Act No. LIII of 1994 on Judicial Enforcement (consolidated text from March 1, 2019 to April 25, 2019)， 匈牙利

Netjogtár

1. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

1994. évi LIII. törvény

a bírósági végrehajtásról1

1 Kihirdetve: 1994. V. 11.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény alkalmazási köre

1. § A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani.

2. §2

2 Módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 184. § (4) a), 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18).

A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be.

3. § Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a bírósági végrehajtás szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén is.

4. § (1)3

3 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 1. §. A második mondatot beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 1. §. Hatályos: 2008. VIII. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

Ha ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak, az eljárást bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell tovább folytatni. Ha a közigazgatási végrehajtás során már közzétették az ingóság értékesítéséről szóló hirdetményt, az eljárást az értékesítést és a befolyt vételár közigazgatási eljárásban történő felosztását és kifizetését követően kell - sikeres értékesítés esetén a tartozás kiegyenlítését követően fennmaradó összegre - bírósági végrehajtás útján folytatni.

Netjogtár

2. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2)1

1 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 1. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Az (1) bekezdésben foglalt esetben, vagy ha a közigazgatási végrehajtást törvény rendelkezése alapján bírósági végrehajtó foganatosítja, a végrehajtás a közigazgatási végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtható okirat alapján folytatódik. Ha a közigazgatási végrehajtást bírósági végrehajtás útján kell folytatni, a követelés jogosultjára e törvénynek a végrehajtást kérőre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, a követelés jogosultját azonban a közigazgatási végrehajtásra irányadó szabályok szerinti jogok is megilletik.

4/A. §2

2 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.

Ha a zálogkötelezettel szemben a zálogtárgyra is kiterjedő bírósági végrehajtás folyik, a zálogjogosult kielégítési jogát - a zálogtárgy lefoglalásától kezdődően - a bírósági végrehajtáson kívül nem gyakorolhatja, kielégítést kizárólag bírósági végrehajtás útján kereshet.

A végrehajtási kényszer alkalmazása

5. § (1) A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét.

(2) Az állami kényszer - e törvény keretei között - elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti.

(3) Az adós személye elleni kényszercselekményt - a bíróság, illetőleg a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) intézkedése alapján - a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek.

(4)3

3 Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 41. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.

A bírósági végrehajtó által foganatosított eljárás során az adós (kötelezett) és az eljárásban részt vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles a személyazonosságát okirattal igazolni. Ha a bemutatott okirat a személyazonosság igazolására nem alkalmas, a végrehajtó felhívja az érintettet megfelelő okirat bemutatására; ha ez az okirat sem megfelelő, vagy annak alapján is kétséges a személyazonosság, illetve a személyazonosság igazolását megtagadják, a végrehajtó intézkedhet a személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével történő megállapítása iránt. A végrehajtó a személyazonosság megállapítására irányuló eljárási cselekményt és annak eredményét feltünteti a jegyzőkönyvben.

6. §4

4 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXXV. törvény 65. § (4) b). Hatálytalan: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. § (1)-(5).

Netjogtár

3. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

7. § (1)1

1 Megállapította: 2016. évi LXIV. törvény 17. §. Módosította: 2018. évi CXV. törvény 18. § a). Módosítva: 2018. évi CXXV. törvény 302. § a) alapján.

A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyon, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani.

(2)2

2 Módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 184. § (4) a), 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18). Az utolsó mondatot beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 1. §. Hatályos: 2013. VII. 21-től.

Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. Ha az adóssal szemben indított végrehajtás során behajtandó tőkekövetelés - több követelés esetén az összes tőkekövetelés - összege nem haladja meg az 500 ezer Ft-ot vagy pedig nem haladja meg az 1 millió Ft-ot és egyéb követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára, az adós lakóingatlanára - az egyéb feltételek fennállása esetén - árverés akkor tűzhető ki és a lakóingatlan becsértéke akkor állapítható meg, ha az adós az 52/B. § szerinti részletfizetést nem teljesítette.

(3)3

3 Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (2). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.

E törvény alkalmazásában pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg: a)4

4 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (21) a).

a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a betétszerződés és a takarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámla szerződés szabályainak megfelelően kezeli,

b)5

5 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (21) a).

a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg; továbbá egyéb szerződés alapján az adós részére a hitelintézet által visszafizetendő, az adós rendelkezése alatt álló pénzösszeg.

(4)6

6 Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (2). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.

A bírósági végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre irányadó szabályokat kell alkalmazni a tőkepiacról szóló törvény szerinti ügyfélszámlán nyilvántartott, az adós rendelkezése alatt álló összegre is.

Netjogtár

4. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(5)1

1 Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (2). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.

A bíróság és a végrehajtó a végrehajtási eljárás során szükség esetén megkeresi az adóhatóságot a hozzá bejelentett pénzforgalmi számlaszámok közlése végett, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatókat az adós náluk kezelt pénzösszegeinek végrehajtás alá vonásához szükséges adatok (számlaszám) közlése végett.

(6)2

2 Beiktatta: 2016. évi LXVII. törvény 39. §. Hatályos: 2017. I. 18-tól.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) az (5) bekezdésnek megfelelően keresi meg a pénzforgalmi szolgáltatókat akkor, ha a polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló, 2014. május 15-i 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 655/2014/EU rendelet) 14. cikke szerinti információs hatóságként jár el.

8. § (1) E törvény keretei között a végrehajtást kérő rendelkezésétől függ, hogy az adós milyen jellegű vagyontárgyából kívánja követelésének végrehajtását.

(2) A bíróság a végrehajtási kényszer arányos, illetőleg fokozatos alkalmazása céljából a végrehajtást kérő rendelkezésétől az adós érdekében eltérhet.

A polgári perrendtartás alkalmazása

9. §3

3 Megállapította: 2017. évi CXXX. törvény 20. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSE

Végrehajtható okiratok

10. § A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:

a)4

4 Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (2). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).

a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap, b)5

5 Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (2). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).

az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el,

c)6

6 Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (2). Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 79. § a).

a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata,

Netjogtár

5. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

d)1

1 Megállapította: 2016. évi CIII. törvény 1. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.

a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban (a továbbiakban: külföldi állam) vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról szóló értesítése,

e)2

2 Megállapította: 2017. évi CXCVII. törvény 33. § (1). Hatályos: 2018. VII. 1-től.

a büntetőeljárásról szóló törvény alapján ea) elrendelt elővezetés vagy előállítás költségének, eb) a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság,

ügyészség, illetve nyomozó hatóság vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének,

ec) az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírságnak, ed) a bíróság vagy az ügyészség által a bűnügyi költségnek a megállapításáról szóló értesítés, f)3

3 Megállapította: 2017. évi CXCVII. törvény 33. § (1). Hatályos: 2018. VII. 1-től.

a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény alapján

fa) elrendelt elővezetés költségének, fb) az elítélt vagy a kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén

meghatározott bíróság, ügyészség vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének, továbbá

fc) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott kérelmére és költségére történő előállítás során felmerült költségnek

a megállapításáról szóló értesítés, g)4

4 Megállapította: 2017. évi CXCVII. törvény 33. § (1). Hatályos: 2018. VII. 1-től.

fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítés,

h)5

5 Megállapította: 2017. évi CXCVII. törvény 33. § (1). Hatályos: 2018. VII. 1-től.

az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítés,

i)6

6 Beiktatta: 2017. évi CXCVII. törvény 33. § (2). Hatályos: 2018. VII. 1-től.

a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról szóló értesítése,

j)7

7 Beiktatta: 2017. évi CXCVII. törvény 33. § (2). Hatályos: 2018. VII. 1-től.

a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítés,

k)8

8 Beiktatta: 2017. évi CXCVII. törvény 33. § (2). Hatályos: 2018. VII. 1-től.

a bűnügyi zárlatot elrendelő, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről szóló határozat,

n( �

9 Beiktatta: 2017. évi CXCVII. törvény 33. § (2). Hatályos: 2018. VII. 1-től.

az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés, valamint

m)10

10 Beiktatta: 2017. évi CXCVII. törvény 33. § (2). Hatályos: 2018. VII. 1-től.

a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés.

Végrehajtási kérelem

Netjogtár

6. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

11. § (1) A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki.

(2) A végrehajtást kérő közölni köteles a végrehajtási kérelem előterjesztésekor

a)1

1 Megállapította: 2017. évi CXXXVI. törvény 29. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

az adós nevét (szervezet esetén elnevezését, cég esetén cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési helyét, idejét és az anyja nevét, illetve a szervezet nyilvántartási számát, cég esetén a cégjegyzékszámát), továbbá

b) az ügy körülményeitől függően: az adós lakóhelyét, munkahelyét, illetőleg székhelyét, telephelyét (a továbbiakban: székhelyét) és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helyét; e pontban felsorolt adatok közül legalább egyet közölni kell.

(3) Ingatlan-végrehajtás kérése esetén közölni kell az ingatlannyilvántartási adatokat.

12. § (1)2

2 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 2. § (1). Hatályos: 2012. III. 15-től.

A végrehajtási kérelmet - a 18. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a kellő példányban, megfelelően kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell előterjeszteni.

(2)3

3 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 2. § (1). Módosította: 2017. évi CXXX. törvény 22. § a).

A bíróság a végrehajtási kérelmet nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 15 napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye az áttételének vagy visszautasításának, illetve azt - a jogi képviselővel rendelkező fél kivételével - nem kell-e hiánypótlásra visszaadni, és a szükséges intézkedéseket megteszi. Ha a jogi képviselővel nem rendelkező végrehajtást kérő a kérelmét nem a nyomtatványon terjesztette elő, a nyomtatványt nem a kellő példányban nyújtotta be, vagy nem megfelelően töltötte ki, a bíróság a hiányokat saját hatáskörben, a bírósági iratokban rendelkezésre álló adatok alapján is pótolhatja. A jogi képviselővel rendelkező fél hiányos kérelmét a bíróság visszautasítja.

(3) A bíróság a szóban előterjesztett kérelmet a végrehajtható okirat nyomtatvány kitöltésével foglalja írásba.

(4)4

4 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 2. § (2). Hatályos: 2012. III. 15-től.

A bíróság a kérelem beérkezésétől, hiánypótlás esetén a hiányok pótlásától számított 15 napon belül dönt a végrehajtási kérelemről.

(5)5

5 Beiktatta: 2017. évi CXXX. törvény 20. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő munkáltatót nem illeti meg a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog.

12/A. §6

6 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 7. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)7

7 Módosította: 2007. évi LXIV. törvény 65. § (2).

Az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a végrehajtás iránti kérelmet a 11. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak közlésével az illetékes végrehajtónál is elő lehet terjeszteni. Ebben az esetben a végrehajtható okirat nyomtatványt a végrehajtó tölti ki, és továbbítja a végrehajtás elrendelésére jogosult bírósághoz.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem mentesítik a végrehajtást kérőt a végrehajtási kérelem hiányosságának pótlására vonatkozó kötelezettsége alól.

(3) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti kérelmet - ha a szükséges adatok rendelkezésre állnak - 15 napon belül elkészíti és megfelelő példányszámban továbbítja a bírósághoz. Ha a rendelkezésre bocsátott iratok alapján megállapítható, hogy az ügyben nincs helye végrehajtás elrendelésének, erről a kérelem elkészítésére előírt határidőn belül tájékoztatja a kérelmet előterjesztőt.

Netjogtár

7. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

A végrehajtás általános feltételei

13. § (1) A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat

a) kötelezést (marasztalást) tartalmaz, b)1

1 Megállapította: 2017. évi CXCVII. törvény 34. §. Hatályos: 2018. VII. 1-től.

jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozata további jogorvoslattal nem támadható, és

c) a teljesítési határidő letelt. (2) A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható

okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték. Ez a rendelkezés a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezségre is irányadó.

(3)2

2 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 2. §. Hatályos: 2008. VIII. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 861/2007/EK rendelet) szerinti eljárásban hozott ítélet alapján végrehajtható okiratot lehet kiállítani akkor is, ha az ítéletet megfellebbezték.

(4)3

3 Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (3). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).

Nem lehet végrehajtható okiratot kiállítani a jogerős fizetési meghagyás alapján, ha a jogerősítési záradék akként került kiállításra, hogy a követelés tárgyában nincs helye végrehajtásnak.

(5)4

4 Számozását módosította: 2008. évi XXXIX. törvény 2. §.

Az (1) bekezdésben foglalt feltételek az okiraton alapuló követelés végrehajtására megfelelően irányadók.

14. § Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban: tartásdíj) behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy

a) a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy

b) annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el. 14/A. §5

5 Beiktatta: 2014. évi LXXIII. törvény 3. § (1). Hatályos: 2015. I. 10-től.

(1) Ha a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1215/2012/EU rendelet) 53. cikke alapján kiállított tanúsítvánnyal ellátott külföldi határozat olyan intézkedést vagy rendelkezést tartalmaz, amely nem ismert a magyar jogban, a végrehajtás elrendelésére a 16. § n) pontja alapján illetékességgel rendelkező bíróság végzésével az intézkedést vagy rendelkezést az 1215/2012/EU rendelet 54. cikkében foglaltaknak megfelelően hozzáigazítja az azonos joghatást kiváltó, valamint hasonló célokat és érdekeket követő intézkedéshez vagy rendelkezéshez.

(2) Az (1) bekezdés szerint meghozott végzés ellen a végrehajtást kérő és az adós fellebbezéssel élhet.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatása szükséges, a bíróság a végzés jogerőre emelkedését követően állítja ki a végrehajtási lapot.

Netjogtár

8. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

Végrehajtási lap

15. § (1)1

1 Számozását módosította: 2007. évi CLI. törvény 16. §. Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 47. § 1.

Az elsőfokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki a)2

2 Módosította: 2017. évi L. törvény 71. § a).

a bíróság polgári vagy közigazgatási ügyben hozott marasztaló határozata alapján,

b)3

3 Megállapította: 2017. évi CXCVII. törvény 35. §. Hatályos: 2018. VII. 1-től.

a bíróság büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezése alapján,

c) a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján. (2)4

4 Beiktatta: 2007. évi CLI. törvény 16. §. Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 47. § 1.

Az elsőfokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a pártfogó ügyvédi díjnak a pártfogó ügyvéd részére történő megfizetésére kötelező határozata alapján.

16. § Végrehajtási lapot állít ki a)5

5 Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (4). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).

a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó határozat és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség alapján bármelyik közjegyző, továbbá a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzéke alapján a költségjegyzéket kiállító közjegyzőn kívüli bármelyik közjegyző,

b)6

6 Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (4). Módosította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 166. § (9) a), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) a), 2013. évi XCIX. törvény 27. § a), 2015. évi CVII. törvény 55. § 1.

a bíróság szolgálati bíróságának kártérítésre kötelező határozata, a közjegyzői fegyelmi bíróságnak pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozata, valamint a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságnak eljárási költség megfizetésére kötelező határozata alapján az adós lakóhelye szerinti járásbíróság (kerületi bíróság; a továbbiakban együtt: járásbíróság),

c)7

7 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 8. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § a), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

külföldi bírósági határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

d)8

8 Megállapította: 1997. évi CXXXII. törvény 35. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § b).

belföldi és külföldi választottbírósági határozat és egyezség alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék,

Netjogtár

9. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

e)1

1 Beiktatta: 2003. évi XXXI. törvény 9. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § c), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bíróságnak és az Európai Bizottságnak a határozata alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

f)2

2 Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 113. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § c), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) által a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet és a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet, a Közösségi Növényfajtahivatal által a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal által az Európai Szabadalmi Egyezmény szerint a költségek viselése tárgyában hozott határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

g)3

3 Beiktatta: 2005. évi XLI. törvény 1. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § c), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (a továbbiakban: 805/2004/EK rendelet) szerint európai végrehajtható okiratként hitelesített külföldi határozat (bírósági egyezség) alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

h)4

4 Beiktatta: 2005. évi XLI. törvény 1. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § c), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a Tanács 2201/2003/EK rendeletének (a továbbiakban: 2201/2003/EK tanácsi rendelet) 42. cikke szerint kiállított igazolással ellátott külföldi határozat (bírósági egyezség) alapján a kötelezett, vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

Netjogtár

10. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

i)1

1 Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (4). Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § a), 2011. évi CCI. törvény 86. § c), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1896/2006/EK rendelet) szerint végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság; ha az európai fizetési meghagyást a magyar közjegyző bocsátotta ki, az európai fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző,

j)2

2 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 3. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § c), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

a 861/2007/EK rendelet szerint kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélet alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

k)3

3 Beiktatta: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (3). Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti járásbíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a szabálysértési hatóság igazságügyi szakértői díj megfizetéséről szóló határozata alapján,

n( �

4 Beiktatta: 2010. évi CXXVII. törvény 6. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § c), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben, a 2007. november 23-án elfogadott, a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló hágai jegyzőkönyv (a továbbiakban: hágai jegyzőkönyv) hatálya alá tartozó tagállamokban hozott bírósági határozat (perbeli egyezség) alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

m)5

5 Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 19. §. Hatályos: 2013. IX. 1-től.

a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság szabálysértéssel okozott kár értékének megfizetésére kötelező határozata alapján a sértett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróság,

n)6

6 Beiktatta: 2014. évi LXXIII. törvény 3. § (2). Hatályos: 2015. I. 10-től.

az 1215/2012/EU rendelet 53. cikke alapján kiállított tanúsítvánnyal ellátott külföldi határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetve a képviselet belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett székhelye, az európai gazdasági egyesülés belföldi telephelye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Pest megyében a Budakörnyéki Járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.

17. §7

7 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 3. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

(1) Tartásdíj behajtása érdekében a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani. Ilyenkor csak a végrehajtási eljárás befejezéséig lejárt tartásdíjrészleteknek megfelelő összeget lehet behajtani és a végrehajtást kérőnek kifizetni.

Netjogtár

11. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2) Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a végrehajtási lapon - naptári nap szerinti megjelöléssel - meg kell határozni azt, hogy mely időszakra történt kötelezettségvállalás alapján fizetendő tartásdíj végrehajtására kerül sor.

18. § (1) Minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani. (2) Több végrehajtási lapot kell kiállítani, ha a) a követelés több végrehajtást kérőt illet meg, és a követelésnek az egyes

végrehajtást kérőkre eső része a végrehajtandó határozatban pontosan meg van jelölve, vagy

b) a követelés több adóssal szemben áll fenn. (3)1

1 Megállapította: 2016. évi LXVII. törvény 40. §. Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 30. § a).

A végrehajtási lap eredeti példánya a bíróságnál marad. A végrehajtási lapról annyi kiadmányt kell készíteni, hogy a végrehajtó, valamint minden végrehajtást kérő és adós (a továbbiakban együtt: felek) egy-egy példányt kapjanak.

18/A. §2

2 Beiktatta: 2017. évi CXXX. törvény 20. § (3). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Közérdekű perben (Pp. XLII. Fejezet) hozott határozat alapján végrehajtási lap kiállítását kérheti az, aki az ítélet tartalma alapján érintett jogosultnak [Pp. 577. § (1) bekezdés] minősül a követelés vonatkozásában. A végrehajtást kérő az érintett jogosulti körhöz való tartozását az ítéletben meghatározott módon köteles a kérelmében igazolni.

(2) Társult perben (Pp. XLIII. Fejezet) hozott határozat végrehajtásának elrendelése céljából a társult per reprezentatív felperesének kérelme alapján a társult per felpereseinek követelései tárgyában egy közös végrehajtási lapot is ki lehet állítani. Ennek feltétele, hogy a társult perlési szerződés [Pp. 586. § (1) bekezdés] a reprezentatív felperest mint reprezentatív végrehajtást kérőt a közös végrehajtás kezdeményezésére feljogosítsa.

19. § (1) A bíróság a végrehajtási lap kiállítását megtagadja, ha a végrehajtási kérelem teljesen alaptalan. Erről a bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek kézbesítteti.

(2) Ha a végrehajtási kérelem részben alaptalan, a bíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki. Erről a bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek közvetlenül, az adósnak a végrehajtó útján kézbesítteti.

19/A. §3

3 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 42. §. Módosította: 2017. évi CXXX. törvény 22. § b).

A végrehajtható okiraton a bíróság feltünteti a végrehajtási kifogás (217. §) előterjesztéséről szóló tájékoztatást, a 15. § szerinti határozat alapján kiállított végrehajtási lapon pedig annak tényét is, hogy a végrehajtandó határozat kézbesítésével kapcsolatban kézbesítési fikció állt be.

Végrehajtási záradék

20. § (1)4

4 Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (6). Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

Az adós lakóhelye, illetőleg székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti járásbíróság végrehajtási záradékkal látja el a 22. és a 23. §-ban felsorolt okiratot.

(2) A végrehajtási záradékra megfelelően alkalmazni kell a végrehajtási lapra vonatkozó rendelkezéseket.

21. §5

5 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi L. törvény 73. § d). Hatálytalan: 2010. VI. 1-től.

22. § A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a) a községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek a birtokvitában hozott, az

elmaradt haszon, a kár és a költség megtérítésére kötelező határozatát,

Netjogtár

12. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

b)1

1 Megállapította: 2016. évi XXIX. törvény 161. §. Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 29. § (15) a).

a Magyar Állatorvosi Kamara etikai bizottságának és országos etikai bizottságának, az ügyvédi kamara fegyelmi tanácsának, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek fegyelmi testületének és az igazságügyi szakértői kamara fegyelmi vagy etikai tanácsának, továbbá az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló külön törvény szerinti első- és másodfokú etikai bizottságok pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozatát,

c)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi L. törvény 73. § d). Hatálytalan: 2010. VI. 1-től.

d)3

3 Módosította: 2009. évi L. törvény 73. § d). Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).

azt a teljes bizonyító erejű magánokiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját,

e)4

4 Megállapította: 2003. évi CII. törvény 110. § l). Módosítva: 2009. évi XXVII. törvény 37. § (4) alapján. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 58. §.

a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a költségek viselése tárgyában hozott döntését,

f)5

5 Beiktatta: 2009. évi XXVIII. törvény 17. § (4). Hatályos: 2009. V. 15-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

a károkozás helye szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott eljárásában hozott, a károsultnak és a kárért felelős személynek vadkár, vadászati kár vagy vadban okozott kár megtérítésére, valamint az általuk előlegezett eljárási költség viselésére vonatkozó egyezségét jóváhagyó határozatát.

23. §6

6 Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 33. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

(1) A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak a) a munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítását,

továbbá b) a munkavállalóval a békéltető eljárás (a munka törvénykönyvéről szóló

2012. évi I. törvény 288. §) során kötött egyezséget. (2) Az (1) bekezdésben említett fizetési felszólítás vagy egyezség akkor

látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre.

(3) A bíróság akkor látja el végrehajtási záradékkal a fizetési felszólítást vagy egyezséget, ha az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételeket a munkáltató igazolta.

23/A. §7

7 Megállapította: 2010. évi CLVIII. törvény 124. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től. Lásd: 2010. évi CLVIII. törvény 119. § (5)-(6).

(1)8

8 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b), 2013. évi CLXXXIII. törvény 22. § (2).

Az ügyben eljárt, a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti békéltető testület, illetve egészségügyi közvetítői tanács székhelye szerint illetékes járásbíróság a békéltető testület kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget, továbbá az egészségügyi közvetítői tanács előtt kötött egyezséget - a feltételek megléte esetén - végrehajtási záradékkal látja el.

Netjogtár

13. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2)1

1 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b), 2013. évi CXLIII. törvény 10. §.

Az (1) bekezdéstől eltérően a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglalt pénzügyi fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes járásbíróság látja el a Pénzügyi Békéltető Testület kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget végrehajtási záradékkal.

(3)2

2 Beiktatta: 2012. évi CCXIV. törvény 98. §. Módosította: 2017. évi CXXXIX. törvény 2. §.

A Budai Központi Kerületi Bíróság a Közszolgálati Döntőbizottság keresettel nem támadott kötelezést tartalmazó határozatát, valamint a Közszolgálati Döntőbizottság keresettel nem támadott határozatával jóváhagyott egyezséget végrehajtási záradékkal látja el.

23/B. §3

3 Megállapította: 2010. évi CXXVII. törvény 7. §. Hatályos: 2011. VI. 18-tól.

(1) Az okiratot végrehajtási záradékkal látja el a következő bíróság: a)4

4 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § d), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

a 44/2001/EK tanácsi rendelet szerinti közokiratot az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

b)5

5 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § d), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

a 2201/2003/EK tanácsi rendelet szerinti közokiratot a kötelezett, vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

c)6

6 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § d), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben a hágai jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó tagállamokban kiállított közokiratot az adós lakóhelye - ennek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

d)7

7 Beiktatta: 2014. évi LXXIII. törvény 3. § (3). Hatályos: 2015. I. 10-től.

az 1215/2012/EU rendelet 58. cikke szerinti közokiratot és 59. cikke szerinti perbeli egyezséget az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetve a képviselet belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett székhelye, az európai gazdasági egyesülés belföldi telephelye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Pest megyében a Budakörnyéki Járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

e)8

8 Beiktatta: 2015. évi LXXI. törvény 15. § (1). Hatályos: 2015. VIII. 17-től.

a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint végrehajtható külföldi közokiratot az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.

(2) Végrehajtási záradékkal látja el

Netjogtár

14. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

a)1

1 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § d), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

a 805/2004/EK rendelet szerint európai végrehajtható okiratként hitelesített külföldi közokiratot az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

b)2

2 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § d), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben a hágai jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamokban kiállított közokiratot az adós lakóhelye - ennek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.

23/C. §3

3 Beiktatta: 2009. évi L. törvény 65. § (7). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).

(1)4

4 Módosította: 2010. évi XXXVIII. törvény 124. § (1).

Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

b) a jogosult és a kötelezett nevét, c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, d) a teljesítés módját és határidejét. (2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ,

a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

(3)5

5 Módosította: 2010. évi XXXVIII. törvény 124. § (1).

Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a zálogszerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt.

(4)6

6 Módosította: 2010. évi XXXVIII. törvény 124. § (1).

Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el azt a közokiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját.

(5) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.

(6)7

7 Beiktatta: 2010. évi XXXVIII. törvény 124. § (2). Hatályos: 2010. VI. 2-től.

Ha az okiratot készítő közjegyző kizárás vagy egyéb ok miatt nem járhat el, az eljáró közjegyzőt a területi közjegyzői kamara elnöke jelöli ki.

Közvetlen bírósági letiltás

24. § (1) A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság - a végrehajtási lap kiállítása helyett - közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.

Netjogtár

15. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2) A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt (a továbbiakban: munkáltató) arra hívja fel, hogy - a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül - az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(3) A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya.

25. § (1) Az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság - a végrehajtási záradékolás helyett - közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.

(2) A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és - ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap értesítést - a levont és visszatartott összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(3) A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság a munkáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja őt, hogy a levonást folytassa, de a levont összeget újabb értesítésig ne fizesse ki.

(4) Ha a letiltó végzés elleni fellebbezés esetén a másodfokú bíróság helyben hagyta a végzést, az elsőfokú bíróság a munkáltatót arra hívja fel, hogy a levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(5) Ha a letiltás kérdésében hozott végzés elleni fellebbezés alapján a másodfokú bíróság megváltoztatta a végzést, a másodfokú bíróság - a végrehajtási kérelem alapossága esetén - a letiltást a határozatában mondja ki, és azt 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.

(6) A munkáltató köteles a (4) bekezdés szerinti felhívás, illetőleg az (5) bekezdés szerinti határozat kézhezvétele után a letiltó végzésben, illetőleg a bíróság határozatában feltüntetett, az adós munkabéréből levont összeget haladéktalanul kifizetni a végrehajtást kérőnek, és köteles a végrehajtást a továbbiakban is foganatosítani.

26. § Kizárólag közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha a) ezt kívánta a végrehajtást kérő, b) a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt

folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.

27. § Elsősorban közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha a) a végrehajtást kérő járulék nélkül számított követelése (főkövetelés) a

társadalombiztosítási jogszabály szerint a munkaviszony alapján megállapított saját jogú öregségi nyugdíj (a továbbiakban: öregségi nyugdíj) legalacsonyabb összegét nem haladja meg, vagy

b) a bíróság a 7. §-ban foglaltakra tekintettel a közvetlen letiltást tartja indokoltnak.

Közvetlen bírósági felhívás

28. § (1) A bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelezte, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak.

Netjogtár

16. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2) A bíróság a tartásdíj fizetésére kötelező határozat rendelkező részét a határozat meghozatalától számított 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.

(3)1

1 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § e).

A másodfokú bíróság közvetlen felhívást akkor bocsát ki, ha az elsőfokú bíróság elutasító határozatával ellentétben tartásdíjat állapított meg, illetőleg, ha az elsőfokú bíróság által megállapított tartásdíj összegét vagy a teljesítésre vonatkozó rendelkezését módosította. Ez megfelelően irányadó a Kúriára is, ha a tartásdíjat felülvizsgálati kérelem alapján állapította meg, illetőleg módosította.

(4) E § szerinti eljárásnak akkor van helye, ha azt a jogosult kérte. E kérelem lehetőségéről a bíróság köteles a jogosultat tájékoztatni.

Egyéb rendelkezések

29. § Nincs helye közvetlen letiltásnak és felhívásnak, ha a bíróság a követelésre vonatkozólag korábban más végrehajtható okiratot állított ki.

30. § (1) A közvetlen letiltás és felhívás a végrehajtási lappal, illetőleg a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal esik egy tekintet alá. Ahol a törvény a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban a végrehajtót említi, ott helyette a közvetlen letiltást, felhívást kibocsátó bíróságot kell érteni.

(2) Ha a közvetlen letiltást, felhívást követően az ügyben további intézkedés szükséges, ez az ügyben eljáró elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik.

31. § (1)2

2 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 11. §.

Ha a végrehajtást kérő (a jogosult) bejelentette, hogy a közvetlen letiltás, felhívás nem vezetett a követelés kielégítésére, és az adós egyéb vagyontárgyát kívánja végrehajtás alá vonni, a bíróság kiállítja a megfelelő végrehajtható okiratot.

(2)3

3 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 11. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Az (1) bekezdésben foglalt esetben a bíróság a végrehajtható okirattal együtt a korábban hozott közvetlen letiltást tartalmazó végzésének, illetőleg közvetlen felhívást tartalmazó határozatának kiadmányát is megküldi a végrehajtónak.

31/A. §4

4 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXXXVI. törvény 30. § b). Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

Előzetes eljárás5

5 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 12. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

31/B. §6

6 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXIV. törvény 65. § (2). Hatálytalan: 2007. VI. 21-től.

Intézkedések az Európai Unió tagállamaiban történő végrehajtás érdekében7

7 Megállapította: 2005. évi XLI. törvény 3. §. Hatályos: 2005. VI. 4-től.

31/C. §8

8 Megállapította: 2008. évi XXXIX. törvény 5. §. Hatályos: 2008. XII. 12-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

(1)9

9 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 47. § 1.

Az elsőfokon eljárt bíróság kérelemre kiállítja a) a 44/2001/EK tanácsi rendelet V. melléklete szerinti tanúsítványt, b) a 2201/2003/EK tanácsi rendelet I. és II. melléklete szerinti igazolást, c) a 805/2004/EK rendelet I. és II. melléklete, valamint IV. és V. melléklete

szerinti tanúsítványt, d) a 861/2007/EK rendelet IV. melléklete szerinti tanúsítványt,

Netjogtár

17. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

e)1

1 Beiktatta: 2010. évi CXXVII. törvény 8. § (1). Hatályos: 2011. VI. 18-tól.

a 4/2009/EK tanácsi rendelet I. és II. melléklete szerinti kivonatot, f)2

2 Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 3. § (1). Hatályos: 2013. VII. 21-től.

a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Luganóban 2007. október 30. napján aláírt Luganói Egyezmény V. melléklete szerinti igazolást,

g)3

3 Beiktatta: 2014. évi LXXIII. törvény 3. § (4). Hatályos: 2015. I. 10-től.

az 1215/2012/EU rendelet 53. cikke szerinti tanúsítványt az 1215/2012/EU rendelet I. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával,

h)4

4 Beiktatta: 2015. évi LXXI. törvény 15. § (2). Hatályos: 2015. VIII. 17-től.

a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti tanúsítványt az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 1. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával,

i)5

5 Beiktatta: 2015. évi LXXI. törvény 15. § (2). Hatályos: 2015. VIII. 17-től.

a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikkének (2) bekezdése szerinti tanúsítványt az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával.

(2) A közokiratot kiállító hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróság, ha pedig a közokiratot közjegyző állította ki, továbbá a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség esetén a közjegyző kérelemre kiállítja6

6 Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (8). Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

a) a 44/2001/EK tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti tanúsítványt, b)7

7 Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (8). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).

a 805/2004/EK rendelet I-V. melléklete szerinti tanúsítványt, c)8

8 Beiktatta: 2010. évi CXXVII. törvény 8. § (2). Hatályos: 2011. VI. 18-tól.

a 4/2009/EK tanácsi rendelet III. és IV. melléklete szerinti kivonatot, d)9

9 Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 3. § (2). Hatályos: 2013. VII. 21-től.

a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Luganóban 2007. október 30. napján aláírt Luganói Egyezmény VI. melléklete szerinti igazolást,

e)10

10 Beiktatta: 2014. évi LXXIII. törvény 3. § (5). Hatályos: 2015. I. 10-től.

az 1215/2012/EU rendelet 60. cikke szerinti tanúsítványt az 1215/2012/EU rendelet II. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával,

f)11

11 Beiktatta: 2015. évi LXXI. törvény 15. § (3). Hatályos: 2015. VIII. 17-től.

a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti tanúsítványt az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 1. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával,

g)12

12 Beiktatta: 2015. évi LXXI. törvény 15. § (3). Hatályos: 2015. VIII. 17-től.

a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikkének (2) bekezdése szerinti tanúsítványt az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával.

(3)13

13 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 47. § 1.

A 2201/2003/EK tanácsi rendelet III. és IV. melléklete szerinti, a láthatási jogokra és a gyermek visszavitelét elrendelő határozatokra vonatkozó igazolást az elsőfokon eljárt bíróság állítja ki:

a) hivatalból vagy bármelyik fél kérelmére a rendelet 41. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján (III. melléklet),

Netjogtár

18. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

b) hivatalból a rendelet 42. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján (IV. melléklet).

(4)1

1 Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (9). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).

Az 1896/2006/EK rendelet VII. melléklete szerinti formanyomtatványt az európai fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző állítja ki.

(5)2

2 Megállapította: 2014. évi LXXIII. törvény 3. § (6). Módosította: 2015. évi LXXI. törvény 15. § (5) a).

Az (1) bekezdés a), b), e), g) és h) pontja szerinti, valamint a (2) bekezdés a), c), e) és f) pontja szerinti tanúsítvány, igazolás és kivonat több alkalommal is kiállítható.

(6) A bíróság a (3) bekezdés szerinti igazolást kérelemre kijavítja; a kijavításról szóló végzést kézbesíti a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.

(7) A bíróság az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt a 805/2004/EK rendelet 10. cikkében foglaltak alapján kérelemre kijavítja, vagy visszavonja; a kijavításról és a visszavonásról szóló végzést kézbesíti a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.

A bírósági irat végrehajtói kézbesítése3

3 Beiktatta: 2004. évi LXV. törvény 7. § (2). Hatályos: 2004. VII. 15-től. Alkalmazására lásd még: ugyane törvény 17. § (2) a).

31/D. §4

4 Beiktatta: 2004. évi LXV. törvény 7. § (2). Hatályos: 2004. VII. 15-től. Alkalmazására lásd még: ugyane törvény 17. § (2) a).

(1)5

5 Módosította: 2017. évi CXXX. törvény 22. § b).

Ha a 15. §, valamint a 16. § a) és b) pontja szerinti határozat kézbesítése esetén a kézbesítési fikció beállt, az a fél, aki a határozat alapján végrehajtási kérelem előterjesztésére jogosult, a végrehajtói kézbesítés költségeinek megelőlegezésével kérheti, hogy a határozatot tartalmazó iratot önálló bírósági végrehajtó (e §-ban a továbbiakban: kézbesítési végrehajtó) kézbesítse a címzettnek.

(2)6

6 Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 43. § (1). Hatályos: 2007. VIII. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.

A végrehajtói kézbesítés költségére külön törvény szerinti költségkedvezmény nem vehető igénybe. A kézbesítés költségét a kézbesítést kérő fizeti meg; ha pedig az (1) bekezdés szerinti határozat alapján végrehajtás indul, a végrehajtói kézbesítés költségét - mint a végrehajtás kérésével kapcsolatos költséget - az adós viseli.

(3)7

7 Módosította: 2017. évi CXXX. törvény 22. § b).

A kézbesítési végrehajtó az iratot külön jogszabály rendelkezése szerint kézbesíti a címzettnek; a kézbesítés eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát megküldi annak a bíróságnak, amelynek eljárása során a határozatra vonatkozóan a kézbesítési fikció beállt, és a kézbesítés eredményéről a kézbesítést kérőt is értesíti.

(4) A kézbesítési végrehajtó - kérelemre - a címzett lakóhelyének, tartózkodási helyének, a címzett részére történő kézbesítés helyének felkutatása érdekében a 47. § szerinti megkeresések megtételére jogosult. A végrehajtó az eljárása során a címzettről beszerzett adatokról - kivéve a kézbesítés helyére vonatkozó adatot - nem tájékoztathatja a kézbesítést kérőt.

(5) A végrehajtói kézbesítést önálló bírósági végrehajtó, illetve helyette eljárva önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtójelölt végezheti.

Netjogtár

19. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(6)1

1 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 43. § (2). Hatályos: 2007. VIII. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.

Jogszabály az (1) bekezdésben foglalt iratokon kívül más irat e § szerinti végrehajtói kézbesítését is előírhatja; ilyen esetben jogszabály a kézbesítés eredményéről történő értesítésről e törvénytől eltérően rendelkezhet.

A közjegyző által elrendelt végrehajtásra vonatkozó különös rendelkezések2

2 Beiktatta: 2009. évi L. törvény 65. § (10). Hatályos: 2010. VI. 1-től.

31/E. §3

3 Beiktatta: 2009. évi L. törvény 65. § (10). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).

(1)4

4 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 4. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

Ha a bírósági végrehajtás elrendelésére a közjegyző rendelkezik hatáskörrel [16. § a) és i) pont, 23/C. §], a 11-12/A. §-ban, 18-19/A. §-ban, 31/D. §-ban, 32. §-ban, 35. §-ban, 47/A. §-ban, 49. §-ban, 50. §-ban a (4) bekezdés és az (5) bekezdés a) és d) pontjának kivételével, 51. §-ban, 56. §-ban, 89. §-ban, 172. §-ban, 179. §-ban, 180. §-ban a (3) és (4) bekezdés kivételével, 181. §-ban, 185. §-ban, 186. §-ban a (3) bekezdés kivételével, 189. §-ban, 190. §-ban, 200-201/A. §-ban és a 204/B. §-ban a bíróság alatt, a 39. §-ban a végrehajtást elrendelő bíróság alatt a közjegyzőt is érteni kell.

(2)5

5 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú. A közjegyző által hozott határozat a járásbíróság határozatával azonos hatályú.

(3)6

6 Módosítva: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § b) alapján.

A végrehajtási kérelem előterjesztéséért a közjegyzőnek díjat kell fizetni, melynek mértéke

a)7

7 Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § c).

végrehajtás elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint;

b)8

8 Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § d).

biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint;

c) ha az ügyérték nem állapítható meg, 5000 Ft. (4)9

9 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 4. § (2). Módosította: 2017. évi CXXX. törvény 22. § c).

Az ügyérték a végrehajtandó követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke; zálogjog érvényesítésére vonatkozó végrehajtási kérelem esetén ehhez a zálogjoggal biztosított követelés - eljárás megindulásakor fennálló, járulékok nélkül számított - értékét, ha pedig a zálogtárgy értéke ennél kisebb, a zálogtárgy értékét kell figyelembe venni. Az ügyérték megállapításánál a Pp. 21. és 22. §-át megfelelően alkalmazni kell. A díjat a végrehajtást kérő előlegezi és a végrehajtás elrendelése esetén az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli; azt végrehajtási költségként kell behajtani. A fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért járó díjról külön törvény rendelkezik.

(4a)10

10 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 4. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

Ha a végrehajtást kérő ugyanazon közjegyzői okirat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal [5. § (1) bekezdés] szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a (3) bekezdés szerinti díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 5000 Ft díjat kell adósonként megfizetni. A megfizetett összes díjat az adósokon egyenlő arányban kell behajtani.

Netjogtár

20. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(4b)1

1 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 4. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelmét a végrehajtás elrendelése tárgyában hozott határozat meghozatala előtt visszavonja, a díj mértéke a (3) bekezdésben meghatározott összeg

a) 10%-a, de legalább 5000 Ft vagy b) 50%-a, de legalább 5000 Ft, ha a kérelem visszavonására a hiánypótlás

vagy a jogutódlás tárgyában hozott határozat, vagy a hiányoknak a közjegyző által a 12. § (2) bekezdése szerinti pótlása után kerül sor.

(4c)2

2 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 4. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

Ha a közjegyző az ügyet átteszi, a végrehajtást kérő a végrehajtási díj helyett a közjegyzőnek az ügyben felmerült készkiadásait köteles megfizetni; ezt a költséget a végrehajtást kérő viseli.

(4d)3

3 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.

A zálogkötelezett a (4a) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető egyetemleges adóstársnak.

(5) A végrehajtás (biztosítási intézkedés) elrendeléséért további munkadíj, költségtérítés és illeték - ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét - nem számítható fel.

(6)4

4 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.

A közjegyző által foganatosítandó hirdetményi kézbesítésre az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7)5

5 Beiktatta: 2017. évi CXXXVI. törvény 29. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) és a végrehajtást elrendelő közjegyző a végrehajtás elrendelése során keletkezett adatokat kezeli. A MOKK az elrendelt végrehajtási ügyre vonatkozó adatokat a számítástechnikai rendszerén keresztül elektronikus úton továbbítja a Kar hivatali szerve részére.

31/F. §6

6 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXX. törvény 79. § b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.

III. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI

A végrehajtás foganatosításának megkezdése

32. § (1)7

7 Megállapította: 2017. évi LXI. törvény 3. § (1). Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 29. § (15) b), 2017. évi CXCVII. törvény 47. § 2.

A bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okirat másolatát - a 10. § c)-l) pontjában említett végrehajtható okirat kivételével - elektronikus úton megküldi a Kar hivatali szervének. A közjegyző a végrehajtható okirat - a 10. § b) pontjában említett végrehajtható okirat esetén kizárólag a végrehajtási záradék - másolatát a MOKK számítástechnikai rendszerén keresztül küldi meg elektronikus úton a Kar hivatali szervének. Az ügyelosztás szabályaira figyelemmel a Kar hivatali szerve tájékoztatása alapján a bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot - a 10. § c)-l) pontjaiban említett végrehajtható okiratok kivételével - közvetlenül megküldi az adós lakóhelye, illetőleg székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek.

Netjogtár

21. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2) A végrehajtható okiratot az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti végrehajtóhoz kell eljuttatni, ha

a) ezt kívánta a végrehajtást kérő, vagy b) az (1) bekezdés az adós lakóhelye, illetőleg székhelye hiányában nem

alkalmazható. (3)1

1 Megállapította: 2017. évi CXXXVI. törvény 29. § (3). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A végrehajtást kérő kérelmére az egyik adóstárssal szemben elrendelt, illetve elrendelésre kerülő végrehajtás foganatosítására az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes végrehajtó részére kell megküldeni az egyetemlegesen felelős többi adóstárssal, a zálogkötelezettel és a kezessel szemben kiállított végrehajtható okiratot is.

33. §2

2 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 13. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)3

3 Megállapította: 2017. évi LXI. törvény 4. §. Hatályos: 2017. VI. 23-tól.

Ha a végrehajtás foganatosítását megkezdő végrehajtó (a továbbiakban: ügygazda végrehajtó) székhelye szerinti fővároson, illetőleg megyén (a továbbiakban együtt: megye) kívül válik szükségessé helyszíni eljárási cselekmény foganatosítása, az ügygazda végrehajtó megküldi a végrehajtható okirat másolatát és a szükséges iratokat elektronikus úton a Kar hivatali szervének, amely továbbítja az ügyelosztás szabályaira figyelemmel az eljárási cselekmény foganatosításának helye szerint illetékes azon végrehajtónak (232., 255/A. §) vagy a végrehajtói iroda azon végrehajtó tagjának, akinek a székhelye a cselekmény foganatosításának helye szerinti megyében van (a továbbiakban: megkeresett végrehajtó).

(1a)4

4 Beiktatta: 2017. évi CXXXVI. törvény 29. § (4). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ingatlan kiürítése iránt az ingatlan értékesítését végző ügygazda végrehajtó intézkedik, ha az értékesített ingatlan a székhelye szerinti megyén kívül található.

(2) A megkeresett végrehajtó az eljárási cselekményeket foganatosítja, és a keletkezett iratokat a készkiadásairól készült költségelszámolással együtt megküldi az ügygazda végrehajtónak.

(3) Ha az eljárási cselekmények folytatása egyidejűleg több helyszínen, illetve több megye területén szükséges, az ügygazda végrehajtó több végrehajtót is megkereshet az eljárás lefolytatására. A megkeresett végrehajtók munkájának összehangolásáról az ügygazda végrehajtó gondoskodik.

(4) A feleknek az előlegezett költségeket az ügygazda végrehajtó részére kell megfizetniük, a végrehajtás során befolyt összegeket az ügygazda végrehajtó részére kell átadni, illetve az ő letéti számlájára kell befizetni. Az ügyben az ügygazda végrehajtó állítja ki a díjjegyzéket, és gondoskodik a megkeresett végrehajtó költségeinek megtérítéséről.

Költség

34. § (1)5

5 Végre nem hajtható módosítására lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 45. § (1) a).

A végrehajtás során felmerülő költséget - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.

(2)6

6 Megállapította: 2017. évi CXXX. törvény 20. § (4). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A szakértő és szakértő-becsüs közreműködésével és az árverés közhírré tételével felmerülő költségeket az köteles előlegezni, aki ezeket az intézkedéseket kérte. A költségekre a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog nem vehető igénybe.

Netjogtár

22. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(3) Az állam által előlegezett végrehajtási költséget behajthatatlanság esetén az állam viseli.

(4)1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A felek az általuk előlegezett költség összegét kötelesek a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni.

(5)2

2 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 14. § (2). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § f).

Ha az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Ennek keretében a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a törvényszéki végrehajtó helyszíni eljárása, illetve a tanú díja fejében járó költségátalányt köteles befizetni a megfelelő számlára, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget pedig köteles a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni. Ennek elmulasztása esetén ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel.

(6)3

3 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A végrehajtó a gyermektartásdíj végrehajtására irányuló ügyekben az előleg bevárása nélkül köteles eljárni. Az előleg folyósítására köteles szerv az eljárás befejezésekor a végrehajtó díjjegyzéke alapján soron kívül megfizeti részére a végrehajtás során befolyt összegből nem fedezhető díját és költségeit.

(7)4

4 Beiktatta: 2017. évi CXXXVI. törvény 29. § (5). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A költségek állam általi előlegezése feltételeinek fennállása esetén a Kar hivatali szerve a 217. § alapján végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtó díj- és költségfelszámítása ellen.

34/A. §5

5 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 15. §. Hatályos: 2001. IV. 1-től.

(1)6

6 Megállapította: 2016. évi CIV. törvény 24. § (1). Hatályos: 2017. I. 1-től.

A Kart az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer fenntartásának, az ezzel kapcsolatos igazgatási és nyilvántartási tevékenység végzésének, továbbá a Kar hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátásának érdekében; az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium) az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer feletti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos feladatai, továbbá a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt egyéb közfeladatok ellátásának érdekében az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyek után általános költségátalány illeti meg.

