2013. évi XVI. törvény a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról*
1. §
1. A szabadalmi ügyvivõkrõl szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása
A szabadalmi ügyvivõkrõl szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 1. § (2) bekezdés d) pontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés alkalmazásában iparjogvédelmi ügyek:]
„d) a számítógépi programalkotáson és a hozzá tartozó dokumentáción, a gyûjteményes mûnek minõsülõ és egyéb
adatbázison, a számítástechnikai eszközökkel hozzáférhetõ tartalmú alkotásokon, az iparmûvészeti és ipari
tervezõmûvészeti alkotásokon, valamint a mûszaki létesítmények tervein fennálló szerzõi jog vagy szerzõi joghoz
kapcsolódó jog megsértése miatt indított, továbbá az önkéntes mûnyilvántartásra vonatkozó eljárások;”
* A törvényt az Országgyûlés a 2013. március 4-i ülésnapján fogadta el.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 46. szám 4701
2. § A Szüt. 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A Kamarába való felvételre jogosult, aki)
„c) mérnöki, informatikai vagy más, egészségügyi, természettudományi jellegû – különösen orvosi, állatorvosi,
biológus, vegyész, gyógyszerész, matematikus vagy fizikus – egyetemi szintû, illetve mesterfokozatú
szakképzettséggel rendelkezik; és”
3. § A Szüt. 3. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A szabadalmi ügyvivõi eskü szövege a következõ: „Én, (az eskütevõ neve) fogadom, hogy Magyarországhoz és
annak Alaptörvényéhez hû leszek, jogszabályait megtartom, szabadalmi ügyvivõi hivatásomat azokkal összhangban
gyakorolom. Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint,
ügyfelem érdekében eljárva teljesítem, az ennek során tudomásomra jutott titkot megõrzöm. (Az eskütevõ
meggyõzõdése szerint) Isten engem úgy segéljen!””
4. § A Szüt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A szabadalmi ügyvivõi iroda jogi személyiséggel rendelkezõ szervezet, amelynek kizárólag szabadalmi ügyvivõ
tagja van. Szabadalmi ügyvivõi irodát egy vagy több szabadalmi ügyvivõ alapíthat.”
5. § A Szüt. 10. § (1) bekezdés b)–c) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
(A szabadalmi ügyvivõi társaságban akkor végezhetõ ügyvivõi tevékenység, ha)
„b) a társaságnak csak természetes személy tagjai vannak, akik közül legalább egy tag szabadalmi ügyvivõ,
c) a társaság jegyzett tõkéje társasági tulajdonban levõ hányadán felüli részének legalább háromnegyedét
a szabadalmi ügyvivõ tag vagy tagok vagyoni hozzájárulása teszi ki, és a társaságban a szabadalmi ügyvivõi szavazati
jog is legalább ilyen arányú,”
6. § (1) A Szüt. 15. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
„(1) A szabadalmi ügyvivõt – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan
tény vagy adat tekintetében, amelyrõl szabadalmi ügyvivõi mûködése során szerzett tudomást; e kötelezettsége
szabadalmi ügyvivõi mûködésének megszûnése után is fennmarad.
(2) A titoktartási kötelezettség kiterjed a szabadalmi ügyvivõ olyan irataira is, amelyek a szabadalmi ügyvivõi
titoktartás körébe esõ tényeket vagy adatokat tartalmaznak. A szabadalmi ügyvivõnél folytatott hatósági vizsgálat
során a szabadalmi ügyvivõ nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem
akadályozhatja.”
(2) A Szüt. 15. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A titoktartási kötelezettség az egyéni szabadalmi ügyvivõkre és alkalmazottaikra, a szabadalmi ügyvivõi irodákra
és alkalmazottaikra, szabadalmi ügyvivõi társaságokra és alkalmazottaikra, a Magyar Szabadalmi Ügyvivõi Kamarára,
annak tisztségviselõire és alkalmazottaira is kiterjed.”
7. § A Szüt. 26. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A Kamara annak engedélyezi szabadalmi ügyvivõjelölti tevékenység folytatását, aki)
„c) mérnöki, informatikai vagy más, egészségügyi, természettudományi jellegû – különösen orvosi, állatorvosi,
biológus, vegyész, gyógyszerész, matematikus vagy fizikus – egyetemi szintû, illetve mesterfokozatú
szakképzettséggel rendelkezik; és”
8. § Hatályát veszti a Szüt. 3. § (2a) bekezdése.
2. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
9. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. §-a következõ
(3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban, a 83/B–83/D. §-ban, a 83/F. §-ban és
a 83/G. §-ban szabályozott eljárásokban az ügyfeleknek beadványaikat eggyel több példányban kell benyújtaniuk
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány ellenérdekû fél az eljárásban részt vesz. Ha több félnek közös
képviselõje van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni; szolgálati találmányra adott szabadalom
4702 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 46. szám
esetén a megsemmisítési kérelem szükséges példányszámának meghatározásánál a feltalálókat is ellenérdekû félként
kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is. Ha
az ügyfél a beadványát vagy annak mellékleteit az elõírtnál kevesebb példányban nyújtotta be, a (4) bekezdés szerinti
hiánypótlás elmaradása esetén a megsemmisítési kérelmet, a nemleges megállapításra irányuló kérelmet, valamint
a 83/B. § (1) bekezdése, a 83/F. § (1) bekezdése és a 83/G. § (1) bekezdése szerinti kérelmet visszavontnak kell tekinteni,
a szabadalmas nyilatkozatát pedig be nem nyújtottnak kell tekinteni.”
