MAGYAR KÖZLÖNY 144. szám M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2020. június 17., szerda
Tartalomjegyzék
2020. évi LVII. törvény A veszélyhelyzet megszüntetéséről 3652
2020. évi LVIII. törvény A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről 3653
2020. évi LIX. törvény A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 3752
2020. évi LX. törvény A Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény módosításáról 3760
3652 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
II. Törvények
2020. évi LVII. törvény a veszélyhelyzet megszüntetéséről*
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény felhatalmazása alapján a Kormány által a COVID-19 fertőzés okozta humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására hozott gyors és hatékony rendkívüli intézkedéseknek köszönhetően sikeresen stabilizált járványügyi helyzetből adódó közjogi következtetéseket levonja, tekintettel arra, hogy a rendkívüli intézkedések ideiglenességét, szükségességét és arányosságát az Országgyűlés folyamatosan ellenőrzi, elismeréssel adózva a magyar emberek összefogása, áldozatvállalása és fegyelmezettsége előtt, amely mindenkor a sikeres járványügyi védekezés záloga, a következő törvényt alkotja:
1. § Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) az Alaptörvény 54. cikk (3) bekezdése szerint szüntesse meg.
2. § Hatályát veszti a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény.
3. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 4. § a veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba. (3) A 2. § és a 4. § hatálybalépésének naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar
Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
4. § E törvény 2. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése, 24. cikk (9) bekezdése, 31. cikk (3) bekezdése, 35. cikk (1) bekezdése és 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
* A törvényt az Országgyűlés a 2020. június 16-i ülésnapján fogadta el.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3653
2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről*
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a COVID-19 fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, 2020. évben bekövetkezett humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási átmenetet biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, a következő törvényt alkotja:
I. FeJezet Bevezető rendeLKezéseK
1. Értelmező rendelkezés
1. § E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet.
2. Hatály
2. § Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges, a veszélyhelyzet megszűnését követően alkalmazandó – így különösen egyes, veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti – szabályokat állapítja meg.
II. FeJezet A veszéLyheLyzet megszűnéséveL összeFüggő ÁtmenetI szABÁLyoK
3. A veszélyhelyzettel összefüggésben felmerült, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs által indokoltnak ítélt költségekkel kapcsolatos intézkedések
3. § 2020. március 11-től e törvény hatálybalépéséig a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felállításáról szóló 1012/2020. (I. 31.) Korm. határozattal felállított Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs javaslata alapján a miniszterelnök vagy az általa kijelölt személy által indokoltnak ítélt és írásban meghatározott költségek finanszírozása tekintetében, a veszélyelhárítás érdekében szükséges nélkülözhetetlen kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését, valamint a szóban vagy távollévők között tett jognyilatkozattal történő megállapodás, illetve szerződés írásba foglalását legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell teljesíteni.
4. Egyes államháztartási szabályok alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
4. § Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. alcíme szerinti, havi adatszolgáltatási kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő 20. napig köteles eleget tenni. E rendelkezést a 2020. második és harmadik negyedévet érintő havi adatszolgáltatások tekintetében kell alkalmazni.
5. § Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett az Áht. 70. alcíme szerinti, havi adatszolgáltatási kötelezettségének – az Áht. 108/A. §-a szerinti adatszolgáltatás kivételével – negyedévente, a tárgynegyedévet követő 20. napig köteles eleget tenni. E rendelkezést a 2020. második és harmadik negyedévet érintő havi adatszolgáltatások tekintetében kell alkalmazni.
* A törvényt az Országgyűlés a 2020. június 16-i ülésnapján fogadta el.
3654 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
6. § Ha a helyi önkormányzat, az önkormányzatok társulása, illetve a nemzetiségi önkormányzat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: önkormányzat) e törvény hatálybalépéséig nem rendelkezik a 2019. költségvetési évre vonatkozó elfogadott és hatályos zárszámadási rendelettel, akkor a zárszámadási rendeletet úgy kell az önkormányzatnak elfogadnia, hogy az legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő 30. napon hatályba lépjen.
7. § Az e törvény hatálybalépéséig létrejött, a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama e törvény hatálybalépését követő 180. napig meghosszabbodik.
8. § (1) 2020. március 11-től e törvény hatálybalépéséig létrejött támogatási jogviszonyok esetében a) a támogató által kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb e törvény hatálybalépését követő
30 napon belül kell biztosítani azzal, hogy ha azt nem a támogató által, az Áht. és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően biztosítja a kedvezményezett, a támogató a támogatást jogosult azonnali hatállyal visszavonni,
b) az Áht. 53/A. §-ától eltérően nem számít jogosulatlan igénybevételnek az az eset, amelynél a kedvezményezett az eredeti támogatási cél megvalósítását azért nem kezdte meg, mert a veszélyhelyzetre tekintettel a támogatási szerződés szerint a támogatási cél nem megvalósítható, vagy megkezdte, de e körülményre tekintettel a támogatási szerződés szerint a támogatási cél nem megvalósítható,
c) a veszélyhelyzet miatt meghiúsult támogatott tevékenységből származó jogosulatlanul igénybe vett és visszafizetett költségvetési támogatás összegét az Áht. 53/A. § (2) bekezdésétől eltérően ügyleti és késedelmi kamat nem terheli,
d) nem kell alkalmazni az Áht 51. § (2) bekezdését, ha a támogatási jogviszony a központi költségvetés terhére nyújtott, a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében nélkülözhetetlenül szükséges és egyéb támogatásoknak a veszélyhelyzethez igazodó különleges szabályairól szóló 173/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján jött létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat a határon túli kedvezményezettnek nyújtott támogatásra is alkalmazni kell.
5. A fizetési moratórium
9. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a (2) bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.
(2) A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart. (3) A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama
a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.
(4) A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket – ide értve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot – is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.
(5) E § rendelkezéseit a 2020. március 18. napján fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.
10. § (1) A 2020. március 19. napján vagy azt követően, a fizetési moratórium idején megkötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.
(2) A fizetési moratóriumot követően az adott hitelező szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményében meghatározott teljes hiteldíj mutató válik irányadóvá.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3655
11. § (1) A 9. § (1) bekezdése alkalmazásában nem minősül adósnak az állam, az önkormányzat és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozás.
(2) A 9. § (1) bekezdése alkalmazásában adósnak minősülnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti pénzügyi vállalkozások és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti befektetési alapok is.
12. § (1) Az adós a fizetési moratórium 9. § (2) bekezdése szerinti időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a 9. § (1) bekezdésében biztosított fizetési moratóriummal.
(2) A 9. § (1) bekezdése szerinti fizetési moratórium esetén a teljesítést a szerződésnek a fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.
(3) A 9. § (1) bekezdését, valamint az (1) és (2) bekezdést az olyan munkáltatói hitelre is megfelelően alkalmazni kell, amely a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, és amellyel kapcsolatban a munkavállalónak hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást a piacon szokásos mértéknél alacsonyabb mértékű teljes hiteldíj mutató mellett köteles, vagy hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást nem köteles fizetni.
13. § (1) A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni.
(2) A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.
(3) A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben a kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.
14. § A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet szerint folyósított kölcsön alapján fizetendő kezességvállalási díjat a fizetési moratórium fennállásának időtartama alatt nem kell megfizetni.
15. § A 9. § (1) bekezdése szerint módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.
16. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti részletvevő, illetve bérlő a hatályos, részletvételre irányuló, illetve lakásbérleti szerződéséből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj- fizetési kötelezettsége akként módosul, hogy a részletvevő, illetve a bérlő a szerződésből eredő vételárrészlet- fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége teljesítésére 2020. december 31-ig fizetési haladékot kap (e § alkalmazásában a továbbiakban: fizetési haladék). A fizetési haladék nem érinti a részletvevő és a bérlő azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.
(2) A fizetési haladék a szerződést biztosító járulékos mellékkötelezettségekre is kiterjed, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési haladék idejével meghosszabbodik.
(4) A bérlő által lakott ingatlan vagyonkezelője a fizetési haladék időtartama alatt a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem élhet a felmondás jogával.
17. § (1) A 9. § (1) bekezdése alkalmazásában – a 9. § (5) bekezdésében foglaltaktól függetlenül – adósnak minősül a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adós, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személy is.
(2) A 9. § (1) bekezdése szerinti fizetési moratórium kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított, a 9. § (1) bekezdésében felsorolt, hitelviszonyból származó fizetési kötelezettségek teljesítésére is, a 2020. március 19. napja után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan.
3656 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
6. A teljes hiteldíj mutató számítására és közzétételére vonatkozó átmeneti szabályok
18. § A 10. § (1) bekezdésében meghatározott teljes hiteldíj mutató kiszámításakor a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjnak a 9. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig alkalmazott mértékét kell figyelembe venni (a továbbiakban: kedvezményes THM).
19. § (1) A kedvezményes THM-mel egyidejűleg a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően számított teljes hiteldíj mutatót is közzé kell tenni.
(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően közzétett teljes hiteldíj mutatót, valamint a 9. § (2) bekezdésében meghatározott időpontot követő törlesztőrészlet várható összegét a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a teljes hiteldíj mutató és a törlesztőrészletek feltüntetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell feltüntetni. A kereskedelmi kommunikációban alkalmazott tájékoztatást a hitel alapjául szolgáló szerződéskötési folyamat során nyújtott tájékoztatásokban is alkalmazni kell, a figyelem felkeltésére alkalmas módon.
7. Hitelintézet elővigyázatossági tőkefeltöltése
20. § A koronavírus-világjárvány hitelintézetet érintő hátrányos hatásainak megelőzése, enyhítése, illetve elhárítása érdekében legfeljebb 2020. december 31-éig a Magyar Állam az ebben az alcímben foglalt feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű hitelintézetnek a 21. §-ban meghatározott tőkeelem-vásárlással támogatást nyújthat.
21. § (1) A Magyar Állam a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 17. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerint tőkeelem-vásárlás keretében a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében meghatározott járulékos tőkeelem feltételeit teljesítő kötvényt vásárol (a továbbiakban: támogatás nyújtása) a támogatásban részesülő kötvényt kibocsátó hitelintézettől. A kötvény kibocsátáskori futamideje legfeljebb 7 év lehet.
(2) A támogatás nyújtása során a Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el azzal, hogy a feladat ellátásához közreműködőként bevonja az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot.
(3) A Magyar Állam és a hitelintézet megállapodásban rendelkezik az ebben az alcímben nem szabályozott jogokról és kötelezettségekről.
(4) A támogatás nyújtására rendelkezésre álló keretösszeg legfeljebb 150 000 000 000 forint. (5) A Magyar Állam által az egy hitelintézet részére nyújtott támogatás nem haladhatja meg az alábbi értékek közül
a legkisebbet: a) a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott stressztesztben vagy eszközminőség-vizsgálatban
megállapított tőkehiány mértéke, b) a hitelintézet stressztesztben vagy eszközminőség-vizsgálatban a stresszpálya mentén megállapított,
a Hpt. 79. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tőkekövetelménye 25 százalékának és a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tőkekövetelményének összege,
c) 50 000 000 000 forint. (6) A támogatásként megvásárolt kötvény kamata legalább
a) az Európai Központi Bank által megállapított 5 éves referenciahozam előző húsz munkanapi átlagának, b) az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság által közzétett 5 éves állampapír
referenciahozam és az Európai Központi Bank által megállapított 5 éves referenciahozam 2019. január 1. és 2020. január 31. közötti különbsége átlagának,
c) az Európa Unió „A” hitelkockázati besorolással rendelkező hitelintézetei 5 éves CDS felár mediánjának, valamint
d) 200 bázispontnak az összege.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3657
22. § (1) A támogatás nyújtásáról a hitelintézet kérelmére, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) elnökének véleménye ismeretében a Magyar Állam dönt. Az intézkedés az Európai Bizottságnak az állami támogatásokra vonatkozó keretrendszere szerinti, az intézkedést a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozatának meghozatalát követően hajtható végre. A támogatásra a hitelintézet egyszer jogosult.
(2) A támogatás a következő feltételek együttes teljesülése esetén nyújtható: a) a hitelintézet fizetőképes és valószínűsíthetően legalább a következő 12 hónapban fizetőképes marad,
valamint nem állnak fenn a tőkeelemek leírásának vagy átalakításának a jogszabályi feltételei, b) az intézkedés legfeljebb a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró
MNB által végrehajtott vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes több államban vagy eurózónában végzett stressztesztek, eszközminőség vizsgálatok vagy egyéb egyenértékű eljárások által feltárt tőkehiány megszüntetésére irányul,
c) az intézkedés célja a koronavírus-világjárvány hitelintézetet érintő hátrányos hatásainak megelőzése, enyhítése, illetve elhárítása,
d) az intézkedés során a hitelintézet a 21. § (1) bekezdésében rögzített feltételek szerinti kötvényt bocsát ki, e) a hitelintézet tőkebevonási tervvel támasztja alá, hogy
ea) minden tőle elvárható intézkedést megtett a tőkehiány minimalizálására, és eb) a támogatást nem használja fel a korábban keletkező vagy várható veszteségeinek finanszírozására,
valamint f ) az intézkedés átmeneti jellegű, a Magyar Állam által az intézkedéssel biztosított finanszírozást a hitelintézet
legfeljebb 7 éven belül helyettesíti. (3) Az MNB elnökének az (1) bekezdés szerinti véleménye a (2) bekezdés a), b) és e) pontjában foglalt feltételek
teljesülésének vizsgálatára terjed ki. Az MNB elnöke a véleményét az államháztartásért felelős miniszter részére küldi meg.
(4) Az ebben az alcímben foglaltak szerint támogatásban részesülő hitelintézetre a Hpt. javadalmazási politikára vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Állam által megvásárolt kötvény lejártáig a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a teljesítményjavadalmazást a hitelintézet a nettó bevétel százalékában határozza meg, ha az nincs
összhangban a hitelintézet prudenciális követelményeknek való megfelelésével és a támogatás időben történő visszafizetésével,
b) a 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban rendelkezni kell a hitelintézet javadalmazási politikájának a hatékony kockázatkezeléssel és a hosszú távú növekedéssel összhangban álló átalakításáról, ideértve a vezető állású személyek teljes javadalmazásának csökkentését is,
c) a javadalmazási politika hatálya alá eső személyek teljes javadalmazása nem haladhatja meg a nemzetgazdasági éves átlagbér tizenötszörösét vagy az adott hitelintézet alkalmazottai átlagbérének tízszeresét,
d) a hitelintézet vezető állású személye kizárólag a 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban meghatározott esetben részesülhet teljesítményjavadalmazásban.
(5) A 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban rendelkezni kell arról is, hogy a támogatás célja Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozások hitelezésének fenntarthatósága.
23. § Ha a 22. § (1) bekezdése szerinti, az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó keretrendszere szerinti európai bizottsági határozat a 21. § (5) és (6) bekezdésében vagy a 22. § (4) bekezdésében foglalt feltételektől a hitelintézet számára hátrányos módon eltér, vagy egyéb, az ebben az alcímben nem nevesített feltételt vagy kötelezettséget állapít meg a hitelintézetnek, az intézkedés csak azt követően hajtható végre, ha a hitelintézet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti eljárás alapján kiadott európai bizottsági határozat szerinti feltételeknek is megfelel, valamint e bizottsági határozatban rögzített egyéb kötelezettségek teljesítését a 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban vállalja.
3658 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
8. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény eltérő alkalmazása
24. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: 1994. évi XLII. törvény) 2. § (2a) bekezdésétől eltérően 2020. december 31-ig az ügyfél a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által folyósított kölcsönt bármely pénzügyi intézmény által folyósított kölcsön kiváltására is fordíthatja, ha a kiváltandó kölcsön megfelel az 1994. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott hitelcéloknak.
9. A szakképzésre vonatkozó átmeneti szabályok
25. § Szakképzés iskolában történő megszervezése esetén a 2019/2020. tanév – az iskola vezetőjének döntése szerint – befejezhető a veszélyhelyzetet megelőző munkarend mellett távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként.
26. § (1) A 2019/2020. tanévben a tanuló év végi osztályzatát – a tanulmányi követelmények teljesítettségétől függetlenül – a tanítási év közben adott érdemjegyek alapján kell megállapítani.
(2) A 2019/2020. tanév tanulmányi követelményeit teljesítettnek kell tekinteni, ha a tanuló az általa a 2019/2020. tanévben látogatott évfolyamra a szakmai és vizsgakövetelményben előírt összefüggő szakmai gyakorlat legalább hatvan százalékát teljesítette.
(3) A 2020/2021. tanév október–novemberi vizsgaidőszakában kötelező – javító-, pótlóvizsgának nem tekintendő – vizsgalehetőséget biztosítani az olyan tanuló számára is, aki a (4) bekezdés szerinti gyakorlati képzést teljesítette és a veszélyhelyzet időtartama alatt azért nem volt vizsgára bocsátható, mert nem teljesítette az iskola pedagógiai programjában meghatározott gyakorlati követelmények hatvan százalékát.
(4) A (3) bekezdés szerinti tanuló vizsgára történő felkészítése érdekében az iskola vagy – tanulószerződéssel rendelkező tanuló esetén – a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet az elmaradt tanulmányi követelmények teljesítése figyelembevételével a 2020. augusztus 24. és 2020. október 2. közötti időszakban gyakorlati képzést köteles szervezni, amelyen a tanuló részvétele kötelező. A tanuló számára a tanulmányi követelmények teljesítését igazoló bizonyítvány azt követően állítható ki, ha teljesítette az iskola pedagógiai programjában meghatározott gyakorlati követelmények hatvan százalékát.
27. § (1) A veszélyhelyzetre tekintettel felfüggesztett szakmai vizsgát a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig kell befejezni. A szakmai vizsga befejezésére a pótlóvizsgának a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2019. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a szakmai vizsga esetében igazolt hiányzásnak kell tekinteni, ha a vizsgázó a veszélyhelyzetre hivatkozással nem jelent meg a szakmai vizsgán.
(2) A 2020. szeptember 15. előtt megkezdődő szakmai vizsgák esetén a vizsgaszervező a szakmai vizsgát vizsgacsoportonként, legkésőbb a vizsga első vizsgatevékenységét megelőzően húsz nappal jelenti be a felnőttképzési államigazgatási szervnek az elektronikus vizsgarendszerben. 2020. október első hétvégéjét megelőzően írásbeli vizsgatevékenységre hetente legfeljebb két időpont jelölhető ki.
(3) A javító- és pótlóvizsga letételének lehetősége tekintetében meghatározott, a veszélyhelyzet időtartama alatt lejáró egyéves határidő 2020. október 31-éig meghosszabbodik.
(4) A vizsgázó a szakmai vizsgával vagy az annak eredményes teljesítésével megszerezhető képesítéssel összefüggésben számára jogszabályban, szerződésben vagy bármilyen más módon előírt kötelezettségének az e § alapján új időponttal bejelentett szakmai vizsga utolsó napjáig tehet eleget.
28. § A technikum érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára felkészítő két évfolyamos képzésébe a 2020/2021. tanévben bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével az a tanuló, aki a veszélyhelyzet következtében nem tette le az érettségi vizsgát azzal, hogy legkésőbb a szakmai vizsga vizsgaidőszakát megelőző utolsó érettségi vizsga vizsgaidőszakában, de legkésőbb a képzés első tanévének utolsó napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha az érettségi végzettség megszerzésére az e rendelkezésben meghatározott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3659
10. Felnőttképzési tárgyú átmeneti szabályok
29. § (1) A veszélyhelyzet megszűnésének időpontjában folyamatban levő, felnőttképzésként megszervezett képzés 2020. augusztus 31-éig abban az esetben is megszervezhető távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként, ha azt jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé.
(2) Szakmai vizsga felnőttképzés keretében történő megszervezésére a 27. §-t kell alkalmazni.
30. § (1) Költségvetési támogatás nyújtható az olyan képzések felnőttképzési tevékenység keretében történő megszervezéséhez és megvalósításához, valamint az azokban való részvételhez, amelyek a munkavállalók és az álláskeresők számára új kompetenciák megszerzését biztosítják, munkaerő-piaci szempontból azok megszervezéséhez és megvalósításához kiemelt közérdek fűződik, és hosszú távon hozzájárulnak Magyarország gazdasági növekedéséhez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célnak megfelelő tanulási eredmények meghatározását és az azok megszerzéséhez szükséges tudás átadásához szükséges képzések megszervezésének és megvalósításának követelményeit a felnőttképzésért felelős miniszter határozza meg.
(3) A költségvetési támogatást a (2) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő felnőttképző által megszervezett és megvalósított képzésben részt vevő személy képzési díjának és a képzéssel összefüggő költségek finanszírozására lehet felhasználni.
(4) Az e § szerinti képzés és az ahhoz előfeltételként kapcsolódó más képzés a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvénynek (a továbbiakban: 2013. évi LXXVII. törvény) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvénnyel megállapított rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység keretében szervezhető és valósítható meg a következő feltételek szerint: a) a felnőttképzési tevékenység bejelentés és engedély nélkül folytatható azzal, hogy a felnőttképzési
államigazgatási szerv a felnőttképzőt a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig a 2013. évi LXXVII. törvényben meghatározott eljárásban veszi a felnőttképzők nyilvántartásába,
b) a képzési program felnőttképzési szakértő általi előzetes minősítése helyett a (2) bekezdés szerinti követelmények vizsgálata keretében kell megállapítani azt, hogy a képzési program megfelel a jogszabályoknak és az abban meghatározott tartalommal, feltételekkel és módon megszerezhetők a képzési programban megjelölt kompetenciák,
c) a felnőttképző a 2013. évi LXXVII. törvény 15. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének a veszélyhelyzet megszűnését követő kilencven napon belül tesz eleget,
d) a felnőttképzőnek vagyoni biztosítékkal és minőségirányítási rendszerrel a veszélyhelyzet megszűnését követő százhuszadik napig nem kell rendelkeznie.
(5) Az e § szerinti képzés és az ahhoz előfeltételként kapcsolódó más képzés keretében történő szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti egyéb oktatás és képzésnek minősül és mentes az általános forgalmi adó alól.
(6) Ha a költségvetési támogatás feltétele, hogy a képzésben részt vevő személy a felnőttképző által egy vállalkozás részére foglalkoztatási céllal kiközvetítésre kerüljön, a felnőttképző részére kifizetett képzési díj a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató vállalkozás részére nyújtott, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 41/A. alcíme vagy 46. alcíme szerint nyújtható.
11. Bérleti szerződésekre vonatkozó átmeneti szabályok
31. § A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket a bérbeadó 2020. június 30-áig felmondással nem szüntetheti meg.
32. § (1) A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződés, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségekre vonatkozó bérleti szerződés új pályázat kiírása nélkül a bérlő egyoldalú, a veszélyhelyzet fennállása alatt – de legkésőbb a szerződés
3660 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
lejártának utolsó napján – megtett írásbeli nyilatkozata alapján a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
(2) A veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseitől az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződés, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségek tekintetében fennálló bérleti szerződés tartalma vonatkozásában a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit a 2020. május 6. napján vagy azt megelőzően kötött, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződésre, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségek tekintetében fennálló bérleti szerződésre is alkalmazni kell.
12. Az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos könnyítések
33. § (1) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 26. § (1) bekezdése szerint az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.
(2) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli kisvállalati adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét, továbbá kisvállalati adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.
(3) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli energiaellátók jövedelemadója adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.
(4) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségét és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségét, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.
(5) Ha az adózó iparűzési adóbevallás-benyújtási, adóelőleg-bevallási kötelezettségét a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első előlegrészlete esedékessége napjáig nem teljesítette, akkor ezen előlegrészlet esedékességekor az előző – korábban bevallott – iparűzési adóelőleg-részlet összegét kell megfizetni. Az adózó ezen adóelőleg-részlet mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóévi adóelőleg összegét.
(6) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot legkésőbb 2020. szeptember 30-ig lehet benyújtani az adóhatósághoz.
(7) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli innovációs járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.
(8) A 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló társasági adóelőleg, kisvállalati adóelőleg, energiaellátók jövedelemadója adóelőleg, innovációs járulékelőleg összegét, amelyről az (1), (2), (3) és (7) bekezdés alapján adóelőleg- és járulékelőleg-bevallás 2020. szeptember 30-ig kerülhet benyújtásra, az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-, illetve járulékelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség – ha a csoportos társasági adóalany társasági adó vonatkozásában adóelőleg bevallással nem rendelkezik, akkor a részére adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg kötelezettség – alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg. Az így megállapított társasági adóelőleg kötelezettséget a Tao. törvény 26. § (2), (3), (7) és (8) bekezdése szerint megállapított adóelőleg kötelezettségnek kell tekinteni az adóról való rendelkezés szempontjából. Az adózó ezen adó-, illetve járulékelőleg mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója, illetve járuléka nem éri el az adó-, illetve járulékelőleg összegét.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3661
13. Egyes ágazatokat megillető adó- és járulékkedvezmények átmeneti szabályai
34. § (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget 2020. március, április, május és június hónapra nem kell teljesítenie a (9) bekezdés szerinti a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében, b) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és c) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti társas
vállalkozónak e jogállására tekintettel. (2) A 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó járulékfizetési kötelezettséget a Tbj. szabályaitól
eltérően a (9) bekezdés szerinti a) foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy, b) egyéni vállalkozó és c) a Tbj. szerinti társas vállalkozó esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.
(3) A (2) bekezdés szerinti járulékfizetés teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
(4) Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan a (9) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésre kötelezettnek.
(5) A (9) bekezdés szerinti, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett esetében a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a 2020. adóévre a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (5) bekezdése szerinti hozzájárulás mértékének kétharmada. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a rehabilitációs hozzájárulásra 2020 második, harmadik és negyedik negyedévére előleget nem fizet.
(6) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) szerinti kisvállalati adóalany, amely a (9) bekezdés szerinti tevékenységet tényleges főtevékenységként folytat, e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
(7) A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932), b) fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602), c) festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334), d) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690), e) villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321), f ) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604), g) előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001), h) víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322), i) szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622), j) épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332), k) sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551), l) tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391), m) általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621), n) padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333), o) fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623), p) előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002), q) egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319), r) fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610), s) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230), t) üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520), u) testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313), v) egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629), w) egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
3662 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
x) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200), y) idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és z) szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510) tevékenységet folytat (a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytató) 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól. Az e bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét. E rendelkezést az a Katv. hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2020. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott.
(8) A kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg. Az állami adóhatóság 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.
(9) Az (1)–(6) bekezdés szerinti rendelkezések a következő TEÁOR- és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre – ide nem értve a költségvetési szerv kifizetőket – terjednek ki: a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32), b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55), c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56), d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90), e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93), f ) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92), g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59), h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30), i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13), j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14), k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60), l) utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79), m) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04), n) belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30), o) növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30), p) egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19), q) egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29), r) dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22), s) dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76), t) vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70), u) desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01), v) szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02), w) sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05) és x) szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).
(10) Tényleges főtevékenységnek ezen § alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.
(11) A (9) bekezdés m) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.
(12) A (9) bekezdés o) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 45/2008. (IV. 11.) FVM rendelet 2. § 2. pontjában foglaltaknak.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3663
(13) A (9) bekezdés p) és q) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző adózónak az e törvény hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott.
(14) A (9) bekezdés s) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző a (9) bekezdés s) pontjában szereplő tevékenységek közül kizárólag dísznövény-kiskereskedelemmel foglalkozik.
(15) A (9) bekezdés t) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 50. § (2) bekezdés f ) pontjának.
(16) A (9) bekezdés u) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha az általa gyártott ital a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet 6. vagy 9. pontja szerinti szeszes ital.
(17) A (9) bekezdés w) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a gyártó megfelel a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 17. pontjában foglaltaknak.
14. A turisztikai ágazattal összefüggő adókönnyítő szabályok
35. § A turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettet a 2020. március 1. napjától 2020. december 31. napjáig terjedő időszakra nem terheli hozzájárulási kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.
36. § (1) A 2020. április 26-tól 2020. december 31-éig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie, a megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz.
(2) Nem kell bevallani a megállapított idegenforgalmi adót, ha annak összege nulla.
15. A légiipari ágazatban érvényesíthető adókedvezményekről
37. § (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie az (5) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében, b) a Tbj. szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.
(2) Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége az (5) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésére kötelezettnek.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti közteherfizetési mentesség az adózót 2020. május hónaptól 2020. december 31-ig illeti meg.
(4) Az (5) bekezdés szerinti, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett kifizető 2020. május 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napja közötti időszak, de legfeljebb 2020. december 31-ig terjedő időszak hónapjaira arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget nem fizet.
(5) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti közteherfizetési mentesség az alábbi feltételek együttes fennállása esetén illeti meg az adózót: a) a következő TEÁOR- és TESZOR-számmal azonosított tevékenységek valamelyikét tényleges
főtevékenységként végzi: aa) légi, űrjármű gyártás (TEÁOR és TESZOR 30.30), ab) repülőgép, űrhajó javítás (TEÁOR és TESZOR 33.16) vagy ac) légi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 51.10),
3664 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
b) átlagos állományi létszáma a veszélyhelyzet kihirdetését megelőző 12 hónapban legalább 10 fő, és c) a koronavírus-járvány miatt, azzal ok-okozati összefüggésben az a) pont szerinti tevékenységből származó
értékesítés nettó árbevétele 2020. január 1. napjától 2020. március 31. napjáig tartó időszakhoz képest 2020. április 1. napjától 2020. május 31. napjáig tartó időszakban időarányosan legalább 25 százalékkal visszaesett,
d) a közteherfizetési mentesség igénybevételi szándékáról az adózó az iparügyekért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére bejelentést tesz az alábbi adattartalommal, amelyet az iparügyekért felelős miniszter nyilvántartásba vesz: da) a bejelentő neve, székhelye, adószáma és cégjegyzékszáma; db) a bejelentő képviselőjének neve, tisztsége, képviselet joga, valamint elérhetőségei; dc) a bejelentő a) pont szerinti fő tevékenységének megjelölése; dd) a bejelentő átlagos állományi létszáma a veszélyhelyzet kihirdetését megelőző 12 hónapban; de) a bejelentő által a közteherfizetési mentesség időszaka alatt továbbfoglalkoztatott azon
munkavállalók száma, akik a bejelentő üzleti tevékenységében a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett csökkenés, vagy felfüggesztés következtében a támogatás hiányában elbocsátásra kerültek volna;
df ) a bejelentő nyilatkozata arról, hogy amennyiben a bejelentő a jelen közteherfizetési mentesség iránti igénnyel érintett munkavállalók tekintetében az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény (HL C 91., 2020.03.20., 1.o.) (a továbbiakban: közlemény) 3.10. pontja alapján nyújtható egyéb támogatásban (fizetési mentességben, kedvezményben, halasztásban) részesült, ezen támogatások együttesen sem haladják meg az érintett munkavállalók havi, munkáltatói járulékokkal együtt számított munkabérének nyolcvan százalékát;
dg) a bejelentő nyilatkozata arról, hogy tudomásul veszi, hogy a jelen közteherfizetési mentesség iránti igény alapján igénybe vett támogatás abban az esetben halmozható azonos, vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek támogatására irányuló egyéb helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó általános foglalkoztatástámogatási intézkedéssel, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, ha az ily módon halmozott támogatás nem vezet az érintett munkavállalók bérköltségeinek túlkompenzálásához,
e) sem az adózó sem pedig kapcsolt vállalkozása az Európai Bizottság korábbi, Magyarországnak címzett határozata alapján jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatásban nem részesült, amely kapcsán a támogatás visszafizetésére kötelezték és ezen visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget.
(6) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti közteherfizetési mentesség (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: átmeneti támogatás) az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és a közlemény 3.10. pontjának szabályaival összhangban nyújtható.
(7) Az átmeneti támogatás havi összege a közlemény 3.10. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatással együttesen sem haladhatja meg az érintett munkavállalók havi, munkáltatói járulékokkal együtt számított munkabérének nyolcvan százalékát.
(8) Azonos, vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az átmeneti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatástámogatási intézkedéssel, és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve hogy az ily módon halmozott támogatás az adózó tekintetében nem vezet az érintett munkavállalók bérköltségeinek túlkompenzálásához.
(9) Az átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot a bejelentés nyilvántartásba vételét követő tíz évig meg kell őrizni.
(10) Tényleges főtevékenységnek az (5) bekezdés a) pontja alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e törvény hatálybalépését megelőző 12 hónapban az értékesítési nettó árbevételének legalább 70 százaléka származott.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3665
16. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
38. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti keresetpótló juttatás – a veszélyhelyzet alatt a képzés felfüggesztésétől a 2020. évi kötelező legkisebb munkabér 60 százalékának megfelelő mértékben – a veszélyhelyzet megszűnését követően a hatósági szerződésben megállapítottak szerinti összegben kerül folyósításra.
(2) Az Flt. 14. § (1) bekezdése, valamint 14/A. §-a szerinti, a veszélyhelyzetre tekintettel felfüggesztett képzésekkel összefüggő hatósági szerződések, együttműködési megállapodások, képzési és felnőttképzési szerződések, valamint a kormányhivatalok által közzétett képzési irányok és jegyzékek a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodnak.
(3) Az álláskeresőként való nyilvántartással, az álláskeresők ellátásával, valamint a természetes személynek nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárás során az ügyfél személyes eljárását igénylő kötelezettségei, valamint az ügyfél és az állami foglalkoztatási szerv közötti kapcsolattartás – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelő eljáráson és kapcsolattartáson kívül – a beazonosításához szükséges Flt. 57/A. § (1) bekezdése szerinti adatok megadásával elektronikus levélben is teljesíthető a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.
(4) Az ügyfél Flt. szerinti személyes megjelenési kötelezettsége a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig szünetel.
(5) A vállalkozóvá válást elősegítő támogatásban részesülő személlyel, vagy a munkahelyteremtő támogatásban részesülő munkaadóval megkötött hatósági szerződés hatálya a támogatott kötelezettségei tekintetében a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodik, ha a támogatott a hatósági szerződésben foglalt kötelezettségének a veszélyhelyzet időtartama alatt nem tett eleget.
(6) A helyközi utazási támogatással és a csoportos személyszállítás támogatással összefüggő hatósági szerződés hatálya, valamint a támogatás időtartama a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodik. A támogatás összege ekkor sem haladhatja meg a hatósági szerződésben foglalt, teljes időtartamra megállapított támogatási összeget.
(7) A hatósági szerződéssel biztosított lakhatási támogatás folyósítását nem kell megszüntetni, ha a) a támogatásban részesülő személy munkaviszonya az adott munkaadónál a veszélyhelyzet időtartama alatt
megszűnt, és b) a támogatásban részesülő személyt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül álláskeresőként
nyilvántartásba vették.
17. A munkahelyi gyermekfelügyelet kapcsán érvényesíthető adó és járulékkedvezmények
39. § (1) A munkahelyi gyermekfelügyelet végzése céljából foglalkoztatott személy esetében a 2020. április, május és június hónapra vonatkozóan a Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelem után járulékként kizárólag a Tbj. szerinti természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni azzal, hogy ennek összege a 7710 forintot nem haladhatja meg. A járulékfizetés e bekezdés szerinti teljesítése nem érinti a Tbj. szerinti biztosítottnak a társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és ezen ellátások összegét.
(2) A munkahelyi gyermekfelügyelet végzése céljából foglalkoztatott személy számára a 2020. április, május és június hónapra kifizetett jövedelem, juttatás után a kifizetőnek a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény szerinti szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettségét nem kell teljesítenie.
18. A Széchenyi Pihenő Kártya formájában – béren kívüli juttatásként – adható összeg emelése és mentesítése a szociális hozzájárulási adó alól
40. § (1) A 2020. évben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya a) szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint, b) vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint, c) szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak.
3666 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
(2) A 2020. évben az Szja tv. 70. § (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg a) – ha a munkáltató költségvetési szerv –
aa) évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, ab) a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául
szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,
ac) évi 400 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, b) más munkáltató esetében
ba) évi 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, bb) a 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául
szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,
bc) évi 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. (3) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdés a) pontjától eltérően 2020. április 22-től
a 2020. december 31-ig adott juttatások tekintetében nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.
19. A munkáltatót terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség
41. § A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóra tekintettel fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig fizeti meg.
20. A beszámolási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos átmeneti szabályok
42. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolókra – ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény felhatalmazása alapján kiadott sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti beszámolókat is – vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási, leadási, megküldési határidők – ha azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek – 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, azzal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontja szerinti közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira.
21. Az adóigazgatási szabályok átmeneti alkalmazása
43. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 153. § (1) bekezdés b) pontja és az Art. 157. § (1) bekezdés f ) pontja szerinti feltétel vizsgálata során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetet.
(2) A veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napot magában foglaló negyedévet követő minősítés alapján az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással, továbbá az Art. 153. § (1) bekezdés e) és i) pontja szerinti feltételek hiánya miatt.
44. § (1) Az Art. 198. §-a és az Art. 199. §-a szerinti kedvezményeken túl, az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb ötmillió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hathavi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3667
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be.
(3) Az (1) bekezdés szerinti fizetési könnyítésre irányuló eljárás illetékmentes. (4) Az (1) bekezdés szerinti kérelem ügyintézési határideje tizenöt nap. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló, az e törvény hatálybalépésének
napján folyamatban lévő eljárás tekintetében e §-t kell alkalmazni.
45. § (1) Az Art. 201. § (2) bekezdésétől eltérően az adóhatóság a nem természetes személy adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de ötmillió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető.
(2) Az adótartozás e § szerinti mérséklése esetén a fennmaradó összegre a 44. § szerinti fizetési kedvezmény nem engedélyezhető. Az adótartozás e § szerinti mérséklése nem engedélyezhető, ha az adóhatóság az adózó részére a 44. § szerinti fizetési kedvezményt engedélyezett.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be.
(4) Az (1) bekezdés szerinti adómérséklésre irányuló eljárás illetékmentes. (5) Az (1) bekezdés szerinti kérelem ügyintézési határideje tizenöt nap. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló, az e törvény hatálybalépésének
napján folyamatban lévő eljárás tekintetében e §-t kell alkalmazni.
46. § Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó az elektronikus úton folytatott fizetési kedvezményi eljárásban a fizetési kedvezmény iránti kérelmét 2020. szeptember 30-ig az általános célú elektronikus kérelem űrlapszolgáltatás útján is előterjesztheti.
47. § Az Art. 263. §-a szerinti közzététel során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét.
48. § Az Art. 264. §-a szerinti, a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik nap negyedévét követő közzététel során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adótartozást.
49. § (1) Az adózó a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig mentesül az Art. 113. § (3) bekezdése szerinti kockázati biztosíték nyújtása alól. A biztosítékadási kötelezettség első napja a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincegyedik nap azzal, hogy a biztosíték mértékének számításakor az adózó által ettől a naptól tett bejelentéseket kell először figyelembe venni.
(2) A veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül az útszakasz-mentesítés iránti kérelem akkor is újból benyújtható, ha annak érvényessége lejárt vagy abból 90 napnál kevesebb van hátra. Azon útszakasz mentesítésre vonatkozó engedélyek, amelyek a veszélyhelyzet megszűnésének napjával érvényességüket veszítenék, a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig, de legfeljebb az útszakasz mentesítés iránti kérelem állami adó- és vámhatóság által történő elbírálásáig érvényesek.
50. § Ha a pénztárgép éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet időtartama alatt járt le, a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni.
51. § Ha az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatában működő automata felügyeleti egység éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni.
3668 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
52. § (1) Ha az önkormányzat általános forgalmi adófizetésre kötelezett adóalany, az általános forgalmi adó megállapítására vonatkozó adómegállapítási időszaka a 2020. év tekintetében – az Art. 2. melléklet I. részétől eltérően – a naptári év.
(2) Az az általános forgalmi adófizetésre kötelezett adóalany önkormányzat, amely az Art. 2. melléklet I. részében foglaltakat figyelembe véve a 2020. január 1. és 2020. március 31. közötti időszak tekintetében havi vagy negyedéves áfabevallásra kötelezettként járt el, és a 2020. január, február, március hónapjaira vagy a 2020. év első negyedévére vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségének 2020. április 6. napja előtt eleget tett, ezen teljesített kötelezettségeit az (1) bekezdés szerint fennálló adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségei tekintetében már teljesítettként kell beszámítani, figyelembe venni.
53. § (1) Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 57. és 57/B. alcíme szerint folytatott eljárások és a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások kivételével a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig szünetelnek a 2020. március 24-én az adóhatóság előtt folyamatban lévő, az Avt. szerint foganatosított végrehajtási eljárások.
(2) Az (1) bekezdés alapján szünetelő ügyekben az adóhatóság az Avt. 16. § (2) és (3) bekezdése szerint jár el. (3) A végrehajtói letéti számlákra 2020. március 24. napja előtt befolyt összegek a tartozásokra elszámolhatók. (4) 2020. március 24-től a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése
az (1) bekezdés szerinti eljárásokban.
22. A jövedéki szabályok átmeneti alkalmazása
54. § (1) Az adóraktár engedélyes, aki a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 55. cikk (1) bekezdése alapján az illetékes nemzeti hatóság által kiadott ideiglenes biocid engedélyben számára meghatározott összetételű fertőtlenítőszert alkoholtermékből részleges denaturálási eljárás alkalmazása nélkül gyárt oly módon, hogy a gyártást a veszélyhelyzet időtartama alatt megkezdte és a gyártás megkezdését az állami adó- és vámhatóság részére bejelentette, ezt a tevékenységét az ideiglenes biocid engedélyt megadó határozat visszavonásának vagy az ideiglenes biocid engedély hatályának lejárati napjáig folytathatja.
(2) Az ideiglenes biocid engedélyben meghatározott összetételű fertőtlenítőszer (1) bekezdés szerinti gyártása esetén nem kell alkalmazni a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 133. § (2) bekezdését.