(2)7

7 Megállapította: 2016. évi CIV. törvény 24. § (1). Módosította: 2017. évi LXXII. törvény 16. § 1.

Az önálló bírósági végrehajtó az adóstól a behajtott követelésen felül, a végrehajtási költségekkel együtt hajtja be az általános költségátalányt, és azt befizeti, vagy átutalja a Kar hivatali szervének. Az általános költségátalány 35%-a a minisztérium bevétele, amit a Kar hivatali szerve utal át a minisztériumnak. A költségátalány összegének elszámolása és kielégítése a 164. § szerint történik.

(3)8

8 Módosította: 2017. évi LXXII. törvény 16. § 2.

Az általános költségátalány mértéke 400 000 Ft alatti végrehajtási ügyérték esetén ügyenként 1000 Ft, 400 000 Ft feletti végrehajtási ügyérték esetén az ügyérték 1%-a.

Jegyzőkönyv

Netjogtár

23. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

35. § (1)1

1 Az utolsó mondatot beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 16. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A végrehajtó a helyszíni eljárásáról, továbbá a jogszabályban meghatározott más végrehajtási cselekményekről jegyzőkönyvet készít. A helyszíni eljárásról a jegyzőkönyvet a helyszínen kell elkészíteni. A végrehajtó akadályoztatása esetén a jegyzőkönyv máshol is elkészíthető, ilyenkor a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elkészítés helyét és azt, hogy a végrehajtó milyen okból nem tudta a helyszínen elkészíteni a jegyzőkönyvet.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a)2

2 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 16. § (2). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

a felek és a jelen levő más érdekeltek (a felek képviselői, ügygondnok, zárgondnok, tanú, az adóssal együtt lakó nagykorú családtag stb.) nevét és lakóhelyét, valamint a végrehajtó és a jogi képviselő nevét és irodájának címét,

b) az eljárás helyét és idejét, c) a végrehajtandó követelés jogcímét és összegét (tárgyát), d) a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) megnevezését, továbbá a

végrehajtható okirat megnevezését és ügyszámát, e) a végrehajtási cselekmény leírását, f) a felek és más érdekeltek kérelmét és észrevételét, g) a törvényben meghatározott egyéb adatokat és körülményeket. (3) A jegyzőkönyvet a végrehajtó, a végrehajtási cselekménynél jelen levő

felek és más érdekeltek aláírják. Az aláírás megtagadását és ennek okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(4)3

3 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 16. § (3). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A végrehajtó a tanú és a zárgondnok lakóhelyét - kérelmére - nem tünteti fel a jegyzőkönyvben, hanem a lakóhelyet feljegyzi, és a feljegyzést az iratok között zárt borítékban helyezi el, arról csak a bíróság és a büntetőügyben eljáró hatóság részére ad felvilágosítást.

(5)4

4 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 16. § (3). Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 47. § 3.

A végrehajtó az eljárási cselekményről a jegyzőkönyvön kívül indokolt esetben kép- és hangfelvételt is készíthet. A végrehajtó a felvételeket az iratoktól elkülönítve, az ügy irattárba helyezésétől számított 5 évig tárolja, ezt követően azokat megsemmisíti. A felvételeket a végrehajtó csak a bíróság és a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé a felvételekbe való betekintést.

Végrehajtási iratok elektronikus kézbesítési rendszere5

5 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 6. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

35/A. §6

6 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 6. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

(1)7

7 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 5.

Az önálló bírósági végrehajtó (a 35/A-35/D. § alkalmazásában: végrehajtó) az e törvényben meghatározott egyes végrehajtói iratok kézbesítése és iratbetekintés biztosítása során a Kar hivatali szervének a végrehajtók, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető, országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: kézbesítési rendszer) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el.

Netjogtár

24. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2)1

1 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

Az e törvényben meghatározott végrehajtási iratok adattartama és egyes eljárási cselekmények megtételének ténye a kézbesítési rendszerbe kerül bevitelre, illetve rögzítésre. A kézbesítési rendszerben - a felek eljárási jogainak érvényesülése, azok gyakorlásának egyszerűsítése, gyorsítása érdekében - rögzített adatokat a végrehajtó és a Kar hivatali szerve kezeli.

(3) A kézbesítési rendszer titkosítással biztosítja, hogy az adott ügyben keletkezett és a kézbesítési rendszerben kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja. E törvény alkalmazásában titkosítás a közölt információ, adat hozzáférhetetlenné tétele azzal, hogy az csak valamely előre meghatározott vagy meghatározható műszaki megoldás alkalmazásával válik elérhetővé. Az iratbetekintés keretében megismert iratokról vélelmezni kell, hogy azok adatai megegyeznek a kézbesítési rendszerben kezelt iratok adataival.

(4) A kézbesítési rendszer a felhasználók számára fenntartott műveletek elvégzését a felhasználók azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. A kézbesítési rendszerben a beadványok adatainak rögzítését - azonosítását követően - a végrehajtó (végrehajtói iroda) alkalmazottja is végezheti.

(5)2

2 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

A Kar hivatali szerve 30 napig őrzi a kézbesítési rendszerben rögzített, kézbesítendő és kézbesített iratokat, 10 évig pedig a feladás és a kézbesítés igazolásához szükséges elektronikus tértivevényeket, valamint a kézbesítendő és kézbesített iratok adatainak leírását, tulajdonságaik rögzítését szolgáló adatokat (metaadatok).

(6)3

3 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3., 2017. évi CXXX. törvény 22. § b).

A kézbesítendő iratokat a kézbesítéstől, illetve a kézbesítési fikció beálltától számított 30 nap elteltével törölni kell. A kézbesítési rendszer útján előállított elektronikus iratokat archiválni kell, a Kar hivatali szerve az archivált elektronikus iratokat 10 évig megőrzi.

(7) A kézbesítési rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a) a végrehajtó által meghatározott címzettek részére kézbesítendő

elektronikus közokiratot a kézbesítési rendszer felhasználói felületén keresztül, hivatalos elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a meghatározott címzetti kör tagjai részére küldje meg;

b) az a) pont szerinti címzettek által a végrehajtónak kézbesítendő iratot a kézbesítési rendszer felhasználói felületén keresztül és minősített elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a címzett végrehajtó részére küldje meg.

(8) A kézbesítési rendszernek alkalmasnak kell lennie a (7) bekezdés szerint kézbesítendő iratok informatikai megfelelőségének ellenőrzésére, és annak során a hibák megjelölésével a kijavításra történő automatizált felszólításra.

35/B. §4

4 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 6. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

(1) A kézbesítési rendszer - kivéve az üzemszerű karbantartás idejét - folyamatosan elérhető.

(2)5

5 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 6.

A kézbesítési rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a kézbesítési rendszer a végrehajtókat elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó, egyéb felhasználókat pedig a kézbesítési rendszer igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti.

Netjogtár

25. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(3) A törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, a kézbesítési rendszerben felmerült üzemzavar akadályozta a kézbesítési rendszer működését.

(4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni a kézbesítési rendszerben végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek a kézbesítési rendszer szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák.

Elektronikus kapcsolattartás a végrehajtás foganatosítása során1

1 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 6. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

35/C. §2

2 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 6. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

(1)3

3 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 7.

A végrehajtó a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton tart kapcsolatot a féllel, a végrehajtási eljárás egyéb résztvevőjével, más végrehajtóval, a Karral, bírósággal, megkeresett hatósággal, személlyel vagy szervezettel (a továbbiakban ezen alcím alatt: fél), ha azt a fél igényli és a kézbesítési rendszer felhasználási szabályzatát írásban elfogadta, vagy ha azt a fél számára törvény kötelezővé teszi.

(2) A fél, illetve, aki a végrehajtóval való kapcsolattartásra jogszabály alapján köteles, a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton jogosult kapcsolatot tartani a végrehajtóval, a törvényben meghatározott, elektronikus kapcsolattartásra köteles felhasználó pedig a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton tart kapcsolatot a végrehajtóval.

(3) Az elektronikus kapcsolattartás során a feladó felhasználó az iratot a kézbesítési rendszer igénybevételével kézbesítteti a címzett felhasználónak.

(4)4

4 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 8.

A kézbesítési rendszer felhasználási szabályzata a Karra, a végrehajtóra, és az elektronikus kapcsolattartásra köteles felhasználóra külön elfogadás nélkül kötelező, egyéb felhasználóra pedig annak kifejezett, írásbeli elfogadásával válik kötelezővé.

(5) Nem tartozik e § hatálya alá az elektronikus árverési rendszer, valamint a fizetési meghagyás alapján kiállított végrehajtható okiratok végrehajtónak történő megküldésére szolgáló elektronikus rendszer útján történő kapcsolattartás.

35/D. §5

5 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 6. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

(1) Az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, elektronikus iratba foglalt kérelmet és annak jogszabályban meghatározott mellékleteit a kézbesítési rendszer felhasználói szabályzatának elfogadása mellett bárki előterjeszthet a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelem teljesítéseként rögzíti a kézbesítési rendszerben az elektronikus kapcsolattartásra jogosult fél:

a)6

6 Megállapította: 2014. évi LXXIII. törvény 3. § (8). Hatályos: 2015. I. 10-től.

természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, személyazonosító okmányának típusát és számát, valamint törvényes képviselőjének nevét, lakóhelyét és személyazonosító okmányának típusát, számát; szervezet esetében elnevezését, székhelyét, a nyilvántartását vezető hatóság elnevezését, nyilvántartási számát, valamint a képviselőjének nevét, lakóhelyét és személyazonosító okmányának típusát, számát;

b) kézbesítési rendszer használatához szükséges felhasználói nevét és jelszavát;

Netjogtár

26. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

c) kézbesítési rendszer által küldött értesítések fogadására szolgáló elektronikus levelezési címét.

(2)1

1 Megállapította: 2014. évi LXXIII. törvény 3. § (9). Hatályos: 2015. I. 10-től.

A végrehajtó a kérelem teljesítése előtt a 47/A. § szerint ellenőrzi a személyazonosság és a lakóhely igazolására szolgáló személyazonosító okmány száma alapján annak érvényességét és adatainak valódiságát. Ha a fél nem szolgáltatja az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, vagy a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a végrehajtó a kérelem teljesítését megtagadja.

(3)2

2 Megállapította: 2016. évi CXXI. törvény 13. § (1). Hatályos: 2016. XI. 26-tól.

A kézbesítési rendszer használatához szükséges, hogy a felhasználó rendelkezzen a legalább fokozott biztonságú aláírás létrehozásra képes aláírást létrehozó eszközzel, időbélyegző-szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel, továbbá titkosító és hitelesítési tanúsítvánnyal.

(4) A fél köteles az (1) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni.

(5) A végrehajtó kérelemre rögzíti a kézbesítési rendszerben annak tényét, ha a fél nem kíván a továbbiakban elektronikus kapcsolattartást igényelni.

(6) Az elektronikus kapcsolattartást igénylők (1) bekezdésben foglalt adatait az ügyben eljáró végrehajtó ismerheti meg; az adatok pedig annak a bíróságnak, nemzetbiztonsági szolgálatoknak és büntetőügyben eljáró hatóságnak továbbíthatók, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére és megjelöli annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

(7) A végrehajtó tájékoztatja a felet az első kapcsolatfelvétel alkalmával az elektronikus kapcsolattartás és az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről.

(8) A végrehajtó a fél kérelmére az elektronikus kapcsolattartási szabályok alkalmazása esetén is engedélyt adhat a papír alapú írásbeli kapcsolattartásra, ha az iratok kézbesítése - az iratok nagy terjedelme miatt - más módon nem vagy csak jelentős költségráfordítással lenne lehetséges.

Kézbesítés

36. § (1)3

3 Megállapította: 2017. évi CXXXVI. törvény 29. § (6). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A végrehajtó a végrehajtható okiratot postán kézbesíti az adósnak. (2)4

4 Megállapította: 2017. évi CXXXVI. törvény 29. § (6). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a végrehajtást kérő kívánja, a végrehajtó a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot az adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre.

(3) Ha az adós távolléte miatt a végrehajtható okiratot nem lehetett a helyszínen átadni, ez a végrehajtás foganatosítását nem gátolja. Ilyenkor a végrehajtható okiratot a végrehajtási cselekményről készített jegyzőkönyvvel együtt postán kell kézbesíteni az adósnak.

Netjogtár

27. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(4)1

1 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 7. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

A végrehajtó a végrehajtható okirat adatai és az adós lakóhelyéről, tartózkodási helyéről, székhelyéről, telephelyéről beszerzett adatok alapján, a végrehajtási költség megelőlegezésétől és az átadáshoz, kézbesítéshez szükséges adatok beszerzésének időpontjától számított 15 napon belül intézkedik a végrehajtható okirat átadása vagy kézbesítése iránt.

37. § (1)2

2 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 17. §.

A végrehajtható okiratot és az egyéb végrehajtási iratokat - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.

(2)3

3 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 17. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A végrehajtó az (1) bekezdésben említett iratokat személyesen is kézbesítheti, ilyenkor a kézbesítésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az eljárás eredménytelensége esetén az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

37/A. §4

4 Beiktatta: 2004. évi LXV. törvény 8. §. Módosította: 2017. évi CXXX. törvény 22. § d).

A végrehajtás során kézbesítési kifogás előterjesztésének - kivéve a Pp. 140. §-ában foglalt esetet - nincs helye.

37/B. §5

5 Beiktatta: 2005. évi XXXVI. törvény 7. §. Hatályos: 2005. V. 28-tól.

(1) Ha a végrehajtást kérő belföldön lakóhellyel nem rendelkezik, a végrehajtási kérelem benyújtásával egyidejűleg kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott ügyvéd, valamint magyarországi székhellyel, illetve lakóhellyel rendelkező szervezet vagy természetes személy egyaránt lehet. A végrehajtási kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízását, illetve a megbízatás elfogadását igazoló okiratot. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a végrehajtási eljárásban keletkezett, a végrehajtást kérő részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa.

(2) Amennyiben a végrehajtást kérő részére szóló irat az (1) bekezdésben meghatározott módon kerül kézbesítésre, azt a kézbesítési megbízott által történő átvételt követő ötödik napon kell a végrehajtást kérő részére kézbesítettnek tekinteni.

(3)6

6 Módosította: 2017. évi CXXX. törvény 22. § e).

Amennyiben a végrehajtást kérő kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet, az iratot hirdetmény útján kell kézbesíteni. A Pp. 145. § (3) és (6) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4)7

7 Megállapította: 2017. évi CXXX. törvény 20. § (5). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A kézbesítési megbízottra vonatkozó, a Pp. 143. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés a végrehajtási eljárás során megfelelően irányadó.

37/C. §8

8 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 8. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

(1) A végrehajtó a végrehajtás foganatosítása során keletkezett iratokat - ha a kézbesítési rendszer használata e törvény szerint kötelező - a kézbesítési rendszer igénybevételével elektronikus úton kézbesíti.

(2) A kézbesítési rendszer az irat feladásának tényéről elektronikus okirati formában

a) a feladó számára a feladást tanúsító elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és megküldi a feladó elektronikus levélcímére;

b) a címzett számára elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és megküldi a címzett elektronikus levélcímére.

Netjogtár

28. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(3) A kézbesítési rendszer az irat átvételének tényéről elektronikus okirati formában a feladó számára az átvételt tanúsító, elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és megküldi a feladó elektronikus levélcímére.

(4)1

1 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

A Kar hivatali szerve a kézbesítési rendszer működtetése során a) a kézbesítési rendszerben kézbesítendő és kézbesített elektronikus

iratoknak, b) a feladás és a kézbesítés igazolásához, a feladásról szóló értesítéshez

szükséges elektronikus tértivevényeknek, valamint c) a kézbesítendő és kézbesített elektronikus iratok metaadatainak

elkülönített elhelyezésére szolgáló tárhely fenntartásával biztosítja a felhasználók számára a kézbesítési rendszerben rögzített iratok és értesítések megismerésének lehetőségét.

(5) Az irat átvételének napja az a nap, amikor a címzett az iratot tartalmazó dokumentumnak a kézbesítési rendszerből való letöltésének feltételéül szolgáló tértivevényen az átvételt igazoló tértivevényt kitölti és elektronikus aláírásával, valamit időbélyegzővel látja el.

(6)2

2 Módosította: 2017. évi CXXX. törvény 22. § f).

Ha a címzett az iratot a kézbesítési rendszerben részére fenntartott tárhelyen való elhelyezésétől és az erről szóló értesítés elektronikus levélcímére történő elküldésétől számított ötödik munkanapon sem veszi át, a következő munkanapon az iratot kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési fikció). A kézbesítési fikció beálltáról a kézbesítési rendszer a címzett és a feladó részére értesítést helyez el a részükre fenntartott tárhelyeken, valamint a címzett részére a titkosított küldeményt közvetlenül is megküldi.

(7) A címzett a neki szóló iratot a kézbesítési rendszerben az őrzési időn belül nyithatja meg.

(8) A végrehajtó az elektronikusan kézbesítendő, de papír alapon rendelkezésre álló iratok másolatát hivatalos elektronikus irattá alakítja és intézkedik azok a kézbesítési rendszeren keresztül történő elektronikus kézbesítéséről; illetve a papír alapon kézbesítendő, de elektronikusan rendelkezésre álló iratok másolatát a kézbesítési rendszerből a végrehajtó egyedileg nyomtatja ki és intézkedik azok papír alapú kézbesítéséről.

(9)3

3 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 9.

A kézbesítési rendszer üzemeltetési költségei a Kart terhelik, a felhasználók számára annak használata ingyenes.

A végrehajtást kérő részvétele az eljárásban

38. § (1)4

4 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 18. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A végrehajtást kérő részt vehet a végrehajtási eljárási cselekmények foganatosításánál, az adós és más személyek sem akadályozhatják meg a végrehajtást kérőt e jogának gyakorlásában.

(2) Ha a végrehajtást kérő kívánja, őt a végrehajtási eljárási cselekmények időpontjáról előzetesen értesíteni kell.

Változás a felek személyében

Netjogtár

29. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

39. § (1) Ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult bíróság (hatóság), ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derült ki, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében - szükség esetén a felek és a jogutódok meghallgatása és bizonyítás után - végzéssel (határozattal) dönt.

(1a)1

1 Beiktatta: 2018. évi XCI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2019. I. 1-től.

A jogutódlás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye. (2) Ha a végrehajtó tudomást szerzett a felek személyében történt

változásról, a végrehajtási ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(3) Ha a végrehajtó a végrehajtás foganatosítása előtt az adós haláláról szerzett tudomást, erről tájékoztatja a végrehajtást kérőt, és az ügyet a jogutódlás kérdésében való döntés végett az ő kívánságára terjeszti be a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(4) Ha a végrehajtó a végrehajtás foganatosításakor szerzett tudomást az adós haláláról, és az adós hagyatékában végrehajtás alá vonható vagyontárgy van, a végrehajtó a végrehajtást foganatosítja, az adós ismeretlen jogutóda részére ügygondnokot rendel, és az iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(5) A (4) bekezdésben említett esetben a lefoglalt vagyontárgy a bíróság döntése után és attól függően értékesíthető. A romlandó dolgot ilyenkor is azonnal értékesíteni kell.

(6) Ha a végrehajtó a végrehajtást kérő haláláról szerzett tudomást, és a jogutódja ismeretlen, a behajtott összeget bírósági letétbe helyezi.

A követelés megszűnésének és csökkenésének bejelentése

40. §2

2 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 19. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) A végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak, köteles egyúttal a végrehajtó felhívásának megfelelően a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket is megfizetni.

(2) A végrehajtást kérő felelős a bejelentés elmulasztásából eredő költségért és kárért, valamint a 34. § (5) bekezdésében említett összegek meg nem fizetéséért.

41. §3

3 Megállapította: 2017. évi CXXX. törvény 21. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, vagy arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak. A végrehajtást kérőt figyelmeztetni kell a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre.

(2) Ha a végrehajtást kérő az adós (1) bekezdés szerinti állítását elismerte, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött.

Netjogtár

30. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(3) Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a 34. § (5) bekezdésében említett összegek megfizetésére akkor is, ha őt költségkedvezmény illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást.

(4) Az (1)-(3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a követelés csak részben alaptalan, részben szűnt meg vagy az elévülés csak részben következett be.

(5) Ha a végrehajtást kérő az adós (1) bekezdés szerinti állítását nem ismerte el, az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.

Az eljárás időpontja

42. § (1)1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 21. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A végrehajtási cselekményeket - vasárnap és munkaszüneti nap kivételével - bármely napon, reggel 6 óra és este 10 óra között lehet elvégezni.

(2) A végrehajtó munkaszüneti napon, továbbá reggel 6 óra előtt és este 10 óra után akkor járhat el, ha erre a végrehajtást foganatosító bíróság elnöke írásban engedélyt adott.

Helyszíni kényszercselekmények

43. § (1) A végrehajtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós

a) lakását és egyéb helyiségét, b) bármely vagyontárgyát, c) gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait. (2) A végrehajtás során személymotozásnak nincs helye. 44. §2

2 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 22. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni. A végrehajtó bármely más eljárási cselekmény lefolytatásánál is alkalmazhat tanút.

(2) Ha az ingatlan vagy a helyiség felnyitása csak a zár vagy lakat eltávolításával lehetséges, a végrehajtó az új zár, lakat kulcsát az ingatlan fekvése szerinti rendőrkapitányságon helyezi el, ahol azt az adós vagy a vele együtt lakó nagykorú családtagja átveheti.

(3) Az adós hatóság által lezárt lakásában vagy helyiségében a végrehajtó a lezárást elrendelő hatósággal egyeztetett időpontban foganatosítja az eljárási cselekményeket.

Netjogtár

31. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

45. §1

1 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 9. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

(1) A végrehajtó intézkedésével szembeni ellenszegülés esetén a végrehajtó tájékoztatja az ellenszegülést megvalósító személyt az ellenszegülés esetén követendő eljárásról és az ellenszegülés következményeiről, és közvetlenül a legközelebbi, általános rendőri feladatokat ellátó helyi rendőri szervhez fordul, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett a végrehajtó intézkedésének befejezéséig.

(2) Ellenszegülésnek minősül, ha a jogszerű végrehajtói intézkedéssel érintett személy

a) nem veti alá magát a végrehajtói intézkedésnek és fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni, vagy

b) a végrehajtói intézkedés során a számára jogszerűen adott végrehajtói utasításokat nem hajtja végre, és ezzel akadályozza a végrehajtói intézkedést.

(3) A végrehajtó a rendőrség közreműködését a következő adatokkal tünteti fel a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvben:

a) intézkedés alá vont személy neve, anyja neve, születési ideje és helye, valamint személyazonosításra alkalmas okiratának száma vagy arra való utalás, hogy ezen adatok megállapítására irányuló intézkedés milyen okból nem vezetett eredményre,

b) a rendőri intézkedés megtételének ténye és az alkalmazott kényszerítő eszköz megnevezése,

c) az ellenszegülés esetén követendő eljárásról és az ellenszegülés következményeiről történő tájékoztatás megtörténte,

d) egyéb lényeges jognyilatkozatok, körülmények. (4) A rendőri közreműködés jogszabályban meghatározott költségtérítésének

összege végrehajtási költség; azt előlegezni nem kell. A végrehajtó a közreműködő rendőri szerv igazolása és a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyv alapján megállapítja a költségtérítés összegét, és az erről szóló jegyzőkönyvet kézbesíti a feleknek.

(5) A rendőri szerv az intézkedéstől számított 8 napon belül megküldi a költségtérítés megállapításához szükséges igazolást a végrehajtó részére.

(6) A költségtérítés behajtott összegét a végrehajtó a közreműködő rendőri szerv székhelye szerinti megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság részére fizeti meg.

Rendbírság2

2 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 23. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

45/A. §3

3 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 23. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től. Lásd még: 2000. évi CXXXVI. törvény 182. § (2) f).

(1) A végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. A kiszabott rendbírság összege nem haladhatja meg a végrehajtási ügyértéket. Az adóssal szemben nem lehet rendbírságot kiszabni kizárólag abból az okból, hogy a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.

Netjogtár

32. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2) Ha a végrehajtó a bírságolás alapjául szolgáló körülményről szerez tudomást, a bírságolás kilátásba helyezésével haladéktalanul felhívja a jogsértőt kötelezettségeinek teljesítésére, illetve a magatartás abbahagyására. A végrehajtó a felhívást jegyzőkönyvben rögzíti, annak eredménytelensége esetén a szükséges iratok megküldésével indítványt tesz a bíróságnál a rendbírság kiszabására. A bíróság az indítvány tárgyában haladéktalanul végzést hoz, amelyet bírság kiszabása esetén a végrehajtónak és a megbírságoltnak, az indítvány elutasítása esetén a végrehajtónak kézbesít.

(3) Ha jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet bírságolása indokolt, a rendbírságot a jogi személlyel vagy szervezettel szemben és egyidejűleg a vezetőjével, illetve intézkedésre jogosult tagjával szemben is ki lehet szabni.

(4) A rendbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye. Ha a rendbírság kiszabására valamely kötelezettség elmulasztása miatt került sor, és a megbírságolt a fellebbezés előterjesztésével egyidejűleg igazolta, hogy kötelezettségének eleget tett, a bíróság a rendbírságot kiszabó végzését saját hatáskörben hatályon kívül helyezheti, kivéve, ha a mulasztással okozott sérelem a kötelezettség utólagos teljesítésével nem orvosolható.

(5) A bíróságnak a jogerősen kiszabott rendbírságról szóló értesítése végrehajtható okirat, amelyet a rendbírságot kiszabó bíróság a végrehajtónak küld meg. Ha az adós a megbírságolt, és a rendbírság kiszabására az eljárás befejezését megelőzően került sor, a rendbírság behajtását a végrehajtó az alapügyben foganatosítja.

(6) A rendbírság behajtása esetén a végrehajtót előleg nem illeti meg, a végrehajtás költségét a megbírságolt viseli. A behajtott rendbírság összegét a végrehajtó a bírósági gazdasági hivatal számlájára fizeti be.

(7)1

1 Hatályba léptette 2002. IV. 1-től: 2001. évi CXXI. törvény 88. § (5). Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 47. § 4.

Ha a bírságolás eredménytelennek bizonyult, a végrehajtó ezt jelzi a bíróságnak, amely intézkedik a megbírságolt feljelentése iránt. Ugyanígy jár el a bíróság, ha saját hatáskörben észleli a feljelentésre alapot adó körülményt.

(8)2

2 Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 4. §. Hatályos: 2013. VII. 21-től.

A bíróság az (1) bekezdéstől eltérően a lefoglalt gépjármű becsértékének megfelelő összegű rendbírságot szab ki az adóssal szemben, ha az adós nem tesz eleget a 103. § (8) bekezdése alapján használt gépjárműnek az árverés megtartása érdekében történő rendelkezésre bocsátása érdekében kiadott végrehajtói felhívásnak.

Ügygondnok

46. § (1) A végrehajtó az adós részére ügygondnokot rendel, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós

a) lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, b) külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik, c) meghalt, és jogutóda ismeretlen. (2) Nincs szükség ügygondnokra, ha az adósnak képviselője van. (3)3

3 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 24. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Ha az adós cégnek van lefoglalható vagyontárgya, de a cégbíróság az eljárás során a céget hivatalból törölte a cégjegyzékből, a végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére és az ügygondnok költségeinek megelőlegezését követően ügygondnokot rendel, és részvételével folytatja az eljárást.

Netjogtár

33. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

Az adós és a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek adatainak beszerzése, ellenőrzése és kezelése1

1 Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 44. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től.

47. §2

2 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 25. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)3

3 Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (4). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.

A végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében a végrehajtó szükség esetén beszerzi az adós személyének azonosítására szolgáló, továbbá az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére), székhelyére, telephelyére, munkahelyére (egyéni vállalkozására), jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira (ingó, ingatlan vagyon, fizetési számla, betét, értékpapír, érdekeltség gazdasági társaságban stb.) vonatkozó adatokat.

(2)4

4 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 79. § (6) u), 84. § (1) e), 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18). Módosítva: 2012. évi XCIII. törvény 27. § a) alapján. Módosította: 2012. évi LXXXV. törvény 15. § a), 2013. évi CCXXI. törvény 37. § (4) a), 2014. évi XV. törvény 53. § (3) a), 2015. évi CVII. törvény 54. § 9., 2017. évi LXI. törvény 11. § a).

A végrehajtó az (1) bekezdésben megjelölt eljárása során megkeresheti az adósra és vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket, így különösen a rendőrséget, a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerveket, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal), nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, az egészségbiztosítási szervet, adóhatóságot, cégbíróságot, pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési szolgáltatókat, ingatlanügyi hatóságot, a vízi és légi járművek lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szerveket, a távközlési szervezeteket, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást (a továbbiakban: zálogjogi nyilvántartás), a vezető és a hitelbiztosítéki nyilvántartást működtető szervezetet, a közjegyzőket, továbbá a Kart a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartásba történő betekintés céljából.

(3) A nyilvántartásokat vezető hatóságok és szervezetek a végrehajtó megkeresésének 8 napon belül, illeték- és díjmentesen kötelesek eleget tenni.

(4) A végrehajtónak az (1) bekezdésben foglalt adatok beszerzése iránti megkeresésében meg kell jelölnie a végrehajtási ügy vagy a végrehajtás alapjául szolgáló okirat számát.

(5) A végrehajtó a hivatalos eljárása során tudomására jutott adatokat köteles megvédeni a jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozás, és azok törvényellenes módon vagy ilyen célból történő felhasználása ellen, azokat csak jogszabályban meghatározott esetben tüntetheti fel az intézkedéseiről szóló iratokban, és hozhatja mások tudomására.

(6) Ha a végrehajtónak az iratokban szereplő adatokon kívül az adósra vonatkozó egyéb adatok vannak a birtokában, az ügy irattárba helyezésekor ennek tényéről jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyv egy példányát az iratok között helyezi el. Az (1) bekezdésben foglalt adatok a végrehajtási ügy irattárba helyezését követő 10 évig kezelhetők, ezt követően a végrehajtó az adatokat tartalmazó iratokat megsemmisíti, illetve az adatok törléséről egyéb módon gondoskodik.

Netjogtár

34. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(7)1

1 Megállapította: 2015. évi CLXXXVI. törvény 24. §. Hatályos: 2016. I. 1-től. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti adatok beszerzése céljából elektronikus úton is megkeresheti az adatokat elektronikus úton nyilvántartó hatóságokat, szervezeteket. A végrehajtó a közúti közlekedési nyilvántartó szervet, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szervet az (1) bekezdés szerinti adatok beszerzése céljából kizárólag elektronikusan, az erre a célra kialakított informatikai rendszer használatával keresi meg.

(8)2

2 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 10. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

A végrehajtás foganatosításához szükséges, e §-ban meghatározott adatok beszerzése iránt a végrehajtó már a végrehajtható okirat kézbesítése előtt intézkedhet.

47/A. §3

3 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 45. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.

(1) A végrehajtó a (2) bekezdésben foglalt személy által a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a végrehajtó

rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és

b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének ellenőrzése céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban e §-ban együtt: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot.

(2) Az ellenőrzés a természetes személy adós, kötelezett, valamint a végrehajtási eljárásban részt vevő azon személy adatainak ellenőrzésére terjedhet ki, akinek a személyazonosítását a végrehajtó elvégzi. Az ellenőrzéssel érintett, a végrehajtási cselekménynél jelenlévő, nem adós személyt a végrehajtó az ellenőrzés megkezdése előtt tájékoztatja az ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, a (9) bekezdésében megjelölt bejelentési kötelezettségről, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről.

(3) Az ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg; az adatigénylés iránti megkeresést a végrehajtó hivatali elektronikus aláírásával látja el.

(4) A végrehajtó a nyilvántartásból a következő adatokat ellenőrizheti: a) természetes személyazonosító adatok, b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett vagy

EGT-állampolgár jogállás, c) lakcím, d) arcképmás, e) aláírás, f) az igazolvány, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági

igazolvány okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tények:

fa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ának (4) bekezdése szerinti tények,

fb) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-ának f) pontja szerinti tények és az okmány érvényességi ideje,

fc)4

4 Megállapította: 2013. évi LXXXIV. törvény 10. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának ba)-bb) alpontja szerinti tények,

Netjogtár

35. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

fd) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. §-ának d) pontja, 80. §-ának b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 96. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá 100. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tények.

(5)1

1 Megállapította: 2017. évi XLIII. törvény 23. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő képviselő képviseleti jogosultságát

a) a bemutatott arcképes igazolvány alapján az illetékes ügyvédi kamara nyilvántartásában,

b) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti rendelkezési nyilvántartásban, valamint

c) a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő adatok alapján ellenőrizheti.

(6) Az adatigénylés iránti megkeresésre a 47. § (4) bekezdésében, a megkeresés teljesítésének díjkötelezettségére a 47. § (3) bekezdésében, az ellenőrzés során beszerzett adatok kezelésére pedig a 47. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7)2

2 Módosította: 2016. évi CXXI. törvény 13. § (7) a).

A nyilvántartást vezető hatóság az adatigénylés iránti megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi a végrehajtó hivatali elektronikus aláírásához tartozó tanúsítvány érvényességét; a megkeresés teljesítését megtagadja, ha a tanúsítvány érvényességét a bizalmi szolgáltató felfüggesztette vagy a tanúsítványt visszavonta.

(8)3

3 Megállapította: 2016. évi CIV. törvény 24. § (2). Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 47. § 5.

A végrehajtó a nyilvántartásnak az ellenőrzés során megismert, elektronikus formában lévő adatairól papír alapú másolatot készíthet, amelyet a végrehajtási ügy iratai között zártan helyez el, és azt csak a bíróság, az ügyészség, a büntetőügyben eljáró hatóság, valamint a végrehajtó tevékenységének ellenőrzésére a 230. § szerint jogosult Kar hivatali szerve részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést. Az adatokat tartalmazó iratokat a végrehajtó a végrehajtási iratok irattárba helyezésétől számított öt évig tárolja, azt követően gondoskodik a megsemmisítésükről.

(9) Ha az ellenőrzés során a végrehajtó azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását, megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az igazolvány felhasználásának tényéről haladéktalanul értesíti az intézkedésének helye szerint illetékes rendőrkapitányságot és az átvett igazolványt részére megküldi vagy átadja. A bejelentési kötelezettség teljesítése nem minősül a végrehajtói titoktartási kötelezettség megsértésének.

(10) A (9) bekezdés szerinti esetben, vagy ha kétség merül fel a személyazonossággal kapcsolatban, a végrehajtó az 5. § (4) bekezdése szerinti intézkedést is megteheti.

A végrehajtás felfüggesztése

Netjogtár

36. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

48. §1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 26. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) A végrehajtást foganatosító bíróság köteles a végrehajtást felfüggeszteni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a felfüggesztés másnak a jogát nem sérti.

(2)2

2 Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § f).

Ha a zálogjogosult a 114/A. § (1) bekezdése, illetve a 140. § (6) bekezdése szerinti kérelmet terjesztett elő, a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül a bíróság a végrehajtást felfüggeszti. A bíróság a végrehajtás felfüggesztéséről a végrehajtót azonnal értesíti, egyúttal részére a felfüggesztést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi.

(3) A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal.

(4) A bíróság - ha a felfüggesztésről szóló döntéshez szükséges - a feleket meghallgathatja.

(5) A bíróság a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülmények körében kiemelten értékeli különösen az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, a végrehajtási eljárás során bekövetkezett és az adóst is sújtó természeti katasztrófát.

(6) Ha a végrehajtás ingatlan kiürítése iránt folyik, felfüggesztés az adós kérelmére egy ízben, legfeljebb 6 hónapra rendelhető el.

(7)3

3 Módosította: 2004. évi LXV. törvény 17. § (4), 2017. évi CXXX. törvény 22. § g).

Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezett a Pp. 344. § (6) bekezdése szerinti kedvezményben részesült, a kötelezett kérelmére felfüggesztésnek helye nincs.

(8)4

4 Megállapította: 2014. évi LXXIII. törvény 3. § (11). Hatályos: 2015. I. 10-től.

A végrehajtást foganatosító bíróság dönt az adósnak a 805/2004/EK rendelet 23. cikke, az 1896/2006/EK rendelet 23. cikke, a 861/2007/EK rendelet 23. cikke, a 4/2009/EK tanácsi rendelet 21. cikk (3) bekezdése, valamint az 1215/2012/EU rendelet 44. cikke szerinti kérelméről. A bíróság a 805/2004/EK rendelet 23. cikk a) pontja, az 1896/2006/EK rendelet 23. cikk a) pontja, a 861/2007/EK rendelet 23. cikk a) pontja, valamint az 1215/2012/EU rendelet 44. cikke szerinti kérelemnek a végrehajtás felfüggesztésével ad helyt.

49. § (1) Ha a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, a jogorvoslatot elbíráló bíróság a végrehajtást felfüggesztheti.

(2)5

5 Módosította: 2004. évi LXV. törvény 17. § (4).

A bíróság a végrehajtást azokban az esetekben is felfüggesztheti, amelyekben ezt a Pp. vagy más törvény lehetővé teszi.

50. § (1)6

6 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 11. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

A bíróság a végrehajtást valamennyi vagy azon végrehajtási cselekményre kiterjedő hatállyal függeszti fel, amely a felfüggesztés okára és céljára figyelemmel feltétlenül szükséges; a felfüggesztés nem terjed ki a végrehajtás foganatosítása során szükséges bírósági döntések meghozatalára és a felfüggesztést megelőzően előterjesztett végrehajtási jogorvoslati kérelmek elbírálására. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya a felfüggesztést elrendelő határozat meghozatalának időpontjában áll be.

(2)7

7 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 27. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A bíróság a végrehajtás felfüggesztése tárgyában 15 napon belül dönt és a felfüggesztést azonnal közli a végrehajtóval.

Netjogtár

37. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(3) A felfüggesztést elrendelő határozat elleni jogorvoslatnak a felfüggesztésre nézve nincs halasztó hatálya.

(4)1

1 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 27. § (2). Módosította: 2008. évi XXXIX. törvény 45. § (1) b).

Ha a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást a 48. § (2) bekezdése alapján függeszti fel, a felfüggesztés a zálogtárgy árveréséről történő értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, illetve a zálogtárgy értékesítésére - ide nem értve a romlandó dolgok értékesítését - terjed ki, a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.

(5)2

2 Megállapította: 2008. évi XXXIX. törvény 9. §. Hatályos: 2008. XII. 12-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

Ha a bíróság a végrehajtást az adós kérelmére a) a 48. § (3) bekezdése, b) a 805/2004/EK rendelet 23. cikkének a) pontja, c) az 1896/2006/EK rendelet 23. cikkének a) pontja, vagy d) a 861/2007/EK rendelet 23. cikkének a) pontja

alapján függeszti fel, pénzkövetelés végrehajtása esetén a felfüggesztés az adós munkabérének letiltására, az ingó vagyontárgyak és az ingatlan értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, a vagyontárgyak értékesítésére, továbbá a végrehajtás során befolyt összegek kifizetésére terjed ki; a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.

(6)3

3 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 27. § (2). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A felfüggesztés fenntartásának indokoltságát a felfüggesztést elrendelő bíróság bármely fél indokolt kérelmére felülvizsgálja.

51. § A felfüggesztett végrehajtást a felfüggesztést elrendelő bíróság - illetőleg a polgári perrendtartásban vagy más törvényben megállapított más bíróság - intézkedésére lehet tovább folytatni.

A végrehajtás szünetelése

52. § A végrehajtás szünetel, ha a)4

4 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 28. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

az adós személyazonossága a szükséges adatok hiányában nem állapítható meg,

b)5

5 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 28. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

az adós meghalt, vagy a nem természetes személy adós megszűnt, és a végrehajtást kérő nem kérte a jogutódlás megállapítását,

c)6

6 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 28. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

a végrehajtást kérő az eljárásban való közreműködését megtagadta, d)7

7 Jelölését módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 28. §.

az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt,

e)8

8 Jelölését módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 28. §.

a végrehajtást kérő a végrehajtási költséget - bár köteles rá - nem előlegezte,

f)9

9 Jelölését módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 28. §. Módosította: 2007. évi LXIV. törvény 66. § (1) c).

az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték, illetve állapította meg számára a végrehajtó,

g)10

10 Jelölését módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 28. §.

külön törvény így rendelkezik.

Netjogtár

38. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

52/A. §1

1 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 46. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.

(1)2

2 Az első mondat szövegét megállapította: 2008. évi XXXIX. törvény 10. §. Hatályos: 2008. VIII. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére - az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével - megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette. A végrehajtó a végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkező adóst is tájékoztatja a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.

(2) A részletfizetés megállapításáról és tartalmáról a végrehajtó jegyzőkönyvet készít, amelyet kézbesít a feleknek. A jegyzőkönyvben a feleket tájékoztatni kell a (3) bekezdésben foglaltakról és arról, hogy a végrehajtás folytatására milyen esetben kerül sor.

(3) A végrehajtást kérő a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, és a részletfizetés tartalmára, a részlet összegére is javaslatot tehet, valamint további biztosítékot kérhet az adóstól a teljesítésre.

(4) Nincs szükség további intézkedésre, ha a végrehajtást kérő a jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetért, vagy nem tesz a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot.

(5) A végrehajtó a végrehajtást kérő (3) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján a következők szerint módosítja a részletfizetési feltételeket:

a) a részletfizetés megállapítását visszavonja, ha a végrehajtást kérő nem ért egyet a tartásdíjra, munkabérre vagy vele egy tekintet alá eső követelésre engedélyezett részletfizetéssel, vagy ha a magánszemély végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy létfenntartását veszélyezteti a részletfizetés, a gazdálkodó szervezet végrehajtást kérő ellen pedig csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás van folyamatban,

b) az a) pont alá nem tartozó esetekben jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében a részletfizetést legfeljebb 1 évre, természetes személy esetében pedig legfeljebb 6 hónapra állapítja meg,

c) a részletfizetés megállapítását további, a követelés összegével arányban álló részteljesítéshez kötheti, ha a végrehajtást kérő nyilatkozata erre vonatkozott.

(6) Ha az adós tartozása olyan szerződésből vagy egyoldalú kötelezettségvállalásból (e bekezdésben a továbbiakban együtt: szerződés) ered, amely alapján havi részteljesítésre volt köteles és az adós a szerződés szerinti lejárt részleteket megfizette, valamint az eredeti szerződés szerinti részteljesítésnek megfelelő összegű részletet fizet, vagy ilyen összeg kerül tőle levonásra, a végrehajtó az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén ezen összegben állapítja meg számára a részletfizetést. Ebben az esetben a részletfizetés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében 1 évnél hosszabb időre is megállapítható.

(7) Ha az adós ellen több végrehajtás van folyamatban, részletfizetés csak valamennyi követelésre és valamennyi végrehajtást kérő nyilatkozatát figyelembe véve állapítható meg.

Netjogtár

39. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(8) Ha a bíróság a részletfizetés megállapításával kapcsolatban előterjesztett végrehajtási kifogásnak helyt ad, a végrehajtó intézkedését módosíthatja és megállapíthatja a részletfizetés feltételeit vagy azt, hogy a részletfizetés nem áll fenn.

52/B. §1

1 Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 5. §. Hatályos: 2013. VII. 21-től.

(1) A végrehajtó az adós számára - az 52/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti feltételekkel, havi egyenlő összegű részleteket megállapítva - részletfizetést állapít meg, ha megtette az intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek, munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani és

a) az 52/A. § alapján még nem került sor korábban részletfizetés engedélyezésére,

b) az adóssal szemben 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás vagy pedig 1 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba, és

c) a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne szükség.

(2) A részletfizetés engedélyezéséhez a végrehajtást kérő beleegyezésére nincs szükség; a részletfizetés megállapításáról szóló jegyzőkönyvet részére is kézbesíteni kell.

(3) Az adós által teljesített részlet összegébe a tőle levonásra kerülő letiltott összegeket be kell számítani.

(4) A lakóingatlan becsértékének megállapítására és első árverésének kitűzésére csak akkor kerülhet sor, ha az adós a részlet teljesítését elmulasztotta.

53. § (1) A végrehajtó a végrehajtás szüneteléséről - az okát is feltüntető - jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyv másolatát megküldi a feleknek.

(2) Ha a halasztást vagy a részletekben való teljesítést a bíróság engedélyezte, ezt - az (1) bekezdés alkalmazása helyett - fel kell jegyezni a végrehajtási ügyiraton.

54. § (1)2

2 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 29. § (2).

A végrehajtást akkor lehet folytatni, ha az 52. § a)3

3 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 29. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

pontja esetén a személyazonosság megállapításához szükséges adatok pótlására került sor,

b)4

4 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 29. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

pontja esetén a végrehajtást kérő a jogutódlás megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő,

c)5

5 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 29. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

pontja esetén a végrehajtást kérő a közreműködési kötelezettségének eleget tesz,

d)6

6 Jelölését módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 29. § (1).

pontja esetén valószínűsítették, hogy az adósnak van olyan vagyontárgya, amely lefoglalható, illetőleg értékesíthető,

e)7

7 Jelölését módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 29. § (1).

pontja esetén a végrehajtást kérő a költséget előlegezte, f)8

8 Jelölését módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 29. § (1).

pontja esetén a halasztás időtartama eltelt, illetőleg az adós a részlet teljesítését elmulasztotta,

Netjogtár

40. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

g)1

1 Jelölését módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 29. § (1).

pontja esetén a szünetelés törvényben megállapított oka megszűnt. (2)2

2 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 47. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.

A végrehajtó által adott részletfizetés esetében a végrehajtást folytatni kell, ha

a) az adós bármely részlet teljesítését elmulasztotta, b) az adós ellen más követelés behajtására is indult végrehajtás és annak

során vagyontárgyai értékesítésének van helye, c) az adós jövedelmi, vagyoni helyzetében lényeges változás állt be és a

végrehajtást kérő ezt valószínűsítette, d) a bíróság megállapította, hogy az adós a lefoglalt vagyontárgyat a

végrehajtás alól elvonta. (3)3

3 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 29. § (2). Számozását módosította: 2007. évi LXIV. törvény 47. §.

Az (1) bekezdés e) pontjában írt esetben - ide nem értve azokat az eseteket, amelyekben költségmentesség folytán az állam köteles a végrehajtási költség előlegezésére - nincs helye az eljárás folytatásának, ha a szünetelés megállapításától számított 1 éven belül a költséget nem előlegezték; ebben az esetben a végrehajtás megszűnik.

(4)4

4 Beiktatta: 2017. évi CXXX. törvény 21. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A végrehajtási eljárás szünetelése vonatkozásában a Pp. 121. § (3) bekezdése, valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. § (8) bekezdése nem alkalmazandó.

A végrehajtás megszüntetése és korlátozása

55. § (1)5

5 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 30. §.

A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha

a) ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, illetőleg korlátozás másnak a jogát nem sérti,

b) külön törvény így rendelkezik. (2)6

6 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 30. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Nincs helye a végrehajtás megszüntetésének az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben, ha a végrehajtási költség megfizetésére a 34. és 41. § szerint nem került sor.

56. §7

7 Megállapította: 2017. évi CXXX. törvény 21. § (3). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1)8

8 Megállapította: 2017. évi CXCVII. törvény 36. §. Hatályos: 2018. VII. 1-től.

A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha

a) közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat, illetve büntetőeljárásban a bíróság véglegessé vált határozata, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozata hatályon kívül helyezte, megváltoztatta, illetve a végrehajtandó határozat hatályát vesztette, vagy

b) jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre.

Netjogtár

41. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2) A bíróság a végrehajtás korlátozásáról - ha az elbíráláshoz szükséges tények nem állapíthatóak meg - a felek meghallgatása, a végrehajtó megnyilatkoztatása vagy egyéb bizonyítás felvétele után határoz.

(3) A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási költséget.