10. § (1) Az Szt. 53. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentõ, a képviselõ, a szakértõ, illetve a szakvélemény adására
felkért szerv, valamint – ha ez törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges – a bíróság, az ügyész vagy
a nyomozó hatóság tekintheti meg az iratokat. A feltaláló az iratokat megtekintheti akkor is, ha nem õ az igényjogosult.
A közzétételt követõen a szabadalmi bejelentés iratait – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – bárki megtekintheti.”
(2) Az Szt. 53. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) A megtekinthetõ iratokról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – ha azokat nem bíróság, ügyész vagy nyomozó
hatóság kéri, díjfizetés ellenében – másolatot ad.”
11. § Az Szt. 53/A. §-a következõ (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Olyan ügyekben, amelyekben nincs ellenérdekû ügyfél, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 85. § (1) bekezdés
b)–e) pontjában meghatározott döntéseket megváltoztatási kérelem alapján akkor is visszavonhatja vagy
a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak megfelelõen módosíthatja, ha a döntés nem sért ugyan jogszabályt,
de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért.
(6) A megváltoztatási kérelem nyomán hozott döntést közölni kell a kérelem benyújtójával, továbbá azokkal,
akikkel a megtámadott döntést közölték.
(7) A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt.”
12. § Az Szt. 55. §-a következõ (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A (2a) bekezdést alkalmazni kell a szabadalmi bejelentés közzététele elõtt is, azzal az eltéréssel, hogy
a lajstrombejegyzés módosítása helyett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a módosítást a szabadalmi bejelentés
iratain vezeti át.”
13. § Az Szt. 69/A. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést az erre
irányuló kérelem benyújtásától számított negyedik hónap utolsó napján rendelkezésre álló leírás és igénypont,
valamint rajz alapján készíti el, és azt az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem
benyújtásától számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentõnek.”
14. § (1) Az Szt. 115/E. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) A Hivatal bevételét képezik a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak, fenntartási díjak és megújítási
díjak, a Szellemi Tulajdon Világszervezete által igazgatott nemzetközi szerzõdések alapján a Hivatal által végzett
hatósági tevékenységért járó díj, illetve részesedés, a Magyarországra kiterjedõ, egységes hatályú – európai uniós vagy
más regionális – iparjogvédelmi oltalom díjaiból a Hivatal által ellátott feladatokra figyelemmel járó részesedés,
a Hivatal által nyújtott szolgáltatások ellenértéke, valamint az egyéb bevételek. E bevételeknek a Hivatal folyamatos és
zavartalan mûködését biztosítaniuk kell.”
(2) Az Szt. 115/E. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Hivatal a 115/I. és a 115/K. §-ban meghatározott feladatainak ellátásába bevonhat kormányrendeletben
meghatározott, a tulajdonosi joggyakorlásába tartozó gazdasági társaságot, továbbá e feladatai ellátásához, valamint
mûködése és gazdálkodása támogatásához igénybe veheti e gazdasági társaság szolgáltatásait.”
15. § Az Szt. 115/H. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A Hivatal a szerzõi és a szerzõi joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben – külön jogszabályok alapján – különösen
a következõ feladatokat látja el:)
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 46. szám 4703
„d) elõkészíti a közös jogkezelõ szervezetek díjszabásainak, támogatási politikájának és a bevétel jogosultak
érdekében történõ felhasználására vonatkozó döntésének miniszteri jóváhagyását, és megteszi az ehhez szükséges
intézkedéseket,”
16. § Az Szt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” alcíme
a következõ 117. §-sal egészül ki:
„117. § (1) A 2003. január 1-jét megelõzõen megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom tartalma, korlátai és
a szabadalombitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak a 2003.
január 1-jén meglévõ mértékéig.
(2) A növényfajtákra a 2003. január 1-jét megelõzõen hatályos rendelkezések alapján megadott szabadalmakra
e törvénynek a növényfajta-oltalomra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
a) a 2003. január 1-jét megelõzõen megkezdett hasznosításra az oltalom tartalma, korlátjai és a bitorlás tekintetében
a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak a 2003. január 1-jén meglévõ mértékéig;
b) a 110. § (2) bekezdését csak a 2003. január 1-jét követõen forgalomba hozott anyagra lehet alkalmazni;
c) a növényfajtákra adott olyan szabadalmak esetében, amelyek végleges szabadalmi oltalma a korábban hatályos
rendelkezések szerint számított oltalmi idõ lejárta miatt 2003. január 1-jét megelõzõen szûnt meg, a 23. §-t és a 40. §-t,
valamint a 21. § (4) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy a növényfajta-oltalomnak a 111. § szerint számított oltalmi
idejébõl hátralévõ évek közül az elsõ évre vonatkozó fenntartási díj esedékessége napjának azt a napot kell tekinteni,
amelyen a növényfajtára adott szabadalom végleges szabadalmi oltalma a korábban hatályos rendelkezések szerint
számított oltalmi idõ lejárta miatt megszûnt;
d) a 113. § (3) bekezdését alkalmazni kell akkor is, ha a növényfajtára adott szabadalom végleges oltalma e törvény
hatálybalépését megelõzõen szûnt meg lejárat miatt;
e) a növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredõ jogok átruházására vonatkozó szerzõdésre a szerzõdéskötés
idõpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni;
f) a 2003. január 1-jét megelõzõ bejelentési nappal növényfajtára adott szabadalom, illetve növényfajta-oltalom
megsemmisítésének, megszüntetésének és a fajtanév törlésének feltételeire a bejelentés napján hatályos – adott
esetben a növényfajtára adott szabadalom megsemmisítésére és a fajtanév törlésére vonatkozó – szabályok az
irányadók.