(3) Az (1) bekezdés szerint előállított fertőtlenítőszer adófizetési kötelezettség alól mentesült jövedéki terméknek minősül.
(4) Az adóraktár engedélyese az (1) bekezdés szerinti fertőtlenítőszer-előállítás befejezésének időpontját bejelenti az állami adó- és vámhatóság részére.
(5) A veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 144. § (4) bekezdésétől eltérően a kizárólag az adóraktár engedélyese, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó által felhasználható denaturált alkohol mennyisége 1 m3-re módosul.
23. Egyes egyéni vállalkozói tevékenységek folytatásának biztosítása
55. § Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18. § (1) bekezdésében megjelölt minimális időtartamot 2020. december 31-ig nem kell alkalmazni.
24. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
56. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az ebben a §-ban foglalt eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.
(2) Az Mt.-t 2020. július 1-jéig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is
módosíthatja, b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan
elrendelheti,
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3669
c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti,
d) a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek. (3) A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben
történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti. (4) Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal – az állami foglalkoztatási szerv
honlapján közzétettek szerint benyújtott munkáltatói kérelem alapján – engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot – az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel – legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.
(5) Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal a (4) bekezdésben foglalt döntését 90 napon belül hozza meg.
25. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
57. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18/C. § (2)–(3) bekezdésétől eltérően a veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti.
26. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
58. § A veszélyhelyzetre tekintettel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6/A. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitást 2021. március 31. napjával kell megállapítani.
27. Kormánytisztviselőkre vonatkozó átmeneti szabályok
59. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 11. § (2) bekezdése szerinti tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló kormánytisztviselő felkészítésének időtartama a kihelyező vezető döntése alapján a veszélyhelyzet megszűnése napját követően meghosszabbítható addig a napig, amíg az érintett kihelyezésének feltételei biztosítottá válnak, azzal, hogy az e § szerinti hosszabbítás és a veszélyhelyzet ideje alatt egyes külszolgálattal kapcsolatos eltérő rendelkezésekről szóló 121/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti hosszabbítás a Külszoltv. 11. § (2) bekezdése szerinti időtartamot nem haladhatja meg.
60. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti ügykezelői alapvizsga, a közigazgatási alapvizsga és a közigazgatási szakvizsga letételére előírt határidőbe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.
(2) A munkakör ellátásának vagy az álláshely betöltésének feltételeként a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt egyéb vizsga, képzési, továbbképzési, illetve a képesítési feltétel megszerzésére meghatározott határidőbe – ideértve a tanulmányi szerződésben vállalt ilyen kötelezettségeket is –, a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.
28. A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagjára vonatkozó átmeneti jogállási szabályok
61. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja esetében 2020. június 30-ig – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 82. § (1) bekezdés g) pontjától eltérően – a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos tudomásul vétel visszavonása nem eredményezi a hivatásos szolgálati jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnését.
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya azon tagja, akinek a hivatásos szolgálati jogviszonya a veszélyhelyzet ideje alatt – a Hszt. 82. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően – a Hszt.-ben meghatározott képzési
3670 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
és vizsgakötelezettség teljesítésének önhibából történő elmulasztása ellenére nem szűnt meg a törvény erejénél fogva, a képzési és vizsgakötelezettségét 2021. június 30-ig köteles teljesíteni.
29. A honvédek, illetve honvédelmi alkalmazottak jogállására vonatkozó átmeneti szabályok
62. § Ha a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 2. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az állomány tagjának a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 38. § (8) bekezdésétől, 68. § (1) bekezdés b) pontjától és 78. § (2) bekezdés f ) pontjától eltérően nem szűnik meg a jogviszonya a törvény erejénél fogva az ott meghatározott képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének önhibából történő elmulasztása esetén, az állomány tagjának lehetősége van arra, hogy a kiképzési, a képzési és vizsgakötelezettségét a veszélyhelyzet megszűnésétől számított hat hónapon belül teljesítse. Ebben az esetben a munkáltatónak biztosítania kell a veszélyhelyzet megszűnését követően a kiképzési, képzési és vizsgakötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételeket.
63. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a Hjt. 1. § (1) bekezdése szerinti állomány tagja által teljesített túlszolgálat időtartama nem számít bele a Hjt. 103. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott éves túlszolgálat időtartamába.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott túlszolgálatot a Hjt. 247/H. §-a szerint kell elszámolni.
64. § (1) A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj. tv.) hatálya alá tartozó honvédelmi alkalmazott által a veszélyhelyzet ideje alatt a veszélyhelyzettel összefüggésben teljesített rendkívüli munkaidő nem számít bele a beosztás szerinti munkaidejébe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli munkaidő nem számít bele az Mt. 109. § (1) bekezdése szerinti naptári évente elrendelhető rendkívüli munkaidőbe.
(3) Az (1) bekezdés szerint teljesített rendkívüli munkaidőt az Mt. 143. §-a alapján kell elszámolni.
65. § (1) A Hjt. 2. § 33. pontja szerinti szerződéses állomány azon tagjának, akinek a jogviszonya a veszélyhelyzet ideje alatt a Hjt. 59. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnt volna meg, de erre a Hjt. 59. § (4) bekezdés b) pontja, vagy a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes honvédelmi tárgyú szabályokról szóló 86/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján nem került sor, annak a szerződéses szolgálati viszonya 2020. július 1-jén szűnik meg.
(2) Annak a honvédelmi alkalmazottnak, akinek a Haj. tv. 21. § (1) bekezdés a) pontja alapján a veszélyhelyzet ideje alatt szűnt volna meg, de erre a honvédelmi szervezetek személyi állományára a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes eltérő szabályokról szóló 120/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 5. § (12) bekezdése alapján nem került sor, annak a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya 2020. július 1-jén szűnik meg.
30. Egyéb foglalkoztatási jellegű, eltérő alkalmazást biztosító átmeneti szabályok
66. § (1) A kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendeletben, valamint a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat a Kormány által meghatározott időpontig lehet alkalmazni, azzal, hogy kérelem a Kormány által meghatározott időpontig nyújtható be.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás az Mt. 53. §-a alapján történő foglalkoztatás esetén kizárólag akkor nyújtható, ha a munkavállaló munkaadó általi foglalkoztatása otthoni munkavégzés vagy távmunka keretében, vagy ugyanazon a telephelyen történik.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt, csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása esetében az ugyanazon telephely tekintetében egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás különböző időszakokra is szólhat.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az (1) bekezdés szerinti időpontokat.
67. § (1) A veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig elhalasztható a munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatok közül a) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 23. § (1) bekezdésében meghatározott veszélyes
munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata, b) a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet [a továbbiakban: 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet] 16. §-ában és 17. § (1) bekezdésében meghatározott nem veszélyes munkaeszközök időszakos ellenőrző felülvizsgálata,
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3671
c) a villamos berendezések esetében ca) a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (2) bekezdése szerinti szerelői ellenőrzés, cb) a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (3) bekezdése szerinti szabványossági felülvizsgálat, cc) a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (6) bekezdése szerinti szerelői ellenőrzéssel történő időszakos
ellenőrző felülvizsgálat, cd) a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (7) bekezdése szerinti szabványossági felülvizsgálattal történő
időszakos ellenőrző felülvizsgálat, d) az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Melléklet I. Fejezet
7.2.7. pontja szerinti emelőgép-szerkezeti és fővizsgálat, e) a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet Melléklet 8.1. pontja
szerinti hegesztő berendezések és biztonsági szerelvények időszakos ellenőrzése. (2) A veszélyhelyzet idején lejárt, a munkavégzés során egyes tevékenységek végzéséhez szükséges kezelői
jogosítványok orvosi érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig meghosszabbodik.
31. Az érintéses fizetésekre vonatkozó átmeneti szabályok
68. § (1) Az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. november 27-i (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11. cikkében meghatározottak figyelembevételével a pénzforgalmi szolgáltató nem alkalmaz 2020. december 31. napjáig erős ügyfél-hitelesítést, ha az érintéses elektronikus fizetési művelet egyedi összege nem haladja meg a tizenötezer forintot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak nem érintik a pénzforgalmi szolgáltatónak a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben meghatározott felelősségét.
32. Egyes, a közterület igénybevételével vagy használatával kapcsolatos fizetési kötelezettségekre vonatkozó átmeneti szabályok
69. § (1) A humánjárvány terjedésének csökkentése érdekében a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak,
terek, parkok és egyéb közterületek, valamint b) az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek,
parkok és egyéb közterületek várakozási területeinek a járművel történő, várakozási célú használatáért 2020. július 1-jéig várakozási díjat nem kell fizetni.
(2) A vendéglátó üzlet üzemeltetőjének a) Budapest közigazgatási területén 2020. május 18. napjától 2020. szeptember 1. napjáig, b) – az a) pontban meghatározott kivétellel – Magyarország területén 2020. május 4. napjától
2020. szeptember 1. napjáig terjedő időszakra nem kell a közterület-használati díjat megfizetnie a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza után, amelynek megfizetése később sem követelhető.
33. Szociális és családügyi tárgyú átmeneti szabályok
70. § (1) Ha a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: 1993. évi
III. törvény) szerinti havi rendszeres szociális ellátásnak az 1993. évi III. törvény 25. § (4)–(6) bekezdése szerinti rendszeres felülvizsgálata, vagy
b) a gyermekek otthongondozási díjának az 1993. évi III. törvény 134/H. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálata a veszélyhelyzet ideje alatt vált esedékessé, a felülvizsgálatot 2020. június 30-áig meg kell indítani.
(2) A 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt lejáró a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, b) a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatálya, és
3672 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
c) az 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából megállapított jogosultság
meghosszabbodik 2020. augusztus 31-éig. (3) A 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság
2020. augusztus 31-éig meghosszabbodik. (4) Ha a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj megállapítása iránti eljárásban az ellátásra való
jogosultságot úgy állapították meg, hogy a szakértő a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése, illetve 25/B. § (1) bekezdése szerinti szakértői vizsgálatot az ápolás helyszínén végzett vizsgálat mellőzésével, kizárólag az ápolt személy önkiszolgálási képességére, illetve ápolási-gondozási szükségletére vonatkozó hivatalos iratra alapozva végezte el, a jogosultságot 2020. augusztus 31-éig felül kell vizsgálni.
71. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, a) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/A. §-a,
42/E. §-a, 42/F. §-a, 42/G. §-a vagy 50. §-a alapján járó gyermekgondozási díjra, és b) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 20. §-a, 20/A. §-a, 20/B. §-a
vagy 22. §-a alapján járó gyermekgondozást segítő ellátásra, és a Cst. 23. §-a alapján járó gyermeknevelési támogatásra
való jogosultság 2020. június 30-áig meghosszabbodik. (2) Az (1) bekezdés alapján meghosszabbított jogosultság ideje alatt más, az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt
további ellátás vagy támogatás nem vehető igénybe. (3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően
a) a gyermekgondozási díjra az Ebtv. 42/G. §-a alapján fennálló jogosultság megszűnik az Ebtv. 42/G. § (3) bekezdés f ) pontja szerinti esetben,
b) a gyermekgondozást segítő ellátásra a Cst. 20/A. §-a alapján fennálló jogosultság megszűnik a Cst. 20/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat visszavonásával.
(4) Ha a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultsághoz szükséges felülvizsgálatra 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt került volna sor, a) a felülvizsgálatot 2020. június 30-áig el kell végezni, és b) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság 2020. június 30-áig meghosszabbodik.
72. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt esedékes felülvizsgálatok esetén az egészségi állapottól, személyiség állapottól vagy fogyatékosságtól függő ellátások – a 70. §-ban és 71. §-ban meghatározott ellátások kivételével – e körülmények felülvizsgálatára tekintettel legkorábban 2020. július 1-jétől szüntethetők meg.
(2) A 2020. március 11-e és 2020. június 30-a között lejáró rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően 2020. szeptember 1-jén szűnik meg.
73. § (1) Az 1993. évi III. törvény szerinti, a fogyatékos és az idős személyek számára nappali ellátást nyújtó intézmények épületében egyidejűleg tartózkodó ellátottak száma 2020. július 31-éig nem haladhatja meg a bejegyzett férőhelyszám 50%-át, valamint a fogyatékos és az idős személyek számára nappali ellátást nyújtó intézmények az ellátottak lakókörnyezetében is nyújthatják a szükséges ellátást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás esetén az igénybevevői nyilvántartásban rögzíteni kell az igénybevevőt akkor is, ha a szolgáltatásnyújtás az otthonában vagy infokommunikációs eszközön keresztül történik.
(3) 2020. december 31-éig egészségügyi válsághelyzet időtartama alatt a) a szociális alapszolgáltatások igénybevételéhez szükséges ellátotti jogosultság vizsgálatát nem kell elvégezni, b) szociális alapszolgáltatások esetén a jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételektől ellátási
érdekből, a fenntartó döntése alapján ideiglenesen el lehet térni, c) szociális alapszolgáltatások esetén az egyes szolgáltatási elemek nyújtása a fenntartó döntése alapján
szüneteltethető, és d) házi segítségnyújtás esetében az újonnan felvételre kerülő személlyel személyi gondozásra irányuló
megállapodást kell kötni, és az egészségügyi válsághelyzet időszakát nem kell figyelembe venni a személyi gondozás éves átlagának meghatározásakor.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3673
74. § (1) Az 1993. évi III. törvény szerinti szociális szakosított intézményekben az országos tisztifőorvos által elrendelt látogatási tilalom (a továbbiakban: látogatási tilalom) fennállása alatt, de legfeljebb 2020. december 31-éig a) a fővárosi és megyei kormányhivatal a fogyatékos személyek alapvizsgálatát és a szociális intézményben
elhelyezettek felülvizsgálatát nem végezheti el, b) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a komplex szükségletfelmérést nem végezheti el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok elvégzése nélkül a szociális szolgáltatás a látogatási tilalom fennállása alatt, valamint a tilalom feloldását követő harmincadik napig, de legfeljebb 2020. december 31-éig jogszerűen nyújtható.
(3) A fejlesztő foglalkoztatásba bevontak rehabilitációs alkalmassági vizsgálatáról szóló, a látogatási tilalom fennállása alatt lejáró szakvélemények, javaslatok érvényessége a látogatási tilalom feloldását követő hatvanadik napig, de legfeljebb 2020. december 31-éig meghosszabbodik.
(4) Az 1993. évi III. törvény szerinti átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben az országos tisztifőorvos által elrendelt felvételi zárlat fennállása alatt lejáró ellátotti jogviszony a tilalom feloldását követő hatvanadik napig, de legfeljebb 2020. december 31-éig meghosszabbodik, ha az ellátottnak az állapotánál fogva további, tartós elhelyezésre van szüksége.
(5) A látogatási tilalom fennállása alatt, de legfeljebb 2020. december 31-éig az idősek otthonában foglalkoztatottak számára 24 órás műszak is elrendelhető. A 24 órás műszakot követően 48 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani.
75. § (1) 2020. július 15-éig az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény és a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény esetén az együttes igénylők egyike a másik igénylőt teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazhatja az együttes igénylés mindkettejük nevében történő benyújtására, valamint minden, az igénylés benyújtásához és a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges jognyilatkozat mindkettejük nevében való megtételére, továbbá a támogatási szerződés megkötésére.
(2) 2020. július 15-éig a házastársak egyike a házastársát teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazhatja a babaváró támogatásról szóló kormányrendelet szerinti babaváró támogatás iránti együttes igénylés mindkettejük nevében történő benyújtására, valamint minden, a kölcsönkérelem benyújtásához szükséges jognyilatkozat mindkét házasfél nevében való megtételére, továbbá a kölcsönszerződés megkötésére.
34. Köznevelési tárgyú átmeneti szabályok
76. § (1) 2020. június 26-ig minden általános és középfokú iskola megszervezi a tanulók felügyeletét. A felügyelet keretében napközi, szakkör, sportfoglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató foglalkozás, fejlesztőfoglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás tartható.
(2) Ha a tanuló a lakóhelyétől eltérő településen jár iskolába, és a saját intézményében nem tud tanulófelügyeletben részt venni, felügyeletének ellátását a lakóhelye szerinti településen működő iskola nem tagadhatja meg.
77. § (1) 2020. június 26-ig az iskolai napközbeni felügyeletet igénybe vevő tanulók részére intézményi gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/A. és 21/B. §-ában foglaltaknak megfelelően.
(2) 2020. június 26-ig az iskolai napközbeni felügyeletben részt nem vevő gyermekek részére szünidei gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/C. §-ában foglaltaknak megfelelően.
78. § Az iskolai tanulófelügyeletben részt vevő gyermekek, tanulók számáról az iskolák naponta szolgáltatnak adatot a KIR rendszer használatával, a KIR rendszerben meghatározott adattartalommal.
35. Felsőoktatásra vonatkozó átmeneti szabályok
79. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt (a továbbiakban: 2011. évi CCIV. törvény) az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A 2011. évi CCIV. törvény 12. § (7) bekezdés k) pont kb) alpontjától eltérően 2020. augusztus 31. napjáig a szenátus elektronikus úton történő döntéshozatala esetében a szavazás kezdő időpontját megelőzően legalább két órával el
3674 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
kell juttatni a napirendet és a döntést megalapozó írásos dokumentációt a tagok és a fenntartó képviselője részére azzal, hogy a szavazásra legalább négy órát kell biztosítani.
(3) Ha a felsőoktatási intézmény – a 2011. évi CCIV. törvény 37. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott – magasabb vezetője vagy helyettesei vezetői megbízása a veszélyhelyzet kihirdetését követő 6 hónapon belül járna le és az arra jogosult a magasabb vezetői feladatra újabb megbízást nem adott, a magasabb vezető vezetői megbízása az adott magasabb vezetői feladat ellátására kiírt vezetői pályázat eredményes lebonyolításáig, de legfeljebb a magasabb vezetői feladatra szóló megbízás lejáratának időpontjától számított egyéves időtartamra meghosszabbodik, azzal, hogy ebben az esetben a 2011. évi CCIV. törvény 37. § (3) és (6) bekezdésében előírt korlátozások nem alkalmazhatók.
(4) A 2019/2020. tanév tavaszi félévét a 2011. évi CCIV. törvény – hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetéséről rendelkező – 45. § (1) bekezdése, továbbá 53. § (4) bekezdése alkalmazása során nem kell figyelembe venni.
(5) A 2019/2020. tanévben a felsőoktatási intézmények – a 2011. évi CCIV. törvény 108. § 5. és 40. pontjában – a félév, illetve a tanév hosszára meghatározott időtartamoktól eltérhetnek.
(6) 2020-ban a 2011. évi CCIV. törvény 48. § (2) bekezdésében meghatározott átsorolásra a 2020/2021-es tanévre nézve nem kerülhet sor.
(7) Ha a hallgató oklevelének megszerzésére – a 2011. évi CCIV. törvény 48/A. § a) pontja alapján – meghatározott határidő 2020. március 11. és 2020. augusztus 31. közötti időtartamra esik, és a hallgató a határidőt követő egy éven belül megszerzi az oklevelét, akkor a 2011. évi CCIV. törvény 48/A. § c) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(8) Az Oktatási Hivatal által közigazgatási hatósági határozatban megállapított munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő egy évvel meghosszabbodik, ha a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő 2020. március 11-én még nem járt le és 2020. december 31-e előtt jár le.
(9) Ha a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató részére az Oktatási Hivatal közigazgatási hatósági döntésben a 2011. évi CCIV. törvény 48/Q. § (1) bekezdése szerinti részletfizetést engedélyezett, és a fizetési kötelezettség teljesítése a veszélyhelyzet ideje alatt vált esedékessé, az adott részletfizetési kötelezettség teljesítésére 6 hónap fizetési halasztás illeti meg (a továbbiakban: fizetési halasztás). A fizetési halasztás nem érinti a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató azon jogát, hogy a részletfizetést engedélyező döntésben meghatározott ütemezés szerint teljesítsen.
(10) Aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.
(11) Ha a nem magyar állampolgár magyarországi tanulmányait távolléti oktatás keretében kezdi meg vagy tanulmányait távolléti oktatás keretében folytatja, hallgatói jogviszonyt létesíthet a 2011. évi CCIV. törvény 80. § (2) bekezdés a) pontja szerinti engedély nélkül is. A hallgatónak a távolléti oktatás keretében megkezdett képzésének jelenléti oktatás keretében történő folytatását megelőzően be kell szereznie a 2011. évi CCIV. törvény 80. § (2) bekezdés a) pontja szerinti engedélyt és a felsőoktatási intézmény részére be kell mutatnia a felvételi eljárás és a beiratkozás során elektronikusan bemutatott iratai közül azokat, amelyeket a felsőoktatási intézmény előír.
36. Felsőoktatásra vonatkozó speciális rendelkezések
80. § (1) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeiről, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályairól szóló 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet [a továbbiakban: 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet] 11. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott katonai alapképzési szakok vonatkozásában felvételi követelményként meghatározott, államilag elismert középfokú (B2) szintű komplex nyelvvizsgától vagy az azzal egyenértékű okirattól az intézmény szakonként eltérhet.
(2) A 2020. évi általános felvételi eljárásban az 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet 11. § (3) bekezdésében meghatározott katonai mesterképzési szakokra jelentkezők a közigazgatási alapvizsga követelmény alól mentesülnek.
(3) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott – felvételi eljárás során végrehajtásra kerülő – alkalmasság-vizsgálatnak a honvéd tisztjelöltek vonatkozásában nem képezi részét a fizikai felmérés, a felvételi eljárásban kizárólag az egészségügyi és pszichikai alkalmasság-vizsgálat kerül végrehajtásra. Ha a jelentkező teljesíti a felvételre, a szolgálati viszony létesítésre
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3675
jogszabályban előírt egyéb feltételeket, akkor – a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 24. §-ában meghatározottaktól eltérően – a jelentkező fizikai alkalmasság-vizsgálat hiányában is felvehető, valamint a jelentkezővel a Hjt. 31. § (1a) bekezdésében foglaltaktól eltérően tisztjelölti szolgálati viszony létesíthető. A fizikai alkalmasság-vizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül kell végrehajtani.
81. § (1) A Hszt., az NKE tv., valamint az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet (a továbbiakban: Alkr.) rendelkezéseitől eltérően a 2020. évi általános felvételi eljárásban az NKE tv. 24. §-ában hivatkozott, az Alkr.-ben meghatározott alkalmassági követelmények vizsgálatát a rendészeti felsőoktatás nappali munkarendben történő alapképzései (a továbbiakban: érintett képzések) tekintetében nem kell végrehajtani. Az érintett képzésekre jelentkezők esetében a felvételi eljárás során egészségi, pszichikai és fizikai előszűrést (a továbbiakban együtt: előszűrés) kell alkalmazni.
(2) Az előszűrés lefolytatására az a szerv rendelkezik hatáskörrel, amely az alkalmassági vizsgálat lefolytatására hatáskörrel rendelkezik. Az előszűrés során történő adatkezelésre a Hszt., az Alkr., valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tisztjelöltjeiről és a tisztjelölti szolgálati jogviszonyról szóló 20/2016. (VI. 9.) BM rendelet vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az előszűrés eredményeként a jelentkező alkalmas vagy alkalmatlan minősítést kaphat. Az előszűrésen alkalmasnak minősített jelentkező a felvételi eljárásból nem zárható ki, illetve felvétele esetén vele tisztjelölti szolgálati jogviszony és hallgatói jogviszony létesíthető. Az előszűrésen alkalmatlannak minősített jelentkező a felvételi eljárásból kizárható, illetve vele tisztjelölti szolgálati jogviszony vagy hallgatói jogviszony nem létesíthető.
(4) Az alkalmassági előszűrésen a) fizikailag alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinek az utolsó lezárt középiskolai év végi testnevelés
osztályzata jeles (5), b) egészségügyileg alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinél az Alkr. 3. melléklete szerinti alkalmassági
kérdőíven a jelentkező által kitöltött és aláírt nyilatkozat és a kérdőíven a jelentkező által feltüntetett megbetegedések esetében korábban keletkezett már meglévő leletei alapján nem áll fenn felvételt kizáró egészségügyi ok,
c) pszichológiailag alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinél az Alkr. alapján elrendelt pszichológiai alkalmassági vizsgálatnál alkalmazott, a jelentkező által kitöltött és aláírt kérdőív alapján nem áll fenn felvételt kizáró pszichológiai ok.
(5) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározottak igazolására a középiskolai bizonyítvány megfelelő oldalairól készült másolat szolgál, melyet a jelentkező az Oktatási Hivatal által működtetett elektronikus felvételi jelentkezési rendszerben csatolt. A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumokat a jelentkező elektronikus másolatban az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) által erre a célra létrehozott elektronikus levélcímre küldi meg. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott kérdőívet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem küldi meg a jelentkező részére. A jelentkező a nyilatkozatot elektronikus másolatban az ORFK által erre a célra létrehozott elektronikus levélcímre küldi meg.
(6) Az előszűrés során alkalmazott döntésekkel szemben jogorvoslatnak helye nincs. Az előszűrés során a hamis adatok közlése a hallgatói, tisztjelölti jogviszony megszüntetésével járhat.
(7) A veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül, de legkésőbb a tisztjelölti jogviszony véglegesítése előtt a felvett hallgatók Alkr.-ben előírt alkalmassági követelményeknek történő megfelelését vizsgálni kell. Ha a hallgató (tisztjelölt) az előírt alkalmassági követelményeknek nem felel meg, hallgatói jogviszonya megszüntethető abban az esetben, ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belül más képzésre nem vehető át, vagy ha az átvételt a hallgató nem vállalta.
82. § Az 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet vonatkozó rendelkezéseitől eltérően a 2020. évi általános felvételi eljárásban a pályaalkalmassági orientációs beszélgetés helyett olyan, annak rendeltetésének és tartalmának megfelelő pályaalkalmassági vizsgálat szervezhető, amely nem igényli a jelentkezővel való személyes érintkezést. A pályaalkalmassági vizsgálat eredményének elbírálására a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megfelelő szakértelemmel rendelkező személyeket jelöl ki.
3676 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
37. Egészségügyi tárgyú átmeneti szabályok
83. § Ha az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 113. § (1) bekezdése szerinti érvényességi ideje a veszélyhelyzet időtartama alatt járt le, a nyilvántartás érvényességi ideje a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 nappal meghosszabbodik.
84. § A koronavírus járvány terjedésének csökkentése érdekében a gyógyszer kiadója a gyógyszer kiadását felírási igazolás nélkül is teljesíti azon személy részére, aki a beteg társadalombiztosítási azonosító jelét közli, és saját természetes személyazonosító adatait törvényben meghatározottak szerint hitelt érdemlően igazolja.
85. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározottakon túlmenően az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának és finanszírozási elszámolásának nem feltétele a beteg személyes jelenléte, ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése ezt lehetővé teszik.
(2) E § alkalmazásában telemedicinának minősül az a tevékenység, amelynek célja a beteg távollétében a) a beteg egészségi állapotának szakmai megítélése, b) a betegségek, illetve azok kockázatának felderítése, c) a konkrét betegség(ek) meghatározása, d) a beteg állapotának pontosabb megítéléséhez szükséges további vizsgálatok elrendelése, gyógykezelés
elindítása, e) az a)–d) pont szerinti kezelések eredményességének megállapítása (távkonzultáció), valamint f ) a beteg állapotának követése és diagnózis felállítása távmonitoring eszközökkel és egyéb infokommunikációs technológiák révén hozzáférhető információk alapján.
(3) Telemedicina keretében nyújtható különösen a) betegirányítás távkonzultáció formájában, amely a szakorvosi távkonzultációt megalapozza, b) a beteg tájékoztatására, beleegyezésére, valamint adatainak kezelésére vonatkozó nyilatkozatok fogadása, c) előszűrés távkonzultáció formájában, amelynek célja a személyes találkozáson alapuló ellátás
szükségességének és az egészségi állapot súlyosságának megítélése, d) előzetes kapcsolatfelvétel, valamint adatgyűjtés, amely a távkonzultációt követő személyes találkozáson
alapuló ellátást gyorsabbá és hatékonyabbá teszi, e) diagnózis, terápiás javaslat felállítása távkonzultáció keretében, illetve távmonitoring, távdiagnosztikai
eszközzel, f ) gyógyszer rendelése, g) korábbi, személyes találkozáson alapuló ellátást követő kontroll és utógondozás, h) távkonzílium szervezése, i) beutaló kiállítása, j) pszichoterápia, krízisintervenció, szülőkonzultáció, tanácsadás, szupportív pszichoterápia, k) fizioterápia távkonzultációs eszközzel, l) szoptatási tanácsadás, m) védőnői gondozás és n) telefonos, online vagy más formában megvalósított tanácsadás, konzultáció.
(4) A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató a (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott szolgáltatást működtet. (5) Az egészségügyi szolgáltató a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokat az egészségügyi
dokumentáció vezetésérére vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon dokumentálja, valamint kialakítja a szolgáltatások nyújtására vonatkozó intézményi protokollját.
(6) Az egészségügyi szolgáltató gondoskodik arról, hogy saját intézményi informatikai rendszerében és ezáltal az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben létrejöjjön a vizsgálat tényét és szereplőit dokumentáló eseménykatalógus-bejegyzés és egy, a vizsgálatot szakmai szempontból igazoló elektronikus kórtörténeti dokumentum.
(7) Ha a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatások nyújtása során az egészségügyi szolgáltató megállapítja, hogy a beteg számára az egészségi állapotának romlása, maradandó károsodás megelőzése vagy más orvosi indokból személyes formában szükséges egészségügyi szolgáltatást biztosítani, akkor a veszélyhelyzet által indokolt és a szakmai útmutatókban rögzített védekezési eszközök és előírások alkalmazása mellett haladéktalanul vagy a beteg állapota által indokolt határidőben gondoskodik a szükséges ellátás biztosításáról.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3677
(8) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint utalványozott átlagfinanszírozás utólagos elszámolása keretében a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatások kapcsán felmerült költségek érvényesíthetőek.
(9) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti ambuláns ellátások„T = telemedicinális ellátás”ellátási típusként is jelentésre kerülhetnek.
(10) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti háziorvosi betegforgalmi jelentésben az ellátások helyeként a „T = telemedicinális ellátás” is megjelölhető.
(11) Az egészségügyi szolgáltató a beteg személyes jelenlétét nem igénylő szolgáltatásait, valamint azok elérhetőségének módját honlapján közzéteszi.
(12) Az (1)–(11) bekezdés a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig alkalmazható.
38. Rendezvényekkel összefüggő különös szabályok
86. § A rendezvények helyszínén való tartózkodásra a Kormány rendeletében különös szabályokat állapíthat meg.
39. Az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre alkalmazandó különös szabályokról
87. § (1) 2020. augusztus 31. napjáig az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 472/2017. Korm. rendelet] 21. § (3) és (4) bekezdése szerinti felmondás esetében a 472/2017. Korm. rendelet 21. § (5) bekezdését az e § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni, ha a szerződés felmondására a koronavírus világjárványra tekintettel került sor.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a koronavírus világjárvány következtében az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződés teljesítése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:179. § (1) bekezdése szerint lehetetlenné vált.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az utazási csomag ellenértékeként befizetett előleg vagy teljes díj visszatérítése helyett az utazásszervező utalványt bocsáthat ki.
(4) Ha az utazásszervező utalványt bocsát ki, az utazó 15 napon belül nyilatkozhat az utalvány elfogadásáról. (5) Ha az utazó a felajánlott utalványt nem fogadja el vagy nem nyilatkozik a (4) bekezdésben meghatározott határidőn
belül, a részére a befizetett előleget, illetve díjat a 472/2017. Korm. rendelet rendelkezései szerint vissza kell utalni. (6) Az utazót vagyoni vagy egyéb hátrány nem érheti az utalvány kiállításából adódóan és annak felhasználása során. (7) Ha az utazó az utalványt a (9) bekezdés d) pontjában, illetve a (12) bekezdés d) pontjában meghatározott
érvényességi idő alatt nem használja fel, az utazásszervező köteles részére az utalványon feltüntetett értéknek megfelelő összeget legkésőbb 14 napon belül megtéríteni.
(8) Az utazó és az utazásszervező megállapodhatnak az utalvány érvényességi idejének meghosszabbításában. Ebben az esetben az utazásszervező új utalványt állít ki.
(9) A (3) bekezdésében rögzített utalvány megfelel a következő feltételeknek: a) tartalmazza az utazásszervező megnevezését, b) tartalmazza az utazó által már befizetett összeg teljes értékét, c) kiállításáért az utazásszervező nem számít fel díjat vagy más költséget, d) érvényessége 2021. augusztus 31. napjáig tart, e) egyértelműen tartalmazza, hogy utazási csomag igénybevételére jogosít, f ) egyértelműen tartalmazza, hogy a koronavírus világjárvány miatt került kiállításra, g) tartalmazza az utasjogokra vonatkozó ismertetőt, h) az utazó választása szerint elektronikus formában kerül megküldésre.
(10) Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozásában az utazásszervező által a (9) bekezdésnek, valamint a (12) bekezdésnek megfelelően kiállított utalvány a vagyoni biztosíték szempontjából az utazó által az utazási csomag igénybevételére befizetett előlegnek vagy részvételi díjnak minősül.
(11) A (3)–(8) bekezdés alkalmazandó a 472/2017. Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerinti felmondás esetén is. (12) A (11) bekezdés szerint kiállított utalvány megfelel a következő feltételeknek:
a) tartalmazza az utazásszervező megnevezését, b) tartalmazza az utazó által már befizetett összeg teljes értékét,
3678 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
c) kiállításáért az utazásszervező nem számít fel díjat vagy más költséget, d) érvényessége 2021. augusztus 31. napjáig tart, e) egyértelműen tartalmazza, hogy utazási szolgáltatás igénybevételére jogosít, f ) egyértelműen tartalmazza, hogy a koronavírus világjárvány miatt került kiállításra, g) tartalmazza az utasjogokra vonatkozó ismertetőt, h) az utazó választása szerint elektronikus formában kerül megküldésre.
(13) Az e § szerint kiállított utalvány kizárólag a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóra ruházható át. (14) Az utazásszervező nyilvántartást vezet az általa kibocsátott utalványokról. (15) A (14) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) az utalvány értékét, b) a tulajdonos
ba) természetes személyazonosító adatait vagy bb) jogi személy megnevezését és cégjegyzékszámát.
(16) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/F. § (2) bekezdés d) pontja szerinti vagyoni biztosítéknak fedezetet kell nyújtania az e § alapján kiadott utalványok értékének megtérítésére az utazásszervezői tevékenységet végző fizetésképtelensége esetében.
40. A választási eljárással kapcsolatos átmeneti szabályok
88. § (1) A helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.
(2) Időközi választás a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól tűzhető ki. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.
(3) Országos és helyi népszavazás a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kezdeményezhető. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény II–IV. Fejezetében meghatározott határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újra kezdődnek. A ki nem tűzött és az elmaradt országos és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.
41. Okmányokkal kapcsolatos átmeneti szabályok
89. § (1) A magyar hatóság által kiállított, a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, valamint a veszélyhelyzet megszüntetését követő 15 napon belül lejáró hivatalos okmányok – ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi idejét is – a 90. és 91. §-ban meghatározott kivétellel, a veszélyhelyzet megszűnését követő 180 napig érvényesek.
(2) Az (1) bekezdés szerint lejáró okmány pótlásának nincs helye. (3) Az (1) bekezdés szerinti új érvényességi időt a nyilvántartásba nem kell bejegyezni és az okmányon nem kell
feltüntetni.
90. § A veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról szóló 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet hatályba lépését követően a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján kiadott tartózkodásra jogosító okmányok, valamint a letelepedési engedély és bevándorlási engedély okmányok érvényességi ideje – a rövid időtartamú beutazásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum okmányok kivételével – a veszélyhelyzet megszűnését követő 45. nap.
91. § A katonai légügyi hatóság által kiadott – a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt – légialkalmassági bizonyítványok a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig alkalmazhatóak.
42. Bizalmi szolgáltatási tanúsítványokra vonatkozó átmeneti szabályok
92. § A veszélyhelyzet során az elektronikus azonosítási feltételekkel, a végrehajtással és a médiaszolgáltatási díjjal kapcsolatos egyes jogszabályok eltérő alkalmazásáról szóló 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet] szerinti videotechnológiás azonosítás útján vagy a kormányzati
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3679
hitelesítésszolgáltató által a 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet szerinti azonosítás útján és a 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet szerint átadott bizalmi szolgáltatási tanúsítványok a kiállításuktól számított hat hónapig érvényesek.
43. A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
93. § A veszélyhelyzet ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a veszélyhelyzet ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.
44. A biztonsági tanúsítványok és szakvélemények érvényességére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
94. § Ha a személyi biztonsági tanúsítvány, a telephely biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt járt le vagy a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 45 napon belül jár le, érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
45. A vagyonnyilatkozatok megtételére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
95. § Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, vagy a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 30 napon belül járna le – a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek vagyonnyilatkozata kivételével –, a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
46. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
96. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
97. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.
(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő igazságügyi alkalmazotti álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(3) Az Iasz.-ban szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
(4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt elrendelhető, a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
(5) A minden évben június 30. napjáig elvégzendő teljesítményértékelést a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell elvégezni.
(6) Az Iasz.-ban szabályozott eljárások esetében, a veszélyhelyzet miatt nem teljesített eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(7) A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök, illetve az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) igazságügyi alkalmazottai esetében az OBH elnöke a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó, a bírósági ügyintéző, a tisztviselő és az írnok részére – kérelemre – amennyiben a munkaköre lehetővé teszi, írásban engedélyezheti, hogy meghatározott feladat ellátása érdekében munkáját a bíróságon, illetve az OBH-n kívül végezze. A bíróságon kívüli munkavégzésre irányuló engedélyt a bíróság elnöke, illetve az OBH igazságügyi alkalmazottai esetében az OBH elnöke bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja. A bírósági titkár, a bírósági fogalmazó, a bírósági ügyintéző, a tisztviselő és az írnok a bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is köteles a szolgálati jogviszonyból eredő hivatali kötelességeinek eleget tenni.
3680 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
47. A fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó átmeneti szabályok
98. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény szerinti fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
48. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
99. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
100. § (1) Ha a határozott idejű bírósági vezetői kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, a veszélyhelyzet megszűnését követően a bírósági vezetői pályázatot haladéktalanul ki kell írni. A vezetői pályázat elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be.
(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő vezetői álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(3) Ha a bírói testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.
(4) Ha a vezetői vizsgálat a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
(5) Ha a vezetői vizsgálat során a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem volt megtehető, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(6) Az összbírói értekezlet és a Kúria teljes ülése – a rendezvények megtartására vonatkozó korlátozásoktól eltérően – megtartható.
49. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
101. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
102. § (1) Ha a bírói álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.
(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő bírói álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(3) A Bjt.-ben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
(4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
(5) A Bjt.-ben szabályozott eljárások esetében, a veszélyhelyzet miatt nem teljesített eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(6) Ha a határozott idejű bírói kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul le nem folytatják a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3681
meghosszabbításához szükséges intézkedéseket, eljárásokat, kivéve, ha a bíró a nyilatkozata szerint nem kéri a határozatlan időre történő bírói kinevezését, illetve a határozott idejű kinevezés meghosszabbítását.
50. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
103. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
104. § (1) Ha az ügyészségi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.
(2) Az Üjt.-ben szabályozott eljárások tekintetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik. Ha a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem volt megtehető, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(3) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. A folyamatban lévő fegyelmi eljárás határideje a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
(4) Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
(5) Ha a határozott idejű ügyészségi alkalmazotti kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul le nem folytatják a határozatlan idejű vagy az újabb határozott idejű kinevezéshez szükséges intézkedéseket, eljárásokat.
(6) Ha az Üjt. 27. § (1) bekezdése szerinti kirendelés a veszélyhelyzet idején járt le, a határozott idejű kirendelés meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig.
(7) A veszélyhelyzet idején elvégzendő minősítést, teljesítményértékelést, illetve iratvizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni, illetve megkezdeni.
(8) Ha az ügyészségi testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.
51. A jogi személyekre vonatkozó átmeneti szabályok
105. § A polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyekre és a nem jogi személy szervezetekre (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogi személy) a Ptk. rendelkezéseit, illetve a jogi személyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket 2020. december 31. napjáig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
106. § (1) A jogi személy döntéshozó szervének a) ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével is megtartható, vagy b) határozathozatalára – ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt
nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet, akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának különösen abban az esetben van helye, ha a döntéshozó szerv ülése az érintett létszám miatt az ülés tervezett megtartása idején hatályos járványügyi korlátozások miatt előreláthatóan nem tartható meg a tagok teljes létszámban való személyes megjelenése mellett. Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazható akkor is, ha a döntéshozó szerv ülésén egyes tagok személyesen megjelennek.
(3) Ha jogszabály a jogi személy döntéshozó szerve ülésének nyilvánosságát írja elő, a döntéshozó szerv határozathozatalára az (1) bekezdés b) pontja szerinti módon nem kerülhet sor.
3682 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
107. § (1) Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése – több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő – jogosult a következő rendelkezések betartása mellett: a) a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető [Ptk. 3:17. § (3) bekezdése], és a határozat
tervezetét a taggal közölni kell, b) elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan
ba) meg kell határozni az igénybe vehető, a tagok azonosítását, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és
bb) ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját,
c) ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén ca) a szavazat megküldésére legalább 8 napot kell biztosítani, cb) a Ptk. 3:20. § (2)–(4) bekezdését alkalmazni kell, cc) a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye
(név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat, és
cd) a tag a szavazatát a 110. §-ban meghatározott módon is megküldheti. (2) A jogi személy felügyelőbizottsága tagjának és a jogi személy állandó könyvvizsgálójának tájékoztatására és
a döntéshozó szerv ülésén való részvételére a tagokkal azonos módon kerül sor. (3) A jogi személy erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le a döntéshozó szerv ülését és készíti el a döntéshozó
szerv ülésének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. Egyéb esetben a jelenléti íven kell feltüntetni az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, a jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.
