1998. évi XLIV. törvény
az elıadómővészek, a hangfelvételelıállítók és a mősorsugárzó szervezetek védelmérıl szóló, 1961ben, Rómában létrejött nemzetközi egyezmény kihirdetésérıl
(A megerısítı okirat letétbe helyezése 1994. november 10én megtörtént.)
1. § A Magyar Köztársaság Országgyőlése az elıadómővészek, a hangfelvételelıállítók és a
mősorsugárzó szervezetek védelmérıl szóló, 1961ben, Rómában létrejött nemzetközi egyezményt (a
továbbiakban: egyezmény) e törvénnyel kihirdeti.
2. § Az egyezmény hivatalos magyar nyelvő fordítása a következı:
"Nemzetközi Egyezmény
az elıadómővészek, a hangfelvételelıállítók és a mősorsugárzó szervezetek védelmére
A Szerzıdı Államok attól az óhajtól indíttatva, hogy védjék az elıadómővészek, a hangfelvétel
elıállítók és a mősorsugárzó szervezetek jogait, a következıkben egyeztek meg:
1. Cikk
Az ezzel az Egyezménnyel biztosított védelem nem érinti, és semmilyen módon nem befolyásolja az
irodalmi és a mővészeti mővekre vonatkozó szerzıi jog védelmét. Ebbıl következıen ennek az
Egyezménynek egyik rendelkezése sem értelmezhetı az ilyen védelem sérelmére.
2. Cikk
1. Ennek az Egyezménynek az alkalmazásában a nemzeti elbánás annak a Szerzıdı Államnak a
hazai törvényei szerinti elbánást jelenti, ahol a védelmet kérik:
a) olyan elıadómővészek számára, akik az illetı állam állampolgárai, olyan elıadásokra
vonatkozóan, amelyeket területén tartanak, sugároznak vagy elsı ízben rögzítenek;
b) olyan hangfelvételelıállítók számára, akik az illetı állam állampolgárai, olyan hangfelvételekre
vonatkozóan, amelyeket területén adtak ki, vagy rögzítenek elıször;
c) olyan mősorsugárzó szervezetek számára, amelyeknek székhelye az illetı államban van, olyan
adásokra vonatkozóan, amelyeket a területén elhelyezett adókról sugároznak.
2. A nemzeti elbánást ezzel az Egyezménnyel kifejezetten biztosított védelem, valamint az
Egyezményben kifejezetten meghatározott korlátozások figyelembevételével kell biztosítani.
3. Cikk
Ennek az Egyezménynek az alkalmazásában:
a) elıadómővészek: a színészek, énekesek, zenészek, táncosok és más olyan személyek, akik
irodalmi vagy mővészeti mőveket megjelenítenek, énekelnek, elmondanak, szavalnak, eljátszanak
vagy bármely más módon elıadnak;
b) hangfelvétel: valamely elıadásnak vagy más hangoknak minden, kizárólag hallgatható rögzítése;
c) hangfelvételelıállító: az a természetes vagy jogi személy, aki elsıként rögzíti valamely elıadás
hangjait vagy más hangokat;
d) kiadás: valamely hangfelvétel példányainak kielégítı mennyiségben történı nyilvánosságra
hozatala;
e) többszörözés: egy vagy több másolat készítése valamely rögzítésrıl;
f) sugárzás: hangoknak vagy képeknek és hangoknak a nyilvánosság által történı vétel céljából való,
vezeték nélküli átvitele;
g) továbbsugárzás: valamely mősorsugárzó szervezet sugárzásának más mősorsugárzó szervezet
által történı egyidejő sugárzását jelenti.
4. Cikk
Valamennyi Szerzıdı Állam nemzeti elbánásban köteles részesíteni az elıadómővészeket, ha a
következı feltételek bármelyike megvalósul:
a) az elıadást valamely másik Szerzıdı Államban tartják;
b) az elıadást olyan hangfelvételen rögzítik, amely az Egyezmény 5. Cikke alapján védelmet élvez;
c) a hangfelvételen nem rögzített elıadást olyan sugárzott mősor útján közvetítik, amely az
Egyezmény 6. Cikke alapján védelemben részesül.