(3) Ahol jogszabály növényfajtára adott szabadalmat említ, azon 2003. január 1-jét követõen növényfajta-oltalmat
kell érteni.
(4) Az állatfajtára – a korábban hatályos rendelkezések szerint – adott szabadalomra 2003. január 1-jét követõen is
a korábban hatályos, az állatfajtákra vonatkozó különleges szabályokat kell alkalmazni.
(5) A 12. § (4) bekezdésének, a 41. § (2) bekezdésének, valamint a 48. § (2) bekezdésének 2008. január 1-jétõl hatályos
rendelkezéseit alkalmazni kell azokban az ügyekben is, amelyek 2008. január 1-jén folyamatban voltak.
(6) A 2008. január 1-jét megelõzõ bejelentési nappal megadott szabadalom megsemmisítésének feltételeire
a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.
(7) A 2008. január 1-jét megelõzõen megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom terjedelme tekintetében
a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak a 2008. január 1-jén meglévõ mértékéig.”
17. § Az Szt. 118. §-a a következõ (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a 115/E. § (7) bekezdése szerinti gazdasági társaságot
és megállapítsa a feladatellátás és a szolgáltatások igénybevételének szabályait.”
18. § Az Szt.
a) 69/A. § (4) bekezdésében az „egy” szövegrész helyébe a „két” szöveg,
b) 69/A. § (8) bekezdés d) pontjában az „az elismert bejelentési naptól” szövegrész helyébe az „a kérelem
benyújtásától” szöveg,
c) 83/B. § (2) bekezdésében az „A kényszerengedély iránti kérelemre” szövegrész helyébe az „A 816/2006/EK
rendelet 6. cikke szerinti, kényszerengedély iránti kérelemre” szöveg,
d) 83/G. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint
ahány szabadalmas van, és ahhoz” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez” szöveg
lép.
4704 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 46. szám
19. § (1) Hatályát veszti az Szt.
a) 80. § (3) bekezdés elsõ mondata,
b) 83/B. § (1) bekezdése.
(2) Hatályát veszti az Szt.
a) 82. § (1) bekezdésében a „kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalához, mint ahány szabadalmas van. A” szövegrész,
b) 83/F. § (1) bekezdésében a „kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint – a kérelmezõ személyétõl
függõen – ahány szabadalmas, illetve ahány kényszerengedélyes van. A” szövegrész,
c) 115/E. § (6) bekezdésében a „– hivatalos lapjában –” szövegrész.
3. A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása
20. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 3. § (2) bekezdés
a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha)
„a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 6ter cikkének (1) bekezdésében felsorolt jelzések
bármelyikébõl áll, vagy azt tartalmazza, feltéve, hogy
aa) az ilyen jelzést – ha nem állami zászlóról van szó – az említett 6ter cikk (3) bekezdése szerint közölték, továbbá
ab) a megjelölést – abban az esetben, ha hivatalos ellenõrzési és hitelesítési jegybõl vagy fémjelzésbõl áll, vagy azt
tartalmazza – az említett jelzésekkel hivatalosan megjelölt árukkal azonos vagy azokhoz hasonló áruk tekintetében
jelentették be lajstromozásra;”
(2) A Vt. 3. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) Az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amely a (2) bekezdés a) és
b) pontjában meghatározott jelzésbõl áll, vagy azt tartalmazza.”
(3) A Vt. 3. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha e törvény vagy az Európai Unió jogszabályai alapján
lajstromozott földrajzi árujelzõbõl áll, vagy azt tartalmazza. E rendelkezést azokra a megjelölésekre kell alkalmazni,
a) amelyek az Európai Unió jogszabályai alapján nem lajstromozhatók védjegyként, vagy
b) amelyeket olyan árukkal kapcsolatban használnak,
ba) amelyek nem a földrajzi árujelzõnek megfelelõ földrajzi területrõl származnak, vagy
bb) amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelzõ e törvény vagy az Európai Unió jogszabályai alapján egyéb okból
nem használható.”
21. § A Vt. 30. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés d) és e) pontja esetében a felek bármelyikének kérelmére a megszûnés olyan még korábbi
idõpontra visszaható hatállyal is megállapítható, amelyen a megszûnés megállapítására irányuló kérelem
benyújtására okot adó körülmény bekövetkezett, feltéve, hogy a megszûnés megállapításának feltételei mind
a megjelölt korábbi idõpontban, mind a megszûnés megállapítására irányuló kérelem benyújtásának idõpontjában
fennálltak.”
22. § A Vt. 40. §-a a következõ (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (2) bekezdésben felsorolt eljárásokban az ügyfeleknek beadványaikat eggyel több példányban kell
benyújtaniuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány ellenérdekû fél az eljárásban részt vesz; ha több
félnek közös képviselõje van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek
egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is. Ha az ügyfél a beadványát vagy annak mellékleteit az
elõírtnál kevesebb példányban nyújtotta be, a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás elmaradása esetén a felszólalást,
a törlési kérelmet és a megszûnés megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni, a bejelentõ vagy
a védjegyjogosult nyilatkozatát pedig be nem nyújtottnak kell tekinteni.”
23. § (1) A Vt. 46. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A védjegybejelentés iratait – a döntések tervezetei, továbbá az azokat és a szakértõi véleményeket elõkészítõ,
a felekkel nem közölt iratok, valamint a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – bárki megtekintheti.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 46. szám 4705
(2) A Vt. 46. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott eseteken kívül nem
tekinthetõk meg a védjegylajstromban fel nem tüntetett és a hatósági tájékoztatás során nem közölt személyes
adatok, kivéve, ha megtekinthetõvé tételükhöz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy ha a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint harmadik személy a személyes adatot tartalmazó
iratba betekinthet.”