(4) A jogi személy ügyvezetése köteles – ideértve a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével történő tájékoztatást is – megtenni mindent annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatallal összefüggő, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást és okiratokat megkapják, valamint, hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.
108. § (1) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a jogi személy ügyvezetése a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott, e döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. A jogi személy ügyvezetése a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben meghozott korábbi döntéséért a Ptk. 3:24. §-a szerint felel a jogi személlyel szemben.
(2) A veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni továbbá a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának a veszélyhelyzet ideje alatt megszűnt megbízatása miatti intézkedést, ha a veszélyhelyzet ideje alatt a megbízatás meghosszabbításáról vagy új személy megbízásáról a jogi személy nem határozott.
(3) A veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni korlátolt felelősségű társaság esetén a Ptk. 3:189. §-ában, illetve a törzstőke kötelező leszállítása esetén a Ptk. 3:202. § (1) bekezdésében és a Ptk. 3:205. § (2) bekezdésében megjelölt határozatokat, ha azok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt nem kerülhetett sor.
(4) A veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni zártkörűen működő részvénytársaság esetén a Ptk. 3:270. §-ában, illetve kötelező alaptőke leszállítás esetén a Ptk. 3:311. §-ában és a Ptk. 3:314. § (2) bekezdésében megjelölt határozatokat, ha azok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt nem kerülhetett sor.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3683
109. § (1) Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelőbizottsága, auditbizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnt meg – kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f ) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét, – a megbízatás a jogi személynek a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával hozott határozata hiányában a 108. § szerinti döntéshozó szervi ülés határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad.
(2) Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet megszűnését követően, azonban a 108. § szerinti döntéshozó szervi ülés – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén, ha a 113. § alapján közgyűlés összehívására kerül sor, a közgyűlés – napja előtt szűnik meg, – a Ptk. 3:17. § (6) bekezdésére tekintet nélkül – a megszűnt megbízatás miatt szükséges határozathozatalt az ülés napirendjére kell tűzni és a döntéshozó szerv ülésén arról döntés hozható azzal, hogy e személy megbízatása – kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f ) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét, – a döntéshozó szerv határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad.
(3) Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül szűnik meg és a 108. § – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a 113. § – alapján döntéshozó szervi ülést nem kell összehívni, a jogi személy köteles a megszűnt megbízatás miatt szükséges döntés meghozatala érdekében a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra a döntéshozó szervének ülését összehívni azzal, hogy e személy megbízatása – kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f ) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét – a döntéshozó szerv határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad.
(4) A jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve (a továbbiakban együtt: testület) üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja. Az ülésezésre és a döntéshozatal szabályaira a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával meghatározott eljárásrend e törvény hatálya alatt is alkalmazható. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend vagy az eltér az e törvényben foglaltaktól, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese, ennek hiányában az elnök által kijelölt, mindezek hiányában az ügyvezetés által felkért tag határozza meg és közli az érintettekkel. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.
110. § (1) Ha a jogi személy létesítő okirata eltérően nem rendelkezik, a jogi személy szervei az írásbeli jognyilatkozatokat – ideértve a döntéshozó szerv működésével összefüggő okiratokat is – minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva a tag elektronikus levelezési címére (e-mail) is megküldhetik.
(2) A tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a jogi személlyel. Ha a jogi személy létesítő okiratából más nem következik, a jogi személy tagnak a jognyilatkozatát minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírnia. Ha a jogi személy létesítő okiratából más nem következik, a természetes személy tag a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles, azonban a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell.
(3) E § szerinti, elektronikus üzenetben foglalt nyilatkozat elektronikus írásbeli jognyilatkozatnak minősül.
111. § A jogi személy döntéshozó szerve vagy ügyvezetése a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával hozott határozata bírósági felülvizsgálata során az érintett határozat bírósági hatályon kívül helyezésére annak létesítő okiratba ütközése miatt nem kerülhet sor, ha a határozat kizárólag a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazása miatt ütközik a létesítő okiratba.
3684 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
112. § (1) Ha a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámoló készítésére kötelezett jogi személy létesítő okirata a beszámoló elfogadásához a döntéshozó szervnek legalább a szavazatok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatát írja elő és a döntéshozó szerv a beszámoló elfogadásában nem akadályozott, a döntéshozó szerv az e törvény hatálybalépését megelőző üzleti évre vonatkozó beszámolóról szóló döntés meghozataláig, ilyen döntés hiányában 2020. szeptember 30-ig egyéb ügyben kizárólag valamennyi tag egyhangú határozatával hozhat határozatot.
(2) Az (1) bekezdésbe ütköző határozat érvénytelen, és annak alapján a jogi személyt nyilvántartó szerv a jogi személyre vonatkozó adatváltozást nem vehet nyilvántartásba.
113. § (1) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a 108. § (1) bekezdésének a döntéshozó szerv kötelező összehívására vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható.
(2) Ha a közgyűlés a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetését döntések meghozatalára felhatalmazta – ideértve a saját részvény megszerzésére vonatkozó döntést is – és a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet megszűnését követő soron következő közgyűlés időpontjáig meghosszabbodik, kivéve, ha az ügyvezetés a felhatalmazás tárgyában a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával döntést hozott.
(3) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén, ha a részvényesek a (6) bekezdés szerinti feltételek szerint kérik a közgyűlés összehívását a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetése által elfogadott az alapszabály módosítása utólagos jóváhagyása céljából, a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával elhatározott alapszabálymódosítás a (6) bekezdés szerint összehívott közgyűlés napját követő napon hatályát veszti, ha azt a közgyűlés utólagosan nem hagyja jóvá.
(4) A részvényeseket az ügyvezetés által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott, a beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés utólagos jóváhagyása céljából a közgyűlés összehívásának kezdeményezési joga 2020. május 31-éig a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával, vagy ha a nyilvánosan működő részvénytársaság üzleti éve a naptári évtől eltér, az ügyvezetésnek a beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról döntő határozatának nyilvánosságra hozatalától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a (6) bekezdés szerinti feltételekkel illeti meg.
(5) Ha a részvényesek a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójával összefüggésben a (4) bekezdés szerint nem kezdeményezték a közgyűlés összehívását, az osztalék kifizetésre kerülhet, és az ügyvezetésnek a beszámoló elfogadásáról, és az osztalékról szóló döntése, valamint az osztalék kifizetése a következő közgyűlés napirendjén nem szerepelhet. Ha a közgyűlés összehívását a részvényesek a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójával összefüggésben kezdeményezték, az osztalék kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a beszámolót és az osztalék kifizetését a közgyűlés utólagosan jóváhagyta. A közgyűlés összehívásának kezdeményezése esetén a közgyűlési meghívót a veszélyhelyzet megszűnését követő 45 napon belül, ha a részvényesi kérelem kézhezvételekor a veszélyhelyzet már megszűnt, a részvényesi kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül kell közzétenni.
(6) A veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napos jogvesztő határidőn belül a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező részvényesek kérhetik a közgyűlés összehívását az ügyvezetés által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott – az (5) bekezdésben nem említett – közgyűlési határozatok utólagos jóváhagyása céljából. A közgyűlés összehívásának joga azokat a részvényeseket illeti meg, akik az eredetileg közzétett meghívóban vagy a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával közzétett felhívásban megjelölt közgyűléssel összefüggésben kért és lefolytatott tulajdonosi megfeleltetés alapján a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénykönyvében szerepelnek. A felhívás alapján lefolytatott tulajdonosi megfeleltetésre és részvénykönyvi bejegyzésre a közgyűlést megelőző részvénykönyvi bejegyzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. A közgyűlési meghívót – a részvényesi kérelem jogvesztő határidőn belüli kézhezvételétől számított – 45 napon belül kell közzétenni.
(7) Ha az (5) bekezdésben meghatározott, a meghívó közzétételére vonatkozó határidőig szabályos részvényesi kérelem érkezik a (6) bekezdés szerinti közgyűlés összehívására is, az (5) bekezdéstől eltérően a közgyűlési meghívó közzétételére a (6) bekezdésben meghatározott határidőig kell, hogy sor kerüljön úgy, hogy a meghívóban az (5) és a (6) bekezdéssel érintett napirendek is feltüntetésre kerüljenek.
114. § (1) Ha a jogi személy ügyvezetése e törvény hatálybalépése napjáig a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával döntéshozatalt már kezdeményezett, a döntéshozó szervének ülését már összehívta vagy a döntéshozó szerv ülés tartása nélkül döntéshozatalát már kezdeményezte, a döntéshozó szerv ülését vagy
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3685
határozathozatalt a veszélyhelyzet megszűnését megelőző napon hatályos, a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni, azonban a 112. § rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell. Az e bekezdés szerint meghozott határozatot ezen alcím alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha azt a veszélyhelyzet ideje alatt hozták volna meg.
(2) Az (1) bekezdés szerint meghozott határozat tekintetében a 113. §-ban szereplő jogvesztő határidőket a határozat nyilvánosságra hozatalának napjától kell számítani.
52. A társasházakra vonatkozó átmeneti szabályok
115. § A társasházak – a társasházakról szóló jogszabályoktól eltérően – az ebben az alcímben foglaltak szerint működhetnek.
116. § (1) Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, és ezekben az ügyekben a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés, akkor e tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.
(2) Ha a közgyűlési döntés írásbeli szavazással történő meghozatalát a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok szerint a veszélyhelyzet megszűnéséig kérték, az írásbeli szavazást és eredményének közlését a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint kell lefolytatni.
117. § (1) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait – változatlan díjazás mellett – ellátni.
(2) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnt meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem volt képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem volt képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani, feltéve, hogy erről a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés.
118. § Ha a társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárása a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok szerint félbeszakadt, az eljárás a félbeszakadás oka elhárulásának napján vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik, és e naptól a határidők újra kezdődnek.
53. A köztestületekre vonatkozó eltérő rendelkezések
119. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A. §-a szerinti köztestületekre (a továbbiakban: köztestület) vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ezen alcím alkalmazásában köztestületnek minősül az a jogi személy is, amelynek működésére a köztestületekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.
(3) Ezen alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
120. § (1) A köztestület testületi szerveinek a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint, a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belüli időpontra kiírt ülése a kiíráskor hatályos rendelkezéseknek megfelelően is megtartható. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint is történhet. Az ülésezésre és a döntéshozatalra a köztestület elnöke által meghatározott és a köztestület honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig lehet alkalmazni.
(2) Ha a köztestület testületi szervének ülése az érintett létszám miatt az ülés tervezett megtartása idején hatályos járványügyi korlátozások miatt előreláthatóan teljes létszámban nem tartható meg, a köztestület testületi szervének
3686 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
ülése különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz vagy más elektronikus eszköz útján is megtartható. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezésre és a döntéshozatalra a köztestület elnöke által meghatározott és a köztestület honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni.
(3) Többszintű köztestületi szervezet esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályozási jogkört az országos elnök gyakorolhatja, és a szabályokat a köztestület országos honlapján kell az érintettek számára hozzáférhetővé tenni.
(4) Ha a köztestület határozott időre kinevezett vagy megválasztott tisztségviselője megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején járt le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson az új tisztségviselőt nem választják meg, vagy az új tisztségviselőt ki nem nevezik.
(5) Ha a köztestületi ügy intézésével kapcsolatos eljárási cselekmény lefolytatását a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint elhalasztották, az eljárási cselekmény elhalasztásáról szóló döntés meghozatalától a veszélyhelyzet megszűnéséig terjedő időszak a köztestületi ügy elintézésére nyitva álló határidőbe nem számít bele. Az elhalasztott eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(6) A fegyelmi vagy etikai felelősségre vonás elévülése a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
121. § A köztestületnek a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetését ellátó szerv által elfogadott költségvetését és beszámolóját a köztestület legfőbb szervének a veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülése napirendjére kell tűzni. A köztestület legfőbb szervének határozata hiányában a költségvetés a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon hatályát veszti, a beszámolót pedig legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a köztestület legfőbb szervének is el kell fogadnia.
54. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
122. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
123. § Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyzői eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdte a közjegyzői vagy közjegyzőhelyettesi tevékenységet, az esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni.
124. § A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) országos elnöke által a veszélyhelyzet ideje alatt a MOKK honlapján közzétett határozatában az alapszabálytól és a szabályzatoktól a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és a kamarai névjegyzékbe vagy nyilvántartásba vett személyekre háruló terhek csökkentése érdekében hozott e személyekre kötelező eltérő döntését a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli választmányi, illetve országos elnökségi ülés napirendjére kell tűzni a testület tájékoztatása érdekében. A MOKK elnökének döntései a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.
125. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 18. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a megüresedő közjegyzői állásra a pályázatot a veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül kell meghirdetni.
126. § A területi közjegyzői kamara elnöke által a veszélyhelyzet ideje alatt a területi közjegyzői kamara illetékességi területének egészére vagy annak egy részére illetékesként kijelölt közjegyzők kijelölésének hatálya a veszélyhelyzet utolsó napjával megszűnik, kivéve, ha a kijelölés hatályának fenntartása az egyébként illetékes közjegyző 127. § (1) bekezdése szerinti kérelme hiányában indokolt. A kijelölés fenntartásáról soron kívül szükséges értesíteni az érintett közjegyzőket, valamint a MOKK elnökét. Az országos kamara a honlapján közzéteszi a kijelölt közjegyző nevét, illetékességi területét, elérhetőségét, valamint ügyfélfogadásának rendjét.
127. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a területi közjegyzői kamara elnöke által, a közreműködési kötelezettsége alól kérelmére mentesített közjegyző az országos kamara elnöke által kiadott utasításban meghatározottak szerint kérheti a mentesítés megszüntetését.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3687
(2) Az országos kamara elnöke az (1) bekezdés szerinti utasítását a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul köteles elfogadni és az országos kamara honlapján közzétenni.
(3) Ha a mentesítés hatálya korábban nem szűnt meg, a mentesítés a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján megszűnik.
55. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
128. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényt (a továbbiakban: Szaktv.) az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
129. § Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a szakértői eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdte a szakértői vagy szakértői testületi tagi tevékenységet, az esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni.
130. § A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) elnöksége által a veszélyhelyzet ideje alatt a MISZK honlapján közzétett határozatban az alapszabálytól és a szabályzatoktól a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és az igazságügyi szakértőkre háruló terhek csökkentése érdekében a MISZK tagjaira vagy a kamarai nyilvántartásba vett személyekre megállapított kötelező eltérő rendelkezések a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.
131. § A veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belüli időpontra kiírt, a Szaktv. 15. § (1) bekezdésében meghatározott jogi ismeretek oktatását és a jogi vizsgát, valamint a rendszeres jogi oktatást a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint is le lehet bonyolítani.
132. § A 2019. december 31-én a nyilvántartásban szereplő igazságügyi szakértő a Szaktv. 44. § (1a) bekezdése alapján az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig köteles bejelenteni az elektronikus ügyintézés általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőségét.
56. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
133. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
134. § Ha a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvédi eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdte az ügyvédi tevékenységet, az esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni.
135. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: MÜK) elnöksége által a veszélyhelyzet ideje alatt határozatban, a területi kamarákra, a területi kamara tagjaira, és a területi kamara által az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező szabályzatoktól – a kiemelt szabályzatok és az ügyvédi felelősségbiztosítás követelményeiről szóló szabályzat kivételével – a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és az ügyvédi tevékenységet gyakorlókra háruló terhek csökkentése érdekében megállapított eltérő rendelkezések a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.
(2) A MÜK elnöke által a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint hozott intézkedésekről az elnökséget vagy a küldöttgyűlést legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 90. napra összehívott rendkívüli ülésen tájékoztatni kell.
3688 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
57. A polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
136. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.), valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ezen alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
137. § (1) Ha a bíróság a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban beszerezte a tárgyalás mellőzésével lefolytatott perfelvétel lezárásához szükséges – a jogvita kereteit meghatározó – nyilatkozatokat, a perfelvételt perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le. A bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.
(2) Ha a bíróság a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a perfelvétel lefolytatását megkezdte, de a felek a veszélyhelyzet megszűnéséig még nem tették meg valamennyi, a jogvita kereteit meghatározó nyilatkozataikat, a bíróság a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás kitűzésével vagy a Pp. 197. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti eljárással folytatja.
(3) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a bíróság ideiglenes intézkedést – erre irányuló kérelem esetén – a perindítást megelőzően rendelt el, a per megindítására a bíróság által megállapított határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődik.
138. § (1) Ha járványügyi intézkedések indokolják, a tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megtartható.
(2) A bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot akkor is kizárhatja, ha az a járványügyi intézkedésnek a tárgyalóteremben történő betarthatóságát biztosítja.
139. § (1) A (3) bekezdésben fogalt kivétellel nincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményt a járványügyi intézkedés feloldását követően lehet lefolytatni azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés feloldását követő napon újrakezdődik.
(3) A személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel összefüggő eljárási cselekményeket – ha nincs más módja – a járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen is foganatosítani kell.
140. § (1) A keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkereset-levelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél a jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti.
(2) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.
141. § Ha a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek lett volna helye, és ezért a bíróság az eljárás félbeszakadását állapította meg – és a hirdetményi kézbesítés oka korábban nem szűnt meg – a veszélyhelyzet megszűnésekor a félbeszakadás megszűnik, a bíróság az eljárást hivatalból folytatja.
142. § (1) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
(2) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság a Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást még nem tűzte ki – ideértve azt az esetet is, ha a bíróság a személyes közreműködést igénylő eljárási cselekményt a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban tárgyaláson kívül nem tartotta lefolytathatónak, és ezért az eljárás
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3689
megakadt –, valamint, ha az (1) bekezdés szerinti eljárásnak nincs helye, a bíróság az eljárást a tárgyalás kitűzésével folytatja.
(3) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság a Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást kitűzte, a bíróság a Pp. 226. § (3) bekezdésének vagy az 1952-es Pp. 125. § (5) bekezdésének alkalmazásával meghatározza a tárgyalás helyét – kivéve a 138. § (1) bekezdésében foglalt esetet – és erről értesíti a tárgyalásra megidézetteket.
(4) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság a feleket már megnyilatkoztatta az egyezség kérdésében, a perbeli egyezséget végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni. Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.
143. § (1) A fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban eljáró bíróság a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el, ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban értesítette a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról.
(2) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság által kiadott, a tárgyaláson kívüli elbírálásról szóló értesítését követően a felek az értesítés kiadásakor hatályos jogszabályi rendelkezések szerinti határidő alatt közös kérelemben kérték a tárgyalás megtartását, a bíróság kitűzi a tárgyalást.
(3) Ha a 2020. június 1. napja előtt előterjesztett fellebbezés és felülvizsgálati kérelem alapján indult fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs helye, bármelyik félnek a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül előterjesztett, tárgyalás tartása iránti kérelme esetén a bíróság tárgyalást tart. Erre irányuló kérelem hiányában a bíróság a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el.
144. § E törvénynek az 1952-es Pp. és a Pp. tekintetében megállapított eltérő rendelkezéseit alkalmazni kell a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokban is az eljárás nemperes jellegéből adódó eltérésekkel, kivéve, ha e törvény az adott eljárásra eltérő szabályt állapít meg.
58. A közigazgatási bírósági eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
145. § (1) A közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt az 1952-es Pp. és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ezen alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
146. § Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.
147. § Ha a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek lett volna helye, és ezért a bíróság az eljárás félbeszakadását állapította meg – és a hirdetményi kézbesítés oka korábban nem szűnt meg – a veszélyhelyzet megszűnésekor a félbeszakadás megszűnik, a bíróság az eljárást hivatalból folytatja.
148. § (1) Ha járványügyi intézkedések indokolják, a tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megtartható.
(2) A bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot akkor is kizárhatja, ha az a járványügyi intézkedésnek a tárgyalóteremben történő betarthatóságát biztosítja.
149. § (1) A (3) bekezdésben fogalt kivétellel nincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményt a járványügyi intézkedés feloldását követően lehet lefolytatni azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés feloldását követő napon újrakezdődik.
3690 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
(3) A személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel összefüggő eljárási cselekményeket – ha nincs más módja – a járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen is foganatosítani kell.
150. § (1) A 2020. június 1-jén vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban tárgyaláson kell eljárni, ha azt a fél vagy az érdekelt jogszabályi rendelkezés alapján kéri.
(2) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság értesítette a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról, a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el. Az eljárást tárgyaláson kell folytatni, ha a fél vagy az érdekelt a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól számított 15 napon belül tárgyalás tartása iránti kérelmet terjeszt elő.
(3) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban hatályos rendelkezések szerint a felperes tárgyaláson kívüli elbírálás helyett a tárgyalásnak a veszélyhelyzet megszűnését követő időpontra halasztását kérte, a bíróság a tárgyalás kitűzése iránt a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól számított 15 napon belül intézkedik.
(4) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban hatályos rendelkezések előírásai szerint a személyes közreműködést igénylő eljárási cselekmény miatt az eljárás megakadt, a bíróság a tárgyalás kitűzése vagy az eljárási cselekmény lefolytatása iránt 2020. június 1. napját követő naptól számított 15 napon belül intézkedik.
(5) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
(6) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban hatályos rendelkezések szerint a bíróság a feleket már megnyilatkoztatta az egyezség kérdésében, a perbeli egyezséget végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni. Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.
59. A közjegyzői nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
151. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatti időpontra teljesítendő, személyes megjelentést igénylő a közjegyző által el nem halasztott eljárási cselekmények – a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben szabályozott eljárások, valamint a hitelbiztosítéki rendszerben történő regisztráció (annak módosítása, törlése) és ezzel összefüggésben azonossági nyilatkozat tétele kivételével – elmulasztása esetén a mulasztás jogkövetkezményei nem alkalmazhatók.
(2) A mentesített közjegyző a mentesítés ideje alatt közjegyzői tevékenységet nem folytathat, a közjegyzői iroda ügyfélfogadási ideje a mentesítés ideje alatt szünetel. A mentesítés ideje a mentesítéssel érintett ügyekben a határidőkbe nem számít bele.
(3) A mentesített közjegyzőkről az országos kamara a honlapján tájékoztatást ad.
60. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
152. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ezen alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.
153. § (1) A végrehajtó 2020. július 1-jéig a végrehajtási eljárások során a végrehajtási eljárás megindulását követően a végrehajtható okirat adós részére történő kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről. Amennyiben az adós részletfizetési szándékát a végrehajtó felé jelzi, a végrehajtó a részletfizetést a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül megállapíthatja.
(2) Ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani 2020. július 1-jét követően lehet azzal, hogy az intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a halasztásra, a jegyző értesítésére vonatkozó határidő 2020. július 2. napján újrakezdődik.
(3) A végrehajtó a végrehajtási eljárás során lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása iránt 2020. július 1-jét követően intézkedhet azzal, hogy az eljárási cselekményre vonatkozó határidő 2020. július 2. napján újrakezdődik.
(4) A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése – az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele – iránt 2020. július 1-jét követően intézkedhet.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3691
(5) A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt 2020. július 1-jét követően intézkedhet.
(6) A végrehajtási eljárás során rendbírsággal nem sújtható az a személy, aki a veszélyhelyzet ideje alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének.
(7) A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény.
(8) Ha a végrehajtási eljárás során az ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglalták, a bírósági végrehajtási eljárás során a végrehajtó a közigazgatási végrehajtással érintett követelés behajtása iránt 2020. július 1-jét követően intézkedhet.
(9) Ha a veszélyhelyzet miatt nem került sor végrehajtói kézbesítésre, arra 2020. július 1-jét követően kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő 2020. július 2. napján újrakezdődik.
(10) Ha a veszélyhelyzet miatt nem került sor helyszíni eljárásra, hagyományos árverésre, vagy helyszíni eljárási cselekményre, az eljárási cselekményt 2020. július 1-jét követően lehet foganatosítani azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő 2020. július 2. napján újrakezdődik.
(11) Ha a veszélyhelyzet miatt nem került sor a meghatározott cselekmény végrehajtásának elrendelésére, vagy foganatosítására, a végrehajtást elrendelni, illetve az eljárási cselekményt foganatosítani 2020. július 1-jét követően lehet azzal, hogy a vonatkozó határidő 2020. július 2. napján újrakezdődik.
(12) A végrehajtási eljárás során eljárási cselekmény, intézkedés foganatosítására nem kerülhet sor, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.
(13) A végrehajtó a (12) bekezdésben foglalt eljárási cselekményt, intézkedést a járványügyi intézkedés megszűnését követően folytathatja azzal, hogy a vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés megszűnését követő napon újrakezdődik.
61. A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
154. § A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
155. § A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 22/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartásra vonatkozó határozat alatt – ha e határozat végrehajtására irányuló kérelem a bíróság részére megküldésre került a veszélyhelyzet megszűnéséig – a kapcsolattartásra vonatkozó azon megállapodást is érteni kell, amely a szülők között közvetítői eljárásban jött létre, illetve amelyet a különélő szülők teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltak. Ebben az esetben a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelemhez csatolni kell a megállapodást tartalmazó okiratot is.
62. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
156. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit az ebben a §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az e §-ban foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet 2020. május 28-át követően nyújtották be.
(3) 2020. december 31-ig a hitelező akkor nyújthat be a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha az adósnak küldött fizetési felszólításban az adós számára a tartozása megfizetésére engedélyezett, a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti végső határidő és az azt követő 75 nap eredménytelenül telt el. Ebben az esetben a bíróság a Cstv. 26. § (3) bekezdésétől eltérően legfeljebb 15 napos határidőt határozhat meg az adós számára a tartozása megfizetésére.
(4) A Cstv. 27. § (2b) bekezdését 2020. december 31-éig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetében csak akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 400 000 forintot.
3692 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
(5) A bíróság a 2020. december 31-éig benyújtott felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet a Pp.-ben és a Cstv.-ben meghatározott okokon túl érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja akkor is, ha az nem felel meg a (3) vagy a (4) bekezdés szerinti feltételeknek.
63. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
157. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit az ebben a §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Azoknál az eljárásoknál, amelyek a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával felfüggesztésre kerültek, a felfüggesztés 2020. október 31-ig – külön végzés meghozatala nélkül – fennmarad.
(3) A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban a cég megszűntnek nyilvánításáról 2020. október 31-ig nem határozhat.
(4) Ha az állami adó- és vámhatóság a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez, a Ctv. 91. § (1) bekezdése szerinti eljárás 2020. október 31-ig – külön végzés meghozatala nélkül – felfüggesztésre kerül.
(5) Ha a cég a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alapján felfüggesztett kényszertörlési eljárásban a felfüggesztés ideje alatt a cégbíróság felé igazolja, hogy a kényszertörlésre okot adó törvénysértést kiküszöbölve a törvényes állapotot, illetve törvényes működését helyreállította, a cégbíróság a Ctv. 116. § (4) bekezdésétől eltérően a kényszertörlési eljárást megszünteti.
(6) A Ctv. 116. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okból a kényszertörlési eljárás megindítása nem rendelhető el, és a cég 2020. október 31-ig benyújthatja a cég törlése iránti kérelmét.
(7) E § nem érinti a Ctv. 116. § (1) bekezdés d) pontja miatt indult vagy e törvény hatálybalépése után induló kényszertörlési eljárásokat.
64. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
158. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt időtartam meghosszabbodik a veszélyhelyzet időtartamával.
65. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szerinti Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
159. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényt az ebben a §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szerinti Pénzügyi Békéltető Testület (a továbbiakban:
Pénzügyi Békéltető Testület) előtt a veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban lévő eljárásokban – ide értve az írásban folytatott és a szünetelő eljárásokat is – az ügyintézés határideje a befogadástól számított 180 nap.
(3) A veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban lévő eljárásokban a Pénzügyi Békéltető Testület meghallgatást tűz.
66. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény eltérő alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok
160. § (1) 2021. június 30-ig a Kormány rendeletében meghatározhatja azon, a gazdaság vagy a társadalom számára kiemelt ügyeket, amelyek esetében az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősülő szervezet a Kormány rendeletében meghatározottak szerint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény egyes rendelkezéseit alkalmazni köteles.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott szerv térítésmentesen jogosult az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény és a végrehajtási rendeletében meghatározott, a Kormány rendeletében meghatározott ügy viteléhez szükséges szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások használatára, ideértve a kormányzati hitelesítés-szolgáltatást is.
(3) A (2) bekezdés szerinti szolgáltatások igénybevétele érdekében a Kormány rendeletében meghatározott szerv kezeli azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás igénybevételéhez elengedhetetlenül szükségesek.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3693
(4) A Kormány rendeletében meghatározott ügyben alkalmazott elektronikus kapcsolattartás során az azonosításra, a dokumentum hitelesítésére, kézbesítésre, valamint a képviseletre az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény és végrehajtási rendeletének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy kizárólag e rendelkezések tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott szervet elektronikus ügyintézést biztosító szervnek, a vele kapcsolatban eljáró szervet pedig ügyfélnek kell tekinteni.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e § szerinti ügyeket, az e § szerint eljáró szerveket, valamint az eljárás részletszabályait.
67. Kereskedelmi tárgyú átmeneti szabályok
161. § 2022. december 31-éig a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 5a. pontjának rendelkezését úgy kell alkalmazni, hogy a helyi termelői piacon a piac fekvése szerinti megyében vagy a piac 40 km-es körzetében vagy Budapesten fekvő helyi termelői piacon az ország területén bárhol működő szociális szövetkezet is értékesítheti termékeit.
68. Gazdálkodó szervezet működése felügyelet alá vonásával összefüggő átmeneti szabályok
162. § (1) A KARTONPACK Dobozipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (cégjegyzékszám: 09-10-000030, adószám: 10547009-2-09, székhely: 4030 Debrecen, Galamb u. 11. sz., ezen § alkalmazásában a továbbiakban: Társaság) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 48. §-a szerinti Magyar Állam felügyelete alá vonása a (2) bekezdésben foglaltak megtörténte esetén – de legkésőbb 2020. augusztus 15. napjával – megszűnik.
(2) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény szerint kijelölt, a Magyar Állam nevében a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos a Társaság vezető tisztségviselőivel és felügyelőbizottsága tagjaival előre egyeztetett időpontban (de legkésőbb 2020. augusztus 15-ig) és módon tájékoztatja a Társaság vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait a megtett intézkedésekről és átadja a megtett intézkedésekkel összefüggésben keletkezett dokumentumokat. A tájékoztatás megtörténtét követő napon az állami felügyeleti jog – további jogszabályi rendelkezés nélkül – megszűnik.
69. Az építésügyi, építésfelügyeleti, településfejlesztési, településrendezési, vízjogi és örökségvédelmi eljárások eltérő szabályai
163. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó a) végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek
hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időben lejárt, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további egy évvel, valamint
b) végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel.
(2) A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet alapján kiadott a) régészeti feltárási vagy örökségvédelmi engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és
a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időben lejárt, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további egy évvel, valamint
b) régészeti feltárási vagy örökségvédelmi engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel.
3694 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, illetve a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó a) építési engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének
napja közötti időben lejárt, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további egy évvel, valamint
b) építési engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel.
(4) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, illetve a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet alapján engedélyezett tevékenységre vonatkozó a) építési engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének
napja közötti időben lejárt, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további egy évvel, valamint
b) építési engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel.
164. § (1) A (2) bekezdés kivételével a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján engedélyezett vízilétesítményekre és vízimunkákra vonatkozó vízjogi létesítési engedély, elvi vízjogi engedély és megszüntetési engedély, amelynek hatálya a) a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időszakban lejárt, külön
erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további egy évvel, valamint
b) a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyhez kapcsolódó vagyonkezelői, kezelői vagy tulajdonosi hozzájárulás érvényességi ideje a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időszakban vagy a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az új hozzájárulás beszerzéséről az engedélyes gondoskodik. Ebben az esetben a vízügyi hatóság az engedélyes kérelmére, soron kívül módosítja az (1) bekezdés szerinti vízjogi engedélyt. A kérelem mentesül az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetése alól.
165. § (1) 2020. december 31-éig a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] az ebben a §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettől eltérően a) a településképi követelményekről szakmai konzultációt – ezen belül szakmai tájékoztatást – tartani
elektronikus úton is lehet, b) a helyi önkormányzat a partnerségi egyeztetés személyes megjelenést előíró szabályaitól eltérően
a tájékoztatást, a véleménynyilvánítást és az egyeztetést elektronikus úton is lefolytathatja, c) az előzetes és munkaközi tájékoztatás lakossági fóruma elektronikus úton is történhet azzal, hogy
az észrevételeket és javaslatokat a közzétételtől, video-konferenciától számított tizenöt napon belül lehet megtenni, kizárólag elektronikus úton,
d) a településképi véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmet elektronikus úton kell benyújtani, és e) a településképi bejelentési eljárás során az eljárást kezdeményező iratok kizárólag elektronikus úton
terjeszthetőek elő. (3) A (2) bekezdés a)–c) pontja értelmében elektronikus útnak minősül az önkormányzat honlapján közzétett
részletes szakmai tájékoztató, video-konferencia keretében az érintettek részére tájékoztatás tartása és kérdések megválaszolása, valamint a helyi műsorszolgáltató felületén megjelenő részletes szakmai tájékoztató.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3695
70. Vízhasználatra vonatkozó átmeneti szabályok
166. § (1) A vízhasználó a vízkészletjárulékot a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/B. § (3) bekezdésétől eltérően 2020. december 31. napjáig az általa ténylegesen felhasznált vízmennyiség után fizeti meg, ha az általa igénybe vett vízmennyiség a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-át nem éri el.
(2) A vízhasználó az (1) bekezdés szerinti kedvezményt a tárgyévre vonatkozó éves bevallás során, külön nyilatkozattal érvényesítheti.
71. Agrár tárgyú átmeneti szabályok
167. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evtv.) 113. § (25a) bekezdésétől eltérően a szerződések 2021. december 31-én vesztik hatályukat.
(2) Az Evtv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott, az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenés pótlására vonatkozó kötelezettség 2021. április 15-éig teljesíthető.
168. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvénytől eltérően a vendéglátó-ipar területén működő felügyeleti díj fizetésére kötelezettnek 2020. évben a felügyeleti díj bevallására vonatkozó kötelezettségét és az első részlet megfizetését 2020. szeptember 30-ig kell teljesítenie.
169. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvénytől eltérően 2020. december 31-éig a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés keretében megvalósuló alkalmi és idénymunka esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 1. § (4) bekezdésében és 2. § 1. pontjában meghatározott éves időtartam legfeljebb száznyolcvan nap, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 2. § 3. pont b) alpontjában meghatározott havi időtartam legfeljebb húsz naptári nap.
72. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
170. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel alkalmazandóak 2020. december 31-ig.
171. § (1) Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 54/2008. Korm. rendelet) a) 1. mellékletében foglalt táblázat
aa) D:34 mezője szerinti képlékeny agyag – II., ab) D:36 mezője szerinti kőzetliszt, kőzetiszap, ac) D:41 mezője szerinti homok, ad) D:43 mezője szerinti homokos kavics, ae) D:44 mezője szerinti kavicsos homok, af ) D:45 mezője szerinti agyagos törmelék, ag) D:63 mezője szerinti agyagmárga ásványi nyersanyag alcsoportba tartozó nyersanyagok,
b) 1. mellékletében foglalt táblázat B:42 mezője szerinti kavics ásványi nyersanyag csoportba tartózó nyersanyagok
esetében a kutatási tevékenység csak előkutatás keretében végezhető. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyersanyag (a továbbiakban együtt: építőipari nyers- és alapanyag) esetén
az előkutatás bejelentés alapján folytatható.
172. § A bányafelügyelet ellenőrzi az előkutatás bejelentés jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítését. Ha a bányafelügyelet az ellenőrzése során megállapítja, hogy a) a bejelentés a jogszabályi előírásoknak nem felel meg, b) a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatják, vagy c) a bejelentés már megállapított bányászati jogot érintene, megtiltja az adott tevékenység folytatását.
3696 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
173. § (1) Építőipari nyers- és alapanyag előkutatása esetén a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet] 34. § 7. pontjában foglaltaktól eltérően a talaj felszínének megbontását eredményező előkutatási tevékenység is végezhető.
(2) Az építőipari nyers- és alapanyag esetében az előkutatási célból történő termőföld-igénybevétel esetén nem kell más célú hasznosítási engedélyt szerezni.
174. § Az építőipari nyers- és alapanyag esetében a Bt. 22. §-ában meghatározott kutatási műszaki üzemi tervnek a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 6/D. §-ában előírt tartalmi követelményeit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a Bt. 3. § (4) bekezdésében meghatározott bejelentésben az ásványi nyersanyag megnevezése helyett a megkutatni kívánt térrészt kell megjelölni.
175. § Az építőipari nyers- és alapanyag esetében a Bt. 43/B. § (1) bekezdésében meghatározottak mellett a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházásához való hozzájárulás iránti eljárásban a bányászati joggal érintett ingatlan tulajdonosa is ügyfélnek minősül.
176. § Az építőipari nyers- és alapanyag hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházása iránti kérelem esetében a bányafelügyelet a bányászati jog átruházásáról szóló szerződés megküldésével megkeresi a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 20 napon belül igényt jelenthet be a bányatelek bányászati jogára. A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén a bányászati jog az igénybejelentőre a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjában, valamint (2a) bekezdés a), b) és d) pontjában előírtak teljesülése esetén átruházható. Az igénybejelentő részére történő bányászati jog átruházásához való hatósági hozzájárulás esetén a bányafelügyelet a bányászati jog átruházására irányuló hozzájárulási kérelmet elutasítja.
177. § (1) A (2) bekezdés szerinti ásványi anyagra vonatkozó bányászati joggal érintett ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a bányafelügyelet megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. A Magyar Állam elővásárlási jogát az ingatlan esetében a Magyar Állam tulajdonosi jogkörében eljáró szerv gyakorolja.
(2) Az állami elővásárlási jog szempontjából védettnek minősülő ingatlanokat érintő bányatelkek vonatkozásában bányászható ásványi nyersanyagok: az 54/2008. Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott 1. Gránitmurva (kód 1013), 2. Riolit (kód 1110), 3. Pados andezit (kód 1141), 4. Andezit (kód 1142), 5. Bazalt (kód 1150), 6. Riolittufa (tufit) (kód 1211), 7. Kálitufa (kód 1212), 8. Bazalttufa (-tufit) (kód 1240), 9. Agyag (kód 1411–1419), 10. Kőzetliszt, kőzetiszap (kód 1422), 11. Homok (kód 1451–1453), 12. Kavics (kód 1460), 13. Átmeneti törmelékes nyersanyagok (kód 1471–1473), 14. Homokkő-konglomerátum (kód 1481–1485), 15. Durva mészkő/puha mészkő (kód 1520), 16. Tömött, kristályos mészkő (kód 1531–1533), 17. Dolomit (kód 1541–1543), 18. Márga (kód 1561–1564) és 19. Alginit (kód 1620).
178. § Az előkutatást annak megkezdése előtt legalább 30 nappal a bányafelügyelethez kell bejelenteni.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3697
179. § (1) A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell a kutatási jogot engedélyező határozattal kapcsolatban.
(2) Az előkutatás elfogadásáról szóló igazolásnak tartalmaznia kell a kutatási területet a sarokpontok koordinátáival, a kutatási terület alap- és fedőlapját.
(3) Az előkutatás nem fogadható el a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerinti esetekben, valamint ha megkeresés alapján a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv a kutatás jogára igényt tart.
(4) Előkutatás bejelentése során az építőipari nyers- és alapanyagok esetén a bányafelügyelet megkeresi a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 20 napon belül igényt jelenthet be az előkutatásra. A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén a bányafelügyelet megtiltja az előkutatási tevékenység folytatását.
180. § A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 26. §-ában meghatározottakon túl az építőipari nyers- és alapanyag kitermelésének befejezésekor a bányabezárásra kidolgozott műszaki üzemi terv elbírálása során a bányafelügyelet megkeresi a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 20 napon belül igényt jelenthet be a bányatelek bányászati jogára. A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén a bányafelügyelet a Bt. 6. §-a szerint jár el.
181. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a védettnek minősülő ingatlanok esetében az állami elővásárlási jog szabályait megállapítsa.
73. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
182. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2020. június 16-án hatályos 1. 2. § 6. pont 6.1., 6.2. és 6.6. alpontját, 2. 2. § 7. pont 7.3.–7.13. alpontját, 3. 10. § (1) bekezdés b) pontját, 4. 31. § (6)–(8) bekezdését, 5. 33. §-át megelőző alcím címét és 33. §-át, 6. 35. § (1)–(2a) és (3)–(7) bekezdését, 7. 36/I. §-át megelőző alcím címét, 8. 36/I. § (1) és (1a)–(1g) bekezdését, 9. 36/I. §-át követő alcímet, 10. 80. § (1) bekezdés b), i), j), p), t), u) és v) pontját, 11. 80/A. § (3), (3b) és (3c) bekezdését, 12. 80/E. § (3a) bekezdését, 13. 80/F. §-át követő alcímét, 14. 87/I. §-át, 15. 89. § (1) bekezdés a) és d) pontját, (2) bekezdés i) és j) pontját 2020. október 31-éig nem kell alkalmazni azzal, hogy e rendelkezések tekintetében a 2020. június 15-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(2) A Vtv. 2020. június 16-án hatályos 1. 2. § 2. pont 2.19. alpontját és a 88. § (2) bekezdés 28. pontját, 2. 9/C. § (3) bekezdését, 3. 10. § (1) bekezdés c) pontját, 4. 32/A. § (3), (4) és (6) bekezdését, 5. 35. § (5a) bekezdés c) és f ) pontját, (8) bekezdés nyitó szövegrészét és a) pontját, 6. 36/I. § (3) és (4) bekezdését, valamint (5) bekezdés a) pontját, 7. 80. § (1) bekezdés r) pontját, 8. 81. § (9) bekezdés nyitó szövegrészét és a) pontját, (16a) bekezdés c) pontját, 9. 84/A. § (2) bekezdését, 10. 85. § (1) bekezdését, 11. 85/C. § (1) bekezdését, 12. 85/F. § (1) bekezdését,
3698 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
13. 85/O. §-át, 14. 88. § (2) bekezdés 3. pontját 2020. október 31-éig nem kell alkalmazni azzal, hogy e rendelkezések tekintetében a 2020. június 15-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(3) A Vtv. 2020. június 15-én hatályos 35. § (5a) bekezdés d) pontját 2020. október 31-éig kell alkalmazni.
