1952. évi III. törvény
a polgári perrendtartásról1
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET2
Alapvető elvek
A törvény célja
1. §3 Ennek a törvénynek az a célja, hogy a természetes személyek és más személyek vagyoni
és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését az e fejezetben meghatározott alapelvek érvényesítésével biztosítsa.
A bíróság feladatai a polgári perben4
2. §5 (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. §-ban foglaltakkal - a feleknek a
jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő
befejezéséhez való jogát érvényesítse.6
(2) A per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás
lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél, aki magatartásával, illetve
mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult.7
(3)8 Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél - az alapvető jogait ért
sérelemre hivatkozással - sérelemdíjra tarthat igényt, feltéve hogy a sérelem a jogorvoslati
eljárásban nem orvosolható. Ha az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztásából eredően a fél kárt is szenved és az a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható, a szerződésen kívül
okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. A sérelemdíj iránti igény, illetve a kárigény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A sérelemdíj,
illetve a kártérítés megítélését nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott
jogsértés közvetlenül nem volt felróható. (3a)9 A (3) bekezdésben foglalt szankciókat a bírósággal szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt
bíróság nem jogi személy, az igényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja.
(4) A bíróság e törvény alkalmazása során annak rendelkezéseit, csak az ebben a fejezetben
meghatározott alapelvekkel összhangban értelmezheti. 3. §10 (1) A bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén
bírálja el. Ilyen kérelmet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő.
(2) A bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem
alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.
(3) A jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feleket terheli. A bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a
bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli. A
bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási
teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni.
(4) A bíróság a bizonyítási indítványhoz, illetve a bizonyítást elrendelő határozatához nincs kötve. A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását
(kiegészítését, megismétlését), ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen. A bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból
elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő,
kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik. (5) Ha törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási
szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat
minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. E rendelkezések nem érintik a törvényes vélelmeket, ideértve azokat a jogszabályokat is, amelyek szerint valamely körülményt az
ellenkező bizonyításáig valónak kell tekinteni.
(6) A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, valamint a bírósághoz benyújtott okiratot megismerhessenek és azokra
- törvényben előírt időn belül - nyilatkozhassanak. 4. §11 (1) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi
határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti.
(2) Ha jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére
rótt bűncselekményt. 5. §12 (1) A bíróság - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a felek közötti jogvitát nyilvános
tárgyaláson bírálja el. (2)13 A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy
részéről kizárhatja, ha az minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más
titok megőrzése végett feltétlenül szükséges. A bíróság a nyilvánosságot a közerkölcs védelmében, kiskorú védelmében, valamint az ügyfél kérelmére abban az esetben is kizárhatja, ha az a fél
személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt. A bíróság a nyilvánosságot különösen indokolt esetben a tárgyalásnak a tanúkihallgatással érintett részéről akkor is kizárhatja, ha a tanú
adatainak zártan kezelését rendelte el, és a zárt tárgyaláson történő meghallgatás a tanú, illetve
hozzátartozója életének, testi épségének a megóvása érdekében feltétlenül szükséges. (3) A bíróság a tárgyalás során hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki.
6. §14 (1) A bírósági eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet.
(2)15 A bírósági eljárásban - nemzetközi egyezményben meghatározott körben - mindenki
jogosult anyanyelvét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni. (3) A bíróság köteles tolmácsot alkalmazni, ha az az (1)-(2) bekezdésben foglalt elvek
érvényesülése érdekében szükséges. 7. §16 (1) A bíróság - jogszabályban előírt esetekben - kérelemre segítséget nyújt ahhoz, hogy a
fél jogai, illetve törvényes érdekei védelmében bírósághoz fordulhasson. (2)17 Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a bíróság köteles a felet - ha nincs jogi
képviselője - perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, a támogató perben való részvételéről,
valamint a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről a szükséges tájékoztatással ellátni. A bíróság jogszabályban meghatározott esetben és módon a felet -
kérelmére - részben vagy egészben mentesíti a pervitellel összefüggő költségek előlegezése, illetve viselése alól.
8. §18 (1) A bíróság köteles biztosítani, hogy a felek és a per többi résztvevője jogaikat
rendeltetésszerűen gyakorolják és perbeli kötelességeiknek eleget tegyenek. (2) A bíróság köteles megakadályozni minden olyan eljárást, cselekményt vagy egyéb
magatartást, amely a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, így azt, amely a per elhúzására irányul, vagy erre vezethet. A bíróság a feleket a perbeli jogok jóhiszemű gyakorlására
figyelmeztetni köteles. A figyelmeztetésnek ki kell terjednie a rosszhiszemű pervitel következményeire is.
(3) A bíróság pénzbírsággal (120. §) sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki akár a tárgyaláson,
akár valamely periratban jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból: a) az ügyre vonatkozó oly tényt állított, amelyről bebizonyult, hogy valótlan, vagy az ügyre
tartozó oly tényt tagadott, amelyről bebizonyult, hogy igaz,
b) olyan tényt elhallgatott, amelyről tudnia kellett, hogy a per eldöntése céljából jelentős, vagy c) nyilvánvalóan alaptalanul hivatkozott valamely bizonyítékra. (4) A bíróság pénzbírsággal (120. §) sújtja azt a felet (képviselőt), valamint más perbeli
személyt, aki valamely nyilatkozatot indokolatlanul késedelmesen tesz meg, vagy azt felhívás
ellenére sem teszi meg és ezáltal a per befejezését késlelteti. (5) A bíróság azt a felet (képviselőt), aki egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul
késedelmeskedik, valamely határidőt vagy határnapot mulaszt, vagy más módon felesleges
költségeket okoz, a törvény értelmében a költségek megtérítésére való kötelezésen felül - pernyertességére vagy pervesztességére tekintet nélkül - pénzbírság megfizetésére kötelezi,
továbbá a felet a törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja. (6)19 Ha a bíróság jogszabályban meghatározott esetben közvetítői eljárás igénybevételére
kötelezi a feleket (a továbbiakban: kötelező közvetítői eljárás) és a közvetítő felkérése vagy az első közvetítői megbeszélés megtartása a fél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsul meg, a bíróság a
felet pénzbírsággal sújtja. Az önhiba hiányát a mulasztó félnek kell valószínűsítenie.
Az ügyész feladatai a polgári perben20
9. §21 (1) Az ügyész a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett keresetet indíthat,
ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes. Nem indíthat az ügyész keresetet olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet érvényesíthet.
(2)22 Ha az ügyészt az (1) bekezdésben meghatározott keresetindítási jog illeti meg, de a perbeli
részvételét megalapozó körülmények a per folyamán állnak be, az ügyész a perben felléphet. Az ügyész fellépése kötelező a 124/A. § szerint indult perben. Ha az ügyészi fellépés törvényi feltételei
fennállnak, a bíróság erről az ügyészt értesíti. (3) Az ügyészt az általa indított perben, illetve fellépése esetén megilletik mindazok a jogok,
amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetve jogokat
nem ismerhet el. (4) Abban a perben, amelynek megindítására külön törvény jogosítja fel az ügyészt, vagy
amelyet ellene lehet indítani, az ügyész a fél jogait gyakorolja. (5)23 A bíróság előtt az ügyészségről szóló törvény szabályai szerint illetékes ügyész jár el.
