1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2018.I.1-től
1
1991. évi XXXVIII. törvény
a használati minták oltalmáról
I. fejezet
A használatiminta-oltalom tárgya és tartalma
Az oltalmazható használati minta
1. § (1) Használatiminta-oltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet valamely tárgy kialakítása,
szerkezete vagy részeinek elrendezése (a továbbiakban: minta), ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag
alkalmazható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mintának minősül a berendezés és a több - egymással kapcsolatban lévő - eszközből
álló rendszer is, nem tartozik azonban a minta fogalmába különösen a termék esztétikai kialakítása, a növényfajta, a
vegyi termék és a keverék.
2. § (1) Új a minta, ha nem tartozik a technika állásához.
(2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbségi időpont előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés,
gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált.
(3) A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű belföldi szabadalmi vagy
használatiminta-oltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi időpontot követően
tettek közzé, illetve hirdettek meg. Az ilyen európai szabadalmi bejelentés és nemzetközi szabadalmi bejelentés
tartalmát a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: szabadalmi
törvény) külön meghatározott feltételekkel kell a technika állásához tartozónak tekinteni. E rendelkezések
alkalmazásában a kivonat nem tartozik a bejelentés tartalmához.
(4) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásakor nem vehető figyelembe a bejelentő vagy jogelődje részéről vagy
hozzájárulásával, illetve a bejelentő vagy jogelődje jogainak megsértésével történt közlés vagy gyakorlatbavétel, ha
az az elsőbbség napját nem több, mint hat hónappal előzte meg.
3. § (1) Feltalálói lépésen alapul a minta, ha a technika állásához képest a mesterségben járatos személy számára
nem nyilvánvaló. A feltalálói lépés meglétét nem alapozza meg önmagában az a körülmény, hogy a technika állását
több forrás együttesen határozza meg, vagy az, hogy a technika állását részben vagy egészben idegen nyelvű
források határozzák meg.
(2) A feltalálói lépés vizsgálata szempontjából a technika állásának a 2. § (3) bekezdése szerinti részét figyelmen
kívül kell hagyni.
4. § Iparilag alkalmazható a minta, ha valamely iparágban - ideértve a mezőgazdaságot is - előállítható vagy
használható.
5. § (1) A mintára mintaoltalmat kell adni, ha a minta
a) kielégíti az 1-4. §-ban meghatározott követelményeket, és a (2) bekezdés alapján nincs kizárva a
mintaoltalomból, és
b) bejelentése megfelel az e törvény szerint vizsgált feltételeknek.
(2) A minta nem részesülhet mintaoltalomban, ha gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a
közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; az ilyen hasznosítás nem tekinthető közrendbe ütközőnek pusztán azért,
mert valamely jogszabállyal ellentétben áll.
A minta feltalálója és a mintaoltalom jogosultja
6. § A minta feltalálója az, aki a mintát megalkotta.
7. § (1) A mintaoltalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.
(2) Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Ha
többen egymástól függetlenül alkották a mintát, a mintaoltalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a
mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.
8. § A munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti
1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2018.I.1-től
2
jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony
keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag által alkotott mintára a szabadalmi törvénynek a szolgálati és az
alkalmazotti találmányra irányadó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
9. § A minta feltalálójának személyhez fűződő jogaira, díjazására és a mintaoltalmi igényre egyebekben a
szabadalmi törvénynek a feltaláló személyhez fűződő jogaira, díjazására és a szabadalmi igényre vonatkozó
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A mintaoltalom keletkezése és időtartama
10. § A mintaoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal akkor keletkezik, amikor a bejelentő a mintára
mintaoltalmat kap.
11. § (1) A mintaoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart.
(2) A mintaoltalom tartamára évenként jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A díj az első
évre a bejelentés napján, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes. A
mintaoltalom megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a
többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.
