18/2004. (IV. 28.) IM rendelet
a használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól
A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 42. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem el:
A használati mintaoltalmi bejelentés kellékei
1. § A használati mintaoltalmi (a továbbiakban: mintaoltalmi) bejelentésnek tartalmaznia kell a) a bejelentési kérelmet; b) a használati minta (a továbbiakban: minta) leírását egy vagy több igényponttal; c) egy vagy több rajzot; d) képviselet esetén annak igazolását; e) a jogutódlást igazoló okiratot, ha a bejelentő a feltaláló jogutódja; f) uniós elsőbbség igénylése esetén az elsőbbségi iratot; g) kiállítási nyilatkozat esetén az ezt megalapozó igazolást.
Általános követelmények
2. § (1) A bejelentési kérelmet, a leírást az igénypontokkal és a rajzokat külön lapon kezdve kell elkészíteni, és külön-külön folyamatos, a lap felső közepén elhelyezett számozással kell ellátni; az azokban foglaltaknak egymással összhangban kell állniuk.
(2) A leírást az igénypontokkal és a rajzokat két-két azonos példányban kell benyújtani, gyűrődéstől, szakadástól vagy behajtástól mentes lapokon; azoknak elektronikus eljárással és közvetlenül sokszorosíthatóknak kell lenniük, meghatározatlan másolati példányszámban.
(3) A bejelentés egészében az azonos fogalmakra azonos megnevezést kell használni; a műszaki fogalmakra a magyar megnevezéseket, ilyenek hiányában a nemzetközi gyakorlatban elfogadott megnevezéseket, a mértékadatokra a külön jogszabályban meghatározott egységeket, ilyenek hiányában pedig a nemzetközi gyakorlatban elfogadott egységeket kell alkalmazni.
(4) A leírást és az igénypontokat a következők szerint kell elkészíteni: a) a szöveget hajlítható, erős, fehér, sima, fénytelen és tartós, 29,7 cm magas és 21,0 cm széles (A4
méretű) papírlapok egyik oldalán kell elhelyezni; az összetartozó lapokat úgy kell összefűzni, hogy könnyen lapozhatók, szétválaszthatók és ismét összefűzhetők legyenek;
b) a lapok bal oldalán 2,5-4 cm-es, felső szélén 2-4 cm-es, a többi szélén pedig 2-3 cm-es szegély maradjon;
c) a szöveget gépírással vagy nyomtatással kell elkészíteni, másfeles vagy kettes sortávolsággal; a matematikai képletek, valamint a különleges jelek és karakterek szükség esetén kézzel is beírhatók; valamennyi betű, szám és egyéb írásjel fekete színű és kitörölhetetlen, a nagybetűk magassága legalább 0,21 cm legyen.
(5) A leírásban és az igénypontokban csak a szöveg hitelességét nem érintő, kisebb törlés, javítás, betoldás fordulhat elő, azt a lap szegélyén kézjeggyel kell ellátni.
(6) A leírás és az igénypontok nem tartalmazhatnak rajzokat; tartalmazhatnak viszont táblázatokat és - számokkal vagy betűkkel ellátott - matematikai képleteket; az igénypontokba táblázat sem foglalható. A táblázatok és a matematikai képletek a lapokon fekvő helyzetben is elrendezhetők, ha álló helyzetben megfelelően nem ábrázolhatók; ebben az esetben a táblázatok vagy a képletek felső része az álló helyzetű lap bal oldala felé nézzen.
1
(7) A leírásban szerepeltetni kell a rajzon feltüntetett valamennyi hivatkozási jelet, és a leírás csak a rajzon is szereplő hivatkozási jelet tartalmazhat. Ugyanazokat az alkotóelemeket azonos megnevezéssel kell illetni, és azonos hivatkozási jellel kell ellátni az egész bejelentésben. A hivatkozási jeleket a leírásban a megvalósítási mód ismertetésénél, az alkotóelem megnevezése előtt zárójel nélkül, az igénypontokban a megnevezés után zárójelben, a megnevezés minden előfordulása esetén fel kell tüntetni.
(8) A leírást és az igénypontokat, valamint a rajzokat a bejelentőnek vagy a képviselőnek az utolsó lap végén alá kell írnia.
