2012. évi C. törvény
Hatályos: 2016.01.01 - 2016.04.30
2012. évi C. törvény
a Büntető Törvénykönyvről1
Az Országgyűlés
az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének,
területi épségének, gazdaságának, valamint a nemzeti vagyonnak a védelme érdekében,
Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembe vételével,
az állam kizárólagos büntető hatalmának érvényesítése céljából
a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RÉSZ
I. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvényesség elve
1. § (1) Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet –
a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével – törvény
az elkövetés idején büntetni rendelt.
(2) Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni,
amelyről törvény az elkövetés – vagy a 2. § (2) bekezdés alkalmazása esetén az elbírálás – idején nem
rendelkezett.
II. FEJEZET
A MAGYAR BÜNTETŐ JOGHATÓSÁG
Időbeli hatály
2. § (1) A bűncselekményt – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – az elkövetése idején hatályban
lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.
(2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem
bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.
(3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert
szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető
törvény szerint nem volt büntetendő.
Területi és személyi hatály
3. § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a belföldön elkövetett bűncselekményre,
b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar
felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre,
c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint
bűncselekmény.
(2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az
aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő,
ab)2 állam elleni bűncselekmény, – kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a
kémkedést az Európai Unió intézményei ellen – tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének
törvénye szerint büntetendő-e,
ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény,
amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő,
b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem
rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan
cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli
el.
III. FEJEZET
A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG
A bűncselekmény
4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli
– gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény
büntetés kiszabását rendeli.
(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy
jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy
veszélyezteti.
5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény,
amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más
bűncselekmény vétség.
A bűnhalmazat és a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény
6. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és
azokat egy eljárásban bírálják el.
(2)3 Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan
bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ
el.
A szándékosság
7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e
következményekbe belenyugszik.
A gondatlanság
8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges
következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges
következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
Felelősség az eredményért mint minősítő körülményért
9. § Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb
jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább
gondatlanság terheli.
A kísérlet
10. § (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi
be.
(2) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.
(3) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon,
alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el.
(4) Nem büntethető kísérlet miatt,
a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy
b) aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kísérlet már önmagában is megvalósít más
bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.
Az előkészület
11. § (1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése
céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik,
vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.
(2) Nem büntethető előkészület miatt,
a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése,
b) aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy
arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény
elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad, vagy
c) aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti.
(3)4 Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más
bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.
Az elkövető
12. § Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek), valamint a
felbujtó és a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek).
13. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.
(2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért
gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben
levő személy felhasználásával valósítja meg.
(3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről
tudva, közösen valósítják meg.
14. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
(2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.
(3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
IV. FEJEZET
A BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ VAGY KORLÁTOZÓ OKOK
15. § Az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza:
a) a gyermekkor,
b) a kóros elmeállapot,
c) a kényszer és a fenyegetés,
d) a tévedés,
e) a jogos védelem,
f) a végszükség,
g) a jogszabály engedélye,
h) a törvényben meghatározott egyéb ok.
A gyermekkor
16. § Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem
töltötte be, kivéve az emberölés [160. § (1)–(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés
(161. §), a testi sértés [164. § (8) bekezdés], a rablás [365. § (1)–(4) bekezdés] és a kifosztás [366. § (2)–
(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az
elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
A kóros elmeállapot
17. § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában
követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e
felismerésnek megfelelően cselekedjen.
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a
bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően
cselekedjen.
18. § A 17. § nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult
állapotban követi el.
A kényszer és a fenyegetés
19. § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt
követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra.
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetőjét
korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.
A tévedés
20. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott.
(2) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a
társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van.
(3) Nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, és e törvény a gondatlan
elkövetést is büntetni rendeli.
A jogos védelem
21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni
jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a
jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben
elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.
22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a
közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
a) azt személy ellen
aa) éjjel,
ab) fegyveresen,
ac) felfegyverkezve vagy
ad) csoportosan
követik el,
b) az a lakásba
ba) éjjel,
bb) fegyveresen,
bc) felfegyverkezve vagy
bd) csoportosan
történő jogtalan behatolás, vagy
c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.
(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi
túl.
(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.
A végszükség
23. § (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és
másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy
a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.
(2) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert
ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.
(3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a
veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.
A jogszabály engedélye
24. § Nem büntetendő az a cselekmény, amelyet jogszabály megenged, vagy büntetlennek nyilvánít.
V. FEJEZET
A BÜNTETHETŐSÉGET MEGSZÜNTETŐ OKOK
25. § A büntethetőséget megszünteti
a) az elkövető halála,
b) az elévülés,
c) a kegyelem,
d) a tevékeny megbánás,
e) a törvényben meghatározott egyéb ok.
A büntethetőség elévülése
26. § (1) A büntethetőség – a (2)–(3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes
bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – elévül a
büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.
(2)5
(3)6 Nem évül el a büntethetősége
a) a XIII. és XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekményeknek,
b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek, és
c) a XIX. Fejezetben meghatározott, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő
bűncselekményeknek, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik
életévét nem töltötte be.
27. § Az elévülés kezdő napja
a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,
b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér,
c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg,
az a nap, amikor az elkövető még az e törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne
kötelességének,
d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az
állapot megszűnik.
28. § (1) Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi
vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen
a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés
határideje ismét elkezdődik.
(1a)7 Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban
büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság
megsértése, illetve – a 26. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel – a nemi élet szabadsága és a
nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét
még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét
be nem tölti vagy be nem töltötte volna.
(2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez
a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a
nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett.
(3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amely alatt közjogi tisztség betöltésén alapuló
mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben
biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel. Ez a rendelkezés nem alkalmazható
olyan magánindítványra büntetendő bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló
képviseli.
(4) A vádemelés elhalasztásának tartama, próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama és a jóvátételi
munka tartama az elévülés határidejébe nem számít be.
A tevékeny megbánás
29. § (1) Nem büntethető, aki az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az
emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi
tulajdonjog elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett
elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében – vagy azt megelőzően, de a
közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva – a sértett által elfogadott módon és
mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. E rendelkezés akkor is irányadó, ha a
bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi
szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni vagy a
szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény a meghatározó.
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekmények esetében az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett
elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében – vagy azt megelőzően, de a
közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva – a sértett által elfogadott módon és
mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. E rendelkezés akkor is irányadó, ha a
bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi
szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni vagy a
szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény a meghatározó.
(3) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető
a) többszörös vagy különös visszaeső,
b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) bűncselekménye halált okozott,
d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos
bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés
végrehajtásának befejezése előtt, illetve próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt
követte el, vagy
e) korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként
vele szemben az (1) vagy (2) bekezdést alkalmazták, feltéve, hogy az ügydöntő határozat jogerőre
emelkedésétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el.
VI. FEJEZET
A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁS EGYÉB AKADÁLYAI
30. § A büntetőjogi felelősségre vonást akadályozza
a) a magánindítvány,
b) a feljelentés hiánya.
A magánindítvány hiánya
31. § (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak magánindítványra
büntethető.
(2) A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult.
(3)8 Ha a sértett cselekvőképtelen, a magánindítványt törvényes képviselője terjesztheti elő. A
magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önállóan is előterjesztheti, és erre
törvényes képviselője is jogosult. Ha a sértett a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz
fordulás joga tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, a magánindítvány
előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Ezekben az esetekben a
magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv
szabályai az irányadók.
(4) Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a
magánindítvány előterjesztésére.
(5) Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos.
(6) A magánindítvány nem vonható vissza.
A feljelentés hiánya
32. § Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak az arra jogosult által
tett feljelentésre büntethető.
VII. FEJEZET
A BÜNTETÉSEK
33. § (1) Büntetések
a) a szabadságvesztés,
b) az elzárás,
c) a közérdekű munka,
d) a pénzbüntetés,
e) a foglalkozástól eltiltás,
f) a járművezetéstől eltiltás,
g) a kitiltás,
h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás,
i) a kiutasítás.
(2) Mellékbüntetés a közügyektől eltiltás.
(3) A büntetések – az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivételekkel – egymás mellett is kiszabhatóak.
(4) Ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb,
szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás,
járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e
büntetések közül több is kiszabható.
(5) Ha a bűncselekményt e törvény elzárással rendeli büntetni, e büntetés helyett vagy mellett
közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás,
sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is
kiszabható.
(6) Nem szabható ki
a) szabadságvesztés mellett elzárás vagy közérdekű munka,
b) kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés.
A szabadságvesztés
34. § A szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart.
35. § (1) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, annak végrehajtását fogházban, börtönben vagy
fegyházban rendeli végrehajtani.
(2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre tekintettel a törvényben meghatározottnál eggyel
enyhébb vagy eggyel szigorúbb végrehajtási fokozat határozható meg. E rendelkezés a 44. § (1)–(2)
bekezdése és a 90. § (2) bekezdése alapján kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés esetén nem
alkalmazható.
A határozott ideig tartó szabadságvesztés
36. § A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartama
húsz év; bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve halmazati
vagy összbüntetés esetén huszonöt év.
37. § (1) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fogház, ha azt vétség miatt szabták ki,
kivéve, ha az elítélt visszaeső.
(2) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön, ha azt
a) bűntett miatt szabták ki, vagy
b) vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső.
(3) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház, ha
a) a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést
aa) a XIII., a XIV. vagy a XXIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény,
ab) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmény,
ac) terrorcselekmény [314. § (1)–(2) bekezdés, 315–316. §], terrorizmus finanszírozása [318. § (1)–(2)
bekezdés], jármű hatalomba kerítése [320. § (1)–(3) bekezdés], bűnszervezetben részvétel [321. § (1)
bekezdés], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel
visszaélés [325. § (1)–(3) bekezdés], nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [326. § (1)–
(6) bekezdés], haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [329. § (1)–(4) bekezdés], kettős
felhasználású termékkel visszaélés [330. § (1)–(3) bekezdés],
ad) emberölés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, emberrablás, emberkereskedelem,
szexuális erőszak, közveszély okozása, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése vagy rablás
súlyosabban minősülő esetei [160. § (2) bekezdés, 176. § (2)–(3) bekezdés, 177. § (1)–(2) bekezdés, 178.
§ (2) bekezdés, 179. § (2) bekezdés, 190. § (2)–(4) bekezdés, 192. § (2)–(6) bekezdés, 197. § (2)–(4)
bekezdés, 322. § (2)–(3) bekezdés, 327. § (3) bekezdés, 365. § (3)–(4) bekezdés]
miatt szabták ki, vagy
b)9 a szabadságvesztés kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és
ba) az elítélt többszörös visszaeső, vagy
bb) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
Feltételes szabadságra bocsátás a határozott ideig tartó szabadságvesztésből
38. § (1) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében megállapítja a
feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy – a (4) bekezdésben meghatározott
esetekben – azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt.
(2) Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontja
a) a büntetés kétharmad,
b) visszaeső esetén háromnegyed
részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap.
(3) Öt évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén – különös méltánylást érdemlő esetben
– a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetés fele részének letöltése után
feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös
visszaeső.
(4) Nem bocsátható feltételes szabadságra
a) a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyház fokozatban kell végrehajtani,
b) az erőszakos többszörös visszaeső,
c) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
d) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott
ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a
végrehajthatóság megszűnése előtt követett el.
39. § (1) Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama azonos a
szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év. A 38. § (3) bekezdés alkalmazása esetén a
bíróság ítéletében rendelkezhet úgy, hogy a feltételes szabadság tartama legalább egy, legfeljebb három
évvel meghosszabbodik.
(2) Ha a szabadságvesztés hátralevő része egy évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a
büntetést – a feltételes szabadság letelte után – a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek
tekinteni.
40. § (1) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet
a) az ítélet jogerőre emelkedését követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság
tartama alatt, vagy
b) a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik.
(2) A bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti, ha az elítéltet az (1) bekezdésben
meghatározottakon kívül egyéb büntetésre ítélik.
(3) A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött idő a
szabadságvesztésbe nem számít be.
(4) Ha a feltételes szabadság tartama alatt az elítélten olyan bűncselekmény miatt kiszabott
szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyet a korábbi ítélet jogerőre emelkedése előtt követett el, a
szabadságvesztés végrehajtása a feltételes szabadságot félbeszakítja, és a bíróság a feltételes szabadság
folytatásának legkorábbi időpontját
a) az utóbb kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság időpontjáig, vagy
b) – ha az utóbb kiszabott szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt –
a szabadságvesztés végrehajtásának időtartamáig elhalasztja.
Az életfogytig tartó szabadságvesztés
41. § (1)10 Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény
elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 90. § (2) bekezdése alapján kiszabható
életfogytig tartó szabadságvesztésre is vonatkozik.
(2) Az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház.
Feltételes szabadságra bocsátás az életfogytig tartó szabadságvesztésből
42. § Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében meghatározza a
feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás
lehetőségét kizárja.
43. § (1) Ha a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra
bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább huszonöt, legfeljebb negyven
évben állapítja meg. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját években kell meghatározni.
(2) Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama legalább tizenöt év.
44. § (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás
lehetőségét csak az alábbi bűncselekmények miatt zárhatja ki:
a) népirtás [142. § (1) bekezdés],
b) emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés],
c) apartheid [144. § (1) és (3) bekezdés],
d) hadikövet elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [148. § (2) bekezdés],
e) védett személyek elleni erőszak [149. § (1)–(2) bekezdés],
f) nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása [155. § (1) bekezdés],
g) egyéb háborús bűntett (158. §),
h) emberölés súlyosabban minősülő esete [160. § (2) bekezdés],
i) emberrablás súlyosabban minősülő esete [190. § (3)–(4) bekezdés],
j) emberkereskedelem súlyosabban minősülő esete [192. § (6) bekezdés],
k) alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés],
l) rombolás súlyosabban minősülő esete [257. § (2) bekezdés],
m) fogolyzendülés súlyosabban minősülő esete [284. § (4) bekezdés],
n) terrorcselekmény [314. § (1) bekezdés],
o) jármű hatalomba kerítése súlyosabban minősülő esete [320. § (2) bekezdés],
p) közveszély okozása súlyosabban minősülő esete [322. § (3) bekezdés],
q) zendülés súlyosabban minősülő esete [442. § (4) bekezdés],
r) elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [445. § (5) bekezdés],
ha azt személy elleni vagy dolog elleni erőszakkal követik el.
(2) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét ki kell zárni, ha az elkövető
a) erőszakos többszörös visszaeső, vagy
b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
45. § (1) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény
miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott
tartamú végrehajtandó szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja.
(2) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt
az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott
tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a
feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú végrehajtandó
szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja.
(3) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény
miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú szabadságvesztésre
ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott ideig tartó
szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja.
(4) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény
miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott
tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes
szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de
legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja.
(5) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésből történt feltételes szabadságra bocsátás alatt
elkövetett bűncselekmény miatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes
szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott
tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra
elhalasztja.
(6) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi
időpontjának elhalasztására az (1), (2), (4) és (5) bekezdés szerinti határozott tartamú szabadságvesztés
miatt kerül sor, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú
szabadságvesztésbe beszámított előzetes fogva tartás, valamint házi őrizet idejének figyelembevételével
kell megállapítani.
(7)11 Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó
szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az
ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre.
(8)12
Az elzárás
46. § (1) Az elzárás tartamát napokban kell meghatározni, annak legrövidebb tartama öt, leghosszabb
tartama kilencven nap.
(2) Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.
A közérdekű munka
47. § (1) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke
negyvennyolc, legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra.
(2)13 A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente legalább egy napon –
a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében –, díjazás nélkül végzi.
(3) A bíróság ítéletében a közérdekű munka jellegéről rendelkezik.
(4) A közérdekű munkára ítélt köteles a számára meghatározott munkát elvégezni. Az elkövető olyan
munka végzésére kötelezhető, amelyet – figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére –
előreláthatóan képes elvégezni.
48. § (1) Ha az elítélt a számára meghatározott munkát önhibájából nem végzi el, a közérdekű munkát
vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
(2) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést büntetés-végrehajtási intézetben, fogház
fokozatban kell végrehajtani.
(3) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is lehet.
49. § Ha az elítéltet a közérdekű munkára ítélés után elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélik, és a közérdekű munka büntetést még nem hajtották végre, a közérdekű
munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni úgy, hogy négy óra közérdekű
munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának
egynapi szabadságvesztés felel meg.
A pénzbüntetés
50. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy – figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára – meg
kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és – az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi
viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő összeget.
(2) Akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó
szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni.
(3) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi
tétel összegét legalább ezer, legfeljebb ötszázezer forintban kell meghatározni.
(4) A bíróság ítéletében – az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel – rendelkezhet úgy,
hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg.
51. § (1) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi
részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét
szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
(2) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy a felfüggesztett
szabadságvesztés végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási
fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. Egyéb esetekben a pénzbüntetés helyébe lépő
szabadságvesztést fogház fokozatban kell végrehajtani.
(3) A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is lehet.
A foglalkozástól eltiltás
52. § (1) A foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt
a) szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy
b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetésekor a
tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik annak a foglalkozásnak a
gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a bűncselekményt
elkövette.
(3)14 A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetője, ha a bűncselekményt
tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, valamint a kiskorú veszélyeztetése
bűncselekmény elkövetője eltiltható bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől,
amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását,
gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.
53. § (1) A foglalkozástól eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.
(2) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. Végleges
hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan vagy arra méltatlan.
(3) A foglalkozástól eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a foglalkozástól
eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az
elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a
feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a foglalkozástól eltiltás
tartamába be kell számítani.
(4) A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év
eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmassá, vagy – ha az eltiltást méltatlanság miatt
alkalmazták – érdemessé vált. Ez utóbbi esetben sem mentesíthető az, aki a bűncselekményt
bűnszervezetben követte el.
54. § Ezen alcím alkalmazásában foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető
a) gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője,
b) gazdasági társaság vagy szövetkezet felügyelőbizottságának tagja,
c) egyéni cég tagja,
d) egyéni vállalkozó vagy
e) a civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselője.
A járművezetéstől eltiltás
55. § (1) A járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki
a) az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy
b) bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.
(2) A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult
állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás
kötelező alkalmazása mellőzhető.
(3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre
is vonatkozhat.
56. § (1) A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.
(2)15 A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető
vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően – a bűncselekménnyel
összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta.
(3) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év. A
járművezetéstől eltiltást hónapokban vagy években, illetve években és hónapokban kell meghatározni.
(4) A járművezetéstől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a járművezetéstől
eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az
elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a
feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a járművezetéstől eltiltás
tartamába be kell számítani.
(5) Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A végleges hatályú eltiltás alól a
bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a
járművezetésre alkalmassá vált.
A kitiltás
57. § (1) E törvényben meghatározott esetekben azt, akinek ott tartózkodása a közérdeket veszélyezteti,
egy vagy több településről, vagy egy település, illetve az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani.
(2) A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.
(3) A kitiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a kitiltást szabadságvesztés mellett
szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti,
illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem
szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a kitiltás tartamába be kell számítani.
A sportrendezvények látogatásától való eltiltás
58. § (1) A bíróság az elkövetőt a sportrendezvényen való részvétel, az odamenetel vagy az onnan
történő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt eltilthatja
a) bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvény látogatásától,
vagy
b) bármelyik sportlétesítménybe való belépéstől, amikor az valamely sportszövetség
versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgál.
(2) Az eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.
(3) Az eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a sportrendezvények látogatásától
való eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely
alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól.
Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a
sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartamába be kell számítani.
A kiutasítás
59. § (1) Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos,
Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a
kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.
(2) Nem utasítható ki az, aki menedékjogot élvez.
(3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint Magyarország területén letelepedettként vagy
bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkező személlyel szemben kiutasításnak csak olyan
bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely ötévi vagy azt meghaladó tartamú
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Azzal szemben,
a) aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, vagy
b)16 aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodik, és a családi élet tiszteletben tartásához való joga
sérülne,
csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak,
feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.
60. § (1) A kiutasítás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.
(2) A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.
(2a)17 A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a
határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén kiszabott végrehajtandó
szabadságvesztés mellett, valamint a 85. § (1a) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasítás nem
mellőzhető. Amennyiben a kiutasítás határozott ideig tart, annak tartama a kiszabott szabadságvesztés
tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is
meg lehet állapítani.
(3) Végleges hatállyal az utasítható ki, akit tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre
ítélnek, és – figyelemmel a bűncselekmény kiemelkedő súlyára, az elkövetés jellegére, és az elkövető
kapcsolataira – az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A szabad mozgás
és tartózkodás jogával rendelkező személy végleges hatállyal nem utasítható ki.
(4) A kiutasítás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás tartamába nem számít
bele az az idő, amely alatt az elítélt szabadságvesztés büntetést tölt.
(5) A végleges hatályú kiutasítás alól a bíróság a kiutasítottat kérelmére mentesítheti, ha a kiutasítás óta
tíz év eltelt, és a kiutasított arra érdemes.
A közügyektől eltiltás
61. § (1) A közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen.
(2) A közügyektől eltiltott
a) nem rendelkezik választójoggal, nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben,
b) nem lehet hivatalos személy,
c) nem lehet népképviseleti szerv testületének, bizottságának tagja, azok munkájában nem vehet részt,
d) nem delegálható törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet közgyűlésébe,
testületébe,
e) nem érhet el katonai rendfokozatot,
f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt,
g) hatósági eljárásban nem lehet védő vagy jogi képviselő,
h) nem viselhet tisztséget köztestületben, közalapítványban, és
i) nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt vezető tisztségviselője.
(3)18 A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását,
tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelynek elnyerését a (2) bekezdés
kizárja, valamint címzetes rendfokozatát.
62. § (1) A közügyektől eltiltás határozott ideig tart, annak legrövidebb tartama egy év, leghosszabb
tartama tíz év.
(2) A közügyektől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A közügyektől eltiltás
tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, vagy amely alatt
kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a
feltételes szabadságon töltött időt a közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani.
VIII. FEJEZET
AZ INTÉZKEDÉSEK
63. § (1) Intézkedések
a) a megrovás,
b) a próbára bocsátás,
c) a jóvátételi munka,
d) a pártfogó felügyelet,
e) az elkobzás,
f) a vagyonelkobzás,
g) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
h) a kényszergyógykezelés,
i) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti
intézkedések.
(2) A megrovás, a próbára bocsátás és a jóvátételi munka önállóan, büntetés helyett alkalmazható.
(3) A pártfogó felügyelet büntetés vagy intézkedés mellett alkalmazható. Kiutasítás mellett nem
rendelhető el pártfogó felügyelet.
(4) Az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele önállóan,
és büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható.
A megrovás
64. § (1) Megrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy
olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az e törvény szerint alkalmazható legkisebb
büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása – ide nem értve az elkobzást, a vagyonelkobzást és
az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét – szükségtelen.
(2) A megrovással a bíróság vagy az ügyész helytelenítését fejezi ki a jogellenes cselekmény miatt, és
felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől.
A próbára bocsátás
65. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő
bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés
célja intézkedés alkalmazásával is elérhető.
(2) Nem bocsátható próbára
a) a visszaeső,
b) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás
befejezése előtt követte el, vagy
d) aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
(3) A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet, a tartamot években, vagy években és
hónapokban kell meghatározni.
(4) A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet
magatartási szabályait megszegi, a próbaidő egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
66. § (1) A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha
a) a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt
elítélik,
b) a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik, vagy
c) a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége
megszűnik.
A jóvátételi munka
67. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő
bűntett miatt a büntetés kiszabását egy évre elhalaszthatja, és jóvátételi munka végzését írja elő, ha
alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. A jóvátételi munkavégzés előírása mellett
pártfogó felügyelet is elrendelhető.
(2) Jóvátételi munka végzése nem írható elő azzal szemben, aki
a) visszaeső,
b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése
előtt követte el, vagy
d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
(3)19 Az elkövető – választása szerint – állami vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú
jogállású civil szervezetnél, egyházi jogi személynél vagy azok részére végezheti a jóvátételi munkát.
(4) A jóvátételi munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke huszonnégy,
legnagyobb mértéke százötven óra.
68. § (1) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül megfelelően igazolja,
büntethetősége megszűnik.
(2)20 Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait
súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését
egészségügyi okból nem tudja igazolni, a jóvátételi munka elvégzése igazolásának határideje egy
alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
A pártfogó felügyelet
69. § (1) Pártfogó felügyelet rendelhető el
a) a vádemelés elhalasztásának tartamára,
b) a feltételes szabadság tartamára,
c) a próbára bocsátás próbaidejére,
d) a jóvátételi munka előírása mellett,
e) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére,
ha annak eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges.
(2) Pártfogó felügyelet alatt áll,
a) akit életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátottak,
b) az a visszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak, vagy akivel szemben a szabadságvesztés
végrehajtását felfüggesztették.
70. § (1) A pártfogó felügyelet tartama azonos
a) a feltételes szabadság tartamával,
b) a próbára bocsátás próbaidejével,
c) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejével,
d) a vádemelés elhalasztásának tartamával,
de legfeljebb öt év, életfogytig tartó szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság esetén
legfeljebb tizenöt év.
(2) A jóvátételi munka előírása mellett elrendelt pártfogó felügyelet addig tart, amíg a jóvátételi munka
végzésére kötelezett a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, de legfeljebb egy évig.
(3) A 69. § (1) bekezdés esetében a pártfogó felügyelet fele részének, de legalább egy év eltelte után a
pártfogó felügyelő javasolhatja a pártfogó felügyelet megszüntetését, ha annak szükségessége már nem
áll fenn.
71. § (1) A pártfogolt általános magatartási szabályként köteles
a) a jogszabályban és a határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani,
b) a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani, és
c) a pártfogó felügyelő részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni.
(2) A bíróság, illetve vádemelés elhalasztása esetén az ügyész a határozatában a pártfogó felügyelet
céljának elősegítése érdekében külön magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő.
A bíróság, illetve az ügyész elrendelheti, hogy a pártfogolt
a) a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot,
b) a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől, vagy attól a nevelési-oktatási
intézménytől, ahová a sértett jár, továbbá a sértett által rendszeresen látogatott helytől tartsa távol
magát,
c) meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, meghatározott közterületeket
ne látogasson,
d) nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt,
e) meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzen,
f) vegye fel a kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervvel, vagy a helyi önkormányzatnál
közfoglalkoztatásra jelentkezzen,
g) meghatározott tanulmányokat folytasson,
h) – beleegyezése esetén – meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát,
i) vegyen részt a pártfogó felügyelő által szervezett csoportos foglalkozáson vagy a pártfogó felügyelői
szolgálat közösségi foglalkoztatójának programja szerinti más foglalkozáson.
(3) A bíróság, illetve az ügyész a (2) bekezdésben felsorolt magatartási szabályokon kívül más
magatartási szabályokat is előírhat, különös tekintettel a bűncselekmény jellegére, az okozott kárra és az
elkövető társadalmi beilleszkedése esélyeinek növelésére.
Az elkobzás
72. § (1) El kell kobozni azt a dolgot,
a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,
b) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
c) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog
elszállítása céljából használtak,
d) amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik.
(2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul.
(3) Az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében – feltéve, hogy a tulajdonos az elkövetésről előzetesen nem
tudott – az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha az elkobzás
mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség kizárja.
(4)21 Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha
a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget
megszüntető ok miatt nem büntethető,
b)22 az elkövetőt megrovásban részesítették,
c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges
védelem időtartama alatt nem hajtható végre.
(5) Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás kiterjed.
(6) Az elkobzott dolog tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.
(7) Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legalább
öt év elteltével.
