1999. évi LXXXIII. törvény
a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzıkönyv kihirdetésérıl
1. § Az Országgyőlés a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz
kapcsolódó Jegyzıkönyvet (továbbiakban: Jegyzıkönyv) e törvénnyel kihirdeti. (A Jegyzıkönyv
megerısítésérıl szóló okirat letétbe helyezése 1997. július 3-án megtörtént, ennek alapján a
Jegyzıkönyv a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1997. október 3-án lépett hatályba).
2. § A Jegyzıkönyv magyar nyelvő fordítása a következı:
"Jegyzıkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz
1. Cikk
Tagság a Madridi Unióban
A jelen Jegyzıkönyvben részes országok (a továbbiakban: Szerzıdı Államok), mégha nem is tagjai a
gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására létrehozott, Stockholmban, 1967-ben
felülvizsgált és 1979-ben módosított Madridi Megállapodásnak [a továbbiakban: Madridi Megállapodás
(Stockholm)], valamint a 14. Cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett szervezetek, amelyek a jelen
Jegyzıkönyv tagjai (a továbbiakban: Szerzıdı Szervezetek) ugyanannak az Uniónak a tagjaivá
válnak, mint amelynek a Madridi Megállapodásban (Stockholm) részes országok a tagjai. A jelen
Jegyzıkönyvben a "Szerzıdı Felekre" való bármely hivatkozást mind a Szerzıdı Államokra, mind
pedig a Szerzıdı Szervezetekre való hivatkozásként kell értelmezni.
2. Cikk
Oltalomszerzés nemzetközi lajstromozással
(1) Ha egy Szerzıdı Fél hivatalánál védjegybejelentést nyújtottak be, vagy ha egy Szerzıdı Fél
hivatalának lajstromába egy védjegyet bejegyeztek, az, akinek nevében a bejelentést (továbbiakban:
alapbejelentés) benyújtották, vagy akinek nevére a lajstromozás (a továbbiakban: alaplajstromozás)
fennáll, a jelen Jegyzıkönyv rendelkezései szerint a Szerzıdı Felek területén oltalmat szerezhet
védjegye számára oly módon, hogy ezt a védjegyet a Szellemi Tulajdon Világszervezete
(továbbiakban: Szervezet) Nemzetközi Irodája (a továbbiakban Nemzetközi Iroda) lajstromába (a
továbbiakban: Nemzetközi Lajstrom) bejegyezteti, feltéve, hogy
(i) ha az alapbejelentést egy Szerzıdı Állam hivatalához nyújtották be, vagy ha az alaplajstromozást
egy ilyen hivatal végezte, az a személy, akinek a nevében a bejelentést benyújtották, illetve akinek
nevére a lajstromozás fennáll, az említett Szerzıdı Állam állampolgára vagy lakosa, vagy ebben a
Szerzıdı Államban valóságos és mőködı ipari vagy kereskedelmi telephelye van,
(ii) ha az alapbejelentést egy Szerzıdı Szervezet hivatalához nyújtották be, vagy ha az
alaplajstromozást egy ilyen hivatal végezte, az a személy, akinek a nevében a bejelentést
benyújtották, illetve akinek a nevére a lajstromozás fennáll, az említett Szerzıdı Szervezet egyik
tagállamának állampolgára vagy lakosa, vagy ennek a Szerzıdı Szervezetnek a területén valóságos
és mőködı ipari vagy kereskedelmi telephelye van.
(2) A nemzetközi lajstromozási kérelmet (a továbbiakban nemzetközi bejelentés) a Nemzetközi
Irodához kell intézni azon hivatal útján, ahol az alapbejelentést benyújtották, illetve ahol az
alaplajstromozást végezték (a továbbiakban: származási hivatal), az esettıl függıen.
(3) A jelen Jegyzıkönyvben a "hivatalra" vagy "egy Szerzıdı Fél hivatalára" történı bármely
hivatkozás arra a hivatalra való hivatkozást jelenti, amelynek hatáskörébe tartozik valamely Szerzıdı
Fél részérıl a védjegyek lajstromozása, a "védjegy" kifejezés pedig mind áruvédjegyekre, mind
szolgáltatási védjegyekre vonatkozik.
(4) A jelen Jegyzıkönyv értelmében "egy Szerzıdı Fél területe", amennyiben a Szerzıdı Fél állam,
ennek az államnak a területét jelenti, ha pedig a Szerzıdı Fél kormányközi szervezet, azt a területet,
amelyre a kormányközi szervezetet létrehozó szerzıdés hatálya kiterjed.
3. Cikk
Nemzetközi bejelentés
(1) A jelen Jegyzıkönyv szerinti nemzetközi bejelentéseket a Végrehajtási Szabályzatban elıírt
nyomtatványon kell benyújtani. A származási hivatal igazolja, hogy a nemzetközi bejelentésben
feltüntetett adatok megegyeznek az igazolás idıpontjában az alapbejelentésben, illetve adott esetben
az alaplajstromozásban szereplı adatokkal. Az említett hivatal feltünteti továbbá
(i) alapbejelentés esetében e bejelentés keltét és számát,
(ii) alaplajstromozás esetében e lajstromozás keltét és számát, valamint az alaplajstromozást
eredményezı védjegybejelentés keltét és számát.
A származási hivatal feltünteti a nemzetközi bejelentés keltét is.
(2) A bejelentınek meg kell jelölnie az árukat vagy szolgáltatásokat, amelyekre vonatkozóan a
védjegy oltalmát igényli, valamint, ha lehetséges, az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás
céljából történı nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodásnak megfelelı osztályt
vagy osztályokat. Ha a bejelentı az osztályozást nem jelöli meg, az árukat, illetve a szolgáltatásokat a
Nemzetközi Iroda sorolja be az említett osztályozás megfelelı osztályaiba. A bejelentı által megadott
osztályjelzetet a Nemzetközi Iroda a származási hivatallal együttesen ellenırzi. Ha az említett hivatal
és a Nemzetközi Iroda véleménye eltér, az utóbbi álláspontja az irányadó.
