1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
1999. évi LXXVI. törvény
Hatályos: 2015.07.16 -
1999. évi LXXVI. törvény
a szerzői jogról 1
A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet
tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek
megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a
felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a
tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a
szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről. Az Országgyűlés e
szempontokra figyelemmel – összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme
terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel és az Európai Közösség jogszabályaival – a
következő törvényt alkotja: 2
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A szerzői jogi védelem tárgya
1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az
irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
b) a nyilvánosan tartott beszéd,
c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban:
szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden
fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
f) a rádió- és a televíziójáték,
g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon
létrehozott alkotás és annak terve,
i) a fotóművészeti alkotás,
j) a térképmű és más térképészeti alkotás,
k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti
együttes terve,
l) a műszaki létesítmény terve,
m) az iparművészeti alkotás és annak terve,
n) 3
a jelmez, a díszlet és azok terve,
o) az ipari tervezőművészeti alkotás,
p) 4
a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni,
eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai
jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
(4) 5
Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi
eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és
az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló
rendelkezések.
(5) 6
A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló
tényekre vagy napi hírekre.
(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet
nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
(7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem
érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi
védelmet.
(8) 7
Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a
filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott
védelemben részesülnek.
A törvény hatálya
2. § Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben
meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a
szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.
3. § 8
A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására,
megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb
teljesítményekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben
nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
A szerzői jog
4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).
(2) Szerzői jogi védelem alatt áll – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül –
más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti
jellege van.
Közös művek
5. § (1) Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői
jog együttesen és – kétség esetén – egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog
megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.
(2) Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész
tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt
alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös
mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.
Együttesen létrehozott művek 9
6. § (1) 10
Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként
azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet
létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(2) Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők
hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az
egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni.
Gyűjteményes mű
7. § 11
(1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása,
elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a
gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek,
illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
(2) 12
A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a
gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és kapcsolódó jogi teljesítmények
jogosultjainak önálló jogait.
(3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi
elemeire.
Név nélkül vagy felvett néven
nyilvánosságra hozott mű
8. § Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a
szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.
A szerzői jogok keletkezése, a szerzői jogok a vagyoni forgalomban
9. § (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő
és a vagyoni jogok – összessége.
(2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át
és a szerző nem mondhat le róluk.
(3) A vagyoni jogok – a (4)–(6) bekezdésekben foglaltak kivételével – nem ruházhatók át,
másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.
(4) A vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet.
(5) A vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára
rendelkezhetnek.
(6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók,
illetve átszállnak. A jogszerző – a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése
hiányában – a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.
II. Fejezet
SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK
A mű nyilvánosságra hozatala
10. § (1) A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
(2) A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző
hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni.
(3) A felhasználási szerződés alapján – ellenkező kikötés hiányában – megadottnak kell
tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás
céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(4) A szerző halála után fellelt művet – ha a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatot
nem tett, vagy az ellenkezőjét másképp nem bizonyítják – úgy kell tekinteni, hogy a szerző
azt nyilvánosságra hozatalra szánta.
11. § A szerző alapos okból, írásban visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott
engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja;
köteles azonban a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni. Ez nem érinti a
munkáltató jogát a mű felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni jogok átruházása
esetén a jogszerzőt az átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasználásban.
A név feltüntetése
12. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen – a
közlemény terjedelmétől és jellegétől függően – szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű
részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve
feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon
gyakorolhatja.
(2) Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét
is fel kell tüntetni.
(3) A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is
nyilvánosságra hozni. A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb
jogszerű felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének
feltüntetése nélkül használják fel.
(4) A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe.
A mű egységének védelme
13. § 13
A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása,
megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan
visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.
A személyhez fűződő jogok gyakorlása
14. § (1) A szerző halála után az e törvényben szabályozott személyhez fűződő jog
megsértése miatt a védelmi időn (31. §) belül az léphet fel, akit a szerző irodalmi, tudományos
vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott – ilyennek hiányában pedig, vagy ha a
megbízott nem intézkedik, az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte.
(2) 14
A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös
jogkezelő szervezet vagy szerzői érdekképviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás
miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére
vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.
15. § A szerző meghatározott személyhez fűződő jogainak védelmében a felhasználó is
felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult.
15/A. § 15
A szerzői jogi védelem alatt álló mű közérdekű adatként vagy közérdekből
nyilvános adatként való megismerésére irányuló igényt a szerző személyhez fűződő jogainak
védelme érdekében az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylő által kívánt
forma és mód helyett – az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőben – a mű
közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmazó részei megtekintésének
lehetővé tételével is teljesítheti.
III. Fejezet
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
VAGYONI JOGOK
A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok
16. § (1) 16
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének
vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő
bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő
rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
(2) A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.
(3) A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi
hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.
(4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély
fejében díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz
kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett
nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott
alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.
(5) A törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás
illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna. A törvény
kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelkezés hiányában is
csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról.
(6) Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult
szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve
használja fel a művet.
(7) 17
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját,
illetve a közös jogkezelő szervezetet a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni.
17. § A mű felhasználásának minősül különösen:
a) a többszörözés (18. § és 19. §),
b) a terjesztés (23. §),
c) a nyilvános előadás (24. § és 25. §),
d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26. § és 27. §),
e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz
történő továbbközvetítése (28. §),
f) az átdolgozás (29. §),
g) a kiállítás (69. §).
A többszörözés joga
18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak
engedélyt adjon. Többszörözés:
a) a mű anyagi hordozón való – közvetlen vagy közvetett – rögzítése, bármilyen módon,
akár véglegesen, akár időlegesen, valamint
b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.
(2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai,
filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a
sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű
tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt
művek anyagi formában való előállítása. Az építészeti alkotások esetében többszörözés a
tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
19. § (1) 18
A zeneszerzők és a szövegírók a már nyilvánosságra hozott nem színpadi
zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett
részleteknek hangfelvételen való újabb többszörözésére és példányonkénti terjesztésére
vonatkozó jogukat csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a
felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. Az
engedélyre és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei
művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a
hangfelvétel-előállítóval.
(2) Az átdolgozási jogra és e jog gyakorlására az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem
alkalmazható.
20. § (1) 19
A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték
útján a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón
forgalomba hozott művek szerzőit, előadóművészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá
filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadóművészi teljesítményeik, illetve filmjeik és
hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megfelelő díjazás illeti meg. 20
(2) 21
Az (1) bekezdésben említett díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői
jogok közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő
szervezeteivel egyetértésben. A díj megállapításakor figyelembe kell venni, hogy az érintett
művek, előadóművészi teljesítmények, valamint filmek és hangfelvételeik esetében
alkalmaznak-e a szerzői jog, illetve az ahhoz kapcsolódó jogok védelmére szolgáló hatásos
műszaki intézkedést (95. §). A díjat az üres kép- és hanghordozó gyártója, külföldi gyártás
esetén pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személy, vagy – vámfizetési
kötelezettség hiányában – egyetemlegesen a hordozót az országba behozó személy és az azt
belföldön először forgalomba hozó személy köteles az irodalmi és a zenei művekkel
kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezethez a vámkezelés befejezésétől,
vámfizetési kötelezettség hiányában pedig a forgalomba hozataltól vagy – ha ez a korábbi – a
forgalomba hozatali céllal történő raktáron tartás megkezdésétől számított nyolc napon belül
megfizetni. A jogdíj megfizetéséért az adott hordozó összes belföldi forgalmazója is
egyetemlegesen felel.
(3) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki:
a) az export céljából történő forgalomba hozatalra, továbbá
b) a kizárólag olyan készülékhez (pl. stúdióberendezéshez, diktafonhoz) használható kép- és
hanghordozókra, amelyeket rendeltetésszerű felhasználás esetén nem használnak művek,
előadóművészi teljesítmények, illetve hangfelvételek másolatainak magáncélú készítésére.
(4) 22
Hanghordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt
összegéből – ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem
állapodnak meg – negyvenöt százalék a zeneszerzőket és az írókat, harminc százalék az
előadóművészeket, huszonöt százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.
(5) Képhordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt
összegéből – ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem
állapodnak meg – tizenhárom százalék a filmelőállítókat, huszonkét százalék a filmalkotások
mozgóképi alkotóit, négy százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti
alkotások szerzőit, tizenhat százalék a filmírókat, húsz százalék a zeneszerzőket és a
zeneszöveg-írókat, valamint huszonöt százalék az előadóművészeket illeti meg.
(6) Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző
szervezet a díjaknak azt a részét, amely az általa a felosztást illetően nem képviselt
szerzőknek és szerzői jogi jogosultaknak, az előadóművészeknek és a hangfelvétel-
előállítóknak jár, a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek utalja át.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(7) 23
A jogosultak díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik,
díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak
le.
21. § (1) 24
Az olyan művek szerzőit, valamint az olyan műveket kiadókat, amelyeket
fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (a
továbbiakban együtt: reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel
megfelelő díjazás illeti meg. A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön
gyártott készülék esetében pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek,
vagy – vámfizetési kötelezettség hiányában – egyetemlegesen a készüléket az országba
behozó személynek és az azt belföldön először forgalomba hozó személynek kell a 20. § (2)
bekezdésének harmadik mondatában meghatározott határidőn belül megfizetnie. A jogdíj
megfizetéséért az adott készülék összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel. E díjon
felül a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltető is köteles díjat fizetni.
Mindkét díjat a közös jogkezelő szervezetnek kell befizetni. 25
(2) Azoknak a készülékeknek a felsorolását, amelyek reprográfiára szolgálnak, külön
jogszabály állapítja meg. 26
(3) Az (1) bekezdésben említett díjat a közös jogkezelő szervezet állapítja meg. A díj
megállapításakor figyelembe kell venni különösen a készülék használati módját,
teljesítményét, az ellenérték fejében történő üzemeltetés esetében pedig a működés helyét is. 27
(4) 28
Az (1) bekezdésben említett díj mértéke legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék
gyártói kibocsátási árának 2%-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében pedig legfeljebb
a jogszabály szerinti vám alapjának 2%-a.
(5) 29
A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki a készülék export céljából történő forgalomba
hozatalára.
(6) 30
A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből negyven százalék
a kiadókat illeti meg. A fennmaradó hatvan százalékból a szakirodalmi, tudományos művek
szerzőit huszonöt, a többi irodalmi mű szerzőit huszonöt, a képzőművészeket és a
fotóművészeket tíz százalék illeti meg. A díjakat e felosztási arányok szerint a jogosultak
közös jogkezelő szervezeteinek kell átutalni.
(7) 31
Az (6) bekezdésben meghatározott felosztási arányokat akkor kell alkalmazni, ha az
érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezetek évente március 31-ig másként
nem állapodnak meg.
(8) 32
A szerzők és a kiadók díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján
érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg
erejéig mondhatnak le.
22. § (1) 33
Aki a 20. §-ban meghatározott üres kép- vagy hanghordozót, vagy a 21. §-ban
meghatározott készüléket üzletszerűen gyárt, vámfizetési kötelezettség nélkül az országba
behoz, vagy az így behozott hordozót először belföldi forgalomba hozza, illetve, aki ilyen
kép- vagy hanghordozó vagy készülék behozatala miatt jogszabály szerint vám fizetésére
kötelezett, minden naptári hónap tizedik napjáig, de legkésőbb a 20. § (2) bekezdésében
meghatározott fizetési határidőn belül köteles tájékoztatni a közös jogkezelő szervezetet a
forgalomba hozott vagy behozott mennyiségről, továbbá a hordozó vagy a készülék fajtájáról.
A közös jogkezelő szervezet további felvilágosítást kérhet a forgalomba hozatali adatokról és
a beszerzési forrásokról; a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltetőtől
pedig a megfelelő díj megállapításához szükséges adatok szolgáltatását kérheti.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott tájékoztatási, felvilágosítási és adatszolgáltatási
kötelezettség teljesítésének – akár részleges – elmulasztása esetén az egyébként járó díjazáson
felül, a közös jogkezelő szervezet többletköltségeinek fedezésére költségátalányt kell fizetni,
amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
A terjesztés joga
23. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt
adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a
nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba
hozatalra való felkínálással.
(2) 34
A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a
műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal
történő behozatalát. A terjesztés jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel előállott
példányának kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a birtokos tudja vagy neki az adott
helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel
állt elő.
(3) 35
A terjesztés joga kiterjed a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő
haszonkölcsönbe adására is. A hangfelvételben foglalt művek szerzői e jogukat a 78. § (2)
bekezdésének megfelelően gyakorolhatják. A filmalkotások szerzői e jogukat szintén csak
közös jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a
rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
(4) A bérbeadással történő terjesztés joga az építészet, az iparművészet és az ipari
tervezőművészet körében csak a tervekre vonatkozik.
(5) 36
Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki
adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági
Térségben forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány
tekintetében – a bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével – a
továbbiakban nem gyakorolható.
(6) 37
Ha a szerző a filmalkotásra vagy a hangfelvételben foglalt műre vonatkozó bérbeadási
jogát a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta, vagy egyébként engedélyezte számára e
jog gyakorlását, a mű bérbeadással történő terjesztése ellenében továbbra is megfelelő díjazást
követelhet a film vagy a hangfelvétel előállítójától. E díjról a szerző nem mondhat le,
díjigényét azonban csak közös jogkezelő szervezet útján érvényesítheti.
(7) 38
23/A. § 39
(1) A nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban haszonkölcsönzés útján
terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművek szerzőit a haszonkölcsönbe adásra
tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
(2) A díjat a közös jogkezelő szervezet az évenként megállapított jogdíjközleményében, a
kultúráért felelős miniszter (e § alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) által felügyelt
költségvetési fejezetben külön törvényi soron meghatározott összeg keretén belül állapítja
meg.
(3) A szerzők díjigényüket csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról
csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott művek példányainak a díj megállapításához és
felosztásához szükséges azonosító adatairól és a haszonkölcsönzés céljára való
kölcsönbeadásaik számáról a könyvtárak a közös jogkezelő szervezet, valamint a miniszter
számára évente, a tárgyévet követő első naptári negyedév végéig adatot szolgáltatnak. A díj
megállapításához és felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett
könyvtárak körét külön jogszabály állapítja meg.
(5) 40
A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani, a díj a tárgyévet követő
naptári év november 1. napján esedékes.
A nyilvános előadás joga
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
24. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak
engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.
(2) Előadás különösen
a) a mű előadása közönség jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel, így
például a színpadi előadás, a hangverseny, a szavalóest, a felolvasás (,,élő előadás'');
b) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a
filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű
hangszóróval való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése.
(3) 41
Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely
más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli
személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.
25. § (1) 42
Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra
hozott zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásának engedélyezésére és az ennek fejében
fizetendő díj mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői
jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a
87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.
(2) 43
(3) 44
Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a színpadra szánt
irodalmi művek és zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a
szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl.
regények) előadására.
(4) 45
Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben a tervezett felhasználást és a már
megkezdett felhasználás megváltoztatását a felhasználó köteles az (1) bekezdésben említett
közös jogkezelő szervezetnek előzetesen bejelenteni. Ez a szervezet a felhasználást a
helyszínen ellenőrizheti.
(5) A személyes előadóművészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános előadás jogdíját – a
vendéglátóipari zeneszolgáltatás jogdíja kivételével – az előadástól számított három napon
belül kell megfizetni. Egyéb esetekben a díjfizetéssel legalább negyedéves időszakra – ennél
rövidebb idényjellegű üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes időtartamára – kell
előzetesen jogot szerezni a felhasználásra.
(6) Ha a felhasználó nem tesz eleget a (4) bekezdésben szabályozott bejelentési
kötelezettségének és ennek következtében a közös jogkezelő szervezet csak az ellenőrzés
során szerez tudomást a felhasználásról, a közös jogkezelő szervezet ellenőrzési költségeinek
fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a
fizetendő díj összegével egyezik meg.
A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga
26. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse,
és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára
hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más
hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.
(2) 46
A mű sugárzásának minősül a műhold útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor a
nyilvánosság körében közvetlenül fogható. A műhold útján sugárzott műsor a nyilvánosság
körében közvetlenül foghatónak minősül, ha a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével
és ellenőrzése alatt műsort hordozó jeleket juttatnak el a műholdhoz, majd onnan a Földre
megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Műhold
útján történő sugárzás esetén a felhasználás helye az Európai Gazdasági Térségnek kizárólag
az a tagállama, amelyből a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt a
műsort hordozó jeleket eljuttatják a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Arra a műhold útján
történő sugárzásra, amelynek felhasználási helye az előző szabály alapján az Európai
Gazdasági Térségen kívüli állam, a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő
továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra
vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról szóló 93/83/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (2)
bekezdésének d) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
(3) 47
Sugárzásnak minősül a kódolt sugárzás is, amely a nyilvánosság körében csak azt
követően fogható közvetlenül, hogy a műsort hordozó jeleket – az eredeti rádió- vagy
televízió-szervezettel kötött megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól
beszerzett eszközzel (kódoldóval) – arra alkalmassá tették. Az ilyen felhasználásért az eredeti
rádió- vagy televízió-szervezet és a kódoldót alkalmazó, nyilvánossághoz közvetítő szervezet
egyetemlegesen felel.
(4) A mű sugárzásának minősül az is, ha a sugárzott műsor jeleit a nyilvánossághoz
közvetítő szervezet kódolja és a mű zavartalan érzékelése a nyilvánosság tagjai számára csak
az e szervezettel kötött külön megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól
beszerzett kódoldóval lehetséges.
(5) Kódolt a sugárzás, ha a műsort hordozó jeleket bármilyen módon átalakítják, hogy a
hozzáférést a nyilvánosság valamely szűkebb körére korlátozzák.
(6) Az ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítéshez a szerző külön engedélye szükséges. A
felvétel minden egyes felhasználásáért díjazás jár.
(7) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel
vagy módon történő közvetítésére a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően
alkalmazni kell.
(8) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét – másként, mint sugárzással vagy a (7)
bekezdésben szabályozott módon – a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak
engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy
bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy
a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
27. § 48
(1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében – a színpadra szánt
irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a
szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl.
regények) felhasználása kivételével – a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának
engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a
zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a
felhasználóval.
(2) Műhold útján történő sugárzás esetén az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha
a) a műsort ugyanaz a rádió- vagy televízió-szervezet egyidejűleg földi sugárzás útján is
közvetíti a nyilvánossághoz, és
b) 49
a szerző nem tett a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot.
(3) 50
A zeneszerzők és a szövegírók képviseletében – a zenedrámai művek vagy jeleneteik,
illetve keresztmetszeteik kivételével – a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek
és zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek tekintetében a 26. §-
ban szabályozott egyéb – az (1) és a (2) bekezdésben nem említett – felhasználások
engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a
zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a
felhasználóval, kivéve, ha a szerző a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.
28. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a sugárzással nyilvánossághoz közvetített művét
sugárzással továbbközvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(2) 51
A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a
saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő műsorában sugárzott,
illetve közvetített művének sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon – az eredetihez
képest más szervezet közbeiktatásával – a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és
csonkítatlan továbbközvetítésére engedélyt adjon.
(3) 52
A jogosultak a (2) bekezdésben meghatározott jogukat csak közös jogkezelés útján
gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg
erejéig mondhatnak le. A díjakat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok
közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel
egyetértésben. A továbbközvetítő szervezet a megállapított díjat az irodalmi és a zenei
művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek köteles befizetni.
(4) 53
A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradó összegéből – ha az érintett
közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg – tizenhárom
százalék a filmgyártókat, tizenkilenc százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit, három
százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit,
tizennégy százalék a filmírókat, tizenöt és fél százalék a zeneszerzőket és zeneszöveg-írókat,
huszonhat és fél százalék az előadóművészeket, valamint kilenc százalék a hangfelvétel-
előállítókat illeti meg.
(5) 54
Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző
szervezet a díjakból az általa a felosztást illetően nem képviselt műtípusok szerzőinek és
szerzői jogi jogosultjainak, valamint az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak
járó részt a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek utalja át.
(6) 55
A magyar közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában
sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője
gondoskodik.
Az átdolgozás joga
29. § A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak
engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való
átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is,
amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű
30. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző
jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó
kötelessége.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján megszerzett vagyoni jogok a munkáltató
személyében bekövetkezett jogutódlás esetén átszállnak a munkáltató jogutódjára.
(3) A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak
engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.
(4) A szerző a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely e
törvény alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti.
(5) 56
Ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a
nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül. A mű visszavonására irányuló
szerzői nyilatkozat (11. §) esetén a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését
mellőzni. Ugyancsak mellőzni kell a szerző kérésére nevének feltüntetését akkor is, ha a
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
művön a munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat, de a változtatással a
szerző nem ért egyet.
(6) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel
kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni.
(7) A munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó
rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti
jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony
jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a művet.
A védelmi idő
31. § (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek
védelemben.
(2) 57
A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek
esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.
(3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra
hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző
jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani.
(4) Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét
részenként kell számítani.
(5) Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő
év első napjától számított hetven év.
(6) 58
A filmalkotás védelmi idejét a következő személyek közül utoljára elhunyt személy
halálát követő év első napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként fel
vannak-e tüntetve: a film rendezője, a forgatókönyvíró, a dialógus szerzője és a kifejezetten a
filmalkotás céljára készült zene szerzője.
(7) Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát
követő év első napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától
számított hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet
szerzői jogi védelemben.