5. Cikk
1. Valamennyi Szerzıdı Állam nemzeti elbánásban köteles részesíteni a hangfelvételelıállítókat, ha
a következı feltételek bármelyike megvalósul:
a) a hangfelvétel elıállítója valamely más szerzıdı állam állampolgára (az állampolgárság ismérve);
b) a hang elsı rögzítése valamely más Szerzıdı Államban történt (a rögzítés ismérve);
c) a hangfelvételt elıször valamely más Szerzıdı Államban adták ki (a kiadás ismérve).
2. Ha a hangfelvételt nem Szerzıdı Államban adták ki elıször, de azt az elsı kiadást követı harminc
napon belül valamelyik Szerzıdı Államban is kiadták (egyidejő kiadás), a hangfelvétel úgy tekintendı,
mintha elıször a Szerzıdı Államban adták volna ki.
3. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fıtitkáránál letétbe helyezett értesítés útján bármelyik
Szerzıdı Állam úgy nyilatkozhat, hogy nem fogja alkalmazni vagy a kiadás, vagy a rögzítés ismérvét.
Az ilyen értesítést a megerısítéssel, az elfogadással vagy a csatlakozással egyidejőleg, illetıleg
bármikor azt követıen is letétbe lehet helyezni; utóbbi esetben az hat hónappal a letétbe helyezés
után válik hatályossá.
6. Cikk
1. Valamennyi Szerzıdı Állam nemzeti elbánásban köteles részesíteni a mősorsugárzó
szervezeteket, ha a következı feltételek bármelyike megvalósul:
a) a mősorsugárzó szervezet székhelye valamely másik Szerzıdı Államban van;
b) a sugárzott mősor átvitelére valamely másik Szerzıdı Államban lévı adóról került sor.
2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fıtitkáránál letétbe helyezett értesítés útján bármelyik
Szerzıdı Állam úgy nyilatkozhat, hogy csak abban az esetben fog védelmet nyújtani a sugárzott
mősoroknak, ha a mősorsugárzó szervezet székhelye valamely másik Szerzıdı Államban található,
és a sugárzás átvitele ugyanazon Szerzıdı Államban lévı adóról történt. Az ilyen értesítést a
megerısítéssel, az elfogadással vagy a csatlakozással egyidejőleg, illetıleg bármikor azt követıen is
letétbe lehet helyezni; utóbbi esetben az hat hónappal a letétbe helyezés után válik hatályossá.
7. Cikk
1. Az elıadómővészek az ezzel az Egyezménnyel nyújtott védelem alapján megakadályozhatják:
a) elıadásuk hozzájárulásuk nélküli sugárzását és közönséghez közvetítését, kivéve, ha a sugárzott,
illetıleg a közönséghez közvetített elıadás már önmaga is sugárzott elıadás, vagy rögzítésrıl történt;
b) rögzítetlen elıadásuk hozzájárulásuk nélküli rögzítését;
c) elıadásuk rögzítésének hozzájárulásuk nélküli többszörözését,
(i) ha maga az eredeti rögzítés hozzájárulásuk nélkül készült,
(ii) ha a többszörözés más célra készül, mint amelyhez hozzájárulásukat adták,
(iii) ha az eredeti rögzítés a 15. Cikk rendelkezései alapján készült, és a többszörözést más célra
készítették, mint amelyre ez a rendelkezés vonatkozik.
2. (1) Ha a sugárzáshoz az elıadómővészek hozzájárulásukat adták, annak a Szerzıdı Államnak a
nemzeti jogára tartozik a továbbsugárzással, a sugárzás céljára történı rögzítéssel és az ilyen
rögzítés sugárzás céljára történı többszörözésével szembeni védelem szabályozása, amelynek
területén a védelmet igénylik.
(2) A sugárzás céljára készített rögzítéseknek a mősorsugárzó szervezetek általi felhasználását
szabályozó feltételeket annak a Szerzıdı Államnak a nemzeti joga határozza meg, ahol a védelmet
igénylik.
(3) Mindazonáltal az e cikk (1)(2) bekezdéseiben említett esetekben a nemzeti jog nem
eredményezheti az elıadómővészek megfosztását attól a lehetıségtıl, hogy szerzıdés útján
szabályozzák kapcsolataikat a mősorsugárzó szervezetekkel.
