2017. évi CXX. törvény
a használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról
1. A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítása
1. § A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hmtv.) 1. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„1. § (1) Használatiminta-oltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet valamely tárgy kialakítása,
szerkezete vagy részeinek elrendezése (a továbbiakban: minta), ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag
alkalmazható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mintának minősül a berendezés és a több - egymással kapcsolatban lévő - eszközből
álló rendszer is, nem tartozik azonban a minta fogalmába különösen a termék esztétikai kialakítása, a növényfajta, a
vegyi termék és a keverék.”
2. § A Hmtv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbségi időpont előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés,
gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált.”
3. § A Hmtv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Feltalálói lépésen alapul a minta, ha a technika állásához képest a mesterségben járatos személy számára
nem nyilvánvaló. A feltalálói lépés meglétét nem alapozza meg önmagában az a körülmény, hogy a technika állását
több forrás együttesen határozza meg, vagy az, hogy a technika állását részben vagy egészben idegen nyelvű
források határozzák meg.
(2) A feltalálói lépés vizsgálata szempontjából a technika állásának a 2. § (3) bekezdése szerinti részét figyelmen
kívül kell hagyni.”
4. § A Hmtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A mintára mintaoltalmat kell adni, ha a minta
a) kielégíti az 1-4. §-ban meghatározott követelményeket, és a (2) bekezdés alapján nincs kizárva a
mintaoltalomból, és
b) bejelentése megfelel az e törvény szerint vizsgált feltételeknek.
(2) A minta nem részesülhet mintaoltalomban, ha gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a
közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; az ilyen hasznosítás nem tekinthető közrendbe ütközőnek pusztán azért,
mert valamely jogszabállyal ellentétben áll.”
5. § A Hmtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának - a jogszabályok keretei között - kizárólagos joga van
arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve hasznosítására másnak engedélyt (licenciát) adjon. A kizárólagos hasznosítási
jog kiterjed a minta szerinti termék gazdasági tevékenység körében való előállítására, használatára,
forgalombahozatalára, forgalomba hozatalra ajánlására, ilyen célból való raktáron tartására és behozatalára.”
6. § A Hmtv. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni; az igénypontoknak
azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán iránymutatást adnának a mesterségben járatos
személy számára az oltalmazni kívánt minta meghatározásához.”
7. § A Hmtv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a szabadalmazott találmány vagy a növényfajta-oltalom alatt álló fajta valamely mintaoltalom megsértése
nélkül nem hasznosítható, a hasznosításhoz szükséges mértékben a gátló mintaoltalomra kényszerengedélyt kell
adni. A mintaoltalomra adott kényszerengedélyre vonatkozóan egyebekben a szabadalmi törvénynek a
kényszerengedélyekre irányadó közös szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
8. § A Hmtv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mintaoltalom korlátaira és kimerülésére a szabadalmi törvénynek a szabadalmi oltalom korlátaira és
kimerülésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
9. § A Hmtv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § Ha a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak a tárgyát jogosulatlanul mástól vették át, a sértett,
illetve jogutódja követelheti a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak egészben vagy részben történő
átruházását, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.”
10. § A Hmtv. 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A mintaoltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.”
11. § (1) A Hmtv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mintaoltalmat - a keletkezésére visszaható hatállyal - meg kell semmisíteni, ha
a) a mintaoltalom tárgya nem felelt meg az 5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek,
b) a leírás nem felelt meg a 32. §-ban meghatározott feltételeknek,
c) a mintaoltalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás
esetén - a megosztott bejelentésben feltártak, vagy
d) a mintaoltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet.”
(2) A Hmtv. 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a
mintaoltalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.”
12. § A Hmtv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak:
a) a mintaoltalom megadásával,
b) a mintaoltalom megszűnésének megállapításával, illetve újra érvénybe helyezésével,
c) a mintaoltalom megsemmisítésével,
d) a nemleges megállapítással,
e) a mintaoltalmi leírás értelmezésével,
f) a mintaoltalom fenntartásával és nyilvántartásával,
g) a mintaoltalommal összefüggő hatósági tájékoztatással
kapcsolatos ügyek.”
