20/2002. (XII. 12.) IM rendelet
a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-
oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló, többször módosított 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 118. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem el:
I. Fejezet
A SZABADALMI BEJELENTÉS
A szabadalmi bejelentés kellékei
1. § (1) A szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a bejelentési kérelmet; b) a szabadalmi leírást egy vagy több igényponttal; c) egy vagy több rajzot, ha azok a találmány megértéséhez szükségesek; d) a kivonatot; e) képviselet esetén annak igazolását; f) ha a bejelentő a feltaláló jogutódja, a jogutódlást igazoló okiratot; g) uniós elsőbbség igénylése esetén az elsőbbségi iratot; h) kiállítási nyilatkozat esetén az ezt megalapozó igazolást; i) az Szt. 63. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben a biológiai anyag letétbe helyezéséről
szóló elismervényt; j) biológiai anyag újbóli letétbe helyezése esetén az Szt. 63. §-ának (9) bekezdésében előírt
nyilatkozatot; k) ha a biológiai anyagot a bejelentő személyétől eltérő személy helyezte letétbe, a letétbe helyezőnek
az Szt. 63. §-ának (10) bekezdésében foglaltak szerinti nyilatkozatát. (2) Nukleotid- vagy aminosav-szekvenciák feltárását tartalmazó bejelentésnek a 8. §-ban meghatározott
kellékeket is tartalmaznia kell.
Általános követelmények
2. § (1) A bejelentési kérelmet, a leírást az igénypontokkal, a rajzokat és a kivonatot külön lapon kezdve kell elkészíteni, és külön-külön folyamatos, a lap felső közepén elhelyezett számozással kell ellátni; az azokban foglaltaknak egymással összhangban kell állniuk.
(2) A leírást az igénypontokkal, a rajzokat és a kivonatot három-három azonos példányban kell benyújtani, gyűrődéstől, szakadástól vagy behajtástól mentes lapokon; azok elektronikus eljárással és közvetlenül sokszorosíthatók legyenek fényképezéssel, elektrosztatikus eljárással, ofszetnyomással és mikrofilmezéssel, meghatározatlan másolati példányszámban.
(3) A bejelentés egészében az azonos fogalmakra azonos megnevezést kell használni; a műszaki fogalmakra a magyar megnevezéseket, ilyenek hiányában a nemzetközi gyakorlatban elfogadott megnevezéseket, a mértékadatokra a külön jogszabályban meghatározott egységeket, ilyenek hiányában pedig a nemzetközi gyakorlatban elfogadott egységeket kell alkalmazni.
(4) A szabadalmi leírást, az igénypontokat és a kivonatot a következők szerint kell elkészíteni:
a) a szöveget hajlítható, erős, fehér, sima, fénytelen és tartós, 29,7 cm magas és 21,0 cm széles (A4 méretű) papírlapok egyik oldalán kell elhelyezni; az összetartozó lapokat úgy kell összefűzni, hogy könnyen lapozhatók, szétválaszthatók és ismét összefűzhetők legyenek;
b) a lapok bal oldalán 2,5-4 cm-es, felső szélén 2-4 cm-es, a többi szélén pedig 2-3 cm-es szegély maradjon;
c) a szöveget gépírással vagy nyomtatással kell elkészíteni, másfeles vagy kettes sortávolsággal; a vegyi és a matematikai képletek, valamint a különleges jelek és karakterek szükség esetén kézzel is beírhatók; valamennyi betű, szám és egyéb írásjel fekete színű és kitörölhetetlen, a nagybetűk magassága legalább 0,21 cm legyen.
(5) A leírásban és az igénypontokban csak a szöveg hitelességét nem érintő, kisebb törlés, javítás, betoldás fordulhat elő.
(6) A leírás, az igénypontok és a kivonat nem tartalmazhatnak rajzokat; tartalmazhatnak viszont táblázatokat és - számokkal vagy betűkkel ellátott - vegyi vagy matematikai képleteket; az igénypontokba táblázatok csak feltétlenül szükséges esetben foglalhatók. A táblázatok és a vegyi vagy a matematikai képletek a lapokon fekvő helyzetben is elrendezhetők, ha álló helyzetben megfelelően nem ábrázolhatók; ebben az esetben a táblázatok vagy a képletek felső része az álló helyzetű lap bal oldala felé nézzen.
