2013. évi CLIX. törvény
a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
1. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása
1. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. § (2) bekezdésében
az „az iparjogvédelmi” szövegrész helyébe az „a szellemitulajdon-védelmi” szöveg
lép.
2. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény
módosítása
2. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 53/C. § (2) bekezdés
b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően szabadalmi
ügyben külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell
fizetni – a külön jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint – a
következő kérelmekért is:)
„b) a jogutódlás és a hasznosítási engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló
kérelemért, a jelzálogjog tárgyában az alapításra irányuló kérelemért.”
3. § Az Szt. 69/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kérelmére írásos
véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést készít.
(2) Az írásos vélemény – indokolást is tartalmazó – előzetes megállapítás arról, hogy
az újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a
találmány kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari
alkalmazhatóság követelményeit.
(3) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet
az elismert bejelentési naptól számított tíz hónapon belül kell benyújtani.
(4) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésért jogszabályban
meghatározott díjat kell fizetni.
(5) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet
el kell utasítani, ha az nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt követelménynek.
(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített
újdonságkutatási jelentést– a (11) bekezdésben foglalt kivétellel – az erre irányuló
kérelem benyújtásától számított negyedik hónap utolsó napján rendelkezésre álló
leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt az írásos véleménnyel
kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtásától számított hat
hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.
(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített
újdonságkutatási jelentés díját kérelemre visszafizeti, ha
a) a szabadalmi bejelentést a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített
újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtásától számított négy hónapon
belül visszavonja,
b) az a) pontban megjelölt időtartamon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
elutasítja a szabadalmi bejelentést,
c) az a) pontban megjelölt időtartamon belül bekövetkező okból a bejelentést
visszavontnak kell tekinteni,
d) az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására nem
amiatt került sor a kérelem benyújtásától számított hatodik hónap utolsó napját
követően, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala helyt adott a (3) bekezdésben
meghatározott határidő elmulasztásával szemben előterjesztett igazolási
kérelemnek.
(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kérelmére az írásos
véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést gyorsítottan készíti el. A
gyorsítás iránti kérelmet csak az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási
jelentésre irányuló kérelemmel együtt lehet benyújtani; ebben az esetben az írásos
véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának kétszeresét kell
megfizetni. Ha a megfizetett díj ennél kevesebb, de az írásos véleménnyel
kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának összegét eléri, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala a (6) bekezdés alkalmazásával készíti el az írásos véleménnyel
kiegészített újdonságkutatási jelentést.
(9) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 65. § alapján vizsgált feltételeknek,
vagy az összes igénypont tekintetében alkalmatlan arra, hogy vele kapcsolatban
megfelelő újdonságkutatást lehessen elvégezni, az írásos
véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés gyorsított elkészítésére irányuló
kérelmet a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala elutasítja, és a továbbiakban a (6) bekezdés alkalmazásával jár el.
(10) Ha a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés
megküldését követően a szabadalmi bejelentést módosítja, a (3) bekezdésben
meghatározott határidőn belül újabb kérelmet nyújthat be írásos véleménnyel
kiegészített újdonságkutatási jelentés készítése iránt.
(11) Ha a gyorsítás iránti kérelem megfelel a (8) bekezdésben meghatározott
feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel
kiegészített újdonságkutatási jelentést a kérelem benyújtásának napján
rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt a
kérelem benyújtásától számított két hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.