8. Cikk
Bármelyik Szerzıdı Állam nemzeti jogalkotása útján szabályozhatja annak módját, hogy az
elıadómővészek jogaik gyakorlásával kapcsolatban miként képviseltessék magukat, ha ugyanabban
az elıadásban többen vesznek részt.
9. Cikk
Bármelyik Szerzıdı Állam nemzeti jogalkotása útján kiterjesztheti az ezzel az Egyezménnyel
biztosított védelmet azokra az elıadómővészekre is, akik nem irodalmi vagy mővészeti mőveket
adnak elı.
10. Cikk
A hangfelvételelıállítók joga, hogy hangfelvételeik közvetlen vagy közvetett többszörözését
engedélyezzék vagy megtiltsák.
11. Cikk
Ha valamely Szerzıdı Állam nemzeti joga a hangfelvételelıállítóknak vagy az elıadómővészeknek,
vagy mind az elıbbieknek, mind az utóbbiaknak a hangfelvételekkel kapcsolatos jogai védelmének
feltételeként bizonyos alakiságok betartását kívánja meg, ezeket a követelményeket kielégítetteknek
kell tekinteni, ha a kiadott hangfelvétel valamennyi kereskedelmi forgalomban lévı példányán vagy
borítóján feltüntetik a P jelzést, az elsı kiadás évével együtt oly módon elhelyezve, hogy a
védelemre való igényt kellıképpen jelezze. Ha pedig a példányok vagy a borítók alapján nem lehet
azonosítani az elıállítót vagy az általa jogosított személyt (neve, védjegye vagy más megfelelı
megjelölése feltüntetésével), a jelzésnek a hangfelvételelıállítói jogok jogosultjának nevét is
tartalmaznia kell; továbbá, ha a példányok vagy a borítók alapján nem azonosíthatók a fıbb elıadók,
a jelzésnek annak a személynek a nevét is tartalmaznia kell, aki abban az országban, ahol a felvételt
készítették, az elıadómővészek jogaival rendelkezik.
12. Cikk
Ha valamely kereskedelmi célokra kiadott hangfelvételt vagy arról készült másolatot közvetlen módon
sugárzásra vagy nyilvánossághoz közvetítésre használnak fel, a felhasználó egyszeri, méltányos
díjazást köteles fizetni az elıadóknak, vagy a hangfelvételek elıállítóinak, vagy mindkét félnek. E felek
közötti megállapodás hiányában a nemzeti jog határozhatja meg e díjazás megosztásának feltételeit.
13. Cikk
A mősorsugárzó szervezetek joga, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák
a) sugárzott mősoraik továbbsugárzását;
b) sugárzott mősoraik rögzítését;
c) (i) a sugárzott mősoraikról engedélyük nélkül készített rögzítések többszörözését,
(ii) a sugárzott mősoraikról a 15. Cikk rendelkezéseivel összhangban eszközölt rögzítéseknek az e
rendelkezésekben említettektıl eltérı célokra történı többszörözését;
d) televíziós sugárzott mősoraiknak a nyilvánossághoz való közvetítését, ha az olyan helyen történik,
amely a nyilvánosság számára belépıdíj megfizetése ellenében áll nyitva; e jog gyakorlása
feltételeinek meghatározása annak a Szerzıdı Államnak a nemzeti jogalkotására tartozik, amelyben a
védelmét igénylik.
14. Cikk
Az ennek az Egyezménynek az értelmében biztosítandó védelem idıtartama legalább húsz év, annak
az évnek a végétıl számítva, amelyben
a) a rögzítés készült a hangfelvételek és az azokon rögzített elıadások tekintetében;
b) az elıadást tartották hangfelvételen nem rögzített elıadások tekintetében;
c) a mősorsugárzás történt a sugárzott mősorok tekintetében.
15. Cikk
1. Nemzeti jogában bármely Szerzıdı Állam kivételeket engedhet az ezzel az Egyezménnyel
biztosított védelemhez képest, a következı esetekben:
a) magáncélú felhasználás;
b) rövid részletek felhasználása idıszerő eseményekrıl szóló tudósításokkal kapcsolatban;
c) efemer rögzítés készítése a mősorsugárzó szervezet által, saját eszközeivel és saját
sugárzásának céljára;
d) kizárólag oktatás vagy tudományos kutatás céljára történı felhasználás.