(7) A leírásban szerepeltetni kell a rajzon feltüntetett valamennyi hivatkozási jelet, és a leírás csak a rajzon is szereplő hivatkozási jelet tartalmazhat. Az igénypontokban és a kivonatban szerepelniük kell a rajzon feltüntetett hivatkozási jelek közül mindazoknak, amelyek az igénypont, illetve a kivonat megértését elősegítik. Ugyanazokat az alkotóelemeket azonos hivatkozási jelekkel kell ellátni az egész bejelentésben. A hivatkozási jelek a leírásban lehetőleg az alkotóelem megnevezése előtt zárójel nélkül, az igénypontokban és a kivonatban lehetőleg a megnevezés után zárójelben legyenek feltüntetve.
A bejelentési kérelem
3. § (1) A bejelentési kérelmet egy példányban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell: a) a szabadalom megadására irányuló kérést; b) a találmány címét (tárgyának rövid és szabatos megjelölését, amely nem tartalmazhat fantázianevet); c) a bejelentő nevét és címét, több bejelentő esetén az igényjogosultság arányát is, ha az nem egyenlő; d) a feltaláló nevét és címét, több feltaláló esetén a szerzőség arányát is, ha az nem egyenlő; ha a
feltaláló írásban kéri, hogy mellőzzék nevének feltüntetését a szabadalmi iratokon, erre a bejelentési kérelemben utalni kell, és a feltaláló nevét külön lapon kell megadni;
e) képviselet esetén a képviselő nevét és címét; f) uniós vagy belső elsőbbség igénylése esetén az erre irányuló nyilatkozatot, feltüntetve uniós
elsőbbségnél a külföldi bejelentés bejelentési napját, országát és számát, belső elsőbbségnél pedig a folyamatban lévő bejelentés ügyszámát;
g) származtatás, illetőleg megosztás esetén az erre irányuló nyilatkozatot, megjelölve az alapul szolgáló bejelentés ügyszámát;
h) a találmány kiállításon történt bemutatása esetén a kiállítási nyilatkozatot, feltüntetve a kiállítás megnevezését és időpontját;
i) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő a találmány feltalálója vagy annak jogutódja; j) a bejelentési kérelem mellékleteinek felsorolását, feltüntetve az egyes iratok lapszámát és
példányszámát is; k) a bejelentő, illetve mindegyik bejelentő vagy a képviselő aláírását. (2) A bejelentési kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalban díjtalanul beszerezhető formanyomtatvány
kitöltésével is elkészíthető.
A szabadalmi leírás
4. § (1) A szabadalmi leírásnak tartalmaznia kell: a) a találmány címét; b) a műszaki terület pontos meghatározását, amelyre a találmány vonatkozik; c) a bejelentő által megismert technika állásának bemutatását olyan, a találmányhoz közel álló
megoldások - és lehetőség szerint a források - ismertetésével, amelyek a találmány megértését és szabadalmazhatóságának megítélését elősegítik;
d) a találmánnyal megoldandó feladat megjelölését, ha az a megoldásból és a találmányhoz fűződő hatások bemutatásából nem következik;
e) a feladat megoldását, összhangban az igénypontokkal; f) az ábrák felsorolását - ha vannak -, tárgyuk megjelölésével; g) a találmány egy vagy több, az oltalom terjedelmét alátámasztó megvalósítási módjának részletes
ismertetését, a szükséghez képest példák vagy rajzok segítségével; h) a találmány ipari alkalmazhatóságának módjára vonatkozó kifejtést, ha az a találmány jellegéből
vagy ismertetéséből nem következik; i) a találmányhoz fűződő - a technika állásához viszonyított - előnyös hatások bemutatását. (2) A leírás felépítésében az (1) bekezdésben előírt módot és sorrendet kell követni, kivéve, ha a
találmány jellegénél fogva valamely más mód vagy más sorrend jobb érthetőséget vagy ésszerűbb bemutatást eredményez.
(3) A szabadalmi leírás nem tartalmazhat olyan ismertetést, amely a találmány feltárásához nyilvánvalóan szükségtelen. Igénypontoknak vagy igénypontok részeinek a leírásban való megismétlését megfelelő hivatkozásokkal helyettesíteni lehet.
