuffs the product certification bodies under
Article 11(1) of Regulation 510/2006/EC;
(b) in the case of spirit drinks the product certification bodies under Article 22(1) of
Regulation 110/2008/EC;
(c) in the case of vine and wine products the product certification bodies under Article 48(1)
of Regulation 479/2008 EC.
(2) Specific legislation referred to in paragraph (1)
(a) may provide conditions for the production and the putting on the market of agricultural
products and foodstuffs, spirit drinks, vine and wine products which are granted protection of
geographical indication, and
(b) may prohibit the use of a geographical indication.
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
62
(3) If the producer does not fulfil the condition laid down in paragraph (2)(a) or does not
comply with the prohibition under paragraph (2)(b) and continues to use the geographical
indication for a product which is not in compliance with the product specification, the producer
shall pay a fine, with an amount determined by specific legislation.
Chapter XVII/B
PROVISIONS CONCERNING THE INTERNATIONAL REGISTRATION
OF APPELLATIONS OF ORIGIN
General provisions
Article 116/D
(1) For the purposes of this Act
(a) ‟Application for the international registration of an appellation of origin‟ (hereinafter
referred to as “international application”) means an application filed under the Lisbon Agreement
of October 31, 1958 for the Protection of Appellations of Origin and their International Registration
(for the purposes of this part hereinafter referred to as the “Agreement”);
(b) „International Bureau‟ means the International Bureau of the World Intellectual Property
Organization;
(c) „international register‟ means the register maintained by the International Bureau, of
appellations of origin filed under the Agreement;
(d) ‟Office of the country of origin‟ means the competent Office of the country of origin
defined in Article 2(2) of the Agreement.
(2) Where this Act refers to the application of the Agreement, it shall be construed as
meaning also the application of the Regulations under the Agreement.
(3) Unless otherwise provided in the Agreement, the provisions of this Act shall apply
mutatis mutandis, to international applications with the exceptions laid down in this Chapter.
(4) [repealed]
Applications filed through the intermediary of the Hungarian Intellectual Property Office
Article 116/E
(1) The holder of an appellation of origin registered by the Hungarian Intellectual Property
Office [Article 107(3)] may file an international application with the International Bureau through
the Hungarian Intellectual Property Office as Office of the country of origin.
(2) The international application shall be filed with the Hungarian Intellectual Property
Office as Office of the country of origin in compliance with the formal requirements, in the manner
and in the language prescribed by the Agreement.
(3) If the international application is filed before the registration of the appellation of origin
referred to in paragraph (1), the date of registration of the appellation of origin shall be considered
the date of filing.
Article 116/F
(1) Prior to forwarding the international application, the Hungarian Intellectual Property
Office shall examine:
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical indications
Consolidated text (09.03.2011)
63
(a) whether the application contains the indication of the country of origin, information identifying the applicant, the appellation of origin, the list of products and the geographical area belonging to the appellation of origin;
(b) whether the data of the application are in compliance with the data of the appellation of origin referred to in Article 116/E(1) as appearing in the Register;
(c) whether the application has been filed in the language and in the manner prescribed by the Agreement;
(d) whether the application is signed by the applicant or by the representative. (2) Where the application does not comply with the requirements of paragraph (1), the
Hungarian Intellectual Property Office shall invite the applicant to rectify the irregularities. Failing to comply with the said invitation, the application shall be forwarded to the International Bureau as filed by the applicant.
Article 116/G
(1) For the forwarding of the international application a forwarding fee determined by specific legislation shall be paid to the Hungarian Intellectual Property Office, and in connection with the international application the international fee determined by the Agreement shall be paid to the International Bureau.
(2) The forwarding fee referred to in paragraph (1) shall be due on the date of receiving the international application. If the fee is not paid within one month following the due date, the request to forward the international application shall be considered withdrawn.
(3) The international fee referred to in paragraph (1) shall be paid directly to the International Bureau within the time limit and in the manner prescribed by the Agreement.
(4) In the case of international applications filed through the intermediary of the Hungarian Intellectual Property Office, the date and number of the international registration shall be recorded in the Register.
Article 116/H
The international protection of an appellation of origin shall lapse if the protection of the underlying appellation of origin has lapsed.
International appellations of origin registered by the International Bureau
Article 116/I
(1) An international appellation of origin registered by the International Bureau shall have the same effect from the date specified in Rule 7(1) of the Regulations under the Agreement as an application for the registration of an appellation of origin duly filed with the Hungarian Intellectual Property Office.
(2) The international registration shall result in protection – from the date laid down in paragraph (1) to the same effect as a registration by the Hungarian Intellectual Property Office if the Hungarian Intellectual Property Office does not refuse, under Article 5(3) of the Agreement, protection of the appellation of origin extended to the Republic of Hungary or withdraws the refusal.
Article 116/J
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical indications
Consolidated text (09.03.2011)
64
(1) Following the notification of the international registration, the Hungarian Intellectual Property Office shall publish official information on the international application in its official journal (communication of data). The communication of data shall contain the following data:
(a) the name of the appellation of origin; (b) the number of the international registration; (c) the date of the international registration; (d) the date of publication in the Gazette of the International Bureau and the issue of the
Gazette containing the publication. (2) If the Hungarian Intellectual Property Office does not refuse, under Article 5(3) of the
Agreement, protection of the appellation of origin extended to the Republic of Hungary or withdraws the refusal, it shall publish official information thereon by indicating the data referred to in paragraph (1).
Article 116/K
(1) After the communication of data, any person may file an observation with the Hungarian Intellectual Property Office to the effect that the appellation of origin constituting the subject matter of the application or the application does not comply with a requirement of registrability laid down by this Act.
(2) With respect to the international application registered by the International Bureau, the Hungarian Intellectual Property Office shall draw up a search report under Article 60 and shall carry out a substantive examination under Article 113(5).
(3) If the international application does not meet the requirements examined under Article 113(5), the International Bureau shall be notified in the manner and within the time limit laid down by the Agreement (provisional refusal).
(4) Where the application shall be refused Article 61(4) or shall be considered withdrawn Article 61(5) , the Hungarian Intellectual Property Office shall notify the International Bureau that
the protection of the appellation of origin extending to the Republic of Hungary is refused (final refusal).
(5) Where the Hungarian Intellectual Property Office does not issue any notice of provisional refusal under paragraph (3), the date of registration shall be considered to be the first day after the expiration of the time limit prescribed for provisional refusal.
(6) Where the Hungarian Intellectual Property Office finds before the expiration of the time limit prescribed for provisional refusal that it is inadmissible to issue any provisional refusal, it shall notify the International Bureau of the recognition of the protection. The date of registration shall be considered to be the date of the notification on the recognition of the protection.
(7) Where the Hungarian Intellectual Property Office withdraws the provisional refusal in whole or in part after the substantive examination, it shall notify the International Bureau of the recognition of the protection after the decision on withdrawal has become final. The date of registration shall be considered to be the date of the decision on withdrawal.
PART IX
FINAL PROVISIONS
Chapter XVIII
ENTRY INTO FORCE; TRANSITIONAL AND AMENDING PROVISIONS
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
65
Rules establishing provisions concerning the entry into force of this Act and transitional provisions
Article 117
(1) This Act shall enter into force on July 1, 1997; its provisions shall apply – with the
exceptions set out in paragraph (2) – only in procedures started after its entry into force.
(2) The provisions of Article 42 shall also apply mutatis mutandis to pending matters.
(3) Use of a trade mark before the entry into force of this Act shall be subject to the
previously applicable provisions with respect to the scope of trade mark protection, the concept of
the use of a trade mark and trade mark infringement.
(4) The time limits prescribed by this Act for legal consequences attached to acquiescence
and failing to use the trade mark shall begin on the day of entry into force at the earliest. On the
basis of the previously applicable provisions trade mark protection may also be revoked even if the
five years during which the trade mark has not been used in the country expires after the entry into
force of this Act.
(5) Article 76/P (5)-(5e) of this Act provided for by Act CXLVIII of 2010 on the necessary
amendments relating to Act XLII of 2010 on the listing of the ministries of the Republic of
Hungary and on the amendment of certain industrial property acts shall also be applicable to cases
already pending on 1 January 2011.
Article 118
(1) By way of derogation from Article 103(3), certain geographical names, traditionally
used for foodstuffs, shall be treated as appellations of origin even if the live animals, meat and milk
used as raw materials for the production of the foodstuffs concerned come from a geographical area
larger than or different from the processing area, provided that
(a) the breeding area may be determined,
(b) special conditions for the production of the raw materials exist and
(c) there are inspection arrangements to ensure that those conditions are adhered to.
(2) Protection of geographical indications of traditional foodstuffs under paragraph (1) may
be claimed within two years from the entry into force of this Act.
(3) By virtue of this Act, protection shall also be afforded to appellations of origin which
were recorded, before the entry into force of this Act, in the national Register kept under the Lisbon
Agreement for the Protection of Appellations of Origin and their International Registration. These
appellations of origin shall be recorded in the Register of geographical indications and relevant
information shall be given in the official journal of the Hungarian Intellectual Property Office.
Article 119
[repealed]
Article 120
[repealed]
Authorizations
Article 121
(1) The Government shall be authorized to:
Act XI of 1997 on the protection of trade marks and geographical
indications
Consolidated text (09.03.2011)
66
(a) establish by decree the detailed rules concerning electronic filing of trade mark
applications and requests for renewal;
(b) establish by decree the detailed rules concerning the procedure for the protection of
geographical indications of agricultural products and foodstuffs, spirit drinks as well as vine and
wine products, concerning the inspection of products and the procedural costs related thereto,
concerning the amounts of fines which may be imposed during inspection, and concerning the
filing of the product specification in the case of spirit drinks and vine and wine products which are
granted protection under Article 20 of Regulation 110/2008/EC and Article 51 of Regulation
479/2008/EC, and concerning the conditions in question for putting the product on the market and
for production, as well as concerning the area of prohibition of the use of geographical indications
and to designate the inspection authority or authorities.
(2) The minister responsible for justice shall be authorized to establish by decree, in
consultation with the President of the Hungarian Intellectual Property Office and in agreement with
the minister exercising the rights of supervision over the Hungarian Intellectual Property Office, the
detailed formal requirements for trade mark applications and for applications for the protection of
geographical indications.
Compliance with the law of the European Union
Article 122
(1) This Act serves compliance with the following acts of the European Union:
(a) Directive 2004/48/EC of the European Parliament and of the Council of 29 April 2004
on the enforcement of intellectual property rights;
(b) Directive 2008/95/EC of the European Parliament and of the Council of 22 October
2008 to approximate the laws of the Member States relating to trade marks.
(2) This Act lays down the rules required for implementing the following acts of the
European Union:
(a) Council Regulation (EC) No 40/94 of 20 December 1993 on the Community trade mark;
(b) Council Regulation (EC) No 510/2006 of 20 March 2006 on the protection of
geographical indications and designations of origin for agricultural products and foodstuffs;
(c) Commission Regulation (EC) No 1898/2006 of 14 December 2006 laying down detailed
rules of implementation of Council Regulation (EC) No 510/2006 on the protection of geographical
indications and designations of origin for agricultural products and foodstuffs.
(d) Chapter III of Regulation (EC) No 110/2008 of the European Parliament and of the
Council of 15 January 2008 on the definition, description, presentation, labelling and the protection
of geographical indications of spirit drinks and repealing Council Regulation (EEC) No 1576/89;
(e) Chapter IV of Council Regulation (EC) No 479/2008 of 29 April 2008 on the common
organisation of the market in wine, amending Regulations (EC) No 1493/1999, (EC) No
1782/2003, (EC) No 1290/2005, (EC) No 3/2008 and repealing Regulations (EEC)No 2392/86 and
(EC) No 1493/1999.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
1
1997. évi XI. törvény
a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról
A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők
használatán alapuló verseny feltételeinek javítása, a fogyasztók tájékozódásának elősegítése
érdekében, összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló
nemzetközi és európai közösségi jogi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a védjegyek és a
földrajzi árujelzők oltalmáról a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A VÉDJEGY JOGI OLTALMA
I. Fejezet
A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA
A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés
1. § (1) Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely
alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy
szolgáltatásaitól.
(2) Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen:
a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat;
b) betű, szám;
c) ábra, kép;
d) sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;
e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram;
f) hang; valamint
g) az a)-f) pontokban felsorolt egyes megjelölések összetétele.
Feltétlen kizáró okok
2. § (1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. §-ban
meghatározott követelményeknek.
(2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha
a) nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból
áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége,
rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb
jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban,
illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak;
b) kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott
műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza.
(3) A (2) bekezdés a) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha
használata révén - akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően - megszerezte a
megkülönböztető képességet.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
2
3. § (1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
a) a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;
b) az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága
tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére;
c) rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.
(2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha
a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 6ter cikkének (1) bekezdésében
felsorolt jelzések bármelyikéből áll, vagy azt tartalmazza, feltéve, hogy az ilyen jelzést az említett
6ter cikk (3) bekezdése szerint közölték;
b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - jelvényből, jelképből vagy címerből áll, amelynek
használatához közérdek fűződik, vagy ilyen jelvényt, jelképet vagy címert tartalmaz;
c) kizárólag valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből áll.
(3) Az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés,
amelynek a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jelzés csupán elemét képezi.
(4) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha e törvény vagy az Európai Közösség
jogszabályai alapján lajstromozott földrajzi árujelzőből áll, vagy azt tartalmazza. E rendelkezést
olyan árukra kell alkalmazni, amelyek nem a földrajzi árujelzőnek megfelelő földrajzi területről
származnak, vagy amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelző e törvény vagy az Európai
Közösség jogszabályai alapján egyéb okból nem használható.
Viszonylagos kizáró okok
4. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban
a) azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos későbbi
elsőbbségű megjelölés;
b) a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és
a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások
azonossága vagy hasonlósága miatt;
c) eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jóhírnevet élvező korábbi
védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölés, ha annak alapos ok nélkül
történő használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy
tisztességtelenül kihasználná.
(2) Korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint -
az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában - az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon
oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján - lajstromozásától függetlenül - korábban vált
belföldön közismert védjeggyé. Korábbi védjegyen - a megjelölés lajstromozásától függően - a
korábbi védjegybejelentést is érteni kell.
(3) A megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik,
amelyet annak jogosultja nem használt a 18. § előírásainak megfelelően.
(4) E törvény alkalmazásában az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a
fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi
védjegyhez.
5. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés,
a) amely másnak személyhez - különösen névhez, képmáshoz - fűződő korábbi jogát sértené;
b) amely más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve a növényfajta
nevével való ütközést is.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
3
(2) Nem részesülhet védjegyoltalomban
a) a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ
belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata
jogszabályba ütközne; valamint
b) azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a megjelölés, amely egy olyan
védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, amelynek oltalma korábban lejárat miatt megszűnt, ha a
megszűnés óta két év még nem telt el, kivéve, ha a korábbi védjegyet nem használták a 18. §
előírásainak megfelelően.
(3) Annak megítélésekor, hogy a jog, a használat, illetve a megszűnés az (1) és (2) bekezdés
alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a megjelölésre vonatkozó bejelentés
elsőbbségét kell figyelembe venni.
6. § Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha azt a képviselő, illetve az ügynök - a
jogosult engedélye nélkül - saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha a képviselő
vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.
Hozzájáruló nyilatkozat
7. § (1) A 4. és 5. §-ok alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha annak
lajstromozásához a korábbi akadályozó jog jogosultja hozzájárul.
(2) A hozzájárulás érvényességéhez a nyilatkozat közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglalása szükséges.
(3) A hozzájáruló nyilatkozat a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) a szerződés
tévedés, megtévesztés, illetve fenyegetés miatti megtámadására vonatkozó rendelkezései szerint
támadható meg; a nyilatkozat vissza nem vonható, továbbá a bíróság ítéletével sem pótolható.
A védjegyoltalomhoz való jog
8. § A megjelölést védjegyoltalomban kell részesíteni, ha
a) kielégíti az 1. §-ban meghatározott követelményeket, és a 2-7. §-ok alapján nincs kizárva a
védjegyoltalomból; valamint
b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.
II. Fejezet
A VÉDJEGYOLTALOMBÓL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
Védjegyoltalmi igény
9. § (1) A védjegy jogi oltalma (a továbbiakban: védjegyoltalom) azt illeti meg, aki a
megjelölést az ebben a törvényben előírt eljárás útján lajstromoztatja.
(2) A védjegyre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet.
(3) Ha többen közösen kérik a megjelölés lajstromozását, a védjegyoltalmat közösen szerzik
meg. Több igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a védjegyoltalmi igény
részarányát egyenlőnek kell tekinteni.
A védjegyoltalom keletkezése
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
4
10. § A védjegyoltalom - a bejelentés napjára visszaható hatállyal - a lajstromozáskor
keletkezik.
A védjegyoltalom időtartama
11. § (1) A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart.
(2) A védjegyoltalom további tíz-tíz éves időtartamra megújítható. Megújítás esetén az újabb
oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik.
A védjegyoltalom tartalma
12. § (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy
használatára.
(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki
engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban,
amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a
védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások
azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel
nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve,
hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata
sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy
jóhírnevét.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen
a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;
b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint
forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása;
c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;
d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele;
e) a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.
