1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
1
1999. évi LXXVI. törvény
a szerzői jogról
A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt
be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában;
egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles
közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad
információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles
körű, hatékony érvényesüléséről. Az Országgyűlés e szempontokra figyelemmel - összhangban
Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel és az
Európai Közösség jogszabályaival - a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
Bevezető rendelkezések
A szerzői jogi védelem tárgya
1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az
irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
b) a nyilvánosan tartott beszéd,
c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver)
akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája,
ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
f) a rádió- és a televíziójáték,
g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott
alkotás és annak terve,
i) a fotóművészeti alkotás,
j) a térképmű és más térképészeti alkotás,
k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti
együttes terve,
l) a műszaki létesítmény terve,
m) az iparművészeti alkotás és annak terve,
n) a jelmez, a díszlet és azok terve,
o) az ipari tervezőművészeti alkotás,
p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
2
(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti
jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől
vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
(4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi
eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az
ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.
(5) A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló
tényekre vagy napi hírekre.
(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem
lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
(7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti
a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.
(8) Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a
filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott
védelemben részesülnek.
A törvény hatálya
2. § Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben
meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt
nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.
3. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására,
megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel
összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben nem szabályozott
kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
A szerzői jog
4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).
(2) Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más
szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.
Közös művek
5. § (1) Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői
jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog
megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.
(2) Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész
tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt
alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű
valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.
Együttesen létrehozott művek
6. § (1) Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a
természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
3
illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és
amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.
(2) Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők
hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az
egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni.
Gyűjteményes mű
7. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása,
elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a
gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve
nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
(2) A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a
gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjainak
önálló jogait.
(3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi
elemeire.
Név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mű
8. § Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a
szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.
A szerzői jogok keletkezése, a szerzői jogok a vagyoni forgalomban
9. § (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a
vagyoni jogok - összessége.
(2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a
szerző nem mondhat le róluk.
(3) A vagyoni jogok - a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át,
másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.
(4) A vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet.
(5) A vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára
rendelkezhetnek.
(6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók,
illetve átszállnak. A jogszerző - a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése
hiányában - a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.
II. Fejezet
Személyhez fűződő jogok
A mű nyilvánosságra hozatala
10. § (1) A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
(2) A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző
hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
4
(3) A felhasználási szerződés alapján - ellenkező kikötés hiányában - megadottnak kell
tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás
céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.
(4) A szerző halála után fellelt művet - ha a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatot nem
tett vagy az ellenkezőjét másképp nem bizonyítják - úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt
nyilvánosságra hozatalra szánta.
11. § A szerző alapos okból, írásban visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott
engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja;
köteles azonban a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni. Ez nem érinti a munkáltató
jogát a mű felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni jogok átruházása esetén a
jogszerzőt az átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasználásban.
A név feltüntetése
12. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a
közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű
részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve
feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.
(2) Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is
fel kell tüntetni.
(3) A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra
hozni. A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása
esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.
(4) A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe.
A mű egységének védelme
13. § A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása
vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a
szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.
A személyhez fűződő jogok gyakorlása
14. § (1) A szerző halála után az e törvényben szabályozott személyhez fűződő jog megsértése
miatt a védelmi időn (31. §) belül az léphet fel, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi
hagyatékának gondozásával megbízott - ilyennek hiányában pedig vagy ha a megbízott nem
intézkedik, az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte.
(2) A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő
szervezet vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a
védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó
közleményen szerzőként feltüntessék.
15. § A szerző meghatározott személyhez fűződő jogainak védelmében a felhasználó is
felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult.
III. Fejezet
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
5
Vagyoni jogok
A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok
16. § (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy
valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen
felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése
hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
(2) A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.
(3) A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi
hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.
(4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély
fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz
kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal
mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a
díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.
(5) A törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás
illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna. A törvény
kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelkezés hiányában is csak
kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról.
(6) Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult
szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja
fel a művet.
(7) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját ,
illetve a közös jogkezelő szervezetet a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni.
17. § A mű felhasználásának minősül különösen:
a) a többszörözés (18-19. §),
b) a terjesztés (23. §),
c) a nyilvános előadás (24-25. §),
d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26-27. §),
e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz
történő továbbközvetítése (28. §),
f) az átdolgozás (29. §),
g) a kiállítás (69. §).
A többszörözés joga
18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt
adjon. Többszörözés:
a) a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár
véglegesen, akár időlegesen, valamint
b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.
(2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes
vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy
a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
6
formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi
formában való előállítása. Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített
alkotás kivitelezése és utánépítése is.
19. § (1) A zeneszerzők és a szövegírók a már nyilvánosságra hozott nem színpadi
zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek
hangfelvételen való újabb többszörözésére és példányonkénti terjesztésére vonatkozó jogukat
csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját
követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. Az engedélyre és az ennek fejében
fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői
jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a hangfelvétel-előállítóval.
(2) Az átdolgozási jogra és e jog gyakorlására az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem
alkalmazható.
20. § (1) A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján
a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón
forgalomba hozott művek szerzőit, előadó-művészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá
filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadó-művészi teljesítményeik, illetve filmjeik és
hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok
közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel
egyetértésben. A díj megállapításakor figyelembe kell venni, hogy az érintett művek, előadó-
művészi teljesítmények, valamint filmek és hangfelvételeik esetében alkalmaznak-e a szerzői jog,
illetve az ahhoz kapcsolódó jogok védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedést (95. §). A
díjat az üres kép- és hanghordozó gyártója, külföldi gyártás esetén pedig a jogszabály szerint vám
fizetésére kötelezett személy, vagy - vámfizetési kötelezettség hiányában - egyetemlegesen a
hordozót az országba behozó személy és az azt belföldön először forgalomba hozó személy
köteles az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző
szervezethez a vámkezelés befejezésétől, vámfizetési kötelezettség hiányában pedig a forgalomba
hozataltól vagy - ha ez a korábbi - a forgalomba hozatali céllal történő raktáron tartás
megkezdésétől számított nyolc napon belül megfizetni. A jogdíj megfizetéséért az adott hordozó
összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel.
(3) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki:
a) az export céljából történő forgalomba hozatalra, továbbá
b) a kizárólag olyan készülékhez (pl. stúdióberendezéshez, diktafonhoz) használható kép- és
hanghordozókra, amelyeket rendeltetésszerű felhasználás esetén nem használnak művek,
előadóművészi teljesítmények, illetve hangfelvételek másolatainak magáncélú készítésére.
(4) Hanghordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt
összegéből - ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem
állapodnak meg - negyvenöt százalék a zeneszerzőket és az írókat, harminc százalék az
előadóművészeket, huszonöt százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.
(5) Képhordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből
- ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg -
tizenhárom százalék a filmelőállítókat, huszonkét százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit,
négy százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit,
tizenhat százalék a filmírókat, húsz százalék a zeneszerzőket és a zeneszöveg-írókat, valamint
huszonöt százalék az előadóművészeket illeti meg.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
7
(6) Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet
a díjaknak azt a részét, amely az általa a felosztást illetően nem képviselt szerzőknek és szerzői
jogi jogosultaknak, az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak jár, a jogosultak közös
jogkezelő szervezeteinek utalja át.
(7) A jogosultak díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról
csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
21. § (1) Az olyan művek szerzőit, valamint az olyan műveket kiadókat, amelyeket
fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (a továbbiakban
együtt: reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel megfelelő díjazás illeti
meg. A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében
pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek, vagy - vámfizetési kötelezettség
hiányában - egyetemlegesen a készüléket az országba behozó személynek és az azt belföldön
először forgalomba hozó személynek kell a 20. § (2) bekezdésének harmadik mondatában
meghatározott határidőn belül megfizetnie. A jogdíj megfizetéséért az adott készülék összes
belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel. E díjon felül a reprográfiára szolgáló készüléket
ellenérték fejében üzemeltető is köteles díjat fizetni. Mindkét díjat a közös jogkezelő
szervezetnek kell befizetni.
(2) Azoknak a készülékeknek a felsorolását, amelyek reprográfiára szolgálnak, külön
jogszabály állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdésben említett díjat a közös jogkezelő szervezet állapítja meg. A díj
megállapításakor figyelembe kell venni különösen a készülék használati módját, teljesítményét,
az ellenérték fejében történő üzemeltetés esetében pedig a működés helyét is.
(4) Az (1) bekezdésben említett díj mértéke legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék gyártói
kibocsátási árának 2%-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében pedig legfeljebb a
jogszabály szerinti vám alapjának 2%-a.
(5) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki a készülék export céljából történő forgalomba
hozatalára.
(6) A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből negyven százalék a
kiadókat illeti meg. A fennmaradó hatvan százalékból a szakirodalmi, tudományos művek
szerzőit huszonöt, a többi irodalmi mű szerzőit huszonöt, a képzőművészeket és a
fotóművészeket tíz százalék illeti meg. A díjakat e felosztási arányok szerint a jogosultak közös
jogkezelő szervezeteinek kell átutalni.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott felosztási arányokat akkor kell alkalmazni, ha az érintett
közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezetek évente március 31-ig másként nem
állapodnak meg.
(8) A szerzők és a kiadók díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik,
díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
22. § (1) Aki a 20. §-ban meghatározott üres kép- vagy hanghordozót, vagy a 21. §-ban
meghatározott készüléket üzletszerűen gyárt, vámfizetési kötelezettség nélkül az országba behoz,
vagy az így behozott hordozót először belföldi forgalomba hozza, illetve, aki ilyen kép- vagy
hanghordozó vagy készülék behozatala miatt jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett, minden
naptári hónap tizedik napjáig, de legkésőbb a 20. § (2) bekezdésében meghatározott fizetési
határidőn belül köteles tájékoztatni a közös jogkezelő szervezetet a forgalomba hozott vagy
behozott mennyiségről, továbbá a hordozó vagy a készülék fajtájáról. A közös jogkezelő
szervezet további felvilágosítást kérhet a forgalomba hozatali adatokról és a beszerzési
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
8
forrásokról; a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltetőtől pedig a
megfelelő díj megállapításához szükséges adatok szolgáltatását kérheti.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott tájékoztatási, felvilágosítási és adatszolgáltatási
kötelezettség teljesítésének - akár részleges - elmulasztása esetén az egyébként járó díjazáson
felül, a közös jogkezelő szervezet többletköltségeinek fedezésére költségátalányt kell fizetni,
amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.
A terjesztés joga
23. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt
adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a
nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba
hozatalra való felkínálással.
(2) A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a
műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő
behozatalát. A terjesztés jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel előállott példányának
kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a birtokos tudja vagy neki az adott helyzetben
általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel állt elő.
(3) A terjesztés joga kiterjed a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő
haszonkölcsönbe adására is. A hangfelvételben foglalt művek szerzői e jogukat a 78. § (2)
bekezdésének megfelelően gyakorolhatják. A filmalkotások szerzői e jogukat szintén csak közös
jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó
összeg erejéig mondhatnak le.
(4) A bérbeadással történő terjesztés joga az építészet, az iparművészet és az ipari
tervezőművészet körében csak a tervekre vonatkozik.
(5) Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel
vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben
forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében - a
bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével - a továbbiakban nem
gyakorolható.
(6) Ha a szerző a filmalkotásra vagy a hangfelvételben foglalt műre vonatkozó bérbeadási jogát
a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta, vagy egyébként engedélyezte számára e jog
gyakorlását, a mű bérbeadással történő terjesztése ellenében továbbra is megfelelő díjazást
követelhet a film vagy a hangfelvétel előállítójától. E díjról a szerző nem mondhat le, díjigényét
azonban csak közös jogkezelő szervezet útján érvényesítheti.
(7)
23/A. § (1) A nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban haszonkölcsönzés útján
terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművek szerzőit a haszonkölcsönbe adásra
tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
(2) A díjat a közös jogkezelő szervezet az évenként megállapított jogdíjközleményében, a
kultúráért felelős miniszter (e § alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) által felügyelt
költségvetési fejezetben külön törvényi soron meghatározott összeg keretén belül állapítja meg.
(3) A szerzők díjigényüket csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról
csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott művek példányainak a díj megállapításához és
felosztásához szükséges azonosító adatairól és a haszonkölcsönzés céljára való kölcsönbeadásaik
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
9
számáról a könyvtárak a közös jogkezelő szervezet, valamint a miniszter számára évente, a
tárgyévet követő első naptári negyedév végéig adatot szolgáltatnak. A díj megállapításához és
felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett könyvtárak körét külön
jogszabály állapítja meg.
(5) A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani, a díj a tárgyévet követőnaptári év
november 1. napján esedékes.
A nyilvános előadás joga
24. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak
engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.
(2) Előadás különösen
a) a mű előadása közönség jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel, így például
a színpadi előadás, a hangverseny, a szavalóest, a felolvasás (élő előadás);
b) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a
filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű hangszóróval
való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése.
(3) Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más
helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek
gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.
25. § (1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra hozott
zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díj
mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös
kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a 87. § (3)
bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.
(2)
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a színpadra szánt irodalmi
művek és zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi
művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények)
előadására.
(4) Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben a tervezett felhasználást és a már megkezdett
felhasználás megváltoztatását a felhasználó köteles az (1) bekezdésben említett közös jogkezelő
szervezetnek előzetesen bejelenteni. Ez a szervezet a felhasználást a helyszínen ellenőrizheti.
(5) A személyes előadóművészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános előadás jogdíját - a
vendéglátó-ipari zeneszolgáltatás jogdíja kivételével - az előadástól számított három napon belül
kell megfizetni. Egyéb esetekben a díjfizetéssel legalább negyedéves időszakra - ennél rövidebb
idényjellegű üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes időtartamára - kell előzetesen jogot
szerezni a felhasználásra.
(6) Ha a felhasználó nem tesz eleget a (4) bekezdésben szabályozott bejelentési
kötelezettségének és ennek következtében a közös jogkezelő szervezet csak az ellenőrzés során
szerez tudomást a felhasználásról, a közös jogkezelő szervezet ellenőrzési költségeinek
fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a
fizetendő díj összegével egyezik meg.
A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
10
26. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és
hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára
hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más
hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.
(2) A mű sugárzásának minősül a műhold útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor a
nyilvánosság körében közvetlenül fogható. A műhold útján sugárzott műsor a nyilvánosság
körében közvetlenül foghatónak minősül, ha a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és
ellenőrzése alatt műsort hordozó jeleket juttatnak el a műholdhoz, majd onnan a Földre
megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Műhold
útján történő sugárzás esetén a felhasználás helye az Európai Gazdasági Térségnek kizárólag az a
tagállama, amelyből a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt a műsort
hordozó jeleket eljuttatják a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján
azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Arra a műhold útján történő sugárzásra,
amelynek felhasználási helye az előző szabály alapján az Európai Gazdasági Térségen kívüli
állam, a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó
szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok
összehangolásáról szóló 93/83/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontjában
foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Sugárzásnak minősül a kódolt sugárzás is, amely a nyilvánosság körében csak azt követően
fogható közvetlenül, hogy a műsort hordozó jeleket - az eredeti rádió- vagy televízió-szervezettel
kötött megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett eszközzel
(kódoldóval) - arra alkalmassá tették. Az ilyen felhasználásért az eredeti rádió- vagy televízió-
szervezet és a kódoldót alkalmazó, nyilvánossághoz közvetítő szervezet egyetemlegesen felel.
(4) A mű sugárzásának minősül az is, ha a sugárzott műsor jeleit a nyilvánossághoz közvetítő
szervezet kódolja és a mű zavartalan érzékelése a nyilvánosság tagjai számára csak az e
szervezettel kötött külön megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett
kódoldóval lehetséges.
(5) Kódolt a sugárzás, ha a műsort hordozó jeleket bármilyen módon átalakítják, hogy a
hozzáférést a nyilvánosság valamely szűkebb körére korlátozzák.
(6) Az ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítéshez a szerző külön engedélye szükséges. A
felvétel minden egyes felhasználásáért díjazás jár.
(7) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel vagy
módon történő közvetítésére a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni
kell.
(8) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét - másként, mint sugárzással vagy a (7)
bekezdésben szabályozott módon - a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt
adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más
eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság
tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
27. § (1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a színpadra szánt irodalmi
művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi
művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények)
felhasználása kivételével - a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának engedélyezésére és
az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel
kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval.
(2) Műhold útján történő sugárzás esetén az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
11
a) a műsort ugyanaz a rádió- vagy televízió-szervezet egyidejűleg földi sugárzás útján is
közvetíti a nyilvánossághoz, és
b) a szerző nem tett a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot.
(3) A zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve
keresztmetszeteik kivételével - a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek és
zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek tekintetében a 26. §-ban
szabályozott egyéb - az (1) és a (2) bekezdésben nem említett - felhasználások engedélyezésére
és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel
kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval,
kivéve, ha a szerző a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.
28. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a sugárzással nyilvánossághoz közvetített művét
sugárzással továbbközvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
(2) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a saját
műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő műsorában sugárzott, illetve
közvetített művének sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon - az eredetihez képest más
szervezet közbeiktatásával - a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan
továbbközvetítésére engedélyt adjon.
(3) A jogosultak a (2) bekezdésben meghatározott jogukat csak közös jogkezelés útján
gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig
mondhatnak le. A díjakat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös
kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel
egyetértésben. A továbbközvetítő szervezet a megállapított díjat az irodalmi és a zenei művekkel
kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek köteles befizetni.
