MKOGY
1. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
2017. évi CXXXVI. törvény
az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb
igazságügyi tárgyú törvények módosításáról1
1 A törvényt az Országgyűlés a 2017. október 31-i ülésnapján fogadta el.
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés i) pontja.
2. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
2. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 10. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére legalább százmillió forint értékű felelősségbiztosítást kell kötni és azt a közjegyzői működés tartama alatt fenn kell tartani.
(3) A felelősségbiztosítást annak kötelező értékéig a közjegyző javára és érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köti meg; a kiegészítő felelősségbiztosítás megkötésére a közjegyző jogosult.”
3. § (1) A Kjtv. 11/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő d) ponttal egészül ki:
(A területi közjegyzői kamara elnöksége hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek a következők:)
„c) felvétel a közjegyzői irodák kamarai nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból, kivéve, ha a törlésre a cégbíróságnak a közjegyzői irodát a cégjegyzékből törlő jogerős határozata alapján kerül sor, valamint
d) bejegyzés a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból (a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás).”
(2) A Kjtv. 11/A. § (9) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Ha a kamara a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel
iránti kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell)
„e) közjegyzői irodai ügyintéző nyilvántartásba vétele esetén nevét, születési helyét és időpontját, anyja nevét, a nyilvántartásba vétel időpontját, az alkalmazó közjegyző nevét és székhelyét.”
4. § A Kjtv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett gyakorlatnak megfelel a legalább
3 éves a) bírói, ügyészi, ügyvédi, kamarai jogtanácsosi vagy közjegyzői működés, b) a jogi szakvizsga megszerzését követően központi közigazgatási szervnél
közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben szerzett kormánytisztviselői, illetve köztisztviselői gyakorlat, vagy
MKOGY
2. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
c) a jogi szakvizsga megszerzését követően szerzett alkotmánybírói, nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezési vagy az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységből eredő gyakorlat.”
5. § A Kjtv. 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az érintett területi kamara elnökségének javaslatára a miniszter a
közjegyzőt - beleegyezésével - a területi kamara illetékességi területén megüresedett vagy újonnan létrehozott közjegyzői székhelyre (álláshelyre) az érintett közjegyző által addig betöltött székhely (álláshely) egyidejű megszüntetésével, pályázat kiírása nélkül helyezheti át.”
6. § (1) A Kjtv. 22. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A közjegyzői szolgálat megszűnik:) „a) a közjegyző felmentéséről szóló határozatban megjelölt napon, ha e
napig a felmentésről szóló határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának,
b) a közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozatban megjelölt napon, ha e napig a közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának,”
(napján.) (2) A Kjtv. 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Ha a közjegyző az állásáról lemondott, közjegyzői működését a
felmentéséről szóló határozatban megjelölt napig, ha pedig e napig a felmentéséről szóló határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának napjáig köteles folytatni.”
7. § A Kjtv. III. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A KÖZJEGYZŐHELYETTES, A KÖZJEGYZŐJELÖLT ÉS A KÖZJEGYZŐI IRODAI ÜGYINTÉZŐ”
8. § A Kjtv. 26. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Közjegyzőjelöltként kérelemre a területi kamara névjegyzékébe a területi
kamara elnöksége azt veheti fel, aki:) „e) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott
döntéshozatal hatálya alatt.” 9. § A Kjtv. a következő 27/B. §-sal egészül ki: „27/B. § Közjegyzői irodai ügyintézőként kérelemre a területi kamara
nyilvántartásába a területi kamara elnöksége azt veheti fel, aki a) a tizennyolcadik életévét betöltötte, b) az Európai Unió valamely tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, vagy az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy,
c) büntetlen előéletű, d) igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzői irodai
ügyintézői munkakör betöltésére munkaszerződést kötött, és e) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott
döntéshozatal hatálya alatt.” 10. § (1) A Kjtv. 29. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
MKOGY
3. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
„(2a) A közjegyzőjelölt a közjegyző utasítása és felelőssége mellett jogosult a közjegyző hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot beszerezni, továbbá önálló aláírási joggal járhat el közjegyzői nemperes ügyekben azzal, hogy a közjegyzőjelölt közjegyzői okiratot (ügyleti okiratot és ténytanúsító okiratot) nem készíthet, az ügy érdemében hozott vagy az eljárást befejező egyéb határozatot nem hozhat, tárgyalást nem tarthat és - ide nem értve a beadvány szóbeli előterjesztését - a feleket személyesen nem hallgathatja meg. A 21/A. § rendelkezései a közjegyzőjelölt tekintetében megfelelően alkalmazandók. A közjegyzőjelölt jogosult a közjegyző (közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt) határozatát kiadmányozni.”
(2) A Kjtv. 29. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2b) A közjegyzői irodai ügyintéző a közjegyző utasítása és felelőssége
mellett jogosult a közjegyző hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot beszerezni. A 21/A. § rendelkezései a közjegyzői irodai ügyintéző tekintetében megfelelően alkalmazandók. A közjegyzői irodai ügyintéző jogosult a közjegyző (közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt) határozatát kiadmányozni.”
(3) A Kjtv. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A titoktartás (9. §) és a kizárás (4. §) szabályai a közjegyzői irodai
ügyintézőre is irányadóak azzal, hogy a közjegyzői irodai ügyintéző az ügy elintézéséből akkor is ki van zárva, ha az őt alkalmazó közjegyzővel szemben áll fenn kizárási ok. A közjegyzői irodai ügyintéző kereső foglalkozást - a munkaidejét nem érintő tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport-, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - csak a munkáltató előzetes engedélyével végezhet.”
11. § (1) A Kjtv. 49/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A területi elnökség a területén működő közjegyzőkről,
közjegyzőjelöltekről, a közjegyzőhelyettesekről és a közjegyzői irodai ügyintézőkről, továbbá a közjegyzői irodákról külön-külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból történő törlés időpontját követően a személyek és a közjegyzői irodák adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni, 50 év elteltével a területi kamara gondoskodik a nyilvántartásban lévő adatok törléséről.”
(2) A Kjtv. 49/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartása a következő adatokat
tartalmazza: a) természetes személyazonosító adatok, b) az alkalmazó közjegyző neve, székhelye, c) az alkalmazás megszűnésének időpontja, módja, d) a közjegyzői irodai ügyintéző aláírásmintája.” (3) A Kjtv. 49/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) A területi elnökség a közjegyzői irodai ügyintézőt törli a közjegyzői
irodai ügyintézők nyilvántartásából, ha a) a közjegyzőnél fennálló munkaviszonya megszűnt, b) a 27/B. § b) pontja szerinti feltételnek már nem felel meg, c) a 29. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi okot nem szünteti meg, d) a területi elnökség megállapítja, hogy a nyilvántartásba való felvétel
jogszabályi feltételei már a bejegyzéskor sem álltak fenn, vagy e) a közjegyző működésének vizsgálata során a területi elnökség
megállapítja, hogy foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályoknak vagy az országos kamara iránymutatásának.”
12. § A Kjtv. a következő 49/B. §-sal egészül ki:
MKOGY
4. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
„49/B. § (1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőt, a közjegyzőhelyettest és a közjegyzőjelöltet arcképes igazolvánnyal látja el.
(2) Az igazolvány a közjegyzők, a közjegyzőhelyettesek és a közjegyzőjelöltek nyilvántartásából az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a természetes személyazonosító adatokat, b) a területi kamarai tagságot, c) az igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét, valamint d) a közjegyző - közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt esetén az alkalmazó
közjegyző - külön jogszabályban meghatározott székhelyét. (3) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara az elnöki tisztség igazolása
céljából a területi kamara elnökét, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét arcképes elnöki igazolvánnyal látja el.
(4) Az elnöki igazolvány - az a) pont tekintetében a közjegyzők nyilvántartásából - az alábbi adatokat tartalmazza magyar és angol nyelven:
a) a természetes személyazonosító adatokat, b) azt, hogy az érintett személy melyik területi kamara, illetve a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara elnöke, c) az érintett személy aláírásának képét, valamint d) az elnöki igazolvány okmányazonosítóját.” 13. § A Kjtv. 54. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki: (Az országos kamara jogai és feladatai különösen:) „q) egységes ügykezelő alkalmazást működtet, amelynek keretében - az
alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett - jogosult a közjegyzői nyilvántartásokban kezelt adatok biztonsági célú tárolására, valamint statisztikai célú kezelésére.”
14. § A Kjtv. 69/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A területi elnökség a vizsgálat keretében a közjegyző irodájába
beléphet, iratait (ideértve a közjegyzői levéltárba és az elektronikus levéltárba leadott iratokat is), nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet; valamint megismerheti az országos kamara által vezetett nyilvántartások és az országos kamara által működtetett nyilvántartások és elektronikus rendszerek adatait.”
15. § A Kjtv. 111. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a közjegyzői okiratot e törvény rendelkezései szerint a félnek, egyéb
érdekeltnek, illetve a segédszemélynek aláírásával vagy kézjegyével kell ellátnia, az elektronikus közjegyzői okiratot e személy a közjegyző jelenlétében
a) legalább minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el,
b) a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
c) olyan aláírással látja el, amely olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.
(5) Az elektronikus közjegyzői okiratot a közjegyző a felek általi aláírást követően minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.
MKOGY
5. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
(6) A (4) bekezdés b) pontjának alkalmazása során az érintett személy kizárólag az országos kamara által a bizalmi szolgáltatótól beszerzett és a közjegyző rendelkezésére bocsátott technikai eszközt használhatja.
(7) Az öröklési jogi és személyállapoti tárgyú ügyleti okiratok kizárólag papíralapon készíthetők el.”
16. § A Kjtv. 120. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A tervezeten eszközölt változtatás és kiegészítés szövegének kivételével
mellőzhető a felek által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezet felhasználásával készített közjegyzői okirat felolvasása, ha a jogi képviselővel eljáró jogi személy felek a közjegyző előtt együttesen kijelentik, hogy az okirat tervezetét megismerték és ezért kérik az okirat felolvasásának mellőzését. A felolvasás mellőzése nem érinti a közjegyzői okirat készítésével kapcsolatban előírt egyéb kötelezettségek teljesítését. Nincs lehetőség a felolvasás mellőzésére, ha a felek bármelyike a 124. § a)-c) pontjában megjelölt személy.”
17. § A Kjtv. 136. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A fél személyazonosságának elektronikus úton történő adatigényléssel
való ellenőrzése mellőzhető az (1) bekezdés a) és b), d)-i) pontja szerinti ténytanúsítás esetén, kivéve, ha
a) az (1) bekezdés d) pontja szerinti ténytanúsítás esetén az okiratot felmutató fél a személyazonossága tanúsítását kéri, és ennek feltételei fennállnak,
b) az (1) bekezdés f) pontja szerinti ténytanúsítás esetén az ülés elnöke az ülés résztvevői személyazonosságának tanúsítását kéri, és ennek feltételei fennállnak,
c) az (1) bekezdés g) pontja szerinti ténytanúsítás esetén a kérelmező fél a tanúsítani kért eljáráson jelen lévő valamely személy személyazonosságának tanúsítását kéri, e személy ahhoz hozzájárul, és a személyazonosítás feltételei fennállnak,
d) az (1) bekezdés h) pontja szerinti ténytanúsítás esetén az óvást kérő a személyazonossága tanúsítását kéri, és ennek feltételei fennállnak.”
18. § A Kjtv. 137. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Nem kell hitelesítési záradékkal ellátni az elektronikus hiteles
kiadmányt és hiteles másolatot, ha az sérülésmentes papíralapú okiratról vagy elektronikus közjegyzői okiratról készült és tartalmazza a teljes okiratot, továbbá a közjegyző minősített elektronikus aláírását és az időbélyegzőt.”
19. § A Kjtv. 139. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki: „(5) A fél legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásának valódisága
elektronikus közokirat formájában is tanúsítható az (1)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával. A fél elektronikus aláírásának érvényességéről a közjegyző - bizalmi szolgáltató útján - a tanúsítvány kiadása előtt meggyőződik, ennek tényére a tanúsítványban utalni kell.
(6) A közjegyző az (1)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával tanúsítja a fél olyan aláírásának valódiságát, amely aláírás olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.
MKOGY
6. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
(7) Ahol jogszabály a fél aláírásának közjegyző általi hitelesítését vagy a fél aláírása valódiságának közjegyző általi tanúsítását említi, ott ezen az (5) vagy (6) bekezdés szerint történő ténytanúsítást is érteni kell. Az ekként hitelesített aláírással ellátott okirat bizonyító ereje megegyezik annak az okiratnak a bizonyító erejével, amelyen a fél aláírását közjegyző hitelesítette.”
20. § A Kjtv. 166/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közjegyző köteles az általa készített papíralapú közjegyzői okirat
hiteles kiadmányát, valamint az elektronikus közjegyzői okiratot - a papíralapú és elektronikus záradéki tanúsítvány kivételével -, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a nemperes eljárásban hozott jogerős határozatot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus úton vezetett levéltárában elhelyezni. Az archiválás alkalmával a közjegyző elkészíti a papíralapú közokirat digitalizált másolatát és azt a hivatali elektronikus aláírásával hitelesíti, valamint mind a papíralapú, mind az elektronikus okirat kísérő lapján feltünteti annak jellemző adatait. Az elektronikus levéltárra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”
21. § (1) A Kjtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 180. §-sal egészül ki:
„180. § A 17. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában a 2018. január 1-jét megelőzően törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat a kamarai jogtanácsosi joggyakorlattal azonosnak minősül.”
(2) A Kjtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 181. §-sal egészül ki:
„181. § E törvénynek a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXIX. törvénnyel megállapított 17. § (1) bekezdés g) pontját a 2018. január 1-jét megelőzően meghirdetett pályázatoknál nem kell alkalmazni.”
22. § A Kjtv. 183/A. § a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „a) a közjegyzői, közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi névjegyzék, valamint
a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásának vezetésével, továbbá a közjegyző, közjegyzőjelölt és közjegyzőhelyettes igazolványának a névjegyzék adatai alapján történő kiállításával, az elnöki igazolvány kiállításával, az igazolvány tartalmi és formai követelményeivel, valamint nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket,
b) a közjegyzőjelöltként és közjegyzőhelyettesként történő névjegyzékbe vétel iránti eljárás, valamint a közjegyzői irodai ügyintézőként történő nyilvántartásba vétel iránti eljárás részletes szabályait,
c) a közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti eljárás részletes szabályait.”