183. § A közlekedési hatóság 2020. október 31-éig ellátja Magyarországon a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti vasútbiztonsági hatóság feladatait.
74. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény elérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
184. § (1) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 2020. június 16-án hatályos 1. 3. § (7) bekezdés j) pontját, 2. 7. § (1) bekezdés f ) pont fe) alpontját, 3. 10/C. § (1) bekezdését, 4. 14/A. §-át, 5. 15. § (2a) bekezdés c)–e) pontját, 6. 23. § (1) bekezdés c) pontját 2020. október 31-éig nem kell alkalmazni azzal, hogy e rendelkezések tekintetében a 2020. június 15-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(2) A Kbvt. 2020. június 16-án hatályos 1. 2. § l) pontját, 2. 3. § (4) bekezdését, 3. 5. § (1) bekezdését, 4. 9. § (1) bekezdését, 5. 14. §-át, 6. 15. § (2b) bekezdés a) pontját, 7. 16. § (6) bekezdését, 8. 19. § (2) bekezdését 2020. október 31-éig nem kell alkalmazni azzal, hogy e rendelkezések tekintetében a 2020. június 15-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(3) A Kbvt. 2020. június 15-én hatályos 9. § (1) bekezdés a) pontját 2020. október 31-éig kell alkalmazni.
75. Egyes szabálysértésekkel összefüggő átmeneti szabályok
185. § (1) E törvény hatálybalépése előtt elkövetett, a) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése,
illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése,
b) az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet 5. § (2) és (6) bekezdése,
c) a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról szóló 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése,
d) a védelmi intézkedésekről szóló 168/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése, valamint e) a fővárosi védelmi intézkedésekről szóló 211/2020. (V. 16.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3699
szerinti szabálysértések miatt indított eljárásokat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 4. §-ától eltérően, a cselekmény elkövetésekor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
(2) A veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról szóló 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztési ok esetén a Szabs. tv. 82. § (4) bekezdésében foglalt eljárási szabályt alkalmazni kell.
186. § Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 361. §-ában meghatározott bűncselekményt a COVID-19 fertőzöttség vagy annak gyanúja miatt elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével követik el.
187. § (1) Aki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 361. §-ában meghatározott cselekményt a COVID-19 fertőzöttség vagy annak gyanúja miatt elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével követi el, szabálysértést követ el.
(2) A Szabs. tv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.
(3) Az (1) bekezdés szerint szabálysértés esetén a helyszíni bírság összege a Szabs. tv. 99. § (2) bekezdésétől eltérően ötezer forinttól százezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén százötvenezer forintig terjed, és a Szabs. tv. 100/A. §-ától eltérően szóbeli figyelmeztetés nem alkalmazható.
(4) Aki az egészségügyről szóló törvény szerinti karantén szoftver telepítésére kötelezett és az (1) bekezdés szerinti szabálysértést követi el, a (2) és (3) bekezdés szabályaitól eltérően a) a kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege háromezer forint, legmagasabb összege háromszázezer
forint, továbbá b) – pénzbírság kiszabása helyett – figyelmeztetés is alkalmazható, amelyet a rendőrség a Szabs. tv.
100/A. §-ától eltérően helyszíni intézkedés hiányában is alkalmazhat, valamint írásban és rövid úton is közölhet.
76. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok
188. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
189. § Ezen alcím alkalmazásában járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza.
190. § Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül a hatvanötödik életévét betöltött személy is.
191. § (1) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény járványügyi intézkedés megszegésével járna, és az eljárási cselekmény elhalasztásának nincs akadálya, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény elvégzését elhalasztja.
(2) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény járványügyi intézkedés megszegésével járna, és az eljárási cselekmény nem halasztható el, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményen való jelenlétet telekommunikációs eszköz útján biztosítja.
(3) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény nem jár járványügyi intézkedés megszegésével, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárásban résztvevő személy jelenlétét elsősorban telekommunikációs eszköz útján biztosítja.
(4) A bíróság a Be. 120. § (1) bekezdésére figyelemmel – ha annak technikai feltételei fennállnak – az ügyész jelenlétét elsősorban telekommunikációs eszköz útján biztosítja az eljárási cselekményen.
3700 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
192. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény megkezdése előtt hivatalból vizsgálja, hogy járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel megtartható-e a tervezett eljárási cselekmény.
(2) Az eljárási cselekmény megkezdése előtt járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel megjelölhető olyan körülmény, amely az eljárási cselekmény megtartását akadályozhatja, illetve amelyet az eljárási cselekmény megkezdése előtt figyelembe kell venni.
(3) Ha az eljárási cselekmény megtartásának járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel akadálya van, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárási cselekményt elhalasztja.
(4) Ha az eljárási cselekmény megtartásának nincs akadálya, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra tekintettel – az eljárási cselekmény biztonságos lebonyolítása érdekében – az eljárási cselekmény rendjével összefüggő egyedi intézkedések alkalmazását rendelheti el, így különösen a személyes távolságtartásra, az eljáró szerv által biztosított vagy a jelen levők birtokában lévő védőfelszerelés viselésére vonatkozó kötelezettségeket állapíthat meg. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény megkezdésekor figyelmezteti az eljárási cselekményen jelen levő személyeket arra, hogy az elrendelt egyedi intézkedések megsértése súlyos rendzavarásnak minősül, amely miatt a) rendbírság kiszabására, illetve b) a Be. 440. § (2) bekezdésében meghatározott következmények alkalmazására kerülhet sor.
193. § (1) Az a jogosult, aki a Be. 480. § (2) bekezdése szerinti határozat kihirdetésén nem volt jelen, fellebbezését az üléstől számított öt munkanapon belül jelentheti be.
(2) A védő a Be. 499. § (3) bekezdése szerinti indítványát a vádirat kézhezvételétől számított öt munkanapon belül terjesztheti elő.
(3) Az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a Be. 337. § (5) bekezdésében meghatározott fellebbezést tizenöt napon belül jelentheti be.
(4) A jogorvoslatra jogosult a Be. 369. § (1) bekezdése szerinti panaszt a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül jelentheti be.
(5) Ha a védő a gyanúsítás, illetve a gyanúsítás változásának közlésekor nincs jelen, a Be. 372. § (1) bekezdése szerinti panaszt a gyanúsított kihallgatásától számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.
(6) A felülbírálati indítvány Be. 374. § (2) bekezdésében meghatározott határideje tizenöt nap.
194. § (1) Papíralapú kapcsolattartás esetén az idézés és az értesítés elsősorban az idézett vagy értesített személy által megjelölt vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság hivatalos tudomására jutott a) elektronikus levelezési címre vagy más elektronikus elérhetőségre, vagy b) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történik.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az idézésen és értesítésen feltünteti azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen a megidézett és értesített személy annak hitelességét ellenőrizni tudja.
195. § Az idézéssel és az értesítéssel szembeni mulasztás következményei nem alkalmazhatók, ha az a 194. §-ban meghatározott módon történt idézés vagy értesítés átvétele nem igazolható.
196. § (1) Telekommunikációs eszköz használata esetén az eljárási cselekmény kitűzött, illetve az ügyészség, nyomozó hatóság által megjelölt helyszíne, és a jelenléttel érintett személy közötti kapcsolatot folyamatos hangfelvétel továbbítása is biztosíthatja.
(2) Telekommunikációs eszköz használata esetén az eljárási cselekmény akkor is lefolytatható, ha az elkülönített helyszínen csak a Be. 123. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy van jelen.
(3) Telekommunikációs eszköz használata esetén a felvétel bármilyen elektronikus módon rögzíthető. (4) A telekommunikációs eszköz használata a terhelt hozzájárulása nélkül is elrendelhető. A telekommunikációs
eszköz használatának elrendelése esetén, ha a vádlott indítványozza, hogy a személyes jelenlétét a tárgyalás
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3701
kitűzött helyszínén biztosítsa, a bíróság megvizsgálja, hogy a 191. § alapján lehetőség van-e az eljárási cselekmény elhalasztására.
(5) Ha az eljárási cselekmény elhalasztására nincs lehetőség, a bíróság akkor is elutasítja a vádlott (4) bekezdés szerinti indítványát, ha a) járványügyi intézkedés megszegésével járna, vagy b) az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a terhelt vagy a vele érintkező személyek
testi épségét, egészségét veszélyeztetné. (6) Nincs helye jogorvoslatnak
a) a telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány elutasítása, b) a telekommunikációs eszköz használatának elrendelése, valamint c) a személyes jelenlét biztosítására tett indítvány tárgyában hozott döntés ellen.
(7) Telekommunikációs eszköz használata esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elkülönített helyszínen jelen levő személy személyazonosságát a természetes személyazonosító adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.
(8) Ha az eljárási cselekmény során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy a) személyazonosságával, b) az eljárási cselekményen való részvételének önkéntességével, vagy c) vallomásának vagy nyilatkozatának befolyásmentességével kapcsolatban, akkor az eljárási cselekmény nem folytatható.
197. § (1) Papíralapú kapcsolattartás esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratot – az ügydöntő határozat kivételével – elsősorban a címzett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére kézbesíti.
(2) Ha a büntetőeljárásban a postai úton történő kézbesítéskor az A/3, A/4 vagy A/5 jelzésű értesítőt kell használni, de a kézbesítés a címzett részére járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más ok miatt nem lehetséges, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a kézbesítendő ügyiratot egyszerű postai küldeményként postai úton és ezzel egyidejűleg a címzett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére is kézbesíti. Ebben az esetben címzettet – bármely ismert rövid úton történő kapcsolattartást biztosító elérhetőségének felhasználásával – tájékoztatni kell a kézbesítés tényéről, valamint a kézbesítés szabályszerűségének (3) bekezdésben meghatározott feltételéről.
(3) A kézbesítés szabályszerűségéhez fűződő jogkövetkezmények az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben akkor alkalmazhatók, ha az ügyirat címzett részére történő kézbesítése – akár a címzett visszajelzése, akár az eljáró szerv kapcsolatfelvétele alapján – igazolható.
(4) A hirdetményt a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján a jogszabályban meghatározottak szerint kell közzétenni.
(5) Ha az ügyiratot az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére kell hirdetmény útján kézbesíteni, akkor a hirdetményt a terhelt utolsó ismert magyarországi lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat saját vagy társulásaik által közösen működtetett, vagy a felügyeletüket, szakmai irányításukat vagy működésükkel kapcsolatos koordinációt ellátó szervek által tájékoztatás céljára fenntartott honlapon is közzé kell tenni.
(6) Az ügyiratot a hirdetmény (4) bekezdés szerinti közzétételétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
198. § (1) Az elektronikus kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben, valamint a Be.-ben meghatározott szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A büntetőeljárás során az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, illetve a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervek az elektronikus kapcsolattartás helyett indokolt esetben egyéb elektronikus úton is tarthatnak kapcsolatot. A kapcsolattartás formáját közösen határozzák meg.
(3) Az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt választó büntetőeljárásban részt vevő személy indítványára, a büntetőeljárásban részt vevő személlyel az általa megjelölt egyéb elektronikus úton tart kapcsolatot. Az indítvány egyéb elektronikus úton is előterjeszthető.
3702 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
(4) Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy az egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartást is választhatja. Az indítvány egyéb elektronikus úton is előterjeszthető.
(5) A Be. 161. § (1)–(3) bekezdése nem alkalmazható. (6) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatálya
alá nem tartozó egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartás papíralapú kapcsolattartásnak minősül.
199. § A Be. 189. § (6) bekezdésében a szakvélemény előterjesztésére meghatározott határidőt a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.
200. § (1) A pártfogó felügyelő az együttműködésre köteles személyekkel egyéb elektronikus úton is kapcsolatot tarthat, ha járványügyi intézkedésre vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a személyes kapcsolattartás akadályba ütközik. Telekommunikációs eszköz használata esetén a felvétel rögzítése nem szükséges.
(2) A pártfogó felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során az érintett személy személyazonosságát a személyes adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy személyazonosságával, közreműködésének önkéntességével vagy befolyásmentességével kapcsolatban, akkor a kapcsolattartás vele nem folytatható.
201. § (1) Ha a nyomozás járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel nem fejezhető be, az ügyészség a Be. 351. § (4) bekezdésében meghatározott határidőt legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
(2) Ha a nyomozás járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel nem fejezhető be, az ügyészség a Be. 687. §-ában meghatározott határidőt legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja. Különösen indokolt esetben a határidő egy alkalommal legfeljebb három hónappal ismételten meghosszabbítható.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján meghozott határozat ellen nincs helye panasznak.
202. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti az eljárást, ha járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel az eljárás folytatása elháríthatatlan akadályba ütközik. A határozat ellen nincs helye panasznak.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az eljárás az ügyben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelttel szemben van folyamatban.
203. § (1) Az ügyészség az eljárásnak közvetítői eljárás céljából vagy közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítése érdekében történő felfüggesztését járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel három hónappal meghosszabbíthatja.
(2) Az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamát járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel három hónappal meghosszabbíthatja.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján meghozott határozat ellen nincs helye panasznak.
204. § A bíróság járványügyi intézkedés megtartása érdekében vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel hivatalból vagy az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, illetve a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt indítványára meghatározhatja a hallgatóság létszámát a tárgyaláson.
205. § (1) A bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről indokolt határozattal hivatalból kizárja, ha járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más rendelkezésre figyelemmel a bíróság a nyilvánosság számára nem látogatható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a tárgyaláson hozott határozatot a nyilvánosság kizárásával hirdeti ki.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott esetben a terhelt vagy a védő indítványára engedélyezni kell, hogy a nála levő elektronikus eszközt bekapcsolva a tárgyaláson történteket rögzítse. A bíróság a rögzítés engedélyezésekor figyelmezteti a terheltet a személyes adatok kezelésével összefüggő kötelezettségeire. A rögzítés nem
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3703
engedélyezhető, ha a tárgyalásról a bíróság készít kép- és hangfelvételt, vagy a zárt tárgyalás elrendelésének törvényben meghatározott egyéb okból van helye. A bíróság által készített kép- és hangfelvétel másolatát a tárgyalást követő nyolc napon belül az indítványt előterjesztő terhelt és a védő részére meg kell küldeni, vagy azt részükre hozzáférhetővé kell tenni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott rögzítés nem járhat a tárgyalás rendjének, szabályszerű menetének zavarásával vagy a tárgyalás méltóságának sérelmével. Ebben az esetben a bíróság megtiltja a rögzítés folytatását és a rendzavarás következményeit alkalmazza.
(5) Nem büntethető a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 280. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt, aki az (1) és (2) bekezdés szerinti zárt tárgyaláson elhangzottakat felfedi.
206. § A bíróság – a Be. 484. § (1) bekezdés f ) pontja kivételével – az ügyiratok bírósághoz érkezését követő három hónapon belül vizsgálja meg, hogy szükséges, illetve lehetséges-e a Be. 484. § (1) bekezdésében meghatározott valamely intézkedés.
207. § (1) A bíróság legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti az eljárást, ha járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel az eljárás folytatása elháríthatatlan akadályba ütközik. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az eljárás az ügyben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelttel szemben van folyamatban.
208. § A bíróság eljárásnak a Be. 488. § (2) bekezdése alapján történő felfüggesztésének tartamát járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel három hónappal meghosszabbíthatja.
209. § A bíróság legkésőbb az ügyiratok bírósághoz érkezésétől számított három hónap leteltekor kézbesíti a vádiratot a vádlottnak és a védőnek.
210. § (1) Ha a bíróság a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja, felhívhatja a jogosultakat, hogy a perbeszédeket és a felszólalásokat a tárgyalás határnapjától vagy a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül írásban nyújtsák be.
(2) A bíróság az (1) bekezdés alapján írásban benyújtott perbeszédeket és felszólalásokat kézbesíti az ügyészségnek, a vádlottnak, a védőnek, a sértettnek, a magánfélnek és a vagyoni érdekeltnek, azzal, hogy a perbeszédekre és felszólalásokra írásban tizenöt napon belül van helye viszonválasznak. A viszonválaszt a bíróság azzal kézbesíti az ügyészségnek, a vádlottnak, a védőnek, a sértettnek, a magánfélnek és a vagyoni érdekeltnek, hogy az esetleges további viszonválasz a tárgyaláson szóban adható elő.
(3) A vádlott az utolsó szó jogán előadni kívánt észrevételeit és indítványait – legkésőbb az ügydöntő határozat meghozatala előtt – a tárgyaláson írásban is benyújthatja a bíróságnak. Erre a vádlottat a tárgyalásra szóló idézésben figyelmeztetni kell.
(4) Az írásban benyújtott perbeszéd, viszonválasz, illetve az utolsó szó jogán előadott észrevételek és indítványok lényegét csak az ügyészség, a vádlott, a védő, a sértett, a magánfél vagy a vagyoni érdekelt indítványára kell ismertetni a tárgyaláson.
(5) A bíróság a tárgyalást a Be. 550. § (1) bekezdése alapján – különösen járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel – legfeljebb egy hónapra elnapolhatja. A bíróság az ügydöntő határozat kihirdetésének határnapjáról a vádlottat, a védőt és az ügyészséget értesíti. A bíróság az értesítésben a vádlottat és a védőt tájékoztatja arról, hogy az ügydöntő határozat a távollétükben is kihirdethető, valamint arról is, hogy a határnap elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
(6) A bíróság tájékoztathatja a vádlottat, a védőt és az ügyészt, hogy együttes hozzájárulásuk esetén a tárgyalásnak a Be. 550. § (1) bekezdése alapján történő elnapolása helyett a határozatot tanácsülésen hozza meg, és annak közlése kihirdetés helyett az írásba foglalt határozat kézbesítése útján történik. A bíróság a tájékoztatást abban az esetben is megadhatja, ha a tárgyalásnak a Be. 550. § (1) bekezdése alapján történő elnapolására e törvény hatálybalépését megelőzően került sor.
(7) A bíróság a vádlott, a védő és az ügyész együttes hozzájárulása esetén az ügydöntő határozatot tanácsülésen hozza meg. A bíróság az ügydöntő határozatot a Be. 452. § (1) bekezdése szerint foglalja írásba, amely teljeskörűen tartalmazza a Be. 561. § (3) bekezdésében foglaltakat. A bíróság az ügydöntő határozatot kézbesítés útján közli.
3704 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben a vádemelés után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés – letartóztatás esetén a Be. 298. §-ában meghatározott kivétellel – az elsőfokú bíróság ügydöntő határozat meghozatala céljából tartott tanácsülésig tart.
211. § (1) Ha a másodfokú bíróságnak a fellebbezés elintézésére a Be. 599. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést kell tartania, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a fellebbezéssel érintettek írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, az ehhez szükséges intézkedéseket a tanács elnöke teszi meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha a beszerzett adatok alapján tárgyalás tartása nem szükséges, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya és a vádlott, védő, ügyész vagy a fellebbező a nyilvános ülés kitűzését nem indítványozza, a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen dönt.
(3) Ha a kirendelt védő indítványának vagy észrevételének írásbeli előterjesztését követően nyilvános ülés tartására azért nem került sor, mert a másodfokú bíróság a fellebbezésről a (2) bekezdés szerint tanácsülésen dönt, úgy kell tekinteni, hogy a kirendelt védő egy óra tartamú eljárási cselekményen vett részt.
(4) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlansága esetén a Be. 599. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek mellett tanácsülésen is megállapíthatja a hiánytalan, illetve helyes tényállást.
(5) A másodfokú bíróság tanácsának elnöke az ügyiratok érkezésétől számított három hónapon belül teszi meg a Be. 596. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket.
(6) Az ügyészség, a vádlott, a védő és a fellebbező a Be. 598. § (4) bekezdése szerinti észrevételt tizenöt napon belül teheti meg.
(7) A harmadfokú bírósági eljárásra e törvény másodfokú bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
212. § (1) Ha a Kúria tanácsának a felülvizsgálati indítványról a Be. 660. § (2) bekezdés a) pontja alapján nyilvános ülésen kell határoznia, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a felülvizsgálati indítvánnyal érintett írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, az ehhez szükséges intézkedéseket a tanács elnöke teszi meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a beszerzett írásbeli nyilatkozatokat további észrevétel megtétele érdekében meg kell küldeni a felülvizsgálati indítvánnyal érintetteknek, és ha a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya, a Kúria tanácsa a felülvizsgálati indítványról tanácsülésen dönt.
(3) A Kúria tanácsa a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot, ha azt a tanács elnöke szükségesnek tartja nyilvános ülésen, egyébként tanácsülésen bírálja el.
(4) Ha a Kúria tanácsa a jogorvoslatot tanácsülésen bírálja el, biztosítani kell, hogy az érintettek indítványa, észrevétele megismerhető legyen, azzal összefüggésben az érintettek észrevételt terjeszthessenek elő.
213. § A bíróság a Be. C. Fejezetében meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén – a terhelt beismerésétől függetlenül – a fiatalkorúval szemben bármely bűncselekmény esetén hozhat büntetővégzést.
214. § (1) Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított három hónapon belül bíróság elé állíthatja, ha a Be. 723. §-ában meghatározott feltételek fennállnak, kivéve, ha a Be. 723. §-ában meghatározott határidő a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően járt le.
(2) Az ügyészség a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított három hónapon belül bíróság elé állíthatja, ha a Be. 724. §-ában meghatározott feltételek fennállnak, kivéve, ha a Be. 724. §-ában meghatározott határidő a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően járt le.
(3) A vád előterjesztése után a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek a Be. 728. § (4) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott okokból, valamint akkor küldheti vissza, ha az (1) bekezdésben vagy a (2) bekezdésben meghatározott határidő a bíróság elé állításig eltelt.
(4) Az elsőfokú bíróság ítélete és ügydöntő végzése elleni fellebbezést a másodfokú bíróság az ügy érkezését követő három hónapon belül bírálja el.
215. § (1) A bíróság a büntetővégzést az ügy érkezését követő három hónapon belül hozza meg. (2) A bíróság a Be. C. Fejezete szerinti eljárásban – a terhelt beismerésétől függetlenül – nyolcévi szabadságvesztésnél
nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén hozhat büntetővégzést.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3705
(3) A bíróság a (2) bekezdés szerint a folyamatban levő ügyekben is büntetővégzést hozhat, ha az előkészítő ülés tartására nem került sor.
216. § A Be. CII. Fejezete szerinti eljárásban tárgyalás nem tartható, ha a terhelt tárgyaláson történő megjelenése járványügyi intézkedés vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben a külföldi tartózkodási helye szerinti állam határának átlépésére vonatkozó szabályok miatt nem lehetséges.
217. § (1) Az ügyészség a Be. CVII. Fejezete szerinti eljárásban a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől vagy a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított egy hónapon belül állítja bíróság elé.
(2) A bíróság a Be. CVII. Fejezete szerinti eljárásban a büntetővégzést az ügyiratoknak a bírósághoz érkezését követő egy hónapon belül hozza meg.
218. § A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a járványügyi védekezés, a hatósági házi karantén, a kijelölt karantén, valamint a járványügyi megfigyelés, zárlat vagy elkülönítés fennállásának ellenőrzése céljából adatot igényelhet a rendőrségnek a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartásából.
219. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő határidőket a korábbi jogszabály szerint kell számolni. (2) Ha az elsőfokú bíróság a veszélyhelyzet ideje alatt tanács helyett egyesbíróként járt el, a tárgyalást abban
a részében kell megismételni, amely alatt a bíróság a korábbi jogszabály alapján elsőfokon egyesbíróként járt el. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az e törvény hatálybalépését követően eljáró tanács összetételében a veszélyhelyzet előtt eljárt tanács összetételéhez képest változás történt.
(3) Ha az eljárás felfüggesztésére a Be. 395. § (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott okból, e törvény hatálybalépése előtt került sor, a felfüggesztés határidejébe a veszélyhelyzet tartama nem számít bele.
(4) Ha e törvény hatálybalépésének időpontjában az ügyben előkészítő ülés tartására nem került sor, a bíróság a vádirat kézbesítésétől számított hat hónapon belül tart előkészítő ülést.
(5) A tárgyalást az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára – a tárgyalás korábbi anyaga lényegének ismertetésével – akkor kell megismételni, ha az e törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban levő ügyben a korábbi tárgyalási határnap óta egy év eltelt. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a Be. 518. § (3) bekezdésében meghatározott határidő a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően járt le.
77. A távoltartás egészségügyi válsághelyzet idején alkalmazandó eltérő szabályai
220. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: 2009. évi LXXII. törvény), valamint a Be. távoltartásra és bűnügyi felügyeletre vonatkozó rendelkezéseit 2020. december 31-éig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ezen alcím alkalmazásában járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza.
(3) A járványügyi intézkedés nem akadálya a 2009. évi LXXII. törvény szerinti ideiglenes megelőző távoltartás és megelőző távoltartás, valamint a Be. szerinti távoltartás elrendelésének, illetve végrehajtásának.
221. § (1) A 2009. évi LXXII. törvény szerinti ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésekor a rendőrség a helyszínen hivatalból vizsgálja a) az életvitelszerű tartózkodási helyet elhagyni köteles bántalmazó vagy b) az életvitelszerű tartózkodási helyet önként elhagyni kívánó bántalmazott járványügyi intézkedéssel érintettségét.
(2) Ha az életvitelszerű tartózkodási hely elhagyására köteles bántalmazó járványügyi intézkedéssel érintett és a) saját elhelyezéséről önerőből gondoskodni képes, a rendőrség rögzíti a bántalmazó új tartózkodási helyére
vonatkozó nyilatkozatát, b) saját elhelyezéséről önerőből gondoskodni nem képes, a rendőrség a részére járványügyi intézkedés
foganatosítására alkalmas, kizárólag bántalmazók részére fenntartott szálláshelyet ajánl fel,
3706 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
c) saját elhelyezéséről önerőből gondoskodni nem képes, valamint a b) pont szerint felajánlott szálláshelyet nem fogadja el, a rendőrség gondoskodik a bántalmazó járványügyi intézkedés végrehajtására kijelölt helyen történő elhelyezéséről.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a rendőrség a) a járványügyi intézkedés betartásával összefüggő ellenőrzési feladat végrehajtásának támogatása céljából
intézkedik az új tartózkodási hely nyilvántartásba vételéről, és b) tájékoztatja
ba) az új tartózkodási hely, szálláshely vagy járványügyi intézkedés végrehajtására kijelölt hely szerint illetékes járványügyi hatóságot és
bb) a korábbi életvitelszerű tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzatot, amennyiben a települési önkormányzat a járványügyi intézkedéssel kapcsolatos feladatot látott el.
222. § (1) A 2009. évi LXXII. törvény szerinti megelőző távoltartás elrendelésekor a bíróság hivatalból vizsgálja a bántalmazó és a bántalmazott járványügyi intézkedéssel érintettségét. Ennek érdekében a bíróság a) beszerzi a bántalmazó és a bántalmazott járványügyi érintettségére vonatkozó nyilatkozatát, vagy b) igénybe veheti a rendőrség közreműködését.
(2) Ha a megelőző távoltartás elrendelése miatt az életvitelszerű tartózkodási helyet elhagyó, járványügyi intézkedéssel érintett bántalmazó tartózkodási helye megváltozik, a bíróság az érintett személy új tartózkodási helyét a 221. § (2) bekezdése szerint állapítja meg, amelyhez a rendőrség közreműködését veheti igénybe.
(3) A bíróság a 221. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti cselekmények (a továbbiakban együtt: járványügyi utánkövetés) érdekében a rendőrséget tájékoztatja.
(4) Ha a megelőző távoltartás elbírálása során felmerül, hogy a járványügyi intézkedéssel érintett bántalmazott önkéntes akaratából kívánja elhagyni az életvitelszerű tartózkodási helyét, vagy a bántalmazó a tartózkodási hely elhagyására a 2009. évi LXXII. törvény 5. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem kötelezhető, a bíróság erről a rendőrséget tájékoztatja.
(5) Ha az életvitelszerű tartózkodási helyet a járványügyi intézkedéssel érintett bántalmazott önkéntes akaratából kívánja elhagyni, vagy a bántalmazó a tartózkodási hely elhagyására a 2009. évi LXXII. törvény 5. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem kötelezhető, és a bántalmazott a) saját elhelyezéséről önerőből gondoskodni képes, a rendőrség rögzíti a bántalmazott új tartózkodási helyére
vonatkozó nyilatkozatát, b) saját elhelyezéséről önerőből gondoskodni nem képes, a rendőrség a részére járványügyi intézkedés
foganatosítására alkalmas, kizárólag bántalmazott fogadására alkalmas szálláshelyet ajánl fel. (6) A rendőrség az (5) bekezdésben meghatározott intézkedést követően gondoskodik a járványügyi utánkövetésről.
223. § (1) Ha a bíróság a Be. szerinti távoltartást olyan járványügyi intézkedéssel érintett terhelttel szemben rendeli el, akinek a tartózkodási helye azonos a távoltartással érintett személy tartózkodási helyével, a bíróság a terhelt új tartózkodási helyét a 221. § (2) bekezdése szerint állapítja meg, amelyhez a rendőrség közreműködését veheti igénybe.
(2) A bíróság a járványügyi utánkövetés érdekében a rendőrséget tájékoztatja.
224. § Ha a rendőrség a 2009. évi LXXII. törvény szerinti ideiglenes megelőző távoltartás vagy megelőző távoltartás, illetve a Be. szerinti távoltartás vagy bűnügyi felügyelet ellenőrzése során a járványügyi intézkedéssel érintett személy tartózkodási helyének megváltozásáról vagy ennek igényéről szerez tudomást, a 221. § (2) bekezdése szerint intézkedik az új tartózkodási hely megállapításáról és a járványügyi utánkövetésről, ha más személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendelésének nincs helye.
78. A büntető és szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység eltérő szabályai
225. § (1) A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ezen alcím alkalmazásában járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3707
226. § (1) A közvetítő a felfüggesztő határozatnak a pártfogó felügyelői szolgálathoz, ha közvetítőként ügyvéd jár el, a hozzá történt érkezésétől számított egy hónapon belül tűzi ki az első közvetítői megbeszélés időpontját, feltéve, hogy a közvetítői megbeszélés a 228. § alapján megtartható. Ellenkező esetben a közvetítői megbeszélést az elhalasztás okának megszűnésével haladéktalanul kell kitűzni.
(2) Papíralapú kapcsolattartás esetén a közvetítői megbeszélésre az értesítés elsősorban a) elektronikus levelezési címre vagy más elektronikus elérhetőségre, illetve b) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történik.
(3) A közvetítő a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az értesítésen feltünteti azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen az értesített személy annak hitelességét ellenőrizni tudja.
(4) A Bktv. 10. § (2) bekezdésében meghatározott következmények nem alkalmazhatók, ha a) a (2) bekezdésben meghatározott módon történő értesítés átvétele vagy tudomásulvétele nem igazolható,
vagy b) járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb okra figyelemmel a sértett
vagy a gyanúsított közvetítői megbeszélésen való jelenlétének biztosítása telekommunikációs eszköz használatával nem lehetséges.
227. § (1) A közvetítő az elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt választó sértettel, a gyanúsítottal, a Be. 59. § (1) bekezdés a), c), e)–h) és m) pontjában meghatározott segítőjükkel, a védővel vagy a Bktv. 7. § (8) bekezdésében meghatározott személlyel kérelmére az általa megjelölt egyéb elektronikus úton tarthat kapcsolatot. A kérelem egyéb elektronikus úton is előterjeszthető.
(2) Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles, az (1) bekezdésben meghatározott személy az egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartást is választhatja.
(3) Az egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartás papíralapú kapcsolattartásnak minősül.
228. § (1) A közvetítő a közvetítői megbeszélést elhalasztja, ha a közvetítői megbeszélésen a személyes jelenlét a) az ügy körülményeire figyelemmel különösen indokolt, és b) járványügyi intézkedés megszegésével járna, vagy az egészségügyi válsághelyzetre összefüggő más okra
figyelemmel a jelen levő személyek testi épségét, egészségét veszélyeztetné. (2) A közvetítő a közvetítői megbeszélésen való jelenlétet telekommunikációs eszköz útján biztosítja, ha a közvetítői
megbeszélésen a személyes jelenlét járványügyi intézkedés megszegésével járna, és a közvetítői megbeszélés nem halasztható el, vagy a jelen levő személyek testi épségét, egészségét veszélyeztetné.
229. § (1) A közvetítői megbeszélés lefolytatható a sértett és a gyanúsított egyidejű, telekommunikációs eszköz használatával biztosított jelenlétével is, valamint a segítő, a védő és a Bktv. 7. § (8) bekezdésében meghatározott személy jelenléte is biztosítható telekommunikációs eszköz használatával. Erre a Be. XX. Fejezetének szabályait a (2)–(8) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A közvetítői megbeszélésen a sértett és a gyanúsított, valamint a segítő, a védő és a Bktv. 7. § (8) bekezdésében meghatározott személy, illetve a közvetítő közötti kapcsolatot folyamatos hangfelvétel továbbítása is biztosíthatja.
(3) A közvetítő az értesítéssel egyidejűleg közli a telekommunikációs eszköz használatát elrendelő döntését. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye, de a sértett és a gyanúsított a döntés közlésétől számított öt munkanapon belül kérelmezheti, hogy a közvetítő a személyes jelenlétét a közvetítői megbeszélésen biztosítsa.
(4) A sértett és a gyanúsított (3) bekezdésben meghatározott kérelmére a közvetítő elhalasztja a közvetítői megbeszélést, ha a közvetítői megbeszélésen a személyes jelenlét a 228. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel nem biztosítható.
(5) A közvetítői megbeszélés telekommunikációs eszköz használata esetén lefolytatható úgy is, hogy az elkülönített helyszínen csak a Be. 123. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy van jelen.
(6) Telekommunikációs eszköz használata esetén a felvétel rögzítése nem szükséges. (7) Telekommunikációs eszköz használata esetén a közvetítő az elkülönített helyszínen jelen levő személy
személyazonosságát a természetes személyazonosító adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.
(8) Ha a közvetítői megbeszélés során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy személyazonosságával, a közvetítői megbeszélésen való részvételének önkéntességével vagy befolyásmentességével kapcsolatban, akkor a közvetítői megbeszélés az érintett személlyel nem folytatható.
3708 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
230. § Ha a közvetítői megbeszélés a sértett és a gyanúsított egyidejű jelenlétében a 229. § alkalmazásával sem tartható meg, a közvetítői megbeszélés – ideértve a megállapodás megkötését is – a sértett és a gyanúsított hozzájárulásával úgy is lefolytatható, hogy azon – személyesen vagy telekommunikációs eszköz útján – nem egyidejűleg vannak jelen.
231. § (1) A közvetítői megbeszélésről készült feljegyzésben rögzíteni kell a) a telekommunikációs eszköz használatának tényét és módját, b) annak a személynek a megjelölését, akinek a jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják, valamint c) a Bktv.-ben meghatározott egyéb tényeket és körülményeket.
(2) A megállapodás megkötésekor a Bktv. 11. § (6) bekezdésében meghatározott személyek jelenléte telekommunikációs eszköz használatával is biztosítható.
232. § A megállapodásról kiállított okiratot a sértett és a gyanúsított is aláírja, vagy írásban vagy bármilyen elektronikus módon rögzített olyan nyilatkozatával elfogadja, amely alkalmas annak igazolására, hogy a megállapodás tartalmát megismerte és elfogadta.
233. § A szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás során a közvetítő a 226–232. § megfelelő alkalmazásával jár el.
234. § (1) A Btkv. 15. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott időtartamba nem számít bele az az időtartam, amely alatt a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb okra figyelemmel a sértett vagy a gyanúsított közvetítői megbeszélésen való jelenlétének biztosítása telekommunikációs eszköz használatával sem lehetséges.
(2) Ha az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésére e törvény hatálybalépése előtt került sor, a Bktv. 15. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott időtartamba a veszélyhelyzet tartama nem számít bele.
79. A megelőző pártfogás során a pártfogó felügyelő eljárására vonatkozó eltérő szabályok
235. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás elrendelése iránti eljárásban a környezettanulmány elkészítése és a megelőző pártfogás végrehajtása során feladatát az együttműködésre köteles személyekkel történő írásbeli, kép- és hangkapcsolatot vagy hangkapcsolatot biztosító elektronikus kapcsolattartás útján is elláthatja, ha a személyes kapcsolattartás a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés,
járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt, a személyes megjelenést akadályozó intézkedés megszegésével járna, vagy
b) az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a személyes kapcsolattartással érintettek testi épségét, egészségét veszélyeztetné.
(3) A pártfogó felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során az érintett személy személyazonosságát a személyes adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.
(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy személyazonosságával, közreműködésének önkéntességével vagy befolyásmentességével kapcsolatban, akkor az elektronikus kapcsolattartás vele nem folytatható.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3709
80. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
236. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ezen alcím alkalmazásában járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza.
(3) Ha a bíróság a szabadságvesztés, az elzárás, a javítóintézeti nevelés vagy a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának megkezdésére fontos okból, így különösen az elítélt személyi és családi, vagy járványügyi intézkedéssel vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra tekintettel halasztást engedélyez, annak tartamát legfeljebb hat hónapban határozhatja meg.
(4) Ha a Bv. tv. szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel nem tud eljárni, akkor azt a törvényszéket, amelynek büntetés- végrehajtási bírója eljár, az az ítélőtábla jelöli ki, amelynek illetékességi területén az egyébként illetékes törvényszék van.
(5) A veszélyhelyzetre tekintettel felfüggesztett büntetés-végrehajtási bírói eljárásokat a büntetés-végrehajtási bírónak és a másodfokú bíróságnak folytatnia kell azzal, hogy a) a Bv. tv. 50. § (1) bekezdés c) és d) pontjában megállapított határidő – a b) pontban meghatározott kivétellel –
harminc nappal, b) a kérelemre induló ügyekben előírt elintézési határidő és a Bv. tv. 70/B. § (4) bekezdésében meghatározott
határidő kilencven nappal, c) a másodfokú bíróság tekintetében a Bv. tv. 51. § (4) bekezdésében megállapított határidő harminc nappal meghosszabbodik.
(6) A büntetés-végrehajtási bírói eljárásokban, ha ez a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel, illetve a törvényszék elnökének ezzel kapcsolatos rendelkezése alapján indokolt, a meghallgatás és a tárgyalás megtartásakor az eljárás résztvevői jelenlétének biztosítása elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megengedett azzal, hogy ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott fogva van, a jelenlétét elsősorban telekommunikációs eszköz használata útján kell biztosítani.
(7) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében, illetve a fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyében a Bv. tv. 20. § (3) bekezdésében maghatározott elintézési határidő harminc nappal meghosszabbodik, kivéve, ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván.
(8) A pártfogó felügyelői véleményt, illetve a környezettanulmányt a pártfogó felügyelő és a büntetés-végrehajtási párfogó felügyelő a személyes kapcsolatteremtés mellőzésével, a rendelkezésre álló iratok, valamint a telefonon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján beszerezhető adatok alapján akkor készítheti el, ha a személyes kapcsolatteremtés a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más ok miatt akadályba ütközik.
237. § (1) A befogadást követően az elítéltet végrehajtási fokozattól függetlenül haladéktalanul a számára kijelölt büntetés- végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) befogadó részlegén kell elhelyezni, ahol gondoskodni kell a tizennégy napig történő elkülönítéséről. Ha ez idő alatt az elítélt járványügyi elkülönítése nem válik szükségessé, a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott eljárásrend figyelembevételével folytatni kell a befogadási eljárást, ellenkező esetben a bv. intézetnek intézkedni kell az elítéltnek a legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt.
(2) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére felhívott elítélt a bv. intézetnél olyan egészségi állapotban jelenik meg, amely alapján járványügyi megfigyelése vagy elkülönítése látszik szükségesnek, a bv. intézet az elítélt befogadását megtagadja. Ez esetben a bv. intézet igazolást állít ki az elítélt számára arról, hogy az elítélt a felhívásban meghatározottak szerint megjelent a bv. intézetnél, de befogadására egészségügyi okból nem került sor, továbbá haladéktalanul intézkedik az elítéltnek a legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt. A bv. intézet a befogadás megtagadásáról a felhívást kibocsátó szervezeti egységet haladéktalanul – írásban – tájékoztatja.
3710 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
(3) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére felhívott elítélt befogadása a) a veszélyhelyzet miatt akadályba ütközött, vagy b) a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel
akadályba ütközik, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága az akadály elhárulását követően haladéktalanul intézkedik az elítélt szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére történő felhívása érdekében.
(4) A járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a büntetés- végrehajtás országos parancsnoka a) a szabadságvesztés végrehajtására a Bv. tv. 97. § (1) bekezdésében meghatározottól eltérő bv. intézetet is
kijelölhet, b) egy vagy több bv. intézet tekintetében korlátozhatja
ba) az intézet elhagyásával járó kapcsolattartási formák, ideértve a jutalmazás esetét is, továbbá a Bv. tv. 123. § (1) bekezdésében meghatározott célból történő rendkívüli eltávozások engedélyezését,
bb) a látogató fogadást, bc) a bv. intézeten kívüli munkavégzését, vagy
c) egy vagy több bv. intézet tekintetében felfüggesztheti ca) az elítéltek munkáltatását, cb) az elítéltek utógondozását.