A mintaoltalom tartalma, terjedelme és korlátai
12. § A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának - a jogszabályok keretei között - kizárólagos joga van
arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve hasznosítására másnak engedélyt (licenciát) adjon. A kizárólagos hasznosítási
jog kiterjed a minta szerinti termék gazdasági tevékenység körében való előállítására, használatára,
forgalombahozatalára, forgalomba hozatalra ajánlására, ilyen célból való raktáron tartására és behozatalára.
13. § (1) A mintaoltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat csak a leírás és a rajzok
alapján szabad értelmezni.
(2) A mintaoltalom az olyan termékre terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul, vagy
amelyben egy vagy több igényponti jellemzőt egyenértékű jellemzővel helyettesítettek.
(2a) Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni; az igénypontoknak azonban
olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán iránymutatást adnának a mesterségben járatos személy
számára az oltalmazni kívánt minta meghatározásához.
(3) A mintaoltalomból eredő díjigényt nem érinti, ha a termékben egy vagy több igényponti jellemzőt a
mintaoltalom jogosultja, illetőleg a minta feltalálója által a hasznosító rendelkezésére bocsátott javított jellemzővel
helyettesítettek.
14-15. §
16. § (1) Ha a mintaoltalomban részesülő minta másik mintaoltalom megsértése nélkül nem hasznosítható, a
hasznosításhoz szükséges mértékben a gátló mintaoltalomra kényszerengedélyt kell adni.
(2) Ha a szabadalmazott találmány vagy a növényfajta-oltalom alatt álló fajta valamely mintaoltalom megsértése
nélkül nem hasznosítható, a hasznosításhoz szükséges mértékben a gátló mintaoltalomra kényszerengedélyt kell
adni. A mintaoltalomra adott kényszerengedélyre vonatkozóan egyebekben a szabadalmi törvénynek a
kényszerengedélyekre irányadó közös szabályait kell megfelelően alkalmazni.
17. § (1) A jogutódlásra, a mintából és a mintaoltalomból eredő jogok megterhelésére, valamint a hasznosítási
szerződésre a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A mintaoltalom korlátaira és kimerülésére a szabadalmi törvénynek a szabadalmi oltalom korlátaira és
kimerülésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) A közös mintaoltalmi igényre és a közös mintaoltalomra a szabadalmi törvénynek a közös szabadalomra és a
közös szabadalmi igényre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
II. fejezet
A minta és a mintaoltalom bitorlása
A minta bitorlása
1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2018.I.1-től
3
18. § Ha a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak a tárgyát jogosulatlanul mástól vették át, a sértett,
illetve jogutódja követelheti a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak egészben vagy részben történő
átruházását, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.
A mintaoltalom bitorlása
19. § (1) A mintaoltalom bitorlását követi el, aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja.
(2) A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket támaszthatja, amelyeket a
szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a bitorlóval szemben.
(3) A mintaoltalom bitorlása esetén a jogosult engedélyével hasznosító jogaira a szabadalmi törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Nemleges megállapítás
20. § (1) Aki attól tart, hogy ellene mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti
annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék nem ütközik valamely általa
megjelölt mintaoltalomba.
(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt mintaoltalom alapján ugyanarra
a termékre vonatkozóan a mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítsanak.
III. fejezet
A mintaoltalom megszűnése
A mintaoltalom megszűnésének esetei
21. § (1) A mintaoltalom megszűnik, ha
a) az oltalmi idő lejár, az azt követő napon,
b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg, az esedékességet követő napon,
c) a mintaoltalom jogosultja az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által
megjelölt korábbi időpontban,
d) a mintaoltalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.
(2)
A mintaoltalom újra érvénybe helyezése
22. § Ha a mintaoltalom a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala kérelemre az oltalmat újra érvénybe helyezi, ha a mulasztást menthető ok idézte elő.
Lemondás a mintaoltalomról
23. § (1) A mintaoltalmi lajstromban feltüntetett jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett
írásbeli nyilatkozattal a mintaoltalomról lemondhat. Ha a lemondás más személyeknek jogszabályon, hatósági
határozaton vagy a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a
mintaoltalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.
(2) Lemondani egyes igénypontokról is lehet.
(3) A mintaoltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.