(12) A (11) bekezdés szerinti eljárás esetén a (7) bekezdés nem alkalmazható, a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azonban
a) a megfizetett díjnak az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási
jelentésért fizetendő díj mértékét meghaladó részét kérelemre visszafizeti, ha az
írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést– a (8) bekezdés alapján –
a (6) bekezdés alkalmazásával készítette el,
b) a (8) bekezdés alapján fizetendő díj felét kérelemre visszafizeti, ha az írásos
véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására nem amiatt került sor
a (11) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően, hogy helyt adott a (3)
bekezdésben meghatározott határidő elmulasztásával szemben előterjesztett
igazolási kérelemnek, azzal, hogy a teljes díjat visszafizeti, ha a bejelentő az írásos
véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázását megelőzően
előterjesztett visszafizetési kérelmében jelzi, hogy az említett jelentés elkészítésére
nem tart igényt,
c) a (8) bekezdés alapján fizetendő díj felét kérelemre visszafizeti, ha az írásos
véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés gyorsított elkészítésére irányuló
kérelmet a (9) bekezdésben megjelölt okból elutasítja.”
4. § Az Szt. 81. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.
Ha a szabadalmas a megsemmisítési eljárásra okot nem adott és a szabadalmi
oltalomról – legalább az igénypontok érintett része vonatkozásában – a bejelentés
napjára visszaható hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött
határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.”
5. § Az Szt. 115/H. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben – külön
jogszabályok alapján – különösen a következő feladatokat látja el:)
„a) lefolytatja az árva művek felhasználásával összefüggő eljárásokat és az árva
művek felhasználására kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet,”
6. § Az Szt. 115/S. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A határidő-hosszabbítási, az eljárás folytatása iránti, az igazolási és az írásos
véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre, valamint annak gyorsított
elkészítésére irányuló kérelmet mindaddig nem lehet benyújtottnak tekinteni,
ameddig a kérelem díját meg nem fizetik.”
7. § Az Szt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket
megállapító szabályok” alcíme a következő 117/A. §-sal egészül ki:
„117/A. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények
módosításáról szóló 2013. Évi CLIX. törvénnyel megállapított 69/A. §-át és 115/S. §
(3) bekezdését azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a szellemi
tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvény
hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések szerint az írásos véleménnyel
kiegészített újdonságkutatási jelentés iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő
már eltelt.”
3. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény
módosítása
8. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Vt.) 46/C. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően
védjegyügyben külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási
díjat kell fizetni – a külön jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint – a
következő kérelmekért is:)
„b) a jogutódlás és a használati engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló
kérelemért, a jelzálogjog tárgyában az alapításra irányuló kérelemért.”
9. § A Vt. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a
védjegyjogosult a törlési eljárásra okot nem adott és a védjegyoltalomról – legalább
az árujegyzék érintett része vonatkozásában – a bejelentés napjára visszaható
hatállyal, a nyilatkozattételre [73. § (1) bek.] kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az
eljárási költséget a kérelmező viseli.”
10. § A Vt. 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes
felet kell kötelezni. A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező
megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeit azonban a kérelmező viseli.
Ha a védjegyjogosult az oltalom megszűnésének megállapítására irányuló
eljárásra okot nem adott és a védjegyoltalomról – legalább az árujegyzék érintett
része vonatkozásában –a bejelentés napjára visszaható hatállyal, az (1) bekezdés
szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a
kérelmező viseli.”
11. § A Vt. 116/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek uniós
oltalmára a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről
szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet (a továbbiakban: 1151/2012/EU rendelet) rendelkezései az irányadók.”
12. § A Vt. 122. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket:)
„b) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012.
november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;”
13. § A Vt.
a) 112. § (2) bekezdésében, 113/A. § (1) bekezdés e) pontjában, Nyolcadik részének
címében, XVII/A. fejezetének címében, 116/A. § (2) bekezdésében, 116/A. § (13)
bekezdés a) és b) pontjában, 116/B. § (1)−(4) bekezdésében a „közösségi”
szövegrészek helyébe az „uniós” szöveg,
b) 116/A. § (3) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet” szövegrész helyébe az
„1151/2012/EU rendelet” szöveg,
c) 116/A. § (4) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 5. cikke” szövegrész
helyébe az „1151/2012/EU rendelet 49. cikke” szöveg,
d) 116/A. § (5) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet 2−3. cikkeiben”
szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 5−6. cikkeiben” szöveg,
e) 116/A. § (6) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet 2. cikke (1)
bekezdésének a) és b) pontja” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 5.