32. § A szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a
védelmi idő vagy a 31. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően
jogszerűen nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet. E
védelem időtartama az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított
huszonöt év.
IV. Fejezet
A SZABAD FELHASZNÁLÁS ÉS A SZERZŐI JOG MÁS KORLÁTJAI
Általános szabályok
33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye
nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény
rendelkezéseinek megfelelően.
(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak
annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes
felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben
megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével
össze nem férő célra.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.
(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja
a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai,
szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a
felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a
képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.
A szabad felhasználás esetei
34. § (1) A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az
eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
(2) 59
Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű
ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti
alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra,
valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél
által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel
üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az
idézést meghaladja.
(3) 60
A (2) bekezdésben említett átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és
terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó
jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon
az iskolai célt feltüntetik.
(4) 61
A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az átdolgozott
mű felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges.
35. § (1) 62
Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem
vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai
eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy
hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4)
bekezdés b)–d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető.
(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással
vagy írógéppel másolható.
(3) 63
Nem minősül szabad felhasználásnak – függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e –
, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus
adathordozóra.
(4) 64
Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4)
bek.] intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-,
illetve hangarchívum a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy
jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és
a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges,
b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás
céljára készül,
c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra
készül, vagy
d) külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi.
(5) Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás
céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási
vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(6) 65
Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső – a felhasználásra irányuló műszaki
folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli –
időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye
a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy
b) a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett
felhasználását.
(7) 66
Szabad felhasználás a saját műsorának sugárzásához jogszerűen felhasználható műről a
rádió- vagy televízió-szervezet által saját eszközeivel készített ideiglenes rögzítés. Ha a
sugárzás engedélyezésére kötött szerződés másként nem rendelkezik, e rögzítést a rögzítés
elkészítésének időpontjától számított három hónapon belül meg kell semmisíteni, illetve
törölni kell. E rögzítések közül azonban azok a – külön törvényben meghatározott –
rögzítések, amelyeknek rendkívüli dokumentációs értéke van, közgyűjteménynek minősülő
kép-, illetve hangarchívumban korlátlan ideig megőrizhetők.
(8) 67
Az (1), a (4) és az (5), valamint a (7) bekezdésben szabályozott szabad felhasználási
esetek nem érintik a 20–22. §-okban foglaltak alkalmazását.
36. § (1) 68
Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai
beszédek tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók.
Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez
lehetetlennek nem bizonyul. Az említett művek gyűjteményes kiadásához a szerző engedélye
szükséges.
(2) 69
Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról
megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők,
nyilvánossághoz közvetíthetők – ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé
tételt [26. § (8) bek.] is –, feltéve, hogy a szerző nem tett az ilyen felhasználást megtiltó
nyilatkozatot. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni.
(3) 70
Az audiovizuális médiaszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti,
építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon
felhasználható. Ilyen felhasználás esetén a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.
(4) 71
A díszlet és jelmez céljára készült műveknek az audiovizuális médiaszolgáltatásban
való felhasználásához a szerző engedélye és nevének feltüntetése szükséges.
(5) 72
Eredeti műalkotások kiállítása vagy műkereskedő közreműködésével történő
visszterhes átruházása esetén a műalkotások szabadon többszörözhetők és terjeszthetők az
esemény reklámozása céljából, az esemény népszerűsítése által indokolt mértékben és körben,
amennyiben az egyéb jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál.
Az eredeti műalkotás és a műkereskedő fogalmának meghatározására a 70. § (2) és (3)
bekezdését kell alkalmazni.
37. § 73
Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára – a cél által
indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a
szerző nevével együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.
38. § (1) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem
szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő
esetekben:
a) színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy
jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe,
b) iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,
c) szociális és időskori gondozás keretében,
d) 74
e) 75
vallási közösségek vallásos szertartásain és vallásos ünnepségein,
f) magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(1a) 76
Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem
szolgálja, a művek előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken.
(2) Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó
(pl. üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy pedig, ha az
üzlethelyiséget látogató vendégek vagy más fogyasztók szórakoztatását szolgálja.
Jövedelemszerzésnek minősül különösen a belépődíj szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés
alatt történik. Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt
költségeket meghaladó térítés is.
(3) 77
(4) Zártkörű a gazdálkodó szervezetek, továbbá a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő
jogi személyek által kizárólag tagjaik, tisztségviselőik, munkavállalóik részére rendezett
összejövetel is.
(5) 78
A felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában a nyilvános
szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.]
intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint közgyűjteménynek minősülő kép-,
illetve hangarchívumok gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények
helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos
kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon
megjeleníthetők, és ennek érdekében – külön jogszabályban meghatározott módon és
feltételekkel – a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők, ideértve a
nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is, feltéve, hogy az ilyen felhasználás
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
39. § 79
Az országos szakkönyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe
adhatják. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel
működtetett adatbázisra.
40. § 80
A szabad felhasználás keretében többszörözött példányok – a könyvtárközi
kölcsönzés és a 36. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével – nem terjeszthetők a szerző
engedélye nélkül.
41. § (1) 81
A mű nem üzletszerű felhasználása a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az
kizárólag a fogyatékos személyek – fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő – igényeinek
kielégítését szolgálja, és nem haladja meg a cél által indokolt mértéket.
(2) 82
Bírósági, továbbá közigazgatási vagy más hatósági eljárásban a mű bizonyítás céljára,
a célnak megfelelő módon és mértékben felhasználható.
(3) 83
Az Országgyűlés törvényhozási feladata, valamint az ezzel összefüggő országgyűlési
képviseleti feladatkörhöz tartozó tevékenységek ellátása céljából a mű e célnak megfelelő
módon és mértékben szabadon felhasználható, ha a felhasználás a jövedelemszerzés vagy
jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
IV/A. FEJEZET 84
ÁRVA MŰ FELHASZNÁLÁSA
Általános szabályok
41/A. § (1) Egy mű vagy szomszédos jogi teljesítmény (a továbbiakban e fejezet
alkalmazásában: teljesítmény) akkor tekinthető árva műnek, ha jogosultja ismeretlen vagy
ismeretlen helyen tartózkodik és a felkutatására az adott helyzetben általában elvárható
gondossággal, jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatás nem vezetett eredményre.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(2) A jogosultkutatás során legalább az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes
szabályokról szóló kormányrendeletben – az érintett mű vagy teljesítmény típusa szerint –
meghatározott információforrásokat igénybe kell venni.
(3) A jogosultkutatást abban az országban kell elvégezni, amelyben a művet vagy
teljesítményt először kiadták vagy – kiadás hiányában – először sugározták.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően, a filmalkotással vagy más audiovizuális művel kapcsolatos
jogosultkutatást az előállító székhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban
kell elvégezni.
(5) A 41/F. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a jogosultkutatást Magyarország
területén kell elvégezni.
(6) Ha a jogosultkutatás során felmerül, hogy más országban is található lényeges
információ a jogosultról, a kutatást az ebben az országban rendelkezésre álló ilyen
információforrást is igénybe véve kell elvégezni.
(7) Ha egy műnek vagy teljesítménynek több jogosultja van, akik között van ismert és
ismert helyen tartózkodó jogosult, a felhasználáshoz e jogosult engedélye is szükséges.
(8) Az árva műnek tekintett mű vagy teljesítmény jogosultja – a saját jogai tekintetében –
bármikor megszüntetheti a mű vagy teljesítmény árva mű jogállását és a további felhasználást
illetően gyakorolhatja jogait.
(9) Az e fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a felhasználás jogosítása
közös jogkezelésbe tartozik.
Árva mű felhasználásának engedélyezése
41/B. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kérelemre – a
felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett – engedélyt ad az árva
mű felhasználására. A felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, Magyarország területére
terjed ki, nem kizárólagos, nem átruházható, további felhasználási engedély adására és a mű
átdolgozására (29. §) nem jogosít.
(2) Az (1) bekezdésben említett díjat a jogosult személyének vagy tartózkodási helyének
ismertté válását követően kell megfizetni, ha a felhasználás jövedelemszerzés vagy
jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ha a felhasználás közvetve vagy közvetlenül
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját szolgálja, a díjat a Hivatalnál letétbe kell
helyezni. A díj letétbe helyezése a felhasználás megkezdésének feltétele.
(3) Ha a jogosult személye vagy tartózkodási helye a felhasználási engedély hatálya alatt
ismertté válik, a Hivatal a jogosult, illetve a felhasználó kérelmére a felhasználási engedélyt a
jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjával kezdődő hatállyal
visszavonja azzal, hogy a felhasználás a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté
válásának napján meglévő mértékig, az engedély alapján még hátralévő időtartamig, de
legfeljebb a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjától egy évig
folytatható.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra a
jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjáig komoly előkészületeket
tettek, azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek a jogosult személye
vagy tartózkodási helye ismertté válásakor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.
(5) A jogosult a felhasználási engedély hatályának megszűnésétől vagy a visszavonásáról
szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig követelheti a felhasználótól az őt
megillető díj, illetve – a díj letétbe helyezése esetén – a Hivataltól az ott javára letétbe
helyezett díj megfizetését. Az öt év lejártát követően a Hivatal átutalja a díjat annak a közös
jogkezelő szervezetnek, amely az árva mű egyéb felhasználását jogosítja, ilyen szervezet
hiányában pedig a Nemzeti Kulturális Alapnak (a továbbiakban: NKA). Ha az árva mű egyéb
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
felhasználásait több közös jogkezelő szervezet jogosítja, ezek a díjból egyenlő arányban
részesülnek. Az NKA a hozzá átutalt jogdíjat a kulturális javak hozzáférhetővé tételére
fordítja.
(6) Ha a jogosult a (3)–(5) bekezdés alapján a díj mértékét vitatja, ennek elbírálása – a
szerzői jogi perekre irányadó szabályok szerint – bírósági útra tartozik.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(8) Az árva művek felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos részletes szabályokat és
a (7) bekezdés szerinti díj mértékét kormányrendelet állapítja meg.
41/C. § (1) A Hivatalnak a 41/B. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell
alkalmazni:
a) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvénynek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos – hivatalból
vagy kérelemre történő – értesítésre vonatkoznak;
b) a Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján
vizsgálja;
c) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvénynek a határozat közzétételére, az ügygondnokra, a költségmentességre és a
végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;
d) a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti
eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti felhívás kibocsátásnak; a Hivatal
határozatát, valamint azokat a végzéseit, amelyekkel szemben a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye, a bíróság – a
41/D. §-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül;
e) nincs helye közmeghallgatásnak;
f) az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak, elektronikus
úton írásban csak a 41/E. §-ban meghatározott esetekben van helye kapcsolattartásnak.
(2) A Hivatal által hozott határozat felülvizsgálatát az ügyész is kérheti; az eljárás
megindítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A Hivatal a
határozatát a Fővárosi Főügyészséggel is közli.
41/D. § (1) A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárás megindítására
irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Hivatalnál kell
benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt – a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével
– tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.
(2) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli
nyilatkozatot tehet és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül
továbbítja a bírósághoz.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok
megfelelően irányadók.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem
tárgyában a bíróság határoz.
(5) A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról
szóló törvény általános szabályait – az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás
sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – kell alkalmazni.
(6) Ha a Hivatal döntésének felülvizsgálatát a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján
kérik, a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés
kézbesítésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(7) A Hivatal döntésének felülvizsgálatára irányuló eljárás a Fővárosi Törvényszék
hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.
(8) A polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályaiban meghatározott eseteken
kívül az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt, aki
a) a Hivatal döntésének meghozatalában részt vett,
b) az a) pontban említett személynek a polgári perrendtartásról szóló törvény általános – a
bírák kizárására vonatkozó – szabályaiban megjelölt hozzátartozója.
(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is
alkalmazni kell.
(10) A bírósági eljárásban félként a kérelmező vesz részt.
(11) Ha a Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene
kell megindítani.
(12) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek
előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni. Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.
(13) Ha a Hivatal a (2) bekezdés vagy a 92/D. § (3) bekezdése szerinti írásbeli nyilatkozatot
tett, az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.
(14) Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat
határozatot, azonban a felet – kérésére – meg kell hallgatnia.
(15) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét
látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti.
(16) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek.
(17) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz. A bíróság
– az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével – jogszabálysértés
megállapítása esetén a Hivatal döntését hatályon kívül helyezi és szükség esetén a Hivatalt új
eljárásra kötelezi.
(18) Ha a kérelem bírósághoz való továbbítását követően a Hivatal a döntését visszavonta, a
bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás
folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.
41/E. § (1) Az árva mű felhasználására vonatkozó engedély megadására és a felhasználási
engedély visszavonására irányuló kérelmet – a Hivatal által erre a célra rendszeresített
elektronikus űrlap használatával – elektronikus úton is be lehet nyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem
megérkezéséről a Hivatal – az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó
automatikus értesítést küld a kérelmezőnek.
(3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem
megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus úton
történő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(4) Elektronikus beküldés esetén az (1) bekezdésben meghatározott kérelem az elektronikus
érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmező részére történő elküldésével
tekintendő benyújtottnak, kivéve ha a Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét
állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
(5) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti értesítés
visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja
vissza, a Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.
Árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználása
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
41/F. § (1) A 38. § (5) bekezdésében meghatározott intézmény és a közszolgálati
médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett
intézmény) a gyűjteménye vagy archívuma részét képező árva művet a közérdekű feladata
teljesítése érdekében
a) a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhetővé teheti oly módon, hogy a nyilvánosság
tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg;
b) digitalizálás, az a) pont szerinti hozzáférhetővé tétel, indexelés, katalogizálás, megőrzés
vagy helyreállítás céljából szabadon többszörözheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az olyan
a) irodalmi művekre,
b) filmalkotásokra és más audiovizuális művekre,
c) hangfelvételekre, valamint
d) a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet által 2002. december 31-
ig előállított és az archívumában található hangfelvételekre, filmalkotásokra és más
audiovizuális művekre
kell alkalmazni, amelyeket először az Európai Gazdasági Térség területén adtak ki vagy –
kiadás hiányában – sugároztak.
(3) A kedvezményezett intézménynél a jogosult egyetértésével 2014. október 29. előtt
elhelyezett, a (2) bekezdés szerinti olyan árva művet, amelyet nem adtak ki és nem
sugároztak, a kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés alapján akkor használhatja fel, ha
alapos okkal feltehető, hogy az ellen a jogosult nem tiltakozna.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat a (2)–(3) bekezdésben felsorolt művekbe vagy
hangfelvételekbe foglalt vagy azok szerves részét képező művekre és teljesítményekre is
alkalmazni kell.
41/G. § (1) A kedvezményezett intézmény köteles nyilvántartást vezetni az általa elvégzett
jogosultkutatásról és a Hivatalnak elektronikus úton bejelenteni
a) a jogosultkutatás eredményét,
b) a felhasználással kapcsolatos adatokat,
c) az árva mű jogállásában bekövetkezett változást [41/A. § (8) bekezdés],
d) a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat.
(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat haladéktalanul továbbítja a Belső Piaci
Harmonizációs Hivatalnak az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető egységes online
nyilvántartásban történő rögzítés céljából.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban történő rögzítés a felhasználás
megkezdésének feltétele.
41/H. § (1) Az Európai Gazdasági Térség valamely más tagállamában az árva művek egyes
megengedett felhasználási módjairól szóló, 2012. október 25-i 2012/28/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban árva műnek tekintett mű vagy
hangfelvétel Magyarországon is árva műnek tekintendő. A 41/G. § (2) bekezdésében
meghatározott nyilvántartásban szereplő árva művet a kedvezményezett intézmény
jogosultkutatás nélkül felhasználhatja a 41/F. § szerint, feltéve hogy az saját gyűjteménye
vagy archívuma részét képezi. Ha a 41/G. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban
szereplő árva műnek több jogosultja van, a 41/A. § (7) bekezdésében foglaltakat alkalmazni
kell.
(2) A kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés szerinti felhasználás esetén köteles a
41/G. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott információkat a Hivatalnak megküldeni.
41/I. § (1) Az árva mű jogosultjának a 41/A. § (8) bekezdése szerinti fellépése esetén a
kedvezményezett intézmény az érintett árva mű felhasználását a jogosult engedélye alapján
folytathatja.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(2) A jogosult a műve vagy teljesítménye 41/F. § szerinti felhasználása fejében megfelelő
díjazást követelhet.
41/J. § A kedvezményezett intézmény a 41/F. § szerinti felhasználásokkal összefüggésben
elért bevételeit kizárólag az ilyen felhasználások megvalósításával felmerülő költségei
fedezésére fordíthatja.
41/K. § Az árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználásával kapcsolatos
részletes szabályokat és a 41/I. § (2) bekezdése szerinti megfelelő díjazás feltételeit
kormányrendelet állapítja meg.
V. Fejezet
A FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉSEK
A felhasználási szerződések általános szabályai
42. § (1) Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására,
a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2) A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási
szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más
jogszabály az eltérést nem tiltja.
(3) Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző
számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
43. § (1) A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot.
Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző
további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű
felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.
(2) A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem
kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem
kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.
(3) A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási
módra és a felhasználás meghatározott mértékére.
(4) 85
Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási engedély
Magyarország területére terjed ki és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló
művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik.
(5) Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély
vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a
szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és
mértékre korlátozódik.
44. § (1) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amellyel a szerző
meghatározatlan számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt.
(2) A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási
engedély érvényesen nem adható. A felhasználásnak a szerződés megkötését követően
kialakuló módszere nem tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeretlen felhasználási
módnak pusztán azért, mert a korábban is ismert felhasználási mód megvalósítását
hatékonyabban, kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé.
45. § (1) A felhasználási szerződést – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – írásba kell
foglalni.
(2) Nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban vagy folyóiratban történő
közzétételre kötött szerződés esetén.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(3) 86
Ha a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon történő nyilvánossághoz közvetítést
maga a szerző gyakorolja, a felhasználási szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni, ha a
műre a szerző elektronikus úton kötött és rögzített szerződéssel enged további felhasználást.
46. § (1) A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve
csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a
szerző kifejezetten megengedte.
(2) A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy
szervezeti egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra.
(3) Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további
felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll
át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés
teljesítéséért.
47. § (1) A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű
átdolgozására.
(2) A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak
jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel
vagy elektronikus adathordozóra másolja.
(3) A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak
jogot arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba.
(4) A mű többszörözésére adott engedély – kétség esetén – kiterjed a többszörözött
műpéldányok terjesztésére is. Ez nem vonatkozik a műpéldányoknak az országba forgalomba
hozatal céljából történő behozatalára.
48. § A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a
felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos
részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti
igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően
naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség.
49. § (1) A jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű
elfogadásáról a felhasználó a mű átadásától számított két hónapon belül köteles nyilatkozni.
Ha a művet a felhasználó kijavításra visszaadta, a határidő a kijavított mű átadásától számít.
Ha a felhasználó az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet
elfogadottnak kell tekinteni.
(2) Ha a szerződés jövőben megalkotandó műre szól, a felhasználó jogosult az elkészült
művet indokolt esetben – megfelelő határidő tűzésével – a szerzőnek kijavítás végett
ismételten is visszaadni.
(3) Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja vagy határidőre nem végzi el, a
felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat.
(4) Ha a mű javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás
illeti meg.
50. § Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen
vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani.
Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a
változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.
51. § (1) A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést,
ha
a) a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy –
ennek hiányában – az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy
b) a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának
megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(2) Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték,
a szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől
számított két év eltelte után gyakorolhatja.
(3) A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a
felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.
(4) Az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat
le; gyakorlását szerződéssel csak a szerződéskötést vagy – ha ez a későbbi – a mű átadását
követő legfeljebb ötéves időtartamra lehet kizárni.
(5) Felmondás helyett a szerző – a felhasználásért fizetendő díj arányos csökkentése mellett
– megszüntetheti az engedély kizárólagosságát.
52. § (1) Ha a felhasználási szerződést jövőben megalkotandó művekre úgy kötik meg, hogy
a jövőbeli műveket csak fajtájuk vagy jellegük szerint jelölik meg, a szerződés megkötésétől
számított öt év elteltével és azt követően újabb öt-öt év elteltével bármelyik fél hat hónapra
felmondhatja a szerződést.
(2) A szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogról előzetesen nem mondhat le.
53. § (1) Ha a szerző alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott
engedélyét vagy a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását ilyen okból
megtiltja, a felhasználási szerződést felmondhatja.
(2) A felmondási jog gyakorlásának feltétele, hogy a szerző adjon biztosítékot a nyilatkozat
időpontjáig felmerült kár megtérítésére.
(3) Ha a felhasználási szerződésnek az (1) bekezdésben szabályozott okból történő
felmondását követően a szerző ismét hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához
vagy további felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.
(4) Az előfelhasználási jogra az elővásárlási jogra irányadó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni.
54. § A felhasználási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő
elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor
is, ha a védelmi idő eltelt.
55. § 87
(1) A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni
kell a szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésre, valamint – a (2)–(3)
bekezdésben foglalt eltérésekkel – az előadóművészi teljesítmények felhasználására és az
előadóművészi vagyoni jogok átruházására vonatkozó szerződésre is.
(2) Ha a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy – ha erre nem kerül sor – a
nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik év elteltével a
hangfelvétel-előállító vagy az ő engedélye alapján más személy nem kínálja fel a hangfelvétel
többszörözött példányait megfelelő mennyiségben forgalomba hozatalra, vagy nem teszi a
hangfelvételt vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy a nyilvánosság
számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg
választhatják meg, az előadóművész felmondhatja az előadás rögzítésére vonatkozó, a
hangfelvétel-előállítóval kötött szerződést.