A védjegy megjelenítése kézikönyvben
13. § Ha a védjegynek szótárban, lexikonban, enciklopédiában vagy más kézikönyvben való
megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékben szereplő áru vagy
szolgáltatás fajtaneve, a kiadó a védjegyjogosult kérésére köteles - legkésőbb a következő kiadás
alkalmával - feltüntetni, hogy a védjegyet lajstromozták és az oltalom alatt áll.
A képviselő és az ügynök jogosulatlan védjegyhasználata
14. § Ha a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében
lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult felléphet a képviselő vagy az ügynök engedély nélküli
védjegyhasználatával szemben, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása
helyénvaló volt.
A védjegyoltalom korlátai
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
5
15. § (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági
tevékenysége körében - az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban - használja
a) saját nevét vagy címét;
b) az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére,
földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó
jelzést;
c) a védjegyet, ha az szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen
tartozékok vagy alkatrészek esetében.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a védjegyjogosulttal szemben csak természetes személy
hivatkozhat a saját nevére vagy címére.
A védjegyoltalom kimerülése
16. § (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát
olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett
hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos
érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru
állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.
Belenyugvás
17. § (1) Ha a védjegyjogosult öt éven át megszakítás nélkül eltűrte egy későbbi védjegynek az
országban történő használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban nem léphet fel e
későbbi védjegynek az országban történő használatával szemben, valamint korábbi védjegyére
hivatkozva nem kérheti a későbbi védjegy törlését sem [33. § (2) bek. b) pont.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés csak azokra az árukra, illetve szolgáltatásokra
alkalmazható, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet ténylegesen használták.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a későbbi védjegyet
rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.
(4) A későbbi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy használatával
szemben, ha a későbbi védjegy használatát a korábbi védjegy jogosultja az (1) bekezdés alapján
már nem kifogásolhatja.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a korábbi jó
hírű védjegyre, az országban korábban közismertté vált védjegyre, valamint az 5. § (1)
bekezdésében és (2) bekezdésének a) pontjában említett korábbi jogokra is.
A védjegyhasználat elmulasztása
18. § (1) Ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg
belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal
kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a védjegy
oltalmára alkalmazni kell az e törvényben előírt jogkövetkezményeket [4. § (3) bek., 5. § (2) bek.
b) pont, 30. § d) pont, 33. § (2) bek. a) pont, 34. §, 61/E. §, 73. § (2) bek.], kivéve, ha a
védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a védjegy tényleges belföldi használatának minősülnek a
következők is:
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
6
a) a védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a
megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el;
b) a védjegy elhelyezése a belföldön lévő árun vagy annak csomagolásán kizárólag az
országból történő kivitel céljából.
(3) A védjegynek a védjegyjogosult engedélyével történő használatát az (1) bekezdés
alkalmazásában a védjegyjogosult részéről történő használatnak kell tekinteni.
III. Fejezet
A VÉDJEGY ÉS OLTALMA A VAGYONI FORGALOMBAN
Jogutódlás
19. § (1) A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállhatnak és
átruházhatók.
(2) A jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutóda a védjegyet is
megszerzi, kivéve, ha a felek eltérően rendelkeznek, vagy a körülményekből nyilvánvalóan más
következik.
(3) A védjegyoltalom szerződéssel átruházható. A védjegyoltalom az árujegyzék valamely
részére vonatkozóan is átruházható.
(4) A védjegyoltalom átruházására irányuló szerződés semmis, ha az átruházás a fogyasztók
megtévesztését eredményezheti.
(5) Ha a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében
védjegybejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult követelheti a
védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházását, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök
igazolja, hogy az eljárása helyénvaló volt.
Megterhelés
20. § A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok megterhelhetők.
Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a
védjegylajstromba való bejegyzése szükséges.
Közös védjegyoltalmi igény és közös védjegyoltalom
21. § (1) Ha a védjegyoltalomnak több jogosultja van, saját hányadával bármelyik jogosult
rendelkezhet. A védjegyoltalom jogosultjának részesedési hányadára a többi jogosultat harmadik
személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.
(2) A védjegyet bármelyik jogosult egyedül is használhatja, köteles azonban társainak,
részesedési hányaduk arányában, megfelelő díjat fizetni. Az ilyen védjegyhasználat a 18. §
alkalmazásában valamennyi védjegyjogosult által történő használatnak minősül.
(3) A közös védjegyoltalom jogosultjai a védjegy használatára harmadik személy részére csak
közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a bíróság
ítélete pótolhatja.
(4) Kétség esetén a közös védjegyoltalom jogosultjainak részesedési hányada egyenlő. Ha az
egyik jogosult a védjegyoltalomról lemond, hányadára a többi jogosult joga részesedésük
arányában kiterjed.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
7
(5) A védjegyoltalom megújítása, érvényesítése és védelme érdekében bármelyik jogosult
önállóan is felléphet. Eljárási cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról való
lemondást kivéve - arra a védjegyjogosultra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy
cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta.
(6) Ha a közös védjegyoltalom jogosultjainak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, azokat
az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve kell elbírálni.
(7) A közös védjegyoltalommal kapcsolatos költségek a jogosultakat egymás közötti
viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a védjegyjogosultak egyike a rá eső
költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő jogosult a mulasztó hányadának
átruházását igényelheti.
(8) A közös védjegyoltalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös
védjegyoltalmi igényre is.
A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazása
22. § A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállására, átruházására,
megterhelésére, a közös védjegyoltalmi igényre és a közös védjegyoltalomra, valamint a
védjegyekkel összefüggő vagyoni és egyes személyi viszonyokban az e törvényben nem
szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.
IV. Fejezet
HASZNÁLATI SZERZŐDÉS
A használati szerződés
23. § (1) Használati szerződés (védjegylicencia-szerződés) alapján a védjegyoltalom jogosultja
engedélyt ad a védjegy használatára, a használó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2) A használati szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Semmis azonban a
használati szerződés, ha annak teljesítése a fogyasztók megtévesztését eredményezhetné.
A felek jogai és kötelezettségei
24. § (1) A védjegyjogosult a használati szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy
harmadik személynek nincs a védjegyre vonatkozó olyan joga, amely a használatot akadályozza
vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való
szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a használó elállás
helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(2) A védjegyjogosult köteles a használót a védjegyre vonatkozó jogokról és fontos
körülményekről tájékoztatni, a védjeggyel kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési
ismereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten
megállapodtak.
(3) A védjegyjogosult a használónál ellenőrizheti a védjeggyel ellátott áruk, illetve a védjegy
alatt nyújtott szolgáltatások minőségét.
(4) A használati szerződés minden időbeli és területi korlát nélkül, az árujegyzékben szereplő
valamennyi árura, illetve szolgáltatásra, a használat minden módjára és mértékére kiterjed.
(5) A használati szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos
használati engedély esetén a jogszerző használón kívül a védjegyjogosult is használhatja a
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
8
védjegyet, kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizárták. A védjegyjogosult - a licenciadíj
arányos csökkentése mellett - megszüntetheti a használati engedély kizárólagosságát, ha a
használó az adott helyzetben elvárható időn belül nem kezdi meg a védjegy használatát.
(6) A használó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor
adhat harmadik személynek további engedélyt a védjegy használatára, ha ezt a védjegyjogosult
kifejezetten megengedte.
A használati szerződés megszűnése
25. § A használati szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő vagy a
szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor, ha a védjegyoltalom
megszűnt.
A használati szerződésre vonatkozó rendelkezések jellege
26. § (1) A felek a használati szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal
eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.
(2) A használati szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.
rendelkezései az irányadók.
V. Fejezet
BITORLÁS
Védjegybitorlás
27. § (1) Védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével a
védjegyet jogosulatlanul használja.
(2) A védjegyjogosult a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest - a következő
polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a védjegybitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények
abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk, illetve
szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az
ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és
hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot
biztosítsanak;
e) követelheti a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a kizárólag vagy elsősorban a védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok,
valamint a védjegybitorlással érintett áruk, illetve csomagolóanyagok lefoglalását, meghatározott
személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges
kivonását, illetve megsemmisítését.
(3) Védjegybitorlás esetén a védjegyjogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint
kártérítést is követelhet.
(4) A védjegyjogosult a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel
szemben is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a bitorlás elkövetéséhez igénybe vették.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
9
(5) A védjegyjogosult a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel
szemben is támaszthatja, aki
a) kereskedelmi mértékben birtokolta a bitorlással érintett árukat;
b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a bitorlással érintett szolgáltatásokat;
c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a bitorlás elkövetéséhez;
d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a bitorlással
érintett áruk előállításában és terjesztésében, illetve a bitorlással érintett szolgáltatások
nyújtásában.
(6) Az (5) bekezdés a)-c) pontjainak alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi mértékűek,
ha az érintett áruk, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy e
cselekmények - közvetlenül vagy közvetetten - kereskedelmi vagy más gazdasági előny szerzését
szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó
által jóhiszeműen végzett cselekmények.
(7) A (2) bekezdés c) pontja és az (5) bekezdés alapján a bitorló, illetve az (5) bekezdésben
meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:
a) a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve
teljesítésében résztvevők, a bitorlással érintett árukat birtoklók, valamint a forgalmazásba
bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe;
b) a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve igénybe vett,
valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték.
(8) A bíróság a védjegyjogosult kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi
forgalomból visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, árukat és
csomagolóanyagokat - elsősorban a védjegy eltávolításával - fosszák meg jogsértő mivoltuktól,
vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés
helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai
szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.
(9) A védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett
áruk és csomagolóanyagok lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a bitorló
tulajdonában, de a tulajdonos a védjegybitorlásról tudott, vagy az adott helyzetben általában
elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna.
(10) A bíróság a (2) bekezdés f) pontjában és a (8) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a
bitorló költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való eltérést indokolják. A
kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a
megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek érdekeinek
figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a bitorlás súlyosságával
arányban álljon.
(11) A bíróság a védjegyjogosult kérelmére elrendelheti a határozatnak a bitorló költségére
történő nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt.
Nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján
történő közzétételt.
A védjegybitorlás vámjogi következményei
28. § Bitorlás esetén a védjegyjogosult - külön jogszabály rendelkezései szerint - követelheti a
vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének
megakadályozására.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
10
A bejelentő és a védjegyet licenciaszerződés alapján használó jogai
védjegybitorlás esetén
29. § (1) Védjegybitorlás miatt a bejelentő is felléphet, az eljárást azonban fel kell függeszteni
mindaddig, amíg a védjegy lajstromozásáról jogerősen nem döntöttek.
(2) A védjegylajstromba bejegyzett használó saját nevében felléphet a védjegybitorlással
szemben, ha a védjegyjogosultat előzetesen felhívta, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye
meg a szükséges intézkedéseket, és a védjegyjogosult a felhívástól számított harminc napon belül
nem intézkedett.
VI. Fejezet
A VÉDJEGYOLTALOM MEGSZŰNÉSE
A megszűnés módjai
30. § (1) A védjegyoltalom megszűnik, ha
a) az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt (11. §, 31. §), az oltalmi idő lejártát követő napon,
b) a védjegyjogosult az oltalomról lemondott (32. §), a lemondás beérkeztét követő napon,
illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban,
c) a védjegyet törölték (33. §), keletkezésére - a bejelentés napjára - visszaható hatállyal,
d) a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta (18. §, 34. §), a megszűnés
megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára, vagy - ha ez korábbi - az ütköző későbbi
védjegybejelentés elsőbbségének napjára visszaható hatállyal,
e) a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált (35. §), a
megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, vagy -
ha ez korábbi - az ütköző későbbi védjegybejelentés elsőbbségének napjára visszaható hatállyal,
f) a védjegyjogosult jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság [9. § (2)
bek.] jogutód nélkül megszűnt, e megszűnés napjára visszaható hatállyal.
(2) Az (1) bekezdés d) és e) pontja esetében a felek bármelyikének kérelmére a megszűnés
olyan még korábbi időpontra visszaható hatállyal is megállapítható, amelyen a megszűnésre okot
adó körülmény bekövetkezett.
Részleges megszűnés az oltalmi idő lejárta miatt
31. § Ha a védjegyoltalmat csak az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások
egy részére újítják meg, a védjegyoltalom a megújítással nem érintett részek tekintetében - az
oltalmi idő lejárta miatt - megszűnik.
Lemondás a védjegyoltalomról
32. § (1) A védjegylajstromban feltüntetett védjegyjogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a védjegyoltalomról lemondhat.
(2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a védjegylajstromba
bejegyzett használati vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a védjegylajstromba
per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.
(3) A védjegyoltalomról az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy része
tekintetében is le lehet mondani.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
11
(4) A védjegyoltalomról történő lemondás nem vonható vissza.
A védjegy törlése
33. § (1) A védjegyet törölni kell, ha
a) a védjegyoltalom tárgya nem felelt meg a 8. § a) pontjában meghatározott feltételeknek;
b) a védjegyoltalom tárgyát képező megjelölés különbözik attól vagy az árujegyzék bővebb
annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás esetén - a
megosztott bejelentés tartalmazott;
c) a nemzetközi védjegybejelentést a Madridi Megállapodás, illetve a Megállapodáshoz
kapcsolódó Jegyzőkönyv [76/I. § (1) bek. a) pont] alapján arra nem jogosult személy nyújtotta
be.
(2) A védjegy nem törölhető, ha
a) olyan korábbi védjeggyel [4. § (2) bek.] ütközik, amelynek használata a törlési kérelem
benyújtásakor nem felelt meg a 18. § előírásainak; vagy
b) olyan korábbi védjeggyel, nem lajstromozott megjelöléssel vagy egyéb joggal ütközik,
amelynek jogosultja tudott a későbbi védjegy lajstromozásáról, és egymást követő öt éven át tűrte
annak használatát, kivéve, ha a későbbi védjegy jogosultja rosszhiszeműen járt el.
(3) Ha a védjegy törlésének feltételei csak az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve
szolgáltatások egy része tekintetében állnak fenn, a védjegyoltalmat megfelelően korlátozni kell.
(4) A törlési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon
ugyanannak a védjegynek a törlése iránt bárki újabb eljárást indítson.
Megszűnés a használat hiánya miatt
34. § (1) A védjegyoltalom a használat hiánya miatt teljeskörűen vagy az árujegyzékben
meghatározott egyes áruk vagy szolgáltatások tekintetében részlegesen szűnik meg, attól
függően, hogy a védjegyhasználat elmulasztása az árujegyzék egészét vagy csak az abban
meghatározott áruk vagy szolgáltatások egy részét érinti.
(2) A védjegyoltalomnak a használat hiánya miatti megszűnése nem állapítható meg, ha a 18. §
(1) bekezdésében meghatározott időtartam elteltét követően, de a használat hiánya miatti
megszűnés megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a
tényleges védjegyhasználatot. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogosult a tényleges
védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző három hónapban csupán azt követően kezdi
meg, illetve folytatja, hogy értesül arról: a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását
fogják kérni.
(3) A használat hiánya miatti megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős
határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb
eljárást indítson a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránt.
Megszűnés a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé
válása miatt
35. § (1) A védjegyoltalom megszűnik, ha
a) a védjegyjogosult magatartása miatt a megjelölés a gazdasági tevékenység körében azoknak
az áruknak vagy szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták; vagy
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
12
b) a védjegy - használata következtében - megtévesztővé vált, különösen a áruk vagy a
szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően.
(2) A védjegyoltalom a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy
megtévesztővé válása miatt teljeskörűen vagy az árujegyzékben meghatározott egyes áruk, illetve
szolgáltatások tekintetében részlegesen szűnik meg, attól függően, hogy a megszűnési ok az
árujegyzék egészét vagy csak az áruk, illetve szolgáltatások egy részét érinti.
(3) A megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatti
megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos
ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a
védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránt.
Megszűnés a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt
35/A. § A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés
megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli
alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a védjegyoltalom
megszűnésének megállapítása iránt.
A díjak visszakövetelése
36. § Ha a védjegyoltalom visszamenőleges hatállyal szűnik meg, a védjegyjogosult által
felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a védjegy használatából származó
gazdasági előnyök nem fedeztek.
MÁSODIK RÉSZ
A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK ELJÁRÁSA VÉDJEGYÜGYEKBEN
VII. Fejezet
A VÉDJEGYELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköre
37. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő védjegyügyek
tartoznak:
a) a védjegy lajstromozása,
b) a védjegyoltalom megújítása,
c) a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása,
d) a védjegy törlése,
e) a védjegyoltalom megosztása,
f) a védjegybejelentések és a védjegyek nyilvántartása,
g) a hatósági tájékoztatás.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak a közösségi
védjegyrendszerre (X/A. fejezet) és a védjegyek nemzetközi lajstromozására (X/B-X/D.
fejezetek) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
13
38. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - az e
törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól
szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - törvény
eltérő rendelkezése hiányában - kérelemre jár el.
(3) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek azok a
rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával és az első kapcsolatfelvétellel összefüggő -
hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre és figyelemfelhívásra vonatkoznak, nem
alkalmazhatók védjegyügyekben.