(4) A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradó összegéből - ha az érintett közös
jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg - tizenhárom százalék
a filmgyártókat, tizenkilenc százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit, három százalék a
képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit, tizennégy százalék a
filmírókat, tizenöt és fél százalék a zeneszerzőket és zeneszöveg-írókat, huszonhat és fél százalék
az előadóművészeket, valamint kilenc százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.
(5) Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet
a díjakból az általa a felosztást illetően nem képviselt műtípusok szerzőinek és szerzői jogi
jogosultjainak, valamint az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak járó részt a
jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek utalja át.
(6) A magyar közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában
sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője
gondoskodik.
Az átdolgozás joga
29. § A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt
adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a
filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek
eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
12
30. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző
jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó
kötelessége.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján megszerzett vagyoni jogok a munkáltató
személyében bekövetkezett jogutódlás esetén átszállnak a munkáltató jogutódjára.
(3) A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt
ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.
(4) A szerző a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely e
törvény alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti.
(5) Ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a
nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül. A mű visszavonására irányuló szerzői
nyilatkozat (11. §) esetén a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni.
Ugyancsak mellőzni kell a szerző kérésére nevének feltüntetését akkor is, ha a művön a
munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat, de a változtatással a szerző nem ért
egyet.
(6) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos
jognyilatkozatokat írásba kell foglalni.
(7) A munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó
rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti
jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony
jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a művet.
A védelmi idő
31. § (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek
védelemben.
(2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében
az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.
(3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra
hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző
jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani.
(4) Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét
részenként kell számítani.
(5) Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év
első napjától számított hetven év.
(6) A filmalkotás védelmi idejét a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálát
követő év első napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként fel vannak-e
tüntetve: a film rendezője, a forgatókönyvíró, a dialógus szerzője és a kifejezetten a filmalkotás
céljára készült zene szerzője.
(7) Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát
követő év első napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától számított
hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet szerzői jogi
védelemben.
32. § A szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a védelmi
idő vagy a 31. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően jogszerűen
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
13
nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet. E védelem
időtartama az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított huszonöt év.
IV. Fejezet
A szabad felhasználás és a szerzői jog más korlátjai
Általános szabályok
33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye
nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény
rendelkezéseinek megfelelően.
(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban
megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és
indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség
követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
(3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.
(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a
felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző
iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló
törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek
megfelelően valósul meg.
A szabad felhasználás esetei
34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az
eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen
önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás
képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint
tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt
terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen.
Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.
(3) A (2) bekezdésben említett átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez
nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak
megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt
feltüntetik.
(4) A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az átdolgozott mű
felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges.
35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés
vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az
építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel
működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való
rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában
szabályozott esetekben sem többszörözhető.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
14
(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy
írógéppel másolható.
(3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a
műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra.
(4) Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.]
intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve
hangarchívum a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját
közvetve sem szolgálja, és
a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges,
b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás céljára
készül,
c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra
készül, vagy
d) külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi.
(5) Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás
céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz
szükséges példányszámban többszörözhetők.
(6) Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső - a felhasználásra irányuló műszaki
folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli -
időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye
a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy
b) a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett
felhasználását.
(7) Szabad felhasználás a saját műsorának sugárzásához jogszerűen felhasználható műről a
rádió- vagy televízió-szervezet által saját eszközeivel készített ideiglenes rögzítés. Ha a sugárzás
engedélyezésére kötött szerződés másként nem rendelkezik, e rögzítést a rögzítés elkészítésének
időpontjától számított három hónapon belül meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. E
rögzítések közül azonban azok a - külön törvényben meghatározott - rögzítések, amelyeknek
rendkívüli dokumentációs értéke van, közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve
hangarchívumban korlátlan ideig megőrizhetők.
(8) Az (1), a (4) és az (5), valamint a (7) bekezdésben szabályozott szabad felhasználási esetek
nem érintik a 20-22. §-okban foglaltak alkalmazását.
36. § (1) Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai
beszédek tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók.
Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez
lehetetlennek nem bizonyul. Az említett művek gyűjteményes kiadásához a szerző engedélye
szükséges.
(2) Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett
cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők, nyilvánossághoz
közvetíthetők - ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt [26. § (8) bek.] is -,
feltéve, hogy a szerző nem tett az ilyen felhasználást megtiltó nyilatkozatot. Ilyen felhasználás
esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni.
(3) Az audiovizuális médiaszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti,
iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon felhasználható. Ilyen
felhasználás esetén a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
15
(4) A díszlet és jelmez céljára készült műveknek az audiovizuális médiaszolgáltatásban való
felhasználásához a szerző engedélye és nevének feltüntetése szükséges.
(5) Eredeti műalkotások kiállítása vagy műkereskedő közreműködésével történő visszterhes
átruházása esetén a műalkotások szabadon többszörözhetők és terjeszthetők az esemény
reklámozása céljából, az esemény népszerűsítése által indokolt mértékben és körben, amennyiben
az egyéb jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál. Az eredeti
műalkotás és a műkereskedő fogalmának meghatározására a 70. § (2) és (3) bekezdését kell
alkalmazni.
37. § Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által
indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző
nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.
38. § (1) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem
szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő
esetekben:
a) színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy
jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe,
b) iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,
c) szociális és időskori gondozás keretében,
d) 1
e) vallási közösségek vallásos szertartásain és vallásos ünnepségein,
f) magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.
(1a) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, a
művek előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken.
(2) Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó (pl.
üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy pedig, ha az üzlethelyiséget
látogató vendégek vagy más fogyasztók szórakoztatását szolgálja. Jövedelemszerzésnek minősül
különösen a belépődíj szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés alatt történik. Díjazásnak minősül a
fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is.
(3)
(4) Zártkörű a gazdálkodó szervezetek, továbbá a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi
személyek által kizárólag tagjaik, tisztségviselőik, munkavállalóik részére rendezett összejövetel
is.
(5) A felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában a nyilvános szolgáltatásokat
nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmények, muzeális
intézmények, levéltárak, valamint közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok
gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe
állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a
nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők, és ennek érdekében - külön
jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel - a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon
közvetíthetők, ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is, feltéve, hogy az
ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
1 Hatályon kívül helyezte a 2013. évi CLIX. törvény 27. § a). Hatálytalan 2013. október 25-től.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
16
39. § Az országos szakkönyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják.
Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel működtetett
adatbázisra.
40. § A szabad felhasználás keretében többszörözött példányok - a könyvtárközi kölcsönzés és
a 36. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével - nem terjeszthetők a szerző engedélye nélkül.
41. § (1) A mű nem üzletszerű felhasználása a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az
kizárólag a fogyatékos személyek - fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő - igényeinek
kielégítését szolgálja, és nem haladja meg a cél által indokolt mértéket.
(2) Bírósági, továbbá közigazgatási vagy más hatósági eljárásban a mű bizonyítás céljára, a
célnak megfelelő módon és mértékben felhasználható.
(3) Az Országgyűlés törvényhozási feladata, valamint az ezzel összefüggő országgyűlési
képviseleti feladatkörhöz tartozó tevékenységek ellátása céljából a mű e célnak megfelelő módon
és mértékben szabadon felhasználható, ha a felhasználás a jövedelemszerzés vagy
jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
IV/A. Fejezet
Árva mű felhasználása
Általános szabályok
41/A. § (1) Egy mű vagy szomszédos jogi teljesítmény (a továbbiakban e fejezet
alkalmazásában: teljesítmény) akkor tekinthető árva műnek, ha jogosultja ismeretlen vagy
ismeretlen helyen tartózkodik és a felkutatására az adott helyzetben általában elvárható
gondossággal, jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatás nem vezetett eredményre.
(2) A jogosultkutatás során legalább az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes
szabályokról szóló kormányrendeletben – az érintett mű vagy teljesítmény típusa szerint –
meghatározott információforrásokat igénybe kell venni.
(3) A jogosultkutatást abban az országban kell elvégezni, amelyben a művet vagy teljesítményt
először kiadták vagy – kiadás hiányában – először sugározták.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően, a filmalkotással vagy más audiovizuális művel kapcsolatos
jogosultkutatást az előállító székhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban kell
elvégezni.
(5) A 41/F. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a jogosultkutatást Magyarország
területén kell elvégezni.
(6) Ha a jogosultkutatás során felmerül, hogy más országban is található lényeges információ a
jogosultról, a kutatást az ebben az országban rendelkezésre álló ilyen információforrást is igénybe
véve kell elvégezni.
(7) Ha egy műnek vagy teljesítménynek több jogosultja van, akik között van ismert és ismert
helyen tartózkodó jogosult, a felhasználáshoz e jogosult engedélye is szükséges.
(8) Az árva műnek tekintett mű vagy teljesítmény jogosultja – a saját jogai tekintetében –
bármikor megszüntetheti a mű vagy teljesítmény árva mű jogállását és a további felhasználást
illetően gyakorolhatja jogait.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
17
(9) Az e fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a felhasználás jogosítása
közös jogkezelésbe tartozik.
Árva mű felhasználásának engedélyezése
41/B. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kérelemre – a
felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett – engedélyt ad az árva
mű felhasználására. A felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, Magyarország területére
terjed ki, nem kizárólagos, nem átruházható, további felhasználási engedély adására és a mű
átdolgozására (29. §) nem jogosít.
(2) Az (1) bekezdésben említett díjat a jogosult személyének vagy tartózkodási helyének
ismertté válását követően kell megfizetni, ha a felhasználás jövedelemszerzés vagy
jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ha a felhasználás közvetve vagy közvetlenül
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját szolgálja, a díjat a Hivatalnál letétbe kell
helyezni. A díj letétbe helyezése a felhasználás megkezdésének feltétele.
(3) Ha a jogosult személye vagy tartózkodási helye a felhasználási engedély hatálya alatt
ismertté válik, a Hivatal a jogosult, illetve a felhasználó kérelmére a felhasználási engedélyt a
jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjával kezdődő hatállyal
visszavonja azzal, hogy a felhasználás a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté
válásának napján meglévő mértékig, az engedély alapján még hátralévő időtartamig, de
legfeljebb a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjától egy évig
folytatható.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra a
jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjáig komoly előkészületeket
tettek, azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek a jogosult személye vagy
tartózkodási helye ismertté válásakor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.
(5) A jogosult a felhasználási engedély hatályának megszűnésétől vagy a visszavonásáról szóló
határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig követelheti a felhasználótól az őt megillető díj,
illetve – a díj letétbe helyezése esetén – a Hivataltól az ott javára letétbe helyezett díj
megfizetését. Az öt év lejártát követően a Hivatal átutalja a díjat annak a közös jogkezelő
szervezetnek, amely az árva mű egyéb felhasználását jogosítja, ilyen szervezet hiányában pedig a
Nemzeti Kulturális Alapnak (a továbbiakban: NKA). Ha az árva mű egyéb felhasználásait több
közös jogkezelő szervezet jogosítja, ezek a díjból egyenlő arányban részesülnek. Az NKA a
hozzá átutalt jogdíjat a kulturális javak hozzáférhetővé tételére fordítja.
(6) Ha a jogosult a (3)−(5) bekezdés alapján a díj mértékét vitatja, ennek elbírálása – a szerzői
jogi perekre irányadó szabályok szerint – bírósági útra tartozik.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(8) Az árva művek felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos részletes szabályokat és a
(7) bekezdés szerinti díj mértékét kormányrendelet állapítja meg.
41/C. § (1) A Hivatalnak a 41/B. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek
azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos - hivatalból vagy kérelemre
történő - értesítésre vonatkoznak;
b) a Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján
vizsgálja;
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
18
c) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek
a határozat közzétételére, az ügygondnokra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó
rendelkezései;
d) a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti
eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti felhívás kibocsátásnak; a Hivatal
határozatát, valamint azokat a végzéseit, amelyekkel szemben a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye, a bíróság – a 41/D.
§-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül;
e) nincs helye közmeghallgatásnak;
f) az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak, elektronikus úton
írásban csak a 41/E. §-ban meghatározott esetekben van helye kapcsolattartásnak.
(2) A Hivatal által hozott határozat felülvizsgálatát az ügyész is kérheti; az eljárás
megindítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A Hivatal a
határozatát a Fővárosi Főügyészséggel is közli.
41/D. § (1) A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló
kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Hivatalnál kell benyújtani, amely
azt az ügy irataival együtt – a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül
továbbítja a bírósághoz.
(2) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot
tehet és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a
bírósághoz.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok
megfelelően irányadók.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem
tárgyában a bíróság határoz.
(5) A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló
törvény általános szabályait – az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás
sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – kell alkalmazni.
(6) Ha a Hivatal döntésének felülvizsgálatát a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a
felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kézbesítésétől
számított harminc napra ismételten megnyílik.
(7) A Hivatal döntésének felülvizsgálatára irányuló eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe
és kizárólagos illetékessége alá tartozik.
(8) A polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályaiban meghatározott eseteken
kívül az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt, aki
a) a Hivatal döntésének meghozatalában részt vett,
b) az a) pontban említett személynek a polgári perrendtartásról szóló törvény általános – a bírák
kizárására vonatkozó – szabályaiban megjelölt hozzátartozója.
(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is
alkalmazni kell.
(10) A bírósági eljárásban félként a kérelmező vesz részt.
(11) Ha a Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell
megindítani.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
19
(12) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére,
illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.
(13) Ha a Hivatal a (2) bekezdés vagy a 92/D. § (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatot tett,
az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.
(14) Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot,
azonban a felet – kérésére – meg kell hallgatnia.
(15) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a
tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti.
(16) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek.
(17) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz. A bíróság –
az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével – jogszabálysértés
megállapítása esetén a Hivatal döntését hatályon kívül helyezi és szükség esetén a Hivatalt új
eljárásra kötelezi.
(18) Ha a kérelem bírósághoz való továbbítását követően a Hivatal a döntését visszavonta, a
bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás
folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.
41/E. § (1) Az árva mű felhasználására vonatkozó engedély megadására és a felhasználási
engedély visszavonására irányuló kérelmet – a Hivatal által erre a célra rendszeresített
elektronikus űrlap használatával – elektronikus úton is be lehet nyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről a
Hivatal – az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben
meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a
kérelmezőnek.
(3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem
megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus úton
történő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(4) Elektronikus beküldés esetén az (1) bekezdésben meghatározott kérelem az elektronikus
érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmező részére történő elküldésével
tekintendő benyújtottnak, kivéve ha a Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét
állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
(5) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti értesítés
visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja
vissza, a Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.
Árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználása
41/F. § (1) A 38. § (5) bekezdésében meghatározott intézmény és a közszolgálati
médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett
intézmény) a gyűjteménye vagy archívuma részét képező árva művet a közérdekű feladata
teljesítése érdekében
a) a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhetővé teheti oly módon, hogy a nyilvánosság
tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg;
b) digitalizálás, az a) pont szerinti hozzáférhetővé tétel, indexelés, katalogizálás, megőrzés
vagy helyreállítás céljából szabadon többszörözheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az olyan
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
20
a) irodalmi művekre,
b) filmalkotásokra és más audiovizuális művekre,
c) hangfelvételekre, valamint
d) a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet által 2002. december 31-ig
előállított és az archívumában található hangfelvételekre, filmalkotásokra és más audiovizuális
művekre
kell alkalmazni, amelyeket először az Európai Gazdasági Térség területén adtak ki vagy –
kiadás hiányában – sugároztak.
(3) A kedvezményezett intézménynél a jogosult egyetértésével 2014. október 29. előtt
elhelyezett, a (2) bekezdés szerinti olyan árva művet, amelyet nem adtak ki és nem sugároztak, a
kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés alapján akkor használhatja fel, ha alapos okkal
feltehető, hogy az ellen a jogosult nem tiltakozna.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat a (2)−(3) bekezdésben felsorolt művekbe vagy
hangfelvételekbe foglalt vagy azok szerves részét képező művekre és teljesítményekre is
alkalmazni kell.
41/G. § (1) A kedvezményezett intézmény köteles nyilvántartást vezetni az általa elvégzett
jogosultkutatásról és a Hivatalnak elektronikus úton bejelenteni
a) a jogosultkutatás eredményét,
b) a felhasználással kapcsolatos adatokat,
c) az árva mű jogállásában bekövetkezett változást [41/A. § (8) bekezdés],
d) a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat.
(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat haladéktalanul továbbítja a Belső Piaci
Harmonizációs Hivatalnak az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető egységes online
nyilvántartásban történő rögzítés céljából.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban történő rögzítés a felhasználás
megkezdésének feltétele.
41/H. § (1) Az Európai Gazdasági Térség valamely más tagállamában az árva művek egyes
megengedett felhasználási módjairól szóló, 2012. október 25-i 2012/28/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban árva műnek tekintett mű vagy hangfelvétel
Magyarországon is árva műnek tekintendő. A 41/G. § (2) bekezdésében meghatározott
nyilvántartásban szereplő árva művet a kedvezményezett intézmény jogosultkutatás nélkül
felhasználhatja a 41/F. § szerint, feltéve hogy az saját gyűjteménye vagy archívuma részét képezi.
Ha a 41/G. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban szereplő árva műnek több
jogosultja van, a 41/A. § (7) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
(2) A kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés szerinti felhasználás esetén köteles a 41/G. §
(1) bekezdés b)−d) pontjában meghatározott információkat a Hivatalnak megküldeni.
41/I. § (1) Az árva mű jogosultjának a 41/A. § (8) bekezdése szerinti fellépése esetén a
kedvezményezett intézmény az érintett árva mű felhasználását a jogosult engedélye alapján
folytathatja.