(3) Ha a bejelentı a védjegy színét megkülönböztetı elemként igényli,
(i) erre vonatkozó nyilatkozatot kell tennie és nemzetközi bejelentésével együtt az igényelt színt vagy
színösszetételt meghatározó közlést kell benyújtania,
(ii) nemzetközi bejelentéséhez mellékelnie kell az említett védjegy színes példányait, amelyeket a
Nemzetközi Iroda értesítéseihez csatol; e példányok számát a Végrehajtási Szabályzat határozza
meg.
(4) A Nemzetközi Iroda a 2. Cikk szerint bejelentett védjegyet haladéktalanul lajstromozza. A
nemzetközi lajstromozás kelte az a nap, amikor a származási hivatal kézhez kapta a nemzetközi
bejelentést, feltéve, hogy a Nemzetközi Iroda az azt követı két hónapon belül a nemzetközi
bejelentést megkapja. Ha a nemzetközi bejelentés e határidın belül nem érkezik meg, a nemzetközi
lajstromozás kelte az a nap, amikor a Nemzetközi Iroda a nemzetközi bejelentést kézhez kapja. A
Nemzetközi Iroda a nemzetközi lajstromozásról az érdekelt hivatalokat haladéktalanul értesíti. A
Nemzetközi Lajstromba bejegyzett védjegyeket a Nemzetközi Iroda által kiadott idıszaki lapban teszik
közzé, a nemzetközi bejelentésben megadott adatok alapján.
(5) A Nemzetközi Lajstromba bejegyzett védjegyek nyilvánosságra hozatala céljából valamennyi
hivatal az említett kiadványból bizonyos számú ingyenes és bizonyos számú csökkentett árú példányt
kap a Nemzetközi Irodától, a 10. Cikkben említett Közgyőlés (a továbbiakban: Közgyőlés) által
meghatározott feltételek mellett. Ezt a nyilvánosságra hozatalt valamennyi Szerzıdı Fél számára
teljesen kielégítınek kell tekinteni, és a nemzetközi lajstromozás jogosultjától egyéb nyilvánosságra
hozatal nem követelhetı.
3bis Cikk
Területi hatály
A nemzetközi lajstromozásból eredı oltalom bármely Szerzıdı Félre csak a nemzetközi bejelentést
benyújtó személy, illetve a nemzetközi lajstromozás jogosultjának kérésére terjed ki. Ilyen kérés nem
tehetı azonban azon Szerzıdı Fél vonatkozásában, amelynek hivatala a származási hivatal.
3ter Cikk
A "területi kiterjesztés" iránti kérelem
(1) A nemzetközi lajstromozásból eredı oltalom valamely Szerzıdı Fél területére való kiterjesztése
iránti kérelem a nemzetközi bejelentésben külön megemlítendı.
(2) Területi kiterjesztés iránti kérelem a nemzetközi lajstromozást követıen is tehetı. A kérelmet a
Végrehajtási Szabályzatban elıírt nyomtatványon kell benyújtani. Ezt a Nemzetközi Iroda azonnal
bejegyzi, és az ilyen bejegyzést késedelem nélkül közli az érdekelt hivatallal vagy hivatalokkal. A
bejegyzést a Nemzetközi Iroda által kiadott idıszaki lapban közzéteszik. Az oltalom területi
kiterjesztése a Nemzetközi Lajstromba történt bejegyzés napjával lép hatályba, és a vonatkozó
nemzetközi lajstromozás lejártával szőnik meg.
4. Cikk
A nemzetközi lajstromozás hatálya
(1) a) A 3. és a 3ter Cikk rendelkezései szerint eszközölt lajstromozás, illetve bejegyzés napjától
kezdıdıen a védjegyet valamennyi érintett Szerzıdı Fél területén ugyanaz az oltalom illeti meg,
mintha a védjegyet e Szerzıdı Fél hivatalánál közvetlenül jelentették volna be. Amennyiben a
Nemzetközi Irodával nem közölnek elutasítást az 5. Cikk (1)-(2) bekezdésének megfelelıen, vagy ha
az említett cikk szerint közölt elutasítást utólag visszavonják, a védjegyet az érintett Szerzıdı Fél
területén az említett naptól kezdve ugyanaz az oltalom illeti meg, mintha a védjegyet e Szerzıdı Fél
hivatalánál lajstromozták volna.
b) Az áruk és szolgáltatások 3. Cikkben említett osztályozása a védjegyoltalom terjedelmének
megállapítása tekintetében a Szerzıdı Feleket nem kötelezi.
(2) Valamennyi nemzetközi lajstromozást megilleti az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós
Egyezmény 4. Cikke szerinti elsıbbségi jog az e cikk D) pontjában elıírt alakiságok betartásának
kötelezettsége nélkül.
4bis Cikk
Nemzeti vagy regionális lajstromozás helyettesítése nemzetközi lajstromozással
(1) Ha egy védjegyet, amely valamely Szerzıdı Fél hivatalánál nemzeti vagy regionális lajstromozás
tárgyát képezi, nemzetközileg is lajstromoznak, és mindkét lajstromozás ugyanazon személy nevére
történt, a nemzetközi lajstromozás a nemzeti vagy regionális lajstromozás helyébe lép, az utóbbi
révén szerzett jogok sérelme nélkül, feltéve, hogy
(i) a nemzetközi lajstromozásból eredı oltalom kiterjed az említett Szerzıdı Félre, a 3ter Cikk (1),
illetve (2) bekezdése szerint,
(ii) a nemzeti vagy regionális lajstromban felsorolt valamennyi árut és szolgáltatást feltüntetik a
Nemzetközi Lajstromban is az említett Szerzıdı Fél vonatkozásában,
(iii) az ilyen kiterjesztés a nemzeti vagy regionális lajstromozás napja után lép hatályba.