cikke (1)−(2) bekezdésének” szöveg,
f ) 116/A. § (8) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének”
szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 49. cikke (3) bekezdésének” szöveg,
g) 116/A. § (9) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7)
bekezdésében” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 8. cikke (2)
bekezdésében” szöveg,
h) 116/A. § (10) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 5. cikke (6) bekezdésének”
szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 9. cikke” szöveg,
i) 116/A. § (11) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet 9. cikke”
szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 53. cikke” szöveg,
j) 116/A. § (11) bekezdés a) pontjában az „a 12. cikke alapján” szövegrész helyébe
az „az 54. cikke alapján” szöveg,
k) 116/A. § (12) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése
szerinti kifogást a miniszterhez kell benyújtani az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2)
bekezdésének első albekezdése szerinti adatnak, illetve iratnak” szövegrész helyébe
az „1151/2012/EU rendelet 51. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti
kifogást a miniszterhez kell benyújtani az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke
(2) bekezdésének a) pontja szerinti adatnak, illetve iratnak” szöveg,
l) 116/A. § (13) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet” szövegrész
helyébe az „1151/2012/EU rendelet” szöveg,
m) 116/C. § (1) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet 11. cikkének”
szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 37. cikkének” szöveg
lép.
14. § Hatályát veszti a Vt. 112. § (4) bekezdés d) pontja.
4. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása
15. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 38. §-a a
következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem
szolgálja, a művek előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken.”
16. § Az Szjt. a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:
„IV/A. Fejezet
ÁRVA MŰ FELHASZNÁLÁSA
Általános szabályok
41/A. § (1) Egy mű vagy szomszédos jogi teljesítmény (a továbbiakban e fejezet
alkalmazásában: teljesítmény) akkor
tekinthető árva műnek, ha jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik
és a felkutatására az adott helyzetben általában elvárható gondossággal,
jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatás nem vezetett eredményre.
(2) A jogosultkutatás során legalább az árva mű felhasználásával kapcsolatos
részletes szabályokról szóló kormányrendeletben – az érintett mű vagy teljesítmény
típusa szerint – meghatározott információforrásokat igénybe
kell venni.
(3) A jogosultkutatást abban az országban kell elvégezni, amelyben a művet vagy
teljesítményt először kiadták vagy– kiadás hiányában – először sugározták.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően, a filmalkotással vagy más audiovizuális művel
kapcsolatos jogosultkutatást az előállító székhelye vagy szokásos tartózkodási helye
szerinti országban kell elvégezni.
(5) A 41/F. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a jogosultkutatást
Magyarország területén kell elvégezni.
(6) Ha a jogosultkutatás során felmerül, hogy más országban is található lényeges
információ a jogosultról, a kutatást az ebben az országban rendelkezésre álló ilyen
információforrást is igénybe véve kell elvégezni.
(7) Ha egy műnek vagy teljesítménynek több jogosultja van, akik között van ismert és
ismert helyen tartózkodó jogosult, a felhasználáshoz e jogosult engedélye is
szükséges.
(8) Az árva műnek tekintett mű vagy teljesítmény jogosultja – a saját jogai
tekintetében – bármikor megszüntetheti a mű vagy teljesítmény árva mű jogállását és
a további felhasználást illetően gyakorolhatja jogait.
(9) Az e fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a felhasználás
jogosítása közös jogkezelésbe tartozik.
Árva mű felhasználásának engedélyezése
41/B. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kérelemre
– a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett –
engedélyt ad az árva mű felhasználására. A felhasználási engedély
legfeljebb öt évre szól, Magyarország területére terjed ki, nem kizárólagos, nem
átruházható, további felhasználási engedély adására és a mű átdolgozására (29. §)
nem jogosít.
