هنغاريا

1

270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és

működéséről

Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület feladatai

1. §

(1) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban: Szakértői Testület) az Szt. 16. §-ának

(2) bekezdésében és 115/C. §-ának (1) bekezdésében megjelölt ügyekben, valamint 115/C. §-

ának (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben szakértői véleményt ad bírósági vagy

hatósági megkeresés vagy megbízás alapján.

(2) E rendelet alkalmazásában iparjogvédelmi jogvitás ügy

a) a szabadalmi oltalom, a növényfajta-oltalom, a használati mintaoltalom, a

formatervezésiminta-oltalom, a topográfiaoltalom, a védjegyoltalom és a földrajzi árujelzők

oltalma;

b) a Polgári Törvénykönyv által védett és külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó,

társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokat megillető

védelem;

c) a személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik

(know-how) tekintetében megillető védelem, valamint

d) az a)-c) pontokban említett szellemi alkotások, ismeretek és tapasztalatok tekintetében a

tisztességtelen versennyel és a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával szemben a

tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseiben

biztosított védelem alapján fennálló jogok érvényesítésével összefüggő bármely jogvita.

(3) E rendelet alkalmazásában iparjogvédelmi kérdésnek minősül a (2) bekezdésben

meghatározott jogok gyakorlásával kapcsolatos bármely kérdés.

2. §

(1) A Szakértői Testület tagjait az igazságügy-miniszter nevezi ki ötéves időtartamra. A

kinevezésre a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) elnöke tesz javaslatot,

amelynek összeállításához véleményt kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől.

(2) A Szakértői Testület tagjának iparjogvédelmi szakértelemmel vagy az iparjogvédelemmel

kapcsolatos tevékenységi területen szakismerettel rendelkező személy jelölhető.

(3) A Szakértői Testület létszáma legfeljebb ötven fő lehet.

(4) Az MSZH elnöke - ha a Szakértői Testület működőképességének megőrzéséhez szükséges -

az (1) bekezdésben előírt ötéves időtartam lejártát megelőzően is javasolhatja újabb testületi

tagok kinevezését. Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit ilyen esetben is alkalmazni kell.

2

3. §

(1) A Szakértői Testület elnökét és elnökségét az igazságügy-miniszter az MSZH elnökének

javaslatára nevezi ki a Szakértői Testület tagjai közül. Az elnök és az elnökség kinevezése ötéves

időtartamra szól.

(2) Az elnökség hét tagból áll; a Szakértői Testület elnöke hivatalból tagja az elnökségnek.

(3) A Szakértői Testület titkárát a Szakértői Testület elnökével egyetértésben az MSZH elnöke

bízza meg az MSZH köztisztviselői közül.

4. §

(1) A Szakértői Testületet az elnök irányítja és képviseli. Távolléte vagy akadályoztatása esetén

az elnökség általa kijelölt tagja helyettesíti. Az elnökség tagjai - az elnökségben végzett

munkájukkal összefüggésben - nem részesülnek díjazásban. Az elnök díjazásban részesülhet,

amelynek összegét az elnökség javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg.

(2) A Szakértői Testületet az elnökön kívül az egyes ügyekben az eljáró tanács elnöke is

képviselheti.

(3) Az elnökség figyelemmel kíséri és értékeli a Szakértői Testület működését. Üléseit szükség

szerint, de legalább évente egyszer a Szakértői Testület elnöke hívja össze.

(4) A titkár feladata a Szakértői Testület ügyvitelének ellátása. Díjazását a Szakértői Testület

elnökének javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg.

5. §

(1) A Szakértői Testület az elnökség által megállapított és az MSZH elnöke által jóváhagyott

ügyrend szerint működik.

(2) A Szakértői Testületnek saját bevétele nincs; működésének feltételeiről és az ahhoz

szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről az MSZH gondoskodik és köti meg a Szakértői

Testület működéséhez szükséges szerződéseket.

(3) A Szakértői Testület elnöke - az elnökség jóváhagyásával és az MSZH elnökével

egyetértésben - évente beszámol a Szakértői Testület tevékenységéről az igazságügy-

miniszternek. Az éves beszámolót tájékoztatásul meg kell küldeni az MSZH felett a Kormány

nevében felügyeletet gyakorló miniszternek is.

(4) A Szakértői Testület tagjainak névsorát, az ügyrendet, az éves beszámolót és - az eljáró

tanács elnökének javaslatára, az MSZH elnökének egyetértésével - a szakértői véleményt az

MSZH hivatalos lapjában kell közzétenni.

(5) A Szakértői Testület pecsétje a Magyar Köztársaság címere "Iparjogvédelmi Szakértői

Testület" körirattal.

3

6. §

(1) A Szakértői Testület nevében a szakértői véleményt három- vagy öttagú szakértői tanács (a

továbbiakban: eljáró tanács) alakítja ki szótöbbséggel. A Szakértői Testület elnöke jelöli ki - az

ügy természetének megfelelően - az eljáró tanács tagjait, valamint közülük az ügy előadóját és az

eljáró tanács elnökét.