13. § A Hmtv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mintaoltalmi ügyekben folyó eljárásában megfelelően
alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásra vonatkozó általános
szabályait, ideértve a szabadalmi lajstromra, valamint a hatósági tájékoztatásra vonatkozó szabályokat is, az alábbi
eltérésekkel:
a) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kitűzött határidő legalább egy, de legfeljebb három hónapos lehet;
b) az a) pont szerinti határidő - annak lejárata előtt előterjesztett kérelemre történő - meghosszabbítása legalább
egy hónappal, de legfeljebb három hónappal történhet;
c) különösen indokolt esetben sem adható a b) pontban foglaltaknál hosszabb vagy többszöri
határidő-hosszabbítás;
d) szabadalmi bejelentésen mintaoltalmi bejelentést, szabadalmon mintaoltalmat, szabadalmi lajstromon
mintaoltalmi lajstromot kell érteni, a szabadalmi bejelentés közzétételére és a Szabadalmi Jogi Szerződés
alkalmazására vonatkozó rendelkezések pedig nem alkalmazhatók.
(2) A szabadalmi törvénynek a mintaoltalmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjaira és a mintaoltalom fenntartási
díjaira vonatkozó rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.
(3) Ha ugyanarra a tárgyra mintaoltalmat és szabadalmi oltalmat egyaránt szereztek, az egyik oltalom
megsemmisítésére irányuló eljárásban hozott jogerős döntés a párhuzamos oltalom érvényességével kapcsolatos
eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát - a döntés megállapításainak erejéig - köti.
(4) A mintaoltalmi bejelentés iratait a mintaoltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően
bárki megtekintheti és azokról jogszabályban megállapított díj ellenében másolatot kaphat. A 36/B. § szerinti
oltalmazhatósági véleményt a mintaoltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően, illetve - ha
azt követően készül el - az oltalmazhatósági véleményről szóló hatósági tájékoztatást követően bárki megtekintheti
és annak iratairól díj ellenében másolatot kaphat.”
14. § A Hmtv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A mintaoltalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett
bejelentéssel indul meg.
(2) A mintaoltalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, a minta leírását igénypontokkal, rajzot és - ha szükséges -
egyéb mellékletet kell tartalmaznia.
(3) A bejelentés részletes alaki szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet állapítja
meg.
(4) A mintaoltalmi bejelentésért a szabadalmi törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben
meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni; a bejelentési díjat a bejelentés napját követő két hónapon
belül kell megfizetni.
(5) Ha a bejelentés melléklete idegen nyelven készült, a magyar nyelvű mintaoltalmi leírást igényponttal, valamint
a rajzot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
(6) A bejelentő a mintaoltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig - a 23. § rendelkezéseinek
megfelelő alkalmazásával - visszavonhatja a mintaoltalmi bejelentést.”
15. § A Hmtv. „Mintaoltalmi bejelentés” alcíme a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § (1) A mintaoltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához
beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:
a) utalást a mintaoltalom iránti igényre,
b) a bejelentő azonosítására alkalmas és a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat, valamint
c) leírást és az abban hivatkozott rajzot, függetlenül attól, hogy azok megfelelnek-e az egyéb követelményeknek.
(2) A bejelentési nap elismeréséhez a leírás és a rajz benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni.”
16. § A Hmtv. „A mintaoltalmi bejelentés vizsgálata” alcíme a következő 33/A-33/B. §-sal egészül ki:
„33/A. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja,
hogy
a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez a 29/A. §-ban előírt feltételeknek,
b) megfizették-e a 29. § (4) bekezdésében meghatározott bejelentési díjat, valamint
c) benyújtották-e a 29. § (5) bekezdésében meghatározott magyar nyelvű mintaoltalmi leírást és rajzot.
33/B. § (1) Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a
hiányok két hónapon belül történő pótlására.
(2) A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás beérkezési napját kell
tekinteni. Ellenkező esetben a bejelentési nap nem ismerhető el és az eljárást meg kell szüntetni.
(3) A bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatok hiányában a hiánypótlásra nem kell felhívást
kiadni, a hiánypótlásra nyitva álló két hónapos határidőt pedig a bejelentés beérkezésétől kell számítani.
(4) Az elismert bejelentési napról a bejelentőt értesíteni kell.