(2) A jogosult a műve vagy teljesítménye 41/F. § szerinti felhasználása fejében megfelelő
díjazást követelhet.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
21
41/J. § A kedvezményezett intézmény a 41/F. § szerinti felhasználásokkal összefüggésben elért
bevételeit kizárólag az ilyen felhasználások megvalósításával felmerülő költségei fedezésére
fordíthatja.
41/K. § Az árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználásával kapcsolatos
részletes szabályokat és a 41/I. § (2) bekezdése szerinti megfelelő díjazás feltételeit
kormányrendelet állapítja meg.
V. Fejezet
A felhasználási szerződések
A felhasználási szerződések általános szabályai
42. § (1) Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a
felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2) A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási
szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más
jogszabály az eltérést nem tiltja.
(3) Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára
kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
43. § (1) A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot.
Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző
további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű
felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.
(2) A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem
kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem
kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.
(3) A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra
és a felhasználás meghatározott mértékére.
(4) Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási engedély
Magyarország területére terjed ki és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek
felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik.
(5) Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély
vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a
szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és
mértékre korlátozódik.
44. § (1) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amellyel a szerző meghatározatlan
számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt.
(2) A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási
engedély érvényesen nem adható. A felhasználásnak a szerződés megkötését követően kialakuló
módszere nem tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeretlen felhasználási módnak
pusztán azért, mert a korábban is ismert felhasználási mód megvalósítását hatékonyabban,
kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
22
45. § (1) A felhasználási szerződést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - írásba kell
foglalni.
(2) Nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban vagy folyóiratban történő
közzétételre kötött szerződés esetén.
(3) Ha a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon történő nyilvánossághoz közvetítést maga
a szerző gyakorolja, a felhasználási szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni, ha a műre a szerző
elektronikus úton kötött és rögzített szerződéssel enged további felhasználást.
46. § (1) A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak
akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző
kifejezetten megengedte.
(2) A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti
egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra.
(3) Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további
felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a
felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.
47. § (1) A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására.
(2) A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak
jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy
elektronikus adathordozóra másolja.
(3) A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot
arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba.
(4) A mű többszörözésére adott engedély - kétség esetén - kiterjed a többszörözött
műpéldányok terjesztésére is. Ez nem vonatkozik a műpéldányoknak az országba forgalomba
hozatal céljából történő behozatalára.
48. § A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási
szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő
lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést
követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai
közötti értékkülönbség.
49. § (1) A jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű elfogadásáról
a felhasználó a mű átadásától számított két hónapon belül köteles nyilatkozni. Ha a művet a
felhasználó kijavításra visszaadta, a határidő a kijavított mű átadásától számít. Ha a felhasználó
az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni.
(2) Ha a szerződés jövőben megalkotandó műre szól, a felhasználó jogosult az elkészült művet
indokolt esetben - megfelelő határidő tűzésével - a szerzőnek kijavítás végett ismételten is
visszaadni.
(3) Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja vagy határidőre nem végzi el, a
felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat.
(4) Ha a mű javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti
meg.
50. § Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy
nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani. Ha e
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
23
kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat
hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.
51. § (1) A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha
a) a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy -
ennek hiányában - az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy
b) a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának
megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.
(2) Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a
szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított
két év eltelte után gyakorolhatja.
(3) A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a
felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.
(4) Az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat le;
gyakorlását szerződéssel csak a szerződéskötést vagy - ha ez a későbbi - a mű átadását követő
legfeljebb ötéves időtartamra lehet kizárni.
(5) Felmondás helyett a szerző - a felhasználásért fizetendő díj arányos csökkentése mellett -
megszüntetheti az engedély kizárólagosságát.
52. § (1) Ha a felhasználási szerződést jövőben megalkotandó művekre úgy kötik meg, hogy a
jövőbeli műveket csak fajtájuk vagy jellegük szerint jelölik meg, a szerződés megkötésétől
számított öt év elteltével és azt követően újabb öt-öt év elteltével bármelyik fél hat hónapra
felmondhatja a szerződést.
(2) A szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogról előzetesen nem mondhat le.
53. § (1) Ha a szerző alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott
engedélyét vagy a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását ilyen okból
megtiltja, a felhasználási szerződést felmondhatja.
(2) A felmondási jog gyakorlásának feltétele, hogy a szerző adjon biztosítékot a nyilatkozat
időpontjáig felmerült kár megtérítésére.
(3) Ha a felhasználási szerződésnek az (1) bekezdésben szabályozott okból történő felmondását
követően a szerző ismét hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához vagy további
felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.
(4) Az előfelhasználási jogra az elővásárlási jogra irányadó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni.
54. § A felhasználási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő
elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor is,
ha a védelmi idő eltelt.
55. § (1) A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a
szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésre, valamint – a (2)-(3) bekezdésben foglalt
eltérésekkel – az előadóművészi teljesítmények felhasználására és az előadóművészi vagyoni
jogok átruházására vonatkozó szerződésre is.
(2) Ha a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy - ha erre nem kerül sor - a nyilvánossághoz
közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik év elteltével a hangfelvétel-előállító vagy
az ő engedélye alapján más személy nem kínálja fel a hangfelvétel többszörözött példányait
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
24
megfelelő mennyiségben forgalomba hozatalra, vagy nem teszi a hangfelvételt vezeték útján
vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a
nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, az előadóművész
felmondhatja az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződést.
(3) A (2) bekezdésben említett szerződés felmondásának joga akkor gyakorolható, ha a
hangfelvétel-előállító az előadóművésznek a szerződés felmondására irányuló szándékáról szóló
értesítését követő egy éven belül nem végzi el a (2) bekezdésben meghatározott mindkét
felhasználási cselekményt.
(4) Az előadóművész a (2) bekezdésben szabályozott felmondási jogról nem mondhat le.
Kiadói szerződés
56. § (1) Kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a
kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni.
(2) A kiadás joga - kétség esetén - a mű magyar nyelvű kiadására vonatkozik. A szerződés
alapján gyakorolható kiadási jog - a gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok számára
készült művek kivételével - kizárólagos.
57. § (1) Irodalmi mű kiadásánál képek alkalmazásához a szerző beleegyezése szükséges.
(2) Ha a szerző beleegyezett abba, hogy művét képek alkalmazásával (illusztrációkkal) adják
ki, az egyes képek felhasználásához való hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja meg.
MÁSODIK RÉSZ
EGYES MŰFAJOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
VI. Fejezet
A számítógépi programalkotás (szoftver)
58. § (1) Az 1. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell a szoftver csatlakozó
felületének alapját képező ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy
matematikai műveletre is.
(2) A 4. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a szoftvernek az eredeti
programnyelvétől eltérő programnyelvre történő átírására is.
(3) A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.
(4) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként elkészített szoftverre a 30. §
(3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.
59. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a
többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver bármely más
módosítására - ideértve a hiba kijavítását is -, valamint ezek eredményének többszörözésére
annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy
a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.
(2) A felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági másolatot
készíthessen a szoftverről, ha az a felhasználáshoz szükséges.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
25
(3) Aki a szoftver valamely példányának felhasználására jogosult, a szerző engedélye nélkül is
megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését, továbbá kipróbálhatja a szoftvert annak
betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása során abból a
célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet megismerje.
60. § (1) A szerző engedélye nem szükséges a kód olyan többszörözéséhez vagy fordításához,
amely elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes
működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében, feltéve, hogy
a) e felhasználási cselekményeket a jogszerű felhasználó vagy a szoftver példányának
felhasználására jogosult más személy, vagy az ő megbízottjuk végzi;
b) az együttes működtetéshez szükséges információ az a) pontban említett személyek számára
nem vált könnyen hozzáférhetővé;
c) e felhasználási cselekmények a szoftvernek azokra a részeire korlátozódnak, amelyek az
együttes működtetés biztosításához szükségesek.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása útján megszerzett információ
a) nem használható fel az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésen kívüli
célra;
b) mással nem közölhető, kivéve, ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes
működtetés ezt szükségessé teszi;
c) nem használható fel a kifejezési formájában lényegében hasonló másik szoftver
kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához, sem pedig a szerzői jog megsértésével
járó bármely más cselekményhez.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését értelemszerűen
alkalmazni kell.
(4) A 34. § (2) bekezdése és a 38. § (1) bekezdése a szoftverre nem alkalmazható. A 49. § (1)
bekezdésében szabályozott határidő szoftver esetében négy hónap.
(5) Nem kötelező a szoftver felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása a szoftver
műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.
VII. Fejezet
Adatbázis
60/A. § (1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi
elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi
elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet
férni.
(2) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az adatbázis
működtetéséhez, illetve tartalmának megismeréséhez szükséges dokumentációra is.
(3) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a számítástechnikai
eszközökkel hozzáférhető tartalmú adatbázis előállításához vagy működtetéséhez felhasznált
szoftverre.
61. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes műnek (7. §) minősülő adatbázis.
(2) Az adatbázisra vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.
(3) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként összeállított adatbázisra a 30. §
(3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
26
62. § (1) Nem szükséges a szerző engedélye ahhoz, hogy a - gyűjteményes műnek minősülő -
adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmához való hozzáféréshez és az
adatbázis tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükséges cselekményeket elvégezze.
(2) Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1) bekezdésben
foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését értelemszerűen
alkalmazni kell.
(4) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1) és a (2) bekezdésben
foglaltaktól.
(5) Nem kötelező az adatbázis felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása az
adatbázis műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.
VIII. Fejezet
A reklámozás céljára megrendelt mű
63. § (1) A reklámozás céljára megrendelt műre vonatkozó vagyoni jogok a felhasználóra
átruházhatók.
(2) E vagyoni jogok átruházására irányuló szerződés létrejötte szempontjából lényeges
kérdésnek minősül különösen a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a
reklám hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás.
(3) E művekre a közös jogkezelés nem terjed ki.
(4) Előzetesen meglévő műnek reklámozás céljára történő felhasználása esetén a szerző és a
felhasználó megállapodhatnak abban, hogy a művet - kizárólag az (1)-(3) bekezdésben foglaltak
alkalmazása és a reklámozásban történő felhasználás szempontjából - reklámozás céljára
megrendelt műnek tekintik. E megállapodás a közös jogkezelő szervezettel szemben csak akkor
válik hatályossá, ha arról a szerző a szervezetet írásban értesíti.
IX. Fejezet
Filmalkotások és más audiovizuális művek
Általános szabályok
64. § (1) Filmalkotás az olyan mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang
nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt milyen
hordozón rögzítették. Filmalkotásnak minősül különösen a filmszínházi vetítésre készült
játékfilm, a televíziós film, a reklám- és a dokumentumfilm, valamint az animációs és az
ismeretterjesztő film.
(2) A filmalkotás szerzői a film céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a film rendezője
és mindazok, akik a film egészének kialakításához szintén alkotó módon járultak hozzá. E
rendelkezés nem érinti a filmben felhasznált egyéb művek szerzőinek e törvényben biztosított
jogait.
(3) A film előállítója (a továbbiakban: előállító) az a természetes személy, jogi személy vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
27
kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb
feltételeiről.
65. § (1) A filmalkotás akkor befejezett, ha végleges változatát a szerzők és az előállító
ilyenként elfogadják. Ezt követően a végleges változatot egyik fél sem változtathatja meg
egyoldalúan.
(2) A befejezett film hozzáadással, elhagyással vagy kicseréléssel való módosításához vagy
bármilyen más megváltoztatásához a szerzők és az előállító engedélye szükséges.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott jogok gyakorlásakor - a szerzők közötti eltérő
megállapodás hiányában - a rendező képviseli a többi szerzőt.
(4) Az előállító - az (1)-(2) bekezdésben szabályozott jogok kivételével - a szerzők személyhez
fűződő jogainak a védelmében is felléphet.
(5) A filmalkotásokra nem alkalmazhatók a munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseként
megalkotott művekre vonatkozó általános szabályok (30. §).
A megfilmesítési szerződés
66. § (1) A filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési
szerződés) alapján a szerző - kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét -
ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a
felhasználás engedélyezésére való jogot.
(2) A felhasználás engedélyezésére vonatkozó jog átruházása nem terjedhet ki a 20. §-ban, a
23. § (3) és (6) bekezdésében, valamint a 28. §-ban szabályozott vagyoni jogokra.
(3) A szerzőt minden egyes felhasználási mód tekintetében külön-külön díjazás illeti meg. A
felhasználáshoz kapcsolódó bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a film
megvalósításához kap. A díj megfizetésére az előállító köteles.
(4) Az előállító a szerződés alapján őt megillető jogokat más - akár belföldi, akár külföldi -
természetes vagy jogi személlyel együttesen is gyakorolhatja.
(5) Az előállító évente legalább egyszer köteles a filmalkotás felhasználásához kapcsolódó
bevételeiről a szerzőnek felhasználási módonként írásban elszámolni.
(6) Ha az előállító a mű elfogadásától számított négy éven belül a megfilmesítést nem kezdi
meg, vagy megkezdi ugyan, de ésszerű határidőre nem fejezi be, a szerző felmondhatja a
szerződést és arányos díj megfizetését követelheti. A szerzőt ilyen esetben a felvett előleg
megilleti, a művel pedig szabadon rendelkezik.
(7) Ha a szerződést a film céljára jövőben megalkotandó műre kötik meg, az előállító köteles a
mű átvételétől számított hat hónapon belül a szerzőt írásban értesíteni arról, hogy a művet
elfogadja-e vagy annak kijavítását igényli. A mű kijavításra való visszaadása esetén a kijavítás
elvégzésére megfelelő határidőt kell tűzni. A kijavított mű elfogadásáról az átvételtől számított
három hónapon belül köteles az előállító nyilatkozni. A mű, illetőleg a kijavított mű elfogadására
vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a művet elfogadottnak kell
tekinteni.
(8) A szerző az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre csak az
előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést. Ez a korlátozás kiterjed a rajz-
vagy bábfilmben szereplő jellegzetes alakra, valamint - a felek megállapodása esetén - a
szerzőnek a film céljára készített és felhasznált művével azonos témájú másik művére is.
X. Fejezet
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
28
Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások,
műszaki létesítmények tervei
Személyhez fűződő jogok
67. § (1) A mű jogosulatlan megváltoztatásának minősül az építészeti alkotás vagy a műszaki
létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása, amely a külső
megjelenést vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja.
(2) A tervezőnek joga van meghatározni, hogy az épületen vagy a műszaki létesítményen a
nevét és a tervezés idejét hol és hogyan tüntessék fel. E jogát azonban csak a tulajdonos, illetve a
használó vagy az üzemeltető jogainak és törvényes érdekeinek indokolatlan vagy aránytalan
sérelme nélkül gyakorolhatja.
(3) A szerző nevét abban az esetben kell a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott
képzőművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás, vagy műszaki
létesítmény bemutatása szerepel. Ilyen alkotások tudományos ismeretterjesztő előadás, illetőleg
iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.] történő felhasználásakor ugyancsak meg kell jelölni a
szerzőt.
(4) Építészeti vagy műszaki alkotás tervének változatlan újabb felhasználása esetén csak az
eredeti terv szerzőjét kell feltüntetni.
(5) A 34. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés képzőművészeti, fotóművészeti és
iparművészeti alkotások felhasználására nem alkalmazható.
(6) A mű használója köteles tűrni, hogy a művet az arra jogosultak bemutassák és arról
felvételeket készítsenek, ha ez méltányos érdekeit nem sérti.
A szabad felhasználás esetei
68. § (1) A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti
és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és
felhasználható.
(2) Tudományos ismeretterjesztő előadás, továbbá iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.]
képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a
fotóművészeti alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható.
A kiállítás joga
69. § (1) A képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás
tulajdonosa köteles a művet a szerzői jog gyakorlása végett időlegesen a szerző rendelkezésére
bocsátani, ha ez méltányos érdekét nem sérti.
(2) Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás kiállításához a szerző
beleegyezése szükséges. A közgyűjteményben őrzött mű kiállításához nincs szükség a szerző
beleegyezésére és azért a szerzőt díjazás sem illeti meg.
(3) A mű kiállítása esetén a szerző nevét fel kell tüntetni.
A követő jog
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
29
70. § (1) Eredeti műalkotás tulajdonjogának műkereskedő közreműködésével történő
visszterhes átruházásakor szerzői díjat kell fizetni. E rendelkezést csak a műalkotás
tulajdonjogának első - a szerző részéről történő - átruházását követően kell alkalmazni. E
díjazásról nem lehet lemondani.
(2) E § alkalmazásában eredeti műalkotás a képzőművészeti alkotás (pl. kép, kollázs, festmény,
rajz, metszet, nyomat, litográfia, szobrászati alkotás), az iparművészeti alkotás (pl. falikárpit,
kerámia, üvegtárgy) és a fotóművészeti alkotás, feltéve, hogy azt maga a szerző készítette, vagy
olyan másolat, amely eredetinek minősül. Eredetinek minősül a másolat, ha korlátozott számban
a szerző maga készítette, vagy az ő irányításával készült. A sorszámmal, a szerző kézjegyével
ellátott, vagy más alkalmas módon a szerző által megjelölt műpéldányt ilyen másolatnak kell
tekinteni.