(2) Az (1) bekezdésben említett hivatal, kérelemre, köteles a nemzetközi lajstromozást saját
lajstromába bejegyezni.
5. Cikk
A nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítása vagy érvénytelenítése egyes Szerzıdı Felek
tekintetében
(1) Bármely Szerzıdı Fél hivatala, amellyel a Nemzetközi Iroda a 3ter Cikk (1) vagy (2) bekezdése
értelmében egy nemzetközi lajstromozásból eredı oltalomnak erre a Szerzıdı Félre történı
kiterjesztését közli - ha a megfelelı jogszabályok erre felhatalmazást adnak -, jogosult elutasításról
szóló értesítésben kijelenteni, hogy területén a kiterjesztés tárgyát képezı védjegy nem részesíthetı
oltalomban. Bármely elutasítás csak olyan indokokon alapulhat, melyek az ipari tulajdon oltalmára
létesült Párizsi Uniós Egyezmény értelmében az elutasítást közlı hivatalnál közvetlenül bejelentett
védjegyek esetében is érvényesíthetık. Az oltalmat azonban még részlegesen sem lehet csupán azon
oknál fogva megtagadni, hogy az alkalmazandó jogszabályok a lajstromozást csak korlátolt számú
osztály vagy áru, illetve szolgáltatás tekintetében engedik meg.
(2) a) Bármely hivatal, amely ezt a jogot gyakorolni kívánja, köteles az elutasítást a Nemzetközi
Irodával közölni, az összes indok megjelölése mellett, a hivatalra alkalmazandó jogszabályokban
megszabott határidın belül, de legkésıbb - a b)-c) pontok fenntartásával - egy éven belül attól a
naptól számítva, amelyen a Nemzetközi Iroda az (1) bekezdésben említett kiterjesztést ezzel a
hivatallal közli.
b) Az a) pont ellenére bármely Szerzıdı Fél nyilatkozhat úgy, hogy a jelen Jegyzıkönyv szerinti
nemzetközi lajstromozásokra az a) pontban említett egyéves határidıt 18 hónap helyettesíti.
c) Az ilyen nyilatkozatban az is kiköthetı, hogy ha az oltalom elutasítása az oltalom engedélyezése
elleni felszólaláson alapulhat, az ilyen elutasítást az említett Szerzıdı Fél hivatala a 18 hónapos
határidı lejárata után közölheti a Nemzetközi Irodával. Az említett hivatal bármely nemzetközi
lajstromozás tekintetében az oltalom elutasítását a 18 hónapos határidı lejárata után közölheti, de
csak akkor, ha
(i) a 18 hónapos határidın belül tájékoztatta a Nemzetközi Irodát, hogy a 18 hónapos határidı
lejárata után felszólalások nyújthatók be, és
(ii) a felszólaláson alapuló elutasítást legkésıbb a felszólalási határidı kezdetétıl számított 7
hónapon belül közlik; ha a felszólalási határidı ezen a hét hónapon belül lejár, a közlést a felszólalási
határidı lejáratától számított egy hónapon belül meg kell tenni.
d) A b) vagy c) pont szerinti nyilatkozatok a 14. Cikk (2) bekezdésében említett okmányokban
tehetık meg; a nyilatkozat attól a naptól érvényes, amelyen a jelen Jegyzıkönyv hatályba lép a
nyilatkozatot tevı állam vagy kormányközi szervezet vonatkozásában. Ilyen nyilatkozat utólag is
tehetı, ebben az esetben a nyilatkozat három hónappal azután lép hatályba, ahogy a Szervezet
Fıigazgatója (a továbbiakban: Fıigazgató) azt kézhez kapta, vagy a nyilatkozatban megjelölt bármely
más késıbbi idıpontban, azon nemzetközi lajstromozások tekintetében, amelyek kelte megegyezik a
nyilatkozat hatálybalépésének idıpontjával, vagy késıbbi annál.
e) A jelen Jegyzıkönyv hatálybalépésétıl számított 10 év elteltével a Közgyőlés megvizsgálja az a)-
d) pontokban rögzített rendszer mőködését. Ezt követıen az említett pontok rendelkezései a
Közgyőlés egyhangú határozata révén módosíthatók.
(3) A Nemzetközi Iroda haladéktalanul megküldi az elutasító értesítés egy példányát a nemzetközi
lajstromozás jogosultjának. Az említett jogosult ugyanazokkal a jogorvoslatokkal élhet, mintha a
védjegyet közvetlenül jelentette volna be annál a hivatalnál, amely az elutasítást közölte. Ha a
Nemzetközi Iroda a (2) bekezdés c) pontjának (i) alpontja szerint tájékoztatást kap, haladéktalanul
továbbítja azt a nemzetközi lajstromozás jogosultjának.
(4) A Nemzetközi Iroda a védjegy elutasításának indokait közli bármely érdekelt féllel, aki az Irodától
ezt kéri.
(5) Az a hivatal, amely egy adott nemzetközi lajstromozásra vonatkozóan nem közölt a Nemzetközi
Irodával sem ideiglenes, sem végleges elutasítást az (1)-(2) bekezdés szerint, e nemzetközi
lajstromozás tekintetében elveszíti az (1) bekezdés szerinti jog érvényesítésének lehetıségét.
(6) Valamely Szerzıdı Fél illetékes hatósága a nemzetközi lajstromozás érvénytelenítését e
Szerzıdı Fél területén csak akkor mondhatja ki, ha a nemzetközi lajstromozás jogosultjának módot
adott arra, hogy jogait kellı idıben érvényesíthese. Az érvénytelenítést a Nemzetközi Irodával közölni
kell.