24. § A Vt. 46/A. §-a a következõ (4a)–(4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Olyan ügyekben, amelyekben nincs ellenérdekû ügyfél, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 77. §
(1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott döntéseket megváltoztatási kérelem alapján akkor is visszavonhatja
vagy a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak megfelelõen módosíthatja, ha a döntés nem sért ugyan jogszabályt,
de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért.
(4b) A megváltoztatási kérelem nyomán hozott döntést közölni kell a kérelem benyújtójával, továbbá azokkal, akikkel
a megtámadott döntést közölték.
(4c) A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt.”
25. § A Vt. 46/D. § (2) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:
(Elektronikus úton is be lehet nyújtani)
„g) a nemzetközi védjegybejelentést, az annak továbbítására irányuló kérelmet, valamint a nemzetközi
lajstromozásból eredõ oltalommal kapcsolatos kérelmek továbbítására irányuló kérelmet.”
26. § A Vt. 64/A. § (6) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:
(Gyorsított eljárás esetén – a VII. és a IX. fejezet szabályaitól eltérõen –)
„d) a bejelentési díjat a (2) bekezdésben meghatározott határidõn belül kell megfizetni.”
27. § A Vt. 95. §-a a következõ (14a) bekezdéssel egészül ki:
„(14a) Védjegybitorlás miatt indított perekben a 27. § (2)–(3) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények arra az
idõszakra nézve nem alkalmazhatók, amikor a védjegyoltalom megszûnése megállapításának feltételei – feltéve, hogy
az alperes érdemi védekezésében erre hivatkozik – e törvény alapján fennálltak.”
28. § A Vt. 96. § (3) bekezdése a következõ a) ponttal egészül ki:
(A megjelölés együttes védjegyként ki van zárva a védjegyoltalomból akkor is, ha)
„a) jellegét vagy jelentõségét illetõen alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, különösen, ha a fogyasztók másnak
tekinthetnék, mint együttes védjegynek,”
29. § A Vt. 97. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az együttes védjegy jogosultjának a szabályzatban foglalt adatok változása esetén módosított szabályzatot kell
benyújtania a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A szabályzat módosításának hatályossá válásához a módosítás
védjegylajstromba való bejegyzésére van szükség. A módosítás nem jegyezhetõ be a védjegylajstromba, ha
a) a módosított szabályzat nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek;
b) a módosítás következtében az együttes védjegyekkel szemben a 96. § (1) bekezdésében támasztott
követelmények nem teljesülnének; vagy ha
c) a módosítás következtében a 96. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok merülne fel.”
30. § A Vt. 119. §-a a következõ (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 91. § (1) bekezdésének 2008. január 1-jétõl hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell azokban az ügyekben is,
amelyek 2008. január 1-jén folyamatban voltak.
(5) A 3. § (2) bekezdésének 2009. augusztus 1-jétõl hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell azokban az ügyekben is,
amelyek 2009. augusztus 1-jén folyamatban voltak.”
31. § A Vt.
a) 96. § (4) bekezdésében az „az egyesület tagjai jogosultak” szövegrész helyébe az „az egyesület tagjai is
jogosultak” szöveg,
4706 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 46. szám
b) 96. § (6) bekezdésében az „az együttes védjegy használatának minõsül” szövegrész helyébe az „az is az együttes
védjegy használatának minõsül” szöveg,
c) 97. § (4) bekezdésében az „és annak módosításait” szövegrész helyébe az „és annak az (5) bekezdés szerinti
módosításait” szöveg,
d) 101. § (3) bekezdésében a „maga nem használhatja, engedélyezi azonban annak használatát” szövegrész
helyébe a „maga tanúsítás céljára nem használhatja, engedélyezi azonban annak ilyen célú használatát” szöveg
lép.
32. § (1) Hatályát veszti a Vt.
a) 15. § (2) bekezdése, a 61/B. § (3) bekezdés elsõ mondata,
b) 72. § (3) bekezdés elsõ mondata,
c) 75. § (2) bekezdés elsõ mondata,
d) 96. § (5) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Vt. 97. § (1) bekezdésében az „és a (3)” szövegrész.
4. A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása
33. § A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(Szerzõi jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a mûvészet
minden alkotása. Ilyen alkotásnak minõsül különösen:)
„n) a jelmez, a díszlet és azok terve,”
34. § Az Szjt. a 6. §-át megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki:
„Együttesen létrehozott mûvek”
35. § Az Szjt. 13. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„13. § A szerzõ személyhez fûzõdõ jogát sérti mûvének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mû más olyan
megváltoztatása vagy a mûvel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerzõ becsületére vagy hírnevére sérelmes.”
36. § (1) Az Szjt. 31. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A hetvenéves védelmi idõt a szerzõ halálát követõ év elsõ napjától, közös mûvek esetében az utoljára elhunyt
szerzõtárs halálát követõ év elsõ napjától kell számítani.”
(2) Az Szjt. 31. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(6) A filmalkotás védelmi idejét a következõ személyek közül utoljára elhunyt személy halálát követõ év elsõ napjától
kell számítani, függetlenül attól, hogy azok szerzõtársként fel vannak-e tüntetve: a film rendezõje, a forgatókönyvíró,
a dialógus szerzõje és a kifejezetten a filmalkotás céljára készült zene szerzõje.”
