À propos de la propriété intellectuelle Formation en propriété intellectuelle Respect de la propriété intellectuelle Sensibilisation à la propriété intellectuelle La propriété intellectuelle pour… Propriété intellectuelle et… Propriété intellectuelle et… Information relative aux brevets et à la technologie Information en matière de marques Information en matière de dessins et modèles industriels Information en matière d’indications géographiques Information en matière de protection des obtentions végétales (UPOV) Lois, traités et jugements dans le domaine de la propriété intellectuelle Ressources relatives à la propriété intellectuelle Rapports sur la propriété intellectuelle Protection des brevets Protection des marques Protection des dessins et modèles industriels Protection des indications géographiques Protection des obtentions végétales (UPOV) Règlement extrajudiciaire des litiges Solutions opérationnelles à l’intention des offices de propriété intellectuelle Paiement de services de propriété intellectuelle Décisions et négociations Coopération en matière de développement Appui à l’innovation Partenariats public-privé Outils et services en matière d’intelligence artificielle L’Organisation Travailler avec nous Responsabilité Brevets Marques Dessins et modèles industriels Indications géographiques Droit d’auteur Secrets d’affaires Académie de l’OMPI Ateliers et séminaires Application des droits de propriété intellectuelle WIPO ALERT Sensibilisation Journée mondiale de la propriété intellectuelle Magazine de l’OMPI Études de cas et exemples de réussite Actualités dans le domaine de la propriété intellectuelle Prix de l’OMPI Entreprises Universités Peuples autochtones Instances judiciaires Ressources génétiques, savoirs traditionnels et expressions culturelles traditionnelles Économie Financement Actifs incorporels Égalité des genres Santé mondiale Changement climatique Politique en matière de concurrence Objectifs de développement durable Technologies de pointe Applications mobiles Sport Tourisme PATENTSCOPE Analyse de brevets Classification internationale des brevets Programme ARDI – Recherche pour l’innovation Programme ASPI – Information spécialisée en matière de brevets Base de données mondiale sur les marques Madrid Monitor Base de données Article 6ter Express Classification de Nice Classification de Vienne Base de données mondiale sur les dessins et modèles Bulletin des dessins et modèles internationaux Base de données Hague Express Classification de Locarno Base de données Lisbon Express Base de données mondiale sur les marques relative aux indications géographiques Base de données PLUTO sur les variétés végétales Base de données GENIE Traités administrés par l’OMPI WIPO Lex – lois, traités et jugements en matière de propriété intellectuelle Normes de l’OMPI Statistiques de propriété intellectuelle WIPO Pearl (Terminologie) Publications de l’OMPI Profils nationaux Centre de connaissances de l’OMPI Série de rapports de l’OMPI consacrés aux tendances technologiques Indice mondial de l’innovation Rapport sur la propriété intellectuelle dans le monde PCT – Le système international des brevets ePCT Budapest – Le système international de dépôt des micro-organismes Madrid – Le système international des marques eMadrid Article 6ter (armoiries, drapeaux, emblèmes nationaux) La Haye – Le système international des dessins et modèles industriels eHague Lisbonne – Le système d’enregistrement international des indications géographiques eLisbon UPOV PRISMA UPOV e-PVP Administration UPOV e-PVP DUS Exchange Médiation Arbitrage Procédure d’expertise Litiges relatifs aux noms de domaine Accès centralisé aux résultats de la recherche et de l’examen (WIPO CASE) Service d’accès numérique aux documents de priorité (DAS) WIPO Pay Compte courant auprès de l’OMPI Assemblées de l’OMPI Comités permanents Calendrier des réunions WIPO Webcast Documents officiels de l’OMPI Plan d’action de l’OMPI pour le développement Assistance technique Institutions de formation en matière de propriété intellectuelle Mesures d’appui concernant la COVID-19 Stratégies nationales de propriété intellectuelle Assistance en matière d’élaboration des politiques et de formulation de la législation Pôle de coopération Centres d’appui à la technologie et à l’innovation (CATI) Transfert de technologie Programme d’aide aux inventeurs WIPO GREEN Initiative PAT-INFORMED de l’OMPI Consortium pour des livres accessibles L’OMPI pour les créateurs WIPO Translate Speech-to-Text Assistant de classification États membres Observateurs Directeur général Activités par unité administrative Bureaux extérieurs Avis de vacance d’emploi Achats Résultats et budget Rapports financiers Audit et supervision
Arabic English Spanish French Russian Chinese
Lois Traités Jugements Recherche par ressort juridique

Décret gouvernemental n° 270-2002 (XII.20) sur la structure et le fonctionnement du Conseil d'experts en propriété industrielle, Hongrie

Retour
Version la plus récente dans WIPO Lex
Détails Détails Année de version 2002 Dates Émis: 20 décembre 2002 Type de texte Textes règlementaires Sujet Organe de réglementation de la PI

Documents disponibles

Texte(s) principal(aux) Textes connexe(s)
Texte(s) princip(al)(aux) Texte(s) princip(al)(aux) Hongrois 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről        
 Government Decree No. 270-2002 (XII. 20) on the Structure and Operation of the Board of Experts on Industrial Property

1

270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és

működéséről

Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület feladatai

1. §

(1) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban: Szakértői Testület) az Szt. 16. §-ának

(2) bekezdésében és 115/C. §-ának (1) bekezdésében megjelölt ügyekben, valamint 115/C. §-

ának (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben szakértői véleményt ad bírósági vagy

hatósági megkeresés vagy megbízás alapján.