5bis Cikk
A védjegy bizonyos alkotóelemeinek jogos használatát igazoló okiratok
A védjegy bizonyos alkotóelemeinek mint a címerek, címerpajzsok, arcképek, kitüntetések, címek,
kereskedelmi nevek vagy a bejelentıtıl eltérı személy neve és más hasonló felirat jogos használatát
igazoló és a Szerzıdı Felek hivatalai által esetleg megkívánt okiratokkal kapcsolatban csak a
származási hivatal hitelesítése vagy igazolása követelhetı meg.
5ter Cikk
Másolatok a nemzetközi lajstrombejegyzésekrıl; korábbi jogok kutatása; nemzetközi lajstromkivonatok
(1) A Nemzetközi Iroda, kérelemre, valamely meghatározott védjegynek a lajstromban bejegyzett
adatairól a Végrehajtási Szabályzatban megszabott díj ellenében bárkinek másolatot ad.
(2) A Nemzetközi Iroda díj ellenében a nemzetközi lajstromozások tárgyát képezı védjegyek között
korábbi jogokra vonatkozó kutatást végezhet.
(3) A Szerzıdı Felek valamelyikénél való felhasználás végett kért nemzetközi lajstromkivonatokat
nem kell hitelesíttetni.
6. Cikk
A nemzetközi lajstromozás érvényességének idıtartama; a nemzetközi lajstromozás függısége és
függetlensége
(1) A Nemzetközi Irodánál foganatosított védjegylajstromozás hatálya tíz évre szól és a 7. Cikkben
megszabott feltételekkel megújítható.
(2) A nemzetközi lajstromozástól számított öt év elteltével a nemzetközi lajstromozás függetlenné
válik az alapbejelentéstıl vagy az abból származó lajstromozástól, illetıleg az alaplajstromozástól, a
következı rendelkezések fenntartásával.
(3) A nemzetközi lajstromozásból származó oltalom, akár átruházták a védjegyet, akár nem, nem
érvényesíthetı, ha a nemzetközi lajstromozás napjától számított öt éven belül az alapbejelentést vagy
az abból származó lajstromozást, illetıleg az alaplajstromozást visszavonták, lejárt, lemondtak róla,
vagy elutasításra, megvonásra, törlésre vagy érvénytelenítésre vonatkozó jogerıs határozat tárgyát
képezte, a nemzetközi lajstromozásban felsorolt áruk és szolgáltatások egészét vagy egy részét
illetıen. Ugyanez érvényes, ha
(i) az alapbejelentés hatályát elutasító határozat elleni fellebbezés,
(ii) az alapbejelentés visszavonására vagy az alapbejelentésbıl származó lajstromozás, illetıleg az
alaplajstromozás megvonására, törlésére vagy érvénytelenítésére irányuló kereset, vagy
(iii) az alapbejelentés elleni felszólalás
az alapbejelentés, az abból származó lajstromozás, illetıleg az alaplajstromozás elutasítására,
megvonására, törlésére vagy érvénytelenítésére vonatkozó, vagy a visszavonást elrendelı jogerıs
határozatot eredményez az ötéves idıszak eltelte után, amennyiben a kérdéses fellebbezést,
keresetet vagy felszólalást ezen az idıszakon belül indították meg. Ugyanez a helyzet, ha az
alapbejelentést visszavonják, vagy ha az alapbejelentésbıl származó lajstromozásról, illetıleg az
alaplajstromozásról lemondanak az ötéves idıszak eltelte után, feltéve, hogy a visszavonás vagy
lemondás idıpontjában az említett bejelentés vagy lajstromozás az (i), (ii) vagy (iii) alpontban
hivatkozott eljárás tárgyát képezi, és az ilyen eljárás az említett idıszak letelte elıtt indult meg.
(4) A származási hivatal a Végrehajtási Szabályzatban elıírtaknak megfelelıen értesíti a Nemzetközi
Irodát a (3) bekezdéssel összhangban álló tényekrıl és határozatokról, a Nemzetközi Iroda pedig
tájékoztatja az érdekelt feleket és foganatosítja a megfelelı közzétételeket a Végrehajtási
Szabályzatban elıírtak szerint. Adott esetben a származási hivatalnak a nemzetközi lajstromozás
megfelelı mértékő törlését kell kérnie a Nemzetközi Irodától, és a Nemzetközi Iroda ennek
megfelelıen jár el.
7. Cikk
A nemzetközi lajstromozás megújítása
(1) A nemzetközi lajstromozások az elızı oltalmi idıszak lejártától számított újabb tízéves
idıtartamra egyszerően megújíthatók az alapdíj és a 8. Cikk (7) bekezdésétıl függıen, a 8. Cikk (2)
bekezdésében elıírt pótdíjak és díjkiegészítések befizetésével.
(2) A megújítás a nemzetközi lajstromozás végsı állapotához képest semmiféle módosítást nem
tartalmazhat.
(3) A Nemzetközi Iroda az oltalmi idı lejárta elıtt hat hónappal nem hivatalos értesítéssel felhívja a
nemzetközi lajstromozás jogosultja és adott esetben képviselıje figyelmét a lejárat pontos napjára.
(4) A Végrehajtási Szabályzatban megállapított pótdíj ellenében a nemzetközi lajstromozás
megújítására hat hónapos türelmi idıt kell engedélyezni.
8. Cikk
Nemzetközi bejelentési és lajstromozási díjak
(1) A származási hivatal jogosult belátása szerint díjat megállapítani és azt a bejelentıtıl vagy a
nemzetközi lajstromozás jogosultjától a nemzetközi bejelentés benyújtásakor vagy a nemzetközi
lajstromozás megújításakor saját javára beszedni.
(2) A Nemzetközi Irodánál történı védjegylajstromozásért elızetesen nemzetközi díjat kell fizetni,
amely, a (7) bekezdés a) pontja rendelkezéseinek fenntartásával, a következıket tartalmazza:
(i) alapdíj,
(ii) minden további osztály után pótdíj, ha az áruk vagy szolgáltatások, amelyekre a védjegyet
bejelentik, a nemzetközi osztályozás szerint háromnál több osztályba tartoznak,
(iii) díjkiegészítés a 3ter Cikk szerinti minden egyes oltalomkiterjesztési kérelemért.