23. § A Kjtv. a) 23. § (3) bekezdésében a „kölcsönös áthelyezése” szövegrész helyébe az
„áthelyezése” szöveg, b) 31/A. § (6) bekezdésében a „közjegyzőjelölt és az egyéb irodai
alkalmazott” szövegrész helyébe a „közjegyzőjelölt, a közjegyzői irodai ügyintéző és az egyéb irodai alkalmazott” szöveg,
c) 31/A. § (6) bekezdésében, valamint 49/C. § (2) bekezdés j) pontjában a „közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt” szövegrész helyébe a „közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző” szöveg,
MKOGY
7. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
d) 31/A. § (6) bekezdésében a „névjegyzékében a közjegyzőhelyettest, illetve közjegyzőjelöltet” szövegrész helyébe a „névjegyzékében, illetve a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásában a közjegyzőhelyettest, közjegyzőjelöltet, illetve közjegyzői irodai ügyintézőt” szöveg,
e) 49/C. § (1) bekezdésében a „közjegyzőkről és közjegyzőhelyettesekről” szövegrész helyébe a „közjegyzőkről, közjegyzőhelyettesekről, közjegyzőjelöltekről és közjegyzői irodai ügyintézőkről” szöveg,
f) 49/C. § (2) bekezdés a) pontjában a „közjegyző és a közjegyzőhelyettes” szövegrész helyébe a „közjegyző, a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző” szöveg,
g) 49/C. § (2) bekezdés g) pontjában a „közjegyzőhelyettest” szövegrész helyébe a „közjegyzőhelyettest, közjegyzőjelöltet, közjegyzői irodai ügyintézőt” szöveg,
h) a 183. § b) pontjában a „székhelyét” szöveg helyébe a „székhelyét, valamint hagyatéki ügyekben a közjegyzők illetékességét” szöveg lép.
3. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása
24. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény
a) 24/B. § (2), (3), (10) és (11) bekezdésében, 24/E. § (3) és (4) bekezdésében és 24/F. § (4) bekezdésében a „közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba” szövegrész helyébe a „közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba” szöveg,
b) 24/B. § (8) bekezdésében a „ügyvédi, jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően” szövegrész helyébe az „ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően” szöveg lép.
4. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
25. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22. § (10) bekezdésében és 29/A. § (1) bekezdésében az „ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba” szöveg lép.
5. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény
módosítása
26. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/C. § (5) bekezdésében az „az ügyvéd, feladatkörében a jogtanácsos” szövegrész helyébe az „az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos” szöveg lép.
6. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
MKOGY
8. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
27. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 5. § (4) bekezdésében az „ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba” szöveg lép.
7. Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény módosítása
28. § Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 5. § (4) bekezdésében az „ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba” szöveg lép.
8. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
29. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 11. (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrehajtást kérő közölni köteles a végrehajtási kérelem előterjesztésekor)
„a) az adós nevét (szervezet esetén elnevezését, cég esetén cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési helyét, idejét és az anyja nevét, illetve a szervezet nyilvántartási számát, cég esetén a cégjegyzékszámát), továbbá”
(2) A Vht. 31/E. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) és a
végrehajtást elrendelő közjegyző a végrehajtás elrendelése során keletkezett adatokat kezeli. A MOKK az elrendelt végrehajtási ügyre vonatkozó adatokat a számítástechnikai rendszerén keresztül elektronikus úton továbbítja a Kar hivatali szerve részére.”
(3) A Vht. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A végrehajtást kérő kérelmére az egyik adóstárssal szemben elrendelt,
illetve elrendelésre kerülő végrehajtás foganatosítására az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes végrehajtó részére kell megküldeni az egyetemlegesen felelős többi adóstárssal, a zálogkötelezettel és a kezessel szemben kiállított végrehajtható okiratot is.”
(4) A Vht. 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ingatlan kiürítése iránt az
ingatlan értékesítését végző ügygazda végrehajtó intézkedik, ha az értékesített ingatlan a székhelye szerinti megyén kívül található.”
(5) A Vht. 34. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A költségek állam általi előlegezése feltételeinek fennállása esetén a Kar
hivatali szerve a 217. § alapján végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtó díj- és költségfelszámítása ellen.”
(6) A Vht. 36. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A végrehajtó a végrehajtható okiratot postán kézbesíti az adósnak. (2) Ha a végrehajtást kérő kívánja, a végrehajtó a helyszínen adja át a
végrehajtható okiratot az adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre.”
(7) A Vht. 164. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
MKOGY
9. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
„(1) A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget - az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget -, és abból elsősorban a meg nem fizetett végrehajtási illetéket és az előlegezésre kötelezett szerv által előlegezett költséget kell kielégíteni.”
(8) A Vht. 171. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a végrehajtás alá vont vagyonból befolyt összeg nem fedezi a
végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a végrehajtó az intézkedésének, illetőleg a végrehajtás során történő értékesítésnek a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül felosztási tervet készít, és azt megküldi a feleknek, valamint a Kar hivatali szervének, egyúttal tájékoztatja őket a felosztási tervben foglaltakkal szemben benyújtható jogorvoslat lehetőségéről.”
(9) A Vht. 250. § (2) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kar jogai és feladatai különösen:) „7. engedélyezi végrehajtói iroda alapítását, alapító okiratának, illetve
cégadatának módosítását;” (10) A Vht. 254/H. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép: (Az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt kiegészítésekkel
és eltérésekkel - a következő ügyekben:) „b) a végrehajtói iroda alapítási, továbbá alapító okiratának, illetve
cégadatának módosítási engedélye megadása iránti eljárás,” (11) A Vht. 269. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Nem indítható meg a fegyelmi eljárás, ha a) a feljelentő a cselekménynek a tudomására jutásától, vagy ha van a
fegyelmi felelősséget megalapozó, illetve azt alátámasztó hivatalos irat, annak kézhezvételétől számított 6 hónapon túl tett feljelentést, vagy
b) a cselekmény befejezése óta 5 év eltelt.” (12) A Vht. 271. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Kar elnöksége a végrehajtók közül 4 évre az elsőfokú fegyelmi
bírósághoz 20, a másodfokú fegyelmi bírósághoz 3 végrehajtót vizsgálóbiztosnak választ meg. A vizsgálóbiztos a feladatát személyesen látja el.”
(13) A Vht. 293. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi bíróság a fegyelmi
eljárást felfüggesztheti.” (14) A Vht. 298. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha a végrehajtó a felszólításnak nem tett eleget, erről a miniszter
értesíti az elsőfokú fegyelmi bíróságot. Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával soron kívül határoz a végrehajtó alkalmatlanságáról, illetve érdemtelenségéről, és ha őt alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánítja, határozatában a végrehajtó szolgálatának megszűnését mondja ki.”
(15) A Vht. a) 22. § b) pontjában az „ügyvédi fegyelmi hatóságnak” szövegrész helyébe
az „ügyvédi kamara fegyelmi tanácsának” szöveg, b) 32. § (1) bekezdésében és 84. § (4) bekezdésében a „Magyar Országos
Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK)” szövegrész helyébe a „MOKK” szöveg,
c) 171. § (4) bekezdésében a „végrehajtást foganatosító bíróságnál” szövegrész helyébe a „217. § alapján” szöveg,
MKOGY
10. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
d) 250/A. § (6) bekezdésében a „kamarát” szövegrész helyébe a „Kart” szöveg,
e) 252. § (1) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar” szöveg lép.
30. § Hatályát veszti a Vht. a) 18. § (3) bekezdésében „az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó
ügyben a Kar hivatali szerve,” szöveg, b) 31/A. §-a, c) 277. § (2) bekezdésében a „jelölt” szöveg.
9. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása
31. § (1) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 2. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Nem vehető fel a Kamarába) „f) az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő három évig az,
akivel szemben jogerősen megállapították, hogy jogosulatlanul folytatott rendszeresen és ellenérték fejében szabadalmi ügyvivői tevékenységet.”
(2) A Szüt. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A szabadalmi ügyvivő tevékenységét az eskü letétele után kezdheti
meg.” (3) A Szüt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „12. § (1) A gazdálkodó szervezetnek - teljes vagy részmunkaidős
munkaviszonyban, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati, az állami szolgálati, a közalkalmazotti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél fennálló hivatásos szolgálati, a hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszonyban vagy tagsági jogviszonyban - a 6. § (2) bekezdése szerint foglalkoztatott szabadalmi ügyvivője e jogviszonya alapján, külön meghatalmazás nélkül képviseli iparjogvédelmi ügyekben a gazdálkodó szervezetet.
(2) A gazdálkodó szervezet szabadalmi ügyvivője - ha a gazdálkodó szervezet ebben nem korlátozza - a 6. § (1) bekezdésében meghatározott keretek között és az azokra meghatározott feltételek szerint ügyfelek képviseletével is foglalkozhat.”
32. § A Szüt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Szüt. a következő 14/A-14/B. §-sal egészül ki:
„14. § (1) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen a) az e törvényben meghatározott kivétellel a munkaviszony, a kormányzati
szolgálati, a közszolgálati, az állami szolgálati, a közalkalmazotti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél fennálló hivatásos szolgálati, a hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszony, továbbá a közjegyzői, bírósági végrehajtói jogállás,
b) a szabadalmi ügyvivői társaságon kívül más gazdasági társaságban a korlátlan felelősséggel járó tagsági jogviszony,
c) minden más, munkavégzési kötelezettséggel járó és ellenérték fejében végzett tevékenység.
(2) A választott közjogi tisztségviselői megbízatás - ideértve a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat tisztségviselője vagy tagja, valamint az általa létrehozott bizottság tisztségviselője vagy tagja megbízatását is - a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásával akkor összeférhetetlen, ha a tisztségviselő jogállását szabályozó törvény így rendelkezik.
MKOGY
11. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
14/A. § (1) Nem esik a 14. § (1) bekezdés c) pont szerinti tilalom alá a) az oktatói tevékenység, b) a tudományos, művészeti és sporttevékenység, c) a mezőgazdasági őstermelői tevékenység, d) az önkéntes tartalékos szolgálati viszony, e) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, f) a választottbírói tevékenység, g) a jogi, mérnöki, informatikai vagy más, egészségügyi,
természettudományos szakfordítói, tolmácsolási tevékenység, h) a nem igazságügyi szakértői tevékenység, i) a választási bizottsági tagság, j) a belső adatvédelmi felelősi tevékenység, k) a végelszámolói feladat ellátása, l) a felügyelőbizottsági, számvizsgáló bizottsági feladat ellátása, m) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető
testületének tagja vagy elnöke feladatának ellátása, n) az m) pont alá nem eső jogi személy vezető tisztségviselője feladatának
ellátása, o) az ügyvédi, alkalmazott ügyvédi, kamarai jogtanácsosi, ügyvédjelölti,
ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadói tevékenység, p) közvetítői eljárásban vagy büntetőügyekben folytatott közvetítői
tevékenység. (2) A szabadalmi ügyvivő az oktatói és tudományos tevékenységet
munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél fennálló hivatásos szolgálati, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonyban is elláthatja.
(3) Az e § szerinti tevékenység a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásától minden szempontból elkülönítve, úgy folytatható, hogy az ne veszélyeztesse a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának a függetlenségét. Az e § szerinti tevékenységeket a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója nem szabadalmi ügyvivőként, hanem az adott tevékenységre irányadó jogszabályban meghatározott formában folytathatja.
(4) Az (1) bekezdés h), m) és n) pontjában meghatározott tevékenység és a szabadalmi ügyvivői tevékenység ugyanazon ügyfél számára nem végezhető, kivéve, ha a megbízott szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság, a megbízás teljesítésében a szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság (1) bekezdés h), m) és n) pontjában meghatározott tevékenységet folytató tagja nem vesz részt, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul.
14/B. § (1) Az összeférhetetlenségi ok bekövetkezését meg kell előzni. (2) Az összeférhetetlenségi okot a szabadalmi ügyvivői tevékenység
gyakorlójának haladéktalanul, de legkésőbb a bekövetkezésétől számított a) tizenöt napon belül a Kamarának - a szabadalmi ügyvivői titok megsértése
nélkül - be kell jelentenie, valamint b) harminc napon belül meg kell szüntetnie. (3) Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig szabadalmi ügyvivői
tevékenység az ügyfél nyilvánvaló és közvetlen, másképp el nem hárítható károsodástól való megóvása kivételével nem folytatható.”
33. § A Szüt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Szüt. „A szabadalmi ügyvivő kötelezettségei” alcíme a következő 15/A-15/D. §-sal egészül ki:
MKOGY
12. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
„15. § (1) Szabadalmi ügyvivői titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója köteles a szabadalmi ügyvivői titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed a szabadalmi ügyvivői titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is.
(3) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója a szabadalmi ügyvivői titokról való tanúvallomás tételét és adatszolgáltatás teljesítését bármely hatósági és bírósági eljárásban köteles megtagadni, kivéve, ha a titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott a szabadalmi ügyvivői titokról rendelkezni jogosulttól.
(4) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlójának titoktartási kötelezettsége független a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására létrejött jogviszony fennállásától, és az szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának a befejezése vagy a jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad.
15/A. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség azon ügyfél irányába, akinek a javára végzett szabadalmi ügyvivői tevékenység keretében a szabadalmi ügyvivői titok a tudomására jutott. Ha a szabadalmi ügyvivői titok tárgya másik szabadalmi ügyvivői tevékenységet gyakorló személytől kapott információ, ezt a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója az ügyben érintett saját ügyfele számára akkor nem tárhatja fel, ha az információt átadó ezt kifejezetten megtiltotta. Az alkalmazott szabadalmi ügyvivőt nem terheli titoktartási kötelezettség azon munkáltatója irányába sem, amellyel fennálló munkaviszonya keretében a szabadalmi ügyvivői titok a tudomására jutott, továbbá e munkáltatója, illetve az ügyfele által meghatározott személyek irányába sem.
(2) A szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság titoktartási kötelezettsége az iroda, illetve a társaság tagjaira is kiterjed, azonban a tagokat egymással szemben nem terheli titoktartási kötelezettség. Ha törvény az ugyanazon ügyfél vagy egymással ellenérdekű ügyfelek számára együttesen végezhető tevékenységeket korlátozza, de szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság megbízása esetében megengedi, hogy a megbízásokat az iroda, illetve a társaság különböző tagjai ellássák, e tagok egymással szemben is titoktartásra kötelesek, és biztosítaniuk kell, hogy az iroda, illetve a társaság ugyanazon alkalmazottja vagy megbízottja az érintett ügyek közül csak az egyikkel kapcsolatosan vehessen részt a feladat ellátásában.
