Ley N° LXVII de 2018 sobre las Enmiendas a Determinadas Leyes sobre Propiedad industrial, Hungría

2018. évi LXVII. törvény

egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról

1. A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítása

1. § A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hmtv.) 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Mintaoltalmi ügyekben a szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára, a beadványokkal kapcsolatos eljárásra és az azokkal kapcsolatban alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozó általános rendelkezéseit, valamint a mintaoltalmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjaira és a mintaoltalom fenntartási díjaira vonatkozó rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.”

2. § A Hmtv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános rendelkezéseiben

meghatározott adatokon túl a bejelentési kérelemnek tartalmaznia kell a feltaláló nevét és lakcímét, vagy utalást arra, hogy a feltaláló nevének és lakcímének a mintaoltalmi iratokon való feltüntetése mellőzését kéri, és hogy a feltaláló a nevét és lakcímét külön lapon adja meg. A mintaoltalmi bejelentést egyebekben a mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.”

3. § A Hmtv. 29/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A mintaoltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához

beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:) „b) a bejelentő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési

szolgáltatási címét, képviselet esetén a képviselő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét, vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő más adatot, valamint”

4. § A Hmtv. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „36/A. § A mintaoltalmi bejelentés elsőbbsége, minősítése, módosítása, megosztása, valamint a

mintaoltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, megsemmisítése, továbbá az atomenergiával kapcsolatos bejelentésről történő tájékoztatás, valamint a mintaoltalmi leírás értelmezése és a nemleges megállapítás tekintetében az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

5. § A Hmtv. 37. § (11) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:) „b) a kérelmezőnek a szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános

rendelkezéseiben meghatározott azonosító adatait, illetve ha van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és

c) a kérelmező jogi képviselőjének a szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános rendelkezéseiben meghatározott azonosító adatait és biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét.”

6. § A Hmtv. 29. § (4) bekezdésében, 36/B. § (3) bekezdésében az „a szabadalmi törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben” szövegrész helyébe az „az iparjogvédelmi

eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban” szöveg lép.

2. A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény módosítása

7. § A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Toptv.) 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a topográfiaoltalommal összefüggő eljárásaiban - az e törvényben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szabadalmi eljárására vonatkozó szabályait. A szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára, a beadványokkal kapcsolatos eljárásra és az azokkal kapcsolatban alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozó általános rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.”

8. § A Toptv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A bejelentési kérelemnek a szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános

rendelkezéseiben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell a szerző nevét és lakcímét, vagy utalást arra, hogy a szerző nevének és lakcímének a topográfiaoltalmi iratokon való feltüntetése mellőzését kéri, és hogy a szerző a nevét és lakcímét külön lapon adja meg. A bejelentést egyebekben a topográfiaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.”

9. § A Toptv. 23. § (11) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:) „b) a kérelmezőnek a szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános

rendelkezéseiben meghatározott azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és

c) a kérelmező jogi képviselőjének a szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános rendelkezéseiben meghatározott azonosító adatait és biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét.”

3. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

10. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezései szerint jár el.

(2) Szabadalmi ügyekben nem alkalmazható az Ákr. 3. §-a, 5. § (1) bekezdése, 13. § (8) bekezdése, 14. § (1) bekezdése, 21. §-a, 26. §-a, 37. § (2) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 48. § (1)- (4) bekezdése, 62. § (1) bekezdése, 74. § (1) bekezdése, 75. §-a, 76. §-a, 87. §-a, 94. § (2) bekezdése, 97. §-a, 127. § (2) bekezdése és 130. §-a.

(3) Szabadalmi ügyekben nem alkalmazhatóak az Ákr. jogutódlásra vonatkozó rendelkezései. Szabadalmi ügyekben sommás eljárásnak nincs helye és a kérelem kormányablaknál nem

terjeszthető elő. (4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben -

jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - kérelemre jár el. (5) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe

tartozó szabadalmi ügyben a kérelemnek tartalmaznia kell a) a természetes személy kérelmező és - képviselet esetén - képviselő nevét, lakcímét; b) a nem természetes személy kérelmező és - képviselet esetén - a képviselő nevét és székhelyét;

továbbá c) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője aláírását. (6) Ha a kérelmező, illetve képviselője a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe

tartozó szabadalmi ügyben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a kérelemnek az (5) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell

a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét;

b) a nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát. (7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben -

tájékoztatás kérése és annak teljesítése, az iratokba való betekintés, valamint a szóbeli tárgyalás kivételével - kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye, tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján.

(8) A nemzetközi szabadalmi bejelentések elektronikus úton kizárólag a Szellemi Tulajdon Világszervezete által üzemeltetett elektronikus kommunikációs és ügyviteli rendszer (a továbbiakban: ePCT rendszer) használatával nyújthatók be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához mint átvevő hivatalhoz. Azzal a bejelentővel és képviselőjével, aki az ePCT rendszeren keresztül nyújtotta be a nemzetközi szabadalmi bejelentést, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint átvevő hivatal az ePCT rendszer szabályai szerint tartja a kapcsolatot.”

11. § (1) Az Szt. 47. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3a) A megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban, a 83/B-83/D. §-ban, a

83/F. §-ban és a 83/G. §-ban szabályozott eljárásokban az ügyfeleknek beadványaikat és azok mellékleteit elektronikus kapcsolattartás esetén egy példányban, egyéb esetben eggyel több példányban kell benyújtaniuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány ellenérdekű fél az eljárásban részt vesz. Ha több félnek közös képviselője van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni; szolgálati találmányra adott szabadalom esetén a megsemmisítési kérelem szükséges példányszámának meghatározásánál a feltalálókat is ellenérdekű félként kell számításba venni. Ha az ügyfél a beadványát vagy annak mellékleteit az előírtnál kevesebb példányban nyújtotta be, a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás elmaradása esetén a megsemmisítési kérelmet, a nemleges megállapításra irányuló kérelmet, valamint a 83/B. § (2) bekezdése, a 83/F. § (1) bekezdése és a 83/G. § (1) bekezdése szerinti kérelmet visszavontnak kell tekinteni, a szabadalmas nyilatkozatát pedig be nem nyújtottnak kell tekinteni.”

(2) Az Szt. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a szabadalmi ügyekben előterjesztett kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható

hiányosságai vannak, az ügyfelet a beadvánnyal kapcsolatos hiányok pótlására vagy nyilatkozattételre kell felhívni, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett. Ha a kérelem a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem felel meg a vizsgált követelményeknek, és e törvény ehhez eltérő jogkövetkezményt nem fűz, a kérelmet el kell utasítani. Ha az ügyfél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a kérelmet - ha e törvény

ehhez eltérő jogkövetkezményt nem fűz - visszavontnak kell tekinteni. A kivonat hiányainak pótlásáról vagy a követelményeknek megfelelő átdolgozásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalból is intézkedhet.”

12. § (1) Az Szt. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A 45. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott adatokon túl a szabadalmi bejelentési

kérelemnek tartalmaznia kell a feltaláló nevét és lakcímét vagy utalást arra, hogy a feltaláló nevének és lakcímének a szabadalmi iratokon való feltüntetése mellőzését kéri, és a feltaláló a nevét és lakcímét külön lapon adja meg.”

(2) Az Szt. 57. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A szabadalmi bejelentést egyebekben a szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályairól

és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.”

13. § Az Szt. 58. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A szabadalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához

beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:) „b) a bejelentő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési

szolgáltatási címét, képviselet esetén a képviselő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét, vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő más adatot, valamint”

14. § (1) Az Szt. a következő 64/A. §-t megelőző alcím címmel egészül ki:

„Tájékoztatás atomenergiával kapcsolatos bejelentésekről”

(2) Az Szt. a következő 64/A. §-sal egészül ki: „64/A. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó

Római Szerződés irányadó rendelkezéseinek megfelelően, a bejelentő és a feltaláló nevének és lakcímének vagy székhelyének megjelölésével közli az Európai Bizottsággal

a) a) a kifejezetten atomenergiával kapcsolatos nemzeti szabadalmi bejelentés tartalmát, és b) b) az olyan közzé nem tett nemzeti szabadalmi bejelentés tényét, illetve - az Európai Bizottság

kérésére - tartalmát, ami nem tartozik kifejezetten az atomenergia területéhez, de közvetlenül összefügg az atomenergia alkalmazásának közösségbeli fejlődésével és annak szempontjából alapvető jelentőséggel bír.”

15. § Az Szt. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A 45. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott adatokon túl a kérelemben meg kell jelölni a

megsemmisítés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.” 16. § Az Szt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 45. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott adatokon túl a nemleges megállapításra (37. §)

irányuló kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás, valamint a megjelölt szabadalom leírását és rajzát. Ha az európai szabadalom hatályossá válásához nem nyújtották be az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását, vagy azt a szabadalmas nem bocsátotta a kérelmező rendelkezésére, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmező ilyen irányú kérelmére felhívja a szabadalmast e fordítás benyújtására.”

17. § Az Szt. 83/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kényszerengedélyes könyveibe és nyilvántartásaiba történő betekintés iránt - a

816/2006/EK rendelet 10. cikkének (8) bekezdése alapján - előterjesztett kérelmet elektronikus kapcsolattartás esetén egy példányban, egyéb esetben két példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A kérelemnek a 45. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott

adatokon túl tartalmaznia kell a kényszerengedélyt megadó határozat számát és a megismerni kívánt adatok megjelölését.”