(5) A járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a bv. intézet parancsnoka az elítéltek a) Bv. tv. 122. § b), d), e), n) és o) pontjában meghatározott jogait, b) bv. intézeten kívüli munkavégzését, c) oktatásban, szakképzésben, felnőttképzésben való részvételét, valamint d) magánál tartható tárgyainak körét korlátozhatja.
(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti korlátozás elrendeléséről a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget haladéktalanul értesíteni kell.
(7) A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának rendelkezése alapján – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott, a járványügyi intézkedéssel vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő korlátozások hátrányos következményeinek enyhítése érdekében, az ehhez szükséges mértékben – az elítélt a) rezsimbe tartozásától függetlenül igénybe veheti a bv. intézet által nyújtott elektronikus kapcsolattartási
formákat, b) a szabadságvesztés végrehajtási fokozataira és rezsimjeire vonatkozó rendelkezések szerinti gyakoriságot
és időtartamot meghaladó mértékben kezdeményezhet telefonhívást, ha pedig ehhez szükséges letéti pénzzel nem rendelkezik, kérelmére, egyedi intézkedés alapján a bv. intézet a telefonálás díjának költségeit átvállalhatja,
c) havonta több alkalommal is fogadhat és küldhet csomagot, d) a Bv. tv. 155. § (6) bekezdésében foglalt egyes többletszolgáltatásokat térítésmentesen veheti igénybe.
(8) Az elítélt kapcsolattartásának elősegítése érdekében a bv. intézet nyilvántarthatja a kapcsolattartó személyi igazolványának számát, Skype- és elektronikus levelezési címét.
(9) Az elítélt a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel ideiglenes katasztrófavédelmi szolgálatra beosztható.
(10) Ha a szabadulásra felkészítés körében a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a személyes kapcsolatteremtést igénylő intézkedés akadályba ütközik, azt a bv. intézet, illetve a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő telefonon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján teljesíti.
(11) Az (1)–(10) bekezdés rendelkezéseit a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása során is alkalmazni kell.
238. § Az elzárás végrehajtása során a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elítélt befogadását követő tizennégy napos elkülönítés alatt is biztosítani kell a Bv. tv. 273. § (5) bekezdése szerinti szabályokat.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3711
239. § (1) A veszélyhelyzetre tekintettel félbeszakított közérdekű munka végrehajtását folytatni kell, ennek érdekében a pártfogó felügyelőnek mind az elítéltet, mind a végrehajtásra kijelölt munkahelyet nyolc napos határidő megállapításával nyilatkoztatnia kell arról, hogy nincs-e akadálya a végrehajtás folytatásának.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha a közérdekű munka végrehajtásának az elítéltet vagy a már kijelölt munkahelyet érintő járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más ok miatt akadálya van, továbbá ha a veszélyhelyzet következményeként a kijelölt munkahely az elítéltet nem tudja foglalkoztatni, a végrehajtást az akadály megszűnésével kell folytatni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha a kijelölt munkahely megszűnt, nem érhető el vagy a továbbiakban nem vállalja az elítélt foglalkoztatását, a pártfogó felügyelő új munkahelyet jelöl ki. Ebben az esetben, ha új foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzése szükséges, a munkahely kijelölésére megállapított határidő harminc nappal meghosszabbodik.
(4) A veszélyhelyzetre tekintettel elhalasztott közérdekű munka végrehajtása iránt intézkedni kell azzal, hogy a Bv. tv.-ben megállapított határidők harminc nappal meghosszabbodnak, ide nem értve a jogorvoslat benyújtására vonatkozó határidőt.
(5) A közérdekű munka végrehajtása veszélyhelyzetre tekintettel történő elhalasztásának vagy félbeszakításának tartama, valamint a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben elrendelt egyéb intézkedés tartama, ha ez a végrehajtást akadályozza, a Bv. tv. 280. § (5) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít be.
240. § (1) A Bv. tv. 309. § (1) bekezdésében meghatározott határidő kilencven nappal meghosszabbodik. (2) Ha a jóvátételi munka teljesítése járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más
okra figyelemmel akadályba ütközik, az elítéltnek a teljesítésre az akadály megszűnésétől számított kilencven nap, az igazolás benyújtásra további harminc nap áll rendelkezésre.
241. § (1) Ha a pártfogolttal való kapcsolatfelvétel és a részére adandó tájékoztatás, valamint a pártfogolt magatartásának, tanulmányai folytatásának, munkahelyén vagy lakóhelyén tanúsított viselkedésének és életvitelének figyelemmel kísérése személyes kapcsolatteremtés útján járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel akadályba ütközik, azt a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő telefonon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján teljesíti.
(2) Járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogolt a pártfogó felügyelővel vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel telefonon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján is kapcsolatot tarthat, ha a személyes kapcsolatteremtés akadályba ütközik.
242. § (1) Ha a fiatalkorú javítóintézetbe való befogadásakor vagy a végrehajtás során az egészségügyi állapota alapján járványügyi megfigyelése vagy elkülönítése lehet szükséges, a javítóintézet haladéktalanul intézkedik a fiatalkorúnak a legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt.
(2) A javítóintézet igazgatója a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel korlátozhatja a) a Bv. tv. 357. § (8) bekezdés b) és d)–h) pontja szerinti kapcsolattartást, ideértve a jutalmazás esetét is,
valamint a rendkívüli eltávozást, b) a közösségi élet gyakorlásának módját, a sport, kulturális vagy egyéb szabadidős foglalkozáson való
részvételt. (3) A javítóintézet igazgatója a (2) bekezdésben meghatározott korlátozások hátrányos következményeinek enyhítése
érdekében a fiatalkorú részére a Bv. tv. 357. § (8) bekezdés c) pontja szerinti kapcsolattartást, az ott meghatározott gyakoriságot és időtartamot meghaladó mértékben is engedélyezheti.
(4) A (2) bekezdés szerinti korlátozás elrendeléséről az ügyészséget haladéktalanul értesíteni kell.
243. § Az őrizet és a letartóztatás végrehajtása során a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a letartóztatott befogadását követő tizennégy napos elkülönítés alatt is biztosítani kell a Bv. tv. 391. § (1) bekezdése szerinti szabályokat.
3712 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
244. § A rendbírság helyébe lépő elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása során a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a befogadást követő tizennégy napos elkülönítés alatt is biztosítani kell a Bv. tv. 273. § (5) bekezdése szerinti szabályokat.
245. § A bv. intézet és a javítóintézet a járványügyi védekezés, a hatósági házi karantén, a kijelölt karantén, valamint a járványügyi megfigyelés, zárlat vagy elkülönítés fennállásának ellenőrzése céljából adatot igényelhet a rendőrségnek a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartásából.
81. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
246. § (1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ezen alcím alkalmazásában járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza.
247. § (1) Ha a terhelt kiadatási őrizetben van vagy ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll és a Fővárosi Törvényszék megállapítja, hogy a kiadatás feltételei fennállnak, a kiadatási letartóztatásról szóló határozat meghozatala helyett az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet elrendeléséről vagy fenntartásáról is rendelkezhet, ha a terhelt átadása a 248. § (1) bekezdése szerinti elháríthatatlan akadály fennállása miatt előreláthatóan nem lesz végrehajtható.
(2) A bíróság a kiadatás feltételei fennállásáról rendelkező véglegessé vált végzését az ügyiratokkal együtt az igazságügyért felelős miniszternek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) terjeszti fel a kiadatás kérdésében történő döntéshozatalra.
(3) Egyszerűsített kiadatás esetén, ha a miniszter a kiadatáshoz úgy járul hozzá, hogy a kiadni kért személy ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll a terhelt őrizetének és kiadatási letartóztatásának elrendelése nem kötelező, helyette az (1) bekezdés alapján – ha annak feltételei továbbra is fennállnak – a terhelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelete fenntartható.
248. § (1) A kiadott személy átadása nem hajtható végre, ha az járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átadással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
(2) Ha a kiadott személy átadása az (1) bekezdés alapján nem hajtható végre, a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés az eljáró hatóságok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadálynak minősül.
(3) A 247. § alapján elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet határidejére az Nbjt. 27. § (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha a terhelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll és az átadása végrehajtható, az átadás végrehajtása érdekében a terhelt őrizete rendelhető el.
249. § (1) Ha a bíróság a kiadatás feltételeinek fennállását megállapította és a kiadott személy átadása a 248. § (1) bekezdése alapján nem hajtható végre, a bíróság az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, illetve a kiadatási letartóztatás indokoltságát a kiadatás feltételeinek fennállásának megállapítását követően legfeljebb háromhavonta az ügyiratok alapján hivatalból felülvizsgálja.
(2) A bíróság a kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata során a miniszter útján megkeresi a megkereső külföldi államot annak érdekében, hogy a) a kiadatási kérelem kibocsátásának feltételei továbbra is fennállnak-e, illetve b) a kiadatási kérelemmel elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3713
(3) A bíróság a kényszerintézkedés indokoltságát az (1)–(2) bekezdésben meghatározottak szerint felülvizsgálja és határozatot hoz, amelyben a kényszerintézkedést a) fenntartja vagy b) megszünteti, és erről értesíti a minisztert.
(4) A 248. § (1) bekezdése szerinti akadály megszűnését követően a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) haladéktalanul intézkedik a kiadott személy átadásáról.
250. § (1) A kiadott személy nem vehető át, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átvétellel érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
(2) Ha a nemzetközi elfogatóparancs alapján a terheltet elfogták, a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség közreműködésével – a nemzetközi elfogatóparancs indokoltságát a megkeresett állam kezdeményezésére, vagy hivatalból háromhavonta, az ügyiratok alapján felülvizsgálja.
(3) A bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség közreműködésével – a nemzetközi elfogatóparancs indokoltságának felülvizsgálata során megvizsgálja, hogy a) a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának feltételei továbbra is fennállnak-e, b) a nemzetközi elfogatóparanccsal elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e.
(4) Ha a bíróság a (2)–(3) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a nemzetközi elfogatóparancs feltételei nem állnak fenn, a nemzetközi elfogatóparancsot visszavonja.
(5) A nemzetközi elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó bíróság haladéktalanul megküldi a miniszternek és a NEBEK-nek.
(6) Ha a felülvizsgálatot a megkeresett állam kezdeményezte, és a bíróság a nemzetközi elfogatóparancsot nem vonta vissza, a bíróság a miniszter útján tájékoztatja a megkeresett államot a nemzetközi elfogatóparancs feltételeinek fennállásáról.
(7) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik a kiadott személy átvételéről.
251. § Ha terhelt a magyar büntetőeljárásban személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a büntetőeljárás nem adható át, ha a terhelt átszállítása a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átszállítással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
252. § Ha a terhelt a külföldön folyamatban lévő büntetőeljárásban személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a büntetőeljárás nem vehető át, ha a terhelt átszállítása a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átszállítással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
253. § (1) Ha a miniszter a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételéről döntött, a külföldön fogvatartásban lévő elítélt személy nem vehető át, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átvétellel érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
(2) A NEBEK a miniszter útján tájékoztatja a megkereső államot az (1) bekezdésben foglaltakról. (3) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik az elítélt átvételéről.
254. § (1) Ha a magyar bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadását kezdeményezték, és a végrehajtó külföldi állam a végrehajtás átvételéről döntött, az elítélt személy nem adható át, ha az elítélt átadása járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átadással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
(2) A NEBEK a miniszter útján tájékoztatja a végrehajtó külföldi államot az (1) bekezdésben foglaltakról. (3) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik az elítélt átadásáról.
3714 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
255. § (1) Az eljárási jogsegély teljesítése során a fogvatartott személy Magyarországra vagy külföldre történő ideiglenes átszállítása vagy visszaszállítása nem hajtható végre, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben a visszaszállítással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
(2) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik a fogvatartott személy átszállításáról vagy visszaszállításáról.
256. § (1) A miniszter e törvény hatálybalépését követő vagy az ezen alcím szerinti akadály elhárulását követő három hónapon belül meghozza a veszélyhelyzet ideje alatt az egyes nemzetközi bűnügyi jogsegély eljárásokat érintő intézkedésekről szóló 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet] 8. §-a alapján elhalasztott döntését.
(2) A miniszter e törvény hatálybalépését követő vagy az ezen alcím szerinti akadály elhárulását követő három hónapon belül meghozza a 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 10. §-a alapján el nem rendelt, illetve nem kezdeményezett, magyar bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának más állam részére történő átadásával kapcsolatos döntését.
82. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
257. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ezen alcím alkalmazásában járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza.
258. § Ha a más tagállam igazságügyi hatósága által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján a terhelt őrizetben van vagy ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll és a Fővárosi Törvényszék megállapítja, hogy az átadás feltételei fennállnak, az átadásról vagy egyszerűsített átadásról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg – ha annak feltételei fennállnak – a terhelt ideiglenes átadási bűnügyi felügyeletének elrendeléséről vagy fenntartásáról is rendelkezhet, ha terhelt átadása a 259. § (1) bekezdése szerinti elháríthatatlan akadály fennállása miatt előreláthatóan nem lesz végrehajtható.
259. § (1) A más tagállam igazságügyi hatósága által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján a terhelt átadása nem hajtható végre, ha az járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átadással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
(2) Ha a terhelt átadása az (1) bekezdés alapján nem hajtható végre, a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés különös méltánylást érdemlő emberiességi oknak, a terhelt életét vagy egészségét veszélyeztető elháríthatatlan akadálynak minősül.
(3) Ha a terhelt ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll és az átadása végrehajtható, az átadás végrehajtása érdekében a terhelt őrizete rendelhető el.
260. § (1) Ha a bíróság az átadás feltételeinek fennállását megállapította, és a terhelt átadása a 259. § (1) bekezdése alapján nem hajtható végre, a bíróság az ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet, illetve az átadási letartóztatás indokoltságát az átadás feltételeinek fennállásának megállapítását követően legfeljebb háromhavonta az ügyiratok alapján hivatalból felülvizsgálja.
(2) A bíróság a kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata során az igazságügyért felelős miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) útján megkeresi a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot annak érdekében, hogy a) az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei továbbra is fennállnak-e, illetve b) a kibocsátott európai elfogatóparanccsal elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3715
(3) A bíróság a kényszerintézkedés indokoltságát az (1)–(2) bekezdésben meghatározottak szerint felülvizsgálja és határozatot hoz, amelyben a kényszerintézkedést a) fenntartja, vagy b) megszünteti.
(4) A 259. § (1) bekezdése szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik a terhelt átadásáról.
261. § (1) Az európai elfogatóparancs alapján keresett személy nem vehető át, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átvétellel érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
(2) Ha az európai elfogatóparancs alapján a terheltet elfogták, a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség közreműködésével – az európai elfogatóparancs indokoltságát a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóság megkeresésére, vagy hivatalból háromhavonta az ügyiratok alapján felülvizsgálja.
(3) A bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség közreműködésével – az európai elfogatóparancs indokoltságának felülvizsgálata során megvizsgálja, hogy a) az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei továbbra is fennállnak-e, b) a kibocsátott európai elfogatóparanccsal elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e.
(4) Ha a bíróság a (2)–(3) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei nem állnak fenn, az európai elfogatóparancsot visszavonja.
(5) Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó bíróság haladéktalanul megküldi a miniszternek és a NEBEK-nek.
(6) Ha felülvizsgálatot a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóság kezdeményezte, és a bíróság az európai elfogatóparancsot nem vonta vissza, a bíróság a miniszter útján tájékoztatja a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóságot az európai elfogatóparancs kibocsátása feltételeinek fennállásáról.
(7) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik a terhelt átvételéről.
262. § (1) Az eljárási jogsegély teljesítése során a fogvatartott személy Magyarországra vagy külföldre történő átszállítása vagy visszaszállítása nem hajtható végre, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az át- vagy visszaszállítással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
(2) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik a fogvatartott személy átszállításáról vagy visszaszállításáról.
263. § (1) Ha az elítélt külföldön van fogvatartásban, és a bíróság a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítélet végrehajtásának átvételéről döntött, az elítélt személy nem vehető át, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átvétellel érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
(2) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik az elítélt átvételéről. (3) Ha a magyar bíróság által kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással
járó intézkedés végrehajtásának átadását kezdeményezték és a végrehajtó tagállam a végrehajtás átvételéről döntött, az elítélt személy nem szállítható át, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átszállítással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
(4) A (3) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik az elítélt átszállításáról.
264. § (1) A bíróság e törvény hatálybalépését követően vagy az ezen alcím szerinti akadály elhárulását követően soron kívül intézkedik az átadás végrehajtása érdekében, ha a 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése alapján a terhelt átadásának végrehajtását ideiglenesen elhalasztotta.
(2) A miniszter e törvény hatálybalépését követő vagy az ezen alcím szerinti akadály elhárulását követő három hónapon belül meghozza a 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése miatt nem kezdeményezett, magyar bíróság által kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadásával kapcsolatos döntését.
3716 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
83. Az adatvédelmi jogok gyakorlása érdekében benyújtott kérelmek és a folyamatban levő adatigénylések átmeneti szabályai
265. § A veszélyhelyzet idején az egyes adatvédelmi és adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet] 1. § (2) bekezdése alapján felfüggesztett kérelem tekintetében az érintett kérelme alapján teendő minden intézkedés felfüggesztéséről szóló tájékoztatást – ha arra a veszélyhelyzet időtartama alatt nem került sor – az e törvény hatálybalépését követően haladéktalanul teljesíteni kell. A 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerint felfüggesztett kérelmeket az e törvény hatálybalépését követően akként kell teljesíteni, hogy az intézkedésekre irányadó határidők kezdő napja az e törvény hatálybalépésének napja.
266. § (1) Ha az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek a 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni – feltéve, hogy erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül megfelelően tájékoztatta –, az ilyen igénynek – az Infotv. 29. § (2) bekezdése alkalmazásának lehetőségét nem érintve –, a) ha az igény beérkezésétől számított 15 nap még nem telt el, az Infotv. 29. § (1) bekezdése szerinti
határidőben kell eleget tenni, b) ha az igény beérkezésétől számított 15 nap már eltelt, a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény
beérkezését követő 45 napon belül eleget kell tenni azzal, hogy e határidő a veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot ebben az esetben sem haladhatja meg.
(2) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek a 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni, valamint az igény teljesítésére nyitva álló határidőt a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerint meghosszabbította, az ilyen igénynek a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 90 napon belül eleget kell tenni azzal, hogy e határidő a veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot ebben az esetben sem haladhatja meg. Az e bekezdés alkalmazása esetében az Infotv. 31. § (1) bekezdésében az Infotv. 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő alatt az így meghosszabbított határidőt is érteni kell.
(3) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igény tekintetében az adatigénylés teljesítéséért a költségtérítést a 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése alkalmazásával állapította meg, úgy az adatigénylést a) – feltéve, hogy a teljesítésért megállapított költségtérítést az igénylő a veszélyhelyzet fennállásának
időtartama alatt megfizette – a megfizetést követő lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a megfizetést követő 45 napon belül kell teljesíteni azzal, hogy e határidő a veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot ebben az esetben sem haladhatja meg, vagy
b) – feltéve, hogy a teljesítésért megállapított költségtérítést az igénylő a veszélyhelyzet fennállásának időtartam alatt nem fizette meg – a megfizetést követő 15 napon belül kell teljesíteni.
(4) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek a 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni, valamint erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatta, úgy az ilyen igény teljesítésének megtagadásáról a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Infotv. 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell
értesíteni az igénylőt, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben – az elutasítás indokaival, valamint az igénylőt az Infotv.
alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt – az igény beérkezését követő 45 napon belül, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napon belül kell írásban vagy – ha az igényben az elektronikus levelezési címét közölte – elektronikus levélben értesíteni az igénylőt.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3717
84. A menekültügyi eljárás átmeneti szabályai
267. § A menekültügyi hatóság a menedékjogi kérelmeket 2020. december 31-éig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel bírálja el.
268. § (1) Menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat személyes benyújtásával a külföldi tájékoztatja a menekültügyi hatóságot, hogy menedékjog iránti kérelem benyújtása céljából Magyarországra kíván beutazni.
(2) Menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot a menekültügyi hatóság részére címzett beadványként a Kormány rendeletében meghatározott, Magyarországnak a Külszoltv. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti diplomáciai képviseletén (a továbbiakban: nagykövetség) lehet benyújtani, a menekültügyi hatóság által meghatározott és közzétett tartalommal.
(3) A menekültügyi hatóság a szándéknyilatkozatot megvizsgálja, ennek keretében a külföldit távmeghallgatás keretében a nagykövetségein meghallgathatja.
(4) A menekültügyi hatóság 60 napon belül tájékoztatja a nagykövetséget a menedékjogi kérelem benyújtása céljából kiállított, Magyarországra történő egyszeri utazásra jogosító okmány (a továbbiakban: utazási okmány) kiadása érdekében.
(5) Ha a szándéknyilatkozat alapján a menekültügyi hatóság nem tesz javaslatot utazási okmány kiadására, erről a külföldit a nagykövetség útján tájékoztatja.
269. § A menekültügyi hatóság 268. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján Magyarország nagykövetsége 30 napig érvényes utazási okmányt állít ki, ha a külföldi Magyarországra történő belépésre jogosító engedéllyel nem rendelkezik.
270. § (1) Menedékjogi kérelmet – a 271. § kivételével – a 268. § és a 269. § szerint lefolytatott eljárásokat követően lehet benyújtani.
(2) Az utazási okmánnyal rendelkező külföldi menedékjogi kérelme előterjesztésének szándékát az országba történő belépéskor haladéktalanul jelzi a határrendészeti szerv részére.
(3) A határrendészeti szerv a külföldit legkésőbb 24 órán belül a menekültügyi hatóság elé állítja. (4) A menedékjogi kérelmet előterjesztő külföldi a menedékjogról szóló törvény szerinti jogait menedékjogi
kérelmének a menekültügyi hatóság előtti előterjesztése időpontjától gyakorolhatja. (5) Az elismerését kérő számára a menekültügyi hatóság végzéssel szálláshelyet jelölhet ki zárt befogadó
intézményben. Ha a kérelem benyújtásától számított négy hét eltelt és a menekültügyi őrizet elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint határozza meg a szálláshelyet.
271. § (1) A menedékjogi kérelem benyújtásának nem feltétele a 268. § szerinti szándéknyilatkozat benyújtása a) a Magyarországon tartózkodó oltalmazott, b) a menekültként vagy oltalmazottként elismert személynek a menedékjogról szóló törvény szerinti,
a menedékjogi kérelem benyújtása idején Magyarországon tartózkodó családtagja, valamint c) a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés hatálya alatt álló személy
– kivéve, ha jogellenesen lépte át Magyarország államhatárát – tekintetében.
(2) A Magyarország államhatárát jogellenesen átlépő külföldit – ha a menedékjogi kérelem benyújtásának a szándékát a rendőrség előtt jelzi – a rendőrség a határátlépés helye szerinti szomszédos országban található magyar nagykövetségre irányítja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint jár el.
272. § A menekültügyi hatóság a menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozattal összefüggő eljárása során a külföldiek adatait 10 évig kezeli.
273. § A menedékjogi kérelem elbírálása során nem alkalmazható a) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 71/A–72. §-a és 80/H–80/K. §-a, b) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet
VII/A. Fejezete.
3718 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
274. § Az ebben az alcímben foglalt rendelkezéseket az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a menekültügyi eljárás szabályairól szóló 233/2020. (V. 26.) Korm. rendelet hatálybalépését követően előterjesztett menedékjogi kérelmek elbírálására kell alkalmazni.
275. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg Magyarország nagykövetségeinek azt a körét, ahol menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat benyújtható.
(2) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az ezen alcím végrehajtásához szükséges részletes eljárási szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg.
85. Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedések
276. § Ezen alcím alkalmazásában 1. államérdek: az ágazati európai uniós és nemzeti jog által nem szabályozott, a hálózatok és berendezések
biztonságára és működőképességére, valamint az ellátás folyamatosságára vonatkozó közérdek; 2. külföldi befektető:
a) a 277. § (2) bekezdése szerinti meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző belföldön, az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térség más tagállamában vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, ha a jogi személyben vagy egyéb szervezetben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti többségi befolyással rendelkező személy az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet,
b) az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet;
3. stratégiai társaság: olyan magyarországi székhelyű korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, vagy nyilvánosan működő részvénytársaság, amely a Kormány rendeletében meghatározott főtevékenységként vagy további tevékenységi körként végzett tevékenysége az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatba, valamint az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti – ide nem értve a pénzügyi infrastruktúrát – stratégiai jelentőségű ágazatba tartozik.
277. § (1) Stratégiai társaság esetén – ha a szerződés megkötése, az egyoldalú jognyilatkozat megtétele vagy a társaság határozata (a továbbiakban együtt: jogügylet) a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat eredményezi – a belgazdaságért felelős miniszterhez (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) tett bejelentés és a bejelentés tudomásulvétele szükséges 2020. december 31-ig az alábbi jogügyletekkel összefüggésben: a) stratégiai társaságban fennálló tulajdoni részesedés részben, vagy egészben, bármilyen tulajdonjog
átruházási jogcímen – ideértve az apportálást is –, ingyenesen vagy visszterhesen történő átruházása, b) stratégiai társaságban történő tőkeemelés, c) stratégiai társaság átalakulása, egyesülése, szétválása, d) stratégiai társaság által átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása, e) stratégiai társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapítása.
(2) A 276. § 3. pontjában megjelölt ágazatokban köteles bejelenteni, ha a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot a) a 276. § 2. pont a) alpontja szerinti külföldi befektető, valamint az Európai Unió más tagállamában, az Európai
Gazdasági Térség más tagállamában vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, illetve az Európai Unió más tagállamának, az Európai Gazdasági Térség más tagállamának vagy a Svájci Államszövetségnek állampolgára, ha aa) az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti jogügylet alapján közvetlenül vagy közvetett módon
a stratégiai társaságban tulajdonrész megszerzése (a továbbiakban: tulajdonszerzés),
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3719
ab) az (1) bekezdés d) pontja szerinti egyoldalú jognyilatkozat alapján közvetlenül vagy közvetett módon olyan kötvény tulajdonjogának a megszerzése, amelynek az átváltoztatása, átváltozása vagy az annak alapján történő részvényjegyzése (a továbbiakban: kötvény tulajdonjogának megszerzése), vagy
ac) az (1) bekezdés e) pontja szerinti szerződés vagy egyoldalú jognyilatkozat alapján közvetlenül vagy közvetett módon tulajdoni hányadot megtestesítő üzletrészen vagy részvényen haszonélvezeti jog megszerzése (a továbbiakban együtt: haszonélvezeti jog megszerzése)
következtében a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetett módon a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti többségi befolyást szerez,
b) a 276. § 2. pontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, vagy a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 10%-os részesedést szerez.
(3) A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a 276. § 2. pontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, illetve a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a 276. § 3. pontjában megjelölt ágazatba tartozó stratégiai társaságban 15%-os, 20%-os vagy 50%-os részesedést szerez, vagy ha a 276. § 2. pontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzésével, a kötvény tulajdonjogának megszerzésével, illetve a haszonélvezeti jog megszerzésével a 276. § 3. pontjában megjelölt ágazatba tartozó stratégiai társaságban – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – a külföldi befektetők együttes részesedése meghaladja a 25%-ot.
(4) A miniszterhez tett bejelentés és a bejelentés tudomásulvétele szükséges a 276. § 3. pontjában megjelölt ágazatokba tartozó tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök átruházása, használati vagy működtetési jogának átengedése vagy ilyen vagyontárgyak biztosítékba adása (a továbbiakban együtt: üzemeltetési jog) esetén is, ha az üzemeltetési jogot külföldi befektető vagy olyan jogi személy vagy szervezet szerzi meg, amelyben a külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetten a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerint meghatározó befolyással rendelkezik.
(5) Ezen alcím rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a külföldi székhelyű jogi személy vagy egyéb szervezet tekintetében létrejött (1) bekezdés szerint jogügylet a külföldi székhelyű jogi személy vagy egyéb szervezet stratégiai társaságnak minősülő magyarországi székhelyű leányvállalata tekintetében eredményezi a (2)–(4) bekezdésében foglaltakat.
278. § (1) A miniszter az e § szerinti eljárást magyar nyelvű, vagy magyar nyelvű hiteles fordítású bejelentés alapján folytatja le. A bejelentési kötelezettség megsértése esetén az eljárás lefolytatásának utólagos bejelentés alapján vagy hivatalból is helye van.
(2) A bejelentést a) a tulajdonszerzésre irányuló jogügylet létrejöttét, b) a kötvény tulajdonjogának megszerzésére irányuló jogügylet létrejöttét, c) a haszonélvezeti jog megszerzésére irányuló jogügylet létrejöttét, vagy d) az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet létrejöttét követő 10 napon belül kell benyújtani a miniszternek.
(3) A bejelentést a külföldi befektető, az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térség más tagállamában vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, illetve az Európai Unió más tagállamának, az Európai Gazdasági Térség más tagállamának vagy a Svájci Államszövetségnek állampolgára, a (2) bekezdés d) pontja esetén, ha az üzemeltetési jogot nem a külföldi befektető szerzi meg, az üzemeltetési jogot megszerző jogi személy vagy szervezet és a külföldi befektető a bejelentést közösen köteles benyújtani (a továbbiakban: bejelentő).
(4) A miniszter előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. (5) A bejelentő által aláírt és a jogi képviselő által – a jogi képviselő tevékenysége során használandó, törvényben
előírt – elektronikus aláírással ellátott bejelentést elektronikus úton a miniszternek címezve kell benyújtani. (6) A bejelentési kötelezettség nem érinti a más jogszabályban meghatározott, a tulajdonszerzéssel, haszonélvezeti jog
megszerzésével, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, üzemeltetési jog megszerzésével összefüggő bejelentési vagy engedélyezési kötelezettséget.
3720 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
279. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell a) a bejelentő természetes személy
aa) természetes személyazonosító adatait és magyarországi lakcímadatát vagy magyarországi lakcímadat hiányában külföldi lakó- vagy tartózkodási helyét,
ab) állampolgárságát, valamint ac) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,
b) a bejelentő jogi személy vagy egyéb szervezet ba) nevét, székhelyét és – ha van – magyarországi fióktelepének címét, bb) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állammegjelölését, bc) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, valamint
c) a bejelentő képviseletében eljáró jogi képviselő adatait. (2) A bejelentéshez elektronikus úton mellékelni kell
a) a jogügylet részletes leírását, b) a tulajdonszerzésre, a kötvény tulajdonjogának megszerzésére, a haszonélvezeti jog megszerzésére,
az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet, és az azok szempontjából releváns és lényeges körülmények részletes leírását,
c) a jogügylettel összefüggésben keletkezett iratokat, ideértve a jogügyletet tartalmazó okiratot és kapcsolódó társasági iratot, amelyek alapján megállapítható a külföldi befektető és a külföldi befektetőben részesedéssel rendelkező jogi személyek tulajdonosi szerkezete, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonos, a tulajdonszerzésre, a kötvény tulajdonjogának megszerzésére, a haszonélvezeti jog megszerzésére, az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet alapjául szolgáló valamennyi okiratot, valamint ezekkel kapcsolatban létrejött társasági iratokat, határozatokat.
280. § A bejelentéssel összefüggésben a miniszter a bejelentő jogi képviselőjével, szükség esetén a bejelentővel a bejelentésben megjelölt elérhetőségen elektronikus úton tart kapcsolatot. Ha a bejelentésben megjelölt elérhetőségen sem a jogi képviselő, sem a bejelentő nem elérhető, ennek következménye a bejelentőt terheli.
281. § A bejelentés megérkezéséről a miniszter haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül elektronikus úton írásbeli értesítést küld, amely tartalmazza a) a bejelentés megérkezésének napját, b) a bejelentő nevét és jogi képviselőjét, c) annak megjelölését, hogy tulajdonszerzésére, kötvény tulajdonjogának megszerzésére, haszonélvezeti jog
megszerzésére, üzemeltetési jog megszerzésére került-e sor, valamint d) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy az értesítés csak a bejelentés megérkezésének tényéről szól és nem
tekinthető a bejelentés tudomásulvételének.
282. § (1) A 283. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat alapján a miniszter a bejelentésben és mellékleteiben meg nem adott további adatok és információk közlését, illetve a bejelentéshez nem mellékelt további iratok eredeti vagy hiteles másolati példányának – idegen nyelvű irat esetén magyar nyelvű hiteles fordításával együttes – benyújtását kérheti a bejelentőtől, legalább 3 napos, de legfeljebb 10 napos vagy a bejelentőtől eltérő természetes személytől, jogi személytől vagy egyéb szervezettől legfeljebb 20 napos határidő tűzésével.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felhívás eredménytelensége esetén a miniszter a benyújtott iratok alapján vizsgálja meg a bejelentést.
283. § (1) A miniszter a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy a) a bejelentés megfelel-e a 279. §-ban rögzített feltételeknek, b) a bejelentő által a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, a haszonélvezeti jog
megszerzése, az üzemeltetési jog megszerzése esetén fennáll-e Magyarország államérdekének, közbiztonságának, közrendjének sérelme vagy veszélyeztetése, illetve ezek bekövetkezésének lehetősége, különös tekintettel az alapvető társadalmi szükségletek ellátásának biztonságára, összhangban az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 36., 52. (1) és 65. (1) cikkeivel,
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3721
c) a bejelentő közvetlenül vagy közvetve nem az Európai Unióhoz tartozó állam közigazgatási szervének – beleértve az állami szerveket vagy a fegyveres erőket is – ellenőrzése alatt áll-e, akár tulajdonosi szerkezete vagy akár jelentős finanszírozása révén,
d) a bejelentő az Európai Unió egyik tagállamában már érintett volt-e biztonságot vagy közrendet érintő tevékenységben, illetve
e) fennáll-e komoly kockázata annak, hogy a bejelentő illegális vagy bűncselekménybe ütköző tevékenységet fog folytatni.
(2) A miniszter legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított 30 munkanapon – vagy a (3) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott határidőn – belül, ha az (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott körülmény a) nem áll fenn, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja, vagy b) fennáll, a tulajdonszerzést, a kötvény tulajdonjogának megszerzését, a haszonélvezeti jog megszerzését,
az üzemeltetési jog megszerzését megtiltja (a továbbiakban együtt: tiltó döntés). (3) Különösen indokolt esetben a miniszter a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés időtartamát legfeljebb tizenöt nappal
meghosszabbíthatja, amelyről a bejelentőt – a tizenöt napos határidő letelte előtt – írásban értesíti.
284. § (1) A miniszter a tiltó döntést köteles megindokolni. Az indokolásban meg kell jelölni, hogy a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, a haszonélvezeti jog megszerzése, az üzemeltetési jog megszerzése által a 283. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mely érdek sérül vagy veszélyeztetett, illetve a 283. § (1) bekezdés mely pontjába való ütközést állapított meg. Az indokolásban fel kell hívni a kérelmező figyelmét a tiltó döntés elleni jogorvoslat ezen alcím szerinti szabályaira.
(2) A tiltó döntés indokolása minősített adatot nem tartalmazhat.
285. § (1) A bejelentő a tiltó döntést az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt, valamint a 284. § szerinti minősítéssel összefüggésben közigazgatási nemperes eljárásban megtámadhatja. Az eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(2) Az eljárásban a jogi képviselet kötelező. (3) A kérelemről a bíróság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül dönt. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja,
a határozatot hatályon kívül helyezi, és a minisztert új eljárásra kötelezi. Azonnali jogvédelem biztosításának az eljárásban nincs helye.
(4) A miniszter a bejelentő személyes adatait az eljárás során, valamint a bejelentés ellenőrzése céljából a) tiltó döntés meghozatala esetén a bejelentés benyújtását követő 5 évig, bírósági jogorvoslati eljárás esetén
annak jogerős befejezésétől számított 5 évig, b) a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolása esetén a külföldi befektető tulajdonjoga, haszonélvezeti
joga vagy a kötvény tulajdonjoga fennállása idejéig, de legfeljebb 5 évig kezeli.
286. § (1) A bejelentési kötelezettség teljesítését a miniszter ellenőrzi. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bejelentő az ezen alcím szerinti bejelentési
kötelezettségét nem teljesítette, a miniszter a 287. § szerint bírságot szab ki, és ha a) a bejelentő általi tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, a haszonélvezeti jog
megszerzésével, az üzemeltetési jog megszerzésével összefüggésben nem áll fenn a 283. § (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti körülmény, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja,
b) a bejelentő általi tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, a haszonélvezeti jog megszerzésével, az üzemeltetési jog megszerzésével összefüggésben fennáll a 283. § (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti körülmény, tiltó döntést hoz.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés határidejére a 283. § (2) és (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. (4) Nem folytatható hatósági ellenőrzés, illetve a jogsértés megállapítására irányuló eljárás a bejelentés elmulasztása
miatt, ha a tulajdonszerzésnek, a haszonélvezeti jog megszerzésének, a kötvény tulajdonjogának megszerzésének, az üzemeltetési jog megszerzésének a miniszter tudomására jutásától számított 6 hónap, de legkésőbb a körülményektől számított 5 év eltelt.
3722 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
287. § (1) Azt, aki a bejelentéssel összefüggő kötelezettségét megszegi, ha a cselekménye bűncselekményt nem valósít meg, valamint ezen alcím szerinti érvénytelenség fennállása mellett a miniszter – az eset összes körülményének vizsgálatával – a tranzakció értékének kétszereséig terjedő, de a) természetes személy külföldi befektető esetén legalább 100 000 forintot meghaladó, b) jogi személy vagy egyéb szervezet külföldi befektető esetén legalább a tulajdonszerzéssel, a kötvény
tulajdonjogának megszerzésével, a haszonélvezeti jog megszerzésével, az üzemeltetési jog megszerzésével érintett stratégiai társaság legutolsó üzleti évében elért nettó árbevételének 1%-át meghaladó
közigazgatási bírsággal sújthatja. (2) A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.
288. § A bejelentésre – az ezen alcímben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.
289. § (1) A bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásokról, valamint a tiltó döntésekről a miniszter nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat a 286. § (4) bekezdésében megjelölt határidő elteltével törölni kell.
290. § (1) A 277. § (1) bekezdés a)–c) pontjai és a 277. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben a stratégiai társaság részvénykönyvébe, illetve tagjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelmet a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának birtokában lehet benyújtani. A bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányában vagy ha a miniszter tiltó döntést hozott, a szerző fél a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a jogügylet tárgyát képező részesedések alapján a stratégiai társaságban semmilyen jogot nem gyakorolhat.
(2) A stratégiai társaság a 277. § (1) bekezdésben megjelölt jogügylettel összefüggő, a Ctv. szerinti változásbejegyzési eljárásban, a 277. § (1) bekezdés c) pontja esetén a cégbejegyzési eljárásban köteles a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelemhez teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot csatolni arról, hogy stratégia társaságnak minősül, továbbá köteles csatolni a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását. E bekezdés szerinti esetben a Ctv. 50. § (5) bekezdésében és 57. § (3) bekezdésében meghatározott kérelembenyújtási határidő a bejelentés miniszter általi tudomásulvétele visszaigazolásának kézhezvételét követő naptól kezdődik.
(3) A stratégiai társaság, valamint az érintett társaság tekintetében a cégnyilvántartásba a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányával vagy a miniszter tiltó döntése ellenére bejegyzett adatot a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törli.
291. § (1) Semmis az a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata, a) amely ezen alcím rendelkezéseibe ütközik vagy b) amelyre vonatkozóan a miniszter tiltó döntést hozott.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata a meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a 286. § szerinti vizsgálat eredményeként a miniszter megállapítja, hogy a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata meghozatalát nem tiltotta volna meg, ezáltal az érvénytelenség okát határozatával utólag kiküszöböli.
(3) Az érvénytelenség okának utólagos kiküszöbölése esetén a felek úgy kötelesek eljárni, mintha a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata a meghozatalának időpontjától érvényes lett volna.
292. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 276. § 3. pontja szerinti tevékenységeket rendeletben meghatározza.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3723
III. FeJezet egyes törvényeKet módosító rendeLKezéseK
86. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
293. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény szerinti ellenőrzött bejelentés illetéke az engedélyezés illetékének 50%-a.”
87. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
294. § Az Flt. 39. § (11) bekezdésében a „címenként, illetve alcímenként” szövegrész helyébe az „alcímeként, illetve jogcímcsoportonként” szöveg lép.
88. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
295. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) IV. Fejezet „Kényszerengedély közegészségügyi problémák kezelésére”alcím címe helyébe a következő alcím cím lép: „A 816/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó kényszerengedély”
(2) Az Szt. IV. Fejezete a következő alcím címmel és 33/B. és 33/C. §-sal egészül ki: „Közegészségügyi kényszerengedély 33/B. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi válsághelyzettel (a továbbiakban: egészségügyi válsághelyzet) összefüggő belföldi szükségletek kielégítése, illetve más országban felmerülő közegészségügyi probléma kezelésére szolgáló kényszerengedéllyel (a továbbiakban: külföldi kényszerengedély) összefüggő exportcélú hasznosítás céljából közegészségügyi kényszerengedélyt (a továbbiakban: közegészségügyi kényszerengedély) ad a) szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt álló gyógyszer, hatóanyag vagy vizsgálati készítmény, szabadalmi oltalom alatt álló orvostechnikai eszköz (a továbbiakban együtt: egészségügyi termék), vagy b) egészségügyi termék előállításához szükséges, szabadalmi oltalom alatt álló eljárás, berendezés vagy eszköz hasznosítására. (2) A közegészségügyi kényszerengedély exportcélú hasznosításra csak abban az esetben adható, ha a) a kérelmező a célországban történő hasznosításra külföldi kényszerengedéllyel rendelkezik, kivéve, ha az adott egészségügyi termék vagy egészségügyi termék előállításához szükséges eljárás, berendezés vagy eszköz a célországban nem áll szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt, b) az exportcélú hasznosítás a gyógyszerészeti államigazgatási szerv igazolása alapján az egészségügyi válsághelyzet elhárítását nem veszélyezteti, és c) az exportcélú hasznosítás nem haladja meg a külföldi kényszerengedélyben meghatározott mértéket. (3) A közegészségügyi kényszerengedély nem ad kizárólagos jogot a hasznosításra, a közegészségügyi kényszerengedélyes a közegészségügyi kényszerengedély alapján hasznosítási engedélyt nem adhat. 33/C. § (1) A közegészségügyi kényszerengedély időtartamát a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a) belföldi hasznosítás esetén a gyógyszerészeti államigazgatási szerv igazolása alapján az egészségügyi válsághelyzet kezelésére alkalmas szükségletekre tekintettel, de legalább 6 hónap időtartamban, b) az exportcélú hasznosítás tekintetében a külföldi kényszerengedéllyel azonos időbeli hatállyal állapítja meg. (2) A 33/B. § (2) bekezdés b) pontja és az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolást a gyógyszerészeti államigazgatási szerv saját hatáskörben – a rendelkezésre álló készletek mennyiségére vonatkozó információk elemzésével, illetve kockázatértékelés alapján – állítja ki. Az igazolás kiállításához szükséges további adatok beszerzése érdekében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az Állami Egészségügyi Tartalék kezelőjéhez vagy az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz is fordulhat adatszolgáltatás iránt. (3) A közegészségügyi kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala állapítja meg. A díjnak ki kell fejeznie a közegészségügyi kényszerengedély gazdasági értékét, így különösen arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet a közegészségügyi kényszerengedélyesnek – a találmány tárgya
3724 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel – a szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellene. (4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (3) bekezdés szerinti díj megállapítása során figyelembe veszi különösen a) az adott iparágban a hasznosítási díj és a nettó értékesítési árbevétel jellemző arányát, illetve b) azt, hogy az adott egészségügyi termékben, vagy az egészségügyi termék előállításához szükséges, szabadalmi oltalom alatt álló eljárásban, berendezésben vagy eszközben megjelenő gazdasági előny milyen arányban vezethető vissza a közegészségügyi kényszerengedéllyel érintett szabadalom alkalmazására (fedési hányad). (5) A közegészségügyi kényszerengedélyes a közegészségügyi kényszerengedélyről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat. A belföldi és exportcélú hasznosításra egyaránt kiterjedő közegészségügyi kényszerengedély esetén a közegészségügyi kényszerengedélyes a belföldi vagy exportcélú hasznosításról részben is lemondhat. A lemondásról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti szabadalmast és a gyógyszerészeti államigazgatási szervet. (6) A közegészségügyi kényszerengedély az arról való lemondással, az (1) bekezdés szerinti határozott idő lejártával, vagy a szabadalmi vagy kiegészítő oltalom megszűnésével megszűnik. A közegészségügyi kényszerengedély az exportcélú hasznosítás tekintetében a külföldi kényszerengedély megszűnésével hatályát veszti. A közegészségügyi kényszerengedélyes a külföldi kényszerengedély megszűnéséről köteles a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát a megszűnéstől számított nyolc napon belül értesíteni. (7) A közegészségügyi kényszerengedély lemondás vagy az (1) bekezdés szerinti határozott idő letelte miatti megszűnése esetén a közegészségügyi kényszerengedélyes által jogszerűen forgalomba nem hozott egészségügyi termék, vagy az egészségügyi termék előállításához szükséges berendezés vagy eszköz megsemmisítését, illetve az egészségügyi termék előállításához szükséges eljárás hasznosításának abbahagyását a gyógyszerészeti államigazgatási szerv határozatban rendeli el. (8) A (7) bekezdés nem alkalmazandó, ha a közegészségügyi kényszerengedélyes az (1) bekezdés szerinti határozott idő letelte előtt újabb, az egészségügyi termékek előállítását megalapozó közegészségügyi kényszerengedéllyel azonos tárgyi hatályú közegészségügyi kényszerengedélyt szerez. (9) Ha a belföldi hasznosítású közegészségügyi kényszerengedély alapján előállított egészségügyi termék forgalomba hozatala törvény alapján hatósági engedélyhez kötött, az engedélyező hatóság az engedélyezésre irányuló eljárásában a közegészségügyi kényszerengedélyben foglaltakat a kérelem elbírálása során bizonyítottnak tekinti. (10) A közegészségügyi kényszerengedély alapján előállított egészségügyi termékeket a szabadalmas által előállított terméktől egyedi jelzéssel kell megkülönböztetni. A csomagoláson és valamennyi kapcsolódó iraton egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az egészségügyi termék előállítására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által adott közegészségügyi kényszerengedély alapján, és kizárólag belföldi vagy a 83/J. § (2) bekezdés b) pontja szerinti országba irányuló exportcélú forgalmazás céljából került sor. (11) Ha a közegészségügyi kényszerengedély jogosultja nem tesz eleget a (10) bekezdésben foglalt kötelezettségnek, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az egészségügyi termék – a (10) bekezdésnek, illetve a 83/J. § (2) bekezdés d) pontjának megfelelő – átcsomagolására kötelezi.”
296. § Az Szt. 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő ügyekben (83/A–83/H. §), illetve a közegészségügyi kényszerengedéllyel [33/B. § (1) bek.] összefüggő ügyekben (83/I–83/K. §) is.”
297. § Az Szt. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban, valamint – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő eljárásokban (83/A–83/H. §), és a közegészségügyi kényszerengedéllyel [33/B. § (1) bek.] összefüggő eljárásokban (83/I–83/K. §). A szabadalmi leírás értelmezése tárgyában szintén háromtagú tanácsban eljárva ad szakvéleményt. A tanács szótöbbséggel dönt.”
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3725
298. § (1) Az Szt. 53/A. § (3) bekezdés f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (e törvény eltérő rendelkezése hiányában a szellemi tulajdon nemzeti hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését:) „f ) a közegészségügyi kényszerengedély megadása;”
(2) Az Szt. 53/A. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (e törvény eltérő rendelkezése hiányában a szellemi tulajdon nemzeti hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését:) „g) a közzétett európai szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának közzététele, az európai szabadalom szövegéről készített fordítás benyújtása és a fordítás kijavítása.”
299. § Az Szt. X. Fejezete a következő alcím címmel és 83/I–83/K. §-sal egészül ki: „A közegészségügyi kényszerengedélyekkel összefüggő eljárások 83/I. § (1) A közegészségügyi kényszerengedéllyel kapcsolatos eljárásra e törvény rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) a hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre legalább tizenöt, de legfeljebb harminc napos határidőt kell kitűzni, valamint határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható, b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala soron kívül jár el. (2) A közegészségügyi kényszerengedély iránti kérelemnek – a 45. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell: a) azt, hogy a kérelem belföldi, exportcélú, vagy belföldi és exportcélú hasznosításra irányul, b) exportcélú hasznosítás esetén azon országok megnevezését, amelyekre a kérelem irányul, c) a közegészségügyi kényszerengedély alapján hasznosítani kívánt találmányra adott szabadalom vagy kiegészítő oltalmi tanúsítvány lajstromszámát, d) a kényszerengedély alapján a kérelmező által gyártani kívánt egészségügyi termék megnevezését, gyógyszer esetén a termék szabadnevét, e) azokat a jelzéseket, amelyek a közegészségügyi kényszerengedély alapján gyártani kívánt egészségügyi terméket a 33/C. § (10) bekezdése szerint megkülönböztetik a szabadalmas termékétől, f ) gyógyszerészeti államigazgatási szerv igazolását arról, hogy a kérelmező az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő belföldi szükségletek kielégítése céljára alkalmas, az igazolásban meghatározott szükséges mennyiségű egészségügyi termékre kéri a közegészségügyi kényszerengedélyt, g) annak igazolását, hogy a közegészségügyi kényszerengedély kérelmezője rendelkezik a közegészségügyi kényszerengedély alapján előállítani szándékozott, az f ) pont szerinti igazolásban meghatározott mennyiséghez, exportcélú hasznosítás esetén – ha a külföldi kényszerengedély erről rendelkezik – a külföldi kényszerengedélyben meghatározott mennyiséghez megfelelő kapacitással, h) a g) pontban meghatározottak hiányában annak igazolását, hogy a kérelmező az f ) pont szerinti igazolásban, vagy exportcélú hasznosítás esetén – ha a külföldi kényszerengedély erről rendelkezik – a külföldi kényszerengedélyben meghatározott mennyiség előállításához szükséges kapacitások biztosítása érdekében komoly előkészületeket tett, és i) exportcélú hasznosítás esetén a külföldi kényszerengedélyt és annak hiteles angol vagy magyar nyelvű fordítását. (3) A közegészségügyi kényszerengedély iránti kérelemre az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásával egyidejűleg. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. (4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelem beérkezését követően megvizsgálja, hogy a) a kérelemmegfelel-e a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételeknek, b) teljesülnek-e a 33/B. §-ban foglalt feltételek. (5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül értesíti a kérelemmel érintett szabadalom jogosultját annak tényéről, hogy találmánya tekintetében kényszerengedély megadása iránt kérelmet nyújtottak be. (6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéséig a közegészségügyi kényszerengedély kérelmezőjével szemben a kérelemben megjelölt szabadalommal vagy kiegészítő oltalmi tanúsítvánnyal kapcsolatban folyó bitorlási pert, és az ahhoz kapcsolódó ideiglenes intézkedést fel kell függeszteni.
3726 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
(7) Ha a közegészségügyi kényszerengedély iránti kérelem nem felel meg a (4) bekezdésben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőn belül nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. 83/J. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tárgyalás tartása nélkül határoz a közegészségügyi kényszerengedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. A döntést írásba kell foglalni és közölni kell a kérelmezővel. A döntésről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmast a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül értesíti. (2) A közegészségügyi kényszerengedély megadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell: a) azt, hogy a kényszerengedély belföldi, exportcélú, vagy belföldi és exportcélú hasznosításra vonatkozik, b) exportcélú hasznosítás esetén azon országot, vagy országokat, amelyek tekintetében az exportcélú hasznosításra a közegészségügyi kényszerengedély kiterjed, c) a közegészségügyi kényszerengedély időtartamát, d) azokat a jelzéseket, amelyek a közegészségügyi kényszerengedély alapján előállítani kívánt egészségügyi terméket megkülönböztetik a szabadalmas termékétől, e) a szabadalmasnak fizetendő díj meghatározását, f ) a szabadalom vagy a kiegészítő oltalmi tanúsítvány lajstromszámát, és g) az egészségügyi termék megnevezését, gyógyszer esetén pedig a termék szabadnevét. (3) A közegészségügyi kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi vagy a kiegészítő oltalmi tanúsítványokról vezetett lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában. (4) A közegészségügyi kényszerengedély megadásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala haladéktalanul tájékoztatja a gyógyszerészeti államigazgatási szervet. 83/K. § A gyógyszerészeti államigazgatási szervnek a közegészségügyi kényszerengedély időtartama alatt, a közegészségügyi kényszerengedély alapján előállított gyógyszerrel összefüggő döntéseivel szemben indított perben azonnali jogvédelemnek nincs helye.”
300. § Az Szt. 85. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A közegészségügyi kényszerengedély megadása tárgyában hozott döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek a megadott közegészségügyi kényszerengedély tekintetében halasztó hatálya nincs.”
301. § Az Szt. a következő 116/A. §-sal egészül ki: „116/A. § A belföldi hasznosításra szolgáló közegészségügyi kényszerengedélyről szóló 212/2020. (V. 16.) Korm. rendelet alapján megadott közegészségügyi kényszerengedélyre az e törvény szerinti, közegészségügyi kényszerengedélyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
89. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása
302. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény VI. Fejezete a következő 25/A. §-sal egészül ki: „25/A. § A 24. §-tól eltérően nem kell bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak a közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap vagy magántőkealap részvételével a COVID-19 koronavírus miatt szükségessé vált finanszírozási ügylettel – az e célra létrehozott tőkeprogramon keresztül – megvalósuló összefonódást, amely révén a közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap vagy magántőkealap egyedül vagy más vállalkozásokkal közös, befektetésvédelmi célú irányítási jogokat szerez.”
90. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
303. § A Tao. törvény 22/C. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4c) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogatási igazolások összértéke az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti támogatott szervezet – ide nem értve azokat a szervezeteket, amelyekkel összefüggésben a 30/I. § alkalmazandó – sportfejlesztési programjában szereplő igazolt költségek, ráfordítások, kiadások legfeljebb 100 százaléka lehet.”
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3727
304. § A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (94) bekezdéssel egészül ki: „(94) E törvénynek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (4c) bekezdése első alkalommal a 2020. április 16. napján folyamatban lévő, jóváhagyott sportfejlesztési programokkal összefüggésben alkalmazandó.”
91. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
305. § Az Ebtv. 35. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Azon gyógyászati segédeszköz forgalmazó számára, amely járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyászati segédeszköz árához támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújt, a lakosság biztonságos ellátása érdekében az egészségbiztosító – az E. Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére – kamatmentes finanszírozási előleget nyújthat.”
306. § Az Ebtv. 83. §-a a következő (2l) bekezdéssel egészül ki: „(2l) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyógyászati segédeszközök árához nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújtók számára folyósítható előleg feltételeinek és folyósításának szabályait.”
92. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
307. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (e törvény alkalmazásában) „h) orvostechnikai eszköz: minden olyan, akár önállóan, akár más termékkel együttesen használt készülék, berendezés, anyag, szoftver vagy más termék – ideértve az azok megfelelő működéséhez szükséges szoftvert, amely a gyártó szándéka szerint kifejezetten diagnosztikai, illetve terápiás célra szolgál, valamint a rendelésre készült eszköz, továbbá a klinikai vizsgálatra szánt eszköz is –, amely a gyártó meghatározása szerint emberen vagy emberből származó mintán történő alkalmazásra szolgál ha) betegség megelőzése, diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése vagy a betegség tüneteinek enyhítése, hb) sérülés vagy fogyatékosság diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése, tüneteinek enyhítése vagy kompenzálása, hc) az anatómiai felépítés vagy valamely fiziológiai folyamat vizsgálata, helyettesítése, illetve pótlása vagy módosítása, hd) fogamzásszabályozás céljából, és amely rendeltetésszerű hatását az emberi szervezetben vagy szervezetre elsősorban nem farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus módon fejti ki, de működése ilyen módon elősegíthető;”
308. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (e törvény alkalmazásában) „h) orvostechnikai eszköz: az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/745 rendelet] 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom;”
309. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő alcím címmel és 67/A. §-sal egészül ki: „Hatósági házi karantén 67/A. § (1) A járványügyi hatóság a) meghatározott országokból történő beutazás esetén vagy b) fertőzés vagy megbetegedés esetén előírhatja, hogy a járványügyi intézkedés alá vont személy a számára meghatározott lakást, ahhoz tartozó bekerített helyet vagy egyéb, egészségügyi intézménynek nem minősülő helyet a határozatban meghatározott ideig ne hagyja el (a továbbiakban: hatósági házi karantén). (2) A járványügyi hatóság hatósági házi karanténra vonatkozó döntését szóban vagy rövid úton – így különösen telefonon vagy elektronikus levelezés útján – is közölheti. A szóban vagy rövid úton közölt döntést – a közlést követően – a járványügyi hatóság írásban is megküldi azon személynek, akivel a döntését közölte. Szóban
3728 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
vagy rövid úton a döntés csak olyan személlyel közölhető, akinek az ügy megismeréséhez való jogosultságát a járványügyi hatóság előzetesen kétséget kizáróan megállapította. (3) A hatósági házi karanténra vonatkozó döntést az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a rendőr, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az erre kijelölt egészségügyi dolgozó is közölheti. (4) A hatósági házi karantént előíró rendelkezések alól – amennyiben a járványügyi védekezés hatósági házi karantén alkalmazása nélkül is biztosítható – különös méltánylást érdemlő esetben – egészségügyi válsághelyzetben a kormány rendeletében meghatározott esetek kivételével – a hatósági házi karantént elrendelő határozat kiadására illetékes járványügyi hatóság felmentést adhat, illetve egyedi magatartási szabályt állapíthat meg.”
310. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény „Személy felkutatása járványügyi intézkedés végrehajtása érdekében”című alcíme a következő 70/B. §-sal egészül ki: „70/B. § (1) A járványügyi hatóság a járványok elleni küzdelemben – különösen a fertőzött személyek felkutatása, ellenőrzése érdekében – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet (a továbbiakban: rendőrség) is bevonhatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kezelt személyes adatot az adatkezelő – a rendőrség járványügyi hatósági feladatainak ellátása érdekében – a rendőrség erre irányuló megkeresése esetén a rendőrség részére haladéktalanul, ingyenesen és más adattovábbítási kötelezettségéhez képest elsőbbséggel továbbítja. (3) A járványügyi hatóság a hatósági házi karantén elrendeléséről, illetve a járványügyi elkülönítésről, járványügyi megfigyelésről, járványügyi zárlatról, valamint járványügyi korlátozásról szóló határozatot soron kívül továbbítja a rendőrség részére az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében. (4) A járványügyi hatóság, valamint a rendőrség a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése érdekében jogosult az érintett személynek a 74/B. § (1) bekezdése szerinti karantén szoftver által küldött mozgási adatainak kezelésére. (5) A rendőrség e §-ban foglalt feladatainak ellátása érdekében jogosult az érintett személy természetes személyazonosító adatainak, elérhetőségi adatainak és a fertőzéssel vagy annak gyanújával összefüggésbe hozható, a 74/B. § (1) bekezdése szerinti karantén szoftver útján továbbított egészségügyi adatainak kezelésére, valamint azoknak jogszabályban meghatározott szerv részére történő továbbítására. (6) A rendőrség az e §-ban meghatározott adatokat a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nyilvántartja. A nyilvántartásba nem vehető fel olyan adat, amely a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nem szükséges. A nyilvántartásban szereplő adatokat a hatósági házi karantén, a járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés, a járványügyi zárlat, valamint a járványügyi korlátozás megszűnésének időpontjában törölni kell.”
311. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény „Egyéb járványügyi intézkedések” című alcíme a következő 74/B. §-sal egészül ki: „74/B. § (1) A járványügyi hatóság elrendeli a hatósági házi karantén szabályai betartásának az érintett nagykorú cselekvőképes személy mozgását nyomon követő, valamint az arcképmásának és általa megadott egészségügyi adatainak továbbítására alkalmas elektronikus szoftver (a továbbiakban: karantén szoftver) alkalmazásával történő ellenőrzését, ha nyilatkozik, hogy a) a karantén szoftver telepítésének feltételei rendelkezésre állnak, ahhoz megfelelő eszközzel rendelkezik, és b) a karantén szoftver telepítését és használatát önként vállalja. (2) A járványügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat beszerzése érdekében a rendőrség közreműködését kérheti. (3) A járványügyi hatóság a hatósági házi karanténra kötelezett személyt az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtétele előtt a) tájékoztatja a karantén szoftver telepítésének és használatának önkéntességéről, továbbá a karantén szoftver telepítésének feltételeiről, a karantén szoftver használatával járó előnyökről és kötelezettségekről, és b) figyelmezteti, hogy az (1) bekezdés szerinti önkéntes nyilatkozat megtétele hiányában fokozott ellenőrzésnek van helye. (4) A karantén szoftver telepítésére és használatára vonatkozó kötelezettség teljesítését a rendőrség – elsősorban elektronikus úton – ellenőrzi, amely során az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tevő személy (a továbbiakban: érintett személy) köteles együttműködni, és a karantén szoftverrel a rendőrség által előírt műveletet elvégezni. A rendőrség a karantén szoftver útján megadott mozgási adatokat elektronikus úton is összevetheti a hatósági
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3729
házi karanténra kijelölt hely adataival. Az ellenőrzés nem járhat az érintett személy magánéletének szükségtelen zavarásával, 22.00 és 6.00 óra között az érintett személy pihenése indokolatlanul nem zavarható meg. A személyes ellenőrzésre akkor kerülhet sor, ha a karantén szoftver által biztosított ellenőrzés kijátszásának gyanúja merül fel, vagy ha az érintett személy a karantén szoftver használatát elmulasztja. (5) A hatósági házi karantén megszűnésével az érintett személy a karantén szoftvert törli, a rendőrség az érintett személy szerinti ellenőrzését megszünteti. (6) Ha a hatósági házi karanténra kötelezett személy nem tesz az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, a hatósági házi karantén szabályainak megtartását a rendőrség személyes jelenlét útján ellenőrzi.”
312. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 164/A. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki: „(6) Kiemelt járványügyi érdekből az adott járvánnyal összefüggő beavatkozással nem járó vizsgálatnak minősülő orvostudományi kutatásba (a továbbiakban: kutatás) bevonni kívánt cselekvőképes személy telekommunikációs eszköz útján is tájékoztatható a 159. § (3) bekezdésében foglaltakról. (7) A (6) bekezdés szerinti kutatásban való részvételéhez a beleegyezését – a 159. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakon túl – telekommunikációs eszköz útján is megteheti és kutatásban való részvételéhez adott beleegyezését – a 159. § (3) bekezdés a) pontja alapján – telekommunikációs eszköz útján is visszavonhatja. (8) A kutatásban való részvételéhez adott beleegyezését az érintett személy kiemelt járványügyi érdek megszűnését követően is visszavonhatja telekommunikációs eszköz útján. (9) A (6)–(8) bekezdés alkalmazásában telekommunikációs eszköz minden olyan eszköz, amely alkalmas a tájékoztatás, illetve a nyilatkozat utólag ellenőrizhető módon történő megtételére, így különösen a hangfelvétel rögzítésére alkalmas eszköz.”
313. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az országos tisztifőorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján a Kormány rendeletében egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el, ha azt a (2) bekezdés a) pontja szerinti járványügyi szükséghelyzet vagy (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti valamely más körülmény szükségessé teszi. Egészségügyi válsághelyzet elrendelése járványügyi készültségnek minősül. Egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik. (2) Egészségügyi válsághelyzet elrendelésének van helye a) az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak kihirdetéséről szóló törvény szerinti nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet vagy egyéb járványveszély esetén (járványügyi szükséghelyzet), b) az a) pont alá nem tartozó minden – rendszerint váratlanul bekövetkező – esemény esetén, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé, c) az a) és b) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan körülmény kialakulása esetén, amely a gyógyintézet külön jogszabály szerinti ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy az ellátási területéhez tartozó lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna.”
314. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az egészségügyi válsághelyzet feltételeinek a fennállását az országos tisztifőorvos köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, és ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn, kezdeményezni a miniszternél, hogy tegyen javaslatot a Kormánynak az (1) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályon kívül helyezésére. A miniszter javaslatát a Kormány részére haladéktalanul benyújtja, amelyet a Kormány soron kívül köteles megtárgyalni, és – ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn – az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletet hatályon kívül helyezni. (2b) Az (1) bekezdés szerinti kormányrendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja. A Kormány az (1) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályát akkor hosszabbíthatja meg, ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei a meghosszabbítás időpontjában fennállnak.
3730 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
(2c) Az (1) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályának meghosszabbításáról a Kormány az Országgyűlés egészségüggyel foglalkozó állandó bizottságának beszámol.”
315. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Egészségügyi válsághelyzet Magyarország egész, illetve annak meghatározott területére rendelhető el.”
316. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Egészségügyi válsághelyzet elrendelése esetén a 74. § (2)–(4) bekezdése nem alkalmazható.”
317. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „232/B. § (1) Egészségügyi válsághelyzetben a 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény felszámolására tett intézkedések és az egészségügyi válsághelyzeti ellátás összehangolása érdekében – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – Operatív Törzs működhet (a továbbiakban: Operatív Törzs). Az Operatív Törzset, ha az elrendelt egészségügyi válsághelyzet jellege következtében indokolt, a Kormány rendeletben hozza létre. (2) Az Operatív Törzs munkaszervezeteként ügyeleti központot működtet. (3) Az Operatív Törzs a feladatkörébe tartozó egyes részfeladatok ellátására akciócsoportokat hozhat létre. (4) A 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény megelőzése, megismerése, felderítése és továbbterjedésének megakadályozása, valamint az állami szervek összehangolt feladatellátásának megszervezése céljából, kizárólag az e cél elérése érdekében elengedhetetlenül szükséges – az adattakarékosság elvét is figyelembe vevő – mértékben az Operatív Törzs adatszolgáltatást kérhet bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, amely ezen adatszolgáltatásnak köteles haladéktalanul, ingyenesen eleget tenni. (5) Az Operatív Törzs a 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény megelőzése, megismerése, felderítése és továbbterjedésének megakadályozása, valamint az állami szervek összehangolt feladatellátása céljából, kizárólag az e cél elérése érdekében elengedhetetlenül szükséges – az adattakarékosság elvét is figyelembe vevő – mértékben kezeli a) a 228. § (2) bekezdése szerinti körülménnyel érintett személyek, b) az a) pontban meghatározott személyekkel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került, – különösen a közegészségügyi-járványügyi szempontból veszélyeztetett – személyek, valamint c) a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás vagy a tevékenysége révén egyébként tudomására jutott személyek az adatkezelési céllal közvetlenül összefüggő személyes adatait. (6) Az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér működtetője biztosítja, hogy az Operatív Törzs a 228. § (2) bekezdése szerinti körülménnyel összefüggő – ha az szükséges, személyes adatokat is tartalmazó – információkat közvetlenül megkapja. (7) A (2)–(4) bekezdés alapján az Operatív Törzs az érintett azonosítását lehetővé tevő egészségügyi adatot – a 228. § (2) bekezdése szerinti körülménnyel való érintettség tényét ide nem értve – kizárólag a (8) bekezdésben meghatározott módon akkor ismerheti meg és akkor kezeli, ha az a 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény megelőzése, megismerése, felderítése és továbbterjedésének megakadályozása céljából valamely halaszthatatlan intézkedés megtételéhez elengedhetetlenül szükséges, és egyúttal megalapozottan feltehető, hogy a) az intézkedés az érintett azonosítását lehetővé tevő egészségügyi adat személyazonosításra alkalmatlanná tétele, álnevesítése vagy más – az érintett azonosítását nem igénylő – adat megismerése útján nem volna megtehető, vagy b) az intézkedés az a) pont szerinti módon való megtétele az intézkedés sikeressége szempontjából aránytalan nehézséggel vagy sérelemmel járna. (8) A (7) bekezdés szerint megismert, az érintett azonosítását lehetővé tevő egészségügyi adatot – ha jogszabály vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa másként nem rendelkezik – kizárólag az Operatív Törzs, annak munkaszervezete vagy akciócsoportja tevékenységében az intézkedés megtétele érdekében közvetlenül részt vevő orvos ismerheti meg, egyebekben az ilyen adatot más, az intézkedésben közvetlenül részt vevő személy számára csak az adat személyazonosításra alkalmatlanná tételét vagy álnevesítését követően lehet megismerhetővé tenni.”
318. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény XIV. Fejezete a következő 232/D. §-sal egészül ki: „232/D. § (1) A járványügyi készültség keretében egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében a) korlátozható vagy megtiltható aa) minden olyan intézmény és létesítmény működése, rendezvény látogatása és szervezése, valamint tevékenység végzése, amely járvány terjedését elősegítheti, ab) üzletek működése, nyitvatartása,
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3731
ac) az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország közötti személyforgalom, élőállat- vagy áruszállítás, ad) az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország lakosainak egymással való személyes érintkezése, ae) egyes intézmények – így különösen járóbeteg-szakrendelő, fekvőbeteg-gyógyintézet, valamint köznevelési, szakképző, felsőoktatási, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és közművelődési intézmény – látogatása, af ) egyes területek elhagyása, ag) egyes élelmiszerek, termékek árusítása, fogyasztása, vásárlása, ah) az ivóvíz fogyasztása, ai) meghatározott állatok tartása, b) gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátásra, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének rendjére vonatkozó intézkedés hozható, c) az egészségügyi készlet állagának megóvása érdekében szükséges intézkedés vezethető be, így annak érdekében a rendőrség, illetve a Magyar Honvédség közreműködése, a kórházparancsnoki feladatok ellátására a rendvédelmi szerv, illetve a Magyar Honvédség közreműködése előírható, a kórházparancsnok feladatköre és az intézményvezető kötelezettsége meghatározható, a kórházparancsnok működése az idősek tartós vagy átmeneti ellátását nyújtó intézményre kiterjeszthető, d) meghatározhatja a szociális távolságtartásra vonatkozó, valamint a fertőzés veszélyét csökkentő védőeszköz viselésére vonatkozó szabályokat, továbbá a lakosság járvány által okozott betegséggel leginkább veszélyeztetett csoportjai számára az üzletekben, valamint a piacokon történő kizárólag e csoportok általi vásárlásra vonatkozó idősávot, e) köznevelésre, felsőoktatásra, szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg, f ) közlekedési korlátozást vagy közlekedési tilalmat állapíthat meg, g) a járványügyi elkülönítésre vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg, h) a küldemények kézbesítésére vonatkozóan rendelkezéseket állapíthat meg, i) a védett vezető egészségügyi ellátásának koordinálására és a védett vezetőre vonatkozó egészségügyi előírások végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg, j) elrendelhet törvény alapján meghozható járványügyi intézkedéseket, k) törvényben meghatározott egyéb rendelkezéseket hozhat. (2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti jogkörét – a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan – a 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja, és kijárási korlátozást nem vezethet be. (3) Egészségügyi válsághelyzetben – a kereskedelemről szóló törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseitől eltérően – a települési önkormányzat képviselő-testülete eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletével szabályozhatja a települési önkormányzat területén működő piac, vásár, illetve a piac, vásár területén működő üzletek nyitva tartásának szabályait.”
319. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény XIV. Fejezete a következő 232/E. §-sal egészül ki: „232/E. § (1) Egészségügyi válsághelyzet idején a 231. § (2) bekezdése szerinti beszerzéseken kívül a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5–7. §-a szerinti további ajánlatkérő jogosult a 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény kezelésével közvetlenül összefüggő vagy az egészségügyi válsághelyzetben a védekezést irányító állami szervek, védekezést irányító csoportok hatékony működését szolgáló beszerzését (e § alkalmazásában a továbbiakban: beszerzés) a miniszterelnök egyedi mentesítése alapján a közbeszerzési és beszerzési szabályoktól eltérő módon is megvalósítani. (2) A beszerzés iránti mentesítési kérelemről a miniszterelnök soron kívül dönt. A miniszterelnök a Kormány másik tagjára delegálhatja a beszerzés iránti mentesítési kérelemről való döntési jogkörét. (3) Az (1) bekezdés szerinti eltérés alapján az ajánlatkérő a beszerzést közbeszerzési eljárás vagy egyéb beszerzési eljárás lefolytatása nélkül a Kbt. 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatár elérése vagy meghaladása esetén jogosult megvalósítani, – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – lehetőség szerint három ajánlat bekérésével. (4) Beszerzés esetén az ajánlatkérő köteles előzetesen megvizsgálni, hogy a beszerzési igénye központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető-e. (5) A (4) bekezdés szerinti beszerzés választása esetén az ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő díj megfizetése alól az ajánlatkérő mentesül.
3732 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
(6) A (4) bekezdés szerinti beszerzési igény kielégítésére alkalmas keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések a 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény kezelésével arányos mértékben, illetve módon – a Kbt. 141. § (6) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül – módosíthatóak. (7) Kivételes sürgősség esetén a fenti eljárási szabályok mellőzésével egy adott gazdasági szereplő közvetlenül is felhívható ajánlattételre. (8) A beszerzések szabályszerűségét az államháztartásért felelős miniszter utólag ellenőrzi. (9) Európai uniós fejlesztési források felhasználása esetén az (1)–(8) bekezdés szerinti szabályok nem alkalmazhatók.”
320. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „b) az egészségügyi szolgáltatás – ide értve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is – megkezdésére és gyakorlására vonatkozó általános szabályokat, valamint a működési engedélyezési eljárásra, a bejelentés alapján történő egészségügyi szolgáltatás – ide értve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is – érdekében a hatósági nyilvántartásba vételre, továbbá a hatósági nyilvántartás személyes adatokat nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó szabályokat,” (rendeletben megállapítsa.)
321. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a következő (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy járványügyi készültség keretében szükség esetén rendeletben a) egészségügyi válsághelyzet elrendelésével járványügyi készültséget vezessen be, b) rendelkezzen Operatív Törzs létrehozásáról, valamint az Operatív Törzs összetételére, szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat meghatározza, c) egészségügyi válsághelyzetben a 232/D. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseket meghozza, illetve rendelkezéseket megállapítsa.”
322. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (8) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (ez a törvény) „c) az orvostechnikai eszközökről szóló (EU) 2017/745 rendeletnek a benne foglalt bizonyos rendelkezések alkalmazási időpontja tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. április 23-i (EU) 2020/561 európai parlamenti és tanácsi rendelet” (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
93. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása
323. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) IV. Fejezet „Általános szabályok” alcíme a következő 33/A. §-sal egészül ki: „33/A. § E fejezet alkalmazásában biztonságos elektronikus hálózat az olyan műszaki megoldás, amely megakadályozza a lehívásra hozzáférhetővé tett műnek az iskolai oktatást végző és igénybe vevő személyek körén kívülre irányuló közvetítését.”
324. § (1) Az Szjt. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Nem szükséges a szerző engedélye a (2) bekezdés szerinti átvevő mű a) többszörözéséhez és terjesztéséhez, ha azt az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik, illetve b) iskolai oktatás céljából [33. § (4) bek.] az iskolai oktatás helyszínén történő digitális formában, elektronikus eszközön történő felhasználásához, illetve biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő nyilvánossághoz közvetítéséhez, feltéve, hogy e felhasználásokra nem üzletszerűen kerül sor.”
(2) Az Szjt. 34. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A (3) bekezdés b) pontja szerinti felhasználást úgy kell tekinteni, hogy az oktatási intézmény székhelye szerinti tagállamban valósul meg.”
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3733
(3) Az Szjt. 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében – beleértve a biztonságos elektronikus hálózaton keresztül tartott foglalkozást – átdolgozható. Az átdolgozott mű felhasználásához – az iskolai foglalkozás keretében történő előadást és a (3) bekezdés szerinti felhasználást kivéve – az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges.”
325. § Az Szjt. 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy csoport vagy iskolai osztály létszámának megfelelő, valamint a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás keretében szervezett vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők, az érintett tanulók, hallgatók részére terjeszthetők és az oktatási intézmény biztonságos elektronikus hálózatán keresztül szemléltetés érdekében számukra lehívásra hozzáférhetővé tehetők.”
326. § Az Szjt. 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Tudományos ismeretterjesztő előadás céljából képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a fotóművészeti alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható.”
327. § Az Szjt. 113. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről, b) a Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról, c) az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről, d) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról, e) az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve (2001. szeptember 27.) az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról, f ) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről, g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó egyes jogokról, h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről és az azt módosító 2011/77/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, i) a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről 6. pont a) és c) alpontja, j) az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól, k) a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes műveknek és más teljesítményeknek a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló egyes megengedett felhasználási módjairól, valamint az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. szeptember 13-ai (EU) 2017/1564 európai parlamenti és tanácsi irányelv, l) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
94. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása
328. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 2. §-a a következő m) ponttal egészül ki: [Az mFB zrt. feladata, hogy a 3. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében – az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően – a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]
3734 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
„m) az 1. mellékletben meghatározott, valamint az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezetek, valamint e gazdálkodó szervezetek közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek részére a tevékenységük megfelelő színvonalú ellátását, az átlátható és prudens működésüket, annak jogszerűségét biztosító szolgáltatások nyújtásában;”
329. § Az MFB tv. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az MFB Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott körben a 2. § m) pontjában meghatározott feladatához kapcsolódóan nyújthat az 1. mellékletben meghatározott, valamint a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezetek, valamint e gazdálkodó szervezetek közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek részére szolgáltatásokat.”
330. § Az MFB tv. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az MFB Zrt. Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz kapcsolódóan szerezhet, ha a befektetés minél magasabb mértékű megtérülése biztosított.”
331. § Az MFB tv. 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az mFB zrt. által) „b) közvetlenül vagy pénzügyi intézményen keresztül közvetetten nyújtott hitel- és pénzkölcsönből, készfizető kezességvállalásból, garanciavállalásból, valamint egyéb bankári kötelezettségvállalásból az MFB Zrt. vagy a pénzügyi intézmény felé fennálló fizetési kötelezettségek teljesítéséért a Kormány határozatában megjelölt ügyletek tekintetében azzal, hogy a Kormány által meghatározott keretösszeg felhasználásának nyilvántartása és az erre vonatkozó adatszolgáltatások elkészítése az MFB Zrt. feladata, továbbá a kezesség beváltására szerződésátruházást vagy engedményezést követően kizárólag az MFB Zrt. jogosult;”
332. § (1) Az MFB tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki: [Az 575/2013/eU rendelet 395. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően az mFB zrt. által] „b) pénzügyi vállalkozással szembeni – ügyfelenként vagy ügyfélcsoportonként külön számított – kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének száz százalékát, c) pénzügyi intézménynek nem minősülő egy ügyféllel vagy egy ügyfélcsoport nem pénzügyi intézmény tagjaival szembeni együttes kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének hatvan százalékát.”
(2) Az MFB tv. 8. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki: „(1b) Az (1) bekezdés alkalmazása során az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 39. pontjától eltérően az MFB Zrt. tekintetében nem minősül ügyfélcsoportnak azoknak az ügyfeleknek a köre, amely ügyfelek részére az MFB Zrt. befektetési jegy lejegyzése vagy megvásárlása céljából nyújtott kölcsönt és amelyek a befektetési alapra, az alapkezelőre vagy azok keresztkapcsolataira tekintettel képeznének egyetlen kockázati tényezőt. (1c) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az MFB Zrt. közvetlen többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságokra, továbbá az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságokra.”
(3) Az MFB tv. 8. § (3) bekezdés f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az mFB zrt.) „f ) korlátolt felelősségű társaságban, részvénytársaságban átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hatéves időtartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, vagy a közvetlen vagy közvetett részesedésével működő gazdasági társaságok veszteségmérséklése céljából, hiteltulajdonrészre vonatkozó csereügylet vagy követelése ellenértékeként csődeljárás, felszámolás során,” (szerezhet vagy tarthat fenn közvetlenül vagy közvetve részesedést.)
333. § Az MFB tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az 575/2013/eU rendelet 395. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően az mFB zrt. által] „b) hitelintézetnek nemminősülő egy ügyféllel vagy egy ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjaival szembeni együttes kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének negyvenöt százalékát.”
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3735
334. § Az MFB tv. 9. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Egy befektetési alap által kibocsátott, MFB Zrt. által lejegyzett befektetési jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének hetvenöt százalékát. (3) Befektetési alap által kibocsátott, MFB Zrt. által lejegyzett befektetési jegyre teljesített vagyoni hozzájárulások együttes összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének kettőszázötven százalékát.”
335. § Az MFB tv. 9. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Az MFB Zrt. által egy befektetési alapba befektetett tőke összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének húsz százalékát. (3) Az MFB Zrt. által befektetési alapokba befektetett tőke összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjét.”
336. § Az MFB tv. a) 2. § nyitó szövegrészében az„a 3. § (1)–(3) bekezdéseiben” szövegrész helyébe az„a 3. §-ban” szöveg, b) 21. § 2. pontjában az „a befektetési alap,” szövegrész helyébe az „a befektetési alap, az Európai Gazdasági
Térség területén székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelepe,” szöveg lép.
337. § Hatályát veszti az MFB tv. a) 4. § (2) bekezdése, b) 4. § (3) bekezdés a) pontjában az„a (2) bekezdésben meghatározott célú” szövegrész, c) 8. § (1) bekezdés c) pontja, d) 18. § (2) bekezdés b) pontjában és 18. § (4) bekezdés c) pontjában az„– a 4. § (2) vagy (3) bekezdése szerint –”
szövegrész.
95. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
338. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 68. § (4) bekezdésében az „(e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató)” szövegrész helyébe az „(e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: befektetési szolgáltató)” szöveg lép.
96. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
339. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 16. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2b) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a gyógyszerhiányt vagy annak kockázatát bármely, a jogszabályban foglalt feladatainak ellátásával összefüggésben tudomására jutó információk alapján, a (2) bekezdés szerinti értesítés hiányában is megállapíthatja.”
340. § (1) A Gytv. 25. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [gyógyszert a forgalomba hozatali engedélyében jóváhagyott alkalmazási előírásban nem szereplő javallatban (a továbbiakban: indikáción túli gyógyszerrendelés) kizárólag abban az esetben lehet rendelni, illetve alkalmazni, ha] „c) az adott terápiás terület szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvosa a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelően a gyógyszer indikáción túli alkalmazását az adott betegre nézve ca) a gyógyszerészeti államigazgatási szervtől kérelmezte és azt a gyógyszerészeti államigazgatási szerv egyedileg engedélyezte, vagy cb) a (6d)–(6h) bekezdés szerinti esetben a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére bejelentette.”
(2) A Gytv. 25. §-a a következő (6d)–(6h) bekezdéssel egészül ki: „(6d) A (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában és a (6a) bekezdésben foglaltaktól eltérően gyógyszert indikáción túli gyógyszerrendelés keretében a (6e)–(6h) bekezdés szerinti esetben, indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlásban szereplő gyógyszer esetében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére történő bejelentés alapján is lehet rendelni, illetve alkalmazni.