37. § Az Szjt. 55. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„55. § (1) A felhasználási szerzõdésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell a szerzõi vagyoni jogok
átruházására irányuló szerzõdésre, valamint – a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – az elõadómûvészi
teljesítmények felhasználására és az elõadómûvészi vagyoni jogok átruházására vonatkozó szerzõdésre is.
(2) Ha a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy – ha erre nem kerül sor – a nyilvánossághoz közvetítését követõ év
elsõ napjától számított ötvenedik év elteltével a hangfelvétel-elõállító vagy az õ engedélye alapján más személy nem
kínálja fel a hangfelvétel többszörözött példányait megfelelõ mennyiségben forgalomba hozatalra, vagy nem teszi
a hangfelvételt vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé,
hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, az elõadómûvész felmondhatja
az elõadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-elõállítóval kötött szerzõdést.
(3) A (2) bekezdésben említett szerzõdés felmondásának joga akkor gyakorolható, ha a hangfelvétel-elõállító az
elõadómûvésznek a szerzõdés felmondására irányuló szándékáról szóló értesítését követõ egy éven belül nem végzi el
a (2) bekezdésben meghatározott mindkét felhasználási cselekményt.
(4) Az elõadómûvész a (2) bekezdésben szabályozott felmondási jogról nem mondhat le.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 46. szám 4707
38. § Az Szjt. 57/B. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az 57/A. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:)
„d) a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint az
ügyészségrõl szóló törvény szerinti felhívás kibocsátásnak; a Hivatal határozatát, valamint azokat a végzéseit,
amelyekkel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek
van helye, a bíróság – az 57/C. §-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül;”
39. § (1) Az Szjt. 57/C. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) Az 57/B. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános
szabályait – az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – kell
alkalmazni.”
(2) Az Szjt. 57/C. §-a a következõ (5)–(17) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a Hivatal döntésének felülvizsgálatát a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény
rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a felülvizsgálati kérelem elõterjesztésének
határideje az alkotmánybírósági döntés kézbesítésétõl számított harminc napra ismételten megnyílik.
(6) A Hivatal döntésének felülvizsgálatára irányuló eljárás a Fõvárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos
illetékessége alá tartozik.
(7) A polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályaiban meghatározott eseteken kívül az ügy elintézésébõl
ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki
a) a Hivatal döntésének meghozatalában részt vett;
b) az a) pontban említett személynek a polgári perrendtartásról szóló törvény általános – a bírák kizárására
vonatkozó – szabályaiban megjelölt hozzátartozója.
(8) A (7) bekezdés rendelkezéseit a jegyzõkönyvvezetõk és a szakértõk kizárására is alkalmazni kell.
(9) A bírósági eljárásban félként a kérelmezõ vesz részt.
(10) Ha a Hivatal elõtti eljárásban ellenérdekû ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.
(11) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekû fél is részt vett, az eljárási költségek elõlegezésére, illetve viselésére
a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni. Ellenérdekû fél hiányában a költségeket
a kérelmezõ elõlegezi, illetve viseli.
(12) Ha a Hivatal írásbeli nyilatkozatot tett [57/C. § (1a) bekezdés, 92/D. § (3) bekezdés], az eljáró tanács elnöke
e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.
(13) Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet
– kívánságára – meg kell hallgatnia.
(14) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának,
a tárgyalást bármikor kitûzheti.
(15) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek.
(16) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz. A bíróság – az ügy érdemére ki nem
ható eljárási szabály megsértésének kivételével – jogszabálysértés megállapítása esetén a Hivatal döntését hatályon
kívül helyezi, és szükség esetén a Hivatalt új eljárásra kötelezi.
(17) Ha a felülvizsgálati kérelem bírósághoz való továbbítását követõen a Hivatal valamely döntését visszavonta,
a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás
kérdésekben van helye.”
40. § Az Szjt. a következõ 74/A. §-sal egészül ki:
„74/A. § (1) Ha az elõadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-elõállítóval kötött szerzõdés az elõadómûvész
számára nem ismétlõdõ díjazásra biztosít jogot, az elõadómûvész a hangfelvétel-elõállítótól éves kiegészítõ díjazásra
válik jogosulttá a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy – ha erre nem kerül sor – a hangfelvétel nyilvánossághoz
közvetítését követõ év elsõ napjától számított ötvenedik évet közvetlenül követõ minden egyes teljes év
vonatkozásában. E díjról az elõadómûvész nem mondhat le. A jogosultak a kiegészítõ díjazás tekintetében fennálló
díjigényüket csak közös jogkezelés útján érvényesíthetik.
(2) A hangfelvétel-elõállító az (1) bekezdésben meghatározott díjazás kifizetése céljából az ötvenedik év elteltével
köteles a díjazás kifizetésének tárgyévét megelõzõ év során az érintett hangfelvétel többszörözésébõl, terjesztésébõl
és hozzáférhetõvé tételébõl [76. § (1) bekezdés c) pont] keletkezett és költségekkel nem csökkentett bevétele
4708 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 46. szám
20%-ának megfelelõ összeget a közös jogkezelõ szervezetnek átutalni. A hangfelvétel-elõállító köteles a kiegészítõ
díjazásra jogosult és közös jogkezelõ szervezete részére a kiegészítõ díjazás felosztásához szükséges tájékoztatást
megadni.
(3) Ha az elõadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-elõállítóval kötött szerzõdés alapján az elõadómûvész az
elõadás felhasználásából származó bevételekkel arányos ismétlõdõ díjazásra jogosult, az elõadómûvésznek
a hangfelvétel forgalomba hozatalát, vagy – ha erre nem kerül sor – a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését
követõ év elsõ napjától számított ötvenedik évet követõen díjazásra válik jogosulttá. E díjazás elõlegfizetéssel vagy
szerzõdésben meghatározott levonással történõ csökkentésére irányuló rendelkezés semmis.”