18. § Az Szt. 83/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kényszerengedély módosítása iránt - a 816/2006/EK rendelet 16. cikkének (4) bekezdése

alapján - előterjesztett kérelemnek tartalmaznia kell a) a 45. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott adatokat a kérelmező és képviselője neve és

lakcíme vagy székhelye kivételével, feltéve, hogy a kényszerengedélyes megjelölte az eredeti kényszerengedélyt; továbbá

b) a kényszerengedély számát, a módosítás alapjául szolgáló okokat, valamint bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a kényszerengedélyes a 816/2006/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében előzetes tárgyalásokat folytatott a szabadalmassal, feltéve, hogy a kérelmezett további mennyiség meghaladja az eredetileg engedélyezett mennyiség 25%-át.”

19. § Az Szt. 84/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A 45. § (5)-(6) bekezdésben meghatározott adatokon túl a kérelemnek tartalmaznia kell a

feltaláló nevét és lakcímét vagy utalást arra, hogy a feltaláló kéri nevének és lakcímének a szabadalmi iratokon való feltüntetése mellőzését azzal, hogy ebben az esetben a feltaláló nevét és lakcímét külön lapon kell megadni. A feltaláló nevének és lakcímének megadása történhet az európai szabadalmi bejelentés ezeket tartalmazó iratára való hivatkozással is. A kérelmet és az igénypontok magyar fordítását egyebekben a szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.”

20. § Az Szt. 84/H. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A 45. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott adatokon túl az (1) vagy az (1a) bekezdés

szerinti fordítás vagy fordítások (a továbbiakban együtt: fordítás) benyújtásáról szóló, az európai szabadalom hatályosítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a feltaláló nevét és lakcímét vagy utalást arra, hogy a feltaláló kéri nevének és lakcímének a szabadalmi iratokon való feltüntetése mellőzését azzal, hogy ebben az esetben a feltaláló nevét és lakcímét külön lapon kell megadni. A feltaláló nevének és lakcímének megadása történhet az európai szabadalom ezeket tartalmazó iratára való hivatkozással is. A fordítást egyebekben a szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.”

21. § Az Szt. 84/K. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kijavítási kérelemre és mellékleteire megfelelően alkalmazni kell a 84/E. § (2) és (3)

bekezdésében, illetve a 84/H. § (4) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a kérelemnek a feltaláló nevét és lakcímét akkor sem kell tartalmaznia, ha a feltaláló nem kérte neve feltüntetésének mellőzését.”

22. § Az Szt. 84/S. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el, a

nemzetközi szabadalmi bejelentés elsőbbségi napjától számított harmincegy hónapon belül be kell nyújtani a nemzetközi bejelentés magyar nyelvű fordítását a feltaláló nevének és címének közlésével, vagy hivatkozni kell a nemzetközi szabadalmi bejelentés ezt tartalmazó iratára, valamint meg kell fizetni az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott nemzeti díjat.”

23. § Az Szt. 85. § (11) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:) „b) a kérelmezőnek a 45. § (5) bekezdésében meghatározott azonosító adatait, illetve

amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és

c) a kérelmező jogi képviselőjének a 45. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott azonosító adatait és biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét.”

24. § (1) Az Szt. 114/I. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A bejelentési kérelemnek a 45. § (5)-(6) bekezdésében foglalt adatokon túl tartalmaznia kell

a nemesítő nevét és lakcímét vagy utalást arra, hogy a nemesítő nevének és lakcímének a növényfajta-oltalmi iratokon való feltüntetése mellőzését kéri, és hogy a nemesítő a nevét és lakcímét külön lapon adja meg.”

(2) Az Szt. 114/I. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A növényfajta-oltalmi bejelentést egyebekben a szabadalmi bejelentés részletes alaki

szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.”

25. § Az Szt. 114/J. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A növényfajta-oltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:) „b) a bejelentő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési

szolgáltatási címét, képviselet esetén a képviselő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét, vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő más adatot;”

26. § Az Szt. 1. 23. § (1) bekezdésében, 57. § (4) bekezdésében, 73. § (2) bekezdésében, 77. § (4)

bekezdésében, 80. § (4) bekezdésében, 81/A. § (2) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében, 83/B. § (2) bekezdésében, 83/E. § (2) bekezdésében, 83/F. § (2) bekezdésében, 84/E. § (4) bekezdésében, 84/H. § (5) bekezdésében, 84/K. § (3) bekezdésében, 84/R. § (5) bekezdésében, 84/S. § (3) bekezdésében, 84/U. § (2) bekezdésében, 111/A. § (1) bekezdésében, 114/I. § (4) bekezdésében, 115/A. § (1) bekezdésében és 115/R. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban” szöveg,

2. 38. §-ában, 42. § (1) bekezdésében és 43. §-ában a „keletkezésére” szövegrész helyébe az „a bejelentés napjára” szöveg,

3. 40. § (2) bekezdésében, 75. § (3) bekezdésében, 84/H. § (3) bekezdésében, 84/S. § (4) és (7) bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban” szöveg,

4. 53/C. § (2) bekezdésében és 115/E. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrészek helyébe az „az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban” szöveg,

5. 68. § (1) bekezdésében az „57. § (2) és (3)” szövegrész helyébe az „57. § (2)-(3a)” szöveg, 6. 69/A. § (4) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe az „az iparjogvédelmi

eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban” szöveg, 7. 83/B. § (3) bekezdésében a „816/2006/EK rendeletben” szövegrész helyébe a „45. § (5)-(6)

bekezdésében és a 816/2006/EK rendeletben” szöveg, 8. 83/F. § (1) bekezdésében a „meg kell jelölni” szövegrész helyébe a „a 45. § (5)-(6)

bekezdésében meghatározott adatokon túl meg kell jelölni” szöveg, 9. 94. § (1) bekezdésében a „meghatalmazottként” szövegrész helyébe a „meghatalmazottként,

ideértve a 94/A. § szerinti jogi képviseletet is,” szöveg, 10. 114/G. § (2) bekezdésében és 114/R. § (3) bekezdésében az „a külön jogszabályban”

szövegrész helyébe az „a növényfajták állami elismeréséről szóló jogszabályban” szöveg, 11. 114/O. §-ában a „114/I. § (2) és (3)” szövegrész helyébe a „114/I. § (2)-(3a)” szöveg,

lép.

4. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

27. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) Védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, amely a) alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy

szolgáltatásaitól; és b) a védjegylajstromban olyan módon ábrázolható, hogy a jogalkalmazó szervek és a

nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a védjegybejelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát.

(2) Védjegyoltalomban részesülhetnek különösen a következő megjelölések: a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is; b) betű, szám; c) ábra, kép; d) sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját; e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram; f) hang; g) mozgást megjelenítő megjelölés; h) pozíciómegjelölés; i) multimédia-megjelölés; j) mintázat; valamint k) többféle megjelölés összetétele.” 28. § A Vt. 2. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a) kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az üzleti forgalomban az áru vagy a

szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak;

b) kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak;

c) egyéb okból nem alkalmas a megkülönböztetésre; d) kizárólag da) olyan formából vagy egyéb jellemzőből áll, amely az áru jellegéből következik, db) az áru olyan formájából vagy egyéb jellemzőjéből áll, amely a célzott műszaki hatás

eléréséhez szükséges, vagy dc) olyan formából vagy egyéb jellemzőből áll, amely lényeges értéket ad az áruhoz. (3) A (2) bekezdés a)-c) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha

használata révén - akár a bejelentés napját megelőzően, akár azt követően, de a lajstromozás napját megelőzően - megkülönböztető képességet szerzett.”

29. § (1) A Vt. 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha) „b) alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, különösen az áru, illetve a szolgáltatás fajtája,

minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében;” (2) A Vt. 3. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha)

„c) valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképet a megjelölés összhatását meghatározó módon tartalmaz.”

(3) A Vt. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a) e törvény Hetedik Része alapján oltalomban részesülő földrajzi árujelző bejelentési napjánál

később tett védjegybejelentésben igényelnek rá - a földrajzi árujelző által jelölt termékkel azonos típusba tartozó árukra vonatkozóan - oltalmat és használata a 109. § (2) bekezdésébe ütközne,

b) az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát biztosító európai uniós jogszabály alapján ki van zárva az oltalomból, vagy

c) az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát biztosító olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Európai Unió vagy Magyarország részes fél, ki van zárva az oltalomból.”

(4) A Vt. 3. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki: „(5) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a borral kapcsolatos hagyományos

kifejezések oltalmát európai uniós jogszabály rendelkezései alapján vagy ennek megfeleltethető oltalmat biztosító olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Európai Unió részes fél, ki van zárva az oltalomból.

(6) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a hagyományos különleges termékek bejegyzését szabályozó európai uniós jogszabály rendelkezései alapján vagy ennek megfeleltethető tanúsítást szabályozó olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Európai Unió részes fél, ki van zárva az oltalomból.

(7) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, amely - azonos vagy közeli rokon fajba tartozó növényfajta tekintetében - olyan korábbi növényfajtanévből áll, vagy alapvető elemeiben olyan korábbi növényfajtanevet jelenít meg, amelyet

a) növényfajta-oltalmat biztosító európai uniós jogszabály, b) a szabadalmi törvény, vagy c) növényfajta-oltalmat biztosító olyan nemzetközi megállapodás, amelyben az Európai Unió

vagy Magyarország részes fél alapján a fajtaoltalmi lajstromba bejegyeztek.”

