1
270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és
működéséről
Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület feladatai
1. §
(1) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban: Szakértői Testület) az Szt. 16. §-ának
(2) bekezdésében és 115/C. §-ának (1) bekezdésében megjelölt ügyekben, valamint 115/C. §-
ának (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben szakértői véleményt ad bírósági vagy
hatósági megkeresés vagy megbízás alapján.
(2) E rendelet alkalmazásában iparjogvédelmi jogvitás ügy
a) a szabadalmi oltalom, a növényfajta-oltalom, a használati mintaoltalom, a
formatervezésiminta-oltalom, a topográfiaoltalom, a védjegyoltalom és a földrajzi árujelzők
oltalma;
b) a Polgári Törvénykönyv által védett és külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó,
társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokat megillető
védelem;
c) a személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik
(know-how) tekintetében megillető védelem, valamint
d) az a)-c) pontokban említett szellemi alkotások, ismeretek és tapasztalatok tekintetében a
tisztességtelen versennyel és a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával szemben a
tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseiben
biztosított védelem alapján fennálló jogok érvényesítésével összefüggő bármely jogvita.
(3) E rendelet alkalmazásában iparjogvédelmi kérdésnek minősül a (2) bekezdésben
meghatározott jogok gyakorlásával kapcsolatos bármely kérdés.
2. §
(1) A Szakértői Testület tagjait az igazságügy-miniszter nevezi ki ötéves időtartamra. A
kinevezésre a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) elnöke tesz javaslatot,
amelynek összeállításához véleményt kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől.
(2) A Szakértői Testület tagjának iparjogvédelmi szakértelemmel vagy az iparjogvédelemmel
kapcsolatos tevékenységi területen szakismerettel rendelkező személy jelölhető.
(3) A Szakértői Testület létszáma legfeljebb ötven fő lehet.
(4) Az MSZH elnöke - ha a Szakértői Testület működőképességének megőrzéséhez szükséges -
az (1) bekezdésben előírt ötéves időtartam lejártát megelőzően is javasolhatja újabb testületi
tagok kinevezését. Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit ilyen esetben is alkalmazni kell.
2
3. §
(1) A Szakértői Testület elnökét és elnökségét az igazságügy-miniszter az MSZH elnökének
javaslatára nevezi ki a Szakértői Testület tagjai közül. Az elnök és az elnökség kinevezése ötéves
időtartamra szól.
(2) Az elnökség hét tagból áll; a Szakértői Testület elnöke hivatalból tagja az elnökségnek.
(3) A Szakértői Testület titkárát a Szakértői Testület elnökével egyetértésben az MSZH elnöke
bízza meg az MSZH köztisztviselői közül.
4. §
(1) A Szakértői Testületet az elnök irányítja és képviseli. Távolléte vagy akadályoztatása esetén
az elnökség általa kijelölt tagja helyettesíti. Az elnökség tagjai - az elnökségben végzett
munkájukkal összefüggésben - nem részesülnek díjazásban. Az elnök díjazásban részesülhet,
amelynek összegét az elnökség javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg.
(2) A Szakértői Testületet az elnökön kívül az egyes ügyekben az eljáró tanács elnöke is
képviselheti.
(3) Az elnökség figyelemmel kíséri és értékeli a Szakértői Testület működését. Üléseit szükség
szerint, de legalább évente egyszer a Szakértői Testület elnöke hívja össze.
(4) A titkár feladata a Szakértői Testület ügyvitelének ellátása. Díjazását a Szakértői Testület
elnökének javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg.
5. §
(1) A Szakértői Testület az elnökség által megállapított és az MSZH elnöke által jóváhagyott
ügyrend szerint működik.
(2) A Szakértői Testületnek saját bevétele nincs; működésének feltételeiről és az ahhoz
szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről az MSZH gondoskodik és köti meg a Szakértői
Testület működéséhez szükséges szerződéseket.
(3) A Szakértői Testület elnöke - az elnökség jóváhagyásával és az MSZH elnökével
egyetértésben - évente beszámol a Szakértői Testület tevékenységéről az igazságügy-
miniszternek. Az éves beszámolót tájékoztatásul meg kell küldeni az MSZH felett a Kormány
nevében felügyeletet gyakorló miniszternek is.
(4) A Szakértői Testület tagjainak névsorát, az ügyrendet, az éves beszámolót és - az eljáró
tanács elnökének javaslatára, az MSZH elnökének egyetértésével - a szakértői véleményt az
MSZH hivatalos lapjában kell közzétenni.
(5) A Szakértői Testület pecsétje a Magyar Köztársaság címere "Iparjogvédelmi Szakértői
Testület" körirattal.
3
6. §
(1) A Szakértői Testület nevében a szakértői véleményt három- vagy öttagú szakértői tanács (a
továbbiakban: eljáró tanács) alakítja ki szótöbbséggel. A Szakértői Testület elnöke jelöli ki - az
ügy természetének megfelelően - az eljáró tanács tagjait, valamint közülük az ügy előadóját és az
eljáró tanács elnökét.