(3) A (2) bekezdés (ii) alpontjában meghatározott pótdíj azonban a Végrehajtási Szabályzatban
megállapított határidın belül is megfizethetı - anélkül, hogy ez a nemzetközi lajstromozás napját
érintené -, ha az áruk, illetıleg szolgáltatások osztályainak számát a Nemzetközi Iroda állapította meg,
vagy kifogásolta. Ha az említett határidı lejártáig sem a pótdíj nem folyt be, sem a bejelentı nem
korlátozta szükséges mértékben az áruk, illetve szolgáltatások jegyzékét, a nemzetközi bejelentést
visszavontnak kell tekinteni.
(4) A nemzetközi lajstromozás különféle bevételeibıl befolyó évi jövedelmet - a (2) bekezdés (ii)-(iii)
alpontjában említett díjakból származó bevételek kivételével - a Nemzetközi Iroda a Szerzıdı Felek
között a jelen Jegyzıkönyv alkalmazásából adódó költségek és ráfordítások levonását követıen
egyenlıen osztja el.
(5) A (2) bekezdés (ii) alpontjában említett pótdíjakból származó összegeket minden év végén fel kell
osztani az érdekelt Szerzıdı Felek között, mégpedig azoknak a védjegyeknek a számával arányosan,
amelyekre az elızı évben az egyes országokban oltalmat kértek. A vizsgálatot végzı országok
tekintetében a védjegyek számát a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott szorzószámmal kell
módosítani.
(6) A (2) bekezdés (iii) alpontjában említett díjkiegészítésbıl befolyó összegeket az (5) bekezdés
szabályai szerint kell felosztani.
(7) a) Bármely Szerzıdı Fél kijelentheti, hogy minden nemzetközi lajstromozás tekintetében,
amelyben a 3ter Cikk szerint megemlítik, valamint egy ilyen nemzetközi lajstromozás megújítása
tekintetében a pótdíjakból és díjkiegészítésekbıl származó jövedelemrész helyett díjat kíván kapni (a
továbbiakban: egyedi díj), melynek összegét a nyilatkozatban meg kell jelölni, és amely késıbbi
nyilatkozatokkal módosítható, de nem lehet több annál az összegnél, mint amelyet a nemzetközi
eljárásból származó megtakarítások levonása után az említett Szerzıdı Fél hivatala egy bejelentıtıl
a védjegynek az említett hivatalnál tíz évre szóló lajstromozásáért, vagy a lajstromozás jogosultjától a
tíz évre szóló megújításért kapna. Amennyiben ilyen egyedi díj fizetendı,
(i) nem kell fizetni a (2) bekezdés (ii) alpontja szerinti pótdíjat, ha csak olyan Szerzıdı Feleket
említettek meg a 3ter Cikknek megfelelıen, amelyek a jelen bekezdés szerint nyilatkozatot tettek,
(ii) nem kell fizetni a (2) bekezdés (iii) alpontja szerinti díjkiegészítést olyan Szerzıdı Fél
tekintetében, amely a jelen bekezdés szerinti nyilatkozatot tette.
b) Az a) pont szerinti nyilatkozat a 14. Cikk (2) bekezdésében említett okmányokban tehetı meg, és a
nyilatkozat hatálybalépésének napja az a nap, amikor a jelen Jegyzıkönyv a nyilatkozatot tevı állam
vagy kormányközi szervezet tekintetében hatályba lép. Ilyen nyilatkozat utólag is tehetı, ebben az
esetben a nyilatkozat három hónappal azután lép hatályba, ahogy a Fıigazgató azt kézhez kapta,
vagy bármely késıbbi, a nyilatkozatban megjelölt napon az olyan nemzetközi lajstromozások
vonatkozásában, melyek kelte a nyilatkozat hatálybalépésének napjával azonos, vagy annál késıbbi.
9. Cikk
A nemzetközi lajstromozás jogosultjának változására vonatkozó bejegyzés
Azon személy kérésére, akinek a nevére a nemzetközi lajstromozás történik, vagy az érdekelt hivatal
hivatalból tett kérésére, vagy érdekelt személy kérésére a Nemzetközi Iroda a lajstromozás
jogosultjára vonatkozó minden változást bejegyez a Nemzetközi Lajstromba, valamennyi vagy egyes
Szerzıdı Felek tekintetében, melyek területén az említett lajstromozás hatályos a lajstromozásban
felsorolt áruk vagy szolgáltatások egészére vagy egy részére nézve, feltéve, hogy az új jogosult olyan
személy, aki a 2. Cikk (1) bekezdése szerint nemzetközi bejelentést tehet.
9bis Cikk
A nemzetközi lajstromozásra vonatkozó bizonyos tények bejegyzése
A Nemzetközi Iroda a Nemzetközi Lajstromba bejegyzi
(i) a nemzetközi lajstromozás jogosultja nevének vagy címének változását,
(ii) képviselı megbízását a nemzetközi lajstromozás jogosultja által, és minden egyéb, a képviselıre
vonatkozó adatot,
(iii) a nemzetközi lajstromozásban felsorolt áruk vagy szolgáltatások bármiféle korlátozását, az
összes vagy néhány Szerzıdı Félre vonatkozóan,
(iv) a nemzetközi lajstromozást érintı bármely lemondást, törlést, megsemmisítést, az összes vagy
néhány Szerzıdı Félre vonatkozóan,
(v) a nemzetközi lajstromozás tárgyát képezı védjegyhez főzıdı jogokat érintı, a Végrehajtási
Szabályzatban meghatározott bármely egyéb tényt.
9ter Cikk
Egyes bejegyzések díjai
A 9. vagy 9bis Cikkek szerinti bármely bejegyzésért díj számítható fel.