(3) A (2) bekezdésben említett szerződés felmondásának joga akkor gyakorolható, ha a
hangfelvétel-előállító az előadóművésznek a szerződés felmondására irányuló szándékáról
szóló értesítését követő egy éven belül nem végzi el a (2) bekezdésben meghatározott mindkét
felhasználási cselekményt.
(4) Az előadóművész a (2) bekezdésben szabályozott felmondási jogról nem mondhat le.
Kiadói szerződés
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
56. § (1) Kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére
bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek
díjat fizetni.
(2) A kiadás joga – kétség esetén – a mű magyar nyelvű kiadására vonatkozik. A szerződés
alapján gyakorolható kiadási jog – a gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok
számára készült művek kivételével – kizárólagos.
57. § (1) Irodalmi mű kiadásánál képek alkalmazásához a szerző beleegyezése szükséges.
(2) Ha a szerző beleegyezett abba, hogy művét képek alkalmazásával (illusztrációkkal)
adják ki, az egyes képek felhasználásához való hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja
meg.
88
57/A–57/C. § 89
57/D. § 90
MÁSODIK RÉSZ
EGYES MŰFAJOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
VI. Fejezet
A SZÁMÍTÓGÉPI PROGRAMALKOTÁS (SZOFTVER)
58. § (1) Az 1. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell a szoftver csatlakozó
felületének alapját képező ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy
matematikai műveletre is.
(2) A 4. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a szoftvernek az eredeti
programnyelvétől eltérő programnyelvre történő átírására is.
(3) A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.
(4) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként elkészített szoftverre a 30. §
(3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.
59. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a
többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver bármely más
módosítására – ideértve a hiba kijavítását is –, valamint ezek eredményének többszörözésére
annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző
személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.
(2) A felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági
másolatot készíthessen a szoftverről, ha az a felhasználáshoz szükséges.
(3) Aki a szoftver valamely példányának felhasználására jogosult, a szerző engedélye nélkül
is megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését, továbbá kipróbálhatja a szoftvert
annak betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása során
abból a célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet
megismerje.
60. § (1) A szerző engedélye nem szükséges a kód olyan többszörözéséhez vagy
fordításához, amely elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel
való együttes működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében, feltéve, hogy
a) e felhasználási cselekményeket a jogszerű felhasználó vagy a szoftver példányának
felhasználására jogosult más személy, vagy az ő megbízottjuk végzi;
b) az együttes működtetéshez szükséges információ az a) pontban említett személyek
számára nem vált könnyen hozzáférhetővé;
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
c) e felhasználási cselekmények a szoftvernek azokra a részeire korlátozódnak, amelyek az
együttes működtetés biztosításához szükségesek.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása útján megszerzett információ
a) nem használható fel az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésen
kívüli célra;
b) mással nem közölhető, kivéve, ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes
működtetés ezt szükségessé teszi;
c) nem használható fel a kifejezési formájában lényegében hasonló másik szoftver
kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához, sem pedig a szerzői jog
megsértésével járó bármely más cselekményhez.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését
értelemszerűen alkalmazni kell.
(4) A 34. § (2) bekezdése és a 38. § (1) bekezdése a szoftverre nem alkalmazható. A 49. §
(1) bekezdésében szabályozott határidő szoftver esetében négy hónap.
(5) Nem kötelező a szoftver felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása a szoftver
műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.
VII. Fejezet
ADATBÁZIS 91
60/A. § 92
(1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb
tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek
tartalmi elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg
hozzá lehet férni.
(2) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az adatbázis
működtetéséhez, illetve tartalmának megismeréséhez szükséges dokumentációra is.
(3) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a számítástechnikai
eszközökkel hozzáférhető tartalmú adatbázis előállításához vagy működtetéséhez felhasznált
szoftverre.
61. § (1) 93
Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes műnek (7. §) minősülő
adatbázis.
(2) 94
Az adatbázisra vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.
(3) 95
A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként összeállított adatbázisra a
30. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.
62. § (1) 96
Nem szükséges a szerző engedélye ahhoz, hogy a – gyűjteményes műnek
minősülő – adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmához való
hozzáféréshez és az adatbázis tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükséges
cselekményeket elvégezze.
(2) 97
Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1)
bekezdésben foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését
értelemszerűen alkalmazni kell.
(4) 98
Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1) és a (2)
bekezdésben foglaltaktól.
(5) 99
Nem kötelező az adatbázis felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása az
adatbázis műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.
VIII. Fejezet
A REKLÁMOZÁS CÉLJÁRA MEGRENDELT MŰ
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
63. § (1) A reklámozás céljára megrendelt műre vonatkozó vagyoni jogok a felhasználóra
átruházhatók.
(2) E vagyoni jogok átruházására irányuló szerződés létrejötte szempontjából lényeges
kérdésnek minősül különösen a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a
reklám hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás.
(3) E művekre a közös jogkezelés nem terjed ki.
(4) 100
Előzetesen meglévő műnek reklámozás céljára történő felhasználása esetén a szerző
és a felhasználó megállapodhatnak abban, hogy a művet – kizárólag az (1)–(3) bekezdésben
foglaltak alkalmazása és a reklámozásban történő felhasználás szempontjából – reklámozás
céljára megrendelt műnek tekintik. E megállapodás a közös jogkezelő szervezettel szemben
csak akkor válik hatályossá, ha arról a szerző a szervezetet írásban értesíti.
IX. Fejezet
FILMALKOTÁSOK ÉS MÁS AUDIOVIZUÁLIS MŰVEK
Általános szabályok
64. § (1) Filmalkotás az olyan mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek
hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt
milyen hordozón rögzítették. Filmalkotásnak minősül különösen a filmszínházi vetítésre
készült játékfilm, a televíziós film, a reklám- és a dokumentumfilm, valamint az animációs és
az ismeretterjesztő film.
(2) A filmalkotás szerzői a film céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a film
rendezője és mindazok, akik a film egészének kialakításához szintén alkotó módon járultak
hozzá. E rendelkezés nem érinti a filmben felhasznált egyéb művek szerzőinek e törvényben
biztosított jogait.
(3) A film előállítója (a továbbiakban: előállító) az a természetes személy, jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében
kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb
feltételeiről.
65. § (1) A filmalkotás akkor befejezett, ha végleges változatát a szerzők és az előállító
ilyenként elfogadják. Ezt követően a végleges változatot egyik fél sem változtathatja meg
egyoldalúan.
(2) A befejezett film hozzáadással, elhagyással vagy kicseréléssel való módosításához vagy
bármilyen más megváltoztatásához a szerzők és az előállító engedélye szükséges.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott jogok gyakorlásakor – a szerzők közötti eltérő
megállapodás hiányában – a rendező képviseli a többi szerzőt.
(4) Az előállító – az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott jogok kivételével – a szerzők
személyhez fűződő jogainak a védelmében is felléphet.
(5) A filmalkotásokra nem alkalmazhatók a munkaviszonyból folyó kötelesség
teljesítéseként megalkotott művekre vonatkozó általános szabályok (30. §).
A megfilmesítési szerződés
66. § (1) A filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési
szerződés) alapján a szerző – kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét –
ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a
felhasználás engedélyezésére való jogot.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(2) 101
A felhasználás engedélyezésére vonatkozó jog átruházása nem terjedhet ki a 20. §-
ban, a 23. § (3) és (6) bekezdésében, valamint a 28. §-ban szabályozott vagyoni jogokra.
(3) A szerzőt minden egyes felhasználási mód tekintetében külön-külön díjazás illeti meg. A
felhasználáshoz kapcsolódó bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a film
megvalósításához kap. A díj megfizetésére az előállító köteles.
(4) Az előállító a szerződés alapján őt megillető jogokat más – akár belföldi, akár külföldi –
természetes vagy jogi személlyel együttesen is gyakorolhatja.
(5) Az előállító évente legalább egyszer köteles a filmalkotás felhasználásához kapcsolódó
bevételeiről a szerzőnek felhasználási módonként írásban elszámolni.
(6) Ha az előállító a mű elfogadásától számított négy éven belül a megfilmesítést nem kezdi
meg, vagy megkezdi ugyan, de ésszerű határidőre nem fejezi be, a szerző felmondhatja a
szerződést és arányos díj megfizetését követelheti. A szerzőt ilyen esetben a felvett előleg
megilleti, a művel pedig szabadon rendelkezik.
(7) Ha a szerződést a film céljára jövőben megalkotandó műre kötik meg, az előállító
köteles a mű átvételétől számított hat hónapon belül a szerzőt írásban értesíteni arról, hogy a
művet elfogadja-e vagy annak kijavítását igényli. A mű kijavításra való visszaadása esetén a
kijavítás elvégzésére megfelelő határidőt kell tűzni. A kijavított mű elfogadásáról az átvételtől
számított három hónapon belül köteles az előállító nyilatkozni. A mű, illetőleg a kijavított mű
elfogadására vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a művet
elfogadottnak kell tekinteni.
(8) A szerző az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre csak az
előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést. Ez a korlátozás kiterjed a
rajz- vagy bábfilmben szereplő jellegzetes alakra, valamint – a felek megállapodása esetén – a
szerzőnek a film céljára készített és felhasznált művével azonos témájú másik művére is.
X. Fejezet
KÉPZŐMŰVÉSZETI, FOTÓMŰVÉSZETI, ÉPÍTÉSZETI, IPARMŰVÉSZETI ÉS IPARI
TERVEZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK, MŰSZAKI LÉTESÍTMÉNYEK TERVEI
Személyhez fűződő jogok
67. § (1) A mű jogosulatlan megváltoztatásának minősül az építészeti alkotás vagy a
műszaki létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása,
amely a külső megjelenést vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja.
(2) A tervezőnek joga van meghatározni, hogy az épületen vagy a műszaki létesítményen a
nevét és a tervezés idejét hol és hogyan tüntessék fel. E jogát azonban csak a tulajdonos,
illetve a használó vagy az üzemeltető jogainak és törvényes érdekeinek indokolatlan vagy
aránytalan sérelme nélkül gyakorolhatja.
(3) A szerző nevét abban az esetben kell a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott
képzőművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás, vagy műszaki
létesítmény bemutatása szerepel. Ilyen alkotások tudományos ismeretterjesztő előadás,
illetőleg iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.] történő felhasználásakor ugyancsak meg kell
jelölni a szerzőt.
(4) Építészeti vagy műszaki alkotás tervének változatlan újabb felhasználása esetén csak az
eredeti terv szerzőjét kell feltüntetni.
(5) A 34. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés képzőművészeti, fotóművészeti és
iparművészeti alkotások felhasználására nem alkalmazható.
(6) A mű használója köteles tűrni, hogy a művet az arra jogosultak bemutassák és arról
felvételeket készítsenek, ha ez méltányos érdekeit nem sérti.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
A szabad felhasználás esetei
68. § (1) A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti,
építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül
elkészíthető és felhasználható.
(2) Tudományos ismeretterjesztő előadás, továbbá iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.]
képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a
fotóművészeti alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható.
A kiállítás joga
69. § (1) A képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás
tulajdonosa köteles a művet a szerzői jog gyakorlása végett időlegesen a szerző
rendelkezésére bocsátani, ha ez méltányos érdekét nem sérti.
(2) Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás kiállításához a
szerző beleegyezése szükséges. A közgyűjteményben őrzött mű kiállításához nincs szükség a
szerző beleegyezésére és azért a szerzőt díjazás sem illeti meg.
(3) A mű kiállítása esetén a szerző nevét fel kell tüntetni.
A követő jog
70. § 102
(1) Eredeti műalkotás tulajdonjogának műkereskedő közreműködésével történő
visszterhes átruházásakor szerzői díjat kell fizetni. E rendelkezést csak a műalkotás
tulajdonjogának első – a szerző részéről történő – átruházását követően kell alkalmazni. E
díjazásról nem lehet lemondani.
(2) E § alkalmazásában eredeti műalkotás a képzőművészeti alkotás (pl. kép, kollázs,
festmény, rajz, metszet, nyomat, litográfia, szobrászati alkotás), az iparművészeti alkotás (pl.
falikárpit, kerámia, üvegtárgy) és a fotóművészeti alkotás, feltéve, hogy azt maga a szerző
készítette, vagy olyan másolat, amely eredetinek minősül. Eredetinek minősül a másolat, ha
korlátozott számban a szerző maga készítette, vagy az ő irányításával készült. A sorszámmal,
a szerző kézjegyével ellátott, vagy más alkalmas módon a szerző által megjelölt műpéldányt
ilyen másolatnak kell tekinteni.
(3) E § alkalmazásában műkereskedőnek minősül a műalkotásokat forgalmazó természetes
vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
(4) 103
A szerzői díj mértéke a műalkotás – adót és más köztartozást nem tartalmazó –
pénzben kifejezett vagy kifejezhető ellenértékének (a továbbiakban: vételárának)
a) 104
4 százaléka a vételárnak az 50 000 eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó
részében;
b) 3 százaléka a vételárnak az 50 000,01 és 200 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti
részében;
c) 1 százaléka a vételárnak a 200 000,01 és 350 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti
részében;
d) 0,5 százaléka a vételárnak a 350 000,01 és 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg
közötti részében;
e) 0,25 százaléka a vételárnak az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg feletti részében.
(5) A díj mértéke nem haladhatja meg a 12 500 eurónak megfelelő forintösszeget.
(6) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki az (1) bekezdésben szabályozott átruházásra, ha
az adót és más köztartozást (pl. kulturális járulékot) nem tartalmazó vételár nem haladja meg
az 5000 forintot.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(7) A forintösszeg számításánál a Magyar Nemzeti Banknak a szerződéskötés szerinti
naptári negyedév első napján érvényes hivatalos devizaárfolyama irányadó.
(8) Ha muzeális intézmény nem műkereskedőtől szerzi meg az eredeti műalkotás
tulajdonjogát, az (1) bekezdésben meghatározott szerzői díjat nem kell megfizetni, feltéve,
hogy a muzeális intézmény működése jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját
közvetve sem szolgálja.
(9) A szerzői díjat a műkereskedő fizeti meg a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra
vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. Ha a tulajdonjog átruházását
eredményező ügyletben több műkereskedő működik közre, a műkereskedők a díj
megfizetéséért egyetemlegesen felelnek. Ilyen esetben egymás között a kötelezettség a
műkereskedők közül – ha eltérően nem állapodnak meg – az eladót terheli. Ha az ügyletben
közreműködő műkereskedők közül egyik sem vesz részt eladóként az átruházásban, eltérő
megállapodás hiányában a kötelezettség közülük a vevőt terheli.
(10) A műkereskedő a szerzői díjat negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig
köteles megfizetni az adott negyedévben megkötött szerződések után a képzőművészeti és
iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. A
szerzői díj megfizetésekor közölni kell a szerző nevét, hacsak az nem bizonyul lehetetlennek,
valamint a mű címét, művenként a vételárat és a díj összegét. A közös jogkezelő szervezet a
hozzá befolyt szerzői díjat az alkotás szerzőjének vagy jogutódjának fizeti ki.
(11) A közös jogkezelő szervezet a műkereskedőtől az (1) bekezdésben meghatározott
átruházásra vonatkozó szerződés megkötésétől számított három évig követelheti mindazoknak
az adatoknak a megadását, amelyek a díj beszedéséhez szükségesek.
(12) Az (1)–(11) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell
a) arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki az Európai Gazdasági Térség bármely
tagállamának állampolgára, továbbá
b) az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok állampolgáraira is, feltéve, hogy a
szerző, illetve jogutódja állampolgársága szerinti ország jogszabályai biztosítják a követő
jogot az illető országban az Európai Gazdasági Térség tagállamaiból származó szerzők és
jogutódjaik számára, vagy
c) 105
arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki nem állampolgára az Európai Gazdasági Térség
egyik tagállamának sem, de szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van.
(13) 106
A (12) bekezdés b) pontja tekintetében az igazságügyért felelős miniszter
nyilatkozata irányadó. Az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001.
szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó
műalkotás esetében az igazságügyért felelős miniszter az Európai Bizottság által közzétett
lista figyelembevételével adja ki a nyilatkozatot.
Egyéb rendelkezések
71. § Az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészeti és a belsőépítészeti alkotás
tekintetében:
a) jogszabály vagy szerződés a törvény rendelkezéseitől eltérően rendezheti a név
feltüntetéséhez való jogot;
b) a felhasználót megilleti – a szerződésben meghatározott körben – a kizárólagos
felhasználás és a változtatás joga, a változtatás előtt azonban a tervező művészt meg kell
hallgatni;
c) a szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten
vagy anélkül használja fel.
72. § Megrendelésre készült képmás tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az ábrázolt
személy beleegyezése is szükséges.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
HARMADIK RÉSZ
A SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK 107
XI. Fejezet
A SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGOK VÉDELME
Az előadóművészek védelme
73. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az előadóművész hozzájárulása szükséges
ahhoz, hogy
a) rögzítetlen előadását rögzítsék;
b) rögzítetlen előadását sugározzák vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítsék, kivéve,
ha az előadás, amelyet sugároznak vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítenek, már
maga is sugárzott előadás;
c) rögzített előadását többszörözzék;
d) rögzített előadását terjesszék;
e) rögzített előadását vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a
nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét
egyénileg választhassák meg.
(2) Előadóművészek együttese esetében a közreműködők az (1) bekezdésben említett
jogaikat képviselőjük útján gyakorolhatják.
(3) Ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy előadását filmalkotásban rögzítsék, a
hozzájárulással – ellenkező kikötés hiányában – a film előállítójára [64. § (3) bek.] ruházza át
az (1) bekezdésben említett vagyoni jogokat. Ez a rendelkezés nem érinti az
előadóművészeknek a 20. § és a 28. § alapján fennálló díjigényét. A 23. § (6) bekezdését az
előadóművészekre is megfelelően alkalmazni kell.
74. § (1) Az előadóművészt a 73. § (1) bekezdésében említett felhasználásokért – ha e
törvény másként nem rendelkezik – díjazás illeti meg.
(2) 108
Az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült
rögzítésének [26. § (6) bek.] díjazására és a 73. § (1) bekezdésének e) pontjában
meghatározott jog gyakorlására a 27. § (3) bekezdésének rendelkezéseit az előadóművészek,
illetve közös jogkezelő szervezetük esetében is megfelelően alkalmazni kell. 109
74/A. § 110
(1) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött
szerződés az előadóművész számára nem ismétlődő díjazásra biztosít jogot, az előadóművész
a hangfelvétel-előállítótól éves kiegészítő díjazásra válik jogosulttá a hangfelvétel forgalomba
hozatalát vagy – ha erre nem kerül sor – a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő
év első napjától számított ötvenedik évet közvetlenül követő minden egyes teljes év
vonatkozásában. E díjról az előadóművész nem mondhat le. A jogosultak a kiegészítő díjazás
tekintetében fennálló díjigényüket csak közös jogkezelés útján érvényesíthetik.
(2) A hangfelvétel-előállító az (1) bekezdésben meghatározott díjazás kifizetése céljából az
ötvenedik év elteltével köteles a díjazás kifizetésének tárgyévét megelőző év során az érintett
hangfelvétel többszörözéséből, terjesztéséből és hozzáférhetővé tételéből [76. § (1)
bekezdés c) pont] keletkezett és költségekkel nem csökkentett bevétele 20%-ának megfelelő
összeget a közös jogkezelő szervezetnek átutalni. A hangfelvétel-előállító köteles a kiegészítő
díjazásra jogosult és közös jogkezelő szervezete részére a kiegészítő díjazás felosztásához
szükséges tájékoztatást megadni.
(3) 111
Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés
alapján az előadóművész az előadás felhasználásából származó bevételekkel arányos
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
ismétlődő díjazásra jogosult, az előadóművész a hangfelvétel forgalomba hozatalát, vagy – ha
erre nem kerül sor – a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától
számított ötvenedik évet követően díjazásra válik jogosulttá. E díjazás előlegfizetéssel vagy
szerződésben meghatározott levonással történő csökkentésére irányuló rendelkezés semmis.
75. § (1) A 73. § (1) bekezdésében említett felhasználások esetén az előadóművészt
megilleti az a személyhez fűződő jog, hogy nevét – a felhasználás jellegétől függően, ahhoz
igazodó módon – feltüntessék. Előadóművészek együttese esetében ez a jog az együttes,
valamint az együttes vezetője és a főbb közreműködők nevének feltüntetésére terjed ki.
(2) 112
Az előadóművész személyhez fűződő jogát sérti előadásának mindenfajta eltorzítása,
megcsonkítása, más olyan megváltoztatása vagy az előadással kapcsolatos más olyan
visszaélés, amely az előadóművész becsületére vagy hírnevére sérelmes.
A hangfelvételek előállítóinak védelme
76. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a hangfelvétel előállítójának hozzájárulása
szükséges ahhoz, hogy a hangfelvételt
a) többszörözzék; 113
b) terjesszék;
c) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság
számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg
választhassák meg. 114
(2) A hangfelvétel előállítóját az (1) bekezdésben említett felhasználásokért – ha a törvény
másképp nem rendelkezik – díjazás illeti meg.