30. § (1) A Vt. 4. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Nem részesülhet védjegyoltalomban) „b) a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és

a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; ideértve azt az esetet is, amikor az összetéveszthetőség amiatt áll fenn, mert a fogyasztók a megjelölést a korábbi védjegyhez gondolati képzettársítás útján kapcsolhatják;

c) a belföldön vagy - európai uniós védjegy esetén - az Európai Unióban jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, későbbi elsőbbségű védjegybejelentés szerinti megjelölés, függetlenül attól, hogy az árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások azonosak vagy hasonlóak-e azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyek tekintetében a korábbi védjegyet lajstromozták, ha a megjelölés alapos ok nélkül történő használata a jóhírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.”

(2) A Vt. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E § alkalmazásában korábbi védjegy a) minden olyan aa) e törvény alapján lajstromozott védjegy, ideértve a nemzetközi megállapodás alapján

Magyarországra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyet is, ab) a 2017/1001/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet (továbbiakban: európai uniós

védjegyrendelet) alapján lajstromozott európai uniós védjegy, amelynek bejelentési napja vagy - ha ennek helye van - igényelt elsőbbségi napja korábbi, mint

a védjegy lajstromozására irányuló bejelentésé; b) az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában az a megjelölés, amely az ipari tulajdon

oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 6bis cikke alapján - lajstromozásától függetlenül - a védjegy bejelentési napján vagy elsőbbségi napján belföldön közismertnek minősül;

c) az olyan európai uniós védjegy, amelynek tekintetében az európai uniós védjegyrendelet alapján az a) pont aa) alpontjában említett védjegy szenioritását érvényesen igényelték, akkor is, ha ez utóbbi védjegy oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt;

d) az a) és c) pontban említett védjegy lajstromozására irányuló bejelentés, feltéve, hogy annak alapján a védjegyet lajstromozzák, azzal, hogy ahol e törvény korábbi vagy későbbi védjegyet említ, az időbeli sorrend kapcsán az e bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”

(3) A Vt. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik,

amelyet annak jogosultja nem használt a 18. § előírásainak megfelelően, vagy amelynek oltalma a védjegybejelentés napján már nem áll fenn.”

31. § A Vt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, amely a) másnak korábbi személyiségi - különösen névhez, képmáshoz fűződő - jogát sértené; b) más korábbi szerzői, szerzői joghoz kapcsolódó vagy iparjogvédelmi jogába ütközne. (2) Nem részesülhet védjegyoltalomban a) a megjelölés, ha annak használatát egy olyan megjelölés alapján, amelyet korábban gazdasági

tevékenység körében, lajstromozás nélkül ténylegesen használtak belföldön, a korábbi használó más jogszabály alapján megtilthatná;

b) az a megjelölés, amelynek használatát az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát biztosító európai uniós vagy nemzeti jogszabályok alapján a földrajzi árujelző oltalmából fakadó jogokat gyakorolni jogosult személy megtilthatná, feltéve, hogy az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés lajstromozására irányuló bejelentést korábban tették meg és az eredetmegjelölést vagy a földrajzi jelzést utóbb lajstromozzák.

(3) Annak megítélésekor, hogy a jog, a használat, illetve az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés lajstromozására irányuló bejelentés az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a védjegybejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni.”

32. § (1) A Vt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A megjelölés a 4. §, az 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja alapján nincs kizárva a

védjegyoltalomból, illetve a védjegy az e rendelkezésekben foglalt kizáró okok alapján nem törölhető, ha annak lajstromozásához a korábbi akadályozó jog jogosultja hozzájárul.”

(2) A Vt. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A hozzájáruló nyilatkozat vissza nem vonható, és nem pótolható a bíróság ítéletével.” 33. § A Vt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A védjegyre oltalmat szerezhet bármely természetes vagy jogi személy, függetlenül attól,

hogy folytat-e gazdasági tevékenységet.” 34. § A Vt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „12. § (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy

használatára. (2) A védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján - a védjegy bejelentési napját, illetve

elsőbbségi napját megelőzően mások által szerzett jogok sérelme nélkül - bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében, árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggésben használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; ideértve azt az esetet is, amikor az összetéveszthetőség amiatt áll fenn, mert a fogyasztók a megjelölést a korábbi védjegyhez gondolati képzettársítás útján kapcsolhatják; vagy

c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést, függetlenül attól, hogy a védjegy árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások azonosak vagy hasonlóak-e azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyekkel összefüggésben a megjelölést használják, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata a védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén megtiltható különösen a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán; b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint

forgalomba hozatal vagy eladásra felkínálás céljából történő raktáron tartása; c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt; d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnan történő kivitele; e) a megjelölés használata az üzleti iratokon vagy a reklámozásban; f) a megjelölés kereskedelmi névként vagy vállalkozás neveként, illetve kereskedelmi név vagy

vállalkozás neve részeként való használata; g) a megjelölés összehasonlító reklámban való használata a tisztességtelen piaci magatartás és a

versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseivel ellentétes módon. (4) A védjegyjogosult - a védjegy bejelentési napját, illetve elsőbbségi napját megelőzően mások

által szerzett jogok sérelme nélkül - felléphet az ellen is, hogy harmadik felek gazdasági tevékenység körében harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül olyan árut hozzanak be az ország területére, amelyen - ideértve csomagolását is - az engedélye nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromozott védjeggyel megegyező védjegy, vagy olyan védjegy, amelyet az említett védjegytől lényeges elemeit tekintve nem lehet megkülönböztetni.

(5) A védjegyjogosult (4) bekezdés szerinti joga megszűnik, ha a lajstromozott védjegy bitorlása tárgyában a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és a 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban indított eljárás során a nyilatkozattevő, illetve az áru birtokosa bizonyítja, hogy a védjegyjogosultnak az áru rendeltetési helye szerinti országban nincs joga megtiltani az adott áru forgalomba hozatalát.

(6) Ha fennáll a veszélye annak, hogy az olyan csomagolást, címkéket, függőcímkéket, biztonsági vagy eredetiséget igazoló elemeket vagy eszközöket, illetve egyéb olyan eszközöket, amelyeken a védjegyet elhelyezték, árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban úgy használják, hogy ez a használat sértené a védjegyjogosultnak a (2) és (3) bekezdés szerinti jogait, a védjegyjogosult - feltéve, hogy azokra gazdasági tevékenység körében kerül sor - felléphet a következő cselekményekkel szemben is:

a) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés elhelyezése olyan csomagoláson, címkén, függőcímkén, biztonsági vagy eredetiséget igazoló elemen vagy eszközön, illetve egyéb olyan eszközön, amelyen a védjegy elhelyezhető;

b) bármely olyan csomagolás, címke, függőcímke, biztonsági vagy eredetiséget igazoló elem vagy eszköz, illetve bármely egyéb olyan eszköz eladásra való felkínálása, forgalomba hozatala vagy ilyen célú raktáron tartása, az országba történő behozatala vagy az onnan történő kivitele, amelyen a védjegyet elhelyezték.

(7) A védjegyoltalom jogosultja a védjegyoltalomból eredő jogaira hivatkozással felléphet a 23. § (1) bekezdése szerinti használóval szemben, ha az megsérti a használati szerződésnek

a) az engedély időtartamára, b) a védjegynek az engedély alapján használható, a lajstromozás által lefedett alakjára, c) a használati engedéllyel érintett áruk vagy szolgáltatások körére, d) a védjegyhasználat területi hatályára, vagy e) a használó által gyártott áruk vagy nyújtott szolgáltatások minőségének biztosítására

vonatkozó bármely feltételét.” 35. § A Vt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „13. § Ha a védjegynek szótárban, lexikonban, enciklopédiában vagy más kézikönyvben -

nyomtatott vagy elektronikus formában - való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékben szereplő áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a kiadó a védjegyjogosult kérésére köteles haladéktalanul - nyomtatott művek esetén legkésőbb a következő kiadás alkalmával - feltüntetni, hogy a védjegyet lajstromozták.”

36. § (1) A Vt. 14. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

„A képviselő vagy az ügynök által jogosulatlanul lajstromoztatott védjegy használata elleni fellépés”

(2) A Vt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „14. § (1) Ha egy védjegy jogosultjának képviselője, illetve ügynöke a jogosult engedélye nélkül,

saját nevében védjegybejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult felléphet az ügynök vagy a képviselő védjegyhasználatával szemben, és ehelyett vagy emellett kérheti a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom saját részére történő átruházását is.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.”

37. § A Vt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „15. § (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági

tevékenységének gyakorlása során, a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban használja

a) saját nevét vagy címét; b) a megkülönböztetésre eredendően nem alkalmas, vagy az áru vagy a szolgáltatás fajtájára,

minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó megjelölést vagy jelzést;

c) a védjegyet a védjegyjogosult áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítása vagy azokra való hivatkozás céljából, így akkor is, ha a védjegy használata szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján saját nevére vagy címére a védjegyjogosulttal szemben csak természetes személy hivatkozhat.”

38. § A Vt. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos

érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát - az első forgalomba hozatalt követően - megváltoztatták, illetve károsították.”

39. § (1) A Vt. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a 4. § (2) bekezdése szerinti korábbi védjegy jogosultja öt éven át megszakítás nélkül

eltűrte egy későbbi védjegy belföldön történő használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban nem léphet fel e későbbi védjegy használatával szemben [27/B. § (1) bek.], valamint korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti a későbbi védjegy törlését sem [33. § (2) bek. b) pont].”