(2) Az (1) bekezdésben említett díjat a jogosult személyének vagy tartózkodási
helyének ismertté válását követően kell megfizetni, ha a felhasználás
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ha a
felhasználás közvetve vagy közvetlenül jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás
célját szolgálja, a díjat a Hivatalnál letétbe kell helyezni. A díj letétbe helyezése a
felhasználás megkezdésének feltétele.
(3) Ha a jogosult személye vagy tartózkodási helye a felhasználási engedély hatálya
alatt ismertté válik, a Hivatal a jogosult, illetve a felhasználó kérelmére a
felhasználási engedélyt a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté
válásának napjával kezdődő hatállyal visszavonja azzal, hogy a felhasználás a
jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napján meglévő
mértékig, az engedély alapján még hátralévő időtartamig, de legfeljebb a jogosult
személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjától egy évig folytatható.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a
felhasználásra a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának
napjáig komoly előkészületeket tettek, azzal, hogy ebben az esetben
a felhasználást az előkészületnek a jogosult személye vagy tartózkodási helye
ismertté válásakor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.
(5) A jogosult a felhasználási engedély hatályának megszűnésétől vagy a
visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig követelheti
a felhasználótól az őt megillető díj, illetve – a díj letétbe helyezése esetén –
a Hivataltól az ott javára letétbe helyezett díj megfizetését. Az öt év lejártát követően
a Hivatal átutalja a díjat annak
a közös jogkezelő szervezetnek, amely az árva mű egyéb felhasználását jogosítja,
ilyen szervezet hiányában pedig a Nemzeti Kulturális Alapnak (a továbbiakban:
NKA). Ha az árva mű egyéb felhasználásait több közös jogkezelő
szervezet jogosítja, ezek a díjból egyenlő arányban részesülnek. Az NKA a hozzá
átutalt jogdíjat a kulturális javak hozzáférhetővé tételére fordítja.
(6) Ha a jogosult a (3)−(5) bekezdés alapján a díj mértékét vitatja, ennek elbírálása –
a szerzői jogi perekre irányadó szabályok szerint – bírósági útra tartozik.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(8) Az árva művek felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos részletes
szabályokat és a (7) bekezdés szerinti díj mértékét kormányrendelet állapítja meg.
41/C. § (1) A Hivatalnak a 41/B. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a következő
eltérésekkel kell alkalmazni:
a) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvénynek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos –
hivatalból vagy kérelemre történő – értesítésre vonatkoznak;
b) a Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai
alapján vizsgálja;
c) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvénynek a határozat közzétételére, az ügygondnokra, a költségmentességre és a
végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;
d) a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és
felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti felhívás
kibocsátásnak; a Hivatal határozatát, valamint azokat a végzéseit,
amelyekkel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye, a bíróság – a 41/D. §-ban foglaltak
szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül;
e) nincs helye közmeghallgatásnak;
f ) az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak,
elektronikus úton írásban cask a 41/E. §-ban meghatározott esetekben van helye
kapcsolattartásnak.
(2) A Hivatal által hozott határozat felülvizsgálatát az ügyész is kérheti; az eljárás
megindítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A
Hivatal a határozatát a Fővárosi Főügyészséggel is közli.
41/D. § (1) A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárás megindítására
irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Hivatalnál kell
benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt – a (2) bekezdésben
szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.
(2) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli
nyilatkozatot tehet és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc
napon belül továbbítja a bírósághoz.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok
megfelelően irányadók.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási
kérelem tárgyában a bíróság határoz.
(5) A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárásra a polgári
perrendtartásról szóló törvény általános szabályait – az e törvényben meghatározott
és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – kell alkalmazni.
(6) Ha a Hivatal döntésének felülvizsgálatát a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság
határozata alapján kérik, a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének
határideje az alkotmánybírósági döntés kézbesítésétől számított harminc napra
ismételten megnyílik.
(7) A Hivatal döntésének felülvizsgálatára irányuló eljárás a Fővárosi Törvényszék
hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.