73. § A 72. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben az elkobzás kivételesen
mellőzhető, ha az az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló,
méltánytalan hátrányt jelentene, kivéve,
a) ha azt nemzetközi jogi kötelezettség kizárja,
b) ha az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c)23 kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer
előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó
szerrel visszaélés, egészségügyi termék hamisítása, méreggel visszaélés, ártalmas közfogyasztási cikkel
visszaélés, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése,
ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény
üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel
visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai termékkel vagy
szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával
kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén.
A vagyonelkobzás
74. § (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra
a) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése
során vagy azzal összefüggésben szerzett,
b) a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett,
c)24 a vagyonra, amelyet a kábítószer-kereskedelem vagy az embercsempészés elkövetője a
bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett,
d) a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy
azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett,
e) a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő
feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,
f) a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt.
(2) A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény
elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha
gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást a gazdálkodó szervezettel
szemben kell elrendelni.
(3) Ha az elkövető vagy a (2) bekezdés szerint gazdagodott személy meghalt, vagy a gazdálkodó
szervezet átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal szemben kell elrendelni arra az (1) bekezdés szerinti
vagyonra, amelyre a jogutódlás történt.
(4) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni
a) az (1) bekezdés b) pontja esetében a bűnszervezetben való részvétel,
b)25 az (1) bekezdés c) pontja esetében a kábítószer forgalomba hozatalának, illetve az azzal való
kereskedés, továbbá az embercsempészés üzletszerű vagy bűnszövetségben történő elkövetésének
ideje alatt szerzett valamennyi vagyont.
(5) Nem rendelhető el vagyonelkobzás
a) arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál,
b) arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek,
c) az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében, ha a vagyon törvényes eredete bizonyított.
75. § (1) A vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni,
a) ha a vagyon már nem lelhető fel,
b) ha a 74. § (1) bekezdése alapján vagyonelkobzás alá eső vagyon az egyéb vagyontól nem különíthető
el, vagy az elkülönítése aránytalan nehézséget okozna,
c) a 74. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben.
(2)26 A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha
a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget
megszüntető ok miatt nem büntethető,
b)27 az elkövetőt megrovásban részesítették,
c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges
védelem időtartama alatt nem hajtható végre.
(3) Az elkobzott vagyon törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.
76. § Ezen alcím alkalmazásában vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékű jogot, követelést, továbbá
bármely, pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is érteni kell.
Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
77. § (1) Véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett
adatot,
a) amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele bűncselekményt valósít meg,
b) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy
c) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre.
(2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét akkor is el kell rendelni, ha az elkövető
gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt
nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették.
A kényszergyógykezelés
78. § (1) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének
kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és
tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi
szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.
(2) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.
IX. FEJEZET
A BÜNTETÉS KISZABÁSA
A büntetés célja
79. § A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár
más bűncselekményt kövessen el.
A büntetés kiszabásának elvei
80. § (1) A büntetést az e törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy
kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető
társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez.
(2) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A
középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele.
(3) Ha e törvény a büntetés kiszabása esetén a Különös Részben meghatározott büntetési tételek
emelését írja elő, a (2) bekezdésben meghatározott számítást a felemelt büntetési tételekre tekintettel
kell elvégezni.
(4) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás felfüggesztése, illetve a
feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.
A halmazati büntetés
81. § (1) Bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni.
(2) A halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított büntetési nemek,
illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni.
(3) Ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó
szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével
emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső
határának együttes tartamát.
(4)28 Ha ennek feltételei az adott bűncselekmény vonatkozásában fennállnak, a bűnhalmazatban lévő
bűncselekmény büntetési tételét a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre,
továbbá a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések alapján, a (2) és (3) bekezdés
alkalmazását megelőzően kell megállapítani.
(5) A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a törvényben meghatározott
legmagasabb mértéket, illetve tartamot.
A büntetés enyhítése
82. § (1) A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés
kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne.
(2) Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa
a) tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi,
b) ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi,
c) kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi,
d) egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú
szabadságvesztést lehet kiszabni.
(3) A (2) bekezdés d) pontja esetében szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka vagy
pénzbüntetés, illetve e büntetések egymás mellett is kiszabhatóak.
(4) Kísérlet vagy bűnsegély esetében, ha a (2) bekezdés alapján kiszabható büntetés is túl szigorú lenne,
a büntetést a (2) bekezdés soron következő pontja alapján lehet kiszabni.
(5) Ha e törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható.
A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén
83. § (1) Tárgyalásról lemondás esetén – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – a büntetés
kiszabásakor a 82. § (2) bekezdésében meghatározott enyhébb büntetési tételek alsó határát kell alapul
venni.
(2) Együttműködő terhelt tárgyalásról lemondása esetén a szabadságvesztés mértéke
a) nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a három évet,
b) öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a két évet,
c) három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a hat hónapot
nem haladhatja meg.
(3) Ha a tárgyalásról lemondásnak nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő
bűncselekmény miatt van helye, a bűnszervezetben elkövetett bűncselekményre előírt szigorúbb
rendelkezések nem alkalmazhatóak, a büntetést a bűncselekményre az e törvény által előírt büntetési
tételkeretek között kell kiszabni.
84. § (1) Tárgyalásról lemondás esetén a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre a halmazati
büntetésre vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal, hogy a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények
büntetési tételeinek felső határát a 83. § (1)–(2) bekezdése alapján kiszabható büntetések közül a
legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni.
(2) Ha e törvény a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó
szabadságvesztést rendel, a 83. § (1)–(2) bekezdése alapján kiszabható legsúlyosabb büntetési tétel felső
határa a legmagasabb büntetési tétel középmértékével emelkedik, de nem érheti el az egyes
bűncselekményekre a 83. § (1)–(2) bekezdés alapján kiszabható büntetések együttes tartamát.
A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése
85. § (1) A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha –
különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja
annak végrehajtása nélkül is elérhető.
(1a)29 A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a
határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén az öt évet meg nem haladó
szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető.
(2) A próbaidő tartama – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – egy évtől öt évig terjedhet, de a
kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A próbaidőt években, vagy években és hónapokban
kell meghatározni.
(2a)30 A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a
határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén a próbaidő tartama két évtől
tíz évig terjedhet, de nem lehet rövidebb az ezen bűncselekmények miatt kiszabott kiutasítás
tartamánál.
86. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki
a) többszörös visszaeső,
b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy
c) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy
felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
(2) Ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a felfüggesztett
szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni, akkor a próbaidő a szabadságvesztés tartamával
meghosszabbodik.
(3) A (2) bekezdés szerinti rendelkezést a közérdekű munka és pénzbüntetés helyébe lépő
szabadságvesztés esetén is alkalmazni kell.
(4) A (2) és (3) bekezdés esetén a próbaidő tartama az öt évet meghaladhatja.
(5) Ha az elkövetőt többször ítélik próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, és a
szabadságvesztések próbaideje még nem telt el, valamennyi próbaidő párhuzamosan telik.
(6) A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg az elkövető pártfogó felügyelet alá
helyezhető. Ha az elkövető visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll.
87. § A felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha
a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a 86. § (1) bekezdésében foglalt
kizáró ok ellenére függesztették fel,
b) az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélik, vagy
c) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi,
d)31 a 60. § (2a) bekezdése alapján kiutasított elkövető a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje
alatt Magyarország területére visszatér.
88. § A büntetés végrehajtásának kegyelemből történt felfüggesztése esetén a végrehajtás elrendelésére
a felfüggesztett büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezést megfelelően alkalmazni kell.
A különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések
89. § (1)32 A különös és a többszörös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének
felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a huszonöt évet.
Tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a felével emelni.
(2) A különös és a többszörös visszaesővel szemben a büntetés a 82. § (1) bekezdése alapján csak
különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott súlyosabb jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha e törvény
Különös Része a különös visszaesőként történő elkövetést a bűncselekmény súlyosabban minősülő
eseteként rendeli büntetni.
90. § (1) Erőszakos többszörös visszaesővel szemben a 33. § (4) bekezdése nem alkalmazható.
(2)33 Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést
megalapozó bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére
emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint
a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben
életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (2) bekezdése
szerinti büntetési tételt kell a kétszeresére emelni.
(3) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés
a) a 82. § (1) bekezdése alapján nem enyhíthető,
b) – ha e törvény Általános Része lehetővé teszi – korlátlanul enyhíthető.
A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések
91. § (1)34 Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a
bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem
haladhatja meg. Tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell alapul
venni.
(2) Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, kitiltásnak is helye van.
(3) A bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésének megállapítása esetén az e törvényben a
bűncselekmény bűnszövetségben történő elkövetésének esetére megállapított jogkövetkezmények nem
alkalmazhatók.
Az előzetes fogvatartás, a házi őrizet és a szabálysértési büntetések beszámítása35
92. § (1) Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet teljes idejét be kell számítani a kiszabott
szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába és pénzbüntetésbe.
(2) A beszámításnál egynapi előzetes fogvatartás egynapi szabadságvesztésnek, egynapi elzárásnak,
egynapi tétel pénzbüntetésnek, illetve négy óra közérdekű munkának felel meg.
(3) Házi őrizet beszámítása esetén
a) egynapi szabadságvesztésnek fegyház fokozat esetén öt nap, börtön fokozat esetén négy nap, fogház
fokozat esetén három nap,
b) egynapi elzárásnak két nap,
c) négy óra közérdekű munkának egy nap,
d) egynapi tétel pénzbüntetésnek egy nap
házi őrizetben töltött idő felel meg.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti beszámítás után fennmaradó előzetes fogvatartás vagy házi őrizet
tartamát egynapi szabadságvesztésként kell beszámítani.
92/A. §36 (1) A szabálysértési eljárásban kiszabott és végrehajtott elzárás és közérdekű munka teljes
időtartamát, valamint a pénzbüntetést be kell számítani – a szabálysértésekről, a szabálysértési
eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 127. § (1)
bekezdés e) pontja szerint lefolytatott perújítási eljárást követően, a perújítással érintett cselekmény
miatt – a büntetőeljárásban kiszabott szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába és
pénzbüntetésbe.
(2) A beszámításnál egy napi szabálysértési elzárás egy napi szabadságvesztésnek, illetve elzárásnak, egy
napi közérdekű munkának, valamint ötezer forint pénzbüntetésnek felel meg.
(3) A szabálysértési pénzbírság ötezer forintonként egy napi szabadságvesztésnek, illetve elzárásnak, hat
óra közérdekű munkának, illetve a pénzbüntetés azonos értékének felel meg.
(4) A szabálysértési eljárásban kiszabott közérdekű munka hat óránként egy napi szabadságvesztésnek,
illetve elzárásnak, ötezer forint pénzbüntetésnek, valamint a közérdekű munka azonos mértékének felel
meg.
Összbüntetés
93. § (1) Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, a jogerősen kiszabott
büntetéseket – törvényben meghatározottak szerint – összbüntetésbe kell foglalni, ha az elkövető
valamennyi bűncselekményt a legkorábbi elsőfokú ítélet kihirdetését megelőzően követte el.
(2) Összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók, amelyeket az
összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre.
(3) Ha felfüggesztett szabadságvesztést kell utóbb végrehajtani, azt az összbüntetésbe foglalás
szempontjából a továbbiakban végrehajtandó szabadságvesztésnek kell tekinteni.
(4) Nem foglalható összbüntetésbe
a) a korábban már összbüntetésbe foglalt büntetés,
b) a pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés.
94. § Az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az
összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a legsúlyosabb büntetésnek és a rövidebb büntetés vagy
büntetések egyharmad részének összegeként számított tartamot, de az nem haladhatja meg a
büntetések együttes tartamát.
95. § (1) Különböző fokozatban végrehajtandó szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén
végrehajtási fokozatként a legszigorúbbat kell meghatározni. Ha az összbüntetés mértéke három év vagy
azt meghaladó tartamú, illetve többszörös visszaesőnél két év vagy ezt meghaladó tartamú, az
összbüntetés végrehajtási fokozatát ennek figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Ha az (1) bekezdés alkalmazásával megállapítandó végrehajtási fokozat az elítélt számára
méltánytalan hátrányt jelentene, eggyel enyhébb fokozat állapítható meg.
(3)37 Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontját a
legszigorúbb rendelkezés alapján kell meghatározni. Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt az
összbüntetésből, ha bármelyik szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége
kizárt.
96. § (1) Ha a foglalkozástól eltiltást, a járművezetéstől eltiltást, a kitiltást, a sportrendezvények
látogatásától való eltiltást vagy a kiutasítást szabadságvesztés mellett szabták ki, és a szabadságvesztés
büntetéseket összbüntetésbe foglalták, akkor több, azonos tartalmú foglalkozástól eltiltás,
járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás közül azt
kell végrehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb.
(2) A közügyektől eltiltás mellékbüntetés nem foglalható összbüntetésbe. Több közügyektől eltiltás
mellékbüntetés közül azt kell végrehajtani, amelyik a leghosszabb tartamú.
X. FEJEZET
AZ ELÍTÉLÉSHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK ÉS A MENTESÍTÉS
Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények
97. § (1) A büntetőjogi felelősség megállapításához, büntetés kiszabásához vagy intézkedés
alkalmazásához fűződő hátrányos jogkövetkezményt törvény állapíthat meg.
(2)38 A büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre
vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott
időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az
elítélttel szemben. A visszaesés és az ahhoz fűződő, e törvényben meghatározott hátrányos
jogkövetkezmények a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 178/A. § (2) bekezdése szerint, az
újabb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi időpontban a bűnügyi nyilvántartásból beszerzett
adatok alapján akkor is megállapítandók, ha utóbb ezek az adatok törlésre kerültek.
A mentesítés hatálya
98. § (1) A mentesítés folytán – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az elítélt mentesül a büntetett
előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
(2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és – törvény eltérő rendelkezése hiányában
– nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült.
(3) Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a büntetőjogi
jogkövetkezményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz.
A mentesítés módja
99. § Az elítélt mentesítésben részesülhet
a) e törvény erejénél fogva,
b) bírósági határozat alapján vagy
c) kegyelem útján.
A törvényi mentesítés
100. § (1) E törvény erejénél fogva áll be a mentesítés
a) elzárás, pénzbüntetés és közérdekű munka esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján,
b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás és sportrendezvények látogatásától való eltiltás
esetén az ítélet jogerőre emelkedése napján,
c) kiutasítás esetén a büntetés végrehajtásának befejezése vagy végrehajthatóságának megszűnése
napján,
d) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján,
e) gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének vagy
végrehajthatósága megszűnésének napján,
f) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés
esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő három év elteltével,
g) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú
szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő öt év
elteltével,
h) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, de tíz évnél nem hosszabb tartamú
szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő nyolc év
elteltével,
i) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, tíz évet meghaladó tartamú, határozott ideig tartó
szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő tíz év
elteltével.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a mentesítés nem terjed ki
a) foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás gyakorlásának,
b) járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetés gyakorlásának,
c) kitiltás esetén az ítéletben meghatározott településen vagy az ország meghatározott részén való
tartózkodás,
d) sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén az elítélt sportrendezvények látogatásához való
jogára.
(3)39 Az (1) bekezdés d) pontja esetében a mentesítés nem áll be, ha a szabadságvesztés végrehajtását
elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a végrehajtandó szabadságvesztésre vonatkozó mentesítési
szabályok az irányadók.
A bírósági mentesítés
101. §40 (1) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén a bíróság az elítéltet kérelemre utólag
mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kitöltésétől vagy végrehajthatósága
megszűnésétől a 100. § (1) bekezdés f)–i) pontjában meghatározott idő fele már eltelt.
(2) Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a bíróság az elítéltet kérelemre utólag mentesítésben
részesítheti, ha erre érdemes, és a próbaidő fele része, de legalább egy év már eltelt.
(3) Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a büntetés kitöltése, felfüggesztett
szabadságvesztés esetén az ítélet jogerőre emelkedése óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy – ha
erre módja volt – jóvátette-e a bűncselekménnyel okozott sérelmet.
(4) Felfüggesztett szabadságvesztés esetén az utólagos mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett
szabadságvesztés végrehajtását elrendelik.
102. § (1)41 A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a bíróság ítéletében előzetes
mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha arra érdemes.
(2) Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelik.
A mentesítés egységessége
103. § Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények
alól mindaddig nem mentesül, illetve nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása nem
fejeződött be, vagy végrehajthatósága nem szűnt meg.
A kegyelmi mentesítés
104. § (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e
törvény szerint ennek egyébként nincs helye.
(2) A kegyelmi mentesítésben részesített személy a büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények
szempontjából büntetlen előéletűnek tekintendő.
XI. FEJEZET
A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Alapvető rendelkezések
105. § (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a
tizennyolcadikat nem.
(2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
106. § (1) A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az,
hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az
intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani.
(2) Fiatalkorúval szemben büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető.
Azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak
intézkedés alkalmazható.
(3) Fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy szabadságelvonással
járó büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető
el.
A tevékeny megbánás
107. § Ha az elkövető fiatalkorú, tevékeny megbánásnak a 29. § (1) bekezdésében meghatározott vétség
vagy ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban fenyegetett bűntett elkövetése esetén is helye lehet.
A büntetések és az intézkedések
108. § (1) Fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható.
(2) Javítóintézeti nevelés mellett nem szabható ki szabadságvesztés, elzárás vagy közérdekű munka.
A szabadságvesztés
109. § (1) A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény
esetén egy hónap.
(2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható
szabadságvesztés leghosszabb tartama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tíz év,
b) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén öt év.
(3) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható
szabadságvesztés leghosszabb tartama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tizenöt év,
b) tíz évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén tíz év,
c) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén öt év.
(4) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések
szempontjából a (2)–(3) bekezdésben meghatározott időtartamok az irányadóak.
110. § (1) A szabadságvesztés végrehajtási fokozata fiatalkorúak börtöne, ha
a) a fiatalkorút bűntett miatt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélik,
b) az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú visszaeső, vagy
c) az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorút a szándékos
bűncselekmény elkövetését megelőző három éven belül szándékos bűncselekmény miatt javítóintézeti
nevelésre ítélték.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a szabadságvesztés végrehajtási fokozata
fiatalkorúak fogháza.
Az elzárás
111. § A fiatalkorúval szemben kiszabható elzárás legrövidebb tartama három nap, leghosszabb tartama
harminc nap.
A közérdekű munka
112. § Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor
tizenhatodik életévét betöltötte.
A pénzbüntetés
113. §42 (1) Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme
vagy megfelelő vagyona van.
(2) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke kétszázötven napi
tétel, az egynapi tétel összegét legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer forintban kell meghatározni.
(3) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetést behajthatatlansága esetén
a) ha a 112. § lehetővé teszi, közérdekű munkára vagy
b) szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
(4) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe
két óra közérdekű munka lép. Egyebekben a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkára a 47. §-ban
foglaltak irányadóak azzal, hogy annak tartama eltérhet a 47. § (1) bekezdésében meghatározottaktól.
(5) Ha a fiatalkorú a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munkát vagy annak
hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben a 48. §-ban foglaltak irányadóak.
A kiutasítás
114. § Kiutasításnak fiatalkorúval szemben akkor lehet helye, ha
a) vele szemben tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztést szabtak ki,
b) az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné, és
c) nem sérül a családi élet tiszteletben tartásához való joga.
A közügyektől eltiltás
115. § Fiatalkorút csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén lehet a közügyektől
eltiltani.
A próbára bocsátás
116. § (1) Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye van.
(2) A próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet.
(3) A bíróság a 66. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben javítóintézeti nevelést rendel el, vagy
büntetést szab ki.
A jóvátételi munka
117. § Fiatalkorúval szemben jóvátételi munkavégzés akkor írható elő, ha az ítélet meghozatalakor
tizenhatodik életévét betöltötte.
A kitiltás
118. § A megfelelő családi környezettel rendelkező fiatalkorú nem tiltható ki arról a településről,
amelyben családja él.
A pártfogó felügyelet
119. § (1) A fiatalkorú
a) a feltételes szabadság tartama,
b) a próbára bocsátás próbaideje,
c) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje,
d) a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama,
e) a vádemelés elhalasztásának tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll.
(2) Fiatalkorúval szemben a jóvátételi munkavégzés előírása mellett pártfogó felügyeletet is el kell
rendelni.
A javítóintézeti nevelés
120. § (1) Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése
érdekében intézeti elhelyezése szükséges. Javítóintézeti nevelés nem rendelhető el azzal szemben, aki az
ítélet meghozatalakor huszadik életévét betöltötte.
(2) A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől négy évig terjedhet.
121. § (1) Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bíróság megállapítja, hogy a fiatalkorú a
javítóintézeti nevelés felének letöltése után ideiglenesen elbocsátható az intézetből, ha
a) legalább egy évet eltöltött az intézetben, és
b) alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további javítóintézeti nevelés nélkül is elérhető.
(2) Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevő részével, de legalább egy
év.
(3) A bíróság az ideiglenes elbocsátást megszünteti, ha a fiatalkorút az ideiglenes elbocsátás alatt – a
122. §-ban meghatározott esetet kivéve – szabadságvesztésre ítélik, vagy vele szemben javítóintézeti
nevelést rendelnek el. Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben más büntetést szab ki, vagy más intézkedést
alkalmaz, a bíróság az ideiglenes elbocsátást megszüntetheti.
(4) Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése esetén az ideiglenes elbocsátáson töltött idő a javítóintézeti
nevelésbe nem számítható be.
122. § Ha a fiatalkorút a javítóintézeti nevelésre ítélés után elkövetett bűncselekmény miatt a
javítóintézeti nevelés vagy az ideiglenes elbocsátás alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a
szabadságvesztés büntetést kell végrehajtani. Ebben az esetben a javítóintézeti nevelés hátralévő részét
szabadságvesztésre kell átváltoztatni úgy, hogy kétnapi javítóintézeti nevelés helyébe egynapi
szabadságvesztés lép.
A halmazati és az összbüntetés
123. § (1) Fiatalkorú esetén a halmazati és az összbüntetés nem haladhatja meg
a) a 109. § (3) bekezdés a) pontja esetén a húszévi,
b) a 109. § (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés b) pontja esetén a tizenöt évi,
c) a 109. § (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés c) pontja esetén a hét év hat hónapi
szabadságvesztést.
(2)43 A fiatalkorúval szemben kiszabható szabadságvesztés a 90. § (2) bekezdése alkalmazása esetén sem
haladhatja meg az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mértéket.
(3) Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása esetén összbüntetésként a szabadságvesztést
kell végrehajtani. Ennek tartamát a bíróság legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha erre a 106. §-
ban meghatározott cél elérése érdekében szükség van. A meghosszabbítás tartama azonban a
javítóintézeti nevelés hátralevő részét nem érheti el.
Egységes intézkedés
124. § (1) Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben több olyan javítóintézeti nevelést rendelt el, amelyeket
az egységes intézkedés elrendelésekor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak
végre, a bíróság a fiatalkorúval szemben egységes intézkedésként javítóintézeti nevelést rendel el.
(2) Az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelés tartamát úgy kell megállapítani, hogy az
ne legyen rövidebb a leghosszabb tartamú javítóintézeti nevelésnél, de ne haladja meg az elrendelt
javítóintézeti nevelések együttes tartamát, illetve a négy évet.
Az előzetes fogvatartás és házi őrizet beszámítása
125. § (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az előzetes fogvatartás és házi őrizet teljes idejét be kell
számítani.
(2) A beszámításnál egynapi javítóintézeti nevelésnek egynapi előzetes fogvatartás, illetve három nap
házi őrizet felel meg. A beszámítás után fennmaradó házi őrizet tartamát egynapi javítóintézeti
nevelésként kell beszámítani.
A mentesítés
126. § (1) A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül
a) az ítélet jogerőre emelkedésének napján, ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik,
b) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napján, ha szándékos
bűncselekmény miatt egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésre ítélték,
c) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától számított három év
elteltével, ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.
(2) A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó tartamú szabadságvesztés kitöltése
után a bíróság a fiatalkorút kérelemre mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes.
XII. FEJEZET
A KATONÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Az elkövetők
127. § (1)44 E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az
Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.
(2) E törvény rendelkezéseit a katonákra az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Katonai bűncselekményt tettesként csak katona követhet el.
Más állam katonája ellen elkövetett bűncselekmény
128. § (1) A XLV. Fejezet szerint büntetendő a katona, aki a katonai bűncselekményt
a) a szövetséges fegyveres erő katonájával szemben, vagy
b) külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység, békefenntartás vagy humanitárius
művelet keretében, illetve egyéb külföldi szolgálat során más állam katonájával szemben szolgálati
feladat közös ellátása alatt követi el.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a szövetséges fegyveres erő katonája a szövetséges
fegyveres erő állama rendőrségének, illetve polgári védelmi szolgálatának tagja, az (1)
bekezdés b) pontjának alkalmazásában más állam katonája a más állam rendőrségének, illetve polgári
védelmi szolgálatának tagja is.
129. § A XLV. Fejezet szerint büntetendő az a katona is, aki a katonai bűncselekményt
a) a szövetséges fegyveres erőkben teljesített szolgálata során,
b) külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység, békefenntartás vagy humanitárius
művelet keretében követi el.
A büntethetőséget kizáró okok
130. § (1) Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a
parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el.
(2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is tettesként felel, ha a katona tudta, hogy
a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, egyébként a parancsot adó közvetett tettesként
felel.
A büntethetőséget megszüntető ok
131. § A 66. § (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve nem büntethető katonai vétség miatt az
elkövető, ha szolgálati viszonyának megszűnése óta egy év eltelt.
A katonai fogda
132. § (1) Ha az elítélt a szolgálatban megtartható, a bíróság a vétség miatt kiszabott, egy évet meg nem
haladó szabadságvesztést, illetve az elzárást katonai fogdában rendeli végrehajtani, kivéve, ha az elítélt
visszaeső.
(2) Ha az elítélt szolgálati viszonya megszűnt, a büntetés, illetve hátralevő részének végrehajtási
fokozata fogház.
Összbüntetés
133. § Az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztés végrehajtására a 132. § irányadó.
A közérdekű munka kiszabásának kizárása
134. § Katonával szemben szolgálati viszonyának fennállása alatt közérdekű munka nem szabható ki.
A katonai büntetések
135. § (1) Katonával szemben
a) lefokozás vagy
b) szolgálati viszony megszüntetése más büntetés mellett, vagy ha a bűncselekmény büntetési tételének
felső határa háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor önállóan is kiszabható.
(2) Katonai büntetés alkalmazásának nincs helye, ha a katonát a közügyektől eltiltják.
A katonai mellékbüntetések
136. § (1) Katonával szemben
a) rendfokozatban visszavetés vagy
b) várakozási idő meghosszabbítása büntetés mellett szabható ki.
(2) Katonai mellékbüntetés alkalmazásának nincs helye katonai büntetés mellett, vagy ha a katonát a
közügyektől eltiltják.
A lefokozás
137. § (1)45 A lefokozással a katona elveszti a rendfokozatát és címzetes rendfokozatát.
(2) Lefokozást akkor kell alkalmazni, ha az elkövető a rendfokozatra méltatlanná vált.
A szolgálati viszony megszüntetése
138. § A szolgálati viszony megszüntetésének akkor van helye, ha az elkövető a szolgálatra méltatlanná
vált.
A rendfokozatban visszavetés
139. § (1) Rendfokozatban visszavetés esetén a katona eggyel alacsonyabb rendfokozatba kerül annál,
amelyet a bűncselekmény elbírálása idején visel.
(2) A rendfokozatban visszavetést akkor kell alkalmazni, ha a bűncselekmény a rendfokozat
tekintélyének sérelmével jár, de lefokozásra nincs szükség.
(3) A rendfokozatban visszavetéssel egyidejűleg az alacsonyabb rendfokozatban eltöltendő időt egy
évtől két évig terjedő tartamban kell meghatározni.