(3) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség alkalmazottjával szemben.
(4) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség az alkalmazott szabadalmi ügyvivőjével szemben, valamint - az általuk nyújtott szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben - az alábbi személyek irányában:
a) a szabadalmi ügyvivői titkot tartalmazó adathordozó tárolását, archiválását, őrzését vagy az abban foglalt adatok feldolgozását végző személy, valamint a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója által adatfeldolgozóként igénybe vett más közreműködő,
b) a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója számára számviteli szolgáltatást nyújtó személy,
MKOGY
13. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
c) azok a szabadalmi ügyvivői megbízás teljesítésében közreműködő személyek, illetve a megbízás teljesítéséhez kapcsolódóan igénybe vett egyéb személyek, akiknek közreműködését, illetve igénybevételét az ügyfél jóváhagyta.
15/B. § (1) A szabadalmi ügyvivői titoktartási kötelezettség a 15/A. § (3) és (4) bekezdése alapján a szabadalmi ügyvivői titok megismerésére jogosult személyekre is kiterjed.
(2) A kamarai szervek és tisztségviselők az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörük gyakorlása során megismert szabadalmi ügyvivői titkot kötelesek megtartani.
(3) A bíróságok és hatóságok az eljárásuk során megismert szabadalmi ügyvivői titkot az eljárásukra vonatkozó törvényben meghatározott keretek között kezelhetik és használhatják fel.
15/C. § (1) A szabadalmi ügyvivői titokkal az ügyfél vagy jogutódja jogosult rendelkezni.
(2) Az e törvény szerinti fegyelmi és hatósági ügyben, az eljárás lefolytatásához szükséges körben a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.
(3) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója az ellene indult büntetőeljárásban a védekezéshez való jogának érvényesüléséhez szükséges mértékben a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.
(4) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója a nem az ügyfele által a sérelmére vagy az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához szükséges mértékben - az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény esetében az ügyfele hozzájárulásával - a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.
(5) A szabadalmi ügyvivői titokról rendelkezni jogosult kérelmére vagy kezdeményezésére a szabadalmi ügyvivői titoktartásra kötelezett ellen indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban a szabadalmi ügyvivői titoktartásra kötelezett a védekezéshez szükséges mértékben a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.
15/D. § (1) A szabadalmi ügyvivői titoktartásra kötelezett a nála folytatott hatósági ellenőrzés, szemle vagy helyszíni kutatás során nem tárhatja fel a szabadalmi ügyvivői titkot tartalmazó iratokat és adatokat, a szabadalmi ügyvivői titokkal kapcsolatosan tanúvallomásra és adatszolgáltatás teljesítésére nem kötelezhető, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.”
34. § A Szüt. 16. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő cím és rendelkezés lép, valamint a Szüt. a következő 16/A-16/B. §-sal egészül ki:
„A szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatásának korlátai; az ügyfélképviselet szabályai
16. § (1) A szabadalmi ügyvivő nem vállalhatja szabadalmi ügyvivői tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek az érdekei egymással ütköznek, továbbá akkor sem, ha az ügyfél érdekei a szabadalmi ügyvivőnek az ügyön kívüli saját érdekeivel ütköznek. E tilalom akkor is alkalmazandó, ha az érdekek jövőbeli ütközése előrelátható.
(2) A szabadalmi ügyvivő nem vállalhatja szabadalmi ügyvivői tevékenység végzését olyan ügyben, amelyben korábban eljárt
a) közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített korábbi jogviszonya keretében,
MKOGY
14. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
b) közjegyzőként, közjegyzőhelyettesként, bírósági végrehajtóként, végrehajtó-helyettesként, vagy
c) közvetítőként, választottbíróként vagy egyéb vitarendezési minőségben, kivéve a közvetítés eredményeként létrejött egyezség okiratba foglalását és kapcsolódó eljárásokban való jogi képviseletet.
(3) A szabadalmi ügyvivő nem láthat el képviseletet azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, amellyel közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonyban állt, valamint amelynek az irányításával vagy felügyeletével közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonyban állt, e jogviszonya megszűnését követő két évig.
(4) A szabadalmi ügyvivő nem folytathat olyan szabadalmi ügyvivői tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez - a tájékoztatását követően - hozzájárult.
(5) Korábbi munkáltatójával szemben a szabadalmi ügyvivő akkor folytathat szabadalmi ügyvivői tevékenységet, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt, és az ügy intézésében nem vett részt. A korábbi munkáltató e korlátozás alól felmentést adhat vagy versenytilalmi megállapodás ettől eltérően rendelkezhet.
(6) Ha két vagy több ügyfél érdekei összeütközésbe kerülnek vagy kerülhetnek, az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a szabadalmi ügyvivőre, ha
a) az ügyfeleknek az üggyel kapcsolatosan vannak azonos érdekeik, b) az ügyfelek az összeütközés tudatában belegyezésüket adták ahhoz, hogy
a szabadalmi ügyvivő a másik ügyfél javára is vállalhassa a szabadalmi ügyvivői tevékenység végzését,
c) a szabadalmi ügyvivői titoktartási kötelezettség megsértésének veszélye nem áll fenn, és
d) a szabadalmi ügyvivő észszerűen feltételezheti, hogy az érdekek összeütközése nem akadályozza meg abban, hogy mindegyik ügyfél érdekeit a lehető legjobban képviselje.
(7) A szabadalmi ügyvivő az ügyfelek érdekei összeütközésének lehetőségét a megbízás elvállalása után is folyamatosan köteles vizsgálni. Ha ennek során azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés alapján a szabadalmi ügyvivői tevékenység nem lenne vállalható egyidejűleg két vagy több ügyfél vonatkozásában, vagy a (6) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, mindegyik érintett ügyféllel köteles az összeférhetetlen ügyre a megbízást megszüntetni.
16/A. § (1) Ha a 16. § szerinti valamely korlátozó ok a) a szabadalmi ügyvivői iroda vagy a szabadalmi ügyvivői társaság valamely
tagja, vagy b) az egyéni szabadalmi ügyvivővel, a szabadalmi ügyvivő irodával vagy a
szabadalmi ügyvivői társasággal munkaviszonyban álló, szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytató valamely alkalmazott vonatkozásában áll fenn, akkor a korlátozás az egyéni szabadalmi ügyvivőre, a teljes szabadalmi ügyvivői irodára, illetve a szabadalmi ügyvivői társaságra vonatkozik.
(2) A 16. § (3) bekezdése szerinti korlátozás esetén az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, de e körülmények fennállásáról az ügyfelet és a közhatalmi hatáskört gyakorló szervet haladéktalanul értesíteni kell.
MKOGY
15. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
(3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha az egyes megbízásokat különböző szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytató természetes személyek közreműködésével látják el, a különböző közreműködők között biztosított a szabadalmi ügyvivői titoktartás, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárult.
16/B. § (1) A szabadalmi ügyvivő nem köteles a megbízást elvállalni; ha a megbízást elhárítja, ezt a megbízóval haladéktalanul közölnie kell.
(2) A szabadalmi ügyvivő a már elfogadott megbízást írásban bármikor felmondhatja, az ügyfél értesítésének napjától számított tizenötödik napra; a szabadalmi ügyvivő a felmondási idő alatt is köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az ügyfél jogainak és jogos érdekeinek megóvásához szükségesek.
(3) Az ügyfél a megbízást bármikor korlátozhatja vagy azonnali hatállyal felmondhatja.
(4) A megbízás - a felmondás esetén kívül - megszűnik a megbízás teljesítésével, valamint az ügyfél halálával, illetve a megbízó jogi személy jogutód nélküli megszűnésével.
(5) Az ügyfél halála, illetőleg a megbízó jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén a szabadalmi ügyvivő haladéktalanul értesíti azokat az általa ismert személyeket, akiknek a megbízással kapcsolatban jogaik vagy kötelezettségeik keletkezhetnek; ezt, valamint a képviseleti megbízás bármelyik fél részéről történt felmondását a szabadalmi ügyvivő haladéktalanul bejelenti annak a bíróságnak vagy egyéb hatóságnak is, amelyik előtt az eljárás folyamatban van.”
35. § (1) A Szüt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „22. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a szabadalmi ügyvivői tevékenységet
gyakorló, szüneteltető vagy a szabadalmi ügyvivői tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Kamara alapszabályában, vagy az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) a szabadalmi ügyvivői tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával a szabadalmi ügyvivői hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
(2) A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések a következők:
a) írásbeli megrovás, b) pénzbírság, c) kamarai közügyektől való eltiltás, d) szabadalmi ügyvivőjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, valamint e) kizárás a Kamarából. (3) A kiszabott pénzbírság összege ötszázezer forintig terjedhet. A
pénzbírságot a Kamara részére kell megfizetni. A pénzbírság felhasználására a Kamara szabályzatának rendelkezései az irányadók.
(4) A kamarai közügyektől való eltiltás a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított határozott ideig tart, annak legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. A kamarai közügyektől eltiltás hatálya alatt a fegyelmi vétség elkövetője nem viselhet kamarai tisztséget, szünetel a kamarai tagságból eredő szavazati és választójoga.
MKOGY
16. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
(5) A szabadalmi ügyvivőjelölt foglalkoztatásától való eltiltás határozott időre szól. Az eltiltás időtartama a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított legalább egy, legfeljebb öt év.
(6) A Kamarából való kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. A kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt szabadalmi ügyvivői tevékenység nem folytatható.
(7) A fegyelmi büntetések egymás mellett is alkalmazhatók. Nem alkalmazható
a) írásbeli megrovás mellett más fegyelmi büntetés, valamint b) kizárás mellett a kamarai közügyektől való eltiltás vagy a szabadalmi
ügyvivőjelölt foglalkoztatásától való eltiltás. (8) A fegyelmi vétséget az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és
fegyelmi szabályzat szerint kell elbírálni. Ha a fegyelmi vétség elbírálásakor hatályban lévő jogszabályok, a Kamara alapszabálya, vagy a fegyelmi szabályzat enyhébb elbírálást tesznek lehetővé, akkor azokat kell alkalmazni.”
(2) A Szüt. 23. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„23. § (1) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándék vagy gondatlanság fokát, valamint az okozott kárt.
(2) Ha a szabadalmi ügyvivő szándékossága vagy gondatlansága enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem vagy csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető, de a szabadalmi ügyvivő a felmerült eljárási költségek viselésére kötelezhető.
(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a terhére rótt cselekményben vagy mulasztásban szándékosságát vagy gondatlanságát elismerte, és a tárgyalás mellőzéséhez hozzájárult, a fegyelmi tanács [23/B. § (1) bek.] - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - tárgyalás nélkül határozhat.”
(3) A Szüt. 23/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el, a) aki az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő képviselője és volt képviselője,
valamint Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója; b) aki a panaszt előterjesztette, valamint annak képviselője és volt
képviselője, továbbá Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója; c) a Kamara elnöke, alelnöke, elnökségi tagja; d) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat; e) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős
befejezéséig; f) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.” (4) A Szüt. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „24. § (1) Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a szabadalmi ügyvivő ellen
a fegyelmi eljárást a Kamara elnöke indítja meg. Szükség esetén az ügy előzetes kivizsgálására a gyanú tudomására jutásától számított harminc napon belül a fegyelmi bizottság tagjai és póttagjai közül vizsgálóbiztost rendel ki.”
(5) A Szüt. 24. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A Kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről tizenöt napon
belül értesíti a panasz előterjesztőjét.” (6) A Szüt. 24/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
MKOGY
17. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
„(1) Ha a Kamara elnöke a tudomására jutott tények, illetve a vizsgálóbiztos jelentése alapján úgy ítéli meg, hogy fegyelmi vétség alapos gyanúja áll fenn, a tények tudomásra jutásától, illetve a jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül a szabadalmi ügyvivő ellen a fegyelmi eljárást határozattal megindítja, egyidejűleg az iratokat megküldi a fegyelmi bizottság elnökének, és a határozat megküldésével haladéktalanul értesíti az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt és a határozat kivonatának megküldésével a panasz előterjesztőjét. A határozat kivonata nem tartalmazhat szabadalmi ügyvivői titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a panasz előterjesztője nem jogosult. Ügyészi indítványra a fegyelmi eljárást meg kell indítani.
(2) A Kamara elnöke az eljárás megszüntetése mellett megtagadja a fegyelmi eljárás megindítását, és erről tizenöt napon belül értesíti a panasz előterjesztőjét, valamint az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt, ha
a) a panasz nyilvánvalóan alaptalan; b) fegyelmi vétség alapos gyanúja nem állapítható meg; c) a fegyelmi felelősségre vonás lehetősége megszűnt; vagy d) a panaszba foglalt tények miatt már jogerős fegyelmi határozatot hoztak.” (7) A Szüt. 24/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „24/B. § (1) A fegyelmi eljárás elrendelését követően a fegyelmi bizottság
elnöke az iratok érkezésétől számított nyolc napon belül kijelöli az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait. Az ügyben eljáró vizsgálóbiztos nem lehet a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja.
(2) A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat iratainak kézhez vételétől számított tizenöt napon belül - az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő és a panasz előterjesztője egyidejű értesítése mellett - a következő intézkedéseket teheti:
a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak;
b) határozat hozatalát kezdeményezi tárgyalás mellőzésével [23. § (3) bek.]; vagy
c) kitűzi a tárgyalást. (3) A fegyelmi tanács százhúsz napon belül hoz határozatot. E határidőbe a
fegyelmi tanács elnökének intézkedésére nyitva álló idő, az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának időtartama, az előzetes vizsgálat kiegészítésének ideje, valamint az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be.
(4) Ha a fegyelmi tanács a (3) bekezdésben foglalt határidő kétszeresét túllépi, a fegyelmi vétség elkövetésének megállapításán túl kizárólag írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazhat. Ebben az esetben ugyanazon fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben nem kezdeményezhető új fegyelmi eljárás.
(5) Ha az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a tárgyalás mellőzésével hozott, fegyelmi büntetést kiszabó határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kéri, a fegyelmi büntetést kiszabó határozat a hatályát veszti, és a fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.”