2. Tekintet nélkül e cikk 1. bekezdésére, bármelyik Szerzıdı Állam nemzeti jogalkotása útján
ugyanazokat a korlátozásokat rendelheti el az elıadómővészek, a hangfelvételelıállítók és a
mősorsugárzó szervezetek védelme vonatkozásában, mint amelyeket joga az irodalmi és a mővészeti
mővek szerzıi jogának védelmével kapcsolatban irányoz elı. Kényszerengedélyeket azonban csak
ennek az Egyezménynek a szabályaival összhangban lehet elıirányozni.
16. Cikk
1. Amikor valamely állam részese lesz ennek az Egyezménynek, vállalja az abból eredı valamennyi
kötelezettséget, és élvezi annak minden elınyét. Mindazonáltal bármely állam bármikor nyilatkozhat
úgy az Egyesült Nemzetek Szervezetének fıtitkáránál letétbe helyezett értesítéssel, hogy
a) a 12. Cikk vonatkozásában:
(i) nem fogja alkalmazni annak a cikknek a rendelkezéseit,
(ii) bizonyos felhasználásokra nézve nem fogja alkalmazni annak a cikknek a rendelkezéseit,
(iii) olyan hangfelvételek vonatkozásában, amelyeknek az elıállítója nem egy másik Szerzıdı Állam
állampolgára, nem fogja alkalmazni azt a cikket,
(iv) olyan hangfelvételek tekintetében, amelyeknek elıállítója egy másik Szerzıdı Állam
állampolgára, korlátozni fogja az abban a cikkben elıirányzott védelmet olyan mértékben és olyan
idıtartamra, ahogyan az utóbbi állam biztosít védelmet olyan hangfelvételekre nézve, amelyeket a
nyilatkozó állam állampolgára rögzített elıször; mindamellett az a körülmény, hogy az a Szerzıdı
Állam, amelynek az elıállító állampolgára, nem ugyanazon kedvezményezett vagy
kedvezményezettek részére biztosítja a védelmet, mint a nyilatkozó ország, nem tekintendı a
védelem mértékében fennálló eltérésnek;
b) a 13. Cikk vonatkozásában nem fogja alkalmazni a hivatkozott cikk d) pontját; ha valamely
Szerzıdı Állam így nyilatkozik, a többi Szerzıdı Állam nem köteles a 13. Cikk d) pontjában említett
jogot azoknak a mősorsugárzó szervezeteknek biztosítani, amelyeknek a székhelye a nyilatkozó
államban van.
2. Amennyiben az e cikk 1. bekezdésében említett értesítést a megerısítésrıl, elfogadásról vagy
csatlakozásról szóló okmány letétbe helyezésének idıpontja után teszik meg, úgy a nyilatkozat ennek
letétbe helyezése után hat hónappal válik hatályossá.
17. Cikk
Bármely állam, amely 1961. október 26án kizárólag a rögzítés ismérve alapján nyújt védelmet
hangfelvételelıállítóknak, a megerısítés, elfogadás vagy csatlakozás idıpontjában az Egyesült
Nemzetek Szervezetének fıtitkáránál letétbe helyezett értesítés útján úgy nyilatkozhat, hogy az 5.
Cikk végrehajtásakor csak a rögzítés ismérvét, és a 16. Cikk 1. a) bekezdésének (iii)(iv) pontjai
végrehajtásakor az elıállító állampolgárságának ismérve helyett a rögzítés ismérvét fogja alkalmazni.
18. Cikk
Bármely állam, amely az 5. Cikk 3. bekezdése, a 6. Cikk 2. bekezdése, a 16. Cikk 1. bekezdése vagy
a 17. Cikk szerint értesítést helyezett letétbe, újabb, az Egyesült Nemzetek Szervezetének
Fıtitkáránál letétbe helyezett értesítés útján korlátozhatja annak tartalmát, vagy visszavonhatja azt.
19. Cikk
Tekintet nélkül az Egyezmény bármely más rendelkezésére, ha az elıadómővész hozzájárulását adta
elıadása képi vagy audiovizuális rögzítéséhez, a 7. Cikk a továbbiakban már nem alkalmazható.
20. Cikk
1. Ez az Egyezmény nem csorbíthat olyan jogokat, amelyeket valamely Szerzıdı Államban az
Egyezmény arra az államra nézve történı hatálybalépésének napja elıtt szereztek.