(3) E § alkalmazásában műkereskedőnek minősül a műalkotásokat forgalmazó természetes
vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
(4) A szerzői díj mértéke a műalkotás - adót és más köztartozást nem tartalmazó - pénzben
kifejezett vagy kifejezhető ellenértékének (a továbbiakban: vételárának)
a) 4 százaléka a vételárnak az 50 000 eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó
részében;
b) 3 százaléka a vételárnak az 50 000,01 és 200 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti
részében;
c) 1 százaléka a vételárnak a 200 000,01 és 350 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti
részében;
d) 0,5 százaléka a vételárnak a 350 000,01 és 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti
részében;
e) 0,25 százaléka a vételárnak az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg feletti részében.
(5) A díj mértéke nem haladhatja meg a 12 500 eurónak megfelelő forintösszeget.
(6) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki az (1) bekezdésben szabályozott átruházásra, ha az
adót és más köztartozást (pl. kulturális járulékot) nem tartalmazó vételár nem haladja meg az
5000 forintot.
(7) A forintösszeg számításánál a Magyar Nemzeti Banknak a szerződéskötés szerinti naptári
negyedév első napján érvényes hivatalos devizaárfolyama irányadó.
(8) Ha muzeális intézmény nem műkereskedőtől szerzi meg az eredeti műalkotás tulajdonjogát,
az (1) bekezdésben meghatározott szerzői díjat nem kell megfizetni, feltéve, hogy a muzeális
intézmény működése jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
(9) A szerzői díjat a műkereskedő fizeti meg a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra
vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. Ha a tulajdonjog átruházását
eredményező ügyletben több műkereskedő működik közre, a műkereskedők a díj megfizetéséért
egyetemlegesen felelnek. Ilyen esetben egymás között a kötelezettség a műkereskedők közül - ha
eltérően nem állapodnak meg - az eladót terheli. Ha az ügyletben közreműködő műkereskedők
közül egyik sem vesz részt eladóként az átruházásban, eltérő megállapodás hiányában a
kötelezettség közülük a vevőt terheli.
(10) A műkereskedő a szerzői díjat negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig
köteles megfizetni az adott negyedévben megkötött szerződések után a képzőművészeti és
iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. A
szerzői díj megfizetésekor közölni kell a szerző nevét, hacsak az nem bizonyul lehetetlennek,
valamint a mű címét, művenként a vételárat és a díj összegét. A közös jogkezelő szervezet a
hozzá befolyt szerzői díjat az alkotás szerzőjének vagy jogutódjának fizeti ki.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
30
(11) A közös jogkezelő szervezet a műkereskedőtől az (1) bekezdésben meghatározott
átruházásra vonatkozó szerződés megkötésétől számított három évig követelheti mindazoknak az
adatoknak a megadását, amelyek a díj beszedéséhez szükségesek.
(12) Az (1)-(11) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell
a) arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának
állampolgára, továbbá
b) az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok állampolgáraira is, feltéve, hogy a szerző,
illetve jogutódja állampolgársága szerinti ország jogszabályai biztosítják a követő jogot az illető
országban az Európai Gazdasági Térség tagállamaiból származó szerzők és jogutódjaik számára,
vagy
c) arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki nem állampolgára az Európai Gazdasági Térség egyik
tagállamának sem, de szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van.
(13) A (12) bekezdés b) pontja tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata
irányadó. Az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i
2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó műalkotás esetében az
igazságügyért felelős miniszter az Európai Bizottság által közzétett lista figyelembevételével adja
ki a nyilatkozatot.
Egyéb rendelkezések
71. § Az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészeti és a belsőépítészeti alkotás
tekintetében:
a) jogszabály vagy szerződés a törvény rendelkezéseitől eltérően rendezheti a név
feltüntetéséhez való jogot;
b) a felhasználót megilleti - a szerződésben meghatározott körben - a kizárólagos felhasználás
és a változtatás joga, a változtatás előtt azonban a tervező művészt meg kell hallgatni;
c) a szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten
vagy anélkül használja fel.
72. § Megrendelésre készült képmás tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az ábrázolt
személy beleegyezése is szükséges.
HARMADIK RÉSZ
A SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK
XI. Fejezet
A szerzői joggal szomszédos jogok védelme
Az előadóművészek védelme
73. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az előadóművész hozzájárulása szükséges
ahhoz, hogy
a) rögzítetlen előadását rögzítsék;
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
31
b) rögzítetlen előadását sugározzák vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítsék, kivéve, ha
az előadás, amelyet sugároznak vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítenek, már maga is
sugárzott előadás;
c) rögzített előadását többszörözzék;
d) rögzített előadását terjesszék;
e) rögzített előadását vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a
nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét
egyénileg választhassák meg.
(2) Előadóművészek együttese esetében a közreműködők az (1) bekezdésben említett jogaikat
képviselőjük útján gyakorolhatják.
(3) Ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy előadását filmalkotásban rögzítsék, a
hozzájárulással - ellenkező kikötés hiányában - a film előállítójára [64. § (3) bek.] ruházza át az
(1) bekezdésben említett vagyoni jogokat. Ez a rendelkezés nem érinti az előadóművészeknek a
20. § és a 28. § alapján fennálló díjigényét. A 23. § (6) bekezdését az előadóművészekre is
megfelelően alkalmazni kell.
74. § (1) Az előadóművészt a 73. § (1) bekezdésében említett felhasználásokért - ha e törvény
másként nem rendelkezik - díjazás illeti meg.
(2) Az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének [26.
§ (6) bek.] díjazására és a 73. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott jog gyakorlására a
27. § (3) bekezdésének rendelkezéseit az előadóművészek, illetve közös jogkezelő szervezetük
esetében is megfelelően alkalmazni kell.
74/A. § (1) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés az
előadóművész számára nem ismétlődő díjazásra biztosít jogot, az előadóművész a hangfelvétel-
előállítótól éves kiegészítő díjazásra válik jogosulttá a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy -
ha erre nem kerül sor - a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától
számított ötvenedik évet közvetlenül követő minden egyes teljes év vonatkozásában. E díjról az
előadóművész nem mondhat le. A jogosultak a kiegészítő díjazás tekintetében fennálló
díjigényüket csak közös jogkezelés útján érvényesíthetik.
(2) A hangfelvétel-előállító az (1) bekezdésben meghatározott díjazás kifizetése céljából az
ötvenedik év elteltével köteles a díjazás kifizetésének tárgyévét megelőző év során az érintett
hangfelvétel többszörözéséből, terjesztéséből és hozzáférhetővé tételéből [76. § (1) bekezdés c)
pont] keletkezett és költségekkel nem csökkentett bevétele 20%-ának megfelelő összeget a közös
jogkezelő szervezetnek átutalni. A hangfelvétel-előállító köteles a kiegészítő díjazásra jogosult és
közös jogkezelő szervezete részére a kiegészítő díjazás felosztásához szükséges tájékoztatást
megadni.
(3) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés alapján az
előadóművész az előadás felhasználásából származó bevételekkel arányos ismétlődő díjazásra
jogosult, az előadóművész a hangfelvétel forgalomba hozatalát, vagy - ha erre nem kerül sor - a
hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik évet
követően díjazásra válik jogosulttá. E díjazás előlegfizetéssel vagy szerződésben meghatározott
levonással történő csökkentésére irányuló rendelkezés semmis.
75. § (1) A 73. § (1) bekezdésében említett felhasználások esetén az előadóművészt megilleti
az a személyhez fűződő jog, hogy nevét - a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
32
módon - feltüntessék. Előadóművészek együttese esetében ez a jog az együttes, valamint az
együttes vezetője és a főbb közreműködők nevének feltüntetésére terjed ki.
(2) Az előadóművész személyhez fűződő jogát sérti előadásának mindenfajta eltorzítása,
megcsonkítása, más olyan megváltoztatása vagy az előadással kapcsolatos más olyan visszaélés,
amely az előadóművész becsületére vagy hírnevére sérelmes.
A hangfelvételek előállítóinak védelme
76. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a hangfelvétel előállítójának hozzájárulása
szükséges ahhoz, hogy a hangfelvételt
a) többszörözzék;
b) terjesszék;
c) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára
hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák
meg.
(2) A hangfelvétel előállítóját az (1) bekezdésben említett felhasználásokért - ha a törvény
másképp nem rendelkezik - díjazás illeti meg.
77. § (1) Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a
sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért a szerzői jogi
védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a felhasználónak további díjat kell
fizetnie, amely - a jogosultak közötti eltérő megállapodás hiányában - fele-fele arányban illeti
meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásakor a hangfelvételt kereskedelmi célból
kiadottnak kell tekinteni, ha azt a 73. § (1) bekezdésének e) pontjában és a 76. § (1)
bekezdésének c) pontjában szabályozott módon teszik hozzáférhetővé a nyilvánosság számára.
Az (1) bekezdésben és a 73. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásában
nyilvánossághoz való közvetítésnek kell tekinteni a 28. § (2) bekezdésében szabályozott
felhasználást is. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában továbbá
nyilvánossághoz való közvetítésnek kell tekinteni a hangfelvétel jelenlévők számára történő
hozzáférhetővé tételét [24. § (2) bek. b) pont] is.
(3) A jogosultak díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak
a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
78. § (1) A hangfelvétel forgalomba hozott példányainak nyilvános haszonkölcsönbe adásához,
bérbeadásához - a hangfelvételben foglalt mű szerzőjének hozzájárulásán kívül - a hangfelvétel
előállítójának, valamint - előadás hangfelvétele esetében - az előadóművésznek a hozzájárulása is
szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felhasználásért díjazás jár, amelyből a jogosultak - eltérő
megállapodásuk hiányában - egyenlő arányban részesednek. A szerzők és az előadóművészek
díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás
időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
78/A. § Ha az előadóművész az előadása rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval
kötött szerződést az 55. § (2)-(3) bekezdése alapján felmondja, a hangfelvétel-előállítónak a
hangfelvételhez kapcsolódó valamennyi joga megszűnik.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
33
79. § A hangfelvétel előállítóját megilleti az a jog, hogy nevét a hangfelvétel másolatain
feltüntessék.
A rádió- és televízió-szervezetek védelme
80. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a rádió- vagy a televízió-szervezet
hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát
a) más rádió- vagy televízió-szervezetek, illetve vezeték útján a nyilvánossághoz történő
közvetítést végzők sugározzák, illetve a nyilvánossághoz közvetítsék;
b) rögzítsék;
c) rögzítés után többszörözzék, ha a rögzítés hozzájárulása nélkül készült, vagy ha a rögzítés a
83. § (2) bekezdése alapján készült, és a többszörözés más célra készül, mint amelyre a 83. § (2)
bekezdése vonatkozik;
d) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára
hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák
meg.
(2) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz
is, hogy műsorát a közönség részére közvetítsék olyan helyiségben, amely belépti díj ellenében
hozzáférhető a közönség számára.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem rendelkezik -
díjazás jár.
(4) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján történő közvetítése [26. § (7) bek.] esetén
az (1)-(3) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell.
81. § A 80. §-ban említett felhasználások esetén a rádió- vagy televízió-szervezetet, illetve a
saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőt megilleti az a jog, hogy nevét feltüntessék.
A filmek előállítóinak védelme
82. § (1) A film előállítójának [64. § (3) bek.] hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a filmet
a) többszörözzék;
b) terjesszék, ideértve a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adást is;
c) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára
hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák
meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem rendelkezik -
díjazás jár.
(3) A 2. §-t megfelelően alkalmazni kell a film előállítójának védelmére is.
A szerzői jog és a szomszédos jogok viszonya
83. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok védelme nem befolyásolhatja az irodalmi,
tudományos és művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogok védelmét.
(2) Nincs szükség a szomszédos jogi jogosult hozzájárulására azokban az esetekben,
amelyekben a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg
a szerző hozzájárulását. Ha e törvény szerint a szomszédos jogi jogosultnak a felhasználásért
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
34
díjazás jár, a 16. § (4)-(5) bekezdésének első mondatában a díjazás arányos mértékére vonatkozó
rendelkezést a szomszédos jogi jogosultak esetében is alkalmazni kell.
A védelmi idő
84. § (1) Az e fejezetben szabályozott teljesítmények - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel -
a következő időtartamokban részesülnek védelemben:
a) a nem rögzített előadások az előadás megtartását követő év első napjától számított ötven
évig;
b) a nem hangfelvételben rögzített előadások a felvétel első forgalomba hozatalát követő év
első napjától számított ötven évig vagy a felvétel elkészítését követő év első napjától számított
ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a felvételt;
c) a hangfelvételben rögzített előadások a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év
első napjától számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától
számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;
d) a hangfelvételek a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított
hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha
ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;
e) a sugárzott műsorok vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsorok az első
sugárzást vagy átvitelt követő év első napjától számított ötven évig;
f) a filmek az első forgalomba hozatalt követő év első napjától számított ötven évig, vagy a
film elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a
filmet.
(2) Az (1) bekezdés b) és f) pontjában szabályozott ötvenéves időtartamot, valamint c)
pontjában szabályozott hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz történő
közvetítést követő év első napjától kell számítani, ha a teljesítményt az elkészítésétől számított
ötven év alatt nem hozták forgalomba, de a nyilvánossághoz közvetítésére sor került, vagy a
nyilvánossághoz közvetítés megelőzi a forgalomba hozatalt. Hangfelvételek esetében [(1)
bekezdés d) pont] a hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz történő közvetítést
követő év első napjától kell számítani, ha a hangfelvételt az elkészítésétől számított ötven év alatt
nem hozták forgalomba, de ezalatt a nyilvánossághoz közvetítették.
XI/A. Fejezet
Az adatbázis előállítóinak védelme
84/A. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az adatbázis (60/A. §) előállítójának
hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy jelentős részét
a) másolat készítése útján [18. § (1) bek. b) pont] többszörözzék (a továbbiakban: kimásolás);
b) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék az adatbázis példányainak terjesztésével vagy
- a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon - a nyilvánossághoz való közvetítéssel (a
továbbiakban: újrahasznosítás).
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett terjesztésen a terjesztés következő eseteit kell érteni:
adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával való forgalomba hozatal, az
országba forgalomba hozatali céllal történő behozatal és bérbeadás. A 23. § (5) bekezdését
megfelelően alkalmazni kell az adatbázis előállítójának jogaira is.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
35
(3) Az adatbázis előállítójának hozzájárulása nélkül ismételten és rendszeresen nem másolható
ki, illetve nem hasznosítható újra az adatbázis tartalmának jelentéktelen része sem, ha ez sérelmes
az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának
jogos érdekeit.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem
rendelkezik - díjazás jár.
(5) Az adatbázis előállítóját akkor illetik meg az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok, ha az
adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt.
(6) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok az adatbázis előállítójaként azt a természetes
személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illetik
meg, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását,
gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról.
(7) Az adatbázis előállítóját az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok attól függetlenül illetik
meg, hogy az adatbázis szerzői jogi vagy bármilyen más jogi védelemben részesül-e. E jogok az
adatbázis előállítóját megilletik akkor is, ha az adatbázis részei, tartalmi elemei nem részesülnek,
illetve nem részesülhetnek szerzői jogi - vagy bármilyen más jogi - védelemben.
(8) Az adatbázis előállítójának jogai nem érintik az adatbázisba felvett egyes művek szerzőinek
jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyes elemeire vonatkozó egyéb jogokat.
(9) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az e törvényben meghatározott
védelem akkor illeti meg az adatbázis előállítóját, ha
a) az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára vagy szokásos
tartózkodási helye az Európai Gazdasági Térség területén van;
b) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelyet az
Európai Gazdasági Térség valamelyik tagállamának jogszabályaival összhangban vettek
nyilvántartásba, és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, a központi ügyvezetésének helye
vagy az üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térség területén van.
(10) A (9) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az e törvényben meghatározott védelem
akkor illeti meg azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaságot, amelynek csak a létesítő okiratban megjelölt székhelye van az Európai Gazdasági
Térség területén, ha működése ténylegesen és folyamatosan kapcsolódik valamelyik tagállam
gazdaságához.
84/B. § (1) Nem szükséges az adatbázis előállítójának hozzájárulása ahhoz, hogy a
nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmának
jelentéktelen részét - akár ismételten és rendszeresen is - kimásolja, illetve újrahasznosítsa.
(2) Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1) bekezdésben
foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.
(3) A nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy sem végezhet olyan
cselekményeket, amelyek sérelmesek az adatbázis rendes felhasználására vagy indokolatlanul
károsítják az előállító jogos érdekeit.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az adatbázisba felvett egyes
művek szerzőinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyéb elemeire vonatkozó szomszédos
jogokat.
(5) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1)-(4) bekezdésben
foglaltaktól.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
36
84/C. § (1) Magáncélra bárki kimásolhatja az adatbázis tartalmának jelentős részét is, ha az
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem
vonatkozik a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisra.
(2) A forrás megjelölésével iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára - a célnak
megfelelő módon és mértékig - az adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható, ha az
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
(3) Bírósági, továbbá államigazgatási vagy más hatósági eljárásban bizonyítás céljára az
adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható vagy újrahasznosítható, a célnak megfelelő
módon és mértékig.
(4) A szabad felhasználásnak az (1)-(3) bekezdésben szabályozott eseteire a 33. §-t
megfelelően alkalmazni kell.
84/D. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok a következő időtartamban részesülnek
védelemben: az adatbázis első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított tizenöt
évig, illetve az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított tizenöt évig, ha ezalatt
nem hozták nyilvánosságra az adatbázist.
(2) Az adatbázisnak az (1) bekezdés szerint számított védelmi ideje újra kezdődik, ha az
adatbázis tartalmát jelentősen megváltoztatják úgy, hogy annak eredményeként a megváltoztatott
adatbázis önállóan is jelentős ráfordítással előállítottnak számít. Az adatbázis tartalmának
jelentős megváltoztatása eredhet az egymást követő bővítések, elhagyások és módosítások
halmozódásából is.