II. FEJEZET
Bíróságok
Eljáró bíróságok24
10. §25 (1)26 Első fokon ítélkeznek:
a) a járásbíróság, b) a közigazgatási és munkaügyi bíróság és c) a törvényszék. (2)27 Másodfokon ítélkeznek:
a)28 a járásbírósághoz és a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék,
b)29 a törvényszékhez tartozó ügyekben az ítélőtábla,30
c)31 az ítélőtáblához tartozó ügyekben (233/A. §), továbbá a 235. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a Kúria.
(3)32 Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el. (4)33 Ahol a törvény járásbíróságról rendelkezik, ott ezen kerületi bíróságot is érteni kell.
A bíróságok összetétele
11. § (1)34 Az első fokon eljáró bíróság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - egy hivatásos bíróból áll (egyesbíró).
(2)35 Törvényben meghatározott esetben az első fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból mint
elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik.
(3)36 Ülnökök közreműködésével jár el a bíróság, ha az egy keresetben, illetőleg az egyesített perekben érvényesített valamelyik igény vagy a viszontkereset, illetőleg a beszámítási kifogás
elbírálása tekintetében a törvény szerint ülnökök közreműködése szükséges. (4)37 A másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll.
(5)38 A Kúria a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. Ha
az ügy különös bonyolultsága indokolja, a Kúria elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanácsban járjon el.
(6)39 Törvény indokolt esetben az eljáró bíróság összetételét az (1)-(5) bekezdésekben meghatározottaktól eltérően is megállapíthatja.
12. § (1)40 Az egyesbíró megteheti mindazokat az intézkedéseket, és meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket a törvény a bíróság vagy az elnök hatáskörébe utal.
(2)41 A bíróság tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben az elnök tárgyaláson kívül megtehet
minden intézkedést, és az ítélet kivételével meghozhat minden olyan határozatot, amelyet a törvény a bíróság hatáskörébe utal. Tárgyaláson az elnök azokat az intézkedéseket teheti meg, és
olyan határozatokat hozhat, amelyeket a törvény kifejezetten az elnök hatáskörébe utal. (3)42 Az eljárásban a hivatásos bírákat és az ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és
ugyanazok a kötelességek terhelik. Ez vonatkozik az együttalkalmazás tilalmára is.
(4)43 A törvény további rendelkezéseiben a bíró mind a hivatásos bírót, mind az ülnököt jelenti.
A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző44
12/A. §45 (1) Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve a tanács elnöke helyett tárgyaláson kívül bírósági titkár is eljárhat; a bírósági titkár jogosult továbbá a 202.
§ (2) bekezdésében meghatározottak szerinti bizonyítási eljárás lefolytatására. A bíróság eljárására
irányadó, e törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági titkár eljárására kell alkalmazni.46
(2)47 Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bírósági titkárnak - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - önálló aláírási joga van, és megteheti mindazokat az intézkedéseket, illetve - az
ítélet kivételével - meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket a törvény a bíróság vagy a
tanács elnöke hatáskörébe utal. (3) A bírósági titkár ideiglenes intézkedésről nem hozhat határozatot.
(4) Külön jogszabályban meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül - a bíró irányítása és felügyelete mellett - bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó,
törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni.
(5) A bírósági titkár, valamint a bírósági ügyintéző kizárására a 13. § rendelkezéseit kell
értelemszerűen alkalmazni.
Bírák kizárása
13. § (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt:
a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye
kihatással lehet; b)48 az a) pont alá eső személy képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt
támogatója, aki az ügyben eljárt; c)49 az a) vagy a b) pont alá eső személynek a (2) bekezdésben megjelölt hozzátartozója vagy
volt házastársa;
d) az, akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte;
e) az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság). (2)50 Az (1) bekezdés alkalmazásában hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa,
az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt
gyermek, a testvér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és
testvére, valamint a testvér házastársa.51
14. §52 A perben az a járásbíróság, törvényszék, illetőleg ítélőtábla sem járhat el, amelynek vezetője a 13. § (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja értelmében ki van zárva.53
15. § (1)54 A per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a per első fokú elintézésében részt vett.
(2)55 A per másodfokú elintézéséből és a felülvizsgálati kérelem elbírálásából ki van zárva az a
bíró is, aki az eljárás elhúzódása miatti kifogás elbírálásában részt vett. 16. § (1) A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy az előző §-ok értelmében kizárt bíró vagy bíróság
az eljárásban ne vegyen részt. (2) A bíró a bíróság vezetőjének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok
forog fenn; a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(3)56 Kizárási ok esetén a kizárást a bíróság vezetője hivatalból kezdeményezi.
(4) A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van, a 13. § (1) bekezdésének e) pontja alá tartozó okot azonban a fél a tárgyalás megkezdése után csupán akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzés után az okot nyomban
bejelenti.
17. § Ha a bíró a reá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy saját mellőzéséhez maga is hozzájárult, más tanács, illetőleg bíró kijelölése iránt a bíróság vezetője is intézkedhetik. Ilyen
esetben a kizárás tárgyában külön határozatot hozni nem kell. 18. § (1)57 Ha a kizárás kérdését igazgatási ügykörben nem intézik el, a bíró kizárása felől
ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik tanácsa tárgyaláson kívül is határozhat. (2)58 Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik,
vagy ha a kizárási ok a 14. § értelmében az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a
másodfokú bíróság, a törvényszéket mint másodfokú bíróságot és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot érintő ok esetében az ítélőtábla, az ítélőtáblát mint másodfokú bíróságot érintő ok
esetében a Kúria határoz. (3) Ha a bejelentést nem maga a bíró tette, nyilatkozatát döntés előtt be kell szerezni.
(4) A kizárást kimondó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a kizárás megtagadása miatt
pedig csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az ügy érdemében hozott határozat ellen irányul.
19. § (1) Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elintézéséig a perben nem járhat el. Minden más esetben az érintett bíró továbbra
is eljárhat ugyan, de ha a 13. § (1) bekezdésének a)-d) pontjai alá tartozó kizárási okról van szó, a bejelentés elintézéséig az érdemi határozat hozatalában nem vehet részt. Ha ugyanaz a fél ugyanabban a perben a kizárás megtagadása után tesz újabb bejelentést a bíró ellen, ez a
korlátozás sem érvényesül. (2) Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban a
perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó határozatban pénzbírsággal (120. §) lehet sújtani.
20. § A 13-19. §-ok rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezető kizárására is megfelelően alkalmazni
kell. 21. § (1) A másodfokú bíróság által elrendelt bizonyítást lehetőleg olyan bíró folytassa le, aki az
első fokú ítélet meghozatalában nem vett részt. (2) A perújítás során nem járhat el az a bíró, aki a perújítással megtámadott ítélet
meghozatalában részt vett.
(3)59 A felülvizsgálati kérelem elbírálása során nem járhat el az a bíró, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatok bármelyikének meghozatalában részt vett.
21/A. §60 A kizárás kérdésében a bíróság soron kívül határoz.
III. FEJEZET
Bírósági hatáskör és illetékesség
Hatáskör
22. §61 (1)62 A járásbíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását
törvény nem utalja a törvényszék hatáskörébe. (2)63 A közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak a közigazgatási perek (XX.
fejezet), valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek (XXIII. fejezet).