(8) A polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályaiban meghatározott
eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt,
aki
a) a Hivatal döntésének meghozatalában részt vett,
b) az a) pontban említett személynek a polgári perrendtartásról szóló törvény
általános – a bírák kizárására vonatkozó –szabályaiban megjelölt hozzátartozója.
(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is
alkalmazni kell.
(10) A bírósági eljárásban félként a kérelmező vesz részt.
(11) Ha a Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást
ellene kell megindítani.
(12) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek
előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell
megfelelően alkalmazni. Ellenérdekű fél hiányában a költségeket
a kérelmező előlegezi, illetve viseli.
(13) Ha a Hivatal a (2) bekezdés vagy a 92/D. § (3) bekezdése szerinti írásbeli
nyilatkozatot tett, az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a
felekkel.
(14) Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat
határozatot, azonban a felet – kérésére –meg kell hallgatnia.
(15) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán
szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti.
(16) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek.
(17) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz. A
bíróság – az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével –
jogszabálysértés megállapítása esetén a Hivatal döntését hatályon
kívül helyezi és szükség esetén a Hivatalt új eljárásra kötelezi.
(18) Ha a kérelem bírósághoz való továbbítását követően a Hivatal a döntését
visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Hivatal a döntését módosította,
a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van
helye.
41/E. § (1) Az árva mű felhasználására vonatkozó engedély megadására és a
felhasználási engedély visszavonására irányuló kérelmet – a Hivatal által erre a célra
rendszeresített elektronikus űrlap használatával – elektronikus úton is
be lehet nyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem
megérkezéséről a Hivatal – az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározott módon – elektronikus érkeztető
számot tartalmazó automatikus értesítést küld a kérelmezőnek.
(3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem
megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az
elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi
követelményeknek.
(4) Elektronikus beküldés esetén az (1) bekezdésben meghatározott kérelem az
elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmező részére
történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve ha a Hivatal
a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg és erről az ügyfelet
elektronikus levélben értesíti.
(5) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti
értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon
belül nem igazolja vissza, a Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.
Árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználása
41/F. § (1) A 38. § (5) bekezdésében meghatározott intézmény és a közszolgálati
médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet (a továbbiakban együtt:
kedvezményezett intézmény) a gyűjteménye vagy archívuma részét
képező árva művet a közérdekű feladata teljesítése érdekében
a) a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhetővé teheti oly módon, hogy a
nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg;
b) digitalizálás, az a) pont szerinti hozzáférhetővé tétel, indexelés, katalogizálás,
megőrzés vagy helyreállítás céljából szabadon többszörözheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az olyan
a) irodalmi művekre,
b) filmalkotásokra és más audiovizuális művekre,
c) hangfelvételekre, valamint
d) a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet által 2002.
december 31-ig előállított és az archívumában található hangfelvételekre,
filmalkotásokra és más audiovizuális művekre kell alkalmazni, amelyeket először az
Európai Gazdasági Térség területén adtak ki vagy – kiadás hiányában – sugároztak.
(3) A kedvezményezett intézménynél a jogosult egyetértésével 2014. október 29.
előtt elhelyezett, a (2) bekezdés szerinti olyan árva művet, amelyet nem adtak ki és
nem sugároztak, a kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés
alapján akkor használhatja fel, ha alapos okkal feltehető, hogy az ellen a jogosult
nem tiltakozna.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat a (2)−(3) bekezdésben felsorolt művekbe vagy
hangfelvételekbe foglalt vagy azok szerves részét képező művekre és
teljesítményekre is alkalmazni kell.
41/G. § (1) A kedvezményezett intézmény köteles nyilvántartást vezetni az általa
elvégzett jogosultkutatásról és a Hivatalnak elektronikus úton bejelenteni
a) a jogosultkutatás eredményét,
b) a felhasználással kapcsolatos adatokat,
c) az árva mű jogállásában bekövetkezett változást [41/A. § (8) bekezdés],
d) a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat.