2. Egyik Szerzıdı Állam sem köteles ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit olyan elıadásokra,
sugárzott mősorokra vagy hangfelvételekre alkalmazni, amelyeket az Egyezménynek az érintett
Államra vonatkozó hatálybalépése elıtt eszközöltek, illetıleg rögzítettek.
21. Cikk
Az ezzel az Egyezménnyel nyújtott védelem nem csorbíthat semmilyen védelmet, amelyre az
elıadómővészek, a hangfelvételelıállítók és a mősorsugárzó szervezetek más címen tarthatnak
igényt.
22. Cikk
A Szerzıdı Államok fenntartják maguknak a jogot, hogy külön megállapodásokat létesítsenek egymás
között, amennyiben az ilyen megállapodások szélesebb körő jogokat biztosítanak az
elıadómővészeknek, a hangfelvételelıállítóknak vagy a mősorsugárzó szervezeteknek, mint
amilyeneket ez az Egyezmény nyújt, vagy egyéb, az Egyezménnyel nem ellentétes rendelkezéseket
tartalmaznak.
23. Cikk
Ezt az Egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkáránál kell letétbe helyezni. 1962.
június 30ig áll nyitva aláírásra minden állam számára, amely meghívást kapott az elıadómővészek,
hangfelvételelıállítók és mősorsugárzó szervezetek nemzetközi védelmérıl tartott diplomáciai
értekezletre, és amely részese az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezménynek, vagy tagja az irodalmi és
mővészeti mővek védelmére alakult nemzetközi Uniónak.
24. Cikk
1. Ez az Egyezmény az aláíró államok részérıl megerısítésre vagy elfogadásra szorul.
2. Ehhez az Egyezményhez csatlakozhat minden állam, amely meghívást kapott a 23. Cikkben
említett értekezletre, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezetének bármely tagállama, minden
esetben azzal a feltétellel, hogy az illetı állam részese legyen az Egyetemes Szerzıi Jogi
Egyezménynek, vagy tagja az irodalmi és mővészeti mővek védelmére alakult nemzetközi Uniónak.
3. A megerısítés, elfogadás vagy csatlakozás az arról szóló okmánynak az Egyesült Nemzetek
Szervezetének Fıtitkáránál történı letétbe helyezésével történik meg.
25. Cikk
1. Ez az Egyezmény a megerısítésrıl, elfogadásról vagy csatlakozásról szóló hatodik okmány letétbe
helyezésének napjától számított három hónap elteltével lép hatályba.
2. Ezt követıen ez az Egyezmény minden állam vonatkozásában a megerısítésrıl, elfogadásról vagy
csatlakozásról szóló okmányának a letétbe helyezésének napjától számított három hónap elteltével
lép hatályba.
26. Cikk
1. Minden Szerzıdı Állam vállalja, hogy alkotmányával összhangban megteszi azokat az
intézkedéseket, amelyek az Egyezmény alkalmazásának biztosításához szükségesek.
2. A megerısítésrıl, elfogadásról, illetıleg csatlakozásról szóló okmánya letétbe helyezésének
idıpontjában minden államnak abban a helyzetben kell lennie, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek
hatályosulását nemzeti joga alkalmazásával biztosítsa.
27. Cikk
1. A megerısítés, elfogadás, illetve a csatlakozás idıpontjában, vagy ezt követıen bármikor, bármely
állam úgy nyilatkozhat az Egyesült Nemzetek Szervezete Fıtitkárának küldött értesítés útján, hogy ez
az Egyezmény kiterjed valamennyi vagy bármelyik olyan területre, amelynek nemzetközi
kapcsolataiért felelıs, feltéve, hogy az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény vagy az irodalmi és
mővészeti mővek védelmére létesült Nemzetközi Egyezmény hatálya kiterjed az érintett területre vagy
területekre. Ez az értesítés a kézhezvétele napjától számított három hónap elteltével lép hatályba.
2. Az 5. Cikk 3. bekezdésében, a 6. Cikk 2. bekezdésében, a 16. Cikk 1. bekezdésében, valamint a
1718. Cikkekben említett értesítések kiterjeszthetık aképpen, hogy vonatkozzanak az e cikk 1.
bekezdésében említett valamennyi vagy bármelyik területre.