23. § (1)64 A törvényszék hatáskörébe tartoznak:65
a)66 azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot meghaladja, kivéve a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt vagy annak folyamán indítják
meg; b)67 azok a perek, amelyeket a közhatalom gyakorlásával okozott károk megtérítése iránt
indítanak;
c)68 a szerzői és a szomszédos jogi perek - ideértve a közös jogkezelés körébe tartozó jogok és díjigények érvényesítése iránt indított pereket is -, valamint az iparjogvédelmi perek;
d) a nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos perek; e)69 a cégekkel kapcsolatos perek közül: ea) a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított
perek,
eb) a cég létesítő okirata vagy annak módosítása érvénytelenségének, hatálytalanságának vagy létre nem jöttének megállapítása iránti perek,
ec) a cég szervei határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perek, ed) a cégek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági
jogviszonyon alapuló perek,
ee) a gazdasági társaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos perek, továbbá ef) a társaság tartozásaiért korlátozott felelősséggel tartozó tag (részvényes) felelősségének
korlátlanná minősítése iránti perek;
f)70 a törvényszék által nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezetekkel kapcsolatos perek közül:
fa)71 az ilyen szervezetek ellen a törvényességi felügyeletet, törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv által indított perek,
fb) az ilyen szervezetek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek;
g)72 a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos perek közül: ga) azok a perek, amelyekben felróhatóságtól független szankciók alkalmazását kérik, ideértve
azokat a pereket is, amelyekben a felróhatóságtól független szankció mellett - e jogok megsértése
miatt - sérelemdíj, illetve kártérítés iránti igényt is érvényesítenek,
gb) a közösséghez tartozással összefüggő - a ga) pont alá nem tartozó - személyiségi jog érvényesítése iránt indított perek;
h) az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek; i)73
j) a sajtóhelyreigazítási perek (XXI. fejezet); k)74 a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított perek; l) azok a megállapításra irányuló (123. §) perek, amelyek esetében a per tárgyának értéke - ha
a marasztalás kérhető lenne - meghaladná az a) pontban meghatározott értéket; m)75 a 2. § (3) bekezdésében meghatározott perek; n)76 az egészségügyi szolgáltatókkal kötött finanszírozási szerződésből eredő perek; o)77 azok a perek, amelyeket törvény a törvényszék hatáskörébe utal. (2)78 Ha valamelyik pertársra a törvényszéknek van hatásköre, a per a törvényszék hatáskörébe
tartozik. 23/A. §79
A pertárgy értéke
24. § (1) A pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke irányadó.80
(2) A keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként - a tényleg megállapítható
összegtől függetlenül - az alábbi értéket kell számításba venni:
a)81 tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel iránti perben a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értékét, de nem többet, mint
az egy évi szolgáltatás értékét;82
b)83 munkaügyi perben - feltéve, hogy a per tárgya nem pénzkövetelés - az egyévi távolléti díjat, ha a perben maga a munkaviszony vitás, ha pedig a jogvita csak bérkülönbözettel kapcsolatos, a
bérkülönbözet egyévi összegét; c)84 bérleti vagy haszonbérleti jogviszonyra vonatkozó perben az egy évi bér, illetőleg haszonbér
összegét; d)85 számadás helyességének megállapítása iránt indított perben a vitás követelések, illetőleg
tartozások összege közül a nagyobb összeget, számadási kötelezettség megállapítása iránt indított perben pedig azt az összeget, amelyet a felperes keresetében a számadás előterjesztésének
elmulasztása esetére felszámít;
e)86 dologi jogi perekben a vitás dolog (rész), illetőleg dologi jog értékét; f)87 követelés biztosítása, zálogjog vagy jelzálogjog iránti perben, valamint végrehajtási
igényperben a követelés összegét, ha azonban a biztosíték (zálog, kezességi kötelezettségvállalás stb.) értéke, illetőleg összege ennél kisebb, ezt az utóbbi értéket, illetőleg összeget;
g)88 végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben a végrehajtási összeget, illetőleg annak azt a részét, amelyre a végrehajtási jog megszűntét állítják; az a) pont rendelkezései itt is megfelelően irányadók.
25. § (1) Ha a felperes nem pénzbeli követelés iránt indított perben kijelenti, hogy a per tárgya helyett meghatározott pénzösszeget is elfogad, a per tárgyának értékét ennél magasabb
összegben megállapítani nem lehet. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a felperes vagylagosan kér pénzbeli marasztalást.
(2)89
(3) Ha egy vagy több felperes ugyanabban a keresetlevélben egy vagy több alperes elleni követeléseit érvényesíti, a pertárgy értékének megállapításánál az összes követeléseket össze kell
adni. (4)90 A főkövetelés járulékai (kamat, költség stb.) - kivéve az önállóan érvényesített kamat- és
egyéb járulékkövetelést - az érték megállapításánál figyelmen kívül maradnak; a pertárgy értékébe
a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés akkor sem számítandó be, ha e kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést is
érvényesítenek. 26. § A per tárgyának értékét, a 24-25. §-ok rendelkezéseinek megfelelően, a felperesnek kell
megjelölnie; ha ez az érték a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik, vagy
egyébként valószínűtlen, úgyszintén, ha azt az alperes vitássá teszi, a per tárgyának értékét a bíróság határozza meg.
A hatáskör vizsgálata
27. § (1) A bíróság hatáskörének megállapításánál a per tárgyának értékére a keresetlevél
beadásának időpontja irányadó. Ha azonban a per a pertárgy értékében a keresetlevél beadása
után bekövetkezett változás folytán tartoznék a bíróság hatáskörébe, a bíróság hatáskörét akkor is meg kell állapítani.
(2) A kereseti követelés felemelése esetében a hatáskört a felemelt érték alapján kell megállapítani, annak leszállítása ellenben a bíróság hatáskörét nem érinti.
28. §91 A bíróság a hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha azonban a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, az alperes érdemi ellenkérelmének (139. §) előadása után a hatáskör
hiánya figyelembe nem vehető.
Általános illetékesség
29. § (1) Az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes,
amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs (általános illetékesség).
(2)92 Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes tartózkodási helyéhez igazodik; ha az
alperes tartózkodási helye ismeretlen, vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha
pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes lakóhelye, illetőleg ennek hiányában a felperes tartózkodási helye, ha a felperes nem
természetes személy, a felperes székhelye alapítja meg. (3)93 Ha az alperes állandó munkahelye nem azonos lakóhelyével, a bíróság az alperesnek
legkésőbb az első tárgyaláson előadott kérelmére a pert a munkahely bíróságához teszi át
tárgyalás és elbírálás végett. (4)94 Ha a bíróság illetékessége az ismeretlen helyen tartózkodó alperes elleni perben a (2)
bekezdés rendelkezésein alapul, a per folyamán azonban az alperes belföldi lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretessé válik, az alperesnek legkésőbb az elsőfokú bíróság előtt ezt követően tartott
első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert további tárgyalás és elbírálás végett a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes bírósághoz kell áttenni.
30. § (1)95 A jogi személyek elleni perekben az általános illetékességet a jogi személy és az
annak képviseletére hivatott szerv székhelye egyaránt megalapítja. Székhelynek - kétség esetében - az ügyintézés helyét kell tekinteni. Ha a jogi személy székhelye Budapesten van, működési köre
azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes bíróság jár el.96
(2)97 Ha a jogi személynek belföldön nincs székhelye, belföldi jogi személy felperes által indított
perben az illetékességet a felperes jogi személynek a székhelye alapítja meg. Ha a felperes belföldi
természetes személy, a bíróság illetékességét a felperes lakóhelye, illetve ennek hiányában a tartózkodási helye is megalapítja.