77. § (1) Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a
sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért a szerzői jogi
védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a felhasználónak további díjat
kell fizetnie, amely – a jogosultak közötti eltérő megállapodás hiányában – fele-fele arányban
illeti meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt. 115
(2) 116
Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásakor a hangfelvételt kereskedelmi
célból kiadottnak kell tekinteni, ha azt a 73. § (1) bekezdésének e) pontjában és a 76. § (1)
bekezdésének c) pontjában szabályozott módon teszik hozzáférhetővé a nyilvánosság
számára. Az (1) bekezdésben és a 73. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés
alkalmazásában nyilvánossághoz való közvetítésnek kell tekinteni a 28. § (2) bekezdésében
szabályozott felhasználást is. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában továbbá
nyilvánossághoz való közvetítésnek kell tekinteni a hangfelvétel jelenlévők számára történő
hozzáférhetővé tételét [24. § (2) bek. b) pont] is.
(3) 117
A jogosultak díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról
csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
78. § (1) A hangfelvétel forgalomba hozott példányainak nyilvános haszonkölcsönbe
adásához, bérbeadásához – a hangfelvételben foglalt mű szerzőjének hozzájárulásán kívül – a
hangfelvétel előállítójának, valamint – előadás hangfelvétele esetében – az előadóművésznek
a hozzájárulása is szükséges.
(2) 118
Az (1) bekezdésben meghatározott felhasználásért díjazás jár, amelyből a jogosultak –
eltérő megállapodásuk hiányában – egyenlő arányban részesednek. A szerzők és az
előadóművészek díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról
csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
78/A. § 119
Ha az előadóművész az előadása rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-
előállítóval kötött szerződést az 55. § (2)–(3) bekezdése alapján felmondja, a hangfelvétel-
előállítónak a hangfelvételhez kapcsolódó valamennyi joga megszűnik.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
79. § A hangfelvétel előállítóját megilleti az a jog, hogy nevét a hangfelvétel másolatain
feltüntessék.
A rádió- és televízió-szervezetek védelme
80. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a rádió- vagy a televízió-szervezet
hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát
a) más rádió- vagy televízió-szervezetek, illetve vezeték útján a nyilvánossághoz történő
közvetítést végzők sugározzák, illetve a nyilvánossághoz közvetítsék;
b) rögzítsék;
c) rögzítés után többszörözzék, ha a rögzítés hozzájárulása nélkül készült, vagy ha a rögzítés
a 83. § (2) bekezdése alapján készült, és a többszörözés más célra készül, mint amelyre a 83. §
(2) bekezdése vonatkozik;
d) 120
vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság
számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg
választhassák meg.
(2) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges
ahhoz is, hogy műsorát a közönség részére közvetítsék olyan helyiségben, amely belépti díj
ellenében hozzáférhető a közönség számára.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett felhasználásokért – ha a törvény eltérően nem
rendelkezik – díjazás jár.
(4) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján történő közvetítése [26. § (7) bek.]
esetén az (1)–(3) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell.
81. § A 80. §-ban említett felhasználások esetén a rádió- vagy televízió-szervezetet, illetve a
saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőt megilleti az a jog, hogy nevét
feltüntessék.
A filmek előállítóinak védelme
82. § (1) A film előállítójának [64. § (3) bek.] hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a filmet
a) többszörözzék;
b) terjesszék, ideértve a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adást is;
c) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság
számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg
választhassák meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett felhasználásokért – ha a törvény eltérően nem rendelkezik –
díjazás jár.
(3) A 2. §-t megfelelően alkalmazni kell a film előállítójának védelmére is.
A szerzői jog és a szomszédos jogok viszonya
83. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok védelme nem befolyásolhatja az irodalmi,
tudományos és művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogok védelmét.
(2) Nincs szükség a szomszédos jogi jogosult hozzájárulására azokban az esetekben,
amelyekben a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja
meg a szerző hozzájárulását. Ha e törvény szerint a szomszédos jogi jogosultnak a
felhasználásért díjazás jár, a 16. § (4) és (5) bekezdésének első mondatában a díjazás arányos
mértékére vonatkozó rendelkezést a szomszédos jogi jogosultak esetében is alkalmazni kell.
A védelmi idő
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
84. § 121
(1) Az e fejezetben szabályozott teljesítmények – a (2) bekezdésben foglalt
eltérésekkel – a következő időtartamokban részesülnek védelemben:
a) a nem rögzített előadások az előadás megtartását követő év első napjától számított ötven
évig;
b) a nem hangfelvételben rögzített előadások a felvétel első forgalomba hozatalát követő év
első napjától számított ötven évig vagy a felvétel elkészítését követő év első napjától
számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a felvételt;
c) a hangfelvételben rögzített előadások a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év
első napjától számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától
számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;
d) a hangfelvételek a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától
számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven
évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;
e) a sugárzott műsorok vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsorok az első
sugárzást vagy átvitelt követő év első napjától számított ötven évig;
f) a filmek az első forgalomba hozatalt követő év első napjától számított ötven évig, vagy a
film elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták
forgalomba a filmet.
(2) Az (1) bekezdés b) és f) pontjában szabályozott ötvenéves időtartamot,
valamint c) pontjában szabályozott hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz
történő közvetítést követő év első napjától kell számítani, ha a teljesítményt az elkészítésétől
számított ötven év alatt nem hozták forgalomba, de a nyilvánossághoz közvetítésére sor
került, vagy a nyilvánossághoz közvetítés megelőzi a forgalomba hozatalt. Hangfelvételek
esetében [(1) bekezdés d) pont] a hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz
történő közvetítést követő év első napjától kell számítani, ha a hangfelvételt az elkészítésétől
számított ötven év alatt nem hozták forgalomba, de ezalatt a nyilvánossághoz közvetítették.
XI/A. Fejezet 122
AZ ADATBÁZISOK ELŐÁLLÍTÓINAK VÉDELME
84/A. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az adatbázis (60/A. §) előállítójának
hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy jelentős részét
a) másolat készítése útján [18. § (1) bek. b) pont] többszörözzék (a továbbiakban:
kimásolás);
b) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék az adatbázis példányainak terjesztésével
vagy – a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon – a nyilvánossághoz való közvetítéssel
(a továbbiakban: újrahasznosítás). 123
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett terjesztésen a terjesztés következő eseteit kell
érteni: adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával való forgalomba
hozatal, az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatal és bérbeadás. A 23. § (5)
bekezdését megfelelően alkalmazni kell az adatbázis előállítójának jogaira is.
(3) Az adatbázis előállítójának hozzájárulása nélkül ismételten és rendszeresen nem
másolható ki, illetve nem hasznosítható újra az adatbázis tartalmának jelentéktelen része sem,
ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis
előállítójának jogos érdekeit.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben szabályozott felhasználásokért – ha a törvény eltérően nem
rendelkezik – díjazás jár. 124
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(5) Az adatbázis előállítóját akkor illetik meg az (1)–(3) bekezdésben szabályozott jogok, ha
az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást
igényelt.
(6) Az (1)–(3) bekezdésben szabályozott jogok az adatbázis előállítójaként azt a természetes
személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illetik
meg, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását,
gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról.
(7) Az adatbázis előállítóját az (1)–(3) bekezdésben szabályozott jogok attól függetlenül
illetik meg, hogy az adatbázis szerzői jogi vagy bármilyen más jogi védelemben részesül-e. E
jogok az adatbázis előállítóját megilletik akkor is, ha az adatbázis részei, tartalmi elemei nem
részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi – vagy bármilyen más jogi – védelemben.
(8) Az adatbázis előállítójának jogai nem érintik az adatbázisba felvett egyes művek
szerzőinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyes elemeire vonatkozó egyéb jogokat.
(9) 125
Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az e törvényben meghatározott
védelem akkor illeti meg az adatbázis előállítóját, ha
a) az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára vagy szokásos
tartózkodási helye az Európai Gazdasági Térség területén van;
b) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelyet
az Európai Gazdasági Térség valamelyik tagállamának jogszabályaival összhangban vettek
nyilvántartásba, és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, a központi ügyvezetésének helye
vagy az üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térség területén van.
(10) 126
A (9) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az e törvényben meghatározott
védelem akkor illeti meg azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaságot, amelynek csak a létesítő okiratban megjelölt székhelye van az Európai
Gazdasági Térség területén, ha működése ténylegesen és folyamatosan kapcsolódik
valamelyik tagállam gazdaságához.
84/B. § (1) Nem szükséges az adatbázis előállítójának hozzájárulása ahhoz, hogy a
nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmának
jelentéktelen részét – akár ismételten és rendszeresen is – kimásolja, illetve újrahasznosítsa.
(2) Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1)
bekezdésben foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.
(3) A nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy sem végezhet olyan
cselekményeket, amelyek sérelmesek az adatbázis rendes felhasználására vagy indokolatlanul
károsítják az előállító jogos érdekeit.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az adatbázisba felvett
egyes művek szerzőinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyéb elemeire vonatkozó
szomszédos jogokat.
(5) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1)–(4) bekezdésben
foglaltaktól.
84/C. § (1) Magáncélra bárki kimásolhatja az adatbázis tartalmának jelentős részét is, ha az
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem
vonatkozik a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisra.
(2) A forrás megjelölésével iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára – a célnak
megfelelő módon és mértékig – az adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható, ha az
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
(3) Bírósági, továbbá államigazgatási vagy más hatósági eljárásban bizonyítás céljára az
adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható vagy újrahasznosítható, a célnak
megfelelő módon és mértékig.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(4) A szabad felhasználásnak az (1)–(3) bekezdésben szabályozott eseteire a 33. §-t
megfelelően alkalmazni kell.
84/D. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok a következő időtartamban részesülnek
védelemben: az adatbázis első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított
tizenöt évig, illetve az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított tizenöt évig, ha
ezalatt nem hozták nyilvánosságra az adatbázist.
(2) Az adatbázisnak az (1) bekezdés szerint számított védelmi ideje újra kezdődik, ha az
adatbázis tartalmát jelentősen megváltoztatják úgy, hogy annak eredményeként a
megváltoztatott adatbázis önállóan is jelentős ráfordítással előállítottnak számít. Az adatbázis
tartalmának jelentős megváltoztatása eredhet az egymást követő bővítések, elhagyások és
módosítások halmozódásából is.
84/E. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogokra a 83. § (1) bekezdését megfelelően
alkalmazni kell.
(2) Ha e törvény szerint az adatbázis előállítójának díjazás jár, a 16. § (4) bekezdésének első
mondatában foglalt – a díjazás arányos mértékére vonatkozó – rendelkezést az adatbázis
előállítója esetében is alkalmazni kell.
(3) Ahol más jogszabály szomszédos jogot vagy szomszédos jogokat említ, azon – a
jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, illetve a nemzetközi szerződést kihirdető
jogszabály kivételével – az adatbázis előállítójának jogát vagy jogait is érteni kell.
NEGYEDIK RÉSZ
KÖZÖS JOGKEZELÉS ÉS A JOGSÉRTÉS KÖVETKEZMÉNYEI
XII. Fejezet 127
A SZERZŐI JOGOK ÉS A SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK KÖZÖS
KEZELÉSE
Közös jogkezelés
85. § 128
Közös jogkezelés a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem
gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítése a
jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő
vagy az a jogosultak elhatározásán alapul. A közös jogkezelés körében e szervezet a
felhasználás engedélyezése vagy a díjigény [16. § (5) bek.] érvényesítése érdekében
megállapítja a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit, figyelemmel kíséri a művek és a
kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, beszedi és felosztja vagy felosztás céljára
másik közös jogkezelő szervezetnek átadja a jogdíjakat, valamint fellép a szerzői jog vagy a
kapcsolódó jog megsértésével szemben.
A közös jogkezelés általános szabályai
86. § 129
(1) A közös jogkezelés nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység.
(2) A nyilvántartásban fel kell tüntetni a közös jogkezelő szervezet által végzett jogkezelési
tevékenységet. Más személynek vagy szervezetnek történő díjfizetés, illetve más személlyel
vagy szervezettel történő megállapodás az érintett jogkezelési tevékenység tekintetében
nyilvántartásba vett szervezet és az általa képviselt jogosultak irányában nem hatályos, és nem
mentesít a szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei alól.
87. § 130
(1) Ha valamely jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére egy
közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és ez a közös jogkezelő szervezet
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
valamely felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra, illetve a felhasználóval szemben
díjigényt érvényesít, a felhasználó jogosult a szervezet által végzett jogkezelés szempontjából
érintett valamennyi jogosult – e törvény előírása vagy a jogosultak elhatározása alapján közös
jogkezelés alá tartozó – azonos műfajú műveinek vagy kapcsolódó jogi teljesítményeinek
felhasználására is, az ezekre a művekre vagy kapcsolódó jogi teljesítményekre vonatkozó
jogdíjak azonos feltételek alapján történő megfizetése mellett (kiterjesztett hatályú közös
jogkezelés). Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére több
közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, e rendelkezést – azokra a jogosultakra,
akiket egyikük sem képvisel – a 92/E. § (3) bekezdésében említett megállapodás szerint kell
alkalmazni.
(2) Ha a 92. § (4) bekezdése alapján több közös jogkezelő szervezetet vettek
nyilvántartásba, és azok a bejegyzést megelőzően nem állapodtak meg arról, hogy melyikük
ad a felhasználónak engedélyt a felhasználásra vagy érvényesít díjigényt azon jogosultak
tekintetében, akiket egyik közös jogkezelő szervezet sem képvisel, a közös jogkezelő
szervezetek a bejegyzést követően is megállapodhatnak erről. A megállapodás
hatálybalépéséhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. A megállapodás tartalmáról a 92/E. § (3)
bekezdésében meghatározott módon kell tájékoztatást adni. Ha nem állapodnak meg addig,
amíg az az időszak, amelyre az előző díjszabást megállapították, le nem jár, a Hivatal azt a
közös jogkezelő szervezetet jelöli ki – az egyikük által sem képviselt jogosultakat illetően –
kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző szervezetnek, amelyik a bejegyzés feltételeit
összességében a leghatékonyabban tudja megvalósítani. E kijelölést a Hivatal a Hivatalos
Értesítőben közzéteszi, és – szükség esetén – hivatalból megfelelően módosítja a
nyilvántartásban a többi érintett közös jogkezelő szervezetre vonatkozó adatokat.
(3) Nincs helye kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek, ha a jogosult az érintett közös
jogkezelő szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei vagy
kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő
engedélyezése ellen. A közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt
több mint három hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi
hatállyal teszik meg. A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő
engedélyezése ellen, ha a közös jogkezelést e törvény írja elő (kötelező közös jogkezelés).
(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport engedélyezési jog nélkül fennálló ugyanolyan
díjigényének érvényesítésére több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, a közös
jogkezelő szervezeteknek a díjszabás megállapításáról és a díjak beszedéséről meg kell
állapodniuk. A megállapodás tartalmáról a 92/E. § (3) bekezdésében meghatározott módon
kell tájékoztatást adni. Megállapodás hiányában a Hivatal a (2) bekezdés megfelelő
alkalmazásával kijelöli a díjak megállapítására és beszedésére jogosult közös jogkezelő
szervezetet.
(5) Ahol e törvény irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését
végző szervezetet említ, azon azt a szervezetet kell érteni, amelyet a közös jogkezelő
szervezetek nyilvántartása szerint az adott – irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos –
engedélyezési jog vagy díjigény gyakorlására nyilvántartásba vettek, és amely e körben
jogosult a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre. Ezt a szabályt megfelelően kell alkalmazni
akkor is, ha e törvény képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok
kezelését végző szervezetet említ.
88. § 131
(1) A közös jogkezelő szervezetet a közös jogkezelés körébe tartozó vagyoni jogok
gyakorlása és bíróság előtti érvényesítése során a szerzői vagy kapcsolódó jog jogosultjának
kell tekinteni. Nem szükséges más jogosult perben állása ahhoz, hogy a közös jogkezelő
szervezet az igényét bíróság előtt érvényesítse.
(2) A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a beszedett díjakkal a
jogosultak közötti felosztásukig a közös jogkezelő szervezet rendelkezik.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(3) A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználás engedélyezésének
feltételeként előírhatja, hogy a felhasználó fizesse meg a díjszabás szerinti díjat, továbbá
szolgáltasson adatot a felhasznált művekről, illetve kapcsolódó jogi teljesítményekről. E
rendelkezés nyilvános előadás esetén csak az élő előadásra [24. § (2) bek. a) pont]
alkalmazható.
(4) A közös jogkezelés körében – a mechanikai többszörözés engedélyezése (19. §)
kivételével – az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek, illetve
szomszédos jogi teljesítmények védelemben részesülnek.
(5) A közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelés körében a felhasználó írásbeli
kérésére – költségtérítés ellenében – írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a felhasználó által
egyedileg megjelölt mű, illetve szomszédos jogi teljesítmény védelemben részesül-e.
A közös jogkezelő szervezet működése és gazdálkodása
89. § 132
(1) Az általa kezelt vagyoni jogok körében a közös jogkezelő szervezetnek
közvetlenül el kell látnia legalább a következő közös jogkezelési tevékenységeket:
a) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása – vagy az abban való
részvétel – és
b) a jogdíjak felosztása az érintett jogosultak között, vagy a jogdíjak beszedése és felosztás
céljára más közös jogkezelő szervezetnek történő átadása.
(2) A közös jogkezelő szervezet köteles adatbázist fenntartani az általa végzett közös
jogkezelés alá tartozó bel- és külföldi művekről, kapcsolódó jogi teljesítményekről, illetve
jogosultakról.
(3) A közös jogkezelő szervezet saját honlapján köteles közzétenni:
a) alapszabályát,
b) szervezeti és működési szabályzatát,
c) tagsági szabályzatát,
d) az általa alkalmazott díjszabást (92/H. §),
e) felosztási szabályzatát,
f) éves beszámolóját,
g) tagjainak és az általa képviselt jogosultak névsorát, valamint azoknak a szervezeteknek a
megnevezését, amelyekkel képviseleti szerződést kötött,
h) 133
a 20. § (4)–(5) bekezdésében, a 21. § (7) bekezdésében, valamint a 28. § (4)
bekezdésében említett megállapodásait, ha vannak ilyen – hatályban lévő – megállapodásai.
(4) A közös jogkezelés vállalkozási tevékenységként nem végezhető. Ha a közös jogkezelő
szervezet kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat, annak eredményét – a (8)
bekezdésben foglalt kivétellel – csak a közös jogkezelési tevékenység kezelési költségeinek
csökkentésére használhatja fel.
(5) 134
A közös jogkezelő szervezet a jogkezeléssel elért és az indokolt kezelési költséggel
csökkentett bevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az érintett jogosultak között,
függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy sem. A közös jogkezelésből származó bevétel más
célra – a (8), (10) és (11a) bekezdésben foglalt kivétellel – nem használható fel; a
jogosultaknak felosztandó jogdíjból – jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton
alapuló fizetési kötelezettség kivételével – levonásnak nincs helye.
(6) A kezelési költség indokolt, ha a közös jogkezelési tevékenység ellátásához szükséges,
az érintett jogosultak számára hasznos, és a rendes és okszerű gazdálkodás során merült fel.
(7) Az érintett jogosultak közös jogkezelő szervezetének felosztás céljára átadott jogdíjból
csak a felosztás indokolt kezelési költségei vonhatók le.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(8) A közös jogkezelő szervezet az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultat
megillető és emiatt fel nem osztható jogdíjakból, a tagdíjakból és a jogkezelésen kívüli
tevékenységéből származó bevételét nem köteles teljes mértékben a jogosultak között
felosztani, azt alapszabályával és legfőbb szervének eseti döntéseivel összhangban a (11)
bekezdés szerint használhatja fel a jogosultak érdekét szolgáló egyéb – különösen szociális és
kulturális – célokra (a továbbiakban: jogosultak érdekében történő felhasználás).
(9) A jogdíj csak akkor tekinthető fel nem oszthatónak amiatt, hogy a jogosult ismeretlen
vagy ismeretlen helyen tartózkodik, ha a közös jogkezelő szervezet a jogosult felkutatására az
érintett mű- vagy teljesítménytípus és felhasználási mód figyelembevételével megtette az
adott helyzetben tőle elvárható intézkedéseket és a jogosult felkutatása nem járt eredménnyel,
valamint, ha a közös jogkezelő szervezet a jogosultat megillető díjat elkülönített számlára
helyezte, és ettől számítva egy év eltelt anélkül, hogy a jogosult személye és tartózkodási
helye ismertté vált volna. Az a jogdíj, amelyet más belföldi közös jogkezelő szervezetnek kell
felosztás céljára átadni vagy – erről szóló képviseleti szerződés alapján – külföldi közös
jogkezelő szervezetnek kell átutalni, nem tekinthető fel nem oszthatónak és ilyen címen nem
használható fel az átadásra vagy átutalásra köteles közös jogkezelő szervezetnél.
(10) A közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzata rendelkezhet arról, hogy a
felosztható jogdíjak is felhasználhatók a jogosultak érdekében a (11) bekezdéssel
összhangban.
(11) 135
A (8) bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 25%-a, a (10) bekezdésben
meghatározott bevétel legfeljebb 10%-a használható fel a jogosultak érdekében; erről a
legfőbb szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében esetileg dönt az alapszabályával és a
felosztási szabályzat ilyen célú felhasználásra vonatkozó előírásaival (támogatási politika)
összhangban. A legfőbb szerv döntése alapján a (10) bekezdésben meghatározott bevételből a
jogosultak érdekében történő felhasználásra szánt összeg 70%-át a jogosultak érdekében
kulturális célra kell felhasználni. A támogatási politika kulturális célú felhasználásról szóló
rendelkezéseinek összhangban kell állniuk a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben
meghatározott támogatási célokkal. A közös jogkezelő szervezet kulturális célra az NKA
számára történő átadással, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvénnyel összhangban, a
támogatási politika figyelembevételével használja fel a (8) és a (10) bekezdésben
meghatározott bevételeit. A közös jogkezelő szervezet a (8) és a (10) bekezdésben
meghatározott – a tárgyévet megelőző – bevételeinek a kulturális célú felhasználásra szánt
hányadát az éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül adja át az NKA számára.