9quater Cikk
Több Szerzıdı Állam közös hivatala
(1) Ha több Szerzıdı Állam nemzeti védjegytörvényeinek egységesítésében állapodik meg, a
Fıigazgatóval közölhetik, hogy
(i) az illetı országok nemzeti hivatalai helyébe közös hivatal lép, és
(ii) területeik egésze egyetlen államnak tekintendı a jelen cikket megelızı valamennyi rendelkezés
vagy egyes rendelkezések, valamint a 9quinquies és 9sexies Cikkek rendelkezései alkalmazása
szempontjából.
(2) Ez a közlés annak az értesítésnek a napját követı három hónap elteltével lép hatályba, amelyben
a Fıigazgató errıl a többi Szerzıdı Felet tájékoztatta.
9 quinquies Cikk
A nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti vagy regionális bejelentéssé
Ha egy nemzetközi lajstromozást a származási hivatal kérésére a 6. Cikk (4) bekezdése szerint
törölnek a lajstromban felsorolt valamennyi árura vagy szolgáltatásra, vagy azok egy részére
vonatkozóan, és az a személy, aki a nemzetközi lajstromozás jogosultja volt, ugyanarra a védjegyre
vonatkozó lajstromozási kérelmet nyújt be valamelyik Szerzıdı Fél hivatalához, melynek területén a
nemzetközi lajstromozás hatályos volt, a bejelentést úgy kell tekinteni, mintha a nemzetközi
lajstromozás 3. Cikk (4) bekezdésében meghatározott napján vagy a 3ter Cikk (2) bekezdése szerinti
területi kiterjesztés bejegyzése napján nyújtották volna be, és - amennyiben a nemzetközi
lajstromozás elsıbbséget élvezett - megilleti ugyanaz az elsıbbség, feltéve, hogy
(i) az ilyen bejelentést a nemzetközi lajstromozás törlése napjától számított három hónapon belül
benyújtják,
(ii) a bejelentésben felsorolt árukat és szolgáltatásokat ténylegesen fedi a nemzetközi
lajstromozásban az érdekelt Szerzıdı Fél vonatkozásában szereplı áruk és szolgáltatások jegyzéke,
és
(iii) az ilyen bejelentés megfelel az alkalmazandó jogszabályok elıírásainak, beleértve a díjakra
vonatkozó követelményeket is.
9sexies Cikk
A Madridi Megállapodás (Stockholm) fenntartása
(1) Ha a származási hivatal, egy adott nemzetközi bejelentés vagy egy adott nemzetközi
lajstromozás vonatkozásában olyan állam hivatala, amely tagja mind a jelen Jegyzıkönyvnek, mind a
Madridi Megállapodásnak (Stockholm), a jelen Jegyzıkönyv rendelkezései nem hatályosak azon
államok területén, amelyek ugyancsak részesei mind a jelen Jegyzıkönyvnek, mind a Madridi
Megállapodásnak (Stockholm).
(2) A Közgyőlés háromnegyedes többséggel hatályon kívül helyezheti az (1) bekezdést, vagy
korlátozhatja terjedelmét a jelen Jegyzıkönyv hatálybalépésétıl számított tíz év elteltét követıen, de
semmiképpen sem attól a naptól számított öt év letelte elıtt, amelyen a Madridi Megállapodás
(Stockholm) tagországainak többsége a jelen Jegyzıkönyv tagjává vált. Csak azok az államok
vehetnek részt a Közgyőlés szavazásán, amelyek tagjai mind az említett Megállapodásnak, mind a
jelen Jegyzıkönyvnek.
10. Cikk
Közgyőlés
(1) a) A Szerzıdı Felek ugyanannak a Közgyőlésnek a tagjai, amelynek a Madridi
Megállapodásban (Stockholm) részes országok is tagjai.
b) Minden egyes Szerzıdı Felet a Közgyőlésen egy-egy küldött képvisel, akit helyettes küldöttek,
tanácsadók és szakértık támogathatnak.
c) A küldöttségek költségeit a megbízó Szerzıdı Fél viseli, kivéve Szerzıdı felenként egy küldött
utazási költségeit és napidíját, amelyek az Uniót terhelik.
(2) A Közgyőlés a Madridi Megállapodásból (Stockholm) adódó feladatokon kívül
(i) foglalkozik minden olyan üggyel, amely a jelen Jegyzıkönyv alkalmazásával kapcsolatos,
(ii) útmutatást ad a Nemzetközi Irodának a jelen Jegyzıkönyvre vonatkozó felülvizsgálati
értekezletek elıkészítésére, megfelelıen figyelembe véve az Unió azon országainak észrevételeit,
amelyek nem részesei a jelen Jegyzıkönyvnek,
(iii) jóváhagyja és módosítja a Végrehajtási Szabályzatnak a jelen Jegyzıkönyv alkalmazására
vonatkozó rendelkezéseit,
(iv) ellátja a jelen Jegyzıkönyvbıl adódó egyéb feladatokat.
(3) a) A Közgyőlésen minden Szerzıdı Félnek egy szavazata van. A csak a Madridi
Megállapodásban (Stockholm) részes országokat érintı kérdésekben nincs szavazatuk azoknak a
Szerzıdı Feleknek, amelyek nem tagjai az említett Megállapodásnak, míg a csak a Szerzıdı Feleket
érintı kérdésekben csak ez utóbbiak szavazhatnak.
b) A Közgyőlés akkor határozatképes, ha az adott kérdésben szavazati joggal rendelkezı tagok fele
jelen van.