(3)98
(4)99 Ha jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet törvény jogképesnek nyilvánít, az e
szervezet elleni perben a bíróság illetékességének megállapítására az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak.
30/A. §100 A fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel
érvénytelensége tárgyában indított perre az a bíróság illetékes, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy - ha a felperes nem
természetes személy - belföldi székhelye található. Ha a felperes belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az alperes lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye, vagy - ha az alperes nem természetes személy - az alperes
székhelye alapítja meg.
Egyéb illetékességi okok
31. § Mindazokban a perekben, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a felperes a pert - választása szerint - az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett az
alábbi 32-41. §-okban meghatározott előfeltételek mellett az ott megjelölt bármelyik bíróság előtt
is megindíthatja. 32. § (1)101 Vagyonjogi perekre az a bíróság is illetékes, amelynek területén az alperes
huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények között (pl. mint munkavállaló, tanuló) tartózkodik. A Magyar Honvédség és a fegyveres testületek nem hivatásos tagjainak a jelen §-on alapuló
illetékességét állandó szolgálati állomáshelyük határozza meg.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott illetékesség nem alkalmazható az olyan alperessel szemben, akinek nincs perbeli cselekvőképessége (49. §).
(3) Olyan alperes ellen, akinek belföldön sem lakóhelye, sem tartózkodási helye nincs, vagyonjogi pert az előtt a bíróság előtt is lehet indítani, amelynek területén a per tárgya van, vagy
amelynek területén az alperesnek lefoglalható vagyona található. Ha a vagyon követelésből áll, a pert az alperes adósának lakóhelyén, ha pedig a követelést valamilyen dolog biztosítja, azon a
helyen is meg lehet indítani, ahol ez a dolog van.
(4)102 Külföldi jogi személyek ellen a (3) bekezdésben meghatározott bíróságon kívül az előtt a bíróság előtt is lehet vagyonjogi pert indítani, amelynek területén a külföldi jogi személy ügyeinek
vitelével megbízott személy lakik, illetve vagyonjogi perre a külföldi jogi személy magyarországi fióktelepének, illetve kereskedelmi képviseletének székhelye szerinti bíróság is illetékes.
32/A. §103
33. §104
34. §105 (1) A tartásra, járadékra és más hasonló célú időszakos szolgáltatásra kötelezés iránti
per az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható.
(2)106 A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére irányuló pert a gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani.
(3)107 Az örökbefogadás felbontására irányuló pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani.
35. § (1)108 Azok a perek, amelyek ingatlan tulajdonára, birtokára vagy ingatlant terhelő jogra
vonatkoznak, avagy ingatlanra vonatkozó jogviszonyból erednek, az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatók.
(2)109
36. §110 (1)111
(2) A gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő követelés iránti pert az ügyletkötés vagy a teljesítés helyének bírósága előtt is meg lehet indítani.
37. §112 A kártérítési per a károkozás helyének a bírósága, illetőleg az előtt a bíróság előtt is
megindítható, amelynek területén a kár bekövetkezett. 38. §113 A váltóra alapított per a váltó fizetési helyének bírósága előtt is megindítható.
39. §114
40. § (1) A mellékkötelezettet a főkötelezettel együtt az előtt a bíróság előtt is lehet perelni,
amely a főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes.
(2) Ha valaki a más személyek között folyamatban levő per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, ennek a folyamatban levő pernek a bírósága arra a további perre is illetékes,
amelyet e követelés érvényesítése végett az említett személyek ellen ő indít. (3)115 Az (1) vagy a (2) bekezdés alá nem tartozó esetben a per - az alávetés esetét (41. §)
kivéve - az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen (51. §) megindítható.
(4)116
41. §117 (1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére - törvény eltérő rendelkezése
hiányában - kiköthetik valamely bíróság illetékességét (alávetés). Ilyen kikötéssel a felek élhetnek a) írásban; b) szóban, írásbeli megerősítéssel; c) olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak; vagy d) nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi
szokásoknak, amelyet a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyet az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek.
(2) Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyekben, amelyekre a törvény valamely bíróság
kizárólagos illetékességét állapítja meg. (3) A kikötött bíróság - törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása
hiányában - kizárólagosan illetékes. (4) A kikötés hatálya kiterjed a jogutódokra is.
(5) Ha a kikötés az általános szerződési feltételek között szerepel, a kikötött bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert - az alperes által
megjelölt - a 29-40. § szerint illetékes bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett.
(6) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki
a)118 a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék;
b)119 a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességét.
Az illetékesség vizsgálata és terjedelme
42. § A bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. Ha azonban a per a keresetlevél beadása után bekövetkezett valamely változás folytán tartoznék a
bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani.
43. § (1)120 A bíróság az illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha azonban az
illetékesség nem kizárólagos, az alperes érdemi ellenkérelmének (139. §) előadása után az
illetékesség hiánya figyelembe nem vehető. (2) Az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megállapítására előadott tényállítások
valóságát a bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkeznek, vagy egyébként valószínűtlenek, vagy ha azokat az ellenfél vitássá teszi.
A bíróság eljárása saját területén kívül
44. § (1)121 A bíróság rendszerint csak a saját területén vagy a székhelyén teljesítendő bírói cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül, és más bíróság területén csak akkor járhat el, ha ez
a területének határán foganatosítandó cselekmény befejezése végett szükséges, továbbá, ha a cselekmény közvetlen foganatosítását a sürgősség, kiskorú érdeke vagy más fontos érdek
indokolja. Egyébként a bíróság a területén vagy székhelyén kívül teljesítendő bírói cselekményeket
megkeresés útján foganatosítja. (2)122 Ha a bíróság saját területén kívül vagy székhelyén kívül jár el, erről azt a járásbíróságot,
amelynek területén a cselekményt foganatosítja, előre értesíti, és ez a bíróság megkeresésre segédkezni köteles.
Az eljáró bíróság kijelölése
45. § (1)123 Jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében, úgyszintén akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem
járhat el, az eljáró bíróságot soron kívül ki kell jelölni. (2)124 A kijelölés kérdésében
a)125 a törvényszék határoz, ha az összeütközés a területén levő járásbíróságok között merült fel, valamint ha a területén levő járásbíróság kizárása esetén a területén levő másik járásbíróság kijelölhető;
b)126 az a) pont alá nem tartozó esetekben az ítélőtábla határoz, ha az összeütközés a területén levő járásbíróságok, törvényszékek, illetve közigazgatási és munkaügyi bíróságok között merült fel,
továbbá ha a területén levő járásbíróság, törvényszék vagy közigazgatási és munkaügyi bíróság kizárása esetén a területén levő másik járásbíróság, törvényszék vagy közigazgatási és munkaügyi
bíróság kijelölhető;
c)127 az a) és b) pont alá nem tartozó esetekben a Kúria dönt. 46. § (1) Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik
bíróságnál előterjesztheti; egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni.
(2) A kijelölés tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül is határozhat.
(3)128 A hatásköri vagy illetékességi összeütközést megállapító és kijelölést kezdeményező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.