41. § Az Szjt. a következõ 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § Ha az elõadómûvész az elõadása rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-elõállítóval kötött szerzõdést az
55. § (2)–(3) bekezdése alapján felmondja, a hangfelvétel-elõállítónak a hangfelvételhez kapcsolódó valamennyi joga
megszûnik.”
42. § Az Szjt. 84. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„84. § (1) Az e fejezetben szabályozott teljesítmények – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a következõ
idõtartamokban részesülnek védelemben:
a) a nem rögzített elõadások az elõadás megtartását követõ év elsõ napjától számított ötven évig;
b) a nem hangfelvételben rögzített elõadások a felvétel elsõ forgalomba hozatalát követõ év elsõ napjától számított
ötven évig vagy a felvétel elkészítését követõ év elsõ napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba
a felvételt;
c) a hangfelvételben rögzített elõadások a hangfelvétel elsõ forgalomba hozatalát követõ év elsõ napjától számított
hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követõ év elsõ napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták
forgalomba a hangfelvételt;
d) a hangfelvételek a hangfelvétel elsõ forgalomba hozatalát követõ év elsõ napjától számított hetven évig vagy
a hangfelvétel elkészítését követõ év elsõ napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba
a hangfelvételt;
e) a sugárzott mûsorok vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját mûsorok az elsõ sugárzást vagy átvitelt
követõ év elsõ napjától számított ötven évig;
f) a filmek az elsõ forgalomba hozatalt követõ év elsõ napjától számított ötven évig, vagy a film elkészítését követõ év
elsõ napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a filmet.
(2) Az (1) bekezdés b) és f) pontjában szabályozott ötvenéves idõtartamot, valamint c) pontjában szabályozott
hetvenéves idõtartamot az elsõ ízben a nyilvánossághoz történõ közvetítést követõ év elsõ napjától kell számítani, ha
a teljesítményt az elkészítésétõl számított ötven év alatt nem hozták forgalomba, de a nyilvánossághoz közvetítésére
sor került, vagy a nyilvánossághoz közvetítés megelõzi a forgalomba hozatalt. Hangfelvételek esetében [(1) bekezdés
d) pont] a hetvenéves idõtartamot az elsõ ízben a nyilvánossághoz történõ közvetítést követõ év elsõ napjától kell
számítani, ha a hangfelvételt az elkészítésétõl számított ötven év alatt nem hozták forgalomba, de ezalatt
a nyilvánossághoz közvetítették.”
43. § (1) Az Szjt. 89. § (3) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:
(A közös jogkezelõ szervezet saját honlapján köteles közzétenni:)
„h) a 20. § (4)–(5) bekezdésében, a 21. § (7) bekezdésében, valamint a 28. § (4) bekezdésében említett
megállapodásait, ha vannak ilyen – hatályban lévõ – megállapodásai.”
(2) Az Szjt. 89. §-a a következõ (11a)–(11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A támogatási politika és a bevétel jogosultak érdekében történõ felhasználására vonatkozó döntés
jóváhagyására irányuló eljárás nem minõsül közigazgatási hatósági eljárásnak, arra a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény nem alkalmazható.
(11b) Az igazságügyért felelõs miniszternek a szervezet támogatási politikája és a bevételnek a jogosultak érdekében
történõ felhasználására vonatkozó döntése jóváhagyásáról szóló határozatának felülvizsgálatát az érintett közös
jogkezelõ egyesület jogszabálysértésre hivatkozással a Fõvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérheti, amely
a kérelmet soron kívül, a közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján bírálja el. A nemperes eljárásban a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 46. szám 4709
44. § Az Szjt. 90. § (5) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:
(A közös jogkezelõ szervezetek nyilvántartásának részeként a Hivatal hozzáférést biztosít a közös jogkezelõ szervezet)
„g) azon megállapodásaihoz, amelyeket a 20. § (4)–(5) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése, valamint a 28. § (4) bekezdése
alapján kötött.”
45. § (1) Az Szjt. 92/D. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(5) Az 57/C. § (5)–(17) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell az (1) bekezdésben meghatározott
döntések bírósági felülvizsgálatára is.”
(2) Az Szjt. 92/D. §-a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az e § szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait – az e törvényben
meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – kell alkalmazni.”
46. § (1) Az Szjt. 92/H. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) A díjszabáshoz indokolást és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni. A 20. § (1) bekezdésében meghatározott díj
megállapításához a magáncélú többszörözés mértékét reprezentatív módon megjelenítõ felmérést is csatolni kell.
A felmérés módszerének meghatározásához ki kell kérni a jelentõs felhasználók és felhasználói érdek-képviseleti
szervezetek véleményét. A felmérés eredményét a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban részt vevõk számára
hozzáférhetõvé kell tenni.”
(2) Az Szjt. 92/H. § (7)–(8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
„(7) Jelentõs felhasználó az a személy, aki az érintett közös jogkezelõ egyesülethez intézett megkeresés alapján
kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés évét megelõzõ naptári évben az általa fizetett jogdíj elérte az érintett
díjszabás alapján vagy az érintett díjszabásban meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes
jogdíj 5%-át.