A várakozási idő meghosszabbítása
140. § (1)46 A várakozási idő meghosszabbítása esetén a Magyar Honvédség tényleges állományú
tagjának a soron következő rendfokozatba előlépésre előírt várakozási ideje meghosszabbodik. A
meghosszabbítást években kell meghatározni, annak tartama nem haladhatja meg a rendfokozatra előírt
várakozási idő felét.
(1a)47 A várakozási idő meghosszabbítása esetén a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-
végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
hivatásos állományú tagja esetében a soron következő fizetési fokozatba előresorolásra előírt várakozási
idő meghosszabbodik. A meghosszabbítást években kell meghatározni, annak tartama nem haladhatja
meg a fizetési fokozathoz rendelt várakozási idő felét.
(2)48 A várakozási időt akkor kell meghosszabbítani, ha a katonának az előléptetést vagy az előresorolást
hosszabb várakozási idő eltöltésével kell kiérdemelnie.
(3)49 A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott
várakozási időn kötelező várakozási időt kell érteni.
Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól
141. §50 (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a lefokozás és a szolgálati viszony
megszüntetése esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján.
(2)51 A bíróság ítéletében az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes
mentesítésben részesítheti, ha a szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani. Ez a
mentesítés a büntetés kiállásának, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján áll be.
(3) Katonai mellékbüntetés alkalmazása az elítélt mentesítését nem akadályozza.
KÜLÖNÖS RÉSZ
XIII. FEJEZET
AZ EMBERIESSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Népirtás
142. § (1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítése
céljából
a) a csoport tagjait megöli,
b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással
fenyegetik,
d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása,
e) a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja,
bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki népirtásra irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Emberiesség elleni bűncselekmény
143. § (1) Aki a lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként
a) emberölést követ el,
b) a lakosságot vagy annak egy részét olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak
egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
c) a lakosságot vagy annak egy részét jogszerű tartózkodási helyéről kitelepíti,
d) emberkereskedelmet követ el, vagy kényszermunkát végeztet,
e) mást személyi szabadságától megfoszt, vagy fogva tartását jogellenesen tartja fenn,
f) mást szexuális erőszakra vagy annak eltűrésére, prostitúcióra, magzat kihordására vagy
magzatelhajtásra kényszerít,
g) másnak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
h) politikai, nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nemi vagy más ismérv alapján meghatározható csoportot
vagy annak tagját a csoporthoz tartozása miatt alapvető jogaitól megfoszt,
bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki emberiesség elleni bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) E § alkalmazásában polgári lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadásnak minősül minden olyan
magatartás, amely magában foglalja az (1) bekezdésben írt cselekmények polgári lakosság elleni
sorozatos elkövetését, egy állam vagy szervezet politikájának végrehajtása vagy elősegítése érdekében.
Apartheid
144. § (1) Aki az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik faji csoportja feletti uralom
megszerzése és fenntartása, illetve a másik faji csoport rendszeres elnyomása céljából
a) valamely faji csoport vagy csoportok tagjait megöli,
b) valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan életkörülmények közé kényszerít, amelyekkel a
csoport, illetve a csoportok teljes vagy részbeni fizikai megsemmisítésére törekszik,
bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki egyéb apartheid bűncselekményt követ el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(3) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az egyéb apartheid
bűncselekmény súlyos következményekre vezet.
(4) Aki apartheidre irányuló előkészületet követ el,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) A (2)–(3) bekezdés alkalmazásában egyéb apartheid bűncselekményen az 1976. évi 27. törvényerejű
rendelettel kihirdetett, az apartheid bűncselekmények leküzdéséről és megbüntetéséről szóló, New
Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén, 1973. november 30-án elfogadott nemzetközi
egyezmény II. Cikkének a)/(ii), a)/(iii), c), d), e) és f) pontjában meghatározott apartheid
bűncselekményeket kell érteni.
Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége
145. § Az e fejezetben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével azonosan felel
a) a katonai elöljáró vagy katonai elöljáróként ténylegesen eljáró személy is (e § alkalmazásában a
továbbiakban együtt: elöljáró), ha a tényleges alárendeltsége és ellenőrzése vagy tényleges hatalma és
ellenőrzése alá tartozó személy követett el az e fejezetben meghatározott bűncselekményt, és e
bűncselekmény elkövetéséről vagy annak előkészületéről az elöljáró tudott, vagy az adott körülmények
alapján tudnia kellett volna, és nem tette meg a bűncselekmény megakadályozásához szükséges,
hatáskörében álló intézkedéseket, vagy haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a
bűncselekmény elkövetéséről tudomást szerzett;
b) az a) pont alá nem tartozó vezető beosztású hivatalos vagy külföldi hivatalos személy (a továbbiakban
e § alkalmazásában: hivatali vezető) is, ha a tényleges hatalma és ellenőrzése alá tartozó személy (e §
alkalmazásában a továbbiakban: alárendelt) követett el az e fejezetben meghatározott bűncselekményt,
annak következtében, hogy felette nem gyakorolt megfelelő ellenőrzést, ha
ba) tudta, hogy alárendeltje ilyen bűncselekményt követett el vagy készít elő, vagy tudatosan figyelmen
kívül hagyta az egyértelműen erre utaló körülményeket,
bb) a bűncselekmény a tényleges feladat- vagy hatáskörébe tartozó tevékenységet érintett, és
bc) nem tett meg a hatáskörében álló minden szükséges és indokolt intézkedést annak érdekében, hogy
megakadályozza elkövetését, vagy haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a
bűncselekmény elkövetéséről tudomást szerzett.
XIV. FEJEZET
HÁBORÚS BŰNCSELEKMÉNYEK
Tiltott toborzás
146. § (1) Aki a Magyarország területén idegen fegyveres szervezetbe – szövetséges fegyveres erőn kívül
– katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra toboroz, vagy ilyen szolgálatra vállalkozókat
közvetít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a magyar állampolgár, aki – szövetséges fegyveres erőn kívül –
nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben részt vevő idegen fegyveres szervezetbe
önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen vesz részt.
(3) Ha a Magyarország területén idegen fegyveres szervezetbe katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb
szolgálatra toborzott vagy ilyen szolgálatra közvetített személy a tizennyolcadik életévét nem töltötte
be, a toborzó vagy közvetítő személy két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Fegyverszünet megszegése
147. § (1) Aki a fegyverszünet feltételeit megszegi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a fegyverszünet megszegése különösen
súlyos következményekre vezet.
Hadikövet elleni erőszak
148. § (1) Aki az ellenség hadikövetét vagy ennek kísérőjét bántalmazza, jogtalanul visszatartja, vagy
ellene más erőszakot alkalmaz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a hadikövetet vagy a kísérőjét megöli, tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó
szabadságvesztéssel büntetendő.
Védett személyek elleni erőszak
149. § (1) Aki háború idején
a) védett személyek ellen támadást irányít, vagy
b) olyan támadást irányít, amely a védett személyek halálát vagy súlyos sérülését okozhatja, úgy, hogy az
nyilvánvalóan túlzott mértékű a várható közvetlen katonai előnyhöz képest,
bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki háború idején védett személyt
a) megöl,
b) olyan életfeltételek közé kényszerít, amelyek a védett személyt pusztulással fenyegetik,
c) szexuális erőszakra vagy annak eltűrésére, prostitúcióra, magzat kihordására vagy magzatelhajtásra
kényszerít,
d) személyi szabadságától jogellenesen megfoszt,
e) jogszerű tartózkodási helyéről kitelepít vagy elhurcol, kivéve, ha azt fontos katonai szükséglet
indokolja,
tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki háború idején védett személy egészségügyi önrendelkezési jogát megsérti, vagy a védett
személynek súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(4) Aki háború idején védett személyt vagy védett személyek egy csoportját a tisztességes és szabályos
bírósági eljáráshoz való jogától megfoszt, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy
évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Túlélők megölésére utasítás
150. § Aki háború idején alárendeltjének olyan parancsot vagy utasítást ad, hogy ne hagyjon túlélőket,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Élő pajzs használata
151. § (1) Aki védett személyt arra használ fel, hogy meghatározott területet vagy katonai erőket az
ellenség katonai műveleteitől megóvjon, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el,
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tiltott sorozás
152. § (1) Aki
a) védett személyt arra kényszerít, hogy a számára ellenséges hatalom fegyveres erőiben vagy
csoportjában szolgáljon,
b) az ellenséges hatalom állampolgárát arra kényszeríti, hogy saját állama elleni hadműveletben részt
vegyen,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el,
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt fegyveres erőkhöz vagy csoporthoz behív,
besoroz, vagy háborúban való részvételre rábír, ehhez segítséget nyújt, vagy az ehhez szükséges
feltételeket biztosítja, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Védett tulajdon elleni támadás
153. § (1) Aki háború idején támadást indít vagy folytat katonai célpontnak nem minősülő és katonailag
védtelen létesítmény ellen, illetve olyan támadást indít vagy folytat, amely katonailag védtelen
létesítményben olyan kárt okoz vagy a természeti környezetben olyan nagy kiterjedésű, hosszantartó és
súlyos károsodást okozhat, amely nyilvánvalóan túlzott mértékű a várható közvetlen katonai előnyhöz
képest, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a támadás
a) kórház, betegek és sebesültek kezelésére vagy elhelyezésére szolgáló hely vagy
b) a nemzetközi szerződés által védett kulturális javak ellen irányul.
(3) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki nemzetközi szerződés által védett kulturális javakat vagy azok
közvetlen környékét katonai célra igénybe veszi vagy felhasználja, illetve ilyen javakat eltulajdonít,
fosztogat, megrongál vagy megsemmisít.
(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés b) pontjában vagy a (3)
bekezdésben meghatározott bűncselekményt nemzetközi szerződés szerinti különleges vagy kiemelt
védelem alatt álló kulturális javakra, illetve azok közvetlen környékére követik el.
(5) E § alkalmazásában
a) kulturális javak: az 1957. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a kulturális javak fegyveres
összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. május 14-én kelt nemzetközi egyezmény 1.
Cikkében meghatározott kulturális javak,
b) különleges védelem alatt álló kulturális javak: az a) pontban említett egyezmény 8. Cikkében
meghatározott kulturális javak,
c) kiemelt védelem alatt álló kulturális javak: az a) pontban említett egyezmény 2006. évi XXIX.
törvénnyel kihirdetett Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének 10. Cikkében meghatározott kulturális javak.
Háborús fosztogatás
154. § (1) Aki hadműveleti vagy megszállt területen
a) a polgári javakat fosztogatja,
b) a lakosságot szolgáltatás kikényszerítésével vagy más módon a létfenntartásához szükséges javaitól
megfosztja, vagy e javait elpusztítja, kivéve, ha azt fontos katonai szükséglet indokolja,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a harctéren az elesetteket, a sebesülteket vagy a betegeket fosztogatja, két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása
155. § (1) Aki hadműveleti vagy megszállt területen nemzetközi szerződés által tiltott fegyvert vagy harci
eszközt alkalmaz vagy alkalmaztat, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Humanitárius szervezet elleni támadás
156. § Aki háború idején támadást irányít az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban
tevékenykedő humanitárius, segély- vagy békefenntartó szervezet személyzete, felszerelése, eszközei,
egységei vagy járművei ellen, ha azok jogosultak a védett személyeknek vagy létesítményeknek a
fegyveres összeütközés nemzetközi joga által biztosított védelemre, bűntett miatt öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Visszaélés a nemzetközi jog által védett jelvénnyel vagy jelzéssel
157. § Aki háború idején a vöröskereszt, a vörös félhold vagy a vörös kristály jelvénnyel, illetve hasonló
célt szolgáló és a nemzetközi jog által védett más jelvénnyel vagy jelzéssel visszaél, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Egyéb háborús bűntett
158. § Az egyéb háborús bűntettekről és az azok elkövetése esetén kiszabható büntetésekről az 1945.
évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt, az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített
81/1945. (II. 5.) ME rendelet rendelkezik.
Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége
159. § Az e fejezetben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével azonosan felel
a) a katonai elöljáró vagy katonai parancsnokként ténylegesen eljáró személy (e § alkalmazásában a
továbbiakban együtt: elöljáró), ha a tényleges alárendeltsége és ellenőrzése, vagy tényleges hatalma és
ellenőrzése alá tartozó személy követett el az e fejezetben meghatározott bűncselekményt, és e
bűncselekmény elkövetéséről vagy annak előkészületéről az elöljáró tudott, vagy az adott körülmények
alapján tudnia kellett volna, és nem tette meg a bűncselekmény megakadályozásához szükséges,
hatáskörében álló intézkedéseket, vagy haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a
bűncselekmény elkövetéséről tudomást szerzett;
b) az a) pont alá nem tartozó vezető beosztású hivatalos vagy külföldi hivatalos személy (a továbbiakban
e § alkalmazásában: hivatali vezető) is, ha a tényleges hatalma és ellenőrzése alá tartozó személy (e §
alkalmazásában a továbbiakban: alárendelt) követett el az e fejezetben meghatározott bűncselekményt,
annak következtében, hogy felette nem gyakorolt megfelelő ellenőrzést, ha
ba) tudta, hogy alárendeltje ilyen bűncselekményt követett el vagy készít elő, vagy tudatosan figyelmen
kívül hagyta az egyértelműen erre utaló körülményeket,
bb) a bűncselekmény a tényleges feladat- vagy hatáskörébe tartozó tevékenységet érintett, és
bc) nem tett meg a hatáskörében álló minden szükséges és indokolt intézkedést annak érdekében, hogy
megakadályozza elkövetését, vagy haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a
bűncselekmény elkövetéséről tudomást szerzett.
XV. FEJEZET
AZ ÉLET, A TESTI ÉPSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Emberölés
160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést
a) előre kitervelten,
b) nyereségvágyból,
c) aljas indokból vagy célból,
d) különös kegyetlenséggel,
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt,
közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi
hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,
f) több ember sérelmére,
g) több ember életét veszélyeztetve,
h) különös visszaesőként,
i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy
k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy
sérelmére követik el.
(3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy
akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik.
(6) A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű
bűncselekmény
a) a népirtás [142. § (1) bekezdés a) pont], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §),
b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [190. §
(4) bekezdés, 445. § (5) bekezdés a) pont],
c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a
halált szándékosan okozva követik el [314. § (1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 442. § (4) bekezdés].
Erős felindulásban elkövetett emberölés
161. § Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Öngyilkosságban közreműködés
162. § (1) Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot
megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt
bír rá öngyilkosságra, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy
elkövetik, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Magzatelhajtás
163. § (1) Aki más magzatát elhajtja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást
a) üzletszerűen,
b) az állapotos nő beleegyezése nélkül vagy
c) súlyos testi sérülést vagy életveszélyt okozva
követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás az állapotos nő halálát
okozza.
(4) Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Testi sértés
164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.
(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi
sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi
sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve
c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy
sérelmére követik el.
(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó
fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz.
(6) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére,
c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy
sérelmére,
d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva,
e) különös kegyetlenséggel követik el.
(7) Aki a (3) vagy (6) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált
okoz.
(9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt
a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,
b) a (6) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott esetben három évig,
c) életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(10) A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét
gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos
egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát
okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben
meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben – az ott tett
megkülönböztetés szerint – egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabály a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára
és kezelésére vonatkozó szabály is.
Segítségnyújtás elmulasztása
166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy
testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a
segítségnyújtás megmenthette volna.
(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra
egyébként is köteles.
(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján
köteles a segítségnyújtásra.
Gondozási kötelezettség elmulasztása
167. § Aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben
gondozási kötelezettségét nem teljesíti, és ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy
egészségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
XVI. FEJEZET
AZ EGÉSZSÉGÜGYI BEAVATKOZÁS ÉS KUTATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Beavatkozás az emberi génállományba
168. § (1) Aki az emberi vagy magzati génállományon, illetve emberi embrió génállományán annak
megváltoztatására irányuló beavatkozást végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés szerinti beavatkozás a
génállomány megváltozását idézi elő.
Emberi ivarsejt tiltott felhasználása
169. § (1) Aki halottból vagy halott magzatból származó ivarsejtet emberi reprodukcióra irányuló
különleges eljárásra használ fel, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki emberi ivarsejt tiltott felhasználására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Születendő gyermek nemének megválasztása
170. § Aki a születendő gyermek nemének megválasztására irányuló beavatkozást végez, bűntett miatt
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése
171. § Aki emberen orvostudományi kutatást engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végez,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése
172. § (1) Aki emberi ivarsejten, illetve emberi embrión engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően
orvostudományi kutatást végez, vagy emberi embriót kutatási célból hoz létre, bűntett miatt egy évtől
öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki
a) emberi embriót állat szervezetébe átültet,
b) emberi és állati ivarsejtet egymással megtermékenyít,
c) olyan emberi embriót, amellyel kutatást végeztek, emberi szervezetbe beültet,
d) kutatáshoz felhasznált emberi ivarsejtet emberi reprodukcióra felhasznál,
e) emberi megtermékenyítéshez vagy embrió-beültetéshez nem emberi ivarsejtet vagy embriót használ
fel,
f) emberi embriót több emberi embrió vagy állati embrió létrehozatalára használ fel,
két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában emberi ivarsejt alatt a magzati ivarsejtet is érteni kell.
173. § (1) Aki emberi embrión az embrió génállományának megváltoztatására irányuló kutatást végez,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki
a) emberi embriót a fogamzással kialakult tulajdonságoktól eltérő vagy további sajátosságokkal
rendelkező egyed létrehozatalára használ fel, vagy
b) emberi embrió sejtjeit szétválasztja,
két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása
174. § (1) Aki orvostudományi kutatás vagy beavatkozás során egymással genetikailag megegyező
emberi egyedeket hoz létre, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Emberi test tiltott felhasználása
175. § (1) Aki emberi gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testét vagy annak részét,
illetve halott magzatot jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz, vagy
azzal kereskedik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberi test tiltott felhasználását
egészségügyi szolgáltató alkalmazottja a foglalkozása körében követi el.
(3) A büntetés az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig, a (2) bekezdésben
meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberi test tiltott
felhasználását
a) tizennyolc éven aluli személy sérelmére,
b) üzletszerűen vagy
c) bűnszövetségben követik el.
(4) Aki az emberi test tiltott felhasználására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt az (1)
bekezdésben meghatározott esetben egy évig, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) E § alkalmazásában embrió alatt az anya testéből kikerült, valamint az emberi reprodukcióra irányuló
különleges eljárás során létrejött, illetve létrehozott, a méhbe be nem ültetett embriót is érteni kell.
XVII. FEJEZET
AZ EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ BŰNCSELEKMÉNYEK
Kábítószer-kereskedelem
176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől
nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy
c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében
követik el.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez
anyagi eszközöket szolgáltat.
(5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(6) Aki
a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három
évig,
b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
177. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy
azzal kereskedik,
c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület
területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert
ca) kínál, átad,
cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) jelentős mennyiségű kábítószerre,
b) bűnszövetségben,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez
anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű
kábítószerre követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget
felhasználva történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet
követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kábítószer birtoklása
178. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz,
vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) üzletszerűen,
ab) bűnszövetségben,
ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre
követik el a bűncselekményt.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez
anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ
el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés aa) és ac) pontjában meghatározott esetben három évig terjedő szabadságvesztés.
(6) Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy
tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
179. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával vagy
b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület
területén, illetve annak közvetlen környezetében
kábítószert termeszt, előállít, megszerez vagy tart, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik
életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert az ország területére behoz, onnan kivisz,
vagy azon átszállít.
(3) A büntetés
a) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) bűnszövetségben,
ab) üzletszerűen,
ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c) öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű
kábítószerre követik el a bűncselekményt.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez
anyagi eszközöket szolgáltat.
(5) Aki az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ
el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6)52 Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés bűntett miatt
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben három évig,
b) a (3) bekezdés ab) és ac) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés.
180. § (1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít,
megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az
elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-
függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-
felvilágosító szolgáltatáson vett részt.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőzően két éven belül
a) az elkövetővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást vagy az eljárást azért
függesztették fel, mert vállalta a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot
kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt, vagy
b) az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt
megállapították.
(3) A 178. § (1) és (5)–(6) bekezdés, illetve a 179. § (1)–(2) és (6) bekezdés esetén – ha az (1) bekezdés
nem alkalmazható – a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig lehetővé teszi a
kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását.
Kóros szenvedélykeltés
181. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag,
illetve szer kóros élvezetére rábír vagy rábírni törekszik, vagy
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószer fogyasztására rábírni törekszik,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a
tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek
kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt.
Kábítószer készítésének elősegítése
182. § (1) Aki kábítószer termesztése vagy előállítása céljából ehhez szükséges anyagot, berendezést
vagy felszerelést
a) készít, megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, átad,
b) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben, vagy
b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt üzletszerűen követik el.
(4) Aki az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Nem büntethető, aki – mielőtt a kábítószer készítését elősegítő tevékenysége a hatóság tudomására
jutott volna – cselekményét a hatóság előtt felfedi, a birtokában lévő anyagot, berendezést vagy
felszerelést a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a kábítószer készítésének elősegítésében részt vevő
más személy kilétének megállapítását.
Kábítószer-prekurzorral visszaélés
183. § (1) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kábítószer-prekurzort
a) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve tart, forgalomba hoz, szállít, vagy azzal közvetítő
tevékenységet végez,
b) úgy szerez meg, hogy evégből valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kábítószer-prekurzor forgalomba hozatalával,
szállításával, vagy az azzal végzett közvetítő tevékenységgel összefüggő értesítési kötelezettséget
megszegi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) E § alkalmazásában
a) az Európai Unió jogi aktusán a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK rendeletet (e bekezdés
alkalmazásában a továbbiakban: 273/2004/EK rendelet, illetve a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség
és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról
szóló 111/2005/EK rendeletet (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 111/2005/EK rendelet),
b) forgalomba hozatalon a 273/2004/EK rendelet 2. cikkének c) pontjában meghatározott fogalmat,
c) szállításon a 111/2005/EK rendelet 2. cikkének c) és d) pontjában meghatározott fogalmat,
d) közvetítői tevékenységen a 111/2005/EK rendelet 2. cikkének e) pontjában meghatározott fogalmat,
e) értesítési kötelezettség alatt a 273/2004/EK rendelet 8. cikk (1) bekezdésében, és a 111/2005/EK
rendelet 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget kell érteni.
Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
184. §53 (1) Aki új pszichoaktív anyagot kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy
c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében
követik el.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez
anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagot kínál vagy átad,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt egy évig,
b) a (2) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott esetben bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
184/A. §54 (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek új pszichoaktív anyagot kínál, átad,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával új pszichoaktív anyagot forgalomba
hoz vagy azzal kereskedik,
c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület
területén, illetve annak közvetlen környezetében új pszichoaktív anyagot
ca) kínál, átad,
cb) forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez
anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1) bekezdés a) pontjában vagy c) pont ca) alpontjában meghatározott bűncselekményt
csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követi el, három évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó
személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet
követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
184/B. §55 (1) Aki
a) új pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít,
b) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) bűnszövetségben,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez
anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ
el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben vétség miatt egy évig,
b) a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztés.
184/C. §56 (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával
aa) új pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít,
ab) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart,
b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület
területén, illetve annak közvetlen környezetében
ba) új pszichoaktív anyagot előállít,
bb) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) üzletszerűen,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez
anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ
el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pont ba) alpontjában meghatározott esetben vétség
miatt két évig,
b) a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztés.
184/D. §57 (1) A 184–184/C. § alkalmazásában új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő
gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben
meghatározott fogalmat kell érteni.
(2) A 184–184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha a készítmény
legfeljebb 10 gramm tömegű új pszichoaktív anyagot tartalmaz.
Teljesítményfokozó szerrel visszaélés
185. § (1) Aki sportteljesítmény fokozása céljából tiltott teljesítményfokozó szert
a) előállít,
b) kínál, átad, forgalomba hoz,
c) orvosi vényen vagy állatorvosi vényen rendel,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy
bűnszövetségben követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény folytán tizennyolcadik életévét be nem töltött személy jut tiltott teljesítményfokozó
szerhez,
b) a tizennyolcadik életévét betöltött személy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott
bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával követi el.
(4) Aki az (1)–(3) bekezdésben meghatározott teljesítményfokozó szerrel visszaélésre irányuló
előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt
tiltott teljesítményfokozó szer használatára rábír, vagy ilyen személynek a tiltott teljesítményfokozó szer
használatához segítséget nyújt, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6)58 E § alkalmazásában tiltott teljesítményfokozó szer: minden olyan szer, amely hatóanyagára
tekintettel az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon
antagonisták és modulátorok közé tartozik, és nevesítve szerepel a sportbeli dopping elleni nemzetközi
egyezmény I. mellékletének kihirdetéséről szóló kormányrendeletben.
Egészségügyi termék hamisítása
186. § (1) Aki
a) egészségügyi terméket meghamisít, vagy hamis egészségügyi terméket készít,
b) hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket kínál, átad,
forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
c) hamis vagy meghamisított egészségügyi terméket az ország területére behoz, onnan kivisz, azon
átszállít, vagy indokolatlan mennyiségben megszerez, tart,
d) Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket indokolatlan mennyiségben megszerez,
tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít,
e) egészségügyi termékhez kapcsolódó eredeti dokumentumot kereskedelmi céllal rendeltetésétől
eltérően felhasznál,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott esetekben
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy
súlyos egészségromlást,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) egészségügyi dolgozóként,
b) gyártásra, nagykereskedelemre, közvetlen lakossági ellátás végzésére engedéllyel rendelkező
szervezet alkalmazottjaként, vagy
c) bűnszövetségben
követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A (3) bekezdés szerint büntetendő, ha a hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem
engedélyezett egészségügyi termék a felhasználók számára széles körben válik hozzáférhetővé.
(5) E § alkalmazásában
a) egészségügyi termék: a gyógyszer, az állatgyógyászati készítmény, az orvostechnikai eszköz, az in vitro
diagnosztikai orvostechnikai eszköz és a vizsgálati készítmény;
b) indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell érteni, amelyről megállapítható, hogy nem
valamely meghatározott személy személyes szükségleteinek kielégítését célozza;
c) Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termék alatt érteni kell a megfelelőség értékelési
eljárás lefolytatása nélkül forgalomba hozott orvostechnikai eszközt is, továbbá azt a terméket is,
amelyben gyógyszerhatóanyagot az adott termék összetételére vonatkozó jogszabályi előírások
megsértésével használnak fel. Engedélyezett egészségügyi terméknek kell tekinteni azt a magyarországi
forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert is, amelyre nézve olyan az (1)
bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott magatartást fejtenek ki, amely jogszabályban előírt
hatósági engedély birtokában vagy bejelentést követően jogszerűen végezhető.
Kuruzslás
187. § (1) Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet
jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a kuruzslást az orvosi gyakorlatra
jogosultság színlelésével követik el.
(3) E § alkalmazásában orvosi gyakorlatra jogosult az,
a) akinek hazai egyetemen szerzett általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van,
b) akinek külföldi egyetemen szerzett és honosított, egyenértékűségi záradékkal ellátott általános orvosi
vagy fogorvosi oklevele van,
c) a külföldi állampolgár, aki engedély alapján oklevelének honosítása nélkül fejthet ki orvosi
tevékenységet,
feltéve, hogy nem áll az orvosi tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.
(4) A kuruzslás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
Méreggel visszaélés
188. § (1) Aki mérget jogosulatlanul készít, tart, felhasznál vagy forgalomba hoz, illetve aki a mérgek
visszaélésszerű felhasználásának megakadályozására vagy más személyek veszélyeztetésének kizárására
előírt intézkedések megtételét elmulasztja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt
elzárással büntetendő.
(2) E § alkalmazásában mérgen olyan veszélyes anyagot vagy keveréket kell érteni, amely toxikológiai
tulajdonságai alapján a belégzése, lenyelése vagy a bőrön át történő felszívódása esetén az emberi
életet veszélyezteti, illetve súlyos sérülést vagy súlyos egészségkárosodást idézhet elő.
Ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés
189. § (1) Aki forgalomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cikket készít vagy tart, amely az
egészségre ártalmas, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki ártalmas közfogyasztási cikket forgalomba hoz, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) jelentős mennyiségű vagy értékű ártalmas közfogyasztási cikkre,
b) bűnszövetségben vagy
c) üzletszerűen követik el.
(4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Nem büntethető az (1) és (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha mihelyt
tudomást szerez a közfogyasztási cikk ártalmas voltáról, mindent megtesz azért, hogy az ártalmas
közfogyasztási cikk a birtokába visszakerüljön, illetve ne kerüljön forgalomba.
XVIII. FEJEZET
AZ EMBERI SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Emberrablás
190. § (1) Aki mást személyi szabadságától
a) erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel vagy
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen állapotát kihasználva
megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntett miatt két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) bűnszövetségben,
c) fegyveresen,
d) felfegyverkezve vagy
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségére tekintettel követik el.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást
a) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) különösen súlyos hátrányt okozva vagy
c) halált okozva követik el.
(4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablás
szándékos emberölést is megvalósít.
(5) Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást – mielőtt abból súlyos következmény
származott volna – önként abbahagyja.
Emberrablás feljelentésének elmulasztása
191. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett
személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, ha az emberrablást megkísérlik vagy
elkövetik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Emberkereskedelem
192. § (1) Aki mást
a) elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, illetve
b) az a) pontban meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében szállít, elszállásol, elrejt vagy
másnak megszerez,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki mást kizsákmányolás céljából elad, megvásárol, elcserél, átad, átvesz, toboroz, szállít, elszállásol,
elrejt vagy másnak megszerez, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberkereskedelmet
a) személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére,
b) erőszakkal vagy fenyegetéssel,
c) megtévesztéssel,
d) a sértett sanyargatásával,
e) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve
a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve,
f) emberi test tiltott felhasználása céljából,
g) hivatalos személyként, e minőséget felhasználva,
h) bűnszövetségben vagy
i) üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
sérelmére követik el,
b) a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b)–i) pontjaiban foglaltak valamelyike szerint minősül,
vagy
c) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt okoz.
(5) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennegyedik életévét be nem töltött személy
sérelmére követik el,
b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett. a (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés valamely pontja szerint is minősül,
c) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt okoz, vagy
d) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
sérelmére gyermekpornográfia céljából követik el.
(6) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha
a) a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés valamely pontja szerint is minősül,
b) a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt okoz, vagy
c) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennegyedik életévét be nem töltött személy
sérelmére gyermekpornográfia céljából követik el.
(7) Aki emberkereskedelemre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) E § alkalmazásában kizsákmányolás a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy helyzetben tartott sértett
e helyzetének kihasználásával előny szerzésére törekvés.
Kényszermunka
193. § (1) Aki mást annak kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel
munkavégzésre kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kényszermunkát
a) a sértett sanyargatásával,
b) jelentős érdeksérelmet okozva vagy
c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
Személyi szabadság megsértése
194. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság megsértését
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) aljas indokból vagy célból,
c) a sértett sanyargatásával,
d) védekezésre képtelen személy sérelmére,
e) fegyveresen,
f) felfegyverkezve,
g) jelentős érdeksérelmet okozva vagy
h) hivatalos eljárás színlelésével követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött
személy sérelmére elkövetett bűncselekmény a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.
Kényszerítés
195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy
eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
XIX. FEJEZET
A NEMI ÉLET SZABADSÁGA ÉS A NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Szexuális kényszerítés
196. § (1) Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szexuális kényszerítést
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére,
illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a szexuális kényszerítést tizennegyedik
életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
Szexuális erőszak
197. § (1) Szexuális erőszakot követ el, és bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő, aki
a) a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel
követi el,
b) más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel.
(2) Szexuális erőszakot követ el az is, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel
büntetendő, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy
végeztet.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el,
b) az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb
módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére követi el, vagy
c) azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen követik el.
(4) Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
a) aki az (1) bekezdés a) pontjában vagy a (3) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott
bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére követi el, vagy
b) ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerint
is minősül.
(5) Aki szexuális erőszak elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Szexuális visszaélés
198. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött
személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy mással szexuális
cselekményt végezzen, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt
arra törekszik rábírni, hogy vele vagy mással szexuális cselekményt végezzen, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt
áll, illetve az elkövető a szexuális visszaélést a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy
befolyási viszonyával visszaélve követi el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
(4) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik
életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával
visszaélve szexuális cselekményt végez, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Vérfertőzés
199. § (1) Aki egyenesági rokonával szexuális cselekményt végez, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki testvérével közösül, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető a leszármazó, ha a
cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be.
Kerítés
200. § (1) Aki haszonszerzés céljából valakit szexuális cselekmény végzésére másnak megszerez, bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Kerítést követ el, és az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki tizennyolcadik életévét be nem
töltött személyt prostitúcióra felajánl vagy felhív.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerű.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
kerítést
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) az elkövető hozzátartozója, nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló sérelmére, vagy a sértettel
kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve,
c) megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (4) bekezdés a) vagy b) pontjában
meghatározott kerítés a c) pont szerint is minősül.
(6) Aki üzletszerű kerítés elkövetésében megállapodik, három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Prostitúció elősegítése
201. § (1) Aki
a) mást prostitúcióra rábír,
b) épületet vagy egyéb helyet prostitúció céljára másnak a rendelkezésére bocsát,
c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójához segítséget nyújt,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött
személyt bír rá prostitúcióra.
(3) Aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat, egy évtől öt
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kitartottság
202. § Aki prostitúciót folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Gyermekprostitúció kihasználása
203. § (1)59 Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre
törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel való
szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt.
(3)60 Aki részben vagy egészben tizennyolcadik életévét be nem töltött, prostitúciót folytató személlyel
tartatja ki magát, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki olyan bordélyházat tart fenn, vezet, vagy olyan bordélyház működéséhez szolgáltat anyagi
eszközöket, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy folytat prostitúciót, két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Gyermekpornográfia
204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt
a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig,
b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig,
c)61 forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé
tesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott bűncselekményt az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt
álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal
visszaélve követi el.
(3) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban
a) szereplésre felhív, három évig,
b) szerepeltet, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való
szereplésre felhív,
b)62 olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
szerepel vagy ilyen személyek szerepelnek,
c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vagy személyek pornográf műsorban való
szerepeltetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(6) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvétel
készítéséhez, forgalomba hozatalához vagy az azzal való kereskedelemhez szükséges vagy azt könnyítő
feltételeket biztosítja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(7) E § alkalmazásában
a) pornográf felvétel: az olyan videó-, film- vagy fényképfelvétel, illetve más módon előállított
képfelvétel, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére
irányuló módon ábrázolja,
b) pornográf műsor: a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő, célzatosan a nemi
vágy felkeltésére irányuló cselekvés vagy előadás.
Szeméremsértés
205. § (1) Aki magát nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából más előtt szeméremsértő módon
mutogatja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából
tizennegyedik életévét be nem töltött személy előtt szeméremsértő magatartást tanúsít, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki mással
szemben olyan szeméremsértő magatartást tanúsít, amely a sértett emberi méltóságát sérti.
Kitiltás
206. § Gyermekprostitúció kihasználása, prostitúció elősegítése, kitartottság és szeméremsértés
elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
Magánindítvány
207. § A 196. § (1) bekezdésében, a 197. § (1) bekezdés a) pontjában, és a 205. § (3) bekezdésében
meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggően nem
magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek.
XX. FEJEZET
A GYERMEKEK ÉRDEKÉT SÉRTŐ ÉS A CSALÁD ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Kiskorú veszélyeztetése
208. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy – ideértve a szülői
felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott
szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él –, aki e feladatából eredő kötelességét
súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett
miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a
tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt
a) bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni
törekszik,
b) bűncselekmény elkövetéséhez felajánl.
Gyermekmunka
209. § Aki
a) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek foglalkoztatására vonatkozó törvényi előírásokat
megszegi, vagy
b) keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét be nem
töltött harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása
210. § (1) Aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra
jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése
érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető az elkövető, ha a kapcsolattartást az elsőfokú ítélet meghozataláig megfelelően
biztosítja, és az elmaradt kapcsolattartási formák pótlását megkezdi.
Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása
211. § (1) Aki végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a hatóság
elhelyezte, annak beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából elvisz, illetve a
kiskorút rejtve vagy titokban tartja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetése során az elvitelkor erőszakot,
illetve az élet vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tartási kötelezettség elmulasztása
212. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási
kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét
önhibájából nem teljesíti, és ezzel a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Az (1) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (2) bekezdés esetén büntetése korlátlanul
enyhíthető, ha kötelezettségének az elsőfokú ítélet meghozataláig eleget tesz.
Kapcsolati erőszak63
212/A. §64 (1) Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban
vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja
vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen
a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít,
b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet
súlyos nélkülözésnek tesz ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére rendszeresen követ el
a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. § (2) bekezdése szerinti becsületsértést,
bűntett miatt három évig,
b) a 164. § (3) és (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti személyi szabadság
megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Kapcsolati erőszak elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.
Családi jogállás megsértése
213. § (1) Aki más családi jogállását megváltoztatja vagy megszünteti, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi jogállás megsértését
a) egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény alkalmazottja foglalkozása
körében,
b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles
személy követi el.
(3) Ha a családi jogállás megsértését egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi
intézmény alkalmazottja foglalkozása körében gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Kettős házasság
214. § Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy aki házas személlyel házasságot köt,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
XXI. FEJEZET
AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ÉS EGYES ALAPVETŐ JOGOK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése
215. § Aki mást
a) lelkiismereti szabadságában erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz,
b) vallásának szabad gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Közösség tagja elleni erőszak
216. § (1) Aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz
tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt
olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport
tagjában riadalmat keltsen, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz
tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt
bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy
eltűrjön, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a közösség tagja elleni erőszakot
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) jelentős érdeksérelmet okozva,
d) a sértett sanyargatásával,
e) csoportosan vagy
f) bűnszövetségben követik el.
(4) Aki a közösség tagja elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának
megsértése
217. § Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint választási gyűlésen való
részvételében erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése
218. § (1) Aki beleegyezéshez vagy hozzájáruláshoz kötött
a) az emberi génállomány megváltoztatásával, az embrió génállományának megváltoztatásával, emberi
reprodukcióval vagy a születendő gyermek nemének megválasztásával kapcsolatos egészségügyi
beavatkozást,
b) emberen, embrióval vagy ivarsejttel végezhető orvostudományi kutatást,
c) az átültetés céljából végzett szerv- vagy szövetkivételt, illetve szerv- vagy szövetátültetést
a jogosult beleegyezése vagy hozzájárulása nélkül végez, vagy a beleegyezés és a hozzájárulás jogának
gyakorlásához szükséges, törvényben előírt megfelelő tájékoztatást elmulasztja, bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tiltakozó nyilatkozat ellenére halottból szervet vagy szövetet
távolít el.
(3) Aki a beleegyezéshez vagy hozzájáruláshoz kötött, az (1) bekezdés szerinti egészségügyi
beavatkozást, orvostudományi kutatást, szerv- vagy szövetkivételt, illetve szerv- vagy szövetátültetést
gondatlanságból a jogosult beleegyezése vagy hozzájárulása nélkül végez, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Személyes adattal visszaélés
219. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések
megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy
b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló
törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem
tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.
(3)65 A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra
követik el.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést
hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
Közérdekű adattal visszaélés
220. § (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével
a) közérdekű adatot az adatigénylő elől eltitkol, vagy azt követően, hogy a bíróság jogerősen a
közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,
b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít, illetve
c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a közérdekű adattal visszaélést
jogtalan haszonszerzés végett követik el.
Magánlaksértés
221. § (1) Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal,
fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad, vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb
helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére
vagy megtévesztéssel
a) éjjel,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve vagy
d) csoportosan
bemegy, vagy ott bent marad.
(3) Aki mást megakadályoz abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített
helyre bemenjen,
a) ha az (1) bekezdésben meghatározott módon követi el, az (1) bekezdés szerint,
b) ha a (2) bekezdésben meghatározott módon követi el, a (2) bekezdés szerint büntetendő.
(4) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt a (2) bekezdésben meghatározott módon követik el.
Zaklatás
222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi
életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából
a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő
cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül
veszélyeztető esemény következik be, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a zaklatást
a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve
c) hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két
évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Magántitok megsértése
223. § (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok
nélkül felfedi, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.
Levéltitok megsértése
224. § (1) Aki
a) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett
felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve
b) elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
(3) A büntetés
a) két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény,
b) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott
bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.
Kiszolgáltatott személy megalázása
225. § (1) Aki mást, annak kiszolgáltatott élethelyzetét kihasználva arra bír rá, hogy magát megalázó
magatartást tanúsítson, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a) az (1) bekezdés szerinti magatartásra való rábírás során ellenszolgáltatást ad vagy ígér,
b) a magát megalázó személyről felvételt készít, vagy ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára
hozzáférhetővé tesz.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen
követik el.
Rágalmazás
226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre
közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.
Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése66
226/A. §67 (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy
valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala68
226/B. §69 (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy
valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)70 A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) nagy nyilvánosság előtt, vagy
b) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.
Becsületsértés
227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű
tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen
cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
Kegyeletsértés
228. § Aki halottat vagy emlékét a 226. vagy a 227. §-ban meghatározott módon meggyalázza, vétség
miatt az ott meghatározott büntetéssel büntetendő.
A valóság bizonyítása
229. § (1) A 226–228. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az elkövető, ha a
becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.
(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül
utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.
Kitiltás
230. § A zaklatás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
Magánindítvány
231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha
azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2)
bekezdése esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra
jogosult személy, illetve az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.
(2) A 221–228. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a
227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el.
(3) A 228. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.
XXII. FEJEZET
A KÖZLEKEDÉSI BŰNCSELEKMÉNYEK
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény
232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy
megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával,
megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más
hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot,
súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát
okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy
évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett
megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – azzal
szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.
Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése
233. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét
vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot,
súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát
okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy
évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett
megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – azzal
szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.
Közúti veszélyeztetés
234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt
magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot,
súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát
okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Közúti baleset okozása
235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból
súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos
egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát
okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Járművezetés ittas állapotban
236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton,
illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos
egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza,
vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el
nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott
következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.
Járművezetés bódult állapotban
237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan
ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton,
illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos
egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza,
vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható
szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem
zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott
következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.
Járművezetés tiltott átengedése
238. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom
elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő
személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos
egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát
okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Cserbenhagyás
239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan
eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét
közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem
valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Értelmező rendelkezések
240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor
is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi
sértést vagy halált.
(2) A 233–235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az
utasokra vonatkozó rendelkezések.
(3)71 A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50
gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték
előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
XXIII. FEJEZET
A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZET ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Környezetkárosítás
241. § (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű
szennyezéssel vagy más módon
a) veszélyezteti,
b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással
állítható helyre,
c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre,
bűntett miatt az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban meghatározott esetben
egy évtől öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja esetén
egy évig, b) pontja esetén két évig, c) pontja esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában, és a (2) bekezdés első és második fordulatában meghatározott esetben
az elkövető nem büntethető, az (1) bekezdés b) pontja esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető,
ha az elsőfokú ítélet meghozataláig a bűncselekmény által bekövetkezett veszélyt, illetve
környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezet eredeti állapotát helyreállítja.
(4) E § alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői
jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.
Természetkárosítás
242. § (1) Aki
a) fokozottan védett élő szervezet egyedét,
b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy
állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének
együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben
kifejezett legalacsonyabb értéket,
c) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről
szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen
megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal
kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az élő szervezet
egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza,
a) hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetében az elpusztított élő szervezet egyedeinek külön
jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett
élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét,
b) amely az (1) bekezdés c) pontja esetében az élő szervezet állományának fennmaradását veszélyezteti.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában élő szervezet egyede:
a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota,
b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed,
c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak
vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a
felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.
243. § (1) Aki Natura 2000 területet, védett barlangot, védett természeti területet vagy védett élő
szervezetek életközösségét, illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a Natura 2000
terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy a védett élő szervezetek életközössége, illetve
azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában Natura 2000 terület alatt a természet védelméről szóló törvényben
meghatározott fogalmat kell érteni.
Állatkínzás
244. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul
olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy
pusztulását okozza,
b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás
a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.
Orvvadászat
245. § Aki
a) vadászterületen vadászatra való jogosultság nélkül, illetve idegen vadászterületen vadászként
engedély nélkül vad elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez,
b) külön jogszabályban meghatározott, a vadfaj valamennyi egyedére kiterjedő vadászati tilalmi idő
hatálya alá eső vadfaj egyedét ejti vagy fogja el,
c) külön jogszabályban meghatározott tiltott vadászati eszközzel, tiltott vadászati módon vagy kíméleti
területen vad, illetve fokozottan védett vagy védett gerinces állat elejtésére vagy elfogására irányuló
tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Orvhalászat
246. § Aki
a) jogosulatlanul halászhálóval vagy más halászati eszközzel – a horgászatot kivéve – halfogásra irányuló
tevékenységet végez,
b) külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen halfogásra
irányuló tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tiltott állatviadal szervezése
247. § (1) Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez
vagy fogadást köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése
248. § (1) Aki
a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez,
b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási tevékenységet, illetve
hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)72 A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdésben meghatározott
esetben egy évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(4)73 E § alkalmazásában
a) hulladék: mindaz, amit a hulladékról szóló törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet,
testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének
veszélyeztetésére;
b) hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladéknak a hulladékról szóló törvényben meghatározott
gyűjtése, begyűjtése, szállítása – ideértve az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt,
valamint az azon történő átszállítást – , előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.
Ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés
249. § (1) Aki ózonréteget lebontó anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket gyárt, felhasznál, az
ország területére behoz, onnan kivisz vagy forgalomba hoz, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az ózonréteget lebontó anyaggal visszaélést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Radioaktív anyaggal visszaélés
250. § (1) Aki veszélyes radioaktív anyagot engedély vagy bejelentés nélkül, illetve az engedély kereteit
túllépve
a) előállít, tárol, elhelyez, szállít,
b) megszerez, birtokol, kezel, forgalomba hoz, feldolgoz vagy más módon felhasznál, tartásra nem
jogosult személynek átad, ártalmatlanít, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a bűncselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(3) Aki radioaktív anyaggal való visszaélésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)74 Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) E § alkalmazásában veszélyes radioaktív anyag: a természetben előforduló vagy mesterségesen
előállított anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki, és amely az emberi
életre és egészségre, vagy az élő és élettelen környezetre veszélyes.
Nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés
251. § (1) Aki engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve nukleáris létesítményt üzemeltet,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki nukleáris létesítmény üzemeltetésével való visszaélésre irányuló előkészületet követ el, három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Atomenergia alkalmazásával visszaélés
252. § (1) Aki az atomenergia alkalmazásához szükséges engedély megszerzése érdekében a döntésre
jogosult szervet vagy személyt megtéveszti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Aki az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja, három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kitiltás
253. § A környezetkárosítás, a természetkárosítás, az orvvadászat, az orvhalászat, a hulladékgazdálkodás
rendjének megsértése és a tiltott állatviadal szervezése elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
XXIV. FEJEZET
AZ ÁLLAM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása
254. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország
alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől húsz évig
terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Nem büntethető az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt, akinek önkéntes elállása
következtében a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza.
Az alkotmányos rend elleni szervezkedés
255. § (1) Aki olyan szervezetet hoz létre vagy vezet, amelynek célja, hogy Magyarország alkotmányos
rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szervezetben részt vesz, két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Nem büntethető az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt, akinek önkéntes elállása
következtében a szervezkedés folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza.
Lázadás
256. § (1) Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy
a) az Országgyűlést,
b) a köztársasági elnököt,
c) a Kúriát vagy
d) a Kormányt az Alaptörvényben meghatározott jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel
fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott tömegzavargást szervez vagy vezet, öt évtől tizenöt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki lázadásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(4) Nem büntethető lázadás miatt az a résztvevő, aki a tömegzavargást önként vagy a hatóság
felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja.
Rombolás
257. § (1) Aki Magyarország alkotmányos rendjének megzavarása céljából közművet, termelő-,
közforgalmi vagy hírközlő üzemet vagy annak berendezését, középületet vagy építményt,
termékkészletet, hadianyagot vagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgyat
megsemmisít, használhatatlanná tesz vagy megrongál, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a rombolás
különösen súlyos hátránnyal jár.
(3) Aki rombolásra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Hazaárulás
258. § (1) Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy
alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot
vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást
a) súlyos hátrányt okozva,
b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,
c) háború idején vagy
d) külföldi fegyveres erő behívásával vagy igénybevételével követik el.
(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Hűtlenség
259. § Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi
kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel Magyarország
függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti, bűntett miatt két évtől nyolc
évig, háború idején öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az ellenség támogatása
260. § (1) Aki háború idején Magyarország katonai erejének gyengítése céljából az ellenséggel
érintkezésbe bocsátkozik, annak segítséget nyújt vagy a saját, illetve a szövetséges fegyveres erőnek
hátrányt okoz, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Aki az ellenség támogatására irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Kémkedés
261. § (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen hírszerző tevékenységet
folytat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést szigorúan titkos minősítésű adat kiszolgáltatásával
követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki kémkedésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(4) Nem büntethető a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás miatt, aki – mielőtt egyéb
hírszerző tevékenységet fejtett volna ki – az ajánlkozását vagy vállalkozását a hatóságnak vagy az állam
illetékes szervének bejelenti, és a külföldi kapcsolatát teljesen feltárja.
Kémkedés az Európai Unió intézményei ellen75
261/A. §76 A 261. § szerint büntetendő, aki az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az Európai
Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat.
A szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés
262. § A 261. § szerint büntetendő, aki a kémkedést Magyarország vagy a kölcsönös katonai
segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint Magyarországgal
szövetséges állam területén, szövetséges fegyveres erő ellen követi el.
Állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása
263. § (1)77 Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása,
alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, az ellenség támogatása,
kémkedés, szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés, kémkedés az Európai Unió intézményei
ellen készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az
állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem
büntethető.
Kitiltás
264. § Az e fejezetben meghatározott bűncselekmények esetében az elkövetővel szemben kitiltásnak is
helye van.
XXV. FEJEZET
A MINŐSÍTETT ADAT ÉS A NEMZETI ADATVAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Minősített adattal visszaélés
265. § (1) Aki minősített adatot
a) jogosulatlanul megszerez vagy felhasznál,
b) jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére hozzáférhetetlenné tesz,
minősített adattal visszaélést követ el.
(2) A büntetés
a) vétség miatt elzárás, ha korlátozott terjesztésű,
b) egy évig terjedő szabadságvesztés, ha bizalmas,
c) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha titkos,
d) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha szigorúan titkos
minősítésű adatra követik el a bűncselekményt.
(3) Az a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a minősített adattal
visszaélést korlátozott terjesztésű, bizalmas, titkos vagy szigorúan titkos minősítésű adatra követi el, a
(2) bekezdésben meghatározott megkülönböztetés szerint egy évig, két évig, egy évtől öt évig, illetve két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki a (2) bekezdés c)–d) pontjaiban meghatározott minősített adattal visszaélésre irányuló
előkészületet követ el, az ott tett megkülönböztetés szerint vétség miatt két évig, illetve bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)78 Az a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a (2) bekezdés c)–
d) pontjaiban meghatározott minősített adattal visszaélésre irányuló előkészületet követ el, az ott tett
megkülönböztetés szerint bűntett miatt három évig, illetve egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(6) Az a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a bűncselekményt
gondatlanságból követi el, a (2) bekezdésben meghatározott megkülönböztetés szerint vétség miatt
elzárással, egy évig, két évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
266. § (1) A büntetőjogi védelem a minősítés kezdeményezésétől számított harminc napig kiterjed arra
az adatra is, amelynek a minősítését kezdeményezték, de a bűncselekmény elkövetésekor a minősítési
eljárást még nem fejezték be, és erről az elkövető tudomással bír.
(2) Minősített adattal visszaélés miatt büntetőeljárásnak csak a minősített adat védelméről szóló
törvényben az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van helye.
A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény
267. § (1) Aki a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartásban kezelt adatot az adatkezelő
részére hozzáférhetetlenné teszi, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet
okoz.
XXVI. FEJEZET
AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Hamis vád
268. § (1) Aki
a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján az érintett ellen
büntetőeljárás indul.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hamis vád alapján a vádlottat elítélik,
b) a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó
szabadságvesztéssel is fenyegeti.
(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel
büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik.
(5) Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból
nem tud arról, hogy tényállítása valótlan, vagy a bizonyíték hamis, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
269. § Aki
a) mást hatóság előtt szabálysértéssel vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssel hamisan
vádol,
b) mást hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan vádol,
c) más ellen szabálysértésre, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre vagy fegyelmi vétségre
vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására, vétség
miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
270. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt
büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés
esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.
(2) Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető a hamis vád elkövetőjének
büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja.
Hatóság félrevezetése
271. § (1) Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy
valótlan – és a 268. § esete nem áll fenn –, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Aki hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési, illetve fegyelmi
eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 269. § esete nem áll
fenn –, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy
valótlan – és a 269. § esete nem áll fenn –, elzárással büntetendő.
Hamis tanúzás
272. § (1) A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót
elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
a) mint szakértő hamis szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
c) a 268. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy
hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.
(3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethető a büntető ügy terheltje.
(4) Aki a hamis tanúzást büntető ügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely
életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztés.
(5) Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
(6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
273. § Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban
követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
274. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, nem
fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen
feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján
kezdődik.
275. § (1) Nem büntethető hamis tanúzásért,
a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,
b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy
c) akinek a kihallgatása törvény alapján kizárt.
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben,
aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz
hamis voltát bejelenti.
Hamis tanúzásra felhívás
276. § (1) Aki mást hamis tanúzásra rábírni törekszik, büntető ügyben történő elkövetés esetén bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel, polgári ügyben történő elkövetés esetén vétség miatt két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt szabálysértési vagy egyéb hatóság, illetve a
fegyelmi jogkör gyakorlója előtt folyamatban lévő ügyben követi el, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Tanúvallomás jogosulatlan megtagadása
277. § A tanú, aki büntetőügyben a bíróság előtti vallomástételt a következményekre történt
figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, vétség miatt elzárással büntetendő.
Kényszerítés hatósági eljárásban
278. § (1) Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy hatósági eljárásban a törvényes
jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, a kényszerítés hatósági eljárásban
bűncselekményt követi el.
(2) Aki a bűncselekményt büntető ügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a bűncselekményt olyan büntető ügyben követik el, amely
életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt folyik, a büntetés két évtől
nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
(3) Aki a bűncselekményt polgári ügyben követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
(4) Ha a bűncselekményt szabálysértési vagy egyéb hatóság, illetve a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt
folyamatban lévő ügyben követik el, a büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés.
Hatósági eljárás megzavarása
279. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartást tanúsít, amely a hatóság
eljárását megzavarja vagy akadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekmény a hatóság eljárását meghiúsítja.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el.
Igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés
280. § (1) Aki hatósági tanúként tudomására jutott tényt, adatot vagy körülményt az arra jogosult
felmentése nélkül felfedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a bíróság zárt
tárgyalásán elhangzottakat az arra jogosult engedélye nélkül felfedi.
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a bírósági tanácsülésen elhangzott, illetve a tanácsülés
jegyzőkönyvében vagy mellékleteiben foglalt, nyilvánosságra nem hozható tényt vagy adatot felfedi.