84/E. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogokra a 83. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni
kell.
(2) Ha e törvény szerint az adatbázis előállítójának díjazás jár, a 16. § (4) bekezdésének első
mondatában foglalt - a díjazás arányos mértékére vonatkozó - rendelkezést az adatbázis
előállítója esetében is alkalmazni kell.
(3) Ahol más jogszabály szomszédos jogot vagy szomszédos jogokat említ, azon - a jogszabály
eltérő rendelkezése hiányában, illetve a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály kivételével -
az adatbázis előállítójának jogát vagy jogait is érteni kell.
NEGYEDIK RÉSZ
KÖZÖS JOGKEZELÉS ÉS A JOGSÉRTÉS KÖVETKEZMÉNYEI
XII. Fejezet
A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezelése
Közös jogkezelés
85. § Közös jogkezelés a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem
gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítése a jogosultak
által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a
jogosultak elhatározásán alapul. A közös jogkezelés körében e szervezet a felhasználás
engedélyezése vagy a díjigény [16. § (5) bek.] érvényesítése érdekében megállapítja a jogdíjakat
és a felhasználás egyéb feltételeit, figyelemmel kíséri a művek és a kapcsolódó jogi
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
37
teljesítmények felhasználását, beszedi és felosztja vagy felosztás céljára másik közös jogkezelő
szervezetnek átadja a jogdíjakat, valamint fellép a szerzői jog vagy a kapcsolódó jog
megsértésével szemben.
A közös jogkezelés általános szabályai
86. § (1) A közös jogkezelés nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység.
(2) A nyilvántartásban fel kell tüntetni a közös jogkezelő szervezet által végzett jogkezelési
tevékenységet. Más személynek vagy szervezetnek történő díjfizetés, illetve más személlyel vagy
szervezettel történő megállapodás az érintett jogkezelési tevékenység tekintetében
nyilvántartásba vett szervezet és az általa képviselt jogosultak irányában nem hatályos, és nem
mentesít a szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei alól.
87. § (1) Ha valamely jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére egy közös
jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és ez a közös jogkezelő szervezet valamely
felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra, illetve a felhasználóval szemben díjigényt
érvényesít, a felhasználó jogosult a szervezet által végzett jogkezelés szempontjából érintett
valamennyi jogosult - e törvény előírása vagy a jogosultak elhatározása alapján közös jogkezelés
alá tartozó - azonos műfajú műveinek vagy kapcsolódó jogi teljesítményeinek felhasználására is,
az ezekre a művekre vagy kapcsolódó jogi teljesítményekre vonatkozó jogdíjak azonos feltételek
alapján történő megfizetése mellett (kiterjesztett hatályú közös jogkezelés). Ha ugyanazon
jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére több közös jogkezelő szervezetet vettek
nyilvántartásba, e rendelkezést - azokra a jogosultakra, akiket egyikük sem képvisel - a 92/E. §
(3) bekezdésében említett megállapodás szerint kell alkalmazni.
(2) Ha a 92. § (4) bekezdése alapján több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és
azok a bejegyzést megelőzően nem állapodtak meg arról, hogy melyikük ad a felhasználónak
engedélyt a felhasználásra vagy érvényesít díjigényt azon jogosultak tekintetében, akiket egyik
közös jogkezelő szervezet sem képvisel, a közös jogkezelő szervezetek a bejegyzést követően is
megállapodhatnak erről. A megállapodás hatálybalépéséhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. A
megállapodás tartalmáról a 92/E. § (3) bekezdésében meghatározott módon kell tájékoztatást
adni. Ha nem állapodnak meg addig, amíg az az időszak, amelyre az előző díjszabást
megállapították, le nem jár, a Hivatal azt a közös jogkezelő szervezetet jelöli ki - az egyikük által
sem képviselt jogosultakat illetően - kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző szervezetnek,
amelyik a bejegyzés feltételeit összességében a leghatékonyabban tudja megvalósítani. E
kijelölést a Hivatal a Hivatalos Értesítőben közzéteszi, és - szükség esetén - hivatalból
megfelelően módosítja a nyilvántartásban a többi érintett közös jogkezelő szervezetre vonatkozó
adatokat.
(3) Nincs helye kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek, ha a jogosult az érintett közös
jogkezelő szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei vagy
kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése
ellen. A közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt több mint három
hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg.
A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a
közös jogkezelést e törvény írja elő (kötelező közös jogkezelés).
(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport engedélyezési jog nélkül fennálló ugyanolyan díjigényének
érvényesítésére több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, a közös jogkezelő
szervezeteknek a díjszabás megállapításáról és a díjak beszedéséről meg kell állapodniuk. A
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
38
megállapodás tartalmáról a 92/E. § (3) bekezdésében meghatározott módon kell tájékoztatást
adni. Megállapodás hiányában a Hivatal a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kijelöli a díjak
megállapítására és beszedésére jogosult közös jogkezelő szervezetet.
(5) Ahol e törvény irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését
végző szervezetet említ, azon azt a szervezetet kell érteni, amelyet a közös jogkezelő szervezetek
nyilvántartása szerint az adott - irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos - engedélyezési jog vagy
díjigény gyakorlására nyilvántartásba vettek, és amely e körben jogosult a kiterjesztett hatályú
közös jogkezelésre. Ezt a szabályt megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha e törvény
képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok kezelését végző
szervezetet említ.
88. § (1) A közös jogkezelő szervezetet a közös jogkezelés körébe tartozó vagyoni jogok
gyakorlása és bíróság előtti érvényesítése során a szerzői vagy kapcsolódó jog jogosultjának kell
tekinteni. Nem szükséges más jogosult perben állása ahhoz, hogy a közös jogkezelő szervezet az
igényét bíróság előtt érvényesítse.
(2) A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a beszedett díjakkal a
jogosultak közötti felosztásukig a közös jogkezelő szervezet rendelkezik.
(3) A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználás engedélyezésének feltételeként
előírhatja, hogy a felhasználó fizesse meg a díjszabás szerinti díjat, továbbá szolgáltasson adatot a
felhasznált művekről, illetve kapcsolódó jogi teljesítményekről. E rendelkezés nyilvános előadás
esetén csak az élő előadásra [24. § (2) bek. a) pont] alkalmazható.
(4) A közös jogkezelés körében - a mechanikai többszörözés engedélyezése (19. §) kivételével
- az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek, illetve szomszédos jogi
teljesítmények védelemben részesülnek.
(5) A közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelés körében a felhasználó írásbeli
kérésére - költségtérítés ellenében - írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a felhasználó által
egyedileg megjelölt mű, illetve szomszédos jogi teljesítmény védelemben részesül-e.
A közös jogkezelő szervezet működése és gazdálkodása
89. § (1) Az általa kezelt vagyoni jogok körében a közös jogkezelő szervezetnek közvetlenül el
kell látnia legalább a következő közös jogkezelési tevékenységeket:
a) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása - vagy az abban való részvétel
- és
b) a jogdíjak felosztása az érintett jogosultak között, vagy a jogdíjak beszedése és felosztás
céljára más közös jogkezelő szervezetnek történő átadása.
(2) A közös jogkezelő szervezet köteles adatbázist fenntartani az általa végzett közös
jogkezelés alá tartozó bel- és külföldi művekről, kapcsolódó jogi teljesítményekről, illetve
jogosultakról.
(3) A közös jogkezelő szervezet saját honlapján köteles közzétenni:
a) alapszabályát,
b) szervezeti és működési szabályzatát,
c) tagsági szabályzatát,
d) az általa alkalmazott díjszabást (92/H. §),
e) felosztási szabályzatát,
f) éves beszámolóját,
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
39
g) tagjainak és az általa képviselt jogosultak névsorát, valamint azoknak a szervezeteknek a
megnevezését, amelyekkel képviseleti szerződést kötött,
h) a 20. § (4)-(5) bekezdésében, a 21. § (7) bekezdésében, valamint a 28. § (4) bekezdésében
említett megállapodásait, ha vannak ilyen – hatályban lévő – megállapodásai.
(4) A közös jogkezelés vállalkozási tevékenységként nem végezhető. Ha a közös jogkezelő
szervezet kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat, annak eredményét - a (8) bekezdésben
foglalt kivétellel - csak a közös jogkezelési tevékenység kezelési költségeinek csökkentésére
használhatja fel.
(5) A közös jogkezelő szervezet a jogkezeléssel elért és az indokolt kezelési költséggel
csökkentett bevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az érintett jogosultak között,
függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy sem. A közös jogkezelésből származó bevétel más
célra - a (8), (10) és (11a) bekezdésben foglalt kivétellel - nem használható fel; a jogosultaknak
felosztandó jogdíjból - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló fizetési
kötelezettség kivételével - levonásnak nincs helye.
(6) A kezelési költség indokolt, ha a közös jogkezelési tevékenység ellátásához szükséges, az
érintett jogosultak számára hasznos, és a rendes és okszerű gazdálkodás során merült fel.
(7) Az érintett jogosultak közös jogkezelő szervezetének felosztás céljára átadott jogdíjból csak
a felosztás indokolt kezelési költségei vonhatók le.
(8) A közös jogkezelő szervezet az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultat
megillető és emiatt fel nem osztható jogdíjakból, a tagdíjakból és a jogkezelésen kívüli
tevékenységéből származó bevételét nem köteles teljes mértékben a jogosultak között felosztani,
azt alapszabályával és legfőbb szervének eseti döntéseivel összhangban a (11) bekezdés szerint
használhatja fel a jogosultak érdekét szolgáló egyéb - különösen szociális és kulturális - célokra
(a továbbiakban: jogosultak érdekében történő felhasználás).
(9) A jogdíj csak akkor tekinthető fel nem oszthatónak amiatt, hogy a jogosult ismeretlen vagy
ismeretlen helyen tartózkodik, ha a közös jogkezelő szervezet a jogosult felkutatására az érintett
mű- vagy teljesítménytípus és felhasználási mód figyelembevételével megtette az adott
helyzetben tőle elvárható intézkedéseket és a jogosult felkutatása nem járt eredménnyel,
valamint, ha a közös jogkezelő szervezet a jogosultat megillető díjat elkülönített számlára
helyezte, és ettől számítva egy év eltelt anélkül, hogy a jogosult személye és tartózkodási helye
ismertté vált volna. Az a jogdíj, amelyet más belföldi közös jogkezelő szervezetnek kell felosztás
céljára átadni vagy - erről szóló képviseleti szerződés alapján - külföldi közös jogkezelő
szervezetnek kell átutalni, nem tekinthető fel nem oszthatónak és ilyen címen nem használható
fel az átadásra vagy átutalásra köteles közös jogkezelő szervezetnél.
(10) A közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzata rendelkezhet arról, hogy a felosztható
jogdíjak is felhasználhatók a jogosultak érdekében a (11) bekezdéssel összhangban.
(11) A (8) bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 25%-a, a (10) bekezdésben
meghatározott bevétel legfeljebb 10%-a használható fel a jogosultak érdekében; erről a legfőbb
szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében esetileg dönt az alapszabályával és a felosztási
szabályzat ilyen célú felhasználásra vonatkozó előírásaival (támogatási politika) összhangban. A
legfőbb szerv döntése alapján a (10) bekezdésben meghatározott bevételből a jogosultak
érdekében történő felhasználásra szánt összeg 70%-át a jogosultak érdekében kulturális célra kell
felhasználni. A támogatási politika kulturális célú felhasználásról szóló rendelkezéseinek
összhangban kell állniuk a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben meghatározott
támogatási célokkal. A közös jogkezelő szervezet kulturális célra az NKA számára történő
átadással, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvénnyel összhangban, a támogatási politika
figyelembevételével használja fel a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott bevételeit. A közös
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
40
jogkezelő szervezet a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott - a tárgyévet megelőző -
bevételeinek a kulturális célú felhasználásra szánt hányadát az éves beszámoló elfogadását
követő 60 napon belül adja át az NKA számára.
(11a) A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevétel 25%-át a jogosultak
érdekében kulturális célra kell felhasználni. A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakat megállapító
közös jogkezelő szervezet köteles az e bekezdés szerinti összeget kulturális célra az éves
beszámoló elfogadását követő 60 napon belül az NKA számára átadni. Az NKA az átvett
összeget a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben foglalt támogatási célokra használja fel a
20. § (4)-(5) és 21. § (6) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportok javára.
(11b) A (11a) bekezdés alkalmazását és az abban előírt átadási kötelezettséget nem érinti, ha a
közös jogkezelő szervezet a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevételére is
alkalmazza a (8), (10) és (11) bekezdést. A (11) bekezdésben meghatározott bevételi hányadok
számítása során a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó teljes - a (11a) bekezdés
szerint átadott összeggel nem csökkentett - bevételt kell figyelembe venni.
(12) A közös jogkezelő szervezet az üzemeltetési, fenntartási költségeit és az egyéb közvetett
költségeit az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló törvény előírása szerint osztja meg.
(13) A közös jogkezelő szervezet kettős könyvvitel vezetésére és a számvitelről szóló törvény
szerinti éves - nem egyszerűsített - beszámoló készítésére köteles; beszámolóját
könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatnia. A közös jogkezelő szervezet az eredménykimutatásában
az egyéb, jogszabályban meghatározott adatokon túlmenően köteles feltüntetni az adott üzleti
évben:
a) felosztott és fel nem osztható jogdíjak összegét a művek vagy a teljesítmények fajtáiként és
vagyoni jogonként,
b) levont kezelési költség összegét a művek vagy a teljesítmények fajtáiként, vagyoni
jogonként és jogcímenként,
c) a más közös jogkezelő szervezetnek felosztás céljára átadott jogdíjak összegét a művek vagy
a teljesítmények fajtáiként, vagyoni jogonként és közös jogkezelő szervezetenként,
d) a (8) és (10) bekezdésekben foglalt bevételeknek a jogosultak érdekében történő
felhasználását, megjelölve a támogatás nyújtásának időpontját, jogcímét, jogosultját, mértékét és
egyéb lényeges feltételeit,
e) szerzett tagdíjbevételeit,
f) kapott támogatásait.
Nyilvántartás a közös jogkezelő szervezetekről
90. § (1) A szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó jogszabályoknak
megfelelő közös jogkezelő szervezetekről a Hivatal nyilvántartást vezet.
(2) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartása tartalmazza:
a) a közös jogkezelő szervezet nevét és címét, valamint képviselőjének nevét és címét,
b) a közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelési tevékenység meghatározását,
feltüntetve az érintett vagyoni jogokat és a jogkezelési tevékenység típusát,
c) a közös jogkezeléssel érintett jogosulti csoport meghatározását,
d) a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának részletes szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározott egyéb - a közös jogkezelés céljainak megvalósításához
szükséges - adatokat.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
41
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b)−c) pontja szerinti adatok
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartását bárki megtekintheti, ahhoz a Hivatal a
honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A nyilvántartásban szereplő vagy az onnan törölt
adatok nyilvánosak. Ezekről az adatokról bárki feljegyzést készíthet vagy - díj ellenében -
hitelesített kivonatot kérhet.
(5) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának részeként a Hivatal hozzáférést biztosít a
közös jogkezelő szervezet
a) alapszabályához,
b) szervezeti és működési szabályzatához,
c) tagsági szabályzatához,
d) által alkalmazott díjszabáshoz (92/H. §),
e) felosztási szabályzatához,
f) éves beszámolójához,
g) azon megállapodásaihoz, amelyeket a 20. § (4)-(5) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése,
valamint a 28. (4) bekezdése alapján kötött.
A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvétel feltételei
91. § (1) A nyilvántartásba közös jogkezelő szervezetként csak egyesület vehető fel.
(2) Közös jogkezelő egyesület különösen a következő művekkel, illetve teljesítményekkel
kapcsolatos jogok kezelésére vehető nyilvántartásba:
a) irodalmi és zenei művek,
b) egyéb alkotóművészeti alkotások,
c) filmalkotások,
d) előadóművészi teljesítmények,
e) hangfelvételek,
f) filmelőállítói teljesítmények.
(3) A jogosultak önrendelkezési jogának érvényesítése és a jogkezelés hatékonyságának
fokozása érdekében a (2) bekezdésben említett csoportosítástól el lehet térni, illetve a (2)
bekezdésben említetteken kívüli jogok közös kezelésére alakult egyesület is nyilvántartásba
vehető.
(4) A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó adatokat
a Hivatal a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a
nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett
jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.
92. § (1) Az az egyesület vehető fel a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába,
a) amelyhez valamennyi érintett jogosult - megbízást adva az egyesületnek a közös
jogkezelésre - csatlakozhat az alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén;
b) amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét
képviseli azáltal, hogy
ba) e jogosultak tagjai vagy hozzá csatlakozni kívánnak, vagy
bb) e jogosultak vele jogaik közös kezelésére egyedi megállapodást kötöttek, és
bc) az e jogosultak jogainak közös kezelését végző, a bel- és külföldi felhasználás
szempontjából fontos külföldi szervezetekkel képviseleti szerződéseket kötött, vagy ilyen
szerződések megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokkal rendelkezik;
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
42
c) amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt belföldi jogosultak jelentős
részét is képviseli a ba)-bb) alpontjainak megfelelően.
d) amely - munkavállalói révén - rendelkezik a közös jogkezeléshez és a nemzetközi
kapcsolattartáshoz szükséges, megfelelő szakismerettel és gyakorlattal;
e) amely felkészült a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére;
f) amelynek alapszabálya
fa) a közös jogkezelést az egyesület céljaként határozza meg,
fb) rendelkezik a 89. §-ban meghatározott működési és gazdálkodási követelmények
teljesítéséről,
fc) legfőbb szervként a jogosultak taggyűlését, vagy az ilyen tagok által közvetlenül választott
testületet határozza meg,
fd) rendelkezik arról, hogy az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott hatáskörökön kívül a
legfőbb szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében dönt a támogatási politikát is
tartalmazó felosztási szabályzat, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, az éves
költségvetés megállapításáról, valamint a számviteli beszámoló elfogadásáról.