(4) Az (1) bekezdésben említett esetben a végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy - teljesen, illetve részben - térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget, illetve annak megfelelő részét. Ez akkor is irányadó, ha az adós a végrehajtás megelőzése végett önként teljesítette a kötelezettségét, és ezt igazolta. Tartásdíj címén kifizetett összeg (átadott vagyontárgy) ilyen visszatérítésének nincs helye.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben az eljárást az alapügyben eljáró végrehajtó az alapügy keretében foganatosítja (visszvégrehajtás).

56/A. §1

1 Beiktatta: 2015. évi CXCIII. törvény 7. §. Hatályos: 2015. XII. 12-től.

(1) A végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére vagy hivatalból a végrehajtást soron kívül meghozott végzésével megszünteti, ha a végrehajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és a lefoglalás eredményeként annak összegét a végrehajtói letéti számlára befizették.

(2)2

2 Megállapította: 2018. évi XCI. törvény 3. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.

Ha az adós a követelés összegének a végrehajtói letéti számlára történt (1) bekezdés szerinti megfizetését a bíróságnál igazolja, a bíróság az igazolás bírósághoz történő megérkezésétől számított 3 munkanapon belül felfüggeszti a végrehajtást. A végrehajtást felfüggesztő végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(3) A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási költséget, valamint az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget. Visszatérítésre kötelezés esetén a végrehajtó az 56. § (3) bekezdése szerint jár el.

56/B. §3

3 Beiktatta: 2018. évi XCI. törvény 3. § (3). Hatályos: 2019. I. 1-től.

A végrehajtás megszüntetése és korlátozása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.

A végrehajtási jog elévülése

57. § (1) A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. (2) A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni;

hivatalból akkor vehető figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni.

(3) Ha a végrehajtási jog elévülését a (2) bekezdés szerint figyelembe kell venni, a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni.

(4) A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

A végrehajtó hivatali elektronikus aláírása4

4 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 48. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.

Netjogtár

42. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

57/A. §1

1 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 48. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.

(1) A végrehajtó hivatali elektronikus aláírásaként - ha jogszabály a végrehajtó számára az elektronikus aláírás használatát előírja - csak olyan minősített elektronikus aláírás használható, amely megfelel a következő feltételeknek:

a)2

2 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § h), 2016. évi CXXI. törvény 13. § (7) a).

az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a bizalmi szolgáltató feltüntette, hogy az aláíró önálló bírósági végrehajtó, törvényszéki végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy törvényszéki végrehajtó-helyettes;

b)3

3 Módosította: 2016. évi CXXI. törvény 13. § (7) a).

a bizalmi szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.

(2)4

4 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § i), 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

A törvényszéki végrehajtó és törvényszéki végrehajtó-helyettes hivatali elektronikus aláírására az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 35/A. §-át kell alkalmazni; az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes részére pedig a Kar hivatali szerve rendszeresít hivatali elektronikus aláírást.

(3)5

5 Megállapította: 2016. évi CXXI. törvény 13. § (2). Hatályos: 2016. XI. 26-tól.

Az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 85. § (1) bekezdése és 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti a Kar hivatali szervét is.

(4) Az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes nem használhatja az elektronikus aláírást, ha

a) önálló bírósági végrehajtói szolgálata megszűnt vagy törölték az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből,

b) önálló bírósági végrehajtói vagy önálló bírósági végrehajtó-helyettesi hivatalából felfüggesztették,

c) önálló bírósági végrehajtói szolgálatát szünetelteti, d) az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy

az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé. (5)6

6 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3., 2016. évi CXXI. törvény 13. § (7) b).

A Kar hivatali szerve a (4) bekezdés a)-c) pontjában, az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes a d) pontjában foglalt esetben kezdeményezi a bizalmi szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását.

(6)7

7 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3., 2016. évi CXXI. törvény 13. § (7) a).

A bizalmi szolgáltató az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét a Kar hivatali szerve megkeresésére haladéktalanul felfüggeszti, illetve a tanúsítványt visszavonja.

MÁSODIK RÉSZ

PÉNZKÖVETELÉS VÉGREHAJTÁSA

Netjogtár

43. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

IV. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS MUNKABÉRRE ÉS EGYÉB JÁRANDÓSÁGRA

Végrehajtói letiltás

58. § (1) Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét [7. § (1) bek.] letiltja, és ilyen módon lefoglalja.

(2) A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját [24. § (2) bek.], hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és - a felhívásnak megfelelően - fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.

(3) A végrehajtó a letiltást megküldi a munkáltatónak és a feleknek. (4) A tartásdíj behajtására irányuló letiltást az (1) bekezdésben említett

határnap, illetőleg határidő letelte után 3 napon belül ki kell bocsátani. 59. § A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül

kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós - a munkáltató megváltozása esetén - az új munkáltatótól kap.

60. §1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 32. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) A végrehajtó a munkáltatónál - szükség esetén a 33. § alkalmazásával - a helyszínen is ellenőrizheti, hogy a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait a munkáltató megtartja-e.

(2) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti eljárás során köteles biztosítani a végrehajtó részére a munkahely területére vagy az ügyintézés helyszínére történő belépést és a munkáltatónak az adósra vonatkozó személyi nyilvántartásába, valamint az adós munkabérére, és a letiltás foganatosítására vonatkozó iratokba történő betekintést.

A levonás közös szabályai

61. § (1)2

2 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 33. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.

(2) Az (1) bekezdés szerint csökkentett összegből - e törvényben foglalt részletes szabályok szerint - általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.

62. § (1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj [27. § a) pont] legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.

(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.

Netjogtár

44. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.

63. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

Levonási sorrend

64. § (1)1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 34. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a 165. §-ban megállapított sorrendben, a 164-167. §-nak megfelelően kell levonni.

(2) A 165. § ugyanazon pontja alá eső több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz.

(3)2

2 Módosítva: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § g) alapján. Módosította: 2017. évi XCIII. törvény 17. § a).

A bíróság a (2) bekezdéstől eltérően elrendelheti, hogy a Vht. 165. § (1) bekezdés a)-h) pontja közül ugyanazon pont alá eső több követelést arányosan kell kielégíteni.

Levonás a munkavállalói munkabérből

65. § (1) A munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

(2) A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj (14. §), b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási

ellátás. (3) Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb

50%-áig terjedhet. (4)3

3 Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 33. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

Az (1)-(3) bekezdések alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.

66. § A 65. § a következő járandóságok letiltása esetén is irányadó: a)4

4 Megállapította: 2016. évi LXIV. törvény 18. §. Módosította: 2018. évi CXV. törvény 18. § b), 2018. évi CXXV. törvény 302. § b).

a kormányzati szolgálati, közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony alapján járó illetmény,

b) a szövetkezeti tagot a munkaviszony jellegű jogviszony alapján megillető munkadíj,

c) az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme, d) a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű

ösztöndíja,

Netjogtár

45. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

e) bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.

Levonás a nyugdíjból

67. § (1)1

1 Megállapította: 2011. évi CLXVII. törvény 44. §. Módosította: 2016. évi CLXIV. törvény 5. §.

Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, táncművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.

(2) A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj, b) jogalap nélkül felvett nyugellátás. (3) Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig

terjedhet. (4) Az árvaellátásból - legfeljebb 50% erejéig - a jogalap nélkül felvett

árvaellátást lehet levonni.

Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból2

2 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 36. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

68. §3

3 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 36. §. Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 92. § 1.

A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a csecsemőgondozási díjból legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj, b) jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás. 68/A. §4

4 Beiktatta: 2012. évi XXXI. törvény 22. § (1). Hatályos: 2012. V. 1-től.

(1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

(2) A levonás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj, b) megváltozott munkaképességű személyeknek járó, jogalap nélkül felvett

ellátás. (3) Több letiltás esetén a levonás a megváltozott munkaképességű személy

ellátásaiból ellátásának legfeljebb 50%-áig terjedhet.

Levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból5

5 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 37. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

69. §6

6 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 37. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)7

7 Módosította: 2015. évi CCXXIII. törvény 63. §.

A gyermekgondozást segítő ellátásból és a gyermeknevelési támogatásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás fejében.

(2)8

8 Módosította: 2010. évi LXVI. törvény 10. § (1).

A családi pótlékból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék és anyasági támogatás fejében.

Netjogtár

46. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

Levonás egyéb járandóságból

70. §1

1 Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXXXVI. törvény 183. § (1) b). Hatálytalan: 2001. IX. 1-től.

71. §2

2 Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CV. törvény 209. § 5. Hatálytalan: 2005. I. 1-től.

72. §3

3 Megállapította: 2016. évi XXVI. törvény 18. §. Hatályos: 2016. V. 1-től.

Az álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj, b) jogalap nélkül felvett álláskeresők ellátása, c) jogalap nélkül felvett, az aktív korúak ellátására való jogosultság

keretében megállapított pénzbeli ellátás.

Levonás a fogva tartott adós keresményéből és a letéti pénzből4

4 Beiktatta: 2017. évi CXLIV. törvény 2. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

73. §5

5 Megállapította: 2017. évi CXLIV. törvény 2. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A fogva tartott adós esetén a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 134. § (1) bekezdése alapján elvégzett közvetlen levonások után fennmaradó keresményének - a 62. § szerinti mentességre való tekintet nélkül -, illetve egyéb letéti pénzének - a 74. §-ban meghatározott kivétellel - legfeljebb 50%-át bármely követelés fejében le lehet vonni.

Letiltás alól mentes juttatások6

6 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 12. § (1). Hatályos: 2012. III. 15-től.

74. §7

7 Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § h).

Mentes a letiltás alól a)8

8 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 39. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,

b)9

9 Megállapította: 2016. évi XXVI. törvény 19. §. Módosította: 2017. évi CLXXVIII. törvény 7. §, 2018. évi CXVII. törvény 33. § (1).

a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása,

c)10

10 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 12. § (2). Hatályos: 2012. III. 15-től.

anyasági támogatás, d) a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka, e)11

11 Megállapította: 2012. évi XXXI. törvény 22. § (2). Hatályos: 2012. V. 1-től.

az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, az átmeneti keresetkiegészítés, a jövedelemkiegészítés, az átmeneti jövedelemkiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka,

f)12

12 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 39. § (2). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,

Netjogtár

47. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

g)1

1 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 12. § (2). Hatályos: 2012. III. 15-től.

a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,

h) az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével [66. § d) pont],

i) a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,

j) a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg, k)2

2 Megállapította: 2017. évi CXLIV. törvény 2. § (3). Hatályos: 2018. I. 1-től.

a fogva tartott adós részére a kapcsolattartó által célzottan befizetett összeg,

l)-m)3

3 Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CV. törvény 209. § 5. Hatálytalan: 2005. I. 1-től.

n)4

4 Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 58. § (7). Hatályos: 2001. VII. 1-től.

a fogyatékossági támogatás.

A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelessége

75. § A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és - a letiltásban foglalt felhívás szerint - kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára.

76. § (1)5

5 Számozását módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 13. §.

A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon

a) értesítse az adóst a letiltásról, b) intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének

napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára,

c) értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.

(2)6

6 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 13. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

A munkáltató jogosult a letiltott összeg kifizetését felfüggeszteni addig, amíg annak összege - az időszakonként esedékessé váló összegek összeadódásával - a négyszáz forintot el nem éri, de legfeljebb hat hónapig. A munkáltató a fizetés felfüggesztéséről a végrehajtót a letiltás kézbesítését követő 8 napon belül, a más kifizetésre jogosultat legkésőbb a fizetéssel egyidejűleg tájékoztatja.

77. § (1) Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges.

(2) Az (1) bekezdést alkalmazni kell az előző munkáltatónál és a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt esedékessé vált részletekre is.

(3) E §-ban említett esetekben is irányadók a levonást korlátozó rendelkezések.

Tartozásigazolás

Netjogtár

48. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

78. § (1) A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni.

(2) Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak az (1) bekezdésben említett tartozása nincs.

(3) Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni.

(4)1

1 Megállapította: 2017. évi LXXII. törvény 15. §. Hatályos: 2017. VI. 17-től.

Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni. Tartozásigazolás hiányáról az adós (munkavállaló) a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni.

A munkáltató felelőssége

79. § (1) A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

(2) Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

V. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓNÁL KEZELT ÖSSZEGRE2

2 Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (5). Hatályos: 2009. XI. 1-től.

Közös szabályok3

3 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 40. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

79/A. §4

4 Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (6). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.

(1) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható, kivéve a természetes személyt megillető pénzösszegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a (2) és (3) bekezdés szerint történik.

(2) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.

(3) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható.

(4) E § rendelkezéseit a pénzforgalmi szolgáltató által több szerződés alapján kezelt, adóst megillető együttes összegre kell alkalmazni.

Netjogtár

49. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

79/B. §1

1 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 40. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)2

2 Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (7). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.

Ha az átutalási végzésben vagy a végrehajtó által benyújtott hatósági átutalási megbízásban megjelölt fizetési számlán kezelt összeg nem, vagy csak részben fedezi a követelés összegét, a pénzforgalmi szolgáltató a teljesítést kiterjeszti a további fizetésiszámla-szerződés, illetve betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján kezelt, adóst megillető összegre is, kivéve azokat az összegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a 307. § (1) bekezdése szerinti kormányrendelet alapján történik.

(2)3

3 Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (8). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.

A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kiterjesztést az alábbi sorrend szerint végzi el:

a) a pénzforgalmi számlán kezelt összeg, ha az nem tartozik a b) pont hatálya alá,

b) a pénzforgalmi számlán betétszerződés alapján kezelt összeg, c) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott

fizetésiszámla-szerződés alapján kezelt összeg, ha az nem tartozik az a) pont hatálya alá,

d)4

4 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (21) b).

a betétszerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla-szerződés szabályainak megfelelően kezeli,

e)5

5 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (21) b).

a takarékbetét-szerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla-szerződés szabályainak megfelelően kezeli.

(3) A (2) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott sorrendet először az adós rendelkezése alatt álló összes, forintban kezelt, azt követően pedig az összes, külföldi pénznemben kezelt összegre kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdés ugyanazon pontjában szereplő összegek közül előbb az alacsonyabb kamatozású betétösszegeket, majd ezt követően a magasabb kamatozású betétösszegeket, az azonos kamatozású betétösszegek közül előbb a korábban lekötött betétösszegeket, majd ezt követően a később lekötött betétösszegeket kell végrehajtás alá vonni.

(5)6

6 Megállapította: 2016. évi LXVII. törvény 42. §. Hatályos: 2017. I. 18-tól.

A (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott sorrendtől eltérően az európai számlazárolási végzés végrehajtása során a pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kiterjesztést a 655/2014/EU rendelet 24. cikk (7) bekezdésében meghatározott sorrend szerint végzi el.

(6)7

7 Beiktatta: 2016. évi LXVII. törvény 42. §. Hatályos: 2017. I. 18-tól.

A végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését az abban foglalt pénznemtől függetlenül forintban kell teljesíteni a pénzforgalmi szolgáltató által jegyzett - a teljesítés napján érvényes - devizavételi árfolyam figyelembevételével.

79/C. §8

8 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 40. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)9

9 Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18).

A pénzforgalmi szolgáltatónál több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható, a 79/A. § rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell.

(2)10

10 Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18).

A végrehajtó a számla megterheléséről - a pénzforgalmi szolgáltató által közölt értesítési cím alapján - köteles haladéktalanul értesíteni a nem adós számlatulajdonost.

Netjogtár

50. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(3) A nem adós számlatulajdonos a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt.

79/D. §1

1 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 14. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

(1)2

2 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (4). Hatályos: 2014. III. 15-től.

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, a) az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült - ügyleti

biztosíték céljára elkülönítve kezelt - pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből,

b) a zálogjogosultat megillető, de a zálogjogosulti bizományoshoz befolyt és elkülönítve kezelt pénzösszeg csak a zálogszerződésből, illetve a zálogjogosulti bizományosi jogviszonyból eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.

(2) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók által jogszabály alapján nyitott külön számlán elhelyezett, a foglalkoztatottak egészségbiztosítási ellátása céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá.

(3) Az egészségügyi szolgáltatót megillető, az Egészségbiztosítási Alapból az egészségügyi szolgáltatás finanszírozására folyósított, és e célra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján elkülönítetten kezelt pénzösszeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatok ellátásából eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.

(4)3

3 Beiktatta: 2018. évi XCI. törvény 3. § (4). Hatályos: 2018. XII. 7-től.

A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet alapján nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlán elhelyezett, az adóst megillető pénzösszeg harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá.

79/E. §4

4 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 40. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)5

5 Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18).

Ha a pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás alá vonandó pénzösszeget a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése ellenére az adós vagy más javára teljesíti, a követelés összegéért felelős a végrehajtást kérőnek.

(2)6

6 Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18).

Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem ismeri el, hogy az adóst megillető pénzösszeget kezeli, vagy a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését nem teljesíti, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a követelés behajtása iránt. A követelés összegéért fennálló helytállási kötelezettség nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a végrehajtásból eredő kötelezettségek nemteljesítése miatt e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása alól.

(3)7

7 Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 6. §. Hatályos: 2013. VII. 21-től.

Ha a pénzforgalmi szolgáltató az adóst megillető, de végrehajtás alá nem vonható mentes pénzösszeget a 79/A. §-ban vagy a 79/D. §-ban foglaltak ellenére kifizeti a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezésére, a pénzforgalmi szolgáltató a mentesnek minősülő összegért felelős az adósnak és köteles azt részére visszatéríteni. A mentes összegért fennálló helytállási kötelezettség nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a végrehajtásból eredő kötelezettségek nemteljesítése miatt e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása alól.

Netjogtár

51. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

79/F. §1

1 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 15. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

(1) Ha a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg az adós szabad rendelkezése alól átutalási végzés alapján történő visszatartás alapján került ki, ez az összeg átutalási végzés alapján átutalható vagy kiutalható, és hatósági átutalási megbízás alapján is átutalható.

(2) Az adós szabad rendelkezése alól zárolás iránti végrehajtói felhívás alapján kikerült összeg a zárolással biztosított követelés behajtása érdekében kiadott átutalási végzés vagy hatósági átutalási megbízás alapján utalható át vagy utalható ki.

79/G. §2

2 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 16. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

(1)3

3 Megállapította: 2014. évi XV. törvény 53. § (1). Módosította: 2017. évi LXI. törvény 11. § b).

A bank, a takarékszövetkezet, az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegeinek a felkutatása iránti végrehajtói intézkedések fogadása és a végrehajtói megkeresések megválaszolása érdekében e törvény szerinti elektronikus kapcsolattartásra köteles.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtói intézkedést tartalmazó, több címzett megjelölésével feladásra kerülő irat, valamint a megkeresésre adott válaszokat tartalmazó iratok tekintetében a kézbesítési rendszer a 35/A. § (7) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújtja.

Átutalási végzés

80. §4

4 Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (9). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.

(1) A végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróság a pénzkövetelés behajtása céljából a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonására átutalási végzést hoz.

(2)5

5 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 17. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

A bíróság az átutalási végzésben felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a követelés összegét - a felhívásnak megfelelően - utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtást kérő által megjelölt fizetési számlára.

(3)6

6 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 17. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett, a végrehajtási kérelemben megjelölt fizetési számlára hozza meg, és a végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak, valamint a feleknek kézbesítteti. Ha a végrehajtási kérelemben az adós több pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlát jelöl meg, a bíróság az elsőként feltüntetett fizetési számlára hozza meg az átutalási végzést; másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett további számlára a 81. § (5) bekezdése szerint van helye a végzés meghozatalának.

(4)7

7 Beiktatta: 2015. évi CXCIII. törvény 8. §. Hatályos: 2015. XII. 12-től.

Nem hozható átutalási végzés, ha a behajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és a lefoglalás eredményeként annak összegét a végrehajtói letéti számlára befizették.

81. §8

8 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 18. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

(1)9

9 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CXCIII. törvény 11. §. Hatálytalan: 2015. XII. 12-től.

Netjogtár

52. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2)1

1 Módosította: 2015. évi CXCIII. törvény 10. § a).

A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét tartsa vissza, és - ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap más értesítést - azt a végrehajtást kérőnek utalja ki, vagy utalja át. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság a pénzforgalmi szolgáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja arra, hogy az összeg visszatartását folytassa, de kiutalást, átutalást újabb értesítésig ne teljesítsen. A bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről a pénzforgalmi szolgáltatót ugyancsak haladéktalanul és azzal a rendelkezéssel értesíti, hogy a visszatartott összeget - az átutalási végzésben foglalt felhívásnak megfelelően - utalja ki, vagy utalja át a végrehajtást kérőnek.

(3)2

2 Módosította: 2015. évi CXCIII. törvény 10. § b).

A (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell értesíteni a pénzforgalmi szolgáltatót az átutalási végzés megváltoztatásáról és hatályon kívül helyezéséről is.

(4) Ha az átutalási végzés kibocsátása fedezet hiánya miatt nem vagy csak részben vezetett eredményre, egyéb végrehajtható okirat kiállításának akkor van helye, ha a végrehajtást kérő igazolja, hogy az adós pénzforgalmi szolgáltatója az átutalási végzést milyen összegben teljesítette. Ha a kérelmet a függőben tartási határidő lejárta előtt terjesztik elő, a bíróság a végrehajtható okirat kiállításával egyidejűleg értesíti az adós pénzforgalmi szolgáltatóját arról, hogy nem kéri az átutalási végzés további függőben tartását.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla megjelölése esetén újabb átutalási végzés meghozatalának van helye a végrehajtást kérő kérelmére.

Gondoskodás a pénzügyi fedezetről

82. § (1)3

3 Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (11). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.

Ha a költségvetési szerv elleni végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltató fedezet hiánya miatt nem tudott eleget tenni az átutalási végzésben foglalt felhívásnak, a pénzforgalmi szolgáltató köteles erről az adós pénzügyi ellátását végző szervet és a bíróságot haladéktalanul értesíteni.

(2) A pénzügyi ellátást végző szerv - ha az adóst a kötelezettség a költségvetését meghaladó mértékben is terheli - a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint gondoskodik a pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátásáról.

A végrehajtó intézkedése a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtás alá vonása iránt4

4 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 43. §. Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18).

Netjogtár

53. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

82/A. §1

1 Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (12). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.

(1)2

2 A második mondat szövegét megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 19. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonása iránt a végrehajtó a végrehajtói letéti számla javára benyújtott hatósági átutalási megbízással (e §-ban a továbbiakban: megbízás) intézkedik. Az adós pénzforgalmi szolgáltatója (e §-ban a továbbiakban: pénzforgalmi szolgáltató) a végrehajtó intézkedésének megfelelően köteles a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a megbízásban megjelölt követelés összegét a végrehajtói letéti számlára átutalni.

(2) A végrehajtó e § szerinti eljárására a hatósági átutalási megbízás külön jogszabályban foglalt szabályait a (3)-(6) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem kezel forintban az adós rendelkezése alatt álló, (1) bekezdés szerinti pénzösszeget, akkor a megbízás közvetlenül a külföldi pénznemben kezelt összeg ellen is benyújtható.

(4) Ha a megbízás teljesítése a 79/D. §-ban foglaltakba ütközne, a pénzforgalmi szolgáltató ezt haladéktalanul köteles közölni a végrehajtóval.

(5) Ha a hatósági átutalási megbízás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett eredményre, a végrehajtó a végrehajtást kérő erre irányuló kérelmére azt ismételten benyújtja.

(6) Ha az adós elévülésre hivatkozik, a végrehajtó beterjeszti az iratokat a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely elévülés esetén a végrehajtást végzéssel megszünteti. Az elévülés bejelentése nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a megbízás teljesítésének kötelezettsége alól.

(7) Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az adós pénzforgalmi számlájának adatait, vagy ha az ügyben helye van végrehajtásnak az adós pénzforgalmi számlán kezelt összegeire és a pénzforgalmi számla adatai egyébként rendelkezésre állnak, a végrehajtó a végrehajtható okirat kézhezvételét követő 2 munkanapon belül kiadja a megbízást, 5 munkanapon belül pedig postai úton kézbesíti a végrehajtható okiratot. Az így behajtott összeg kifizetésére - ha a kifizetés egyéb feltételei is fennállnak - a végrehajtható okirat kézbesítését követő 15 nap elteltével kerülhet sor. Ha a megbízás eredményeként befolyt összeg még a végrehajtási eljárás elején fizetendő költségrészt sem fedezi, a végrehajtó felhívást ad ki a költségrész megelőlegezésére és az általános szabályok szerint folytatja az eljárást.

Takarékbetét végrehajtás alá vonása

83. §3

3 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 44. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A pénzügyi intézménynél elhelyezett betét, takarékbetét, valamint a róla szóló betétkönyv és más okirat - a 79/A. és 79/D. §-ban foglalt esetet kivéve - korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható.

VI. FEJEZET

INGÓVÉGREHAJTÁS

Netjogtár

54. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

Az ingófoglalás általános szabályai

84. § (1) Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja.

(2)1

1 Az első mondat szövegét megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 45. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Az ingófoglalásra a végrehajtási költség megelőlegezésének időpontjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha a végrehajtó az adósnak a végrehajtható okiratot személyesen adta át, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén köteles az ingófoglalást haladéktalanul elvégezni.

(3) Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítették, a kézbesítéstől számított 45 napon belül kell az ingófoglalást elvégezni.

(4)2

2 Megállapította: 2013. évi CCXXI. törvény 37. § (1). Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 29. § (15) b).

A végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére a MOKK által működtetett hitelbiztosítéki nyilvántartásba és - erre utaló adat esetén - a MOKK-nál vezetett zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződik arról, hogy az adós zálogkötelezettként szerepel-e a nyilvántartásban, továbbá, hogy vagyonát, illetve valamely vagyontárgyát terheli-e jelzálogjog. Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dologként jogszabályban meghatározott vagyontárgy foglalása esetén a végrehajtó hivatalból is köteles a zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződni arról, hogy terheli-e jelzálogjog a lefoglalt ingót.

(5)3

3 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 45. § (2). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A végrehajtó a foglaláskor felhívja az adóst, hogy a helyszínen nyilatkozzon arról: mely vagyontárgyait terheli zálogjog. Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítik, a végrehajtó ezzel egyidejűleg felhívja az adóst, hogy a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül nyilatkozzék a vagyontárgyait terhelő zálogjogról.

85. § A foglalást lehetőleg az adósnak, illetőleg képviselőjének, távollétükben pedig az adóssal együtt lakó nagykorú családtagnak a jelenlétében kell elvégezni.

Lefoglalható ingóságok

86. § (1) Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.

(2) Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában.

(3) A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek a vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Nincs helye a foglalásnak, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban levő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához tartozik.

87. § (1) Több ingóság esetén a lefoglalásuk sorrendjét a végrehajtó állapítja meg.

Netjogtár

55. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2) A végrehajtó a foglalást addig folytatja, amíg a követelés - járulékaival együtt, ideértve az eljárás befejezéséig előreláthatóan felmerülő végrehajtási költséget - nincs teljesen fedezve. Figyelembe kell venni, hogy az adós házastársának vagyonközösségi igénye és más bejelentett igény esetén is fedezve legyen a követelés.

Foglalási jegyzőkönyv

88. § (1)1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 46. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A foglalási jegyzőkönyvben - a 35. §-ban említetteken kívül - fel kell tüntetni az adós háztartásához tartozók számát, fel kell sorolni a végrehajtás alól mentesen hagyott vagyontárgyakat, illetve azt, hogy a gépjármű lefoglalására a 103. § (5) bekezdése alapján került sor. Mellőzhető a mentesen hagyott vagyontárgyak felsorolása, ha a lefoglalt vagyontárgyak előreláthatólag fedezetet nyújtanak a végrehajtandó követelésre és az eljárás költségeire.

(2) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát a foglaláskor átadja a jelen levő feleknek.

(3) Ha a végrehajtó az adós távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát a 85. §-ban felsorolt más jelenlevőnek kell átadni, és az adós számára kézbesíteni kell.

(4) Ha a végrehajtó a végrehajtást kérő távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát a végrehajtást kérő számára kézbesíteni kell.

Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak

89. § (1) Nem lehet lefoglalni - még az adós beleegyezésével sem - azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít.

(2) Ha a törvény a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét vagylagosan állapítja meg, a mentesség a foglalásnál jelen levő adós által kijelölt vagyontárgyra terjed ki.

(3) Az egyébként mentes dolog is lefoglalható az illető dolog vételárának, a vételéhez adott kölcsön összegének, továbbá elkészítési vagy javítási díjának a behajtása végett, ha a foglalást a bíróság így rendelte el.

90. § (1)2

2 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 47. § (3).

Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok: a)3

3 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 47. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjárművet,

b) a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer,

c) a szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli,

d) a szükséges ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal, e) az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor,

legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék vagy más ülőbútor,

f) a szükséges fűtő- és világító eszköz,

Netjogtár

56. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

g)1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 47. § (2). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép,

h) az a kitüntetés (érdemrend, érem, jelvény, plakett), amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta,

i) az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai segédeszköz, a mozgásában korlátozott adós gépjárműve,

j) az adós háztartásához tartozó kiskorú gyermek által használt - jellegénél fogva gyermekek részére szolgáló - tárgy,

k) az adós és a háztartásához tartozók részére 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelőanyag,

l) a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés, gyümölcs, m) az a dolog, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós

vagyonához tartozóként figyelembe venni, n)2

2 Beiktatta: 2012. évi XCV. törvény 10. § (3). Hatályos: 2012. VII. 13-tól. Ezt követően kötött kölcsönzési szerződések alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak a különleges védelem időtartama alatt.

(2)3

3 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 47. § (3). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Ha a foglalásra több ingatlanban kerül sor, az (1) bekezdés e)-g) és k) pontjában meghatározott mentességet csak az - adós nyilatkozata esetén az általa megjelölt - egyik ingatlanban foganatosított foglalás során lehet érvényesíteni.

(3)4

4 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 47. § (3). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Nem mentes a végrehajtás alól az az (1) bekezdésben említett olyan vagyontárgy - az a), valamint a h) és i) pontban foglaltak kivételével -, amely nemesfémből vagy egyébként nemes anyagból készült, és a szokásos használati cikkektől eltérően különösen nagy értékű.

91. § Ha az adós élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozik - a 90. §-ban felsoroltakon kívül -, mentes a végrehajtás alól:

a) az adós földjének megműveléséhez szükséges vetőmag, mezőgazdasági gép és felszerelés, igavonó állat és takarmány,

b) 1 tehén vagy más haszonállat és a részére 3 hónapra szükséges takarmány.

92. § Mentes a végrehajtás alól: a) a kitüntetéssel, kitüntető címmel, díjjal, jelvénnyel, oklevéllel együtt járó

összeg, b) a biztosítási összeg, a lefoglalt ingóságért járó összeg kivételével, c) a szakszervezet sztrájkalapjába helyezett összeg. 93. § (1) A szerzőt és a jogutódját megillető szerzői jog mentes a végrehajtás

alól. (2) A szerzői díj 50%-a mentes a végrehajtás alól. (3) Végrehajtás alá vonni csak közzétett (nyilvánosságra hozott) művet,

illetőleg példányait lehet. 94. § Mentes a végrehajtás alól: a)5

5 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (20) a).

a szövetkezeti tag szövetkezeti részesedése, b) a saját jogon szerzett kárpótlási jegy, amíg a kárpótlásra jogosultnak a

tulajdonában van.

Netjogtár

57. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

95. § Mentes a végrehajtás alól a postára feladott pénz és más küldemény, továbbá a közforgalmú fuvarozónak fuvarozásra átadott dolog mindaddig, amíg azt a posta, illetőleg a fuvarozó az átvételre jogosultnak nem adta át.

95/A. §1

1 Beiktatta: 2013. évi XXIII. törvény 54. § (1). Hatályos: 2013. IV. 1-től.

Mentes a végrehajtás alól a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tulajdonában álló biztonsági és különleges kőolajkészlet.

96. § (1) Mentes a végrehajtás alól a közraktárban elhelyezett dolog. (2) A közraktárban elhelyezett dologra vonatkozó jog, illetőleg a róla szóló

okirat (áru- és zálogjegy) végrehajtás alá vonható. 96/A. §2

2 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (5). Hatályos: 2014. III. 15-től.

(1) Az adósnak vagy az óvadék jogosultjának kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az óvadékként nyújtott vagyontárgyat mindaddig, amíg az óvadék visszaadásának feltételei nem állnak fenn. A mentesítésnek akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az óvadékkal biztosított jogügyletet nem a hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel kötötte, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a gazdálkodó szervezet nem a tagjával kötötte.

(2) Az adós vagy a zálogjogosult kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az adóshoz befolyt és elkülönítve tartott készpénzt, az adós birtokába került egyéb vagyontárgyat vagy az adós által érvényesíthető követelést, ha a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog a zálogjogosultat illeti és azt az adós zálogjogosulti bizományosként tartja magánál vagy e minőségében érvényesítheti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott mentesítésnek nincs helye, ha a végrehajtás a zálogszerződésből, illetve a zálogjogosulti bizományosi jogviszonyból eredő követelés behajtása iránt folyik.

96/B. §3

3 Megállapította: 2012. évi XCV. törvény 10. § (4). Hatályos: 2012. VII. 13-tól. Ezt követően kötött kölcsönzési szerződések alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

A 90. és 91. §-ban felsorolt vagyontárgyak - a 90. § h), l), m) és n) pontjában felsorolt vagyontárgyak kivételével - csak a természetes személy adósok elleni végrehajtás alól tekinthetők mentesnek.

Becslés

97. § (1) A végrehajtó a foglaláskor becsléssel megállapítja a lefoglalt ingóság értékét.

(2) A becsérték megállapításánál a végrehajtó a forgalmi árat veszi alapul. Ha a felek a becsértékben megegyeztek, ez az irányadó.

(3) Ha valamelyik fél kívánja, a végrehajtó a foglalásnál szakértő-becsüst alkalmaz. A foglalás után a végrehajtó szakértő-becsüs közreműködésével a becsértéket módosíthatja, ha ezt bármelyik fél a foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte.

Egyes dolgok lefoglalásának eltérő szabályai

98. §4

4 Megállapította: 2001. évi XCIII. törvény 14. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.

Arany, platina, ezüst, továbbá fizetőeszköz lefoglalásakor a végrehajtó az értéket magához veszi, a lefoglalt külföldi pénzt a foglalást követő munkanapon a végrehajtói letéti számlára befizeti. Ugyanígy kell eljárni, ha az adós külföldi pénznemben fizeti meg a végrehajtónak a tartozást.

Netjogtár

58. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

99. §1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 49. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) Arany vagy platina felhasználásával készült tárgy, drágakő és nyomdai úton előállított értékpapír lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt értéket magához veszi, és 24 órán belül bírósági letétbe helyezi.

(2) Dematerializált értékpapír lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalásról értesíti az adós értékpapírszámláját vezető befektetési szolgáltatót, aki a lefoglalt értékpapírt az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint a végrehajtó további intézkedéséig zárolt alszámlára helyezi.

100. §2

2 Módosította: 2001. évi XCIII. törvény 14. § (2).

Készpénz lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt készpénzt magához veszi, és a foglalást követő munkanapon befizeti a végrehajtói letéti számlára.

101. § (1)3

3 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § j).

A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető vagyonrész, illetőleg üzletrész (a továbbiakban: üzletrész) lefoglalásáról a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti a gazdálkodó szervezetet és a törvényszéket mint cégbíróságot (a továbbiakban: cégbíróság).

(2) Az üzletrész lefoglalását a gazdálkodó szervezet bejegyzi a nyilvántartásába, a cégbíróság pedig a cégjegyzékbe.

102. §4

4 Megállapította: 2016. évi CIV. törvény 24. § (3). Hatályos: 2017. I. 1-től.

(1) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével három napon belül értesíti a kulturális örökségvédelmi hatóságot, ha

a) a lefoglalt tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, b) a lefoglalt tárgyról nem állapítható meg, hogy a védett kulturális javak

közé tartozik, de valószínűsíthető, hogy a védetté nyilvánítás kritériumainak megfelel.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében biztosítani kell a végrehajtás során, hogy a kulturális örökségvédelmi hatóság a lefoglalt tárgyat megvizsgálja.

103. §5

5 Megállapította: 2001. évi XXIII. törvény 1. §-ával módosított 2000. évi CXXXVI. törvény 50. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalni. Ha ez bármilyen okból nem lehetséges, a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv lefoglalásának meghiúsulását és ennek okát a foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(2)6

6 Megállapította: 2016. évi CXXVII. törvény 18. § (1). Hatályos: 2017. I. 1-től.

A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi a gépjármű-tulajdonos lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint, külföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező tulajdonos esetében pedig az üzembentartó lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. Ha az illetékes hatóság nem állapítható meg, az okmányokat a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak kell megküldeni. A végrehajtó által megküldött foglalási jegyzőkönyv másolata alapján a közlekedési igazgatási hatóság haladéktalanul bejegyzi az elidegenítési és terhelési tilalmat. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartásba történt bejegyzését követő harminc nap elteltével hívhatja fel a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból; a hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.

Netjogtár

59. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(3)1

1 Módosította: 2009. évi L. törvény 72. § (7). Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).

A végrehajtó a gépjárművet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a gépjármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve; a közlekedési igazgatási hatóság a végrehajtó megkeresése alapján ilyenkor is a (2) bekezdés szerint jár el.

(4)2

2 Módosította: 2009. évi L. törvény 72. § (7). Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).

A gépjármű értékesítése vagy átvétele után az új tulajdonos kérelmére az értékesítésről, átvételről készült jegyzőkönyv alapján a közlekedési igazgatási hatóság látja el a gépjárművet a forgalomban való részvételhez szükséges jelzésekkel és okmányokkal.

(5)3

3 Módosította: 2007. évi LXIV. törvény 66. § (1) c).

A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalásakor - a zár alá vétel alkalmazásának kivételével - csak a törzskönyvet kell lefoglalni és a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldeni az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, ha pedig ez nem állapítható meg, a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak; az adós a gépjármű értékesítéséig - a zár alá vétel esetét kivéve - a gépjárművet használhatja. Ha az adós a végrehajtási eljárás tartama alatt a foglalkozásával felhagyott, vagy a foglalkozás végzéséhez szükséges engedélyét visszavonták, az (1)-(4) bekezdés szerint kell eljárni.

(6)4

4 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 169. § g), 2016. évi CIV. törvény 24. § (11) a).

Ha az (5) bekezdésben említett gépjármű becsértéke nem éri el a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeget, a gépjármű mentes a végrehajtás alól.

(7)5

5 Beiktatta: 2009. évi L. törvény 65. § (12). Hatályos: 2009. VI. 30-tól. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).

A végrehajtó a járműnyilvántartásból a következő adatokat igényelheti: a) a járműtulajdonos személyazonosító adatai, lakóhelye, tartózkodási helye,

egyéni vállalkozó székhelye, külföldi esetében állampolgársága is, b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező járműtulajdonos

szervezet megnevezése, székhelyének és telephelyének címe, cégjegyzék-, illetve nyilvántartási száma,

c) a jármű ca) hatósági jelzése, alvázszáma és műszaki adatai (a jármű fajtája,

gyártmánya, típusa, gyártási éve, színe és az első magyarországi forgalomba helyezés időpontja),

cb)6

6 Módosította: 2017. évi LII. törvény 22. § (2) a).

tulajdonoshoz kötött forgalmazási korlátozásra vonatkozó adatok, ideértve az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására elrendelt zárlatra vonatkozó adatokat is,

d) a járműokmányok okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére és visszavonására vonatkozó adatok,

e) a jármű korábbi tulajdonosának (átruházójának) tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének ténye és időpontja.

Netjogtár

60. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(8)1

1 Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 7. §. Hatályos: 2013. VII. 21-től.

A végrehajtást foganatosító bíróság a természetes személy adósnak a foglalásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül a bírósághoz előterjesztett kérelmére a kérelem beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén pedig a meghallgatáson meghozott végzéssel engedélyezheti a lefoglalt gépjármű - több gépjármű esetén egyik gépjárműve - árverésig történő használatát, ha az adósnak arra a munkavégzése helyszínére történő eljutása, üzemi, üzleti tevékenységének folytatása vagy saját és családtagjainak szállítása érdekében van szüksége, és az eljárás során korábban rendbírsággal nem sújtották. A kérelemben meg kell jelölni annak indokát és azt, hogy a kérelmező a meghallgatásra rövid úton milyen módon idézhető, továbbá csatolni kell hozzá a kérelem indokainak alátámasztását igazoló okiratokat. A bíróság a gépjármű használatát engedélyező végzését megküldi a végrehajtónak, aki intézkedik a gépjármű forgalomba történő visszahelyezése iránt. A bíróság végzése ellen nincs helye fellebbezésnek. Az adós köteles a gépjárművet az árverés megtartása érdekében a végrehajtó felhívására a felhívásban megjelölt időpontban és helyszínre szállítani, ennek elmulasztása esetén vele szemben rendbírság kiszabásának van helye.

103/A. §2

2 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 50. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) Vízi vagy légi jármű lefoglalása esetén a végrehajtó lefoglalja a forgalomban való részvételre jogosító okmányokat is, ezeket a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldi a vízi, légi járművek lajstromát, illetőleg nyilvántartását vezető hatóságnak, amely a jármű lefoglalását bejegyzi a nyilvántartásába. A 103. § (3) bekezdése megfelelően irányadó a vízi és légi járművek lefoglalásánál is.

(2) A végrehajtó az (1) bekezdésben foglalt megkeresésében felhívja az érintett szervet, hogy haladéktalanul adjon tájékoztatást a vagyontárgyat terhelő jelzálogjog jogosultjának adatairól és a végrehajtási jog bejegyzéséről.

103/B. §3

3 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 50. §. Módosította: 2013. évi CCXXI. törvény 37. § (4) b).

2014. március 15. napját megelőzően bejegyzett jelzálogjoggal terhelt ingóság lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát megküldi a közjegyzőnek, hogy az ingóság lefoglalását jegyezze be a zálogjogi nyilvántartásba, és adjon tájékoztatást az ingóságon fennálló jelzálogjog jogosultjának adatairól.

103/C. §4

4 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 50. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) A széfszolgáltatás keretében őrzött ingóságot a végrehajtó a széf lepecsételésével foglalja le, egyúttal értesíti a széfszolgáltatót és az adóst a széf felnyitásának időpontjáról. A megjelölt időpontban az adós a végrehajtónak és a széfszolgáltatónak a jelenlétében felnyitja a széfet, a végrehajtó pedig elkészíti a részletes foglalási jegyzőkönyvet. Ha a megjelölt időpontban az adós nem jelent meg, a széfszolgáltató, ha a széfszolgáltató nem rendelkezik a széf felnyitására kulccsal, a végrehajtó nyittatja fel a széfet.

(2) A vagyontárgyat a foglalást követően - a 98-100. §-ban említett vagyontárgyak kivételével - lehetőség szerint a széfbe kell visszahelyezni, és az értékesítésig abban kell tárolni. Ha nincs lehetőség a széfbe való visszahelyezésre, a végrehajtó intézkedik az ingóság elhelyezése iránt.

(3) A foglalást követően a széf csak a végrehajtó intézkedésére nyitható fel. Ha a foglalás után a széfszolgáltatás megszűnt, erről a széfszolgáltató értesíti a végrehajtót, aki intézkedik az ingóság elhelyezése iránt.

Netjogtár

61. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(4) A közös széfben elhelyezett ingóság végrehajtás alá vonására a pénzügyi intézménynél kezelt, több személyt megillető pénzösszeg végrehajtás alá vonására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, ideértve a nem adós széftulajdonosnak a foglalásról történő tájékoztatását is.

103/D. §1

1 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 50. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Ha az adós lefoglalható vagyontárgyai technológiai vagy termelési, szolgáltatási egészt alkotnak, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvben feltünteti az ingóságok egészének becsértékét és az egyes ingóságok becsértékét is.

A lefoglalt ingóság megőrzése

104. § (1) A lefoglalt ingóságot - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - az adós őrizetében kell hagyni.

(2) Az adós a lefoglalt ingóságot - az elhasználható dolog kivételével - használhatja, de csak rendeltetésének megfelelően és az állag sérelme nélkül.

(3) A lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az adós a lefoglalt ingóságot köteles gondosan megőrizni. A lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.

Zár alá vétel

105. § (1) Ha valószínű, hogy az adós a lefoglalt ingóságot nem fogja megőrizni, a végrehajtó az ingóságot a megőrzésére alkalmas tárolóban (szekrényben, ládában stb.) vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.

(2) A tároló, a helyiség felnyitása, illetőleg a pecsét megsértése vagy eltávolítása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.

106. § (1) A végrehajtó a lefoglalt ingóság megőrzésére zárgondnokot jelöl ki, ha

a) az adós a megőrzésre nem vállalkozott, b) az adós hosszabb ideig távol van, c) a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy

körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt, d)2

2 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 51. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

ezt az eljárás eredményessége szempontjából szükségesnek tartja, és a zárgondnok kijelöléséhez a végrehajtást kérő hozzájárult.

(2) A zárgondnok költségét és díját a végrehajtó állapítja meg.

Foglalás harmadik személynél

107. § (1) Ha valószínű, hogy az adós tulajdonában levő ingóság a feleken kívül álló harmadik személynél van, a végrehajtó a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a 109. § szerinti jogkövetkezményekre.

(2) A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy

a) nála van-e a felhívásban megjelölt ingóság és milyen jogcímen, b) elismeri-e az adósnak az ingóságra vonatkozó tulajdonjogát,

Netjogtár

62. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

c) tart-e valaki igényt az ingóságra és milyen jogcímen. 108. § Ha a harmadik személy elismerte, hogy a nála levő ingóság az adós

tulajdonában van, a végrehajtó az ingóságot a helyszínen lefoglalja. 109. § (1) Ha a harmadik személy a nyilatkozatot elmulasztotta, vagy az

adós tulajdonjogát nem ismerte el, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a foglalás tűrése iránt.

(2) A harmadik személy a végrehajtást kérőnek a polgári jog szerint felel azért a költségért és kárért, amely abból ered, hogy

a)1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 52. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

a 107. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozat megtételét elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát rosszhiszeműen nem ismerte el,

b) az ingóságot a felhívás kézbesítése után gondosan nem őrizte meg, c) a foglalást meghiúsította.

Követelés lefoglalása

110. § (1) Ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg az adós harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a végrehajtó a követelést lefoglalja, egyúttal a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a 112. és 113. § szerinti jogkövetkezményekre.

(2)-(3)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXXXVI. törvény 183. § (1) c). Hatálytalan: 2001. IX. 1-től.

111. § A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy

a) elismeri-e a követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést,

b) a követelés mikor esedékes, c) tart-e valaki igényt a követelésre és milyen jogcímen. 112. § (1) A harmadik személy a felhívás kézbesítése után a követelést sem

az adós, sem más javára nem teljesítheti, hanem köteles legkésőbb az esedékesség napján a követelés összegét befizetni a végrehajtói letéti számlára, illetőleg köteles a követelés tárgyát bírósági letétbe helyezni.

(2) Ha a harmadik személy a követelést bárkinek a javára teljesítette, a követelés összegéig (értékéig) felelős a végrehajtást kérőnek.

113. § Ha a harmadik személy a követelést, illetőleg a róla szóló szerződést nem ismerte el, vagy a 111. § szerinti nyilatkozatot, illetőleg a 112. § szerinti befizetést (letétbe helyezést) elmulasztotta, a végrehajtást kérő a harmadik személy ellen pert indíthat a követelés behajtása iránt.

A zálogjogosult értesítése3

3 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 53. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

114. §4

4 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 53. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)5

5 Megállapította: 2013. évi CCXXI. törvény 37. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től. Lásd: 2013. évi CCXXI. törvény 34. §.

A végrehajtó a foglalás után, illetve a lefoglalt vízi, légi jármű lajstromát vezető szervezet 103/A. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásának kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn. Így jár el a végrehajtó a hitelbiztosítéki nyilvántartás és a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően is.