(4) Védjegyügyekben nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvénynek a jogutódlásra vonatkozó rendelkezései.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései
39. § (1)
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz
határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban, kivéve, ha az
utóbbit a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt kérték. Ha a védjegy lajstromozására
irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában
tárgyalást kell tartani, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a
tárgyaláson és hozza meg határozatát. A tanács szótöbbséggel dönt.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem
kérik annak megváltoztatását.
(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által hozott döntés hirdetményi úton történő
közlésének van helye, ha
a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy
b) a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen
tartózkodik vagy címe ismeretlen.
(5) A hirdetményt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában és internetes
honlapján kell - ugyanazon a napon - közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény
közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton
való közlésére egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény
szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni.
(6) Ha a 44. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, valamennyi döntést a képviselő részére
kell kézbesíteni.
(7) Védjegyügyekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a
határozat közzétételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
A tényállás megállapítása
40. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az előtte
folyó védjegyeljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az
ügyfelek állításaira.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a
megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában, a törlési eljárásban és a
megszűnés megállapítására irányuló eljárásban a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfelek
nyilatkozatai és állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok alapján vizsgálja.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
14
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra
alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni; figyelmen
kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem
kellő időben terjesztett elő.
(4) A védjegyügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására - a
mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - az ügyfelet fel kell hívni, illetve
figyelmeztetni kell.
(5) Védjegyügyekben nincs helye közmeghallgatásnak.
Határidők
41. § (1) Az e törvény által meghatározott határidők nem hosszabbíthatók meg. E határidők
elmulasztásának jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül is bekövetkeznek.
(2) Ahol e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az
ügyfél részére legalább harmincnapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett
kérelemre meghosszabbítható. Három hónapot meghaladó, illetve háromnál többszöri határidő-
hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható.
(3) A védjegyeljárásokban nem érvényesül a Ket.-ben megállapított ügyintézési határidő,
továbbá nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság
egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt.
(4) Védjegyügyekben a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatalához való beérkezés napja. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kitűzött
határidőhöz képest elkésetten beérkező beadványt azonban határidőben beérkezettnek kell
tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként a határidő lejárta előtt postára adták, kivéve ha a
beadvány a határidő lejártát követő két hónap eltelte után érkezett be.
Igazolás
42. § (1) A védjegyügyekben - ha az (5) bekezdés nem zárja ki - az elmulasztott határnaptól,
illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelmet
lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás
vétlenségét valószínűsítő körülményeket.
(2) Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására vagy az akadály később szűnt meg, a
határidő a tudomásra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az elmulasztott határnaptól,
illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem
lehet előterjeszteni.
(3) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az
elmulasztott cselekményt is, vagy - ha ennek helye van - kérni lehet a határidő
meghosszabbítását.
(4) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által
pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, az elmulasztott
határnapon megtartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás
eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott döntés hatályban tartása, illetve
teljes vagy részben történő visszavonása kérdésében is határozni kell.
(5) Az igazolás ki van zárva
a) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [53. § (2) bek.] elmulasztása esetén;
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
15
b) az uniós, illetve a kiállítási elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott hat hónapos
határidő elmulasztása esetén;
c) a felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) és (2) bek., illetve 76/P. § (3) bek.]
elmulasztása esetén;
d) a gyorsított eljárásra vonatkozó kérelem előterjesztésére megszabott határidő [64/A. § (1)
bek.] elmulasztása esetén.
Az eljárás felfüggesztése
43. § (1) Ha a védjegybejelentésre, illetve a védjegyoltalomra jogosultság tárgyában per indul,
annak jogerős befejezéséig a védjegyeljárást fel kell függeszteni. Ha a védjegyügy érdemi
eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe
tartozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárást felfüggeszti.
(2) Az ügyfél halála, illetve megszűnése esetén a védjegyeljárást fel kell függeszteni
mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód személyét az eset
körülményeihez képest ésszerű időn belül nem jelentik be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
a védjegyeljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárást az ügyfél kérelmére vagy
hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó egyéb
eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
(4) A védjegy lajstromozására irányuló eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel,
kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának volna helye.
(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének
megszüntetésekor újra kezdődik.
(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy
a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az
eljárás felfüggesztése nem érinti.
Képviselet
44. § (1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben köteles szabadalmi
ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni.
(2) A meghatalmazást írásba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi
ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának - akár belföldön,
akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.
A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a
képviselő eljárhat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi
védjegyügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az ügyvédi irodának, a szabadalmi
ügyvivői irodának vagy a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott meghatalmazást bármely olyan
személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében
működik.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárásban a szabadalmi ügyvivők és az
ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki
a) az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen tartózkodó fél részére az ellenérdekű fél
kérelmére,
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
16
b) a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél részére az ellenérdekű fél
kérelmére.
(4) Az (1) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a külföldi személy
olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai
Gazdasági Térség tagállamának területén van.
(5) Ha a (3) bekezdés b) pontjában, illetve a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs
helye, és a külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárásban megfelelően alkalmazza az 59. § (2)-(4)
bekezdéseinek rendelkezéseit azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet viszont a rendelkezésre álló
adatok alapján bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű félként részt vevő külföldi személy nem tett
eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak.
(6) Az ügygondnok költségének és munkadíjának előlegezésére azt kell kötelezni, aki a
kirendelést kérte.
Nyelvhasználat
45. § (1) A védjegyeljárások magyar nyelven folynak, a védjegybejelentést magyar nyelven
kell elkészíteni.
(2) Védjegyügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala azonban magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás
vagy felülhitelesített okirat benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a
fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.
Nyilvánosság
46. § (1) A védjegybejelentés iratait - a döntések tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői
véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok kivételével - bárki megtekintheti.
(2)
(3) A megtekinthető iratokról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjfizetés ellenében
másolatot ad.
(4) Védjegyügyekben az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekű fél is részt vesz.
Jogorvoslatok
46/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései ellen nincs helye fellebbezésnek,
újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a védjegyügyekben hozott döntéseit a bíróság a
XI. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül.
(3) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak
megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és
vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
a) a védjegy lajstromozása;
b) a védjegyoltalom megújítása;
c) a védjegyoltalom megosztása;
d) a védjegyoltalom megszűnése a védjegyjogosult lemondása esetén;
e) a védjegy törlése;
f) a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása;
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
17
g) a nemzetközi védjegybejelentés, valamint a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom
utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem továbbítása;
h) a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmának végleges elutasítása;
i) a nemzetközi lajstromozásból eredő, a Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalom tekintetében
a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély hatályának elutasítása;
j) a nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé.
(4) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (3) bekezdés e) és f) pontjában említett
kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha
megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy
visszavonását egybehangzóan kérik.
(5) A (4) bekezdést a (3) bekezdés a) pontjában említett kérdésben hozott határozatokra is
alkalmazni kell, feltéve, hogy a védjegybejelentéssel szemben felszólalást nyújtottak be, és a
védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem utasította el a 2-3. §-okban
meghatározott valamely okból.
Végrehajtás
46/B. § (1) A Ket.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalának az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a költségek viselése tárgyában hozott döntését a
bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell
végrehajtani.
Költségek és díjak
46/C. § (1) Védjegyügyben költségmentesség nem engedélyezhető.
(2) Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően védjegyügyben külön
jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni - a külön
jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint - a következő kérelmekért is:
a) a módosítási, a határidő-hosszabbítási és az igazolási kérelemért;
b) a jogutódlás, a jelzálogjog és a használati engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló
kérelemért.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a képviselő munkadíjának összegét indokolt esetben
mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel. Ennek
során a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi ügyvivői költségekről szóló
rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.
Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás
46/D. § (1) Védjegyügyekben az ügyfél - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetek
kivételével - nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.
(2) Elektronikus úton is be lehet nyújtani
a) a védjegybejelentést,
b) a megújítási kérelmet,
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
18
c) a 47. § (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak a
védjegylajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet,
d) a gyorsított eljárás [64/A. § (1)-(6) bek.] és a különleges gyorsított eljárás [64/A. § (7)-(8)
bek.] kezdeményezésére irányuló kérelmet,
e) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet, és
f) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet.
(3) Ha az ügyfél a (2) bekezdés b)-f) pontja alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül
kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele a
kérelem kapcsán hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus
lajstromkivonatot.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott beadványokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által
erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával lehet elektronikus úton benyújtani.
(5) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó
automatikus értesítést küld az ügyfélnek.
(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott beadvány
megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus
ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(7) Elektronikus beküldés esetén a beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus
visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg,
és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
(8) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (7) bekezdés szerinti értesítés
visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja
vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az iratot.
(9) A (2) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására
vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
(10) Védjegyügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján
nincs helye.
VIII. Fejezet
A VÉDJEGYLAJSTROM, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS
Védjegylajstrom
47. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegybejelentésekről és a védjegyekről
lajstromot vezet, amelybe - a 48. §-nak megfelelően - be kell jegyezni a védjegyjogokkal
kapcsolatos tényeket és körülményeket.
(2) A védjegylajstromban fel kell tüntetni különösen
a) a védjegy lajstromszámát,
b) az ügyszámot,
c) a védjegyet,
d) az árujegyzéket,
e) a védjegyjogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),
f) a képviselő nevét és székhelyét,
g) a bejelentés napját,
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
19
h) az elsőbbséget,
i) a lajstromozásról szóló határozat keltét,
j) a védjegy megújítását,
k) a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a védjegyoltalom
korlátozását, és
l) a használati engedélyeket.
(3) A védjegylajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező
bizonyításáig a védjegylajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok
fennállnak. A védjegylajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki
vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.
(4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a védjeggyel
kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a védjegylajstromba bejegyezték.
(5) A védjegylajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a
honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A védjegylajstromban foglalt adatokról díj ellenében
bárki hitelesített kivonatot kérhet.
Bejegyzés a védjegylajstromba
48. § (1) A védjegylajstromba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a saját döntése vagy más
hatóság döntése vagy a bíróság határozata alapján tesz bejegyzést, illetve feltünteti a
védjegyeljárásokban bekövetkezett tényeket. A 77. § (1) bekezdése szerinti döntések alapján tett
bejegyzések tekintetében a lajstrom tartalmazza a döntések jogerőre emelkedésének napját is. Ha
a 77. § (1) bekezdése szerinti valamely döntés ellen megváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ezt a
tényt, valamint azt, hogy a döntés nem jogerős, szintén fel kell tüntetni.
(2) A védjegyoltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele, illetve bejegyzése
ügyében - a védjegyeljárásokban bekövetkezett tények kivételével - a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján határoz. A kérelemhez csatolni kell az alapul
szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot. Ha ugyanabban az ügyben
olyan kérelmeket nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket a beérkezésük
sorrendjében kell elbírálni.
(3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, vagy
amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, továbbá, ha az okirat tartalmából
kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen.
(4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet
hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha a
hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha az ügyfél
a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
Hatósági tájékoztatás
49. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában a védjegybejelentésekkel,
valamint a védjegyekkel kapcsolatban különösen a következő adatokat és tényeket kell közölni:
a) a védjegybejelentés meghirdetésekor a bejelentő és a képviselő nevét és címét (székhelyét),
az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, valamint a megjelölést és az
árujegyzéket;
b) a védjegy lajstromozását követően a lajstromszámot, a védjegy jogosultjának nevét és címét
(székhelyét), a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
20
eltérő elsőbbség napját, a védjegyet, az árujegyzéket, valamint a lajstromozásról szóló határozat
keltét;
c) a védjegyoltalom megújítása, illetve megosztása esetén az erre vonatkozó adatokat;
d) a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját;
e) a védjegyoltalommal összefüggő jogoknak a védjegylajstromba bejegyzett változásait.
49/A. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában kell közölni a nemzetközi
védjegybejelentésekkel kapcsolatos - a X/B-X/D. fejezetekben előírt - hatósági tájékoztatásokat
is.
IX. Fejezet
A VÉDJEGY LAJSTROMOZÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
A védjegybejelentés benyújtása és kellékei
50. § (1) A védjegy lajstromozására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához
benyújtott bejelentéssel indul meg.
(2) A védjegybejelentésnek bejelentési kérelmet, megjelölést, árujegyzéket, továbbá - a
szükséghez képest - egyéb mellékletet kell tartalmaznia.
(3) A védjegybejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki
követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(4) A védjegybejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni; a
díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.
(5) Ha a bejelentés árujegyzéke idegen nyelven készült, a magyar nyelvű árujegyzéket a
bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
(6) A bejelentő a lajstromozásig - a 32. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával -
visszavonhatja a védjegybejelentést.
50/A. §
A bejelentés napja
51. § (1) A védjegybejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:
a) utalást a védjegyoltalom iránti igényre,
b) a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat,
c) a megjelölést és az árujegyzéket, függetlenül attól, hogy ez az árujegyzék megfelel-e az
egyéb követelményeknek.
(2) A bejelentési nap elismeréséhez a megjelölés és az árujegyzék benyújtása helyett elsőbbségi
iratra is elegendő utalni.
A megjelölés egysége, az árujegyzék
52. § (1) A védjegybejelentésben csak egy megjelölésre igényelhető védjegyoltalom.
(2) Az árujegyzék azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekkel
kapcsolatban a megjelölésre a védjegyoltalmat igénylik.
(3) Az árujegyzékben az árukat, illetve a szolgáltatásokat a gyári vagy kereskedelmi
védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
21
Megállapodás szerinti osztályok feltüntetésével, és - lehetőség szerint - az abban szereplő
elnevezések használatával kell felsorolni.
Az elsőbbség
53. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap
a) általában a védjegybejelentés napja (bejelentési elsőbbség),
b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a
külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség),
c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett
közleményével meghatározott esetekben a megjelölés kiállításának - a bejelentési napnál
legfeljebb hat hónappal korábbi - kezdő napja (kiállítási elsőbbség),
d) a bejelentő azonos megjelölésre vonatkozó korábbi, folyamatban lévő védjegybejelentésének
hat hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem
érvényesítettek (belső elsőbbség).
(2) Az uniós, a kiállítási, illetve a belső elsőbbséget a védjegybejelentés benyújtásától számított
két hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot, illetve a kiállítási
igazolást a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
(3) Az uniós elsőbbség - a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel -
akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós
Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A
viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az
irányadó.
Kiállítási igazolás
54. § (1) A kiállítási igazolással a kiállítás igazgatósága tanúsítja a kiállítás tényét és napját.
(2) A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a megjelölést, amelynek a kiállításon bemutatott
megjelöléssel való azonosságát igazolják.
(3) Az igazolást a kiállítás időtartama alatt és csak addig lehet kiadni, amíg a megjelölés a
kiállításon megtekinthető.
A bejelentés benyújtását követő vizsgálat
55. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegybejelentés benyújtását követően
megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (51. §),
b) megfizették-e a bejelentési díjat [50. § (4) bek.],
c) benyújtották-e a magyar nyelvű árujegyzéket [50. § (5) bek.].
56. § (1) Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok harminc
napon belül történő pótlására.
(2) A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás beérkezési
napját kell elismerni. Ellenkező esetben a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(3) Az elismert bejelentési napról a bejelentőt értesíteni kell.
(4) Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű árujegyzéket nem
nyújtották be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a törvény által
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
22
meghatározott határidőben [50. § (4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén
a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Adatközlés
57. §
Észrevétel
58. § (1) A védjegy lajstromozására irányuló eljárásban bárki észrevételt nyújthat be a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a megjelölés a 2-3. §-okban
meghatározott valamely okból nem részesülhet védjegyoltalomban.
(2) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni, kivéve,
ha azt olyan időben nyújtották be, hogy figyelembevétele indokolatlanul késleltetné a
döntéshozatalt. A védjegybejelentés meghirdetését (61/A. §) követően a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala csak észrevétel alapján terjeszti ki az érdemi vizsgálatot arra, hogy a
megjelölés a 2-3. §-ban meghatározott - az észrevételben megjelölt - valamely okból nincs-e
kizárva a védjegyoltalomból. Ennek során a tényeket az észrevétel keretei között, az észrevételt
benyújtó személy állításai, valamint az általa igazolt adatok alapján vizsgálja.
(3) Az észrevételt a bejelentővel közölni kell, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
azt a (2) bekezdés első mondata alapján figyelmen kívül hagyta.
(4) Az észrevételt benyújtó személy a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban nem ügyfél.
E személyt az észrevétel eredményéről értesíteni kell.
Alaki vizsgálat
59. § (1) Ha a védjegybejelentés megfelel az 55. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e
az 50. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket, továbbá, hogy a
megjelölés egységes-e [52. § (1) bek.].
(2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a
bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására, illetve a bejelentés megosztására.
(3) A védjegybejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem
elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan és határozottan
megjelölt ok alapján lehet elutasítani.
(4) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, illetve a bejelentést nem
osztja meg, a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(5) A védjegybejelentés alaki vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell a 61. § (6)-(7)
bekezdéseit is.