(8) A Szüt. 24/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „24/C. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt,
képviselőjét és a vizsgálóbiztost legalább nyolc nappal a tárgyalást megelőzően meg kell idézni. A tárgyalásról a Kamara elnökét értesíteni kell.”
(9) A Szüt. 24/D. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Szüt. 24/D. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
MKOGY
18. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
„(8) A fegyelmi eljárás eredményéről a határozat kivonatának megküldésével értesíteni kell a panasz előterjesztőjét. A határozat kivonata nem tartalmazhat szabadalmi ügyvivői titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a panasz előterjesztője nem jogosult.
(9) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írják alá.”
(10) A Szüt. 24/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „24/E. § (1) A fegyelmi tanács a szabadalmi ügyvivői tevékenység
gyakorlását felfüggesztheti, ha a) a szabadalmi ügyvivői tevékenységet gyakorló személy szándékos
bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll, vagy
b) a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatása az ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásához szükséges közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlása felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet.
(2) Ha a fegyelmi tanács kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban a szabadalmi ügyvivői tevékenységet a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.
(3) A felfüggesztés időtartama hat hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
(4) A fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a szabadalmi ügyvivő a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Az eljárásra a 24/G. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kereset benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(5) A felfüggesztés tartama alatt az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivővel szemben folytatott eljárásbeli jogok és kötelezettségek kivételével a kamarai tagságból, illetve a kamarai nyilvántartásba vételből fakadó jogok és kötelezettségek szünetelnek.”
(11) A Szüt. 24/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „24/G. § (1) A fegyelmi tanács határozatát az eljárás alá vont szabadalmi
ügyvivő a kézbesítéstől számított harminc napon belül közigazgatási perben megtámadhatja.”
(12) A Szüt. 24/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „24/H. § (1) A jogerős határozat meghozatala után a Kamara elnöke vagy a
szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivő halála esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el, illetve nem vett figyelembe, feltéve, hogy az elbírálása, illetve figyelembevétele esetén a fegyelmi határozatra lényeges hatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.”
(13) A Szüt. 25. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
MKOGY
19. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
„(6) A fegyelmi tanács az ügy érdemében hozott jogerős határozatának a Kamara honlapján digitális formában történő közzététele iránt a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül intézkedik, kivéve, ha a határozatot közigazgatási perben megtámadták. A közzétett határozatban szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne akadályozza a megállapított tényállás megismerését.”
(14) A Szüt. „Fegyelmi felelősség” alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki: „25/A. § (1) A fegyelmi tanács a) a kizárás, a kamarai közügyektől való eltiltás és a szabadalmi ügyvivő
jelölt foglalkoztatásától való eltiltás fegyelmi büntetés hatálya legalább felének elteltét követően, vagy
b) a pénzbírság legalább felének megfizetését követően a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló, arra érdemes személyt méltányosságból mentesítheti a fegyelmi büntetés további joghatásai alól.
(2) A fegyelmi tanács a pénzbírság megfizetésére kamarai szabályzatban meghatározott feltételek szerint, az arra érdemes személy számára egy alkalommal részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.”
36. § (1) A Szüt. 26. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kamara annak engedélyezi szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatását, aki)
„d) igazolja, hogy szabadalmi ügyvivőjelölti munkaviszony létesítésére előzetes megállapodást kötött olyan munkáltatóval, amely szabadalmi ügyvivőt foglalkoztat.”
(2) A Szüt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szabadalmi ügyvivőjelölt kötelezettségeire és fegyelmi felelősségére a
szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fegyelmi vétséget elkövető szabadalmi ügyvivőjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:
a) írásbeli megrovás, b) törlés a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből.” (3) A Szüt. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Kamara a szabadalmi ügyvivők köztestülete. A Kamarát a törvényszék
nem veszi nyilvántartásba.” (4) A Szüt. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „33/A. § A Kamara törvénysértő határozatát - az általános közigazgatási
rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben (30. §) hozott határozatok kivételével - a Kamara tagja közigazgatási perben támadhatja meg.”
(5) A Szüt. „Átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: 2017. évi CXXXVI. törvény) 32. §-ával megállapított 14. § és 14/A. § hatálybalépésével keletkezett összeférhetetlenségi okot 2018. június 30. napjáig kell megszüntetni.
(2) A 2017. évi CXXXVI. törvény 34. §-ával által megállapított 16. §-t és 16/A. §-t a 2017. december 31. után indult ügyekben és eljárásokban kell alkalmazni.
MKOGY
20. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
(3) A 2018. január 1. előtt kiszabott fegyelmi büntetés hatályára a 2017. december 31. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A 2018. január 1. előtt kiszabott fegyelmi büntetésekre a 25/A. § nem alkalmazható.”
(6) A Szüt. 4. § (3) bekezdésében, 17. § (4) bekezdésében és 30. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg lép.
37. § Hatályát veszti a Szüt. a) 25. § (4) bekezdése, b) 30. § (10) bekezdése.
10. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
38. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 7. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)
„o) a kifizető által a tevékenységében közreműködő magánszemélytől átvállalt kamarai tagdíj összegét, feltéve, hogy a tevékenység kizárólag szakmai kamara tagjaként folytatható, ideértve a kifizető által a vele jogviszonyban álló ügyvédi tevékenységet gyakorlótól átvállalt, az ügyvédi kamara felé vagy az ügyvédi kamarai tagságra, nyilvántartásba vételére figyelemmel teljesítendő egyéb fizetési kötelezettséget is;”
(2) Az Szja tv. „Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 93. §-sal egészül ki:
„93. § E törvénynek az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXVI. törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés o) pontját 2017. október 1-jét követően átvállalt az ügyvédi kamara felé vagy az ügyvédi kamarai tagságra, nyilvántartásba vételére figyelemmel teljesített egyéb fizetési kötelezettségre is alkalmazni kell.”
(3) Az Szja tv. 3. § 17. pont e) alpontjában az „az ügyvédekről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben” szöveg lép.
11. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi
LXXX. törvény módosítása
39. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § b) pont 3. alpontjában az „ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó” szövegrész.
12. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény
módosítása
40. § A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
MKOGY
21. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
„(4) A kereskedelmi képviselet saját nevében vállalkozási tevékenységet, továbbá ügyvédi tevékenységet nem folytathat.”
13. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
41. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet, az ügyvédi irodát, a kamarai jogtanácsost és a felek képviseletében eljáró közjegyzőt.”
(2) Az Inytv. 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A kérelem a szerződő felek ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által
ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt közös nyilatkozatával mindaddig visszavonható vagy módosítható, amíg abban az ingatlanügyi hatóság nem hozott határozatot. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához vagy módosításához az ő ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt hozzájárulása is szükséges.”
(3) Az Inytv. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog,
vételi jog, eladási jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, kamarai jogtanácsos, vagy a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.”
(4) Az Inytv. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A beadványok rangsora valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd vagy
kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.”
(5) Az Inytv. 64. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A per megindítása tényének feljegyzése tárgyában hozott végzés ellen
külön fellebbezésnek van helye.” (6) Az Inytv. a) 32. § (2) bekezdés d) pontjában az „ügyvéd (jogtanácsos)” szövegrész
helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szöveg, b) 32. § (6) bekezdésében, 37. § (3) bekezdés b) pontjában és 37. § (3b)
bekezdésében az „ügyvéd” szövegrészek helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szöveg,
c) 35. § (1) bekezdésében az „a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével” szövegrész helyébe az „a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, továbbá ha törvény eltérően nem rendelkezik,” szöveg lép.
42. § Hatályát veszti az Inytv. 32. § (2) bekezdés f) pontja, 32. § (4) és (4a) bekezdése és 35. § (5) bekezdése.
MKOGY
22. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
14. Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény módosítása
43. § Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében az „a szolgáltatót a jogtanácsosa” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsos” szöveg lép.
15. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
44. § Hatályát veszti az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 21. § (1) bekezdés 1. pont h) alpontja.
16. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása
45. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a közvetítői eljárásban közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos vett részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő ügyvédként vagy kamarai jogtanácsosként annak ellenjegyzésére sem jogosult.”
17. Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a
cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX.
törvény módosítása
46. § Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény 1. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az európai gazdasági egyesülés cégbejegyzésére, valamint az egyesülésre vonatkozó cégeljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) irányadó.
(3) Az európai gazdasági egyesülés alapítására a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:4-3:15. §-ait és 3:94-3:100. §-ait, szervezetére a Ptk. 3:371-372. §-ait és a 3:373. §-át, a vezető tisztségviselőivel szembeni kizáró okokra és összeférhetetlenségére a Ptk. 3:22. §-ának és 3:115. §. §-ának rendelkezéseit, a tag kizárására vonatkozóan pedig a Ptk. 3:107-108. §-ait kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha az európai gazdasági egyesülés kötelezettségeit az európai gazdasági egyesülés vagyona nem fedezi, a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségére a Ptk. szabályozása irányadó.”
47. § Hatályát veszti az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény 35. § (3) bekezdése.
MKOGY
23. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
18. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása
48. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és - a végrehajtási eljárás kivételével - nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben, egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban és közigazgatási nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), az érdekelt, a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli.”
(2) A Jst. 61. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A jogi segítségnyújtó szolgálat által pártfogó ügyvédként kirendelt jogi
segítő, ügyvéd vagy ügyvédi iroda esetében a meghatalmazást a kirendelő végzés pótolja.”
(3) A Jst. 61. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt jogi segítő, ügyvéd
vagy ügyvédi iroda köteles a bíróság idézésének eleget tenni, valamint a képviselt személlyel a kapcsolatot késlekedés nélkül felvenni.”
(4) A Jst. 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvéd vagy ügyvédi iroda a kirendelést tartalmazó végzés kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles a jogi segítségnyújtó szolgálatot értesíteni az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 36. § (6) bekezdésében foglaltakról, ezek hiányában a bankszámlaszámáról, a per ügyszámáról (ha azt a kirendelő végzés még nem tartalmazza) és a per tárgyában, peres felek személyében bekövetkezett változásról.
(7a) A jogi segítségnyújtó szolgálat a fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvéd vagy ügyvédi iroda (7) bekezdés szerinti jelzése alapján, indokolt esetben felmentheti a pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvédet vagy ügyvédi irodát és gondoskodik másik pártfogó ügyvéd kirendeléséről.”
(5) A Jst. 65. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A névjegyzék tartalmazza a jogi segítő) „b) irodájának, alirodájának, fiókirodájának címét, telefonszámát,” (6) A Jst. 66. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek: „(2) Jogi segítő szervezet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor kérheti
a felvételét a névjegyzékbe, ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel, és ügyvéddel olyan határozott idejű megbízási szerződést kötött, amely alapján az ügyvéd - legalább a szolgáltatási szerződés időtartama alatt - a nevében és megbízásából a jogi szolgáltatást nyújtja. Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítő szervezetet abból az okból törli a névjegyzékből, hogy a jogi szolgáltatást nem a vele szerződött ügyvéd útján nyújtotta, a névjegyzékből való törlést követően a jogi segítő szervezetet, annak jogutódját, illetve a törölt szervezetnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselőjének a közreműködésével létrejött más szervezetet további három évig nem lehet ismételten felvenni a névjegyzékbe.
MKOGY
24. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
(3) Jogi oktatást végző egyetem (a továbbiakban: egyetem) akkor is kérheti felvételét a névjegyzékbe, ha nincs ügyvéd megbízottja, de jogi szakvizsgával vagy állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója által vezetett, ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel rendelkező szervezeti egysége folytat jogvédő tevékenységet.”
(7) A Jst. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Jogi segítőként a névjegyzékben szereplő ügyvéd és a jogi segítő
szervezet megbízásából tevékenykedő ügyvéd olyan jogi szolgáltatások nyújtását végezheti, amely a tevékenységére vonatkozó jogszabályok alapján hatáskörébe tartozik, és e jogszabályok irányadóak a jogi szolgáltatás nyújtásáért fennálló szakmai, etikai, fegyelmi és anyagi felelősségére is.”
(8) A Jst. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt törli a névjegyzékből, ha a
névjegyzékbe vételtől számított kilencven napon belül szolgáltatási szerződés megkötésére nem kerül sor vagy a szolgáltatási szerződés megszűnt. A szolgáltatási szerződés megszűnésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően irányadóak, a (2) és (3) bekezdésben foglaltakon kívül a szerződés megszüntetésének és felbontásának nincs helye.”
(9) A Jst. 71. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondhatja, ha) „a) a jogi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a jogi segítő - vagy más
ügyvéd megbízottal nem rendelkező jogi segítő szervezet esetében a nevében eljáró ügyvéd - fegyelmi vagy kártérítési kötelezettségét megállapították,”
(10) A Jst. 71/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező részére a jogi
segítségnyújtó szolgálat harminc napon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerződés megkötését kezdeményező adatlapot. Ha a visszaküldött adatlap valamennyi szükséges adatot tartalmazza, a jogi segítségnyújtó szolgálat annak beérkezését követő tizenöt napon belül felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe. A jogi segítségnyújtó szolgálat a névjegyzékbe vételről a jogi segítőt a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével értesíti.”
(11) A Jst. 73. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult perek alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.”
(12) A Jst. 75. §-a a következő e) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg) „e) a szolgáltatási szerződés megkötését kezdeményező adatlapra vonatkozó
részletes szabályokat” (13) A Jst. a) 3. § (3) bekezdés b) pont 2. alpontjában az „ügyvéd” szövegrész helyébe
az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szöveg, b) II. és VI. Fejezetének címében a „POLGÁRI” szövegrész helyébe a
„POLGÁRI ÉS KÖZIGAZGATÁSI” szöveg, c) 39. § (2) bekezdésében a „8” szövegrész helyébe a „nyolc” szöveg, d) 66. § (1) bekezdésében a „kötő” szövegrész helyébe a „kezdeményező
adatlapot visszaküldő” szöveg, e) 68. § (2) bekezdésében a „polgári eljárásban” szövegrész helyébe a
„polgári és közigazgatási eljárásban” szöveg,
MKOGY
25. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
f) 70. § (1) bekezdés a) pontjában az „az ügyvédekről” szövegrész helyébe az „az ügyvédi tevékenységről” szöveg,
g) 73. § (1) bekezdésében a „polgári” szövegrész helyébe a „polgári, közigazgatási” szöveg lép.
49. § Hatályát veszti a Jst. a) 67. § (2) bekezdésében a „,velük - erre irányuló kérelmükre - a jogi
segítségnyújtó szolgálat szolgáltatási szerződést köt” szövegrész, b) 67. § (4) bekezdése, c) 68. § (4) és (5) bekezdése, d) 71. § (3) bekezdés c) pontjában a „vagy jogtanácsos” szövegrész.
19. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása
50. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (5) bekezdésében, 11. §-ában, 21. § (4) bekezdésében, 32. § (1) és (3) bekezdésében, 60. § (3) bekezdésében és 62. § (3) bekezdésében az „ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba” szöveg lép.
20. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
51. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/L. § (4) bekezdésében és a 19/M. § (4) bekezdésében az „ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásmintáját” szöveg lép.
21. A lakásszövetkezetekről 2004. évi CXV. törvény módosítása
52. § A lakásszövetkezetekről 2004. évi CXV. törvény 4. § (5) bekezdésében és 47. § (1) és (3) bekezdésében az „ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba” szöveg lép.
22. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény módosítása
53. § (1) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 10. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A kihirdető jogszabálynak a szerződés kihirdetéséről rendelkező és annak szövegét tartalmazó rendelkezései hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy az azonos legyen a szerződés Magyarország tekintetében történő hatálybalépésének, a szerződés ideiglenes alkalmazása esetében a Magyarország tekintetében való ideiglenes alkalmazás kezdetének időpontjával.
MKOGY
26. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
(4) Ha a szerződés hatálybalépésének, illetve ideiglenes alkalmazása kezdetének naptári napja a szerződés kihirdetésekor nem ismert, a kihirdető jogszabály a (3) bekezdés szerinti rendelkezések tekintetében a szerződés hatálybalépésének, illetve ideiglenes alkalmazásának feltételeire utal azzal, hogy a szerződés hatálybalépésének, illetve ideiglenes alkalmazása kezdetének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(5) A kihirdető jogszabálynak az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott rendelkezései hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy azok legkésőbb a (3) bekezdés szerinti időpontban hatályba lépjenek.”
(2) Az Nsztv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának Magyarország
tekintetében való beálltára vagy ideiglenes alkalmazására a szerződés kihirdetését megelőzően került sor, az adott nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály nem tartalmazza a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazást, illetve az ideiglenes alkalmazás jóváhagyását. Ha a kihirdető jogszabály vagy az azt hatályon kívül helyező jogszabály kihirdetését megelőzően az érintett nemzetközi szerződéssel összefüggésben Magyarország tekintetében már keletkezett vagy megszűnt nemzetközi jogi kötelezettség, a nemzetközi jogi kötelezettség keletkezése vagy megszűnése időpontját a jogszabály címe alatt zárójelben fel kell tüntetni.”
54. § Hatályát veszti az Nsztv. 11. § (2) bekezdése.
23. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása
55. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a) jelölje ki az áldozatsegítő szolgálatot vagy szolgálatokat, ezen belül a
támogató hatóságot vagy hatóságokat és a döntő hatóságot vagy hatóságokat, b) állapítsa meg az e törvény szerinti szolgáltatások engedélyezése iránti
eljárás, a pénzbeli támogatás folyósításának és visszatérítésének részletes szabályait és
c) állapítsa meg az emberkereskedelem magyar állampolgárságú áldozatai és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező áldozatai azonosításának rendjét, valamint az azonosításra jogosult és jelzésre kötelezett szerveket és szervezeteket, valamint a védett szálláshelyen nyújtott ellátások feltételeit és részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az áldozatsegítésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az e törvény szerinti támogatások engedélyezése iránti kérelem tartalmára és kitöltésére, valamint a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos egyes nem hatósági eljárási kérdésekre vonatkozó szabályokat,
b) az áldozatsegítő szolgálatnál foglalkoztatottak képesítési feltételeire vonatkozó szabályokat és
c) az irányítása alá tartozó szervek áldozatsegítő feladatait, azok civil szervezetekkel való együttműködésének formáit, valamint az áldozatsegítő szolgálat által készített, az áldozatok jogairól szóló tájékoztató részletes tartalmi követelményeit.
MKOGY
27. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a bírósági ügyintézők tanúgondozással kapcsolatos feladatait, valamint a tanúgondozás részletes szabályait.
(4) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy - az áldozatsegítésért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben állapítsa meg az irányítása alá tartozó szervek áldozatsegítő feladataira vonatkozó részletes szabályokat.”
24. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
56. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
a) 9. § (3) bekezdésében az „ügyvéd” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos” szöveg,
b) 9. § (1) és (3a) bekezdésében, 15. § (3a) bekezdésében, 24. § (1) bekezdés h) pontjában, 29. § (2) bekezdés i) pontjában, 30. § (5) és (5b) bekezdésében, 31/A. § (1) bekezdésében, 1. számú melléklet II.1. b) pont ba) alpontjában, 1. számú melléklet II.3. c) pont ca) alpontjában, 1. számú melléklet II.9. a) pontjában, 2. számú melléklet I.2. pontjában, 2. számú melléklet II.2. b) pont ba) alpontjában, 3. számú melléklet II.2. c) pontjában, 3. számú melléklet II.14. b) pontjában, 3. számú melléklet II.16. a) pontjában az „ügyvéd által ellenjegyzett” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett” szöveg,
c) 37. § (2) bekezdésében az „ügyvédi törvényben” szövegrész helyébe az „ügyvédi tevékenységről szóló törvényben” szöveg,
d) 69. § (2) bekezdés a) pontjában a „jogtanácsosa” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsosa” szöveg lép.
25. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
57. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 14/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14/B. § A vezető jogász ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott okiratok és bejelentések a jogszabályoknak megfelelnek.”
(2) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 33. § (3) bekezdésében a „vezető jogtanácsos” szövegrész helyébe a „vezető jogász” szöveg, lép.
26. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény módosítása
58. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény 13/A. § (4) bekezdésében az „ügyvéd által ellenjegyzett” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett” szöveg lép.
27. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
MKOGY
28. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
59. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
a) 18/D. § (1) bekezdésében a „Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és” szövegrész helyébe a „Ha a magánokiratot külföldön állították ki, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, továbbá ha törvény vagy” szöveg,
b) 18/E. § (1) bekezdésében az „aláírásuk” szövegrész helyébe az „aláírása” szöveg lép.
60. § Hatályát veszti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 18/B. § (3)-(5) bekezdése.
28. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
61. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény
a) 56/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „vezető jogtanácsost” szövegrész helyébe a „vezető jogászt” szöveg,
b) 56/B. § (6) bekezdés b) pontjában a „vezető jogtanácsosként” szövegrész helyébe a „vezető jogászként” szöveg,
c) 56/E. §-ában a „vezető jogtanácsos” szövegrész helyébe a „vezető jogász” szöveg lép.
29. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosítása
62. § A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 9. § b) pontjában és 16. § (4) bekezdés d) pontjában az „az ügyvédekről szóló törvény szerinti” szövegrész helyébe az „az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerinti” szöveg lép.
30. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
63. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 20. § (2a) bekezdésében az „ügyvéd által ellenjegyzett” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett” szöveg lép.
31. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása
64. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 10. §-ában a „ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett” szövegrész helyébe a „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett” szöveg lép.
32. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
65. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 6. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:) „j) másodlagos öröklési vita:
MKOGY
29. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
ja) az öröklésben érdekeltek között a hagyatéki hitelezői igény, a nem természetben kiadni igényelt kötelesrész iránti igény, illetve a kötelmi hagyomány iránti igény jogalapja vagy annak összegszerűsége tárgyában felmerült vita,
jb) a végrendeleti végrehajtó és más öröklésben érdekelt között, a végrendeleti végrehajtó feladatai, jogai, kötelezettségei, valamint a végrendeleti végrehajtói tevékenysége (intézkedése vagy mulasztása) tárgyában felmerült vita.”
(2) A Hetv. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha az örökhagyó végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt
alapított és a bizalmi vagyonkezelővé való kijelölést a bizalmi vagyonkezelő a 18/A. § rendelkezései szerint a végintézkedésben meghatározott tartalommal elfogadta, a bizalmi vagyonkezelőt a hagyatéki eljárásban örökösként érdekeltnek kell tekinteni.”
66. § A Hetv. II. Fejezete a következő 18/A. §-sal egészül ki: „18/A. § (1) Ha a jegyző vagy a közjegyző tudomást szerez arról, hogy az
örökhagyó végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt létesített, haladéktalanul írásban értesíti a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt és közli vele a végintézkedés rá vonatkozó tartalmát.
(2) A jegyző vagy a közjegyző az (1) bekezdés szerinti értesítésben felhívja a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt, hogy az értesítés közlésétől számított 30 napon belül közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban az (1) bekezdés szerinti értesítést kiadó jegyzőnek, ha pedig az értesítést a közjegyző adta ki, akkor az értesítést kiadó közjegyzőnek nyilatkozzon arról, hogy a kijelölést a végintézkedésben meghatározott tartalommal elfogadja-e. A kijelölt bizalmi vagyonkezelő e nyilatkozatának ezen határidő alatt a felhívást kiadó jegyzőhöz, ha a felhívást a közjegyző adta ki, akkor a felhívást kiadó közjegyzőhöz meg kell érkeznie, az elkésve érkezett nyilatkozat hatálytalan. Erre a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt az (1) bekezdés szerinti értesítésben figyelmeztetni kell.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs, erre a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt az (1) bekezdés szerinti értesítésben figyelmeztetni kell.
(4) Ha a bizalmi vagyonkezelő úgy nyilatkozik, hogy a kijelölést nem fogadja el, a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony nem jön létre. Ha a bizalmi vagyonkezelő úgy nyilatkozik, hogy a kijelölést a végintézkedésben meghatározott tartalomtól eltérően fogadja el, a (2) bekezdés szerinti határidő alatt nyilatkozatot egyáltalán nem tesz vagy a nyilatkozata elkésett, úgy kell tekinteni, hogy a kijelölést nem fogadja el.
(5) A bizalmi vagyonkezelőnek a kijelölés elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó nyilatkozatát a hagyatéki eljárásban sem megváltoztatni, sem visszavonni nem lehet, mind a megváltoztató, mind a visszavonó nyilatkozat hatálytalan.
(6) A végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttét vagy létre nem jöttét, ha a (2) bekezdés szerinti felhívást a jegyző adta ki, akkor a jegyző, ha a (2) bekezdés szerinti felhívást a közjegyző adta ki, akkor a közjegyző végzéssel állapítja meg. E végzést az öröklésben érdekeltekkel - ha a végzést a jegyző hozta meg, a közjegyzővel is - közölni kell.
(7) A végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttét megállapító végzésnek tartalmaznia kell a végintézkedésnek a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszonyra és a bizalmi vagyonkezelővé való kijelölésre vonatkozó rendelkezéseit.”
MKOGY
30. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
67. § A Hetv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „20. § (1) Leltározni kell a hagyatékban lévő a) belföldön fekvő ingatlant, b) belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve
szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedést, c) lajstromozott vagyontárgyat, valamint d) az ingó vagyont, ha értéke a törvényben megállapított öröklési
illetékmentes értéket meghaladja. (2) A hagyatékot leltározni kell, ha a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére
álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.
(3) A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére is, továbbá ha más kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nincs, a 6. § (1) bekezdés db)-dc) alpontjaiban meghatározott személyek kérelmére leltározni kell a kérelmező hagyatéki eljárásban való érdekeltségét megalapozó vagyontárgyat.
(4) A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt a) öröklési érdeke veszélyeztetve van és aa) méhmagzat, ab) kiskorú, ac) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, ad) ismeretlen helyen lévő személy, ae) ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy b) csak a Magyar Állam. (5) A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedésével
alapítvány létesítését rendelte. (6) A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedéssel
bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapított. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapításával érintett hagyatékból (a hagyatéknak a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapításával érintett részéből, hányadából) az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti vagyontárgyakat meghaladóan, a vagyontárgyakat a hagyatéki leltárban egyedileg csak akkor kell megjelölni, ha azokat maga a végintézkedés egyedileg határozza meg, egyébként azokat elegendő a leltárban körülírással, vagy a vagyontárgyakra, vagyonrészre, vagyoni hányadra jellemző más összefoglaló megnevezéssel (így különösen ingóvagyon, követelések, befektetett eszközök, nyáj, élelmiszeripari gépek) feltüntetni.”
68. § A Hetv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „27. § (1) Ha a hagyatéki leltár felvétele során adat merül fel arra
vonatkozóan, hogy a hagyatékba olyan vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy tartozhat, amely korábban meghalt örökhagyó hagyatékához tartozott, de hagyatékként átadva nincs, e vagyontárgyat ennek a körülménynek a megjelölésével kell felvenni a leltárba, és a hagyatéki leltárt a (2) bekezdés szerint illetékes közjegyzőnek kell megküldeni. A hagyatéki leltárnak a (2) bekezdés szerint illetékes közjegyzőhöz történt megküldéséről a jegyző az utóbb meghalt örökhagyó hagyatéki eljárásának lefolytatására egyébként illetékes közjegyzőt értesíti, közölve azt is, hogy a leltárt melyik közjegyzőnek küldte meg.
MKOGY
31. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
(2) Ha a hagyatéki eljárás során olyan vagyontárgy átadásáról is dönteni kell, amely korábban meghalt örökhagyó hagyatékához tartozott, de hagyatéki eljárásnak tárgya nem volt, a hagyatéki eljárást az a közjegyző folytatja le, aki a korábban meghalt örökhagyó hagyatéki eljárásának a lefolytatására illetékes. Ha mindkét eljárás megindult, az utóbb meghalt örökhagyó hagyatéki ügyét az előző rendelkezés szerint illetékes közjegyzőhöz kell áttenni.”
69. § (1) A Hetv. 71. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A közjegyző a hagyatéki eljárást a 18/A. § (2) bekezdése szerinti
közjegyzői felhívás kibocsátásával egyidejűleg, a 18/A. § (6) bekezdése szerinti, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttét vagy létre nem jöttét megállapító közjegyzői végzés jogerőre emelkedéséig felfüggeszti.”
(2) A Hetv. 71. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a mező- és erdőgazdasági földek
forgalmáról szóló törvény alapján a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, a közjegyző a végintézkedés ezzel ellentétes rendelkezését semmisnek tekinti; a hagyaték érintett része tekintetében a végrendeleti örökösre, a bizalmi vagyonkezelőre, vagy a végintézkedéssel létesített alapítványra való átszállás nem állapítható meg, illetve a hagyaték érintett része a végrendeleti örökösnek, a bizalmi vagyonkezelőnek, a végintézkedéssel létesített alapítványnak ideiglenes hatállyal sem adható át.”