(5) Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű mintaoltalmi leírást és rajzot nem nyújtották
be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a 29. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott
határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.”
17. § A Hmtv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § Ha a mintaoltalmi bejelentés megfelel a 33/A. § alapján vizsgált követelményeknek, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala megvizsgálja, hogy a mintaoltalmi bejelentés megfelel-e a 29. § (2) és (3) bekezdésében foglalt
követelményeknek.”
18. § (1) A Hmtv. 35. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból
végzi:)
„a) a bejelentés tárgya minta-e az 1. § alapján;”
(2) A Hmtv. 35. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból
végzi:)
„f) az elsőbbséget szabályszerűen igényelték-e a mintára és a bejelentőt megilleti-e az igényelt elsőbbség;”
(3) A Hmtv. 35. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból
végzi:)
„g) a bejelentést új tartalom bevitelével nem változtatták-e meg úgy, hogy a tárgya bővebb lett annál, mint amit a
bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak.”
19. § A Hmtv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) Ha a mintaoltalmi bejelentés nem felel meg a 34-35. § alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt -
a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni.
(2) A mintaoltalmi bejelentést egészben vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat
ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.
(3) A bejelentést csak a felhívásban határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani.
(4) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, a
mintaoltalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(5) Ha a minta és a mintaoltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés tárgyára mintaoltalmat ad.
(6) A szabadalmi törvénynek az európai szabadalmi bejelentés hatályára vonatkozó rendelkezéseit megfelelően
alkalmazni kell mintaoltalmi ügyekben is. Az európai szabadalmi bejelentés a szabadalmi törvény rendelkezéseinek
megfelelő alkalmazásával nemzeti mintaoltalmi bejelentéssé is átalakítható.
(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt vagy kiválasztott hivatalként való eljárására a szabadalmi
törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha a bejelentő a Szabadalmi Együttműködési Szerződés 43.
Cikkével összhangban megjelöli, hogy nemzetközi bejelentése Magyarországon mint megjelölt vagy kiválasztott
államban használatiminta-oltalom megadására irányul.”
20. § A Hmtv. IV. fejezete a következő „A szabadalmi törvény különös eljárási szabályainak alkalmazása” és
„Oltalmazhatósági vélemény” alcímekkel egészül ki:
„A szabadalmi törvény különös eljárási szabályainak alkalmazása
36/A. § A mintaoltalmi bejelentés elsőbbsége, minősítése, módosítása, megosztása, valamint a mintaoltalom
megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, megsemmisítése, továbbá a mintaoltalmi leírás
értelmezése és a nemleges megállapítás tekintetében az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szabadalmi
törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Oltalmazhatósági vélemény
36/B. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő vagy - a mintaoltalom megadását követően - a
mintaoltalom jogosultjának kérelmére oltalmazhatósági véleményt készít. Az oltalmazhatósági vélemény
újdonságkutatáson alapuló, indokolást is tartalmazó, az e törvényben meghatározott joghatásokon túlmenően
kötőerővel nem rendelkező megállapítás arról, hogy a minta kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói lépés és az ipari
alkalmazhatóság követelményeit.
(2) Az oltalmazhatósági vélemény elkészítése a mintaoltalmi bejelentés vizsgálatától elkülönülten folyik, és a
mintaoltalom megadható az oltalmazhatósági vélemény elkészültét megelőzően is.
(3) Az oltalmazhatósági véleményért a szabadalmi törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben
meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) Ha a megfizetés időpontjában a mintaoltalmi igény, illetve a mintaoltalom jogosultja kizárólag maga a
feltaláló, az oltalmazhatósági vélemény díjának a felét köteles megfizetni. A kedvezmény akkor illeti meg a
feltalálót, ha a bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy ha a
mintaoltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés
elsőbbségét. Az e bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha - több feltaláló esetén - a
feltalálók valamelyike a mintaoltalmi igényéről, illetve a mintaoltalomról feltalálótársa javára lemondott, továbbá, ha
a feltalálók bármelyike helyébe az örököse lép.