Kutatás korábbi jogokra
60. § (1) Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a 4. §-ban meghatározott korábbi jogokra vonatkozó kutatást,
és a megjelölés alapján - figyelemmel az árujegyzékre - kutatási jelentést készít.
(2) A kutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az adatokat, amelyek figyelembe vehetők a
védjegybejelentésben foglalt megjelöléssel kapcsolatban az oltalomképesség feltételeinek
elbírálása során.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
23
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentést megküldi a bejelentőnek.
A kutatási jelentésben feltüntetett korábbi jog jogosultjának értesítése
60/A. § (1) A bejelentő, a védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója
kérheti, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentés másolatának
megküldésével értesítse arról a későbbi védjegybejelentésről, amelynek kutatási jelentésében
korábbi jogát feltüntették.
(2) A kérelem naptári hónapokra meghatározott - egy évet meg nem haladó, a naptári év vagy
félév első napján kezdődő - időszakra terjeszthető elő; a kérelemért külön jogszabályban
meghatározott díjat kell fizetni. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmet csak a díj
megfizetését követően teljesíti.
(3) Az értesítés elmaradása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (2) bekezdés alapján
megfizetett díj egészét vagy a mulasztással arányos részét - kérelemre - visszatéríti. Az értesítés
elmaradásának egyéb jogkövetkezménye nincs, így az nem érinti különösen a felszólalásra,
illetve a belenyugvásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását.
Érdemi vizsgálat hivatalból
61. § (1) Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a védjegybejelentés érdemi vizsgálatát.
(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a megjelölés
a) kielégíti-e az 1. §-ban meghatározott követelményeket, és a 2-3. §-ok alapján nincs-e kizárva
a védjegyoltalomból;
b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.
(3) Ha a védjegybejelentés nem felel meg a (2) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a
bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni.
(4) A védjegybejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a
nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban
pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani; a szükséghez
képest újabb felhívást kell kiadni.
(5) A védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött
határidőben nem válaszol.
(6) A védjegybejelentés részbeni elutasításáról hozott határozat ellen előterjesztett
megváltoztatási kérelemnek a bírósághoz történő továbbításával [77. § (9) és (10) bek.]
egyidejűleg az árujegyzék fennmaradó része tekintetében a védjegy lajstromozására irányuló
eljárást fel kell függeszteni a bírósági eljárás jogerős befejezéséig.
(7) A hivatalból végzett érdemi vizsgálat alapján a védjegybejelentést részben elutasító
határozat jogerőre emelkedését követően a védjegy lajstromozására irányuló eljárást az
árujegyzék fennmaradó része tekintetében kell folytatni.
A védjegybejelentés meghirdetése
61/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentésnek a bejelentő részére
történő megküldésétől [60. § (3) bek.] számított legalább egy hónap elteltével meghirdeti a
védjegybejelentést, ha az megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
24
(2) A meghirdetésre a 49. § a) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatásnak a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor.
(3) A meghirdetésről a bejelentőt értesíteni kell.
(4) A meghirdetést követően a bejelentés visszavonásáról, visszavontnak tekintéséről,
elutasításáról, módosításáról és megosztásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának
hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást kell közölni.
Érdemi vizsgálat felszólalás esetén
61/B. § (1) A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül a 4-
6. §-ok alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat
a) a korábbi védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója;
b) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jog jogosultja, továbbá iparjogvédelmi jog esetében
a lajstromba bejegyzett hasznosító, szerzői jogi jogosultság esetében a felhasználásra
felhasználási szerződés alapján engedélyt szerző személy;
c) az 5. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a korábbi használó;
d) a 6. § alapján a jogosult, akinek az engedélye nélkül a képviselő, illetve az ügynök saját
nevében jelentette be a megjelölést lajstromozásra.
(2)
(3) A felszólalást eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalához, mint ahány bejelentője van a védjegybejelentésnek. A felszólalásban meg kell
jelölni az annak alapjául szolgáló okot (a felszólalás okát), és mellékelni kell az okirati
bizonyítékokat.
(4) A felszólalásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a felszólalás
benyújtásától számított egy hónapon belül.
(5) Ha a felszólalás nem felel meg az (1)-(3) bekezdésekben előírt feltételeknek, a felszólalót
hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a felszólalás díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a
törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ezek elmaradása esetén a felszólalást
visszavontnak kell tekinteni.
61/C. § A felszólaló a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban - a felszólalás tárgyában -
ügyfélként vesz részt.
61/D. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalással kapcsolatban
nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt; majd - a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével -
írásbeli előkészítés után határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Az eljárást befejező
végzés tárgyaláson kívül is meghozható.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásbeli előkészítést követően szóbeli tárgyalást
tart, ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására,
vagy ha bármelyik fél ezt kellő időben kéri.
(3) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy nem jelenik meg a
tárgyaláson, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalást a rendelkezésére álló adatok
alapján bírálja el.
(4) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni,
és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra -
elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját
ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.
(5) A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
25
(6) A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni,
és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell.
(7) A felszólalást visszavontnak kell tekinteni, ha a felszólaló
a) a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy
b) a tárgyaláson nem jelenik meg, és nem kérte előzetesen annak távollétében történő
megtartását sem.
(8) A felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) és (2) bek.] elteltét követően a
felszólalás alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn
belül nem jelöltek meg a felszólalás okaként. Az így megjelölt okot a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala eljárást befejező határozatának meghozatalakor nem veszi figyelembe.
61/E. § (1) Ha a felszólalás korábbi védjeggyel való ütközésen alapul, a felszólalót terheli
annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a védjegybejelentés meghirdetésének napján
megfelelt a 18. § előírásainak. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kellő időben
előterjesztett kérelmére ennek bizonyítására felhívja a felszólalót.
(2) A védjegybejelentés nem utasítható el olyan felszólalás alapján, amellyel kapcsolatban az
(1) bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt.
(3) Ha a felszólaló az (1) bekezdésben szabályozott felhívásra nem válaszol, a felszólalást
visszavontnak kell tekinteni.
61/F. § A felszólalás tárgyában helye van egyezségnek.
61/G. § (1) Az egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalást egy
eljárásban kell elintézni.
(2) Egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalás esetén egyes
felszólalások tekintetében az eljárás felfüggeszthető. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő
végzés megváltoztatása [77. § (1) bek.] külön nem kérhető a bíróságtól, az csak a védjegy
lajstromozása kérdésében hozott eljárást befejező döntéssel szemben benyújtott megváltoztatási
kérelemben támadható meg. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő végzés - szükség szerint -
meghatározza a felszólalónak az eljárás felfüggesztéséig felmerült költségeit.
(3) Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárás a bejelentést elutasító döntés jogerőre
emelkedésével fejeződik be, a felszólalást, amellyel kapcsolatban az eljárást felfüggesztették,
visszavontnak kell tekinteni. Ellenkező esetben az eljárást folytatni kell annak a felszólalásnak az
alapján, amellyel kapcsolatban az eljárást korábban felfüggesztették.
61/H. § (1) Felszólalás esetén a védjegybejelentés vizsgálata arra is kiterjed, hogy a felszólalás
okára figyelemmel a megjelölés nincs-e kizárva a védjegyoltalomból a 4-7. §-ok alapján.
(2) A védjegybejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha az nem elégíti ki az (1)
bekezdés alapján vizsgált követelményeket.
(3) A felszólalás kapcsán felmerülő költségek viselésére a vesztes felet kell kötelezni; a
felszólaló nem minősül vesztes félnek, ha a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján kell
visszavontnak tekinteni.
(4) A felszólalás díját [61/B. § (4) bek.] a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - kérelemre -
külön jogszabályban meghatározott mértékben és feltételekkel visszatéríti, ha
a) a védjegybejelentést a 61. § (4) bekezdése alapján elutasítják;
b) a védjegybejelentést a 61. § (5) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni;
c) a bejelentő a védjegybejelentést visszavonja [50. § (6) bek.];
d) a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni.
A bejelentés módosítása és megosztása
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
26
62. § (1) A védjegybejelentésben nem változtatható meg
a) a megjelölés,
b) az árujegyzék úgy, hogy bővebb legyen annál, mint ami a bejelentés napján benyújtott
bejelentésben szerepelt.
(2) A bejelentő - az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között - a védjegy
lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja az árujegyzéket.
63. § (1) A bejelentő - a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának
napjáig - megoszthatja a bejelentést
a) az erre történő hivatali felhívást [59. § (2) bek.] megelőzően, ha egy bejelentésben több
megjelölésre igényelt oltalmat; illetve,
b) ha az árujegyzék szétválasztásával meghatározott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében
külön-külön igényli az oltalmat.
(2) A megosztásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem
benyújtásától számított két hónapon belül.
(3) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő
hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(4) A megosztási kérelmet el kell utasítani, ha a bejelentésben szereplő megjelölés
lajstromozása ellen benyújtott felszólalás esetén a megosztás az árujegyzék felszólalással érintett
részét választaná szét.
A védjegy lajstromozása
64. § (1) Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat [61. § (2) bek. és 61/H. §
(1) bek.] körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a
bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza. A védjegy lajstromozásának napja a
lajstromozásról szóló határozat keltezésének napja.
(2) A védjegy lajstromozását be kell jegyezni a védjegylajstromba (47. §), és arról hatósági
tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában [49. § b)
pont].
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy lajstromozását követően védjegyokiratot
ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.
Gyorsított eljárás
64/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy lajstromozására irányuló eljárást a
bejelentő kérelmére gyorsítottan folytatja le. A kérelem a bejelentés napjától számított egy
hónapon belül terjeszthető elő.
(2) A gyorsított eljárás iránti kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a
kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.
(3)
(4) Ha a bejelentő nem fizeti meg a kérelem díját, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott
határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell
tekinteni.
(5) Ha a kérelem megfelel az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala elrendeli a gyorsított eljárást.
(6) Gyorsított eljárás esetén - a VII. és a IX. fejezet szabályaitól eltérően -
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
27
a) hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető;
b) a védjegybejelentés meghirdethető a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő
megküldésétől [60. § (3) bek.] számított egy hónap elteltét [61/A. § (1) bek.] megelőzően is;
c) a felszólalással kapcsolatban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala akkor tart szóbeli
tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes
meghallgatására, vagy ha ezt a felek kellő időben egybehangzóan kérik.
(7) Ha a bejelentő a gyorsított eljárás iránti kérelmében ezt külön kéri, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala a védjegybejelentés meghirdetésével egyidejűleg a bejelentett megjelölést
védjegyként lajstromozza (különleges gyorsított eljárás) azzal, hogy a 64. § (3) bekezdésében
foglalt rendelkezés csak a felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) és (2) bek.]
elteltével alkalmazható. A különleges gyorsított eljárás iránti kérelem csak a gyorsított eljárás
iránti kérelem benyújtására az (1) bekezdésben előírt határidőn belül terjeszthető elő; a
különleges gyorsított eljárás iránti kérelem díja a gyorsított eljárás iránti kérelem díjának
másfélszerese.
(8) Ha a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalnak, a
védjegy lajstromozását a (7) bekezdés szerint elrendelő határozatot vissza kell vonni és a védjegy
lajstromozására irányuló eljárást folytatni kell. A védjegy lajstromozását a (7) bekezdés szerint
elrendelő határozat visszavonását be kell jegyezni a védjegylajstromba (47. §), és arról hatósági
tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (49. §).
X. Fejezet
EGYÉB VÉDJEGYELJÁRÁSOK
A megújítási eljárás
65. § (1) A védjegyoltalom megújítását [11. § (2) bek.] a védjegyjogosult kérheti a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatalától.
(2) A megújítási kérelemben meg kell jelölni az érintett védjegy lajstromszámát; a kérelemre és
mellékleteire egyébként a védjegybejelentés kellékeire megállapított rendelkezéseket [50. § (2),
(3) bek.] kell megfelelően alkalmazni.
(3) A védjegyoltalom megújítását legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt tizenkét hónappal,
legkésőbb a lejárat napjától vagy - ha ez a későbbi - a lajstromozástól számított hat hónapon belül
lehet kérni.
(4) A megújítási kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem
benyújtásának napját követő két hónapon belül.
(5) A védjegyoltalom megújítása kapcsán a megjelölés nem változtatható meg, az árujegyzék
pedig nem bővíthető.
65/A. §
66. § (1) Ha a megújítási kérelem nem felel meg a 65. § (1)-(4) bekezdésében előírt
követelményeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni.
(2) A megújítási kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem
elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a kérelmező a felhívásra a kitűzött
határidőben nem válaszol, a megújítási kérelmet visszavontnak kell tekintetni.
(3) Ha a megújítási kérelem díját nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
figyelmezteti a kérelmezőt a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek
elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
28
67. § (1) Ha a kérelem megfelel a 65. §-ban előírt követelményeknek, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala a védjegyoltalmat megújítja.
(2) A védjegyoltalom megújítását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági
tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy megújítását követően védjegyokiratot ad
ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.
A megosztási eljárás
68. § (1) A védjegyjogosult - az árujegyzék szétválasztásával - meghatározott áruk, illetve
szolgáltatások tekintetében megoszthatja a védjegyoltalmat.
(2) A védjegyoltalom megosztásához aszerint és annyi - egymással összhangban elkészített -
kérelmet kell benyújtani és a megfelelő mellékletekkel felszerelni, ahogyan és ahány részre az
eredeti védjegy árujegyzékét szét kívánják választani.
(3) A megosztás iránti kérelemben meg kell jelölni az eredeti védjegy lajstromszámát; a
kérelemre és mellékleteire egyébként a védjegybejelentés kellékeire megállapított
rendelkezéseket [50. § (2), (3) bek.] kell megfelelően alkalmazni.
(4) A védjegyoltalom megosztásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a
kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
69. § (1) Ha a védjegyoltalom megosztására irányuló kérelem nem felel meg a 68. § (1)-(3)
bekezdéseiben előírt követelményeknek, a védjegyjogosultat hiánypótlásra kell felhívni.
(2) A megosztás iránti kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére
sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a védjegyjogosult a felhívásra nem
válaszol, a megosztásra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(3) Ha a megosztási kérelem díját nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
figyelmezteti a védjegyjogosultat a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra.
Ennek elmaradása esetén a megosztás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
70. § (1) Ha a kérelem megfelel a 68. §-ban előírt követelményeknek, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala a védjegyoltalmat megosztja.
(2) A védjegyoltalom megosztását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági
tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megosztást követően védjegyenként
védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.
Lejárat és lemondás miatti megszűnés megállapítása
71. § (1) A védjegyoltalom lejárat miatti megszűnése esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala figyelmezteti a védjegyjogosultat a megújítás lehetőségére.
(2) Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzéssel állapítja meg a védjegyoltalom megszűnését
a védjegyjogosult lemondása (32. §) esetén.
(3) A védjegyoltalomnak az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta [30. § a) pont], valamint a
védjegyjogosult lemondása miatti megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról
hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
A törlési eljárás
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
29
72. § (1) A védjegy törlését a 33. § alapján - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - bárki
kérheti a védjegyjogosulttal szemben.
(2) A 4-6. §-ok alapján csak a korábbi akadályozó jog jogosultja kérheti a védjegy törlését.
(3) A védjegy törlésére irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány védjegyjogosult van. A kérelemben meg kell jelölni a
törlés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.
(4) A törlési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem
benyújtásától számított két hónapon belül.
(5) Ha a törlési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt
hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a
törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a törlési kérelmet
visszavontnak kell tekinteni.
73. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy törlése iránti kérelemmel
kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után
szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegy törléséről, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a
kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a törlés
alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem
jelöltek meg a törlés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat
meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Ha a törlési kérelem a kérelmező korábbi védjegyével való ütközésen alapul, a kérelmezőt
terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a törlési kérelem benyújtásakor megfelelt
a 18. § előírásainak. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyjogosult kellő időben
előterjesztett kérelmére ennek bizonyítására felhívja a kérelmezőt.
(3) A védjegy nem törölhető olyan törlési kérelem alapján, amellyel kapcsolatban a (2)
bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt.
(4) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben szabályozott felhívásra nem válaszol, a törlési kérelmet
visszavontnak kell tekinteni.
(5) A tárgyalás folyamán hozott döntéseket a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést
csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy
bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell
tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.
(6) A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.
(7) A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni,
és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell.
73/A. § (1) A törlési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha a védjegy
bitorlása miatt pert indítottak és ezt igazolják.
(2) A gyorsított eljárás iránti kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni e
kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.
(3) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a
gyorsított eljárást kérő felet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A gyorsított
eljárás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem
elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A gyorsított eljárás iránti kérelmet
visszavontnak kell tekinteni, ha az azt előterjesztő fél a felhívásra a kitűzött határidőben nem
válaszol.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
30
(4) Ha a gyorsított eljárást kérő fél nem fizeti meg e kérelem díját, figyelmeztetni kell a
törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a gyorsított
eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el.
(6) Gyorsított eljárás esetén - a 41. §-ban és a 73. §-ban foglaltaktól eltérően -
a) hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető;
b) határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható;
c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás
tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben
kéri.
74. § (1) Az egy védjegy ellen irányuló több törlési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban
kell elintézni.