3736 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
(6e) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv kérelemre vagy hivatalból, meghatározott hatóanyag vagy készítmény meghatározott javallatban történő indikáción túli rendelésére vonatkozóan – a szakmai kollégium véleményének kikérését követően – betegcsoportra vonatkozó ajánlást (e § alkalmazásában: indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlás) adhat ki. Az indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlás kiadása során a gyógyszerészeti államigazgatási szerv mérlegeli a) terápiás terület jellegét és az adott terápiás területen alkalmazható, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek alkalmazási előírásában szereplő javallatokat, és b) a legújabb szakmai és tudományos ismereteket a rendelkezésre álló terápiás megoldások és terápiás javaslatok tekintetében, a releváns klinikai vizsgálati eredményeket. (6f ) Az indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlás kiadása iránt kérelem tartalmi követelményeit a 32. § (5) bekezdés g) pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendelet állapítja meg. (6g) Az indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlásokat a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. Az indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlás nem érinti a kezelőorvosnak a (6) bekezdés a) pontjában foglaltakért fennálló felelősségét, különös figyelemmel az adott beteg állapotára, kísérő betegségeire, illetve az indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlásban megjelölt, egyedileg mérlegelendő további szempontokra. (6h) A indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlásban foglalt esetben az indikáción túli gyógyszerrendelést, illetve -alkalmazást a kezelőorvos a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére utólag, az indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlásban meghatározott határidőben, illetve gyakorisággal, de legalább minden év január 31-ig és július 31-ig bejelenti. A bejelentés a kezelőorvos által kezelt több betegre együttesen is megtehető. Az indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlás a bejelentés tartalmára vonatkozóan további szempontokat is megállapíthat.”
(3) A Gytv. 25. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a (6) bekezdés c) pont ca) alpontja és a (6a) bekezdés szerinti engedély kiadásáról a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon – sürgős szükség esetén soron kívül, de legkésőbb három napon – belül dönt, szükség esetén a szakmai kollégium véleményének birtokában.”
(4) A Gytv. 25. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) Az orvos a (8) bekezdés szerinti engedély másolatát, vagy a (6d)–(6h) bekezdés szerinti esetben az indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlásban foglaltak alapján elkészített tájékoztatást a gyógyszeres kezelés megkezdését megelőzően átadja a betegnek, aki az átvételt és beleegyezését az indikáción túli gyógyszerrendelés keretén belül alkalmazott gyógyszerrel történő kezelésbe aláírásával igazolja. Az átvételről és beteg beleegyezéséről szóló igazolást az orvos csatolja a betegdokumentációhoz.”
341. § A Gytv. 25/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Egészségügyi válsághelyzet ideje alatt az e törvény szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a kérelem elbírálásnak előfeltételeként nem vizsgálja, ha a) a kérelem az egészségügyi válsághelyzet szerinti tömeges megbetegedést okozó humánjárvány kezelése céljából, ellátási érdekből szükséges hatósági döntés kiadására irányul, vagy b) az a) pont szerinti célhoz kapcsolódóan az gyógyszerészeti államigazgatási szerv legfeljebb hat hónapos határozott időre szóló hatósági döntést ad ki.”
342. § A Gytv. 25/C. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás keretében gyógyszert – kiemelt járványügyi érdekből vagy egyéb, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti egészségügyi válsághelyzettel közvetlenül összefüggő – kiemelten különös méltánylást érdemlő betegellátási érdekből az (1), (2) és (7) bekezdésben foglaltaktól a következő eltérésekkel lehet a gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélye alapján alkalmazni, amennyiben a már rendelkezésre álló klinikai evidenciákra tekintettel a gyógyszer alkalmazásától várható előny/kockázat arány kedvező: a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti feltétel olyan gyógyszerrel is teljesíthető, amely az adott indikációra vonatkozóan az Európai Gyógyszerügynökség vagy az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában vagy programjában szerepel, b) az (1) bekezdés b) pontja azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a kérelmező egészségügyi szolgáltató vagy – az ellátásért felelős egészségügyi szolgáltató vagy orvos megjelölése esetén – szponzor is lehet, és a kérelem előre meghatározott betegcsoportra vagy programra vonatkozóan is benyújtható,
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3737
c) az (1) bekezdés d) pontjától indokolt kérelem alapján a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kivételes esetben eltekinthet, amennyiben a gyógyszer gyártója részéről a hozzájárulás, illetve a gyógyszer térítésmentes rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettségvállalás beszerzése bizonyíthatóan olyan késedelemmel járna vagy olyan aránytalan nehézségekbe ütközne, amelyek az engedély kiadását ellehetetlenítenék, d) a (2) bekezdés szerinti indokolási kötelezettséget az a) pont szerinti szponzor is teljesítheti, és e) a (7) bekezdés szerinti feltétel abban az esetben is teljesül, ha az alkalmazni kívánt gyógyszer kereskedelmi forgalomba hozatala Magyarország területén nem történt meg, és a c) pont szerinti kivétel nem kerül alkalmazásra.”
343. § A Gytv. a) 25. § (6b) bekezdésében a„kérelem”szövegrész helyébe a„kérelem, illetve bejelentés” szöveg, b) 25. § (6c) bekezdésében a„c) pont” szövegrész helyébe a„c) pont ca) alpontja” szöveg, c) 25. § (11) bekezdésében a„(6)–(6a)” szövegrész helyébe a„(6)–(6h)” szöveg, d) 25. § (12) bekezdésében a„kérelemre” szövegrész helyébe a„kérelemre, illetve bejelentésre” szöveg, e) 25. § (13) és (14) bekezdésében a„(6) és (6a)” szövegrész helyébe a„(6), (6a) és (6h)” szöveg lép.
97. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
344. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény a következő 28/A. §-sal egészül ki: „28/A. § Egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi készlet megóvása érdekében eljáró vagyonőr az e törvényben meghatározott jogkörét gyakorolja azzal az eltéréssel, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával jogosult az érintett beleegyezése nélkül ruházat, csomag, jármű átvizsgálására a 28. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is.”
345. § Hatályát veszti a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 28/A. §-a.
98. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása
346. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A Magyar Agrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: NAK) által vagy annak munkavállalója által e minőségére tekintettel agrár-, illetve vidékfejlesztési támogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésben az ügyfelek részére technikai közreműködőként történő segítségnyújtásra kötött meghatalmazás alapján a NAK bármely munkavállalója eljárhat. Az eljáró személyről a NAK a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet értesíti. A meghatalmazás alapján az eljáró személy jogosult a meghatalmazó ügyfél kezdeményezésére, de személyes jelenléte nélkül a támogatási kérelem benyújtására. A NAK a meghatalmazó ügyfél támogatási kérelemnek ügyfélkapun keresztül való benyújtásáért felelős, felelőssége nem terjed ki a benyújtott kérelem tartalmi megfelelőségére.”
99. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása
347. § (1) A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) 3. § (2) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki: (tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül) „x) ha a beszállítóval szemben a kereskedő a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, vagy ha a beszerzési ár csökkentésére irányuló szerződésmódosítás érdekében a kereskedő a beszállítót a szerződéses kapcsolat megszüntetésével, terméke rendelésének lemondásával, a rendelésállomány
3738 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
csökkentésével, eladásösztönző tevékenységek – így különösen az akciók és promóciók – lemondásával vagy más, a beszállítónak anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó eszközzel fenyegeti.”
(2) A Tfmtv. 3. §-a a következő (2d) és (2e) bekezdéssel egészül ki: „(2d) A (2) bekezdés x) pontjának alkalmazása során a kereskedő köteles igazolni, hogy a beszerzési ár csökkentésére nem a (2) bekezdés x) pontja szerinti módon került sor, ha az eljárás megindítására a beszállító bejelentése alapján került sor, és a) a beszállító éves árbevétele nem haladja meg az 500 millió forintot, és a kereskedő árbevétele meghaladja az 1 milliárd forintot, b) a beszállító éves árbevétele meghaladja az 500 millió forintot, de nem haladja meg az 5 milliárd forintot, és a kereskedő árbevétele meghaladja a 20 milliárd forintot, c) a beszállító éves árbevétele meghaladja az 5 milliárd forintot, de nem haladja meg a 75 milliárd forintot, és a kereskedő árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot, d) a beszállító éves árbevétele meghaladja a 75 milliárd forintot, és a kereskedő árbevétele meghaladja a 200 milliárd forintot. (2e) A (2) bekezdés x) pontjának alkalmazása során az utolsó lezárt év szerinti árbevételt kell figyelembe venni azzal, hogy az Szt. szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban álló beszállítók vagy kereskedők, továbbá közös beszerzés esetén a közös beszerzési szövetséget vagy ügyleti társulást alkotó, vagy a kereskedelmi szerződést közösen megkötő kereskedők árbevételét egybe kell számítani.”
(3) A Tfmtv. 8. § (1a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [nem hozható meg az (1) bekezdés szerinti döntés ha az eljárás alá vont kereskedő] „d) ellen a 3. § (2) bekezdés x) pontjának alkalmazása miatt folyik az eljárás.”
100. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
348. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: (A honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következő feladatokat:) „k) a Kormány döntése alapján közreműködés különleges jogrend szerinti veszélyhelyzettel (a továbbiakban: veszélyhelyzet) és az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzettel (a továbbiakban: egészségügyi válsághelyzet) kapcsolatos feladatokban.”
349. § A Hvt. 37. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki: „(1c) A 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti közreműködés során a katona a veszélyhelyzettel és az egészségügyi válsághelyzettel érintett területen – e törvényben meghatározottak szerint – segítheti a veszélyhelyzet és az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükséges feladatok ellátását.”
350. § A Hvt. a következő 35/C. alcímmel egészül ki: „35/C. A katona veszélyhelyzetben és az egészségügyi válsághelyzetben való közreműködése 54/E. § (1) A 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatra vezényelt katona – e törvény rendelkezéseitől eltérően – a) az Rtv. 29–32. §-ában, 33. §-ában, 35. §-ában, 36. §-ában, 37. § a) és e) pontjában, 39. §-ában, továbbá 42–43. §-ában meghatározottak szerint jogosult intézkedni, illetve kényszerítő eszközt alkalmazni, valamint b) a jogszabályban meghatározott feladatának ellátása során a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti. (2) A katona intézkedésének a jogszerűségét az e törvényben meghatározottak szerint kell vizsgálni. A katona az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket a szükségesség és arányosság követelménye betartásával alkalmazhatja. (3) A 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladat a) végrehajtására vezényelt katonát nem terheli az e törvény szerinti fegyverhasználati kötelezettség, b) végrehajtására vezényelt katona – ha más kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy a használatára nincs lehetőség – bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas, e törvényben meghatározottaktól eltérő, más kényszerítő eszközt is használhat, azonban annak használata nem irányulhat az emberi élet kioltására, és c) végrehajtása során nemminősül lőfegyverhasználatnak a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, az elfogó háló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló egyéb kilövő eszközzel történő célba juttatása.”
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3739
351. § A Hvt. 81. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a Honvédség veszélyhelyzettel és egészségügyi válsághelyzettel összefüggő feladatokban történő közreműködésének tartalmát.”
352. § A Hvt. a) 37. § (2) és (3) bekezdésében, 61. § (2) bekezdésében a „36. § (1) bekezdés h) pontja” szövegrész helyébe
a„36. § (1) bekezdés h) és k) pontja” szöveg, b) 37. § (3) bekezdésében a „36. § (1) bekezdés h) pontjában” szövegrész helyébe a „36. § (1) bekezdés h) és
k) pontjában” szöveg lép.
101. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
353. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény V. Fejezete a következő 24/A. alcímmel egészül ki: „24/A. A Kormány rendkívüli intézkedései tömeges megbetegedést okozó humánjárvánnyal összefüggő veszélyhelyzetben 51/A. § (1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben – a 21–24. alcímben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti jogkörét – a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan – a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja.”
354. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 86. § (3) bekezdésében a„20–24. alcíme” szövegrész helyébe a„20–24/A. alcíme”szöveg lép.
102. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása
355. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következő 48/A. §-sal egészül ki: „48/A. § Az Alkotmánybíróság teljes ülése, valamint a tanács ülése az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható.”
356. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 23. alcíme a következő 68/A. §-sal egészül ki: „68/A. § Különleges jogrend idején a) az elnök és a főtitkár gondoskodik az Alkotmánybíróság folyamatos működéséről, és megteszi az ehhez szükséges szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési intézkedéseket, valamint b) az elnök engedélyezheti az Alkotmánybíróság ügyrendjétől való eltérést.”
103. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
357. § Az Áht. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai alaponként külön címen vagy külön fejezetben jelennek meg.”
358. § Az Áht. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az elkülönített állami pénzalap költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet vagy cím az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú, továbbá a központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalap számára előírt befizetési kötelezettség fedezetéül
3740 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
szolgáló költségvetési kiadási előirányzatokat, valamint az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú költségvetési bevételi előirányzatokat tartalmazza.”
359. § Az Áht. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha egy gazdasági esemény során a szerződő fél és a kötelezettségvállalást, a pénzügyi ellenjegyzést, a teljesítésigazolást, az érvényesítést, illetve az utalványozást végző személyek egymástól eltérő országban tartózkodnak, elegendő, ha a szükséges aláírások szkennelt formában állnak rendelkezésre, illetve az eredeti aláírások külön dokumentumokon kerülnek megtételre.”
360. § (1) Az Áht. 83/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A belföldi gépjárművek után beszedett adónak (a továbbiakban: gépjárműadó) a települési önkormányzat által a központi költségvetés részére történő befizetését a kincstár ellenőrzi. A kincstár ellenőrzéséhez a települési önkormányzat a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatást teljesít.”
(2) Az Áht. 83/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha a kincstár az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a települési önkormányzat a gépjárműadóval kapcsolatos fizetési kötelezettségét a Kormány rendeletében meghatározottak szerint nem teljesítette, hivatalból megindított eljárás keretében kötelezi a települési önkormányzatot a különbözet és az ehhez kapcsolódó kamat megfizetésére.”
361. § Az Áht. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „95. § (1) Az Európai Bizottság által az Európai Unió nevében vállalt, hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettségének teljesítéséhez és az Európai Unió tagállamainak közös tulajdonában álló pénzügyi intézmény általi hitel vagy garancia nyújtásához szükséges tagállami fizetési kötelezettség a Kormány egyedi határozata alapján vállalható. A Kormány által meghatározott kötelezettségvállalási cél, mérték, időtartam és egyéb lényeges feltételek figyelembevételével ilyen kötelezettség az Európai Bizottsággal, illetve az Európai Unió tagállamainak közös tulajdonában álló pénzügyi intézménnyel kölcsönösen elfogadott tartalommal és formában vállalható. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség vállalása és teljesítése során az állam nevében a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter jár el. (3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségből eredően az államot terhelő kifizetés az erre a célra rendelkezésre álló kiadási előirányzat hiányában vagy annak összegét meghaladóan is teljesíthető. E kifizetést a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti költségvetési fejezetbe kell megtervezni és elszámolni.”
362. § Az Áht. 106/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „106/B. § A kincstár a belföldi gépjárművek után beszedett adó központi költségvetés részére történő befizetésének a 83/A. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzése céljából betekinthet a települési önkormányzatnál a gépjárműadóval összefüggésben kezelt dokumentumokba, az azokban szereplő adótitkot és egyéb, a felméréshez szükséges adatokat megismerheti és kezelheti legkésőbb az adatkezelés megkezdésének napjától számított öt évig.”
363. § Az Áht. a következő 111/G. és 111/H. §-sal egészül ki: „111/G. § (1) Az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben felmerült, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felállításáról szóló 1012/2020. (I. 31.) Korm. határozattal felállított Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs javaslata alapján a miniszterelnök vagy az általa kijelölt személy által indokoltnak ítélt és írásban meghatározott költségek finanszírozása tekintetében, az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő szükséges nélkülözhetetlen kötelezettségvállalásokat érintően az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) kötelezettséget vállalni előzetes pénzügyi ellenjegyzés nélkül is lehet, b) a pénzügyi ellenjegyzésre a kötelezettségvállalást követően, a kötelezettségvállalás felülvizsgálata eredményének függvényében, utólag is sor kerülhet, legkésőbb az egészségügyi válsághelyzet megszűnését követő 30 napon belül, c) kötelezettségvállalásra – ha az egészségügyi válsághelyzetre tekintettel szükséges – a kötelezettségvállaló írásbeli – ideértve az elektronikus úton tett – utasítása alapján is sor kerülhet,
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3741
d) a c) pont esetében a megállapodás, szerződés megkötésére szóban vagy távollévők között tett jognyilatkozattal is sor kerülhet, amelyet utólagosan legkésőbb az egészségügyi válsághelyzet megszűnését követő 30 napon belül szükséges írásba foglalni, e) a 33. § (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti, a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításra az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett kerülhet sor, f ) a 108. § szerinti adatszolgáltatásokkal, bejelentésekkel összefüggő bírságok – így különösen az egészségügyi válsághelyzet alatt, az egészségügyi válsághelyzet összefüggésben tett kötelezettségvállalások, pénzügyi kifizetések kapcsán – nem szabhatóak ki. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében, ha a kötelezettségvállalás összege eléri a bruttó 100 000 000 forintot, a kötelezettségvállaló – a kötelezettségvállalást megelőzően egy munkanappal – köteles tájékoztatni az államháztartásért felelős minisztert. 111/H. § A 41. § (6) bekezdésétől eltérően a központi költségvetés terhére az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben történő eszközbeszerzések és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése tekintetében felmerülő szerződések esetében a szerződéses fél a megkötött szerződés vonatkozásában átlátható szervezetnek minősül.”
364. § Az Áht. 109. § (1) bekezdés 38. pontjában a „gépjárműadó központi költségvetést megillető hányadával” szövegrész helyébe a„gépjárműadóval” szöveg lép.
104. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
365. § (1) A Szabs. tv. 82. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (A szabálysértési eljárást – határozatban – fel kell függeszteni, ha) „e) a szabálysértési eljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével járna.”
(2) A Szabs. tv. a következő 193/A. alcímmel egészül ki: „193/A. Védelmi intézkedés megszegése 239/A. § (1) Aki az egészségügyi válsághelyzet során a) kormányrendeletben meghatározott védelmi intézkedést, b) a települési önkormányzat területén működő piac, vásár, illetve a piac, vásár területén működő üzletek nyitva tartásának önkormányzati rendeletben meghatározott szabályait megszegi, szabálysértést követ el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelmi intézkedés megszüntetését követően a 4. §-tól eltérően a folyamatban lévő szabálysértési eljárást az elkövetés idején hatályban lévő szabályok szerint kell elbírálni.”
105. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
366. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 49. alcíme a következő 77/E. §-sal egészül ki: „77/E. § A postai szolgáltató az egészségügyről szóló törvény szerint elrendelt egészségügyi válsághelyzetben jogosult a könyvelt postai küldeményeket az e törvénynek a személyes átadással történő kézbesítésére vonatkozó rendelkezései mellőzésével kézbesíteni. A személyes átadás mellőzésével történő kézbesítés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”
367. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 78. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:) „h) az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén a személyes átadás mellőzésével történő kézbesítés részletes szabályait.”
106. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
368. § (1) A Hjt. 59. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A (2) bekezdés e) pontjától eltérően különleges jogrend ideje alatt a szerződéses állomány tagja egyoldalú szerződésbontással nem szüntetheti meg a szolgálati viszonyát.”
3742 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
(2) A Hjt. 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Nem szűnik meg a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya az (1) bekezdés d) pontja alapján, a) ha a felek a szerződésben vállalt szolgálati időt a szerződés módosításával meghosszabbítják, továbbá b) különleges jogrend ideje alatt.”
369. § A Hjt. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdéstől eltérően nemmondhat le a szolgálati viszonyáról a hivatásos állomány tagja a) a katonai műveletben való részvételt engedélyező döntést követően, nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátásának időszakában, és az azt követő 30 napon belül, feltéve, hogy a feladat-végrehajtásban személyesen részt vesz, továbbá b) különleges jogrend ideje alatt.”
370. § A Hjt. 108. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a szolgálatteljesítés alóli mentesülés csak akkor engedélyezhető, ha a munkáltatói jogkört gyakorló, vagy az általa kijelölt személy az állomány tagja előző évről megmaradt szabadságát, a túlszolgálat ellentételezését biztosító pihenőidőt és az éves szabadságának 112. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti időarányos részét már kiadta. Ebben az esetben a munkáltatói jogkört gyakorló az általa meghatározott szabadság kezdő napját a 112. § (1) bekezdésétől eltérően a szabadság kezdete előtt 15 napon belül is közölheti.”
371. § A Hjt. 122. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az állomány tagja a 108. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben miniszteri rendeletben meghatározott mértékű illetményre jogosult.”
372. § A Hjt. 215. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A (2) bekezdéstől eltérően, különleges jogrend idején az önkéntes tartalékos katona a szolgálati viszonyát egyoldalú nyilatkozattal nem szüntetheti meg.”
373. § A Hjt. a következő XXI/B. Fejezettel egészül ki: „XXI/B. FeJezet A hvt. 36. § (1) BeKezdés K) PontJA szerIntI FeLAdAtBAn részt vevő ÁLLomÁnyrA vonAtKozó KüLönös szABÁLyoK 237/B. § Ha a Honvédség a Kormány döntése alapján a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatban részt vesz, a Kormány rendeletében az e Fejezetben foglalt különös szabályok alkalmazását rendelheti el az 1. § (1) bekezdése szerinti állomány tagja és – a 212–222. §-ban foglaltakra figyelemmel – a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona vonatkozásában. 237/C. § (1) A más szervnél történő szolgálatteljesítésére vonatkozó megállapodásban az 52/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túl, az 52. § (1) bekezdésében szereplő bármely kérdésben el lehet térni, ide nem értve a más szerv vezetőjének az állomány más szervhez vezényelt tagja tekintetében a szolgálatteljesítésre vonatkozó rendelkezési jogát. (2) Az 52. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a más szervhez vezényelt hivatásos vagy szerződéses katona a miniszter döntése alapján egyenruha viselésére köteles. (3) A miniszter az 51. § (3) bekezdésétől eltérően a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatban történő közreműködés időtartama alatt az 51. § (1) bekezdés szerinti megállapodásban dönthet a rendelkezési állományba helyezés mellőzéséről is. Ha a miniszter a rendelkezési állományba helyezés mellőzéséről döntött, az állomány tagjának jogai és kötelezettségei – ide nem értve a 113. § (2) bekezdése szerinti szabadságmegváltást – azonosak az állomány 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezett tagjának jogaival és kötelezettségeivel. 237/D. § A szolgálati viszony a 38. § (8) bekezdésétől, a 68. § (1) bekezdés b) pontjától, valamint a 78. § (2) bekezdés f ) pontjától eltérően nem szűnik meg a törvény erejénél fogva az ott meghatározott kiképzési, képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén. 237/E. § A 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasság rendszeres ellenőrzési kötelezettségétől el lehet tekinteni.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3743
237/F. § (1) A 94. § (2) bekezdésétől eltérően a szolgálati rend, valamint a 97. § (2) bekezdésétől eltérően az alkalmazott szolgálatteljesítési időkeret tartama munkaköri leírás módosítása nélkül, írásbeli munkáltatói döntésben megváltoztatható. (2) A szolgálatteljesítési időbeosztás öt napon belül és egy hétnél rövidebb időtartamra is közölhető. (3) A 101. § (1) bekezdése szerinti napi pihenőidőbe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartama is beszámítható. A pihenőidő időtartama ebben az esetben sem lehet – a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartamát levonva – kevesebb hat óra időtartamnál. (4) Az állomány tagja számára a 105. § (3) bekezdés a) és c) pontja szerint elrendelt laktanyán kívüli készenléti szolgálat után fokozott igénybevételi illetménypótlék nem jár, valamint a 105. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerint elrendelt laktanyai készenléti szolgálat után a fokozott igénybevételi illetménypótlék óránkénti mértéke a honvédelmi illetményalap 0,26%-a. (5) A tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona részére a 105. § (3) bekezdés b) pontja szerint elrendelt laktanyai készenléti szolgálat után fokozott igénybevételi pótlék jár, melynek óránkénti mértéke a honvédelmi illetményalap 0,26%-a. (6) A munkáltatói jogkört gyakorló az általa meghatározott szabadság kezdő napját a 112. § (1) bekezdésétől eltérően a szabadság kezdete előtt 15 napon belül is közölheti. (7) Az elrendelt őr-, ügyeleti és készenléti szolgálat esetében a 106. § (1) bekezdésétől eltérően nem kell figyelembe venni a szolgálat miniszteri rendeletben meghatározott besorolását. 237/G. § A Kit. 3. § (7) bekezdés b) pontja szerinti szakmai felsővezető – ha az 58/A. §-a alapján szünetel a jogviszonya – az 58/C. §-ban meghatározottakon túlmenően a feladatai ellátása során jogosult egyenruhát viselni, a miniszter előzetes egyetértése esetén.”
374. § A Hjt. 238. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „h) a XXI/B. Fejezet szerinti különös szabályok alkalmazásának bevezetését.”
375. § A Hjt. 247/I. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A (4) bekezdést a gyakorlatnak nem minősülő, tartós igénybevétel esetén is alkalmazni kell. Tartós igénybevételnek minősül a szolgálati feladatra vezénylés időtartama alatt a legalább hét napig tartó, egymást folyamatosan váltó feladatvégrehajtás és rendelkezésre állás, ha a rendelkezésre állás helyét a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg. A szolgálati feladatra vezénylés időtartama alatt nem alkalmazható a 107. § (2) bekezdése arra a laktanyai készenléti szolgálatra, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontjára figyelemmel a rendelkezésre állás helyét kizárólag annak érdekében határozza meg, hogy az állomány vezényelt tagjának meghatározott időpontban történő szolgálatba lépése biztosított legyen.”
376. § A Hjt. a) 46. § (1) bekezdés b) pontjában az „51. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „51. § (3) bekezdésében és
a 237/C. § (3) bekezdésében” szöveg, b) 51. § (3) bekezdésében a„szolgálatteljesítés nem haladja” szövegrész helyébe a„szolgálatteljesítés – e törvény
eltérő rendelkezése hiányában – nem haladja” szöveg lép.
377. § Hatályát veszti a Hjt. 49. § (3) bekezdése.
107. Egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVIII. törvény módosítása
378. § Hatályát veszti az egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVIII. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat 232. sora.
3744 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
108. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
379. § A Bv. tv. V. Fejezete a következő alcím címmel és 91/A. §-sal egészül ki: „Egészségügyi elkülönítés a befogadási eljárásban 91/A. § A befogadást követően – az egészségügyi szakterület javaslatára – a bv. intézet parancsnokának írásbeli intézkedése alapján az elítélt a befogadó részlegen tizennégy napra egészségügyi okból elkülöníthető.”
380. § A Bv. tv. 313. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Ha a pártfogolt magatartásáról a személyes kapcsolattartás keretében szerzett tapasztalatok alapján az állapítható meg, hogy a pártfogó felügyelet eredményes végrehajtása így is biztosítható, a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogolt kapcsolattartási kötelezettsége teljesítésének módját telefon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján is meghatározhatja. A pártfogó felügyelő vagy a büntetés- végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogolt magatartásának megváltozására figyelemmel az intézkedést visszavonhatja.”
109. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
381. § A Hszt. a következő XXXI/A. Fejezettel egészül ki: „XXXI/A. FeJezet Az egészségügyI vÁLsÁgheLyzetre vonAtKozó KüLönös szABÁLyoK 339/A. § (1) Az egészségügyi válsághelyzet idején a Kormány dönthet a hivatásos állomány vonatkozásában a (2) bekezdésben, a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány vonatkozásában a (3) bekezdésben foglalt különös szabályok alkalmazásának bevezetéséről. (2) Egészségügyi válsághelyzet idején a) a szolgálati elöljáró a szolgálatteljesítési időbeosztást a 135. § (6) bekezdésétől eltérően a szolgálatba lépést megelőző egy héten belüli időpontban is közölheti a hivatásos állomány tagjával, b) a 136. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagjánál a napi legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőbe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre utazás és az onnan való visszautazás időtartama is beszámítható azzal, hogy az utazás nélkül számított időtartam ebben az esetben sem lehet rövidebb hat óránál, c) az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési időrendjét írásban módosíthatja, e tekintetben nem szükséges a munkaköri leírás módosítása. (3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakat a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell.”
382. § A Hszt. a következő 340/B. §-sal egészül ki: „340/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben elrendelje az egészségügyi válsághelyzet idején a hivatásos állományra és a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állományra vonatkozó különös szabályok alkalmazásának bevezetését.”
110. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
383. § A Be. 47. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az idézés vagy az értesítés 113. § (3) bekezdése szerinti sürgős, illetve 113. § (4) bekezdése szerint történő kibocsátása esetén a kijelölt védő akkor minősül elérhetetlennek, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a jogszabályban meghatározott kapcsolatfelvételi lehetőségek útján egy óra alatt nem tud kapcsolatba lépni a kijelölt védővel. (1b) Az (1) bekezdés szerint kirendelt helyettes védő jelenléte az eljárási cselekményen kötelező.”
384. § A Be. 49. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(4) A helyettes védő kirendelésére a védő kirendelésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az eljáró védőt a kirendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság jelöli ki. Helyettes védőként az eljárási cselekményen jelen lévő, más bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy terhelt
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3745
védőjeként eljáró ügyvéd is kijelölhető, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek vagy terheltek érdekei nem ellentétesek. (5) A helyettes védő kirendelésének hatálya a védő távollétében lefolytatott eljárási cselekmény befejezéséig tart. A 47. § (1) bekezdése esetén a helyettes védő a nyomban egymást követően tartott eljárási cselekményeken mindaddig eljárhat, amíg a kirendelt védő meg nem jelenik vagy nem lép kapcsolatba az eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal.”
385. § A Be. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „73. § (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokot rendel ki, ha a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező terheltnek, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs törvényes képviselője vagy a törvényes képviselő személye nem állapítható meg, b) a terheltnek, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, a sértettnek, a vagyoni érdekeltnek vagy az egyéb érdekeltnek nincs olyan törvényes képviselője, akire nem állapítható meg kizárási ok, c) a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van, vagy d) az őt érintő eljárási cselekmény időpontjában ismeretlen helyen tartózkodó sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs sem törvényes képviselője, sem meghatalmazott képviselője. (2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokként ügyvédet rendelhet ki. A kirendelés hatályára az (1) bekezdés a)–c) pontja esetén a 48. § (1) bekezdését, az (1) bekezdés d) pontja esetén a 49. § (5) bekezdését kell alkalmazni. (3) Az ügygondnok kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak. A képviselt személy – indokoltan – más ügygondnok kirendelését indítványozhatja. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van. (4) A kirendelt ügygondnok indokolt esetben indítványozhatja a felmentését a kirendelés alól. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van. (5) A vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság a törvényes képviselőt kizárja az eljárásból, ha a) megalapozottan feltehető, hogy a törvényes képviselő a bűncselekményt az általa képviselt terhelttel vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel együtt követte el, vagy b) a törvényes képviselő érdekei az általa képviselt személy érdekeivel ellentétesek. (6) A vádemelés előtt az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a törvényes képviselőt a nyomozó hatóság is kizárhatja az eljárásból. (7) Ha az ügygondnok kirendelésére okot adó körülmény az eljárás folyamán megszűnik, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az ügygondnokot a kirendelés alól felmenti. (8) Az ügygondnokot a büntetőeljárásban a törvényes képviselő jogállása illeti meg. Az ügygondnok kizárására a törvényes képviselő kizárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A terheltet vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt képviselő ügygondnok kizárására a 43. § (1) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell. (9) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kirendelt ügygondnokot felmenti vagy kizárja, és ezzel egyidejűleg új ügygondnokot rendel ki, a 48. § (3)–(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. (10) Az ügygondnok a közreműködéséért díjra és költségeinek megtérítésére is jogosult.”
386. § A Be. 360. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyv hitelesítése előtt annak tartalmát a jogszabályban meghatározott, az eljárási cselekményen jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy (a továbbiakban: hitelesítésben való közreműködésre köteles személy) megismerje. Ha a hitelesítésben való közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv tartalmának megismerését megtagadja, úgy kell tekinteni, mint aki a jegyzőkönyv hitelesítésében való közreműködést tagadta meg. (3) Az észrevétlenül nem megváltoztatható módon lezárt jegyzőkönyvet az eljárási cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagja a hitelesítésben való közreműködésre köteles személlyel együtt jogszabályban meghatározott módon hitelesíti. (4) Ha a hitelesítésben való közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv hitelesítésében való közreműködést megtagadja, a megtagadás tényét és annak közölt vagy ismert indokát jogszabályban meghatározott módon rögzíteni kell.”
3746 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
387. § A Be. 527. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az egyesbíró vagy a tanács elnöke hivatalból vagy indítványra a tanú korábban tett vallomásának lényegét ismerteti, a vallomását felolvassa vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja, a) annak érdekében, hogy a 163. § (4) bekezdés c) pontjának alkalmazhatóságát tisztázza, vagy b) ha a tanú vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a tanú tárgyaláson történő kihallgatása nem indokolt, azt a bíróság sem tartja szükségesnek, és azt az ügyész, a vádlott vagy a védő sem indítványozza.”
388. § A Be. 643. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a perújítási indítványt a bíróságnál terjesztették elő, a bíróság azt az alapügy bírósági ügyirataival együtt, a 642. §-ban meghatározott intézkedések megtétele érdekében megküldi az ügyészségnek. Az ügyészség az alapügy ügyiratait a nyilatkozatával együtt egy hónapon belül visszaküldi a bíróságnak. Ha az ügyészség a 642. § (6) bekezdése alapján perújítási nyomozást rendelt el, a határidőt a perújítási nyomozás elvégzésétől kell számítani.”
389. § A Be. 49. § (3) bekezdésében a „nem tarthat” szövegrész helyébe a „nem tarthat, kivéve, ha a terhelt ehhez hozzájárul” szöveg lép.
390. § Hatályát veszti a Be. 262. § (1) bekezdés a) és b) pontja.
111. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása
391. § A Haj. tv. 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően különleges jogrend ideje alatt nem szűnik meg a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, kivéve, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban – legkésőbb a jogviszony megszűnésének napján – így rendelkezik, és azt közli a honvédelmi alkalmazottal.”
392. § A Haj. tv. 51. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Ha a honvédelmi alkalmazott az Mt. 55. § (1) bekezdés j) pontja szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól, akkor erre az időtartamra távolléti díjának miniszteri rendeletben meghatározott mértékű részére jogosult. A honvédelmi alkalmazott és a munkáltató az Mt. 146. § (2) bekezdésétől eltérően ezzel összefüggésben eltérő megállapodást nem köthet. (5b) Az (5a) bekezdés szerinti esetben a rendelkezésre állási és a munkavégzés alóli mentesülés csak akkor engedélyezhető, ha a munkáltatói jogkört gyakorló, vagy az általa kijelölt személy a honvédelmi alkalmazott éves szabadságának időarányos részét – az Mt. 122. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint – már kiadta. Ebben az esetben az Mt. 122. § (4) bekezdése nem alkalmazható.”
393. § A Haj. tv. a következő VI/A. Fejezettel egészül ki: „vI/A. FeJezet A hvt. 36. § (1) BeKezdés K) PontJA szerIntI FeLAdAtBAn részt vevő honvédeLmI ALKALmAzottAKrA vonAtKozó KüLönös szABÁLyoK 92/A. § Ha a Magyar Honvédség a Kormány döntése alapján a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatban részt vesz, a Kormány rendeletében az e Fejezetben foglalt különös szabályok alkalmazását rendelheti el a honvédelmi alkalmazottak vonatkozásában. 92/B. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetében az Mt. 104. § (1) bekezdésétől eltérően napi pihenőidőként legalább 8 órát kell biztosítani. A napi pihenőidőbe a lakásról a munkavégzési helyre és az onnan való visszautazás időtartam is beszámítható, de a pihenőidő időtartama ebben az esetben sem lehet – a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartamát levonva – kevesebb hat óra időtartamnál. (2) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetében a heti pihenőnapok havonta összevontan is kiadhatók. (3) A honvédelmi alkalmazottak éves kötelező honvédelmi továbbképzésétől el lehet tekinteni. (4) Az Mt. 97. § (4) és (5) bekezdésétől és az Mt. 110. § (6) bekezdésétől eltérően a munkaidő-beosztás és a rendelkezésre állás tartama öt napon belül és egy hétnél rövidebb időtartamra is közölhető. (5) A honvédelmi alkalmazott részére az Mt. 110. §-a szerint elrendelt készenlét idejére illetménypótlék nem jár, ide nem értve az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § a)–c) pontjának hatálya alá tartozó honvédelmi alkalmazottat.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3747
(6) A munkáltató a honvédelmi alkalmazottat az Mt. 53. § (2) bekezdésében meghatározott mértéknél hosszabb időtartamban is a kinevezéstől eltérően foglalkoztathatja. (7) Az Mt. 122. § (4) bekezdésétől eltérően a munkáltató az általa meghatározott szabadság kezdő napját a szabadság kezdete előtt 15 napon belül is közölheti a honvédelmi alkalmazottal.”
394. § A Haj. tv. 15. alcíme a következő 92/C. §-sal egészül ki: „92/C. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben elrendelje a VI/A. Fejezet szerinti különös szabályok alkalmazását.”
395. § A Haj. tv. 93. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg) „15. a honvédelmi alkalmazottak illetményének folyósítására, az 51. § (5a) bekezdése szerinti illetmény mértékére, illetve a teljesítményjuttatásra vonatkozó részletes szabályokat.”
396. § A Haj. tv. 21. § (5) bekezdésében a „jogrend kihirdetése” szövegrész helyébe a „jogrend, illetve veszélyhelyzet kihirdetése” szöveg lép.
112. A büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény eltérő tartalommal hatályba lépő rendelkezései
397. § Nem lép hatályba a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény a) 147. §-a, b) 148. §-a, c) 152. §-a, d) 182. §-a, e) 210. §-a, f ) 229. §-a, g) 271. § 12. pontja, h) 273. § 12. pontja.
Iv. FeJezet A hAtósÁgI engedéLyezéseK Közös szABÁLyAI
113. Általános rendelkezések
398. § (1) E fejezet hatálya a) a kormányzati igazgatási szerv, b) a kormányzati igazgatási szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló, közigazgatási hatósági hatáskör
gyakorlására ba) kijelölt szerv vagy szervezet, bb) feljogosított személy,
c) az államigazgatási hatáskörben eljáró jegyző hatáskörébe tartozó engedélyezésekre terjed ki.
(2) E fejezet hatálya nem terjed ki a) az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) hatálya alá nem
tartozó engedélyezésekre, b) azokra az ügyekre, amelyekben a kérelmezett jog Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségei, valamint
az Európai Unió kötelező jogi aktusai alapján kizárólag engedéllyel gyakorolható, c) a pénzbeli vagy természetbeni ellátások megállapítására irányuló ügyekre, d) azokra az engedélyezésekre, amelynek tárgya valamely jogosultság mértékének megállapítása, e) az automatikus döntéshozatallal intézhető ügyekre,
3748 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
f ) a hatósági bizonyítvány és hatósági igazolvány kiadására, valamint hatósági nyilvántartásba történő bejegyzésre irányuló ügyekre, és
g) azokra az ügyekre, amelyekben jogszabály hatósági szerződés kötését teszi lehetővé vagy kötelezővé. (3) E fejezet alkalmazásában engedély valamennyi olyan, az Ákr. szerinti kérelemre indítható eljárást lezáró döntés,
amely az ügyfél számára valamely tevékenység végzését lehetővé teszi, vagy részére valamely jog gyakorlását biztosítja.
(4) Az e fejezetben meghatározott bejelentésre az e fejezetben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell az Ákr. a) jogszerűség elvére, b) hatékonyság elvére, c) hatósági ügy fogalmára, d) hatóságra, e) ügyfélre, f ) eljárási képességre és képviseletre, g) eljárási kötelezettségre, h) illetékességre, i) hatáskör és illetékesség vizsgálatára, valamint az azzal kapcsolatos vitára, j) nyelvhasználatra, k) kizárásra, l) adatkezelésre és adatok zárt kezelésére, m) eljárás irataiba való betekintésre, n) kérelemre, o) határidő számítására, p) tényállás-tisztázásra, q) döntés tartalmára, formájára, véglegességére, közlésére és kijavítására vonatkozó szabályait.
(5) Az e fejezet szerinti bejelentés alapján történő joggyakorlás lehetőségét törvény nem zárhatja ki. (6) Az ügyfél dönthet úgy, hogy a tevékenységet az e fejezet szerinti bejelentés helyett engedély alapján kívánja
végezni. Ha az ügyfél bejelentés helyett engedélykérelmet terjeszt elő, e fejezet rendelkezései az adott ügyben nem alkalmazhatók.
399. § (1) Az e fejezet szerinti bejelentési lehetőség igénybevétele, továbbá az az alapján folytatott tevékenység során a bejelentő a hatósággal és az egyéb érintettekkel a legszorosabb együttműködésre köteles. A bejelentő – függetlenül attól, hogy az engedélyezésre vonatkozó jogszabály a kérelem kötelező elemeként előírja-e – a hatósággal haladéktalanul köteles mindazt az információt megosztani, amely az engedélyezési eljárás szükségességének megítéléséhez, illetve az ellenőrzés gyors és eredményes lefolytatásához szükséges.
(2) A bejelentés megtétele és a tevékenység folytatása során a bejelentő köteles jóhiszeműen és tisztességesen eljárni. A bejelentéssel szerzett jog gyakorlása nem sértheti más ügyfél vagy a közösség jogait.
(3) A bejelentés nem irányulhat a hatóság megtévesztésére.
114. Az ellenőrzött bejelentés
400. § (1) Az engedélyköteles tevékenység – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – engedély helyett ellenőrzött bejelentés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: bejelentés) alapján folytatható.
(2) A Kormány rendeletben határozza meg azokat az ügyeket, amelyekben a bejelentés kizárt, és a tevékenység kizárólag engedély alapján végezhető.