A bejelentési kérelem
3. § (1) A bejelentési kérelmet egy példányban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell a) a mintaoltalom megadására irányuló kérést; b) a minta címét (tárgyának rövid és szabatos megjelölését, amely nem tartalmazhat fantázianevet,
rövidítést, tulajdonnevet, idegen kifejezést); c) a bejelentő nevét és címét, több bejelentő esetén az igényjogosultság arányát is, ha az nem egyenlő; d) a feltaláló nevét és címét, több feltaláló esetén a szerzőség arányát is, ha az nem egyenlő; ha a
feltaláló írásban kéri, hogy mellőzzék nevének feltüntetését a mintaoltalmi iratokon, erre a bejelentési kérelemben utalni kell, és a feltaláló nevét külön lapon kell megadni;
e) képviselet esetén a képviselő nevét és címét; f) uniós vagy belső elsőbbség igénylése esetén az erre irányuló nyilatkozatot, feltüntetve uniós
elsőbbségnél a külföldi bejelentés bejelentési napját, országát és számát, belső elsőbbségnél pedig a folyamatban lévő bejelentés ügyszámát;
g) származtatás, illetőleg megosztás esetén az erre irányuló nyilatkozatot, megjelölve az alapul szolgáló bejelentés ügyszámát;
h) a minta kiállításon történt bemutatása esetén a kiállítási nyilatkozatot, feltüntetve a kiállítás megnevezését és időpontját;
i) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő a minta feltalálója vagy annak jogutódja; j) a bejelentési kérelem mellékleteinek felsorolását, feltüntetve az egyes iratok lapszámát és
példányszámát is; k) a bejelentő, illetve mindegyik bejelentő vagy a képviselő aláírását. (2) A bejelentési kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalban díjtalanul beszerezhető formanyomtatvány
kitöltésével is elkészíthető.
A mintaoltalmi leírás
4. § (1) A mintaoltalmi leírásnak tartalmaznia kell a) a minta címét; b) a műszaki terület pontos meghatározását, amelyre a minta vonatkozik; c) a bejelentő által ismert technika állásának bemutatását olyan, a mintához közel álló megoldások - és
lehetőleg a források - ismertetésével, amelyek a minta megértését és oltalmazhatóságának megítélését elősegítik;
d) a mintával megoldandó feladat megjelölését; e) a feladat megoldását, összhangban az igénypontokkal; f) az ábrák felsorolását tárgyuk megjelölésével; g) a minta egy vagy több, az oltalom terjedelmét alátámasztó megvalósítási módjának ismertetését a
felépítés és a működés részletes ismertetésével, a rajzokkal összhangban; h) a minta ipari alkalmazhatóságának módjára vonatkozó kifejtést, ha az a minta jellegéből vagy
ismertetéséből nem következik; i) a mintához fűződő - a technika állásához viszonyított - előnyös hatások bemutatását.
2
(2) A leírás felépítésében az (1) bekezdésben előírt módot és sorrendet kell követni, kivéve, ha a minta jellegénél fogva valamely más mód vagy más sorrend jobb érthetőséget vagy ésszerűbb bemutatást eredményez.
(3) A mintaoltalmi leírás nem tartalmazhat olyan ismertetést, amely a minta feltárásához nyilvánvalóan szükségtelen. Igénypontoknak vagy igénypontok részeinek a leírásban való megismétlését megfelelő hivatkozásokkal helyettesíteni lehet.