47. §129
IV. FEJEZET
A felek és más perbeli személyek
Perképesség
48. § A perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok
illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek.
49. § (1)130 A perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el (perbeli cselekvőképesség), aki
a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik,
b) olyan cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő
hatállyal nincs korlátozva, vagy c) aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet. (2)131 Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, valamint akkor is, ha a fél jogi személy,
nevében törvényes képviselője jár el. Törvényes képviselője jár el annak nevében is, akinek
részére a cselekvőképesség érintése nélkül rendelt gondnokot a gyámhatóság,132 de csak akkor, ha
személyesen nem lép fel. Törvényes képviselő hiányában a fél részére a bíróság az ellenfél kérelmére ügygondnokot (74. §) rendel.
(3) A törvényes képviseletre, valamint arra, hogy a törvényes képviselőnek mennyiben van szüksége a per viteléhez vagy egyes perbeli cselekményekhez külön felhatalmazásra, az erre
vonatkozó külön jogszabályok, illetőleg a jogi személy szervezetére vonatkozó rendelkezések irányadók.
(4)133
50. § (1)134 A felek perbeli jog- és cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek és a támogatónak ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely
szakában hivatalból vizsgálja. A bíróság ugyancsak az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja azt, hogy a törvényes képviselőnek a per viteléhez vagy az egyes perbeli cselekményekhez esetleg
szükséges külön felhatalmazása igazolva van-e.
(2)135 A perbeli jog- és cselekvőképesség, a törvényes képviselet, a támogatói minőség, illetőleg a felhatalmazás igazolása nem szükséges, ha az köztudomású, vagy ha arról a bíróságnak
hivatalos tudomása van.
Pertársaság
51. § Több felperes együtt indíthat pert, illetőleg több alperes együtt perelhető, ha:
a) a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is
kiterjedne; b) a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek; c) a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak
az illetékessége a 40. § rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is mindegyik alperessel szemben megállapítható.
52. § (1) Az 51. § a) pontja alá eső pertársaság esetében bármelyik pertárs perbeli cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - arra a pertársra is
kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta.
(2) Ha az 51. § a) pontja alá eső pertársak cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
53. § (1) Az 51. § b) vagy c) pontja alá eső pertársaság esetében egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára.
(2) Az 51. § b) vagy c) pontja alá eső pertársaság esetén a határnapra szóló idézést, valamint az érdemi határozatot az abban közvetlenül nem érdekelt pertárssal is közölni kell; a tárgyalás
elkülönítése esetén (149. §) azonban a közvetlenül nem érdekelt pertársak idézése mellőzhető. 53/A. §136
Beavatkozás a perbe
54. §137 (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban levő
per miként dőljön el, a perbe - az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig - az
azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett beavatkozhat. (2)138
55. § A beavatkozást írásban vagy a tárgyaláson szóval kell bejelenteni, s a beavatkozónak meg kell jelölnie, hogy melyik fél pernyertességét kívánja előmozdítani, továbbá, hogy a fél
pernyertességéhez milyen jogi érdeke fűződik. A bejelentést a felekkel közölni kell.
56. § (1)139 A bíróság a beavatkozás megengedése tárgyában határozathozatal előtt a feleket és
a beavatkozót szükség esetén meghallgatja.
(2) Ha a per folyamán derül ki, hogy beavatkozásnak nem lett volna helye, a bíróság a beavatkozót - a felek és a beavatkozó meghallgatása után - a perből kizárja.
(3)140 A beavatkozás tárgyában hozott határozat ellen - a (4) bekezdés szerinti beavatkozás esetét kivéve - fellebbezésnek helye nincs.
(4)141 Ha a perben hozott ítélet jogereje jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel
szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó a beavatkozást elutasító, valamint a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen fellebbezéssel élhet; ennek jogerős elintézéséig a
beavatkozó a perben részt vehet. 57. § (1)142 A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve -
minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg
amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. Ha a perben
hozott ítélet jogereje jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó cselekményei akkor is hatályosak, ha azok az általa
támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak; az ilyen ellentétes cselekmények befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
(2) A féllel közlendő határozatokat és iratokat a beavatkozóval is közölni kell.
58. §143 (1) Az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt perbe hívhatja.
Perbehívással a beavatkozó és a perbehívott is élhet. (2) Perbehívásnak az alperes részéről legkésőbb a keresetlevél kézhezvételétől számított 30
napon belül, a felperes részéről az érdemi ellenkérelem vele való közlésétől számított 30 napon belül van helye. Ez a rendelkezés a megengedett keresetmódosítás vagy viszontkereset esetén
megfelelően irányadó.
(3) A perindítás hatályának beálltát követően perbe lépett személy részéről perbehívásnak a perbelépésétől számított 30 napon belül van helye.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott határidőt követően tett perbehívó nyilatkozat hatálytalan.
59. §144 (1) A perbehívást írásban vagy a tárgyaláson szóval kell bejelenteni, egyúttal meg kell
jelölni a perbehívás okát. A perbehívást a perbehívónak a perbehívottal írásban közölnie kell, abban meg kell jelölnie a perbehívás okát, és röviden elő kell adnia a per állását. A közlés
perbehívott általi kézhezvételét és annak időpontját a perbehívónak a perbehívás bejelentésekor okirattal igazolnia kell.
(2) Ha a perbehívó által igazolt közlést követő 30 napon belül a perbehívott a bíróság felé a
perbelépésről nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a perbehívott a perbehívást nem fogadja el. A határidőt követően tett nyilatkozat hatálytalan.
60. § (1) Ha a perbehívott a perbehívást elfogadja, a perbehívóhoz beavatkozóként csatlakozhatik; ezt akár írásban, akár a tárgyaláson szóval is bejelentheti. Egyébként a
perbehívóhoz való csatlakozás megengedésére és a perbehívott jogállására a beavatkozás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A perbehívás elfogadása nem jelenti azt, hogy ezzel a perbehívott a kötelezettségét a
perbehívóval szemben elismerné. A perbehívó és a perbehívott közötti jogviszony ebben a perben nem dönthető el.
Változások a felek személyében
61. § (1)145 Ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint valamelyik
fél helyébe a per folyamán jogutód lép, a jogutód a perbe félként önként beléphet, illetőleg a
jogutódot az ellenfél is perbe vonhatja. A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála, illetve jogutódlással történő megszűnése miatt következett be.
(2)146 A felperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez a felperes hozzájárulása, az alperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez pedig mindkét fél hozzájárulása szükséges. Hozzájárulásra nincs szükség,
ha a perbelépés azért történik, mert a jogelőd meghalt vagy jogutódlással megszűnt, a jogutódlást
azonban valószínűsíteni kell.
(3) A jogutód perbelépése, illetőleg perbevonása esetén - ha ez nem a jogelőd halála miatt
történt - a jogelődöt kérelmére az ellenfél hozzájárulásával a perből el kell bocsátani.
62. § (1) A jogutód perbelépését, illetőleg perbevonását írásban vagy a tárgyaláson szóval kell bejelenteni; a bejelentést közölni kell a felekkel, illetőleg a perbevont jogutóddal is.
(2) A perbelépés vagy perbevonás, illetőleg a jogelődnek a perből való elbocsátása tárgyában a bíróság határozathozatal előtt a felet akkor is meghallgathatja, ha hozzájárulására nincs szükség.