1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2018.I.1-től
4
A mintaoltalom megsemmisítése és korlátozása
24. § (1) A mintaoltalmat - a keletkezésére visszaható hatállyal - meg kell semmisíteni, ha
a) a mintaoltalom tárgya nem felelt meg az 5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek,
b) a leírás nem felelt meg a 32. §-ban meghatározott feltételeknek,
c) a mintaoltalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás
esetén - a megosztott bejelentésben feltártak, vagy
d) a mintaoltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet.
(2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a mintaoltalmat megfelelően korlátozni kell.
(3) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a
mintaoltalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.
A díjak visszakövetelése
25. § Ha a mintaoltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a mintaoltalom jogosultja és a minta
feltalálója által jóhiszeműen felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a minta hasznosításának
előnyei nem fedeztek.
IV. fejezet
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárása mintaoltalmi ügyekben
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköre
26. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak:
a) a mintaoltalom megadásával,
b) a mintaoltalom megszűnésének megállapításával, illetve újra érvénybe helyezésével,
c) a mintaoltalom megsemmisítésével,
d) a nemleges megállapítással,
e) a mintaoltalmi leírás értelmezésével,
f) a mintaoltalom fenntartásával és nyilvántartásával,
g) a mintaoltalommal összefüggő hatósági tájékoztatással
kapcsolatos ügyek.
Az általános közigazgatási rendtartás szabályainak alkalmazása
27. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmi ügyekben - az e törvényben meghatározott
eltérésekkel és kiegészítésekkel - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási
pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a mintaoltalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a 37. §-ban
foglaltak szerint vizsgálja felül.
(4) A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak
megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a
következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
a) a mintaoltalom megadása;
b) a mintaoltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;
c) a mintaoltalom megsemmisítése;
d) a nemleges megállapítás.
(5) A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a (4) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben
hozott - az eljárást befejező - döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak
akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés
1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2018.I.1-től
5
módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.
28. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mintaoltalmi ügyekben folyó eljárásában megfelelően alkalmazni
kell a szabadalmi törvénynek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásra vonatkozó általános szabályait,
ideértve a szabadalmi lajstromra, valamint a hatósági tájékoztatásra vonatkozó szabályokat is, az alábbi eltérésekkel:
a) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kitűzött határidő legalább egy, de legfeljebb három hónapos lehet;
b) az a) pont szerinti határidő - annak lejárata előtt előterjesztett kérelemre történő - meghosszabbítása legalább
egy hónappal, de legfeljebb három hónappal történhet;
c) különösen indokolt esetben sem adható a b) pontban foglaltaknál hosszabb vagy többszöri határidő-
hosszabbítás;
d) szabadalmi bejelentésen mintaoltalmi bejelentést, szabadalmon mintaoltalmat, szabadalmi lajstromon
mintaoltalmi lajstromot kell érteni, a szabadalmi bejelentés közzétételére és a Szabadalmi Jogi Szerződés
alkalmazására vonatkozó rendelkezések pedig nem alkalmazhatók.
(2) A szabadalmi törvénynek a mintaoltalmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjaira és a mintaoltalom fenntartási
díjaira vonatkozó rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.
(3) Ha ugyanarra a tárgyra mintaoltalmat és szabadalmi oltalmat egyaránt szereztek, az egyik oltalom
megsemmisítésére irányuló eljárásban hozott jogerős döntés a párhuzamos oltalom érvényességével kapcsolatos
eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát - a döntés megállapításainak erejéig - köti.
(4) A mintaoltalmi bejelentés iratait a mintaoltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően
bárki megtekintheti és azokról jogszabályban megállapított díj ellenében másolatot kaphat. A 36/B. § szerinti
oltalmazhatósági véleményt a mintaoltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően, illetve - ha
azt követően készül el - az oltalmazhatósági véleményről szóló hatósági tájékoztatást követően bárki megtekintheti
és annak iratairól díj ellenében másolatot kaphat.