Az igénypontok
5. § A szabadalmi igénypontokat a találmány műszaki jellemzőinek megadásával a következők szerint kell elkészíteni:
a) az igénypontot a találmány tárgyának (például termék, berendezés, eljárás, alkalmazás) jellegéhez igazodóan kell megfogalmazni;
b) az igénypont egyetlen mondatból áll, az igénypontokat folyamatos arab számozással kell ellátni; c) az igénypont - a d) pontban szabályozott eset kivételével - tárgyi körből és jellemző részből áll; a
tárgyi kör tartalmazza a találmány tárgyának megnevezését és - a szükséghez képest - a találmánynak a technika állásához tartozó legközelebbi megoldással közös jellemzőit, a jellemző rész pedig azokat a jellemzőket, amelyek a találmányt ettől a megoldástól megkülönböztetik; a tárgyi kört és a jellemző részt az „amelyre jellemző” vagy „azzal jellemezve” szavak kötik össze;
d) az olyan igénypontban, amelynél a tárgyi körre és jellemző részre tagolás célszerűtlen lenne, különösen az új vegyületekre vagy az új keverékekre, illetve a vegyületek vagy a keverékek alkalmazására vonatkozó igénypontokban, a jellemzők a találmány tárgyának megnevezése után egybefüggően is felsorolhatók;
e) a feladat megoldásához elengedhetetlenül szükséges összes jellemzőt főigénypontba kell foglalni; a bejelentésnek egy vagy - ha abba a találmányok csoportját foglalták - több főigénypontja lehet;
f) a főigénypont oltalmi körébe tartozó egyes megoldásokat aligénypontokba lehet foglalni; az aligénypontnak közvetlenül vagy közvetve utalnia kell a főigénypontra, amely utalásban egynél több előző igénypontot megjelölni csak vagylagosan lehet, és tartalmaznia kell egy vagy több további jellemzőt a megjelölt előző igénypont jellemzőihez képest;
g) az igénypontokban - hacsak ez feltétlenül nem szükséges - a találmány műszaki jellemzőit nem lehet helyettesíteni a leírásra, a rajzokra vagy egyéb forrásokra való hivatkozással.
A rajzok
6. § A rajzokat - ideértve a folyamatábrákat és diagramokat is - a következők szerint kell elkészíteni: a) a rajzokat erős, fehér, sima, fénytelen és tartós, 29,7 cm magas és 21,0 cm széles (A4 méretű)
papírlapok egyik oldalán kell elhelyezni; a lapokon a felhasználható terület mérete legfeljebb 26,2 x 17,0 cm; a legkisebb szegélyméret felül és a bal oldalon 2,5 cm, a jobb oldalon 1,5 cm, alul 1 cm; a felhasználható vagy a felhasznált terület körül keret ne készüljön;
b) a rajzokat fekete színű, tartós, egyenletes vastagságú, jól látható vonalakkal, színezés és árnyékolás nélkül kell elkészíteni, a metszeteket vonalkázással kell jelölni úgy, hogy az ne akadályozza a hivatkozási jelek és jelzővonalaik felismerhetőségét;
c) a rajzok méretének és grafikai kivitelezésének biztosítania kell, hogy kétharmados kicsinyítéssel történő sokszorosítás esetén is az összes részlet nehézség nélkül felismerhető maradjon; kivételes esetben, amikor a rajzon méret szerepel, azt grafikusan kell ábrázolni;
d) a rajzokon valamennyi hivatkozási jel (szám, betű) legyen egyszerű és világos; a számok és a betűk magassága legalább 0,32 cm legyen; a számok és a betűk mellett zárójelek, körök és idézőjelek nem alkalmazhatók; az ábrák feliratozásához latin, és ha ez a szokásos, görög betűket kell használni;
e) a rajzokon lehetőség szerint minden vonalat műszaki rajzeszközök segítségével kell meghúzni, a műszaki rajz szabályainak alkalmazásával;
f) minden egyes ábraelem legyen megfelelő arányban az ábra valamennyi más elemével, kivéve, ha valamely eltérő arány alkalmazása az ábra megértéséhez elengedhetetlenül szükséges;
g) egy lapon több ábra is elhelyezhető; ha az ábráknak két vagy több lapon egyetlen teljes ábrát kell képezniük, az ábrákat a lapokon úgy kell elrendezni, hogy a teljes ábra összeállítható legyen anélkül, hogy az ábrák egy részét az egyes lapok takarnák;
h) az egyes ábrákat egymástól világosan elhatárolva, lehetőleg álló helyzetben kell elrendezni; fekvő helyzetben történő elrendezés esetén az ábrák felső része az álló helyzetű lap bal oldala felé nézzen; a különböző ábrákat arab számokkal folyamatosan - a rajzlapok számozásától függetlenül - kell számozni;
i) a rajzok nem tartalmazhatnak szöveget, kivéve a megértéshez feltétlenül szükséges rövid feliratokat, mint pl. „víz”, „gőz”, „A-B metszet”, „nyitva”, „zárva”;
j) mindegyik lap szegélyén legyen rajta az adott lap sorszáma és lehetőleg a lapok összesített száma.