(2) A törlési kérelem visszavonása esetén - a 72. § (2) bekezdésében szabályozott eset
kivételével - az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ilyen
esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások
figyelembevételével jár el. A 72. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a törlési eljárásban
helye van egyezségnek.
(3) A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a védjegyjogosult
a törlési eljárásra okot nem adott, és a védjegyoltalomról - legalább az árujegyzék érintett része
vonatkozásában - a nyilatkozattételre [73. § (1) bek.] kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az
eljárási költséget a kérelmező viseli.
(4) A védjegy törlését vagy a védjegyoltalom korlátozását be kell jegyezni a
védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala hivatalos lapjában.
Használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, megtévesztővé válás vagy a
védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítása
75. § (1) A védjegyoltalom megszűnésének megállapítását a védjegy használatának hiánya
miatt a 18. és 34. §-ok alapján, a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése, illetve
megtévesztővé válása miatt a 35. § alapján a védjegyjogosulttal szemben, továbbá a
védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt a 35/A. § alapján bárki kérheti.
(2) A megszűnés megállapítására irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány védjegyjogosult van. A kérelemben meg
kell jelölni a megszűnés okait, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. Ha a 30. § (2)
bekezdése alapján a megszűnés megállapítását a 30. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában
meghatározott időpontnál korábbi időpontokra visszaható hatállyal kérik, erre a kérelemben
utalni kell. Ha a megszűnés megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt kérik, a
védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a védjegyet a 18. § előírásainak megfelelően
használta.
(3) A megszűnés megállapítására irányuló kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat
kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(4) Ha a megszűnés megállapítása iránti kérelem nem felel meg a törvényben előírt
feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg,
figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása
esetén a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
31
76. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel
kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat, majd írásbeli előkészítés után
szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség
elvesztése, megtévesztővé válás, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti
megszűnésének - teljes körű vagy részleges - megállapításáról vagy pedig a kérelem
elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható, a védjegyoltalomnak
a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti megszűnése tárgyában hozott határozatot a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tárgyaláson kívül hozza meg. A tárgyalás folyamán hozott
döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (5)-(7) bekezdését alkalmazni
kell.
(2) Az egy védjegy ellen irányuló több megszűnés-megállapítási kérelmet, valamint a törlési és
a megszűnés megállapítására irányuló kérelmeket lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.
(3) A megszűnés megállapítására irányuló kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból
folytatni lehet. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ilyen esetben is a kérelem keretei között, a
felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.
(4) A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell
kötelezni. A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés
megállapítására irányuló eljárás költségeit azonban a kérelmező viseli. Ha a védjegyjogosult az
oltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárásra okot nem adott, és a védjegyoltalomról
- legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - a 76. § (1) bekezdése szerinti
nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.
(5) A védjegyoltalomnak a használat hiánya, a megkülönböztető képesség elvesztése, a
megtévesztővé válás, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti teljes körű
vagy részleges megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást
kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
HARMADIK RÉSZ
A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYRENDSZERRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
X/A. Fejezet
A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY ÉS A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYBEJELENTÉS
Általános szabályok
76/A. § E törvény alkalmazásában
a) közösségi védjegyrendelet: a Tanács 40/94/EK rendelete a közösségi védjegyről;
b) közösségi védjegy: a közösségi védjegyrendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott
védjegy;
c) közösségi védjegybejelentés: a közösségi védjegyrendelet alapján tett - közösségi védjegy
lajstromozására irányuló - bejelentés.
A közösségi védjegybejelentés továbbítása
76/B. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál benyújtott közösségi
védjegybejelentésnek a közösségi védjegyrendelet 25. cikkének (2) bekezdése alapján történő
továbbításáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
32
(2) Ha a közösségi védjegybejelentés továbbításának díját nem fizették meg, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala a közösségi védjegybejelentést a díj megfizetését követően továbbítja.
A közösségi védjegy mint korábbi védjegy
76/C. § (1) A 4. § és az 5. § (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a közösségi védjegy - a
(2) és a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - ugyanolyan korábbi védjegynek minősül,
mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy.
(2) A 4. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a közösségi védjegyrendelet 9. cikke (1)
bekezdésének c) pontja értelmében az Európai Közösségben jóhírnevet élvező korábbi közösségi
védjegyet kell figyelembe venni.
(3) A 4. § (3) bekezdésének alkalmazásában a megjelölés akkor nincs kizárva a
védjegyoltalomból, ha olyan korábbi közösségi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja
nem használt a közösségi védjegyrendelet 15. cikkének megfelelően.
(4) E törvény alkalmazásában a 18. § előírásainak megfelelő használatra való utaláson
közösségi védjegy esetében a közösségi védjegyrendelet 15. cikkében foglalt előírásoknak
megfelelő használatra való utalást kell érteni.
(5) A belenyugvás (17. §) szabályait megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a
korábbi védjegy közösségi védjegy és a későbbi védjegy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
által e törvény alapján lajstromozott védjegy.
(6) Az (1)-(5) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadók a 33. § (2) bekezdésének
alkalmazásában is.
A közösségi védjegy bitorlásának jogkövetkezményei
76/D. § A közösségi védjegy bitorlására - a közösségi védjegyrendelet 14. cikkében
foglaltakkal összhangban - ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy bitorlására.
Nemzeti bejelentéssé való átalakítás
76/E. § (1) Közösségi védjegybejelentés vagy közösségi védjegy átalakítására irányuló - a
közösségi védjegyrendelet 109. cikkének (3) bekezdése alapján megküldött - kérelem alapján a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a VII-IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő
alkalmazásával - a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott feltételekkel - megindítja a védjegy
lajstromozására irányuló eljárást.
(2) A bejelentési díjat [50. § (4) bek.] az (1) bekezdés szerinti kérelemnek a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatalához történő beérkezésétől számított két hónapon belül kell megfizetni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem és mellékleteinek magyar nyelvű fordítását a kérelemnek a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő beérkezésétől számított négy hónapon belül kell
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtani. E fordítást a IX. fejezet rendelkezéseinek
alkalmazásában az 50. § (5) bekezdése alapján benyújtandó fordításnak kell tekinteni.
(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezéséről - az
56. § (4) bekezdésében előírt figyelmeztetés megküldésével egyidejűleg - értesíti a kérelmezőt.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
33
(5) A bejelentési napot, az elsőbbséget és a szenioritást a közösségi védjegyrendelet 108.
cikkének (3) bekezdésével összhangban kell megállapítani. Az 50. § (3) bekezdését a közösségi
védjegyrendelet 110. cikkének (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni.
(6) Közösségi védjegy átalakítására irányuló kérelem alapján az (1) bekezdés szerint megindult
eljárásban - a bejelentési díj megfizetését és a (3) bekezdésben előírt fordítás benyújtását
követően - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közösségi védjegyet további vizsgálat nélkül
e törvény alapján lajstromozza (64. §).
(7) A közösségi védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy nemzeti védjegybejelentéssé való
átalakítására irányuló kérelem vizsgálatára és az (1) bekezdés alapján megindult eljárásra
egyebekben a VII-IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A közösségi védjegy szenioritása
76/F. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott
védjegy, amelynek szenioritását igényelték közösségi védjeggyel kapcsolatban a közösségi
védjegyrendelet 34. és 35. cikke alapján, és amelynek oltalma megszűnt az oltalmi idő megújítás
nélküli lejárta vagy lemondás miatt, törölhető, illetve oltalmának megszűnése a használat hiánya,
vagy a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása, illetve
a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt megállapítható, ha a törlés, illetve a
megszűnés megállapításának feltételei mind a kérelem benyújtásának napján, mind a
védjegyoltalom korábbi megszűnésének napján fennálltak.
(2) A védjegylajstromban fel kell tüntetni, hogy a védjegy szenioritását igényelték közösségi
védjeggyel kapcsolatban. A szenioritás elvesztését szintén be kell jegyezni a védjegylajstromba.
(3) A védjeggyel kapcsolatos minden tényt és körülményt - különösen a használati engedélyt, a
jelzálogjogot, valamint a védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok más
megterhelését, továbbá e jogok átszállását és átruházását - be kell jegyezni a védjegylajstromba
azt követően is, hogy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt megszűnt
annak a védjegynek az oltalma, amelynek szenioritását közösségi védjeggyel kapcsolatban
igényelték.
(4) A közösségi védjegyet mint korábbi védjegyet (76/C. §) a szabályszerűen igényelt
szenioritásával kell figyelembe venni akkor is, ha az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy
lemondás miatt megszűnt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján
lajstromozott azon védjegy oltalma, amelynek szenioritását igényelték a közösségi védjeggyel
kapcsolatban.
76/G. §
Közösségi védjegybíróság
76/H. § (1) A Magyar Köztársaságban a Fővárosi Bíróság jár el első fokon - a 78. § (2)
bekezdésében meghatározott összetételben - a közösségi védjegyrendelet 91. cikkének (1)
bekezdésében meghatározott közösségi védjegybíróságként.
(2) A Fővárosi Bíróság határozata elleni fellebbezés elbírálása - másodfokon eljáró közösségi
védjegybíróságként - a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik.
NEGYEDIK RÉSZ
A VÉDJEGYEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
34
X/B. Fejezet
A NEMZETKÖZI VÉDJEGYBEJELENTÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS
SZABÁLYOK
Általános szabályok
76/I. § (1) E törvény alkalmazásában
a) nemzetközi védjegybejelentés: az 1891. évi április hó 14-én kelt, a védjegyek nemzetközi
lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás (e rész alkalmazásában a továbbiakban:
Megállapodás), valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. évi június hó 27-én kelt
Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) alapján tett védjegybejelentés;
b) Nemzetközi Iroda: a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája;
c) nemzetközi lajstrom: a Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv alapján bejelentett védjegyekről
a Nemzetközi Iroda által vezetett nyilvántartás;
d) a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés: az a nemzetközi védjegybejelentés, amelyben
az oltalmat a Magyar Köztársaság területére kiterjedően igénylik;
e) származási hivatal: az esetnek megfelelően a Megállapodás 1. cikkének (3) bekezdése
szerinti származási ország hivatala, a Jegyzőkönyv 2. cikkének (2) bekezdése szerinti származási
ország hivatala, illetőleg mindkettő.
(2) Ahol e törvény a Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv alkalmazására utal, azon a
Megállapodáshoz és a Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat alkalmazását
is érteni kell.
(3) A nemzetközi védjegybejelentések tekintetében a Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv
eltérő rendelkezése hiányában - az e részben (X/B-X/D. fejezetekben) foglalt eltérésekkel - e
törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4)
X/C. Fejezet
A MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN TETT NEMZETKÖZI VÉDJEGYBEJELENTÉSEK
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott bejelentések
76/J. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott védjegy jogosultja a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint származási hivatal útján - a Megállapodás alapján -
nemzetközi védjegybejelentést tehet a Nemzetközi Irodához.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala továbbítja azt a nemzetközi védjegybejelentést,
amelynek esetében a bejelentő
a) valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye belföldön van; ennek hiányában
b) lakóhelye belföldön van; ennek hiányában
c) magyar állampolgár.
(3) A nemzetközi védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint származási
hivatalnál a Megállapodásban előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Megállapodásban
előírt módon és nyelven kell benyújtani.
(4) Ha a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy lajstromozása előtt
nyújtják be, a benyújtás napjának a védjegy lajstromozásának napját kell tekinteni.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
35
(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívására a bejelentő köteles igazolni, hogy a (2)
bekezdés szerint nemzetközi védjegybejelentés benyújtására jogosult. Ennek elmaradása esetén a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi bejelentés továbbítására irányuló kérelmet
elutasítja.
76/K. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi védjegybejelentés
továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés tartalmazza-e a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegy lajstromszámát;
b) a bejelentés tartalmazza-e a továbbítására irányuló kérelmet, a bejelentő azonosítására
alkalmas adatokat, a megjelölést, valamint az árujegyzéket;
c) a bejelentés adatai megegyeznek-e a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegynek a
védjegylajstromban szereplő adataival;
d) a bejelentés tartalmazza-e azon országok megjelölését, amelyek területére az oltalom
kiterjesztését igénylik;
e) a bejelentést a Megállapodásban előírt nyelven és módon nyújtották-e be;
f) a bejelentés tartalmazza-e a bejelentő, illetve képviselője aláírását.
(2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés a)-c), illetve f) pontjaiban meghatározott
követelményeknek - kivéve, ha a bejelentésben az árujegyzék szűkebb, mint a 76/J. § (1)
bekezdésében említett védjegy árujegyzéke -, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a
bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek során a bejelentőt figyelmeztetni kell arra, hogy ha a
kérelem benyújtását követő két hónapon belül a bejelentés nem érkezik be a Nemzetközi
Irodához, a nemzetközi lajstromozás napja nem a kérelem benyújtásának a napja, hanem a
Nemzetközi Irodához történő beérkezés napja lesz.
(3) A (2) bekezdés szerinti hiánypótlás eredménytelensége esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala a nemzetközi védjegybejelentés továbbítására irányuló kérelmet elutasítja.
(4) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott
követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok
pótlására. Ennek elmaradása esetén a nemzetközi bejelentést a bejelentő által benyújtott
formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához.
76/L. § (1) A nemzetközi védjegybejelentés továbbításáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalához külön jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi
bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a Megállapodásban meghatározott nemzetközi
díjat kell fizetni.
(2) Az (1) bekezdésben említett továbbítási díj a nemzetközi védjegybejelentés benyújtásának
napján esedékes. Ha a díjat az esedékességet követő egy hónapon belül nem fizetik meg, a
nemzetközi védjegybejelentés továbbítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(3) Az (1) bekezdésben említett nemzetközi díjat közvetlenül a Nemzetközi Irodához, a
Megállapodásban előírt határidőn belül és az ott megszabott módon kell megfizetni.
(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott nemzetközi védjegybejelentés
esetén a védjegylajstromban fel kell tüntetni a nemzetközi lajstromozás napját és számát.
A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala útján
76/M. § (1) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Megállapodás szerint a jogosult
szerződő államának hivatala, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján a nemzetközi
lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztését lehet kérni.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
36
(2) Az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelmet a Megállapodásban előírt alaki
követelményeknek megfelelően, a Megállapodásban előírt módon és nyelven kell benyújtani.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem
továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy
a) a kérelem tartalmazza-e a továbbítására irányuló kérelmet és a jogosult, illetve képviselője
aláírását;
b) a kérelmet a Megállapodásban előírt módon nyújtották-e be.
(4) Ha az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem nem felel meg a (3) bekezdés a)
pontjában meghatározott követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a
kérelmezőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
a továbbításra irányuló kérelmet elutasítja.
(5) Ha az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem nem felel meg a (3) bekezdés b)
pontjában meghatározott követelménynek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a
kérelmezőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén az oltalom utólagos kiterjesztésére
irányuló kérelmet a kérelmező által benyújtott formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához.
(6) Az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem tekintetében megfelelően alkalmazni
kell a 76/L. §-ban foglalt rendelkezéseket.
(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni, ha a
nemzetközi védjegybejelentéssel vagy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalommal
kapcsolatos változásnak a nemzetközi lajstromba való bejegyzése iránt a Megállapodás alapján a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján terjesztik elő a kérelmet.
A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentések
76/N. § (1) A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentésnek a nemzetközi lajstromozásnak a
Megállapodás 3. cikkének (4) bekezdése, illetve a nemzetközi lajstromból eredő oltalom utólagos
kiterjesztésének a Megállapodás 3ter cikkének (2) bekezdése alapján meghatározott napjától
ugyanaz a hatálya, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához szabályszerűen benyújtott
védjegybejelentésnek.
(2) A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozással -
az (1) bekezdésben megjelölt naptól kezdődően - ugyanolyan hatályú oltalom keletkezik, mint a
64. § szerinti lajstromozással, amennyiben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Megállapodás
5. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát
nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja.
(3) A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentésekre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően
alkalmazni kell, ha a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak a Magyar Köztársaságra való
utólagos kiterjesztését kérik.
(4) A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés nemzetközi lajstromozását követően a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is megtekinthetővé teszi annak közzétett tartalmát, és
hozzáférést biztosít a nemzetközi lajstromnak a bejelentésre vonatkozó bejegyzéseihez.
76/O. § (1) A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés meghirdetésére a nemzetközi
védjegybejelentés következő adatainak közlésével kerül sor:
a) a megjelölés;
b) a bejelentés nemzetközi lajstromszáma;
c) a Nemzetközi Iroda hivatalos lapjában történő közzététel napja, valamint a közzétételt
tartalmazó lap száma.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
37
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentést az (1)
bekezdés szerint a nemzetközi lajstromozásról szóló értesítést követően hirdeti meg.
76/P. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyar Köztársaságot megjelölő
bejelentés tekintetében elkészíti a 60. § szerinti kutatási jelentést, és elvégzi a 61. § szerinti
érdemi vizsgálatot.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentést a Nemzetközi Iroda útján küldi
meg a bejelentőnek.
(3) A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés tekintetében a 61/B. § (1) bekezdésének
alkalmazásában a felszólalás határidejét a 76/O. § (1) bekezdése alapján történő meghirdetés
napjától kell számítani.