(2) E rendelet alkalmazásában iparjogvédelmi jogvitás ügy

a) a szabadalmi oltalom, a növényfajta-oltalom, a használati mintaoltalom, a

formatervezésiminta-oltalom, a topográfiaoltalom, a védjegyoltalom és a földrajzi árujelzők

oltalma;

b) a Polgári Törvénykönyv által védett és külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó,

társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokat megillető

védelem;

c) a személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik

(know-how) tekintetében megillető védelem, valamint

d) az a)-c) pontokban említett szellemi alkotások, ismeretek és tapasztalatok tekintetében a

tisztességtelen versennyel és a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával szemben a

tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseiben

biztosított védelem alapján fennálló jogok érvényesítésével összefüggő bármely jogvita.

(3) E rendelet alkalmazásában iparjogvédelmi kérdésnek minősül a (2) bekezdésben

meghatározott jogok gyakorlásával kapcsolatos bármely kérdés.

2. §

(1) A Szakértői Testület tagjait az igazságügy-miniszter nevezi ki ötéves időtartamra. A

kinevezésre a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) elnöke tesz javaslatot,

amelynek összeállításához véleményt kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől.

(2) A Szakértői Testület tagjának iparjogvédelmi szakértelemmel vagy az iparjogvédelemmel

kapcsolatos tevékenységi területen szakismerettel rendelkező személy jelölhető.

(3) A Szakértői Testület létszáma legfeljebb ötven fő lehet.

(4) Az MSZH elnöke - ha a Szakértői Testület működőképességének megőrzéséhez szükséges -

az (1) bekezdésben előírt ötéves időtartam lejártát megelőzően is javasolhatja újabb testületi

tagok kinevezését. Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit ilyen esetben is alkalmazni kell.

2

3. §

(1) A Szakértői Testület elnökét és elnökségét az igazságügy-miniszter az MSZH elnökének

javaslatára nevezi ki a Szakértői Testület tagjai közül. Az elnök és az elnökség kinevezése ötéves

időtartamra szól.

(2) Az elnökség hét tagból áll; a Szakértői Testület elnöke hivatalból tagja az elnökségnek.

(3) A Szakértői Testület titkárát a Szakértői Testület elnökével egyetértésben az MSZH elnöke

bízza meg az MSZH köztisztviselői közül.

4. §

(1) A Szakértői Testületet az elnök irányítja és képviseli. Távolléte vagy akadályoztatása esetén

az elnökség általa kijelölt tagja helyettesíti. Az elnökség tagjai - az elnökségben végzett

munkájukkal összefüggésben - nem részesülnek díjazásban. Az elnök díjazásban részesülhet,

amelynek összegét az elnökség javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg.

(2) A Szakértői Testületet az elnökön kívül az egyes ügyekben az eljáró tanács elnöke is

képviselheti.

(3) Az elnökség figyelemmel kíséri és értékeli a Szakértői Testület működését. Üléseit szükség

szerint, de legalább évente egyszer a Szakértői Testület elnöke hívja össze.

(4) A titkár feladata a Szakértői Testület ügyvitelének ellátása. Díjazását a Szakértői Testület

elnökének javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg.

5. §

(1) A Szakértői Testület az elnökség által megállapított és az MSZH elnöke által jóváhagyott

ügyrend szerint működik.

(2) A Szakértői Testületnek saját bevétele nincs; működésének feltételeiről és az ahhoz

szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről az MSZH gondoskodik és köti meg a Szakértői

Testület működéséhez szükséges szerződéseket.

(3) A Szakértői Testület elnöke - az elnökség jóváhagyásával és az MSZH elnökével

egyetértésben - évente beszámol a Szakértői Testület tevékenységéről az igazságügy-

miniszternek. Az éves beszámolót tájékoztatásul meg kell küldeni az MSZH felett a Kormány

nevében felügyeletet gyakorló miniszternek is.

(4) A Szakértői Testület tagjainak névsorát, az ügyrendet, az éves beszámolót és - az eljáró

tanács elnökének javaslatára, az MSZH elnökének egyetértésével - a szakértői véleményt az

MSZH hivatalos lapjában kell közzétenni.

(5) A Szakértői Testület pecsétje a Magyar Köztársaság címere "Iparjogvédelmi Szakértői

Testület" körirattal.

3

6. §

(1) A Szakértői Testület nevében a szakértői véleményt három- vagy öttagú szakértői tanács (a

továbbiakban: eljáró tanács) alakítja ki szótöbbséggel. A Szakértői Testület elnöke jelöli ki - az

ügy természetének megfelelően - az eljáró tanács tagjait, valamint közülük az ügy előadóját és az

eljáró tanács elnökét.