A kivonat
7. § (1) A kivonatnak tartalmaznia kell: a) a találmány címét; b) a leírásban, az igénypontokban és a rajzokon feltárt találmány rövid - mintegy 50-150 szavas -
összefoglalását; az összefoglalás tüntesse fel azt a műszaki területet, amelyhez a találmány tartozik, és tegye lehetővé a találmány által megoldott feladatnak, a megoldás lényegének és a találmány fő alkalmazási módjának megértését;
c) szükség esetén azt a vegyi képletet, amely a bejelentésben szereplő képletek közül a legjobban jellemzi a találmányt.
(2) A kivonat nem tartalmazhat a találmány előnyeire, értékére vagy feltételezett alkalmazásaira vonatkozó megállapításokat.
(3) Ha a bejelentés rajzokat tartalmaz, meg kell jelölni a találmányra legjobban jellemző ábrát, kivételesen ábrákat, lehetőleg a kivonat végén, az ábra sorszámának feltüntetésével.
(4) A kivonatot úgy kell megfogalmazni, hogy a műszaki tájékoztatás hatékony eszköze legyen, és tegye lehetővé a műszaki tájékoztatást kereső számára annak az eldöntését, hogy szükséges-e magának a bejelentésnek az áttanulmányozása.
Nukleotid- vagy aminosav-szekvenciák feltárását tartalmazó bejelentés különös szabályai
8. § (1) Nukleotid- vagy aminosav-szekvenciák feltárását tartalmazó bejelentés esetében a szabadalmi leírást a következő kiegészítésekkel kell elkészíteni:
a) a nukleotid- vagy aminosav-szekvenciák feltárásához a Szabadalmi Együttműködési Szerződés és az ahhoz csatolt Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelő szekvencialistákat, illetve szekvencialistákra vonatkozó táblázatokat (a továbbiakban: szekvencialista, illetve táblázat) kell a leírás külön részeként készíteni;
b) a szekvencialista, illetve a táblázat csak olyan nukleotid- vagy aminosav-szekvenciát, illetve táblázatot tartalmazhat, amelynek ismertetése a leírás fő részében szerepel;
c) ha a szekvencialista, illetve a táblázat a Szabadalmi Együttműködési Szerződésben és az ahhoz csatolt Végrehajtási Szabályzatban meghatározott kötetlen szöveget tartalmaz, azt a leírás fő részében - idegen nyelvű szöveg esetén magyar nyelvű fordításban - meg kell ismételni.
(2) A szekvencialistát, illetve a táblázatot számítógép által olvasható formában, elektronikus adathordozón kell benyújtani, két azonos példányban; az azonosságot a bejelentőnek nyilatkozattal kell tanúsítania. A szekvencialista, illetve a táblázat további egy példányban papíron, írásos formában is benyújtható. Ebben az esetben a bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy a papíron, írásos formában benyújtott példány információtartalma megegyezik az elektronikus adathordozón benyújtott példányéval; eltérés esetén az elektronikus adathordozón benyújtott példány információtartalmát kell alapul venni.
(3) Ha szekvencialistát, illetve táblázatot a bejelentési napot követően nyújtanak be, vagy a bejelentési napot követően alaki hiányosságok miatt javítanak, nyilvánvaló hiba miatt helyesbítenek, illetve módosítanak, a bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy az utólag benyújtott, a javított, a helyesbített, illetve a módosított szekvencialista, illetve táblázat tartalma nem bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben feltártak.