Mentő körülmény elhallgatása
281. § (1) Aki olyan tényt, amelytől a büntetőeljárás alá vont személy elleni eljárás megszüntetése vagy
az eljárás alá vont személy felmentése függhet, vele, védőjével vagy a hatósággal nem közöl, bűntett
miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha a mentő körülmény elhallgatása olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó
szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
(3) Aki olyan tényt, amelytől a szabálysértési, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt indult
vagy fegyelmi eljárás alá vont személy elleni eljárás megszüntetése függhet, vele, jogi képviselőjével
vagy a hatósággal nem közöl, vétség miatt elzárással büntetendő.
(4) Nem büntethető mentő körülmény elhallgatása miatt,
a) aki a tény közlésével önmagát vagy hozzátartozóját
aa) büntetőeljárásban vagy hatósági eljárásban bűncselekmény,
ab) szabálysértési eljárásban bűncselekmény vagy szabálysértés,
ac) fegyelmi eljárásban bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés
vagy fegyelmi vétség elkövetésével vádolná,
b) akinek tanúkénti kihallgatása törvény alapján kizárt.
Bűnpártolás
282. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna,
a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,
b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vagy
c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást haszonszerzés
végett követik el.
(3) A büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást
a) a XIII., a XIV. vagy a XXIV. Fejezetben meghatározott bűncselekménnyel [kivéve az állam elleni
bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (263. § (1) bekezdés],
b) emberöléssel [160. § (1)–(3) és (5) bekezdés], emberrablással [190. § (1)–(4) bekezdés],
emberkereskedelemmel [192. § (1)–(6) bekezdés], terrorcselekménnyel [314. § (1)–(2) bekezdés],
terrorizmus finanszírozásával [318. § (1)–(2) bekezdés], jármű hatalomba kerítésével [320. § (1)–(2)
bekezdés],
c) az a)–b) pontokban fel nem sorolt, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető
bűncselekménnyel kapcsolatban követik el, vagy
d) hivatalos, külföldi hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével vagy
közfeladatot ellátó személy eljárása során követi el.
(4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés d) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el.
Fogolyszökés
283. § (1) Aki a büntetőeljárás alatt, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során a
hatóság őrizetéből megszökik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)79 Aki abból a célból, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás alól kivonja magát, a lakhelyelhagyási
tilalom tartama alatt a számára kijelölt területet, körzetet vagy a házi őrizet tartama alatt a kijelölt lakást
és az ahhoz tartozó bekerített helyet a kényszerintézkedés szabályainak megszegésével elhagyja, vétség
miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során a
részére engedélyezett büntetés félbeszakítás, eltávozás, rövid tartamú eltávozás vagy kimaradás
tartamának elteltével abból a célból nem tér vissza, hogy a büntetés végrehajtása alól kivonja magát.
(3a)80 A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az elítélt a reintegrációs őrizet tartama alatt a
számára kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet vagy a számára meghatározott napirend
szerinti tartózkodási helyet a reintegrációs őrizet szabályainak megszegésével abból a célból hagyja el,
hogy a szabadságvesztés végrehajtása alól kivonja magát.
(4) Korlátlanul enyhíthető a fogolyszökés elkövetőjének büntetése, ha – mielőtt tartózkodási helye a
hatóság tudomására jutna – önként feladja magát.
Fogolyzendülés
284. § (1) Az a fogvatartott, aki más fogvatartottakkal együtt a fogvatartás rendjét súlyosan
veszélyeztető, nyílt ellenszegülésben részt vesz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a fogolyzendülés
a) kezdeményezője, szervezője vagy vezetője,
b) résztvevője, ha a fogolyzendüléssel szemben fellépő személy ellen erőszakot alkalmaz.
(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a fogolyzendülés különösen súlyos
következményre vezet.
(4) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a fogolyzendülés
halált okoz.
(5) Aki fogolyzendülésre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az
ellenszegülést önként vagy a hatóság felszólítására abbahagyja.
Ügyvédi visszaélés
285. § (1) Az ügyvéd, aki azért, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, hivatásából folyó
kötelességét megszegi, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az ügyvédi visszaélést haszonszerzés végett
követik el.
(3) E § alkalmazásában ügyvéd az ügyvédjelölt és más olyan személy is, aki jogi képviseletre
foglalkozásánál fogva jogosult.
Zugírászat
286. § (1) Aki jogosulatlanul és üzletszerűen ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységet végez,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a zugírászatot ügyvédi,
jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységre jogosultság színlelésével követik el.
Zártörés
287. § (1) Aki
a) a hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott pecsétet
eltávolítja vagy megsérti,
b) a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja,
c)81 az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezéssel érintett adatot jogosulatlan
személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja,
d) a büntetőeljárás során hozzáférhetetlenné tett adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé
teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja, bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott zártörés miatt nem büntethető az elkövető, ha a vádirat
benyújtásáig a dolgot – állagának sérelme nélkül – az eljáró hatóságnak visszaszolgáltatja.
A bírósági végrehajtás akadályozása
288. § (1) Aki a bírósági végrehajtás során, azt követően, hogy vele szemben a bíróság jogerősen
rendbírságot szabott ki, a rendbírság kiszabására okot adó magatartást tovább folytatja, vagy a
végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének – ide nem értve a végrehajtható
okiratban foglalt kötelezettséget – továbbra sem tesz eleget, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt
kötelezettségének eleget tesz.
Nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény
289. § A 268–282. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel
kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező
határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt
folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.
XXVII. FEJEZET
A KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEK
Vesztegetés
290. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá
tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre
jogosult személlyel kapcsolatban követik el.
(3) A büntetés
a) az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a vesztegetést külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy
érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1)
bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a
hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Vesztegetés elfogadása
291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban
jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel
harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha az elkövető
a) a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, egy évtől öt évig,
b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha az elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló
intézkedésre jogosult személy, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében
tevékenységet végző személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1)
bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a
hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak
ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.
292. §82
Hivatali vesztegetés
293. § (1)83 Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott
vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)84 Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha a jogtalan előnyt azért
adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a
hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.
(3)85 Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi
hivatalos személy működésével kapcsolatban követi el.
(4) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy
felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy,
ha az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy
érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy
ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.
(5) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője,
ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében
tevékenységet végző személy, ha a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból
követi el.
(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2)
bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a
hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Hivatali vesztegetés elfogadása
294. § (1)86 Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt
vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan
előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású
hivatalos személy követi el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott
esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a)87 a jogtalan előnyért
aa) hivatali kötelességét megszegi,
ab) hatáskörét túllépi, vagy
ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi hivatalos személy, aki az ott meghatározott
bűncselekményt követi el.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2)
bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a
hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak
ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban
295. § (1)88 Aki azért, hogy más a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait
ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy rá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy
ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett
nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával
létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás
során vagy azzal kapcsolatban követi el.
(3)89 A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2)
bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a
hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban
296. § (1)90 Aki azért, hogy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne
gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét
elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy
elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett
nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával
létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás
során vagy azzal kapcsolatban követi el.
(3)91 A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2)
bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a
hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak
ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.
297. §92
Befolyás vásárlása
298. § (1) Aki
a) olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy
b)93 olyan személyre tekintettel, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, másnak
előnyt ad vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1a)94 Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki magát hivatalos személynek kiadó személy részére vagy rá
tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér.
(2)95 Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy
érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)96 Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.
(4)97 A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1)–(2)
bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a
hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Befolyással üzérkedés
299. §98 (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan
előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek
adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a) azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget,
b) hivatalos személynek adja ki magát, vagy
c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el.
(3) Aki az (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy
érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre
jogosult személlyel kapcsolatban követik el.
(5) Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi
hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.
(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (3)
bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a
hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak
ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása99
300. §100 (1) Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még
le nem leplezett vesztegetést, vesztegetés elfogadását, hivatali vesztegetést, hivatali vesztegetés
elfogadását, vesztegetést bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadását bírósági vagy
hatósági eljárásban, befolyás vásárlását vagy befolyással üzérkedést követtek el, és erről a hatóságnak,
mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem
büntethető.
Értelmező rendelkezés101
300/A. §102 (1) E fejezet alkalmazásában kötelességszegés a kötelességnek előny adásához kötött
teljesítése is.
(2) A 290. § és a 291. § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes
joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység
végzésére jogosult.
XXVIII. FEJEZET
A HIVATALI BŰNCSELEKMÉNYEK
Bántalmazás hivatalos eljárásban
301. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt csoportosan követik el.
(3) Aki bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény
elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.
Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában
302. § (1) Az a közfeladatot ellátó személy, aki közfeladatának ellátása során mást tettleg bántalmaz,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt csoportosan követik el.
(3) Aki bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában bűncselekményre irányuló előkészületet
követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény
elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.
Kényszervallatás
303. § (1) Az a hivatalos személy, aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen,
illetve ne tegyen, erőszakot, fenyegetést, vagy más hasonló módszert alkalmaz, bűntett miatt egy évtől
öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt csoportosan követik el.
(3) Aki a kényszervallatásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény
elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.
Jogellenes fogvatartás
304. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogellenes fogvatartást
a) aljas indokból vagy célból,
b) a sértett sanyargatásával vagy
c) súlyos következményt okozva követik el.
Hivatali visszaélés
305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen
a) hivatali kötelességét megszegi,
b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy
c) hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Közfeladati helyzettel visszaélés
306. § Az a közfeladatot ellátó személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt
szerezzen
a) közfeladattal kapcsolatos kötelességét megszegi,
b) közfeladattal kapcsolatos jogkörét túllépi, vagy
c) közfeladati helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés
307. § (1) Az a hivatalos személy, aki bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött
titkos információgyűjtést, illetve titkos adatszerzést
a) engedély nélkül végez, vagy az engedély kereteit túllépi,
b) jogosulatlanul elrendel vagy engedélyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a hivatalos személy, akinek valótlan tényállítása alapján bíró
vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetve titkos
adatszerzést az arra jogosult elrendeli vagy engedélyezi.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott
bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.
Jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése
308. § (1) Az a hivatalos személy, aki megbízhatósági vizsgálatot
a) ügyészi jóváhagyás nélkül végez, vagy a jóváhagyás kereteit túllépi,
b) jogosulatlanul jóváhagy, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a hivatalos személy, aki a megbízhatósági vizsgálatot elrendelő
határozatban valótlan tényt állít, és ez alapján a megbízhatósági vizsgálat elrendelését az arra jogosult
jóváhagyja.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott
bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.
Egyéb rendelkezés
309. § E fejezet rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó
hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.
XXIX. FEJEZET
A HIVATALOS SZEMÉLY ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Hivatalos személy elleni erőszak
310. § (1) Aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt
a) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz,
b) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy
c) eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot
csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője öt évtől tíz évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétség miatt két
évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(5) Aki hivatalos személyt vagy külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmaz, az (1)–(4)
bekezdés szerint büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem
hivatalos személy vagy nem külföldi hivatalos személy.
(6) Aki hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(7) Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság
felhívására elhagyja.
Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak
311. § A 310. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt közfeladatot ellátó
személy ellen követi el.
Hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak
312. § A 310. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt hivatalos személy, külföldi
hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen
követi el.
Nemzetközileg védett személy elleni erőszak
313. § (1) Aki belföldön tartózkodó nemzetközileg védett személyt
a) bántalmaz,
b) személyi szabadságától megfoszt vagy
c) veszélyeztet, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésével fenyeget, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki nemzetközileg védett személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában nemzetközileg védett személy az a külföldi hivatalos személy, aki a rá vonatkozó
nemzetközi szerződés alapján diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvez.
XXX. FEJEZET
A KÖZBIZTONSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Terrorcselekmény
314. § (1) Aki abból a célból, hogy
a) állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne
tegyen vagy eltűrjön,
b) a lakosságot megfélemlítse,
c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve
nemzetközi szervezet működését megzavarja, a (4) bekezdésben meghatározott személy elleni
erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz
évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat
kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi
szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.
(3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki
a) az (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott terrorcselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos
következmény származott volna, és
b) tevékenységét a hatóság előtt felfedi,
ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében,
további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában.
(4) E § alkalmazásában személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos
bűncselekmény
a) az emberölés [160. § (1)–(2) bekezdés], a testi sértés [164. § (2)–(6) és (8) bekezdés], a foglalkozás
körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [165. § (3) bekezdés],
b) az emberrablás [190. § (1)–(4) bekezdés], a személyi szabadság megsértése (194. §),
c) a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [232. § (1)–(2) bekezdés], a vasúti, légi vagy vízi
közlekedés veszélyeztetése [233. § (1)–(2) bekezdés],
d) a radioaktív anyaggal visszaélés [250. § (1)–(2) bekezdés],
e) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)–(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni
erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §),
a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés],
f) a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)–(2) bekezdés], a közveszély okozása [322. § (1)–(3) bekezdés], a
közérdekű üzem működésének megzavarása [323. § (1)–(3) bekezdés], a robbanóanyaggal vagy
robbantószerrel visszaélés [324. § (1)–(2) bekezdés], a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [325. § (1)–
(3) bekezdés],
g) a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [326. § (1)–(5) bekezdés], a haditechnikai
termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [329. § (1)–(3) bekezdés], a kettős felhasználású termékkel
visszaélés [330. § (1)–(2) bekezdés],
h) a rablás [365. § (1)–(4) bekezdés] és a rongálás [371. § (1)–(6) bekezdés],
i)103 az információs rendszer vagy adat megsértése [423. § (1)–(4) bekezdés].
315. § (1)104 Aki a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntett elkövetésére felhív,
ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az
ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)105 Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeket a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében
meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, öt évtől
tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Nem büntethető, aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt, mielőtt az a
hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
316. § Aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása
317. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a
hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Terrorizmus finanszírozása
318. § (1) Aki terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, vagy
terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt vagy rá tekintettel mást anyagi eszközzel támogat,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista csoportban
történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg, vagy a terrorista csoport
tevékenységét egyéb módon támogatja, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) E § alkalmazásában anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és
szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i
2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket, jogi dokumentumokat és
okiratokat kell érteni.
Értelmező rendelkezés
319. § A 315. és a 318. § alkalmazásában terrorista csoport a három vagy több személyből álló, hosszabb
időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény elkövetése.
Jármű hatalomba kerítése
320. § (1) Aki légi jármű, tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű ellenőrzését
erőszakkal, fenyegetéssel, illetve másnak öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotát előidézve
magához ragadja, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
halált okoz.
(3) Aki jármű hatalomba kerítésére irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos
következmény származott volna.
Bűnszervezetben részvétel
321. § (1) Aki bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a
közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt
könnyítő feltételeket biztosítja, illetve a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntett
miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Bűnszervezetben részvétel miatt nem büntethető, aki a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság
tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Közveszély okozása
322. § (1) Aki anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély
elhárítását, illetve következményeinek enyhítését akadályozza, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) csoportosan,
b) különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okozva vagy
c) bűnszövetségben követik el.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
halált okoz.
(4) Aki közveszély okozására irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(5) Aki a közveszély okozását gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy
ezt meghaladó kár esetén egy évtől öt évig, halál okozása esetén két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény
származott volna, önként megszünteti.
Közérdekű üzem működésének megzavarása
323. § (1) Aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűntett miatt egy évtől öt
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) csoportosan,
b) bűnszövetségben vagy
c) különösen nagy kárt okozva követik el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve vagy
c) különösen jelentős kárt okozva követik el.
(4) Aki a közérdekű üzem működésének megzavarására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt
meghaladó kár okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés
324. § (1) Aki robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket
a) engedély nélkül készít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy a tartásukra nem jogosult személynek
átad,
b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon
átszállít, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy
bűnszövetségben követik el.
(3) Aki robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésre irányuló előkészületet követ el, három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés
325. § (1) Aki
a) lőfegyvert engedély nélkül megszerez vagy tart,
b) lőfegyvert engedély nélkül készít vagy forgalomba hoz,
c) lőfegyvert engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz,
vagy azon átszállít,
d) a lőfegyver készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit
túllépi,
e) engedéllyel tartott lőfegyverét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja, bűntett miatt két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki
a) kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiséget
meghaladó vagy más lőfegyverhez tartozó lőszert engedély nélkül megszerez vagy tart,
b) lőszert engedély nélkül készít vagy forgalomba hoz,
c) lőszert engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz,
vagy azon átszállít,
d) a lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit
túllépi,
e) az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó,
csekély mennyiséget meghaladó vagy más lőfegyverhez tartozó lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek
átad.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy
bűnszövetségben követik el.
(4) Aki az engedéllyel tartott kézilőfegyverét, vadászlőfegyverét vagy sportlőfegyverét, illetve az ahhoz
tartozó lőszert bejelentés nélkül az ország területére behozza, onnan kiviszi, vagy azon átszállítja, vétség
miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)106 Aki az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) E § alkalmazásában csekély mennyiség a legfeljebb tíz darab lőszer.
XXXI. FEJEZET
A NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEN ALAPULÓ KÖZBIZTONSÁGI CÉLÚ GAZDASÁGI ELŐÍRÁSOK ELLENI
BŰNCSELEKMÉNYEK
Nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés
326. § (1) Aki nemzetközi szerződés által tiltott fegyvert
a) kifejleszt, gyárt,
b) megszerez, tart, felhasznál, jogosulatlanul hatástalanít,
c) annak tartására nem jogosult személynek átad, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít,
vagy forgalomba hoz,
bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően nemzetközi
szerződés által tiltott fegyver előállítására alkalmas létesítményt épít, üzemeltet, létező létesítményt
ilyen fegyver gyártása céljára átalakít.
(3) Öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) nemzetközi szerződés által tiltott fegyver fejlesztéséhez, gyártásához, összeszereléséhez, minőségi
vizsgálatához, üzemeltetéséhez, karbantartásához, javításához műszaki támogatást nyújt,
b) nemzetközi szerződés által tiltott fegyver előállítására alkalmas létesítmény üzemeltetéséhez a
jogszabály által meghatározott engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy
személyt megtéveszti.
(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) bűnszövetségben vagy
c) hivatalos személyként követik el.
(5) Tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt üzletszerűen, illetve
b) az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy hivatalos személyként
követi el.
(6) Aki nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel való visszaélésre irányuló előkészületet követ el, egy
évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(7) Aki a (2) bekezdésben írt bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése
327. § (1) Aki Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége alapján kihirdetett, illetve az Európai Unió
Működéséről szóló Szerződés 75. cikke és 215. cikke alapján elfogadott rendeletekben vagy e rendeletek
felhatalmazása alapján elfogadott rendeletekben vagy határozatokban, valamint az Európai Uniót
létrehozó szerződés 29. cikke alapján elfogadott tanácsi határozatokban elrendelt
a) a pénzeszközök vagy gazdasági források zárolására vonatkozó kötelezettségét, illetve
b) gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalmat megszegi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a nemzetközi gazdasági tilalom
megszegését
a) a halálbüntetés végrehajtása, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy
büntetés során alkalmazható áruk kereskedelmével összefüggésben,
b) erőszakkal vagy
c) hivatalos személyként követik el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a nemzetközi gazdasági tilalom megszegését
a) lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantószer, ezek felhasználására szolgáló készülék vagy egyéb
katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben,
b) fegyveresen vagy
c) bűnszövetségben követik el.
(4) Aki nemzetközi gazdasági tilalom megszegésére irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)107 E § alkalmazásában – ha a nemzetközi jogi kötelezettség alapján a kötelezettséget, illetve tilalmat
kihirdető jogszabály eltérően nem rendelkezik –
a) pénzeszközön az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon
kívül helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet (e bekezdés alkalmazásában a
továbbiakban: 267/2012/EU rendelet) 1. cikk l) pontjában meghatározott eszközöket,
b) pénzeszközök zárolásán a 267/2012/EU rendelet 1. cikk k) pontjában meghatározottakat,
c) gazdasági forráson a 267/2012/EU rendelet 1. cikk h) pontjában meghatározott eszközöket,
d) gazdasági források zárolásán a 267/2012/EU rendelet 1. cikk j) pontjában meghatározott eszközöket,
e) a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés
során alkalmazható árun egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó
bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 2005. június 27-i
1236/2005/EK tanácsi rendelet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: 1236/2005/EK rendelet) II.
mellékletében meghatározott árut kell érteni.
Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása
328. § (1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy nemzetközi gazdasági tilalom megszegése
készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt
teheti, feljelentést nem tesz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető
hozzátartozója nem büntethető.
Haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés
329. § (1) Aki
a) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve haditechnikai terméket gyárt, forgalomba hoz,
vagy haditechnikai szolgáltatást nyújt,
b) haditechnikai terméket az engedélytől eltérően használ fel,
c) tiltott haditechnikai terméket előállít, megszerez, felhasznál, tart, átad, forgalomba hoz, az ország
területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki
a) vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyver, más nukleáris robbanóanyag, illetve ezeket célba juttatni képes
rakétatechnikai eszköz kifejlesztésével, gyártásával, kereskedelmével, karbantartásával, javításával,
észlelésével, azonosításával vagy elterjesztésével kapcsolatban műszaki támogatást nyújt,
b) az a) pontban foglaltaktól eltérő, más katonai felhasználással kapcsolatban nyújt műszaki segítséget
olyan ország vonatkozásában, amely a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján Magyarországra nézve
kötelező fegyverkiviteli korlátozás alá tartozik.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) Aki haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélésre irányuló előkészületet követ el, egy
évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) E § alkalmazásában
a) engedélyen a Nemzetközi Importigazolást, valamint az ezeket helyettesítő okmányokat is érteni kell,
b) haditechnikai terméken az 1236/2005/EK rendelet III. mellékletében meghatározott árut is érteni kell,
c) tiltott haditechnikai termék: az 1236/2005/EK rendelet II. mellékletében meghatározott áru.
Kettős felhasználású termékkel visszaélés
330. § (1) Aki
a) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve kettős felhasználású terméket külkereskedelmi
forgalomba hoz, ideértve annak az Európai Unió vámterületén belüli átadását, vagy
b) kettős felhasználású terméket az engedélytől eltérően használ fel,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt
a) az 1997. évi CIV. törvénnyel kihirdetett, a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának,
felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január
13-án aláírt egyezmény 1. Mellékletének hatálya alá tartozó vegyi anyagoknak Magyarország területére
vagy innen az Európai Unió vámterületére történő átadásával összefüggésben, vagy
b) nukleáris kettős felhasználású termékre követik el.
(3) Aki kettős felhasználású termékkel visszaélésre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában
a) engedélyen a Nemzetközi Importigazolást, valamint az ezeket helyettesítő okmányokat is érteni kell,
b) kettős felhasználású termék: a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére,
brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló
428/2009/EK rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott termék,
c) az Európai Unió vámterületén a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet 3.
cikkében meghatározott területet kell érteni.
XXXII. FEJEZET
A KÖZNYUGALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Háborús uszítás
331. § Aki nagy nyilvánosság előtt háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést folytat, bűntett
miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Közösség elleni uszítás
332. § Aki nagy nyilvánosság előtt
a) a magyar nemzet ellen,
b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy
c) a lakosság egyes csoportjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális
irányultságra tekintettel –gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
A nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása108
333. §109 Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett
népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen
színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Nemzeti jelkép megsértése
334. § Aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát
sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Önkényuralmi jelkép használata
335. §110 Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy
ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi
rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon
a) terjeszt,
b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy
c) közszemlére tesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
Hatósági rendelkezés elleni uszítás
336. § Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon hatóság rendelkezése
ellen általános engedetlenségre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Rémhírterjesztés
337. § Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon
elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában
zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Közveszéllyel fenyegetés
338. § (1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a
látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat
súlyosan megzavarta.
Garázdaság
339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy
másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot
a) csoportosan,
b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva,
c) fegyveresen,
d) felfegyverkezve vagy
e) nyilvános rendezvényen követik el.
Rendbontás
340. § (1) Aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett
jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki
sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt
területére jogosulatlanul belép, ott tartózkodik, vagy e területre a sportrendezvény megtartását vagy
mások testi épségét veszélyeztető tárgyat bedob.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást
a) csoportosan,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve vagy
d) különös visszaesőként követik el.
(4) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény
a) a testi sértés [164. § (3)–(6) és (8) bekezdés],
b) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)–(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni
erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §),
c) a garázdaság (339. §),
d) a rongálás [371. § (1)–(6) bekezdés].
Kitiltás
341. § A garázdaság és a rendbontás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
XXXIII. FEJEZET
A KÖZBIZALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Közokirat-hamisítás
342. § (1) Aki
a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére
vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet
követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el,
vétség miatt elzárással büntetendő.
343. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
a) hamis közokiratot készít,
b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy
c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának
a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.
Biztonsági okmány hamisítása
344. § Aki a külön jogszabályban meghatározott
a) belépésre jogosító hamis biztonsági okmányt készít,
b) belépésre jogosító biztonsági okmány tartalmát meghamisítja,
c) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi belépésre jogosító biztonsági okmányt felhasznál,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Hamis magánokirat felhasználása
345. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására
hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Okirattal visszaélés
346. §111 (1) Aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja,
a) mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez,
b) jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy
c) mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha más bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki jogtalan
haszonszerzés céljából közokiratot átad vagy átvesz.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan
előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Egyedi azonosító jellel visszaélés
347. § (1) Aki
a) egyedi azonosító jelet eltávolít vagy meghamisít,
b) olyan dolgot szerez meg, használ fel, vagy olyan dologról rendelkezik, amelynek egyedi azonosító jele
hamis, hamisított, vagy amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
(3) E § alkalmazásában egyedi azonosító jel: az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy
rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a
dolgon, illetve annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése.
Gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása
348. § Aki jogtalan haszonszerzés végett a közúti gépjármű kilométer-számláló műszere által jelzett
értéket a műszerre gyakorolt behatással vagy a mérési folyamat befolyásolásával meghamisítja, illetve a
műszer működését megakadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése112
349. §113 (1) Aki
a) mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzése,
b) mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának
alapítása céljából az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával semmis
szerződést köt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki
a) mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzésére,
b) mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának
alapítására vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával általa kötött semmis szerződés
leplezésére létrehozott megállapodás alapján mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet használ,
illetve szedi annak hasznait, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az az ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző, aki az (1) bekezdés
szerinti szerződés megkötésében közreműködik.
(4) Korlátlanul enyhíthető az (1) és (2) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjének a büntetése, ha a
bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés
körülményeit feltárja.
Sporteredmény tiltott befolyásolása114
349/A. §115 (1) Aki olyan megállapodást köt, aminek következtében valamely sportszövetség
versenyrendszerében szervezett vagy a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő verseny,
mérkőzés eredménye nem a versenyszabályzatnak vagy a tisztességes játék elveinek megfelelő módon
alakul ki, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy
üzletszerűen követik el.
XXXIV. FEJEZET
A KÖZIGAZGATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény116
350. §117 (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai
polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás,
népszavazás és európai polgári kezdeményezés során
a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi
juttatással szerez ajánlást,
b) népszavazás vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal,
fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,
c) jogosultság nélkül szavaz,
d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári
kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással
befolyásolni törekszik,
f) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát,
g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezés
eredményét,
h) a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése vagy európai polgári
kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el,
i) szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el,
bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltként történő
nyilvántartásba vételhez szükséges nyilatkozatában korábbi nemzetiségi önkormányzati
képviselőjelöltségére vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz.
Egyesülési joggal visszaélés
351. § (1) Aki a bíróság által feloszlatott egyesület vezetésében részt vesz, ha súlyosabb bűncselekmény
nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a bíróság által feloszlatott egyesület működésében a köznyugalom megzavarására alkalmas
módon vesz részt, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a bíróság által feloszlatott egyesület vezetéséhez vagy működéséhez szükséges vagy azt könnyítő
feltételeket biztosítja, vagy ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat, egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése
352. § Aki
a) olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem
jogosítja fel, vagy
b) a közbiztonság, közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez, vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Határzár tiltott átlépése118
352/A. §119 (1) Aki Magyarországnak az államhatár rendje védelmét biztosító létesítmény által védett
területére a létesítményen keresztül jogosulatlanul belép, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) tömegzavargás résztvevőjeként követik el.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt fegyveresen vagy felfegyverkezve
tömegzavargás résztvevőjeként követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott
bűncselekmény halált okoz.