(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat haladéktalanul továbbítja a Belső
Piaci Harmonizációs Hivatalnak az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető
egységes online nyilvántartásban történő rögzítés céljából.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban történő rögzítés a
felhasználás megkezdésének feltétele.
41/H. § (1) Az Európai Gazdasági Térség valamely más tagállamában az árva művek
egyes megengedett felhasználási módjairól szóló, 2012. október 25-i 2012/28/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban
árva műnek tekintett mű vagy hangfelvétel Magyarországon is árva műnek
tekintendő. A 41/G. § (2) bekezdésében
meghatározott nyilvántartásban szereplő árva művet a kedvezményezett intézmény
jogosultkutatás nélkül felhasználhatja a 41/F. § szerint, feltéve hogy az saját
gyűjteménye vagy archívuma részét képezi. Ha a 41/G. §
(2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban szereplő árva műnek több
jogosultja van, a 41/A. § (7) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
(2) A kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés szerinti felhasználás esetén
köteles a 41/G. § (1) bekezdés b)−d) pontjában meghatározott információkat a
Hivatalnak megküldeni.
41/I. § (1) Az árva mű jogosultjának a 41/A. § (8) bekezdése szerinti fellépése esetén
a kedvezményezett intézmény az érintett árva mű felhasználását a jogosult
engedélye alapján folytathatja.
(2) A jogosult a műve vagy teljesítménye 41/F. § szerinti felhasználása fejében
megfelelő díjazást követelhet.
41/J. § A kedvezményezett intézmény a 41/F. § szerinti felhasználásokkal
összefüggésben elért bevételeit kizárólag az ilyen felhasználások megvalósításával
felmerülő költségei fedezésére fordíthatja.
41/K. § Az árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználásával
kapcsolatos részletes szabályokat és a 41/I. § (2) bekezdése szerinti megfelelő
díjazás feltételeit kormányrendelet állapítja meg.”
17. § Az Szjt. 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előadóművész személyhez fűződő jogát sérti előadásának mindenfajta
eltorzítása, megcsonkítása, más olyan megváltoztatása vagy az előadással
kapcsolatos más olyan visszaélés, amely az előadóművész becsületére vagy
hírnevére sérelmes.”
18. § (1) Az Szjt. 89. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közös jogkezelő szervezet a jogkezeléssel elért és az indokolt kezelési
költséggel csökkentett bevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az érintett
jogosultak között, függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy
sem. A közös jogkezelésből származó bevétel más célra – a (8), (10) és (11a)
bekezdésben foglalt kivétellel – nem használható fel; a jogosultaknak felosztandó
jogdíjból – jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló
fizetési kötelezettség kivételével – levonásnak nincs helye.”
(2) Az Szjt. 89. § (11), (11a) és (11b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(11) A (8) bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 25%-a, a (10)
bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 10%-a használható fel a jogosultak
érdekében; erről a legfőbb szerv kizárólagos, nem átruházható
hatáskörében esetileg dönt az alapszabályával és a felosztási szabályzat ilyen célú
felhasználásra vonatkozó előírásaival (támogatási politika) összhangban. A legfőbb
szerv döntése alapján a (10) bekezdésben meghatározott bevételből a jogosultak
érdekében történő felhasználásra szánt összeg 70%-át a jogosultak érdekében
kulturális célra kell felhasználni. A támogatási politika kulturális célú felhasználásról
szóló rendelkezéseinek összhangban kell állniuk a Nemzeti Kulturális Alapról szóló
törvényben meghatározott támogatási célokkal. A közös jogkezelő
szervezet kulturális célra az NKA számára történő átadással, a Nemzeti Kulturális
Alapról szóló törvénnyel összhangban, a támogatási politika figyelembevételével
használja fel a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott bevételeit. A közös
jogkezelő szervezet a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott – a tárgyévet
megelőző –
bevételeinek a kulturális célú felhasználásra szánt hányadát az éves beszámoló
elfogadását követő 60 napon belül adja át az NKA számára.