(4) Az írásos formában elkészített szekvencialistának, illetve táblázatnak olvashatónak kell lennie és kivitelezésének biztosítania kell, hogy kétharmados kicsinyítéssel történő sokszorosítás esetén is az összes részlet nehézség nélkül felismerhető maradjon.
(5) A számítógép által olvasható formában, elektronikus adathordozón elkészített szekvencialistát, illetve táblázatot a következő módon kell benyújtani:
a) az elektronikus adathordozóra helyezett címkén fel kell tüntetni a bejelentő nevét, a találmány címét, valamint - lehetőség szerint - az adathordozón rögzített adatok formátumát, az adatok adathordozón történt rögzítésének az időpontját és az adatrögzítésre alkalmazott számítógép típusát;
b) ha az elektronikus adathordozót a bejelentési napot követően nyújtják be, a rajta elhelyezett címkén fel kell tüntetni az a) pontban felsorolt adatokon túl a bejelentés bejelentési napját és ügyszámát is;
c) ha a szekvencialista, illetve a táblázat terjedelme meghaladja egy elektronikus adathordozó tárolókapacitását, és ezért azt egynél több elektronikus adathordozón nyújtják be, azok mindegyikének címkéjén szerepelnie kell az adott elektronikus adathordozó számának törve az elektronikus adathordozók összesített számával;
d) az elektronikus adathordozó azonos információtartalmú példányait sorszámozni kell; e) ha az írásos formában benyújtott szekvencialistát, illetve táblázatot kijavítják, helyesbítik vagy
módosítják, ennek megfelelő jelzéssel ellátott elektronikus adathordozót kell két példányban benyújtani a teljes szekvencialista, illetve táblázat javított, helyesbített, illetve módosított változatával, számítógép által olvasható formában;
f) ha az elektronikus adathordozó sérült, illetve nem olvasható, új elektronikus adathordozót kell benyújtani.
II. Fejezet
AZ EURÓPAI SZABADALMI BEJELENTÉSEKKEL ÉS AZ EURÓPAI SZABADALMAKKAL ÖSSZEFÜGGŐ BEADVÁNYOK
Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása
9. § Az Szt. 84/C. §-a alapján benyújtott európai szabadalmi bejelentés alaki követelményeire az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény előírásai irányadók.
Az európai szabadalmi bejelentés igénypontjainak fordítása
10. § (1) Az Szt. 84/E. §-ában foglaltak szerinti hatósági tájékoztatás közléséhez a következőket kell benyújtani:
a) az igénypontok magyar nyelvű fordításának benyújtásáról szóló hatósági tájékoztatás közlésére irányuló kérelmet;
b) az európai szabadalmi bejelentés közzétett igénypontjainak magyar nyelvű fordítását; c) képviselet esetén annak igazolását. (2) A kérelmet egy példányban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell: a) a bejelentő nevét és címét; b) az igénypontok magyar nyelvű fordításának benyújtásáról szóló hatósági tájékoztatás közlésére
irányuló kérést; c) az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napját és számát; d) elsőbbség érvényesítése esetén az alapbejelentés bejelentési napját, országát és számát; e) az európai szabadalmi bejelentés közzétételének napját és számát; f) a találmány címét; g) a találmány nemzetközi osztályjelzetét; h) a feltaláló nevét; ha a feltaláló kérte, hogy mellőzzék nevének feltüntetését a szabadalmi iratokon,
erre a kérelemben utalni kell, és a feltaláló nevét külön lapon kell megadni; i) képviselet esetén a képviselő nevét és címét; j) a kérelem mellékleteinek felsorolását; k) a bejelentő, illetve mindegyik bejelentő vagy a képviselő aláírását. (3) Az igénypontok fordítását a 2. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak szerint kell elkészíteni, azzal az
eltéréssel, hogy azt két azonos példányban kell benyújtani.