c) A b) pont rendelkezései ellenére a Közgyőlés akkor is hozhat határozatot, ha valamely ülésen az
adott kérdésben szavazati joggal rendelkezı tagoknak kevesebb, mint a fele, de legalább egyharmada
jelen van; ebben az esetben azonban a Közgyőlés határozatai, az ügyrendi határozatok kivételével,
csak a következı feltételek mellett érvényesek. A Nemzetközi Iroda közli a határozatot a Közgyőlésrıl
távol maradt, az említett kérdésben szavazati joggal rendelkezı tagokkal, és felkéri ıket, hogy a
közlést követı három hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e
határidı lejártakor az így szavazó vagy tartózkodó tagok száma legalább annyi, amennyi az ülésen a
határozatképességhez hiányzott, a határozat érvényessé válik, feltéve, hogy a kívánt többség
továbbra is fennáll.
d) Az 5. Cikk (2) bekezdésének e) pontja, a 9sexies Cikk, a 12. Cikk és a 13. Cikk (2) bekezdése
rendelkezéseinek fenntartásával, a Közgyőlés határozatait kétharmados szótöbbséggel hozza.
e) A tartózkodások nem tekinthetık szavazatnak.
f) Egy küldött a Közgyőlésnek csak egy tagját képviselheti, és csak annak nevében szavazhat.
(4) A Madridi Megállapodás (Stockholm) szerinti rendes és rendkívüli ülésszakokon kívül a
Fıigazgató a Közgyőlést rendkívüli ülésszakra hívhatja össze, ha a Közgyőlésnek az ülés
napirendjébe felveendı kérdésekben szavazattal rendelkezı tagjainak egynegyede ezt kívánja. Az
ilyen rendkívüli ülésszak napirendjét a Fıigazgató készíti elı.
11. Cikk
Nemzetközi Iroda
(1) A jelen Jegyzıkönyv szerinti nemzetközi lajstromozással kapcsolatos feladatokat, valamint a jelen
Jegyzıkönyvet érintı egyéb igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el.
(2) a) A Nemzetközi Iroda készíti elı a Közgyőlés útmutatásai szerint a jelen Jegyzıkönyv
felülvizsgálatával foglalkozó értekezleteket.
b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati értekezletek elıkészítésébe bevonhat kormányközi és
nemzetközi nem-kormányszervezeteket.
c) A Fıigazgató és az általa kijelölt tisztviselık szavazati jog nélkül részt vesznek a felülvizsgálati
értekezletek tanácskozásain.
(3) A Nemzetközi Iroda a jelen Jegyzıkönyvet érintı egyéb rábízott feladatokat is ellátja.
12. Cikk
Pénzügyek
A Szerzıdı Felek vonatkozásában az Unió pénzügyeit ugyanazok a rendelkezések szabályozzák,
mint amelyek a Madridi Megállapodás (Stockholm) 12. Cikkében szerepelnek, feltéve, hogy az említett
Megállapodás 8. Cikkére történı valamennyi utalás úgy tekintendı, mint a jelen Jegyzıkönyv 8.
Cikkére való utalás. Továbbá, az említett Megállapodás 12. Cikke (6) bekezdésének b) pontja céljából
a Szerzıdı Szervezetek, a Közgyőlés egyhangú ellenkezı határozata fenntartásával úgy tekintendık,
hogy az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény szerinti I. hozzájárulási osztályba
tartoznak.
13. Cikk
A Jegyzıkönyv egyes cikkeinek módosítása
(1) A 10., 11. 12. Cikk és e cikk módosítását bármely Szerzıdı Fél vagy a Fıigazgató
indítványozhatja. Az indítványt a Közgyőlés elé terjesztés elıtt legalább hat hónappal a Fıigazgató
közli a Szerzıdı Felekkel.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt cikkek bármilyen módosítását a Közgyőlés fogadja el. Az
elfogadáshoz a leadott szavazatok háromnegyede szükséges; a 10. Cikk és e bekezdés bármilyen
módosításához azonban a leadott szavazatok négyötödére van szükség.
(3) Az (1) bekezdésben említett cikkek bármilyen módosítása egy hónappal azután lép hatályba,
amikor a Fıigazgató azoknak az államoknak és kormányközi szervezeteknek háromnegyed részétıl,
amelyek a módosítás elfogadásának idıpontjában a Közgyőlés tagjai voltak és a módosításra
vonatkozóan szavazati joggal rendelkeztek, alkotmányos eljárásuknak megfelelı írásbeli elfogadó
nyilatkozatot kapott. Az említett cikkek így elfogadott módosítása minden államra és kormányközi
szervezetre kötelezı, amely a módosítás hatálybalépésekor Szerzıdı Fél, vagy késıbbi idıpontban
válik azzá.
14. Cikk
A Jegyzıkönyvhöz való csatlakozás módja; hatálybalépés
(1) a) Bármely állam, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény tagja,
csatlakozhat a jelen Jegyzıkönyvhöz.
b) Ezenkívül bármely kormányközi szervezet is csatlakozhat a jelen Jegyzıkönyvhöz, a következı
feltételek teljesítése mellett:
(i) a szervezet tagállamai közül legalább egy tagja az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós
Egyezménynek,
(ii) az említett szervezet rendelkezik a szervezet területén hatályos védjegyek lajstromozására
szolgáló regionális hivatallal, feltéve, hogy az ilyen hivatal nem tárgya a 9quater Cikk szerinti
értesítésnek.
(2) Az (1) bekezdésben említett valamennyi állam vagy szervezet aláírhatja a jelen Jegyzıkönyvet.
Az (1) bekezdésben említett valamennyi állam vagy szervezet, ha aláírta a jelen Jegyzıkönyvet,
letétbe helyezheti a jelen Jegyzıkönyvet megerısítı, elfogadó vagy jóváhagyó okmányát, vagy ha
nem írta alá, letétbe helyezheti a jelen Jegyzıkönyvre vonatkozó csatlakozási okmányát.
(3) A (2) bekezdésben említett okmányokat a Fıigazgatónál kell letétbe helyezni.