Határzár megrongálása120
352/B. §121 (1) Aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt, illetve eszközt megsemmisíti
vagy megrongálja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) tömegzavargás résztvevőjeként követik el.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt fegyveresen vagy felfegyverkezve
tömegzavargás résztvevőjeként követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott
bűncselekmény halált okoz.
Határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása122
352/C. §123 Aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény építésével vagy karbantartásával
kapcsolatos munkavégzést akadályozza, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Embercsempészés
353. § (1)124 Aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez
segítséget nyújt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)125 A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést
a) vagyoni haszonszerzés végett,
b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva, vagy
c) az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény, illetve eszköz megsemmisítésével vagy
megrongálásával követik el.
(3)126 A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést
a) a csempészett személy sanyargatásával,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve,
d) üzletszerűen vagy
e) bűnszövetségben követik el.
(4)127 A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti embercsempészést a b)–e) pontban meghatározott módon
b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészést az a), illetve a c)–e) pontban meghatározott
módon követik el.
(5)128 A (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény szervezője vagy irányítója tíz évtől húsz
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6)129 Aki embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Jogellenes tartózkodás elősegítése
354. § (1) Aki
a) az Európai Unió tagállamának,
b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam vagy
c) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárával azonos
jogállású állampolgár államának területén történő jogellenes tartózkodáshoz vagyoni haszonszerzés
végett segítséget nyújt olyan személy részére, aki ezen államok egyikének sem állampolgára, ha
súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki vagyoni
haszonszerzés végett külföldi személy magyarországi jogellenes tartózkodásához nyújt segítséget.
Családi kapcsolatok létesítésével visszaélés
355. § Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki anyagi haszonszerzés céljából, kizárólag
tartózkodási jogosultságot igazoló okmány kiadása érdekében létesít családi kapcsolatot, vagy az
apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozathoz hozzájárul, ha súlyosabb bűncselekmény
nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő.
Harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása
356. § (1) Aki keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező
a) harmadik országbeli állampolgárt rendszeresen vagy tartósan, illetve
b) jelentős számú harmadik országbeli állampolgárt egyidejűleg
foglalkoztat, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli
állampolgárt különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek között foglalkoztat,
b) olyan, keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli
állampolgárt foglalkoztat, akinek sérelmére emberkereskedelmet követtek el.
(3) E § alkalmazásában
a) különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek alatt a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni;
b) jelentős számú: legalább öt személy.
Műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása
357. § (1) Aki a tulajdonában álló műemléket, védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat vagy a
tulajdonában álló ingatlanon lévő régészeti lelőhelyet megrongálja, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a tulajdonában álló
a) műemléket vagy védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat megsemmisíti,
b) műemlék olyan helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, amelynek következtében az elveszti
műemléki jellegét, vagy
c) védett kulturális javak körébe tartozó tárgy vagy régészeti lelőhely helyrehozhatatlan károsodását
idézi elő, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Védett kulturális javakkal visszaélés
358. § (1) Aki
a) a védett gyűjteményhez tartozó tárgyat vagy védett tárgyegyüttes darabját jogszabályban előírt
előzetes hozzájárulás nélkül elidegeníti,
b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, gyűjtemény vagy tárgyegyüttes tulajdonjogában
bekövetkezett változásra vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja,
c) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, gyűjteményt vagy tárgyegyüttest engedély nélkül
külföldre juttat, vagy a kiviteli engedély kereteit túllépi, bűntettet miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a kulturális javak körébe tartozó és kiviteli engedélyhez
kötött tárgyat engedély nélkül külföldre juttat, vagy a kiviteli engedély kereteit túllépi.
Veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése
359. § (1) Aki
a) veszélyes állatot engedély nélkül tart, szaporít, elidegenít, vagy az ország területére behoz,
b) a veszélyes állat tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki
a) veszélyes ebet
aa) szaporít, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart,
ab) jogszabály megszegésével elidegenít vagy megszerez, illetve
b) a veszélyes eb
ba) ivartalanítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi, vagy
bb) tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi.
(3) Aki veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot
végeztet, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában veszélyes eb a hatósági határozatban egyedileg veszélyes ebbé nyilvánított eb.
Tiltott szerencsejáték szervezése
360. §130 Aki
a) tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez,
b) tiltott szerencsejáték rendszeres szervezéséhez helyiséget vagy eszközt bocsát rendelkezésre, vagy
c) tiltott szerencsejátékban való részvételre nagy nyilvánosság előtt felhív, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Járványügyi szabályszegés
361. § Aki
a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének
megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait
megszegi,
b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait
megszegi,
c) a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, valamint terjedésének
megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növény-egészségügyi vagy
állatjárványügyi intézkedés szabályait megszegi, vétség miatt elzárással büntetendő.
Géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése
362. § Aki az Európai Unióban
a) engedéllyel nem rendelkező géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyagát az ország
területére jogellenesen behozza, tárolja, szállítja, forgalomba hozza, vagy a környezetbe kijuttatja,
b) termesztési célú felhasználásra ki nem terjedő engedéllyel rendelkező géntechnológiával módosított
növényfajta szaporítóanyagát a környezetbe jogellenesen kijuttatja,
c) termesztési célú engedéllyel rendelkező géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyaga
vonatkozásában a védzáradéki eljárás időtartamára biztonsági intézkedésként elrendelt behozatali,
előállítási, tárolási, szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmat megszegi, vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése
363. § (1) Aki az Állami Számvevőszék ellenőrzése során az Állami Számvevőszékről szóló törvényben
meghatározott közreműködési kötelezettségét megszegi, és ezzel az ellenőrzés lefolytatását
akadályozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az ellenőrzött szervezet vezetője, ha írásbeli felszólítás ellenére
nem küld intézkedési tervet az Állami Számvevőszék részére.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
cselekmény az ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja.
Kitiltás
364. § Az embercsempészés és a tiltott szerencsejáték szervezése elkövetőjével szemben kitiltásnak is
helye van.
XXXV. FEJEZET
A VAGYON ELLENI ERŐSZAKOS BŰNCSELEKMÉNYEK
Rablás
365. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből
a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi
épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) bűnszövetségben,
e) jelentős értékre,
f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos
eljárása, illetve feladata teljesítése során,
g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva
korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,
b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott módon,
c) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos
eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott módon követik
el.
(5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Kifosztás
366. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett
a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő,
b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség
elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, vagy
c) védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy
fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a) jelentős értékre,
b) csoportosan,
c) bűnszövetségben követik el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,
b) jelentős értékre, csoportosan vagy bűnszövetségben követik el.
Zsarolás
367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy
valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást
a) bűnszövetségben,
b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.
Önbíráskodás
368. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást
erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett
miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az önbíráskodást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) védekezésre képtelen személy sérelmére követik el.
(3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény
érvényesítésének megengedett eszköze.
Értelmező rendelkezések
369. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a
vagyon elleni erőszakos bűncselekmény és a vagyon elleni bűncselekmény.
XXXVI. FEJEZET
A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Lopás
370. §131 (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást kisebb értékre vagy
b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen,
bc) dolog elleni erőszakkal – ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló
eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására
alkalmatlanná teszik –,
bd) zsebtolvajlás útján,
be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,
bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó
tudta és beleegyezése nélkül bemenve,
bg) hamis vagy lopott kulcs használatával,
bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy
bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást nagyobb értékre,
b) a kisebb értékre elkövetett lopást
ba) a (2) bekezdés ba)–be) pontjában meghatározott valamely módon,
bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,
bc) vallási tisztelet tárgyára,
bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt
tárgyra,
be) nemesfémre vagy
c) a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást jelentős értékre vagy
b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)–be) pontjában meghatározott valamely
módon vagy közveszély színhelyén követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást különösen nagy értékre vagy
b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)–be) pontjában meghatározott valamely módon
vagy közveszély színhelyén követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást különösen jelentős értékre vagy
b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)–be) pontjában meghatározott valamely
módon vagy közveszély színhelyén követik el.
Rongálás
371. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ
el.
(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a rongálás kisebb kárt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást
ba) falfirka elhelyezésével vagy
bb) bűnszövetségben követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a rongálás nagyobb kárt okoz,
b) az elkövető
ba) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy régészeti leletet,
bb)132 vallási tisztelet tárgyát vagy templomot, vallásgyakorlásra rendelt más helyet,
bc) temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott
emlékére rendelt tárgyat rongál meg.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a rongálás jelentős kárt okoz,
b) az elkövető a (3) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely tárgyat, épületet, vagy helyet
semmisít meg,
c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.
(7) E § alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal
létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű
használatához szükséges.
Sikkasztás
372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik,
sikkasztást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást kisebb értékre vagy
b) a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást nagyobb értékre,
b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely
módon, vagy
c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást jelentős értékre,
b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely
módon, vagy
c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál
fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást különösen nagy értékre vagy
b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely
módon követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást különösen jelentős értékre vagy
b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott
valamely módon követik el.
Csalás
373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz,
csalást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy
b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik
el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás jelentős kárt okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon
követik el, vagy
c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva
korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon
követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon
követik el.
(7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett
ellenértékét is.
Gazdasági csalás
374. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni
hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a gazdasági csalás kisebb vagyoni
hátrányt okoz.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában
meghatározott módon követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában
meghatározott módon követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában
meghatározott módon követik el.
Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás
375. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt
adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az
információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt okoz, vagy
b) a nagyobb kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy
üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen nagy kárt okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy
üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) Az (1)–(4) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett
elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés
elfogadásával okoz kárt.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a külföldön kibocsátott elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.
Hűtlen kezelés
376. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével
vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy
gondnok e minőségében követi el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében e minőségében
követi el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi
el.
Hanyag kezelés
377. § (1) Akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből
eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy vagy ezt
meghaladó vagyoni hátrányt okoz.
Jogtalan elsajátítás
378. § (1) Aki
a) a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette,
nem adja át, illetve
b) a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem
adja vissza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást védett kulturális javak körébe
tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el.
Orgazdaság
379. § (1) Aki
a) költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,
b) jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy
c) lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan
elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy
elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) kisebb értékre vagy
b) szabálysértési értékre üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) nagyobb értékre,
b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, műemlékre, régészeti lelőhelyre vagy régészeti leletre,
c) kisebb értékű nemesfémre vagy
d) kisebb értékre üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) jelentős értékre vagy
b) nagyobb értékre üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen nagy értékre vagy
b) jelentős értékre üzletszerűen követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen jelentős értékre vagy
b) különösen nagy értékre üzletszerűen követik el.
Jármű önkényes elvétele
380. § (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az
így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel,
b) bűnszövetségben követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában
meghatározott bűncselekményt fegyveresen, felfegyverkezve vagy bűnszövetségben követik el.
Uzsora-bűncselekmény
381. § (1) Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást
tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét,
a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás
kötelezettje által tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos
nélkülözésnek tegye ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsora-bűncselekményt
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3) Uzsora-bűncselekmény elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a hatóság
tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Magánindítvány
382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen
kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak
magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az
elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.
Értelmező rendelkezések
383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot
megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti
rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az
értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da)133 a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény.
XXXVII. FEJEZET
A SZELLEMI TULAJDONJOG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Bitorlás
384. § (1) Aki
a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz,
b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi
alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy
annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként
tüntessék fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) E § alkalmazásában szellemi alkotás:
a) a szerzői jogi védelem alá tartozó irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás,
b) a szabadalmazható találmány,
c) az oltalmazható növényfajta,
d) az oltalmazható használati minta,
e) az oltalmazható formatervezési minta,
f) a mikroelektronikai félvezető termék oltalmazható topográfiája.
Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
385. § (1) Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz
kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra
tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj
megfizetését elmulasztja.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz
kapcsolódó jogok megsértését nagyobb vagyoni hátrányt okozva követik el.
(4) Ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig,
b) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig,
c) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig terjedő
szabadságvesztés.
(5) Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői
jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel
vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés
célját közvetve sem szolgálja.
Védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása
386. § (1) Aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedést
haszonszerzés végett megkerüli, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos
műszaki intézkedés megkerülése céljából
a) az ehhez szükséges eszközt, terméket, számítástechnikai programot, berendezést vagy felszerelést
készít, előállít, átad, hozzáférhetővé tesz, vagy forgalomba hoz,
b) az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki vagy szervezési ismeretet másnak a
rendelkezésére bocsátja.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a műszaki intézkedés kijátszását
üzletszerűen követik el.
(4) Nem büntethető a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés
megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése vagy előállítása miatt az,
aki mielőtt tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna, azt a hatóság előtt felfedi, és az elkészített,
illetve az előállított dolgot a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a készítésben vagy az előállításban
részt vevő más személy kilétének megállapítását.
Jogkezelési adat meghamisítása
387. § Aki haszonszerzés végett
a) hamis jogkezelési adatot készít,
b) a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott jogkezelési adatot eltávolítja vagy megváltoztatja,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Iparjogvédelmi jogok megsértése
388. § (1) Aki a jogosultnak törvény, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai uniós jogi
aktus alapján fennálló iparjogvédelmi oltalomból eredő jogát
a) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével,
b) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével előállított áru forgalomba hozatalával, vagy az ilyen
áru forgalomba hozatal céljából való megszerzésével vagy tartásával megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt
okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok
megsértését üzletszerűen követik el.
(3) Ha az iparjogvédelmi jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés egy évtől öt évig,
b) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig,
c) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig terjedő
szabadságvesztés.
(4) E § alkalmazásában
a) iparjogvédelmi oltalom:
aa) a szabadalmi oltalom,
ab) a növényfajta-oltalom,
ac) a kiegészítő oltalmi tanúsítvány,
ad) a védjegyoltalom,
ae) a földrajziárujelző-oltalom,
af) a formatervezésiminta-oltalom,
ag) a használatiminta-oltalom,
ah) a topográfiaoltalom;
b) áru alatt értendő minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog és a szolgáltatás.
Magánindítvány134
388/A. §135 A szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
1. cikk (1) bekezdése szerinti esetekben a 385. §-ban és a 388. §-ban meghatározott bűncselekmény csak
magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő
bűncselekményt is elkövetnek.
Értelmező rendelkezés136
388/B. §137 E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény
a vagyon elleni bűncselekmény.
XXXVIII. FEJEZET
A PÉNZ- ÉS BÉLYEGFORGALOM BIZTONSÁGA ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Pénzhamisítás
389. § (1) Aki
a) pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít,
b) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az ország területére behoz,
onnan kivisz, azon átszállít,
c) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást
a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékű pénzre vagy
b) bűnszövetségben követik el.
(3) Aki pénzhamisításra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki valódiként jogszerűen szerzett hamis vagy
meghamisított, kisebb vagy azt el nem érő értékű pénzt forgalomba hoz.
(5) E § alkalmazásában
a) pénz: a törvényes fizetőeszköznek minősülő, vagy jogszabály, az európai uniós jogi aktus vagy a
pénzkibocsátásra jogosult intézmény hivatalos közleménye alapján a jövőben, meghatározott időponttól
annak minősülő bankjegy és érme, továbbá a forgalomból kivont bankjegy és érme, ha annak törvényes
fizetőeszközre történő beváltására jogszabály vagy az európai unió jogi aktusa alapján a kivont
bankjegyet, illetve érmét kibocsátó állam nemzeti bankja köteles, vagy arra kötelezettséget vállalt,
b) a bankjeggyel azonos megítélés alá esik a sorozatban kibocsátott, nyomdai úton előállított értékpapír,
feltéve, hogy az átruházását jogszabály vagy az értékpapírra rávezetett nyilatkozat nem korlátozza vagy
zárja ki,
c) pénz utánzásának kell tekinteni a forgalomból kivont pénz olyan megváltoztatását is, hogy az
forgalomban levő pénz látszatát keltse,
d) pénz meghamisításának kell tekinteni olyan jelzés alkalmazását vagy eltávolítását is, amely annak
megjelölésére szolgál, hogy a pénz csak meghatározott országban érvényes, illetve a pénz
nemesfémtartalmának csökkentését is.
(6) A külföldi pénz és értékpapír a belföldivel azonos védelemben részesül.
Pénzhamisítás elősegítése
390. § (1) Aki pénzhamisításhoz szükséges anyagot, eszközt, berendezést, gyártási tervet, műszaki leírást
vagy számítástechnikai programot készít, átad, elfogad, megszerez, tart, az ország területére behoz,
onnan kivisz, azon átszállít, vagy forgalomba hoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítás elősegítését
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
Bélyeghamisítás
391. § (1) Aki forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából
a) bélyeget utánoz vagy meghamisít,
b) hamis vagy meghamisított bélyeget megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon
átszállít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, meghamisított vagy felhasznált bélyeget valódiként
vagy fel nem használtként forgalomba hoz vagy felhasznál.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást
a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékű bélyegre, illetve
b) bűnszövetségben követik el.
(4) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást kisebb vagy azt el
nem érő értékű bélyegre követik el.
(5) E § alkalmazásában
a) bélyeg:
aa) a postabélyeg, akkor is, ha még nem került forgalomba, vagy onnan már kivonták,
ab) a postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas jelzés és a bérmentesítő gép lenyomata, a díjazással
kapcsolatos postai felülnyomás, felírás vagy jelzés, és a nemzetközi válaszdíjszelvény,
ac) a fizetési kötelezettség teljesítésére a hatóság által kibocsátott bélyeg, akkor is, ha még nem került
forgalomba, vagy onnan már kivonták, addig az időpontig, amíg visszaváltására, illetve cseréjére az állam
jogszabály alapján köteles,
ad) fém természetének vagy tartalmának bizonyítására szolgáló hatósági jel,
ae) az adó biztosítására szolgáló hatósági jegy, valamint termék minőségének, mennyiségének, egyéb
lényeges tulajdonságának bizonyítására szolgáló hatósági jegy,
af) a mérésügyi hatóság által mérőeszköz hitelesítésének és vizsgálatának bizonyítására, valamint hordó
űrtartalmának jelzésére használt bélyegző és pecsét,
b) forgalomba hozatalon a bélyeggyűjtés céljára forgalomba hozást is érteni kell,
c) meghamisításon a bélyegnek gyűjtés célját szolgáló jogosulatlan megváltoztatását is érteni kell.
(6) A külföldi bélyeg a belföldivel azonos védelemben részesül.
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása
392. § (1) Aki felhasználás céljából
a) készpénz-helyettesítő fizetési eszközt meghamisít,
b) hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszközt készít, vagy
c) az elektronikus készpénzhelyesítő fizetési eszközön tárolt adatokat vagy az ahhoz kapcsolódó
biztonsági elemeket technikai eszközzel rögzíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítására irányuló előkészületet követ el, elzárással
büntetendő.
(3) A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő, illetve elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.
Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés
393. § (1)138 Aki
a) egy vagy több olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja,
vagy amelynek a használatára nem vagy nem kizárólagosan jogosult, mástól, annak beleegyezése nélkül,
jogtalanul elvesz vagy megszerez,
b) hamis vagy meghamisított, az a) pontban meghatározott módon elvett vagy megszerzett készpénz-
helyettesítő fizetési eszközt, vagy az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközön tárolt adatokat
vagy az ahhoz kapcsolódó biztonsági elemeket átad, megszerez, az ország területére behoz, onnan
kivisz, vagy azon átszállít, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a készpénz-helyettesítő fizetési
eszközzel visszaélést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3) A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-
helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése
394. § (1) Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításához vagy a készpénzhelyesítő fizetési
eszközön lévő adat technikai eszközzel való rögzítéséhez szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy
számítástechnikai programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz, az ország területére behoz,
onnan kivisz, vagy azon átszállít, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
XXXIX. FEJEZET
A KÖLTSÉGVETÉST KÁROSÍTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK
Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés
395. § (1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján
természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy
megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt
okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti
juttatással visszaéléssel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.
Költségvetési csalás
396. § (1) Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök
vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós
tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe,
vagy
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy
több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve
b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik
el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik
el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen
követik el.
(6) Az (1)–(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló
jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít,
megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt
okoz.
(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az
előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot
tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)–(6) bekezdésében meghatározott költségvetési
csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható,
ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(9) E § alkalmazásában
a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat –, a nemzetközi szervezet által
vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést,
pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett
bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében
kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;
b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése
miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól
eltérően felhasznált pénzeszközt is.
A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása
397. § A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója,
ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a
költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet tevékenysége
körében elkövesse, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Jövedékkel visszaélés elősegítése
398. § (1) Aki
a) jövedéki termék előállítására alkalmas, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának
különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott
berendezést, készüléket, eszközt vagy alapanyagot engedély nélkül vagy a jogszabály megszegésével
előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, illetve
b) a forgalomba hozatalhoz szükséges zárjegyet vagy adójegyet engedély nélkül vagy jogszabály
megszegésével előállít, megszerez vagy tart,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) jelentős mennyiségű alapanyagra vagy zárjegyre,
c) jelentős vagy azt meghaladó értékű adójegyre
követik el.
(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából
a) az alapanyag jelentős mennyiségű, ha
aa) motorbenzinként vagy gázolajként, motorbenzin- vagy gázolaj-adalékként, illetve hígítóanyagként
felhasználható adómérték nélküli ásványolajtermék esetén a 20 000 litert,
ab) adómérték nélküli cseppfolyós szénhidrogén esetén a 45 000 kilogrammot,
ac) adómérték nélküli gáz-halmazállapotú szénhidrogén esetén a 100 000 nm3-t,
ad) cukorcefre esetén a 10 000 litert,
ae) cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből készült cefre esetén a 25 000
litert,
af)139 szárított dohány, fermentált dohány vagy vágott dohány esetén az 5 kilogrammot,
b) a zárjegy jelentős mennyiségű, ha az 5000 darabot meghaladja.
XL. FEJEZET
PÉNZMOSÁS
Pénzmosás
399. § (1) Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó
a) dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez,
vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy
aa) az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy
ab) a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást
meghiúsítsa,
b) dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen
dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található, eltitkolja, vagy elleplezi,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó
dolgot
a) magának vagy harmadik személynek megszerzi,
b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a
dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bűncselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen
eredetének leplezése, titkolása céljából
a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz
igénybe.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)–(3) bekezdésben meghatározott
pénzmosást
a) üzletszerűen,
b) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati
tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet
végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös
biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték
szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként
vagy alkalmazottjaként,
d) hivatalos személyként vagy
e) ügyvédként követik el.
(5) Aki az (1)–(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétség miatt két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
400. § (1) Aki a más által elkövetett bűncselekményből származó
a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz
igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt
a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati
tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet
végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös
biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték
szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként
vagy alkalmazottjaként, illetve
c) hivatalos személyként követik el.
(3) Nem büntethető az (1)–(2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként
feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy
csak részben fedezték fel.
A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása
401. § Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával
kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Értelmező rendelkezés
402. § (1) A 399–400. § alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot,
dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti
rendelkezést önmagában, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az
értékpapírszámla jogosultjának biztosítja.
(2) A 399–400. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a
pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési
szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési,
kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy
biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító
pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet, illetve annak
igénybevételét kell érteni.
XLI. FEJEZET
A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK
A számvitel rendjének megsértése
403. § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt
bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel
a)140 a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy
b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény
hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási,
bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését
meghiúsítja.
(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a
bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési
alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő
fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő,
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság körében követik el.
(4)141 E § alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti
évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének
együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli
beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden
esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően
feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől
független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.
Csődbűncselekmény
404. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó
szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén
a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével,
használhatatlanná tételével,
b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy
c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon a gazdálkodó szervezet vagyonát
ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy
egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény
hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet
a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások
valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy
b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével
a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy
b) a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.
(4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási
eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség
miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1)–(3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény akkor büntethető, ha
a) a csődeljárást megindították,
b) a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy
c) a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.
(6) A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy
annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő
rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.
Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban142
404/A. §143 Az a felszámoló, aki a felszámolási eljárás során hitelt érdemlő tudomást szerez a számvitel
rendjének megsértése (403. §) vagy csődbűncselekmény (404. §) elkövetéséről, és erről a hatóságnak,
mihelyt teheti, nem tesz jelentést, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tartozás fedezetének elvonása
405. § (1) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy
egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás
fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha (2) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.
(4) Tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat
benyújtásáig kiegyenlíti.
Engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység
406. § Aki árut a behozatalához vagy kiviteléhez szükséges engedély nélkül az ország területére behoz,
vagy onnan kivisz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Saját tőke csorbítása
407. § A részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az európai részvénytársaság
vagy az európai szövetkezet vezető tisztségviselője vagy tagja, aki a társaság saját tőkéjét részben vagy
egészben elvonja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Jogosulatlan pénzügyi tevékenység
408. § Aki törvényben előírt engedély nélkül
a) pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,
b) befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási,
árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi,
központi értéktári vagy központi szerződő fél,
c) biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítési,
d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási
tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása
409. § (1) A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki közreműködik abban, hogy
a) a gazdálkodó szervezet a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén ne legyen fellelhető,
b) közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult
személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, illetve ismeretlennek
minősül, vagy
c) közhitelű nyilvántartásba a gazdálkodó szervezet tulajdonosaként olyan személy vagy gazdálkodó
szervezet kerüljön bejegyzésre, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen vagy
ismeretlennek minősül, illetve amely a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén nem lelhető fel, vagy
aki, illetve amely nem a tényleges tulajdonos, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény
bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési
kötelezettségét jogszabály írja elő, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) E § alkalmazása szempontjából tényleges tulajdonosnak minősül az a személy vagy gazdálkodó
szervezet, aki, illetve amely a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy
a tulajdoni hányad legalább tíz százalékával vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti meghatározó
befolyással rendelkezik.
Bennfentes kereskedelem
410. § Aki
a) bennfentes információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt,
b) a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást azzal bíz meg, hogy a bennfentes
információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet kössön, vagy
c) előnyszerzés végett bennfentes információt illetéktelen személynek átad, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tőkebefektetési csalás
411. § Aki
a) a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e tevékenységével
összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat
közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával vagy
b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével
másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére, illetve tőkebefektetés eladására vagy a
befektetés csökkentésére rábír, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Piramisjáték szervezése
412. § Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő, és kockázati tényezőt is tartalmazó
módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen
bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül, vagy a szervező útján
pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Gazdasági titok megsértése
413. § (1) Az a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok megtartására
köteles személy, aki bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitoknak minősülő
adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére
hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem valósítja meg a gazdasági titok megsértését, aki
a) a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó törvényben
meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy
b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, a bennfentes
kereskedelemmel, piacbefolyásolással és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, törvényben
előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa
jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.
Értelmező rendelkezések
414. § (1) A 410. és a 411. § alkalmazásában pénzügyi eszközön
a) a pénzügyi eszközt, az egyéb tőzsdei terméket és bármilyen más eszközt, amelynek a forgalmazását az
Európai Unió valamely tagállama szabályozott piacán engedélyezték, vagy amelyre vonatkozóan az ilyen
piacon történő forgalmazásra engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be,
b) azt a pénzügyi eszközt, amely nincs jelen szabályozott piacon, de értéke valamely, az a) pontban
felsorolt pénzügyi eszköz értékétől vagy árfolyamától függ,
c) a rendszeres vagy rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszűnéséig a nyilvánosan forgalomba
hozott értékpapírt is érteni kell.