(8) Felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkezõ jogi személy, amely létesítõ
okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek
a díjszabások véleményezése során történõ képviseletére, továbbá a közös jogkezelõ egyesület által az
érdek-képviseleti szervezet megkeresésére kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy az érdek-képviseleti szervezetnek
tagja az adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés évét megelõzõ naptári évben az adott
díjszabás alapján vagy az adott díjszabásban meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes
jogdíj legalább 10%-át megfizette.”
(3) Az Szjt. 92/H. §-a a következõ (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Ha a 92. § (4) bekezdése alapján a Hivatal több közös jogkezelõ szervezetet vesz nyilvántartásba, a késõbb
nyilvántartásba vett közös jogkezelõ szervezet díjszabásának elsõ alkalommal történõ jóváhagyására irányuló
eljárásban jelentõs felhasználónak és felhasználói érdek-képviseleti szervezetnek a korábban bejegyzett közös
jogkezelõ szervezet által az elõzõ évben alkalmazott díjszabás tekintetében jelentõsnek minõsített felhasználókat
és felhasználói érdek-képviseleti szervezeteket kell tekinteni. Az újabb jogkezelõ szervezet díjszabásának elsõ
alkalommal történõ jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban nem kell csatolni a (7) vagy (8) bekezdés szerinti
nyilatkozatot.”
47. § Az Szjt. 92/J. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyért felelõs miniszter jóváhagyásról szóló határozatának felülvizsgálatát a díjszabás
véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett közös jogkezelõ egyesület jogszabálysértésre hivatkozással
a Fõvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérheti, amely a kérelmet a közigazgatási nemperes eljárás szabályai
alapján soron kívül bírálja el. A nemperes eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (3) és
(4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az igazságügyért felelõs
minisztert új eljárásra utasítja, az új eljárásban hozott határozat alapján fizetendõ díj és a megsemmisített határozat
alapján fizetendõ díj közötti különbözettel el kell számolni.”
48. § Az Szjt. 92/K. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) A közös jogkezelõ egyesület a legfõbb szerv összehívásáról a Hivatalt elõzetesen – a tagok értesítésével
egyidejûleg – írásban, a napirend és a felügyelet ellátásával összefüggõ napirendi pontokhoz kapcsolódó iratok
megküldésével tájékoztatja és a Hivatal képviselõjét az ülésre, a felügyelet ellátásával összefüggõ napirendi pontok
megtárgyalására meghívja.”
4710 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 46. szám
49. § Az Szjt. 92/P. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e § szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait – az e törvényben
meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – kell alkalmazni.”
50. § Az Szjt. 109. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„109. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel
megállapított 31. § (6) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha az nem eredményezi az e törvény hatálybalépését
megelõzõen hatályos rendelkezések szerint számított védelmi idõ megrövidülését. E törvénynek a szellemi tulajdonra
vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését
alkalmazni kell az olyan filmalkotásra is, amelynek védelmi ideje e törvény hatálybalépésekor már eltelt. A 108. §
(3)–(9) bekezdését ilyen esetben is alkalmazni kell azzal, hogy az 1994. évi VII. törvény hatálybalépése helyett e törvény
hatálybalépését kell érteni.”
51. § Az Szjt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” alcíme
a következõ 111/D. §-sal egészül ki:
„111/D. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi
XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2)–(3) bekezdésében, 74/A. § (1)–(3) bekezdésében, 78/A. §-ban, valamint
84. § (1) bekezdés b)–d) pontjában és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések azon rögzített elõadásokra és
hangfelvételekre vonatkoznak, amelyek esetében a védelmi idõ 84. § szerinti kezdõ napjától számított ötven év
2013. november 1-jéig még nem telt el, valamint azon rögzített elõadásokra és hangfelvételekre is, amelyek ezen
idõpont után születnek.
(2) Ha az elõadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-elõállítóval kötött szerzõdésben nincs egyértelmû utalás az
ellenkezõjére, akkor a 2013. november 1. elõtt kötött ilyen szerzõdés hatályosnak tekintendõ azon idõponton túl is,
amikor az (1) bekezdés szerinti ötven év már eltelt.
(3) Az elõadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-elõállítóval kötött, az elõadómûvészeket ismétlõdõ díjazásra
jogosító azon szerzõdéseket [74/A. § (3) bekezdés], amelyeket 2013. november 1. elõtt kötöttek, a hangfelvétel
nyilvánosságra hozatalát, vagy – ha erre nem kerül sor – a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követõ év elsõ
napjától számított ötvenedik év elteltével az elõadómûvész javára abban az esetben is módosítani lehet, ha ezt
a lehetõséget a felek eredetileg kizárták. Ha a hangfelvétel-elõállító és az elõadómûvész között nem jön létre
megállapodás, akkor bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztetõ testülethez fordulhat.”
52. § Az Szjt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” alcíme
a következõ 111/E. §-sal egészül ki:
„111/E. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel
megállapított 55. § (2) bekezdésében szabályozott felmondási jog az e törvény hatálybalépése elõtt kötött
szerzõdések tekintetében is csak írásban gyakorolható.”