70. § A Hetv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „73. § (1) A hagyatéki eljárás költségét - a közjegyzői munkadíj kivételével - a
hagyatéki eljárásban a) annak kell előlegeznie, aa) aki a költséggel járó intézkedés megtételét kérte, ab) aki örökösként érdekelt (ha az intézkedés hivatalból történt), vagy ac) akinek a cselekménye folytán a fordítás szükségessé vált; b) az viseli, akinek az eljárásbeli cselekménye folytán a költséggel járó
intézkedés megtétele szükségessé vált; c) ha a b) pont szerinti személy nem állapítható meg, akkor egyetemleges
kötelezettekként az örökös, a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony szerinti bizalmi vagyonkezelő és a végintézkedéssel létesített alapítvány viseli.
(2) Az (1) bekezdés szerint előlegezett összeg hagyatékátadási tehernek minősül.
(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a gondnoki díjazást és a biztosítási intézkedés költségét - ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy nem állapítható meg vagy nem örököl -, egyetemleges kötelezettekként az örökös, a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony szerinti bizalmi vagyonkezelő és a végintézkedéssel létesített alapítvány viseli.
(4) A közjegyzői munkadíj megelőlegezése elrendelésének nincs helye; a közjegyzői díjazást egyéb tekintetben
a) annak kell előlegeznie, aa) aki a költséggel járó intézkedés megtételét kérte, vagy ab) aki örökösként érdekelt (ha az intézkedés hivatalból történt); b) az viseli, aki örököl, aki a hagyatékból dologi hagyományosként, halál
esetére megajándékozottként, végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony szerinti bizalmi vagyonkezelőként, a végintézkedéssel létesített alapítványként részesül; ilyen személy hiányában az egyéb öröklésben érdekeltek, ha egyéb öröklésben érdekeltek sincsenek, akkor az, aki a hagyatéki eljárás megindulását kezdeményezte.
MKOGY
32. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
(5) Ha a hagyatéki eljárás költségének előlegezésére, illetve viselésére többen kötelesek, e kötelezettség őket egyetemlegesen terheli.”
71. § (1) A Hetv. 83. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal adja át, ha a hagyaték átadásának nincs törvényes akadálya, és)
„a) a hagyatékban örökösként csak egy személy érdekelt, a rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, közérdekű meghagyás, végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagy a végintézkedéssel létesített alapítvány jogcímén igénye nincs, vagy”
(2) A Hetv. 83. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A 6. § (1) bekezdés jb) pontja szerinti másodlagos öröklési vita a
hagyaték teljes hatályú átadásának nem akadálya.” 72. § (1) A Hetv. 94. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A 6. § (6) bekezdése szerinti bizalmi vagyonkezelő csak olyan osztályos
egyezséget köthet, amely megfelel a bizalmi vagyonkezelési jogviszony végintézkedésben meghatározott tartalmának. Az osztályos egyezség szerint a végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a bizalmi vagyonkezelőt megillető hagyatékot végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén kell átadni a 6. § (6) bekezdése szerinti bizalmi vagyonkezelőnek.”
(2) A Hetv. 94. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál
esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy részét az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, vagy az igénylőnek - az eredetileg a hagyatékhoz tartozónak tekintett - vagyontárgyra vonatkozó igényét elismeri, a közjegyző ezeket a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja, és dönt az egyezség jóváhagyásáról. Ha a közjegyző ezen egyezséget jóváhagyta, a hagyatékot az egyezség szerinti jogcímen szerző félnek adja át, átruházás esetén az átruházó örökösként érdekelt jogszerzésének (öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés) megfelelő jogcímen történt közbenső jogszerzése megállapításával.
(3) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén megszerzett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet, vagy tanyát, az ahhoz tartozó berendezést, felszerelési tárgyakat, állatállományt, munkaeszközöket ajándék jogcímén a Magyar Államnak felajánlja, az ajándékot elfogadottnak kell tekinteni, és a közjegyző a felajánlott vagyontárgyat ajándék jogcímén a Magyar Államnak adja át az ajándékozó örökösként érdekelt jogszerzésének (öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés) megfelelő jogcímen történt közbenső jogszerzése megállapításával.”
73. § A Hetv. 99. §-a a következő (4)-(9) bekezdéssel egészül ki:
MKOGY
33. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
„(4) Ha a végintézkedés szerint a végrendeleti végrehajtó jogosult vagy köteles a hagyatéki tartozásokat a hagyaték terhére kielégíteni, akkor - az ehhez szükséges mértékben - a végrendeleti végrehajtó az örökösként érdekelt helyett és nevében eljárva jogosult a hagyatéki vagyontárggyal (dologgal, joggal, követeléssel) rendelkezni, így
a) a vagyontárgyat a hagyatéki tartozás kiegyenlítése céljából a hagyatéki tartozás jogosultjára átruházni, valamint
b) a hagyatéki vagyontárgyat értékesíteni és az abból befolyó ellenértéket a hagyatéki tartozások kiegyenlítésére fordítani.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a végrendeleti végrehajtó jogosult a vagyontárgyat birtokba venni, a vagyontárggyal - egyébként - rendelkezni jogosult örökösként érdekeltet felszólítani, hogy a vagyontárgyat a felszólításban meghatározott időn belül bocsássa a birtokába. A birtokba bocsátás teljesítésére a körülmények által indokolt, de ingó vagyontárgy esetén legalább tíznapos, ingatlan esetén legalább húsznapos, lakóingatlan esetén legalább három hónapos határidőt kell szabni.
(6) A vagyontárggyal rendelkezni jogosult örökösként érdekelt köteles az (5) bekezdés szerinti felhívásnak megfelelően a vagyontárgyat a (4) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából a végrendeleti végrehajtónak kiadni, lehetővé tenni a vagyontárgy birtokbavételét és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a végrendeleti végrehajtót a (4) bekezdésben foglaltak teljesítésében akadályozza.
(7) A birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya a vagyontárgy átruházásának, értékesítésének.
(8) A végrendeleti végrehajtó a hagyatéki tartozásnak (4) bekezdés alapján történt kielégítését, valamint a hagyatéki vagyontárgy e célból történt átruházását, értékesítését követően, késedelem nélkül köteles az örökösként érdekeltekkel elszámolni, a hagyatéki tartozások kielégítésére fel nem használt hagyatéki vagyontárgyat (annak már megtörtént értékesítése esetén az értékesítésből befolyt és a hagyatéki tartozások kielégítésére fel nem használt ellenértéket) a vagyontárggyal - egyébként - rendelkezni jogosult öröklésben érdekeltnek kiadni.
(9) A (4)-(6) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha - akár a hagyatéki tartozás kiegyenlítésére jogosítással vagy kötelezéssel együtt, akár enélkül - a végintézkedés arra jogosítja vagy kötelezi a végrendeleti végrehajtót, hogy a hagyatékot vagy annak meghatározott részét, hányadát vagy meghatározott hagyatéki vagyontárgyat értékesítsen és az abból befolyt ellenértéket a végintézkedés rendelkezései szerint az örökösként érdekeltnek adja ki.”
74. § A Hetv. 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A végrendeleti végrehajtóra a törvényben foglalt eltérésekkel a
megbízottra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ha a végrendeleti végrehajtó feladatát, jogait és kötelezettségeit a végintézkedés szabja meg, az örökösként érdekeltek a végrendeleti végrehajtót csak a 99. § (1) bekezdés keretei között, ha a végrendelet a végrendeleti végrehajtó jogait és kötelezettségeit nem határozza meg, akkor a 99. § (2) bekezdés keretei között utasíthatják.”
75. § (1) A Hetv. 101. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrendeleti végrehajtó megbízatása megszűnik:)
MKOGY
34. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
„a) a végintézkedésben arra meghatározott határidő elteltével, feltétel bekövetkeztével (ideértve a végrendeleti végrehajtói feladat teljesítését is), a végrendeleti végrehajtó megbízatása megszűnésére vonatkozó végintézkedési rendelkezés hiányában a hagyatéki eljárás jogerős befejeződésével,”
(2) A Hetv. 101. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A közjegyző a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes
rendelkezéseinek teljesítése alól a hagyatéki eljárásban felmentheti, ha azt a végrendeleti végrehajtó és a többi öröklésben érdekelt, valamint az személy, akinek a javára a rendelkezést teljesíteni kellene, közösen kérik.”
76. § A Hetv. 110. § (2) bekezdés l) és m) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő n) és o) ponttal egészül ki:
(Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során) „l) a hagyatékátadási terhek és az öröklési illeték kifizetése céljából a
hagyatéki vagyontárgy értékesítése, bírósági letétbe helyezett vagy közjegyzői letétbe vett készpénz és vagyontárgy birtokba vételének az ideiglenes hatályú hagyatékátadás esetén a hagyatékból való kifizetése engedélyezése tárgyában hozott,
m) a megismételt hagyatéki eljárás ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése tárgyában hozott,
n) a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő házastársa (volt házastársa) által házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélő élettársa (volt élettársa) által az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén bejelentett igény tárgyában hozott, valamint
o) a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejötte tárgyában hozott”
(végzés ellen.) 77. § A Hetv. VII. Fejezete a következő 118/A. és 118/B. §-sal egészül ki: „118/A. § (1) A közjegyző a 118. § (5) bekezdése szerinti adatigénylés iránti
megkeresés kézbesítése, a megkeresett szolgáltató pedig a megkeresésre adott válasz közjegyzőnek való megküldése során az országos kamarának a közjegyzők, valamint a szolgáltatók részére rendelkezésre álló, országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: megkereső rendszer) használatával jár el.
(2) A 118. § (5) bekezdése szerinti, közjegyző általi adatigénylés iránti megkeresés, valamint az arra adott válasz adattartalma a megkereső rendszerbe kerül bevitelre, illetve rögzítésre. A megkereső rendszerben rögzített adatokat - a rendelkezésre álló adatoknak a szolgáltatónál nyilvántartott adatokkal való egyezősége, a hagyaték tárgyához tartozó vagyon megállapítása és a hagyatéki eljárás lefolytatásának gyorsítása érdekében - a közjegyző kezeli. A megkereső rendszerben rögzített, titkosított adatok kezelésére - a titkosítás feloldása nélkül - a megkereső rendszer működtetésével összefüggésben az országos kamara is jogosult.
(3) A megkereső rendszer titkosítással biztosítja, hogy az adott ügyben keletkezett és a megkereső rendszerben kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja. E törvény alkalmazásában titkosítás a közölt információ, adat hozzáférhetetlenné tétele azzal, hogy az csak valamely előre meghatározott vagy meghatározható műszaki megoldás alkalmazásával válik elérhetővé.
MKOGY
35. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
(4) A megkereső rendszer a közjegyzők, valamint a szolgáltatók (a továbbiakban együtt: felhasználók) számára fenntartott műveletek elvégzését a felhasználók azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. A megkereső rendszerben a beadványok adatainak rögzítését - azonosítását követően - a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is végezheti.
(5) Az országos kamara 30 napig őrzi a megkereső rendszerben rögzített, kézbesítendő és kézbesített megkereséseket, 10 évig a feladás és a kézbesítés igazolásához szükséges elektronikus tértivevényeket, valamint a megkeresés adatainak leírását, tulajdonságaik rögzítését szolgáló adatokat (metaadatok).
(6) A megkeresést annak kézbesítéstől, illetve a kézbesítési vélelem beálltától számított 30 nap elteltével törölni kell. A megkereső rendszer útján előállított elektronikus iratokat archiválni kell, az országos kamara az archivált elektronikus iratokat 10 évig megőrzi.
(7) A megkereső rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a) a közjegyző által a szolgáltatók részére kézbesítendő megkeresést a
megkereső rendszer felhasználói felületén keresztül, hivatalos elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a meghatározott címzetti kör tagjai részére küldje meg;
b) a szolgáltatók által a közjegyzőnek kézbesítendő iratot a megkereső rendszer felhasználói felületén keresztül minősített elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a címzett közjegyző részére küldje meg.
(8) A megkereső rendszernek alkalmasnak kell lennie a (7) bekezdés szerint kézbesítendő megkeresés informatikai megfelelőségének ellenőrzésére, és annak során a hibák megjelölésével a kijavításra történő automatizált felszólításra.
118/B. § (1) A megkereső rendszer - kivéve az üzemszerű karbantartás idejét - folyamatosan elérhető.
(2) A megkereső rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a megkereső rendszer a közjegyzőket elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó, egyéb felhasználókat pedig a megkereső rendszer igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti.
(3) A törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, a megkereső rendszerben felmerült üzemzavar akadályozta a megkereső rendszer működését.
(4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni a megkereső rendszerben végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek a megkereső rendszer szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák.
(5) A megkereső rendszer használatához szükséges, hogy a felhasználó rendelkezzen legalább fokozott biztonságú aláírás létrehozására képes eszközzel, időbélyegző-szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel, továbbá titkosító és hitelesítési tanúsítvánnyal.”
78. § A Hetv. a következő 125. §-sal egészül ki: „125. § A megkereső rendszerhez történő csatlakozásig, de legfeljebb 2018.
december 31-ig a közjegyző a 118. § (5) bekezdése szerinti adatigénylés iránti megkeresés kézbesítése, a megkeresett szolgáltató pedig a megkeresésre adott válasz közjegyzőnek való megküldése során az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti elektronikus kapcsolattartási út alkalmazásával jár el.”
79. § A Hetv.
MKOGY
36. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
a) 28. § (1) bekezdés a) pontjában az „országos kamarát” szövegrész helyébe a „Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (a továbbiakban: országos kamara)” szöveg,
b) 28. § (6) bekezdésében a „vagyonrendelőt, további” szövegrész helyébe a „vagyonrendelőt (a vagyonrendelő jogutódát), valamint - ha az ismert, akkor - a további” szöveg,
c) 101. § (5) bekezdésében az „öröklésben érdekeltekkel közölni” szövegrész helyébe az „öröklésben érdekeltekkel és azzal a személlyel, akinek a javára a rendelkezést teljesíteni kell, közölni” szöveg,
d) 118. § (5) bekezdésében az „a pénzforgalmi szolgáltatónál” szövegrész helyébe az „a pénzforgalmi szolgáltatónál, a befektetési szolgáltatónál, az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárnál, illetve a biztosítónál (a továbbiakban együtt: szolgáltató)” szöveg,
e) 118. § (5) bekezdésében az „a pénzforgalmi szolgáltatóktól” szövegrész helyébe az „a szolgáltatóktól” szöveg lép.
33. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása
80. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 71. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Védekezés céljából készült irat esetén az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
34. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
81. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. szóló törvény (a továbbiakban: Bszi.) 166. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közzétett határozatban - ha törvény másként nem rendelkezik - nem kell törölni)
„b) a meghatalmazottként eljárt ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, továbbá a védő nevét,”
(2) A Bszi. XII. Fejezete a következő 52/A. alcímmel egészül ki:
„52/A. A polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban elrendelt hirdetményi kézbesítések bírósági nyilvántartása
166/A. § (1) A hirdetményi kézbesítésről az eljáró bíróság számítógépes nyilvántartást vezet, amelyben rögzíti a bíróság nevét, az ügy számát, az utolsó ismert lakóhely (székhely) megjelölésével a fél nevét, akinek részére a kézbesítés hirdetmény útján történt, továbbá azt az okot, amelynek következtében a kézbesítés szükségessé vált, illetve a kézbesítési fikció beálltának időpontját. Az országosan összekapcsolt számítógépes közhiteles nyilvántartást az Országos Bírósági Hivatal elnöke kezeli, az abban foglalt adatokról az Országos Bírósági Hivatal elnöke jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében a felvilágosítást kérő személyére vonatkozóan, kérelmére felvilágosítást ad.
MKOGY
37. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
(2) Más személy kérelmére felvilágosítás csak akkor adható, ha a bíróság, ügyészség, nemperes eljárást lefolytató közjegyző vagy közigazgatási szerv törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve a felvilágosítást kérő személynek törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. A törvényes jogcímet valószínűsíteni kell. Ilyen esetben az adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerben oly módon kell rögzíteni, hogy az adatszolgáltatás időpontja, jogcíme és az adat felhasználója megállapítható maradjon. A jogellenes adatkérés és felhasználás jogkövetkezményeit a felvilágosítást kérő viseli.”
(3) A Bszi. 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „172. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a) az e törvény alapján közzétett bírósági határozatoknak a Bírósági
Határozatok Gyűjteményében történő megjelölésére, valamint b) a polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban elrendelt hirdetményi
kézbesítések országos számítógépes nyilvántartásában szereplő adatokról történő felvilágosítás költségtérítésének összegére és megfizetése módjára vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
35. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása
82. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 9. § (1) bekezdésében az „az ügyvédekről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben” szöveg lép.
36. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
83. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a) 3:95. § (2) bekezdésében és 3:102. § (4) bekezdésében a „jogtanácsosa”
szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsosa” szöveg, b) 3:100. § (1) bekezdésében, 3:101. § (1) bekezdésében és 3:329. § (1)
bekezdésében a „jogtanácsosi” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsosi” szöveg ,
c) 3:331. § (3) bekezdésében a „jogtanácsosa” szövegrészek helyébe a „kamarai jogtanácsosa” szöveg lép.
37. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
84. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 90/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„90/C. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) védekezés céljából készült irat védelmére vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A helyszíni kutatás során birtokba vehető az irat az Üttv. 13. § (5) bekezdésében foglalt eseten kívül akkor is, ha
a) arról kutatási másolat készül vagy
MKOGY
38. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
b) az eljárási cselekménynél kizárólag olyan érintett volt jelen, aki az iratok védekezés céljából készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat megtétele körében az ügyfél vagy az érintett ügyvéd képviseletére nem volt jogosult.
(3) Ha a helyszíni kutatást végző személy nem ért egyet az irat védekezés céljából készült iratként való minősítésére vonatkozó nyilatkozattal, továbbá a (2) bekezdés szerinti esetben, az iratot, vagy az azt tartalmazó kutatási másolatot olyan, az Üttv. 13. § (5) bekezdése szerinti tárolóeszközben kell elhelyezni, amelyet az érintett és a helyszíni kutatást végző személy aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).
(4) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben az érintett ügyfelet fel kell hívni arra, hogy - az irat vagy iratrész pontos megjelölésével - nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül. Az érintett ügyfelet egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (7) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett ügyféllel úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap rendelkezésére álljon.
(5) A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a kutatási másolatot megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a kutatási másolaton ilyen irat van, akkor a zárt tárolóeszközt csak a (7), illetve (10) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a kutatási másolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.
(6) Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az érintett ügyfél az iratnak az MNB általi birtokbavételekor vagy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen nyilatkozatot. A (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
(7) Ha az érintett ügyfél nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében - kutatási másolat esetében az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával - külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél nyilatkozatával ellentétben a helyszíni kutatást végző személy álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.
MKOGY
39. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
(8) Az irat minősítése kérdésében indított bírósági nemperes eljárás esetén az MNB kérelméhez az iratot, vagy az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt mellékeli, feltéve, hogy a tárolóeszköz a méreteinél és súlyánál fogva arra alkalmas.
(9) Ha a köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben - a (8) bekezdésben foglalt korlátozással - az MNB-nek adja ki.
(10) A (9) bekezdés szerint az MNB-nek kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél jelenlétében lehet, és ezt követően az iratot az ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet legalább három nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.”
38. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról
szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
85. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 44/A. § (1) bekezdésében a „jogtanácsos” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsos” szöveg lép.
39. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása
86. § (1) A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 9. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felek rendelkezése esetén a zálogszerződést, tulajdonjog-fenntartással történő eladást, faktoring szerződést vagy pénzügyi lízingszerződést, továbbá a nem lajstromozott ingóra vonatkozó tulajdonjog, más jog, valamint követelés biztosítéki célból történő átruházásról, illetve e vagyontárgyakra vonatkozó vételi jognak biztosítéki célból történő kikötéséről szóló szerződést)
„b) ellenjegyző ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, ha a szerződő felek ezzel is meghatalmazták és a felek képviseletében regisztrált felhasználóként jár el, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 32. § (1)-(4) bekezdése szerinti ellenőrzést követően”
(a szerződés alapján megtett hitelbiztosítéki nyilatkozatot, illetve az annak alapján nyilvántartandó adatokat a 7. § alkalmazásával rögzíti a nyilvántartásban.)
(2) A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 21. § c) pontjában az „ügyvéd” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szöveg lép.
MKOGY
40. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
40. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
87. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
a) 226/A. § (3) bekezdésében a „jogtanácsosa” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsosa” szöveg, a „jogtanácsosi” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsosi” szöveg,
b) 243. § (2) bekezdésében az „ügyvéd” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szöveg lép.
41. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása
88. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 18/A. § (1) bekezdésében az „ügyvéd” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szöveg lép.
42. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
89. § (1) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § A vezető jogász ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott okiratok és bejelentések a jogszabályoknak megfelelnek.”
(2) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény a) 55. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogtanácsost” szövegrész helyébe a
„jogászt” szöveg, b) 20. alcímének címében a „jogtanácsos” szövegrész helyébe a „jogász”
szöveg, c) 59. § (1) bekezdésében a „vezető jogtanácsosa” szövegrész helyébe a
„vezető jogásza” szöveg, d) 59. § (2) bekezdésében és 132. § (2) bekezdésében a „jogtanácsos”
szövegrész helyébe a „jogász” szöveg lép.
43. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
90. § Hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontjában a „,valamint - egyéni vállalkozó hitelszerződésével összefüggésben - a vele munkaviszonyban álló jogtanácsos” szövegrész.
44. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
91. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény a) 145. § (7) bekezdésében a „jogtanácsosi” szövegrész helyébe a „kamarai
jogtanácsosi” szöveg,
MKOGY
41. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
b) 195. § (7) bekezdésben az „az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésében” szöveg lép.
45. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása
92. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban E-ügyintézési tv.) 108. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2b) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálya alá tartozó ügyekben e törvény Második, Harmadik és Ötödik Részének rendelkezései közül csak azokat kell alkalmazni, amelyeket a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 630. § (6) bekezdése megjelöl.”
(2) Az E-ügyintézési tv. 1. § 29. pontjában a „jogtanácsos” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsos” szöveg lép.
46. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása
93. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az igazságügyi szakértői testület jogi személy, amelyet a bíróság nyilvántartásba vesz. Nem jogi személy az igazságügyi szakértői testület akkor, ha a gazdálkodása a miniszter rendeletében vagy más jogszabályban szabályozott egyéb módon is biztosított.”
47. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása
94. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 139. § (6) bekezdésében a „jogtanácsosi” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsosi” szöveg lép.
48. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
95. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 65. § b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A perben meghatalmazottként eljárhat:) „b) a kamarai jogtanácsos, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben
meghatározott körben,” (2) A Pp. 65. § f) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A perben meghatalmazottként eljárhat:) „f) az önkormányzati szerv alkalmazottja az önkormányzat vagy
önkormányzati szerv feladat- és hatáskörét érintő perekben, továbbá ugyanezen perekben az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tisztségviselő, ideértve az önkormányzati képviselőt is, ha a per - tárgya alapján - abba a szabályzatban meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult, valamint”
(3) A Pp. 71. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
MKOGY
42. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
„(3) Az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartását az Országos Bírósági Hivatal elnöke működteti. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell a nyilvántartásba bejegyzett képviseleti jogról, hogy az fennáll; a nyilvántartásból törölt adatról pedig, hogy az nem áll fenn.”
(4) A Pp. 75. § (1) bekezdés b) és c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[A 72. § (1) bekezdésének alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni:] „b) a kamarai jogtanácsost, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben
meghatározott körben, c) a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bírót és bírósági titkárt,” (5) A Pp. 259. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(3) Ha keresetlevéllel indult per esetében a 176. § (1) bekezdés a)-i)
pontjában vagy (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt valamely ok miatt a keresetlevél visszautasításának lenne helye, a 255. § (1) bekezdésében meghatározott per esetében az eljárást hivatalból meg kell szüntetni.”
(6) A Pp. 259. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti végzés ellen külön fellebbezésnek van
helye.” (7) A Pp. 325. § (1) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha) „b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem
általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni,”
(8) A Pp. 325. § (1) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha) „e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű
ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,”
(9) A Pp. 459. § (4) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(4) A bíróság a házassági bontóperben a perköltség viseléséről a
pernyertességtől függetlenül az összes körülmény mérlegelése alapján határoz.
(5) A perben részítélet meghozatalának nincs helye. Az elsőfokú bíróságnak fellebbezéssel meg nem támadott ítélete csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre.”
(10) A Pp. 509. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) E törvény rendelkezéseit a munkaügyi perekben az e fejezetben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a XV. Fejezet rendelkezései vonatkozásában járásbíróság alatt a munkaügyi perben eljáró bíróságot kell érteni.”
(11) A Pp. 515. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „515. § [Intézkedések a keresetlevél alapján] (1) A bíróság a megtámadott határozat vagy jognyilatkozat végrehajtását
kérelemre, indokolt esetben felfüggesztheti. A kérelem tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(2) A bíróság a megtámadott határozat vagy jognyilatkozat végrehajtását hivatalból is felfüggesztheti, ha a peres jogvitával összefüggésben valamely személy különös méltánylást érdemlő, jogvédelmet megalapozó érdeke ezt indokolja. A felfüggesztő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.”
(12) A Pp. 594. § b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
MKOGY
43. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
(A 325. § rendelkezéseit a külföldön kiállított magánokiratokra is alkalmazni kell azzal, hogy)
„b) a meghatalmazásnak, valamint a peres eljárás céljára kiállított nyilatkozatoknak és az igazságügyért felelős miniszter rendeletében a szükséghez képest megjelölt egyéb magánokiratoknak - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak akkor van a 325. §-ban meghatározott bizonyító ereje, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, hacsak a kiállítás helye szerinti állammal hatályos nemzetközi szerződés eltérő követelményt nem ír elő.”
(13) A Pp. 595. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(8) A biztosíték adása iránti kérelmet visszautasító vagy elutasító végzés
ellen az alperes külön fellebbezéssel élhet.” (14) A Pp. 603. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(3) Az európai fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a
közjegyzői iratanyag megérkezését követően a bíróság intézkedik az Fmhtv. szerinti értesítés, felhívás, tájékoztatás és figyelmeztetés felperessel történő közlése iránt, azzal hogy a felhívás teljesítésére harminc napos határidőt kell meghatározni.”
(15) A Pp. 606. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(2) A papír alapú kapcsolattartásra történő áttérés engedélyezése esetén
erről külön végzést hozni nem kell. Az áttérés iránti kérelem visszautasításáról vagy elutasításról szóló végzést a bíróság a féllel, illetve a jogi képviselőnek nem minősülő képviselővel papír alapon közli. A végzés ellen papír alapon is előterjeszthető fellebbezésnek van helye. A papír alapon benyújtott, az (1) bekezdés szerinti beadványt az áttérés iránti kérelem visszautasítása vagy elutasítása esetén is szabályszerűen benyújtott beadványnak kell tekinteni, azt - az ismételten hiányos vagy alaptalan áttérés iránti kérelem előterjesztésének esetét kivéve - elektronikus úton nem kell benyújtani.”
(16) A Pp. 628. § (2) bekezdés g) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy) „g) a polgári peres eljárásban kötelezően alkalmazandó nyomtatványokra,” (vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.) (17) A Pp. 630. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel kiegészülve lép
hatályba: „(6) A 2017. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel. A 2017. december 31-én folyamatban lévő ügyekben az elektronikus kapcsolattartás tekintetében az E-ügyintézési tv. 12., 20. és 57. §-át, 101-103. §-át, valamint VII., VIII. és XIV. Fejezetét kell alkalmazni.
(7) A 2017. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 394/H. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az elektronikus úton kapcsolatot tartó a bírósági irat kézbesítéséről, annak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő elhelyezéséről a kézbesítési rendszer útján, az általa megadott elektronikus levélcímre - az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott idő elteltével - értesítést kap.”