(2) Annak megállapításakor, hogy az egyesület az érintett jogosultak jelentős részét képviseli-e,
illetve, hogy több egyesület közül melyik képviseli az érintett jogosultak nagyobb részét, a
jogosultak létszámát, műveik, illetve kapcsolódó jogi teljesítményeik felhasználási arányát és a
jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt figyelembe kell venni.
(3) Az egyesületet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell
tekinteni, ha fenn tudja tartani az általa képviselt jogosultak, illetve a közös jogkezelés körébe
tartozó művek vagy kapcsolódó jogi teljesítmények, valamint a különböző felhasználások olyan
adatbázisát, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak számára.
(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére több vagy újabb - a
nyilvántartásba vétel feltételeinek egyébként megfelelő - egyesület kéri nyilvántartásba vételét,
több egyesület vagy az újabb egyesület akkor vehető nyilvántartásba a kötelező vagy egyébként
kiterjesztett hatályú közös jogkezelés körében, ha ez a közös jogkezelés működőképességét és
hatékonyságát - sem a jogosultak, sem a felhasználók, illetve a díj fizetésére kötelezettek oldalán
- nem veszélyezteti.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltétel nem teljesül,
a) több egyesület közül azt kell nyilvántartásba venni, amelyik az (1) bekezdésben előírt
feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani;
b) az újabb egyesületet kell nyilvántartásba venni és a korábban nyilvántartásba vett
egyesületet a nyilvántartásból törölni kell, ha az (1) bekezdésben előírt feltételeket az újabb
egyesület összességében jobban meg tudja valósítani.
A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárások általános szabályai
92/A. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal
- az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(2) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban nem kell
alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az
ügygondnokra és a közmeghallgatásra vonatkozó szabályait. Ezekben az eljárásokban a Hivatal
döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi
felhívásnak.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
43
(3) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat
kormányrendelet állapítja meg.
92/B. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal
és az ügyfél elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással.
(2) A Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával kell a beadványokat
elektronikus úton benyújtani.
(3) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Hivatal - jogszabályban
meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az
ügyfélnek.
(4) A Hivatal az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően haladéktalanul
megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi
követelményeknek.
(5) A beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél
részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Hivatal a kapott dokumentum
értelmezhetetlenségét állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
(6) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az (5) bekezdés szerinti értesítés
visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja
vissza, a Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.
(7) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban elektronikus úton
történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.
(8) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban tájékoztatás
kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.
92/C. § A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre és a jogkezelési
tevékenységre vonatkozó bejegyzés módosítására irányuló kérelemért miniszteri rendeletben
meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a Hivatal bevétele.
92/D. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben a bíróság
nemperes eljárásban vizsgálja felül
a) a Hivatal határozatát, továbbá
b) a Hivatalnak az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli
jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint az
iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló jogorvoslatnak van helye.
(2) A nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc
napon belül a Hivatalnál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt - a (3) bekezdésben
szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. A kérelem kellékeire a
keresetlevélre vonatkozó szabályok irányadók.
(3) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot
tehet, és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a
bírósághoz.
(4) Ha a (2) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában
a bíróság határoz.
(5) Az 57/C. § (5)-(17) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell az (1)
bekezdésben meghatározott döntések bírósági felülvizsgálatára is.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
44
(6) Az e § szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános
szabályait - az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó
eltérésekkel - kell alkalmazni.
A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre irányuló eljárás
92/E. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre irányuló eljárás
kérelemre indul.
(2) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek teljesítését
igazoló iratokat. Az iratokban közölni kell az egyesület tagjainak, illetve az egyesülethez
csatlakozni kívánó vagy azzal egyedi megállapodást kötő jogosultaknak az egyedi azonosításra
alkalmas adatait, amelyek a tagok és jogosultak teljes nevét és lakcímét vagy székhelyét
tartalmazzák.
(3) A 92. § (4) bekezdésében meghatározott feltétel teljesítése - egyebek mellett - igazolható az
érintett egyesületek arra kiterjedő megállapodásával, hogy a kötelező vagy egyébként kiterjesztett
hatályú közös jogkezelés körében melyikük ad a felhasználónak engedélyt a felhasználásra,
illetve érvényesít díjigényt azoknak a jogosultaknak a jogaival kapcsolatban, akiket egyikük sem
képvisel. A kérelmező nyilvántartásba vételét e megállapodás jóváhagyásának is kell tekinteni, és
annak tartalmáról a (4) bekezdés szerinti közleményben kell tájékoztatást adni.
(4) A Hivatal a nyilvántartásba vételt a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A nyilvántartásban
szereplő egyesületekről és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységekről a Hivatal a
Hivatalos Értesítőben - szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal - közleményt jelentet
meg.
Törlés a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásából
92/F. § (1) A közös jogkezelő egyesületet a nyilvántartásból kérelmére vagy hivatalból kell
törölni.
(2) Hivatalból kell törölni az egyesületet a nyilvántartásból a 92/K. § (6) bekezdés d) pontjában
meghatározott esetben, valamint akkor, ha a bíróság az egyesületet vagy az általa ellátott
tevékenységek közül a közös jogkezelést törli a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásából.
92/G. § (1) Ha a törvényben előírt közös jogkezelést végző közös jogkezelő egyesületet úgy
törlik a nyilvántartásból, hogy nincs más olyan, nyilvántartásba vett egyesület, amely a
törvényben előírt közös jogkezelést végezhetné, a Hivatal a honlapján és legalább két országos
napilapban közzétett hirdetményében felhívja az érintett jogosultakat arra, hogy az általa kitűzött
határidőn - de legfeljebb egy éven - belül kezdeményezzék egyesületük közös jogkezelő
szervezetként való nyilvántartásba vételét.
(2) Az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig a jogdíjakat a törölt közös jogkezelő
egyesület által alkalmazott díjszabás alapján kell megfizetni a Hivatal által a hirdetményben
megjelölt módon. Ha az új közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételét a kitűzött határidőn
belül kezdeményezik, és az egyesületet nyilvántartásba veszik, az így megfizetett jogdíjakat az új
közös jogkezelő egyesület osztja fel, ellenkező esetben a Hivatal kijelöli azt a közös jogkezelő
egyesületet, amely a befolyt jogdíjakat a határidő elteltét követően a törlés időpontjában érvényes
felosztási szabályzat alapján felosztja a jogosultak között.
(3) Ha az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig nem kezdeményezik a törvényben előírt
közös jogkezelő egyesületként való nyilvántartásba vételt, azt mindaddig úgy kell tekinteni, hogy
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
45
az érintett jogosultak a felhasználást egyedileg engedélyezhetik, ameddig az új közös jogkezelő
egyesületet nyilvántartásba nem veszik.
(4) A közös jogkezelő egyesület a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés jogerőre
emelkedéséig megfizetett jogdíjakat köteles az érintett jogosultak között a törlés időpontjában
érvényes felosztási szabályzat alapján felosztani.
A közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyása
92/H. § (1) A közös jogkezelő egyesület abban a körben, amelyben a nyilvántartás szerint
jogkezelésre jogosult, évente megállapítja és az e § szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása
céljából legkésőbb minden év szeptember 1-jéig megküldi a Hivatalnak az egyes felhasználási
módok tekintetében a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit (a továbbiakban együtt:
díjszabás). A tervezett alkalmazás kezdő időpontjaként a következő év január 1-jét kell megadni.
(2) A díjszabást az egyenlő bánásmód követelményével összhangban, az egyes felhasználók
indokolatlan megkülönböztetése nélkül kell megállapítani és alkalmazni. A díj mértékének
megállapításakor figyelembe kell venni az érintett felhasználás valamennyi lényeges
körülményét. A díjszabás megállapítása során és a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban
figyelembe kell venni a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről az egyeztető testület (102-
105. §) eljárásában a felek között létrejött megállapodást.
(3) A díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a Hivatal javaslatára a (4)-(11)
bekezdés szerint lefolytatott eljárást követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a
Hivatalos Értesítőben való nyilvánosságra hozatalának feltétele; nem zárja ki, illetve nem érinti
azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében.
(4) A díjszabáshoz indokolást és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni. A 20. § (1)
bekezdésében meghatározott díj megállapításához a magáncélú többszörözés mértékét
reprezentatív módon megjelenítő felmérést is csatolni kell. A felmérés módszerének
meghatározásához ki kell kérni a jelentős felhasználók és felhasználói érdek-képviseleti
szervezetek véleményét. A felmérés eredményét a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban
résztvevők számára hozzáférhetővé kell tenni.
(5) A Hivatal a díjszabásról annak kézhezvételét követően haladéktalanul véleményt kér a
jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől, valamint a kultúráért
felelős minisztertől, továbbá - a nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően - a
kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős minisztertől. A 20-21. §-ban
meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti szervezetei
minősülnek felhasználónak, illetve felhasználói érdek-képviseleti szervezeteknek. A
véleményezési eljárást a díjszabásnak a Hivatalhoz történő benyújtásától számított hatvan napon
belül kell lefolytatni.
(6) A Hivatal attól a jelentős felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől
köteles véleményt kérni, aki vagy amely véleményezési szándékát a Hivatalnak az adott évben a
Hivatal honlapján a díjszabás benyújtását követően haladéktalanul e célból közzétett felhívása
alapján, a felhívás közzétételétől számított tizenöt napon belül írásban bejelenti, és egyidejűleg
benyújtja a (7) vagy a (8) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
(7) Jelentős felhasználó az a személy, aki az érintett közös jogkezelő egyesülethez intézett
megkeresés alapján kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés évét megelőző naptári évben
az általa fizetett jogdíj elérte az érintett díjszabás alapján vagy az érintett díjszabásban
meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj 5%-át.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
46
(8) Felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi
személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége
kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a díjszabások véleményezése során történő
képviseletére, továbbá a közös jogkezelő egyesület által az érdek-képviseleti szervezet
megkeresésére kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy az érdek-képviseleti szervezetnek tagja az
adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés évét megelőző naptári
évben az adott díjszabás alapján vagy az adott díjszabásban meghatározott valamely felhasználói
csoport által megfizetett összes jogdíj legalább 10%-át megfizette.
(9) A közös jogkezelő egyesület a felhasználó vagy a felhasználói érdek-képviseleti szervezet
megkeresésének beérkezését követően haladéktalanul kiadja a (7) vagy a (8) bekezdés szerinti
nyilatkozatot, és azt megküldi a megkereső felhasználónak, illetve érdek-képviseleti
szervezetnek, továbbá a Hivatalnak.
(9a) Ha a 92. § (4) bekezdése alapján a Hivatal több közös jogkezelő szervezetet vesz
nyilvántartásba, a később nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezet díjszabásának első
alkalommal történő jóváhagyására irányuló eljárásban jelentős felhasználónak és felhasználói
érdek-képviseleti szervezetnek a korábban bejegyzett közös jogkezelő szervezet által az előző
évben alkalmazott díjszabás tekintetében jelentősnek minősített felhasználókat és felhasználói
érdek-képviseleti szervezeteket kell tekinteni. Az újabb jogkezelő szervezet díjszabásának első
alkalommal történő jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban nem kell csatolni a (7) vagy (8)
bekezdés szerinti nyilatkozatot.
(10) Az igazságügyért felelős miniszter a díjszabást akkor hagyja jóvá, ha az a szerzői jogi
jogszabályokkal összhangban áll. Az igazságügyért felelős miniszter a jóváhagyásról a Hivatal
javaslatának kézhezvételét követő harminc napon belül határozattal dönt. A miniszter csak a
Kormány - általa kezdeményezett - döntése alapján hagy jóvá olyan díjszabást, amely a Központi
Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó
mértékű jogdíjemelést tartalmaz vagy a fizetésre kötelezett felhasználók körét bővíti. A miniszter
határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel emelkedik jogerőre.
(11) A díjszabást a közös jogkezelő egyesület a jóváhagyást követően a Hivatalos Értesítőben a
saját nevében nyilvánosságra hozza. Ennek megtörténtéig az előző időszakra megállapított és
jóváhagyott - a Hivatalos Értesítőben korábban nyilvánosságra hozott - díjszabást kell alkalmazni
akkor is, ha az az időtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, időközben lejárt. E
szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a bíróság a 92/J. § alapján az
igazságügyért felelős miniszter jóváhagyó határozatát jogerős határozattal hatályon kívül helyezi.
92/I. § (1) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás nem minősül közigazgatási hatósági
eljárásnak, arra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt nem kell
alkalmazni.
(2) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban a miniszterek, a Hivatal és az eljárás többi
résztvevője elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással. A Hivatal a közös
jogkezelő egyesületekkel, valamint a felhasználókkal és a felhasználói érdek-képviseleti
szervezetekkel elektronikus úton tart kapcsolatot.
92/J. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatának
felülvizsgálatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett közös
jogkezelő egyesület jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi
Bíróságtól kérheti, amely a kérelmet közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján soron kívül
bírálja el. A nemperes eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (3)
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
47
és (4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az
igazságügyért felelős minisztert új eljárásra utasítja, az új eljárásban hozott határozat alapján
fizetendő díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendő díj közötti különbözettel el kell
számolni.
(2) A határozat megtámadása esetén a bíróság azt a kérelmezőt, aki a határozattal érintett
díjszabás alapján díjfizetésre lenne kötelezett, biztosíték adására kötelezheti. A biztosíték összege
megegyezik a megtámadott határozattal jóváhagyott díjszabás alapján fizetendő díj mértékével,
illetve annak vitatott vagy még meg nem fizetett részével, kivéve, ha a bíróság az eset összes
körülményére figyelemmel annak csökkentéséről határoz.
(3) A szerződési feltételek tisztességtelensége miatti megtámadhatóság szempontjából a
díjszabás nem minősül jogszabály által megállapítottnak, illetve olyannak, mint amelyet
jogszabály előírásának megfelelően határoztak meg. A díjszabás bírósági megtámadása esetén a
közös jogkezelő egyesület kérelmére a bíróság az ellenérdekű felet biztosíték adására kötelezheti.
A biztosíték összegére a (2) bekezdés szabályai megfelelően alkalmazandók.
A közös jogkezelés felügyelete
92/K. § (1) A közös jogkezelési tevékenység felett gyakorolt felügyelet körében a Hivatal a
hatósági ellenőrzés szabályai szerint évente, illetve szükség esetén ellenőrzi, hogy a
nyilvántartásba vétel feltételei a közös jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak-e,
továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem
ütköznek-e a szerzői jogi jogszabályokba.
(2) Annak ellenőrzése során, hogy a közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelési
tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét képviseli-e, a nyilvántartásba vételt követő
egy év elteltével figyelmen kívül kell hagyni a tagként való csatlakozásra irányuló
nyilatkozatokat és a külföldi szervezettel való képviseleti szerződés megkötésére irányuló
szándéknyilatkozatokat.
(3) A Hivatalnak a felügyelet ellátásához a közös jogkezelő egyesület megküldi
a) az alapszabályát,
b) a szervezeti és működési szabályzatát,
c) a tagsági szabályzatát,
d) az ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát,
e) a felosztási szabályzatát,
f) az éves beszámolóját,
g) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött képviseleti szerződéseit.
(4) A közös jogkezelő egyesület a legfőbb szerv összehívásáról a Hivatalt előzetesen - a tagok
értesítésével egyidejűleg - írásban, a napirend és a felügyelet ellátásával összefüggő napirendi
pontokhoz kapcsolódó iratok megküldésével tájékoztatja és a Hivatal képviselőjét az ülésre, a
felügyelet ellátásával összefüggő napirendi pontok megtárgyalására meghívja.
(5) A Hivatal a felügyelet ellátásához szükséges adatok közlése érdekében nyilatkozattételre
hívhatja fel a közös jogkezelő egyesületet. A Hivatal a felügyeleti eljárásban szakértői véleményt
kérhet vagy szakértőt hallgathat meg.
(6) A Hivatal a felügyelet körében - ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek hiányát
vagy az (1) bekezdésben említett jogszabályok megsértését észleli - megteszi a következő
intézkedéseket:
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
48
a) a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja a közös jogkezelő egyesület
ügyintéző és képviseleti szervét a nyilvántartásba vétel feltételeinek, illetve a szerzői jogi
jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítására, és erre megfelelő határidőt tűz;
b) megkeresi az ügyészséget az egyesület törvényességi felügyelete körében meghozható
intézkedések megtétele céljából;
c) felügyeleti bírságot szabhat ki, ha az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el;
d) törli a közös jogkezelő egyesületet a nyilvántartásból, és ezt a Hivatalos Értesítőben
közzéteszi, ha
da) a törvényességi felügyeleti intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem várható tőle
eredmény,
db) az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el és a felügyeleti bírság kiszabásától
sem várható eredmény, vagy
dc) a felügyeleti bírság - egyszeri vagy ismételt - kiszabása nem járt eredménnyel.
(7) Ha az igazságügyért felelős miniszter a közös jogkezelő egyesületek díjszabásaival
kapcsolatos feladata körében az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését észleli,
a Hivatalnál felügyeleti intézkedést kezdeményez. Ha az NKA elnöke vagy alelnöke a közös
jogkezelő egyesületek jogdíj- és más bevételeinek kulturális célra történő felhasználásával
kapcsolatos feladata [89. § (11) és (11a) bekezdés] körében az (1) bekezdésben meghatározott
jogszabályok megsértését észleli, a Hivatalnál felügyeleti intézkedést kezdeményez.