(3) A jogutód a perből elbocsátott jogelődjének helyébe lép; a jogelőd elbocsátásáig végzett
perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok vele szemben is hatályosak. (4) Ha a jogelődöt a perből nem bocsátják el, a jogutód a perben a jogelőd pertársaként vesz
részt. 63. § Ha a per tárgyát harmadik személy - akár jogutódként, akár más jogcímen - egészen vagy
részben a maga részére igényli, az alperes az igénylőt perbe hívhatja. Ha az igénylő a perbe belép, és az alperes a per tárgyát a visszavétel jogáról való lemondás mellett bírói letétbe helyezi, az
alperest a perből el kell bocsátani, és a pert a felperes és az igénylő, mint új alperes között kell
tovább folytatni. 64. § (1)147 Az az alperes, aki ellen olyan jog iránt indítanak pert, amelyet ő harmadik személy
nevében gyakorol, ezt a harmadik személyt perbehívhatja. Ha a harmadik személy elismeri, hogy a vitás jogot az alperes az ő nevében gyakorolja, és a perbe belép, az alperest - kérelmére - a
felperes beleegyezésével a perből el kell bocsátani, és a pert a felperes és az alperes helyébe lépő
harmadik személy között kell tovább folytatni. (2)148 Ha a felperes a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthető, a
bíróság a felperesnek az első fokú eljárás során előterjesztett kérelmére a felperes által megjelölt személyt alperesként a kereset közlésével megidézi, és a korábbi alperest a perből elbocsátja,
feltéve, hogy a perre az új alperessel szemben hatásköre és illetékessége van. A perből elbocsátott alperes költségeiben - a 80. § (2) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve - a felperest kell
marasztalni.
(3)149 Az, akinek igénye érvényesítése céljából az ügyész, illetve a külön jogszabállyal erre feljogosított személy vagy szervezet pert indított, a perben félként vesz részt. A más által indított
perbe az, aki a per megindítására külön jogszabály alapján, illetve az 51. § a), b) pontjai alapján maga is jogosult lett volna, a felperes pertársaként az első fokú ítélet meghozatalát megelőző
tárgyalás berekesztéséig perbe léphet. Ha a pertársak perbeli cselekményei vagy előadásai
egymástól eltérnek - az 51. § b) pontjára tekintettel történő perbelépés esetét kivéve -, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
65. §150 A 61-63. § és a 64. § (1)-(2) bekezdése alá tartozó esetekben a perbelépés, valamint a perből való elbocsátás tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.
A kiskorú gyermek mint érdekelt151
65/A. §152 (1)153 Ha a bíróság a szülői felügyelettel, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésével vagy az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos perben a kiskorú gyermek mint
érdekelt meghallgatásáról döntött, indokolt esetben egyidejűleg a kiskorú részére ügygondnokot rendel. A bíróság úgy is határozhat, hogy a kiskorút a felek és a felek képviselői távollétében
hallgatja meg.
(2) A bíróság a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút a törvényes képviselője útján idézi meg azzal a felhívással, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. A tizennegyedik életévét betöltött
kiskorú idézéséről akkor is külön értesíti a bíróság a törvényes képviselőt, ha őt is idézte a tárgyalásra.
65/B. §154 (1) A kiskorú meghallgatásának megfelelő légkörben, a gyermek számára érthető módon kell megtörténnie. A meghallgatás kezdetén a kiskorútól - a korától és érettségétől függően
- meg kell kérdezni a nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét, majd tájékoztatni kell
arról, hogy a meghallgatás során a valóságnak megfelelő előadásokat kell tenni és arról, hogy a nyilatkozattételt, illetve az egyes kérdésekre a válaszadást megtagadhatja. Ha a bíróság a kiskorú
részére ügygondnokot rendelt, tájékoztatást ad a kiskorúnak az ügygondnok eljárásban betöltött szerepéről, jogairól, kötelezettségeiről. A tájékoztatásokat és figyelmeztetéseket a kiskorú korára
és érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell közölni.
(2) A kiskorút az elnök hallgatja meg. A felek a meghallgatást megelőzően indítványozhatnak kérdéseket akkor is, ha a kiskorú meghallgatására a felek távollétében kerül sor. Az ügygondnok a
kiskorú meghallgatása során kérdéseket indítványozhat. Az elnök engedélyezheti, hogy az
ügygondnok a kiskorúhoz közvetlenül is intézhessen kérdést. Az indítványozott vagy a kiskorúhoz
közvetlenül intézett kérdések megengedhetősége felől az elnök határoz. (3) A meghallgatás végén, még a kiskorú jelenlétében a jegyzőkönyvbe vett vallomást fel kell
olvasni vagy, ha a jegyzőkönyv hangfelvétel útján készül, azt a kiskorú jelenlétében kell hangszalagra rögzíteni. Ennek megtörténtét vagy mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A
felolvasáskor, illetve a rögzítéskor a kiskorú az általa elmondottakat kiigazíthatja vagy kiegészítheti.
A jegyzőkönyv - az elnök engedélyével - az ügygondnok vagy ha a meghallgatás a felek jelenlétében történik, a felek észrevételei alapján is kiegészíthető és módosítható. Az ügygondnok,
illetve a felek erre vonatkozó kérelmét - annak elutasítása esetén - a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(4) Ha a kiskorú meghallgatására a felek távollétében kerül sor, az elnök a felekkel ismerteti a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet.
A támogató részvétele a perben155
65/C. §156 (1) Ha a fél részére a gyámhatóság támogatót rendelt ki, akkor a támogató a) a féllel egyidejűleg a per során valamennyi eljárási cselekménynél - ideértve a nyilvánosság
kizárásával megtartott tárgyalást is - jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmény teljesítésének, valamint a per folytatásának nem akadálya,
b) a jognyilatkozat megtételének elősegítése érdekében a féllel - a tárgyalás rendjét meg nem zavaró módon - egyeztethet.
(2) A támogató az általa támogatott fél helyett nyilatkozattételre nem jogosult.
(3) A bíróság az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról a felet és a jelen lévő támogatót tájékoztatja.
(4) A támogató perbeli eljárási cselekményen való részvételéről a támogatott fél gondoskodik, a
bíróság ezzel kapcsolatos intézkedést nem tesz. (5) A támogató a támogatói minőségét a gyámhatóság határozatával, vagy a gyámhatóság által
e célra kiadott tanúsítvánnyal igazolja. A gyámhatóság határozatát vagy tanúsítványát az első olyan eljárási cselekménynél kell a bíróságnak bemutatni, amelyen a támogatott személy a
támogatóval együtt vesz részt.
V. FEJEZET
Képviselet
Meghatalmazottak
66. § (1) Amennyiben a törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa, illetőleg törvényes képviselője által választott meghatalmazott is eljárhat.
(2) Több személy részére adott meghatalmazás esetében a felet a meghatalmazottak bármelyike képviselheti, egy-egy perbeli cselekménynél azonban csak egyikük járhat el; az ezzel
ellentétes kikötés hatálytalan. Ha a meghatalmazottak nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól
eltérnek, ezt a bíróság akként bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek.