(2) Ha a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van,
amellyel a Szakértői Testület tagjai nem rendelkeznek, tanácskozási joggal külső szakértő
közreműködése is igénybe vehető.
(3) A Szakértői Testület véleményének kialakításában nem vehet részt olyan személy, akivel
szemben a Polgári Perrendtartás 178. §-a (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A
Szakértői Testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői
vélemény kialakításában.
7. §
(1) A Szakértői Testülethez érkező bírósági vagy hatósági megkereséseket, illetve megbízásokat
- a titkár által történő előkészítést követően - a Szakértői Testület elnöke fogadja el és igazolja
vissza.
(2) Bíróság vagy hatóság megkeresése esetén a szakértői vélemény elkészítéséért alapdíj, és ha
az ügyben egynél több tanácsülés tartása szükséges, további ülésenként pótdíj számítható fel. E
rendelet melléklete határozza meg az alapdíj és a pótdíj mértékét. A külső szakértő
közreműködésének díja megegyezik az eljáró tanács előadó tagjának díjával.
(3) A (2) bekezdés szerint meghatározott díjat a Szakértői Testület elnöke legfeljebb 50%-kal
megemelheti, ha azt az ügy bonyolultsága indokolja.
(4) A Szakértői Testületnek adott bírósági vagy hatósági megkeresés visszaigazolásában meg
kell jelölni a díjnak az eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét,
amelyet a Szakértői Testület nevében eljáró tanács által elkészített szakértői vélemény
megküldése után kell megfizetni.
(5) A Szakértői Testületnek adott egyéb megbízás visszaigazolásában meg kell jelölni a díjnak az
eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét, amelynek megfizetését
követően a Szakértői Testület nevében az eljáró tanács elkészíti a szakértői véleményt.
(6) A díjak számlázásánál az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
8. §
(1) A Szakértői Testület a feltett kérdések és benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői
véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást, nem tart helyszíni szemlét és
nem idézhető. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső
bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.
4
(2) Az eljáró tanács zárt ülésen alakítja ki a szakértői véleményt. Az ülésről jegyzőkönyv készül,
amelyet a jegyzőkönyvvezető és az eljáró tanács elnöke ír alá.
(3) Az eljáró tanács elnökének felterjesztésére a Szakértő Testület írásba foglalt szakértői
véleményét és a rendelkezésre bocsátott iratokat a Szakértő Testület elnöke megküldi a
megkereső bíróságnak vagy hatóságnak, illetve a megbízónak.
(4) Az eljáró tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát
illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a Szakértő Testület elnökétől,
elnökségétől, sem más személytől. Ha azonban a Szakértő Testület elnöke megállapítja, hogy az
eljáró tanács nem válaszolt a megkereső bíróság vagy más hatóság, illetve a megbízó által feltett
bármely olyan kérdésre, amelyre vonatkozóan a szakértői vélemény megadása a Szakértő
Testület hatáskörébe tartozik, a szakértői vélemény kiegészítésére kérheti az eljáró tanácsot.
9. §
(1)A szakértői vélemény elkészítéséért az eljáró tanács tagjait és a 6. § (2) bekezdése szerint
igénybe vett külső szakértőt díjazás illeti meg, amelyet a 7. § (2)-(5) bekezdései alapján befolyt
díjból az MSZH fizet ki az eljáró tanács tagjainak, illetve a külső szakértőnek.
(2) A befolyt díj felosztásának módját, mértékét a Szakértői Testület ügyrendjében kell
meghatározni.
Záró rendelkezések
10. §
(1) Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit azokra a megkeresésekre és
megbízásokra kell alkalmazni, amelyek a hatálybalépést követően érkeznek a Szakértői
Testülethez.
(2) A rendelet hatálybalépését követő három hónapon belül - a 2. § és a 3. § rendelkezései szerint
- ki kell nevezni a Szakértői Testület tagjait és tisztségviselőit. A kinevezésig a korábban
hatályos rendelkezések szerint létrejött Találmányi Szakértői Testület működik tovább az e
rendelet hatálybalépése idején meglévő összetételben és tisztségviselőkkel, megfelelően
alkalmazva eljárása során e rendelet szabályait
(3) a)
b)
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Találmányi Szakértői Testületről
szóló 79/1995. (XII. 29.) IKM rendelet.
Melléklet a 270/2002. (XII.20.) Korm. rendelethez
1. A szakértői vélemény alapdíja:
háromtagú tanács esetén 180 000 Ft;
öttagú tanács esetén 285 000 Ft.
5
2. A további ülések pótdíja:
háromtagú tanács esetén 105 000 Ft;
öttagú tanács esetén 160 000 Ft.
Dr. Kiss Elemér s.k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
* Megjelent a Magyar Közlöny 2002/159. számában. 2002 december 20-án