115. A bejelentés megtétele
401. § (1) A bejelentést az engedélykérelemre jogszabályban előírt adattartalommal kell benyújtani. (2) A bejelentéshez mellékelni kell az engedélykérelem jogszabályban előírt mellékleteit. A bejelentéshez okiratot kell
mellékelni, amelyben a bejelentő a) tájékoztatást ad a joggyakorlás által érintett további ügyfelek személyéről, és b) nyilatkozik arról, hogy a további ügyfeleket a bejelentés benyújtásának szándékáról, a benyújtás időpontjáról
és az eljáró hatóságról tájékoztatta.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3749
(3) A bejelentés kizárólag elektronikus úton tehető meg. E fejezet alkalmazásában elektronikus úton megtett bejelentésnek minősül az ügyfélkapu útján, elektronikus űrlap útján, általános célú elektronikus kérelem űrlap szolgáltatás útján, valamint e-mail útján megtett bejelentés is. Ha jogszabály az engedélyezésre az elektronikus benyújtás valamely módját vagy módjait kizárólagosan előírja, a bejelentést csak azon a módon vagy módokon lehet megtenni.
(4) Az e-mail útján tett bejelentést a hatóság hivatalos honlapján közzétett e-mail címre kell megküldeni. (5) A bejelentésért az engedélyezés, valamint a kapcsolódó szakhatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjának
(a továbbiakban: díj) 50%-át kell megfizetni. (6) Ha a bejelentő a díjat nem vagy hiányosan fizette meg, a hatóság határidővel felhívja a díjfizetési kötelezettségének
teljesítésére. (7) A díjon felül felmerülő további költségeket az előlegezi és viseli, akinél azok felmerültek. (8) Ha az engedély kiadásához törvény vagy kormányrendelet szakhatósági állásfoglalás beszerzését írja elő, az eljáró
hatóság a bejelentést a szakhatóság részére azonnal megküldi.
116. A bejelentés visszautasítása
402. § (1) Ha a bejelentés nem tartozik e fejezet hatálya alá, vagy a bejelentő a bejelentést nem elektronikus úton terjeszti elő, a hatóság a bejelentést a 404. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül visszautasítja, és a megfizetett díjat visszatéríti.
(2) A hatóság visszautasítja a bejelentést, ha a bejelentő a hatóság díjfizetésre irányuló felhívásában foglaltakat határidőben nem teljesíti.
117. A bejelentés engedélyezésre utalása
403. § (1) A hatóság a 404. § (1) bekezdése szerinti határidő letelte előtt – hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül – végzéssel a bejelentés engedélyezési eljárásban történő elbírálásáról rendelkezik, ha a) a tevékenység a 400. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet alapján nem végezhető bejelentéssel, b) megállapítható, hogy az engedély megadásának jogszabályban előírt feltételei hiányoznak, c) az alábbi közérdekek várható vagy közvetlen sérelmének veszélye áll fenn:
ca) az élet, a testi épség és az egészség védelme, cb) a tevékenység jellegére, illetve hatására figyelemmel a károkozás vagy a katasztrófák bekövetkezése, cc) a közbiztonság, vagy cd) más nyomós közérdek,
d) az engedélyezési eljárásban az eljárás felfüggesztésének lenne helye, e) a bejelentés tárgya vagy a bejelentő nem azonosítható, illetve a bejelentés hiányos – ide nem értve
a díjfizetés elmulasztását vagy a díj hiányos megfizetését –, f ) a bejelentés visszaélésszerű joggyakorlást valósít meg, vagy arra vonatkozóan megalapozott következtetést
lehet levonni. (2) A végzést az egyszerűsített döntésre vonatkozó előírások szerint kell megindokolni, továbbá abban tájékoztatást
kell adni az (5) bekezdésben foglaltakról. A végzéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak. (3) Az eljáró hatóság a végzést abban az esetben is meghozza, ha ezt a szakhatóság az (1) bekezdés szerinti okból
kezdeményezi. (4) A végzés közlését követően a hatóság engedélyezési eljárást folytat le. (5) A (4) bekezdés szerinti eljárásban
a) a bejelentést kérelemnek kell tekinteni, b) az ügyintézési határidő kezdőnapja a bejelentést követő nap azzal, hogy az ügyintézési határidő
az engedélyezéshez képest öt nappal meghosszabbodik, c) a díjat a jogszabályban megállapított díj 100%-ára kell kiegészíteni.
3750 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
118. A tevékenység megkezdése a bejelentést követően
404. § (1) Ha nem kerül sor a bejelentés visszautasítására vagy engedélyezési eljárásra utalására, a kérelmező a tevékenységet a bejelentést követő tizenötödik napot követő naptól jogosult megkezdeni. Ha a bejelentés áttételére kerül sor, az áttételt elrendelő hatóság tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy a határidő az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő áttétel napját követő napon kezdődik.
(2) Az (1) bekezdés szerint megkezdett tevékenység az engedélyre jogszabályban meghatározott leghosszabb hatályossági idő végéig folytatható.
(3) A bejelentő kérelmére a hatóság az (1) bekezdés szerinti joghatás beálltáról a bejelentőt értesíti. Az értesítés iránti kérelem akár a bejelentéssel egyidejűleg, akár azt követően a (2) bekezdés szerinti hatályossági idő végéig előterjeszthető.
(4) A bejelentés alapján történő joggyakorlás a felügyeleti díjjal kapcsolatos kötelezettségeket nem érinti.
119. Döntés a kapcsolódó kötelezettségekről
405. § (1) Ha a tevékenység bejelentés alapján folytatható, azonban jogszabály előírása alapján az engedélyben kötelezettség előírásáról vagy tény megállapításáról – így különösen valamely adatszolgáltatási kötelezettség, további eljárások megindításával kapcsolatos kötelezettség, fizetési kötelezettség (a továbbiakban: kapcsolódó kötelezettség) – is rendelkezni kell, a tevékenység megkezdésének nem akadálya a kapcsolódó kötelezettség megállapításának hiánya.
(2) A kapcsolódó kötelezettségről a hatóság a 404. § (1) bekezdése szerinti joghatás beálltát követő nyolc napon belül hivatalból döntést hoz.
120. A közérdek érvényre juttatása
406. § (1) A tevékenység megkezdésekor és annak végzése során a bejelentőnek a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi feltételeknek meg kell felelnie.
(2) A bejelentő a tevékenysége szakszerűségéért és jogszerűségéért felelősséggel tartozik, amelynek kockázatbecslés-alapú ellenőrzésére (a továbbiakban: ellenőrzés) a hatóság kiemelt figyelmet fordít.
(3) A hatóság a bejelentés alapján végzett tevékenységet a (2) bekezdésre figyelemmel szükség szerint ellenőrzi, amelybe a szakhatóság bevonható. A szakhatóság a hatáskörének keretei között önállóan is végezhet ellenőrzést.
(4) Ha az ellenőrzés szabálytalanságot tár fel, a hatóság – a hatáskörébe tartozó egyéb intézkedéseken felül – a) jogosult a tevékenységet megtiltani vagy a tevékenységtől való eltiltást alkalmazni, b) kötelezheti a bejelentőt a szabályszerű joggyakorlásra.
121. Felhatalmazás és átmeneti rendelkezések
407. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg azokat az ügyeket, amelyekre vonatkozóan az e fejezet szerinti bejelentés nem alkalmazható.
(2) A veszélyhelyzet alatti engedélykötelezettségről, valamint az ellenőrzött bejelentésről szóló 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet szerinti bejelentés alapján gyakorolt tevékenységek változatlanul továbbfolytathatók azzal, hogy a közérdek érvényre juttatására e fejezetet kell alkalmazni.
(3) Az e fejezet hatálybalépésétől 2020. december 31-ig terjedő időszakban megindult engedélyezési eljárásokban – feltéve, hogy a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül nem merül fel a kérelem visszautasításának, az eljárás megszüntetésének, felfüggesztésének vagy a kérelem elutasításának szükségessége, illetve a 403. § szerinti körülmény – a hatóság felhívja a kérelmező figyelmét arra, hogy a tevékenység engedély helyett bejelentés alapján is végezhető. A figyelemfelhívás kiterjed a bejelentés intézésének teljes körű ismertetésére, ideértve a közérdek érvényre juttatása körében alkalmazandó szabályokat is.
(4) Ha a kérelmező a (3) bekezdés szerinti felhívásban foglalt határidőben úgy nyilatkozik, hogy a kérelmét bejelentésként kéri kezelni, úgy e fejezet szerint kell eljárni. Ebben az esetben a hatóság gondoskodik a megfizetett díj e fejezet szerinti részének visszafizetéséről.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3751
v. FeJezet zÁró rendeLKezéseK
408. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba. (2) A 345. §, a 112. alcím és a 409. § (2) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba. (3) A 308. § 2021. május 26-án lép hatályba. (4) A 409. § (3) bekezdése 2021. július 1-jén lép hatályba. (5) A 409. § (1) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba. (6) A 333. §, a 335. § és a 337. § c) pontja 2026. január 1-jén lép hatályba. (7) E törvény hatálybalépésének naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
409. § (1) Hatályát veszti a 30. §. (2) Hatályát veszti a 170–181. § és a 267–275. §. (3) Hatályát veszti a 160. §.
410. § E törvény a) 32. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, b) 88. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 31. cikk (3) bekezdése alapján, c) 88. § (2) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése
alapján, d) 99. és 100. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján, e) 101. és 102. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, f ) 103. és 104. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján, g) 348–352. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján, h) 353. §-a az Alaptörvény 54. cikk (4) bekezdése alapján, i) 355. és 356. §-a az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
3752 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
2020. évi LIX. törvény a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról*
Magyarország nemzetgazdasági stabilitása, gazdasági termelőképességének előmozdítása és versenyképességének fokozása, valamint kiemelt gazdasági jelentőséggel bíró területei gazdasági fejlődésének előmozdítása érdekében, a meglévő munkahelyek megőrzésével és új munkahelyek létesítésével az Alaptörvény XII. cikkében foglaltak szerint törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson, abból a célból, hogy elkülönített területek létrehozásával kedvező körülményeket teremtsen a gazdasági tevékenység folytatására, az ilyen tevékenységből származó pozitív gazdasági eredmények és azok hasznainak arányos, a területén élők jólétének és biztonságának kiteljesedése, az életminőség javítása, ezáltal a közösség gyarapodása valamint az érintett helyi önkormányzatok hatékonyabb feladatellátása céljára történő felosztása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény hatálya annak a beruházásnak a helyszínére és közvetlen környezetére (a továbbiakban együtt: Terület) terjed ki, amely beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a Kormány rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, és az új beruházás vagy bővítés a) legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, b) a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, és c) munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, vagy új munkahelyek létesítését szolgálja.
(2) A Kormány rendeletében – az érintett települési önkormányzat, valamint megyei önkormányzat véleményének kikérésével – a Területet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – különleges gazdasági övezetté nyilváníthatja, és meghatározza a különleges gazdasági övezet területét és a beruházással közvetlenebbül érintett települési önkormányzatokat.
(3) A Kormány a főváros, valamint a megyei jogú város területén nem nyilváníthat Területet különleges gazdasági övezetté.
(4) A különleges gazdasági övezetben fekvő ingatlan címe lakóhelyként, valamint tartózkodási helyként nem jelenthető be, a különleges gazdasági övezet területén kizárólag kereskedelmi, szolgáltató valamint ipari tevékenység folytatható.
2. § (1) A különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott területen fekvő, a települési önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen, törzsvagyonba – a 3. § alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben, valamint törvényben meghatározott kötelező közfeladat, különösen a településüzemeltetési közfeladat ellátását szolgáló, valamint a különleges gazdasági övezetben folytatott gazdasági tevékenység végzéséhez feltétlenül szükséges, annak közvetlen környezetébe – tartozó közterület, közpark, közút a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépésével a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata tulajdonába kerül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tulajdonjogát a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata az ingatlanok terheivel, és az azokkal kapcsolatos egyéb kötelezettségekkel együtt szerzi meg.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt megyei önkormányzat tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba a megyei önkormányzat megkeresése alapján kell bejegyezni. A megkeresésben meg kell jelölni a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendeletet.
3. § (1) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti, vagy a (6) bekezdés alapján kijelölt megye megyei önkormányzata a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat feladat- és hatásköreinek ellátására a megye területén fekvő beruházással közvetlenebbül érintett települési önkormányzattal megállapodást köthet azzal, hogy az ezen feladatok ellátásához szükséges költségek fedezetét biztosítja. Amennyiben a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépését követő harminc napon belül nem jön létre megállapodás, úgy a feladat- és hatásköröket a (2) bekezdés szerint kell gyakorolni.
* A törvényt az Országgyűlés a 2020. június 16-i ülésnapján fogadta el.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3753
(2) Az e törvényben meghatározott kivétellel a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti, vagy a (6) bekezdés alapján kijelölt megye megyei önkormányzata látja el a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat számára törvényben meghatározott feladat- és hatáskört – ideértve a 2. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokon az infrastrukturális ellátottság fejlesztésével kapcsolatos feladatokat is – a különleges gazdasági övezet vonatkozásában.
(3) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterének és jegyzőjének jogszabályban meghatározott államigazgatási feladat- és hatásköreit a különleges gazdasági övezet tekintetében a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti, vagy a (6) bekezdés alapján kijelölt megyei közgyűlés elnöke, illetve a megyei jegyző látja el.
(4) A különleges gazdasági övezet vonatkozásában az államigazgatási feladatokat ellátó szervek közül – a (3) és (5) bekezdés szerinti kivétellel – az a szerv jár el, amely a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat tekintetében eljárni jogosult.
(5) A különleges gazdasági övezet vonatkozásában a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjének jogszabályban meghatározott államigazgatási feladat- és hatásköreit a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti azon települési önkormányzat polgármesteri hivatalának ügyintézője vagy közös önkormányzati hivatalának ügyintézője látja el, amelynek illetékességi területén az illetékességet megalapozó esemény bekövetkezett.
(6) Ha a különleges gazdasági övezet több megye közigazgatási területét érinti, akkor a Kormány rendeletében kijelöli azt a megyei önkormányzatot, amely a különleges gazdasági övezet területe tekintetében a feladat- és hatásköröket gyakorolja.
4. § (1) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat a) sajátos településrendezési és beépítési szabályokat, valamint egyedi építési követelményeket, valamint
építési vagy változtatási tilalmat, b) sajátos telekalakítási követelményeket, c) egyedi településképi követelményeket, d) egyedi örökségvédelmi szabályokat, e) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. §-a szerinti környezetvédelmi
és fás szárú növények védelmére vonatkozó előírásokat, f ) közterületek használati rendjére vonatkozó közterület-használati szabályokat, a forgalomszabályozásra
vonatkozó sajátos előírásokat, továbbá a közterület-használati díjakat és az ellenőrzés rendjére, a közterületek fenntartására, fejlesztésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat,
g) a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám megállapítására vonatkozó szabályokat,
h) az öngondoskodásra és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulásra, továbbá a közösségi együttélésre vonatkozó alapvető szabályokat, valamint ezek elmulasztására jogkövetkezményeket
megállapító rendelete a különleges gazdasági övezet területén csak akkor alkalmazható, ha a Kormány vagy a megyei önkormányzat e törvény felhatalmazása alapján megalkotott rendelete a különleges gazdasági övezet területére nem állapít meg eltérő szabályokat.
(2) Ha a különleges gazdasági övezet több település közigazgatási területét érinti, akkor a települési önkormányzat rendeletét – az (1) bekezdés szerint – az övezet azon részére kell alkalmazni, amelyik az adott település közigazgatási területéhez tartozik.
(3) Ha a különleges gazdasági övezet több település közigazgatási területét érinti, akkor a megyei önkormányzat által az (1) bekezdés szerint megalkotott önkormányzati rendelet területi hatálya a különleges gazdasági övezet területére terjed ki.
(4) Ha a Kormány az 1. § (2) bekezdése vagy a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 8. §-a szerinti rendeletében nem állapít meg az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési terv rendelkezéseitől eltérő vagy annak alkalmazását kizáró területrendezési szabályokat, akkor az országos és a kiemelt térségi területrendezési tervben, valamint a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megyei önkormányzat megyei területrendezési tervéről szóló rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni mindaddig, amíg a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata rendeletében nem állapít meg erre vonatkozó szabályokat.
3754 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
(5) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti beépítési szabály, építési követelmény meghatározásából a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt megillető kártalanításra a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 11/C. §-át kell alkalmazni.
5. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a különleges gazdasági övezetben fekvő településen a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépése napján hatályos hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló települési önkormányzati rendelet és a megfelelőségi véleménnyel rendelkező közszolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződés szabályai szerint kell ellátni mindaddig, amíg a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti, vagy a 3. § (6) bekezdése alapján kijelölt megye megyei önkormányzatának az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos rendelete hatályba nem lép és hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződése hatályossá nem válik.
(2) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti, vagy a 3. § (6) bekezdése alapján kijelölt megye megyei önkormányzata az (1) bekezdésben megjelölt rendeletének hatálybalépését és hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződése hatályossá válását megelőzően az érintett települési önkormányzatot legalább 15 nappal korábban értesíti, annak érdekében, hogy az gondoskodhasson a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szabályozó önkormányzati rendeletének és közszolgáltatási szerződésének módosításáról a különleges gazdasági övezet tekintetében.
(3) Ha a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti, vagy a 3. § (6) bekezdése alapján kijelölt megye megyei önkormányzata (1) bekezdés szerinti rendeletének hatálybalépéséig és közszolgáltatási szerződésének hatályossá válásáig az (1) bekezdés szerinti közszolgáltatási szerződés megszüntetésére vagy megszűnésére (a továbbiakban együtt: megszűnés) kerül sor, akkor az érintett települési önkormányzat e tényről haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül tájékoztatja a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti, vagy a 3. § (6) bekezdése alapján kijelölt megye megyei önkormányzatát a megszűnés időpontjának megjelölésével.
(4) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti, vagy a 3. § (6) bekezdése alapján kijelölt megye megyei önkormányzata a különleges gazdasági övezet hulladékgazdálkodási közszolgáltatójának kiválasztása során a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről szóló kormányrendelet szabályait azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy a különleges gazdasági övezet hulladékgazdálkodási közszolgáltatójának a kiválasztását megelőzően beszerzi a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 32/A. § (2) bekezdésében megjelölt Koordináló szerv (a továbbiakban: Koordináló szerv) javaslatát a közszolgáltató személyét illetően. A Koordináló szerv javaslatától a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti, vagy a 3. § (6) bekezdése alapján kijelölt megye megyei önkormányzata csak abban az esetben térhet el, ha a választani kívánt közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a korábbinál alacsonyabb közszolgáltatási díjért látná el a korábbi műszaki tartalom csökkentése nélkül.
6. § A 2. § (1) bekezdése alapján a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata tulajdonába kerülő közút üzemeltetési és fenntartási feladatainak ellátása érdekében a megyei önkormányzat szerződést köthet a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal.
7. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) a különleges gazdasági övezetet, annak területét és az 1. § (2) bekezdése szerinti közvetlenebbül érintett
települési önkormányzatokat, b) a 2. § (1) bekezdése alapján a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata
tulajdonába kerülő, a különleges gazdasági övezetben kötelezően ellátandó közfeladat, valamint a különleges gazdasági övezetben folytatott gazdasági tevékenység végzéséhez feltétlenül szükséges, annak közvetlen környezetébe tartozó közterület, közpark, közút körébe tartozó ingatlanok meghatározását,
c) a különleges gazdasági övezetre vonatkozó, 4. § (1) bekezdése szerinti szabályokat, d) a 3. § (6) bekezdése szerinti különleges gazdasági övezet tekintetében a feladat- és hatáskört gyakorló
megyei önkormányzatot rendeletben állapítsa meg.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3755
(2) Felhatalmazást kap a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti, vagy a 3. § (6) bekezdése alapján kijelölt megye megyei önkormányzatának közgyűlése, hogy a különleges gazdasági övezet területén a) – az (1) bekezdés c) pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban szabályozottak kivételével –
a különleges gazdasági övezetre vonatkozó 4. § (1) bekezdése szerinti szabályokat; b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályait, illetve a Ht. 35. §-ában
foglalt rendelkezések érvényesítéséhez szükséges szabályokat; c) az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat; d) a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályokat; e) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó, a Ht. 88. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti
miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket rendeletben határozza meg.
8. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
9. § (1) E törvény hatálybalépése nem érinti a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről szóló 135/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) hatálya alatt keletkezett tényeket és jogviszonyokat, valamint megkezdett eljárási cselekményeket.
(2) Ha az R. rendelkezései szerint a Kormány rendeletével különleges gazdasági övezetté jelölt ki területet, a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott és az e törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályba lépő rendeletével e törvény szerinti különleges gazdasági övezetté nyilváníthatja a területet.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a) a különleges gazdasági övezetté kijelölést folyamatosnak kell tekinteni, e törvény rendelkezéseit
a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, b) e törvény hatálybalépése az R. rendelkezései szerint kiadott kormányrendelettel szabályozott
tulajdonszerzést és vagyonátadást nem érinti, c) ha az R. rendelkezései szerint a megyei önkormányzat közgyűlése rendeletet alkotott, az e rendeletben
meghatározott szabályokat kell alkalmazni mindaddig, amíg a megyei önkormányzat közgyűlése e törvény felhatalmazása alapján új rendeletet alkot.
(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti rendeletet a megyei önkormányzat közgyűlése e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül köteles megalkotni.
10. § (1) A 2. § (1) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 3. § és a 4. § (1) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
11. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. §-a a következő (4f )–(4h) bekezdéssel egészül ki: „(4f ) Ha a NIF Zrt., illetve a Magyar Közút Nonprofit Zrt. különleges gazdasági övezet területén lát el építtetői feladatokat a területi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon, a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közutak az ingatlantulajdonos területi önkormányzat tulajdonaként jönnek létre. (4g) A NIF Zrt., illetve a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a (4f ) bekezdés szerinti eszközöket a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezést követően, ingyenesen, könyv szerinti értéken adja át a területi önkormányzat részére. A NIF Zrt., illetve a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a forgalomba helyezést követő 6 hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy a (4f ) bekezdés szerinti eszközöket a forgalomba helyezés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és az érintett területi önkormányzat könyveiben azokat nyilvántartásba vegye. (4h) Ha a NIF Zrt., illetve a Magyar Közút Nonprofit Zrt. különleges gazdasági övezet területén lát el építtetői feladatokat a magyar állam tulajdonában álló ingatlanokon, a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közutak, továbbá az ezeket magukban foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes ingatlanok tulajdonjogát a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezését követően a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló – ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésre is alkalmas – megállapodással ingyenesen, könyv szerinti értéken köteles átadni az érintett területi önkormányzat részére, amely köteles azokat átvenni.”
3756 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
12. § A Kkt. 33. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (e törvény szerint az út kezelői:) „e) különleges gazdasági övezet területén lévő helyi közút tekintetében ea) a területi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a területi önkormányzat 100%-os részesedéssel rendelkezik, vagy eb) az ea) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szerve.”
13. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat, valamint a megyei önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban együtt: önkormányzat) rendelettel az önkormányzat illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót), valamint – a megyei önkormányzat kivételével – települési adókat vezethet be.”
(2) A Htv. 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A megyei önkormányzat képviselőtestülete a bevezetendő helyi adóról szóló rendeletének tervezetét – legalább 15 napos határidővel – véleményezésre megküldi a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti és a különleges gazdasági övezetről szóló kormányrendelet szerint a beruházással közvetlenebbül érintett települési önkormányzatnak minősülő önkormányzatoknak, továbbá a Kormány részére.”
14. § A Htv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „8. § (1) A települési önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni. (2) Az állami adóhatóság a különleges gazdasági övezet tekintetében beszedett helyi adók összegét honlapján évente közzé teszi. (3) Az adóból származó bevétel – a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényben meghatározott kivétellel – az azt megállapító önkormányzat bevétele. (4) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata az adóból származó bevételt a rendeletében meghatározott módon a különleges gazdasági övezet szerinti megye területén fekvő – különös tekintettel a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott, a beruházással közvetlenebbül érintett – települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 3%-ának erejéig a megyei önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségeire használhatja fel. (5) Ha a különleges gazdasági övezet több megye illetékességi területén helyezkedik el, akkor az adóalany által teljesített helyi adókötelezettségből származó bevétel az adóalany által a különleges gazdasági övezet területéből használt terület arányában illeti meg az egyes megyei önkormányzatokat.”
15. § A Htv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9. § (1) Helyi adóügyben, települési adóügyben – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – annak az önkormányzatnak az adóhatósága jár el első fokon, amelyik a helyi adót, települési adót bevezette. (2) A megyei önkormányzat képviselő-testülete által megállapított adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. Az állami adóhatóság a beszedett adót naponta átutalja a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata által megadott számlája javára. (3) Az állami adó- és vámhatóság különleges gazdasági övezettel kapcsolatos adóhatósági feladatai tekintetében – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az önkormányzati adóhatóságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A megyei önkormányzat az állami adóhatóság megkeresését követő 5 napon belül visszautalja az állami adóhatóság által meghatározott számlára az adózót véglegessé vált hatósági határozat alapján megillető visszatérítés összegét.”
16. § A Htv. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „36/A. § A települési önkormányzat által megállapított helyi iparűzési adóból származó bevétel elsőként – a fővárosi önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint – a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására, a helyi közösségi közlekedési feladat ellátásához szükséges összegen felüli bevétel különösen a települési
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3757
önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel. A települési önkormányzat által megállapított helyi iparűzési adóból származó bevétel az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó finanszírozására nem fordítható azt meghaladó mértékben, mint amilyen mértékben a települési önkormányzatot az adóerő-képessége szerint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott hivatali működési támogatáshoz kapcsolódó beszámítás terheli.”
17. § A Htv. 42/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „42/B. § (1) A jegyző, főjegyző az önkormányzati adórendelet, valamint annak módosítása hatálybalépését megelőző hónap ötödik napjáig – a kincstár elektronikus rendszerén keresztül – adatot szolgáltat a kincstár számára: a) a helyi adónem, a települési adónem bevezetésének napjáról, b) az önkormányzat által megállapított adóalap, adómérték, adókedvezmény, adómentesség szövegéről, c) a b) pontban említett rendelkezések hatálybalépésének napjáról, d) az önkormányzat honlapjának címéről, valamint legalább egy adóügyi információs telefonszámról, elektronikus levélcímről, hivatali kapu azonosítóról, és az adóhatóság levelezési címéről (a továbbiakban együtt: elérhetőségi információk), e) a helyi adónem, a települési adónem pénzforgalmi jelzőszámáról, f ) határozott időszakra megállapított adómérték, adómentesség, adókedvezmény esetén a határozott időszak lejártának időpontjáról. (2) A kincstár a hozzá beérkezett adatokat és elérhetőségi információkat feldolgozza és a honlapján – települések (a fővárosban a fővárosi, illetve kerületi önkormányzatok), illetve különleges gazdasági övezetek szerinti bontásban – elektronikus úton feldolgozható és letölthető formátumban is közzéteszi. A kincstár a honlapján közzétett adatokat és elérhetőségi információkat az (1) bekezdés szerint beérkezett adatokkal havonta, a jegyző, főjegyző adatszolgáltatását követő hónap 5. napjáig módosítja. (3) A jegyző, főjegyző (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása teljesítésével egyidejűleg az önkormányzat honlapján közzéteszi az adórendelet szövegét, az adórendelet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, valamint a rendszeresített bevallási, adatbejelentési, bejelentkezési nyomtatványokat, az elérhetőségi információkat, feltéve, hogy az önkormányzat honlapot üzemeltet. (4) A főjegyző az (1) bekezdésben meghatározott időpontig az (1) bekezdés a)–c) és f ) pontja szerinti adatokat az állami adóhatóságnak is megküldi.”
18. § A Htv. MÁSODIK RÉSZE a következő V/A. Fejezettel egészül ki: „v/A. FeJezet A KüLönLeges gAzdAsÁgI övezet LétreJöttéveL összeFüggő sAJÁtos rendeLKezéseK 42/G. § (1) Ha a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat a) valamely helyi adót bevezette, akkor a megyei önkormányzat év közbeni adómegállapítása során nem súlyosbíthatja az adóalanyok terheit; b) határozott időre szóló adómértéket alkotott, akkor a 7. § h) pontjában foglalt adómérték-változtatási korlátozás a megyei önkormányzatot is köti; c) a 39/C. § (4) bekezdése szerint adómentességet vagy adókedvezményt alkotott, akkor a 7. § j) pontja szerinti korlátozás a megyei önkormányzatot is köti; d) valamely helyi adót bevezette, akkor a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat helyi adóról szóló rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni mindaddig – de legfeljebb a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépésétől számított 120 napig –, amíg a megyei önkormányzat rendeletében nem állapít meg helyi adóra vonatkozó szabályokat. (2) Ha a különleges gazdasági övezet több megye illetékességi területén helyezkedik el, és a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megyék megyei önkormányzatai eltérő helyi adómértéket állapítottak meg rendeletükben, akkor az adózó a legkisebb adómérték alapján teljesítheti adókötelezettségét. 42/H. § (1) A különleges gazdasági övezet létrejötte napját megelőző napon a helyi iparűzési adó alanyának a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat illetékességi területén fennálló iparűzésiadó-kötelezettsége megszűnik, amelyet az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az iparűzési adó alanya székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette volna.
3758 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
(2) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megyei önkormányzat illetékességi területén az iparűzésiadó- kötelezettség a különleges gazdasági övezet létrejötte napján keletkezik. (3) Ha az adóalany előrehozott adót fizetett a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat számára, akkor a be nem számított előrehozott adót visszaigényelheti a települési önkormányzat adóhatóságától az adózás rendjéről szóló törvény túlfizetésre vonatkozó szabályai szerint, feltéve, hogy a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről szóló 135/2020. (IV. 17.) Korm. rendeletben biztosított visszaigénylési jogával nem élt. (4) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti település önkormányzati adóhatósága a különleges gazdasági övezet területén lévő épületről, telekről szóló, hozzá benyújtott építményadó-, telekadó-, magánszemély kommunális adója bevallást, adatbejelentést a különleges gazdasági övezet létrejöttét követő 30 napon belül – adókivetés céljából – az állami adóhatóság részére átadja.”
19. § (1) A Htv. 52. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (e törvény alkalmazásában:) „1. önkormányzat illetékességi területe: a települési önkormányzat illetékességi területe vagy a megyei önkormányzat illetékességi területe;”
(2) A Htv. 52. §-a a következő 56–58. ponttal egészül ki: (e törvény alkalmazásában:) „56. különleges gazdasági övezet: a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendeletek szerinti különleges gazdasági övezet; 57. települési önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed, ide nem értve a különleges gazdasági övezet területét; 58. megyei önkormányzat illetékességi területe: a megyei önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magában foglaló – térségben lévő különleges gazdasági övezet területe;”
20. § A Htv. a) 1/A. § (1) bekezdésében az„Az önkormányzat” szövegrészek helyébe az„A települési önkormányzat”, b) Az önkormányzati adóhatóság hatásköre és illetékessége alcím címében az „adóhatóság” szövegrész helyébe
az„adóügyben eljáró adóhatóság”, c) 42/D. § (4) bekezdésben a„sportvállalkozás” szövegrész helyébe a„sportvállalkozás és a különleges gazdasági
övezetbe tartozó területen székhellyel, telephellyel rendelkező adóalany”, d) Melléklet 1.1. pontjában a „székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt:
települések)” szövegrész helyébe a „székhely, telephely(ek) szerinti településekhez, különleges gazdasági övezet(ek)hez (a továbbiakban együtt: települések)”
szöveg lép.
21. § Hatályát veszti a Htv. a) 39/B. § (8) bekezdésében, 42. § (4) és (9) bekezdésében, valamint 51/H. §-ában az„önkormányzati” szövegrész, b) 39/B. § (9) bekezdésében az„önkormányzati” szövegrészek, c) 39/E. § (2) bekezdésében az„az önkormányzati adóhatóságnak” szövegrész.
22. § A Ht. 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) E törvény rendelkezéseit a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
23. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. §-a a következő 36a. ponttal egészül ki: ([értelmező rendelkezések] e törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában) „36a. különleges gazdasági övezet: a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendeletek szerinti különleges gazdasági övezet,”
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3759
24. § Az Art. 130. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az önkormányzati adóhatóság helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában az egyszázezer forintot – természetes személyek esetében az ötvenezer forintot – elérő, kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező adózó nevét, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon közzéteheti. A különleges gazdasági övezet tekintetében az e bekezdés szerinti közzététel az állami adó- és vámhatóság honlapján is teljesíthető.”
25. § (1) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 87. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Kötelező az adóellenőrzést lefolytatni az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóellenőrzés esetén) „ba) az önkormányzat képviselő-testületének, a különleges gazdasági övezet esetében a megyei önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján,”
(2) Az Air. 87. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Állami Számvevőszék elnöke, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testülete, illetve a különleges gazdasági övezet esetében a megyei önkormányzat képviselő-testülete akkor kezdeményezhet ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll.”
26. § Az Air. 93. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felülellenőrzést folytat le a felettes szerv, ha) „a) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ellenőrzés esetén az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ellenőrzés esetén az adópolitikáért felelős miniszter ellenőrzéssel már lezárt időszak ellenőrzését rendelte el, vagy az Állami Számvevőszék elnöke, a különleges gazdasági övezet esetében a megyei önkormányzat képviselő-testülete, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az önkormányzat képviselő-testülete ellenőrzéssel már lezárt időszak ellenőrzését kezdeményezte,”
27. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E törvényt kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság – ideértve azt az esetet is, amikor az állami adó- és vámhatóság a különleges gazdasági övezet tekintetében önkormányzati adóhatósági feladatkörében jár el – által (a továbbiakban együtt: adóhatóság) megállapított, nyilvántartott, törvényen vagy önkormányzati rendeleten alapuló fizetési kötelezettségek végrehajtása során.”
28. § Hatályát veszti az R.
Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
3760 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
2020. évi LX. törvény a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény módosításáról*
1. § A Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019.évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A XLVI. Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka címről az Operatív Törzs működése ideje alatt, annak javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter csoportosíthat át, egyéb esetben a kiadási cím előirányzatának felhasználásáról a Kormány dönt.”
2. § A Kvtv. 5. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 3. alcím, 6. Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok jogcímcsoport előirányzat a Kormány engedélyével túlléphető.”
3. § A Kvtv. 9. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet előirányzatai a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezetbe kerültek át, azzal, hogy az előirányzatok tekintetében a központi kezelésű előirányzatok fedezetének biztosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A 2020. évben a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (8) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. (2b) A XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezetben a Munkahely-megtartási program, továbbá a 2014–2020-as időszak munkaerőpiaci programjainak előfinanszírozása megnevezésű előirányzatok terhére előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti előirányzaton felül kiadás teljesíthető.”
4. § A Kvtv. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. jogcímcsoport, 3. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím előirányzata tartalmazza a 2100,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.”
5. § A Kvtv. 39. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(6) A települési önkormányzat a 2. melléklet I. pont 1. alpont e) pont Üdülőhelyi feladatok támogatása jogcímen a 2. melléklet I. pont 1. alpont f ) pontja szerinti beszámítással csökkentett és kiegészítéssel növelt összegre nem jogosult. (7) A települési önkormányzat 2020. december hónapban a 3. melléklet I. pont 14. Kulturális illetménypótlék jogcímen az 3. melléklet I. pont 14. alpont szabályaitól eltérően a 2020. november havi támogatással azonos összegű támogatásban részesül. (8) A 2. melléklet III. pont 2. alpont j) pontja szerinti támogatás esetében és a 2. melléklet III. pont 3. alpont a) pont aa) alpontjában meghatározottaktól eltérően a támogatás szempontjából figyelembe vehető gyermekek száma alatt 2020. augusztus 31-éig a veszélyhelyzet megszűnésének napján beíratott gyermekek számát kell érteni.”
6. § A Kvtv. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „50. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(9) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn. (2) Az állami viszontgarancia mértéke – a (6) bekezdés kivételével – a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a. (3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Programmegvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján – létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat, b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi
* A törvényt az Országgyűlés a 2020. június 16-i ülésnapján fogadta el.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3761
XCVIII. törvény 74. § (1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló – a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében – 2013. július 1-je és 2020. december 31-e között létrejött hitel- vagy kölcsönszerződéséhez, valamint c) jogszabályban meghatározott feltételek szerint készfizető kezességet vállalhat pénzügyi intézménynek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelőnek, biztosítónak nem minősülő gazdasági társaságok által kibocsátott kötvényekből eredő, továbbá az ilyen társaságokkal szembeni kitettségek értékpapírosításával létrejött értékpapírokból eredő kötelezettségekhez. (4) A (2) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át. (5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet a) pénzügyi intézmény, b) kockázati tőkealap, c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén, d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén, e) a (3) bekezdés c) pontja esetében a kötvény- és értékpapír-tulajdonos. (6) Az állami viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az Európai Bizottság „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú közleménye (a továbbiakban: Közlemény) alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 90%-a. (7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya – a (8) bekezdés szerinti kezességek kivételével – 2020. december 31-én nem haladhatja meg az 1 500 000,0 millió forintot azzal, hogy ezen belül 500 000,0 millió forint kizárólag a Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében történő készfizető kezességvállalásra használható fel. (8) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a (3) bekezdés c) pontja szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2020. december 31-én nem haladhatja meg a 200 000,0 millió forintot. (9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készült éves Pénzügyi kimutatásaiban bemutatni.”
7. § A Kvtv. 51. § helyébe a következő rendelkezés lép: „51. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn. (2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a. (3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik. (4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat. (5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet a) pénzügyi intézmény, b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén, c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén. (6) Az állami viszontgarancia mértéke az Alapítvány által a Közlemény alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Krízis Agrárgarancia Program keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.
3762 MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
(7) Az Alapítvány által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2020. december 31-én nem haladhatja meg a 350 000,0 millió forintot azzal, hogy ezen belül 100 000,0 millió forint kizárólag a Krízis Agrárgarancia Program keretében történő készfizető kezességvállalásra használható fel.”
8. § A Kvtv. 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján adott juttatások – nettó összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2020. évben nem haladhatja meg a 400 000 forintot.”
9. § A Kvtv. a következő 24. alcímmel egészül ki: „24. Egyéb rendelkezések 76. § A COVID-19 fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, 2020. évben bekövetkezett humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására kihirdetett veszélyhelyzet során a járványügyi védekezés és a gazdaság újraindítása érdekében szükséges hazai, illetve esetleges európai uniós források és kiadások elszámolására a központi költségvetés fejezetrendjében a XLVI. Járvány Elleni Védekezési Alap, a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap és a XLVIII. Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapja fejezetek létrejöttét az Országgyűlés tudomásul veszi. 77. § Az Országgyűlés megállapítja, hogy a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzatot az általa 2020. évben beszedett gépjárműadó nem illeti meg. A beszedett gépjárműadó 40%-a a XLVI. Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet bevételét képezi. 78. § A XLVI. Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka cím előirányzata terhére előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti előirányzaton felül kiadás teljesíthető. 79. § A XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 1. Gazdaságvédelmi Programok cím előirányzata terhére a Kormány jóváhagyásával előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti előirányzaton felül kiadás teljesíthető. 80. § A XLVIII. Európai Unióból érkező Járvány Elleni Támogatások Alapja fejezetben elszámolt bevétel erejéig a XLVIII. Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapja fejezet kiadási előirányzatáról kiadás teljesíthető. 81. § A Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény módosításáról szóló 2020. évi LX. törvény (a továbbiakban: Kvtvmód. tv.) 5. §-ával megállapított 39. § (6) és (8) bekezdését a Kvtvmód. tv. hatálybalépése napjától kell alkalmazni. 82. § (1) A Kvtvmód. tv. 11. § (2) bekezdéssel megállapított, Budapest Főváros Önkormányzatát terhelő szolidaritási hozzájárulás megemeléséből befolyó bevételt a járvány elleni védekezésre kell fordítani. (2) A Kvtvmód. tv. 11. § (2) bekezdéssel és 12. § (3) bekezdéssel megállapított szolidaritási hozzájárulás emelkedés érvényesítése a 2020. július havi nettó finanszírozástól kezdődően egyenlő részletekben történik.”
10. § A Kvtv. 3. melléklet I. Működési célú támogatások 10. Önkormányzati elszámolások pontja a következő i) alponttal egészül ki: „i) Az előirányzatból a települési önkormányzat vissza nem térítendő támogatást igényelhet az illetékességi területén bevallott, de meg nem fizetett idegenforgalmi adó összegével egyező összegben. A negyedévi összegre vonatkozó igénylés a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus rendszerben nyújtható be, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig.”
11. § (1) A Kvtv. 2. melléklet 4. pontjában a„Csongrád” szövegrész helyébe a„Csongrád-Csanád” szöveg lép. (2) A Kvtv. 2. melléklet V. Szolidaritási hozzájárulás pontjában a„10 000,0 millió forint.” szövegrész helyébe a„a számított
összegnél 15%-kal alacsonyabb.” szöveg lép.
12. § (1) Hatályát veszti a Kvtv. 1. 4. § (7) és (8) bekezdése, 2. 9. § (2) bekezdése, 3. 37. § (1) bekezdés a) pontja, és 4. 71. §-a.
(2) Hatályát veszti a Kvtv. 1. 25. § (2) bekezdésében az„– az Áht. 31. § (2b) bekezdése alapján –” szövegrész, és 2. 25. § (3) bekezdésében az„– az Áht. 31. § (2b) bekezdése alapján –” szövegrész.
MA G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám 3763
(3) Hatályát veszti a Kvtv. 2. melléklet V. Szolidaritási hozzájárulás pontjában a „– Budapest Főváros Önkormányzatának kivételével –” szövegrész.
13. § (1) Ez a törvény a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésének naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
3764 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 144. szám
A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter. A szerkesztőség címe: Budapest V., Kossuth tér 4. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el. A Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Felelős kiadó: Papp Tibor ügyvezető.