(2) A 409. és a 411. § alkalmazásában vezető állású személy:
a) a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja,
b) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldi székhelyű európai
gazdasági egyesülés magyarországi telephelye vezetésére kinevezett személy,
c) minden olyan személy, akit a gazdálkodó szervezet alapszabálya, alapító okirata vagy társasági
szerződése ilyenként határoz meg.
XLII. FEJEZET
A FOGYASZTÓK ÉRDEKEIT ÉS A GAZDASÁGI VERSENY TISZTASÁGÁT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK
Rossz minőségű termék forgalomba hozatala
415. § (1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként forgalomba hoz, bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű termékre,
b) bűnszövetségben, vagy
c) üzletszerűen követik el.
(3) Aki rossz minőségű termék forgalomba hozatalára irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(5) Nem büntethető a (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha mihelyt tudomást
szerez a termék rossz minőségéről, mindent megtesz azért, hogy a rossz minőségű termék a birtokába
visszakerüljön.
(6) E § alkalmazásában rossz minőségű a termék, ha a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül
alkalmazandó jogi aktusában előírt biztonságossági vagy minőségi követelményeknek nem felel meg,
ilyen előírás hiányában akkor, ha a termék rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága
jelentős mértékben csökkent.
Megfelelőség hamis tanúsítása
416. § (1) Aki a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt
megfelelőségtanúsítási kötelezettség esetén kiállítandó megfelelőségi tanúsítványban, illetve
megfelelőségi nyilatkozatban vagy megfelelőségi jelölés használatával jelentős mennyiségű vagy értékű
termék megfelelőségéről valótlan adatot tanúsít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben, vagy
b) üzletszerűen követik el.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Fogyasztók megtévesztése
417. § (1) Aki szervezett termékbemutatón különleges árkedvezmény vagy árelőny meglétéről, vagy
nyerési esélyről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az áru értékesítése érdekében nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős mennyiségű, illetve értékű
áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon
állít, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt az áru egészségre vagy környezetre gyakorolt hatásával, veszélyességével,
kockázataival vagy biztonságosságával kapcsolatos jellemzőivel összefüggésben követik el.
(4) E § alkalmazásában
a) az áru lényeges tulajdonsága:
aa) az áru összetétele, műszaki jellemzői és az árunak az adott célra való alkalmassága,
ab) az áru eredete, származási helye,
ac) az áru tesztelése, ellenőrzöttsége vagy annak eredménye;
b) szervezett termékbemutató: termék forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény
alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység.
Üzleti titok megsértése
418. § Aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul
megszerez, felhasznál, más személy részére hozzáférhetővé tesz vagy nyilvánosságra hoz, bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Versenytárs utánzása
419. § (1) Aki a versenytárs hozzájárulása nélkül árut olyan jellegzetes külsővel, csomagolással,
megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs vagy annak jellegzetes tulajdonsággal
rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, vagy
forgalomba hoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős
mennyiségű vagy értékű utánzott árura követik el.
Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban
420. § (1) Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt
vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb szerződéses
feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt
magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles
tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében a
vállalkozások egyesülete, a köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet olyan döntésének a
meghozatalában vesz részt, amely a versenyt korlátozza.
(3) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) vagy (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt jelentős értéket meg nem haladó közbeszerzési értékre követik el.
(4) Nem büntethető az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a
cselekményt, mielőtt az a büntető ügyekben eljáró hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak
bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
(5) Nem büntethető az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekmény
elkövetésekor olyan vállalkozás vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő bizottságának tagja,
alkalmazottja vagy ezek megbízottja, amely – mielőtt a versenyfelügyeleti ügyekben eljáró hatóság az
ügyben vizsgálatot indított volna – a cselekményre kiterjedően a versenykorlátozás tilalmáról szóló
törvény szerinti bírság mellőzésére alapot adó kérelmet nyújtott be, és az elkövetés körülményeit
feltárja.
(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben,
aki a bűncselekmény elkövetésekor olyan vállalkozás vezető tisztségviselője, tagja,
felügyelőbizottságának tagja, alkalmazottja vagy ezek megbízottja, amely a versenyfelügyeleti ügyben
eljáró hatóságnál a cselekményre kiterjedően a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti bírság
mellőzésére vagy csökkentésére alapot adó kérelmet nyújtott be, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Értelmező rendelkezések
421. § E fejezet alkalmazásában
a) termék: minden birtokba vehető, forgalomképes ingó dolog és a dolog módjára hasznosítható
természeti erők,
b) áru: a termék, az ingatlan, a szolgáltatás és a vagyoni értékű jog.
XLIII. FEJEZET
TILTOTT ADATSZERZÉS ÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Tiltott adatszerzés
422. § (1) Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése
céljából
a) más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,
b) más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai
eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti,
c) más közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai
eszközzel rögzíti,
d) elektronikus hírközlő hálózat – ideértve az információs rendszert is – útján másnak továbbított vagy
azon tárolt adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki fedett nyomozó vagy a bűnüldöző hatósággal, illetve
titkosszolgálattal titkosan együttműködő személy kilétének vagy tevékenységének megállapítása
céljából az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül információt gyűjt.
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1)–(2) bekezdésben meghatározott módon megismert
személyes adatot, magántitkot, gazdasági titkot vagy üzleti titkot továbbít vagy felhasznál.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)–(3) bekezdésben meghatározott
tiltott adatszerzést
a) hivatalos eljárás színlelésével,
b) üzletszerűen,
c) bűnszövetségben vagy
d) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.
Információs rendszer vagy adat megsértése
423. §144 (1) Aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés
megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve
vagy azt megsértve bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki
a) az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza,
vagy
b) információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve
megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érint.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt közérdekű üzem ellen
követik el.
(5) E § alkalmazásában adat: információs rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozott vagy továbbított
tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenése, amely információs
rendszer általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az
információs rendszer által való végrehajtását biztosítja.
Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása
424. § (1)145 Aki a 375. §-ban, a 422. § (1) bekezdés d) pontjában vagy a 423. §-ban meghatározott
bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő
a) jelszót vagy számítástechnikai programot készít, átad, hozzáférhetővé tesz, megszerez, vagy
forgalomba hoz, illetve
b) jelszó vagy számítástechnikai program készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési
ismereteit más rendelkezésére bocsátja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha –
mielőtt a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítő jelszó vagy számítástechnikai
program készítése a büntető ügyekben eljáró hatóság tudomására jutott volna – tevékenységét a
hatóság előtt felfedi, az elkészített dolgot a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a készítésben részt vevő
más személy kilétének megállapítását.
(3) E § alkalmazásában jelszó: az információs rendszerbe vagy annak egy részébe való belépést lehetővé
tevő, számokból, betűkből, jelekből, biometrikus adatokból vagy ezek kombinációjából álló bármely
azonosító.
XLIV. FEJEZET
A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Bevonulási kötelezettség megszegése
425. § (1) Az a hadköteles, aki katonai bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, bűntett miatt egy
évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Kibúvás a katonai szolgálat alól
426. § Az a hadköteles, aki abból a célból, hogy a katonai szolgálat alól kivonja magát,
a) megjelenési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve
b) testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Katonai szolgálat megtagadása
427. § Az a hadköteles, aki katonai szolgálatának teljesítését megtagadja, bűntett miatt öt évtől tizenöt
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Hadkötelezettség teljesítésének akadályozása
428. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja annak meghiúsítása, hogy a hadköteles a
bevonulási kötelezettségét teljesítse, bűntett miatt a 425. §-ban meghatározottak szerint büntetendő.
(2) Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja, hogy hadkötelest a 426. §-ban meghatározott módon
a katonai szolgálat alól kivonjon, az ott meghatározottak szerint büntetendő.
Polgári védelmi kötelezettség megszegése
429. § (1) Aki a polgári védelmi szolgálatát nem látja el, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos veszélyt idéz elő.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Honvédelmi munkakötelezettség megsértése
430. § Az a honvédelmi munkára kötelezett személy, aki e kötelezettségét távolmaradásával vagy más
módon súlyosan megsérti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Szolgáltatási kötelezettség megszegése
431. § Aki gazdasági vagy anyagi szolgáltatásban álló honvédelmi kötelezettségét súlyosan megszegi
vagy kijátssza, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés korlátlan enyhítése
432. § A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az e fejezetben meghatározott bűncselekmény elkövetője
az elmulasztott kötelezettségének önként eleget tesz.
Értelmező rendelkezések
433. § (1) E fejezet rendelkezéseit megelőző védelmi helyzetben bevezetett hadkötelezettség
elrendelését követően és rendkívüli állapotban kell alkalmazni.
(2)146 A polgári védelmi kötelezettség megszegése az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül
szükségállapotban és veszélyhelyzetben, a szolgáltatási kötelezettség megszegése veszélyhelyzetben is
elkövethető.
(3) A honvédelmi munkakötelezettség megsértése csak rendkívüli állapotban követhető el.
XLV. FEJEZET
A KATONAI BŰNCSELEKMÉNYEK
Szökés
434. § (1) Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól végleg kivonja magát, szolgálati
helyét önkényesen elhagyja, vagy attól távol marad, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szökést
a) fegyveresen,
b) csoportosan,
c) fontos szolgálat teljesítése közben vagy a szolgálat felhasználásával,
d) személy elleni erőszak alkalmazásával vagy
e) külföldre követik el.
(3) Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a (2) bekezdés a)–c) pontjában
meghatározott módon külföldre szökik, illetve aki a szökést háború idején vagy megelőző védelmi
helyzetben követi el.
(4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott szökésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig,
a (3) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(5) Korlátlanul enyhíthető a szökés elkövetőjének büntetése, ha a hatóságnál harminc napon belül
önként jelentkezik. A határidőbe a szökés napja nem számít bele.
Önkényes eltávozás
435. § (1) Aki szolgálati helyéről önkényesen eltávozik, vagy attól távol marad, és távolléte a két napot
meghaladja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha az önkényes távollét tartama meghaladja a kilenc napot, a büntetés bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztés.
(3) Ha az önkényes eltávozást háború idején, megelőző védelmi helyzetben, külföldi hadműveleti
területen végzett humanitárius tevékenység vagy békefenntartás során követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Kibúvás a szolgálat alól
436. § (1) Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól végleg kivonja magát, testét
megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt azért követi el, hogy katonai szolgálatának
teljesítése alól ideiglenesen kivonja magát, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(3) Ha az ideiglenes kivonás tartama meghaladja a hat napot, a büntetés két évig terjedő
szabadságvesztés.
(4) Ha a bűncselekményt háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tizenöt évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt egy évtől öt évig,
c) a (3) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
A szolgálat megtagadása
437. § (1) Aki a katonai szolgálat teljesítését kifejezetten megtagadja, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szolgálat megtagadását háború idején
vagy megelőző védelmi helyzetben követik el.
Kötelességszegés szolgálatban
438. § (1) Aki őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban – az adott szolgálatra vonatkozó szolgálati
intézkedés rendelkezéseit megszegve – elalszik, vagy a szolgálat ideje alatt szeszes italt, illetve
kábítószert vagy kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagot vagy szert fogyaszt, rendeltetési
helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár, a büntetés bűntett miatt
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig,
b) háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
(3) A büntetés bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
harchelyzetben, illetve külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység vagy
békefenntartás során követik el, és abból különösen nagy hátrány származik.
(4) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt a (2) bekezdésben meghatározott
esetben az ott tett megkülönböztetés szerint elzárással, illetve egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a
(3) bekezdés esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Szolgálati feladat alóli kibúvás
439. § (1) Aki fontos szolgálati feladat alól megtévesztéssel vagy távolmaradással kivonja, vagy annak
teljesítésére képtelenné teszi magát, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár,
külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység vagy békefenntartás során követik el,
a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt háború idején vagy megelőző védelmi
helyzetben követik el, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
Jelentési kötelezettség megszegése
440. § (1) Aki fontos szolgálati ügyben kellő időben nem tesz jelentést, vagy valótlan jelentést tesz, ha a
bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt háború idején, megelőző védelmi helyzetben, külföldi hadműveleti
területen végzett humanitárius tevékenység vagy békefenntartás során követik el.
Szolgálati visszaélés
441. § (1) Aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetve jogtalan előnyt szerezzen, szolgálati
hatalmával vagy helyzetével visszaél, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményből jelentős
hátrány származik.
Zendülés
442. § (1) Aki a szolgálati rend és fegyelem ellen irányuló olyan csoportos, nyílt ellenszegülésben vesz
részt, amely a szolgálati feladatok teljesítését jelentősen zavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a zendülés
a) kezdeményezője, szervezője vagy vezetője,
b) résztvevője, ha az elöljáró vagy a zendüléssel szemben fellépő ellen erőszakot alkalmaz.
(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a zendülés különösen súlyos
következménnyel jár.
(4) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a zendülés halált
okoz.
(5) A büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a
zendülést háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben követik el.
(6) Ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott zendülést harchelyzetben követik el, a büntetés öt évtől
tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.
(7) Aki zendülésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig, háború idején,
harchelyzetben vagy megelőző védelmi helyzetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(8) Az (1) bekezdésében meghatározott esetben korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a
zendülést, mielőtt az súlyosabb következménnyel jár, vagy miután felszólították, abbahagyja.
Zendülés megakadályozásának elmulasztása
443. § (1) Aki a tudomására jutott zendülést vagy annak előkészületét tőle telhetőleg nem akadályozza
meg, illetve késedelem nélkül nem jelenti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt háború idején, harchelyzetben vagy megelőző védelmi helyzetben
követik el.
Parancs iránti engedetlenség
444. § (1) Aki a parancsot nem teljesíti, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2) Ha a parancs iránti engedetlenséget csoportosan követik el, a büntetés két évig terjedő
szabadságvesztés.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a parancs iránti engedetlenség
a) más alárendeltek jelenlétében vagy egyébként nyilvánosan, akár a parancs teljesítésének kifejezett
megtagadásával, akár egyéb sértő módon történik,
b) a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány veszélyével jár.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben követik el.
(5) Aki háborúban a harci parancsot, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység
vagy békefenntartás során a fegyverhasználatra vonatkozó parancsot nem teljesíti, öt évtől tizenöt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak
445. § (1) Aki
a) az elöljáróval szemben,
b) a feljebbvalóval, az őrrel vagy más szolgálati közeggel szemben szolgálatának teljesítése közben vagy
amiatt erőszakot alkalmaz, azzal fenyeget, vagy tettleges ellenállást tanúsít, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekményt fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el,
b) a bűncselekmény egyben parancs iránti engedetlenség is,
c) a bűncselekmény súlyos testi sértéssel, illetve a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány
veszélyével jár.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy életveszélyt okoz.
(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a sértett halálát
okozza.
(5) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény szándékos emberölést is megvalósít, vagy
b) a bűncselekményt harchelyzetben követik el.
(6) A büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
c) a (3) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a
bűncselekményt háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben követik el.
Elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt vagy arra rendelt személy elleni erőszak
446. § A 445. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt elöljáró vagy szolgálati
közeg védelmére kelt vagy erre rendelt személlyel szemben követi el.
Szolgálati tekintély megsértése
447. § (1) Aki
a) az elöljáró,
b) a szolgálatát teljesítő feljebbvaló, őr vagy más szolgálati közeg
tekintélyét más előtt vagy feltűnően durván megsérti, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt több katona
előtt vagy egyébként nyilvánosan követik el.
Bujtogatás
448. § (1) Aki katonák között az elöljáró, a parancs, a szolgálati rend vagy a fegyelem iránt
elégedetlenséget szít, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bujtogatásból a szolgálatra vagy
a fegyelemre jelentős hátrány származik.
Alárendelt megsértése
449. § (1) Aki alárendeltjét emberi méltóságában más előtt vagy feltűnően durván megsérti, vétség
miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) aljas indokból,
b) súlyos testi vagy lelki gyötrelmet okozva,
c) több katona előtt,
d) több alárendelt sérelmére követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést vagy a
szolgálatra jelentős hátrányt okoz.
Elöljárói hatalommal visszaélés
450. § Aki elöljárói hatalmával visszaélve alárendeltjét
a) fegyelmi fenyítéssel sújtja,
b) panaszjogának gyakorlásában korlátozza,
c) járandóságában megrövidíti, vagy anyagilag megterheli,
d) magáncélra igénybe veszi,
e) a többiekhez képest előnyösebb vagy hátrányosabb bánásmódban részesíti, vétség miatt egy évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Elöljárói gondoskodás elmulasztása
451. § (1) Aki elöljárói kötelességét azáltal szegi meg, hogy az alárendeltjének anyagi ellátásához,
fenyegető veszélytől megóvásához vagy megmentéséhez szükséges intézkedést elmulasztja, ha
súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Ha a bűncselekmény a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátránnyal jár, a büntetés bűntett miatt
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b) háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt – az
ott tett megkülönböztetés szerint – egy évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Elöljárói intézkedés elmulasztása
452. § (1) Aki elöljárói kötelességét megszegve
a) az alárendelt kötelességszegésének vagy bűncselekményének megakadályozásához, illetve
felelősségre vonásához,
b) a szolgálati rendet, a fegyelmet vagy a közbiztonságot fenyegető zavar leküzdéséhez szükséges
intézkedést elmulasztja, ha emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmény nem valósul meg, vétség
miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha a bűncselekmény a szolgálatra, a fegyelemre vagy a közbiztonságra jelentős hátránnyal jár, a
büntetés bűntett miatt
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b) háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt – az
ott tett megkülönböztetés szerint – egy évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ellenőrzés elmulasztása
453. § (1) Aki elöljárói kötelességét azáltal szegi meg, hogy az alárendeltjét szolgálatának teljesítésében
nem ellenőrzi, és ez a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátránnyal jár, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha a bűncselekmény a szolgálatra vagy a fegyelemre különösen nagy hátránnyal jár, a büntetés
bűntett miatt
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b) háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt – az
ott tett megkülönböztetés szerint – egy évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Készenlét fokozásának veszélyeztetése
454. § (1) Aki az alakulat készenlét fokozását közvetlenül veszélyezteti azáltal, hogy szolgálati
kötelességének megszegésével
a) nem gondoskodik a szükséges fegyverzet, harci felszerelés vagy más hadianyag biztosításáról vagy
készletének megóvásáról,
b) fontos fegyverzetet, harci felszerelést vagy más fontos hadianyagot megsemmisít, használhatatlanná
tesz, vagy rendeltetésétől egyéb módon elvon,
bűntettet követ el, és három évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Ha a bűncselekmény a szolgálatra különösen nagy hátránnyal jár, a büntetés egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztés, háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben öt évtől tizenöt évig terjedő
szabadságvesztés.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén – az ott tett
megkülönböztetés szerint – egy évig, illetve három évig, a (2) bekezdés esetén – az ott tett
megkülönböztetés szerint – két évig, illetve egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Parancsnoki kötelességszegés
455. § Aki harchelyzetben, parancsnoki kötelességének megszegésével
a) az alárendelt katonákat az ellenségnek megadja, vagy elfogni engedi,
b) a rábízott fontos harcállást, berendezést, harceszközt vagy más hadianyagot kényszerítő szükség
nélkül megsemmisíti, vagy az ellenségnek használható állapotban átengedi,
c) nem fejti ki az ellenséggel szemben azt az ellenállást, amelyre képes,
bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól
456. § Aki harci kötelességének teljesítése alól
a) szolgálati helyének önkényes elhagyásával, elrejtőzéssel vagy megfutamodással,
b) harcképtelenség szándékos előidézésével vagy megtévesztő magatartással,
c) harceszköze elhagyásával, megrongálásával vagy alkalmazásának elmulasztásával,
d) az ellenségnek önkéntes megadással, vagy
e) szolgálati kötelességének egyéb súlyos megszegésével kivonja magát, bűntett miatt öt évtől tizenöt
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Harci szellem bomlasztása
457. § (1) Aki háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben a katonák között elégedetlenséget szít,
vagy kishitűséget kelt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
a) harchelyzetben katonák elégedetlenségét vagy egyéb kötelességszegését váltja ki, vagy
b) a szolgálatra más jelentős hátránnyal jár.
Értelmező rendelkezések
458. § E fejezet alkalmazásában
a) katonai szolgálaton a 127. § (1) bekezdésében megjelölt személyek által teljesített szolgálatot kell
érteni,
b) harchelyzet alatt a tényleges harctevékenység folytatását kell érteni.
ZÁRÓ RÉSZ
Értelmező rendelkezések
459. § (1) E törvény alkalmazásában
1. bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő
csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos
bűncselekmények elkövetése;
2. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy
ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre
bűnszervezet;
3. csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt;
4. erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban
az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására;
5. fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki
a) lőfegyvert,
b) robbanóanyagot,
c) robbantószert,
d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a
bűncselekményt az a)–d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el;
6. felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása
érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál;
7. fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra,
hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen;
8.147 gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartás szerinti gazdálkodó szervezeten kívül az a szervezet
is, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a polgári perrendtartás
szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;
9. hatóság a bíróság és az ügyész is;
10. háború:
a) a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, az 1949. évi augusztus hó 12. napján kelt
nemzetközi egyezmények közös 2. és 3. Cikkében, valamint ezen egyezmények I. Kiegészítő
Jegyzőkönyve 1. Cikkének 4. bekezdésében meghatározott helyzetek,
b) az a) pontban említett egyezmények II. Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. Cikkében meghatározott
helyzetek,
c) a rendkívüli állapot,
d) a szükségállapot,
e) a háborús és a katonai bűncselekmények esetében a Magyar Honvédség külföldi alkalmazása is;
11. hivatalos személy:
a) a köztársasági elnök,
b)148 az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és a Magyarországon megválasztott európai
parlamenti képviselő,
c) az alkotmánybíró,
d) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a
kormánymegbízott,
e) a bíró, az ügyész és a választottbíró,
f) az alapvető jogok biztosa és helyettese,
g) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes,
h) az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói kézbesítésre
felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt,
i) a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja,
j)149 a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és az úszólétesítmény vagy a légi jármű
parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult,
k) az Alkotmánybíróságnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető
Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál,
ügyészségnél, minisztériumnál, autonóm államigazgatási szervnél, kormányhivatalnál, központi
hivatalnál, önálló szabályozó szervnél, rendvédelmi szervnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, az
Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél,
megyei intézményfenntartó központnál vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot
teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik,
n( �50 a választási bizottság tagja;
12. közfeladatot ellátó személy:
a) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája,
b) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy,
c) a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott
tevékenységének ellátása során,
d)151 az egyházi személy és a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen
végző tagja,
e) a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő, a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos személynek
nem minősülő kézbesítési végrehajtó,
f) az egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló
más személy az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben,
g) az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezet tagja a mentéssel és
betegszállítással összefüggésben,
h)152 az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület tagja a
tűzoltási és műszaki mentési feladatainak ellátása során,
i) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és
oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben
meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára és tudományos kutatója,
j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról
és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e
tevékenységének gyakorlása során,
k) az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja az erdőről, az erdő
védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,
l) a hivatásos vadász a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben
meghatározott tevékenysége körében,
m) a halászati őr a halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,
n) a közösségi közlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot ellátó
személy e tevékenysége során,
o) az egyetemes postai szolgáltatónál ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személy e tevékenysége során;
13. külföldi hivatalos személy:
a) a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó
személy,
b) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot
teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik,
c) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe,
testületébe megválasztott személy, ideértve a külföldön megválasztott európai parlamenti képviselőt is,
d) a Magyarország területén, illetve állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság
tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság
rendeltetésszerű működéséhez tartozik;
14. hozzátartozó:
a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a
nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
d) a házastárs, az élettárs,
e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;
15. információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását
biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége;
16. kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban okozott
értékcsökkenés;
17. vagyoni hátrány: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az elmaradt
vagyoni előny;
18. kábítószer:
a) az 1988. évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény
módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított és
kiegészített, az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án
kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott anyag,
b) az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az
1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott
veszélyes pszichotróp anyag és
c) az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletében meghatározott
pszichotróp anyag;
19.153 készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és a forgatható utalvány, a kincstári kártya, az utazási csekk, a
kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások
ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalvány és a váltó, feltéve, hogy
kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan
felhasználás ellen védett;
20. elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben
meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz mellett a kincstári kártya és a személyi
jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott elektronikus utalvány, feltéve, hogy ezek
információs rendszer útján kerülnek felhasználásra;
21. közérdekű üzem:
a) a közmű,
b) a közösségi közlekedési üzem,
c) az elektronikus hírközlő hálózat,
d) az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai,
pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek,
e) a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt
alapanyagot termelő üzem;
22. nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy
elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell;
23. nemzetközi szerződés által tiltott fegyver:
a) az 1955. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a fojtó, mérges és egyéb hasonló gázok, valamint
a bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának eltiltására vonatkozóan Genfben, az
1925. évi június hó 17. napján kelt jegyzőkönyvben említett fojtó, mérges és egyéb hasonló gáz, a
bakteriológiai harci eszköz,
b) az 1975. évi 11. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek
kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló, az
Egyesült Nemzetek Szervezete XXVI. ülésszakán, 1971. december 10-én elfogadott egyezmény 1.
cikkében meghatározott bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyver,
c) az 1984. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a „Mértéktelen sérülést okozónak vagy
megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról,
illetőleg korlátozásáról” szóló, Genfben, az 1980. évi október hó 15. napján kelt egyezményhez csatolt
ca) I. Jegyzőkönyvben meghatározott röntgensugárral ki nem mutatható repesszel sérülést okozó
fegyver,
cb) az 1997. évi CXXXIII. törvénnyel kihirdetett II. Módosított Jegyzőkönyv 2. Cikk 1–5. pontjában
meghatározott akna, távtelepítésű akna, gyalogság elleni akna, meglepő akna és más eszköz,
cc) III. Jegyzőkönyv 1. Cikk 1. pontjában meghatározott gyújtófegyver,
cd) IV. jegyzőkönyv I. Cikkében meghatározott vakító lézerfegyver,
d) az 1997. évi CIV. törvénnyel kihirdetett, a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának,
felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január
13-án aláírt egyezmény II. Cikk 1. és 7. pontjában meghatározott vegyifegyver vagy vegyi kényszerítő
eszköz,
e) az 1998. évi X. törvénnyel kihirdetett Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának
és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről szóló, Oslóban, 1997. szeptember 18-án
elfogadott egyezmény 2. Cikk 1. pontjában meghatározott gyalogsági akna,
f) a 2012. évi XI. törvénnyel kihirdetett, a Kazettás Lőszerekről szóló Egyezmény 2. Cikk 2. pontjában
meghatározott kazettás lőszer, valamint 2. Cikk 13. pontjában meghatározott kisméretű ejtőlőszer;
24. nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az
olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll;
25. prostitúció a rendszeres haszonszerzés céljából történő szexuális cselekmény végzése;
26. személy elleni erőszakos bűncselekmény:
a) a népirtás [142. § (1) bekezdés], az emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés], az
apartheid [144. § (1)–(3) bekezdés],
b) a hadikövet elleni erőszak (148. §), a védett személyek elleni erőszak [149. § (1)–(2) és (4) bekezdés],
az egyéb háborús bűntett (158. §),
c) az emberölés [160. § (1)–(3) és (5) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a
testi sértés [164. § (3)–(6) és (8) bekezdés],
d) az emberrablás [190. § (1)–(4) bekezdés], az emberkereskedelem [192. § (1)–(6) bekezdés], a
kényszermunka (193. §), a személyi szabadság megsértése (194. §), a kényszerítés (195. §),
e) a szexuális kényszerítés (196. §), a szexuális erőszak [197. § (1)–(4) bekezdés],
f) a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (215. §), a közösség tagja elleni erőszak [216. § (2)–(3)
bekezdés], az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának
megsértése (217. §),
g) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés], a lázadás [256. § (1)–(2)
bekezdés],
h) a bántalmazás hivatalos eljárásban [301. § (1)–(2) bekezdés], a bántalmazás közfeladatot ellátó
személy eljárásában [302. § (1)–(2) bekezdés], a kényszervallatás [303. § (1)–(2) bekezdés], a jogellenes
fogvatartás (304. §),
i) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)–(3) és (5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni
erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §),
a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés],
j) a terrorcselekmény [314. § (1)–(2) bekezdés], a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)–(2) bekezdés],
k) a rablás [365. § (1)–(4) bekezdés], a zsarolás (367. §), az önbíráskodás [368. § (1)–(2) bekezdés],
l) a zendülés minősített esetei [442. § (2)–(6) bekezdés] és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak
[445. §];
27. szexuális cselekmény: a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi
vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul;
28. üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények
elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;
29. védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen
vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére;
30. védett kulturális javak alatt érteni kell a védetté nyilvánított kulturális javakat is;
31. visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága
megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el;
a) különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű
bűncselekményt követ el;
b) többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként
végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága
megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még
nem telt el;
c) erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni
erőszakos bűncselekményt követ el.