(2) A Vt. 17. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(4) A későbbi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy használatával szemben,

ha a későbbi védjeggyel szemben a korábbi jogra az (1) bekezdés alapján már nem lehet hivatkozni. (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az 5. § (1)

bekezdés a)-b) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában említett korábbi jogokra is.” 40. § A Vt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „18. § (1) Ha a védjegyjogosult a lajstromozás napjától számított öt éven belül nem kezdte meg

belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a védjegyre alkalmazni kell az e törvényben előírt jogkövetkezményeket [4. § (3) bek., 27/A. §, 30. § (1) bekezdés d) pont, 33. § (2) bekezdés a) pont, 34. §, 61/E. §, 73. § (2) bek.], kivéve, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a lajstromozás napjának a különleges gyorsított eljárás [64/A. § (7) bek.] során lajstromozott védjegy tekintetében azt a napot kell tekinteni,

a) amely a 61/B. § (1) bekezdése szerinti időszak lejártát követi, vagy b) - felszólalás esetén - amelyen a felszólalást jogerősen elbíráló határozatot meghozták. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a lajstromozás napjának a Magyarországra kiterjedő

hatállyal lajstromozott nemzetközi védjegy tekintetében - esettől függően - a 76/P. § (5), (5c), (5d) vagy (5e) bekezdésében meghatározott lajstromozási napot kell tekinteni.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a védjegy tényleges belföldi használatának minősül a következő:

a) a védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el, függetlenül attól, hogy a védjegyet a védjegyjogosult javára a használt alakban is lajstromozták-e;

b) a védjegy elhelyezése a belföldön lévő árun vagy annak csomagolásán kizárólag az országból történő kivitel céljából.

(5) A védjegynek a védjegyjogosult engedélyével történő használatát e § alkalmazásában a védjegyjogosult részéről történő használatnak kell tekinteni.

(6) Európai uniós védjegy esetében az ennek a §-nak megfelelő használaton az európai uniós védjegyrendelet 18. cikkében foglalt előírásoknak megfelelő használatot kell érteni.”

41. § A Vt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A védjegyhez kapcsolódó és a védjegybejelentésből, illetve a védjegyoltalomból eredő

jogok forgalomképes vagyoni értékű jogot képeznek.” 42. § (1) A Vt. 20. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

„Megterhelés és végrehajtás alá vonhatóság”

(2) A Vt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „20. § A védjegyhez kapcsolódó és a védjegybejelentésből, illetve a védjegyoltalomból eredő

jogok megterhelhetők és végrehajtás alá vonhatók. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a védjegylajstromba való bejegyzése szükséges.”

43. § (1) A Vt. a következő 27/A. §-t megelőző alcím címmel egészül ki:

„A használat hiánya mint védekezés védjegybitorlási perben”

(2) A Vt. a következő 27/A. §-sal egészül ki: „27/A. § (1) A védjegyjogosult csak akkor léphet fel a megjelölés használata ellen, ha a

védjegybitorlási per megindításakor a 34. § alapján nem lenne megállapítható a védjegyoltalom megszűnése.

(2) Az alperes kérelmére a védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a) a keresetlevél benyújtását megelőző ötéves időszak során a 18. §-ban foglaltaknak

megfelelően ténylegesen használta a védjegyet az árujegyzékében szereplő, a keresetben hivatkozott árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban; vagy

b) a használat elmulasztására alapos oka volt, feltéve, hogy a keresetlevél benyújtásának napján a 18. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott ötéves időszak már eltelt.”

44. § (1) A Vt. a következő 27/B. §-t megelőző alcím címmel egészül ki:

„A későbbi védjegy jogosultjának továbbhasználati joga mint védekezés a védjegybitorlási perben”

(2) A Vt. a következő 27/B. §-sal egészül ki: „27/B. § (1) A védjegyjogosult nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen, ha a későbbi

védjegy a 33. § (2) vagy (2a) bekezdése vagy a 73. § (3) bekezdése alapján nem lenne törölhető. (2) A védjegyjogosult nem léphet fel a későbbi európai uniós védjegy használata ellen, ha a

későbbi védjegy az európai uniós védjegyrendelet 60. cikk (1), (3) vagy (4) bekezdése, 61. cikk (1) vagy (2) bekezdése vagy 64. cikk (2) vagy (3) bekezdése értelmében nem lenne törölhető.

(3) Ha a védjegyjogosult az 27/B. § (1) és 27/B. § (2) bekezdés értelmében nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen, a későbbi védjegy jogosultja akkor sem követelheti a korábbi védjegy használatától való eltiltást, ha a korábbi jogra a későbbi védjeggyel szemben már nem lehet hivatkozni.”

45. § (1) A Vt. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Védjegybitorlás miatt a használó saját nevében csak a védjegyjogosult hozzájárulásával

indíthat pert, kivéve, ha őt a perindításra a használati szerződés feljogosította. Kizárólagos használati engedély esetén azonban a használó saját nevében, a védjegyjogosult hozzájárulása nélkül is pert indíthat a védjegybitorlóval szemben, ha a védjegyjogosultat előzetesen a per megindítására felhívta, és a védjegyjogosult a felhívástól számított harminc napon belül nem indított védjegybitorlási pert.”

(2) A Vt. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A használó a neki okozott kár megtérítése céljából a védjegyjogosult által indított bitorlási

perbe a védjegyjogosult pertársaként beléphet. A perbelépés határidejére a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 52. § (2) bekezdésének a) pontját, a pertársak viszonyára pedig a Pp. 38. § (3) bekezdését és 39. §-át kell megfelelően alkalmazni.”

46. § (1) A Vt. 30. § (1) bekezdés c)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A védjegyoltalom megszűnik, ha) „c) a védjegyet törölték (33. §), a bejelentés napjára visszaható hatállyal, d) a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta (18. §, 34. §), a megszűnés

megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, e) a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált (35. §), a

megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal.”

(2) A Vt. 30. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtására

okot adó körülmény bekövetkezése időpontjának - az ellenkező bizonyításáig - a kérelmező későbbi, ütköző védjegybejelentésének elsőbbségi időpontját kell tekinteni, feltéve, hogy a kérelmező tett ilyen védjegybejelentést.”

47. § (1) Vt. 33. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A védjegy nem törölhető, ha) „a) olyan korábbi védjeggyel [4. § (2) bek.] ütközik, amelynek használata a törlési kérelem

benyújtásakor nem felelt meg a 18. § előírásainak, vagy amelynek oltalma a törlési kérelem benyújtásakor már nem áll fenn; vagy”

(2) A Vt. 33. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A korábbi védjegyre alapított törlési kérelem akkor sem teljesíthető, ha az alábbi okok

bármelyike miatt a későbbi védjegy bejelentésének vagy elsőbbségének napján nem lett volna teljesíthető:

a) a korábbi védjegy, amely a 2. § (2) bekezdés a)-c) pontja alapján törölhető lett volna, még nem szerzett megkülönböztető képességet a 2. § (3) bekezdése szerint;

b) a törlési kérelem a 4. § (1) bekezdés b) pontján alapul, és a korábbi védjegy megkülönböztető képessége még nem volt elegendő annak alátámasztására, hogy a 4. § (1) bekezdés b) pontjának értelmében vett összetéveszthetőség fennáll;

c) a törlési kérelem a 4. § (1) bekezdés c) pontján alapul, és a korábbi védjegy még nem tett szert a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jóhírnévre.

(2b) A 2. § (2) bekezdés a)-c) pontja alapján nem törölhető a védjegy, ha használata révén a törlésre irányuló kérelem benyújtásának napját megelőzően megkülönböztető képességet szerzett.”

48. § A Vt. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A védjegyoltalomnak a használat hiánya miatti megszűnése nem állapítható meg, ha a 18. §

(1)-(3) bekezdésében meghatározott időtartam elteltét követően, de a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző - de legkorábban a használat elmulasztásának ötéves időtartama lejártakor kezdődő - három hónapos időszakban csupán azt követően kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesül arról, hogy a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását kérhetik.”

49. § A Vt. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A védjegyoltalom megszűnik, ha a) a megjelölés a védjegyjogosult magatartása vagy mulasztása következtében azoknak az

áruknak vagy szolgáltatásoknak az üzleti forgalomban szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták; vagy

b) a védjegy - a védjegyjogosult általi vagy a védjegyjogosult engedélyével történő használat következtében - megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően.”

50. § (1) A Vt. 38. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2b) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

hatáskörébe tartozó védjegyügyekben a kérelemnek tartalmaznia kell a) a természetes személy kérelmező és - képviselet esetén - képviselő nevét és lakcímét, továbbá

- elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén - az ilyen módon kapcsolatot tartó természetes személy születési helyét és idejét, valamint anyja nevét;

b) a nem természetes személy kérelmező és - képviselet esetén - képviselő nevét, székhelyét,

továbbá elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén adószámát; továbbá c) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője aláírását.” (2) A Vt. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Védjegyügyekben nem alkalmazandó az Ákr. 3. §-a, 5. § (1) bekezdése, 13. § (8) bekezdése,

21. §-a, 26. §-a, 37. § (2) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 48. §(1)-(4) bekezdése, 62. § (1) bekezdése, 74. § (1) bekezdése, 75. §-a, 76. §-a, 87. §-a, 94. § (2) bekezdése, 97. §-a, 127. § (2) bekezdése és 130. §-a.”