(2) Ha a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van,

amellyel a Szakértői Testület tagjai nem rendelkeznek, tanácskozási joggal külső szakértő

közreműködése is igénybe vehető.

(3) A Szakértői Testület véleményének kialakításában nem vehet részt olyan személy, akivel

szemben a Polgári Perrendtartás 178. §-a (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A

Szakértői Testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői

vélemény kialakításában.

7. §

(1) A Szakértői Testülethez érkező bírósági vagy hatósági megkereséseket, illetve megbízásokat

- a titkár által történő előkészítést követően - a Szakértői Testület elnöke fogadja el és igazolja

vissza.

(2) Bíróság vagy hatóság megkeresése esetén a szakértői vélemény elkészítéséért alapdíj, és ha

az ügyben egynél több tanácsülés tartása szükséges, további ülésenként pótdíj számítható fel. E

rendelet melléklete határozza meg az alapdíj és a pótdíj mértékét. A külső szakértő

közreműködésének díja megegyezik az eljáró tanács előadó tagjának díjával.

(3) A (2) bekezdés szerint meghatározott díjat a Szakértői Testület elnöke legfeljebb 50%-kal

megemelheti, ha azt az ügy bonyolultsága indokolja.

(4) A Szakértői Testületnek adott bírósági vagy hatósági megkeresés visszaigazolásában meg

kell jelölni a díjnak az eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét,

amelyet a Szakértői Testület nevében eljáró tanács által elkészített szakértői vélemény

megküldése után kell megfizetni.

(5) A Szakértői Testületnek adott egyéb megbízás visszaigazolásában meg kell jelölni a díjnak az

eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét, amelynek megfizetését

követően a Szakértői Testület nevében az eljáró tanács elkészíti a szakértői véleményt.

(6) A díjak számlázásánál az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseit kell

megfelelően alkalmazni.

8. §

(1) A Szakértői Testület a feltett kérdések és benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői

véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást, nem tart helyszíni szemlét és

nem idézhető. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső

bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.

4

(2) Az eljáró tanács zárt ülésen alakítja ki a szakértői véleményt. Az ülésről jegyzőkönyv készül,

amelyet a jegyzőkönyvvezető és az eljáró tanács elnöke ír alá.

(3) Az eljáró tanács elnökének felterjesztésére a Szakértő Testület írásba foglalt szakértői

véleményét és a rendelkezésre bocsátott iratokat a Szakértő Testület elnöke megküldi a

megkereső bíróságnak vagy hatóságnak, illetve a megbízónak.

(4) Az eljáró tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát

illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a Szakértő Testület elnökétől,

elnökségétől, sem más személytől. Ha azonban a Szakértő Testület elnöke megállapítja, hogy az

eljáró tanács nem válaszolt a megkereső bíróság vagy más hatóság, illetve a megbízó által feltett

bármely olyan kérdésre, amelyre vonatkozóan a szakértői vélemény megadása a Szakértő

Testület hatáskörébe tartozik, a szakértői vélemény kiegészítésére kérheti az eljáró tanácsot.

9. §

(1)A szakértői vélemény elkészítéséért az eljáró tanács tagjait és a 6. § (2) bekezdése szerint

igénybe vett külső szakértőt díjazás illeti meg, amelyet a 7. § (2)-(5) bekezdései alapján befolyt

díjból az MSZH fizet ki az eljáró tanács tagjainak, illetve a külső szakértőnek.

(2) A befolyt díj felosztásának módját, mértékét a Szakértői Testület ügyrendjében kell

meghatározni.

Záró rendelkezések

10. §

(1) Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit azokra a megkeresésekre és

megbízásokra kell alkalmazni, amelyek a hatálybalépést követően érkeznek a Szakértői

Testülethez.

(2) A rendelet hatálybalépését követő három hónapon belül - a 2. § és a 3. § rendelkezései szerint

- ki kell nevezni a Szakértői Testület tagjait és tisztségviselőit. A kinevezésig a korábban

hatályos rendelkezések szerint létrejött Találmányi Szakértői Testület működik tovább az e

rendelet hatálybalépése idején meglévő összetételben és tisztségviselőkkel, megfelelően

alkalmazva eljárása során e rendelet szabályait

(3) a)

b)

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Találmányi Szakértői Testületről

szóló 79/1995. (XII. 29.) IKM rendelet.

Melléklet a 270/2002. (XII.20.) Korm. rendelethez

1. A szakértői vélemény alapdíja:

háromtagú tanács esetén 180 000 Ft;

öttagú tanács esetén 285 000 Ft.

5

2. A további ülések pótdíja:

háromtagú tanács esetén 105 000 Ft;

öttagú tanács esetén 160 000 Ft.

Dr. Kiss Elemér s.k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

* Megjelent a Magyar Közlöny 2002/159. számában. 2002 december 20-án


Aucune donnée disponible

N° WIPO Lex HU096