Mintaoltalmi bejelentés
29. § (1) A mintaoltalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett
bejelentéssel indul meg.
(2) A mintaoltalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, a minta leírását igénypontokkal, rajzot és - ha szükséges -
egyéb mellékletet kell tartalmaznia.
(3) A bejelentés részletes alaki szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet állapítja
meg.
(4) A mintaoltalmi bejelentésért a szabadalmi törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben
meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni; a bejelentési díjat a bejelentés napját követő két hónapon
belül kell megfizetni.
(5) Ha a bejelentés melléklete idegen nyelven készült, a magyar nyelvű mintaoltalmi leírást igényponttal, valamint
a rajzot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
(6) A bejelentő a mintaoltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig - a 23. § rendelkezéseinek
megfelelő alkalmazásával - visszavonhatja a mintaoltalmi bejelentést.
29/A. § (1) A mintaoltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához
beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:
a) utalást a mintaoltalom iránti igényre,
b) a bejelentő azonosítására alkalmas és a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat, valamint
c) leírást és az abban hivatkozott rajzot, függetlenül attól, hogy azok megfelelnek-e az egyéb követelményeknek.
(2) A bejelentési nap elismeréséhez a leírás és a rajz benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni.
Származtatás szabadalmi bejelentésből
30. § (1) Ha a bejelentő korábban szabadalmi bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú mintaoltalmi bejelentés
napjától számított két hónapon belül benyújtott nyilatkozatában igényt tarthat a szabadalmi bejelentés napjára és
elsőbbségére (származtatás).
(2) A mintaoltalmi bejelentést akkor illeti meg a származtatás alapján a szabadalmi bejelentés elsőbbsége és napja,
ha a származtatott mintaoltalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtják
a) a szabadalmi bejelentési eljárás során a szabadalmat adó határozat jogerőre emelkedéséig vagy a szabadalmi
bejelentést elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül, vagy
1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2018.I.1-től
6
b) a szabadalom újdonság vagy feltalálói tevékenység hiányában történő megsemmisítése esetén a határozat
jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül.
(3) A mintaoltalmi bejelentés származtatásának csak a szabadalmi bejelentés napjától számított tíz éven belül van
helye.
31. §
A leírás
32. § (1) A leírásnak lehetővé kell tennie, hogy a mesterségben járatos személy a minta tárgyát a leírás és a rajzban
foglaltak alapján megvalósíthassa.
(2) A leírás végén egy vagy több igénypontban meg kell határozni a leírás egyéb részeivel összhangban az
igényelt mintaoltalom terjedelmét.
A minta egysége
33. § Egy mintaoltalmi bejelentésben csak egy minta oltalmát lehet kérni.
A mintaoltalmi bejelentés vizsgálata
33/A. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez a 29/A. §-ban előírt feltételeknek,
b) megfizették-e a 29. § (4) bekezdésében meghatározott bejelentési díjat, valamint
c) benyújtották-e a 29. § (5) bekezdésében meghatározott magyar nyelvű mintaoltalmi leírást és rajzot.
33/B. § (1) Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a
hiányok két hónapon belül történő pótlására.
(2) A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás beérkezési napját kell
tekinteni. Ellenkező esetben a bejelentési nap nem ismerhető el és az eljárást meg kell szüntetni.
(3) A bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatok hiányában a hiánypótlásra nem kell felhívást
kiadni, a hiánypótlásra nyitva álló két hónapos határidőt pedig a bejelentés beérkezésétől kell számítani.
(4) Az elismert bejelentési napról a bejelentőt értesíteni kell.
(5) Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű mintaoltalmi leírást és rajzot nem nyújtották
be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a 29. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott
határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
34. § Ha a mintaoltalmi bejelentés megfelel a 33/A. § alapján vizsgált követelményeknek, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala megvizsgálja, hogy a mintaoltalmi bejelentés megfelel-e a 29. § (2) és (3) bekezdésében foglalt
követelményeknek.
35. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát a következő
szempontokból végzi:
a) a bejelentés tárgya minta-e az 1. § alapján;
b) a bejelentés tárgya iparilag alkalmazható-e;
c) a bejelentés tárgya nincs-e kizárva a mintaoltalomból az 5. § (2) bekezdése alapján;
d) a leírás megfelel-e a törvényes feltételeknek (32. §);
e) a minta egységes-e;
f) az elsőbbséget szabályszerűen igényelték-e a mintára és a bejelentőt megilleti-e az igényelt elsőbbség;
g) a bejelentést új tartalom bevitelével nem változtatták-e meg úgy, hogy a tárgya bővebb lett annál, mint amit a
bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak.
A mintaoltalmi ügyek intézése
36. § (1) Ha a mintaoltalmi bejelentés nem felel meg a 34-35. § alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt -
a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni.
(2) A mintaoltalmi bejelentést egészben vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat
ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.
1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2018.I.1-től
7
(3) A bejelentést csak a felhívásban határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani.
(4) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, a
mintaoltalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(5) Ha a minta és a mintaoltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés tárgyára mintaoltalmat ad.
(6) A szabadalmi törvénynek az európai szabadalmi bejelentés hatályára vonatkozó rendelkezéseit megfelelően
alkalmazni kell mintaoltalmi ügyekben is. Az európai szabadalmi bejelentés a szabadalmi törvény rendelkezéseinek
megfelelő alkalmazásával nemzeti mintaoltalmi bejelentéssé is átalakítható.
(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt vagy kiválasztott hivatalként való eljárására a szabadalmi
törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha a bejelentő a Szabadalmi Együttműködési Szerződés 43.
Cikkével összhangban megjelöli, hogy nemzetközi bejelentése Magyarországon mint megjelölt vagy kiválasztott
államban használatiminta-oltalom megadására irányul.
A szabadalmi törvény különös eljárási szabályainak alkalmazása
36/A. § A mintaoltalmi bejelentés elsőbbsége, minősítése, módosítása, megosztása, valamint a mintaoltalom
megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, megsemmisítése, továbbá a mintaoltalmi leírás
értelmezése és a nemleges megállapítás tekintetében az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szabadalmi
törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Oltalmazhatósági vélemény
36/B. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő vagy - a mintaoltalom megadását követően - a
mintaoltalom jogosultjának kérelmére oltalmazhatósági véleményt készít. Az oltalmazhatósági vélemény
újdonságkutatáson alapuló, indokolást is tartalmazó, az e törvényben meghatározott joghatásokon túlmenően
kötőerővel nem rendelkező megállapítás arról, hogy a minta kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói lépés és az ipari
alkalmazhatóság követelményeit.
(2) Az oltalmazhatósági vélemény elkészítése a mintaoltalmi bejelentés vizsgálatától elkülönülten folyik, és a
mintaoltalom megadható az oltalmazhatósági vélemény elkészültét megelőzően is.
(3) Az oltalmazhatósági véleményért a szabadalmi törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben
meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) Ha a megfizetés időpontjában a mintaoltalmi igény, illetve a mintaoltalom jogosultja kizárólag maga a
feltaláló, az oltalmazhatósági vélemény díjának a felét köteles megfizetni. A kedvezmény akkor illeti meg a
feltalálót, ha a bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy ha a
mintaoltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés
elsőbbségét. Az e bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha - több feltaláló esetén - a
feltalálók valamelyike a mintaoltalmi igényéről, illetve a mintaoltalomról feltalálótársa javára lemondott, továbbá, ha
a feltalálók bármelyike helyébe az örököse lép.
(5) Az oltalmazhatósági vélemény elkészítéséhez szükséges újdonságkutatásra a szabadalmi törvény 69. § (1)-(2)
bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalmazhatósági véleményt az erre irányuló kérelem benyújtásának
napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt az oltalmazhatósági véleményre
irányuló kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül küldi meg - a hivatkozott iratok másolatával együtt - a
bejelentőnek, illetve a mintaoltalom jogosultjának.