(4) Ha a nemzetközi védjegybejelentés nem felel meg a 61. § (2) bekezdése alapján vizsgált
követelményeknek, vagy azzal kapcsolatban felszólalást nyújtottak be, erről a Megállapodásban
meghatározott módon és határidőn belül értesíteni kell a Nemzetközi Irodát (ideiglenes
elutasítás). Az értesítésben a nyilatkozattételre legalább három hónapos határidőt kell kitűzni,
amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható.
(5) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala - kivéve, ha az (5a) bekezdés alkalmazásának van helye - értesíti a Nemzetközi
Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges
elutasítás), vagy - az (5e) bekezdésnek megfelelően - arról, hogy az oltalmat csak részben ismeri
el. Az értesítéseket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a végleges elutasításról vagy az
ideiglenes elutasítás részbeni visszavonásáról szóló döntés jogerőre emelkedését követően küldi
meg a Nemzetközi Irodának. Az oltalom részben történő elismerése esetén a lajstromozás
napjának a döntés keltezésének napját kell tekinteni.
(5a) Ha a bejelentő olyan felhívásra nem válaszol a kitűzött határidőben, amelyet a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala kizárólag felszólalás alapján adott ki, a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala a rendelkezésre álló adatok alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében, és
ennek megfelelő - végleges elutasításról szóló vagy az (5e) bekezdés szerinti - értesítést küld a
Nemzetközi Irodának.
(5b) Ha a bejelentő a felhívásra válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala folytatja az
érdemi vizsgálatot, és annak alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Ha ennek
alapján a védjegybejelentés elutasításának [61. § (4) bek., 61/H. § (2) bek.] volna helye, a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az erről szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti
a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja
(végleges elutasítás).
(5c) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki ideiglenes elutasítást és az (5d)
bekezdés alapján sem küld értesítést a Nemzetközi Irodának, a lajstromozás napjának az
ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni.
(5d) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő
lejárta előtt úgy találja, hogy nincs helye ideiglenes elutasítás kiadásának, haladéktalanul értesíti
a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának az oltalom elismeréséről
szóló értesítés keltezésének napját kell tekinteni.
(5e) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot
követően egészben vagy részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését
követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom egészben vagy részben történő elismeréséről. A
lajstromozás napjának a visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni.
(6)-(7)
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
38
(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - a 48. § megfelelő alkalmazásával - bejegyzi a
védjegylajstromba, hogy a Megállapodás 4bis cikke alapján a nemzetközi lajstromozás a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott védjegy helyébe lépett.
Átruházás és használati engedély hatályának elutasítása
76/R. § (1) Ha a nemzetközi lajstromozásból eredő, a Magyar Köztársaság területére kiterjedő
oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély
tárgyában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy találja, hogy az átruházás, illetve a
használati engedély - részben vagy egészben - e törvény rendelkezéseibe ütközik, erről a
Megállapodásban meghatározott módon és határidőn belül - a Nemzetközi Iroda útján - értesíti a
bejelentőt.
(2) A változás hatályának elutasításáról szóló értesítésben meg kell jelölni az elutasítás okait,
illetve terjedelmét.
A nemzetközi védjegy érvénytelenítése
76/S. § A nemzetközi védjegynek a Megállapodás 5. cikkének (6) bekezdésében szabályozott
érvénytelenítésén e törvény alkalmazásában a védjegy törlését és a védjegyoltalom
megszűnésének megállapítását kell érteni.
Kiegészítő lajstrom
76/T. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentések
tekintetében kiegészítő lajstromot vezet, amelybe a nemzetközi lajstromba a Megállapodás
szerint be nem jegyezhető tényeket és körülményeket kell bejegyezni.
X/D. Fejezet
A JEGYZŐKÖNYV ALAPJÁN TETT NEMZETKÖZI VÉDJEGYBEJELENTÉSEK
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott bejelentések
76/U. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott védjegybejelentés, valamint a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott védjegy jogosultja a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala mint származási hivatal útján - a Jegyzőkönyv alapján - nemzetközi
védjegybejelentést tehet a Nemzetközi Irodához.
(2) Ha a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy lajstromozása előtt
nyújtják be, a bejelentő nyilatkozhat úgy, hogy a nemzetközi védjegybejelentést az (1)
bekezdésben említett védjegy alapján kívánja megtenni. Ebben az esetben a benyújtás napjának a
védjegy lajstromozásának napját kell tekinteni.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala továbbítja azt a nemzetközi védjegybejelentést,
amelynek esetében a bejelentő
a) magyar állampolgár, vagy
b) lakóhelye belföldön van, vagy
c) belföldön valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephellyel rendelkezik.
(4) A nemzetközi védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint származási
hivatalnál a Jegyzőkönyvben előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Jegyzőkönyvben
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
39
előírt módon és - a bejelentő választása szerint - a Jegyzőkönyvben előírt nyelvek egyikén kell
benyújtani.
(5) A Jegyzőkönyv alapján tett nemzetközi védjegybejelentésre megfelelően alkalmazni kell a
76/J. § (5) bekezdésében és a 76/K-76/M. §-okban foglalt rendelkezéseket, azzal az eltéréssel,
hogy a Megállapodásra történő utaláson a Jegyzőkönyvre történő utalást kell érteni.
A Megállapodás alapján tett nemzetközi védjegybejelentésekre vonatkozó rendelkezések
alkalmazása
76/V. § A Jegyzőkönyv alapján tett nemzetközi védjegybejelentésre megfelelően alkalmazni
kell a 76/N-76/T. §-okban foglalt rendelkezéseket, azzal az eltéréssel, hogy a Megállapodásra
történő utaláson a Jegyzőkönyvre történő utalást kell érteni.
A nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé
76/Z. § (1) A Jegyzőkönyv 9quinquies cikke szerinti átalakítási kérelmet a nemzetközi
lajstromozás törlésének napjától számított három hónapon belül kell benyújtani a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatalához.
(2) Az átalakításra irányuló kérelem benyújtását követő négy hónapon belül be kell nyújtani az
árujegyzék magyar nyelvű fordítását, valamint két hónapon belül meg kell fizetni a bejelentési
díjnak a külön jogszabályban meghatározott mértékét kitevő átalakítási díjat. Ezek elmaradása
esetén az átalakításra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(3) Egyebekben az átalakításra irányuló kérelem tekintetében a VII-IX. fejezetek rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni; ha azonban a nemzetközi lajstromozást a 76/P. § (7) bekezdésében
meghatározott napot követően törlik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megjelölést a 61-
63. §-okban foglalt rendelkezések alkalmazása nélkül védjegyként lajstromozza. Ebben az
esetben a lajstromozás napjának a 76/P. § (7) bekezdésében meghatározott napot kell tekinteni.
ÖTÖDIK RÉSZ
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS VÉDJEGYÜGYEKBEN
XI. Fejezet
A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA DÖNTÉSEINEK FELÜLVIZSGÁLATA
Megváltoztatási kérelem
77. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának
a) a 46/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit;
b) az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a védjegylajstromba való
bejegyzés tárgyában hozott döntését;
c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak
van helye;
d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást
megtagadó végzését;
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
40
e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének
kérdésében hozott döntését.
(2) Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével
kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés
többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem
akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az
(1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben
támadható meg.
(4) A döntés megváltoztatását kérheti:
a) aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ügyfélként vett részt;
b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak;
c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.
(5) A védjegy lajstromozása és törlése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész
a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai, illetve a 3. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási
kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.
(6) A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára
adásának határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel,
illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.
(7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet
elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha
a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és
b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül a (6)
bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.
(8) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének a megváltoztatását a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság
határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az
alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.
(9) A megváltoztatási kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be, amely
azt a védjegyügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt
napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű
felet is értesíti.
(10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel,
valamint a védjegyügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően
irányadók.
(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a
bíróság határoz.
Hatáskör és illetékesség
78. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás
a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.
(2) A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
41
(3)
A megváltoztatási kérelemmel kapcsolatos eljárásra irányadó szabályok
79. § A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló
kérelmet a nem peres eljárás szabályai szerint - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések
alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nem peres jellegéből más nem
következik, az eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban:
Pp.) általános szabályait megfelelően kell alkalmazni.
Nyilvánosság
80. § A bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp. általános rendelkezéseiben
meghatározott feltételek hiányában is kizárhatja.
Kizárás
81. § (1) A Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki
van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki
a) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének meghozatalában részt vett;
b) az a) pontban említett személynek a Pp. általános - a bírák kizárására vonatkozó -
rendelkezéseiben megjelölt hozzátartozója.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is
alkalmazni kell.
A felek és az eljárás más résztvevői
82. § (1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást indító ügyészt
megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról
nem mondhat le, illetőleg jogokat nem ismerhet el.
(2) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a
bírósági eljárást ellene kell megindítani.
83. § Ha a közös védjegyoltalom valamely jogosultja a védjegyoltalom fenntartása és védelme
érdekében önállóan lép fel, illetve az eljárást csak az egyik védjegyjogosult ellen indították meg,
a bíróság értesíti a többi védjegyjogosultat, hogy az eljárásba védjegyjogosult társuk mellett
beléphetnek.
84. § (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
döntésének megváltoztatására irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba - annak jogerős
befejezéséig - az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.
(2) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden
cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak
annyiban van hatálya, amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak
ellentétben.
(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni.
Képviselet
85. § (1) Az eljárás során meghatalmazottként szabadalmi ügyvivő is eljárhat.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
42
(2) A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek - akár belföldön, akár külföldön - adott
meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.
Eljárási költség
86. § (1) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek
előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.
(2) Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.
(3) Az eljárási költséghez hozzá kell számítani a felet képviselő szabadalmi ügyvivő
készkiadásait és munkadíját is.
Mulasztás
87. § Ha a kérelmező, illetve egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott
határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a
rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.
Igazolás
88. § Az igazolási kérelem előterjesztésére a bíróság előtti nemperes eljárásban a 42. §
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Intézkedések a kérelem alapján
88/A. § Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásbeli nyilatkozatot tett a megváltoztatási
kérelemre [77. § (10) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a
felekkel.
Tárgyalás és bizonyítás
89. § (1) Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és tárgyalást tart.
(2) Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vesz részt, és az ügy az iratok alapján elbírálható, a
bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet - kívánságára - meg kell
hallgatnia.
(3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a
tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet
tárgyaláson bírálja el, illetve tárgyalást tűzött ki, ezt követően nem térhet vissza az ügy
tárgyaláson kívüli elbírálására.
(4) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni.
Határozatok
90. § A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.
91. § (1) Ha a bíróság a védjegyügyben hozott döntést megváltoztatja, végzése a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala döntése helyébe lép. A bíróság a védjegyügyben hozott döntés
megváltoztatása helyett a döntést hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
43
Hivatalát az eljárás folytatására utasítja, ha a megváltoztatási kérelmet a védjegybejelentés
elutasításáról, visszavonásáról vagy visszavontnak tekintéséről hozott olyan döntéssel szemben
terjesztették elő, amelynek hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál a védjegy
lajstromozására irányuló eljárás folytatásának lett volna helye.
(2) A bíróság a döntést hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát új
eljárásra utasítja, ha
a) a döntés meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn;
b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási
szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható.
c)
(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatalához, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felszólalás esetén a
felszólalás alapjául szolgáló okot a 61/D. § (8) bekezdése alapján, a védjegy törlésére irányuló
eljárásban pedig a törlés alapjául szolgáló okot a 73. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen
kívül, illetve, ha a felszólalás vagy a törlés alapjául szolgáló újabb okot a megváltoztatási
kérelemben vagy annak előterjesztését követően jelölték meg, az ilyen felszólalási vagy törlési
okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatalának döntését - szükség szerint - hatályon kívül helyezi.
(4) A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy annak
benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az előtte folyó eljárásban - a 40. § (3) bekezdésével
összhangban - szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.
(5) Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala a 77. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban említett valamely döntését visszavonta, a
bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a döntését módosította,
a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.
92. § A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli; azt nem lehet a
kihirdetéssel közöltnek tekinteni. Ha a megváltoztatási kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el,
az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak és akkor
lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül
szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a végzést a kihirdetés
napjáig írásba is kell foglalni.
93. § A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában
foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló kérelem
esetén a feleket szóban is köteles meghallgatni, kivéve, ha a fellebbezést a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatalának a 77. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen
előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be.
94. §
XII. Fejezet
VÉDJEGYPEREK
A védjegyperekre irányadó szabályok
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
44
95. § (1) A védjegybitorlás miatt indított perekben, a 14. §, illetve a 19. § (5) bekezdése alapján
a védjegynek a képviselő, illetve az ügynök általi használatától való eltiltás iránt, illetve a
védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházása iránt indított perekben, valamint a
közösségi védjegyrendelet [76/A. § a) pont] 106. és 107. cikke, illetve 159a. cikkének (5)
bekezdése alapján a közösségi védjegy használatától való eltiltás iránt indított perekben a
Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik. E perekben a Fővárosi Bíróság a 78. §
(2) bekezdésében meghatározott összetételű tanácsban jár el.
(2) Védjegybitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést - az ellenkező
valószínűsítéséig - a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell
tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a védjegy oltalom alatt áll, és ő a védjegy jogosultja vagy
olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a védjegybitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a
kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már
eltelt.
(4) Védjegybitorlás esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtását
megelőzően is előterjeszthető, amelyet a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban bírál el. Az
ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra e törvény, valamint a Pp. általános szabályai - a
nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - megfelelően irányadók. Ha a kérelmező a
(8) bekezdésben foglaltak szerint a védjegybitorlás miatt a pert megindította, a peres eljárás
illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.
(5) A védjegyjogosult - a bitorlás esetén támasztható polgári jogi igényeken felül - az
ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól
a) biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint,
ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a bitorlással elért gazdagodás visszatérítése iránti
követelésének későbbi kielégítése veszélyben van;
b) a bitorló kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére,
illetve bemutatására az a) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából;
c) biztosíték adását, ha ennek fejében - a védjegybitorlás abbahagyásának követelése helyett -
hozzájárul a feltételezett védjegybitorlási cselekmények bitorló általi folytatásához.
(6) A biztosíték letételét az (5) bekezdés c) pontja alapján a bíróság a védjegyjogosult erre
irányuló kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a védjegyjogosult előterjesztett
kérelmet a bitorlás abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt.
(7) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés
iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés
tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a
fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.
(8) A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés -
ideértve az (5) és a (6) bekezdést is - tárgyában hozott határozatát az ellenfél kérelmére hatályon
kívül helyezi, ha a védjegyjogosult a pert a védjegybitorlás miatt az ideiglenes intézkedéssel
érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a határozat közlésétől számított tizenöt
napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem
tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül
határoz.
(9) Ha a védjegybitorlás miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható
mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti
a) a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé
tételére;
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
45
b) banki, pénzügyi és kereskedelmi adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok
bemutatására.
(10) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a védjegyjogosult a
védjegybitorlás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Ha a per még
nem indult meg, az előzetes bizonyítást a Fővárosi Bíróságnál kell kérni. Az előzetes bizonyítást
a Fővárosi Bíróság foganatosítja. Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében hozott
határozat ellen fellebbezésnek van helye.
(11) A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő határozatot az ellenfél kérelmére hatályon
kívül helyezi, ha a védjegyjogosult a pert a védjegybitorlás miatt nem indította meg az előzetes
bizonyítást elrendelő határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes
bizonyítás hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a
kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.
(12) Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, az a rendkívül sürgős szükség esetének
minősül, és erre figyelemmel az ideiglenes intézkedés - ideértve az (5) és a (6) bekezdést is -
elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Ha a késedelem
helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha valószínűsíthető a bizonyítékok megsemmisítésének
kockázata, az sürgős esetnek minősül, és erre figyelemmel az előzetes bizonyítás elrendelésének
kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Az ellenfél meghallgatásának mellőzésével
hozott határozatot az ellenféllel a foganatosításkor kell közölni. A határozat közlését követően az
ellenfél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást
elrendelő határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését.
(13) A bíróság az előzetes bizonyítás és - az (5) bekezdés c) pontját és a (6) bekezdést kivéve -
az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.
(14) Ha az (5) bekezdés c) pontjában, a (6) bekezdésben és a (13) bekezdésben meghatározott
esetekben a biztosíték összegéből való kielégítésre jogosult fél igényét az előzetes bizonyítás,
illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező határozat, illetve
az ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül nem
érvényesíti, a letevő a biztosíték visszaadását kérheti a bíróságtól.
(15) Az (1) bekezdésben nem említett, védjeggyel kapcsolatos minden más jogvitás ügy a
megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.
(16) Az (1) és a (15) bekezdésben említett perekben egyebekben a Pp. általános szabályait kell
alkalmazni az e törvény 80. és 85. §-ában, valamint 86. §-ának (3) bekezdésében foglalt
eltérésekkel.