(2) Ha a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van,

amellyel a Szakértői Testület tagjai nem rendelkeznek, tanácskozási joggal külső szakértő

közreműködése is igénybe vehető.

(3) A Szakértői Testület véleményének kialakításában nem vehet részt olyan személy, akivel

szemben a Polgári Perrendtartás 178. §-a (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A

Szakértői Testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői

vélemény kialakításában.

7. §

(1) A Szakértői Testülethez érkező bírósági vagy hatósági megkereséseket, illetve megbízásokat

- a titkár által történő előkészítést követően - a Szakértői Testület elnöke fogadja el és igazolja

vissza.

(2) Bíróság vagy hatóság megkeresése esetén a szakértői vélemény elkészítéséért alapdíj, és ha

az ügyben egynél több tanácsülés tartása szükséges, további ülésenként pótdíj számítható fel. E

rendelet melléklete határozza meg az alapdíj és a pótdíj mértékét. A külső szakértő

közreműködésének díja megegyezik az eljáró tanács előadó tagjának díjával.

(3) A (2) bekezdés szerint meghatározott díjat a Szakértői Testület elnöke legfeljebb 50%-kal

megemelheti, ha azt az ügy bonyolultsága indokolja.

(4) A Szakértői Testületnek adott bírósági vagy hatósági megkeresés visszaigazolásában meg

kell jelölni a díjnak az eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét,

amelyet a Szakértői Testület nevében eljáró tanács által elkészített szakértői vélemény

megküldése után kell megfizetni.

(5) A Szakértői Testületnek adott egyéb megbízás visszaigazolásában meg kell jelölni a díjnak az

eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét, amelynek megfizetését

követően a Szakértői Testület nevében az eljáró tanács elkészíti a szakértői véleményt.

(6) A díjak számlázásánál az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseit kell

megfelelően alkalmazni.

8. §

(1) A Szakértői Testület a feltett kérdések és benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői

véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást, nem tart helyszíni szemlét és

nem idézhető. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső

bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.

4

(2) Az eljáró tanács zárt ülésen alakítja ki a szakértői véleményt. Az ülésről jegyzőkönyv készül,

amelyet a jegyzőkönyvvezető és az eljáró tanács elnöke ír alá.

(3) Az eljáró tanács elnökének felterjesztésére a Szakértő Testület írásba foglalt szakértői

véleményét és a rendelkezésre bocsátott iratokat a Szakértő Testület elnöke megküldi a

megkereső bíróságnak vagy hatóságnak, illetve a megbízónak.

(4) Az eljáró tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát

illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a Szakértő Testület elnökétől,

elnökségétől, sem más személytől. Ha azonban a Szakértő Testület elnöke megállapítja, hogy az

eljáró tanács nem válaszolt a megkereső bíróság vagy más hatóság, illetve a megbízó által feltett

bármely olyan kérdésre, amelyre vonatkozóan a szakértői vélemény megadása a Szakértő

Testület hatáskörébe tartozik, a szakértői vélemény kiegészítésére kérheti az eljáró tanácsot.

9. §

(1)A szakértői vélemény elkészítéséért az eljáró tanács tagjait és a 6. § (2) bekezdése szerint

igénybe vett külső szakértőt díjazás illeti meg, amelyet a 7. § (2)-(5) bekezdései alapján befolyt

díjból az MSZH fizet ki az eljáró tanács tagjainak, illetve a külső szakértőnek.

(2) A befolyt díj felosztásának módját, mértékét a Szakértői Testület ügyrendjében kell

meghatározni.

Záró rendelkezések

10. §

(1) Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit azokra a megkeresésekre és

megbízásokra kell alkalmazni, amelyek a hatálybalépést követően érkeznek a Szakértői

Testülethez.

(2) A rendelet hatálybalépését követő három hónapon belül - a 2. § és a 3. § rendelkezései szerint

- ki kell nevezni a Szakértői Testület tagjait és tisztségviselőit. A kinevezésig a korábban

hatályos rendelkezések szerint létrejött Találmányi Szakértői Testület működik tovább az e

rendelet hatálybalépése idején meglévő összetételben és tisztségviselőkkel, megfelelően

alkalmazva eljárása során e rendelet szabályait

(3) a)

b)

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Találmányi Szakértői Testületről

szóló 79/1995. (XII. 29.) IKM rendelet.

Melléklet a 270/2002. (XII.20.) Korm. rendelethez

1. A szakértői vélemény alapdíja:

háromtagú tanács esetén 180 000 Ft;

öttagú tanács esetén 285 000 Ft.

5

2. A további ülések pótdíja:

háromtagú tanács esetén 105 000 Ft;

öttagú tanács esetén 160 000 Ft.

Dr. Kiss Elemér s.k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

* Megjelent a Magyar Közlöny 2002/159. számában. 2002 december 20-án