(11a) 136
A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevétel 25%-át a jogosultak
érdekében kulturális célra kell felhasználni. A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakat
megállapító közös jogkezelő szervezet köteles az e bekezdés szerinti összeget kulturális célra
az éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül az NKA számára átadni. Az NKA az
átvett összeget a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben foglalt támogatási célokra
használja fel a 20. § (4)–(5) és 21. § (6) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportok
javára.
(11b) 137
A (11a) bekezdés alkalmazását és az abban előírt átadási kötelezettséget nem érinti,
ha a közös jogkezelő szervezet a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevételére
is alkalmazza a (8), (10) és (11) bekezdést. A (11) bekezdésben meghatározott bevételi
hányadok számítása során a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó teljes – a (11a)
bekezdés szerint átadott összeggel nem csökkentett – bevételt kell figyelembe venni.
(12) A közös jogkezelő szervezet az üzemeltetési, fenntartási költségeit és az egyéb
közvetett költségeit az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló törvény előírása szerint osztja meg.
(13) A közös jogkezelő szervezet kettős könyvvitel vezetésére és a számvitelről szóló
törvény szerinti éves – nem egyszerűsített – beszámoló készítésére köteles; beszámolóját
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatnia. A közös jogkezelő szervezet az eredmény-
kimutatásában az egyéb, jogszabályban meghatározott adatokon túlmenően köteles feltüntetni
az adott üzleti évben:
a) felosztott és fel nem osztható jogdíjak összegét a művek vagy a teljesítmények fajtáiként
és vagyoni jogonként,
b) levont kezelési költség összegét a művek vagy a teljesítmények fajtáiként, vagyoni
jogonként és jogcímenként,
c) a más közös jogkezelő szervezetnek felosztás céljára átadott jogdíjak összegét a művek
vagy a teljesítmények fajtáiként, vagyoni jogonként és közös jogkezelő szervezetenként,
d) a (8) és (10) bekezdésekben foglalt bevételeknek a jogosultak érdekében történő
felhasználását, megjelölve a támogatás nyújtásának időpontját, jogcímét, jogosultját, mértékét
és egyéb lényeges feltételeit,
e) szerzett tagdíjbevételeit,
f) kapott támogatásait.
Nyilvántartás a közös jogkezelő szervezetekről
90. § 138
(1) A szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó
jogszabályoknak megfelelő közös jogkezelő szervezetekről a Hivatal nyilvántartást vezet.
(2) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartása tartalmazza:
a) a közös jogkezelő szervezet nevét és címét, valamint képviselőjének nevét és címét,
b) a közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelési tevékenység meghatározását,
feltüntetve az érintett vagyoni jogokat és a jogkezelési tevékenység típusát,
c) a közös jogkezeléssel érintett jogosulti csoport meghatározását,
d) a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának részletes szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározott egyéb – a közös jogkezelés céljainak megvalósításához
szükséges – adatokat.
(3) 139
Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti adatok
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartását bárki megtekintheti, ahhoz a Hivatal a
honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A nyilvántartásban szereplő vagy az onnan törölt
adatok nyilvánosak. Ezekről az adatokról bárki feljegyzést készíthet vagy – díj ellenében –
hitelesített kivonatot kérhet.
(5) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának részeként a Hivatal hozzáférést biztosít
a közös jogkezelő szervezet
a) alapszabályához,
b) szervezeti és működési szabályzatához,
c) tagsági szabályzatához,
d) által alkalmazott díjszabáshoz (92/H. §),
e) felosztási szabályzatához,
f) éves beszámolójához,
g) 140
azon megállapodásaihoz, amelyeket a 20. § (4)–(5) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése,
valamint a 28. § (4) bekezdése alapján kötött.
A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvétel feltételei
91. § 141
(1) A nyilvántartásba közös jogkezelő szervezetként csak egyesület vehető fel.
(2) Közös jogkezelő egyesület különösen a következő művekkel, illetve teljesítményekkel
kapcsolatos jogok kezelésére vehető nyilvántartásba:
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
a) irodalmi és zenei művek,
b) egyéb alkotóművészeti alkotások,
c) filmalkotások,
d) előadóművészi teljesítmények,
e) hangfelvételek,
f) filmelőállítói teljesítmények.
(3) A jogosultak önrendelkezési jogának érvényesítése és a jogkezelés hatékonyságának
fokozása érdekében a (2) bekezdésben említett csoportosítástól el lehet térni, illetve a (2)
bekezdésben említetteken kívüli jogok közös kezelésére alakult egyesület is nyilvántartásba
vehető.
(4) A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó
adatokat a Hivatal a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja,
ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk
végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.
92. § 142
(1) Az az egyesület vehető fel a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába,
a) amelyhez valamennyi érintett jogosult – megbízást adva az egyesületnek a közös
jogkezelésre – csatlakozhat az alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén;
b) amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét
képviseli azáltal, hogy
ba) e jogosultak tagjai vagy hozzá csatlakozni kívánnak, vagy
bb) e jogosultak vele jogaik közös kezelésére egyedi megállapodást kötöttek, és
bc) az e jogosultak jogainak közös kezelését végző, a bel- és külföldi felhasználás
szempontjából fontos külföldi szervezetekkel képviseleti szerződéseket kötött, vagy ilyen
szerződések megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokkal rendelkezik;
c) amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt belföldi jogosultak jelentős
részét is képviseli a ba)–bb) alpontjainak megfelelően;
d) amely – munkavállalói révén – rendelkezik a közös jogkezeléshez és a nemzetközi
kapcsolattartáshoz szükséges, megfelelő szakismerettel és gyakorlattal;
e) amely felkészült a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére;
f) amelynek alapszabálya
fa) a közös jogkezelést az egyesület céljaként határozza meg,
fb) rendelkezik a 89. §-ban meghatározott működési és gazdálkodási követelmények
teljesítéséről,
fc) legfőbb szervként a jogosultak taggyűlését, vagy az ilyen tagok által közvetlenül
választott testületet határozza meg,
fd) rendelkezik arról, hogy az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott hatáskörökön
kívül a legfőbb szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében dönt a támogatási politikát is
tartalmazó felosztási szabályzat, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, az éves
költségvetés megállapításáról, valamint a számviteli beszámoló elfogadásáról.
(2) Annak megállapításakor, hogy az egyesület az érintett jogosultak jelentős részét
képviseli-e, illetve, hogy több egyesület közül melyik képviseli az érintett jogosultak nagyobb
részét, a jogosultak létszámát, műveik, illetve kapcsolódó jogi teljesítményeik felhasználási
arányát és a jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt figyelembe kell venni.
(3) Az egyesületet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell
tekinteni, ha fenn tudja tartani az általa képviselt jogosultak, illetve a közös jogkezelés körébe
tartozó művek vagy kapcsolódó jogi teljesítmények, valamint a különböző felhasználások
olyan adatbázisát, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak
számára.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére több vagy újabb
– a nyilvántartásba vétel feltételeinek egyébként megfelelő – egyesület kéri nyilvántartásba
vételét, több egyesület vagy az újabb egyesület akkor vehető nyilvántartásba a kötelező vagy
egyébként kiterjesztett hatályú közös jogkezelés körében, ha ez a közös jogkezelés
működőképességét és hatékonyságát – sem a jogosultak, sem a felhasználók, illetve a díj
fizetésére kötelezettek oldalán – nem veszélyezteti.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltétel nem teljesül,
a) több egyesület közül azt kell nyilvántartásba venni, amelyik az (1) bekezdésben előírt
feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani;
b) az újabb egyesületet kell nyilvántartásba venni és a korábban nyilvántartásba vett
egyesületet a nyilvántartásból törölni kell, ha az (1) bekezdésben előírt feltételeket az újabb
egyesület összességében jobban meg tudja valósítani.
A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárások általános szabályai
92/A. § 143
(1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban a
Hivatal – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(2) 144
A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban nem kell
alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az
ügygondnokra és a közmeghallgatásra vonatkozó szabályait. Ezekben az eljárásokban a
Hivatal döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak,
valamint ügyészi felhívásnak.
(3) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat
kormányrendelet állapítja meg.
92/B. § 145
(1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban a
Hivatal és az ügyfél elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással.
(2) A Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával kell a beadványokat
elektronikus úton benyújtani.
(3) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Hivatal – jogszabályban
meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld
az ügyfélnek.
(4) A Hivatal az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően
haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó
jogszabályi követelményeknek.
(5) A beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél
részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Hivatal a kapott
dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben
értesíti.
(6) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az (5) bekezdés szerinti értesítés
visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja
vissza, a Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.
(7) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban elektronikus
úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.
(8) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban tájékoztatás
kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.
92/C. § 146
A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre és a jogkezelési
tevékenységre vonatkozó bejegyzés módosítására irányuló kérelemért miniszteri rendeletben
meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a Hivatal bevétele.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
92/D. § 147
(1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben a
bíróság nemperes eljárásban vizsgálja felül
a) a Hivatal határozatát, továbbá
b) a Hivatalnak az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli
jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint
az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló jogorvoslatnak van helye.
(2) A nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított
harminc napon belül a Hivatalnál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt – a (3)
bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. A
kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok irányadók.
(3) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli
nyilatkozatot tehet, és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül
továbbítja a bírósághoz.
(4) Ha a (2) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem
tárgyában a bíróság határoz.
(5) 148
Az 57/C. § (5)–(17) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell az (1)
bekezdésben meghatározott döntések bírósági felülvizsgálatára is.
(6) 149
Az e § szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános
szabályait – az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó
eltérésekkel – kell alkalmazni.
A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre irányuló eljárás
92/E. § 150
(1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre irányuló
eljárás kérelemre indul.
(2) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek teljesítését
igazoló iratokat. Az iratokban közölni kell az egyesület tagjainak, illetve az egyesülethez
csatlakozni kívánó vagy azzal egyedi megállapodást kötő jogosultaknak az egyedi
azonosításra alkalmas adatait, amelyek a tagok és jogosultak teljes nevét és lakcímét vagy
székhelyét tartalmazzák.
(3) A 92. § (4) bekezdésében meghatározott feltétel teljesítése – egyebek mellett –
igazolható az érintett egyesületek arra kiterjedő megállapodásával, hogy a kötelező vagy
egyébként kiterjesztett hatályú közös jogkezelés körében melyikük ad a felhasználónak
engedélyt a felhasználásra, illetve érvényesít díjigényt azoknak a jogosultaknak a jogaival
kapcsolatban, akiket egyikük sem képvisel. A kérelmező nyilvántartásba vételét e
megállapodás jóváhagyásának is kell tekinteni, és annak tartalmáról a (4) bekezdés szerinti
közleményben kell tájékoztatást adni.
(4) A Hivatal a nyilvántartásba vételt a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A nyilvántartásban
szereplő egyesületekről és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységekről a Hivatal a
Hivatalos Értesítőben – szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal – közleményt
jelentet meg.
Törlés a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásából
92/F. § 151
(1) A közös jogkezelő egyesületet a nyilvántartásból kérelmére vagy hivatalból
kell törölni.
(2) Hivatalból kell törölni az egyesületet a nyilvántartásból a 92/K. § (6)
bekezdés d) pontjában meghatározott esetben, valamint akkor, ha a bíróság az egyesületet
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
vagy az általa ellátott tevékenységek közül a közös jogkezelést törli a civil szervezetek
közhiteles nyilvántartásából.
92/G. § 152
(1) Ha a törvényben előírt közös jogkezelést végző közös jogkezelő egyesületet
úgy törlik a nyilvántartásból, hogy nincs más olyan, nyilvántartásba vett egyesület, amely a
törvényben előírt közös jogkezelést végezhetné, a Hivatal a honlapján és legalább két
országos napilapban közzétett hirdetményében felhívja az érintett jogosultakat arra, hogy az
általa kitűzött határidőn – de legfeljebb egy éven – belül kezdeményezzék egyesületük közös
jogkezelő szervezetként való nyilvántartásba vételét.
(2) Az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig a jogdíjakat a törölt közös jogkezelő
egyesület által alkalmazott díjszabás alapján kell megfizetni a Hivatal által a hirdetményben
megjelölt módon. Ha az új közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételét a kitűzött
határidőn belül kezdeményezik, és az egyesületet nyilvántartásba veszik, az így megfizetett
jogdíjakat az új közös jogkezelő egyesület osztja fel, ellenkező esetben a Hivatal kijelöli azt a
közös jogkezelő egyesületet, amely a befolyt jogdíjakat a határidő elteltét követően a törlés
időpontjában érvényes felosztási szabályzat alapján felosztja a jogosultak között.
(3) Ha az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig nem kezdeményezik a törvényben előírt
közös jogkezelő egyesületként való nyilvántartásba vételt, azt mindaddig úgy kell tekinteni,
hogy az érintett jogosultak a felhasználást egyedileg engedélyezhetik, ameddig az új közös
jogkezelő egyesületet nyilvántartásba nem veszik.
(4) A közös jogkezelő egyesület a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés jogerőre
emelkedéséig megfizetett jogdíjakat köteles az érintett jogosultak között a törlés időpontjában
érvényes felosztási szabályzat alapján felosztani.
A közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyása
92/H. § 153
(1) A közös jogkezelő egyesület abban a körben, amelyben a nyilvántartás szerint
jogkezelésre jogosult, évente megállapítja és az e § szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása
céljából legkésőbb minden év szeptember 1-jéig megküldi a Hivatalnak az egyes felhasználási
módok tekintetében a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit (a továbbiakban együtt:
díjszabás). A tervezett alkalmazás kezdő időpontjaként a következő év január 1-jét kell
megadni.
(2) A díjszabást az egyenlő bánásmód követelményével összhangban, az egyes felhasználók
indokolatlan megkülönböztetése nélkül kell megállapítani és alkalmazni. A díj mértékének
megállapításakor figyelembe kell venni az érintett felhasználás valamennyi lényeges
körülményét. A díjszabás megállapítása során és a díjszabás jóváhagyására irányuló
eljárásban figyelembe kell venni a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről az egyeztető
testület (102–105. §) eljárásában a felek között létrejött megállapodást.
(3) A díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a Hivatal javaslatára a (4)–
(11) bekezdés szerint lefolytatott eljárást követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának
és a Hivatalos Értesítőben való nyilvánosságra hozatalának feltétele; nem zárja ki, illetve nem
érinti azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében.
(4) 154
A díjszabáshoz indokolást és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni. A 20. § (1)
bekezdésében meghatározott díj megállapításához a magáncélú többszörözés mértékét
reprezentatív módon megjelenítő felmérést is csatolni kell. A felmérés módszerének
meghatározásához ki kell kérni a jelentős felhasználók és felhasználói érdek-képviseleti
szervezetek véleményét. A felmérés eredményét a díjszabás jóváhagyására irányuló
eljárásban részt vevők számára hozzáférhetővé kell tenni.
(5) A Hivatal a díjszabásról annak kézhezvételét követően haladéktalanul véleményt kér a
jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől, valamint a
kultúráért felelős minisztertől, továbbá – a nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően –
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
a kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős minisztertől. A 20–21. §-ban
meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti
szervezetei minősülnek felhasználónak, illetve felhasználói érdek-képviseleti szervezeteknek.
A véleményezési eljárást a díjszabásnak a Hivatalhoz történő benyújtásától számított hatvan
napon belül kell lefolytatni.
(6) A Hivatal attól a jelentős felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől
köteles véleményt kérni, aki vagy amely véleményezési szándékát a Hivatalnak az adott
évben a Hivatal honlapján a díjszabás benyújtását követően haladéktalanul e célból közzétett
felhívása alapján, a felhívás közzétételétől számított tizenöt napon belül írásban bejelenti, és
egyidejűleg benyújtja a (7) vagy a (8) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
(7) 155
Jelentős felhasználó az a személy, aki az érintett közös jogkezelő egyesülethez
intézett megkeresés alapján kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés évét megelőző
naptári évben az általa fizetett jogdíj elérte az érintett díjszabás alapján vagy az érintett
díjszabásban meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj 5%-
át.
(8) 156
Felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi
személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége
kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a díjszabások véleményezése során történő
képviseletére, továbbá a közös jogkezelő egyesület által az érdek-képviseleti szervezet
megkeresésére kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy az érdek-képviseleti szervezetnek tagja az
adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés évét megelőző naptári
évben az adott díjszabás alapján vagy az adott díjszabásban meghatározott valamely
felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj legalább 10%-át megfizette.
(9) A közös jogkezelő egyesület a felhasználó vagy a felhasználói érdek-képviseleti
szervezet megkeresésének beérkezését követően haladéktalanul kiadja a (7) vagy a (8)
bekezdés szerinti nyilatkozatot, és azt megküldi a megkereső felhasználónak, illetve érdek-
képviseleti szervezetnek, továbbá a Hivatalnak.
(9a) 157
Ha a 92. § (4) bekezdése alapján a Hivatal több közös jogkezelő szervezetet vesz
nyilvántartásba, a később nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezet díjszabásának első
alkalommal történő jóváhagyására irányuló eljárásban jelentős felhasználónak és felhasználói
érdek-képviseleti szervezetnek a korábban bejegyzett közös jogkezelő szervezet által az előző
évben alkalmazott díjszabás tekintetében jelentősnek minősített felhasználókat és felhasználói
érdek-képviseleti szervezeteket kell tekinteni. Az újabb jogkezelő szervezet díjszabásának
első alkalommal történő jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban nem kell csatolni a (7) vagy
(8) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
(10) Az igazságügyért felelős miniszter a díjszabást akkor hagyja jóvá, ha az a szerzői jogi
jogszabályokkal összhangban áll. Az igazságügyért felelős miniszter a jóváhagyásról a
Hivatal javaslatának kézhezvételét követő harminc napon belül határozattal dönt. A miniszter
csak a Kormány – általa kezdeményezett – döntése alapján hagy jóvá olyan díjszabást, amely
a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói ár indexet
meghaladó mértékű jogdíjemelést tartalmaz vagy a fizetésre kötelezett felhasználók körét
bővíti. A miniszter határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel emelkedik
jogerőre.
(11) A díjszabást a közös jogkezelő egyesület a jóváhagyást követően a Hivatalos
Értesítőben a saját nevében nyilvánosságra hozza. Ennek megtörténtéig az előző időszakra
megállapított és jóváhagyott – a Hivatalos Értesítőben korábban nyilvánosságra hozott –
díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az időtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást
megállapították, időközben lejárt. E szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az
esetben is, ha a bíróság a 92/J. § alapján az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyó
határozatát jogerős határozattal hatályon kívül helyezi.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
92/I. § 158
(1) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás nem minősül közigazgatási
hatósági eljárásnak, arra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt
nem kell alkalmazni.
(2) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban a miniszterek, a Hivatal és az eljárás többi
résztvevője elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással. A Hivatal a közös
jogkezelő egyesületekkel, valamint a felhasználókkal és a felhasználói érdek-képviseleti
szervezetekkel elektronikus úton tart kapcsolatot.
92/J. § 159
(1) 160
Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatának
felülvizsgálatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett közös
jogkezelő egyesület jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi
Bíróságtól kérheti, amely a kérelmet a közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján soron
kívül bírálja el. A nemperes eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
332. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül
helyezi és az igazságügyért felelős minisztert új eljárásra utasítja, az új eljárásban hozott
határozat alapján fizetendő díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendő díj közötti
különbözettel el kell számolni.
(2) A határozat megtámadása esetén a bíróság azt a kérelmezőt, aki a határozattal érintett
díjszabás alapján díjfizetésre lenne kötelezett, biztosíték adására kötelezheti. A biztosíték
összege megegyezik a megtámadott határozattal jóváhagyott díjszabás alapján fizetendő díj
mértékével, illetve annak vitatott vagy még meg nem fizetett részével, kivéve, ha a bíróság az
eset összes körülményére figyelemmel annak csökkentéséről határoz.
(3) A szerződési feltételek tisztességtelensége miatti megtámadhatóság szempontjából a
díjszabás nem minősül jogszabály által megállapítottnak, illetve olyannak, mint amelyet
jogszabály előírásának megfelelően határoztak meg. A díjszabás bírósági megtámadása esetén
a közös jogkezelő egyesület kérelmére a bíróság az ellenérdekű felet biztosíték adására
kötelezheti. A biztosíték összegére a (2) bekezdés szabályai megfelelően alkalmazandók.
A közös jogkezelés felügyelete
92/K. § 161
(1) A közös jogkezelési tevékenység felett gyakorolt felügyelet körében a Hivatal
a hatósági ellenőrzés szabályai szerint évente, illetve szükség esetén ellenőrzi, hogy a
nyilvántartásba vétel feltételei a közös jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak-e,
továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései
nem ütköznek-e a szerzői jogi jogszabályokba.
(2) Annak ellenőrzése során, hogy a közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelési
tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét képviseli-e, a nyilvántartásba vételt követő
egy év elteltével figyelmen kívül kell hagyni a tagként való csatlakozásra irányuló
nyilatkozatokat és a külföldi szervezettel való képviseleti szerződés megkötésére irányuló
szándéknyilatkozatokat.
(3) A Hivatalnak a felügyelet ellátásához a közös jogkezelő egyesület megküldi
a) az alapszabályát,
b) a szervezeti és működési szabályzatát,
c) a tagsági szabályzatát,
d) az ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát,
e) a felosztási szabályzatát,
f) az éves beszámolóját,
g) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött képviseleti szerződéseit.