Az európai szabadalom szövegének fordítása
11. § (1) Ahhoz, hogy az európai szabadalom a Magyar Köztársaságban az Szt. 84/H. §-ában foglaltak szerint hatályossá váljon, a következőket kell benyújtani:
a) arra vonatkozó utalást tartalmazó kérelmet, hogy az európai szabadalom szövegének fordítását az európai szabadalomnak a Magyar Köztársaságban való hatályossá válásához nyújtják be;
b) az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását; c) képviselet esetén annak igazolását. (2) A kérelmet egy példányban kell benyújtani, és annak - az (1) bekezdés a) pontjában említett
utaláson kívül - tartalmaznia kell: a) a szabadalmas nevét és címét; b) az európai szabadalom lajstromszámát; c) annak a napnak a megjelölését, amelyen az európai szabadalom megadását az Európai Szabadalmi
Közlönyben meghirdették; d) a 10. § (2) bekezdésének c)-j) pontjaiban foglalt adatokat;
e) a szabadalmas, illetve mindegyik szabadalmas vagy a képviselő aláírását. (3) Az európai szabadalom szövegéről készített fordításnak a szabadalmi leírás, az igénypontok, a
rajzokon szereplő szöveg és a kivonat magyar nyelvű fordítását kell tartalmaznia; a rajzokat akkor is be kell nyújtani, ha azokon magyarra fordítandó szöveg nincs.
(4) Az európai szabadalom szövegének fordítását a 2. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak szerint kell elkészíteni, azzal az eltéréssel, hogy azt két azonos példányban kell benyújtani.
(5) Az (1)-(4) bekezdések rendelkezéseit alkalmazni kell a felszólalási eljárás eredményeként módosítással fenntartott európai szabadalomra is, azzal az eltéréssel, hogy a kérelemben a megadás meghirdetésének napja helyett a módosítás meghirdetésének napját kell feltüntetni.
A fordítás kijavítása
12. § (1) Az igénypontok, illetve a leírás magyar nyelvű fordításának az Szt. 84/K. §-ában foglaltak szerinti kijavításához a következőket kell benyújtani:
a) kérelmet az igénypontok, illetve a leírás magyar nyelvű fordításának kijavítására; b) az európai szabadalmi bejelentés közzétett igénypontjai, illetve az európai szabadalom szövege
magyar nyelvű fordításának kijavított változatát; c) képviselet esetén annak igazolását. (2) A kérelmet egy példányban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell: a) a bejelentő, illetve a szabadalmas nevét és címét; b) a magyar nyelvű fordítás kijavítására irányuló kérést; c) az európai szabadalmi bejelentés közzétételének számát, illetve az európai szabadalom
lajstromszámát; d) a találmány címét; e) képviselet esetén a képviselő nevét és címét; f) a kérelem mellékleteinek felsorolását; g) a bejelentő, illetve mindegyik bejelentő, vagy a szabadalmas, illetve mindegyik szabadalmas, vagy a
képviselő aláírását. (3) Az európai szabadalmi bejelentés közzétett igénypontjai, illetve az európai szabadalom szövege
magyar nyelvű fordításának kijavított változatát a 2. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak szerint kell elkészíteni, azzal az eltéréssel, hogy azt két azonos példányban kell benyújtani.
III. Fejezet
A NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ BEADVÁNYOK
A Magyar Szabadalmi Hivatal mint átvevő hivatal
13. § Az Szt. 84/R. §-a alapján a nemzetközi szabadalmi bejelentést három azonos példányban kell benyújtani.
A Magyar Szabadalmi Hivatal mint megjelölt vagy kiválasztott hivatal - a nemzeti szakaszba lépés követelményei
14. § (1) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a nemzetközi szabadalmi bejelentés ügyében megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el, a következőket kell benyújtani az iratok rendeltetésének feltüntetésével:
a) a nemzetközi szabadalmi bejelentésnek az Szt. 84/S. §-ának (5) bekezdésében foglaltakkal összhangban elkészített magyar nyelvű fordítását;
b) a feltaláló nevének és címének közlését, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentés ezt tartalmazó iratára való hivatkozást;
c) ha az igénypontokat módosították, annak megjelölését, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban a szabadalmat az eredeti vagy a módosított igénypontok szerint igénylik-e;
d) a nemzetközi szabadalmi bejelentés nemzetközi bejelentési számát; e) képviselet esetén annak igazolását; f) kiállítási nyilatkozat esetén az ezt megalapozó igazolást; g) uniós elsőbbség igénylése esetén az elsőbbségi iratot, ha azt a nemzetközi szakaszban nem nyújtották
be; h) az Szt. 63. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben a biológiai anyag letétbe helyezéséről
szóló elismervényt; i) biológiai anyag újbóli letétbe helyezése esetén az Szt. 63. §-ának (9) bekezdésében előírt
nyilatkozatot; j) ha a biológiai anyagot a bejelentő személyétől eltérő személy helyezte letétbe, a letétbe helyezőnek az
Szt. 63. §-ának (10) bekezdésében foglaltak szerinti nyilatkozatát; k) ha a bejelentő a feltaláló jogutódja, szabadalmi bejelentés benyújtására vagy szabadalom szerzésére
vonatkozó jogosultságát igazoló iratot, ha azt a nemzetközi szakaszban nem nyújtották be. (2) A nemzetközi szabadalmi bejelentés magyar nyelvű fordítását három azonos példányban kell
benyújtani. (3) Nukleotid- vagy aminosav-szekvenciák feltárását tartalmazó bejelentés esetében a 8. § előírásait is
teljesíteni kell.