Az igénypontok
5. § A mintaoltalmi igénypontokat a következők szerint kell elkészíteni: a) az igénypont egyetlen mondatból áll, az igénypontokat folyamatos arab számozással kell ellátni; b) az igénypont tárgyi körből és jellemző részből áll; a tárgyi kör tartalmazza a minta tárgyának a minta
címe szerinti megnevezését és - a szükséghez képest - a mintának a technika állásához tartozó legközelebbi megoldással közös jellemzőit, a jellemző rész pedig azokat a jellemzőket, amelyek a mintát ettől a megoldástól megkülönböztetik; a tárgyi kört és a jellemző részt az „amelyre jellemző” vagy „azzal jellemezve” szavak kötik össze;
c) a feladat megoldásához elengedhetetlenül szükséges összes jellemzőt a főigénypontba kell foglalni; a főigénypontban legalább egy hivatkozási jellel ellátott megnevezésnek szerepelnie kell; a bejelentésnek csak egy főigénypontja lehet;
d) a főigénypont oltalmi körébe tartozó egy vagy több előnyös megoldást aligénypontokba lehet foglalni; az aligénypontnak közvetlenül vagy közvetve utalnia kell a főigénypontra, amely utalásban egynél több előző igénypontot megjelölni csak vagylagosan lehet, és tartalmaznia kell egy vagy több további jellemzőt a megjelölt előző igénypont jellemzőihez képest;
e) az igénypontokban a jellemzést nem lehet helyettesíteni a leírásra, a rajzokra vagy egyéb forrásokra való hivatkozással;
f) az igénypontokban a berendezést szerkezete elemeinek és azok kapcsolatának megadásával kell jellemezni, ami nem helyettesíthető a működésre vagy az elérni kívánt hatásra utaló jellemzéssel.
A rajzok
6. § A rajzokat - ideértve a folyamatábrákat és diagramokat is - a műszaki rajz szabályainak alkalmazásával a következők szerint kell elkészíteni:
a) a rajzokat erős, fehér, sima, fénytelen és tartós, 29,7 cm magas és 21,0 cm széles (A4 méretű) papírlapok egyik oldalán kell elhelyezni; a lapokon a felhasználható terület mérete legfeljebb 26,2 x 17,0 cm; a legkisebb szegélyméret felül és a bal oldalon 2,5 cm, a jobb oldalon 1,5 cm, alul 1 cm; a felhasználható vagy a felhasznált terület körül keret ne készüljön;
b) a rajzokat fekete színű, tartós, egyenletes vastagságú, jól látható vonalakkal, méretezés, színezés és árnyékolás nélkül kell elkészíteni, a metszeteket vonalkázással kell jelölni úgy, hogy az ne akadályozza a hivatkozási jelek és jelzővonalaik felismerhetőségét;
c) a rajzok méretének és grafikai kivitelezésének biztosítania kell, hogy kétharmados kicsinyítéssel történő sokszorosítás esetén is az összes részlet nehézség nélkül felismerhető maradjon;
d) a rajzokon valamennyi hivatkozási jel (szám, betű) legyen egyszerű és világos; a számok és a betűk magassága legalább 0,32 cm legyen; a számok és a betűk mellett zárójelek, körök és idézőjelek nem alkalmazhatók; az ábrák feliratozásához latin, és ha ez a szokásos, görög betűket kell használni;
e) a rajzokon lehetőség szerint minden vonalat műszaki rajzeszközök segítségével kell meghúzni, a műszaki rajz szabályainak alkalmazásával;
f) minden egyes ábraelem legyen megfelelő arányban az ábra valamennyi más elemével, kivéve, ha valamely eltérő arány alkalmazása az ábra megértéséhez elengedhetetlenül szükséges;
g) egy lapon több ábra is elhelyezhető; az egyes ábrákat egymástól világosan elhatárolva, lehetőleg álló helyzetben kell elrendezni; fekvő helyzetben történő elrendezés esetén az ábrák felső része az álló
3
helyzetű lap bal oldala felé nézzen; a különböző ábrákat arab számokkal folyamatosan - a rajzlapok számozásától függetlenül - kell számozni;
h) ábraként nem szerepelhet fénykép, illetve fényképfelvétel másolata; i) a rajzok nem tartalmazhatnak szöveget, kivéve a megértéshez feltétlenül szükséges rövid feliratokat,
mint pl. „víz”, „gőz”, „A-B metszet” vagy a villamos kapcsolási rajzok és a blokkvázlatok szokásos feliratai;
j) mindegyik lap felső szegélyén legyen rajta az adott lap sorszáma, törve a lapok összesített számával.
Záró rendelkezések
7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése után benyújtott mintaoltalmi bejelentésekre kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 20/1991. (XII. 28.) IM rendelet és az azt módosító 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet 6. §-a (3) bekezdésének b) pontja.
4