92/L. § (1) A felügyeleti bírság összegét az eset összes körülményére - különösen a jogsértő
magatartás súlyára, ismétlődésére, a jogsértő állapot fennállásának időtartamára, valamint a
hatékonyság követelményére és az arányosság elvére - figyelemmel kell meghatározni. A
felügyeleti bírság mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évre számított felügyeleti
díj összegének ötszörösét.
(2) A bírságot az azt kiszabó végzés közlésétől számított tizenötödik napig kell megfizetni.
(3) A határidőben meg nem fizetett bírság után az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell
késedelmi pótlékot fizetni.
(4) A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani.
92/M. § (1) A Hivatal által a közös jogkezelés felett gyakorolt felügyelettel összefüggésben
felmerült költségek fedezése érdekében a közös jogkezelő egyesületek a Hivatala javára évente
felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
(2) A felügyeleti díj mértéke a közös jogkezelő egyesület előző évi nettó bevételének 0,3%-a.
A felügyeleti díjat a második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni. Új közös jogkezelő
egyesület nyilvántartásba vétele esetén a nyilvántartásba vétel évében a felügyeleti díj mértéke a
tervezett nettó bevétel 0,3%-a. Ebben az esetben a felügyeleti díjat a tárgyévet követő második
naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.
92/N. § (1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban a Hivatal -
az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(2) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban nem kell alkalmazni
a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az ügygondnokra, a
közmeghallgatásra, az ellenőrzési terv és ellenőrzési jelentés készítésére, a helyszíni ellenőrzést
megelőző értesítésre vonatkozó, valamint azokat a rendelkezéseit, amelyek az eljárás
megindításával és az első kapcsolatfelvétellel összefüggő - hivatalból történő - értesítésre és
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
49
figyelemfelhívásra, a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított
határozat közzétételére, továbbá az ellenőrzés céljából vezetett nyilvántartásra vonatkoznak.
Ezekben az eljárásokban a Hivatal döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és
felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak.
(3) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletére vonatkozó részletes szabályokat
kormányrendelet állapítja meg.
92/O. § (1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban a Hivatal és
a közös jogkezelő egyesületek elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással.
(2) A Hivatal a közös jogkezelő egyesületekkel a 92/B. § (2)-(8) bekezdésében foglaltakat
alkalmazva tart elektronikus úton kapcsolatot.
92/P. § (1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos ügyekben a bíróság
nemperes eljárásban vizsgálja felül
a) a Hivatal határozatát, továbbá
b) a Hivatalnak az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli
jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint az
iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló jogorvoslatnak van helye.
(2) Az (1) bekezdésben említett nemperes eljárásra alkalmazni kell a 92/D. § (2)-(6)
bekezdését.
(3) Az e § szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános
szabályait - az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó
eltérésekkel - kell alkalmazni.
XIII. Fejezet
A szerzői jog megsértésének következményei
Polgári jogi jogkövetkezmények
94. § (1) Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben - az eset körülményeihez
képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a
jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és
hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot
biztosítsanak;
d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy
szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő
felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását,
továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a
jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását,
kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve
megsemmisítését.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
50
(2) A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint
kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése esetén
a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.
(3) A szerző az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is
támaszthatja, akinek szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették.
(4) A szerző az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is
támaszthatja, aki
a) kereskedelmi mértékben birtokolta a jogsértéssel érintett dolgokat;
b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat;
c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez;
d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a jogsértéssel
érintett dolgok előállításában és terjesztésében, illetve a jogsértéssel érintett szolgáltatások
nyújtásában.
(5) A (4) bekezdés a)-c) pontjainak alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi mértékűek,
ha az érintett dolgok, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy e
cselekmények - közvetlenül vagy közvetetten - kereskedelmi vagy más gazdasági előny szerzését
szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó
által jóhiszeműen végzett cselekmények.
(6) Az (1) bekezdés d) pontja és a (4) bekezdés alapján a jogsértő, illetve a (4) bekezdésben
meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:
a) a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve
teljesítésében résztvevők, a jogsértéssel érintett dolgokat birtoklók, valamint a forgalmazásba
bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe;
b) a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve igénybe
vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték.
(7) A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból
visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve dolgokat fosszák
meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt
esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti az eszközöknek és anyagoknak a bírósági
végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől
ítéletben határoz.
(8) A jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel érintett dolgok
lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a jogsértő tulajdonában, de a tulajdonos a
jogsértésről tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett
volna.
(9) A bíróság az (1) bekezdés f) pontjában és a (7) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a
jogsértő költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való eltérést indokolják. A
kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a
megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek érdekeinek
figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a jogsértés súlyosságával
arányban álljon.
(10) A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti a határozatnak a jogsértő költségére történő
nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra
hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő
közzétételt.
(11) Ha a jogosult a 35. § (8) bekezdésére figyelemmel az (1) bekezdés e) pontja, illetve a (2)
bekezdés alapján igényt érvényesít, a gazdagodás, illetve a kártérítés mértékének
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
51
megállapításakor figyelembe kell venni a többszörözéshez igénybe vett kép-, illetve
hanghordozót terhelő és megfizetett díj mértékét.
94/A. § (1) A szerzői jog megsértése miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést - az
ellenkező valószínűsítéséig - a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez
szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a mű szerzői jogi védelem alatt áll,
valamint, hogy ő a szerző, a szerző jogutóda vagy a mű olyan felhasználója, illetve a szerzői
jogok közös kezelését végző olyan szervezet, amely jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel
szemben.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a szerzői jog megsértésének megkezdése óta hat
hónap, illetve a kérelmezőnek a jogsértésről és a jogsértő személyéről való tudomásszerzése óta
hatvan nap már eltelt.
(3) A szerzői jog megsértése esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél
benyújtását megelőzően is előterjeszthető, amelyet a bíróság nemperes eljárásban bírál el. Az
ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra e törvény, valamint a Pp. általános szabályai - a
nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - megfelelően irányadók. Ha a kérelmező a
(7) bekezdésben foglaltak szerint a szerzői jog megsértése miatt a pert megindította, a peres
eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.
(4) A szerző - a jogsértés esetén támasztható polgári jogi igényeken felül - az ideiglenes
intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól
a) biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint,
ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése iránti
követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és a jogsértés kereskedelmi mértékű [94. § (5)
bek.];
b) a jogsértő kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére,
illetve bemutatására az a) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából;
c) biztosíték adását, ha ennek fejében - a jogsértés abbahagyásának követelése helyett -
hozzájárul a feltételezett jogsértő cselekmények jogsértő általi folytatásához.
(5) A biztosíték letételét a (4) bekezdés c) pontja alapján a bíróság a szerző erre irányuló
kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a szerző előterjesztett kérelmet a jogsértés
abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt.
(6) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés
iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés
tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a
fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.
(7) A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés
tárgyában - a (4) és az (5) bekezdést is ideértve - hozott határozatát az ellenfél kérelmére hatályon
kívül helyezi, ha a szerző a pert a szerzői jog megsértése miatt az ideiglenes intézkedéssel
érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a határozat közlésétől számított tizenöt
napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem
tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül
határoz.
(8) Ha a szerzői jog megsértése miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható
mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti
a) a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé
tételére;
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
52
b) kereskedelmi mértékű [94. § (5) bek.] jogsértés esetén banki, pénzügyi és kereskedelmi
adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok bemutatására.
(9) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a szerző a jogsértés
tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Ha a per még nem indult meg,
az előzetes bizonyítást a szerző lakóhelye szerint illetékes törvényszéknél vagy annál a
törvényszéknél lehet kérni, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben folytatható le. Az
előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.
(10) A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő határozatot az ellenfél kérelmére hatályon
kívül helyezi, ha a szerző a pert a szerzői jog megsértése miatt nem indította meg az előzetes
bizonyítást elrendelő határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes
bizonyítás hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a
kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.
(11) Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, az a rendkívül sürgős szükség esetének
minősül, és erre figyelemmel az ideiglenes intézkedés - ideértve a (4) és az (5) bekezdést is -
elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Ha a késedelem
helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha valószínűsíthető a bizonyítékok megsemmisítésének
kockázata, az sürgős esetnek minősül, és erre figyelemmel az előzetes bizonyítás elrendelésének
kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Az ellenfél meghallgatásának mellőzésével
hozott határozatot az ellenféllel a foganatosításkor kell közölni. A határozat közlését követően az
ellenfél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást
elrendelő határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését.
(12) A bíróság az előzetes bizonyítás és - a (4) bekezdés c) pontját és az (5) bekezdést kivéve -
az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.
(13) Ha a (4) bekezdés c) pontjában, az (5) bekezdésben és a (12) bekezdésben meghatározott
esetekben a biztosíték összegéből való kielégítésre jogosult fél igényét az előzetes bizonyítás,
illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező határozat, illetve
az ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül nem
érvényesíti, a letevő a biztosíték visszaadását kérheti a bíróságtól.
94/B. § (1) Az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a
művön a szokásos módon feltüntették.
(2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek
tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett – közhitelesnek minősülő – önkéntes
műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) Ha a (2) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek
tekinteni, aki ezt közös jogkezelő szervezet által a közös jogkezelés alá tartozó művekről,
szomszédos jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról fenntartott adatbázis alapján kiállított
teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. Ilyen magánokiratot a közös jogkezelő szervezet
önként vállalt szolgáltatásként - alapszabályával összhangban - saját tagja számára, a tag kérésére
állíthat ki.
(4) Ha a (3) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek
tekinteni, aki a művet először hozta nyilvánosságra.
Védelem a műszaki intézkedések megkerülésével szemben
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
53
95. § (1) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a szerzői jog védelmére
szolgáló hatásos műszaki intézkedés megkerülésére, feltéve, hogy az említett cselekményt olyan
személy hajtja végre, aki tudja, vagy akinek az adott helyzetben általában elvárható gondosság
mellett tudnia kellene, hogy a cselekmény célja a műszaki intézkedés megkerülése.
(2) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni olyan eszköz, termék vagy
alkatrész előállítására, behozatalára, terjesztésére, eladására, bérbeadására, eladás vagy bérbeadás
céljából történő reklámozására, kereskedelmi céllal való birtoklására, illetve olyan szolgáltatás
nyújtására,
a) amelyet a hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából kínálnak, reklámoznak vagy
forgalmaznak;
b) amelynek a hatásos műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági
jelentősége, illetve célja; vagy
c) amelyet elsősorban a hatásos műszaki intézkedés megkerülésének lehetővé tétele vagy
megkönnyítése céljából terveztek, gyártottak, alakítottak át, illetve teljesítettek.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában műszaki intézkedés minden olyan eszköz,
alkatrész vagy technológiai eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog
jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket - rendeltetésszerű működése révén -
megelőzze, illetve megakadályozza. A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni, ha a
mű felhasználását a jogosultak a hozzáférést ellenőrző vagy védelmet nyújtó olyan eljárás -
különösen kódolás vagy a mű egyéb átalakítása, vagy másolatkészítést ellenőrző mechanizmus -
útján ellenőrzik, amely alkalmas a védelem céljának elérésére.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az 59. §-ban és a 60. § (1)-(3)
bekezdéseiben foglalt rendelkezések alkalmazását. Szoftver esetében a (2) bekezdést csak olyan
eszköz, termék vagy alkatrész forgalomba hozatalára vagy kereskedelmi céllal történő
birtoklására kell alkalmazni, amelynek egyedüli szándékolt célja, hogy megkönnyítse a szoftver
védelmére szolgáló műszaki megoldás engedély nélküli megkerülését vagy eltávolítását.
95/A. § (1) A reprográfiával [21. § (1) bek.] történő magáncélú másolás [35. § (1) bek.],
továbbá a 34. § (2) bekezdésében, a 35. § (4) és (7) bekezdésében és a 41. §-ban szabályozott
szabad felhasználási esetek tekintetében a szabad felhasználás kedvezményezettje követelheti,
hogy a jogosult a műszaki intézkedések megkerülésével szemben a 95. § alapján biztosított
védelem ellenére tegye lehetővé számára a szabad felhasználást, feltéve, hogy a szabad
felhasználás kedvezményezettje a műhöz jogszerűen férhet hozzá. Ha a felek között nem jön létre
megállapodás a szabad felhasználás lehetővé tételének feltételeiről, a felek bármelyike
kezdeményezheti a 105/A. § alapján történő eljárást.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a művet szerződés alapján teszik úgy a nyilvánosság
számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg
választhassák meg [26. § (8) bek., 73. § (1) bek. e) pont, 76. § (1) bek. c) pont, 80. § (1) bek. d)
pont, 82. § (1) bek. c) pont].
A jogkezelési adatok védelme
96. § (1) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a jogkezelési adat
jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására, továbbá olyan művek jogosulatlan
terjesztésére, terjesztés céljából történő behozatalára, sugárzására vagy a nyilvánossághoz
másként történő közvetítésére, amelyekről eltávolították vagy amelyeken megváltoztatták a
jogkezelési adatot, feltéve, hogy a felsorolt cselekmények bármelyikét elkövető személy tudja,
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
54
vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett e személynek tudnia kellene,
hogy cselekményével lehetővé teszi, megkönnyíti vagy leplezi a szerzői jog megsértését, vagy
mást arra indít.
(2) Jogkezelési adat a jogosultaktól származó minden olyan adat, amely a művet, a szerzőt
vagy a műre vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja, vagy a felhasználás feltételeiről
tájékoztat, ideértve az ilyen adatokat megjelenítő számokat vagy jelzéseket is, feltéve, hogy az
adatokat a mű példányához kapcsolják, illetve a mű nyilvánossághoz történő közvetítésével
összefüggésben jelenítik meg.
A szerzői jog megsértésének vámjogi következményei
97. § A szerzői jog megsértése esetén a szerző - külön jogszabály rendelkezései szerint -
követelheti a vámhatóság intézkedését a jogsértéssel érintett vámáruk forgalomba kerülésének
megakadályozására.
Jogkövetkezmények felhasználási engedély esetén
98. § (1) A szerző vagyoni jogainak megsértése esetén a kizárólagos felhasználási engedélyt a
43. § (1) bekezdése alapján megszerző személy felhívhatja a szerzőt, hogy a jogsértés
abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ha a szerző a felhívástól számított
harminc napon belül nem intézkedik, a jogszerző saját nevében felléphet a jogsértés miatt.
(2) A nem kizárólagos felhasználási engedély esetében a jogszerző az (1) bekezdés szerint csak
a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel.
A szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének következményei
99. § A 94-98. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a XI. és a XI/A. fejezet
szabályainak megsértése esetén, illetve az e fejezetekben szabályozott jogokkal kapcsolatos
műszaki intézkedések és jogkezelési adatok védelmére is. A XI/A. fejezet alkalmazásában a
95/A. § (1) bekezdésében meghatározott szabad felhasználási eseteken a 84/C. § (1) bekezdésben
meghatározott - reprográfiával [21. § (1) bek.] történő - magáncélú másolást, valamint a 84/C. §
(2)-(3) bekezdéseiben meghatározott szabad felhasználási eseteket kell érteni.
ÖTÖDIK RÉSZ
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XIV. Fejezet
Járulékfizetés a védelmi idő eltelte után
100. § (1) A szerzői jogok védelmi idejének eltelte után az eredeti műalkotás tulajdonjogának
műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházásakor járulékot kell fizetni.
(2) A járulék mértéke az adót és más köztartozást nem tartalmazó vételár négy százaléka. Az
eredeti műalkotások körének és a vételár fogalmának meghatározására, valamint a járulék
kötelezettjére, beszedésére és átutalására a 70. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
55
az eltéréssel, hogy a közös jogkezelő szervezet a megfizetett járulékot az alkotó tevékenység
támogatására és az alkotóművészek szociális céljaira használja fel.
(3) Nem kell a járulékot megfizetni, ha az eredeti műalkotás tulajdonjogát muzeális intézmény
szerzi meg vagy ilyen intézménytől szerzik meg.
(4) A közös jogkezelő szervezet a járulék címén befolyt összeget külön köteles kezelni és
nyilvántartani.
(5) A közös jogkezelő egyesület a járulék összegéről, annak felhasználásáról a nyilvánosságot
évente, a Hivatal hivatalos lapja útján tájékoztatja; az erre vonatkozó közleményét a tárgyévet
követő év második negyedévének végéig köteles megküldeni a Hivatal részére.
XV. Fejezet
A szerzői jogviták rendezésében közreműködő szervezetek
Szerzői jogi szakértő testület
101. § (1) Szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más
hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Hivatal mellett működő szakértő testülettől. A testület
tagjait az igazságügyért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben ötéves
időtartamra nevezi ki.
(2)
(3) A szerzői jogi szakértő testület felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a
felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben.
(4) Ha bíróság vagy más hatóság kér szakvéleményt a szerzői jogi szakértő testülettől, az ügy
érdemében hozott határozatról - egy példányának megküldésével - a testületet értesíteni kell.
(5) A testület szervezetének és működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja
meg.
Egyeztető testület
102. § Ha a felhasználó és a jogosult között, vagy a felhasználók vagy érdekképviseleti
szervezetük és a jogosultak közös jogkezelő egyesülete között nem jön létre megállapodás a
díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott
egyeztető testülethez fordulhat.