67. §157 (1) A perben meghatalmazottként eljárhat: a) a félnek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója; b) a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy meghatalmazottja; c) az ügyvéd és az ügyvédi iroda; d) közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vezetője vagy alkalmazottja a szervnek a
tevékenységével kapcsolatos, valamint az alkalmazott a szerv vezetőjének az őt e minőségében érintő pereiben;
e) az önkormányzatokat (azok szerveit) érintő perek közül:
ea) a helyi önkormányzat pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének) a tagja, a polgármester (főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke), a jegyző (főjegyző) és a
polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatalának) alkalmazottja; eb) a polgármesternek (főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének, a kerületi hivatal
vezetőjének) az őt e minőségében érintő pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének, a kerületi képviselőtestületnek) a tagja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri
hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;
ec) a jegyzőnek (főjegyzőnek) az őt e minőségében érintő pereiben: a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;
ed) a helyi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e minőségükben érintő pereiben: a szerv alkalmazottja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal
(főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja; ee)158 a nemzetiségi önkormányzatnak, valamint annak vezetőjének az őt e minőségében érintő
pereiben: a nemzetiségi önkormányzat tagja, a nemzetiségi önkormányzat szervének vezetője és
alkalmazottja; ef)159 a nemzetiségi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e
minőségükben érintő pereikben: a nemzetiségi önkormányzat tagja, a nemzetiségi önkormányzat szervének vezetője és alkalmazottja;
f) a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint a külön jogszabályban meghatározott perekben;
g) az érdek-képviseleti célra alapított szervezet saját tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható;
h) a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben; i)160 a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottja munkáltatójának gazdasági
tevékenységével kapcsolatos pereiben, a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosa
(jogi előadója) pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre
feljogosítja; j) akit erre külön jogszabály feljogosít. (2) A perben a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az
ügyvéd jogállása illeti meg.
(3)161 Ügyvédjelölt (jogi előadó) az ítélőtábla és a Kúria előtt - a 119. §-ban szabályozott esetet
kivéve - nem járhat el. (4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a törvényben szabályozott eljárásokban a jogi
képviselet nem kötelező. 68. § Nem lehet meghatalmazott:
a) aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be; b) akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott; c) akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett. 69. § (1) A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli
meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak
hitelesített másolatát első jelentkezése alkalmával az iratokhoz csatolás végett a bíróságnak bemutatni.
(2) Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba (195., 196.
§) kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél sajátkezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön
jogszabályok irányadók. (3) A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell
foglalni. Az ilyen meghatalmazás felülhitelesítésére a 198. § b) pontja irányadó. (4) Az idegen nyelven kiállított meghatalmazás hiteles magyar fordítását csak akkor kell
bemutatni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja.
(5)162 A gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) meghatalmazásának igazolásáról külön jogszabály eltérően rendelkezhetik.
70. § (1) A meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat. (2) A per vitelére szóló meghatalmazás kiterjed a perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és
cselekményre, ideértve a 147. § alá eső viszontkereset indítását, továbbá a biztosítási
intézkedéseket és a végrehajtási eljárást, valamint annak során indított kereseteket, végül az említett eljárások bármelyikében a peres pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az
átvételét is.
(3)163 A meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi iroda a helyettesítésével más ügyvédet vagy
ügyvédi irodát is megbízhat.
(4) A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik.
71. § A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy a fél halála folytán való megszűnése a
bírósággal szemben a bíróságnak való bejelentéstől, az ellenféllel szemben pedig a vele való közléstől hatályos.
72. § A meghatalmazott képviseleti jogosultságát (67-69. §) a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja.
73. § (1)164 Természetes és jogi személy a képviselője részére olyan meghatalmazást is adhat,
amely őt perek vitelére általánosságban jogosítja fel (általános meghatalmazás). (2) Az általános meghatalmazást nyilvántartásbavétel végett a bíróságnál be kell jelenteni. A
nyilvántartásba vett általános meghatalmazás a nyilvántartást vezető bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást.
(3) Az általános meghatalmazás visszavonását vagy felmondását a bírósághoz szintén be kell jelenteni.
(4) Egyebekben a meghatalmazásra vonatkozó megelőző rendelkezések az általános
meghatalmazásra is megfelelően irányadók.
Kötelező jogi képviselet165
73/A. §166 (1) A jogi képviselet kötelező:
a)167 az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Kúria előtti eljárásban a 235. § (3) bekezdésében
meghatározott fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára,
b)168 a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben, a per minden szakaszában, a jogorvoslati eljárás során is, kivéve
ba) a 23. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyonjogi perek közül azokat, melyekben a per tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg,
bb)169 a 23. § (1) bekezdés b), e) pontjának ec) alpontjában, f), g), j), m) és o) pontjában meghatározott pereket,
bc) a 23. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott megállapításra irányuló perek közül azokat, amelyek esetében a per tárgyának értéke - ha a marasztalás kérhető lenne - a harmincmillió
forintot nem haladná meg, c) törvényben meghatározott egyéb esetben. (2) Az (1) bekezdés b) pontját a nemperes eljárásban kizárólag akkor kell alkalmazni, ha külön
törvény így rendelkezik.
73/B. §170 (1) Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve a (2) bekezdésben szabályozott eseteket,
vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást
kizárja. Erről, valamint a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről a felet, ha jogi képviselet
a) a perorvoslati eljárásban kötelező, a perorvoslattal megtámadható határozatban, valamint a csatlakozó fellebbezés (csatlakozó felülvizsgálati kérelem) előterjesztésének lehetőségéről szóló
tájékoztatás keretében,
b) a felperes számára már az elsőfokú eljárásban kötelező, hiánypótlás keretében, c) az alperes számára kötelező, a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg
a bíróság a szükséges mértékben tájékoztatja, kivéve, ha a (2) bekezdés b) pontja szerint jár el. (2) A jogi képviselővel nem rendelkező fél által benyújtott - a 73/A. §-ban meghatározott -
kérelem (ellenkérelem) nem hatálytalan, ha a) a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy b) a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet - ide nem értve a (4) bekezdésben
szabályozott esetet. (3) A bíróság a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben azt követően hívja fel a 73/A.
§-ban meghatározott kérelmet előterjesztő felet, hogy jogi képviseletéről harminc napon belül gondoskodjék, ha a kérelmet a (2) bekezdés b) pontjában említett okból nem utasítja el.
(4) Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek
kell rendelkeznie, és e kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel - ide nem értve a
(2) és (3) bekezdésben foglalt esetet -, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.
(5) Ha jogi képviselővel a felperesnek kell rendelkeznie, és a (2)-(4) bekezdés alkalmazásának nincs helye, a jogi képviselővel nem rendelkező felperest a bíróság a keresetlevél megvizsgálása
keretében hiánypótlásra hívja fel (95. §), ha pedig a felperes a megszűnt jogi képviseletének
pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a bíróság a pert megszünteti [157. § i) pont]. (6) Ha jogi képviselővel az alperesnek kell rendelkeznie, és a (2)-(4) bekezdés alkalmazásának
nincs helye, a jogi képviselővel nem rendelkező alperes nyilatkozata hatálytalan, és az alperest úgy kell tekinteni, mint aki nyilatkozatot egyáltalán nem tesz.
(7)171 Annak eldöntésére, hogy a perben a jogi képviselet a pertárgy értékére tekintettel kötelező-e, a 27. §-nak a bíróság hatáskörének megállapítására vonatkozó rendelkezéseit
megfelelően alkalmazni kell.