51. § (1) A Vt. 40. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3a) A (2) bekezdésben felsorolt eljárásokban az ügyfeleknek beadványaikat és azok

mellékleteit elektronikus kapcsolattartás esetén egy példányban, egyéb esetben eggyel több példányban kell benyújtaniuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány ellenérdekű fél az eljárásban részt vesz; ha több félnek közös képviselője van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. Ha az ügyfél a beadványát vagy annak mellékleteit az előírtnál kevesebb példányban nyújtotta be, a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás elmaradása esetén a felszólalást, a törlési kérelmet és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni, a bejelentő vagy a védjegyjogosult nyilatkozatát pedig be nem nyújtottnak kell tekinteni.”

(2) A Vt. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a védjegyügyekben előterjesztett kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható

hiányosságai vannak, az ügyfelet a beadvánnyal kapcsolatos hiányok pótlására vagy nyilatkozattételre kell felhívni a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett. Ha a kérelem a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem felel meg a vizsgált követelményeknek, és e törvény ehhez eltérő jogkövetkezményt nem fűz, a kérelmet el kell utasítani. Ha az ügyfél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a kérelmet - ha e törvény ehhez eltérő jogkövetkezményt nem fűz - visszavontnak kell tekinteni.”

52. § (1) A Vt. 47. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A védjegylajstromban fel kell tüntetni különösen) „k) a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a védjegyoltalom

korlátozását,” (2) A Vt. 47. § (2) bekezdése a következő n)-o) ponttal egészül ki: (A védjegylajstromban fel kell tüntetni különösen) „n) a védjegyoltalomra alapított jelzálogjogot és a végrehajtás alá vonás vagy foglalás tényét,

valamint o) a 18. § (1) bekezdésében meghatározott ötéves időszak 18. § (1)-(3) bekezdései szerint

meghatározott kezdő napját.” 53. § (1) A Vt. 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A 38. § (2b) bekezdésétől eltérően a védjegybejelentési kérelemnek tartalmaznia kell a

bejelentő nevét és lakcímét vagy székhelyét, képviselet esetén a bejelentő képviselőjének nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá - nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén - a kérelmező vagy képviselője aláírását.”

(2) A Vt. 50. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Ha a bejelentő vagy képviselője a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó

védjegyügyben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a védjegybejelentési kérelemnek a (3) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell

a) a természetes személy bejelentő, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét,

b) a nem természetes személy bejelentő, illetve képviselő adószámát.

(3b) A védjegybejelentést egyebekben a védjegybejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.”

54. § (1) A Vt. 51. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A védjegybejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához

beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:) „b) a bejelentő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési

szolgáltatási címét, képviselet esetén a képviselő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét, vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő más adatot,

c) a megjelölés olyan ábrázolását, amely kielégíti az 1. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt követelményeket, és”

(2) A Vt. 51. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (A védjegybejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához

beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:) „d) az 52. § (2) bekezdése szerinti árujegyzéket, függetlenül attól, hogy ez az árujegyzék

megfelel-e az egyéb követelményeknek.” 55. § (1) A Vt. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A védjegybejelentésben az árujegyzékben szereplő árukat és szolgáltatásokat a gyári vagy

kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás által létrehozott osztályozási rendszerrel (a továbbiakban: nizzai osztályozás) összhangban kell osztályozni.”

(2) A Vt. 52. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki: „(4) A védjegybejelentésben az árukat és szolgáltatásokat kellően egyértelműen és pontosan kell

meghatározni annak érdekében, hogy a jogalkalmazó szervek és a gazdasági élet szereplői önmagában az árujegyzék alapján képesek legyenek meghatározni az igényelt védjegyoltalom terjedelmét.

(5) A nizzai osztályozás fejezetcímeiben található általános fogalmak vagy más általános kifejezések akkor használhatók, ha azok megfelelnek a (4) bekezdés szerinti egyértelműség és pontosság követelményének.

(6) Az általános kifejezéseket - beleértve a nizzai osztályozás fejezetcímeiben szereplő általános fogalmakat - úgy kell értelmezni, hogy azokba a kifejezés szó szerinti jelentése által egyértelműen jelölt áruk és szolgáltatások tartoznak.

(7) Az áruk és szolgáltatások nem minősülnek egymáshoz hasonlónak, illetve egymástól eltérőnek kizárólag azon az alapon, hogy a nizzai osztályozás azonos, illetve eltérő osztályában szerepelnek.”

56. § A Vt. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a védjegybejelentés megfelel az 55. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az 50. § (2)- (3b) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket, valamint a megjelölés egységére és az árujegyzék meghatározására vonatkozó, 52. §-ban foglalt követelményeket.”

57. § A Vt. 61/B. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül a 4-6. §-ok

alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat) „b) az 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott jog jogosultja, továbbá iparjogvédelmi

jog esetében a hasznosítási szerződés alapján hasznosítási joggal bíró hasznosító, szerzői jogi jogosultság esetében a felhasználási szerződés alapján felhasználásra jogosult személy;

c) az 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján a korábbi használó, továbbá az 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmából fakadó jogokat gyakorolni jogosult személy;”

58. § (1) A Vt. 61/D. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Felszólalás esetén a felek számára - együttes kérelmük alapján - egy alkalommal legalább

kettő, de legfeljebb négy hónapos határidőt kell biztosítani egyezségkötésre. Ez alatt az időszak alatt az eljárás szünetel.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásbeli előkészítést követően szóbeli tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására, vagy ha a felek ezt kellő időben egybehangzóan kérik.”

(2) A Vt. 61/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalással kapcsolatban nyilatkozattételre

hívja fel a bejelentőt; majd - a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével - írásbeli előkészítés után határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Az eljárást befejező végzés és az egyezséget jóváhagyó határozat tárgyaláson kívül is meghozható.”

59. § (1) A Vt. 61/E. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Ha a felszólalás korábbi védjeggyel való ütközésen alapul, a bejelentő kellő időben

előterjesztett kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - feltéve, hogy a 18. § (1)-(3) bekezdésében a korábbi védjegy tényleges használatának megkezdésére előírt ötéves időszak a védjegybejelentés bejelentési napján vagy igényelt elsőbbség esetén elsőbbségi napján már eltelt - a felszólalót felhívja annak bizonyítására, hogy

a) saját védjegyét a védjegybejelentés bejelentési napját vagy igényelt elsőbbség esetén elsőbbségi napját megelőző ötéves időszakban a 18. § előírásainak megfelelően ténylegesen használta, vagy

b) a használat elmaradása kellőképpen igazolható. (2) A védjegybejelentés nem utasítható el olyan felszólalás alapján, amellyel kapcsolatban az (1)

bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt. Ha a korábbi védjegy jogosultja a védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások egy részével összefüggésben használta az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a felszólalás elbírálása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak ezekre az árukra vagy szolgáltatásokra nézve lajstromozták volna.”

(2) A Vt. 61/E. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A védjegybejelentés nem utasítható el olyan korábbi védjegyre alapított felszólalás alapján,

amelynek oltalma a védjegybejelentés benyújtásának napján már nem áll fenn.” 60. § A Vt. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „65. § (1) A védjegyoltalom megújítását [11. § (2) bek.] a védjegyjogosult, valamint jogszabály

vagy szerződés által erre felhatalmazott személy kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától. (2) A védjegyoltalom megújításáért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A megújítási díj megfizetése önmagában nem minősül megújításra irányuló kérelemnek.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala legalább hat hónappal az oltalom lejártának napját megelőzően értesíti a védjegyjogosultat a megújítás lehetőségéről. A tájékoztatás elmaradásáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem felel, és az nem érinti a védjegyoltalom lejártát.

(4) A megújítási kérelmet az oltalom lejártának napját megelőző hat hónapon belül kell benyújtani, a megújítási díj megfizetése mellett. Ennek elmulasztása esetén a kérelmet - a megújítási díj kiegészítő díjjal növelt összegének megfizetése mellett - az oltalom lejártának napjától számított további hat hónapon belül is be lehet nyújtani.

(5) Ha a védjegy lajstromozásának időpontja későbbi, mint a védjegyoltalom lejártának időpontja, a megújítási kérelmet - a megújítási díj megfizetése mellett - a lajstromozást követő hat hónapon belül is be lehet nyújtani.

(6) A megújítási kérelemben meg kell jelölni az érintett védjegy lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire egyébként a védjegybejelentés kellékeire megállapított rendelkezéseket [50. § (2)- (3b) bek.] kell megfelelően alkalmazni.

(7) A védjegyoltalom megújítása kapcsán a megjelölés nem változtatható meg, az árujegyzék pedig nem bővíthető.”

61. § A Vt. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a megújítási kérelem nem felel meg a 65. §-ban előírt követelményeknek - ideértve a

megújítási díj megfizetését is -, a kérelmezőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. Ha a megújítási kérelem díját csak részben fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmezőt nyilatkozattételre hívja fel arra vonatkozóan, hogy a megújítást az árujegyzék mely részére nézve kéri.”

62. § A Vt. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a kérelem megfelel a 65. §-ban előírt követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala a védjegyoltalmat megújítja. Ha a megújítási kérelemben a védjegyoltalom megújítását csak az árujegyzékben szereplő egyes árukra vagy szolgáltatásokra nézve kérik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyoltalmat csak az árujegyzéknek erre a részére nézve újítja meg. A védjegyoltalom megújításának hatálya a védjegyoltalom lejártának napját követő napon kezdődik, a lejáratot követő megújítás esetén pedig erre a napra visszamenő hatállyal történik.”