(11a) A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevétel 25%-át a
jogosultak érdekében kulturális célra kell felhasználni. A 20. és 21. §-ban
meghatározott díjakat megállapító közös jogkezelő szervezet köteles az e bekezdés
szerinti összeget kulturális célra az éves beszámoló elfogadását követő 60 napon
belül az NKA számára átadni. Az NKA az átvett összeget a Nemzeti Kulturális
Alapról szóló törvényben foglalt támogatási célokra használja fel a 20. § (4)−(5) és
21. § (6) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportok javára.
(11b) A (11a) bekezdés alkalmazását és az abban előírt átadási kötelezettséget nem
érinti, ha a közös jogkezelő szervezet a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból
származó bevételére is alkalmazza a (8), (10) és (11) bekezdést. A (11)
bekezdésben meghatározott bevételi hányadok számítása során a 20. és 21. §-ban
meghatározott díjakból származó teljes – a (11a) bekezdés szerint átadott összeggel
nem csökkentett – bevételt kell figyelembe venni.”
19. § Az Szjt. 90. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b)−c) pontja szerinti adatok
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
20. § Az Szjt. 92/A. § (2) bekezdésében és 92/N. § (2) bekezdésében az „óvásnak”
szövegrész helyébe a „felhívásnak” szöveg lép.
21. § Az Szjt. 92/K. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az igazságügyért felelős miniszter a közös jogkezelő egyesületek
díjszabásaival kapcsolatos feladata körében az (1) bekezdésben meghatározott
jogszabályok megsértését észleli, a Hivatalnál felügyeleti intézkedést
kezdeményez. Ha az NKA elnöke vagy alelnöke a közös jogkezelő egyesületek
jogdíj- és más bevételeinek kulturális célra történő felhasználásával kapcsolatos
feladata [89. § (11) és (11a) bekezdés] körében az (1) bekezdésben
meghatározott jogszabályok megsértését észleli, a Hivatalnál felügyeleti intézkedést
kezdeményez.”
22. § Az Szjt. 94/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell
szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett – közhitelesnek
minősülő – önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal
igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
23. § Az Szjt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket
megállapító szabályok” alcíme a következő 111/F. §-sal egészül ki:
„111/F. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények
módosításáról szóló 2013. Évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11) és (11b)
bekezdésében foglaltakat az NKA számára 2014. január 1-jét követően átadott
bevételekre kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
szóló 2013. évi CLIX. Törvénnyel megállapított 89. § (11a) bekezdésében foglaltakat
első alkalommal a 2013. évben beszedett bevételekre kell alkalmazni. A közös
jogkezelő szervezet által a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó, 2013.
Évben beszedett bevételéből 2014. január 1-jét megelőzően az NKA részére
kulturális célú felhasználásra átadott összeget a 89. § (11a) bekezdésében előírt
átadási kötelezettség teljesítése során be kell számítani.”
24. § Az Szjt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket
megállapító szabályok” alcíme a következő 111/G. §-sal egészül ki:
„111/G. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények
módosításáról szóló 2013. Évi CLIX. törvénnyel megállapított 41/F−41/K. §-át az
olyan műre és hangfelvételre kell alkalmazni, amelyet 2014. október 29-én vagy azt
követően e törvény szerint védelem illet meg.”
25. § (1) Az Szjt. 112. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az árva mű felhasználásával kapcsolatos
részletes szabályokat, a jogosultat megillető megfelelő díjazás feltételeit, a
felhasználással összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási
díj mértékét, beszedésének, visszatérítésének módját, továbbá az árva művek
felhasználására vonatkozóan kiadott engedélyek nyilvántartásának részletes
szabályait rendeletben állapítsa meg.” (2) Az Szjt. 112. §-a a következő (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közös jogkezelő
szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási
szolgáltatási díj mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját
az adópolitikáért felelős miniszterrel, a kultúráért felelős miniszterrel és a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben,
valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke
véleményének kikérésével rendeletben szabályozza.”