(4) 162
A közös jogkezelő egyesület a legfőbb szerv összehívásáról a Hivatalt előzetesen – a
tagok értesítésével egyidejűleg – írásban, a napirend és a felügyelet ellátásával összefüggő
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
napirendi pontokhoz kapcsolódó iratok megküldésével tájékoztatja és a Hivatal képviselőjét
az ülésre, a felügyelet ellátásával összefüggő napirendi pontok megtárgyalására meghívja.
(5) A Hivatal a felügyelet ellátásához szükséges adatok közlése érdekében nyilatkozattételre
hívhatja fel a közös jogkezelő egyesületet. A Hivatal a felügyeleti eljárásban szakértői
véleményt kérhet vagy szakértőt hallgathat meg.
(6) A Hivatal a felügyelet körében – ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek
hiányát vagy az (1) bekezdésben említett jogszabályok megsértését észleli – megteszi a
következő intézkedéseket:
a) a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja a közös jogkezelő
egyesület ügyintéző és képviseleti szervét a nyilvántartásba vétel feltételeinek, illetve a
szerzői jogi jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítására, és erre megfelelő határidőt
tűz;
b) megkeresi az ügyészséget az egyesület törvényességi felügyelete körében meghozható
intézkedések megtétele céljából;
c) felügyeleti bírságot szabhat ki, ha az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el;
d) törli a közös jogkezelő egyesületet a nyilvántartásból, és ezt a Hivatalos Értesítőben
közzéteszi, ha
da) a törvényességi felügyeleti intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem várható tőle
eredmény,
db) az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el és a felügyeleti bírság
kiszabásától sem várható eredmény, vagy
dc) a felügyeleti bírság – egyszeri vagy ismételt – kiszabása nem járt eredménnyel.
(7) 163
Ha az igazságügyért felelős miniszter a közös jogkezelő egyesületek díjszabásaival
kapcsolatos feladata körében az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését
észleli, a Hivatalnál felügyeleti intézkedést kezdeményez. Ha az NKA elnöke vagy alelnöke a
közös jogkezelő egyesületek jogdíj- és más bevételeinek kulturális célra történő
felhasználásával kapcsolatos feladata [89. § (11) és (11a) bekezdés] körében az (1)
bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését észleli, a Hivatalnál felügyeleti
intézkedést kezdeményez.
(8) 164
92/L. § 165
(1) A felügyeleti bírság összegét az eset összes körülményére – különösen a
jogsértő magatartás súlyára, ismétlődésére, a jogsértő állapot fennállásának időtartamára,
valamint a hatékonyság követelményére és az arányosság elvére – figyelemmel kell
meghatározni. A felügyeleti bírság mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évre
számított felügyeleti díj összegének ötszörösét.
(2) A bírságot az azt kiszabó végzés közlésétől számított tizenötödik napig kell megfizetni.
(3) A határidőben meg nem fizetett bírság után az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell
késedelmi pótlékot fizetni.
(4) A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani.
92/M. § 166
(1) 167
A Hivatal által a közös jogkezelés felett gyakorolt felügyelettel
összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében a közös jogkezelő egyesületek a
Hivatal javára évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
(2) A felügyeleti díj mértéke a közös jogkezelő egyesület előző évi nettó bevételének 0,3%-
a. A felügyeleti díjat a második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni. Új közös
jogkezelő egyesület nyilvántartásba vétele esetén a nyilvántartásba vétel évében a felügyeleti
díj mértéke a tervezett nettó bevétel 0,3%-a. Ebben az esetben a felügyeleti díjat a tárgyévet
követő második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
92/N. § 168
(1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban a
Hivatal – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(2) 169
A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban nem kell
alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az
ügygondnokra, a közmeghallgatásra, az ellenőrzési terv és ellenőrzési jelentés készítésére, a
helyszíni ellenőrzést megelőző értesítésre vonatkozó, valamint azokat a rendelkezéseit,
amelyek az eljárás megindításával és az első kapcsolatfelvétellel összefüggő – hivatalból
történő – értesítésre és figyelemfelhívásra, a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajthatóvá nyilvánított határozat közzétételére, továbbá az ellenőrzés céljából vezetett
nyilvántartásra vonatkoznak. Ezekben az eljárásokban a Hivatal döntése ellen nincs helye
fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak.
(3) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletére vonatkozó részletes szabályokat
kormányrendelet állapítja meg.
92/O. § 170
(1) 171
A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban a
Hivatal és a közös jogkezelő egyesületek elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani
egymással.
(2) A Hivatal a közös jogkezelő egyesületekkel a 92/B. § (2)–(8) bekezdésében foglaltakat
alkalmazva tart elektronikus úton kapcsolatot.
92/P. § 172
(1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos ügyekben a bíróság
nemperes eljárásban vizsgálja felül
a) a Hivatal határozatát, továbbá
b) a Hivatalnak az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli
jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint
az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló jogorvoslatnak van helye.
(2) 173
Az (1) bekezdésben említett nemperes eljárásra alkalmazni kell a 92/D. § (2)–(6)
bekezdését.
(3) 174
Az e § szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános
szabályait – az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó
eltérésekkel – kell alkalmazni.
XIII. Fejezet
A SZERZŐI JOG MEGSÉRTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI
Polgári jogi jogkövetkezmények
94. § 175
(1) Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben – az eset
körülményeihez képest – a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását
és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon
elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő
nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy
szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő
felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot
helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és
anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek
történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges
kivonását, illetve megsemmisítését.
(2) 176
A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint
kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése
esetén a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.
(3) A szerző az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben
is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették.
(4) A szerző az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben
is támaszthatja, aki
a) kereskedelmi mértékben birtokolta a jogsértéssel érintett dolgokat;
b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat;
c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez;
d) az a)–c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a
jogsértéssel érintett dolgok előállításában és terjesztésében, illetve a jogsértéssel érintett
szolgáltatások nyújtásában.
(5) A (4) bekezdés a)–c) pontjainak alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi
mértékűek, ha az érintett dolgok, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből
nyilvánvaló, hogy e cselekmények – közvetlenül vagy közvetetten – kereskedelmi vagy más
gazdasági előny szerzését szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek
kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó által jóhiszeműen végzett cselekmények.
(6) Az (1) bekezdés d) pontja és a (4) bekezdés alapján a jogsértő, illetve a (4) bekezdésben
meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:
a) a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában,
illetve teljesítésében résztvevők, a jogsértéssel érintett dolgokat birtoklók, valamint a
forgalmazásba bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe;
b) a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve
igénybe vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott
ellenérték.
(7) A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból
visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve dolgokat fosszák
meg jogsértő mivoltuktól, vagy – ha az nem lehetséges – semmisítsék meg. A bíróság
indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti az eszközöknek és anyagoknak a
bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó
összeg felől ítéletben határoz.
(8) A jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel érintett dolgok
lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a jogsértő tulajdonában, de a tulajdonos
a jogsértésről tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia
kellett volna.
(9) A bíróság az (1) bekezdés f) pontjában és a (7) bekezdésben meghatározott
intézkedéseket a jogsértő költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való
eltérést indokolják. A kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges
kivonás, illetve a megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek
érdekeinek figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a jogsértés
súlyosságával arányban álljon.
(10) A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti a határozatnak a jogsértő költségére történő
nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő
közzétételt.
(11) 177
Ha a jogosult a 35. § (8) bekezdésére figyelemmel az (1) bekezdés e) pontja, illetve a
(2) bekezdés alapján igényt érvényesít, a gazdagodás, illetve a kártérítés mértékének
megállapításakor figyelembe kell venni a többszörözéshez igénybe vett kép-, illetve
hanghordozót terhelő és megfizetett díj mértékét.
94/A. § 178
(1) A szerzői jog megsértése miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést –
az ellenkező valószínűsítéséig – a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez
szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a mű szerzői jogi védelem alatt áll,
valamint, hogy ő a szerző, a szerző jogutóda vagy a mű olyan felhasználója, illetve a szerzői
jogok közös kezelését végző olyan szervezet, amely jogosult saját nevében fellépni a
jogsértéssel szemben.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a szerzői jog megsértésének megkezdése óta hat
hónap, illetve a kérelmezőnek a jogsértésről és a jogsértő személyéről való tudomásszerzése
óta hatvan nap már eltelt.
(3) A szerzői jog megsértése esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél
benyújtását megelőzően is előterjeszthető, amelyet a bíróság nemperes eljárásban bírál el. Az
ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra e törvény, valamint a Pp. általános szabályai –
a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – megfelelően irányadók. Ha a
kérelmező a (7) bekezdésben foglaltak szerint a szerzői jog megsértése miatt a pert
megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget
kell megfizetni.
(4) A szerző – a jogsértés esetén támasztható polgári jogi igényeken felül – az ideiglenes
intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól
a) biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai
szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a jogsértéssel elért gazdagodás
visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és a jogsértés
kereskedelmi mértékű [94. § (5) bek.];
b) a jogsértő kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére,
illetve bemutatására az a) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából;
c) biztosíték adását, ha ennek fejében – a jogsértés abbahagyásának követelése helyett –
hozzájárul a feltételezett jogsértő cselekmények jogsértő általi folytatásához.
(5) A biztosíték letételét a (4) bekezdés c) pontja alapján a bíróság a szerző erre irányuló
kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a szerző előterjesztett kérelmet a jogsértés
abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt.
(6) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés
iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés
tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a
fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.
(7) A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés
tárgyában – a (4) és az (5) bekezdést is ideértve – hozott határozatát az ellenfél kérelmére
hatályon kívül helyezi, ha a szerző a pert a szerzői jog megsértése miatt az ideiglenes
intézkedéssel érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a határozat közlésétől
számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére
irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított
tizenöt napon belül határoz.
(8) Ha a szerzői jog megsértése miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható
mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
a) a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle
lehetővé tételére;
b) kereskedelmi mértékű [94. § (5) bek.] jogsértés esetén banki, pénzügyi és kereskedelmi
adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok bemutatására.
(9) 179
Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a szerző a
jogsértés tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Ha a per még nem
indult meg, az előzetes bizonyítást a szerző lakóhelye szerint illetékes megyei bíróságnál vagy
annál a törvényszéknél lehet kérni, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben
folytatható le. Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében hozott határozat ellen
fellebbezésnek van helye.
(10) A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő határozatot az ellenfél kérelmére hatályon
kívül helyezi, ha a szerző a pert a szerzői jog megsértése miatt nem indította meg az előzetes
bizonyítást elrendelő határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes
bizonyítás hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a
kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.
(11) Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, az a rendkívül sürgős szükség
esetének minősül, és erre figyelemmel az ideiglenes intézkedés – ideértve a (4) és az (5)
bekezdést is – elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Ha a
késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha valószínűsíthető a bizonyítékok
megsemmisítésének kockázata, az sürgős esetnek minősül, és erre figyelemmel az előzetes
bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Az ellenfél
meghallgatásának mellőzésével hozott határozatot az ellenféllel a foganatosításkor kell
közölni. A határozat közlését követően az ellenfél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes
intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő határozat megváltoztatását vagy hatályon
kívül helyezését.
(12) A bíróság az előzetes bizonyítás és – a (4) bekezdés c) pontját és az (5) bekezdést
kivéve – az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.
(13) Ha a (4) bekezdés c) pontjában, az (5) bekezdésben és a (12) bekezdésben
meghatározott esetekben a biztosíték összegéből való kielégítésre jogosult fél igényét az
előzetes bizonyítás, illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül
helyező határozat, illetve az ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésétől számított
három hónapon belül nem érvényesíti, a letevő a biztosíték visszaadását kérheti a bíróságtól.
94/B. § 180
(1) Az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét
ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.
(2) 181
Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek
tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett – közhitelesnek minősülő – önkéntes
műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) 182
Ha a (2) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek
tekinteni, aki ezt közös jogkezelő szervezet által a közös jogkezelés alá tartozó művekről,
szomszédos jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról fenntartott adatbázis alapján kiállított
teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. Ilyen magánokiratot a közös jogkezelő
szervezet önként vállalt szolgáltatásként – alapszabályával összhangban – saját tagja számára,
a tag kérésére állíthat ki.
(4) Ha a (3) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek
tekinteni, aki a művet először hozta nyilvánosságra.
Védelem
a műszaki intézkedések megkerülésével szemben
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
95. § 183
(1) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a szerzői jog
védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedés megkerülésére, feltéve, hogy az említett
cselekményt olyan személy hajtja végre, aki tudja, vagy akinek az adott helyzetben általában
elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a cselekmény célja a műszaki intézkedés
megkerülése.
(2) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni olyan eszköz, termék
vagy alkatrész előállítására, behozatalára, terjesztésére, eladására, bérbeadására, eladás vagy
bérbeadás céljából történő reklámozására, kereskedelmi céllal való birtoklására, illetve olyan
szolgáltatás nyújtására,
a) amelyet a hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából kínálnak, reklámoznak vagy
forgalmaznak;
b) amelynek a hatásos műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági
jelentősége, illetve célja; vagy
c) amelyet elsősorban a hatásos műszaki intézkedés megkerülésének lehetővé tétele vagy
megkönnyítése céljából terveztek, gyártottak, alakítottak át, illetve teljesítettek.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában műszaki intézkedés minden olyan eszköz,
alkatrész vagy technológiai eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog
jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket – rendeltetésszerű működése révén –
megelőzze, illetve megakadályozza. A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni,
ha a mű felhasználását a jogosultak a hozzáférést ellenőrző vagy védelmet nyújtó olyan
eljárás – különösen kódolás vagy a mű egyéb átalakítása, vagy másolatkészítést ellenőrző
mechanizmus – útján ellenőrzik, amely alkalmas a védelem céljának elérésére.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az 59. §-ban és a 60. §
(1)–(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alkalmazását. Szoftver esetében a (2) bekezdést
csak olyan eszköz, termék vagy alkatrész forgalomba hozatalára vagy kereskedelmi céllal
történő birtoklására kell alkalmazni, amelynek egyedüli szándékolt célja, hogy megkönnyítse
a szoftver védelmére szolgáló műszaki megoldás engedély nélküli megkerülését vagy
eltávolítását.
95/A. § 184
(1) A reprográfiával [21. § (1) bek.] történő magáncélú másolás [35. § (1) bek.],
továbbá a 34. § (2) bekezdésében, a 35. § (4) és (7) bekezdésében és a 41. §-ban szabályozott
szabad felhasználási esetek tekintetében a szabad felhasználás kedvezményezettje követelheti,
hogy a jogosult a műszaki intézkedések megkerülésével szemben a 95. § alapján biztosított
védelem ellenére tegye lehetővé számára a szabad felhasználást, feltéve, hogy a szabad
felhasználás kedvezményezettje a műhöz jogszerűen férhet hozzá. Ha a felek között nem jön
létre megállapodás a szabad felhasználás lehetővé tételének feltételeiről, a felek bármelyike
kezdeményezheti a 105/A. § alapján történő eljárást.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a művet szerződés alapján teszik úgy a
nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét
egyénileg választhassák meg [26. § (8) bek., 73. § (1) bek. e) pont, 76. § (1) bek. c) pont, 80.
§ (1) bek. d) pont, 82. § (1) bek. c) pont].
A jogkezelési adatok védelme
96. § (1) 185
A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a jogkezelési adat
jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására, továbbá olyan művek jogosulatlan
terjesztésére, terjesztés céljából történő behozatalára, sugárzására vagy a nyilvánossághoz
másként történő közvetítésére, amelyekről eltávolították vagy amelyeken megváltoztatták a
jogkezelési adatot, feltéve, hogy a felsorolt cselekmények bármelyikét elkövető személy
tudja, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett e személynek tudnia
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
kellene, hogy cselekményével lehetővé teszi, megkönnyíti vagy leplezi a szerzői jog
megsértését, vagy mást arra indít.
(2) Jogkezelési adat a jogosultaktól származó minden olyan adat, amely a művet, a szerzőt
vagy a műre vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja, vagy a felhasználás feltételeiről
tájékoztat, ideértve az ilyen adatokat megjelenítő számokat vagy jelzéseket is, feltéve, hogy az
adatokat a mű példányához kapcsolják, illetve a mű nyilvánossághoz történő közvetítésével
összefüggésben jelenítik meg.
A szerzői jog megsértésének
vámjogi következményei
97. § 186
A szerzői jog megsértése esetén a szerző – külön jogszabály rendelkezései szerint –
követelheti a vámhatóság intézkedését a jogsértéssel érintett vámáruk forgalomba kerülésének
megakadályozására.
Jogkövetkezmények
felhasználási engedély esetén
98. § (1) 187
A szerző vagyoni jogainak megsértése esetén a kizárólagos felhasználási
engedélyt a 43. § (1) bekezdése alapján megszerző személy felhívhatja a szerzőt, hogy a
jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ha a szerző a felhívástól
számított harminc napon belül nem intézkedik, a jogszerző saját nevében felléphet a jogsértés
miatt.
(2) A nem kizárólagos felhasználási engedély esetében a jogszerző az (1) bekezdés szerint
csak a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel.
A szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének következményei 188
99. § 189
A 94–98. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a XI. és a XI/A. fejezet
szabályainak megsértése esetén, illetve az e fejezetekben szabályozott jogokkal kapcsolatos
műszaki intézkedések és jogkezelési adatok védelmére is. A XI/A. fejezet alkalmazásában a
95/A. § (1) bekezdésében meghatározott szabad felhasználási eseteken a 84/C. § (1)
bekezdésben meghatározott – reprográfiával [21. § (1) bek.] történő – magáncélú másolást,
valamint a 84/C. § (2)–(3) bekezdéseiben meghatározott szabad felhasználási eseteket kell
érteni.
ÖTÖDIK RÉSZ
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XIV. Fejezet
JÁRULÉKFIZETÉS A VÉDELMI IDŐ ELTELTE UTÁN
100. § (1) 190
A szerzői jogok védelmi idejének eltelte után az eredeti műalkotás
tulajdonjogának műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházásakor járulékot
kell fizetni.
(2) 191
A járulék mértéke az adót és más köztartozást nem tartalmazó vételár négy százaléka.
Az eredeti műalkotások körének és a vételár fogalmának meghatározására, valamint a járulék
kötelezettjére, beszedésére és átutalására a 70. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell
azzal az eltéréssel, hogy a közös jogkezelő szervezet a megfizetett járulékot az alkotó
tevékenység támogatására és az alkotóművészek szociális céljaira használja fel.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(3) 192
Nem kell a járulékot megfizetni, ha az eredeti műalkotás tulajdonjogát muzeális
intézmény szerzi meg vagy ilyen intézménytől szerzik meg.
(4) 193
A közös jogkezelő szervezet a járulék címén befolyt összeget külön köteles kezelni és
nyilvántartani.
(5) 194
A közös jogkezelő egyesület a járulék összegéről, annak felhasználásáról a
nyilvánosságot évente, a Hivatal hivatalos lapja útján tájékoztatja; az erre vonatkozó
közleményét a tárgyévet követő év második negyedévének végéig köteles megküldeni a
Hivatal részére.
XV. Fejezet
A SZERZŐI JOGI JOGVITÁK RENDEZÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK
Szerzői jogi szakértő testület
101. § (1) 195
Szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más
hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Hivatal 196
mellett működő szakértő testülettől. A
testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszterrel
egyetértésben ötéves időtartamra nevezi ki.
(2) 197
(3) A szerzői jogi szakértő testület felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a
felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben.
(4) 198
Ha bíróság vagy más hatóság kér szakvéleményt a szerzői jogi szakértő testülettől, az
ügy érdemében hozott határozatról – egy példányának megküldésével – a testületet értesíteni
kell.
(5) 199
A testület szervezetének és működésének részletes szabályait külön jogszabály
állapítja meg. 200
Egyeztető testület
102. § 201
Ha a felhasználó és a jogosult között, vagy a felhasználók vagy érdekképviseleti
szervezetük és a jogosultak közös jogkezelő egyesülete között nem jön létre megállapodás a
díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott
egyeztető testülethez fordulhat.
103. § (1) Az egyeztető testület megalakítására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi
LXXI. törvény II. fejezetében foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az egyeztető
testület tagjait a szerzői jogi szakértő testület (101. §) tagjai közül kell kijelölni.
(2) Az egyeztető testület a szerzői jogi szakértő testületen belül működik.
104. § (1) 202
Az egyeztető testület eljárásának célja, hogy a felek közötti megállapodás
létrehozását elősegítse. A közös jogkezeléssel kapcsolatos vitában kezdeményezett egyeztető
testületi eljárásról a testület haladéktalanul tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert, a
kultúráért felelős minisztert és a Hivatalt.
(2) Ha a felek között nem jön létre megállapodás, az egyeztető testület javaslatot készít a
megállapodás tartalmára, amelyet a felekkel írásban közöl.
(3) A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják.
Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől
számított három hónapon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.
(4) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet
szenvedett fél az egyeztető testület döntése alapján létrejött megállapodást az annak
hatálybalépésétől számított három hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(5) 203
A (4) bekezdésben említett eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos
illetékessége alá tartozik.
105. § (1) Az egyeztető testület eljárása során a feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni,
és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy álláspontját előadhassa. Az egyeztető
testület a feleket az eljárásban való részvételre, eljárási cselekmények lefolytatására nem
kötelezheti, kivéve, ha a felek ebben megállapodnak. Egyebekben az egyeztető testület – a (2)
bekezdésben említett szabályzat keretein belül – az eljárási szabályait, valamint a díjszabását
maga állapítja meg.
(2) 204
Az egyeztető testület eljárási szabályzatát a szerzői jogi szakértő testület dolgozza ki,
és az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyást megelőzően be kell szerezni
a Hivatal felügyeletét ellátó miniszternek, valamint a kultúráért felelős miniszternek a
véleményét.