63. § A Vt. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A kérelemben meg kell jelölni a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat, a törlés

alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. A törlési kérelem - ha nem a védjegy teljes egészében való törlését célozza - irányulhat a védjegy árujegyzékének egy részére is.”

64. § A Vt. 73. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy törlése iránti kérelemmel kapcsolatban

nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegy törléséről, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Ha a védjegyjogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának felhívására határidőben nem nyilatkozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésére álló adatok alapján, szóbeli tárgyalás megtartása nélkül dönt. Az eljárást befejező végzés vagy az egyezséget jóváhagyó határozat tárgyaláson kívül is meghozható. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a törlés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a törlés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Ha a törlési kérelem a kérelmező korábbi védjegyével való ütközésen alapul, a későbbi védjegy jogosultjának kellő időben előterjesztett kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - feltéve, hogy a törlési kérelem benyújtásakor a korábbi védjegy lajstromozásától számított ötéves időszak eltelt - a kérelmezőt felhívja annak bizonyítására, hogy

a) saját védjegyét a törlési kérelem benyújtásának napját megelőző ötéves időszakban a törlési kérelemben említett, a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal és szolgáltatásokkal összefüggésben a 18. § előírásainak megfelelően ténylegesen használta, vagy

b) a használat elmaradása kellőképpen igazolható. (2a) Ha a korábbi védjegy tényleges használatának megkezdésére a 18. § (1)-(3) bekezdésében

előírt ötéves időszak a későbbi védjegy bejelentési napján vagy - igényelt elsőbbség esetén -

elsőbbségi napján már eltelt, a kérelmezőnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl azt is bizonyítania kell, hogy

a) saját védjegyét a későbbi védjegybejelentés bejelentési napját vagy elsőbbségi napját megelőző ötéves időszakban a 18. § előírásainak megfelelően ténylegesen használta, vagy

b) a használat elmaradása kellőképpen igazolható. (3) A védjegy nem törölhető olyan törlési kérelem alapján, amellyel kapcsolatban a (2)-(2a)

bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt. Ha a korábbi védjegy jogosultja a védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások egy részével összefüggésben használta a (2)-(2a) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a törlési kérelem elbírálása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak ezekre az árukra vagy szolgáltatásokra nézve lajstromozták volna.”

65. § (1) A Vt. 75. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

„Használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése vagy megtévesztővé válás miatt bekövetkező megszűnés megállapítása”

(2) A Vt. 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kérelemben meg kell jelölni a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat, a

megszűnés okait, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. Ha a 30. § (2) bekezdése alapján a megszűnés megállapítását a 30. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott időpontnál korábbi időpontokra visszaható hatállyal kérik, erre a kérelemben utalni kell. Ha a megszűnés megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt kérik, a védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a védjegyet a 18. § előírásainak megfelelően használta. A kérelem - ha nem a védjegyoltalom teljes egészében való megszűnésének megállapítását célozza - irányulhat a védjegy árujegyzékének egy részére is.”

66. § A Vt. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel

kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat, majd - ha a védjegyjogosult a felhívásra határidőben nyilatkozik - írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, illetve megtévesztővé válás miatti megszűnésének - teljes körű vagy részleges - megállapításáról vagy a kérelem elutasításáról. Ha a védjegyjogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának felhívására határidőben nem nyilatkozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésére álló adatok alapján, szóbeli tárgyalás megtartása nélkül dönt. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (5)-(7) bekezdését alkalmazni kell.”

67. § (1) A Vt. 76/F. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

„Az európai uniós védjeggyel kapcsolatban igényelt szenioritás”

(2) A Vt. 76/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy,

amelynek szenioritását igényelték európai uniós védjeggyel kapcsolatban az európai uniós védjegyrendelet 39. és 40. cikke alapján, és amelynek oltalma megszűnt az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt

a) törölhető, vagy b) oltalmának megszűnése a használat hiánya, vagy a megjelölés megkülönböztető képességének

elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt megállapítható, ha a törlés, illetve a megszűnés megállapításának feltételei a védjegyoltalom korábbi megszűnésének napján fennálltak.”

(3) A Vt. 76/F. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti esetekben a védjegyet törlik vagy a védjegyoltalom

megszűnését megállapítják, a szenioritás hatályát veszti.” 68. § A Vt. 76/I. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „e) származási hivatal: a Jegyzőkönyv 2. cikk (2) bekezdése szerinti származási ország hivatala.” 69. § A Vt. 76/J. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott védjegybejelentés, valamint a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott védjegy jogosultja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint származási hivatal útján - a Jegyzőkönyv alapján - nemzetközi védjegybejelentést tehet a Nemzetközi Irodához.

(2) Ha a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy lajstromozása előtt nyújtják be, a bejelentő nyilatkozhat úgy, hogy a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy alapján kívánja megtenni. Ebben az esetben a benyújtás napjának a védjegy lajstromozásának napját kell tekinteni.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala akkor továbbítja a nemzetközi védjegybejelentést, ha a bejelentő

a) belföldön valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephellyel rendelkezik, b) lakóhelye belföldön van, vagy c) magyar állampolgár. (4) A nemzetközi védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint származási

hivatalnál a Jegyzőkönyvben előírt alaki követelményeknek megfelelően, az abban előírt módon és nyelvek egyikén kell benyújtani.”

70. § (1) A Vt. 76/K. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi védjegybejelentés továbbítását megelőzően

megvizsgálja, hogy) „b) benyújtották-e a továbbításra irányuló kérelmet, valamint azt, hogy az tartalmazza-e a 38. §

(2b) bekezdésében meghatározott adatokat; a bejelentés tartalmazza-e a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, a megjelölést, valamint az árujegyzéket;”

(2) A Vt. 76/K. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha a továbbításra irányuló kérelem vagy a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés a)-c),

illetve f) pontjaiban meghatározott követelményeknek - kivéve, ha a bejelentésben az árujegyzék szűkebb, mint a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegy árujegyzéke -, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek során a bejelentőt figyelmeztetni kell arra, hogy ha a kérelem benyújtását követő két hónapon belül a bejelentés nem érkezik be a Nemzetközi Irodához, a nemzetközi lajstromozás napja nem a kérelem benyújtásának a napja, hanem a Nemzetközi Irodához történő beérkezés napja lesz.”

71. § A Vt. 76/M. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem

továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy a) benyújtották-e a továbbításra irányuló kérelmet, valamint azt, hogy az tartalmazza-e a 38. §

(2b) bekezdésében meghatározott adatokat; az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem pedig tartalmazza-e a jogosult, illetve képviselője aláírását;

b) az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelmet a Jegyzőkönyvben előírt módon

nyújtották-e be. (4) Ha a továbbításra irányuló kérelem vagy az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem

nem felel meg a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a kérelmezőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a továbbításra irányuló kérelmet elutasítja.”

72. § (1) A Vt. a következő 76/U. §-t megelőző alcím címmel egészül ki:

„A nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé”

(2) A Vt. X/C. Fejezete a következő 76/U. §-sal egészül ki: „76/U. § (1) A Jegyzőkönyv 9quinquies cikke szerinti átalakítási kérelmet a nemzetközi

lajstromozás törlésének napjától számított három hónapon belül kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.

(2) Az átalakításra irányuló kérelem benyújtását követő négy hónapon belül be kell nyújtani az árujegyzék magyar nyelvű fordítását, valamint két hónapon belül meg kell fizetni a bejelentési díjnak az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott mértékű átalakítási díjat. Ezek elmaradása esetén az átalakításra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(3) Egyebekben az átalakításra irányuló kérelem tekintetében a VII-IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; ha azonban a nemzetközi lajstromozást a 76/P. § (5) és (5c)-(5e) bekezdéseiben meghatározott valamely lajstromozási napot követően törlik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megjelölést a 61-63. §-okban foglalt rendelkezések alkalmazása nélkül védjegyként lajstromozza. Ebben az esetben a lajstromozás napjának a 76/P. § (5) és (5c)-(5e) bekezdései alapján meghatározott napot kell tekinteni.”

73. § A Vt. 77. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni: a) az eljáró bíróság megnevezését, b) a kérelmező 38. § (2b) bekezdésében meghatározott azonosító adatait, illetve amennyiben van

ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és c) a kérelmező jogi képviselőjének a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott azonosító adatait és

biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét.” 74. § (1) A Vt. 95. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(5) A védjegyjogosult vagy a védjegy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a

bitorlással szemben - a bitorlás esetén támasztható polgári jogi igényeken felül - az ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól

a) biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a bitorlással elért gazdagodás visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van;

b) a bitorló kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére, illetve bemutatására az a) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából;

c) ellenbiztosíték adását, ha ennek fejében - a védjegybitorlás abbahagyásának követelése helyett - hozzájárul a feltételezett védjegybitorlási cselekmények bitorló általi folytatásához.

(6) Az ellenbiztosíték adását az (5) bekezdés c) pontja alapján a bíróság erre irányuló kérelem hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a védjegyjogosult vagy a védjegy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben, előterjesztett bitorlás abbahagyása iránti kérelmet, és annak a bíróság nem ad helyt.”