Netjogtár

63. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2)1

1 Megállapította: 2006. évi LI. törvény 283. § (2). Módosította: 2010. évi CLIII. törvény 17. §.

A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti eljárása során tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét - ha az alapügyben nem végrehajtást kérő - végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba2

2 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 53. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

114/A. §3

3 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 53. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)4

4 Módosította: 2010. évi CLIII. törvény 17. §.

A zálogjogosultnak a 114. § szerinti értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül előterjesztett kérelmére a végrehajtást foganatosító bíróság a soron kívül meghozott végzésével megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát, és engedélyezi, hogy a végrehajtási eljárásba bekapcsolódjék, ha a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége - önálló zálogjog esetén a jogalap és az összegszerűség - nem vitatott.

(2)5

5 A második mondat szövegét megállapította: 2006. évi IV. törvény 341. § (2). Az első mondat szövegét megállapította: 2008. évi XXXIX. törvény 11. § (1). Hatályos: 2008. VIII. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

A kielégítési jog megnyíltát - szemben a végrehajtás általános feltételeivel - a bíróság az alapján állapítja meg, hogy a zálogtárgyat végrehajtási eljárás során lefoglalták. A kielégítési jog megnyíltát a foglalás ténye alapján nem lehet megállapítani, ha a zálogjogosult az adós hozzátartozója vagy olyan jogi személy, amelynek az adóssal való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a zálogjog alapítására a gazdálkodó szervezet és tagja között került sor.

(3) A végzésnek tartalmaznia kell: a) a zálogjogosult és az adós adatait, b) az adóssal szemben folyamatban levő végrehajtási ügy számát, az eljáró

végrehajtó nevét, c) a zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról

hozott döntést, d) a zálogjoggal biztosított, a végzés meghozatalának időpontjában fennálló

követelés összegét, e) a zálogtárgy adatait, f)6

6 Módosította: 2013. évi CCXXI. törvény 37. § (4) c).

a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba, a légi vagy vízi járművek lajstromába, illetőleg a MOKK-nál vezetett nyilvántartásba történő bejegyzésének időpontját.

(4) A bíróság a zálogjogosult kérelmét az adósnak és a végrehajtást kérőnek azzal a felhívással kézbesíti: a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyilatkozzon arról, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját - önálló zálogjog esetén a jogalapot - és összegszerűségét elismeri-e, illetőleg milyen összegben ismeri el. E §-ban foglalt eljárás során a jogalapot és összegszerűséget nem lehet vitatottnak tekinteni, ha azt közokiratba foglalták.

Netjogtár

64. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(5) Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatja, és állítását valószínűsítette, az (1) bekezdés szerinti kérelmet a bíróság végzéssel elutasítja. Ebben az esetben a zálogjogosult perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét.

(6) Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés összegszerűségét a zálogjogosult kérelmében foglalttól eltérő összegben ismerte el, a bíróság tájékoztatja erről a zálogjogosultat, aki ezen összeg tekintetében is kérheti az (1) bekezdés szerinti végzés meghozatalát.

(7) Az (1) bekezdés szerinti végzés jogerőre emelkedését követően a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtásnak a 48. § (2) bekezdése alapján történt felfüggesztését megszünteti, és erről a végrehajtót értesíti. Meg kell szüntetni a végrehajtás felfüggesztését akkor is, ha a jogosult nem igazolta, hogy az (5) bekezdés szerinti végzés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a pert megindította.

(8) Az (1) bekezdés szerinti végzést meg kell küldeni a zálogjogosultnak, az adósnak, a végrehajtást kérőnek és a végrehajtónak.

(9) A zálogjogosult, az adós és a végrehajtást kérő a végzés ellen fellebbezhet. Ha az adós vagy a végrehajtást kérő az (5) és (6) bekezdés szerint nyilatkozatot nem terjesztett elő, vagy nyilatkozatában a követelés fennállását vagy összegszerűségét elismerte, az ezzel ellentétes álláspontját fellebbezéssel sem érvényesítheti.

(10) A végrehajtási eljárásba e § alapján bekapcsolódó zálogjogosultra a végrehajtási eljárás illetékének és egyéb költségeinek (34. §) előlegezése és viselése, valamint a jogosultat a végrehajtási eljárás során megillető jogok és kötelezettségek tekintetében a végrehajtást kérőre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(11)1

1 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 11. § (2). Hatályos: 2008. VIII. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

Ha a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt a zálogtárgyat a bekapcsolódás engedélyezését követően másik végrehajtási eljárásban is lefoglalják, a bekapcsolódás hatálya e további végrehajtásra is kiterjed.

(12)2

2 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 11. § (2). Hatályos: 2008. VIII. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

A bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás - ha a zálogjogosultnak a bekapcsolódással érintett költségei megtérültek - a végrehajtás (bekapcsolódással érintett több végrehajtás esetén valamennyi végrehajtás) befejeződésével megszűnik.

Az ingóság értékesítésének időpontja

115. § (1)3

3 Megállapította: 2017. évi LXI. törvény 5. §. Hatályos: 2017. VI. 23-tól.

A végrehajtó a lefoglalt ingóság értékesítése iránt a foglalást, illetve a vízi, légi jármű lajstromának, valamint a zálogjogi és hitelbiztosítéki nyilvántartás adatainak beszerzését [84. § (4) bekezdés, 103/A-103/B. §] követő 30 nap eltelte után haladéktalanul intézkedik. Ha az ingóság a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott közfoglalkoztatási program keretében beszerzett és használt ingóság, akkor a becsértékének megállapítása iránt csak a támogatási időszak befejezése után lehet intézkedni.

(2) Ha a foglalástól számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt vagyontárgy értékesítése iránt az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni.

Netjogtár

65. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(3)1

1 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 54. § (2). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A végrehajtó az értékesítést olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.

116. §2

2 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 55. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) A romlandó dolgot a foglalás után haladéktalanul értékesíteni kell.

(2) A végrehajtó a romlandó dolgot árverésen kívül, árverési vétel hatályával adja el, ha a felek ezt kifejezetten kérték, és megjelölték a vevő személyét, valamint a vételár összegét.

(3) Ha a romlandó dolog árverésen kívüli eladására nincs lehetőség, a végrehajtó a romlandó dolgot a forgalmazásával foglalkozó kereskedőnek adja el, vagy az önkormányzat által kijelölt legközelebbi piacon, vásáron, vásárcsarnokban - a piaci, vásári értékesítés szabályai szerint, az ingóárverés szabályainak megfelelő alkalmazásával - értékesíti. Ilyenkor a végrehajtó az árverésről nem készít hirdetményt, hanem az értékesítést a helyi körülmények között legcélszerűbb módon teszi közzé.

Elszállítás

117. § (1) Az értékesítendő ingóságnak az értékesítés helyére történő elszállításáról a végrehajtó gondoskodik.

(2)-(3)3

3 Hatályon kívül helyezte: 2008. évi LXXX. törvény 12. § (4) a). Hatálytalan: 2009. I. 8-tól.

Ingóárverés

118. § Az ingóságot - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - rendszerint árverésen kell értékesíteni.

119. § Az árverést a következő helyeken lehet megtartani: a) a bírósági árverési csarnokban, b) a bíróság épületében, c)4

4 Módosította: 2013. évi CXXVIII. törvény 12. § (1).

a községi, városi, fővárosi kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat épületében vagy a felsorolt önkormányzatok jegyzője, főjegyzője által kijelölt helyiségben,

d) az adós lakásán, e) a foglalás helyén, f) az ingóság őrzésének helyén, g) a végrehajtó által kijelölt más helyen. 120. § Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben

feltünteti: a) a felek nevét, b) az árverés helyét és idejét, c)5

5 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

az árverésre kerülő ingóságokat és becsértéküket, valamint a becsérték 2%-ának megfelelő, ötszázezer Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén száz forintra, egymillió Ft-ot meghaladó becsérték felett pedig ezer forintra kerekített licitküszöböt,

d) azt, hogy az ingóságokat az árverés előtt hol és mikor lehet megnézni, e)6

6 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (6). Hatályos: 2014. III. 15-től.

azt, hogy van-e az ingóságokon tulajdonostársnak vagy egyéb személynek előárverezési joga.

Netjogtár

66. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

121. § Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell: a) a feleknek, b) az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek. 122. § (1) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni: a) a bíróság hirdetőtábláján, b) a bírósági árverési csarnok hirdetőtábláján, c)1

1 Módosította: 2013. évi CXXVIII. törvény 12. § (2).

az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal hirdetőtábláján.

(2)2

2 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 56. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 napon át és legalább az árverést megelőző 5. napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

(3)3

3 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXX. törvény 79. § c). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.

(4)4

4 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 21. § (1). Hatályos: 2012. IX. 1-től.

A végrehajtó az árverési hirdetményt - legalább a (2) bekezdésben foglalt időtartamban - közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is; az elektronikus árverési rendszer az árverést követő napon automatikusan törli a hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.

(5)5

5 Számozását módosította: 2008. évi XXXIX. törvény 12. §.

A végrehajtó bármelyik fél kérelmére gondoskodik arról, hogy az árverést egyéb megfelelő módon is közhírré tegyék.

(6)6

6 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 21. § (2). Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételhez kapcsolódik.

123. §7

7 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 57. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) Az árverező személyesen vagy megbízottja, illetve képviselője útján árverezhet.

(2)8

8 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 22. §. Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) c).

Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, az árverező képviseletében sem járhat el, és a dolgot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel -

a) végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, végrehajtó egyéb alkalmazottja, végrehajtói iroda, végrehajtói iroda tagja és alkalmazottja,

b) az a jogi személy, gazdasági társaság, amelyben az a) pont szerinti személy vagy szervezet többségi befolyással rendelkezik,

c)9

9 Módosította: 2013. évi XCIX. törvény 26. § b), 2013. évi CCLII. törvény 94. § (21) c).

az ügyben eljáró végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek és a végrehajtói iroda tagjának, valamint a végrehajtó és a végrehajtói iroda alkalmazottjának közeli hozzátartozója és élettársa,

d) az ügyben eljáró végrehajtást foganatosító bíróság állományába tartozó személy és

e) az adós. (3)10

10 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 22. §. Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) d).

Nem minősül kizártnak az árverezésből a (2) bekezdés szerinti személy vagy szervezet, ha a dolog megszerzésére végrehajtást kérői vagy tulajdonostársi jogállása miatt van jogosultsága, vagy ha külön törvény biztosít számára a dolog eladása esetére elővásárlási jogot.

(4)11

11 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 22. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

Az árverező a vételi ajánlatot nem vonhatja vissza.

Netjogtár

67. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

123/A. §1

1 Megállapította: 2012. évi LXXXV. törvény 11. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

(1) Ha törvény a dologra nézve elővásárlási jogot enged annak kényszerértékesítésére, azt e törvény alkalmazásában előárverezési jognak kell tekinteni (a továbbiakban: előárverezési jog). Előárverezési jog szerződéssel nem alapítható. Az előárverezési jog bírósági végrehajtás során történő gyakorlásának feltételeit e törvény határozza meg.

(2) Az előárverezésre jogosult az árverésről az árverési hirdetmény közzétételével, ha pedig részére e törvény a hirdetmény kézbesítését írja elő, annak kézbesítésével szerezhet tudomást.

(3) Az előárverezésre jogosultat az árverésen az árverező jogállása illeti meg, ha igazolja az (1) bekezdés szerinti jog fennállását és teljesíti e törvénynek az árverezőre vonatkozó feltételeit. Az előárverezésre jogosult ebben az esetben - amellett, hogy az árverésen árverezőként is részt vehet - valamennyi vételi ajánlat vonatkozásában az árverés (és annak esetleges meghosszabbítását követő) befejezéséig a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat tételével gyakorolhatja előárverezési jogát.

(4) Ha az előárverezésre jogosult a végrehajtóhoz intézett nyilatkozatában a vételi ajánlat tartalmát magáévá teszi és az árverés befejezéséig nem érkezik magasabb, érvényes vételi ajánlat, az előárverezésre jogosultat a legtöbbet felajánló árverező jogállása illeti meg.

(4a)2

2 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (7). Hatályos: 2014. III. 15-től.

Az árverezés során a különböző jogszabályokon alapuló előárverezési jogok között sorrend és rangsor nem érvényesül. Ha az árverésen több előárverezésre jogosult vesz részt és az egyikük a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlat vonatkozásában gyakorolja előárverezési jogát, a többi előárverezésre jogosult ugyanezen összegű vételi ajánlat vonatkozásában előárverezési jogot nem gyakorolhat, kizárólag magasabb összegű vételi ajánlatot tehet.

(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az előárverezési jog a jogutódra átszáll. Az előárverezési jog átruházása semmis.

(6) Az elővásárlási jog bírósági végrehajtás során az előárverezési jog alkalmazási körén kívül nem gyakorolható.

(7)3

3 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (8). Hatályos: 2014. III. 15-től.

Ha tulajdonostárs kíván előárverezési jogot gyakorolni, e jogát ingatlan vonatkozásában kizárólag tulajdoni lappal, úszólétesítmények vonatkozásában lajstromozási okmánnyal, légi járművek esetén lajstromozási bizonyítvánnyal, egyéb lefoglalt ingó vagyontárgy vonatkozásában pedig kizárólag a végrehajtási igényperben hozott - igénykeresetnek helyt adó - jogerős bírósági határozattal igazolhatja.

124. § (1) Az adós meghatározhatja az ingóságok árverezésének sorrendjét. Ha nem élt ezzel a jogával, az ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben feltüntetett sorrendben kell elárverezni.

(2)4

4 Az utolsó mondatot beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 24. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingóság becsértékét (a kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A vételi ajánlat akkor érvényes, ha az legalább a licitküszöb összegével meghaladja az előzőleg tett vételi ajánlatot.

(3)5

5 Módosította: 2012. évi LXXXV. törvény 15. § b).

Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték 35%-áig.

Netjogtár

68. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(4) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingóságot a legtöbbet ajánló megvette.

(5)1

1 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 58. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A 103. § (5) bekezdése alapján lefoglalt gépjármű vételárát csak olyan összegre lehet leszállítani, amelyből a végrehajtás előrelátható költségei és az adósnak a 170/A. § (1) bekezdése alapján járó összeg fedezhető.

124/A. §2

2 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 59. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A 103/D. § alapján lefoglalt ingóságokat a végrehajtó mint egészt árverezi el a 124. § megfelelő alkalmazásával. Ha az első árverés sikertelen, az ingóságokat a második és harmadik árverésen egyenként kell értékesíteni.

125. § (1) A legtöbbet ajánló köteles a teljes vételárat a megvett ingóság elárverezése után készpénzben azonnal kifizetni. Ha nem fizette ki, az ingóságot nyomban tovább kell árverezni. A fizetést elmulasztó árverező nem vehet tovább részt az árverésben.

(2)3

3 A második mondat szövegét megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 25. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

Ha a ki nem fizetett ingóságot a további árverezés során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó árverező ajánlott, a két ár közötti különbözetet a fizetést elmulasztó köteles azonnal megtéríteni. Ha a fizetést elmulasztó árverező nem térítette meg a különbözetet, a végrehajtó az erről szóló iratokat 15 napon belül a végrehajtást foganatosító bíróságnak beterjeszti, amely a fizetést elmulasztó árverezőt végzéssel kötelezi a különbözet megtérítésére. A különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

(3)4

4 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 60. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 169. § g).

A miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az árverési vételár megfizetésének az (1) bekezdésben foglalttól eltérő módját rendeletben is meghatározhatja.

126. § (1)5

5 Módosította: 2012. évi LXXXV. törvény 15. § c).

A végrehajtást kérőnek joga van követelése és járulékai erejéig az árverésen készpénzfizetés nélkül venni, feltéve, hogy az ingóságot csak az ő követelése fejében foglalták le, illetőleg - több végrehajtást kérő esetén - valamennyien hozzájárultak a készpénzfizetés nélküli vételéhez; a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosult hozzájárulása is szükséges.

(2)6

6 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 61. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha a meg nem fizetett illeték, az állam által előlegezett költség, illetőleg a végrehajtási eljárás költsége már fedezve van, vagy azokat a végrehajtást kérő azonnal kifizeti.

(3)7

7 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 61. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A vételárat, illetőleg az állam javára kifizetett összeggel, valamint a végrehajtás költségeinek megfelelő összeggel csökkentett részét a készpénzfizetés nélkül vevő végrehajtást kérőnek a követelésébe be kell számítani.

127. § (1) Az árverésen eladott ingóságon az árverési vevő a vételár kifizetésével tulajdonjogot szerez.

(2)8

8 Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXXXVI. törvény 183. § (1) d). Hatálytalan: 2001. IX. 1-től.

(3) Ha az árverést megsemmisítették, ez a jóhiszemű árverési vevőnek e törvény szerint megszerzett tulajdonjogát nem érinti.

Netjogtár

69. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

127/A. §1

1 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 62. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) Az engedély alapján birtokban tartható ingóság (lőfegyver, méreg, radioaktív anyag stb.) árverésen nem értékesíthető, azt a végrehajtó az adott dolog forgalmazására jogosult személynek, gazdálkodó szervezetnek adja át bizományi értékesítés céljából a legkisebb vételár (becsérték) meghatározásával.

(2) A végrehajtó a helyszínen ellenőrizheti, hogy a forgalmazó eleget tesz-e bizományosi kötelezettségének.

(3)2

2 Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § i).

Ha a dolgot nem sikerült értékesíteni, 45 nap elteltével a végrehajtó a vételárat 15 napos határidőkkel fokozatosan a becsérték 35%-ára szállítja le. Ha az értékesítés sikertelen, nincs helye a végrehajtást kérő által történő átvételnek (134. §), az ingóságot vissza kell adni az adósnak.

128. § (1)3

3 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 26. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a 35. §-ban említetteken kívül - feltünteti:

a) az elárverezett ingóságot, becsértékét és árverési vételárat, b) az árverési vevő nevét és a személyazonosításra szolgáló okmányának

számát, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a nevét és székhelyét; az árverési jegyzőkönyvet az árverési vevő is aláírásával látja el.

(2)4

4 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 63. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) q).

Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell a feleknek és az árverési vevőnek, vízi vagy légi jármű esetén a nyilvántartó hatóságnak is, továbbá meg kell küldeni - a romlandó dolog árverésének esetét kivéve - az állami adóhatóságnak.

(3)5

5 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 63. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) q).

A végrehajtó a magánszemély árverési vevő lakóhelyét feljegyzi, és a feljegyzést az iratok között zárt borítékban helyezi el; arról csak a bíróság, a büntetőügyben eljáró, és az ingóságot nyilvántartó hatóság, továbbá az állami adóhatóság részére ad felvilágosítást.

129. § (1) Az első árverésen el nem adott ingóságot második árverésen kell értékesíteni.

(2) A végrehajtó a második árverést az első árveréstől számított 3 hónapon belüli olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.

(3)6

6 Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXXXVI. törvény 183. § (1) e). Hatálytalan: 2001. IX. 1-től.

Értékpapír értékesítése

130. § (1)7

7 Módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 184. § (4) e).

A bemutatóra szóló vagy egyébként korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt a végrehajtó bizományi értékesítésre befektetési szolgáltatónak adja át.

(2)8

8 Módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 184. § (4) e).

A befektetési szolgáltató köteles az értékesítés során befolyt összeget - a bizományi díj levonása után - haladéktalanul átutalni a végrehajtói letéti számlára.

(3)9

9 Módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 184. § (4) e).

Ha a bizományi értékesítés sikertelen volt, a befektetési szolgáltató az értékpapírt visszavásárlásra felajánlja az értékpapír kibocsátójának.

Netjogtár

70. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(4) Ha az értékpapír kibocsátója az értékpapírt visszavásárolta, köteles az értékpapír ellenértékét haladéktalanul átutalni a végrehajtói letéti számlára.

(5) Ha az (1)-(4) bekezdés szerinti értékesítés sikertelen volt, a végrehajtó az értékpapírt árverésen értékesíti.

131. § (1)1

1 Az első mondat szövegét módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 184. § (4) e). A második mondatot beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 64. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A névre szóló, tagsági jogról szóló vagy egyébként korlátozottan forgalomba hozható értékpapír értékesítése céljából a végrehajtó befektetési szolgáltatót bíz meg azzal, hogy az értékpapírt zárgondnokként kezelje, és a belőle származó jövedelmet utalja át a végrehajtói letéti számlára. Dematerializált értékpapír értékesítésével elsősorban a számlavezető befektetési szolgáltatót kell megbízni; ha ez nem lehetséges, bármely befektetési szolgáltató részére adható megbízás.

(2)2

2 Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § j).

Ha a végrehajtást kérő kívánja, az (1) bekezdés alkalmazása helyett az értékpapírt - a forgalmi korlátozására vonatkozó rendelkezésre tekintet nélkül - árverésen kell értékesíteni. Ilyenkor az adóssal azonos jellegű tagsági joggal rendelkező másik tagot az értékpapírra előárverezési jog illeti meg.

(3) Az első árverés sikertelensége esetén az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

Végrehajtás üzletrészre3

3 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 184. § (4) f). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

132. § (1) A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető üzletrészt a végrehajtó árverésen értékesíti.

(2)4

4 Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § j), 2013. évi CCLII. törvény 94. § (21) d).

Az árverésen az érintett gazdálkodó szervezet tagját, a gazdálkodó szervezetet, illetőleg az általa kijelölt személyt az üzletrészre előárverezési jog illeti meg.

(3) A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv másolatát az üzletrész tulajdonosában bekövetkezett változás bejegyzése végett megküldi a gazdálkodó szervezetnek és a cégbíróságnak.

132/A. §5

5 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 65. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)6

6 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (20) b).

Ha az adósnak közkereseti, illetve betéti társaságban vagyonrésze van, a végrehajtó tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy az adós tag helyett a rendes felmondás jogát gyakorolhatja. Ha a végrehajtást kérő a felmondást tartalmazó nyilatkozatát a végrehajtónak átadta, a végrehajtó megküldi azt a gazdasági társaságnak, egyúttal az adósnak a társasággal szemben a tagsági jogviszony megszűnése miatt fennálló követelését lefoglalja (110-113. §).

(2) Az elszámolás megtörténte nem érinti az adósnak a társasági tartozásokért fennálló, jogszabályban megállapított tagi felelősségét. A végrehajtást kérő az elszámolás megtörténte esetén sem felel a társaság tartozásaiért.

(3)-(5)7

7 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi LXI. törvény 11. § c). Hatálytalan: 2017. VI. 23-tól.

Elektronikus árverés8

8 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 13. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingó lefoglalására a törvény hatálybalépését követően kerül sor. Lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2).

Netjogtár

71. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

132/B. §1

1 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 13. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingó lefoglalására a törvény hatálybalépését követően kerül sor. Lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2).

(1)2

2 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 27. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

A végrehajtó elektronikus árverés útján értékesíti a) a végrehajtást kérő kérelmére a 100 ezer Ft-ot elérő becsértékű

ingóságot, ha a szállítási és tárolási költségeket a végrehajtást kérő megelőlegezte,

b) az ingóságot, ha annak őrzése vagy tárolása egyébként biztosított, c) az üzletrészt és d) az értékpapírt, ha e törvény az értékpapír értékesítésére árverés tartását

írja elő. (2) Nem tartható elektronikus árverés romlandó dolgok értékesítésére, vagy

ha e törvény az ingóság bizományosi értékesítését írja elő. (3) A végrehajtó az ingóságot elszállítja és gondoskodik a tárolásáról. (4)3

3 Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § k).

Elektronikus ingóárverés tartása során az ingóárverés szabályait a 132/C-G. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

132/C. §4

4 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 13. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingó lefoglalására a törvény hatálybalépését követően kerül sor. Lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2).

(1)5

5 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

Az ingó- és ingatlan-árverési hirdetmény elektronikus úton történő közzétételére és a vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a Kar hivatali szerve által működtetett, az interneten folyamatosan elérhető informatikai keretrendszer (a továbbiakban: elektronikus árverési rendszer) szolgál, amelyen keresztül elérhető a felhasználók számára az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása, az árverezők elektronikus nyilvántartása és a licitnapló.

(2) A végrehajtó az elektronikus árverési rendszerbe történő bejegyzéshez (törléshez) a hivatali elektronikus aláírását használja; az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásába és a licitnaplóba történő bejegyzésre (törlésre) csak az általa lefolytatott árverés tekintetében jogosult.

(3) Az elektronikus árverési rendszerbe árverezőként történő belépésre az árverezők nyilvántartásába bejegyzett felhasználó jogosult az e célból megállapított és aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával.

132/D. §6

6 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 13. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingó lefoglalására a törvény hatálybalépését követően kerül sor. Lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2).

(1) A végrehajtó az árverési hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában teszi közzé; az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a hirdetmény közzétételétől a licitnapló lezárásáig (a továbbiakban: közzétételi időtartam) történő közzétételhez fűződik. Nem tekinthető közzétettnek az árverés, ha az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása a közzétételi időtartam 10%-át meghaladó időtartamban nem volt elérhető a felhasználók számára.

(2)7

7 Az utolsó mondatot beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 28. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Az árverési hirdetmény a 120. §-ban foglaltak mellett az árverési előleg és a legalacsonyabb vételár összegét, az árverés időtartamát és a vételi ajánlat megtételének módját, valamint a végrehajtói letéti számla számát tartalmazza. Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában a hirdetmény mellett közzé kell tenni az ingóságnak a rendelkezésre álló adatok szerinti leírását és a 132/B. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ingóságról készült képfelvételt.

Netjogtár

72. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(3) Az elektronikus árverési rendszer az árverési hirdetmény közzétételének és a licitnapló lezárásának (az árverés befejezésének) időpontját automatikusan rávezeti a hirdetményre, amely ezzel kiegészülve jelenik meg az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

(4) Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása nyilvános, díjmentesen megtekinthető.

132/E. §1

1 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 13. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingó lefoglalására a törvény hatálybalépését követően kerül sor. Lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2).

(1) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely személy vagy szervezet kérheti a felvételét, aki az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.

(2) Az árverezők elektronikus nyilvántartása az árverező következő adatait tartalmazza:

a)2

2 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 92. §.

a természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, állampolgársága, személyi azonosítója, adóazonosító jele, személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa és száma, valamint törvényes képviselőjének neve, lakóhelye és személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa, száma;

b) a szervezet elnevezése, székhelye, a nyilvántartását vezető hatóság elnevezése, nyilvántartási száma, statisztikai jelzőszáma, adószáma, valamint a képviselőjének neve, lakóhelye és személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa, száma;

c) az együttes árverezők tulajdonszerzési aránya; d) az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához

szükséges felhasználói neve és jelszava; e) az árverező által az ajánlattevőként történő beazonosítására megadott

egyedi azonosítója (árverező egyedi azonosítója); f) az árveréssel kapcsolatos iratok kézbesítésére szolgáló elektronikus

levelezési címe; g)3

3 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 29. §. Hatályos: 2012. VII. 16-tól.

annak ténye, hogy az árverező a 123. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti személy vagy szervezet.

(3) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés és az adatváltozás bejegyzése az árverező adatainak igazolására szolgáló iratok bemutatása és a bejegyzés díjának megfizetése mellett, személyesen, bármely végrehajtónál kérhető. A végrehajtó a bejegyzés előtt a 47/A. § szerint ellenőrzi a személyazonosság, az állampolgárság és a lakóhely igazolására bemutatott okirat érvényességét és adatainak valódiságát.

(4) Ha az árverező nem szolgáltatja a (2) bekezdésben meghatározott adatokat és az azok igazolására szolgáló iratokat, vagy a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a végrehajtó a bejegyzést megtagadja.

(5) Az árverező köteles a (2) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni.

(6) Árverezőként - a tulajdonszerzési arány megjelölésével - több személy, szervezet is kérheti az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő együttes bejegyzését; az együttesen bejegyzett személyeknek, szervezeteknek és a tulajdonszerzési aránynak a nyilvántartásban történő megváltoztatása csak az első ajánlattételük előtt lehetséges.

Netjogtár

73. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(7) A végrehajtó kérelemre törli az árverezőt az árverezők elektronikus nyilvántartásából.

(8) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába csak a végrehajtók tekinthetnek be; annak adatai pedig csak a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a büntetőügyben eljáró hatóság részére továbbíthatók.

132/F. §1

1 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 13. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingó lefoglalására a törvény hatálybalépését követően kerül sor. Lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2).

(1) Az árverést lefolytató végrehajtó kérelemre aktiválja az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói nevet és jelszót, ha az árverezők nyilvántartásában szereplő személy vagy szervezet

a) a becsérték 10%-ának megfelelő árverési előleget a végrehajtónál letétbe helyezte, vagy átutalta és azt a végrehajtói letéti számlán jóváírták;

b) az árverésből nincs kizárva; és c)2

2 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 30. § (1). Hatályos: 2012. IX. 1-től.

- előárverezési jog gyakorlására is lehetőséget adó felhasználói jogosultság igénylése esetén - igazolta azt, hogy az árverésen e törvény szerint előárverezésre jogosult.

(2) Az árverező az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követően az árveréshez tartozó licitnapló lezárásáig az aktivált felhasználói nevének és jelszavának, valamint a vételi ajánlat összegének megadásával elektronikus úton vételi ajánlatot tehet az ingóságra.

(3)3

3 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 30. § (2). Hatályos: 2012. IX. 1-től.

A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer automatikusan rögzíti, és egyidejűleg közzéteszi az árveréshez tartozó licitnaplóban. Nem teszi közzé a vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer, ha az nem haladja meg legalább a licitküszöb összegével az előzőleg közzétett vételi ajánlatot, és akkor sem, ha nem éri el a becsérték 35%-át vagy a 124. § (5) bekezdésében meghatározott összeget.

(4)4

4 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 30. § (2). Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Ha az árverező vételi ajánlatának közzétételét követően az elektronikus árverési rendszer újabb vételi ajánlatot tesz közzé a licitnaplóban, az árverező kérelmére a végrehajtó 3 munkanapon belül intézkedik az árverési előleg átutalási költséggel csökkentett részének visszautalásáról; kérelem hiányában az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után kell visszautalni.

(5) A licitnapló az érkezés sorrendjében a következő adatokkal tartalmazza a megtett vételi ajánlatokat:

a) a vételi ajánlat összege, b) az árverező egyedi azonosítója, c) a vételi ajánlat közzétételének időpontja.

Netjogtár

74. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(6)1

1 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 30. § (3). Módosította: 2017. évi LXI. törvény 11. § d).

Az árverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 30. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart, azzal, hogy ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik. Az árverés befejezésének időpontjában az elektronikus árverési rendszer a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját, azt, hogy az árverési hirdetmény a közzétételi időtartam hány százalékában volt elérhető a felhasználók számára, és azt a kezdő és befejező időpontot, melyek között a hirdetmény nem volt elérhető a felhasználók számára.

(7) Ha a végrehajtás a licitnapló automatikus lezárása előtt befejeződik, vagy már nem állnak fenn az ingóság árverési értékesítésének feltételei, a végrehajtó - ennek feltüntetésével - zárja le a licitnaplót.

(8)2

2 Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 79. § d).

A licitnapló nyilvános, díjmentesen megtekinthető. 132/G. §3

3 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 13. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingó lefoglalására a törvény hatálybalépését követően kerül sor. Lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2).

(1) Az ingóság árverési vevője - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az automatikusan lezárt licitnaplóban utolsóként közzétett ajánlatot tevő árverező.

(2)4

4 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 31. § (1). Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Az előárverezési jog jogosultja - a 132/F. § (1) bekezdés c) pontja szerinti aktiválást követően - az aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával gyakorolhatja előárverezési jogát. Az előárverezési jogot gyakorló nyilatkozatot az elektronikus árverési rendszer az előzőleg közzétett, legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlatként teszi közzé automatikusan a licitnaplóban.

(3)5

5 Az utolsó mondatot beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 31. § (2). Hatályos: 2012. IX. 1-től.

A végrehajtó az árverés befejezését követően felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása és a vételár kifizetése céljából a végrehajtó irodájában vagy az ingóság tárolási helyén a megadott időpontban jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. A jegyzőkönyv aláírását és a vételár kifizetését követően a végrehajtó átadja az ingóságot az árverési vevőnek. Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba.

(4) Az elektronikus árverési rendszer a licitnapló lezárását követő 30. napon automatikusan törli az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót.

(5) Az árverés sikertelen, ha nem tettek közzé a licitnaplóban vételi ajánlatot, vagy az árverési vevő a vételárat nem fizette meg a (3) bekezdésben foglaltak szerint.

Netjogtár

75. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(6)1

1 Az első mondat szövegét megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 31. § (3). Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Az árverés sikertelensége esetén a második árverést az első árverésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget; ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani a (3) bekezdés alapján elvesztett előleget.

(7)2

2 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 31. § (4). Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Ha a második árverésen az ingóságot alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a legmagasabb ajánlatot tett árverező felajánlott, a különbözetet a korábbi legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező a végrehajtó felszólítására 15 napon belül köteles megtéríteni. Ha ezt elmulasztja, a végrehajtó az erről szóló iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely végzéssel kötelezi a fizetést elmulasztó árverezőt a különbözet megtérítésére; a megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani. Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

Ingóság árverésen kívüli eladása

133. § (1)3

3 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 66. §.

A végrehajtó az ingóságot a felek kívánságára - az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el.

(2)4

4 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 66. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Ha az (1) bekezdés szerinti értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő - ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is - követelése előreláthatólag kielégíthető, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingóságot az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.

(3)5

5 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 66. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Az adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű nem adható el árverésen kívül, ha a vételárból a végrehajtás előrelátható költsége és az adósnak a 170/A. § (1) bekezdése szerint járó összeg nem fedezhető.

(4)6

6 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 14. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingó vagy ingatlan lefoglalására a törvény hatálybalépését követően kerül sor. Lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2).

Árverésen kívüli eladásra az árverés megkezdéséig van lehetőség. Elektronikus árverés tartása esetén az ingóság a licitnapló automatikus lezárásáig eladható árverésen kívül, de csak a licitnaplóban közzétett vételi ajánlat összegénél magasabb vételárért, kivéve a (2) bekezdésben foglalt feltételek mellett történő eladást, melyre a közzétett vételi ajánlattal megegyező vagy annál alacsonyabb vételáron is lehetőség van.

Az ingóság átvétele a végrehajtást kérő által

Netjogtár

76. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

134. § (1)1

1 Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § l).

Ha az ingóságot nem sikerült értékesíteni, a végrehajtást kérő az ingóságot a becsérték 35%-ának megfelelő összeg fejében átveheti.

(2)2

2 Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § l), 2012. évi LXXXV. törvény 15. § d).

Ha több végrehajtást kérő van, vagy a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódását a bíróság engedélyezte, az ingóságot az veheti át, aki a becsérték 35%-át meghaladó legmagasabb árajánlatot tette. Ha a becsérték 35%-ának megfelelően vagy azt meghaladóan több egyenlő árajánlatot tettek, az átvételi jogosultság a 165. §-ban meghatározott sorrend szerint alakul.

(3)3

3 Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § l).

A becsérték 35%-ának, illetőleg az azt meghaladó átvételi árnak megfelelő összeget be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe.

(4)4

4 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 32. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Ha a második árverés az árverési vételár megfizetésének elmulasztása [132/G. § (5) bekezdés] miatt volt sikertelen és az ingóságot alacsonyabb átvételi áron vették át, mint amelyet az árverésen a legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező felajánlott, a 132/G. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fizetést elmulasztó árverező által megtérítendő különbözet az általa felajánlott vételár és az átvételi ár különbségének - az elvesztett előleggel csökkentett - összege.

Az ingóság visszaadása az adósnak

135. § (1)5

5 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 33. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Ha az ingóságot nem sikerült elektronikus árverésen értékesíteni, és azt a végrehajtást kérő nem vette át, a végrehajtó olyan ingóság esetében, amelynek őrzése vagy tárolása biztosított - immár a kikiáltási ár korlátlan leszállítása mellett - újabb elektronikus árverést tarthat. Egyéb ingóságok esetében, vagy ha az utóbb kitűzött elektronikus árverés is sikertelen maradt, a végrehajtó felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el.

(2) Ha az adós az ingóságért a végrehajtónál jelentkezett, a végrehajtó az ingóságot feloldja a foglalás alól, és visszaadja az adósnak.

(3) Ha az adós a felhívástól számított 30 napon belül az ingóságért nem jelentkezett, a végrehajtó megszünteti az ingóság további őrzését, és az ingóság megsemmisítése vagy hulladékként való átadása iránt intézkedik.

(4)6

6 Hatályon kívül helyezte: 2008. évi LXXX. törvény 12. § (4) b). Hatálytalan: 2009. I. 8-tól.

VII. FEJEZET

INGATLAN-VÉGREHAJTÁS

Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai

Netjogtár

77. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

136. § (1)1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 67. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Az adós tulajdonában levő ingatlant az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni.

(2) Ha az állami tulajdonban álló ingatlant a kezelőjének a tartozása fejében vonták végrehajtás alá, e törvénynek a tulajdonjogra vonatkozó rendelkezéseit a kezelői jogra kell megfelelően alkalmazni.

(3) Mentes a végrehajtás alól az az ingatlan, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni.

136/A. §2

2 Megsemmisítette: 31/2007. (V. 30.) AB határozat 1. Hatálytalan: 2007. V. 30-tól.

137. § (1)3

3 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 68. §.

A végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik:

a) a telki szolgalom, b) a közérdekű használati jog, c) az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, d) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az

ingatlannyilvántartásba bejegyezve. (2)4

4 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 68. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve -, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.

(3)5

5 Beiktatta: 2013. évi CCXII. törvény 125. § (1). Hatályos: 2014. V. 1-től.

Ha a végrehajtás alá vont, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földön (a továbbiakban: föld) szerződés alapján keletkezett földhasználati jogosultság áll fenn harmadik személy javára (a továbbiakban: a földhasználó), a végrehajtás alá vont földet megszerző új tulajdonos tulajdonjogát az (1) bekezdésben meghatározott jogok mellett a földhasználati jogosultság is korlátozza a 137/A. §-ban meghatározottak szerint.

137/A. §6

6 Beiktatta: 2013. évi CCXII. törvény 125. § (2). Hatályos: 2014. V. 1-től.

(1) A földhasználati jogosultság - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - az új tulajdonos tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követő 6. hónap utolsó napján megszűnik.

(2) Nem szűnik meg az (1) bekezdésben meghatározott határnapon a földhasználati jogosultság, ha

a) az új tulajdonos az (1) bekezdésben meghatározott határnapig a földhasználati jogosultság fenntartására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tesz a földhasználó felé, vagy

b) a földhasználó a földhöz kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított agrár-vidékfejlesztési támogatást vett igénybe, amelynek feltételéül jogszabály meghatározott időtartamra földhasználati kötelezettséget ír elő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a földhasználati jogosultság az azt létesítő szerződés megszűnésére irányadó szabályok szerint és időpontban szűnik meg.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a föld lefoglalását követően létesített földhasználati jogosultság megszerzésére is.

Netjogtár

78. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

137/B. §1

1 Beiktatta: 2017. évi CXCVII. törvény 37. §. Hatályos: 2018. VII. 1-től.

Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a bűnügyi zárlat ténye, ha a bűnügyi zárlat tényével terhelt ingatlan értékesítése iránt a 139. § (5)-(7) bekezdése alapján intézkedni lehet.

Az ingatlan lefoglalása

138. § (1)2

2 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 84. § (1). Módosította: 2016. évi CXXVII. törvény 20. §.

Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését - ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a megfizetését - követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant. Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben úgy rendelkezett, hogy az adós ingatlanát is vonják végrehajtás alá, vagy az adós ingatlanának végrehajtás alá vonását nem zárta ki, de a végrehajtási kérelemben az ingatlan adatait nem jelölte meg, a végrehajtó a végrehajtási költség előlegezését és az ingatlan adatainak beszerzését, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a megfizetését követő 3 munkanapon belül intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt.

(1a)3

3 Beiktatta: 2016. évi CXXVII. törvény 18. § (2). Hatályos: 2017. I. 1-től.

Ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárásban igazolta, az igazgatási szolgáltatási díjat a végrehajtási eljárásban végrehajtási költségként kell behajtani.

(2)4

4 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 34. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

A végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba, egyúttal felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jog bejegyzésével kapcsolatos határozatának megküldésével együtt tájékoztassa a végrehajtót azoknak a nevéről és lakóhelyéről (székhelyéről), akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, valamint a lefoglalt ingatlant érintően a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcíméről és időtartamáról. A foglalás a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg.

(3)5

5 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 69. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) j), 2016. évi CXXVII. törvény 19. § (1).

Az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog bejegyzését - ideértve a megelőző beadványokat is - a végrehajtási költségként megelőlegezett igazgatási szolgáltatási díj megfizetését követően soron kívül intézi el.

(4)6

6 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 69. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) j), 2016. évi CXXVII. törvény 19. § (2).

Az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatát a végrehajtónak, a feleknek és azoknak kézbesíti, akiknek - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e)-f) pontjában meghatározott jogok kivételével - az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, egyúttal megadja a végrehajtónak a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást.

(5)7

7 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 69. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) j), 2017. évi CXCVII. törvény 47. § 6.

Halasztó hatályú igényper indításának a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló elsőfokú ingatlan-nyilvántartási határozat alapján van helye.

Netjogtár

79. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(6)1

1 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 69. §.

A lefoglalt ingatlanra vonatkozólag jogot csak azzal a feltétellel lehet szerezni, hogy az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg.

138/A. §2

2 Megállapította: 2016. évi CXXVII. törvény 18. § (3). Hatályos: 2017. I. 1-től.

(1) A végrehajtási eljárás során kezdeményezett azon ingatlan-nyilvántartási eljárásokat, amelyek valamely jog bejegyzésére vagy törlésére irányulnak, a végrehajtó akkor is kezdeményezi az ingatlanügyi hatóság előtt, ha a jogszerzésre jogosult ezen eljárások költségét nem fizeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ingatlanügyi hatóság a beadvány széljegyzését követően a jogszerzésre jogosultat hiánypótlás keretében az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetésére szólítja fel. A díj meg nem fizetése esetén az ingatlanügyi hatóság az érintett ingatlanok vonatkozásában a kérelmet elutasítja.

138/B. §3

3 Megállapította: 2015. évi LXXIX. törvény 7. §. Hatályos: 2015. VII. 3-tól.

Ha az ingatlanra kisajátítási eljárás megindításának ténye van feljegyezve, a lefoglalt ingatlan végrehajtási értékesítése és becsértékének megállapítása iránt nem lehet intézkedni. A végrehajtó az ingatlanügyi hatóság zálogjogosultak nevéről és lakóhelyéről (székhelyéről) szóló értesítésének kézhezvétele után tájékoztatja a zálogjogosultat a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás lehetőségéről. A zálogjogosultnak a bekapcsolódás iránti kérelmét ezen értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet a 140. § (6) bekezdésében foglalt módon továbbítja a bíróságnak, amely azt a 140/A. § szerint bírálja el.

138/C. §4

4 Megállapította: 2016. évi XXXII. törvény 3. § (1). Hatályos: 2016. VII. 1-től.

Lakóingatlan lefoglalásának tényéről a végrehajtó - a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozat részére történt kézbesítését követő 15 napon belül - tájékoztatja az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt.

Az ingatlan értékesítésének időpontja

139. § (1)5

5 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 35. § (1). Módosította: 2015. évi CV. törvény 110. § (6), 2016. évi XXXII. törvény 3. § (4).

A végrehajtó a lefoglalt ingatlan értékesítése iránt a végrehajtást kérő kérelmére akkor intézkedhet, ha a 7. § (2) bekezdése szerint a követelés viszonylag rövidebb időn belüli behajtása másképpen nem lehetséges, és a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 45 nap vagy a 138/C. § szerinti tájékoztatástól számított 60 nap eltelt.

(2) Ha a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt ingatlan értékesítése iránt az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni.

(3)6

6 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 35. § (2). Hatályos: 2012. IX. 1-től.

A végrehajtó az ingatlan árveréséről szóló hirdetményt a becsérték megállapításától, végrehajtási kifogás előterjesztése esetén a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles közzétenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

Netjogtár

80. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(4)1

1 Beiktatta: 2017. évi LXI. törvény 6. §. Hatályos: 2017. VI. 23-tól.

Ha az ingatlan a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott közfoglalkoztatási programban használt ingatlan, becsértékének megállapítása iránt csak a támogatási időszak befejezése után lehet intézkedni.

(5)2

2 Beiktatta: 2017. évi CXCVII. törvény 38. §. Hatályos: 2018. VII. 1-től.

Ha az ingatlan nem pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlat tényével terhelt, az ingatlan értékesítése iránt a bűnügyi zárlat tényének törlését követően lehet intézkedni.

(6)3

3 Beiktatta: 2017. évi CXCVII. törvény 38. §. Hatályos: 2018. VII. 1-től.

Ha az ingatlan pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlat tényével terhelt, és a bűnügyi zárlat bejegyzésére a végrehajtási jogot követően került sor, az ingatlan értékesítése iránt lehet intézkedni. Sikeres értékesítést követően pedig az adósnak visszajáró összeget a bűnügyi zárlat jogosultja részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.

(7)4

4 Beiktatta: 2017. évi CXCVII. törvény 38. §. Hatályos: 2018. VII. 1-től.

Ha az ingatlan pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlat tényével terhelt, és a bűnügyi zárlat bejegyzésére a végrehajtási jogot megelőzően került sor, az ingatlan értékesítése iránt kizárólag abban az esetben lehet intézkedni, ha a végrehajtási jog, a bűnügyi zárlat ténye jogosultjainak a követelései és a végrehajtási költségek várhatóan megtérülnek. Sikeres értékesítést követően a bűnügyi zárlattal biztosított összeget a jogosult részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.

Az ingatlan becsértéke

140. § (1)5

5 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 72. §. Módosítva: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § m) alapján.

A végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt a 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt is figyelembe véve vagy - bármelyik fél erre irányuló kérelmére - igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján megállapítja az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind pedig a lakott állapotban történő értékesítés esetére. Az adó- és értékbizonyítványnak, illetve az igazságügyi szakértő szakvéleményének tartalmaznia kell azt, hogy az ingatlan a 147. § (3) bekezdése szerint lakóingatlannak minősül-e.

(2)6

6 Megállapította: 2016. évi CLVIII. törvény 7. §. Hatályos: 2016. XII. 23-tól.

A végrehajtó az ingatlan becsértékét közli a felekkel és azokkal, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, valamint föld értékesítése esetében a Nemzeti Földalappal is.

(3)7

7 Megállapította: 2008. évi XXXIX. törvény 16. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingatlan lefoglalására a törvény hatálybalépését követően kerül sor. Lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2).

Ha nem állnak fenn a 141. § (3) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt feltételek, a végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy az ingatlan lakott állapotban történő értékesítésére akkor kerül sor, ha az erre irányuló kérelmét a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjeszti a végrehajtónál.

Netjogtár

81. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(4)1

1 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 72. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst arról, hogy az értékesítést követően fennálló kiköltözési kötelezettsége teljesítésének elhalasztása iránti kérelmét legkésőbb a közlés kézhezvételétől számított 15 napon belül terjesztheti elő a bíróságnál.

(5)2

2 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 49. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.

A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a feleket a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.

(6)3

3 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 16. § (2). Módosítva: 2010. évi CLIII. törvény 17. § alapján.

A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét - ha az alapügyben nem végrehajtást kérő - végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

(7)4

4 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 36. §. Módosította: 2016. évi CIV. törvény 24. § (11) b).

Ha a közléstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjesztettek elő, a becsértéket a bíróság - szükség esetén szakértő közreműködésével - állapítja meg. A becsérték megállapításával szemben előterjesztett, a becsérték bíróság általi megállapítására irányuló végrehajtási kifogás előterjesztésével együtt letétbe kell helyezni az igazságügyi szakértő díjának fedezésére szolgáló, a miniszter rendeletében meghatározott összeget.

(8)5

5 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 36. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Ha a becsérték megállapítása (kifogás esetén bíróság általi jogerős megállapítása) óta három év eltelt, és az ingatlan még nem került értékesítésre, a végrehajtó bármelyik fél kérelmére az árverés kitűzése előtt a becsértéket az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával ismételten megállapítja.