105/A. § 205
(1) Ha a szabad felhasználás kedvezményezettje és a jogosult között nem jön
létre megállapodás arról, hogy a szabad felhasználást a műszaki intézkedések megkerülésével
szemben biztosított védelem (95. §) ellenére milyen feltételekkel teszik lehetővé (95/A. §), a
felek bármelyike az egyeztető testülethez fordulhat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a kedvezményezettek érdek-képviseleti
szervezetei is megindíthatják. Ebben az esetben az egyeztető testület döntése alapján létrejött
megállapodás hatálya – ellenkező kikötés hiányában – az érdek-képviseleti szervezetnek
azokra a tagjaira terjed ki, akik egyben a szabad felhasználás kedvezményezettjei is.
(3) Az egyeztető testület megalakítására a 103. §-t kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
az egyeztető testület tagjait a szerzői jogi szakértő testület elnöke jelöli ki, ha a felek az
egyeztető testület tagjainak személyében – az eljárás megindításától számított nyolc napon
belül – nem állapodnak meg.
(4) Az egyeztető testület eljárására a 104. § (1)–(2) bekezdéseit és a 105. § (2) bekezdését
megfelelően alkalmazni kell.
(5) A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják.
Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől
számított harminc napon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.
(6) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet
szenvedett fél az egyeztető testület javaslata alapján létrejött megállapodást annak létrejöttétől
számított 30 napon belül a bíróság előtt keresettel megtámadhatja.
(7) Ha a megállapodás az (5) bekezdés alapján nem jött létre, a szabad felhasználás
kedvezményezettje az (5) bekezdésben megállapított határidő lejártát követő 15 napon belül a
bírósághoz fordulhat, és kérheti, hogy a bíróság kötelezze a jogosultat a szabad
felhasználásnak a keresetben meghatározott feltételek szerinti lehetővé tételére.
(8) A (6) és a (7) bekezdésben meghatározott perindítás joga – az ott megjelölt határidőn
belül – a kedvezményezettek érdek-képviseleti szervezeteit is megilleti azzal, hogy a jogerős
érdemi határozat hatálya e szervezeteknek az e törvény értelmében kedvezményezett tagjaira
terjed ki.
(9) 206
Az e § alapján indított perekre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(10) Az e § alapján létrejött megállapodás vagy jogerős határozat alapján végrehajtandó
műszaki intézkedésre a 95. §-t megfelelően alkalmazni kell, feltéve, hogy a műszaki
intézkedés kielégíti a 95. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket.
XVI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A szerzői jog más jogosultjai
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
106. § (1) Ahol e törvény szerzőt említ, azon megfelelően érteni kell a szerző jogutódját,
illetve a szerzői jog más jogosultját is.
(2) Ha az elhunyt személy hagyatékához szerzői jog tartozik, a közjegyző a hagyatéki
eljárás megindításáról értesíti az elhunyt személy műveivel kapcsolatban érintett közös
jogkezelő szervezetet. Ha nem állapítható meg, hogy melyik az érintett közös jogkezelő
szervezet, vagy a művek nem tartoznak a közös jogkezelés körébe, az értesítést az irodalmi és
a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek kell küldeni.
(3) A hagyatékhoz tartozó szerzői jog örökösnek történő átadásáról a közjegyző kivonatos
hagyatékátadó végzés, a bíróság pedig kivonatos jogerős ítélet egy példányának
megküldésével – a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával – értesíti az érintett közös
jogkezelő szervezetet.
(4) A kivonatos hagyatékátadó végzésre, illetőleg a kivonatos ítéletre a hagyatékátadó
végzésre és az ítéletre vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy azok csak a hagyatékhoz
tartozó szerzői jog örökösnek történő átadására vonatkozó adatokat tartalmazhatják.
(5) A (3) bekezdésben említett kivonatos hagyatékátadó végzés és kivonatos ítélet a (4)
bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a ,,kivonat'' minőség megjelölését, valamint azt,
hogy az milyen célra használható fel.
(6) Az (5) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a végzés egyébként sem tartalmazna más
rendelkezést, mint amit a (4) bekezdés előír.
(7) Az érintett közös jogkezelő szervezet köteles az örökösökről nyilvántartást vezetni, és
abból a felhasználók számára a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei
között adatot szolgáltatni.
(8) 207
Az (1)–(7) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a szerzői joghoz
kapcsolódó jogok jogosultjaira és az e jogosultakat megillető jogokra.
106/A. § 208
E törvénynek a gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok szerkesztőinek és az
adatbázisok előállítóinak szerzői, illetve a XI/A. fejezet szerinti védelmére vonatkozó
rendelkezései nem érintik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló jogszabályok érvényesülését.
A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok
107. § (1) E törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését
követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni.
(2) A törvény 21. §-ában foglalt rendelkezéseket, valamint a 22. §-ának a reprográfiára
szolgáló készülékkel kapcsolatos előírásait 2000. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
(3) A 111. § (1) és (2) bekezdésével megállapított rendelkezéseket az e törvény
hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
108. § (1) A 31. § rendelkezéseit alkalmazni kell olyan művekre is, amelyeknek a korábban
hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi
jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már lejárt.
(2) Az előadóművészeket, a hangfelvételek előállítóit, a rádió- és televízió-szervezeteket,
valamint a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőket az e törvényben
meghatározott jogok akkor is megilletik, ha a 84. §-ban – rájuk vonatkozóan – említett év
végétől számított húsz év az 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már eltelt.
(3) Ha a szerzői vagyoni jogok vagy a szerzői joggal szomszédos jogok védelmi ideje az
1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően lejárt, a lejárat és az e törvény
hatálybalépése közötti időtartamban végzett felhasználás szabad felhasználásnak minősül,
függetlenül attól, hogy e jogok újra védelemben részesülnek-e e törvény hatálybalépését
követően.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhasználás e törvény hatálybalépését követően – a
hangfelvételek esetében a hatálybalépésig már előállított műpéldányokra vonatkozóan – még
további egy évig folytatható, de csak a hatálybalépéskor meglévő mértékben. A gazdasági
tevékenység körében folytatott ilyen felhasználás jogát csak a jogosult gazdálkodó
szervezettel vagy annak – a felhasználást folytató – szervezeti egységével együtt lehet
átruházni. A törvény hatálybalépését követően is folytatott felhasználás ellenében a
jogosultnak méltányos díjazás jár.
(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a
felhasználásra e törvény kihirdetésének napjáig komoly előkészületeket tettek, azzal, hogy
ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek az e törvény kihirdetésekor meglévő
mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott időtartamban végzett átdolgozást, feldolgozást vagy
fordítást úgy kell tekinteni, mintha az a szerző hozzájárulásával készült volna.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott átdolgozás, feldolgozás és fordítás e törvény
hatálybalépését követő felhasználása ellenében az alapul szolgáló műre vonatkozó szerzői jog
jogosultjának méltányos díjazás jár.
(8) A (3) és a (7) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján járó díjazással kapcsolatos
viták bírósági útra tartoznak.
(9) Az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően kötött felhasználási szerződés
alapján a teljes védelmi időre, illetve határozatlan időre megszerzett felhasználási jog e
törvény hatálybalépését követően – a felhasználási szerződésben foglalt feltételeknek
megfelelően – újra megilleti a felhasználót, ha a szerzői jog vagy az azzal szomszédos jog e
törvény szerint újra védelemben részesül.
108/A. § 209
(1) 210
A 31. § és a 84. § rendelkezéseit – a 2001. évi LXXVII. törvény 13. §-a
(7) bekezdésének első mondatában szabályozott kivétellel – alkalmazni kell olyan művekre és
szomszédos jogi teljesítményekre is, amelyek védelmi ideje az Európai Gazdasági Térség
legalább egy tagállamában még nem járt le 1995. július 1-jéig.
(2) Az (1) bekezdésben említett művekre a 108. § (3)–(9) bekezdéseiben foglalt szabályok
megfelelően irányadók azzal, hogy az 1994. évi VII. törvény és e törvény hatálybalépésén,
illetve kihirdetésén az (1) bekezdés alkalmazásában a Magyar Köztársaságnak az Európai
Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépését, illetve kihirdetését kell érteni.
109. § 211
E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha
az nem eredményezi az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések szerint
számított védelmi idő megrövidülését. E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes
törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését
alkalmazni kell az olyan filmalkotásra is, amelynek védelmi ideje e törvény hatálybalépésekor
már eltelt. A 108. § (3)–(9) bekezdését ilyen esetben is alkalmazni kell azzal, hogy az 1994.
évi VII. törvény hatálybalépése helyett e törvény hatálybalépését kell érteni.
109/A. § 212
E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló
2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes
iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel
megállapított 90. § (2) és (4) bekezdését, valamint 93. § (4)–(6) bekezdését a 2011. január 1-
jét követően indult díjszabás-jóváhagyási eljárásokban kell alkalmazni.
110. § 213
(1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 89. § (13) bekezdésében foglaltakat első
alkalommal a 2012. évre vonatkozó beszámolóra kell alkalmazni.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 92. § (1) bekezdésében foglalt feltételek
teljesítéséről a közös jogkezelő egyesület 2012. május 1-jéig köteles tájékoztatni a Hivatalt az
alapszabály módosításának tudomásulvételéről szóló bírósági jogerős végzés, valamint az
alapszabály megküldésével.
111. § 214
(1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról
szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel az adatbázis-előállítók védelmére vonatkozóan
megállapított rendelkezéseit alkalmazni kell arra az adatbázisra is, amelyet 1982. december
31. és 2002. január 1. között készítettek el, feltéve, hogy 2002. január 1-jén az adatbázis
megfelelt – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi
LXXVII. törvénnyel megállapított – XI/A. fejezetben szabályozott védelem feltételeinek. Az
ilyen adatbázis előállítójának jogai 2002. január 1-jétől kezdődően 2013. január 1-jéig
részesülnek védelemben.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatbázis felhasználására vonatkozóan az annak előállítójával
2002. január 1-jét megelőzően megkötött szerződés alapján végzett cselekményre e
törvénynek a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni 2002. január 1-
jét követően is.
(3) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló
2001. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 84. § (2) bekezdését nem lehet alkalmazni olyan
hangfelvételre, amelynek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje
már lejárt. E rendelkezés nem érinti a 108. § alkalmazását.
111/A. § 215
E törvénynek az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról
szóló 2003. évi CII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a 2004. május 1-jét megelőzően
elvégzett cselekmények és az így szerzett jogok kivételével – mindazokra a művekre,
szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az Európai
Unió tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy
amelyeket megilletett a védelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok
egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001. május 22-i 2001/29/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek alapján.
111/B. § 216
E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról
szóló 2005. évi CVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – az eredeti műalkotás
szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvre is figyelemmel – a 2006. január 1-jét követően megkötött szerződésekre
kell alkalmazni.
111/C. § 217
(1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról
szóló 2008. évi CXII. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdését a 2009. február 1-jét
követően adott felhasználási engedélyekre kell alkalmazni.
(2) A szerzőt a 23/A. § alapján megillető díjat a 2010. december 31-ét követően kölcsönzött
műpéldányok nyilvános haszonkölcsönbe adása után kell megfizetni. A szerzőt a 23/A. §
alapján megillető díjat 2012-ben kell először felosztani a 23/A. § (4) bekezdése szerinti, 2011.
január 1-jétől szolgáltatott adatok alapján.
111/D. § 218
(1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények
módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2)–(3) bekezdésében,
74/A. § (1)–(3) bekezdésében, 78/A. §-ban, valamint 84. § (1) bekezdés b)–d) pontjában és
(2) bekezdésében foglalt rendelkezések azon rögzített előadásokra és hangfelvételekre
vonatkoznak, amelyek esetében a védelmi idő 84. § szerinti kezdő napjától számított ötven év
2013. november 1-jéig még nem telt el, valamint azon rögzített előadásokra és
hangfelvételekre is, amelyek ezen időpont után születnek.
(2) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződésben
nincs egyértelmű utalás az ellenkezőjére, akkor a 2013. november 1. előtt kötött ilyen
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
szerződés hatályosnak tekintendő azon időponton túl is, amikor az (1) bekezdés szerinti ötven
év már eltelt.
(3) Az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött, az
előadóművészeket ismétlődő díjazásra jogosító azon szerződéseket [74/A. § (3) bekezdés],
amelyeket 2013. november 1. előtt kötöttek, a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát, vagy –
ha erre nem kerül sor – a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától
számított ötvenedik év elteltével az előadóművész javára abban az esetben is módosítani
lehet, ha ezt a lehetőséget a felek eredetileg kizárták. Ha a hangfelvétel-előállító és az
előadóművész között nem jön létre megállapodás, akkor bármelyik fél a 103. § alapján
létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.
111/E. § 219
E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2) bekezdésében szabályozott
felmondási jog az e törvény hatálybalépése előtt kötött szerződések tekintetében is csak
írásban gyakorolható.
111/F. § 220
(1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11) és (11b) bekezdésében foglaltakat
az NKA számára 2014. január 1-jét követően átadott bevételekre kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11a) bekezdésében foglaltakat első
alkalommal a 2013. évben beszedett bevételekre kell alkalmazni. A közös jogkezelő szervezet
által a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó, 2013. évben beszedett bevételéből
2014. január 1-jét megelőzően az NKA részére kulturális célú felhasználásra átadott összeget
a 89. § (11a) bekezdésében előírt átadási kötelezettség teljesítése során be kell számítani.
111/G. § 221
E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 41/F–41/K. §-át az olyan műre és
hangfelvételre kell alkalmazni, amelyet 2014. október 29-én vagy azt követően e törvény
szerint védelem illet meg.
Felhatalmazások
112. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a reprográfiára szolgáló készülékek körét –
az érintett érdekképviseleti szervek véleményének figyelembevételével – rendelettel
meghatározza. 222
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa a szerzői jogi szakértő
testület szervezetének és működésének részletes szabályait. 223
(3) 224
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény 38. §-ának (5) bekezdésében
szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a
számukra történő hozzáférhetővé tétel módját és feltételeit rendelettel meghatározza. 225
(4) 226
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az árva mű felhasználásával kapcsolatos
részletes szabályokat, a jogosultat megillető megfelelő díjazás feltételeit, a felhasználással
összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének,
visszatérítésének módját, továbbá az árva művek felhasználására vonatkozóan kiadott
engedélyek nyilvántartásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. 227
(4a) 228
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására és felügyeletére vonatkozó részletes
szabályokat, valamint a közös jogkezelő szervezetek felügyeleti díjának kezelésére,
nyilvántartására, felhasználására, megfizetése módjára, a felügyeleti díj mértéke
kiszámításának módjára és a megfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire vonatkozó
részletes szabályokat, 229
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
b) a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak jóváhagyására irányuló eljárásokban
elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat. 230
(5) 231
Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) 232
a Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a kultúráért felelős miniszterrel
egyetértésben a Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartásra vonatkozó részletes
szabályokat, valamint 233
b) 234
a Hivatal elnöke véleményének kikérésével, az adópolitikáért felelős miniszterrel, a
kultúráért felelős miniszterrel és a Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel
egyetértésben az önkéntes műnyilvántartással összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási
szolgáltatási díj mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját rendelettel
megállapítsa. 235
(6) 236
Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésben, valamint a Hivatal elnöke véleményének kikérésével kiadott
rendeletben határozza meg a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos
eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a kezelésére,
nyilvántartására, visszafizetésére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat. 237
(6) 238
Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közös jogkezelő
szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját az adópolitikáért felelős miniszterrel, a
kultúráért felelős miniszterrel és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet
gyakorló miniszterrel egyetértésben, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke
véleményének kikérésével rendeletben szabályozza.
(7) 239
Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy – az igazságügyért felelős
miniszterrel egyetértésben – az e törvény 23/A. §-ának (4) bekezdése alapján a nyilvános
haszonkölcsönzésért a szerzőt megillető díj megállapításához és felosztásához szükséges
adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett nyilvános könyvtárak körét rendelettel
megállapítsa. 240
Az Európai Unió jogának való megfelelés 241
113. § 242
E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) 243
az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve (2009. április 23.) a
számítógépi programok jogi védelméről;
b) a Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a
vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz
kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról;
c) az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok
jogi védelméről;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az
információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben
történő összehangolásáról;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve (2001. szeptember 27.) az
eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról;
f) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi
tulajdonjogok érvényesítéséről;
g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti
jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz
kapcsolódó egyes jogokról;
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
h) 244
az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a
szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről és az azt módosító 2011/77/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelv;
i) a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok
digitalizálásáról és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről 6. (a) és
(c) alpontja.
j) 245
az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva
művek egyes megengedett felhasználási módjairól.
1 A törvényt az Országgyűlés az 1999. június 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja:
1999. július 6. 2
A preambulum a 2003: CII. törvény 51. §-ával megállapított, a 2011: CLXXIII. törvény 42.
§-a szerint módosított szöveg. 3
Az 1. § (2) bekezdés n) pontja a 2013: XVI. törvény 33. §-ával megállapított szöveg. 4
Az 1. § (2) bekezdésének p) pontját a 2001: LXXVII. törvény 1. §-a iktatta a szövegbe. 5
Az 1. § (4) bekezdése a 2001: XLVIII. törvény 67. § (1) bekezdésének k) pontjával
megállapított szöveg, e módosító törvény 67. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést
alkalmazni kell a 2002. január 1-je előtt létrejött szabványokra, illetve intézkedésekre és
tervezeteikre is azzal, hogy a 2002. január 1-je előtt megkezdett felhasználás az ebben az
időpontban meglévő mértékben folytatható a 2002. január 1-jétől számított egy évig. 6
Az 1. § (5) bekezdését a 2001: XLVIII. törvény 66. § d) pontja hatályon kívül helyezte,
újonnan a 2003: CII. törvény 52. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 108. §-a alapján a
rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre
alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek
2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1.
cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A
rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és
az így szerzett jogokra. 7
Az 1. § (8) bekezdése a 2001: LXXVII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. 8
A 3. § a 2013: CCLII. törvény 102. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 9
A 6. §-t megelőző alcímet a 2013: XVI. törvény 34. §-a iktatta be. 10
A 6. § (1) bekezdése a 2001: XLVIII. törvény 67. § (1) bekezdésének l) pontjával
megállapított szöveg. 11
A 7. § a 2001: LXXVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. 12
A 7. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 42. §-a szerint módosított szöveg. 13
A 13. § a 2013: XVI. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 14
A 14. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított
szöveg. 15
A 15/A. §-t a 2015: CXXIX. törvény 23. §-a iktatta be. 16
A 16. § (1) bekezdésének első mondata a 2003: CII. törvény 53. §-ával megállapított
szöveg. E módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre,
szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU
tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy
amelyeket megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében
felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható
a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra. 17
A 16. § (7) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított
szöveg.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
18 A 19. § (1) bekezdése a 2008: CXII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító
törvény 26. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. február 1-jét követően adott
felhasználási engedélyekre kell alkalmazni. 19
A 20. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 54. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E
módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra. 20
Lásd a Magyar Közlöny 2007. évi 19., a 2008. évi 18. számában közzétett ARTISJUS
közleményt. 21
A 20. § (2) bekezdése a 2003: CII. törvény 54. § (1) bekezdésével, harmadik mondata a
2005: CLXV. törvény 18. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 33. § (1)
bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet
alkalmazni. 22
A 20. § (4) bekezdése a 2003: CII. törvény 54. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E
módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra. 23
A 20. § (7) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított
szöveg. 24
A 21. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 55. § (1) bekezdése és 89. §-a, a 2008: CXII.
törvény 2. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. 25
Lásd a Magyar Közlöny 2007. évi 24. számában, 2008. évi 55. számában közzétett MRSZ
közleményt. 26
Lásd a 158/2000. (XI. 13.) Korm. rendeletet. 27
Lásd a Magyar Közlöny 2008. évi 55. számában közzétett MRSZ közleményt. 28
A 21. § új (4) bekezdését a 2005: XXVI. törvény 52. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti
(4)–(7) bekezdés számozását (5)–(8) bekezdésre változtatva. 29
A 21. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: XXVI.
törvény 52. §-a. 30
A 21. § (5) bekezdése a 2003: CII. törvény 55. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az
(5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta a 2005: XXVI. törvény 52. §-a. A 21. §
(6) bekezdés első mondata a 2008: CXII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 31
A 21. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2005: XXVI.
törvény 52. §-a, szövege a 2008: CXII. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított
szöveg. 32
A 21. § (7) bekezdése a 2003: CII. törvény 55. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E
módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra. A (7) bekezdés
számozását (8) bekezdésre változtatta a 2005: XXVI. törvény 52. §-a.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
33 A 22. § (1) bekezdésének első mondata a 2005: CLXV. törvény 19. §-ával megállapított
szöveg, e módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-
jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. 34
A 23. § (2) bekezdésének második mondatát a 2003: CII. törvény 57. § (1) bekezdése
iktatta be. E módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre,
szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU
tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy
amelyeket megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében
felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható
a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra. 35
A 23. § (3) bekezdése a 2008: CXII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. 36
A 23. § (5) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 37
A 23. § (6) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított
szöveg. 38
A 23. § (7) bekezdését a 2008: CXII. törvény 30. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. 39
A 23/A. §-t a 2008: CXII. törvény 4. §-a iktatta be. E módosító törvény 26. § (2) bekezdése
alapján a szerzőt megillető díjat a 2010. december 31-ét követően kölcsönzött műpéldányok
nyilvános haszonkölcsönbe adása után kell megfizetni. A díj megállapításához, beszedéséhez
és felosztásához szükséges adatokat 2011. január 1. napjától kezdve kell gyűjteni, ennek
alapján a díjakat 2012-ben kell először felosztani. 40
A 23/A. § (5) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. 41
A 24. § (3) bekezdése a 2005: CLXV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg, e módosító
törvény 33. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-jét követően indult
eljárásokban lehet alkalmazni. 42
A 25. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 58. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E
módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra. Szövege a 2011:
CLXXIII. törvény 42. §-a szerint módosított szöveg. 43
A 25. § (2) bekezdését a 2003: CII. törvény 89. §-a hatályon kívül helyezte. 44
A 25. § (3) bekezdése a 2003: CII. törvény 58. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E
módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra. 45
A 25. § (4) bekezdése a 2003: CII. törvény 89. §-a szerint módosított szöveg. E módosító
törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra. 46
A 26. § (2) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 47
A 26. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
48 A 27. § a 2003: CII. törvény 60. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 108. §-a
alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói
teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra. 49
A 27. § (2) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXIII. törvény 42. §-a szerint módosított szöveg. 50
A 27. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 42. §-a szerint módosított szöveg. 51
A 28. § (2) bekezdése a 2003: CII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg. E módosító
törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra. 52
A 28. § (3) bekezdése a 2003: CII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg. E módosító
törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra. 53
A 28. § (4) bekezdése a 2003: CII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg. E módosító
törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra. 54
A 28. § (5) bekezdése a 2003: CII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg. E módosító
törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra. 55
A 28. § (6) bekezdése a 2010: CLXXXV. törvény 227. § (11) bekezdésével megállapított
szöveg. 56
A 30. § (5) bekezdése a 2003: CII. törvény 89. §-a szerint módosított szöveg. E módosító
törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra. 57
A 31. § (2) bekezdése a 2013: XVI. törvény 36. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 58
A 31. § (6) bekezdése a 2013: XVI. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 59
A 34. § (2) bekezdése a 2008: CXII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
60 A 34. § (3) bekezdése a 2003: CII. törvény 62. §-ával megállapított szöveg. E módosító
törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra. 61
A 34. § (4) bekezdését a 2008: CXII. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be. 62
A 35. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 63. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E
módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra. 63
A 35. § (3) bekezdése a 2003: CII. törvény 63. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E
módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra. 64
A 35. § (4) bekezdése a 2008: CXII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg. 65
A 35. § (6) bekezdése a 2003: CII. törvény 63. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E
módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra. 66
A 35. § (7) bekezdését a 2003: CII. törvény 63. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító
törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra. 67
A 35. § (8) bekezdését a 2003: CII. törvény 63. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító
törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra. 68
A 36. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 64. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E
módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra. 69
A 36. § új (2) bekezdését a 2003: CII. törvény 64. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az
eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 108.