(2) A Vt. 95. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a védjegyjogosult vagy a védjegy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben, a védjegybitorlás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Az előzetes bizonyítás tárgyában a bíróság soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az előzetes bizonyítást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül végzéssel bírál el. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszéknél kell kérni. Az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszék folytatja le.”

75. § (1) A Vt. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az együttes védjegy olyan védjegy, amelyet a védjegybejelentésben ilyenként jelölnek meg,

és amely alkalmas arra, hogy valamely egyesület, köztestület vagy egyesülés tagjainak áruit vagy szolgáltatásait mások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse.”

(2) A Vt. 96. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az együttes védjegy lajstromozására irányuló bejelentés nem utasítható el, ha a bejelentő az

együttes védjegyhasználatára vonatkozó szabályzat módosítása révén eleget tesz a 97. §-ban foglalt feltételeknek.”

76. § A Vt. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „99. § (1) A 34. § és 35. §-ban foglalt megszűnési okokon túlmenően az együttes védjegy oltalma

megszűnik - a megszűnést megállapító határozatban megjelölt időpontban - akkor is, ha a védjegyjogosult nem teszi meg a szükséges intézkedéseket az együttes védjegy szabályzattal ellentétes használatának megakadályozására.

(2) A 33. §-ban foglalt törlési okokon túlmenően, ha a megjelölés együttes védjegyként a 96. § (1) és (3) bekezdése és a 97. § alapján nem részesülhet oltalomban, az együttes védjegyet törölni kell, kivéve, ha a védjegyjogosult a törlési eljárás során az együttes védjegy használatára vonatkozó szabályzatot úgy módosítja, hogy az eleget tesz a követelményeknek. Ha a megjelölés a 96. § (3) bekezdése alapján az oltalomból kizárttá válik, az együttes védjegy oltalmának megszűnését a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napjára visszaható hatállyal kell megállapítani.

(3) Az együttes védjegy oltalmának megszűnését kell megállapítani akkor is, ha az együttes védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosításának bejegyzésére a 97. § (5) bekezdésének megsértésével kerül sor, kivéve, ha a 97. §-ban foglalt követelményeknek az együttes védjegy használatára vonatkozó szabályzat további módosítása révén eleget tesz.”

77. § A Vt. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „100. § (1) Az együttes védjegy jogosultja az együttes védjegy használatára jogosult

személyeknek a harmadik fél által a védjegy jogosulatlan használatával okozott káráért a használatra jogosult személyek nevében és javára - az együttes védjegy használatára jogosult személyek perben állása nélkül - kártérítést követelhet.

(2) Az együttes védjegy használatára tagsági jogviszonya alapján jogosult személy csak a védjegyjogosult hozzájárulásával indíthat pert védjegybitorlás miatt. Az ilyen használó saját nevében, a védjegyjogosult hozzájárulása nélkül akkor indíthat pert védjegybitorlás miatt, ha a védjegyjogosultat előzetesen a per megindítására felhívta, és a védjegyjogosult a felhívástól számított harminc napon belül nem indított védjegybitorlási pert.

(3) A használó a védjegy jogosulatlan használata következtében neki okozott kár megtérítése céljából a védjegyjogosult által indított bitorlási perbe - ha a védjegyjogosult az (1) bekezdés alapján nem követel a nevében és javára kártérítést - a védjegyjogosult pertársaként a perbe beléphet. A perbelépés határidejére a Pp. 52. § (2) bekezdésének a) pontját, a pertársak viszonyára

pedig a Pp. 38. § (3) bekezdését és 39. §-át kell megfelelően alkalmazni.” 78. § (1) A Vt. 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A tanúsító védjegy olyan védjegy, amelyet a védjegybejelentésben ilyenként jelölnek meg,

és amely alkalmas arra, hogy a védjegyjogosult által az anyagösszetétel, az áruk gyártási módja vagy a szolgáltatásnyújtás módja, illetve a minőség, pontosság vagy egyéb jellemző tekintetében tanúsított árukat vagy szolgáltatásokat megkülönböztesse az ilyen tanúsítással nem rendelkező más áruktól vagy szolgáltatásoktól.”

(2) A Vt. 101. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) A 18. § szerinti tényleges használatnak kell tekinteni azt is, ha a tanúsító védjegyet bármely

arra jogosult személy használja a 18. §-ban foglaltaknak megfelelően.” (3) A Vt. 101. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A tanúsító védjegyet törölni kell akkor is, ha a bejelentést a (2) bekezdés alapján arra nem

jogosult nyújtotta be. A tanúsító védjegy oltalma megszűnik - a megszűnést megállapító határozatban megjelölt időpontban - akkor is, ha a védjegyjogosult utóbb nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt követelményeknek.”

79. § A Vt. 113. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési

kérelmet, a földrajzi árujelző megnevezését, a termékjegyzéket és az egyéb mellékleteket. A bejelentési kérelemnek tartalmaznia kell a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat. A bejelentést egyebekben a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.”

80. § A Vt. 116/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmára az

1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmára az 1308/2013/EU

európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései, az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára a 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.”

81. § (1) A Vt. 116/F. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi bejelentés továbbítását megelőzően

megvizsgálja, hogy) „a) benyújtották-e a továbbításra irányuló kérelmet, valamint azt, hogy az tartalmazza-e a 38. §

(2b) bekezdésében meghatározott adatokat, a bejelentés pedig tartalmazza-e a származási ország megjelölését, a bejelentő nevét és lakcímét vagy székhelyét, az eredetmegjelölést, a termékjegyzéket, az eredetmegjelöléshez tartozó földrajzi területet;”

(2) A Vt. 116/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha a továbbításra irányuló kérelem vagy a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben

meghatározott követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ha a továbbításra irányuló kérelem a hiánypótlást követően sem elégíti ki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeket, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a továbbításra irányuló kérelmet elutasítja. Ha a továbbításra irányuló kérelmet nem lehet elutasítani, de a bejelentés a hiánypótlást követően sem elégíti ki az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket, a nemzetközi bejelentést a bejelentő által benyújtott formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához.”

82. § A Vt.-nek az „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” című alcíme a következő 120/B. §-sal egészül ki:

„120/B. § (1) E törvénynek a 2018. évi LXVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (2)- (5) bekezdésekben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel - a 2019. január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A 2019. január 1-jét megelőző bejelentési nappal lajstromozott védjegy törlésének és az ilyen védjegyoltalom megszűnése megállapításának feltételeire e törvény 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 2019. január 1-jétől hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor, ha az e rendelkezések hatálybalépését megelőző bejelentési nappal lajstromozott védjegyet a hatálybalépést követően megújítják. Az így megújított védjegy törlése esetén a védjegyoltalom az előző oltalmi idő lejártának napjára visszaható hatállyal szűnik meg. Az eltérés nem alkalmazható akkor, ha a védjegy törlésének feltételei e törvény 2018. december 31-én hatályos szabályai szerint fennálltak.

(3) E törvénynek a 2018. évi LXVII. törvénnyel megállapított 52. § (6) bekezdését a 2019. január 1-jei vagy annál későbbi bejelentési nappal rendelkező védjegybejelentések és az ezek alapján lajstromozott védjegyek tekintetében kell alkalmazni.

(4) A 2019. január 1-jét megelőzően megkezdett védjegyhasználatra a védjegyoltalom tartalma és korlátai, a védjegyhasználat fogalma, valamint a védjegybitorlás tekintetében a használatnak a 2019. január 1-jén meglévő mértékéig e törvénynek a 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) E törvénynek a 2018. évi LXVII. törvénnyel megállapított 65. § (3)-(5) bekezdését azokra a védjegyekre kell alkalmazni, amelyeknek az oltalma a 2019. június 30-át követően jár le. A korábban lejáró védjegyoltalom tekintetében a 65. § (3)-(4) bekezdésének a 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

83. § A Vt. 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „122. § (1) Ez a törvény a) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i (EK) 2004/48/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint b) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2015. december 16-i

(EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény a) az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és

tanácsi rendeletnek; b) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november

21-i (EU) 1151/2012 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek; c) az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az oltalom alatt álló

eredetmegjelölések, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és a hagyományos különleges termékek uniós szimbólumainak létrehozása tekintetében, valamint a származásra vonatkozó bizonyos szabályok, bizonyos eljárási szabályok és bizonyos kiegészítő átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. december 18-i (EU) 664/2014 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek;

d) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i (EK) 110/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetének;

e) a szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmára a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i (EU) 1308/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. része II. címe I.

fejezetének 2. szakaszának; f) az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára az ízesített borászati termékek

meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i (EU) 251/2014 európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

84. § A Vt. 1. 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és 6. §-ában a „Ki van zárva a védjegyoltalomból a

megjelölés, ha” szövegrész helyébe az „A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha” szöveg,

2. 3. § (3) bekezdésében az „Az illetékes” szövegrész helyébe az „A hatáskörrel rendelkező” szöveg,

3. 6. §-ában az „a képviselő, illetve az ügynök” szövegrész helyébe az „egy védjegy jogosultjának képviselője, illetve ügynöke” szöveg,

4. 28. §-ában a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló jogszabályok” szöveg,

5. 37. § (2) bekezdésében az „(X/B-X/D. fejezetek)” szövegrész helyébe az „(X/B-X/C. fejezetek)” szöveg,

6. 46/C. § (2) bekezdésében, 50. § (4) bekezdésében, 60/A. § (2) bekezdésében, 61/B. § (4) bekezdésében, 61/H. § (4) bekezdésében, 63. § (2) bekezdésében, 64/A. § (2) bekezdésében, 68. § (4) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében, 73/A. § (2) bekezdésében, 75. § (3) bekezdésében, 76/L. § (1) bekezdésében, 113. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban” szöveg,

7. 49/A. §-ában az „a X/B-X/D. fejezetekben” szövegrész helyébe az „az X/B-X/C. fejezetekben” szöveg,

8. 50. § (4) bekezdésében a „két hónapon belül kell leróni” szövegrész helyébe az „egy hónapon belül kell megfizetni” szöveg,

9. 50. § (5) bekezdésében a „négy hónapon belül” szövegrész helyébe a „két hónapon belül” szöveg,

10. 61/A. § (1) bekezdésében és 64/A. § (6) bekezdés b) pontjában az „egy hónap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg,

11. 68. § (3) bekezdésében az „[50. § (2), (3) bek.]” szövegrész helyébe az „[50. § (2)-(3b) bek.]” szöveg,

12. 72. § (2) bekezdésében a „jog” szövegrész helyébe a „jog vagy jogok” szöveg, 13. 72. § (4) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe az „egy” szöveg, 14. 76/E. § (1) bekezdésében a „113. cikkének (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „140. cikk

(5) bekezdése” szöveg, 15. 76/E. § (5) bekezdésében a „112. cikkének” szövegrész helyébe a „139. cikk” szöveg, az „50.