96. § A Pp. a) 67. § (4) bekezdése a „jogtanácsos” szövegrész helyett a „kamarai
jogtanácsos” szöveggel, b) 75. § (3) bekezdése a „jogi előadó” szövegrész helyett az „ügyvédi kamarai
nyilvántartásba vett jogi előadó (a továbbiakban: jogi előadó)” szöveggel,
MKOGY
44. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
c) 101. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a „befejező” szövegrész helyett a „befejező vagy az eljárás megszűnését megállapító” szöveggel,
d) 102. § (6) bekezdése az „a (3)-(5)”szövegrész helyett az „az (1)-(5)” szöveggel,
e) 104. § (1) bekezdése az „az intézkedéseit” szövegrész helyett a „soron kívül jár el, az intézkedéseit” szöveggel,
f) 114. § (3) bekezdése az „Ügyvédi képviselet” szövegrész helyett az „Ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi képviselet” szöveggel, az „az ügyvédnek” szövegrész helyett az „az ügyvédnek vagy a kamarai jogtanácsosnak” szöveggel,
g) 176. § (1) bekezdés b) pontja a „bíróságot és a választottbíróságot” szövegrész helyett a „bíróságot” szöveggel,
h) 182. § (2) bekezdése a „visszautasító” szövegrész helyett az „e bekezdés, valamint a 115. § (6) bekezdés a) pontja alapján visszautasító” szöveggel,
i) 249. § (1) bekezdése az „a perfelvételi tárgyaláson” szövegrész helyett a „bármely tárgyaláson” szöveggel,
j) 273. §-a a „teljesíti” szövegrész helyett, a „haladéktalanul teljesíti” szöveggel,
k) 316. § (3) bekezdése az „a jelen” szövegrész helyett a „törvény rendelkezése ellenére vagy a jelen” szöveggel,
l) 355. § (4) bekezdése a „végzés” szövegrész helyett a „kiegészítés iránti kérelem visszautasítása tárgyában hozott végzés” szöveggel,
m) 400. § (1) bekezdése a „393. §-ban” szövegrész helyett a „393-395. §-ban” szöveggel,
n) 547. §-a a „házassági” szövegrészek helyett a „házastársi” szöveggel, o) 549. § (2) bekezdése a „Ha ezt” szövegrész helyett az „Ennek elmulasztása
esetére, vagy ha ezt” szöveggel, p) 614. § (1) bekezdése a „valamint a 176. § (1) bekezdés k)” szövegrész
helyett az „a 176. § (1) bekezdés k) pontjában, valamint a 259. § (1) bekezdés a)” szöveggel,
q) 618. § (1) bekezdés záró szövegrésze a „keresetlevelet” szövegrész helyett a „keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást,” szöveggel lép hatályba.
49. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítása
97. § Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény
a) 27. § (1), (3) és (4) bekezdése, b) 28. § c) pontja, c) 76. § b) és d) pontja, d) 219. § (2) bekezdése, e) 262. § (2) bekezdése, f) 456. § (19) bekezdése és g) 457. § 22. pontja.
MKOGY
45. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
50. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása
98. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe következő rendelkezés lép és az 1. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya kiterjed arra, aki) „b) a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja, c) kamarai jogtanácsos irányításával ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett
jogi előadóként (a továbbiakban: jogi előadó) ügyvédi tevékenységet gyakorol.”
(2) A Pmt. 73. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési
kötelezettség a kamarai jogtanácsost - az (1b) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:
a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,
b) ingatlan tulajdonának átruházása, c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása,
működtetése, megszűnése, d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére
irányuló egyoldalú jognyilatkozat. (1b) A kamarai jogtanácsost az e törvény szerinti szolgáltatónak minősülő
ügyfele számára a szolgáltató e törvény hatálya alá tartozó tevékenysége keretében végzett ügyvédi tevékenysége alapján terhelő kötelezettségeket a kamarai jogtanácsos ügyfele a rá, mint szolgáltatóra vonatkozó szabályok szerint teljesíti.”
(3) A Pmt. 74. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A jogi előadó a bejelentést annál a kamarai jogtanácsosnál teszi meg,
akinek az irányításával a 73. § (1a) bekezdése szerinti ügyvédi tevékenységet gyakorolja. A kamarai jogtanácsos a bejelentést haladéktalanul továbbítja a területi kamarának.”
(4) A Pmt. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „76. § (1) Az e törvényben meghatározott felügyeleti eljárásrendről,
felügyeleti kockázatértékelésről és felügyeleti útmutatóról, valamint az egyéni ügyvéd, az egyszemélyes ügyvédi iroda, valamint a kamarai jogtanácsosnak a 73. § (1b) bekezdés hatálya alá nem tartozó ügyvédi tevékenysége tekintetében az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot készít, amely az egyéni ügyvéd, az egyszemélyes ügyvédi iroda, valamint a kamarai jogtanácsosnak a 73. § (1b) bekezdés hatálya alá nem tartozó ügyvédi tevékenysége tekintetében a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatnak és kockázatértékelésnek minősül.”
(5) A Pmt. a) 1. § (1) bekezdés l) pontjában az „ügyvédre” szövegrész helyébe az
„ügyvédre, európai közösségi jogászra (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra” szöveg,
MKOGY
46. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
b) 5. § d) pontjában a „valamint” szövegrész helyébe az „a kamarai jogtanácsosokra, valamint” szöveg,
c) 5. § d) pont da) alpontjában az „ügyvédek” szövegrész helyébe az „ügyvédek és a kamarai jogtanácsosok” szöveg,
d) 5. § d) pont da) alpontjában, 75. § (3) bekezdésében az „ügyvéd” szövegrészek helyébe az „ügyvéd, kamarai jogtanácsos” szöveg,
e) 75. § (5) bekezdésében az „Az ügyvéd” szövegrész helyébe az „Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos” szöveg,
f) 66. § (4) bekezdésében az „ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.)” szövegrész helyébe az „ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.)” szöveg,
g) 19. alcím címében az „ügyvédekre” szövegrész helyébe az „ügyvédekre, a kamarai jogtanácsosokra” szöveg,
h) 73. § (1) bekezdésében az „Üt. 5. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Üttv. 2. § (1) bekezdésében” szöveg,
i) 73. § (3) bekezdésében az „ügyvédet” szövegrész helyébe az „ügyvédet és a kamarai jogtanácsost” szöveg,
j) 74. § (1) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 75. § (4) bekezdésében az „az ügyvéd” szövegrészek helyébe az „az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos” szöveg,
k) 75. § (2) bekezdésében az „ügyvédhez” szövegrészek helyébe az „ügyvédhez, a kamarai jogtanácsoshoz” szöveg,
l) 75. § (3) bekezdésében a „73. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „73. § (1)-(2) bekezdésében” szöveg,
m) 76. § (4) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályzatokat” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben meghatározott szabályzatot” szöveg lép.
99. § Hatályát veszti a Pmt. 76. § (2) bekezdése.
51. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény módosítása
100. § (1) A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 1. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Nincs helye választottbírósági eljárásnak fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) Hetedik Részében szabályozott különleges eljárásokban és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban elintézendő ügyekben.”
(2) A Vbt. 62. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(3) Az elnökség tagja havi tiszteletdíjra jogosult, amelynek mértékéről és a
megfizetésével összefüggésben felmerülő terhek viseléséről az elnökségbe tagot delegáló jogi személyek állapodnak meg.”
(3) A Vbt. 62. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(4) A 61. § (4) bekezdése szerinti jelentős tapasztalattal az a személy
rendelkezik, akinek a neve legalább öt éve fel van tüntetve valamely belföldi vagy külföldi állandó választottbíróság választottbírói listáján (névjegyzékén), vagy legalább öt éve rendszeresen jogi képviseletet lát el választottbírósági ügyekben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke visszautasítja annak a személynek az elnökségbe delegálását, aki nem felel meg az elnökségbe delegálhatóság e törvényben meghatározott feltételeinek.”
(4) A Vbt. 66. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
MKOGY
47. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
„66. § Az 1. § (3) bekezdés, a 8. §, a 41. § és az 56. § rendelkezéseit a 2018. január 1. napját követően megkötött választottbírósági szerződésekre kell alkalmazni.”
52. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása
101. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 42. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A kamarai jogtanácsos, az irányításával a helyettesítésére jogosult, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója az ügyfele és a vele szerződő személy jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.”
(2) Az Üttv. 110. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Ha a taggyűlés döntése alapján a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségeket az ügyvédi iroda teljesíti, a kötelezettség teljesítéséért a fegyelmi felelősség
a) a kötelezettség teljesítéséért ténylegesen felelős természetes személyt, vagy
b) ha ez a személy nem állapítható meg, vagy a területi kamara fegyelmi hatásköre nem terjed ki rá, az irodavezető ügyvédet - több irodavezető esetén az irodavezető ügyvédeket közösen - terheli.”
(3) Az Üttv. 127. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(3) A tárgyaláson kívül hozott határozat ellen csak a fegyelmi biztos
fellebbezhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.”
(4) Az Üttv. 127. § (4) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Ha az eljárás alá vont személy) „b) tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos az ellen nem fellebbez, a
tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.”
(5) Az Üttv. 158. § (1) bekezdésének 20. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A küldöttgyűlés szabályzatban rendelkezik) „20. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvényben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítéséről, felügyeleti eljárásrendről, kockázatértékelésről és útmutatóról,”
(6) Az Üttv. 186. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(6) A területi kamara az általa felügyelt ügyvédi tevékenységet gyakorlókat
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felügyeleti kockázatértékelésben meghatározott kockázati csoportokba sorolja. A legmagasabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább évente, de legfeljebb félévente, a legalacsonyabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább ötévente ellenőrzési terv szerinti ellenőrzést kell folytatni.”
(7) Az Üttv. 208. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
MKOGY
48. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
„(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott kérelmet elektronikus úton kell előterjeszteni. A kérelemnek helyt adó határozat alapján a 2018. január 1-től hatályos szabályok alkalmazásával 2018. január 1-jét megelőzően is
a) leteheti a kérelmező az e törvény szerinti esküt vagy fogadalmat, b) kibocsátható, előállítható és kiadható a kérelmező részére az e törvény
szerinti, 2018. január 1-jétől használható arcképes igazolvány.” (8) Az Üttv. 208. § (9) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép: (Az ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint személyiségi jogsértés
miatt járó sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás összege) „a) 2018. január 1-jétől 2018. december 31-ig káreseményenként legalább
tízmillió forint,” (9) Az Üttv. 208. §-a a következő (34) bekezdéssel egészül ki: „(34) Ha a 2018. január 1-je előtt indult bírósági, hatósági vagy más
közhatalmi eljárásban alkalmazandó jogszabály jogtanácsos jogi képviseleti jogáról rendelkezik, 2018. január 1-jétől jogi képviselőként - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - kamarai jogtanácsos járhat el, és az e jogszabályoknak a jogi előadóra vonatkozó szabályai szerint 2018. január 1-jétől ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó járhat el.”
(10) Az Üttv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 102. § Az Üttv. a) 43. § (1) bekezdése, 44. § (4) bekezdése, 158. § (1) bekezdés 28. pontja a
„munkáltatójának” szövegrész helyett az „ügyfelének” szöveggel, b) 44. § (3) bekezdése a „c)-d)” szövegrész helyett a „b)-d)” szöveggel, c) 66. § (3) bekezdése és 70. § (3) bekezdése „a munkaviszonya keretei
között” szövegrész helyett az „a szerv feladat- és hatáskörét érintő ügyben” szöveggel,
d) 73. § (2) bekezdése a „kihirdetetett” szövegrész helyett a „kihirdetett” szöveggel,
e) 113. § (2) bekezdése a „szüneteltetése” szövegrész helyett a „szüneteltetése vagy felfüggesztése” szöveggel,
f) 157. § (1) bekezdés d) pontja a „kamarai jogtanácsos” szövegrész helyett a „kamarai jogtanácsos és alkalmazott ügyvéd” szöveggel
g) 158. § (1) bekezdés 3. pontja a „tevekénységhez” szövegrész helyett a „tevékenységhez” szöveggel,
h) 159. § (4) bekezdés b) pontja a „küldöttgyűlést” szövegrész helyett a „küldöttgyűlésnek” szöveggel,
i) 178. § (4) bekezdése a „megszűnését követő” szövegrész helyett a „megszűnésének napját követő” szöveggel,
j) 186. § (5) bekezdése az „(1) bekezdés szerinti” szövegrész helyett az „(1) és (2) bekezdés szerinti” szöveggel,
k) 209. § a) pontja a „megszerzésétől eltérő” szövegrész helyett a „megszerzése országától eltérő” szöveggel,
l) 209. § b) pontja az „a szolgáltatásnyújtás szabadságának az ügyvédek általi hatékony” szövegrész helyett az „az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges” szöveggel lép hatályba.
103. § (1) Nem lép hatályba az Üttv. 106. § (4) bekezdés a) pontjában a „,továbbá nem esik a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok alá” szövegrész.
(2) Nem lép hatályba az Üttv. a) 154. § (3) bekezdése,
MKOGY
49. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
b) 159. § (4) bekezdés e) pontja.
53. Záró rendelkezések
104. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) Az 1-12. §, a 14-20. §, a 21. § (1) bekezdés, a 22-52. §, az 55-94. §, a 98. § és a 99. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 13. § 2019. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 2017. évi CXXXVI. törvényhez
1. Az Üt tv. 1. melléklet 48. sora a következő szöveggel lép hatályba:
A B C D E F G H I J
„48 nyelvtudás + + + + + + + + -”
MKOGY
50. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
TARTALOMJEGYZÉK
2017. évi CXXXVI. törvény 1 az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról 1
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 1 2. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása 1 3. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása 7 4. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása 7 5. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása 7 6. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása 7 7. Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény módosítása 8 8. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása 8 9. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása 10 10. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 20 11. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása 20 12. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása 20 13. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása 21 14. Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény módosítása 22 15. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása 22 16. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása 22 17. Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény módosítása 22 18. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása 23
MKOGY
51. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
19. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása 25 20. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása 25 21. A lakásszövetkezetekről 2004. évi CXV. törvény módosítása 25 22. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény módosítása 25 23. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása 26 24. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása 27 25. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása 27 26. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény módosítása 27 27. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása 27 28. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása 28 29. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosítása 28 30. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása 28 31. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása 28 32. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása 28 33. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása 36 34. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása 36 35. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása 37 36. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása 37 37. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása 37 38. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása 39 39. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása 39 40. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása 40
MKOGY
52. oldal
Frissítve: 2018. szeptember 13. 16:18 Hatály: közlönyállapot (2017.XI.10.) Magyar joganyagok - 2017. évi CXXXVI. törvény - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egy
41. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása 40 42. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása 40 43. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása 40 44. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása 40 45. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása 41 46. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása 41 47. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása 41 48. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása 41 49. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítása 44 50. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása 45 51. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény módosítása 46 52. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása 47 53. Záró rendelkezések 49 1. melléklet a 2017. évi CXXXVI. törvényhez 49