A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba6

6 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 17. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingatlan lefoglalására a törvény hatálybalépését követően kerül sor. Lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2).

140/A. §7

7 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 17. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingatlan lefoglalására a törvény hatálybalépését követően kerül sor. Lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2).

A végrehajtást foganatosító bíróság a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról a zálogjogosultnak a 140. § (6) bekezdése szerinti kérelmére a 114/A. § szerint dönt.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjainak értesítése8

8 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 73. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

140/B. §9

9 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 73. §. Számozását módosította: 2008. évi XXXIX. törvény 17. §.

(1)10

10 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) j).

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai részére a végrehajtó valamennyi szükséges tájékoztatást - ha nem ismert más cím - az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, illetőleg az ingatlanügyi hatóság által közölt címre küldi meg.

Netjogtár

82. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2) A tájékoztatás megtörténtéhez fűződő jogkövetkezmények az (1) bekezdésben megjelölt címre történő kézbesítéshez fűződnek, az eljárás folytatásának nem akadálya az, ha e címre történt kézbesítés sikertelen.

Ingatlanárverés

141. § (1)1

1 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 74. §.

Az ingatlant - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - rendszerint árverésen kell értékesíteni.

(2)2

2 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 74. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Az ingatlant - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - beköltözhető állapotban kell árverezni.

(3)3

3 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 74. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Lakottan kell árverezni az ingatlant, a) ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes

bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor,

b) ha abban - a 137. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve - haszonélvező lakik,

c) ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,

d) ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy

e) ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért,

f) ha abban az adós egyenesági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg.

(4)4

4 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 74. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Ha a (3) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a végrehajtást kérők nem egyeztek bele a lakottan történő értékesítésbe, az adósnak a lakásban maradására vonatkozó korábbi szerződéses kikötések a hatályukat vesztik.

(5)5

5 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 37. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

A (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben is beköltözhetően kell értékesíteni az adós tulajdoni hányadát, ha a tulajdonostársak ingatlan használatára vonatkozó megállapodása vagy bíróság határozata alapján az adós a nem adós tulajdonostárs által használt ingatlan vagy épületrésztől elkülönülten használható ingatlan- vagy épületrész használatára jogosult.

142. §6

6 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 38. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Az ingatlan árverése során az elektronikus ingóárverés szabályait a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

143. §7

7 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 39. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

(1) Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:

a) nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, letéti számlájának számát,

b) a felek nevét, a főkövetelések jogcímét és összegét,

Netjogtár

83. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

c) az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait [helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye, tulajdonos, a 137. § (1) bekezdése szerinti terhek] és a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcímét és időtartamát,

d) az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait, e) az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését, f) az ingatlan kikiáltási árát, g) az árverési előleg (a továbbiakban: előleg) összegét, h)1

1 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (20) c).

az árverésen a 147. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján tehető legalacsonyabb vételi ajánlat összegét, és azt, hogy a lakóingatlanra van-e a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak vagy tulajdonostársnak előárverezési joga,

i) az árverés kezdő és befejező időpontját, az ingatlan megtekintésének időpontját,

j) 10 millió Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén a becsérték 2%-ának megfelelő, de legalább 1000 Ft összegű, 10 millió Ft-ot meghaladó becsérték felett a becsérték 1%-ának megfelelő összegű, ezer forintra kerekített licitküszöböt,

k) tájékoztatást arról, hogy az árverezőkre vonatkozó törvényi rendelkezésekről, az elektronikus ajánlattétel feltételeiről és határidejének lejártáról, a vételár megfizetéséről, második árverés tartásáról szóló tájékoztatás az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában érhető el.

(2)2

2 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

A Kar hivatali szerve az (1) bekezdés k) pontjában foglaltakról szóló általános tájékoztatást folyamatosan közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

144. § (1) Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell a) a feleknek, b) azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlannyilvántartásba

bejegyzett joguk van, c) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek, d)3

3 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) j).

az ingatlanügyi hatóságnak. (2)4

4 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) j).

Az ingatlanügyi hatóság az árverés kitűzését bejegyzi az ingatlannyilvántartásba.

145. § (1) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni: a) a bíróság hirdetőtábláján, b)5

5 Módosította: 2013. évi CXXVIII. törvény 12. § (2).

az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal hirdetőtábláján,

c)6

6 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) j).

az ingatlanügyi hatóság hirdetőtábláján. (2)7

7 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 40. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Az árverési hirdetményt az árverésnek a hirdetményben feltüntetett időtartamára kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

(3)8

8 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXX. törvény 79. § e). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.

(4)9

9 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 76. §.

A végrehajtó bármelyik fél kérelmére gondoskodik arról, hogy az árverést egyéb megfelelő módon is közhírré tegyék.

Netjogtár

84. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(5)1

1 Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXXIX. törvény 45. § (1) d). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.

145/A. §2

2 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 41. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételére a 132/D. §-t azzal kell alkalmazni, hogy a hirdetmény mellett az ingatlanról készült képfelvételt is közzé kell tenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

145/B. §3

3 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 41. §. Módosította: 2017. évi LXI. törvény 11. § d).

A 132/F. § (6) bekezdésének az árverés időtartamára vonatkozó rendelkezését az ingatlanárverés során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az árverés az árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart; ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

145/C. §4

4 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 19. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingatlan lefoglalására a törvény hatálybalépését követően kerül sor. Lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2).

(1) A vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a 132/F. § rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2)5

5 Megállapította: 2009. évi XLVIII. törvény 2. § (2). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXX. törvény 79. § f). Hatálytalan: 2012. IX. 1-től.

Ha az árverező ingatlanszerzése engedélyhez kötött, az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói név és jelszó aktiválásának az is feltétele, hogy az ingatlanszerzési engedélyét a végrehajtónak bemutassa.

(3) A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer akkor nem teszi közzé az árveréshez tartozó licitnaplóban, ha az

a)6

6 Megállapította: 2017. évi XIV. törvény 1. §. Hatályos: 2017. III. 21-től.

nem éri el a becsérték 50%-át, lakóingatlan esetében a 147. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a becsérték összegét, illetve annak 70%-át, vagy

b)7

7 Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 79. § f).

nem haladja meg legalább a licitküszöb összegével az előzőleg közzétett vételi ajánlatot.

(4)-(6)8

8 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXX. törvény 79. § f). Hatálytalan: 2012. IX. 1-től.

146. §9

9 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXX. törvény 79. § g). Hatálytalan: 2012. IX. 1-től.

147. § (1)10

10 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 42. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összege. (2)11

11 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 42. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Az ingatlanra - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.

(3)12

12 Megállapította: 2017. évi XIV. törvény 2. §. Hatályos: 2017. III. 21-től.

Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának - fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén legalább a kikiáltási árának - megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.

(4)13

13 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 78. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Lakóingatlannak kell tekinteni

Netjogtár

85. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

a) a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőséget) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki,

b) az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épületet, épületcsoportot és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttesét.

(5)1

1 Megállapította: 2015. évi CV. törvény 110. § (2). Módosította: 2016. évi XXXII. törvény 3. § (5).

A 138/C. §, a 139. § (1) bekezdés, valamint a 154/A. § (11) és (12) bekezdés alkalmazásában lakóingatlan az ingatlan-nyilvántartásban üdülő rendeltetési jelleggel nyilvántartott ingatlan, ha az ingatlan címe megegyezik az adós lakóhely igazolására szolgáló személyazonosító okmányában megjelölt címmel és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben az ingatlanban volt.

148. §2

2 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXX. törvény 79. § i). Hatálytalan: 2012. IX. 1-től.

149. § (1)3

3 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 43. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.

(2) A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.

(3) A vételár előleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot kell fizetni, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

150. § (1)4

4 Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § n), 2012. évi LXXXV. törvény 15. § e).

Ha az árverési vevőnek az adóssal szemben olyan követelése van, amelyre vonatkozóan a végrehajtást elrendelték, az árverési vevő - a kiköltözési kötelezettségének a 154/B. § szerint eleget tevő adóst megillető összeg kivételével - visszatarthatja az árverési vételárat, vagy azt a részét, amely a követelésének a kielégítéséhez szükséges.

(2) Ha az árverési vevőnek az (1) bekezdésben említett követelését a vételár felosztásakor nem lehet kielégíteni, az árverési vevő köteles a vételárat, illetőleg visszatartott részét, továbbá a Polgári Törvénykönyv szerint a szerződéses kapcsolatokban járó - az árverést követő 15. naptól esedékes - kamatot a végrehajtó felhívásától számított 15 napon belül befizetni a végrehajtói letéti számlára.

151. § (1) Az árverési vevő megállapodhat a jelzálogos hitelezővel, hogy a jelzálogjog - amennyiben a vételárból a jelzálogos hitelező kielégítéshez jutna - az ingatlanon továbbra is fennmarad.

(2)5

5 Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § n).

Ha az árverési vevő a végrehajtónál a megállapodást igazolta, - a kiköltözési kötelezettségének a 154/B. § szerint eleget tevő adóst megillető összeg kivételével - visszatarthatja a vételárat, illetőleg azt a részét, amely a jelzálogos hitelező követelésének kielégítéséhez szükséges.

(3) Ha a jelzálogos hitelező követelését a vételár felosztásakor nem lehet kielégíteni, a 150. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

152. § (1)6

6 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 81. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a 35. §-ban említetteken kívül - feltünteti:

Netjogtár

86. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

a)1

1 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 44. § (1). Hatályos: 2012. IX. 1-től.

az elárverezett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási adatait, lakott vagy beköltözhető állapotban történt értékesítését, a kikiáltási árat, azt, hogy a legalacsonyabb érvényes vételi ajánlat összegére mely szabályok vonatkoztak (147. §), és az árverési vételárat,

b) az árverési vevő nevét, személyazonosító adatait, lakóhelyét, illetőleg székhelyét.

(2)2

2 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 44. § (2). Hatályos: 2012. IX. 1-től.

A végrehajtó felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása céljából a végrehajtó irodájában a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.

(3)3

3 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 44. § (2). Hatályos: 2012. IX. 1-től.

A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg adhat az árverési vevő részére halasztást - a 149. § (2) bekezdése szerinti feltételekkel - a vételár megfizetésére.

(4)4

4 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXX. törvény 79. § j). Hatálytalan: 2012. IX. 1-től.

153. § (1) Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell a feleknek és azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joguk van.

(2) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát

a) az árverési vevő részére az árverési vétel igazolása céljából, b)5

5 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) j).

az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése végett.

(3)6

6 Megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 171. § (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) j).

A végrehajtó a tulajdonjog bejegyzési eljárás megindítása iránti megkeresésében tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot az adós adóazonosító jeléről, adóazonosító jel hiányában az adós nevéről, születési helyéről, idejéről, anyja leánykori nevéről és lakóhelyéről (nem magyar állampolgárságú magánszemélynek az útlevélszámáról), továbbá arról, hogy az árverés jogerőre emelkedett, és az árverési vételárat kifizették.

(4)7

7 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 24. §. Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § p).

Az elektronikus árverési rendszer az árverés befejezését - ha pedig arra nem került sor, a licitnapló végrehajtó általi lezárását - követő 30. napon automatikusan törli az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót.

154. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.

(2) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.

(3) Az ingatlan után járó bérösszeg (haszonbér) az árverési vevőt az árverés utáni legközelebbi esedékességi időponttól illeti meg, feltéve, hogy az árverési vevő az árverésről a bérlőt (haszonbérlőt) ezelőtt az időpont előtt értesítette. Az értesítés elmulasztásából vagy a késedelmes értesítésből eredő kár az árverési vevőt terheli.

Netjogtár

87. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

154/A. §1

1 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 83. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)2

2 Megállapította: 2005. évi CLXII. törvény 5. §. Hatályos: 2006. I. 9-től.

Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.

(2) A végrehajtást foganatosító bíróság a jogorvoslat benyújtásáról, a jogorvoslatot elbíráló bíróság pedig a jogorvoslatot elbíráló határozat jogerőre emelkedéséről tájékoztatja a végrehajtót, és részére a határozatot megküldi.

(3) Az adós és a vele lakó személyek ideiglenesen mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól, ha a vételár kifizetése határidőben nem történt meg; ebben az esetben a teljes vételár kifizetésétől számított 30 napon belül kell kiköltözni az ingatlanból.

(4) A végrehajtást foganatosító bíróság az adósnak a - becsérték közlésének kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjesztett - kérelmére az ingatlan elhagyására egyszeri halasztást adhat, ha az ingatlan a 147. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és az adós az elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani. Nincs helye halasztásnak, ha az adóst az eljárás során korábban rendbírsággal sújtották, vagy kérelmére a bíróság legalább 6 hónapra a halasztásra is okot adó körülmény miatt a végrehajtást felfüggesztette.

(5) A halasztás időtartama legfeljebb az árverés időpontjától számított 6 hónapig terjedhet.

(6) A halasztás iránti kérelemben meg kell jelölni a halasztás indokát és a kérelem alaposságát valószínűsítő körülményeket, azt, hogy a kérelmező mely címről, illetve rövid úton milyen módon idézhető a meghallgatáson való megjelenésre, a kérelmet alátámasztó iratokat pedig csatolni kell. Ha a kérelem elbírálásához a kérelmező meghallgatása szükséges, a bíróság a meghallgatásra a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belüli határnapot tűz ki, és erre a kérelmezőt azzal idézi, hogy távolmaradása (képviselőjének távolmaradása) a kérelem elintézésének nem akadálya.

(7) A kérelemről a beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén a meghallgatáson kell dönteni.

(8) A halasztás tárgyában hozott döntést haladéktalanul kézbesíteni kell a kérelmezőnek. A halasztást elrendelő végzést, illetve az elutasító végzés elleni fellebbezésről szóló értesítést a végrehajtó részére is meg kell küldeni.

(9) A kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező fellebbezhet. A fellebbezést a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül, meghallgatás esetén a végzés kihirdetésekor lehet bejelenteni. Fellebbezés esetén az árverés megtartható, de az árverési vevőt tájékoztatni kell a halasztás tárgyában folyamatban levő eljárásról.

(10)3

3 Megállapította: 2015. évi CV. törvény 110. § (3). Hatályos: 2015. IX. 1-től.

Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését.

Netjogtár

88. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(11)1

1 Megállapította: 2016. évi XXXII. törvény 3. § (2). Hatályos: 2016. VII. 1-től.

A végrehajtó köteles - a lakóingatlan kiürítésére irányuló kérelem részére történt kézbesítését követő 8 napon belül - tájékoztatni a lakóingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt arról, hogy az árverési vevő az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmet terjesztett elő.

(12)2

2 Megállapította: 2016. évi XXXII. törvény 3. § (2). Hatályos: 2016. VII. 1-től.

A végrehajtó az árverési vevő kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - akkor intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a (11) bekezdés szerint a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt.

(13)3

3 Beiktatta: 2015. évi CV. törvény 110. § (4). Hatályos: 2015. IX. 1-től.

Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.

154/B. §4

4 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 45. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

(1) Ha az adós a kiköltözési kötelezettségének a 154/A. § (1) és (5) bekezdésben foglalt határidőben eleget tett, és az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt átadja az árverési vevőnek, az ingatlan kiürítését, de legkésőbb a kiköltözési határidő lejártát követő 8 napon belül előterjesztett kérelmére megilleti

a) az 5 millió forint alatti árverési vételár esetén annak 1%-ának, b) 5 millió forint és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 50 000

forint és az 5 millió forint feletti rész 0,5%-ának, c) 10 millió Ft és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 75 000

forint és az a 10 millió forint feletti rész 0,25%-ának megfelelő összeg.

(2) A végrehajtó a kifizetés feltételeinek fennállását jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a feleknek kézbesít; az összeg kifizetése iránt a jegyzőkönyv kézbesítését követő 15. nap elteltével, kifogás esetén a jogerős elbírálásáról szóló végzés alapján, annak kézhezvételét követő 15 napon belül intézkedik. A kifizetés után fennmaradó összeg minősül végrehajtás során befolyt összegnek, ez használható fel a végrehajtási költségek és a követelés kielégítésére.

155. §5

5 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 46. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

(1) Az árverés sikertelen, ha a)6

6 Megállapította: 2017. évi XIV. törvény 3. §. Hatályos: 2017. III. 21-től.

nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felét, vagy lakóingatlan esetében a 147. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a becsérték összegét, illetve annak 70%-át;

b) az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írta alá; vagy c) az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az

árveréstől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül.

(2) Az árverés sikertelenségének megállapításával egyidejűleg a végrehajtó az ingatlannak a 143. § (1) bekezdés c)-h) és j) pontban foglalt adatait és az ingatlanról készült képfelvételt - az árverés későbbi kitűzéséről szóló tájékoztatással együtt - közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

Netjogtár

89. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

156. § (1)1

1 Az utolsó mondatot beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 47. § (1). Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 3 hónapon belül - a végrehajtó által kitűzött időpontban - második árverést kell tartani. Az elektronikus árverési rendszer a második árverés kitűzésével egyidejűleg automatikusan törli az ingatlan 155. § (2) bekezdése szerint közzétett adatait az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.

(2)2

2 Megállapította: 2008. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingatlan lefoglalására a törvény hatálybalépését követően kerül sor. Lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2).

Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet aláírta és befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget, mielőtt a licitnaplóban vételi ajánlatot tesznek közzé. A vételár megfizetését a végrehajtó haladéktalanul rögzíti a licitnaplóba, és a licitnaplót lezárja. Ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani a 149. § alapján elvesztett előleget.

(3)3

3 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXX. törvény 79. § k). Hatálytalan: 2012. IX. 1-től.

(4)4

4 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 47. § (2). Hatályos: 2012. IX. 1-től.

A vételi ajánlatok összegére, a kikiáltási árra és annak leszállítására - a 140. § (8) bekezdésének figyelembevételével - az első árverésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5)5

5 Megállapította: 2017. évi XIV. törvény 4. §. Hatályos: 2017. III. 21-től.

A végrehajtó a lakóingatlan árverezése során a felek kívánságára az általuk meghatározott értékre lecsökkenti azt az összeget, amelyen érvényes vételi ajánlat tehető. Az ilyen módon lefolytatott árverésből befolyó árverési vételár felosztását követően fennmaradó követelés megszűnik, a végrehajtási eljárás pedig befejeződik.

(6)6

6 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXX. törvény 79. § k). Hatálytalan: 2012. IX. 1-től.

Nyilvános pályázat7

7 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 86. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

156/A-156/G. §8

8 Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXXIX. törvény 45. § (1) e). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.

Ingatlan árverésen kívüli eladása

157. § (1) A végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára - az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el.

(2)9

9 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 87. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Ha az (1) bekezdés szerinti értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő - ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is - követelése előreláthatólag kielégíthető, és az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingatlant az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.

Netjogtár

90. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(3)1

1 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 87. §.

Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett - a 137. §-ban fel nem sorolt - joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges.

(4)2

2 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 28. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingatlan lefoglalására a törvény hatálybalépését követően kerül sor. Lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2).

Az ingatlan - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - az árverés megkezdéséig adható el árverésen kívül.

(5)3

3 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 28. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingatlan lefoglalására a törvény hatálybalépését követően kerül sor. Lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2).

Vételi ajánlat licitnaplóban történő közzétételét követően az árverésen kívüli eladásra akkor van lehetőség, ha a felajánlott vételár magasabb a közzétett vételi ajánlat összegénél, kivéve a (2) bekezdésben foglalt feltételek mellett történő eladást, melyre a közzétett vételi ajánlattal megegyező vagy annál alacsonyabb vételáron is lehetőség van.

(6)4

4 Számozását módosította: 2008. évi XXXIX. törvény 28. §.

Árverésen kívüli eladás esetén az erről szóló jegyzőkönyvre megfelelően alkalmazni kell az árverési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat.

Az ingatlan átvétele a végrehajtást kérő által

158. §5

5 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 48. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

(1)6

6 Megállapította: 2017. évi XIV. törvény 5. §. Hatályos: 2017. III. 21-től.

Ha a 156. § alapján megtartott második árverés is sikertelen volt, úgy a végrehajtást kérő veheti át az ingatlant a becsérték felének, a 147. § (3) bekezdése szerinti ingatlan esetében 70%-ának, illetve a becsértéknek megfelelő átvételi összegben. Ha több végrehajtást kérő van, az ingatlant az veheti át, aki a becsérték felét vagy becsérték összegét, illetve annak 70%-át meghaladó legmagasabb összegű árajánlatot tette.

(2) Az árverés sikertelenségének tényéről a végrehajtó 15 napon belül értesíti a végrehajtást kérőt és

a) 15 napos határidőt biztosít részére az átvételre vonatkozó nyilatkozat megtételére,

b) több végrehajtást kérő esetében tájékoztatást ad arról, hogy elektronikus átvételi eljárás tartására kerül sor.

(3) Több végrehajtást kérő esetén a végrehajtó elektronikus átvételi eljárást tart, amelyre az ingatlanárverés szabályait kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel. Az elektronikus átvételi eljárást a végrehajtó hirdetménnyel tűzi ki; a hirdetményt csak az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában kell közzétenni és a feleknek kell kézbesíteni. A hirdetmény a következő adatokat tartalmazza:

a) a 143. § (1) bekezdés a)-f) pontjában foglalt adatok, b) a minimális átvételi ár és az ahhoz tartozó licitküszöb, c) az átvételi eljárás kezdő és befejező időpontja és d) az átvételi ajánlattétel feltételei és módja. (4) Az ingatlanra a végrehajtást kérők a vételi ajánlatok megtételére

vonatkozó szabályok szerint tehetnek átvételi ajánlatot. Az átvételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer az átvételi ajánlat összegével, a közzététel időpontjával és az átvételi ajánlatot tevő végrehajtást kérő nevének (elnevezésének) feltüntetésével teszi közzé a licitnaplóban.

Netjogtár

91. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(5)1

1 Módosította: 2017. évi LXI. törvény 11. § e).

Az elektronikus átvételi eljárás az átvételi hirdetmény közzétételétől számított 15. napnak a végrehajtó által meghatározott 8 és 20 óra közé eső órájáig tart azzal, hogy ha az átvételi eljárás befejezését megelőző öt percen belül újabb átvételi ajánlat érkezik, az átvételi eljárás időtartama ezen ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

(6) Az ingatlan átvevője az automatikusan lezárt licitnaplóban utolsóként közzétett átvételi ajánlatot tevő végrehajtást kérő. Az átvétel jogkövetkezménye azonos az árverési vétel jogkövetkezményével.

(7) Az átvételi ár 50%-ának megfelelő összeget be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe. A végrehajtást kérő az átvételi ár fennmaradó 50%-át, továbbá ha a követelésének összege nem éri el az átvételi ár 50%-át sem, úgy az 50%-áig terjedő különbözetet is köteles az árverési vevőre nézve irányadó szabályok szerint befizetni, melyből a végrehajtási költségek és több végrehajtást kérő esetén a többi végrehajtást kérő követelésének kielégítését követően részesülhet. A 171. § (2) bekezdését az átvételi ár felosztása során is alkalmazni kell.

(8) Ha a második árverés a 155. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt okból volt sikertelen és az ingatlant alacsonyabb átvételi áron vették át, mint amelyet az árverésen a korábbi árverési vevő felajánlott, a 132/G. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a korábbi árverési vevő által megtérítendő különbözet a felajánlott vételár és az átvételi ár különbségének - az elvesztett előleggel csökkentett - összege.

159. §2

2 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 49. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

(1) Ha a végrehajtást kérő nem vette át az ingatlant, a végrehajtó az átvételi ajánlatok megtételére nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított 15 napon belül közzéteszi az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményt, valamint az ingatlanról készült képfelvételt az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában. A hirdetmény a 143. § (1) bekezdés a)-h) és j) pontjában foglalt adatokat tartalmazza.

(2) Az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában történő közzétételétől az árverés mindaddig szünetel, amíg az ingatlanra vételi ajánlatot tenni kívánó árverező nem kéri felhasználói nevének és jelszavának aktiválását, vagy a végrehajtást kérő a hirdetmény közzétételétől számított 3 hónap elteltével újabb árverés kitűzését nem kérte.

(3) Az ingatlanra az árverési vételi ajánlatra vonatkozó szabályok szerint tehető vételi ajánlat.

(3a)3

3 Beiktatta: 2018. évi XCI. törvény 3. § (5). Hatályos: 2019. I. 1-től.

Földek esetén az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzétételét követően a (3) bekezdéstől eltérően, az ingatlanra írásban a végrehajtónál tehető vételi ajánlat.

(4) A vételi ajánlat közzétételével az elektronikus árverési rendszerben automatikusan közzétételre kerül az újabb árverés árverési hirdetménye, valamint a hozzátartozó licitnaplóban a vételi ajánlat, a végrehajtó pedig az általános szabályok szerint intézkedik az újabb árverés közhírré tételével kapcsolatos egyéb intézkedések megtétele iránt. Az árverés befejező időpontja - a 145/B. §-ban foglaltak figyelembe vételével, valamint azzal, hogy az árverés ebben az esetben 30 napig tart - automatikusan kerül meghatározásra azzal, hogy ha a közzétételt követő 30. nap nem munkanapra esik, akkor a következő munkanap meghatározott óráját kell befejező időpontként meghatározni.

Netjogtár

92. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(5) Ha az újabb árverés kitűzését a végrehajtást kérő kérte, a végrehajtó az általános szabályok szerint intézkedik az árverés közhírré tétele és lefolytatása iránt.

(6) Az újabb árverésre a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(7) A becsérték ismételt megállapítása iránti kérelem beérkezését követő munkanapon a végrehajtó törli az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményét az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából, a becsérték ismételt megállapításától - végrehajtási kifogás előterjesztése esetén pedig a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől - számított 30 napon belül pedig közzéteszi az ismételten megállapított becsérték alapján elkészített, folyamatos árverezés iránti új hirdetményt. Ha a kérelem beérkezésének időpontjában az árverési hirdetmény már közzétételre került, a végrehajtó az árverés befejezését követően sikertelen árverés esetén intézkedik a becsértéknek a 140. § (8) bekezdése szerinti ismételt megállapítása iránt.

(8)1

1 Beiktatta: 2017. évi XIV. törvény 6. §. Hatályos: 2017. III. 21-től.

Fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén, ha a lakóingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzététele óta egy év eltelt, és a lakóingatlan még nem került értékesítésre, a végrehajtó az újabb árverést úgy tűzi ki, hogy a lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 90%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.

160. §2

2 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 50. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

(1) Ha az újabb árverés is sikertelen volt, a 159. § szerint kell eljárni. (2) Az (1) bekezdésben említett árverést követően tartott újabb árverésekre

is a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kikiáltási árat lakóingatlan esetén is a becsérték feléig lehet leszállítani.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján tartott utolsó eredménytelen árverést követően 5 év eltelt és nincs folyamatban újabb kitűzött árverés, vagy egyébként a végrehajtás érdemi befejezésére került sor, végrehajtó intézkedik az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából történő törlése iránt.

Közös tulajdonban levő ingatlan árverése

161. § (1) Ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanra nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van a végrehajtási jog bejegyezve, az árverést csak az adós tulajdoni hányadára lehet kitűzni.

(2)3

3 Az első mondat szövegét megállapította: 2008. évi XXXIX. törvény 29. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingatlan lefoglalására a törvény hatálybalépését követően kerül sor. Lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2).

Az adós tulajdonostársai az árverés kitűzéséig együttesen kérhetik, hogy az egész ingatlant árverezzék el. A kérelmet a végrehajtó által jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban vagy közjegyzői okiratban kell előterjeszteni.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott esetben a) az ingatlanra az adós kivételével bármelyik tulajdonostárs is árverezhet, b) az árverező tulajdonostárs a tulajdoni hányadának megfelelően arányosan

csökkentett előleget köteles letétbe helyezni, és ha az ingatlant megvette, nem kell megfizetnie a vételárnak azt a részét, amely az ő tulajdoni hányadára esik,

c) a tulajdonostárs hozzájárulásával lehet az ő tulajdoni hányadát a becsértékénél alacsonyabb áron elárverezni,

Netjogtár

93. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

d)1

1 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 29. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től. Azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingatlan lefoglalására a törvény hatálybalépését követően kerül sor. Lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2).

a tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséből befolyt összegből a végrehajtó levonja az értékesítésnek a tulajdoni hányadra eső, külön jogszabályban meghatározott költségét.

162. § (1)2

2 Módosította: 2012. évi LXXXV. törvény 15. § f).

Ha az ingatlan közös tulajdonát - bírósági határozat, a bíróság által jóváhagyott egyezség vagy bírósági végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján - árveréssel kell megszüntetni, e törvénynek az ingatlanárverésre vonatkozó szabályai az alábbi (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel irányadók.

(2)3

3 Megállapította: 2018. évi XCI. törvény 3. § (6). Hatályos: 2019. I. 1-től.

A pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtást a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérelmére elrendelheti.

(3) A végrehajtást elrendelő bíróság állapítja meg a)4

4 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 51. § (1). Hatályos: 2012. IX. 1-től.

az ingatlan becsértékét, és azt a 140. § (8) bekezdésének alkalmazásával az első árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételéig bármelyik tulajdonostárs kérelmére módosíthatja,

b)5

5 Módosította: 2008. évi XXXIX. törvény 46. § (3) d).

az árverési feltételeket [143. § l) pont], továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját.

(4) Az ingatlanra bármelyik tulajdonostárs is árverezhet. (5)6

6 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 51. § (2). Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Az első árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követően a végrehajtó a 140. § (8) bekezdése szerint módosítja az ingatlan becsértékét bármelyik tulajdonostárs kérelmére.

163. §7

7 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2008. évi LXXX. törvény 12. § (4) c). Hatálytalan: 2009. I. 8-tól.

VIII. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS SORÁN BEFOLYT ÖSSZEG KIFIZETÉSE

A kifizetés pénzneme8

8 Az alcímet beiktatta: 2001. évi XCIII. törvény 14. § (3). Hatályos: 2002. I. 1-től.

163/A. §9

9 Beiktatta: 2001. évi XCIII. törvény 14. § (3). Hatályos: 2002. I. 1-től.

(1) A végrehajtás során befolyt összeget a kifizetés napja szerint érvényes, a végrehajtói letéti számlát vezető hitelintézet által jegyzett devizavételi árfolyam figyelembevételével, a végrehajtható okiratban foglalt pénznemben kell a végrehajtást kérőnek kifizetni. A kifizetést az adós részére forintban kell eszközölni, kivéve a lefoglalt külföldi pénzt (98. §).

(2) A végrehajtás során befolyt összegnek az (1) bekezdés szerinti kifizetéséhez szükséges átváltás költsége a végrehajtási költségek körébe tartozik.

Netjogtár

94. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

A végrehajtási költség elsőbbsége

164. §1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 91. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)2

2 Megállapította: 2017. évi CXXXVI. törvény 29. § (7). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget - az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget -, és abból elsősorban a meg nem fizetett végrehajtási illetéket és az előlegezésre kötelezett szerv által előlegezett költséget kell kielégíteni.

(2)3

3 Beiktatta: 2010. évi CXXVII. törvény 11. §. Hatályos: 2011. VI. 18-tól.

A 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási igény végrehajtására indult ügyben az ezen végrehajtási ügyre jutó végrehajtási költségeket a tartásdíj-követeléssel azonos sorrendben, de a 166. § szerinti egyéb költségeket megelőzően kell kielégíteni azzal, hogy a befolyt összegnek legfeljebb az 50%-a számolható el a végrehajtási költségekre.

Kielégítési sorrend

165. §4

4 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 52. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

(1)5

5 Megállapította: 2017. évi XCIII. törvény 15. §. Hatályos: 2018. VII. 1-től.

Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő:

a) gyermektartásdíj, b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj, c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és

66. §), d) polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a

bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény,

e) a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),

f) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás, g) egyéb követelés, h) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság. (2) Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a tartásdíjnak a

felosztási terv elkészítéséig tartó időszakra eső, időarányosan kiszámított hányada elégítendő ki az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint, a tartásdíj ezt meghaladó része az egyéb követelések között elégíthető ki.

166. § A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni.

167. § A 165. § szerinti sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni.

168. § Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.

Kielégítés zálogjog alapján

Netjogtár

95. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

169. §1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 93. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Az ingóságnak mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani.

170. §2

2 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 53. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

(1)3

3 Módosította: 2017. évi XCIII. törvény 17. § b).

Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 165. § (1) bekezdés d)-h) pontjában meghatározott követeléseket megelőzően kell kielégíteni.

(2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a bejegyzett jelzálogjogok rangsorában kell kielégíteni.

(3) Ha a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a végrehajtási jog ranghelyét követően került sor, a jelzálogjoggal biztosított követelést azon követelést követően lehet - az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával - kielégíteni, amelyre e végrehajtási jog vonatkozik.

Kielégítés a gépjármű értékesítéséből befolyt összegből4

4 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 94. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

170/A. §5

5 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 94. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)6

6 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 169. § g).

A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű értékesítéséből befolyt vételárnak a végrehajtási költségek kielégítése után fennmaradó részéből a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeg az adóst illeti meg, a fennmaradó összeg fordítható a követeléseknek - a 165-168. § szerint történő - kielégítésére.

(2) Ha a gépjármű értékesítéséből befolyt vételárból zálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, e §-ban foglalt rendelkezés nem alkalmazható, a 169. § szerint kell eljárni.

Felosztási terv

171. §7

7 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 95. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)8

8 Megállapította: 2017. évi CXXXVI. törvény 29. § (8). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a végrehajtás alá vont vagyonból befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a végrehajtó az intézkedésének, illetőleg a végrehajtás során történő értékesítésnek a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül felosztási tervet készít, és azt megküldi a feleknek, valamint a Kar hivatali szervének, egyúttal tájékoztatja őket a felosztási tervben foglaltakkal szemben benyújtható jogorvoslat lehetőségéről.

(2) A végrehajtó az ingatlan értékesítéséből befolyt vételár felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek az értékesítés alapját képező hirdetményben fel voltak tüntetve, illetve amelyek tekintetében a végrehajtható okirat az árverésen kívüli értékesítést megelőzően a végrehajtóhoz megérkezett, és a követelés jogosultja az eljárás költségét megelőlegezte. A később elrendelt végrehajtások jogosultjai az előbbi végrehajtást kérők követeléseinek teljes kielégítését követően fennmaradó összegből részesülhetnek a kielégítés általános szabályai szerint.

Netjogtár

96. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(3) A (2) bekezdésben foglalt eseteken kívül a végrehajtó a felosztási terv elkészítéséig, a bíróság pedig a felosztási terv ellen benyújtott végrehajtási kifogás elbírálásáig elrendelt végrehajtások jogosultjainak kielégítéséről dönthet a felosztási tervben.

(4)1

1 Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 29. § (15) c).

A felosztási terv ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni a 217. § alapján. A bíróság a végrehajtási kifogásról végzéssel dönt; ha a végrehajtási kifogásnak helyt ad, a felosztási tervet megváltoztatja. A bíróság a felosztási terv végrehajtási kifogással nem érintett részét is megváltoztathatja, ha abban elírás vagy számítási hiba van, illetőleg a végrehajtó nem a jogszabálynak megfelelően készítette el a felosztási tervet.

Kielégítés a Nemzeti Eszközkezelő által kifizetett vételárból2

2 Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 8. §. Hatályos: 2013. VII. 21-től.

171/A. §3

3 Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 8. §. Hatályos: 2013. VII. 21-től.

(1) Ha a végrehajtás alá vont ingatlant a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő vásárolta meg és a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező jogosultak követelésének kielégítését követően fennmaradó vételár hányad kifizetésére kerül sor a végrehajtó részére, azt az árverés során befolyt összeg kifizetésére vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni és kifizetni.

(2) Ha a végrehajtás alá vont ingatlanra árverést korábban még nem tűztek ki, a végrehajtó a vételár hányad felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek tekintetében a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba korábban bejegyezték.

Kielégítés kisajátításból befolyt összegből4

4 Beiktatta: 2015. évi LXXIX. törvény 8. §. Hatályos: 2015. VII. 3-tól.

171/B. §5

5 Beiktatta: 2015. évi LXXIX. törvény 8. §. Hatályos: 2015. VII. 3-tól.

(1) Ha a végrehajtás alá vont ingatlant kisajátították, a kisajátításról szóló törvény alapján a végrehajtó részére kifizetett összeget az árverés során befolyt összeg kifizetésére vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni és kifizetni.

(2) Ha a végrehajtás alá vont ingatlanra árverést korábban még nem tűztek ki, a végrehajtó a vételárhányad felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek tekintetében a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba korábban bejegyezték.

HARMADIK RÉSZ

KÜLÖNLEGES VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSOK

IX. FEJEZET

MEGHATÁROZOTT CSELEKMÉNY VÉGREHAJTÁSA

Netjogtár

97. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

Közös szabályok

172. § (1) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, a bíróság a végrehajtható okiratban az adóst, illetőleg a kötelezettet (e fejezetben a továbbiakban: kötelezett) - megfelelő határidő kitűzésével - felhívja az önkéntes teljesítésre.

(2) A végrehajtható okiratot a végrehajtó a feleknek postán kézbesítteti. (3) A végrehajtó a végrehajtható okiratot azzal a felhívással küldi meg a

végrehajtást kérőnek, hogy az önkéntes teljesítésre kitűzött határidő eltelte után a teljesítést vagy elmaradását közölje a végrehajtóval.

173. § (1) Ha a végrehajtást kérő közlése szerint a kötelezett a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a végrehajtó ezt - szükség esetén - a helyszínen ellenőrzi.

(2) A teljesítés elmaradása esetén a végrehajtó a végrehajtást kérő közlését és a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

174. § A bíróság végzéssel határoz a végrehajtás módjáról, így: a) a kötelezettet a meghatározott cselekmény pénzegyenértékének

megfizetésére kötelezheti, b) feljogosíthatja a végrehajtást kérőt, hogy a meghatározott cselekményt a

kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, vagy mással elvégeztesse; egyúttal a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére kötelezheti,

c)1

1 Az összeget módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 184. § (4) g).

a kötelezettel szemben 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírságot szabhat ki, d) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott

cselekményt. 175. § (1) Ha a kötelezett jogi személy, a 174. § c) pontjában említett

pénzbírságot mind a jogi személlyel szemben, mind pedig a vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.

(2) Ha a kötelezett jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a pénzbírságot mind a szervezet vezetőjével szemben, mind pedig az intézkedésre köteles tagjával szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.

176. § Ha a kötelezett a pénzbírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, a pénzbírság ismételten kiszabható.

177. § (1) A bíróság a végrehajtásnak a 174. §-ban felsorolt azt a módját köteles elrendelni, amely - az ügy körülményeit figyelembe véve - a leghatékonyabban mozdítja elő a kötelezettség teljesítését.

(2) A bíróság a végrehajtás módjáról a végrehajtást kérő kívánságát is figyelembe véve - szükség esetén a felek meghallgatása után - határoz.

Meghatározott ingóság kiadása

178. §2

2 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 96. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) A végrehajtó a meghatározott ingóság kiadására kötelezettnek a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő jelenlétében a helyszínen adja át. Ha a végrehajtást kérő az ingóságot megjelölte, a végrehajtó azt részére átadja.

Netjogtár

98. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2) A végrehajtást kérő köteles az ingóságot az átadásától számított 15 napig, ha pedig a bíróságtól ez alatt az idő alatt igényperről kapott értesítést, a per befejezéséig gondosan megőrizni.

(3) Ha a kötelezett a végrehajtást kérő által megjelölt ingóság kiadását megtagadta, a végrehajtó a rendőrség közreműködését közvetlenül igénybe veszi, és a végrehajtást így azonnal elvégzi.

(4) Ha a kötelezett a helyszíni eljáráson nincs jelen, ez az eljárás lefolytatásának nem akadálya, ilyenkor a végrehajtható okiratot a helyszíni eljárásról készült jegyzőkönyvvel együtt postán kell részére kézbesíteni.

178/A. §1

1 Beiktatta: 2012. évi XCV. törvény 10. § (5). Hatályos: 2012. VII. 13-tól. Ezt követően kötött kölcsönzési szerződések alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

Mentesek a végrehajtás alól a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak a különleges védelem időtartama alatt.

179. §2

2 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 96. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)3

3 Megállapította: 2012. évi XCV. törvény 10. § (6). Hatályos: 2012. VII. 13-tól. Ezt követően kötött kölcsönzési szerződések alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

Ha a végrehajtást kérő a meghatározott ingóságot nem tudta megjelölni, vagy ha az ingóság bármely okból nem lelhető fel, illetve a 178/A. § szerinti mentesség esetén a végrehajtó - szükség esetén a lakás vagy helyiség felnyitásával - az ingóság valószínű értéke erejéig a kötelezett egyéb vagyontárgyait lefoglalja.

(2) Ha a kötelezett vagyontárgyainak lefoglalására kerül sor, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvet beterjeszti a végrehajtást elrendelő bírósághoz, amely a felek meghallgatása után megállapítja az ingóság értékét. A meghallgatás mellőzhető, ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozat az értéket már megállapította.

(3) A további végrehajtás az ingóság értékének megfelelő összeg behajtása iránt folyik.

Gyermek átadása

180. §4

4 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 97. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) A gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó bírósági határozat (a bíróság által jóváhagyott egyezség) végrehajtása során a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)5

5 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 54. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

A bíróság a végrehajtható okiratban - megfelelő határidő tűzésével - felhívja a kötelezettet az önkéntes teljesítésre és az önkéntes teljesítés elmaradása esetére elrendeli a gyermek rendőrség közreműködésével történő átadását. A bíróság a végrehajtható okirattal együtt a végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozat másolatát is megküldi a végrehajtónak.

(3)6

6 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 54. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

A végrehajtó a végrehajtható okiratot, valamint a végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozat másolatát a gyámhatóság részére is kézbesíti azzal a felhívással, hogy a kötelezett önkéntes teljesítésének előmozdítása érdekében folytasson le helyszíni eljárást, tájékoztassa a kötelezettet az önkéntes teljesítés elmaradásának következményeiről, a gyermek rendőrségi átadásban való részvétele megelőzésének fontosságáról, és eljárásának eredményét a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül közölje a végrehajtóval.

Netjogtár

99. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(4)1

1 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 54. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

Ha a teljesítés elmaradt, a végrehajtó a helyszíni eljárásra időpontot tűz, és erről értesíti a végrehajtást kérőt, a 180/A. § (1) bekezdése szerinti meghatalmazottat, a gyámhatóságot és a rendőrséget. Ha az eljárás eredménytelen, a végrehajtó a következő helyszíni eljárásra kitűzött időpontról rövid úton küld értesítést az előzőekben felsoroltaknak.

(5)2

2 Beiktatta: 2005. évi XLI. törvény 6. §. Hatályos: 2005. VI. 4-től.

A végrehajtó a kötelezett tartózkodási helyén - ha a gyermek nem tartózkodik ott, a gyermek tartózkodási helyén - a gyámhatóság és a rendőrség közreműködésével foganatosítja az átadást. A 180. § és a 180/A. § alkalmazása szempontjából lakó- és tartózkodási hely a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásba bejelentett lakóhely és tartózkodási hely, továbbá a be nem jelentett, akár életvitelszerű, akár ideiglenes vagy alkalomszerű tartózkodásra szolgáló hely.

180/A. §3

3 Beiktatta: 2005. évi XLI. törvény 7. §. Hatályos: 2005. VI. 4-től.

(1)4

4 Módosította: 2017. évi CXXX. törvény 22. § h).

A gyermeket a végrehajtást kérőnek, távollétében a Pp. 65. § a)-c) pontja szerinti, a gyámhatóság által jóváhagyott meghatalmazottjának (a továbbiakban: meghatalmazott) vagy a gyámhatóságnak kell átadni. A meghatalmazottnak és a gyámhatóságnak haladéktalanul intézkednie kell a gyermek végrehajtást kérőnek történő átadása iránt.

(2) A kötelezett a gyermek átadásakor köteles tájékoztatást adni az átvevő személynek a gyermek egészségi állapotáról, és egyéb olyan körülmény fennállásáról, amelynek nem ismerete a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetheti.

(3) A kötelezett az eljárás késleltetése nélkül köteles a gyermek személyes iratait, a gyermek által használt tárgyakat, a szükséges ruházati cikkeket, a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszközöket, a gyermek betegsége vagy testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszereket, gyógyászati és technikai segédeszközöket az átvevő személynek átadni. Egyéb tárgyak átadása - ha az késleltetheti a gyermek átadását - külön eljárás keretében teljesíthető.

(4) A végrehajtó az eljárása kezdetén tájékoztatja a kötelezettet a (2) és (3) bekezdésben foglalt kötelezettségéről.

(5) A végrehajtó indítványára a rendőrség az 5. § (3) bekezdése szerint eltávolíthatja a kötelezettet és más személyeket - a végrehajtást akadályozó magatartásuk miatt - a gyermek átadásának helyszínéről. A rendőrség intézkedésének igénybevételére a végrehajtó előzetesen figyelmezteti az érintetteket, ennek tényét - amely tartalmazza indokolt esetben a rendbírság kiszabására teendő indítványra történő figyelmeztetést is - jegyzőkönyvben rögzíti.

(6) Ha a kötelezett vagy a kiadni rendelt gyermek a bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyén, továbbá a hatóságok által ismert címen nem lelhető fel, felkutatására a végrehajtó személykörözést - és ha annak szükségessége felmerül - nemzetközi körözést rendel el.

Netjogtár

100. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(7)1

1 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 55. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

Ha a személykörözés végrehajtása során a rendőrség a gyermeket előállítja, erről haladéktalanul - rövid úton is - értesíti a végrehajtót, a gyermeket pedig - a végrehajtó egyidejű értesítése mellett - a legközelebbi, ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt gyermekotthonban helyezi el. Az elhelyezésig biztosítani kell az előállítás időpontjában a gyermekkel együtt tartózkodó hozzátartozó számára - kivéve, ha a gyermeket vagy az eljárás sikerességét veszélyezteti -, hogy a gyermekkel együtt legyen, részére a szükséges ellátást biztosítsa.

(8)2

2 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 55. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

A gyermek előállítása jogszabályban meghatározott költségtérítésének összegét a kötelezett viseli, az végrehajtási költségnek minősül, amelyet előlegezni nem kell. A költségtérítés igazolására, megállapítására, behajtására és megfizetésére az ellenszegülés megszüntetése érdekében történő rendőrségi közreműködés költségtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtása

181. § A lakás és más - nem lakás céljára szolgáló - helyiség (a továbbiakban: lakás) kiürítésére, átadására vagy használatára irányuló, illetőleg a felmondás érvényességét megállapító bírósági határozatban, a bíróság által jóváhagyott egyezségben vagy bírósági végrehajtási záradékkal ellátott okiratban megállapított kötelezettség végrehajtására a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseken felül a 182. §-ban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

181/A. §3

3 Beiktatta: 2009. évi CLXII. törvény 33. §. Hatályos: 2010. I. 14-től. Lásd: 2009. évi CLXII. törvény 32. § (5).

(1) Jogi személy végrehajtást kérő által lakás kiürítése iránt kezdeményezett végrehajtási eljárásban a 147. § (3) és (4) bekezdés szerinti lakóingatlanának elhagyására köteles természetes személy kötelezett kérelmére a végrehajtó a lakóingatlan önkéntes kiürítésére - a végrehajtható okiratban - megállapított határidőt 90 nappal meghosszabbítja, ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot nem szabtak ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a kötelezett a végrehajtható okirat kézhezvételét követő 15 napon belül terjesztheti elő.

(3) A határidő meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvet a végrehajtó a feleknek kézbesíti.

182. §4

4 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 98. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) Ha a kötelezett vagy képviselője nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál, a kiürítendő lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó összeírja. Az ingóságoknak másik lakásban vagy másik helyiségben való elhelyezése után a lista egy példányát itt is el kell helyezni. Ha az ingóságok elhelyezése olyan lakásban történt, amelyet kizárólag a kötelezett vagy családtagjai használnak, a végrehajtás foganatosítása után a lakást le kell zárni és le kell pecsételni.