(4) a) A jelen Jegyzıkönyv négy megerısítı, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány
letétbe helyezése után három hónappal lép hatályba, feltéve, hogy legalább egy okmányt a Madridi
Megállapodás (Stockholm) egy tagállama helyezett letétbe, egy másikat pedig egy olyan állam, amely
nem tagja a Madridi Megállapodásnak (Stockholm), vagy egy, az (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott szervezet.
b) Az (1) bekezdésben említett többi állam vagy szervezet tekintetében a jelen Jegyzıkönyv azt a
napot követı három hónap után lép hatályba, amikor az érintett állam vagy szervezet megerısítését,
elfogadását, jóváhagyását vagy csatlakozását a Fıigazgató közölte.
(5) Az (1) bekezdésben említett bármely állam vagy szervezet a jelen Jegyzıkönyvre vonatkozó
megerısítı, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmánya letétbe helyezésekor kijelentheti,
hogy a jelen Jegyzıkönyv szerinti olyan nemzetközi lajstromozásból származó oltalom, amelyet
azelıtt végeztek, hogy az említett Jegyzıkönyv vonatkozásában hatályba lépett volna, nem
terjeszthetı ki rá.
15. Cikk
Felmondás
(1) A jelen Jegyzıkönyv idıbeli korlátozás nélkül marad hatályban.
(2) A jelen Jegyzıkönyvet a Fıigazgatóhoz küldött közléssel bármelyik Szerzıdı Fél felmondhatja.
(3) A felmondás azt a napot követı egy év múlva lép hatályba, amikor a Fıigazgató a közlést kézhez
vette.
(4) Az e cikkben szabályozott felmondási jogát egyik Szerzıdı Fél sem gyakorolhatja öt év eltelte
elıtt, attól a naptól számítva, amelyen a jelen Jegyzıkönyv ezen Szerzıdı Fél vonatkozásában
hatályba lépett.
(5) a) Ha egy védjegy a jelen Jegyzıkönyvet felmondó államban vagy kormányközi szervezetnél
érvényes nemzetközi lajstromozás tárgyát képezi a felmondás hatálybalépésének idıpontjában, az
említett lajstromozás jogosultja az említett állam vagy szervezet hivatalához ugyanarra a védjegyre
vonatkozó lajstromozási kérelmet nyújthat be, amelyet úgy tekintenek, mintha a nemzetközi
lajstromozásnak a 3. Cikk (4) bekezdése szerint megállapított napján vagy a területi kiterjesztésnek a
3ter Cikk (2) bekezdésében meghatározott bejegyzési napján nyújtották volna be, és - ha a
lajstromozás elsıbbséget élvezett - megilleti ugyanaz az elsıbbség, feltéve, hogy
(i) az említett kérelmet a felmondás hatálybalépésétıl számított két éven belül benyújtják,
(ii) a kérelemben felsorolt árukat és szolgáltatásokat ténylegesen fedi a nemzetközi lajstromozásban
a Jegyzıkönyvet felmondó állam vagy kormányközi szervezet vonatkozásában szereplı áruk és
szolgáltatások jegyzéke,
(iii) az említett kérelem megfelel az alkalmazandó jogszabályok követelményeinek, beleértve a
díjakra vonatkozókat is.
b) Az a) pont rendelkezéseit kell alkalmazni olyan védjegyek esetében is, amelyek a jelen
Jegyzıkönyvet felmondó államtól vagy kormányközi szervezettıl különbözı Szerzıdı Felek területén
érvényes nemzetközi lajstromozás tárgyai a felmondás hatálybalépésének idıpontjában, és amelyek
tulajdonosa a felmondás következtében már nem jogosult nemzetközi bejelentés benyújtására a 2.
Cikk (1) bekezdése szerint.
16. Cikk
Aláírás; nyelvek; a letéteményes feladatai
(1) a) A jelen Jegyzıkönyvet, mely francia, angol és spanyol nyelven készült, egyetlen példányban
kell aláírni, és a Fıigazgatónál kell letétbe helyezni, miután Madridban már nem írható alá. A szöveg
mindhárom nyelven egyaránt hiteles.
b) A Fıigazgató az érdekelt kormányok és szervezetek meghallgatása után gondoskodik az arab,
japán, kínai, német, olasz, orosz, portugál és a Közgyőlés által megjelölt más nyelvő hivatalos
fordításról.
(2) A jelen Jegyzıkönyvet Madridban, 1989. december 31-ig lehet aláírni.
(3) Az aláírt Jegyzıkönyvrıl a Fıigazgató a spanyol Kormány által hitelesített két-két példányt küld
azon államoknak és kormányközi szervezeteknek, amelyek a jelen Jegyzıkönyv tagjaivá válhatnak.
(4) A Fıigazgató bejegyezteti a jelen Jegyzıkönyvet az Egyesült Nemzetek Szervezete
Titkárságánál.
(5) A Fıigazgató minden államot és nemzetközi szervezetet, amelyek a jelen Jegyzıkönyv tagjai
vagy azzá válhatnak, értesít az aláírásokról, a megerısítı, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási
okmányok letétbe helyezésérıl, a jelen Jegyzıkönyv hatálybalépésérıl és minden módosításáról, a
felmondásra vonatkozó, valamint a jelen Jegyzıkönyv szerint tett minden közlésrıl."
3. § A Magyar Köztársaság a 2. § szerinti Jegyzıkönyvet megerısítı okirat letétbe helyezése
alkalmából a következı nyilatkozatot tette: "A Magyar Köztársaság területére nem terjeszthetı ki a
jelen Jegyzıkönyv szerinti olyan nemzetközi lajstromozásból származó oltalom, amelyet azelıtt
végeztek, hogy a Jegyzıkönyv a Magyar Köztársaság vonatkozásában hatályba lépett."
4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követı 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1997.
október 3-tól kell alkalmazni.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Jegyzıkönyvhöz kapcsolódó Végrehajtási
Szabályzatot rendeletben kihirdesse.
(3) Az Ügyintézési Utasítások magyar fordításának közrebocsátásáról a Magyar Szabadalmi Hivatal
elnöke gondoskodik.