A nemzetközi szabadalmi bejelentés fordításának alaki követelményei
15. § A nemzetközi szabadalmi bejelentés magyar nyelvű fordításának alaki követelményeire a Szabadalmi Együttműködési Szerződés és az ahhoz csatolt Végrehajtási Szabályzat előírásait kell alkalmazni.
IV. Fejezet
A NÖVÉNYFAJTA OLTALMI BEJELENTÉS
A növényfajta oltalmi bejelentés kellékei
16. § (1) A növényfajta oltalmi bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a bejelentési kérelmet; b) a fajtanevet; c) a növényfaj nevét és latin nevét; d) a fajtaleírást; e) idegen nyelven készült fajtaleírás esetén annak magyar nyelvű fordítását; f) a növényfajta újdonságára vonatkozó nyilatkozatot; g) egy vagy több fényképet; h) képviselet esetén annak igazolását; i) ha a bejelentő a nemesítő jogutódja, a jogutódlást igazoló okiratot; j) az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény (a továbbiakban: UPOV-egyezmény)
által meghatározott elsőbbség igénylése esetén az ezt megalapozó okiratot; k) az Szt. 114/R. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetben a külföldi vizsgáló szerv hozzájáruló
nyilatkozatát. (2) A bejelentési kérelmet, a fajtaleírást, a fajtaleírás magyar nyelvű fordítását és a fényképeket külön
lapon kezdve kell elkészíteni; az azokban foglaltaknak egymással összhangban kell állniuk. (3) A bejelentés egészében az azonos fogalmakra azonos megnevezést, a szakmai fogalmakra - az
idegen nyelven készült fajtaleírás kivételével - a magyar megnevezéseket, ilyenek hiányában a nemzetközi gyakorlatban elfogadott megnevezéseket kell használni; a mértékadatokra a külön jogszabályban
meghatározott egységeket, ilyenek hiányában pedig a nemzetközi gyakorlatban elfogadott egységeket kell alkalmazni.
A növényfajta oltalmi bejelentési kérelem
17. § A növényfajta oltalmi bejelentési kérelmet egy példányban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell:
a) a növényfajta oltalom megadására irányuló kérést; b) a növényfajta fajtanevét; c) a növényfaj nevét és latin nevét; d) a bejelentő nevét és címét, több bejelentő esetén az igényjogosultság arányát is, ha az nem egyenlő; e) a nemesítő nevét és címét, több nemesítő esetén a szerzőség arányát is, ha az nem egyenlő; ha a
nemesítő írásban kéri, hogy mellőzzék nevének feltüntetését a növényfajta oltalmi iratokon, erre a bejelentési kérelemben utalni kell, és a nemesítő nevét külön lapon kell megadni;
f) képviselet esetén a képviselő nevét és címét; g) az UPOV-egyezmény által meghatározott elsőbbség igénylése esetén az erre irányuló nyilatkozatot,
feltüntetve a külföldi bejelentés bejelentési napját, országát és számát; h) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő a növényfajta nemesítője vagy annak jogutódja; i) a bejelentési kérelem mellékleteinek felsorolását, feltüntetve az egyes iratok lapszámát és
példányszámát is; j) a bejelentő, illetve mindegyik bejelentő vagy a képviselő aláírását.
A fajtaleírás és fordítása
18. § (1) A növényfajta ismertetéséhez a növényfajta kísérleti vizsgálatának (az UPOV-egyezmény szerinti technikai vizsgálatának) eredményét magában foglaló, a kísérleti vizsgálatot végző szerv által kiállított fajtaleírást kell benyújtani, három azonos példányban.