(2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről - a kötelezett költségére és veszélyére - a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.

Netjogtár

101. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

182/A. §1

1 Beiktatta: 2003. évi CXXIII. törvény 1. §. Hatályos: 2003. XII. 26-tól. A folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(1)2

2 Megállapította: 2017. évi CXXXV. törvény 1. §. Hatályos: 2017. XI. 11-től.

A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását [174. § d) pont] a november 15-től április 30-ig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.

(2) A végrehajtó a lakás kiürítésének elhalasztásáról jegyzőkönyvet készít, amelynek másolatát megküldi a feleknek.

(3) A bíróság - erre irányuló végrehajtási kifogás esetén - a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha

a) a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő lakóingatlan helyett más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult,

b) a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről gondoskodik, vagy

c) a magánszemély végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokba vétele nélkül lakhatása nem biztosított.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott időszak lejártát követően a lakóingatlan kiürítésének foganatosításáról a végrehajtó soron kívül intézkedik.

Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése

183. §3

3 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 99. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését - végrehajtható okirat kiállítása nélkül - nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli el. E végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(2) Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerinti járásbírósághoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni 4

4 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) e).

a) a kérelmező adatait és rövid úton történő értesítésének módját, b) az ingatlan pontos címét, c) az ingatlan tulajdonosának adatait, d) a lakás elfoglalása előtt ki és milyen jogcímen lakott a lakásban, e) a lakásban tartózkodó személyek adatait, az ott tartózkodó személyek

számát és azt, hogy van-e köztük kiskorú, f) a kért intézkedést [183. § (1) bek.], g) annak a helyiségnek vagy raktárnak a megjelölését, ahol a kérelmező a

kötelezett ingóságainak - a kötelezett költségére és veszélyére történő - elhelyezéséről gondoskodik.

(3) Ha a kérelem megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak, a bíróság a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül meghozza az (1) bekezdés szerinti végzést. A végzésben a bíróság a végrehajtót arra hívja fel, hogy a végrehajtási költségek előlegezését követő 3 munkanapon belül foganatosítsa a lakás kiürítését, és az eljárás időpontjáról értesítse az illetékes rendőri szerv vezetőjét, kiskorú személy érintettsége esetén pedig az illetékes gyámhatóságot is.

(4) A bíróság a végzést haladéktalanul kézbesíti a kérelmezőnek és a végrehajtónak.

Netjogtár

102. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(5) A végrehajtó rendőr vagy tanú jelenlétében a helyszínen kézbesíti a végzést a lakásban tartózkodó nagykorú személynek, és felhívja őt, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve 2 napon belül hagyja el.

(6) Ha a lakásban a helyszíni eljárás időpontjában nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a végrehajtó a bíróság végzését és a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet kifüggeszti a lakás ajtajára.

(7) A végrehajtó szükség esetén - a rendőrség közreműködésével - a 2 nap elteltével a helyszínen ellenőrzi a teljesítést és foganatosítja a lakás kiürítését. A helyszíni eljáráson kiskorú személy érintettsége esetén a gyámhatóság képviselője is részt vesz.

(8) Ha a második helyszíni eljárás alkalmával a lakásban nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó elszállíttatja a kérelmező által megjelölt raktárba, a lakásban tartózkodó kiskorú személyeket pedig átadja a gyámhatóság képviselőjének, aki intézkedik ideiglenes elhelyezésük iránt.

(9) A (8) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtó a lakás ajtajára kifüggeszti a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet, és abban megjelöli az ingóságok átvételének helyét, valamint azt, hogy a lakásban talált kiskorú személyeket melyik gyámhatóság részére adta át. Az ingóságok kezelésére a 182. § (2) és (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

183/A. §1

1 Beiktatta: 2005. évi CXXXII. törvény 46. §. Hatályos: 2006. III. 31-től.

(1) A bérbeadó a határozott időre kötött lakás és más - nem lakás céljára szolgáló - helyiségbérleti szerződés esetén a meghatározott idő lejártát követő 60 napon belül kérheti a 183. §-ban meghatározott rendelkezések alkalmazását, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a bérleti szerződésben meghatározott idő eltelt. A kiürítés iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során is alkalmazni kell a 182/A. § rendelkezéseit azzal, hogy az ingatlan a kiürítés elhalasztása szempontjából nem minősül önkényesen elfoglalt lakásnak.

183/B. §2

2 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 56. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

(1) A bérbeadó, a tulajdonos, vagy az egyébként rendelkezésre jogosult (a továbbiakban e §-ban együtt: bérbeadó)

a) a közösségi közlekedés, mint közszolgáltatás biztonságát és zavartalan működését szolgáló, vagy

b) az a) pontba nem tartozó, személy- vagy teherszállítás céljára használt, a közforgalom számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületre, helyiségre, épületnek nem minősülő építményre vagy területre (a továbbiakban e §-ban együtt: helyiség) megkötött helyiségbérleti - vagy egyéb, helyiség használati jogot is biztosító - szerződés (a továbbiakban e §-ban együtt: szerződés) megszűnését követő 60 napon belül kérheti a 183. §-ban meghatározott rendelkezések megfelelő alkalmazását.

(2) A kérelemhez csatolni kell a következő iratokat is: a) olyan ingatlan-nyilvántartási térkép másolatot, amelyen a bérbeadó a

helyiség pontos helyét megjelölte, valamint b) olyan fényképet, amelyből az ingatlan-nyilvántartási térképen a helyiség

helyes megjelölése megállapítható, c) a szerződés megszűnését eredményező kérelmezői nyilatkozat végrehajtói

kézbesítéséről szóló jegyzőkönyvet, vagy a nyilatkozat kézbesítésének egyéb, közokiratba foglalt igazolását, amelyből az is kitűnik, hogy az a) és b) pontban foglalt okiratok is mellékletét képezték a kézbesített iratnak, és

Netjogtár

103. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

d) a szerződés megszűnését eredményező, közjegyzői okiratba foglalt kérelmezői nyilatkozatot.

(3) Ha a bérbeadó ezt kéri, a 31/D. § szerinti végrehajtói kézbesítés útján kell kézbesíteni a szerződés megszűnését eredményező, közjegyzői okiratba foglalt kérelmezői nyilatkozatot a helyiséget használó részére.

(4) A helyiség kiürítése során a 182/A. § rendelkezései nem alkalmazhatóak. 183/C. §1

1 Beiktatta: 2012. évi LXX. törvény 23. §. Hatályos: 2012. VI. 20-tól.

(1) A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján megkötött bérleti szerződés megszűnését követő 60 napon belül a bérbeadó kérheti a 183. §-ban meghatározott rendelkezéseknek a bérbe adott lakóingatlanra vonatkozó alkalmazását.

(2) A 182/A. §-t az (1) bekezdés szerinti eljárás során is alkalmazni kell azzal, hogy a bérbe adott lakóingatlan a kiürítés elhalasztása szempontjából nem minősül önkényesen elfoglalt lakásnak.

184. § A 183. § a fizető-vendéglátás keretében használatba adott és más kereskedelmi szálláshely (szálloda, turistaház stb.) kiürítésére is irányadó.

Szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtása2

2 Beiktatta: 1999. évi LXXVI. törvény 111. § (1). Hatályos: 1999. IX. 1-től.

184/A. §3

3 Megállapította: 2005. évi CLXV. törvény 1. §. Hatályos: 2006. IV. 15-től. Ezt követően indult végrehajtási eljárásokban lehet alkalmazni.

(1)4

4 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 57. § (1). Módosította: 2018. évi LIV. törvény 21. §.

Ha a meghatározott cselekmény végrehajtása szabadalombitorlás, használati mintaoltalom bitorlása, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájára vonatkozó oltalom bitorlása, növényfajta-oltalom bitorlása, illetve a növényfajta-oltalomból eredő díjigényhez kapcsolódó - a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 109/B. §-ának (3) bekezdésében szabályozott - adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása, védjegybitorlás, földrajzi árujelző-oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány bitorlása, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmára vonatkozó rendelkezések, szerzői jog vagy üzleti titokhoz fűződő jog megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtására irányul, a végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság - a végrehajtási lap kiállítása helyett - a végrehajtást közvetlenül elrendelő határozatot hoz, amelyben a kötelezettet azonnali teljesítésre hívja fel és egyidejűleg megállapítja a késedelem esetén fizetendő pénzbírság napi összegét.

(1a)5

5 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 57. § (2). Hatályos: 2012. III. 15-től.

Ha megítélése szerint a meghatározott cselekmény végrehajtásához, az önkéntes teljesítés megállapításához, az eljárás tárgyának beazonosításához segítséget nyújt, a végrehajtást elrendelő bíróság mellékletként csatolja a végrehajtható okirathoz a végrehajtási kérelem mellékleteként előterjesztett, a végrehajtható határozat meghozatalát megelőző eljárásban is az ügyiratok részévé vált képfelvételt.

Netjogtár

104. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2)1

1 Az utolsó mondat szövegét megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 57. § (3). Hatályos: 2012. III. 15-től.

A pénzbírság napi összege tízezer forinttól kétszázezer forintig terjedhet. A pénzbírság napi összege a teljesítési határidő lejártát követő harmincadik napon és azt követően minden hónapban az előző tárgyidőszak szerinti összeg kétszeresére emelkedik. A kötelezett a pénzbírságot a teljesítési határidő lejártától a meghatározott cselekmény teljesítésének igazolásáig, illetve a meghatározott cselekmény kikényszerítéséig eltelt időszakra köteles megfizetni. A pénzbírságra megfelelően alkalmazni kell a 175. § rendelkezéseit azzal, hogy a kötelezettel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítést a bíróság megküldi a végrehajtónak; a végrehajtás befejezését megelőzően a végrehajtóhoz érkezett értesítés alapján a pénzbírság behajtását a végrehajtó az alapügyben foganatosítja, annak során a végrehajtót előleg nem illeti meg, a végrehajtás költségét pedig a pénzbírság megfizetésére kötelezett viseli.

(3) A határozatot a bíróság a végrehajtást kérő félnek és a végrehajtónak kézbesítteti. A végrehajtó a határozat kézhezvételét követően három munkanapon belül felhívja a végrehajtást kérőt a végrehajtási eljárás költségeinek haladéktalan előlegezésére. Ideiglenes intézkedés végrehajtása esetén a végrehajtót eljárása kezdetén előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetve költségátalánynak megfelelő összeg illeti meg.

(4)2

2 A második mondat szövegét megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 57. § (4). Hatályos: 2012. III. 15-től.

A végrehajtó az előleg beérkezését követően három munkanapon belül a helyszínen kézbesíti a határozatot a kötelezettnek, és felhívja őt a teljesítésre. Ha a végrehajtó felhívására a kötelezett azonnal nem teljesít, a végrehajtó a (6) bekezdés szerint jár el.

(5) Ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a teljesítési határidő lejártát követően teljesíti, és ezt igazolja, a végrehajtó az erről készített jegyzőkönyvet a napi összegben megállapított pénzbírság kiszabása céljából a teljesítési határidő lejárta napjának megjelölésével egyidejűleg beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(6) A teljesítés elmaradása esetén a végrehajtó a helyszíni ellenőrzésről készített és a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó jegyzőkönyvet három munkanapon belül beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz a végrehajtás módjának meghatározása és a kötelezett napi összegben megállapított pénzbírságban történő marasztalása érdekében. A bíróság a végrehajtás módjáról a 174. és a 177. §-nak megfelelően, soron kívül határoz azzal, hogy a 174. § a) és c) pontja nem alkalmazható.

(7) Ha az e címben szabályozott végrehajtás meghatározott ingóság átadására, kiadására vagy lefoglalására irányul, a végrehajtó a határozat kézbesítésekor az ingóságot lefoglalja, és intézkedik a határozatban megjelölt személyhez történő elszállítása iránt. Ha a kötelezett az ingóság átadását, kiadását megtagadja, vagy a foglalást megakadályozza, a végrehajtó a rendőrség közreműködésének közvetlen igénybevételével foganatosítja a végrehajtást.

(8) Ha a bíróság a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerinti értékesítését írja elő, azt a végrehajtó az ingóárverésre irányadó szabályok szerint foganatosítja azzal, hogy nincs helye az ingóság kötelezett részére történő - a 135. § (1)-(2) bekezdéseiben szabályozott - visszaadásának.

Netjogtár

105. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(9) Ha az (1) bekezdésben foglalt perben hozott határozat kizárólag pénzfizetésre kötelezést tartalmaz, a határozat végrehajtása a pénzkövetelés végrehajtására vonatkozó szabályok szerint történik.

Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása1

1 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 259. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

184/B. §2

2 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 259. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

(1) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő bírósági határozat végrehajtása során a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről szóló értesítésben a bíróság a kötelezettet azonnali teljesítésre hívja fel és azt megküldi a végrehajtónak.

(3) A végrehajtó az értesítést személyesen kézbesíti a kötelezettnek, és ellenőrzi a kötelezett azonnali teljesítését a helyszínen; a végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon ellenőrzi a helyszínen a teljesítést, amennyiben az azonnali teljesítés feltételei nem állnak fenn.

(4) Ha a végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a meghatározott cselekményt, erről nyomban a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó jegyzőkönyvet készít és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon a megállapított pénzbírság kiszabása céljából beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(5) A végrehajtó a pénzbírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül ismételten - szükség esetén a helyszínen - ellenőrzi a kötelezett teljesítését.

(6) Ha a végrehajtó az ismételt ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a meghatározott cselekményt a (4)-(5) bekezdés megfelelő, a teljesítés megtörténtéig ismételt alkalmazásával jár el.

(7) A végrehajtás megszűnik az értesítés végrehajtó általi átvételét követő három év elteltével.

A hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzést, módosítást, törlést elrendelő bírósági határozat végrehajtása3

3 Beiktatta: 2013. évi CCXXI. törvény 37. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.

184/C. §4

4 Beiktatta: 2013. évi CCXXI. törvény 37. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től. Lásd: 2013. évi CCXXI. törvény 34. §.

(1) Hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzést, módosítást, törlést elrendelő bírósági határozat végrehajtása során a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bíróság a végrehajtható okiratban megfelelő határidő tűzésével felhívja a kötelezettet a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéshez szükséges, a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény szerinti nyilatkozat megtételére.

(3) Ha az önkéntes teljesítés elmaradt, a végrehajtó a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény szerint intézkedik a határozat végrehajtása iránt.

X. FEJEZET

Netjogtár

106. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSA

A biztosítási intézkedés elrendelésének feltételei

185. § Ha a követelés teljesítése érdekében a 13. § alapján végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli:

a) a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg b) a meghatározott dolog zárlatát. 186. § (1) Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha a követelés olyan

határozaton alapul, amelynek alapján egyébként a 15. és 16. § szerint végrehajtási lapot lehetne kiállítani, de erre azért nincs lehetőség, mert

a) a határozat még nem jogerős, vagy nem előzetesen végrehajtható, illetőleg

b) a határozat jogerős ugyan, de a teljesítési határidő még nem telt le. (2) A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amely a határozat

alapján - a megfelelő feltételek esetén - a végrehajtási lap kiállítására jogosult lenne.

(3)1

1 Megállapította: 2014. évi LXXIII. törvény 3. § (12). Módosította: 2015. évi LXXI. törvény 15. § (5) c).

Biztosítási intézkedés rendelhető el e § alapján akkor is, ha a követelés olyan bírósági határozaton alapul, amelyet a 44/2001/EK tanácsi rendelet, a 4/2009/EK tanácsi rendelet, az 1215/2012/EU rendelet vagy a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján Magyarországon el kell ismerni. A biztosítási intézkedést a 16. § c) pontjában meghatározott bíróság rendeli el.

(4)2

2 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 17. § (1). Hatályos: 2013. IX. 1-től.

A bíróság a biztosítási intézkedést - 400 millió forintot meg nem haladó összegben - az (1) bekezdés alapján elrendeli, ha a követelés a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben hozott ítéletnek a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére kötelező részén alapul, amely ítélet a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményében meghatározott összeget (részben vagy egészben) mint pénzbeli marasztalást tartalmazza.

(5)3

3 Beiktatta: 2017. évi XXVIII. törvény 129. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A végrehajtási tanúsítvány tárgyában határozatot hozó bíróság biztosítási intézkedést rendelhet el, ha a 208. § alapján végrehajtási tanúsítvány kiállításának lenne helye.

187. § (1) Biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál

a) házassági vagyonjogi keresetet indítottak,

Netjogtár

107. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

b)1

1 Megállapította: 2009. évi XIV. törvény 16. §. Hatályos: 2009. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi XIV. törvény 17. § (5).

szabadalombitorlás, használati mintaoltalom bitorlása, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájára vonatkozó oltalom bitorlása, növényfajta-oltalom bitorlása, védjegybitorlás, földrajzi árujelző-oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány bitorlása, szerzői jog megsértése miatt, vagy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 4. és 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt eljárást indítottak, az irányadó külön törvényekben meghatározott feltételekkel,

c)2

2 Jelölését módosította: 2005. évi CLXV. törvény 2. §.

egyéb keresetet indítottak, egyúttal a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták.

(2)3

3 Megállapította: 2004. évi LXV. törvény 11. §. Hatályos: 2004. VII. 15-től. Alkalmazására lásd még: ugyane törvény 17. § (2) b).

A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amelynél a kereseti kérelmet benyújtották. A biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem tárgyában szükség esetén meghallgatást kell tartani.

(3)4

4 Megállapította: 2014. évi LXXIII. törvény 3. § (13). Hatályos: 2015. I. 10-től.

Biztosítási intézkedés rendelhető el e § alapján akkor is, ha a 44/2001/EK tanácsi rendelet, a 4/2009/EK tanácsi rendelet vagy az 1215/2012/EU rendelet szerinti ügyben a kereseti kérelmet az Európai Unió másik tagállamának bíróságához nyújtották be. A biztosítási intézkedést a 16. § c) pontjában meghatározott bíróság rendeli el.

(4)5

5 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 17. § (2). Hatályos: 2013. IX. 1-től.

A (2) bekezdésben meghatározott bíróság biztosítási intézkedést rendel el - 400 millió forintot meg nem haladó összegben - az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított pert indítottak, illetve viszontkeresetet érvényesítettek, és a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére vonatkozó követelés a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményén alapul.

(5)6

6 Beiktatta: 2016. évi LXVII. törvény 43. §. Hatályos: 2017. I. 18-tól.

Biztosítási intézkedésként ideiglenes számlazárolás rendelhető el e § alapján a 655/2014/EU rendelet 5. cikkében meghatározott esetekben is.

(6)7

7 Beiktatta: 2016. évi LXVII. törvény 43. §. Hatályos: 2017. I. 18-tól.

A 655/2014/EU rendelet 10. cikk (2) bekezdésében, 23. cikk (3), (5) és (6) bekezdésében, 27. cikk (2) bekezdésében, 28. cikk (3) bekezdésében és 36. cikk (5) bekezdésében említett illetékes hatóságként a végrehajtó jár el.

(7)8

8 Beiktatta: 2016. évi CLVIII. törvény 8. §. Hatályos: 2017. I. 18-tól.

A 655/2014/EU rendelet alapján indított eljárásokban az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett formanyomtatványok meghatározásáról szóló 2016/1823. bizottsági (EU) végrehajtási rendeletben meghatározott formanyomtatványokat kell alkalmazni.

188. § (1) Biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi választottbíróságnál keresetet indítottak, ha a végrehajtást kérő

a) a kérelméhez csatolta a választottbíróság igazolását arról, hogy a választottbírósági eljárás megindult, és

b) a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolta.

Netjogtár

108. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2) A biztosítási intézkedést a 16. § d) pontja szerint illetékes bíróság rendeli el.

189. § (1) Ha a közkereseti és a betéti társasággal szemben a követelés teljesítése érdekében végrehajtható okiratot állítottak ki, a közkereseti társaság tagjával és a betéti társaság beltagjával szemben az említett követelés érdekében biztosítási intézkedés rendelhető el.

(2) A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amely a társasággal szemben a végrehajtható okiratot kiállította.

A biztosítási intézkedés elrendelése

190. § (1)1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 100. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A bíróság a biztosítási intézkedésről soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül végzéssel dönt, és a biztosítási intézkedést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi a végrehajtónak.

(2)2

2 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 100. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A bíróság a biztosítási intézkedést elrendelő végzést kézbesítteti a végrehajtást kérőnek, továbbá ha az adós cég, egyúttal a nyilvántartó hatóságnak, az ingatlan zárlatát elrendelő végzést pedig az adósnak is.

(3)3

3 Megállapította: 2018. évi XCI. törvény 3. § (7). Hatályos: 2019. I. 1-től.

A biztosítási intézkedés tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye. A biztosítási intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(4)4

4 Megállapította: 1999. évi LXXVI. törvény 111. § (2). Hatályos: 1999. IX. 1-től. Ezt követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.

A végrehajtó a biztosítási intézkedést elrendelő végzés kézhezvétele után haladéktalanul felhívja a végrehajtást kérőt az előleg rövid határidő alatt történő megfizetésére, a díjelőleg beérkezése után a biztosítási intézkedés végrehajtását haladéktalanul megkezdi. Biztosítási intézkedés végrehajtása esetén a végrehajtót eljárása kezdetén előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeg illeti meg.

Pénzkövetelés biztosítása

191. § (1)5

5 Az utolsó mondat szövegét megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 101. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak; egyúttal felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós ennek nem tett eleget, a végrehajtó az adós vagyontárgyait lefoglalja; így kell eljárni akkor is, ha az adós nincs jelen, ebben az esetben a végrehajtó a végrehajtható okiratot a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt postán kézbesíti az adósnak.

Netjogtár

109. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2)1

1 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 58. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

A végrehajtó a követelés biztosítása érdekében felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a biztosítandó összeget és az eljárás költségeinek fedezésére szolgáló összeget a számláról sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetések tekintetében is hasonlóan járjon el (zárolás iránti végrehajtói felhívás). A zárolás iránti végrehajtói felhívás teljesítéséből adódó intézkedéseket a pénzforgalmi szolgáltató köteles haladéktalanul megkezdeni és a fizetési megbízások teljesítésére a pénzforgalomról szóló törvényben meghatározott határidők szerint teljesíteni. A zárolás iránti végrehajtói felhívás teljesítése - a hatósági átutalás és az átutalási végzés kivételével - megelőzi az egyéb fizetési megbízások teljesítését, a hatósági átutalási megbízással, átutalási végzéssel és zárolás iránti másik végrehajtói felhívással való viszonyában pedig a teljesítés sorrendjét a pénzforgalmi szolgáltató általi átvétel időpontja határozza meg. A pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészben nem teljesíthető zárolás iránti végrehajtói felhívást a pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalomról szóló törvény rendelkezései szerint sorbaállítja a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig.

(3)2

2 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 101. § (2). Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18).

A pénzforgalmi szolgáltató a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatja a végrehajtót arról, hogy az intézkedést milyen összegre tudta foganatosítani, ezt követően az adós vagyontárgyai csak a fennmaradó követelés erejéig foglalhatók le. A felhívást követő későbbi befizetések tekintetében is hasonlóan kell eljárni.

(4)3

3 Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (13). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.

A fizetési számlán elhelyezett összegre vonatkozó mentességi szabályokat a biztosítási intézkedés esetén is alkalmazni kell.

(5)4

4 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 101. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) j).

Az ingatlan lefoglalása végett a végrehajtó haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlannyilvántartásba. A további eljárásra a 138. § megfelelően irányadó.

(6)5

5 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 101. § (2).

Munkabér [7. § (1) bek.] akkor tiltható le, ha az adósnak a biztosítandó összeg fedezetéül szolgáló, végrehajtás alá vonható más vagyontárgya nincs.

192. § (1)6

6 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 102. §. Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18).

Pénzkövetelés biztosítása esetén a foglalási cselekmények a foglalással, zár alá vétellel, követelés lefoglalása és munkabér letiltása esetén a végrehajtói letéti számlára történő befizetéssel, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatóhoz intézett felhívás kiadásával befejeződnek. A lefoglalt romlandó dolgot ilyenkor is értékesíteni kell.

(2) Az adóstól átvett, illetőleg az eljárás során befolyt összeget a végrehajtást kérő részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.

193. § A végrehajtó a lefoglalt vagyontárgyat a foglalás alól feloldja, ha a)7

7 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 103. §. Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18).

az adós a foglalás után kifizette a biztosítandó összeget, vagy a számlájára, betétjére a pénzforgalmi szolgáltatónak kiadott felhívás teljesítésével a követelés fedezete biztosítva van,

Netjogtár

110. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

b) a végrehajtást kérő a romlandó dolog értékesítésének költségét nem előlegezte.

193/A. §1

1 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 104. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) E §-ban meghatározott biztosítási intézkedést gazdálkodó szervezettel szemben pénzkövetelés biztosítására lehet elrendelni, ha

a) a jogosult nem a 191-193. §-ban meghatározott biztosítási intézkedést kívánja igénybe venni, vagy

b) a pénzkövetelés biztosítása során a gazdálkodó szervezet végrehajtás alá vont vagyontárgyai nem fedezik a teljes követelést.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bíróság a biztosítási intézkedést a követelésnek a pénzkövetelés biztosítása során végrehajtás alá vont vagyontárgyakkal nem fedezett részének biztosítására rendeli el, és az az adós jövőbeni vagyontárgyainak elidegenítésére vonatkozik.

(3) A biztosítási intézkedést elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen átadja az adós képviselőjének, és felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós a kért összeget kifizette, a végrehajtó ezt jelenti a bíróságnak. A további eljárásra a 191-193. § irányadó, az adós által kifizetett összegre a 192. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(4) Ha az adós a biztosított összeget nem fizette ki, a biztosítási intézkedés hatálya alatt a gazdálkodó szervezet vagyontárgyának elidegenítése - a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggő, a rendes gazdálkodás körébe tartozó szokásos forgalmi ügyletek kivételével - csak független könyvvizsgáló olyan nyilatkozata alapján történhet, amely szerint a jogügylet nem veszélyezteti a követelés későbbi kielégítését.

Zárlat

194. § (1) Az ingóság zárlatát elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak, és egyúttal lefoglalja az ingóságot.

(2) Az ingóság zárlata zár alá vétellel is történhet. (3) A lefoglalt romlandó dolgot zárlat esetén is értékesíteni kell. A 193. § b)

pontja ilyenkor is irányadó. (4)2

2 Beiktatta: 2012. évi XCV. törvény 10. § (7). Hatályos: 2012. VII. 13-tól. Ezt követően kötött kölcsönzési szerződések alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

Az elrendelt zárlat ellenére sem lehet lefoglalni a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javakat a különleges védelem időtartama alatt.

195. §3

3 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) j).

Az ingatlan zárlatát elrendelő végzés átvétele után a végrehajtó haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a zárlatot jegyezze be az ingatlannyilvántartásba. A további eljárásra a 138. § megfelelően irányadó.

196. §4

4 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) j).

A zárlat bejegyzéséről szóló ingatlan-nyilvántartási határozat kézhezvétele után a végrehajtó az ingatlant zárgondnok kezelésébe adja, ha

a) az adós az ingatlan kezelésében hosszabb távollét miatt vagy más okból akadályozva van, vagy pedig

b) a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt.

Netjogtár

111. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

197. § (1)1

1 Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 27. § b), 2013. évi CCXII. törvény 125. § (4).

A föld zárgondnokául a végrehajtó elsősorban a járási hivatal által javasolt személyt vagy szervet jelöli ki.

(2)2

2 Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 27. § b).

A járási hivatal a végrehajtó megkeresésére 8 napon belül nyilatkozni köteles: javasol-e valakit zárgondnoknak.

198. § A zárgondnok köteles a) az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni, b) gazdálkodásáról és az ingatlan jövedelméről a végrehajtónak elszámolni, c) az ingatlan tiszta jövedelmét a végrehajtói letéti számlára befizetni. 199. § Az ingatlan zárgondnokának díját - a végrehajtó javaslatának

figyelembevételével - a bíróság állapítja meg.

A biztosítási intézkedés megszűnése

200. § (1) A biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a biztosítandó követelés teljesítése érdekében a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, illetőleg amíg a bíróság a biztosítási intézkedést nem szüntette meg.

(2) A biztosítási intézkedés végrehajtása során elvégzett foglalás hatálya kiterjed a követelés teljesítése érdekében elrendelt kielégítési végrehajtásra is.

201. § (1) A bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti, ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalása nélkül ért véget. Ilyenkor a végrehajtást kérő viseli a biztosítási intézkedéssel felmerült költséget.

(2) Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás csak részben vezetett eredményre, az adós csak a marasztalással arányos, kisebb végrehajtási költséget köteles viselni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés a zárgondnok költségének és díjának viselésére is irányadó.

(4) A végrehajtást kérő köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a biztosítási intézkedés rosszhiszemű kérésével az adósnak okozott.

201/A. §3

3 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 105. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalásával ért véget, de a jogosult a követelés kielégítése iránti végrehajtási kérelmet a végrehajtás általános feltételei (13. §) együttes bekövetkeztének időpontjától számított 3 hónapon belül nem terjesztette elő, e határidő lejárta után az adós kérelmet terjeszthet elő a bíróságnál a biztosítási intézkedés megszüntetése iránt.

(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti kérelem előterjesztéséről tájékoztatja a végrehajtást kérőt, és felhívja őt, hogy a követelése kielégítése iránti végrehajtási kérelmet 30 napon belül terjessze elő az illetékes bíróságnál. Ha a végrehajtást kérő ennek nem tett eleget, a bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti.

(3) A 30 napos határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye. (4) Ha a bíróság a biztosítási intézkedést a (2) bekezdés alapján megszünteti,

a biztosítási intézkedéssel felmerült költség megtérítésére - ideértve a zárgondnok díját és költségét - a végrehajtást kérőt kötelezi.

Netjogtár

112. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

201/B. §1

1 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 105. §. Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § q).

A fizetési meghagyásos eljárás során elrendelt biztosítási intézkedést a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a fél kérelmére a perbíróság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül felülvizsgálja, és ennek eredményeként a biztosítási intézkedés hatályát fenntartja vagy azt megszünteti.

Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása2

2 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 259. § (4). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

201/C. §3

3 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 259. § (4). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

(1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, illetve visszaállítását elrendelő bírósági határozat végrehajtása során a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról szóló határozatot a bíróság megküldi a végrehajtónak.

(3) A végrehajtó a határozatot személyesen kézbesíti a kötelezettnek, és ellenőrzi a kötelezett azonnali teljesítését a helyszínen, illetve ha az azonnali teljesítés feltételei nem állnak fenn, a végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon ellenőrzi a helyszínen a teljesítést.

(4) Ha a végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a kötelezettséget, erről haladéktalanul - a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó - jegyzőkönyvet készít, és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon beterjeszti az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét vagy visszaállítását elrendelő bírósághoz rendbírság kiszabása céljából.

(5) Ha az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének vagy visszaállításának elrendelése esetén a rendbírság kiszabását követően a kötelezett teljesít, és erről a végrehajtót értesíti, a végrehajtó az értesítés átvételét követő öt munkanapon belül ismételten - szükség esetén a helyszínen - ellenőrzi a kötelezett teljesítését, és az ellenőrzés eredményéről haladéktalanul tájékotatja az azt elrendelő bíróságot.

Bűnügyi zárlat

202. § (1)4

4 Megállapította: 2015. évi XXXI. törvény 2. § (1). Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 47. § 5., 7.

Ha a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) szerint a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság a terhelt egész vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak a zár alá vételét rendelte el (a továbbiakban: bűnügyi zárlat), ennek elvégzése a végrehajtó hatáskörébe tartozik.

(2)5

5 Megállapította: 2017. évi CXCVII. törvény 39. §. Hatályos: 2018. VII. 1-től.

A bűnügyi zárlatra a zárlatnak a szabályait kell megfelelően alkalmazni. A pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlatra pedig a pénzkövetelés biztosításának a szabályait kell megfelelően alkalmazni akként, hogy a végrehajtó a bűnügyi zárlat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti megkeresésében köteles megjelölni a pénzkövetelés összegét.

(3)6

6 Beiktatta: 2016. évi CIII. törvény 2. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.

A végrehajtó a zár alá vett vagyont zárgondnok kezelésébe adhatja.

Netjogtár

113. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

202/A. §1

1 Beiktatta: 2015. évi XXXI. törvény 2. § (2). Hatályos: 2015. IV. 8-tól.

(1)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXCVII. törvény 48. §. Hatálytalan: 2018. VII. 1-től.

(2)3

3 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi CIII. törvény 8. §. Hatálytalan: 2017. I. 1-től.

(3) A bűnügyi zárlat elrendelésétől a bűnügyi zárlattal érintett jogi személyek tulajdonosai és vezető tisztségviselői nem hozhatnak a bűnügyi zárlat foganatosításával és céljával ellentétes döntéseket.

203. § (1) A végrehajtó a bűnügyi zárlatot az elrendelő határozat kézhezvétele után haladéktalanul foganatosítja.

(2) Bűnügyi zárlat esetén - az adós nyilatkozata vagy egyéb adat alapján - a foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni azokat a tartozásokat is, amelyek az adóst jogszabálynál fogva, tartási kötelezettsége folytán vagy más jogcímen terhelik.

(3)4

4 Beiktatta: 2017. évi CXCVII. törvény 40. §. Hatályos: 2018. VII. 1-től.

A végrehajtó a bűnügyi zárlat feloldásáról rendelkező jogerős vagy véglegessé vált határozat kézhezvétele után haladéktalanul intézkedik a bűnügyi zárlat törlése iránt.

204. § A vagyonelkobzás biztosítására elrendelt bűnügyi zárlat esetén a) az adós minden vagyontárgyát le kell foglalni, kivéve a végrehajtás alól

mentes vagyontárgyakat és a munkabért, b) az ingatlan zárgondnokául azt a szervet kell kijelölni, amely a

vagyonelkobzás esetén állami tulajdonba kerülő ingatlant a jogszabály értelmében kezeli.

Zárlat az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására5

5 Megállapította: 2017. évi LII. törvény 22. § (2) b). Hatályos: 2017. VI. 26-tól.

204/A. §6

6 Beiktatta: 2007. évi CLXXX. törvény 12. § (2). Hatályos: 2008. II. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 21. § (3).

(1)7

7 Módosította: 2017. évi LII. törvény 22. § (2) a).

Ha az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására a bíróság zárlatot rendelt el, ennek végrehajtása a bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik.

(2) A zárlat végrehajtása során az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a vagyonelkobzás biztosítására elrendelt bűnügyi zárlat szabályai szerint kell eljárni azzal, hogy

a) munkabér letiltásának is helye van, b)8

8 Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18).

pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegek esetében a 191. § (2)-(4) bekezdése szerint kell eljárni és az intézkedést az adóst megillető pénzösszegre és minden későbbi befizetésre foganatosítani kell,

c) a zárgondnoknak a cég vagyonából származó jövedelmet - a felmerült költségek levonása után - a cég pénzforgalmi számláján kell elhelyezni.

(3) A végrehajtás költségét az állam viseli. (4) Ha a zárlat elrendelésének közösségi jogi feltételei már nem állnak fenn,

a bíróság a végrehajtást megszünteti.

XI. FEJEZET9

9 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

Netjogtár

114. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

ZÁLOGTÁRGY EGYSZERŰSÍTETT VÉGREHAJTÁSI ÉRTÉKESÍTÉSE1

1 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

A végrehajtás elrendelése2

2 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

204/B. §3

3 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (9). Hatályos: 2014. III. 15-től.

A bíróság a zálogjogosult kérelmére a zálogszerződésről szóló közokiratot akként látja el végrehajtási záradékkal [23/C. § (3) bekezdés], hogy a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésével rendeli el a zálogjoggal biztosított pénzkövetelés végrehajtását, ha a zálogjogosult a zálogkötelezettel - a legalacsonyabb eladási ár, illetve ennek számítási módja meghatározásával - a kielégítési jog megnyílta előtt írásban megállapodott a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésében.

A pénzkövetelés végrehajtása szabályainak megfelelő alkalmazása4

4 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

204/C. §5

5 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

(1) A zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére irányuló végrehajtás foganatosítására a pénzkövetelés végrehajtásának szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A végrehajtás foganatosítása a végrehajtható okiratban megjelölt zálogtárgyra történik; az adós egyéb vagyontárgyainak, jövedelmének felkutatására és végrehajtás alá vonására nem kerül sor.

(3) A végrehajtás - függetlenül a végrehajtás során befolyt összegtől - a zálogtárgy vételárából a zálogjogosult végrehajtást kérőt megillető összeg kifizetésével, a zálogtárgy zálogjogosult általi átvételével, illetve az értékesített, átvett ingatlan kiürítésével, az adós teljesítése esetén pedig a zálogjoggal biztosított követelés és a végrehajtási költségek megfizetésével befejeződik.

(4) Ha az adós ellen más követelés behajtására is végrehajtást rendeltek el, a végrehajtó a zálogjoggal biztosított követelés végrehajtását az általános szabályok szerint folytatja, de a zálogjogosult - a 7. § (1) és (2) bekezdésének alkalmazása nélkül - továbbra is csak a zálogtárgy vételárából történő kielégítésre, illetve a zálogtárgy átvételére jogosult.

A zálogtárgy árverésének előkészítése6

6 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

204/D. §7

7 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

(1) A végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését követő 8 munkanapon belül kézbesíti a végrehajtható okiratot az adósnak, melynek során tájékoztatja a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettségéről és az elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

Netjogtár

115. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2) A zálogtárgy lefoglalására és becsértékének megállapítására nem kerül sor. Ha az adós a végrehajtható okirat helyszíni kézbesítésével egyidejűleg, postai kézbesítés esetén pedig a kézhezvételtől számított 15 napon belül a tartozását nem fizette meg, a végrehajtó - kivéve, ha a zálogtárgyat más követelés biztosítására is terheli zálogjog - kitűzi a zálogtárgy árverését.

(3) Az adós a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül - kivéve, ha a tartozást megfizeti - köteles nyilatkozni a végrehajtónak a zálogtárgy ingóság tárolási helyéről és arról, hogy vállalja-e az ingóság megőrzését.

(4) Ha az adós az ingóságok megőrzését nem vállalja, a végrehajtó - a szállítási és tárolási költségek megelőlegezését követően - intézkedik a zálogtárgy elszállítása iránt; ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az adós nyilatkozatot nem tett, de a végrehajtó tudomására jut az ingóságok fellelési helye. Az elszállításról az ingóságok tételes felsorolását is tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) Ha az adós a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja, vele szemben rendbírság kiszabásának van helye a 45/A. § (2) bekezdése szerinti külön felhívás kiadása nélkül.

(6) Ha a zálogtárgyat más követelés biztosítására is terheli zálogjog, a végrehajtó a 114. § megfelelő alkalmazásával értesíti a zálogjogosultat a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről. A bíróság a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásának engedélyezése során a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát nem a zálogtárgy lefoglalása, hanem egyszerűsített végrehajtási értékesítésének elrendelése alapján állapítja meg.

(7) A végrehajtó az ingó- és ingatlan-árverési hirdetményben a zálogtárgy becsértéke helyett a zálogjogosult és a zálogkötelezett megállapodásában rögzített, illetve a zálogjogosult és a zálogkötelezett megállapodása szerinti számítási móddal megállapított legalacsonyabb vételár összegét tünteti fel azzal a tájékoztatással, hogy annál alacsonyabb összegben nem lehet árverezni a zálogtárgyra.

(8) Ingatlan árverése során az árverési előleg a zálogtárgy legalacsonyabb vételárának 10%-a, a licitküszöb pedig a legalacsonyabb vételárnak a 143. § j) pontjában meghatározott százaléka.

204/E. §1

1 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

(1) Ha a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítését más követelés behajtására is elrendelte a bíróság, a végrehajtó a legalacsonyabb vételár összegéről tájékoztatja a végrehajtóhoz utóbb érkezett végrehajtható okirat szerinti zálogjogosult végrehajtást kérőt. Ha a zálogjogosult a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem értesíti a végrehajtót írásban egyet nem értéséről vagy a (2) bekezdés szerinti megállapodásáról, a végrehajtó a legalacsonyabb vételár összegét tünteti fel az árverési hirdetményben.

(2) A zálogjogosultak - az eredeti megállapodásaikban rögzített legkisebb vételárak közötti összegben - megállapodhatnak a legkisebb vételár összegéről; ha 15 napon belül ezt írásban közlik a végrehajtóval, a végrehajtó ezt az összeget tünteti fel az árverési hirdetményben legkisebb vételárként.

(3) Egyetértés és megállapodás hiányában a végrehajtó az általános szabályok szerint megállapítja a zálogtárgy becsértékét és kitűzi az árverést.

(4) A végrehajtó a megállapított legalacsonyabb vételárról, illetve a (3) bekezdés szerint megállapított becsértékről tájékoztatja a végrehajtásba bekapcsolódott zálogjogosultat.

Netjogtár

116. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

A zálogtárgy árverése1

1 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

204/F. §2

2 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

(1) Több zálogtárgy értékesítése esetén az értékesítésük sorrendjére a zálogszerződésben foglalt megállapodás irányadó, ennek hiányában azt a végrehajtást kérő határozhatja meg.

(2) Az ingatlanra megtett, a legalacsonyabb vételár összegét el nem érő vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer nem teszi közzé a licitnaplóban.

(3) Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel a legkisebb vételárat és a kikiáltási árat közli. A kikiáltási ár ingó árverése esetén a legalacsonyabb vételár összege, ingatlan árverése esetén pedig a licitnaplóban utolsóként közzétett vételi ajánlat, s csak ennek hiányában a legalacsonyabb vételár összege.

(4) Az árverésen a kikiáltási ár nem szállítható le. (5) Az árverés sikertelen, ha nem tettek legalább a legalacsonyabb

vételárnak megfelelő összegű vételi ajánlatot. (6) A zálogtárgyat a második sikertelen árverést követően legalább a

legalacsonyabb vételárnak megfelelő összegben veheti át a végrehajtást kérő. (7) A zálogtárgy becsértékének megállapítása [204/E. § (3) bekezdés] esetén

az árverést az általános szabályok szerint kell megtartani. 204/G. §3

3 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

(1) Lakóingatlan egyszerűsített végrehajtási értékesítése esetén a kiköltözési kötelezettség teljesítésére a 154/A. § (1)-(3) bekezdését akként kell alkalmazni, hogy a kiköltözési határidő az árveréstől (jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásától, vételár megfizetésétől) számított 90 nap.

(2) A kiköltözési kötelezettség teljesítésére halasztás nem adható.

Végrehajtási kifogás előterjesztése4

4 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

204/H. §5

5 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

(1) A zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése során végrehajtási kifogás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a következő végrehajtási cselekményekkel kapcsolatban terjeszthető elő:

a) a zálogtárgy becsértékének a 204/E. § (3) bekezdése szerinti megállapítása,

b) az ingatlan legkisebb vételárának vagy becsértékének 204/E. § (4) bekezdése szerinti közlése, amely ellen előterjesztett kifogást a bíróság a 140. § (7) bekezdése szerint bírálja el,

c) a zálogtárgy árverése, d) az értékesített ingatlan kiürítése, e) a végrehajtói költség megállapítása és a vételár felosztása, f) késedelmes végrehajtói intézkedés.

Netjogtár

117. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2) Az árverési jegyzőkönyv kézhezvételét követő 15 napon belül előterjesztett végrehajtási kifogásban az árverést megelőző jogszabálysértő végrehajtói intézkedések megsemmisítése is kérhető; ilyen intézkedés megsemmisítése esetén a bíróság az árverést is megsemmisítheti.

XII. FEJEZET1

1 Számozását módosította: 2008. évi XXXIX. törvény 30. §.

KÜLFÖLDI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSA

205. § A külföldi bíróság és a külföldi választottbíróság határozatát (a továbbiakban együtt: külföldi határozat) törvény, nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján lehet végrehajtani.

206. § A külföldi bíróság határozata akkor hajtható végre, ha a határozat - jellegénél fogva - megfelel a 15. §-ban foglaltaknak.

207. § A végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemhez köteles csatolni a végrehajtandó külföldi határozatot és - szükség esetén, a bíróság felhívására - ennek magyar fordítását.

208. § Ha a külföldi határozat a 205. § szerint végrehajtható, a 16. § c), illetőleg d) pontjában említett bíróság a végzésével a külföldi határozatra végrehajtási tanúsítványt vezet, amelyben azt tanúsítja, hogy a határozat a magyar jog szerint a belföldi bíróság (választottbíróság) határozatával azonos módon végrehajtható.

209. §2

2 Megállapította: 2018. évi XCI. törvény 3. § (8). Hatályos: 2019. I. 1-től.

A 208. § szerint hozott végzés ellen, a kérelmet visszautasító és a kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. A 208. § szerint hozott végzés jogerőre emelkedése után a bíróság a végrehajtási tanúsítvánnyal ellátott külföldi határozat alapján végrehajtási lapot, illetve vele egy tekintet alá eső végrehajtható okiratot állít ki.

210. § A külföldi határozat végrehajtása során a külön törvényben és a nemzetközi egyezményekben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell, továbbá a viszonosságon alapuló joggyakorlatot is figyelembe kell venni.

210/A. §3

3 Beiktatta: 2004. évi LXV. törvény 12. §. Hatályos: 2004. VII. 15-től. Alkalmazására lásd még: ugyane törvény 17. § (2) b).

(1)4

4 Megállapította: 2010. évi CXXVII. törvény 14. §. Hatályos: 2011. VI. 18-tól.

A bíróság a) a 44/2001/EK tanácsi rendelet szerinti, a bírósági határozat (perbeli

egyezség) és közokirat végrehajthatóságának megállapítására irányuló eljárás során - ha a 44/2001/EK tanácsi rendelet másképpen nem rendelkezik - és

b) a hágai jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó tagállamban, a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben hozott bírósági határozat (perbeli egyezség) és kiállított közokirat végrehajthatóságának megállapítására irányuló eljárás során - ha a 4/2009/EK tanácsi rendelet másképpen nem rendelkezik,

c)5

5 Beiktatta: 2015. évi LXXI. törvény 15. § (4). Hatályos: 2015. VIII. 17-től.

a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti öröklési ügyben hozott bírósági határozat (perbeli egyezség) és kiállított közokirat végrehajthatóságának megállapítására irányuló eljárás során - ha a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet másképpen nem rendelkezik - az e Fejezetben foglaltak szerint jár el.

Netjogtár

118. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti eljárása során a végrehajtási tanúsítványt kiállította, kérelemre biztosítási intézkedést kell elrendelnie.

210/B. §1

1 Megállapította: 2005. évi XLI. törvény 8. §. Hatályos: 2005. VI. 4-től.

Ha a határozat végrehajtása bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint történik, a bíróság a 2201/2003/EK tanácsi rendelet szerinti, a bírósági határozat végrehajthatóságának megállapítására irányuló eljárás során - ha a 2201/2003/EK tanácsi rendelet másképpen nem rendelkezik - az e Fejezetben foglaltak szerint jár el.

XIII. FEJEZET2

2 Beiktatta: 2008. évi LXXX. törvény 10. § (2). Hatályos: 2009. I. 8-tól.

VAGYONELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSA3

3 Beiktatta: 2008. évi LXXX. törvény 10. § (2). Hatályos: 2009. I. 8-tól.

Közös szabályok4

4 Beiktatta: 2008. évi LXXX. törvény 10. § (2). Hatályos: 2009. I. 8-tól.

210/C. §5

5 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 259. § (5). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

(1) A vagyonelkobzás végrehajtása során végrehajtást kérőnek az állam minősül, amelynek nevében - e törvényben foglalt kivételekkel - a vagyonelkobzásról szóló értesítést kiállító bíróság gazdasági hivatala jár el.

(2)6

6 Megállapította: 2017. évi CXCVII. törvény 41. §. Hatályos: 2018. VII. 1-től.

Ha végrehajtás alá vonható vagyontárgy hiányában vagy a lefoglalt vagyontárgy sikertelen értékesítése miatt a végrehajtás szünetel, a végrehajtó a szünetelésről szóló jegyzőkönyv másolatát megküldi az ügyészség részére a Be. CVI. Fejezetében írt eljárás lefolytatása érdekében.

Pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása7

7 Beiktatta: 2008. évi LXXX. törvény 10. § (2). Hatályos: 2009. I. 8-tól.

210/D. §8

8 Beiktatta: 2008. évi LXXX. törvény 10. § (2). Hatályos: 2009. I. 8-tól.

(1) Ha a bíróság a vagyonelkobzást pénzösszegben rendelte el, annak végrehajtását - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a pénzkövetelés behajtásának szabályai szerint kell foganatosítani.

(2)9

9 Megállapította: 2016. évi CIII. törvény 3. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.

A pénzkövetelés behajtásának szabályai szerint kell foganatosítani a vagyonelkobzást a másik európai uniós tagállamban (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: másik tagállam) vagy külföldi államban elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során is, ha azt a vagyontárgy értékének megfelelő összegű pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásként rendeli el a bíróság.

(3) Ha e § alkalmazása során ingatlanra vezetnek végrehajtást, a végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresésben behajtandó követelésként a pénzösszeg behajtására irányuló vagyonelkobzást (a pénzösszeggel együtt), végrehajtást kérőként pedig az államot kell megjelölni, amelynek nevében a vagyonelkobzásról szóló értesítést kiállító bíróság gazdasági hivatala jár el.

Meghatározott vagyontárgyra vagy az elkövető teljes vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása10

10 Beiktatta: 2008. évi LXXX. törvény 10. § (2). Hatályos: 2009. I. 8-tól.

Netjogtár

119. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

210/E. §1

1 Beiktatta: 2008. évi LXXX. törvény 10. § (2). Hatályos: 2009. I. 8-tól.

(1) Ha a)2

2 Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18).

a bíróság a vagyonelkobzást az adós ingóságára, adóst megillető, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt pénzösszegre stb. rendelte el, vagy

b) az adós egész vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során megállapították, hogy a vagyonhoz ingóság, adóst megillető pénzösszeg is tartozik, az adós vagyontárgyait a pénzkövetelés végrehajtásának szabályai szerint - a 7. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása nélkül - kell végrehajtás alá vonni, és az államot a végrehajtás során befolyt összeg illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján történő foglalás során a 87. § alkalmazásának nincs helye; a végrehajtó az ingóságot - a mentesség szabályaitól függetlenül - lefoglalja, a pénzösszeget teljes összegben végrehajtás alá vonja. A végrehajtó azonnal intézkedik a lefoglalt ingóság elszállítása iránt.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a végrehajtó az adós valamennyi ingóságát - ide nem értve a végrehajtás alól mentes vagyontárgyakat - lefoglalja, és azonnal intézkedik a lefoglalt ingóságok elszállítása iránt. Ha az elszállítás akadályba ütközik, a zár alá vétel szabályait kell alkalmazni. Zár alá kell venni azt a dolgot is, amelyre nézve már korábban igénypert indítottak.

(4)3

3 Beiktatta: 2012. évi XCV. törvény 10. § (8). Hatályos: 2012. VII. 13-tól. Ezt követően kötött kölcsönzési szerződések alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

Mentesek a végrehajtás alól a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak a különleges védelem időtartama alatt.

210/F. §4

4 Beiktatta: 2008. évi LXXX. törvény 10. § (2). Hatályos: 2009. I. 8-tól.

(1) Ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén, továbbá ha az adós egész vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során megállapították, hogy a vagyonhoz ingatlan is tartozik, a végrehajtó - ha e törvény másként nem rendelkezik - haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy az ingatlanra az állam tulajdonjogát jegyezze be. A megkeresésben az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.) kell megjelölni, és erről az MNV Zrt.-t értesíteni kell.

(2)5

5 Megállapította: 2016. évi CIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2017. I. 1-től.

Az (1) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a másik tagállamban vagy külföldi államban elrendelt vagyonelkobzásra vonatkozó határozat végrehajtása nemzeti kulturális örökséghez tartozó ingatlanra történik, vagy a másik tagállammal vagy külföldi állammal kötött nemzetközi szerződés zárja ki a vagyonelkobzásból származó állami bevétel megosztását.

(3)6

6 Megállapította: 2016. évi CIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2017. I. 1-től.

Ha a másik tagállamban vagy külföldi államban a vagyonelkobzást nem pénzösszegben rendelték el, és azt a bíróság sem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásként rendelte el Magyarországon, a vagyonelkobzást az ingatlanra a (4)-(7) bekezdés szerint kell végrehajtani.

Netjogtár

120. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(4) A végrehajtó a pénzkövetelés behajtására irányadó szabályok szerint intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt, egyúttal adó- és értékbizonyítványt beszerezve megállapítja az ingatlan becsértékét. A végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresésben behajtandó követelésként a vagyonelkobzást, végrehajtást kérőként pedig az államot kell megjelölni, amelynek nevében az MNV Zrt. jár el.

(5) A végrehajtó a becsértéket közli az MNV Zrt.-vel, és nyilatkozattételre hívja fel arról, hogy a vagyonelkobzás végrehajtásának keretében az ingatlan tulajdonjogára vagy az értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt az állam.

(6)1

1 Megállapította: 2016. évi CIII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2017. I. 1-től.

Ha az állam az ingatlan tulajdonjogára tart igényt, a végrehajtó a becsérték jogerős megállapítását követően az (1) bekezdés szabályainak alkalmazásával intézkedik a tulajdonjog bejegyzése iránt. Ha a másik tagállamban elrendelt vagyonelkobzás esetében az ingatlan becsértéke a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, vagy a külföldi államban elrendelt vagyonelkobzás esetében az ingatlan becsértéke a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, és a külföldi állam kérelmére a bíróság arról rendelkezik, hogy az összeg 50%-a a külföldi államot illeti, a végrehajtó egyben felhívja az MNV Zrt.-t a végrehajtási költségek és a becsérték 50%-ának a törvényszéki letéti számlára történő befizetésére. A 210/G. § (4) bekezdése szerinti eseti megállapodás megkötése esetén az eseti megállapodásban foglalt összeget kell befizetni a törvényszéki letéti számlára.

(7)2

2 Módosította: 2017. évi XCIII. törvény 17. § c).

Ha az állam az ingatlan értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt, úgy a pénzkövetelés behajtásának szabályai szerint kell az eljárást folytatni; ebben az esetben a végrehajtási költségek, valamint a 165. § (1) bekezdés a)-d) pontjában és a 170. §-ban foglalt követelések kielégítése után fennmaradó pénzösszeg illeti meg az államot.

(8)3

3 Beiktatta: 2017. évi CXCVII. törvény 42. §. Hatályos: 2018. VII. 1-től.

Ha a pénzösszegben vagy az adós egész vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során a végrehajtó megállapítja, hogy az adós birtokában levő, fizetésre használt elektronikus adat is végrehajtás alá vonható, vagy a bíróság a vagyonelkobzást fizetésre használt elektronikus adatra rendelte el, a végrehajtó a fizetésre használt elektronikus adatot a büntetőeljárás során lefoglalt dolog előzetes értékesítésének szabályai szerint biztosítja és értékesíti.

Vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt összeg megosztása másik tagállammal vagy külföldi állammal4

4 Megállapította: 2016. évi CIII. törvény 5. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.

210/G. §5

5 Megállapította: 2016. évi CIII. törvény 5. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.

(1) Ha a másik tagállamban elrendelt vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt, a végrehajtási költségek fejében behajtott összegek levonása után fennmaradó összeg meghaladja a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget, a bírósági gazdasági hivatal az összeg 50%-át átutalja a másik tagállam részére.

Netjogtár

121. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2) Ha a külföldi államban elrendelt vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt, a végrehajtási költségek fejében behajtott összegek levonása után fennmaradó összeg meghaladja a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget, és a külföldi állam kérelmére a bíróság arról rendelkezik, hogy az összeg 50%-a a külföldi államot illeti, a bírósági gazdasági hivatal az összeg 50%-át átutalja a külföldi állam részére.

(3) A vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt euróösszeget a külföldi bíróság vagyonelkobzást elrendelő határozatának meghozatala napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon kell meghatározni.

(4) Ha a külföldi államban elrendelt vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt, a végrehajtási költségek fejében behajtott összegek levonása után fennmaradó összeg megosztására a magyar állam és a külföldi állam eseti megállapodást kötött, a bírósági gazdasági hivatal az eseti megállapodásban foglalt összeget utalja át a külföldi állam részére.

XIV. FEJEZET1

1 Beiktatta: 2010. évi CXXVII. törvény 15. §. Hatályos: 2011. VI. 18-tól.

KÖZPONTI HATÓSÁGI MEGKERESÉS VÉGREHAJTÁSA A TARTÁSRA KÖTELEZETT ADATAINAK BESZERZÉSE ÉRDEKÉBEN2

2 Beiktatta: 2010. évi CXXVII. törvény 15. §. Hatályos: 2011. VI. 18-tól.

210/H. §3

3 Beiktatta: 2010. évi CXXVII. törvény 15. §. Hatályos: 2011. VI. 18-tól.

(1) A 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés (a továbbiakban e §-ban: megkeresés) alapján indult végrehajtás foganatosítására a végrehajtás foganatosításának közös szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy az adóson a tartásra kötelezettet kell érteni.

(2) Végrehajtást kérőnek az állam minősül, amelynek nevében a központi hatóság jár el; a végrehajtás költségeit az állam viseli.

(3) Ha a központi hatóságnak nem áll rendelkezésére az adós belföldi lakóhelyére, tartózkodási helyére vonatkozó adat, a polgárok személyi adatait kezelő szervet keresi meg a lakóhelyre vagy tartózkodási helyre vonatkozó adat beszerzése érdekében, és a beszerzett adat alapján küldi meg a megkeresést az illetékes végrehajtónak.

(4) A végrehajtó a megkeresést az adós megkeresésben megjelölt adatainak beszerzésével, a 47. § alkalmazásával teljesíti. A végrehajtható okirat az adós részére nem kerül kézbesítésre.

(5) A végrehajtás felfüggesztésének és szünetelésének nincs helye. (6) A végrehajtó a megkeresés teljesítéséről a beszerzett adatok

feltüntetésével jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld a központi hatóságnak.

NEGYEDIK RÉSZ

JOGORVOSLATOK

Netjogtár

122. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

XV. FEJEZET1

1 Számozását módosította: 2010. évi CXXVII. törvény 15. §.

A VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSÉVEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK

A végrehajtási lap visszavonása és a végrehajtási záradék törlése

211. § (1) Ha a bíróság a végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki, a végrehajtási lapot vissza kell vonni.

(2) Ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell.

(3)2

2 Megállapította: 2010. évi CXXVII. törvény 16. §. Hatályos: 2011. VI. 18-tól.

A bíróság akkor is visszavonja a végrehajtási lapot vagy törli a végrehajtási záradékot, ha az adós kérelmére megállapítja, hogy

a) a 805/2004/EK rendelet 21. cikke alapján a végrehajtás visszautasításának,

b) az 1896/2006/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése vagy a 861/2007/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése alapján a végrehajtás elutasításának vagy

c)3

3 Megállapította: 2014. évi LXXIII. törvény 3. § (14). Hatályos: 2015. I. 10-től.

a 4/2009/EK tanácsi rendelet 21. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, vagy az 1215/2012/EU rendelet 46. cikke alapján a végrehajtás megtagadásának feltételei fennállnak.

212. § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási záradék törlését bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezéséből végzéssel bármikor elrendelheti.

(2) A végzést kézbesíteni kell a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.

Fellebbezés a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban

213. § (1) Ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el, vagy a végrehajtható okiratnak a kérelemtől eltérő kiállítása esetén az eltérésről végzést hozott, a felek e végzés ellen fellebbezhetnek.

(2)4

4 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 106. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Az (1) bekezdésben foglalt végzés elleni fellebbezésnek a végrehajtás foganatosítására nincs halasztó hatálya, azonban - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - a lefoglalt dolgok értékesítése iránt nem lehet intézkedni, és a végrehajtás során befolyt összeget nem lehet a jogosult részére kifizetni.

(3)5

5 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 106. §.

A végrehajtható okirat kiállítását megtagadó végzés ellen a végrehajtást kérő fellebbezhet.

(4)6

6 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 106. §.

Ha a végrehajtás közvetlen bírósági felhíváson (28. §) alapul, a felek azt a határozatot fellebbezhetik meg, amely a közvetlen bírósági felhívást tartalmazza.

Netjogtár

123. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

Felülvizsgálati kérelem a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban

214. § (1)1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 107. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról, illetőleg végrehajtásának elrendeléséről döntött.

(2)2

2 Módosította: 2017. évi CXXX. törvény 22. § i).

A felülvizsgálati kérelem benyújtására és elbírálására a Pp. felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók.

Egyéb jogorvoslatok

215. §3

3 Módosította: 2008. évi XXXIX. törvény 46. § (3) e), 2017. évi CXCVII. törvény 47. § 8.

Ha a bíróság a végrehajtást a büntetőügyben kiállított értesítéssel [10. § d) és e) pont] rendelte el, az adós a jogsérelem orvoslása céljából az értesítés alapjául szolgáló bírósági, ügyészségi, illetőleg nyomozó hatósági határozat ellen a büntetőeljárásról szóló törvény szerint élhet jogorvoslattal.

216. §4

4 Módosította: 2008. évi XXXIX. törvény 45. § (1) f).

A bűnügyi zárlatot elrendelő határozat ellen a büntetőeljárás szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.

XVI. FEJEZET5

5 Számozását módosította: 2010. évi CXXVII. törvény 15. §.

A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK

Végrehajtási kifogás

217. §6

6 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 59. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

(1) A végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése) ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást (a továbbiakban: kifogás) terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. E § alkalmazásában a végrehajtási eljárás szabályainak lényeges megsértése az olyan jogszabálysértés, amelynek a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt.

Netjogtár

124. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2) A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt - a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt - 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy a kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

(3)1

1 Megállapította: 2017. évi CXXX. törvény 21. § (4). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A kifogásra a Pp. perindításra vonatkozó rendelkezései közül az áttételre, a visszautasításra és az elutasításra, valamint a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartására vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. A bíróság a kifogást nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 8 munkanapon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt hiánypótlásra visszaadni, nincs-e helye az áttételének vagy visszautasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(4) A végrehajtó intézkedése ellen bármilyen címen előterjesztett megtámadást kifogásnak kell tekinteni. A kifogásban meg kell jelölni a kifogásolt végrehajtói intézkedést, és azt, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból, mennyiben kívánja. A végrehajtó intézkedésével szembeni ismételt kifogásban új tény állítására, új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzést követően jutott az előterjesztő tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb döntést eredményezett volna, vagy ha az az intézkedés jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

(5)2

2 Módosította: 2017. évi CXXX. törvény 22. § j).

Ha a kifogás elkésett, nem tartalmazza a miniszteri rendeletben meghatározott szakértői díjelőleg letétbe helyezéséről szóló igazolást, vagy olyan intézkedés ellen irányul, amely nyilvánvalóan nem lényegesen jogszabálysértő, továbbá ha a kifogást az előterjesztő felhívás ellenére hiányosan adja be, a bíróság a kifogást hivatalból elutasítja. Azt, aki a kifogást elutasító végzés ellen nyilvánvalóan alaptalan fellebbezéssel él, a másodfokú bíróság pénzbírsággal (Pp. 166. §) sújthatja.

(6) A végrehajtó intézkedésének elmulasztása miatt kifogás különösen akkor terjeszthető elő, ha

a) a jogszabály a végrehajtó részére az intézkedés elvégzésére határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül eltelt,

b) a végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő személy, a megkeresett szerv vagy személy részére az eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül eltelt, és a végrehajtó a mulasztóval szemben nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett intézkedéseket, vagy

c) a végrehajtó elmulasztotta a végrehajtási eljárás ésszerű időn belül történő befejezésére irányuló kötelezettségét azáltal, hogy az ügyben az utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az ésszerű időtartam, amely elegendő volt arra, hogy a végrehajtó az intézkedést elvégezze, azonban ezt nem tette meg.

Netjogtár

125. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(7) A kifogást előterjesztő a végrehajtó intézkedésének elmulasztása esetén a kifogásban kérheti a bíróságtól a lényeges jogszabálysértés tényének megállapítását és a végrehajtónak az elmulasztott intézkedés elvégzésére - megfelelő határidő tűzésével - történő utasítását.

217/A. §1

1 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 60. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

(1) A bíróság a végrehajtási kifogásról tárgyaláson kívül, - ha a kifogás elbírálásához szükséges tények a beszerzett iratokból nem állapíthatóak meg, vagy az iratok bizonyító erejét illetően kételye merül fel - a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele után, soron kívül határoz.

(2) A bíróság - ha azok nem állnak rendelkezésre - a végrehajtási kifogás beérkezésétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kifogás elbírálásához szükséges iratok beszerzése iránt, a végrehajtó pedig a bíróság megkeresésének 8 munkanapon belül köteles eleget tenni. A bíróság a végrehajtási kifogást elbíráló végzését 45 napon belül hozza meg, kivéve, ha ahhoz a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges.

(3) A bíróság a kifogásról - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kifogásban foglalt kérelem keretei között dönt. A bíróság a kérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről.

(4) A bíróság a végrehajtó intézkedését - a kifogásban foglalt kérelem korlátaira tekintet nélkül - megsemmisítheti, és a végrehajtót új intézkedés megtételére kötelezheti, ha a végrehajtási eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges az intézkedés megismétlése. A végzésnek tartalmaznia kell az intézkedés megsemmisítésének okait és az új eljárásra vonatkozó utasításokat.

(5) Ha a kifogásolt intézkedés a jogszabályoknak megfelel vagy nem lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést hatályában fenntartja és a kifogást elutasítja. Ha a kifogásolt intézkedés lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést egészben vagy részben megsemmisíti, vagy - ha jogszabály ezt lehetővé teszi és a döntéshez szükséges tények megállapíthatók - a végrehajtó intézkedését egészben vagy részben megváltoztatja, intézkedés elmulasztása esetén pedig az elmulasztott intézkedés megtételére utasítja a végrehajtót.

217/B. §2

2 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 61. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

(1) Lényegesen jogszabálysértő végrehajtói intézkedés vagy intézkedés elmulasztása esetén az önálló bírósági végrehajtó - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles a kifogással érintett végrehajtási ügyben járó munkadíja 20%-ának, ugyanazon végrehajtási cselekmény tekintetében ismételt eljárási szabálysértés esetén pedig 50%-ának megfelelő pénzösszeg megfizetésére a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2) Nem terheli a végrehajtót az (1) bekezdés szerinti kötelezettség akkor, ha a kifogás elbírálása keretében történik az ingatlan forgalmi értékének meghatározása, vagy ha a lényeges eljárási szabálysértéshez nem a végrehajtó érdekkörében felmerülő ok vezetett.

(3) A bíróság a kifogásnak helyt adó végzésében kötelezi a végrehajtót az (1) bekezdésben meghatározott összegnek a végrehajtói letéti számlára 60 napon belül történő befizetésére. A befizetett összeg - a végrehajtást kérő részére történő kifizetés erejéig - a végrehajtás során befolyt összeget növeli; ezen felüli összeg pedig az államot illeti, azt a bírósági gazdasági hivatal számlájára kell befizetni.

Netjogtár

126. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(4) Ha a befizetési határidőn belül sor kerül a végrehajtót megillető díjazás elszámolására, a végrehajtó a befizetési kötelezettségének az őt megillető díjigénynek a befizetendő összeggel történő csökkentésével is eleget tehet.

(5) E § alkalmazásában a végrehajtó munkadíja a) pénzkövetelés végrehajtása esetén az ügyérték alapján számított

munkadíja, b) meghatározott cselekmény esetén öt órai munkavégzésért járó munkadíja, c) egyéb végrehajtási ügyben a külön jogszabály szerint járó munkadíja. (6) A végrehajtó - az összeg megjelölésével - nyilatkozik a bíróságnak arról,

ha a (3) bekezdés alapján befizetési kötelezettsége keletkezik az állam felé.

Fellebbezés a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban

218. § (1)1

1 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 109. §.

A bíróságnak a végrehajtás foganatosítása során hozott végzése ellen fellebbezésnek van helye.

(2)2

2 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 109. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

Ha a bíróság helyt adott a végrehajtási kifogásnak, az erről szóló végzés ellen a végrehajtó is fellebbezhet, feltéve, hogy a végzésben a bíróság

a) a végrehajtó intézkedésének megsemmisítéséről döntött, vagy b)3

3 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 62. § (1). Hatályos: 2012. III. 15-től.

a végrehajtó által előterjesztett díjjegyzéket vagy a végrehajtási költségek tekintetében a felosztási tervet módosította, illetve a 217/B. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.

(3)4

4 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 62. § (2). Hatályos: 2012. III. 15-től.

A kifogást elbíráló végzés elleni fellebbezés elbírálására a kifogás elbírálására vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

219. §5

5 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXX. törvény 79. § m). Hatálytalan: 2012. III. 15-től.

Más jogorvoslatok

220. §6

6 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) j).

Ha a végrehajtás foganatosítása során a jogsérelem a rendőrség, az ingatlanügyi hatóság vagy más szerv eljárásában történt, az említett szervek eljárásáról szóló jogszabályok szerint van helye jogorvoslatnak.

XVII. FEJEZET7

7 Számozását módosította: 2010. évi CXXVII. törvény 15. §.

A JOGORVOSLATOK EGYÉB SZABÁLYAI

A jogorvoslatok halasztó hatálya

221. § A bíróság határozata elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van, kivéve, ha

a) a törvény eltérően rendelkezik, vagy b) a jogorvoslat a rendőrség közreműködésének elrendelésével függ össze. 222. § A végrehajtó és a rendőrség intézkedése elleni jogorvoslatnak nincs

halasztó hatálya.

Netjogtár

127. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

Ügyészi jogorvoslatok

223. §1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 111. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) Az ügyész - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - mindazokkal a jogorvoslatokkal élhet, amelyeket e törvény szerint a fél, illetőleg más érdekelt terjeszthet elő.

(2) A bíróság határozata és intézkedése ellen az ügyész csak akkor élhet jogorvoslattal ha abban a bíróság az ügyész által előterjesztett végrehajtási kifogásról döntött.

(3)2

2 Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § r).

Az ügyész az alatt az idő alatt élhet jogorvoslattal, amely a fél vagy más érdekelt részére nyitva áll, végrehajtási kifogást azonban a végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónapon belül bármikor előterjeszthet.

A polgári perrendtartás szerinti jogorvoslatok

224. § (1)3

3 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 112. §.

A végrehajtható okiratok és a végrehajtás során hozott bírósági határozatok kijavítására és kiegészítésére, a fellebbezés és más jogorvoslatok előterjesztésének határidejére, a határidők elmulasztása miatt benyújtható igazolásra, valamint általában a jogorvoslatokkal összefüggő egyéb eljárási kérdésekre a Pp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)4

4 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 112. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A végrehajtó kérelemre vagy hivatalból saját hatáskörben kijavíthatja és kiegészítheti az általa készített jegyzőkönyvet. A kijavításról és a kiegészítésről a végrehajtó jegyzőkönyvet készít, amelyet a feleknek kézbesít.

A közjegyző által elrendelt végrehajtás során igénybe vehető jogorvoslatokra vonatkozó különös rendelkezések5

5 Beiktatta: 2009. évi L. törvény 65. § (13). Hatályos: 2010. VI. 1-től.

224/A. §6

6 Beiktatta: 2009. évi L. törvény 65. § (13). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).

Ha a bírósági végrehajtás elrendelése a közjegyző hatáskörébe tartozik, e rész rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a végrehajtást elrendelő bíróságon a közjegyzőt, a végrehajtást elrendelő bíróság által hozott határozat alatt a közjegyző által hozott határozatot kell érteni;

b)7

7 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § l).

a közjegyző határozata elleni fellebbezést a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék bírálja el.

ÖTÖDIK RÉSZ

A VÉGREHAJTÁS SZERVEZETE

XVIII. FEJEZET8

8 Számozását módosította: 2010. évi CXXVII. törvény 15. §.

Netjogtár

128. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

A VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET KÖZÖS SZABÁLYAI

Az eljáró szervek és személyek

225. §1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 113. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től, az (1) bekezdés 2001. IV. 1-től.

(1) A végrehajtás elrendelését és foganatosítását - e törvényben megállapított szabályok szerint - a bíróság, illetve a közjegyző, továbbá e törvényben meghatározott más szervek és személyek, így különösen a következők végzik:2

2 Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (14). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).

a) az önálló bírósági végrehajtó, b)3

3 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § m).

a törvényszéki végrehajtó, c) az önálló bírósági végrehajtó-helyettes, d)4

4 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § n).

a törvényszéki végrehajtó-helyettes, e) a végrehajtójelölt (e fejezetben a továbbiakban együtt: végrehajtó). (2) A végrehajtó eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság

eljárásával azonos. (3)5

5 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § o).

Ha az adós ellen az önálló bírósági, valamint a törvényszéki végrehajtó hatáskörébe tartozó eljárás is folyamatban van, az eljárást az a végrehajtó folytatja, akinek a hatáskörébe tartozik a korábban elrendelt végrehajtás.

(4)6

6 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CVII. törvény 55. § 2. Hatálytalan: 2015. IX. 1-től.

(5) Az önálló bírósági végrehajtó ellátja a számára külön jogszabályban megállapított feladatokat is.

(6)7

7 Beiktatta: 2004. évi LXV. törvény 13. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § p), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) f).

A végrehajtást elrendelő bíróságnak azt a bíróságot kell tekinteni, amely a végrehajtható okirat kiállítására jogosult. Végrehajtást foganatosító bíróságnak - ha e törvény másként nem rendelkezik - azt a bíróságot kell tekinteni, amely mellé az eljáró önálló bírósági végrehajtót kinevezték, illetve azon törvényszék székhelye szerinti járásbíróságot, amely törvényszékre a törvényszéki végrehajtót kinevezték, fővárosi törvényszéki végrehajtó esetében pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróságot.

(7)8

8 Beiktatta: 2009. évi L. törvény 65. § (15). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).

A végrehajtást elrendelő közjegyzőnek azt a közjegyzőt kell tekinteni, aki a végrehajtható okirat kiállítására jogosult.

(8)9

9 Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 84. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

A végrehajtó a hivatalos iratain, névtábláján és bélyegzőjén jogosult az állami címer használatára.

A végrehajtói tevékenység keretei

Netjogtár

129. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

226. §1

1 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 63. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

(1) A végrehajtó nem járhat el abban az ügyben, amelyben - a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint - mint bíró sem járhatna el.

(2)2

2 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 11.

Ha a végrehajtó az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, a kizárásról és az eljáró végrehajtó kijelöléséről a Kar hivatali szervének vezetője határoz.

(3) Ha a)3

3 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 12.

a Kar hivatali szerve vezetőjének döntése szerint a kizárási ok nem áll fenn, vagy

b) a kizárási okot nem a végrehajtó jelentette be, és a kizárásához nem járult hozzá, a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával a végrehajtást foganatosító bíróság dönt.

(4)4

4 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 13.

A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Kar hivatali szervének vezetője a döntését - a kizárási ügyben keletkezett iratokkal együtt -, a b) pontja szerinti esetben pedig a végrehajtó a kizárási indítványt és az indítványra vonatkozó álláspontját tartalmazó iratot beterjeszti a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

(5)5

5 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) g), 2015. évi CVII. törvény 54. § 14., 15.

Ha a bíróság az eljárásból a végrehajtót kizárta, az erről szóló végzést megküldi a Kar hivatali szervének vezetője részére. Az eljáró végrehajtót a Kar hivatali szervének vezetője jelöli ki; ugyanazon járásbíróság mellé kinevezett, ha pedig ez nem lehetséges, a megyében működő járásbíróság mellé kinevezett - Budapesten és Pest megyében egyaránt budapesti és pest megyei székhelyű - végrehajtó jelölhető ki, ha pedig ez sem lehetséges, bármely végrehajtó kijelölhető az eljárás lefolytatására.

(6)6

6 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 12.

A bíróság kizárási indítványnak helyt adó végzése ellen és a Kar hivatali szerve vezetőjének a végrehajtó kijelölésére vonatkozó döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

226/A. §7

7 Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 64. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

A végrehajtó által foganatosított végrehajtás adósának vagyonába tartozó dolgot, egyéb vagyoni elemet a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes, a végrehajtójelölt, a végrehajtó egyéb alkalmazottja és az a végrehajtói iroda, amelynek a végrehajtó tagja - a 123. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével - sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján, közvetve sem szerezheti meg.

227. §8

8 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 114. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) A végrehajtó a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet kereső tevékenységként.

(2)9

9 Megállapította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 166. § (1). Hatályos: 2011. II. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 180. § (1).

A végrehajtó a) a végrehajtói irodában való részvételt kivéve nem lehet gazdasági

társaság és szövetkezet vezető tisztségviselője és felügyelőbizottságának tagja, valamint nem végezhet sem személyes közreműködéssel, sem korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet,

Netjogtár

130. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

b) nem közvetíthet ingatlan- és kölcsönügyletet, nem vállalhat a végrehajtói tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget,

c) nem lehet választottbíróság tagja. (3)1

1 Megállapította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 166. § (1). Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 16.

Nem esik az (1) és (2) bekezdésben foglalt tilalom alá a Karban végzett tevékenység, továbbá az, ha az önálló bírósági végrehajtó - a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak sérelme nélkül - a zálogjogosult megbízása alapján a zálogtárgy értékesítését végzi.

(4) A munkaviszony, szolgálati viszony és munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszony létesítésének és a vállalkozás fenntartásának tilalma nem vonatkozik az állásából felfüggesztett végrehajtóra, végrehajtó-helyettesre és végrehajtójelöltre, és a szolgálatát szüneteltető végrehajtóra.

228. § A végrehajtó sem hivatalában, sem hivatalán kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, vagy hivatásának tekintélyét csorbíthatja.

229. § (1)2

2 Az utolsó mondatot beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 115. § (1). Az első mondat szövegét megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 51. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.

A végrehajtót az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében - ha törvény kivételt nem tesz - titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a végrehajtói működésének megszűnése után is fennmarad. Ez a rendelkezés irányadó a végrehajtói iroda tagjára és alkalmazottjára is.

(2)3

3 Megállapította: 2006. évi LI. törvény 283. § (4). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § q), 2015. évi CVII. törvény 54. § 13.

A végrehajtónak a titoktartási kötelezettség alóli felmentésére a bírósági dolgozókra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók azzal, hogy törvényszéki végrehajtó esetében a törvényszék elnöke, önálló bírósági végrehajtó esetében pedig a Kar hivatali szervének vezetője jogosult a titoktartás alóli felmentés megadására.

(3)4

4 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 65. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

Az összeférhetetlenség és a titoktartás szabályai a végrehajtó-helyettesre és a végrehajtójelöltre, a kizárás szabályai a végrehajtó-helyettesre is irányadók azzal, hogy a végrehajtó-helyettes az ügy elintézéséből akkor is ki van zárva, ha az őt alkalmazó végrehajtóval szemben áll fenn kizárási ok.

(4)5

5 Beiktatta: 2006. évi LI. törvény 283. § (5). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § r), 2015. évi CVII. törvény 54. § 17.

A titoktartás szabályai a végrehajtás során közreműködő tanúra, ügygondnokra és zárgondnokra is irányadóak. Titoktartási kötelezettségük az erre történő figyelmeztetésükről való tudomásszerzés időpontjával áll be; a figyelmeztetést a helyszíni eljárásról készült jegyzőkönyvben, illetve a zárgondnok rendeléséről, ügygondnok kijelöléséről szóló iratban fel kell tüntetni. A titoktartás alóli felmentés megadására esetükben az eljárt végrehajtó, szolgálatának megszűnése után a Kar hivatali szervének vezetője, illetve a törvényszék elnöke jogosult; a felmentés nem tagadható meg, ha azt az ügyben eljárt végrehajtó is megkapta.

229/A. §6

6 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 116. §. Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 18.

A végrehajtó az általa intézett végrehajtási ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást. Végrehajtási ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a Kar hivatali szervének vezetője vagy az általa kijelölt személy ad tájékoztatást.

Netjogtár

131. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

A végrehajtási szervezet felügyelete

230. § (1)1

1 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 169. § g).

A végrehajtási szervezet feletti általános felügyeletet a miniszter látja el.

(1a)2

2 Beiktatta: 2016. évi CIV. törvény 24. § (4). Hatályos: 2017. I. 1-től.

A miniszter felügyeli a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolatos panaszügyek intézését, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével.

(2)3

3 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 117. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § s), 2014. évi LXXIII. törvény 3. § (23) a).

Az önálló bírósági végrehajtó eljárásának törvényességével kapcsolatban a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezhet, és a végrehajtó tevékenységének vizsgálatát kezdeményezheti.

(3)4

4 Megállapította: 2016. évi CIV. törvény 24. § (5). Hatályos: 2017. I. 1-től.

Az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a Kar hivatali szervének feladata.

(4)5

5 Megállapította: 2016. évi CIV. törvény 24. § (5). Hatályos: 2017. I. 1-től.

A Kar hivatali szerve a végrehajtó működésének ellenőrzését a Kormány rendeletében meghatározott eljárás lefolytatásával végzi, ennek keretében a Kormány rendeletében meghatározott időszakonként minden végrehajtó tevékenységének vizsgálatát el kell végezni.

(5)6

6 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 117. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § t).

A törvényszéki végrehajtókkal kapcsolatban a (2)-(4) bekezdésben említett feladatokat a törvényszék elnöke látja el azzal, hogy a végrehajtó tevékenységének vizsgálatát az általa kijelölt bíró, bírósági titkár és végrehajtási ügyintéző is végezheti.

(6)7

7 Megállapította: 2016. évi CIV. törvény 24. § (6). Hatályos: 2017. I. 1-től.

A végrehajtói tevékenység vizsgálatának és ellenőrzésének eredményéről a minisztert - a törvényszéki végrehajtókra vonatkozóan az Országos Bírósági Hivatal elnökét is - tájékoztatni kell.

230/A. §8

8 Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 10. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.

(1)9

9 Hatályon kívül helyezte: 2014. évi LXXIII. törvény 3. § (24) a). Hatálytalan: 2015. III. 1-től.

(2)10

10 Módosította: 2014. évi LXXIII. törvény 3. § (22) c), 2015. évi CVII. törvény 54. § 19., 2016. évi CIV. törvény 24. § (12) a).

A végrehajtó vizsgálatát végző személy a vizsgálat lefolytatása érdekében a végrehajtó irodájába beléphet, végrehajtói működésével kapcsolatos iratait, nyilvántartásait, pénzügyi bizonylatait megtekintheti, azokról másolatot készíthet, végrehajtó által lefolytatott eljárási cselekményen részt vehet, és felhívhatja a végrehajtót a vizsgálat tárgyára vonatkozó adatszolgáltatására, tájékoztatás adására.

(3) A végrehajtó köteles a vizsgálatot végző személy felhívásának eleget tenni, a vizsgálat elvégzése érdekében valamennyi rendelkezésére álló adatot, iratot rendelkezésére bocsátani, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni, irodájába a belépést és az iratokba, nyilvántartásokba, pénzügyi bizonylatokba a betekintést biztosítani; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a helyszíni vizsgálaton nem jelenik meg vagy nem nyilatkozik, ez a vizsgálat lefolytatását nem gátolja.

Netjogtár

132. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(4) A végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat azzal, hogy a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség a vizsgált személyt alkalmazó végrehajtót is terheli.

(5)1

1 Hatályon kívül helyezte: 2014. évi LXXIII. törvény 3. § (24) a). Hatálytalan: 2015. III. 1-től.

(6)2

2 Megállapította: 2016. évi CIV. törvény 24. § (7). Hatályos: 2017. I. 1-től.

A minisztérium képviselője jogosult a végrehajtó vizsgálatán részt venni, a vizsgálat tárgyát képező adatokat megismerni.

231. §3

3 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 2. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

(1) A miniszter a Kar felügyeletének ellátására, továbbá a Kar hatékony működésének elősegítésére miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos az e törvényben meghatározottak szerint gyakorolja a (2)-(3) bekezdésben foglalt azon jogosítványokat, amelyeket a kinevezés a feladatkörébe utal. A miniszteri biztos a Kar jogosítványait akként gyakorolhatja, ahogyan azt a jogszabály a Kar részére előírja. Miniszteri biztos kinevezése esetén a Kar bármely pénzügyi kötelezettségvállalásához, a szerződések teljesítésének elfogadásához és a kifizetésekhez a miniszteri biztos jóváhagyására van szükség, és kizárólag ő gyakorolja a Kar alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat.

(2) A miniszteri biztos a) részt vehet a Kar szerveinek ülésén, b) tájékoztatást kérhet a Kar szerveitől és azok tisztségviselőitől, c) megismerheti a Kar és szervei által kezelt valamennyi adatot, d) megtekintheti a Kar és szervei bármely iratát, e) beléphet a Kar és szervei által használt bármely helyiségbe, f) felügyeli a Kar ügyintézési és ügyviteli tevékenységét, g) elrendelheti a Kar gazdálkodásának és informatikai rendszereinek

vizsgálatát, h) rendkívüli közgyűlést hívhat össze. (3) A miniszteri biztos a kinevezésében foglaltaktól függően a) tájékoztatást nyújt a sajtó, a rádió és a televízió részére a végrehajtási

ügyekről és a Kar ügyeiről, b) elrendelheti a végrehajtó összeférhetetlenségének ellenőrzését, és a Kar

által lefolytatott ellenőrzés eredményétől függően az összeférhetetlenség fennállását bejelenti a miniszter felé,

c) elrendelheti a 226/A. §-ban foglaltak betartásának ellenőrzését, d) iránymutatás kiadását kezdeményezheti, e) jóváhagyja az ugyanazon járásbíróság mellett működő végrehajtók

esetében a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét, és az ügyek elosztásának rendje év közbeni megváltoztatását,

f) javaslatot tesz a miniszternek végrehajtói álláshely létesítésére és megszüntetésére,

g) felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatot. (4) A miniszteri biztos által gyakorolt jogkörök vonatkozásában a Kar

jogosítványai szünetelnek. (5) A miniszteri biztos a tevékenységéről negyedévente beszámol a

miniszternek.

XIX. FEJEZET4

4 Számozását módosította: 2010. évi CXXVII. törvény 15. §.

Netjogtár

133. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

AZ ÖNÁLLÓ BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓ

A végrehajtói szolgálat keletkezése

232. §1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 118. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)2

2 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 169. § g), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b), 2015. évi CVII. törvény 54. § 20.

Az önálló bírósági végrehajtót (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtó) a miniszter nevezi ki hét évre, de legfeljebb a 65. életéve betöltésének napjáig, meghatározott székhelyre és meghatározott járásbíróság mellé.

(2)3

3 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

Ugyanarra a székhelyre, illetőleg ugyanazon járásbíróság mellé több végrehajtót is ki lehet nevezni.

(3)4

4 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) h).

A végrehajtó székhelye és illetékességi területe megegyezik annak a járásbíróságnak a székhelyével és illetékességi területével, amely mellé kinevezték.

(4) A végrehajtó az illetékességi területén indult ügyben a székhelye szerinti megye területén, a budapesti és Pest megyei székhelyű végrehajtó Budapest és Pest megye területén jár el.

(5)5

5 A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXXIX. törvény 45. § (1) h). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.

A végrehajtó az illetékességi területén indult ügyben az ingatlan-végrehajtást az ország egész területén foganatosítja.

(6)6

6 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 169. § g).

A miniszter a be nem töltött végrehajtói állások illetékességi területére kiterjesztheti a máshová kinevezett végrehajtó illetékességét.

233. §7

7 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 118. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1) Végrehajtóvá az nevezhető ki, aki a) magyar állampolgár, b)8

8 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLIX. törvény 31. § (1). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

c) a 24. évét betöltötte, d)9

9 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 85. § a).

az országgyűlési képviselők választásán választható, e)10

10 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) i).

egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, f) a végrehajtói szakvizsgát letette, és g) kétéves bírósági végrehajtó-helyettesi gyakorlatot szerzett. (2) Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,11

11 Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 29. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.

a)12

12 Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 29. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.

aki büntetett előéletű, b)13

13 Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 29. § (1). Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 47. § 9.

akinek a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól,

ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

Netjogtár

134. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

be) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

c)1

1 Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 29. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.

akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

d)2

2 Jelölését módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 29. § (1). Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 259. § (6) b).

aki a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól vagy a végrehajtói foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

e)3

3 Jelölését módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 29. § (1). Módosította: 2013. évi XCIX. törvény 26. § c), 2017. évi L. törvény 71. § b).

akit a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott vagy akinek a végrehajtói szolgálatát a miniszter a 239. § (4a) bekezdése alapján szüntette meg, a fegyelmi bíróság határozata jogerőre emelkedésétől vagy a miniszter határozata véglegessé válásától számított 10 évig

f)4

4 Jelölését módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 29. § (1).

aki egészségi állapota miatt vagy más okból a szolgálat ellátására alkalmatlan, vagy

g)5

5 Jelölését módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 29. § (1).

aki életmódja vagy magatartása miatt a végrehajtói szolgálat ellátásához szükséges közbizalomra érdemtelen,

h)6

6 Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 11. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.

akivel szemben a 227. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt az eskütétel időpontjáig megszünteti,

i)7

7 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (10). Hatályos: 2014. III. 15-től.

aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll.

(3)8

8 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLIX. törvény 31. § (1). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

(4) A jogi szakvizsgával rendelkező személy végrehajtóvá nevezhető ki, ha a)9

9 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 3. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

megfelel az (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában foglaltaknak, b) vele szemben a (2) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn, és c)10

10 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXXIII. törvény 166. § (8) b). Hatálytalan: 2011. II. 1-től.

234. §11

11 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 4. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2015. évi CVII. törvény 55. § 3.

A végrehajtói állást pályázat útján kell betölteni, kivéve, ha a határozott idő lejárta előtt a miniszter megállapítja a végrehajtó szolgálata folyamatosságát.

Netjogtár

135. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

234/A. §1

1 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 4. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

A miniszter a kinevezés lejártát megelőzően a végrehajtó által előterjesztett kérelem alapján további hét évre megállapítja a szolgálat folyamatosságát a kinevezési feltételek fennállása esetén, ha a kinevezését követően a végrehajtót legfeljebb kettő alkalommal sújtották jogerősen fegyelmi büntetéssel, és azok közül legfeljebb egy volt súlyosabb figyelmeztetésnél, de egyik sem volt súlyosabb írásbeli megrovásnál.

234/B. §2

2 Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 29. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

(1)3

3 Módosította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 166. § (8) f).

A végrehajtói állásra pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg

a) igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, továbbá b)4

4 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (11). Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

a hatósági nyilvántartást vezető szerv által kiállított igazolással tanúsítja, hogy a 233. § (2) bekezdés a)-d) és i) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv, illetve a gondnokoltakat nyilvántartó szerv a Kar hivatali szerve részére - annak a végrehajtói kinevezés feltételeinek vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.

(2)5

5 Módosította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 166. § (8) g), 2013. évi CCLII. törvény 94. § (20) d).

Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a végrehajtói állásra pályázó tekintetében a 233. § (2) bekezdés a)-d) és i) pontjában meghatározott körülmény fennáll-e.

235. §6

6 Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 114. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően benyújtott pályázatok elbírálása és előterjesztett áthelyezés iránti kérelmek intézése során kell alkalmazni.

(1) A végrehajtó más székhelyre történő áthelyezésére csak a) végrehajtói állás betöltése, vagy b) végrehajtók kölcsönös áthelyezése

esetén van lehetőség. (2)7

7 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 169. § g), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).

Ha a végrehajtói álláshelyet a miniszter a 234. § szerinti eljárása során más székhelyre kinevezett végrehajtó személyével tölti be, a végrehajtót e székhelyre és járásbíróság mellé helyezi át.

(3)8

8 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 5. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

A miniszter a végrehajtókat - közös, indokolással ellátott, írásban előterjesztett kérelmükre és a Kar hivatali szerve vezetőjének egyetértésével - egymás székhelyére pályázat nélkül kölcsönösen áthelyezheti.

(4) Az áthelyezéssel a végrehajtó szolgálata folyamatos marad, de megváltozik az álláshelye, székhelye és illetékességi területe, továbbá - a kölcsönös áthelyezés esetét kivéve - eredeti álláshelye megüresedik. A végrehajtó áthelyezése nem érinti a korábbi székhelyén lefolytatott eljárásokkal kapcsolatos felelősségét. Az áthelyezésre megfelelően alkalmazni kell a kinevezésre vonatkozó szabályokat.

236. § (1)9

9 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (12). Hatályos: 2014. III. 15-től.

A végrehajtó a végrehajtói működése körében, illetve az eljárása során okozott kárért kártérítésre és személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles.

(2)10

10 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 6. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére a végrehajtó köteles legalább harmincmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt a működése alatt fenntartani.

(3)-(6)11

11 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CVII. törvény 55. § 4. Hatálytalan: 2015. IX. 1-től.

Netjogtár

136. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

237. §1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 121. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)2

2 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 7. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

A végrehajtó köteles a szolgálatba lépését megelőzően a Kar hivatali szerve vezetőjének, illetve az általa kijelölt személynek igazolni az összeférhetetlenség megszüntetését, bemutatni a bélyegzője lenyomatát, a letéti és elszámolási számlájának nyitásáról szóló fizetésiszámla-szerződést, a felelősségbiztosítási szerződést és bejelenteni hivatali helyiségének címét.

(2)3

3 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 7. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

A Kar hivatali szervének vezetője vagy az általa kijelölt személy ellenőrzi, hogy a végrehajtó hivatali helyisége és annak felszerelése alkalmas-e a hivatás gyakorlására.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség a végrehajtói szolgálat időtartama alatt bekövetkezett változások tekintetében is fennáll.

(4) A letéti számlán elhelyezett pénzösszeg után a végrehajtó kamatot nem fizet, őrzési díjat és költséget nem számíthat fel.

238. § (1)4

4 Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (16). Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 21.

A felelősségbiztosítás megkötése vagy a biztosíték összegének befizetése, a bélyegző, fizetésiszámla-szerződés jóváhagyása és a hivatali helyiség alkalmasságának megállapítása után a végrehajtó a kinevezését követő egy hónapon belül a Kar elnöke előtt esküt tesz.

(2)5

5 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 84. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.

Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.”

(3)6

6 Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 84. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.

Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: önálló bírósági végrehajtó.

A végrehajtói szolgálat megszűnése

239. §7

7 Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 29. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.

(1) A végrehajtói szolgálat megszűnik a)8

8 Megállapította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 166. § (2). Módosítva: 2017. évi L. törvény 71. § c) alapján.

a végrehajtó felmentéséről szóló határozat véglegessé válásának vagy a végrehajtói szolgálat megszűnésének a felmentésről szóló határozatban megjelölt,

b)9

9 Módosítva: 2017. évi L. törvény 71. § c) alapján.

a végrehajtói szolgálat megszűnésének megállapításáról szóló határozat véglegessé válásának,

c) a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság hivatalvesztést, a végrehajtó alkalmatlanságát vagy érdemtelenségét megállapító határozata jogerőre emelkedésének,

d) a végrehajtó 65. életéve betöltésének, e) a végrehajtó halálának, f)10

10 Beiktatta: 2015. évi CVII. törvény 8. § (1). Hatályos: 2015. IX. 1-től.

a szolgálat folyamatosságának megállapítása hiányában a határozott idő utolsó napján.

(2) A miniszter a végrehajtót felmenti, ha a végrehajtó a szolgálatáról a miniszterhez intézett írásbeli nyilatkozatában lemondott.