§-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói
teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra. 70
A 36. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2003: CII. törvény
64. § (2) bekezdése. A (3) bekezdés a 2010: CLXXXV. törvény 226. § (5) bekezdés 2. pontja
szerint módosított szöveg. 71
A 36. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: CII. törvény
64. § (2) bekezdése. A (4) bekezdés a 2010: CLXXXV. törvény 226. § (5) bekezdés 2. pontja
szerint módosított szöveg. 72
A 36. § (5) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 30. §-a iktatta be. 73
A 37. § a 2003: CII. törvény 65. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 108. §-a
alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói
teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra. 74
A 38. § (1) bekezdés d) pontját a 2013: CLIX. törvény 27. § a) pontja hatályon kívül
helyezte. 75
A 38. § (1) bekezdés e) pontja a 2013: CXXXIII. törvény 85. §-ával megállapított szöveg. 76
A 38. § (1a) bekezdését a 2013: CLIX. törvény 15. §-a iktatta be. 77
A 38. § (3) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (2) bekezdése hatályon kívül
helyezte. 78
A 38. § (5) bekezdését a 2003: CII. törvény 66. §-a iktatta be, szövege a 2008: CXII.
törvény 29. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. 79
A 39. § a 2008: CXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. 80
A 40. § a 2011: CLXXIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg. 81
A 41. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg. E módosító
törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra. 82
A 41. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 207. §-a szerint módosított szöveg. 83
A 41. § (3) bekezdését a 2014: XIV. törvény 83. §-a iktatta be. 84
A IV/A. fejezetet (41/A–41/K. §) a 2013: CLIX. törvény 16. §-a iktatta be. 85
A 43. § (4) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 42. §-a szerint módosított szöveg. 86
A 45. § (3) bekezdését a 2005: CLXV. törvény 21. §-a iktatta be, e módosító törvény 33. §
(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban
lehet alkalmazni. 87
Az 55. § a 2013: XVI. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
88 Az 57/A. §-t megelőző alcímet a 2008: CXII. törvény 8. §-a iktatta be, hatályon kívül
helyezte a 2013: CLIX. törvény 27. § b) pontja. 89
Az 57/A–57/C. §-t a 2008: CXII. törvény 8. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013:
CLIX. törvény 27. § b) pontja. 90
Az 57/D. §-t a 2009: LVI. törvény 206. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a
2013: CLIX. törvény 27. § b) pontja. 91
A VII. fejezet címe a 2001: LXXVII. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg. 92
A 60/A. §-t a 2001: LXXVII. törvény 4. §-a iktatta a szövegbe. 93
A 61. § új (1) bekezdését a 2001: LXXVII. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az
eredeti (1)–(2) bekezdés számozását (2)–(3) bekezdésre változtatva. 94
A 61. § eredeti (1) bekezdésének számozását a 2001: LXXVII. törvény 5. §-a (2)
bekezdésre változtatta, szövege e módosító törvény 12. §-a szerint módosított szöveg. 95
A 61. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2001: LXXVII. törvény 5. §-a (3)
bekezdésre változtatta, szövege e módosító törvény 12. §-a szerint módosított szöveg. 96
A 62. § (1) bekezdése a 2001: LXXVII. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg. 97
A 62. § (2) bekezdése a 2001: LXXVII. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg. 98
A 62. § (4) bekezdését a 2001: LXXVII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe, e módosító
törvény 13. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jét követően megkötött felhasználási
szerződésekre kell alkalmazni. 99
A 62. § (5) bekezdését a 2001: LXXVII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe, e módosító
törvény 13. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jét követően megkötött felhasználási
szerződésekre kell alkalmazni. 100
A 63. § (4) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított
szöveg. 101
A 66. § (2) bekezdése a 2008: CXII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg. 102
A 70. § a 2005: CVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 4. § (2)
bekezdése alapján rendelkezéseit a 2006. január 1-jét követően kötött szerződésekre kell
alkalmazni azzal, hogy megfelelően alkalmazni kell a 2001/84/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 10. cikkét is. 103
A 70. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (3) bekezdése
szerint módosított szöveg. 104
A 70. § (4) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXIII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg. 105
A 70. § (12) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXIII. törvény 42. §-a szerint módosított
szöveg. 106
A 70. § (13) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (5) bekezdésének i) pontja szerint
módosított szöveg. 107
A harmadik rész címe a 2001: LXXVII. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított
szöveg. 108
A 74. § (2) bekezdése a 2003: CII. törvény 69. §-ával megállapított szöveg. E módosító
törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra. Szövege a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1)
bekezdése szerint módosított szöveg. 109
Lásd a Magyar Közlöny 2007. évi 35. számában megjelent MSZSZ közleményeket, a
2008. évi 39. számában megjelent MSZSZ-EJI közleményeket. 110
A 74/A. §-t a 2013: XVI. törvény 40. §-a iktatta be.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
111 A 74/A. § (3) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 33. §-a szerint módosított szöveg.
112 A 75. § (2) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
113 Lasd a Magyar Közlöny 2007. évi 21., a 2008. évi 18. számában közzétett MAHASZ
jogdíjközleményt, a Hivatalos Értesítő 2009. évi 63. számában közzétett MAHASZ
közleményt. 114
Lásd a Magyar Közlöny 2004. évi 5. számában megjelent MAHASZ közleményt. 115
Lásd a Magyar Közlöny 2007. évi 35. számában megjelent MSZSZ közleményt, a 2008.
évi 39. számában megjelent MSZSZ-EJI és MAHASZ közös közleményt. 116
A 77. § (2) bekezdésének második–harmadik mondatát a 2003: CII. törvény 70. §-a iktatta
be. E módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos
jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra. 117
A 77. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított
szöveg. 118
A 78. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított
szöveg. 119
A 78/A. §-t a 2013: XVI. törvény 41. §-a iktatta be. 120
A 80. § (1) bekezdésének d) pontját a 2003: CII. törvény 71. §-a iktatta be. E módosító
törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra. 121
A 84. § a 2013: XVI. törvény 42. §-ával megállapított szöveg. 122
A XI/A. fejezetet (84/A–84/E. §) a 2001: LXXVII. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta a
szövegbe, e módosító törvény 13. § (2)–(3) bekezdése alapján a védelemre vonatkozó
rendelkezéseket arra az adatbázisra is alkalmazni kell, amelyet 2002. január 1-je előtt, de
1982. december 31-ét követően készítettek el, feltéve, hogy 2002. január 1-jén az adatbázis
megfelel a XI/A. fejezetben szabályozott védelem feltételeinek, az ilyen adatbázis
előállítójának jogai 2002.január 1-jétől kezdődően részesülnek védelemben, de csak 1998.
január 1-jétől számított 15 évig. 123
A 2001: LXXVII. törvény 13. § (4)–(5) bekezdése alapján a XI/A. fejezetben szabályozott
védelem feltételeinek megfelelő, a 2002. január 1-je előtt, de 1982. december 31-ét követően
elkészített adatbázisnak a 2002. január 1-je előtt megkezdett felhasználása – kimásolása,
illetve újrahasznosítása – 2002. január 1-jét követő egy évig folytatható, de csak a 2002.
január 1-jén meglévő mértékben. A gazdasági tevékenység körében folytatott ilyen
felhasználás jogát csak a jogosult gazdálkodó szervezettel vagy annak – a felhasználást
folytató – szervezeti egységével együtt lehet átruházni. Ha a felhasználásra 2002. január 1-
jéig komoly előkészületeket tettek, a felhasználást az előkészületnek 2002. január 1-jén
meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni. 124
A 2001: LXXVII. törvény 13. § (6) bekezdése alapján az adatbázis előállítójával 2002.
január 1-jét megelőzően kötött – a 2002. január 1-je előtt, de 1982. december 31-ét követően
elkészített, a XI/A. fejezetben szabályozott védelem feltételeinek megfelelő adatbázis
felhasználására vonatkozó – szerződés alapján végzett cselekményekre a szerződés
megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni 2002. január 1-jét követően is.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
125 A 84/A. § (9) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 7. § (3) bekezdésével megállapított
szöveg. 126
A 84/A. § (10) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 7. § (3) bekezdésével megállapított
szöveg. 127
A XII. fejezet a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 128
A 85. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 129
A 86. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 130
A 87. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 131
A 88. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 132
A 89. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 133
A 89. § (3) bekezdés h) pontját a 2013: XVI. törvény 43. § (1) bekezdése iktatta be. 134
A 89. § (5) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 135
A 89. § (11) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított
szöveg. 136
A 89. § (11a) bekezdését a 2013: XVI. törvény 43. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a
2013: CLIX. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 137
A 89. § (11b) bekezdését a 2013: XVI. törvény 43. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a
2013: CLIX. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 138
A 90. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 139
A 90. § (3) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 19. §-ával megállapított szöveg. 140
A 90. § (5) bekezdés g) pontját a 2013: XVI. törvény 44. §-a iktatta be. 141
A 91. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 142
A 92. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 143
A 92/A. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 144
A 92/A. § (2) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg. 145
A 92/B. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 146
A 92/C. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 147
A 92/D. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 148
A 92/D. § (5) bekezdése a 2013: XVI. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított
szöveg. 149
A 92/D. § (6) bekezdését a 2013: XVI. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be. 150
A 92/E. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 151
A 92/F. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 152
A 92/G. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 153
A 92/H. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 154
A 92/H. § (4) bekezdése a 2013: XVI. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított
szöveg. 155
A 92/H. § (7) bekezdése a 2013: XVI. törvény 46. § (2) bekezdésével megállapított
szöveg. 156
A 92/H. § (8) bekezdése a 2013: XVI. törvény 46. § (2) bekezdésével megállapított
szöveg. 157
A 92/H. § (9a) bekezdését a 2013: XVI. törvény 46. § (3) bekezdése iktatta be. 158
A 92/I. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 159
A 92/J. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 160
A 92/J. § (1) bekezdése a 2013: XVI. törvény 47. §-ával megállapított szöveg. 161
A 92/K. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. 162
A 92/K. § (4) bekezdése a 2013: XVI. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
163 A 92/K. § (7) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
164 A 92/K. § (8) bekezdését a 2013: CLIX. törvény 27. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
165 A 92/L. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
166 A 92/M. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
167 A 92/M. § (1) bekezdése a 2013: XVI. törvény 54. § j) pontja szerint módosított szöveg.
168 A 92/N. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
169 A 92/N. § (2) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg.
170 A 92/O. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
171 A 92/O. § (1) bekezdése a 2013: XVI. törvény 55. §-a szerint módosított szöveg.
172 A 92/P. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
173 A 92/P. § (2) bekezdése a 2013: XVI. törvény 54. § k) pontja szerint módosított szöveg.
174 A 92/P. § (3) bekezdését a 2013: XVI. törvény 49. §-a iktatta be.
175 A 94. § a 2005: CLXV. törvény 23. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 33. §
(1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. április 15-ét követően indult eljárásokban
lehet alkalmazni. 176
A 94. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 102. § (2) bekezdésével megállapított
szöveg. 177
A 94. § (11) bekezdését a 2008: CXII. törvény 18. §-a iktatta be. 178
A 94/A. §-t a 2005: CLXV. törvény 24. §-a iktatta be, e módosító törvény 33. § (1)
bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. április 15-ét követően indult eljárásokban lehet
alkalmazni. 179
A 94/A. § (9) bekezdése a 2011: CCI. törvény 184. § b) pontja szerint módosított szöveg. 180
A 94/B. §-t a 2005: CLXV. törvény 24. §-a iktatta be, e módosító törvény 33. § (1)
bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. április 15-ét követően indult eljárásokban lehet
alkalmazni. 181
A 94/B. § (2) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 22. §-ával megállapított szöveg. 182
A 94/B. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (4) pontja szerint módosított
szöveg. 183
A 95. § a 2003: CII. törvény 78. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 108. §-a
alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói
teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra. 184
A 95/A. §-t a 2003: CII. törvény 79. §-a iktatta be. E módosító törvény 108. §-a alapján a
rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre
alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek
2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1.
cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A
rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és
az így szerzett jogokra. 185
A 96. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 80. §-ával megállapított szöveg. E módosító
törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
186 A 97. § a 2003: CII. törvény 89. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 108. §-
a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói
teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra. 187
A 98. § (1) bekezdésének első mondata a 2005: CLXV. törvény 25. §-ával megállapított
szöveg, e módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-
jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. 188
A 99. §-t megelőző cím a 2001: LXXVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. 189
A 99. § második mondatát a 2003: CII. törvény 81. §-a iktatta be, első mondata a 2005:
CLXV. törvény 26. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 33. § (1)
bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet
alkalmazni. 190
A 100. § (1) bekezdése a 2005: CVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. E módosító
törvény 4. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1-jét követően kötött
szerződésekre kell alkalmazni azzal, hogy megfelelően alkalmazni kell a 2001/84/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkét is. 191
A 100. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg. 192
A 100. § új (3) bekezdését a 2005: CVIII. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti
(3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 4. § (2)
bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1-jét követően kötött szerződésekre kell
alkalmazni azzal, hogy megfelelően alkalmazni kell a 2001/84/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 10. cikkét is. 193
A 100. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: CVIII.
törvény 2. §-a. 194
A 100. § (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: CVIII. törvény 2. §-a,
szövege a 2011: CLXXIII. törvény 37. §-ával megállapított, a 2013: XVI. törvény 54. § l)
pontja szerint módosított szöveg. 195
A 101. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (5) bekezdésének i) pontja, a 2013:
XVI. törvény 54. § b) pontja szerint módosított szöveg. 196
Lásd a 86/2000. (VI. 15.) Korm. rendeletet. 197
A 101. § (2) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (5) bekezdése hatályon kívül
helyezte. 198
A 101. § új (4) bekezdését a 2003: CII. törvény 82. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti
(4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 108. §-a alapján a
rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre
alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek
2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1.
cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A
rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és
az így szerzett jogokra. 199
A 101. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: CII.
törvény 82. §-a. 200
Lásd a 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendeletet. 201
A 102. § a 2011: CLXXIII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg. 202
A 104. § (1) bekezdése a 2008: CXII. törvény 21. §-ával megállapított, a 2011: CLXXIII.
törvény 39. §-a szerint módosított szöveg.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
203 A 104. § (5) bekezdését a 2003: CII. törvény 84. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító
törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekményekre és az így szerzett jogokra. Szövege a 2011: CCI. törvény 184. § c) pontja
szerint módosított szöveg. 204
A 105. § (2) bekezdése a 2008: CXII. törvény 22. §-ával megállapított, a 2010: CXLVIII.
törvény 152. §-a, a 2013: XVI. törvény 54. § b) pontja szerint módosított szöveg. 205
A 105/A. §-t a 2003: CII. törvény 85. §-a iktatta be. E módosító törvény 108. §-a alapján a
rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre
alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek
2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1.
cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A
rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és
az így szerzett jogokra. 206
A 105/A. § (9) bekezdése a 2011: CCI. törvény 184. § c) pontja szerint módosított szöveg. 207
A 106. § (8) bekezdése a 2005: CLXV. törvény 27. §-ával megállapított szöveg, e
módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-jét
követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. 208
A 106/A. §-t a 2001: LXXVII. törvény 11. §-a iktatta a szövegbe. 209
A 108/A. §-t a 2003: CII. törvény 86. §-a iktatta be. E módosító törvény 108. §-a alapján a
rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre
alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek
2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1.
cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A
rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és
az így szerzett jogokra. 210
A 108/A. § (1) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 7. § (4) bekezdésével megállapított
szöveg. 211
A 109. § a 2013: XVI. törvény 50. §-ával megállapított szöveg. 212
A 109/A. §-t a 2010: CXLVIII. törvény 149. §-a iktatta be. 213
A 110. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 414. pontja
hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXXIII. törvény 40. §-a iktatta be. 214
A 111. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 414. pontja
hatályon kívül helyezte, a 111. §-t újonnan a 2012: LXXVI. törvény 50. §-a iktatta be,
alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 1. §-át. 215
A 111/A. §-t a 2012: LXXVI. törvény 50. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító
törvény 1. §-át. 216
A 111/B. §-t a 2012: LXXVI. törvény 50. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító
törvény 1. §-át. 217
A 111/C. §-t a 2012: LXXVI. törvény 50. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító
törvény 1. §-át. 218
A 111/D. §-t a 2013: XVI. törvény 51. §-a iktatta be. 219
A 111/E. §-t a 2013: XVI. törvény 52. §-a iktatta be. 220
A 111/F. §-t a 2013: CLIX. törvény 23. §-a iktatta be. 221
A 111/G. §-t a 2013: CLIX. törvény 24. §-a iktatta be. 222
Lásd a 158/2000. (IX. 13.) Korm. rendeletet.
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
223 Lásd a 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendeletet.
224 A 112. § új (3) bekezdését a 2003: CII. törvény 87. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti
(3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 108. §-a alapján a
rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre
alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek
2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1.
cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A
rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és
az így szerzett jogokra. 225
Lásd a 117/2004. (IV. 28.) Korm. rendeletet. 226
A 112. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: CII.
törvény 87. §-a, szövege a 2013: CLIX. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 227
Lásd a 138/2014. (IV. 30.) Korm. rendeletet. 228
A 112. § (4a) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 41. § (1) bekezdése iktatta be. 229
Lásd a 307/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletet. 230
Lásd a 307/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletet. 231
A 112. § (5) bekezdését a 2005: CLXV. törvény 28. §-a iktatta be, szövege a 2008: CXII.
törvény 23. §-ával megállapított szöveg. 232
A 112. § (5) bekezdés a) pontja a 2013: XVI. törvény 54. § b) pontja szerint módosított
szöveg. 233
Lásd a 26/2010. (XII. 28.) KIM rendeletet. 234
A 112. § (5) bekezdés b) pontja a 2013: XVI. törvény 54. § b) pontja szerint módosított
szöveg. 235
Lásd a 26/2010. (XII. 28.) KIM rendeletet. 236
A 112. § (6) bekezdését a 2008: CXII. törvény 23. §-a iktatta be, szövege a 2011:
CLXXIII. törvény 41. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 237
Lásd a 24/2010. (XII. 28.) KIM rendeletet, a 25/2010. (XII. 28.) KIM rendeletet, a
37/2011. (XII. 23.) KIM rendeletet. 238
A 112. § második (6) bekezdését a 2013: CLIX. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be. 239
A 112. § (7) bekezdését a 2008: CXII. törvény 23. §-a iktatta be. 240
Lásd a 16/1999. (XI.18.) NKÖM rendeletet, a 14/2011. (IV. 7.) NEFMI rendeletet. 241
A 113. § előtti alcím a 2005: CLXV. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 242
A 113. § a 2008: CXII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg. 243
A 113. § a) pontja a 2013: XVI. törvény 53. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 244
A 113. § h) pontja a 2013: XVI. törvény 53. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 245
A 113. § j) pontját a 2013: CLIX. törvény 26. §-a iktatta be.