28. Cikk
1. Ezt az Egyezményt bármelyik Szerzıdı Állam felmondhatja saját magára vagy valamennyi, illetıleg
bármelyik olyan területre nézve, amelyre a 27. Cikk vonatkozik.
2. A felmondás az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkárához címzett értesítéssel történik, és az
értesítés kézhezvételének napját követı tizenkét hónap elteltével hatályosul.
3. A felmondás jogát egyik Szerzıdı Állam sem gyakorolhatja attól a naptól számított ötéves idıszak
eltelte elıtt, amelyben az Egyezmény az illetı állam vonatkozásában hatályba lépett.
4. A Szerzıdı Állam attól kezdve megszőnik az Egyezmény részesének lenni, amikor már se nem
részese az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezménynek, se nem tagja az irodalmi és mővészeti mővek
védelmére létesült nemzetközi Uniónak.
5. Ez az Egyezmény hatályát veszti minden, a 27. Cikkben említett területre vonatkozóan attól az
idıponttól fogva, amikor az illetı területre már sem az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény, sem az
irodalmi és mővészeti mővek védelmére létesült Nemzetközi Egyezmény nem vonatkozik.
29. Cikk
1. Azt követıen, hogy ez az Egyezmény már öt éve hatályban volt, bármelyik Szerzıdı Állam az
Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkárához címzett értesítéssel értekezlet összehívását kérheti
abból a célból, hogy az Egyezményt felülvizsgálják. A Fıtitkár errıl a kérelemrıl valamennyi Szerzıdı
Államot értesíti. Amennyiben az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkára által küldött értesítést
követı hat hónapos idıtartamon belül a Szerzıdı Államoknak legalább a fele értesíti a Fıtitkárt, hogy
egyetért a kérelemmel, a Fıtitkár tájékoztatja a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fıigazgatóját, az ENSZ
Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének fıigazgatóját, valamint az irodalmi és mővészeti
mővek védelmére létesült nemzetközi Unió Irodájának igazgatóját, akik a 32. Cikkben említett
Kormányközi Bizottsággal együttmőködve felülvizsgálati értekezletet hívnak össze.
2. Ennek az Egyezménynek bármilyen módosításához a felülvizsgálati értekezleten részt vevı
államok kétharmadának egyetértı szavazatára van szükség, feltéve, hogy ez a többség felöleli azon
államok kétharmadát, amelyek a felülvizsgálati értekezlet idıpontjában az Egyezmény tagjai.
3. Abban az esetben, ha olyan egyezményt fogadnak el, amely egészben vagy részben módosítja ezt
az Egyezményt, és amennyiben az új egyezmény másként nem rendelkezik,
a) ez az Egyezmény attól a naptól kezdıdıen, hogy az új, módosító egyezmény hatályba lép, a
továbbiakban nem áll nyitva megerısítésre, elfogadásra vagy csatlakozásra;
b) ez az Egyezmény hatályban marad azon Szerzıdı Államok közötti viszonylatban, amelyek nem
válnak a módosító egyezmény részesévé.
30. Cikk
Az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban két vagy több Szerzıdı Állam
között felmerülı minden vitát, amelyet nem rendeznek tárgyalás útján, a vitában részt vevı bármelyik
fél kérésére a Nemzetközi Bíróság elé kell utalni, hacsak a felek más rendezési módban nem
egyeznek meg.
31. Cikk
Az 5. Cikk 3. bekezdésében, a 6. Cikk 2. bekezdésében, a 16. Cikk 1. bekezdésében és a 17. Cikkben
elıirányzott lehetıségek kivételével ezzel az Egyezménnyel kapcsolatban nem lehet fenntartással
élni.
32. Cikk
1. Kormányközi Bizottság létesül a következı feladatokra:
a) az Egyezmény alkalmazásával és mőködésével kapcsolatos kérdések tanulmányozása; valamint
b) javaslatok győjtése és dokumentáció elıkészítése az Egyezmény esetleges felülvizsgálatához.
2. A Bizottság a Szerzıdı Államok képviselıibıl áll, akiket méltányos földrajzi megoszlás
figyelembevételével választanak. A tagok száma hat, ha a Szerzıdı Államok száma nem haladja meg
a tizenkettıt; kilenc, ha a Szerzıdı Államok száma tizenháromtól tizennyolcig terjed; és tizenkettı, ha
a Szerzıdı Államok száma meghaladja a tizennyolcat.