53. § (1) Az Szjt. 113. § a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi
védelmérõl;”
(2) Az Szjt. 113. § h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzõi jog és egyes szomszédos
jogok védelmi idejérõl és az azt módosító 2011/77/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;”
54. § Az Szjt.
a) 57/A. § (2) bekezdésében és 94/B. § (2) bekezdésében a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szövegrész
helyébe a „Hivatalnál” szöveg,
b) 57/A. § (3) bekezdésében, 57/A. § (5) bekezdésében, 57/B. § (1) bekezdés b) pontjában, 57/B. §
(2) bekezdésében, 57/B. § (5) bekezdésében, 57/B. § (5) bekezdés b) pontjában, 57/D. §-ában, 101. §
(1) bekezdésében, 105. § (2) bekezdésében és 112. § (5) bekezdésében a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala”
szövegrészek helyébe a „Hivatal” szöveg,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 46. szám 4711
c) 57/A. § (5) bekezdésében a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától” szövegrész helyébe a „Hivataltól” szöveg,
d) 57/A. § (5) bekezdésében a „Nemzeti Kulturális Alapnak” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kulturális Alapnak
(a továbbiakban: NKA)” szöveg,
e) 57/A. § (5) bekezdésében a „A Nemzeti Kulturális Alap” szövegrész helyébe a „Az NKA” szöveg,
f) 57/B. § (1) bekezdésében a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szövegrész helyébe a „Hivatalnak” szöveg,
g) 57/B. § (2) bekezdésében a „döntés” szövegrész helyébe a „határozat” szöveg,
h) 57/B. § (2) bekezdésében a „döntését” szövegrész helyébe a „határozatát” szöveg,
i) 89. § (11) bekezdésében a „a Nemzeti Kulturális Alap” szövegrész helyébe az „az NKA” szöveg,
j) 92/M. § (1) bekezdésében a „Hivatala” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg,
k) 92/P. § (2) bekezdésében a „(2)–(5)” szövegrész helyébe a „(2)–(6)” szöveg,
l) 100. § (5) bekezdésében az „elsõ” szövegrész helyébe a „második” szöveg
lép.
55. § Hatályát veszti az Szjt. 92/O. § (1) bekezdésében az „a miniszterek,” szövegrész.
5. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása
56. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 8. § (2) bekezdése helyébe
a következõ rendelkezés lép:
„(2) Az illetékes szerv hozzájárulásával oltalomban részesülhet a minta, amely az (1) bekezdésben meghatározott
jelzésbõl áll, vagy azt tartalmazza.”
57. § Az Fmtv. 32/A. §-a a következõ (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Olyan ügyekben, ahol nincs ellenérdekû ügyfél, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 61. § (1) bekezdés
b)–e) pontjában meghatározott döntéseket megváltoztatási kérelem alapján akkor is visszavonhatja vagy
a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak megfelelõen módosíthatja, ha a döntés nem sért ugyan jogszabályt,
de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért.
(6) A megváltoztatási kérelem nyomán hozott döntést közölni kell a kérelem benyújtójával, továbbá azokkal, akikkel
a megtámadott döntést közölték.
(7) A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt.”
6. A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítása
58. § A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény VI. fejezete a következõ 39. §-sal egészül ki:
„39. § A 2003. január 1-jét megelõzõ bejelentési nappal megadott használati mintaoltalom megsemmisítésének
feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.”
7. Záró rendelkezések
59. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. április 1-jén lép hatályba.
(2) A 36–37. §, a 40–42. §, a 50–52. § és az 53. § (2) bekezdése 2013. november 1-jén lép hatályba.
(3) A 25. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
60. § Hatályát veszti
a) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi
XXXIX. törvény,
b) az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2007. évi CXLII. törvény,
c) az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2009. évi XXVII. törvény.
61. § (1) E törvény 36. § (1) bekezdése, 37. §-a, 40–42. §-a, 51–52. §-a a szerzõi jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejérõl
szóló 2006/116/EK irányelv módosításáról szóló 2011. szeptember 27-i 2011/77/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
4712 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 46. szám
(2) E törvény 36. § (2) bekezdése, 50. §-a és 52. §-a a szerzõi jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejérõl szóló
2006. december 12-i 2006/116/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
2013. évi XVII. törvény a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erõk, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekrõl szóló 2011. évi XXXIV. törvény és a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény módosításáról*
1. A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erõk, valamint a Magyar
Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról,
valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekrõl szóló 2011. évi XXXIV. törvény módosítása
1. § A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erõk, valamint a Magyar Köztársaság
területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz
kapcsolódó egyes rendelkezésekrõl szóló 2011. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Küfetv.) 2. § (2) bekezdése helyébe
a következõ rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazásában hozzátartozónak minõsül az (1) bekezdés b) pontjában foglalt személynek vagy
az (1) bekezdés c) pontjában foglalt nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó állomány tagjának
a) házastársa,
b) az általa eltartott gyermeke, ideértve a vér szerinti, az örökbefogadott, a nevelt vagy mostohagyermeket is, és
c) az állampolgársága vagy állandó tartózkodási helye szerinti állam jogszabályai szerint hozzátartozónak minõsülõ
személy,
ha vele magyarországi közös háztartásban él.”
2. § (1) A Küfetv. 4. § (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott nyilvántartás a NATO- és PfP-állomány, valamint a külföldi állomány
alábbi adatait tartalmazza:]
„h) a szolgálati ideje alatt vele magyarországi közös háztartásban élõ hozzátartozója
ha) családi és utónevét,
hb) születési helyét és idejét,
hc) állampolgárságát,
hd) rokonsági fokának megjelölését,
he) személyazonosító okmányának vagy útlevelének számát,
hf) magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezõ hozzátartozó esetén a hozzátartozó
magyarországi tartózkodása kezdetének és tervezett befejezésének idõpontját.”
(2) A Küfetv. 4. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyarország területén tartózkodó külföldi fegyveres erõ
alábbi adatait tartalmazza:]
„i) a g) pontban meghatározott személy e minõségének idõtartamát a kezdõ és befejezõ idõpont megjelölésével.”
* A törvényt az Országgyûlés a 2013. március 4-i ülésnapján fogadta el.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 46. szám 4713