HATODIK RÉSZ
AZ EGYÜTTES ÉS A TANÚSÍTÓ VÉDJEGY
XIII. Fejezet
EGYÜTTES VÉDJEGY
Az együttes védjegy
96. § (1) Az együttes védjegy olyan védjegy, amely valamely társadalmi szervezet, köztestület
vagy egyesülés (a továbbiakban együtt: társadalmi szervezet) tagjainak áruit vagy szolgáltatásait
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
46
különbözteti meg mások áruitól vagy szolgáltatásaitól, az együttes védjeggyel megjelölt áruk
vagy szolgáltatások minősége, származása vagy egyéb tulajdonsága alapján.
(2)
(3) A megjelölés együttes védjegyként ki van zárva a védjegyoltalomból akkor is, ha
a)
b) a használatáról rendelkező szabályzat a közrendbe, a közerkölcsbe vagy jogszabályba ütköző
előírást tartalmaz.
(4) Az együttes védjegy oltalma a társadalmi szervezetet illeti meg, használatára a társadalmi
szervezet tagjai jogosultak.
(5) A védjegyjogosult társadalmi szervezet az együttes védjegyet maga nem használhatja, a
tagok védjegyhasználatát azonban ellenőrzi.
(6) A 18. § alkalmazásában az együttes védjegy használatának minősül, ha a védjegyet a
társadalmi szervezet bármelyik tagja használja.
Szabályzat az együttes védjegyhez
97. § (1) A megjelölés akkor részesülhet együttes védjegyként oltalomban, ha használatáról - a
(2) és a (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő - szabályzat rendelkezik. A
szabályzatot az együttes védjegyre jogosult társadalmi szervezet állapítja meg.
(2) A szabályzatnak tartalmaznia kell:
a) a védjegyjogosult társadalmi szervezet elnevezését és székhelyét;
b) a védjegy használatára jogosult tagok felsorolását, nevük, címük, illetve székhelyük
feltüntetésével;
c) a tagság feltételeit;
d) a védjegy használatának feltételeit;
e) a védjegy használatának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat;
f) a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét.
(3)
(4) Az együttes védjegyre vonatkozó bejelentésnek a szabályzatot is tartalmaznia kell. A
védjegylajstromban az együttes védjeggyel kapcsolatban fel kell tüntetni a (2) bekezdés b)
pontjában meghatározott adatokat is. A szabályzatot - és annak módosításait - az együttes
védjegyre vonatkozó lajstrombejegyzéshez mellékelni kell.
Az együttes védjegyoltalom átruházása
98. § (1) Az együttes védjegy oltalmának átruházásához az erre irányuló - írásba foglalt -
szerződés és a jogosult megváltozásának a védjegylajstromba való bejegyzése szükséges.
(2) Az együttes védjegy oltalma nem ruházható át, ha az átruházást követően a 96. §-ban
foglalt követelmények nem teljesülnének, illetve a megjelölés együttes védjegyként az oltalomból
kizárttá válna.
Az együttes védjegy oltalmának megszűnése
99. § (1)-(2)
(3) Az együttes védjegy oltalma megszűnik - a megszűnést megállapító határozatban megjelölt
időpontban - akkor is, ha a védjegyjogosult nem teszi meg a szükséges intézkedéseket az együttes
védjegy szabályzattal ellentétes használatának megakadályozására.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
47
(4) Ha a megjelölés együttes védjegyként a 96. § (3) bekezdése alapján nem részesülhet
oltalomban, az együttes védjegyet törölni kell. Ha a megjelölés a 96. § (3) bekezdése alapján az
oltalomból kizárttá válik, az együttes védjegy oltalmának megszűnését a megszűnés
megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napjára visszaható hatállyal kell megállapítani.
Az együttes védjegy oltalmából folyó jogok érvényesítése
100. § Az együttes védjegy használatára tagsági viszonyuk alapján jogosultak csak a
védjegyjogosult beleegyezésével léphetnek fel a bitorlóval szemben; a védjegyjogosult által
indított perbe azonban beavatkozhatnak.
XIV. Fejezet
TANÚSÍTÓ VÉDJEGY
A tanúsító védjegy
101. § (1) A tanúsító védjegy olyan védjegy, amely meghatározott minőségű vagy egyéb
jellemzőjű árukat vagy szolgáltatásokat azzal különböztet meg más áruktól vagy
szolgáltatásoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja.
(2) Nem szerezhet oltalmat tanúsító védjegyre
a) az a vállalkozás, amely az árujegyzékben szereplő árut előállítja, forgalomba hozza, az
országba behozza vagy az árujegyzékben szereplő szolgáltatást nyújtja;
b) az a vállalkozás, amely - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
szóló törvény értelmében - nem független az a) pontban említett vállalkozástól;
c) az a vállalkozás, amellyel az a) pontban említett vállalkozás egyébként - az árujegyzékben
szereplő árukkal és szolgáltatásokkal összefüggésben - tartós jogviszonyban áll.
(3) A védjegy jogosultja a tanúsító védjegyet maga nem használhatja, engedélyezi azonban
annak használatát az előírt minőségi követelményeknek vagy egyéb jellemzőknek megfelelő
árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban.
(4) A tanúsító védjegy akkor részesülhet oltalomban, ha ahhoz - az (5) bekezdésben
meghatározott követelményeknek megfelelő - szabályzat is társul.
(5) A szabályzatnak tartalmaznia kell:
a) a védjegyjogosult elnevezését és székhelyét;
b) az árujegyzékben szereplő árukra, illetve szolgáltatásokra vonatkozó minőségi
követelményeket;
c) a minőség tanúsításának szabályait;
d) a védjegyhasználat feltételeit;
e) a védjegy használatának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat;
f) a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét.
(6) A tanúsító védjegy szabályzatára, bejelentésére és lajstromozására, használatára,
átruházására, a tanúsító védjegy oltalmának megszűnésére és az ilyen védjegy oltalmából eredő
jogok érvényesítésére az együttes védjegyre és oltalmára vonatkozó rendelkezéseket kell
megfelelően alkalmazni.
(7) A tanúsító védjegyet törölni kell akkor is, ha a bejelentést a (2) bekezdés alapján arra nem
jogosult nyújtotta be.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
48
(8) A tanúsító védjegy használatára alkalmazni kell a minőség vagy egyéb jellemzők
tanúsításáról rendelkező külön jogszabályok előírásait is.
XV. Fejezet
A VÉDJEGYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA AZ EGYÜTTES
ÉS A TANÚSÍTÓ VÉDJEGYRE
A védjegyekre vonatkozó rendelkezések alkalmazása
102. § Az együttes és a tanúsító védjegyekre, valamint oltalmukra az e részben nem
szabályozott kérdésekben a védjegyekre és oltalmukra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni
azzal, hogy a 96. § (3) bekezdésében meghatározott okokra tekintettel is lehet észrevételt tenni.
HETEDIK RÉSZ
A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA
XVI. Fejezet
AZ OLTALOM TÁRGYA, TARTALMA, BITORLÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE
Az oltalomképes földrajzi jelzés és eredetmegjelölés
103. § (1) Földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék
földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés.
(2) A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről
származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott vagy előállított - olyan termék
megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője
lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.
(3) Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e
helyről származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított -
olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb
jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és
emberi tényezők következménye.
104. § A szeszes italok földrajzi árujelzői akkor részesülhetnek oltalomban, ha azok a
termékek, amelyeken a földrajzi árujelzőt használják, megfelelnek a külön jogszabály által
meghatározott termékleírásban foglalt feltételeknek is.
Kizáró okok
105. § (1) A földrajzi árujelző nem részesülhet oltalomban, ha a termék szokásos elnevezésévé
vált a kereskedelmi forgalomban, függetlenül attól, hogy a termék a földrajzi árujelző által
megjelölt helyről származik.
(2) A földrajzi árujelző lajstromozását követően nem válhat a terméknek a kereskedelmi
forgalomban szokásos elnevezésévé.
106. § (1) Ki van zárva az oltalomból
a) azonos termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzővel azonos földrajzi árujelző;
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
49
b) azonos vagy hasonló termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzővel azonos vagy
ahhoz hasonló földrajzi árujelző;
c) valamely korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló földrajzi árujelző, ha - a védjegy
ismertségére, jóhírnevére vagy a piacon való jelenlétének tartósságára tekintettel - annak
használata az áru származása tekintetében a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.
(2) Nem részesülhet oltalomban a földrajzi árujelző, ha korábbi - oltalom alatt álló vagy egyéb
- növényfajta, illetve állatfajta nevével ütközik, és emiatt a termék származása tekintetében
alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.
Az oltalomhoz való jog, az oltalmi igény
107. § (1) A földrajzi árujelzőt oltalomban kell részesíteni, ha
a) kielégíti a 103., illetve 104. §-okban meghatározott követelményeket, és a 105. és 106. §-ok
alapján nincs kizárva az oltalomból; valamint
b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.
(2) A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan
terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt
használják.
(3) A földrajzi árujelző oltalma együttesen illeti meg azokat, akik a (2) bekezdésnek
megfelelően termelnek, dolgoznak fel vagy állítanak elő termékeket (a továbbiakban: jogosultak).
(4) Külföldi személyt csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén illeti meg a földrajzi
árujelzőre az oltalom. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
elnökének állásfoglalása irányadó.
Az oltalom keletkezése és időtartama
108. § (1) A földrajzi árujelző oltalma a bejelentés napjára visszaható hatállyal a
lajstromozáskor keletkezik.
(2) A földrajzi árujelző oltalma korlátlan ideig tart.
Az oltalom tartalma
109. § (1) Az oltalom alapján a jogosultaknak kizárólagos joguk van a földrajzi árujelző
használatára. A földrajzi árujelzőt csak a jogosultak használhatják, arra másnak használati
engedélyt nem adhatnak.
(2) A kizárólagos használati jog alapján a jogosultak bármelyike felléphet bárkivel szemben,
aki a kereskedelmi forgalomban
a) az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt vagy az azzal összetéveszthető megnevezést nem az
annak megfelelő földrajzi területről származó termékeken használja;
b) az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt a termékjegyzékben nem szereplő, de azokhoz
hasonló termékeken használja, és ezáltal sérti vagy kihasználja az oltalom alatt álló földrajzi
árujelző hírnevét;
c) bármilyen módon utánozza vagy arra utaló módon használja az oltalom alatt álló földrajzi
árujelzőt, még akkor is, ha feltünteti a termék valóságos eredetét, vagy ha a megnevezést
fordításban vagy különböző kiegészítésekkel használja;
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
50
d) bármilyen - a termék származásával, eredetével, jellegével és lényeges tulajdonságaival
kapcsolatos - egyéb hamis vagy megtévesztő megjelölést használ, bárhol (pl. a csomagoláson, a
hirdetésben, a termékre vonatkozó iratban) legyen is az feltüntetve;
e) bármely egyéb, a termék valóságos földrajzi származásával kapcsolatban a fogyasztókat
megtévesztő cselekményt valósít meg.
Az oltalom bitorlása
110. § (1) Bitorlást követ el, aki a 109. § megsértésével az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt
jogosulatlanul használja.
(2) A bitorlás miatt bármelyik jogosult önállóan is felléphet. A bitorlás miatt felléphetnek a
jogosultak érdekképviseleti szervezetei, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetek is.
(3) A bitorlóval szemben támasztható polgári jogi igényekre a 27. §, a bitorlás vámjogi
következményeire pedig a 28. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az oltalom megszűnése
111. § (1) A földrajzi árujelző oltalma megszűnik, ha
a) az oltalmat törölték, keletkezésére - a bejelentés napjára - visszaható hatállyal;
b) a jogosultak megsértették a termékleírásban előírt követelményeket, a megszűnés
megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal.
(2) Az oltalmat törölni kell, ha a földrajzi árujelző nem felelt meg a 107. § (1) bekezdésének a)
pontjában meghatározott feltételeknek.
(3) A szeszes italokkal kapcsolatos földrajzi árujelző oltalmának megszűnését kell
megállapítani, ha az ellenőrzésre kijelölt szerv a földrajzi árujelző használatában a
termékleíráshoz képest súlyos és másként nem orvosolható hiányosságokat állapít meg.
(4) A törlési, illetve a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat
kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a földrajzi árujelzővel kapcsolatban újabb
törlési, illetve megszűnés megállapítási eljárást indítsanak.
XVII. Fejezet
ELJÁRÁS A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMÁVAL KAPCSOLATBAN
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárásának általános szabályai
112. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a földrajzi árujelzőkkel
kapcsolatos következő ügyek tartoznak:
a) a földrajzi árujelző lajstromozása,
b) az oltalom törlése és megszűnésének megállapítása,
c) a bejelentett és a lajstromozott földrajzi árujelzők nyilvántartása,
d) a földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos hatósági tájékoztatás.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak az egyes földrajzi árujelzők
közösségi oltalmára és az eredetmegjelölések nemzetközi lajstromozására vonatkozó
rendelkezések (XVII/A-XVII/B. fejezetek) alkalmazásából eredő ügyek is.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz
határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
51
(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak
a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben
hozott - az eljárást befejező - döntését:
a) a földrajzi árujelző lajstromozása;
b) a földrajzi árujelző törlése;
c) a földrajzi árujelző-oltalom megszűnésének megállapítása;
d) a közösségi rendelet alapján tett bejelentés továbbítása;
e) az eredetmegjelölés nemzetközi bejelentésének továbbítása;
f) a Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölés Magyar Köztársaságra
kiterjedő oltalmának végleges elutasítása.
(5) A (4) bekezdés b) és c) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező -
döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor
módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a felek
a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.
(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásokban egyebekben a VII. és a VIII.
fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a földrajziárujelző-oltalmi
ügyekben az ügyfél - a (7)-(8) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - m jogosult
elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot
tartani az ügyféllel.
(7) Elektronikus úton is be lehet nyújtani
a) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet,
b) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet.
(8) Ha az ügyfél a (7) bekezdés alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül
kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele az
eljárás során hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot.
(9) A (7) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására a 46/D.
§ (4)-(9) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárás
113. § (1) A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell a
bejelentési kérelmet, a földrajzi árujelző megnevezését, a termékjegyzéket és az egyéb
mellékleteket. A bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki
követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(2) A földrajzi árujelző bejelentéséért külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell
fizetni a bejelentési naptól számított két hónapon belül.
(3) A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésről, ha az - a benyújtáskor vagy a
hiánypótlás eredményeként - kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket, a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást tesz közzé
(adatközlés). Az adatközlés különösen a következő adatokat tartalmazza:
a) a földrajzi árujelző megnevezése;
b) a bejelentés napja;
c) a termékjegyzék.
(4) A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárásban az adatközlést követően észrevételt
lehet benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a megjelölés,
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
52
illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely
oltalomképességi feltételnek.
(5) Ha a földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentés megfelel az 55. § alapján
vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a bejelentés érdemi
vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a földrajzi árujelző
a) megfelel-e a 103. §-ban meghatározott követelményeknek, és a 105. és 106. § alapján nincs-
e kizárva az oltalomból; valamint
b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.
(6)
(7) A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárásban az (1)-(5) bekezdésekben nem
szabályozott kérdésekben a IX. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
ahol a törvény árujegyzékre utal, azon a termékjegyzéket kell érteni.
113/A. § (1) Ha a földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésben szeszes italra
vonatkozó földrajzi árujelző lajstromozását kérik, a 113. § rendelkezéseit a következő
eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésnek a 113. § (1) bekezdésében
foglaltakon túl külön jogszabályban meghatározott termékleírást is tartalmaznia kell;
b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés benyújtását követő vizsgálatot (55-56. §-
ok) és az alaki vizsgálatot (59. §) soron kívül végzi el;
c) ha a bejelentés kielégíti a b) pont alapján vizsgált követelményeket, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala az ügy iratainak másolatát soron kívül megküldi az agrárpolitikáért felelős
miniszternek (a továbbiakban: miniszter);
d) a miniszter a termékleírás vizsgálatára külön jogszabály szerint lefolytatott eljárás alapján a
c) pont szerinti megküldéstől számított kilenc hónapon belül nyilatkozik a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatalának arról, hogy - a termékleírásra figyelemmel - egyetért-e a földrajzi árujelző
lajstromozásával; a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - a határozat egyidejű megküldésével -
tájékoztatja a minisztert a földrajzi árujelző lajstromozása tárgyában hozott határozat jogerőre
emelkedéséről;
e) a bejelentő a földrajzi árujelzőt lajstromozó határozat jogerőre emelkedéséig nyilatkozatot
nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának arról, hogy kéri-e a szeszes italra
vonatkozó földrajzi árujelzőjének közösségi oltalmát.
(2) A szeszes italra vonatkozó, lajstromozott földrajzi árujelzőhöz kapcsolódó termékleírás
módosítására irányuló eljárásra az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A törlési és a megszűnés megállapítási eljárás
114. § A földrajzi árujelző oltalmának törlésére irányuló eljárásban a 72-74. §-ok, a megszűnés
megállapítására irányuló eljárásban pedig a 75. és 76. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
Bírósági eljárás a földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatban
115. § A földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos bírósági eljárásban a XI. és XII. fejezet
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A szeszes italok földrajzi árujelzőinek ellenőrzése
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
53
116. § A szeszes italok kereskedelmi forgalmában feltüntetett földrajzi árujelzők használatának
a 104. §-ban előírt követelmények szempontjából történő ellenőrzése a külön jogszabályban
kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.