§ (3) bekezdését” szövegrész helyébe az „50. § (3b) bekezdését” szöveg, a „114. cikkének” szövegrész helyébe a „141. cikk” szöveg,

16. 76/H. § (1) bekezdésében a „95. cikkének” szövegrész helyébe a „123. cikk” szöveg, 17. 76/I. § (3) bekezdésében az „(X/B-X/D. fejezetekben)” szövegrész helyébe az „(X/B-X/C.

fejezetekben)” szöveg, 18. 76/K. § (1) bekezdés a) pontjában a „lajstromszámát” szövegrész helyébe a „lajstromszámát

vagy ügyszámát” szöveg, 19. 76/K. § (1) bekezdés e) pontjában, a 76/L. § (1) és (3) bekezdésében, 76/M. § (2)

bekezdésében, továbbá 76/P. § (4) bekezdésében a „Megállapodásban” szövegrészek helyébe a

„Jegyzőkönyvben” szöveg, 20. 76/M. § (1) és (7) bekezdésében, 76/N. § (1)-(2) bekezdésében, 76/P. § (8) bekezdésében,

továbbá 76/S. §-ában a „Megállapodás” szövegrészek helyébe a „Jegyzőkönyv” szöveg, 21. 76/R. § (1) bekezdésében a „Megállapodásban” szövegrész helyébe a „Megállapodásban és

a Jegyzőkönyvben” szöveg, 22. 76/T. §-ában a „Megállapodás” szövegrész helyébe a „Megállapodás és a Jegyzőkönyv”

szöveg, 23. 79. §-ában az „a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban:

Pp.)” szövegrész helyébe az „a Pp.” szöveg, 24. 85. § (1) bekezdésében a „meghatalmazottként” szövegrész helyébe a „meghatalmazottként,

ideértve a 85/A. § szerinti jogi képviseletet is,” szöveg 25. 95. § (1) bekezdésében a „14. §, illetve a 19. § (5) bekezdése alapján” szövegrész helyébe a

„14. § alapján” szöveg, a „[76/A. § a) pont]” szövegrész helyébe a „[4. § (2) bek. ab) alpontja]” szöveg, a „110.” szövegrész helyébe a „137.” szöveg, a „111.” szövegrész helyébe a „138.” szöveg, a „165. cikkének” szövegrész helyébe a „209. cikk” szöveg,

26. 95. § (8) bekezdésében a „védjegyjogosult” szövegrész helyébe a „kérelmező” szöveg, 27. 96. § (4) bekezdésében az „egyesületet” szövegrész helyébe az „egyesületet, köztestületet

vagy egyesülést” szöveg, az „az egyesület” szövegrész helyébe az „azok” szöveg, 28. 96. § (6) bekezdésében, 97. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában az „egyesület”

szövegrész helyébe az „egyesület, köztestület vagy egyesülés” szöveg, 29. 102. §-ában a „96. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „96. § (1) és (3) bekezdésében,

a 97. §-ban, valamint a 101. § (1)-(2) és (4) bekezdésében” szöveg lép.

5. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása

85. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 33. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Mintaoltalmi ügyekben a szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára, a beadványokkal kapcsolatos eljárásra és az azokkal kapcsolatban alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozó általános rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.”

86. § Az Fmtv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános rendelkezéseiben

meghatározott adatokon túl a bejelentési kérelemnek tartalmaznia kell a szerző nevét és lakcímét, vagy utalást arra, hogy a szerző nevének és lakcímének a mintaoltalmi iratokon való feltüntetése mellőzését kéri, és hogy a szerző a nevét és lakcímét külön lapon adja meg. A mintaoltalmi bejelentést egyebekben a mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell benyújtani.”

87. § Az Fmtv. 37. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A mintaoltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához

beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:) „b) a bejelentő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési

szolgáltatási címét, képviselet esetén a képviselő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét, vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő más adatot, valamint”

88. § Az Fmtv. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános rendelkezéseiben

meghatározott adatokon túl a megújítási kérelemben meg kell jelölni a megújítani kívánt mintaoltalom lajstromszámát, valamint - részleges megújítás esetén - az érintett mintákat.”

89. § Az Fmtv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A megsemmisítési kérelmet elektronikus kapcsolattartás esetén egy példányban, egyéb

esetben eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány jogosultja van a mintaoltalomnak és - szolgálati mintára adott mintaoltalom esetén - ahány szerzője van a mintának. A szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános rendelkezéseiben meghatározott adatokon túl a kérelemben meg kell jelölni a megsemmisítés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.”

90. § Az Fmtv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet elektronikus kapcsolattartás esetén egy

példányban, egyéb esetben eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány jogosultja van a mintaoltalomnak. A kérelemnek tartalmaznia kell a szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános rendelkezéseiben meghatározott adatokat és ahhoz mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék, valamint a megjelölt mintaoltalom mintájának ábrázolását. A hasznosított vagy hasznosítani kívánt terméket a megjelölt mintaoltalom mintájának a mintaoltalmi lajstromban szereplő ábrázolásával megegyező egy vagy több nézetben kell bemutatni.”

91. § Az Fmtv. 61. § (11) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:) „b) a kérelmezőnek a szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános

rendelkezéseiben meghatározott azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és

c) a kérelmező jogi képviselőjének a szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános rendelkezéseiben meghatározott azonosító adatait és biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét.”

92. § Az Fmtv. 1. 36. § (4) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 51. § (4) bekezdésében, 54. § (4)

bekezdésében, 57. § (4) bekezdésében, 58/A. § (2) bekezdésében, 59. § (3) bekezdésében, 60/B. § (1) bekezdésében, 60/J. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban” szöveg,

2. 23. § (2) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló jogszabályok” szöveg, lép.

6. Hatályon kívül helyező rendelkezések

93. § Hatályát veszti az Szt. 55. § (4) bekezdése. 94. § Hatályát veszti a Vt. 1. 4. § (4) bekezdése, 2. 19. § (2) bekezdésében az „és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész, 3. 19. § (5) bekezdése, 4. 21. §-át követő „A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazása” alcíme, 5. 30. § (1) bekezdés f) pontja, 6. 35/A. §-át megelőző „Megszűnés a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt”

alcímének címe és 35/A. §-a, 7. 36/A. § (2) bekezdése, 8. 39. § (2) bekezdésében a „, kivéve, ha az utóbbit a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése

miatt kérték” szövegrész, 9. 42. § (5) bekezdés c) pontjában az „és (2)” szövegrész, 10. 48. § (4) bekezdése, 11. 61/D. § (8) bekezdésében az „és (2)” szövegrész, 12. 64/A. § (7) bekezdésében az „és (2)” szövegrész, 13. 66. § (3) bekezdése, 14. 67. § (3) bekezdése, 15. 71. § (1) bekezdése, 16. 75. § (1) bekezdésében a „továbbá a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt a

35/A. § alapján” szövegrész, 17. 76. § (4) bekezdésében az „A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező

megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeit azonban a kérelmező viseli.” szövegrész, 18. 76. § (5) bekezdésében az „, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése”

szövegrész, 19. 76/A. § a) pontja, 20. 76/C. §-át megelőző „Az európai uniós védjegy mint korábbi védjegy” alcímének címe és

76/C. §-a, 21. 76/F. § (4) bekezdése, 22. X/C. Fejezet címében az „A MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN TETT” szövegrész, 23. X/D. Fejezete, 24. 107. § (2) bekezdésében a „valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,”

szövegrész, 25. 120. §-a, valamint 26. 121. § (1) bekezdésének a) pontja.

7. Záró rendelkezések

95. § Ez a törvény 2019. január 1-jén lép hatályba. 96. § E törvény 27-28. §-a, 29-31. §-a, 32. § (1) bekezdése, 34-49. §-a, 52. §-a, 54-60. §-a, 62-

64. §-a, 65. § (2) bekezdése, 67. §-a, 74-78. §-a, 82. §-a, 84. § 1., 3., 25-28. pontja, valamint 94. § 1., 3., és 20-21. pontja a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2015. december 16-i (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.