Netjogtár

137. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(3) A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha a)1

1 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 85. § b).

a végrehajtó magyar állampolgárságát elvesztette, vagy az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

b)2

2 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (20) e).

a végrehajtóval szemben a 233. § (2) bekezdés b)-d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény következett be,

c) a végrehajtó a 238. §-ban meghatározott esküt nem tette le, d)3

3 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 8. § (2). Módosította: 2018. évi XCI. törvény 3. § (14).

a távolléttel érintett napok száma meghaladja egy naptári évben a 275 napot, vagy három egymást követő naptári év mindegyikében a 270 napot,

e)4

4 Megállapította: 2018. évi XCI. törvény 3. § (9). Hatályos: 2019. I. 1-től.

a végrehajtó a kinevezését megelőzően vagy azt követően keletkezett összeférhetetlenséget felszólításra nem szüntette meg,

f)5

5 Beiktatta: 2015. évi CVII. törvény 8. § (3). Módosította: 2017. évi CLXXIX. törvény 7. § (2).

a végrehajtónak 30 napot meghaladóan nincs bejelentve állandó helyettese,

g)6

6 Beiktatta: 2015. évi CVII. törvény 8. § (3). Hatályos: 2015. IX. 1-től.

a végrehajtó a kinevezését követő 3 hónapon belül nem alapít végrehajtói irodát vagy nem lép be tagként végrehajtói irodába.

(4)7

7 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) j), 2013. évi CCLII. törvény 94. § (20) f).

A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha a végrehajtó kinevezését követően jut tudomására, hogy a kinevezés 233. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei a kinevezés időpontjában nem álltak fenn, vagy a végrehajtóval szemben a kinevezés időpontjában a 233. § (2) bekezdés a)-d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény állt fenn.

(4a)8

8 Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 12. § (2). Módosította: 2014. évi LXXIII. törvény 3. § (22) d).

A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha a végrehajtói vizsgálat eredménye alapján megállapítható, hogy a végrehajtó jogszabályban meghatározott kötelezettségeit súlyosan vagy rendszeresen ismétlődően megszegte.

(5)9

9 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 8. § (4). Hatályos: 2015. IX. 1-től.

Ha a Kar bármely tagja vagy hivatali szervének alkalmazottja a szolgálat megszűnésére okot adó körülményről szerzett tudomást, köteles azt a Kar hivatali szerve vezetőjének haladéktalanul bejelenteni, aki köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a minisztert. Összeférhetetlenség esetén a Kar hivatali szervének vezetője írásban felszólítja a végrehajtót, hogy az összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg; e határidő eredménytelen eltelte esetén jelenti be a miniszternek az összeférhetetlenség fennállását.

(6)10

10 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (4) b), 2015. évi CVII. törvény 54. § 24.

A végrehajtó felmentéséről, a végrehajtói szolgálat megszűnésének megállapításáról a miniszter a Kar hivatali szervének vezetője véleményének beszerzését követően dönt, és e döntéséről - a határozat megküldésével - értesíti a Kar hivatali szervét.

239/A. §11

11 Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 29. § (4). Hatályos: 2010. I. 1-től.

(1)12

12 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (13). Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

A végrehajtói szolgálat fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a Kar hivatali szerve ellenőrzi azt is, hogy a végrehajtóval szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)-d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény.

Netjogtár

138. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2)1

1 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (13). Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

A hatósági ellenőrzés céljából a Kar hivatali szerve adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből és a gondnokoltak nyilvántartásából. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a végrehajtóval szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)-d vagy i) pontjában meghatározott körülmény.

(3)2

2 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (13). Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

A Kar hivatali szerve, valamint a miniszter a 233. § (2) bekezdés a)-d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli

a) a végrehajtói állásra pályázó vagy kijelölt személy, b) a végrehajtó

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv vagy a gondnokoltakat nyilvántartó szerv által e célból kiállított igazolás tartalmaz.

(4)3

3 Módosította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 166. § (8) h), 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

A (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kar hivatali szerve, valamint a miniszter

a) a végrehajtói kinevezésről meghozott döntésig vagy b)4

4 Módosította: 2017. évi L. törvény 71. § d).

a végrehajtói kinevezés esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a végrehajtói szolgálat megszűnésének megállapítására irányuló eljárásban az eljárás végleges befejezéséig kezeli.

240. §5

5 Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 29. § (5). Hatályos: 2010. I. 1-től.

A végrehajtó nem gyakorolhatja hivatását: a) a 239. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott esetekben a

végrehajtói szolgálat megszűnésének időpontjától kezdődően, b)6

6 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 85. § c).

a magyar állampolgárság elvesztésének időpontjától, vagy attól az időponttól kezdődően, amelytől az országgyűlési képviselők választásán nem választható,

c)7

7 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (20) g), 2017. évi L. törvény 71. § e).

a 233. § (2) bekezdés b)-d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének vagy a gyámhatósági határozat véglegessé válásának napjától kezdődően,

d)8

8 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CVII. törvény 55. § 5. Hatálytalan: 2015. IX. 1-től.

e)9

9 Jelölését módosította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 166. § (4).

a 238. §-ban meghatározott eskütételt megelőzően. 240/A. §10

10 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 84. § (6). Hatályos: 2012. I. 1-től.

(1)11

11 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 9. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

Ha a végrehajtó szolgálata megszűnik vagy az állandó helyettese jár el, a végrehajtó, illetve a végrehajtási iratokat, nyilvántartásokat, ezek megőrzésére szolgáló számítástechnikai eszközöket (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: végrehajtási iratok) birtokló személy a 240. §-ban meghatározott időponttól számított 15 napon belül a szolgálatba lépő új végrehajtó, illetve a felfüggesztéstől, szüneteléstől számított 15 napon belül az állandó helyettes részére átadja a folyamatban lévő és befejezett végrehajtási ügyek iratait, a végrehajtási ügyek nyilvántartásait tartalmazó iratokat, valamint a végrehajtási ügyek és nyilvántartások számítógépes adathordozón rögzített adatait tartalmazó eszközöket, amelyeket az átvételre jogosult köteles átvenni.

Netjogtár

139. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2)1

1 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 9. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

A 245. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján eljáró helyettesnek rendelkezési joga van a helyettesített végrehajtó letéti számlája felett, ha pedig a megüresedett végrehajtói álláshelyre új végrehajtót neveztek ki, a letéti számlán kezelt összegeket átadja a szolgálatba lépő végrehajtónak. Ha a 245. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján történő helyettesítés esetén a végrehajtói álláshelyre új végrehajtót neveztek ki, a letéti számlán kezelt összegeket a helyettesítő átadja a szolgálatba lépő végrehajtónak. Ha a felfüggesztés vagy a szünetelés megszűnik, a helyettes letéti számla feletti rendelkezési joga megszűnik.

(3) A végrehajtási iratokat birtokló személy köteles lehetővé tenni az átvevő személy számára azt, hogy az átadás céljából a végrehajtó irodájába belépjen, valamint iratait és nyilvántartásait megvizsgálja. A végrehajtási iratokat átvevő személy az átvételt igazolja.

(4)2

2 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

A végrehajtási iratokat birtokló személy vagy az átvételre jogosult személy kérelmére a végrehajtási iratokat a Kar hivatali szerve veszi át és haladéktalanul gondoskodik az átvételre jogosult személy részére történő átadásáról.

(5)3

3 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3., 2017. évi L. törvény 71. § f).

A Kar hivatali szerve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a végrehajtási iratok átadásának megtörténtét. A végrehajtási iratokat birtokló személy köteles lehetővé tenni a helyszíni ellenőrzést lefolytató személy számára azt, hogy az ellenőrzés elvégzése céljából a végrehajtó irodájába belépjen, valamint iratait és nyilvántartásait megvizsgálja.

(6)4

4 Módosította: 2017. évi L. törvény 71. § g).

Ha a végrehajtási iratokat birtokló személy az (5) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a végrehajtó irodája a helyszíni ellenőrzés lefolytatása céljából, a végrehajtási iratok mielőbbi átadásának érdekében - az Ákr. 70. § (3) és (4) bekezdésének alkalmazásával - felnyitható.

(7)5

5 Beiktatta: 2017. évi LXI. törvény 7. §. Hatályos: 2017. VI. 23-tól.

A Kar hivatali szervének vezetője jóváhagyásával az állandó helyettes és az újonnan kinevezett önálló bírósági végrehajtó a végrehajtási ügyek átadása során megállapodhatnak úgy is, hogy a folyamatban lévő végrehajtási ügyeket az állandó helyettes foganatosítja, az újonnan kinevezett önálló bírósági végrehajtó csak a kinevezését követően elrendelt végrehajtási ügyekben jár el.

A végrehajtói szolgálat szünetelése6

6 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 10. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

240/B. §7

7 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 10. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

(1) Az egybefüggően 30 napot meghaladó távollét esetén a 31. naptól a végrehajtói szolgálat szünetel. Ha egy naptári évben a távollét összesen meghaladja a 90 napot, a végrehajtói szolgálat a 91. naptól szünetel.

(2) Ha a végrehajtót országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetve polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma megszűnéséig végrehajtói szolgálata szünetel.

(3) A szünetelést a Kar hivatali szerve állapítja meg. (4) A végrehajtó a szünetelés időtartama alatt végrehajtói tevékenységet

nem végezhet.

Netjogtár

140. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(5) A végrehajtói szolgálat szünetelése alatt a végrehajtó kari tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kari tagságból eredő jogokat és nem terhelik az abból eredő kötelezettségek.

A végrehajtói szolgálattal kapcsolatos eljárás1

1 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 115. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

240/C. §2

2 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 115. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(1)3

3 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 11. §. Módosította: 2017. évi L. törvény 71. § h).

A miniszter a végrehajtó kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata folyamatossága és megszűnése megállapítása, valamint a végrehajtói kinevezés érvénytelenségének megállapítása ügyében az Ákr. rendelkezései szerint jár el.

(2)-(3)4

4 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLIX. törvény 31. § (1). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

Önálló bírósági végrehajtó-helyettes5

5 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 123. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 188. §.

240/D. §6

6 Számozását módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 115. §.

(1)7

7 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (14). Hatályos: 2014. III. 15-től.

Az önálló bírósági végrehajtó-helyettes (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtó-helyettes) önállóan foganatosíthat eljárási cselekményeket, az ebből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. A végrehajtó-helyettes azonban hagyományos ingóárverést (118-129. §) nem tarthat, árverési jegyzőkönyvet nem készíthet és meghatározott cselekmény végrehajtását sem foganatosíthatja.

(2) A végrehajtó-helyettes - a 254/E. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a végrehajtóval áll munkaviszonyban.

240/E. §8

8 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 12. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

Végrehajtó-helyettesként az működhet, akit a Kar hivatali szerve az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek nyilvántartásába felvett, és a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt letette. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskütétel során: önálló bírósági végrehajtó-helyettes. A Kar hivatali szerve a nyilvántartásba való felvételét kérő személyt meghallgatja. A meghallgatáson jelen lehetnek a Kar elnökségének tagjai.

240/F. §9

9 Számozását módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 115. §.

(1) Végrehajtó-helyettesként lehet nyilvántartásba venni azt, aki a) magyar állampolgár, b)10

10 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLIX. törvény 31. § (1). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

c)11

11 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CVII. törvény 55. § 6. Hatálytalan: 2015. IX. 1-től.

d)12

12 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 85. § a).

az országgyűlési képviselők választásán választható, e)13

13 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 13. § (1). Hatályos: 2015. IX. 1-től.

egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, f) egyéves végrehajtó-jelölti gyakorlatot szerzett, g) a végrehajtói szakvizsgát letette, és

Netjogtár

141. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

h) önálló bírósági végrehajtóval vagy végrehajtói irodával végrehajtó-helyettesi munkakör betöltésére munkaszerződést kötött.

(2) Nem lehet végrehajtó-helyettesként nyilvántartásba venni azt, akivel szemben a 233. § (2) bekezdésében foglalt kizáró ok áll fenn.

(3)1

1 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 13. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Végrehajtó-helyettes lehet az a jogi szakvizsgával rendelkező személy, aki megfelel az (1) bekezdés a)-d) és g)-h) pontjában foglaltaknak, ha nem áll fenn vele szemben a (2) bekezdés szerinti kizáró ok.

(4)2

2 Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 29. § (6). Hatályos: 2010. I. 1-től.

A végrehajtó-helyettesek nyilvántartásába vétel iránti eljárás, valamint a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a végrehajtó-helyettes tekintetében a 233. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt körülmény vizsgálata során a 234/B. §, valamint a 239/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5)3

3 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 116. §. Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

A Kar hivatali szerve törli a végrehajtó-helyettest a végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből, ha

a) a végrehajtó-helyettesi munkakör betöltésére irányuló munkaviszonya megszűnt,

b) a névjegyzékbe vétel feltételei a nyilvántartásba vétel időpontjában nem álltak fenn,

c)4

4 Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 30. §, 2013. évi CCLII. törvény 94. § (20) e).

a 233. § (2) bekezdés b)-d) vagy i) pontjában foglalt kizáró ok következett be,

d) elhalálozott, e) a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozatával a

végrehajtó-helyettesek nyilvántartásából történő törlés fegyelmi büntetéssel sújtotta vagy alkalmatlanságát, érdemtelenségét állapította meg,

f)5

5 Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 13. §. Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 25.

a vele szemben a nyilvántartásba vételét követően keletkezett összeférhetetlenséget Kar hivatali szerve felszólítására 30 napon belül nem szüntette meg,

g)6

6 Beiktatta: 2015. évi CVII. törvény 13. § (3). Hatályos: 2016. I. 1-től.

a 65. életévét betöltötte.

Végrehajtójelölt

241. § (1)7

7 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 84. § (8). Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 23.

Önálló bírósági végrehajtójelöltként (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: végrehajtójelölt) az járhat el, akit a Kar a végrehajtójelöltek nyilvántartásába felvett, és a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt letette. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: önálló bírósági végrehajtójelölt. A Kar a nyilvántartásba való felvételét kérő személyt meghallgatja.

(2) Végrehajtójelöltként azt lehet nyilvántartásba venni, aki8

8 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 124. § (2). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

a) magyar állampolgár, b) a 18. évét betöltötte, c)9

9 Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 29. § (7). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (20) d).

nem áll a 233. § (2) bekezdés a)-d) és i) pontjában meghatározott kizáró ok hatálya alatt,

Netjogtár

142. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

d) középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. (3)1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 124. § (3). Hatályos: 2001. IX. 1-től.

A végrehajtójelölt - a 254/E. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a meghatározott végrehajtóval áll munkaviszonyban.

(4)2

2 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (15). Hatályos: 2014. III. 15-től.

A végrehajtójelölt a végrehajtó irányítása alapján és utasításai szerint közreműködik a végrehajtási eljárásban, az ebből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. A végrehajtójelölt végrehajtási cselekményt azonban - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - önállóan a végrehajtó nevében sem foganatosíthat. A végrehajtójelölt ügyviteli jellegű tevékenységet végez, így különösen jegyzőkönyvet készíthet és a végrehajtásban közreműködő szerveknél tájékozódás céljából eljárhat.

(5)3

3 Megállapította: 2017. évi LXI. törvény 8. §. Hatályos: 2017. VI. 23-tól.

Helyszíni eljárási cselekményt a végrehajtójelölt akkor végezhet, ha a végrehajtói szakvizsgát letette. Végrehajtói kézbesítést a végrehajtójelölt akkor végezhet, ha a végrehajtó-jelölti kézbesítési vizsgát letette.

(6)4

4 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 117. §. Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

A Kar hivatali szerve törli a végrehajtójelöltet a végrehajtójelöltek névjegyzékéből, ha

a) a végrehajtó-jelölti munkakör betöltésére irányuló munkaviszonya megszűnt,

b) a névjegyzékbe vétel feltételei a nyilvántartásba vétel időpontjában nem álltak fenn,

c)5

5 Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 30. §, 2013. évi CCLII. törvény 94. § (20) e).

a 233. § (2) bekezdés b)-d) vagy i) pontjában foglalt kizáró ok következett be,

d) elhalálozott, e) a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozatával a végrehajtójelöltek

nyilvántartásából történő törlés fegyelmi büntetéssel sújtotta vagy alkalmatlanságát, érdemtelenségét állapította meg,

f)6

6 Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 14. §. Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 25.

a vele szemben a nyilvántartásba vételét követően keletkezett összeférhetetlenséget Kar hivatali szerve felszólítására 30 napon belül nem szüntette meg.

(7)7

7 Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 29. § (8). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (20) d).

A végrehajtójelöltek nyilvántartásába vétel iránti eljárás, valamint a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a végrehajtójelölt tekintetében a 233. § (2) bekezdés a)-d) és i) pontjában foglalt körülmény vizsgálata esetén a 234/B. §, valamint a 239/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Képzési, továbbképzési kötelezettség8

8 Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 15. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.

241/A. §9

9 Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 15. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.

(1)10

10 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 14. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

A végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt köteles a jogszabályban meghatározott szervezet képzésein és továbbképzésein részt venni.

(2)11

11 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 55. § 7.

A végrehajtó köteles az alkalmazásában álló végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt részére a képzésen történő részvétel lehetőségét biztosítani, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíteni.

Netjogtár

143. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

242. §1

1 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2015. évi CVII. törvény 55. § 8. Hatálytalan: 2015. IX. 1-től.

A végrehajtó helyettesítése

243. §2

2 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 15. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

(1) A végrehajtót az általa foglalkoztatott, legalább egyéves végrehajtó-helyettesi gyakorlattal rendelkező végrehajtó-helyettes vagy az állandó helyettese helyettesítheti.

(2)3

3 Megállapította: 2017. évi LXI. törvény 9. § (1). Módosította: 2017. évi CLXXIX. törvény 7. § (2).

A végrehajtó a kinevezését követő 30 napon belül köteles bejelenteni az állandó helyettesét a Kar hivatali szervének, és azzal egyidejűleg be kell nyújtania az állandó helyettese és közte létrejött, az állandó helyettesítésre vonatkozó megállapodást.

(3) Ha a végrehajtónak több végrehajtó-helyettese van, ki kell jelölnie azt a helyettest, aki a helyettesítésre jogosult, és a kijelölést haladéktalanul be kell jelentenie a Kar hivatali szervének.

(4)4

4 Megállapította: 2017. évi LXI. törvény 9. § (2). Hatályos: 2017. VI. 23-tól.

Állandó helyettes bármely végrehajtó lehet. Az állandó helyettes új állandó helyettes bejelentéséig köteles ellátni helyettesítési feladatait. Amennyiben az állandó helyettes a helyettesi feladatainak ellátásában akadályozva van, nem látja el vagy arról lemondott, a Kar hivatali szervének vezetője a helyettesi feladatok ellátására a Kar elnökségével történő egyeztetést követően állandó helyettest nevez ki. A végrehajtó kettőnél több állandó helyettességet nem vállalhat.

(5) A végrehajtó-helyettes a munkaviszonya fennállása alatt köteles ellátni helyettesítési feladatait.

(6) A helyettesített végrehajtó által foglalkoztatott végrehajtó-helyettes a helyettesítés tartama alatt a helyettesítést ellátó állandó helyettes vagy végrehajtó-helyettes utasításait köteles teljesíteni.

(7) Ha a végrehajtási ügy intézése során egyidejűleg több helyszínen is végrehajtási cselekményt kell foganatosítani, a végrehajtó és állandó helyettese, valamint a végrehajtó által foglalkoztatott végrehajtó-helyettes a különböző helyszíneken - ugyanabban a végrehajtási ügyben is - egyidejűleg eljárhat.

244. §5

5 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 15. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

(1) A végrehajtó köteles a távollétét és annak megszűnését bejelenteni a Kar hivatali szervének. A bejelentéssel egyidejűleg be kell nyújtania a helyettesítő nyilatkozatát, amely szerint a helyettesítő személy a távollét időtartama alatt a helyettesítési feladatokat ellátja.

(2) Ha a végrehajtó egyúttal állandó helyettes is, az (1) bekezdés szerinti bejelentésével egyidejűleg a távollétről tájékoztatnia kell azt a végrehajtót is, akinek bejelentett állandó helyettese.

(3) Az állandó helyettes (2) bekezdés szerinti tájékoztatása esetén a végrehajtó a 243. § (2) bekezdésében foglaltak szerint köteles bejelenteni a végrehajtót, aki az állandó helyettes távolléte alatt az állandó helyettesi feladatokat ellátja.

245. §6

6 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 15. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

(1) Helyettesnek kell eljárni, ha a) a végrehajtói állás megüresedett, b) a végrehajtót a hivatalából felfüggesztették,

Netjogtár

144. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

c) a végrehajtó szolgálata szünetel, d) a végrehajtó 30 napot meg nem haladóan van távol. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben, valamint akkor

ha a végrehajtó szolgálata a 240/B. § (2) bekezdése alapján szünetel, a végrehajtót az általa foglalkoztatott végrehajtó-helyettes, a helyettesítés egyéb eseteiben az állandó helyettes helyettesíti.

(3) Amennyiben a végrehajtó nem foglalkoztat legalább egyéves végrehajtó-helyettesi gyakorlattal rendelkező végrehajtó-helyettest, a végrehajtót állandó helyettese helyettesíti.

(4) A távollét bejelentését követően a Kar hivatali szerve felhívja a helyettesként eljárni köteles személyt a helyettesítési feladatainak ellátására a helyettesként történő eljárásról szóló okirat kiállításával, és a helyettesítést feltünteti a végrehajtók névjegyzékében.

(5) A végrehajtó-helyettes helyettesként a végrehajtó hatáskörében teljes jogkörrel és önálló felelősséggel jár el.

(6) A helyettes gondoskodik a végrehajtó irodájának zavartalan működéséről, a működési költségeket kifizeti, a számláit kezeli, a végrehajtó alkalmazottjai felett a munkáltatói jogokat gyakorolja az alapvető munkáltatói jogok kivételével.

246. §1

1 Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXXXVI. törvény 183. § (1) h). Hatálytalan: 2001. IX. 1-től.

247. §2

2 Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXXXVI. törvény 183. § (1) i). Hatálytalan: 2001. IX. 1-től.

248. § (1) A helyettes minden végrehajtási ügyet ellát; az iratokat mint „helyettes bírósági végrehajtó” írja alá.

(2) A végrehajtóra vonatkozó rendelkezéseket a helyettesre megfelelően alkalmazni kell.

(3)3

3 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CVII. törvény 55. § 9. Hatálytalan: 2015. IX. 1-től.

A Kar4

4 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 27.

249. §5

5 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 16. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

(1) A végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a Kar. (2) A Kar jogi személy, székhelye Budapest. A Kart a törvényszék nem veszi

nyilvántartásba. (3) A Kar tagjai a végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek. A végrehajtó a

kinevezése napján, a végrehajtó-helyettes a végrehajtó-helyettesi névjegyzékbe történő felvétele napján válik a Kar tagjává.

250. §6

6 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 16. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

(1) A Karra - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a köztestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Kar az e törvényben és más jogszabályban meghatározott jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével képviseli és védi a végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek érdekeit, ellátja a végrehajtói szolgálattal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat.

(2) A Kar jogai és feladatai különösen: 1. vezeti a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek,

végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott végrehajtójelöltek névjegyzékét; 2. havi rendszerességgel tájékoztatja a minisztert a végrehajtói névjegyzék

adatairól és az adatváltozásokról;

Netjogtár

145. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

3. ellenőrzi az általa vezetett névjegyzékekbe való felvétel feltételeinek folyamatos fennállását;

4. kiállítja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek igazolványát;

5. vezeti a távollévő végrehajtók nyilvántartását, és felhívja a helyettesként eljáró személyt a helyettesítésre;

6. a végrehajtói szolgálat megszűnésével kapcsolatos körülményekről haladéktalanul tájékoztatja a minisztert;

7.1

1 Megállapította: 2017. évi CXXXVI. törvény 29. § (9). Hatályos: 2018. I. 1-től.

engedélyezi végrehajtói iroda alapítását, alapító okiratának, illetve cégadatának módosítását;

8. nyilvántartást vezet a végrehajtói irodákról; 9. a végrehajtói szolgálat megkezdése előtt ellenőrzi a végrehajtó hivatali

helyiségét, felelősségbiztosítását, bélyegzőlenyomatát, a letéti és elszámolási számla megnyitásáról szóló szerződést;

10. intézi a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolatos panaszügyeket;

11. igazolja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek gyakorlatát;

12. lebonyolítja a végrehajtó-jelölti kézbesítési vizsgát; 13. fegyelmi eljárást kezdeményez, nyilvántartja a jogerős fegyelmi

határozatokat; 14. az önálló bírósági végrehajtók hatáskörébe tartozó ügyekről a hiteles,

pontos és gyors tájékoztatás érdekében felvilágosítást ad a sajtó, a rádió és a televízió részére;

15. - a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - dönt a végrehajtó kizárásáról és új végrehajtó kijelöléséről;

16. nyilvántartást vezet a végrehajtók által folytatott végrehajtási eljárásokról;

17. a végrehajtói hirdetmények elektronikus úton történő közzétételére szolgáló informatikai alkalmazást működtet;

18. árverési csarnokot működtethet; 19. működteti és fejlesztheti az elektronikus árverési rendszert, az

elektronikus ügyviteli rendszert és a végrehajtási iratok elektronikus kézbesítési rendszerét;

20. működteti és fejlesztheti a végrehajtási ügyek végrehajtók közötti elosztására és a végrehajtható okiratok, valamint a kézbesítendő okiratok végrehajtóknak történő megküldésére szolgáló informatikai alkalmazást;

21. a végrehajtói álláshelyre pályázatot ír ki és a pályázati eljárást lebonyolítja;

22. javaslatot tesz a miniszter számára az egyes ellátási területek meghatározásához, összevonásához;

23. ellátja az ügykiosztással kapcsolatban jogszabályban meghatározott feladatokat;

24. számítástechnikai fejlesztéseket végezhet; 25. szolgáltatásokat nyújthat a végrehajtók számára; 26. dönt az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás lefolytatásáról; 27. dönt az e törvény szerinti titoktartás alóli felmentésről; 28. vezeti a végrehajtók elektronikus aláírásának nyilvántartását; 29. a végrehajtási ügyek intézéséről statisztikai adatgyűjtést és

adatszolgáltatást végez;

Netjogtár

146. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

30. vezeti az ellenőrzésbe bevonható végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és volt végrehajtók nyilvántartását;

31. ellenőrizheti a 226/A. §-ban foglaltak betartását; 32. elkészíti a Kar etikai szabályzatát; 33. a Kar tagjaira kötelező iránymutatást adhat ki, különösen a végrehajtó

irodájának kialakításáról, felszereltségéről; 34.1

1 Megállapította: 2018. évi XCI. törvény 3. § (10). Hatályos: 2019. I. 1-től.

ellátja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek feletti szakmai felügyeletet, ennek keretében jogosult a végrehajtó működését, ügyvitelét, pénzkezelését ellenőrizni, a végrehajtó által használt, jogszabályban meghatározott informatikai alkalmazások végrehajtók által történő használatának gyakorlatát vizsgálni, továbbá a végrehajtó által lefolytatott eljárási cselekményen részt venni;

35.2

2 Beiktatta: 2016. évi LXVII. törvény 44. §. Hatályos: 2017. I. 18-tól.

ellátja a 655/2014/EU rendelet 14. cikke szerinti információs hatósági feladatokat.

(3)3

3 Megállapította: 2018. évi XCI. törvény 3. § (11). Hatályos: 2019. I. 1-től.

A Kar a 251. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hivatali szerve útján gyakorolja a (2) bekezdésben meghatározott jogokat és teljesíti a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket. E jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során a hivatali szerv együttműködik a Kar elnökségével, a Kart a hivatali szerv vezetője képviseli. A Karnak a (2) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során a Kar hivatali szervével a végrehajtó köteles együttműködni, és az e célból szükséges adatokat szolgáltatni, valamint a szükséges felvilágosítást, tájékoztatást megadni.

(4) A Kar - az elnökség útján - érdek-képviseleti feladata ellátása érdekében: a) megválasztja a fegyelmi bíróság vizsgálóbiztosait; b) véleményezi a végrehajtókkal és a Karral kapcsolatos jogszabályok

tervezetét; c) szakmai bizottságot működtethet; d) a végrehajtók nemzetközi szervezeteivel kapcsolatot tarthat fenn. (5) A Kar érdek-képviseleti tevékenységével összefüggésben felmerülő

kiadásokat elsősorban a tagdíjak fedezik. A Kar közfeladataival összefüggésben felmerülő kiadásokat az általános költségátalány és a Kar egyéb bevételei fedezik. A Kar hivatali szerve a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon engedélyezheti az érdek-képviseleti feladatok ellátásának általános költségátalányból történő finanszírozását.

(6)4

4 Beiktatta: 2017. évi CLXXIX. törvény 7. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A minisztérium az igazolvány előállítását megelőzően lefolytatja a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál a szükséges engedélyeztetési eljárást.

(7)5

5 Beiktatta: 2017. évi CLXXIX. törvény 7. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A Kar hivatali szerve e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából adatot kezel, ideértve az e törvényben meghatározott körben kezelt személyes adatokat is. A Kar hivatali szerve az általa kezelt adatokat az eljárás befejezésétől számított 10 évig kezeli, ezt követően gondoskodik az adatok törléséről.

Netjogtár

147. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

250/A. §1

1 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 118. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(1)2

2 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 17. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

A Kar a tagjairól és a végrehajtójelöltekről az e §-ban foglaltak szerint vezet nyilvántartást. A nyilvántartás - a (2) bekezdés 1. és 3-5. pontjában, a (3) bekezdés d) és e) pontjában, valamint a (4) bekezdés d) pontjában megjelölt adatok, továbbá a végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt alkalmazásának kezdő időpontjára és a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú kiesésére vonatkozó adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2)3

3 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 17. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

A végrehajtók névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza: 1. természetes személyazonosító adatok, 2. székhely, illetékességi terület, 3. az iskolai végzettséget tanúsító okirat kiállítója, kelte, 4. a jogi szakvizsga letételéről szóló oklevél száma, kelte, 5. a végrehajtói szakvizsga-bizonyítvány kelte, száma, 6. a végrehajtói kinevezést megelőző szakmai gyakorlat adatai, 7. a kinevezés napja és időtartama, 8. az eskütétel napja, 9. a hivatalba lépés napja, 10. a végrehajtó körbélyegzőinek lenyomata, 11. a végrehajtó állandó helyettese, 12. a végrehajtó által alkalmazott végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, 13. a végrehajtó helyettesítésére kijelölt végrehajtó-helyettes, 14. az áthelyezés napja, 15. a végrehajtói szolgálat megszűnésének napja, oka, 16. a szolgálat megszűnése esetén a végrehajtói iratok átadásának vagy

irattárba helyezésének napja, 17. a végrehajtó ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának

vizsgálati időpontja, 18. fegyelmi büntetések, 19. a végrehajtó ellen indult panaszügyek, 20. a végrehajtó vállalkozói és letéti számlájának száma, a letéti számla

feletti rendelkezésre jogosult neve, a számlát vezető hitelintézet neve, 21. a végrehajtó irodájának és kézbesítési irodájának címe, 22. a végrehajtó azonosító száma, 23. a végrehajtó hivatali elektronikus aláírás-tanúsítványa érvényességének

kezdete és lejárta. (3)4

4 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 17. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

A végrehajtó-helyettesek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza: a) a (2) bekezdés 1., 3-5. és 18-19. pontjában foglalt adatok, b) a névjegyzékbe vétel és az abból történő törlés időpontja, c) a végrehajtó-helyettest alkalmazó végrehajtó neve és székhelye, a

végrehajtó-helyettes alkalmazásának kezdő időpontja, a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú - 90 napot meghaladó - kiesésre vonatkozó adatok,

d) az alkalmazás (munkaviszony) megszűnésének napja és módja, e) a végrehajtó-helyettes hivatali elektronikus aláírás tanúsítványa

érvényességének kezdete és lejárta. (4)5

5 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 17. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

A végrehajtójelöltek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza: a) a (2) bekezdés 1., 3-4. pontjában foglalt adatok,

Netjogtár

148. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

b) a névjegyzékbe vétel és az abból történő törlés napja, c) a végrehajtójelöltet alkalmazó végrehajtó neve és székhelye, a

végrehajtójelölt alkalmazásának kezdő időpontja, a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú kiesésre vonatkozó adatok,

d) az alkalmazás (munkaviszony) megszűnésének napja és módja, e) a végrehajtói kézbesítési vizsga letételének időpontja, a végrehajtói

kézbesítésre felhatalmazott végrehajtójelöltek névjegyzékébe vétel és az abból történő törlés időpontja.

(5)1

1 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 55. § 10.

A helyettesek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza: a)2

2 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 91. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

természetes személyazonosító adatok, b)3

3 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CVII. törvény 55. § 11. Hatálytalan: 2015. IX. 1-től.

c) a helyettesített végrehajtó neve, székhelye, illetékességi területe, d) a helyettesítés kezdő és befejező napja. (6)4

4 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 34., 2017. évi CXXXVI. törvény 29. § (15) d).

A végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt a Kar által vezetett névjegyzékben szereplő adatainak megváltozásáról köteles a Kart a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni.

(7)5

5 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 19.

A névjegyzékből történő törlést követően az e §-ban megjelölt személyek adatait a Kar 50 évig köteles megőrizni.

(8)6

6 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 19.

A Kar a szervezeti és működési szabályzatában kimondhatja, hogy az e §-ban szabályozott névjegyzékekben egyéb, személyes adatnak nem minősülő adatokat is nyilván kell tartani.

251. §7

7 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 18. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

(1) A Kar szervei: a) a közgyűlés, amely a Kar minden tagját magában foglalja, b) az öttagú elnökség, c) a Kar hivatali szerve. (2) A Kar egyetemi jogi végzettséggel rendelkező végrehajtó tagja az

elnökség tagjává és elnökévé megválasztható, kivéve, ha a 267. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(3) A Kar a munkájának elősegítésére szakmai bizottságokat hozhat létre. (4) A Kar tagja jogosult: a) a Kar által létrehozott szakmai bizottságokban részt venni; b) a Kar hivatali szerve által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni; c) a szakmai képzéseken oktatónak jelentkezni; d) az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és

magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatásába bevonható végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek jelentkezni.

(5) A Kar végrehajtó tagja jogosult vizsgálóbiztosnak jelentkezni. (6) Az elnökség a tagjai közül megválasztja a Kar elnökét és alelnökét.

Netjogtár

149. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

252. §1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 129. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)2

2 Megállapította: 2015. évi XL. törvény 2. § (1). Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 28., 2017. évi CXXXVI. törvény 29. § (15) e).

A Kar elnöke a közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer a napirend közlésével összehívja. Ha a Kar tagjainak egyötöde az ok és a cél megjelölésével azt írásban kéri, az elnök köteles a közgyűlést egy hónapon belüli időpontra összehívni. A miniszteri biztos az ok és a cél megjelölésével egy hónapon belüli időpontra rendkívüli közgyűlést hívhat össze.

(2)3

3 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 19. § (1). Hatályos: 2015. IX. 1-től.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a Kar végrehajtó tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 30 napon belüli időpontra újra össze kell hívni, a megismételt közgyűlés a résztvevők számára tekintet nélkül határozatképes. A két közgyűlés között több mint egy hétnek kell eltelnie.

(3)4

4 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 19. § (2). Hatályos: 2015. IX. 1-től.

A közgyűlésen a Kar végrehajtó tagjai rendelkeznek szavazati joggal. (4) A közgyűlés a határozatait szótöbbséggel hozza. (5)5

5 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CVII. törvény 55. § 12. Hatálytalan: 2015. IX. 1-től.

(6)6

6 Megállapította: 2015. évi XL. törvény 2. § (2). Hatályos: 2015. IV. 18-tól.

A tisztségviselők választása titkos szavazással történik, megbízatásuk 4 évre szól, legfeljebb egyszer választhatók újra.

(7)7

7 Beiktatta: 2015. évi XL. törvény 2. § (3). Hatályos: 2015. IV. 18-tól.

A megválasztott tisztségviselő a megbízatást visszautasíthatja. (8)8

8 Beiktatta: 2015. évi XL. törvény 2. § (3). Hatályos: 2015. IV. 18-tól. Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 29.

A szavazatszámláló testület tagjait a közgyűlés választja meg. A jelöltállítással összefüggő adminisztratív feladatokat a Kar hivatali szerve látja el.

(9)9

9 Beiktatta: 2015. évi XL. törvény 2. § (3). Hatályos: 2015. IV. 18-tól.

A közgyűlés a tisztségviselőket bármikor indokolás nélkül visszahívhatja. Ha a visszahívásról megismételt közgyűlésen kell dönteni, a közgyűlés döntését a jelenlévő tagok számára tekintet nélkül hozza meg.

253. §10

10 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 20. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

(1) A Kar vagyona felett - a tagdíjból származó bevételek kivételével - a tulajdonosi jogokat a Kar hivatali szerve gyakorolja, így különösen a Kar hivatali szervét illeti meg a Kar bankszámlái feletti rendelkezési jog. A Kar a tagdíjak összegét erre elkülönített számlán kezeli, és az e számla feletti rendelkezési jog az elnökséget illeti meg.

(2) A Kar hivatali szerve a hatáskörébe tartozó ügyekben a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rendben dönt. A Kar hivatali szervének vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat a Kar alkalmazottai felett. A Kar hivatali szervének vezetője a gazdálkodással összefüggő feladatok körében jóváhagyja a Kar pénzügyi kötelezettségvállalásait és kifizetéseit, dönt a teljesítésigazolások elfogadhatóságáról.

(3) A Kar hivatali szervének vezetőjét a miniszter nevezi ki 7 évre egyetemi jogi végzettséggel és legalább 5 éves vezetői gyakorlattal rendelkező személyek közül. A vezető felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

(4) A Kar hivatali szervének vezetője a) részt vehet a Kar szerveinek ülésén, b) tájékoztatást kérhet a Kar szerveitől és azok tisztségviselőitől, c) megismerheti a Kar szervei által kezelt valamennyi adatot, d) megtekintheti a Kar más szerveinek bármely iratát,

Netjogtár

150. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

e) beléphet a Kar és szervei által használt bármely helyiségbe, f) tájékoztatást nyújt a sajtó, a rádió és a televízió részére a végrehajtási

ügyekről, g) tevékenységéről félévente beszámol a miniszternek. (5) A Kar hivatali szervének vezetője más keresőtevékenységet nem

folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, lektori, szerkesztői tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(6) A Kar hivatali szervének vezetője nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, valamint gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.

(7) A Kar hivatali szerve vezetőjének hozzátartozója nem lehet végrehajtó, illetve végrehajtó-helyettes.

(8) A Kar hivatali szerve vezetőjének megbízatása megszűnik a) a megbízatása időtartamának leteltével, b) a halálával, c) az összeférhetetlenség fennállásának megállapításával, d) lemondással, e) a kinevezés visszavonásával. (9) Összeférhetetlenség esetén a miniszter írásban felszólítja a Kar hivatali

szervének vezetőjét, hogy az összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg; e határidő eredménytelen eltelte esetén a miniszter megállapítja az összeférhetetlenség fennállását.

(10) A Kar hivatali szerve vezetőjének jogviszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 1-31. §-át; 46. §-át; 51-52. §-át; 54-55. §-át; 80-81. §-át; 86-91. §-át; 103-106. §-át; 115-134. §-át; 154-164. §-át; 166-177. §-át; 179-180. §-át; 190. §-át megfelelően alkalmazni kell.

253/A. §1

1 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 21. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

Az elnökség javaslatot tehet fegyelmi eljárás kezdeményezésére. 253/B. §2

2 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CVII. törvény 55. § 13. Hatálytalan: 2015. IX. 1-től.

253/C. §3

3 Megállapította: 2015. évi CVII. törvény 22. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

(1) A Kar hivatali szervének vezetője az elnökség bevonásával szervezeti és működési szabályzatot készít, amely - e törvény keretei között - tartalmazza a Kar szervezetének, működési rendjének és gazdálkodásának, továbbá a Kar feladatai ellátásának részletes szabályait.

(2) A szervezeti és működési szabályzatot, valamint az iránymutatást a meghozatalától számított 15 napon belül jóváhagyás végett be kell mutatni a miniszternek. A miniszter a szervezeti és működési szabályzat, illetve az iránymutatás megküldésétől számított 30 napon belül kifogással élhet a szervezeti és működési szabályzat, illetve iránymutatás azon rendelkezésével szemben, amely - elfogadása esetén - a 253/D. § alapján törvényességi felügyeleti intézkedést indokolna.

(3) Az etikai szabályzat jóváhagyására a Kar szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A Kar elnöksége maga határozza meg az ügyrendjét. (5) A Kar hivatali szerve internetes honlapot tart fenn, ahol közzéteszi a

szervezeti és működési szabályzatot, az elnökség ügyrendjét, az etikai szabályzatot és az iránymutatásokat.

Netjogtár

151. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

253/D. §1

1 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 129. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.

(1)2

2 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 169. § g), 2015. évi CVII. törvény 54. § 19.

A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a Kar működése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye.

(2)3

3 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 169. § g), 2015. évi CVII. törvény 54. § 9., 30.

Ha a szervezeti és működési szabályzat vagy az iránymutatás jogszabályba, illetőleg ha a Kar szerveinek határozata jogszabályba vagy a szervezeti és működési szabályzat valamely rendelkezésébe ütközik, a miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében - határidő kitűzésével - felhívja a Kart a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3)4

4 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 169. § g), 2015. évi CVII. törvény 54. § 19.

A Kar köteles a megadott határidőn belül a felhívásnak megfelelően a szervezeti és működési szabályzatot, iránymutatást, illetve egyéb határozatot módosítani, vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.

(4)5

5 Megállapította: 2017. évi L. törvény 70. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a Kar a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése iránt, a miniszter köztestületi felügyeleti pert indíthat.

(5)-(8)6

6 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi L. törvény 72. § a). Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

253/E. §7

7 Megállapította: 2012. évi LXXXV. törvény 12. §. Hatályos: 2013. VIII. 1-től.

(1)8

8 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3., 26.

A Kar hivatali szerve - a végrehajtók feletti szakmai felügyelet gyakorlásának elősegítése, a végrehajtási eljárás folyamatban létének és az abban érvényesített igénynek az igazolása, az adattal érintett jogalany joggyakorlásának elősegítése, valamint mások jogainak védelme céljából - az önálló bírósági végrehajtók adatszolgáltatása és a Kar hivatali szervének megküldött végrehajtható okiratok adatai alapján elektronikus közhiteles nyilvántartást vezet az önálló bírósági végrehajtók által intézett bírósági és közigazgatási végrehajtási ügyekről a következő tartalommal:

a) az eljáró végrehajtó neve, székhelye, b) a végrehajtható okiratot kiállító szerv neve és a végrehajtható okirat

száma, végrehajtói kézbesítési ügy esetében a kézbesítendő határozatot hozó szerv neve és a határozat száma, a végrehajtóhoz történő megküldésének és érkezésének időpontja,

c) a végrehajtási ügy száma, a végrehajtási ügy típusa, d) az adós, kötelezett (végrehajtói kézbesítési ügy esetében címzett) neve,

azonosító adatai, e) a végrehajtást kérő (végrehajtói kézbesítési ügy esetében kérelmező) vagy

behajtást kérő neve és azonosító adatai, f) a végrehajtandó követelés [pénzkövetelés (főkövetelés) jogcíme, összege,

meghatározott cselekmény jellege], g) az ügyben más végrehajtó megkeresésének időpontja, a megkeresett

végrehajtó neve és székhelye; az eljárás újraindításának időpontja, h) a végrehajtási ügy befejezésének módja és időpontja, az eljárás

újraindításának időpontja, i) a befejezett végrehajtási ügyek irataival kapcsolatban az őrzési idő leteltét

követően tett intézkedés (selejtezve, levéltárnak átadva).

Netjogtár

152. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(2)1

1 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3., 31.

A végrehajtó az (1) bekezdésben meghatározott adatokat - az azokról történt tudomásszerzést követő munkanapon - elektronikus kapcsolattartás útján adja át a Kar hivatali szervének; a Kar hivatali szerve a végrehajtási ügy befejezésétől számítva 10 évig kezeli a nyilvántartásban szereplő adatokat, ezt követően gondoskodik az adatok törléséről.

(3)2

2 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

A Kar hivatali szerve az adatkezelés során köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, így különösen védeni azokat a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, sérülés, megsemmisülés ellen.

(4)3

3 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

A Kar hivatali szerve a végrehajtási ügyek nyilvántartásából az adatigénylésre jogosult részére szolgáltathat adatokat.

(5)4

4 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 47. § 10.

A végrehajtási ügyek nyilvántartásából annak a közigazgatási hatóságnak, közigazgatási szervnek, bíróságnak, bírósági végrehajtónak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, terrorizmust elhárító szervnek, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a végrehajtó tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére. Az adatigénylőnek a kérelemben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

(6)5

5 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

A Kar hivatali szerve írásbeli kérelemre tanúsítványt állít ki a) a végrehajtási ügyek nyilvántartásában nem szereplő kérelmező számára

annak igazolására, hogy a végrehajtási ügyek nyilvántartásában végrehajtási eljárás adósaként nem szerepel,

b) a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő kérelmező számára a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő adatainak igazolása céljából,

c)6

6 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (21) e).

a célját és az adatkéréshez fűződő jogi érdekét megjelölő kérelmező számára a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő gazdálkodó szervezetnek a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő adatai igazolása céljából, továbbá annak igazolására, hogy a gazdálkodó szervezet a végrehajtási ügyek nyilvántartásában végrehajtási eljárás adósaként nem szerepel.

(7)7

7 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

A Kar hivatali szerve a (6) bekezdés keretein belül annak igazolására is tanúsítványt állít ki, hogy a végrehajtási ügyek nyilvántartásában a kérelemben megjelölt időszakban nem szerepel az adatigényléssel érintett személy, mint adós (kötelezett) ellen folyamatban lévő vagy a követelés behajthatatlansága, a meghatározott cselekmény nemteljesítése miatt szüneteléssel befejezett bírósági végrehajtási ügy.

Netjogtár

153. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.III.1. - 2019.IV.25. Magyar joganyagok - 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról

(8)1

1 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

A Kar hivatali szerve a tanúsítványt költségtérítés fejében, a kérelem szerint papíralapú vagy elektronikus közokiratként, a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül állítja ki; a tanúsítvány tartalmazza a végrehajtási ügy (1) bekezdésben meghatározott adatait, a tanúsítvány kiállításának helyét és időpontját, a kiállító megnevezését, bélyegzőlenyomatát, valamint a kiadmányozásra jogosult aláírását.

(9) A végrehajtási ügyek nyilvántartása a nyilvántartott tényadatok fennállását hitelesen tanúsítja (közhitelesség), az ellenkező bizonyításáig a végrehajtási ügyek nyilvántartásába feljegyzett tényadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az adat törlése esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn. A végrehajtási ügyek nyilvántartásában feltüntetett tényadatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki a tényadatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.

(10) A végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő adatok kezelésére szolgáló informatikai alkalmazás működtetője naplót készít

a) az informatikai alkalmazás üzemben tartási idejéről, b) a végrehajtási ügyek nyilvántartásába történő bejegyzésről a bejegyzett

adat, a bejegyzés időpontja, és a bejegyzést végző feltüntetésével, c) a végrehajtási ügyek nyilvántartásából történő adatigénylés teljesítéséről

az adatigénylő, az adattovábbítás időpontja, az ahhoz megadott adatok és a szolgáltatott adatok megjelölésével,

d) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.

(11)2

2 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3., 2017. évi CXCVII. törvény 47. § 5.

Ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a törvényben titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése azt - bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással - kifejezetten tartalmazza, a Kar hivatali szerve nem tájékoztathatja az érintettet az adattovábbításról.

(12)3

3 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

A napló adatait azok keletkezésétől számított 10 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket. A napló adatait a Kar hivatali szerve az (5) bekezdés szerint eljárva továbbíthatja.

253/F. §4

4 Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 34. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

(1)5

5 Módosította: 2015. évi CVII. törvény 54. § 3.

A Kar hivatali szerve a felhasználók számára az interneten közzéteszi az elektronikus árverési rendszer működésének és árverezőként történő igénybevételének a miniszter rendeletében meghatározott technikai feltételeit (felhasználási szabályzat). A felhasználási szabályzatot a miniszter hagyja jóvá.

(2)6