(7) Az oltalmazhatósági vélemény elkészültéről a mintaoltalom megadásának meghirdetésével együtt - vagy, ha az
oltalmazhatósági vélemény később készül el, külön alkalommal - hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalmazhatósági vélemény díját kérelemre visszafizeti, ha az
oltalmazhatósági vélemény megküldésére a kérelem benyújtásától számított hatodik hónap utolsó napját követően
kerül sor.
V. fejezet
Bírósági eljárás mintaoltalmi ügyekben és perekben
1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2018.I.1-től
8
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseinek felülvizsgálata
37. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának
a) a 27. § (4) bekezdésében felsorolt döntéseit;
b) az eljárást felfüggesztő és a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;
c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben az általános közigazgatási
rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;
d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését;
e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott
döntését.
(2) Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés
ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási kérelemben
nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben
felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.
(4) A döntés megváltoztatását kérheti:
a) aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ügyfélként vett részt;
b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak;
c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.
(5) A mintaoltalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész az 5. §
(2) bekezdése alapján kérheti. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán
önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.
(6) A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje - a (7)
és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való
közlésétől számított harminc nap.
(7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy
az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha
a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja, és
b) az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet olyan mulasztás következményeinek az
elhárítására terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.
(8)
(9) A megváltoztatási kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be, amely azt a mintaoltalmi
ügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.
Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelem
továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.
(10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e
kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a mintaoltalmi ügy irataival
együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(11) A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróság megnevezését,
b) a kérelmező azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és
c) a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több képviselő
esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt képviselő nevét.
(11a) A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
a) a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, szükség esetén - ha rendelkezésre áll - a lajstromszámot,
valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által érintett rendelkezését vagy részét,
b) a döntés bíróság általi megváltoztatására irányuló határozott kérelmet, valamint
c) a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket alátámasztó bizonyítékokkal és a
jogalap megjelölésével.
(11b) A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:
a) a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
b) a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték részleges megfizetése esetén a
költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés
esetén az ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,
c) a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, valamint
d) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.
1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2018.I.1-től
9
(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
(13) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mintaoltalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló
bírósági eljárásban egyebekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szabadalmi ügyekben hozott döntésének
felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Mintaoltalmi perek
38. § (1) Mintaoltalmi perek:
a) a mintaoltalmi kényszerengedély megadása, módosítása és visszavonása iránti perek,
b) az előhasználati jog fennállásával kapcsolatos perek,
c) a bitorlás miatt indított perek, ideértve a (2) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben a mintaoltalom
érvénytelenségével kapcsolatos kifogások elbírálását is.
(2) A mintaoltalmi perekre a szabadalmi perek szabályait kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) ha a mintaoltalom bitorlása miatt indított perben az alperes a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig igazolja,
hogy a mintaoltalom megsemmisítése iránt eljárást indított a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt, a peres
eljárást a bíróság a megsemmisítési eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, azzal, hogy ha a mintaoltalom
jogosultja az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig rá nézve kedvező oltalmazhatósági
véleményt nyújt be a bíróságon, a felfüggesztés nem kötelező;
b) a mintaoltalom bitorlása miatt indított perben az alperesnek a mintaoltalom érvénytelenségére hivatkozó
kifogása alapján a bíróság - ha a tárgyalás a) pont szerinti felfüggesztése nem kötelező vagy a felfüggesztés nem
indokolt - a mintaoltalom érvényességét is vizsgálja, és ha a mintaoltalom megsemmisítésének feltételei fennállnak,
a keresetet elutasítja.
(3) Az (1) bekezdésben nem említett, mintaoltalommal kapcsolatos minden más jogvitás ügyben a bíróság a
szabadalmi jogvitákra irányadó szabályok szerint jár el.
VI. fejezet
Záró rendelkezések
39. § A 2003. január 1-jét megelőző bejelentési nappal megadott használati mintaoltalom megsemmisítésének
feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.
40. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló
törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban:
Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
41. §
Hatálybalépés
42. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke
véleményének kikérésével, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszterrel
egyetértésben - a mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.