NYOLCADIK RÉSZ
EGYES FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK KÖZÖSSÉGI OLTALMÁRA ÉS AZ
EREDETMEGJELÖLÉSEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ
RENDELKEZÉSEK
XVII/A. Fejezet
A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS AZ ÉLELMISZEREK, A SZŐLÉSZETI ÉS
BORÁSZATI TERMÉKEK, VALAMINT A SZESZES ITALOK FÖLDRAJZI
ÁRUJELZŐINEK KÖZÖSSÉGI OLTALMÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
116/A. § (1) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek közösségi
oltalmára a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és
eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet (a
továbbiakban: 510/2006/EK rendelet) rendelkezései az irányadók.
(2) A szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára a borpiac
közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK
rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban:
479/2008/EK rendelet) rendelkezései az irányadók.
(3) Az 510/2006/EK rendelet, illetve a 479/2008/EK rendelet alapján a tagállami hatáskörbe
tartozó ügyekben a miniszter és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el.
(4) Az 510/2006/EK rendelet 5. cikke szerinti, valamint a 479/2008/EK rendelet 35. cikkének
(1) bekezdése szerinti kérelmet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelem) a
miniszterhez kell benyújtani. A miniszter a benyújtást követően haladéktalanul továbbítja a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek
megfelelő kérelmet.
(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmet soron kívül megvizsgálja abból a
szempontból, hogy az kielégíti-e a következőket:
a) mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az 510/2006/EK rendelet 2-3. cikkeiben
előírt követelmények;
b) szőlészeti és borászati termékek esetében a 479/2008/EK rendelet 34., 42. és 43. cikkében
előírt követelmények.
(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett vizsgálat nem terjed ki arra, hogy
fennáll-e
a) az 510/2006/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a
mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat;
b) a 479/2008/EK rendelet 34. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a szőlészeti
vagy borászati termék és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat.
(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül
nyilatkozik a miniszternek arról, hogy az (5) bekezdés szerint vizsgált követelmények alapján
egyetért-e a kérelemnek az Európai Bizottsághoz történő, (9) bekezdés szerinti továbbításával.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
54
(8) A miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a (7) bekezdés szerinti nyilatkozatát
és a kérelem külön jogszabály szerint lefolytatott részletes vizsgálatát követően a kérelmet
közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A kérelemmel szemben a
közzétételtől számított két hónapon belül kifogást lehet benyújtani az 510/2006/EK rendelet 5.
cikke (5) bekezdésének, illetve a 479/2008/EK rendelet 38. cikke (3)-(4) bekezdéseiben
foglaltaknak megfelelően. A kifogást a miniszter - iparjogvédelmi kérdésekben a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala egyetértésével - a (9) bekezdés szerinti határozatában bírálja el.
(9) A miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilatkozatával összhangban és a külön
jogszabály alapján lefolytatott részletes vizsgálatát követően, a kérelem benyújtásától számított
kilenc hónapon belül határoz arról, hogy a kérelem megfelel-e az e törvényben, valamint a külön
jogszabályban meghatározott feltételeknek. A miniszter a határozatot a termékleírással együtt
közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A kérelemnek helyt adó határozat
meghozatala esetén a miniszter továbbítja az Európai Bizottsághoz az 510/2006/EK rendelet 5.
cikkének (7) bekezdésében, illetve a 479/2008/EK rendelet 38. cikke (5) bekezdésének b)
pontjában meghatározott adatokat, illetve iratokat.
(10) A kérelemnek helyt adó, (9) bekezdés szerinti határozat meghozatalával - az 510/2006/EK
rendelet 5. cikke (6) bekezdésének első albekezdésében, illetve a 479/2008/EK rendelet 38.
cikkének (7) bekezdésében szabályozott - átmeneti oltalom keletkezik a kérelemnek az Európai
Bizottsághoz történő benyújtása napjától kezdődő hatállyal. Az átmeneti oltalom keletkezésének
napjáról a miniszter értesíti a kérelmezőt. Bitorlás miatt az a kérelmező is felléphet, akinek a
földrajzi árujelzője átmeneti oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig,
amíg a kérelemről az Európai Bizottság jogerősen nem döntött.
(11) Az (1)-(10) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell
a) mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az 510/2006/EK rendelet 9. cikke alapján
a termékleírás módosítása iránt benyújtott kérelmek, valamint a 12. cikke alapján benyújtott
törlési kérelmek tekintetében;
b) szőlészeti és borászati termékek esetében a 479/2008/EK rendelet 49. cikke alapján a
termékleírás módosítása iránt benyújtott kérelmek, valamint az 50. cikke alapján benyújtott
törlési kérelmek tekintetében.
(12) Az 510/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti kifogást a miniszterhez kell
benyújtani az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti adatnak,
illetve iratnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított négy hónapon
belül. A kifogással kapcsolatos tagállami feladatokat a miniszter - iparjogvédelmi kérdésekben a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyetértésével - látja el.
(13) A 27-28. §-ok és a XII. fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell
a) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek
közösségi oltalmát, illetve a (9) bekezdésében szabályozott átmeneti oltalmát sértő, az
510/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott cselekmények elkövetése
esetén;
b) a szőlészeti és borászati termékek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek közösségi
oltalmát, illetve a (9) bekezdésben szabályozott átmeneti oltalmát sértő, a 479/2008/EK rendelet
45. cikkének (2) bekezdésében meghatározott cselekmények elkövetése esetén.
116/B. § (1) A szeszes italok földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára a szeszes italok
meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek
oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008.
január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 110/2008/EK
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
55
rendelet) rendelkezései az irányadók. A 110/2008/EK rendelet alapján a tagállami hatáskörbe
tartozó ügyekben a miniszter jár el.
(2) Ha a bejelentő megtette a 113/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatot, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala erről a 113/A. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti tájékoztatásában
értesíti a minisztert. Ha a bejelentő nem tette meg a 113/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti
nyilatkozatot, a szeszes italra vonatkozó földrajzi árujelzőt lajstromozó határozat jogerőre
emelkedését követően bármikor kérheti a földrajzi árujelzője közösségi oltalmának
megszerzésére irányuló eljárás lefolytatását; a kérelmet a miniszterhez kell benyújtani. A
miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesítésétől, illetve a jogosult kérelmének
benyújtásától számított hatvan napon belül megteszi a 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (1)
bekezdése szerinti bejelentést.
(3) A szeszes italra vonatkozó, közösségi oltalom alatt álló földrajzi árujelzőhöz kapcsolódó
termékleírásnak a 113/A. § (2) bekezdése szerinti módosítása esetén a (2) bekezdés
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A szeszes italok földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmát sértő, a 110/2008/EK rendelet 16.
cikkében meghatározott cselekmények elkövetése esetén a 27-28. §-ok és a XII. fejezet
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
116/C. § (1) A 116/A-116/B. §-okban nem szabályozott kérdésekben a külön jogszabály
rendelkezéseit kell alkalmazni. E külön jogszabály előírhatja, hogy a termékleírásnak való
megfelelés ellenőrzését a következő szervezetek is végezhetik:
a) mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az 510/2006/EK rendelet 11. cikkének (1)
bekezdésében említett terméktanúsító szervezetek;
b) szeszes italok esetében a 110/2008/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében említett
terméktanúsító szervezetek;
c) szőlészeti és borászati termékek esetében a 479/2008/EK rendelet 48. cikkének (1)
bekezdésében említett terméktanúsító szervezetek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti külön jogszabály
a) feltételhez kötheti a földrajziárujelző-oltalomban részesülő mezőgazdasági termékek és
élelmiszerek, szeszes italok, valamint szőlészeti és borászati termékek előállítását, illetve
forgalomba hozatalát, valamint
b) megtilthatja a földrajzi árujelző használatát.
(3) Ha az előállító nem teljesíti a (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételt vagy nem felel meg a
(2) bekezdés b) pontja szerinti tilalomnak, és a termékleírásnak nem megfelelő terméken
továbbra is használja a földrajzi árujelzőt - külön jogszabályban meghatározott mértékű - bírságot
köteles fizetni.
XVII/B. Fejezet
AZ EREDETMEGJELÖLÉSEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ
SZABÁLYOK
Általános szabályok
116/D. § (1) E törvény alkalmazásában
a) az eredetmegjelölés nemzetközi bejelentése (a továbbiakban: nemzetközi bejelentés): az
1958. évi október hó 31-én kelt, az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
56
szóló Lisszaboni Megállapodás (e rész alkalmazásában a továbbiakban: Megállapodás) alapján
tett bejelentés;
b) Nemzetközi Iroda: a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája;
c) nemzetközi lajstrom: a Megállapodás alapján bejelentett eredetmegjelölésekről a Nemzetközi
Iroda által vezetett nyilvántartás;
d) származási ország hivatala: a Megállapodás 2. cikkének (2) bekezdése szerinti származási
ország illetékes hivatala.
(2) Ahol e törvény a Megállapodás alkalmazására utal, azon a Megállapodáshoz kapcsolódó
Végrehajtási Szabályzat alkalmazását is érteni kell.
(3) A nemzetközi bejelentések tekintetében a Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - az
e fejezetben foglalt eltérésekkel - e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4)
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott nemzetközi bejelentések
116/E. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott eredetmegjelölés
jogosultja [107. § (3) bek.] a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint származási ország
hivatala útján nemzetközi bejelentést tehet a Nemzetközi Irodához.
(2) A nemzetközi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint származási ország
hivatalánál a Megállapodásban előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Megállapodásban
előírt módon és nyelven kell benyújtani.
(3) Ha a nemzetközi bejelentést az (1) bekezdésben említett eredetmegjelölés lajstromozása
előtt nyújtják be, a benyújtás napjának az eredetmegjelölés lajstromozásának napját kell tekinteni.
116/F. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi bejelentés továbbítását
megelőzően megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés tartalmazza-e a származási ország megjelölését, a bejelentő azonosítására
alkalmas adatokat, az eredetmegjelölést, a termékjegyzéket, az eredetmegjelöléshez tartozó
földrajzi területet;
b) a bejelentés adatai megegyeznek-e a 116/E. § (1) bekezdésében említett eredetmegjelölésnek
a lajstromban szereplő adataival;
c) a bejelentést a Megállapodásban előírt nyelven és módon nyújtották-e be;
d) a bejelentés tartalmazza-e a bejelentő, illetve képviselője aláírását.
(2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása
esetén a nemzetközi bejelentést a bejelentő által benyújtott formában kell továbbítani a
Nemzetközi Irodához.
116/G. § (1) A nemzetközi bejelentés továbbításáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához
külön jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel
kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a Megállapodásban meghatározott nemzetközi díjat kell
fizetni.
(2) Az (1) bekezdésben említett továbbítási díj a nemzetközi bejelentés beérkezésének napján
esedékes. Ha a díjat az esedékességet követő egy hónapon belül nem fizetik meg, a nemzetközi
bejelentés továbbítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(3) Az (1) bekezdésben említett nemzetközi díjat közvetlenül a Nemzetközi Irodához, a
Megállapodásban előírt határidőn belül és az ott megszabott módon kell megfizetni.
(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott nemzetközi bejelentés esetén a
lajstromban fel kell tüntetni a nemzetközi lajstromozás napját és számát.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
57
116/H. § Az eredetmegjelölés nemzetközi oltalma megszűnik, ha az alapjául szolgáló
eredetmegjelölés oltalma megszűnt.
A Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölések
116/I. § (1) A Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölésnek a
Végrehajtási Szabályzat 7. szabálya (1) bekezdése alapján meghatározott naptól ugyanaz a
hatálya, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához szabályszerűen benyújtott,
eredetmegjelölés lajstromozására irányuló bejelentésnek.
(2) A nemzetközi lajstromozással - az (1) bekezdésben megjelölt naptól kezdődően -
ugyanolyan oltalom keletkezik, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által történt
lajstromozás alapján, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Megállapodás 5. cikkének (3)
bekezdése alapján a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az
elutasítást visszavonja.
116/J. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi lajstromozásról szóló
értesítést követően a nemzetközi bejelentésről hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást tesz közzé
(adatközlés). Az adatközlés a következő adatokat tartalmazza:
a) a földrajzi árujelző megnevezése;
b) a bejelentés nemzetközi lajstromszáma;
c) a nemzetközi lajstromozás napja;
d) a Nemzetközi Iroda hivatalos lapjában történő közzététel napja, valamint a közzétételt
tartalmazó lap száma.
(2) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Megállapodás 5. cikkének (3) bekezdése
alapján az eredetmegjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az
elutasítást visszavonja, erről hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl az (1) bekezdésben
meghatározott adatok feltüntetésével.
116/K. § (1) Az adatközlést követően észrevételt lehet benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalához arra nézve, hogy a nemzetközi bejelentés tárgyát képező megjelölés, illetve annak
bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi
bejelentés tekintetében elkészíti a 60. § szerinti kutatási jelentést, és elvégzi a 113. § (5)
bekezdése szerinti érdemi vizsgálatot.
(3) Ha a nemzetközi bejelentés nem felel meg a 113. § (5) bekezdésében vizsgált
követelményeknek, erről a Megállapodásban meghatározott módon és határidőn belül értesíteni
kell a Nemzetközi Irodát (ideiglenes elutasítás).
(4) Ha a bejelentés elutasításának [61. § (4) bek.] vagy visszavontnak tekintésének [61. § (5)
bek.] van helye, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a
megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás).
(5) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki a (3) bekezdés szerinti ideiglenes
elutasítást, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő
napot kell tekinteni.
(6) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő
lejárta előtt úgy találja, hogy nincs helye ideiglenes elutasítás kiadásának, értesíti a Nemzetközi
Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának az oltalom elismeréséről szóló értesítés
keltezésének napját kell tekinteni.
(7) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot
követően egészben vagy részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
58
követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának a
visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni.
KILENCEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XVIII. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE; ÁTMENETI ÉS MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket
megállapító szabályok
117. § (1) E törvény 1997. július 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - csak a hatálybalépést követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
(2) A 42. §-ban foglalt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a törvény hatálybalépésekor
folyamatban lévő ügyekben is.
(3) A törvény hatálybalépése előtt megvalósult védjegyhasználatra a védjegyoltalom hatálya, a
védjegyhasználat fogalma, valamint a védjegybitorlás tekintetében a korábban hatályos
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A belenyugváshoz és a védjegyhasználat elmulasztásához fűzött jogkövetkezmények
bekövetkezésére e törvényben megállapított határidők legkorábban a hatálybalépés napján
kezdődnek. A korábban hatályos rendelkezések alapján a védjegyoltalom megszűnése akkor is
megállapítható, ha a hatálybalépést követően telik le az az öt év, amely alatt a védjegyet az
országban nem használták.
(5) E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII.
törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 76/P. § (5)-(5e)
bekezdését a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
118. § (1) A 103. § (3) bekezdésétől eltérően bizonyos - élelmiszerekhez hagyományosan
használt - földrajzi neveket eredetmegjelölésnek lehet tekinteni akkor is, ha az adott élelmiszerek
előállításához nyersanyagként felhasznált élő állat, hús és tej az élelmiszer előállítási területénél
nagyobb vagy attól különböző földrajzi területről származik, ha
a) a tenyésztési terület meghatározható,
b) a nyersanyagot különleges feltételek szerint állítják elő, és
c) a feltételek betartását ellenőrzik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hagyományos élelmiszerek földrajzi árujelzőire e törvény
hatálybalépésétől számított két éven belül igényelhető oltalom.
(3) E törvény alapján oltalomban részesülnek azok az eredetmegjelölések is, amelyeket a
hatálybalépés előtt bejegyeztek az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról
szóló Lisszaboni Megállapodás alapján vezetett külön hazai lajstromba. Ezeket az
eredetmegjelöléseket be kell jegyezni a földrajzi árujelzők lajstromába, és meg kell hirdetni a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
119. §
120. §
Felhatalmazások
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Hatály: 2011.III.9-től
59
121. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a védjegybejelentések és a megújítási kérelmek elektronikus úton való benyújtására
vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa;
b) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a szeszes italok, valamint a szőlészeti és
borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásra, a termékek ellenőrzésére és
az azzal kapcsolatban felmerülő eljárási költségekre, az ellenőrzés során kiszabható bírság
mértékére, valamint a 110/2008/EK rendelet 20. cikke, illetve a 479/2008/EK rendelet 51. cikke
értelmében oltalomban részesülő szeszes italok, illetve szőlészeti és borászati termékek esetében
a termékleírás benyújtására, valamint az érintett forgalomba hozatali, előállítási feltételek körére,
továbbá a földrajzi árujelző használatának tilalmi körére vonatkozó részletes szabályokat
rendelettel megállapítsa, és az ellenőrző hatóságot vagy hatóságokat kijelölje.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala elnöke véleményének kikérésével, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett
felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre
vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
122. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi
tulajdonjogok érvényesítéséről;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre
vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.
(2) Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket:
a) a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet;
b) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek
oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet;
c) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek
oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok
megállapításáról szóló, 2006. december 14-i 1898/2006/EK bizottsági rendelet;
d) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi
árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezete;
e) a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a
3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet IV. fejezete.