(5) Az oltalmazhatósági vélemény elkészítéséhez szükséges újdonságkutatásra a szabadalmi törvény 69. § (1)-(2)
bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalmazhatósági véleményt az erre irányuló kérelem benyújtásának
napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt az oltalmazhatósági véleményre
irányuló kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül küldi meg - a hivatkozott iratok másolatával együtt - a
bejelentőnek, illetve a mintaoltalom jogosultjának.
(7) Az oltalmazhatósági vélemény elkészültéről a mintaoltalom megadásának meghirdetésével együtt - vagy, ha az
oltalmazhatósági vélemény később készül el, külön alkalommal - hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalmazhatósági vélemény díját kérelemre visszafizeti, ha az
oltalmazhatósági vélemény megküldésére a kérelem benyújtásától számított hatodik hónap utolsó napját követően
kerül sor.”
21. § A Hmtv. 38. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„38. § (1) Mintaoltalmi perek:
a) a mintaoltalmi kényszerengedély megadása, módosítása és visszavonása iránti perek,
b) az előhasználati jog fennállásával kapcsolatos perek,
c) a bitorlás miatt indított perek, ideértve a (2) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben a mintaoltalom
érvénytelenségével kapcsolatos kifogások elbírálását is.
(2) A mintaoltalmi perekre a szabadalmi perek szabályait kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) ha a mintaoltalom bitorlása miatt indított perben az alperes a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig igazolja,
hogy a mintaoltalom megsemmisítése iránt eljárást indított a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt, a peres
eljárást a bíróság a megsemmisítési eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, azzal, hogy ha a mintaoltalom
jogosultja az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig rá nézve kedvező oltalmazhatósági
véleményt nyújt be a bíróságon, a felfüggesztés nem kötelező;
b) a mintaoltalom bitorlása miatt indított perben az alperesnek a mintaoltalom érvénytelenségére hivatkozó
kifogása alapján a bíróság - ha a tárgyalás a) pont szerinti felfüggesztése nem kötelező vagy a felfüggesztés nem
indokolt - a mintaoltalom érvényességét is vizsgálja, és ha a mintaoltalom megsemmisítésének feltételei fennállnak,
a keresetet elutasítja.”
22. § A Hmtv.
a) I. fejezetének címében a „használati mintaoltalom” szövegrész helyébe a „használatiminta-oltalom” szöveg,
b) 2. § (3) bekezdésében az „az olyan korábbi elsőbbségű szabadalmi vagy mintaoltalmi bejelentés” szövegrész
helyébe az „az olyan korábbi elsőbbségű belföldi szabadalmi vagy használatiminta-oltalmi bejelentés” szöveg,
c) 2. § (3) bekezdésében az „a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a
találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényben” szöveg,
d) 8. §-ában az „a szolgálati és az alkalmazotti találmányra irányadó rendelkezéseket” szövegrész helyébe az „a
szabadalmi törvénynek a szolgálati és az alkalmazotti találmányra irányadó rendelkezéseit” szöveg,
e) 9. §-ában a „személyhez fűződő jogaira és a mintaoltalmi igényre” szövegrész helyébe a „személyhez fűződő
jogaira, díjazására és a mintaoltalmi igényre szöveg, a „személyhez fűződő jogaira és a szabadalmi igényre”
szövegrész helyébe a „személyhez fűződő jogaira, díjazására és a szabadalmi igényre” szöveg,
f) 11. § (2) bekezdésében az „évenként fenntartási díjat” szövegrész helyébe az „évenként jogszabályban
meghatározott fenntartási díjat” szöveg,
g) 20. § (1) bekezdésében az „ennek megindításáig” szövegrész helyébe az „az eljárás megindításáig” szöveg,
h) 21. § (1) bekezdés b) pontjában az „a fenntartási díjat nem fizették meg” szövegrész helyébe az „a fenntartási
díjat a türelmi időn belül sem fizették meg” szöveg,
i) 24. §-át megelőző alcím címében a „megsemmisítése” szövegrész helyébe a „megsemmisítése és korlátozása”
szöveg
lép.
23. § Hatályát veszti a Hmtv.
a) 14-15. §-a,
b) 21. § (2) bekezdése.
2. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
24. § Hatályát veszti a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 388. § (4) bekezdés a) pont ag) és ah)
alpontja.
3. Záró rendelkezések
25. § Ez a törvény 2018. január 1-jén lép hatályba.