(2) Ahol e törvény élettársat említ, azon a bejegyzett élettársat is érteni kell.
(3) Ahol e törvény szövetséges fegyveres erőt, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius
tevékenységet, békefenntartást vagy humanitárius műveletet említ, azon a honvédelemről és a Magyar
Honvédségről szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni.
(3a)154 Ahol e törvény rendfokozatot említ, azon a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja
esetében a viselt rendfokozatot, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet,
a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja
esetében a betöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési fokozata alapján meghatározott
rendfokozatot kell érteni.
(4) Ahol e törvény szigorúan titkos, titkos, bizalmas, illetve korlátozott terjesztésű minősítésű adatot
említ, azon a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott nemzeti vagy külföldi
minősített adatot kell érteni.
(5) E törvény alkalmazásában
a) harmadik országbeli állampolgár alatt a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni,
b) keresőtevékenység folytatására jogosító engedély: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról
és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott olyan tartózkodásra jogosító engedély, amellyel a
harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet folytathat;
(6) E törvény alkalmazásában az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány
a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb,
b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,
c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,
d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,
e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős.
460. § (1) A XIV. Fejezet alkalmazásában védett személy az, aki az ellenségeskedésekben nem vesz
közvetlenül részt, így különösen
a) a fegyveres erőknek az a tagja, aki letette a fegyvert, és magát az ellenségeskedésekből kivonva
megadta;
b) aki betegség, sebesülés, elfogatás vagy más ok következtében egyértelműen harcképtelenné vált,
vagy magát az ellenségeskedésekből egyértelműen kivonta;
c) az Egyesült Nemzetek Alapokmánya szerint tevékenykedő humanitárius segély- vagy békefenntartó
misszió személyzete, ha az jogosult a polgári személyeknek vagy polgári létesítményeknek a fegyveres
konfliktusok nemzetközi joga által biztosított védelemre;d) a polgári személy, amennyiben és ameddig
nem vesz közvetlenül részt az ellenségeskedésekben.
(2) A XXVI. Fejezet alkalmazásában
a) fegyelmi ügynek azt az eljárást kell tekinteni, amelyre törvény állapítja meg a fegyelmi vétségnek
minősülő magatartást, az eljárás részletes szabályait és a kiszabható fegyelmi büntetéseket;
b) polgári ügynek kell tekinteni a választottbíróság előtt folyamatban lévő ügyet is.
461. § (1) A 176–180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha
a) annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma
aa) LSD esetén a 0,001 gramm,
ab) pszilocibin esetén a 0,1 gramm,
ac) pszilocin esetén a 0,2 gramm,
ad) amfetamin, metamfetamin és MDPV esetén a 0,5 gramm,
ae) dihidrokodein esetén a 0,8 gramm,
af) heroin esetén a 0,6 gramm,
ag) morfin esetén a 0,9 gramm,
ah) ketamin, kodein, MDA, MDMA, N-etil-MDA (MDE), MBDB, 1-PEA, N-metil-1-PEA, mCPP, metadon, 4-
fluoramfetamin és petidin esetén az 1 gramm,
ai) mefedron, metilon és 4-MEC esetén az 1,5 gramm,
aj) kokain esetén a 2 gramm,
ak) BZP esetén a 3 gramm,
b) GHB esetén annak sav formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma a 7,5 gramm,
c) tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelen levő THC-tartalom (totál-
THC) a 6 gramm
mennyiséget nem haladja meg.
(2) A 176–180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a
növényegyedek száma legfeljebb öt.
(3) A 176–180. § alkalmazásában az (1)–(2) bekezdés szerinti kábítószer
a) jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának
hússzoros,
b) különösen jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső
határának kétszázszoros
mértékét meghaladja.
(4) A 176–180. § alkalmazásában az (1)–(2) bekezdésben nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer
a) csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos
hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg,
b) jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos
hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét meghaladja,
c) különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó
átlagos hatásos adagjának ezernégyszázszoros mértékét meghaladja.
Egyes bűncselekmények értékhatára és szabálysértési alakzata
462. § (1) Nem valósul meg bűncselekmény, ha
a) a hanyag kezelést százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt,
b) a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélést ötvenezer forintot meg nem
haladó kárt
okozva követik el.
(2) Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha
a) a rongálást és a csalást ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva,
b) a lopást, a sikkasztást, a jogtalan elsajátítást és az orgazdaságot ötvenezer forintot meg nem haladó
értékre,
c) a hűtlen kezelést ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva,
d) a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését százezer forintot meg nem haladó
da) üreshordozói díjra, illetve reprográfiai díjra nézve,
db) vagyoni hátrányt okozva,
e) az iparjogvédelmi jogok megsértését százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva,
f)155 a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát vagy a versenytárs utánzását százezer forintot meg
nem haladó értékre
követik el.
(3) Nem valósul meg bűncselekmény, illetve vámszabálysértés valósul meg, ha a költségvetési csalással
okozott vagyoni hátrány a százezer forintot nem haladja meg.
(4)156 Bűncselekmény valósul meg, ha az ugyanazon elkövető által, egy éven belül elkövetett és
együttesen elbírált
a) ugyanolyan tulajdon elleni szabálysértés esetén a dolog értéke, az okozott kár, illetve az okozott
vagyoni hátrány a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott összeget,
b) szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén az üreshordozó díj, illetve a
reprográfiai díj a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget,
c) iparjogvédelmi jogok megsértése esetén a vagyoni hátrány a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott
összeget,
d) rossz minőségű termék forgalomba hozatala vagy a versenytárs utánzása esetén a termék, illetve áru
értéke a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott összeget,
e) vámszabálysértés esetén a vagyoni hátrány a (3) bekezdésben meghatározott összeget
érték-egybefoglalás folytán meghaladja.
(5) Bűncselekmény valósul meg ugyanazon elkövető által elkövetett és együttesen elbírált szerzői vagy
szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése szabálysértés esetén, ha az egyes cselekményekkel más
vagy mások, a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy
jogait a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget meghaladó vagyoni hátrányt okozva sértik
meg.
Hatálybalépés
463. § E törvény 2013. július 1-jén lép hatályba.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
464. §157
Az Európai Unió jogának való megfelelés
465. § (1) E törvény
a) 26. § (2) bekezdése
aa) és XIX. Fejezete a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a
gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB kerethatározat felváltásáról szóló, 2011.
december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
ab) és 192. §-a az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok
védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i
2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) 176–177. §-a a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a
büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004. október 25-i 2004/757/IB
tanácsi kerethatározatnak,
c) 209. és 356. §-a az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató
munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009.
június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) 241–243. és 249. §-a a környezet büntetőjog általi védelméről szóló, 2008. november 19-i 2008/99/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e) 290–291. §-a a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló, 2003. július 22-i
2003/568/EK tanácsi kerethatározatnak,
f)158 375. §-a és XLIII. Fejezete az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi
kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek,
g) 389. §-a az euró bevezetésével kapcsolatos pénzhamisítás elleni, büntetőjogi és egyéb szankciókkal
megvalósuló védelem megerősítésről szóló, 2000. május 29-i 2000/383/IB tanácsi kerethatározat 3–6.
cikkének,
h) 392–394. §-a a nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről
szóló, 2001. május 28-i 2001/413/IB tanácsi kerethatározat 2., 4. és 6. cikkének,
i) 399–400. §-a a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való
felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
a) 182–183. §-a
aa) a kábítószer-prekurzorokról szóló, 2004. február 11-i 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet, és
ab) a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon
követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. december 22-i 111/2005/EK tanácsi
rendelet,
b) 327. §-a
1. az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 661/1990 számú határozata és a kapcsolódó határozatok
által a teljesítés tekintetében érintett szerződésekhez és ügyletekhez kapcsolódó iraki követelések
kielégítésének tilalmáról szóló, 1992. december 7-i 3541/92/EGK tanácsi rendelet 5. cikkének,
2. az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 883/1993 számú határozata és a kapcsolódó határozatok
által a teljesítés tekintetében érintett szerződésekhez és ügyletekhez kapcsolódó követelések
kielégítésének tilalmáról szóló, 1993. november 29-i 3275/93/EK tanácsi rendelet 5. cikkének,
3. az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának a 917/1994, 841/1993, 873/1993, 875/1993 számú
határozata és a kapcsolódó határozatok által a teljesítés tekintetében érintett szerződésekhez és
ügyletekhez kapcsolódó követelések a haiti hatóságok által történő kielégítésének tilalmáról szóló, 1994.
május 30-i 1264/94/EK tanácsi rendelet 5. cikkének,
4. az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 757/1992 számú határozata és a kapcsolódó határozatok
által a teljesítés tekintetében érintett szerződésekhez és ügyletekhez kapcsolódó követelések
kielégítésének tilalmáról szóló, 1994. július 11-i 1733/94/EK tanácsi rendelet 5. cikkének,
5. Milosevic úr és a környezetéhez tartozó személyek pénzkészletei befagyasztásának fenntartásáról és
az 1294/1999/EK rendeletnek, a 607/2000/EK rendeletnek, valamint a 926/98/EK rendelet 2. cikkének
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. november 10-i 2488/2000/EK tanácsi rendelet 8. cikkének,
6. a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges
korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 17-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 9. cikkének,
7. az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes
személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről, valamint
az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom
megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források
befagyasztásáról szóló, 2002. május 27-i 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló
881/2002/EK tanácsi rendelet 10. cikkének,
8. az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól és a 2465/96/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. július 7-i 1210/2003/EK tanácsi rendelet 15. cikkének,
9. a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni egyes korlátozó intézkedésekről szóló, 2003.
szeptember 29-i 1727/2003/EK tanácsi rendelet 6. cikkének,
10. egyes, Libériával szembeni korlátozó intézkedésekről és az 1030/2003/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2004. február 10-i 234/2004/EK tanácsi rendelet 11. cikkének,
11. az egyes, Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2004. február 19-i 314/2004/EK
tanácsi rendelet 12. cikkének,
12. a Burma/Myanmar tekintetében a korlátozó intézkedések megújításáról és az 1081/2000/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 26-i 798/2004/EK tanácsi rendelet 13. cikkének,
13. a Libériával kapcsolatos további korlátozó intézkedésekről szóló, 2004. április 29-i 872/2004/EK
tanácsi rendelet 12. cikkének,
14. a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszék
(ICTY) megbízatása hatékony végrehajtásának támogatására irányuló egyes korlátozó intézkedések
bevezetéséről szóló, 2004. október 11-i 1763/2004/EK tanácsi rendelet 11. cikkének,
15. az Elefántcsontpartnak nyújtott, katonai tevékenységekkel kapcsolatos segítségre vonatkozó
korlátozások bevezetéséről szóló, 2005. január 31-i 174/2005/EK tanácsi rendelet 8. cikkének,
16. az elefántcsontparti helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott
különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2005. április 12-i 560/2005/EK tanácsi rendelet
12. cikkének,
17. egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy
büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi
rendelet – II. mellékletében meghatározott áruk tekintetében – 17. cikkének,
18. a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel
szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2005. július 18-i
1183/2005/EK tanácsi rendelet 10. cikkének,
19. a szudáni Darfur térségében zajló konfliktusban a békefolyamatot akadályozó és a nemzetközi jogot
sértő cselekményt elkövető egyes személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések
bevezetéséről szóló, 2005. július 18-i 1184/2005/EK tanácsi rendelet 10. cikkének,
20. a Rafiq Hariri libanoni miniszterelnök meggyilkolásában való részvétellel gyanúsított egyes
személyekkel szembeni egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2006. február 21-i
305/2006/EK tanácsi rendelet 9. cikkének,
21. a Lukasenko elnökkel és egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló,
2006. május 18-i 765/2006/EK tanácsi rendelet 9. cikkének,
22. a Burmával/Mianmarral szembeni korlátozó intézkedések megújításáról és a 798/2004/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. május 29-i 817/2006/EK tanácsi rendelet 13. cikkének,
23. a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2007. március
29-i 329/2007/EK tanácsi rendelet 14. cikkének,
24. a szomáliai helyzet tekintetében egyes természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy
testületekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2010. április 26-i
356/2010/EU tanácsi rendelet 15. cikkének,
25. az Eritreával szembeni egyes korlátozó intézkedésekről szóló, 2010. július 26-i 667/2010/EU tanácsi
rendelet 14. cikkének,
26.159 az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet 47. cikkének,
27. a tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott
korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. február 4-i 101/2011/EU tanácsi rendelet 13. cikkének,
28. a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2011. március 2-i
204/2011/EU tanácsi rendelet 17. cikkének,
29. az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott
korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. március 21-i 270/2011/EU tanácsi rendelet 13. cikkének,
30. a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2011. május 9-i
442/2011/EU tanácsi rendelet 15. cikkének,
c) 329–330. §-a
ca) egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy
büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi
rendelet – III. mellékletében meghatározott áruk tekintetében – 17. cikkének,
cb) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára
vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi
rendelet 24. Cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3)160 E törvény 216. § (1) és (4) bekezdése, valamint 332. és 333. §-a a rasszizmus és az idegengyűlölet
egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008.
november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározat 1. cikkének való megfelelést szolgálja.
1 A törvényt az Országgyűlés a 2012. június 25-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2012. július 13.
2 A 118. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2013: CLXXXVI. törvény 118. § (1) bekezdésével
megállapított szöveg.
3 A 6. § (2) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
4 A 11. § (3) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
5 A 26. § (2) bekezdését a 2013: CCXLV. törvény 76. §-a hatályon kívül helyezte.
6 A 26. § (3) bekezdése a 2014: LXV. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
7 A 28. § (1a) bekezdését a 2013: CCXLV. törvény 75. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXV.
törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
8 A 31. § (3) bekezdése a 2013: CCLII. törvény –2014: XV. törvény 87. § (1) bekezdés a) pontja szerint
módosított – 131. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
9 A 37. § (3) bekezdés b) pontja a 2015: LXXVI. törvény 36. § a) pontja szerint módosított szöveg.
10 A 41. § (1) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 37. § a) pontja szerint módosított szöveg.
11 A 45. § (7) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
12 A 45. § (8) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (24) bekezdése alapján nem lép hatályba.
13 A 47. § (2) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
14 Az 52. § (3) bekezdése a 2015: XCIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
15 Az 56. § (2) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
16 Az 59. § (4) bekezdés b) pontja a 2015: CXL. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.
17 A 60. § (2a) bekezdését a 2015: CXL. törvény 27. §-a iktatta be.
18 A 61. § (3) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 36. § b) pontja szerint módosított szöveg.
19 A 67. § (3) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 158. § a) pontja szerint módosított szöveg.
20 A 68. § (2) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
21 A 72. § (4) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
22 A 72. § (4) bekezdés b) pontja a 2015: LXXVI. törvény 37. § b) pontja szerint módosított szöveg.
23 A 73. § c) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 118. § (11) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
24 A 74. § (1) bekezdés c) pontja a 2015: CXL. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
25 A 74. § (4) bekezdés b) pontja a 2015: CXL. törvény 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
26 A 75. § (2) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
27 A 75. § (2) bekezdés b) pontja a 2015: LXXVI. törvény 37. § b) pontja szerint módosított szöveg.
28 A 81. § (4) bekezdését az Alkotmánybíróság 23/2014. (VII. 15.) AB határozat 2. pontjával alaptörvény-
ellenesek minősítette, ezért azt a hatálybalépésére, 2013. július 1-jére visszaható hatállyal
megsemmisítette. A 81. § (4) bekezdését újonnan a 2015: LXXVI. törvény 19. §-a iktatta be.
29 A 85. § (1a) bekezdését a 2015: CXL. törvény 29. § (1) bekezdése iktatta be.
30 A 85. § (2a) bekezdését a 2015: CXL. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be.
31 A 87. § d) pontját a 2015: CXL. törvény 30. §-a iktatta be.
32 A 89. § (1) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
33 A 90. § (2) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
34 A 91. § (1) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
35 A 92. §-t megelőző alcím a 2015: CCII. törvény 58. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
36 A 92/A. §-t a 2015: CCII. törvény 58. § (2) bekezdése iktatta be.
37 A 95. § (3) bekezdését a 2014: LXXII. törvény 84. §-a iktatta be.
38 A 97. § (2) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 85. §-ával megállapított szöveg.
39 A 100. § (3) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 37. § c) pontja szerint módosított szöveg.
40 A 101. § a 2015: LXXVI. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
41 A 102. § (1) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 36. § c) pontja szerint módosított szöveg.
42 A 113. § a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
43 A 123. § (2) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 37. § d) pontja szerint módosított szöveg.
44 A 127. § (1) bekezdése a 2013: LXXVIII. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
45 A 137. § (1) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 36. § d) pontja szerint módosított szöveg.
46 A 140. § (1) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 36. § e) pontja szerint módosított szöveg.
47 A 140. § (1a) bekezdését a 2015: LXXVI. törvény 24. §-a iktatta be.
48 A 140. § (2) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 36. § f) pontja szerint módosított szöveg.
49 A 140. § (3) bekezdését a 2013: LXXVIII. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be.
50 A 141. § a 2013: LXXVIII. törvény 19. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
51 A 141. § (2) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 36. § c) pontja szerint módosított szöveg.
52 A 179. § (6) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 36. § g) pontja szerint módosított szöveg.
53 A 184. § a 2013: CLXXXVI. törvény 118. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
54 A 184/A. §-t a 2013: CLXXXVI. törvény 118. § (3) bekezdése iktatta be.
55 A 184/B. §-t a 2013: CLXXXVI. törvény 118. § (3) bekezdése iktatta be.
56 A 184/C. §-t a 2013: CLXXXVI. törvény 118. § (3) bekezdése iktatta be.
57 A 184/D. §-t a 2013: CLXXXVI. törvény 118. § (3) bekezdése iktatta be.
58 A 185. § (6) bekezdése a 2013: LXXVIII. törvény 19. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
59 A 203. § (1) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.
60 A 203. § (3) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.
61 A 204. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
62 A 204. § (5) bekezdés b) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.
63 A 212/A. §-t megelőző alcímet a 2013: LXXVIII. törvény 19. § (5) bekezdése iktatta be.
64 A 212/A. §-t a 2013: LXXVIII. törvény 19. § (5) bekezdése iktatta be.
65 A 219. § (3) bekezdése a 2013: LXXVIII. törvény 19. § (6) bekezdésével megállpított szöveg.
66 A 226/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CLXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.
67 A 226/A. §-t a 2013: CLXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.
68 A 226/B. §-t megelőző alcímet a 2013: CLXXVIII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.
69 A 226/B. §-t a 2013: CLXXVIII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.
70 A 226/B. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: LXXVI. törvény 36. § h) pontja szerint módosított
szöveg.
71 A 240. § (3) bekezdése a 2013: CLXXXVI. törvény 118. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
72 A 248. § (2) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.
73 A 248. § (4) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.
74 A 250. § (4) bekezdése a 2013: CCXLV. törvény 75. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
75 A 261/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CLXXXVI. törvény 118. § (5) bekezdése iktatta be.
76 A 261/A. §-t a 2013: CLXXXVI. törvény 118. § (5) bekezdése iktatta be.
77 A 263. § (1) bekezdése a 2013: CLXXXVI. törvény 118. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
78 A 265. § (5) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 36. § i) pontja szerint módosított szöveg.
79 A 283. § (2) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.
80 A 283. § (3a) bekezdését a 2015: LXXVI. törvény 26. §-a iktatta be.
81 A 287. § (1) bekezdés c) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 118. § (11) bekezdés b) pontja szerint
módosított szöveg.
82 A 292. §-t és az azt megelőző alcímet a 2015: LXXVI. törvény 37. § e)–f) pontja hatályon kívül helyezte.
83 A 293. § (1) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 36. § j) pontja szerint módosított szöveg.
84 A 293. § (2) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 36. § k) pontja szerint módosított szöveg.
85 A 293. § (3) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 36. § l) pontja szerint módosított szöveg.
86 A 294. § (1) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 36. § m) pontja szerint módosított szöveg.
87 A 294. § (3) bekezdés a) pontja a 2015: LXXVI. törvény 36. § n) pontja szerint módosított szöveg.
88 A 295. § (1) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 36. § o) pontja szerint módosított szöveg.
89 A 295. § (3) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 36. § l) pontja szerint módosított szöveg.
90 A 296. § (1) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 36. § m) pontja szerint módosított szöveg.
91 A 296. § (3) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 36. § l) pontja szerint módosított szöveg.
92 A 297. §-t és az azt megelőző alcímet a 2015: LXXVI. törvény 37. § g)–h) pontja hatályon kívül helyezte.
93 [A 2015: LXXVI. törvény 36. § o) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a 298. § (1)
bekezdés b) pontjában az „előnyt” szövegrész helyébe a „jogtalan előnyt” szöveg lép, nem vezethető át.]
94 A 298. § (1a) bekezdését a 2015: LXXVI. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be.
95 A 298. § (2) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 37. § i) pontja szerint módosított szöveg.
96 A 298. § (3) bekezdését a 2015: LXXVI. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
97 A 298. § (4) bekezdését a 2015: LXXVI. törvény 27. § (3) bekezdése iktatta be.
98 A 299. § a 2015: LXXVI. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.
99 A 300. §-t megelőző alcímet a 2015: LXXVI. törvény 29. §-a iktatta be.
100 A 300. § a 2015: LXXVI. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.
101 A 300/A. §-t megelőző alcímet a 2015: LXXVI. törvény 30. §-a iktatta be.
102 A 300/A. §-t a 2015: LXXVI. törvény 30. §-a iktatta be.
103 A 314. § (4) bekezdés i) pontja a 2015: LXXVI. törvény 36. § p) pontja szerint módosított szöveg.
104 A 315. § (1) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (18) bekezdésével megállapított szöveg.
105 A 315. § (2) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (18) bekezdésével megállapított szöveg.
106 A 325. § (5) bekezdése a 2015: LXXVI. törvény 36. § q) pontja szerint módosított szöveg.
107 A 327. § (5) bekezdése a 2013: LXXVIII. törvény 19. § (7) bekezdésével megállpított szöveg.
108 A 333. §-t megelőző alcím a 2013: XLVIII. törvény 2. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
109 A 333. § a 2013: XLVIII. törvény 2. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
110 A 335. § a 2013: XLVIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
111 A 346. § a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (19) bekezdésével megállapított szöveg.
112 A 349. §-t megelőző alcím a 2014: VII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
113 A 349. § a 2014: VII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
114 A 349/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CLXXXVI. törvény 118. § (8) bekezdése iktatta be.
115 A 349/A. §-t a 2013: CLXXXVI. törvény 118. § (8) bekezdése iktatta be.
116 A 350. §-t megelőző alcím a 2013: CCXXXVIII. törvény 97. §-ával megállapított szöveg.
117 A 350. § a 2013: CCXXXVIII. törvény 97. §-ával megállapított szöveg.
118 A 352/A. §-t megelőző alcímet a 2015: CXL. törvény 31. §-a iktatta be.
119 A 352/A. §-t a 2015: CXL. törvény 31. §-a iktatta be.
120 A 352/B. §-t megelőző alcímet a 2015: CXL. törvény 31. §-a iktatta be.
121 A 352/B. §-t a 2015: CXL. törvény 31. §-a iktatta be.
122 A 352/C. §-t megelőző alcímet a 2015: CXL. törvény 31. §-a iktatta be.
123 A 352/C. §-t a 2015: CXL. törvény 31. §-a iktatta be.
124 A 353. § (1) bekezdése a 2015: CXL. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
125 A 353. § (2) bekezdése a 2015: CXL. törvény 32. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
126 A 353. § (3) bekezdése a 2015: CXL. törvény 32. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
127 A 353. § (4) bekezdése a 2015: CXL. törvény 32. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
128 A 353. § (5) bekezdését a 2015: CXL. törvény 32. § (5) bekezdése iktatta be.
129 A 353. § (6) bekezdését a 2015: CXL. törvény 32. § (6) bekezdése iktatta be.
130 A 360. § a 2015: LXXVI. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.
131 A 370. § a 2013: XLV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
132 A 371. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2013: CXXXIII. törvény 158. § b) pontja szerint módosított
szöveg.
133 A 383. § d) pont da) alpontja a 2013: LXXVIII. törvény 19. § (8) bekezdésével megállpított szöveg.
134 A 388/A. §-t megelőző alcímet a 2013: LXXVIII. törvény 19. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2013:
CLXXXVI. törvény 118. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
135 A 388/A. §-t a 2013: LXXVIII. törvény 19. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CLXXXVI. törvény
118. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
136 A 388/B. §-t megelőző alcímet a 2013: CLXXXVI. törvény 118. § (10) bekezdése iktatta be.
137 A 388/B. §-t a 2013: CLXXXVI. törvény 118. § (10) bekezdése iktatta be.
138 A 393. § (1) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.
139 A 398. § (3) bekezdés a) pont af) alpontja a 2013: CCXLV. törvény 75. § (3) bekezdésével megállapított
szöveg.
140 A 403. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: LXXVIII. törvény 19. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
141 A 403. § (4) bekezdését a 2013: LXXVIII. törvény 19. § (11) bekezdése iktatta be.
142 A 404/A. §-t megelőző alcímet a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (22) bekezdése iktatta be.
143 A 404/A. §-t a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (22) bekezdése iktatta be.
144 A 423. § a 2014: LXXII. törvény 86. §-ával megállapított szöveg.
145 A 424. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2014: LXXII. törvény 88. §-a szerint módosított szöveg.
146 A 433. § (2) bekezdése a 2013: LXXVIII. törvény 19. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.
147 A 459. § (1) bekezdés 8. pontja a 2013: CCLII. törvény 131. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
148 A 459. § (1) bekezdés 11. pont b) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 319. §-ával megállapított szöveg.
149 A 459. § (1) bekezdés 11. pont j) alpontja a 2013: LXXVIII. törvény 19. § (13) bekezdésével
megállapított szöveg.
150 A 459. § (1) bekezdés 11. pont l) alpontját a 2013: XXXVI. törvény 364. §-a iktatta be.
151 A 459. § (1) bekezdés 12. pont d) alpontja a 2013: CXXXIII. törvény 157. §-ával megállapított szöveg.
152 A 459. § (1) bekezdés 12. pont h) alpontja a 2013: XLV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
153 A 459. § (1) bekezdés 19. pontja a 2013: XCVIII. törvény 114. §-ával megállapított szöveg.
154 A 459. § (3a) bekezdését a 2015: LXXVI. törvény 33. §-a iktatta be.
155 A 462. § (2) bekezdés f) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 318. § (23) bekezdésével megállapított
szöveg.
156 A 462. § (4) bekezdését a 2015: LXXVI. törvény 34. §-a iktatta be.
157 A 464. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
158 A 465. § (1) bekezdés f) pontja a 2014: LXXII. törvény 87. §-ával megállapított szöveg.
159 A 465. § (2) bekezdés b) pont 26. alpontja a 2013: LXXVIII. törvény 19. § (14) bekezdésével
megállapított szöveg.
160 A 465. § (3) bekezdését a 2015: LXXVI. törvény 35. §-a iktatta be.