3. A Bizottságot az Egyezmény hatálybalépését követı tizenkét hónap elteltével a Nemzetközi
Munkaügyi Hivatal fıigazgatója, az Egyesült Nemzetek Szervezete Oktatási, Tudományos és
Kulturális Szervezetének fıigazgatója, valamint az irodalmi és mővészeti mővek védelmére alakult
nemzetközi Unió igazgatója által a Szerzıdı Államok között szervezett választás útján kell létrehozni,
valamennyi Szerzıdı Állam többsége által elızetesen jóváhagyott szabályok szerint, minden
Szerzıdı Államnak egy szavazatot biztosítva.
4. A Bizottság megválasztja elnökét és tisztségviselıit. Megállapítja eljárási szabályait, különös
tekintettel mőködésére és megújításának módjára; ennek a szabályzatnak biztosítania kell a
különbözı Szerzıdı Államok közötti rotációt.
5. A Bizottság Titkárságát a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, az Egyesült Nemzetek Szervezete
Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének, valamint az irodalmi és mővészeti mővek
védelmére alakult nemzetközi Unió Irodájának fıigazgatói, illetıleg igazgatója által kijelölt
tisztségviselık alkotják.
6. A Bizottság üléseit, amelyeket bármikor össze kell hívni, ha azt a tagok többsége szükségesnek
tartja, felváltva a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, az Egyesült Nemzetek Szervezete Oktatási,
Tudományos és Kulturális Szervezetének, valamint az irodalmi és mővészeti mővek védelmére alakult
nemzetközi Unió Irodájának a székhelyén kell megrendezni.
7. A Bizottság tagjainak költségeit azok Kormányai viselik.
33. Cikk
1. Ezt az Egyezményt angolul, franciául és spanyolul szövegezték, mindhárom szöveg egyformán
hiteles.
2. Ezen túlmenıen az Egyezmény hivatalos szövegeit németül, olaszul és portugál nyelven kell
elkészíteni.
34. Cikk
1. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Fıtitkárának értesítenie kell a 23. Cikkben említett értekezletre
meghívott tagállamokat, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének valamennyi tagállamát
csakúgy, mint a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fıigazgatóját, az Egyesült Nemzetek Szervezete
Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének fıigazgatóját, továbbá az irodalmi és mővészeti
mővek védelmére alakult nemzetközi Unió Irodájának igazgatóját:
a) minden egyes megerısítésrıl, elfogadásról vagy csatlakozásról szóló okmány letétbe
helyezésérıl;
b) az Egyezmény hatálybalépésének idıpontjáról;
c) valamennyi értesítésrıl, nyilatkozatról és közleményrıl, amelyrıl ez az Egyezmény rendelkezik;
d) ha a 28. Cikk 45. bekezdésében említett helyzetek bármelyike elıáll.
2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkára értesíteni köteles továbbá a Nemzetközi Munkaügyi
Hivatal fıigazgatóját, az Egyesült Nemzetek Szervezete Oktatási, Tudományos és Kulturális
Szervezetének fıigazgatóját, valamint az irodalmi és mővészeti mővek védelmére alakult nemzetközi
Unió Irodájának igazgatóját a hozzá a 29. Cikkel kapcsolatban eljuttatott kérelmekrıl is, csakúgy, mint
a Szerzıdı Államok által benyújtott, az Egyezmény felülvizsgálatát érintı kérelemrıl.
Melynek hiteléül alulírottak szabályszerő meghatalmazás alapján aláírták a jelen Egyezményt.
Készült Rómában, 1961. október 26. napján, egyetlen példányban, angol, francia és spanyol nyelven.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete fıtitkára hiteles másolatokat küld a 23. Cikkben említett
konferenciára meghívott valamennyi államnak, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete minden
tagállamának, továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fıigazgatójának, az Egyesült Nemzetek
Szervezete Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete fıigazgatójának, továbbá az irodalmi és
mővészeti mővek védelmére alakult nemzetközi Unió Irodája igazgatójának."
3. § Ez a törvény a kihirdetését követı 8. napon lép hatályba.