26. § Az Szjt. 113. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„j) az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az
árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól.”
27. § Hatályát veszti az Szjt.
a) 38. § (1) bekezdés d) pontja,
b) „A felhasználás engedélyezése ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó
szerző alkotása (árva mű)
esetén” alcíme és az 57/A−57/D. §-a,
c) 92/K. § (8) bekezdése.
5. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény
módosítása
28. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 58. § (7)
bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.
Ha a mintaoltalom jogosultja a megsemmisítési eljárásra okot nem adott és a
mintaoltalomról – több mintára adott oltalom esetén
legalább az érintett minták vonatkozásában – a bejelentés napjára visszaható
hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt
lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.”
6. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi
CXXXIV. törvény módosítása
29. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV.
törvény (a továbbiakban: innovációs törvény) 30/D. §-a a következő (2a) bekezdéssel
egészül ki:
„(2a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 30/A. § (1) bekezdésében és a 30/C. §
(1) bekezdésében felsorolt kérdésekben hozott döntését megváltoztatási kérelem
alapján, annak a bírósághoz történő továbbításáig
visszavonhatja vagy a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak megfelelően
módosíthatja, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a
megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért. A módosító döntés ellen
ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt.”
30. § Az innovációs törvény 30/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép, és a § a következő (3)−(6) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
szakértői díjazásra nem tarthat igényt.
(3) Más hatóság vagy bíróság általi megkeresés alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala szakértői véleményt ad a megkeresésben megjelölt tevékenységek kutatás-
fejlesztési szempontú minősítése, valamint a megkeresésben
megjelölt költségeknek a kutatás-fejlesztési tevékenységhez való
hozzárendelhetősége kérdésében.
(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
a feltett kérdések és benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a
tények megállapítására nem végez külön bizonyítást és nem tart
helyszíni szemlét. Szükség esetén azonban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól.
(5) Ha az (1) és a (3) bekezdés szerinti eljárásban a szakértői vélemény
kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala nem rendelkezik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
megfelelő szakértelemmel bíró harmadik személy közreműködését is igénybe veheti.
(6) A (3) bekezdés szerinti eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
díjazására az igazságügyi szakértői tevékenységet végzők díjazására vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.”
31. § Az innovációs törvény 34/A. §-ában a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal”
szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
7. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
32. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdés
d)−e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő
f) ponttal egészül ki:
(A jegyző vagy a közjegyző, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó)
„d) igazságügyi szakértő volt, akkor a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát,
e) gyám vagy gondnok volt, akkor a gyámhatóságot,
f) szerzői jogi védelem alatt álló alkotás vagy kapcsolódó jogi teljesítmény jogosultja
volt, az örökhagyó alkotásaival vagy teljesítményeivel kapcsolatban érintett közös
jogkezelő szervezetet vagy – ha ilyen szervezet nem azonosítható –
az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző
szervezetet” (a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti az
örökhagyó haláláról.)
8. A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013.
évi XVI. Törvény módosítása
33. § A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi
XVI. törvény 40. §-ának az Szjt. 74/A. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése az
„előadóművésznek” szövegrész helyett az „előadóművész”
szöveggel lép hatályba.
9. Záró rendelkezések
34. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a
kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 18. §, 21. §, 23. §, 27. § c) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az 5. §, 16. §, 24. §, 26. § és a 27. § b) pontja 2014. október 29-én lép hatályba.
35. § (1) E törvény 5. §-a, 16. §-a, 24. §-a, 26. §-a és 27. § b) pontja az árva művek
egyes megengedett felhasználási módjairól szóló, 2012. október 25-i 2012/28/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 11−13. §-a a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek
minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-I 1151/2012/EU európai parlamenti
és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.