(2) A fajtaleírás a növényfajta kísérleti vizsgálatának eredményét ismertető jelentésből és leíró részből áll.
(3) A növényfajta kísérleti vizsgálatának eredményét ismertető jelentésnek tartalmaznia kell: a) a kísérleti vizsgálatot végző szerv megnevezését; b) a kísérleti vizsgálatot végző szerv által adott nyilvántartási számot; c) a nemesítő, illetve jogutódja nevét és címét; d) a növényfaj nevét és latin nevét; e) a növényfajta fajtanevét; f) a vizsgálat időszakának megjelölését; g) a jelentés kibocsátásának helyét és idejét; h) megállapítást a növényfajta megkülönböztethetőségéről, egyneműségéről és állandóságáról,
közvetlenül vagy az e követelményeket megállapító jogszabályra való hivatkozással. (4) A leíró résznek tartalmaznia kell: a) a (3) bekezdés a)-g) pontjaiban foglalt adatokat; b) a növényfajta vizsgálatának az UPOV-egyezmény keretében meghatározott irányelvei vagy a
nemzeti szabályozásban rögzített szempontjai szerint vizsgált tulajdonságok sorszámát; c) a vizsgált tulajdonság megnevezését; d) a vizsgált tulajdonság kifejeződésének fokozatát és értékét; e) a hasonló fajta megnevezését; f) a megkülönböztető jellemzőt és annak kifejeződési fokozatát. (5) Az idegen nyelven készült fajtaleírás magyar nyelvű fordítására megfelelően alkalmazni kell a 2. §
(2), (4) és (5) bekezdéseiben foglaltakat.
A fényképek
19. § A fényképeket három azonos példányban kell benyújtani, és azokat a következők szerint kell elkészíteni:
a) a fénykép mutassa be a növényfajtát, lehetőség szerint a fajtaleírásban ismertetett egy vagy több lényeges megkülönböztető jellemző megjelenítésével;
b) a fénykép színes, sokszorosításra alkalmas és tartós legyen; c) a fénykép méretének és kivitelezésének biztosítania kell, hogy kétharmados kicsinyítéssel történő
sokszorosítás esetén is az összes részlet nehézség nélkül felismerhető maradjon; d) a fényképet erős, fehér, tartós, A4 méretű papírlap egyik oldalán kell elhelyezni, a lap szélein
legalább 2 cm-es, keret nélküli szegélyt kell hagyni; e) az egyes fényképeket egy vagy több lapon kell elrendezni, egymástól világosan elhatárolva, a
különböző fényképeket a fénykép alá írt arab sorszámokkal folyamatosan - a fényképlapok számozásától függetlenül - kell számozni;
f) a sorszám után röviden ismertetni kell a fénykép tárgyát; egyéb szöveget a fénykép nem tartalmazhat, kivéve az azonosítást elősegítő megjelöléseket;
g) mindegyik lap szegélyén legyen rajta az adott lap sorszáma törve a lapok összesített számával.
V. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
20. § (1) Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése után benyújtott szabadalmi bejelentésekre kell alkalmazni.
(2) E rendelet 14. és 15. §-ának szabályait a hatálybalépése után benyújtott, valamint azokra a nemzetközi szabadalmi bejelentésekre kell alkalmazni, amelyekkel kapcsolatban az Szt. 84/S. §-ának (3) bekezdésében előírt cselekmények teljesítésére a korábban hatályos szabályokban meghatározott határidő e rendelet hatálybalépése napján vagy azt követően jár le, és amelyekkel kapcsolatban az említett cselekményeket e rendelet hatálybalépéséig még nem teljesítették, kivéve, ha a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXXIX. törvény 36. §-a (7) bekezdése alkalmazásának van helye. E rendelet 14. és 15. §-ának szabályait kell továbbá alkalmazni a hatálybalépése előtt benyújtott azokra a nemzetközi szabadalmi bejelentésekre is, amelyekkel kapcsolatban az Szt. 84/S. §-ának (3) bekezdésében megjelölt határidő e rendelet hatálybalépése napján vagy azt követően jár le, és amelyekkel kapcsolatban az említett rendelkezésben előírt cselekményeket e rendelet hatálybalépéséig még nem teljesítették.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 20/1995. (XII. 26.) IM rendelet és az azt módosító 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet 6. §-a (3) bekezdésének c) pontja.