103. § (1) Az egyeztető testület megalakítására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI.
törvény II. fejezetében foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az egyeztető testület tagjait
a szerzői jogi szakértő testület (101. §) tagjai közül kell kijelölni.
(2) Az egyeztető testület a szerzői jogi szakértő testületen belül működik.
104. § (1) Az egyeztető testület eljárásának célja, hogy a felek közötti megállapodás
létrehozását elősegítse. A közös jogkezeléssel kapcsolatos vitában kezdeményezett egyeztető
testületi eljárásról a testület haladéktalanul tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert, a
kultúráért felelős minisztert és a Hivatalt.
(2) Ha a felek között nem jön létre megállapodás, az egyeztető testület javaslatot készít a
megállapodás tartalmára, amelyet a felekkel írásban közöl.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
56
(3) A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják.
Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől
számított három hónapon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.
(4) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet
szenvedett fél az egyeztető testület döntése alapján létrejött megállapodást az annak
hatálybalépésétől számított három hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja.
(5) A (4) bekezdésben említett eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos
illetékessége alá tartozik.
105. § (1) Az egyeztető testület eljárása során a feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni, és
mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy álláspontját előadhassa. Az egyeztető testület
a feleket az eljárásban való részvételre, eljárási cselekmények lefolytatására nem kötelezheti,
kivéve, ha a felek ebben megállapodnak. Egyebekben az egyeztető testület - a (2) bekezdésben
említett szabályzat keretein belül - az eljárási szabályait, valamint a díjszabását maga állapítja
meg.
(2) Az egyeztető testület eljárási szabályzatát a szerzői jogi szakértő testület dolgozza ki, és az
igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyást megelőzően be kell szerezni a Hivatal
felügyeletét ellátó miniszternek, valamint a kultúráért felelős miniszternek a véleményét.
105/A. § (1) Ha a szabad felhasználás kedvezményezettje és a jogosult között nem jön létre
megállapodás arról, hogy a szabad felhasználást a műszaki intézkedések megkerülésével szemben
biztosított védelem (95. §) ellenére milyen feltételekkel teszik lehetővé (95/A. §), a felek
bármelyike az egyeztető testülethez fordulhat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a kedvezményezettek érdek-képviseleti
szervezetei is megindíthatják. Ebben az esetben az egyeztető testület döntése alapján létrejött
megállapodás hatálya - ellenkező kikötés hiányában - az érdek-képviseleti szervezetnek azokra a
tagjaira terjed ki, akik egyben a szabad felhasználás kedvezményezettjei is.
(3) Az egyeztető testület megalakítására a 103. §-t kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az
egyeztető testület tagjait a szerzői jogi szakértő testület elnöke jelöli ki, ha a felek az egyeztető
testület tagjainak személyében - az eljárás megindításától számított nyolc napon belül - nem
állapodnak meg.
(4) Az egyeztető testület eljárására a 104. § (1)-(2) bekezdéseit és a 105. § (2) bekezdését
megfelelően alkalmazni kell.
(5) A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják.
Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől
számított harminc napon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.
(6) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet
szenvedett fél az egyeztető testület javaslata alapján létrejött megállapodást annak létrejöttétől
számított 30 napon belül a bíróság előtt keresettel megtámadhatja.
(7) Ha a megállapodás az (5) bekezdés alapján nem jött létre, a szabad felhasználás
kedvezményezettje az (5) bekezdésben megállapított határidő lejártát követő 15 napon belül a
bírósághoz fordulhat, és kérheti, hogy a bíróság kötelezze a jogosultat a szabad felhasználásnak a
keresetben meghatározott feltételek szerinti lehetővé tételére.
(8) A (6) és a (7) bekezdésben meghatározott perindítás joga - az ott megjelölt határidőn belül -
a kedvezményezettek érdek-képviseleti szervezeteit is megilleti azzal, hogy a jogerős érdemi
határozat hatálya e szervezeteknek az e törvény értelmében kedvezményezett tagjaira terjed ki.
(9) Az e § alapján indított perekre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
57
(10) Az e § alapján létrejött megállapodás vagy jogerős határozat alapján végrehajtandó
műszaki intézkedésre a 95. §-t megfelelően alkalmazni kell, feltéve, hogy a műszaki intézkedés
kielégíti a 95. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket.
XVI. Fejezet
Záró rendelkezések
A szerzői jog más jogosultjai
106. § (1) Ahol e törvény szerzőt említ, azon megfelelően érteni kell a szerző jogutódját, illetve
a szerzői jog más jogosultját is.
(2) Ha az elhunyt személy hagyatékához szerzői jog tartozik, a közjegyző a hagyatéki eljárás
megindításáról értesíti az elhunyt személy műveivel kapcsolatban érintett közös jogkezelő
szervezetet. Ha nem állapítható meg, hogy melyik az érintett közös jogkezelő szervezet vagy a
művek nem tartoznak a közös jogkezelés körébe, az értesítést az irodalmi és a zenei művekkel
kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek kell küldeni.
(3) A hagyatékhoz tartozó szerzői jog örökösnek történő átadásáról a közjegyző kivonatos
hagyatékátadó végzés, a bíróság pedig kivonatos jogerős ítélet egy példányának megküldésével -
a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával - értesíti az érintett közös jogkezelő szervezetet.
(4) A kivonatos hagyatékátadó végzésre, illetőleg a kivonatos ítéletre a hagyatékátadó végzésre
és az ítéletre vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy azok csak a hagyatékhoz tartozó szerzői
jog örökösnek történő átadására vonatkozó adatokat tartalmazhatják.
(5) A (3) bekezdésben említett kivonatos hagyatékátadó végzés és kivonatos ítélet a (4)
bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a kivonat minőség megjelölését, valamint azt, hogy az
milyen célra használható fel.
(6) Az (5) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a végzés egyébként sem tartalmazna más
rendelkezést, mint amit a (4) bekezdés előír.
(7) Az érintett közös jogkezelő szervezet köteles az örökösökről nyilvántartást vezetni, és abból
a felhasználók számára a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között
adatot szolgáltatni.
(8) Az (1)-(7) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a szerzői joghoz
kapcsolódó jogok jogosultjaira és az e jogosultakat megillető jogokra.
106/A. § E törvénynek a gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok szerkesztőinek és az
adatbázisok előállítóinak szerzői, illetve a XI/A. fejezet szerinti védelmére vonatkozó
rendelkezései nem érintik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló jogszabályok érvényesülését.
A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok
107. § (1) E törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését
követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni.
(2) A törvény 21. §-ában foglalt rendelkezéseket, valamint a 22. §-ának a reprográfiára szolgáló
készülékkel kapcsolatos előírásait 2000. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
(3) A 111. § (1)-(2) bekezdésével megállapított rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését
követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
58
108. § (1) A 31. § rendelkezéseit alkalmazni kell olyan művekre is, amelyeknek a korábban
hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi
jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már lejárt.
(2) Az előadóművészeket, a hangfelvételek előállítóit, a rádió- és televízió-szervezeteket,
valamint a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőket az e törvényben meghatározott
jogok akkor is megilletik, ha a 84. §-ban - rájuk vonatkozóan - említett év végétől számított húsz
év az 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már eltelt.
(3) Ha a szerzői vagyoni jogok vagy a szerzői joggal szomszédos jogok védelmi ideje az 1994.
évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően lejárt, a lejárat és az e törvény hatálybalépése
közötti időtartamban végzett felhasználás szabad felhasználásnak minősül, függetlenül attól, hogy
e jogok újra védelemben részesülnek-e e törvény hatálybalépését követően.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhasználás e törvény hatálybalépését követően - a
hangfelvételek esetében a hatálybalépésig már előállított műpéldányokra vonatkozóan - még
további egy évig folytatható, de csak a hatálybalépéskor meglévő mértékben. A gazdasági
tevékenység körében folytatott ilyen felhasználás jogát csak a jogosult gazdálkodó szervezettel
vagy annak - a felhasználást folytató - szervezeti egységével együtt lehet átruházni. A törvény
hatálybalépését követően is folytatott felhasználás ellenében a jogosultnak méltányos díjazás jár.
(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a
felhasználásra e törvény kihirdetésének napjáig komoly előkészületeket tettek azzal, hogy ebben
az esetben a felhasználást az előkészületnek az e törvény kihirdetésekor meglévő mértékéig lehet
megkezdeni és folytatni.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott időtartamban végzett átdolgozást, feldolgozást vagy
fordítást úgy kell tekinteni, mintha az a szerző hozzájárulásával készült volna.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott átdolgozás, feldolgozás és fordítás e törvény
hatálybalépését követő felhasználása ellenében az alapul szolgáló műre vonatkozó szerzői jog
jogosultjának méltányos díjazás jár.
(8) A (3) és a (7) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján járó díjazással kapcsolatos viták
bírósági útra tartoznak.
(9) Az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően kötött felhasználási szerződés
alapján a teljes védelmi időre, illetve határozatlan időre megszerzett felhasználási jog e törvény
hatálybalépését követően - a felhasználási szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően - újra
megilleti a felhasználót, ha a szerzői jog vagy az azzal szomszédos jog e törvény szerint újra
védelemben részesül.
108/A. § (1) A 31. § és a 84. § rendelkezéseit - a 2001. évi LXXVII. törvény 13. §-a (7)
bekezdésének első mondatában szabályozott kivétellel - alkalmazni kell olyan művekre és
szomszédos jogi teljesítményekre is, amelyek védelmi ideje az Európai Gazdasági Térség
legalább egy tagállamában még nem járt le 1995. július 1-jéig.
(2) Az (1) bekezdésben említett művekre a 108. § (3)-(9) bekezdéseiben foglalt szabályok
megfelelően irányadók azzal, hogy az 1994. évi VII. törvény és e törvény hatálybalépésén, illetve
kihirdetésén az (1) bekezdés alkalmazásában a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz
történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését, illetve
kihirdetését kell érteni.
109. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha az nem
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
59
eredményezi az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések szerint számított
védelmi idő megrövidülését. E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények
módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését alkalmazni kell
az olyan filmalkotásra is, amelynek védelmi ideje e törvény hatálybalépésekor már eltelt. A 108.
§ (3)-(9) bekezdésé ilyen esetben is alkalmazni kell azzal, hogy az 1994. évi VII. törvény
hatálybalépése helyett e törvény hatálybalépését kell érteni.
109/A. § E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi
XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 90. § (2) és
(4) bekezdését, valamint 93. § (4)-(6) bekezdését a 2011. január 1-jét követően indult díjszabás-
jóváhagyási eljárásokban kell alkalmazni.
110. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 89. § (13) bekezdésében foglaltakat első
alkalommal a 2012. évre vonatkozó beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 92. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítéséről a
közös jogkezelő egyesület 2012. május 1-jéig köteles tájékoztatni a Hivatalt az alapszabály
módosításának tudomásulvételéről szóló bírósági jogerős végzés, valamint az alapszabály
megküldésével.
111. § (1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló
2001. évi LXXVII. törvénnyel az adatbázis-előállítók védelmére vonatkozóan megállapított
rendelkezéseit alkalmazni kell arra az adatbázisra is, amelyet 1982. december 31. és 2002. január
1. között készítettek el, feltéve, hogy 2002. január 1-jén az adatbázis megfelelt - a szerzői jogról
szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel megállapított
- XI/A. fejezetben szabályozott védelem feltételeinek. Az ilyen adatbázis előállítójának jogai
2002. január 1-jétől kezdődően 2013. január 1-jéig részesülnek védelemben.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatbázis felhasználására vonatkozóan az annak előállítójával
2002. január 1-jét megelőzően megkötött szerződés alapján végzett cselekményre e törvénynek a
szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni 2002. január 1-jét követően is.
(3) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001.
évi LXXVII. törvénnyel megállapított 84. § (2) bekezdését nem lehet alkalmazni olyan
hangfelvételre, amelynek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje már
lejárt. E rendelkezés nem érinti a 108. § alkalmazását.
111/A. § E törvénynek az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló
2003. évi CII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekmények és az így szerzett jogok kivételével - mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az Európai Unió tagállamainak
jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a
védelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak
összehangolásáról szóló 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1.
cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek alapján.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
60
111/B. § E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló
2005. évi CVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - az eredeti műalkotás szerzőjét
megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvre is figyelemmel - a 2006. január 1-jét követően megkötött szerződésekre kell
alkalmazni.
111/C. § (1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról
szóló 2008. évi CXII. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdését a 2009. február 1-jét
követően adott felhasználási engedélyekre kell alkalmazni.
(2) A szerzőt a 23/A. § alapján megillető díjat a 2010. december 31-ét követően kölcsönzött
műpéldányok nyilvános haszonkölcsönbe adása után kell megfizetni. A szerzőt a 23/A. § alapján
megillető díjat 2012-ben kell először felosztani a 23/A. § (4) bekezdése szerinti, 2011. január 1-
jétől szolgáltatott adatok alapján.
111/D. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2)-(3) bekezdésében, 74/A. § (1)-(3)
bekezdésében, 78/A. §-ban, valamint 84. § (1) bekezdés b)-d) pontjában és (2) bekezdésében
foglalt rendelkezések azon rögzített előadásokra és hangfelvételekre vonatkoznak, amelyek
esetében a védelmi idő 84. § szerinti kezdő napjától számított ötven év 2013. november 1-jéig
még nem telt el, valamint azon rögzített előadásokra és hangfelvételekre is, amelyek ezen időpont
után születnek.
(2) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződésben nincs
egyértelmű utalás az ellenkezőjére, akkor a 2013. november 1. előtt kötött ilyen szerződés
hatályosnak tekintendő azon időponton túl is, amikor az (1) bekezdés szerinti ötven év már eltelt.
(3) Az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött, az előadóművészeket
ismétlődő díjazásra jogosító azon szerződéseket [74/A. § (3) bekezdés], amelyeket 2013.
november 1. előtt kötöttek, a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát, vagy - ha erre nem kerül sor -
a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik év
elteltével az előadóművész javára abban az esetben is módosítani lehet, ha ezt a lehetőséget a
felek eredetileg kizárták. Ha a hangfelvétel-előállító és az előadóművész között nem jön létre
megállapodás, akkor bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.
111/E. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozóegyes törvények módosításáról szóló
2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2) bekezdésében szabályozott felmondási jog az e
törvény hatálybalépése előtt kötött szerződések tekintetében is csak írásban gyakorolható.
111/F. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11) és (11b) bekezdésében foglaltakat az
NKA számára 2014. január 1-jét követően átadott bevételekre kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013.
évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11a) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2013.
évben beszedett bevételekre kell alkalmazni. A közös jogkezelő szervezet által a 20. és 21. §-ban
meghatározott díjakból származó, 2013. évben beszedett bevételéből 2014. január 1-jét
megelőzően az NKA részére kulturális célú felhasználásra átadott összeget a 89. § (11a)
bekezdésében előírt átadási kötelezettség teljesítése során be kell számítani.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
61
111/G. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 41/F−41/K. §-át az olyan műre és hangfelvételre kell
alkalmazni, amelyet 2014. október 29-én vagy azt követően e törvény szerint védelem illet meg.
Felhatalmazások
112. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a reprográfiára szolgáló készülékek körét - az
érintett érdek-képviseleti szervek véleményének figyelembevételével - rendelettel meghatározza.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa a szerzői jogi szakértő
testület szervezetének és működésének részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény 38. §-ának (5) bekezdésében
szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a
számukra történő hozzáférhetővé tétel módját és feltételeit rendelettel meghatározza.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes
szabályokat, a jogosultat megillető megfelelő díjazás feltételeit, a felhasználással összefüggő
eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, visszatérítésének
módját, továbbá az árva művek felhasználására vonatkozóan kiadott engedélyek
nyilvántartásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.j) az Európai Parlament és a
Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva művek egyes megengedett
felhasználási módjairól.
(4a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására és felügyeletére vonatkozó részletes
szabályokat, valamint a közös jogkezelő szervezetek felügyeleti díjának kezelésére,
nyilvántartására, felhasználására, megfizetése módjára, a felügyeleti díj mértéke kiszámításának
módjára és a megfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat,
b) a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak jóváhagyására irányuló eljárásokban
elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat.
(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) a Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben a
Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint
b) a Hivatal elnöke véleményének kikérésével, az adópolitikáért felelős miniszterrel, a
kultúráért felelős miniszterrel és a Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben
az önkéntes műnyilvántartással összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját rendelettel megállapítsa.
(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közös jogkezelő szervezetek
nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét,
beszedésének és visszatérítésének módját az adópolitikáért felelős miniszterrel, a kultúráért
felelős miniszterrel és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló
miniszterrel egyetértésben, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének
kikérésével rendeletben szabályozza.
(7) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy - az igazságügyért felelős
miniszterrel egyetértésben - az e törvény 23/A. §-ának (4) bekezdése alapján a nyilvános
haszonkölcsönzésért a szerzőt megillető díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok,
valamint az adatszolgáltatásra kötelezett nyilvános könyvtárak körét rendelettel megállapítsa.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
62
113. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve (2009. április 23.) a számítógépi
programok jogi védelméről;
b) a Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a
vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz
kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról;
c) az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi
védelméről;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs
társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő
összehangolásáról;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve (2001. szeptember 27.) az eredeti
műalkotás szerzőjét megillető követő jogról;
f) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi
tulajdonjogok érvényesítéséről;
g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti
jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz
kapcsolódó egyes jogokról;
h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzői jog
és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről és az azt módosító 2011/77/EU európai parlamenti
és tanácsi irányelv;
i) a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok digitalizálásáról
és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről 6. (a) és (c) alpontja.
j) az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva művek
egyes megengedett felhasználási módjairól.