(8)172 Ha az (1) bekezdés c) pont alkalmazásának van helye, a bíróság az alperest tájékoztatja arról, hogy jogi képviselő meghatalmazásáról kell gondoskodnia; a tájékoztatásnak ki kell terjednie
a jogi képviselő közreműködése nélkül való eljárás jogkövetkezményeire. 73/C. §173 (1) A 73/A. § alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni:
a) az ügyvédet (ügyvédi irodát), b) a 67. § (1) bekezdése i) pontjában meghatározottak szerint a jogtanácsost, c) a külön törvényben meghatározott személyeket (pl. szabadalmi ügyvivő). (2) A 73/A. § alkalmazásában - ha törvény eltérően nem rendelkezik - jogi képviselőnek kell
tekinteni továbbá:
a)174 a természetes személy, jogi személy törvényes képviselőjét, b) a 67. § (1) bekezdésének a), b), d), e) és h) pontjában meghatározottak szerint az ott
megjelölt személyeket,
c) a 67. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározottak szerint a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottját, valamint
d) akit a meghatalmazottként való képviseletre külön jogszabály feljogosít akkor, ha e személy jogi szakvizsgával rendelkezik.
(3) Kötelező jogi képviselet esetében - amennyiben törvény kivételt nem tesz - a jogi
szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében jogi képviselő nélkül is eljárhat. Ebben az esetben őt úgy kell tekinteni, mintha jogi képviselővel járna el.
(4) A (2) bekezdés alkalmazása esetén a meghatalmazottnak, a (3) bekezdés alkalmazása esetén a jogi szakvizsgával rendelkező félnek a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot
(annak hiteles másolatát) azon eljárási szakaszban történő első jelentkezésekor [69. § (1) bek.]
kell a bíróságnak bemutatnia vagy a beadványához csatolnia, amelyben a jogi képviselet a fél számára kötelező. Ha a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot a bíróságnak bemutatták,
ennek tényét elegendő a jegyzőkönyvben rögzíteni, azt az iratokhoz nem kell csatolni. E rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni abban az esetben, ha a meghatalmazott (a fél)
jogszabály alapján mentesült a jogi szakvizsga letétele alól, vagy a jogi szakvizsgával egyenértékű vizsgával rendelkezik; ebben az esetben a mentességet (az egyenértékű vizsga letételét) igazoló
okiratot kell a bíróságnak bemutatni.
(5) Ügyvédjelölt (jogi előadó) - a 119. §-ban szabályozott esetet kivéve - a jogi képviseletre kötelezett fél nevében jogi képviselőként nem járhat el.
Az ügygondnok jogállása
74. §175 Ha a cselekvőképtelen félnek vagy a jogi személynek törvényes képviselője, illetőleg az
ismeretlen helyen tartózkodó félnek meghatalmazottja nincs, a bíróság a fél részére ügygondnokot
rendel. Az ügygondnokra - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - a per vitelére meghatalmazott jogállását szabályozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az
ügygondnok a bíróság külön felhatalmazása nélkül a peres pénzt vagy dolgot nem veheti át, továbbá egyezséget csak akkor köthet, s a vitás jogot csak akkor ismerheti el, illetőleg arról csak
akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
VI. FEJEZET
Perköltség
A perköltség fogalma
75. § (1)176 Perköltség - a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve - mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a
bíróságon kívül merült fel (előzetes tudakozódás és levelezés költsége, eljárási illeték, tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.).
(2)177 A perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is.
(2a)178 Kötelező közvetítői eljárás esetén a perköltséghez - a fél kérelmére - hozzá kell számítani
a közvetítő költségeit és díját, valamint a fél egyéb, a közvetítői eljárásban szükségképpen felmerült költségeit.
(3)179 Ha a fél meghatalmazottja nem ügyvéd, vagy ha a fél személyesen jár el, a meghatalmazott, illetőleg a fél részére munkadíj nem állapítható meg, de igényt tarthat az
útiköltség, valamint a bíróság előtt való megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesés
megtérítésére. Az útiköltség megtérítésére a 186. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ugyanez illeti meg a meghatalmazott által képviselt felet is, ha a tárgyaláson a bíróságnak
személyes megjelenésre szóló idézése folytán jelent meg. (4)180 A támogató költségeinek megtérítésére a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
A költségek előlegezése
76. § (1)181 A bizonyítási eljárással járó költségeket (a tanú-, szakértői és tolmácsdíjat, a helyszíni tárgyalás és szemle költségét stb.) a bizonyító fél (164. §) köteles előlegezni, a bíróság
azonban - ha ezt méltányosnak tartja - kivételesen a bizonyító fél ellenfelét is kötelezheti a bizonyítási eljárással felmerülő költségeknek vagy azok egy részének előlegezésére. Az előlegezés
felől a bíróság a költségek felmerülésekor határoz, ha azonban már előre valószínűnek mutatkozik,
hogy a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmények ezt indokolttá teszik, a bíróság azt is elrendelheti, hogy a fél a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges
összeget a bíróságnál előzetesen tegye le. Szakértő kirendelése esetében a bíróság a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeg letétbe helyezését köteles elrendelni.
(2)182 A perben kirendelt ügygondnok készkiadásának és díjának előlegezésére azt a felet kell kötelezni, aki az ügygondnok kirendelését kérte, illetőleg akinek perbeli cselekménye folytán a
kirendelés szükségessé vált. Az ügygondnok készkiadásainak előlegezésére a felet esetenként, az
ügygondnoki díj előlegezésére pedig általában csak az eljárást befejező határozatban kell kötelezni; szükség esetében azonban a bíróság a felet az ügygondnoki díj előlegezésére külön határozatban
is kötelezheti. Ha a bíróság az előlegezésre köteles felet a költségekben s ezzel együtt az ügygondnoki díj megfizetésében is elmarasztalja, az ügygondnoki díj előlegezése tárgyában külön
határozatot hozni nem kell.
(3) A (2) bekezdésben megállapított kivételtől eltekintve az ellenfél eljárásával vagy képviseletével felmerülő költségek előlegezésére a felet kötelezni nem lehet.
(4)183 Az ügyészt, valamint a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezetet költségek előlegezésére nem lehet kötelezni, hanem a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A perköltség viselése
77. § A bíróság a perköltség viselése felől az ítéletben vagy az eljárást befejező egyéb
határozatban dönt. Ha azonban a törvény értelmében tanút, szakértőt vagy perben nem álló más személyt kell valamely perbeli cselekmény költségében elmarasztalni, a bíróság az említett
személyt nyomban kötelezi a költségek megfizetésére. Ugyanígy járhat el a bíróság akkor is, ha
valamely perbeli cselekmény költsége a felek valamelyikét a per eldöntésére tekintet nélkül terheli.
78. § (1) A pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni; ez alól
annyiban van helye kivételnek, amennyiben a 80-83. §-ok eltérően rendelkeznek, vagy a törvény
egyéb kifejezett rendelkezése a költséget a per eldöntésétől függetlenül másnak a terhére rója. (2)184 A bíróság a perköltség felől hivatalból határoz, kivéve, ha a pernyertes fél a perköltség
tárgyában való határozathozatal mellőzését kéri. Egyezség esetében (148. §) a bíróság a perköltség felől csak a felek kérelmére határoz. Ezek a rendelkezések nem érintik a
költségmentesség, az illetékmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illetékek és
az állam által előlegezett költségek, valamint a pártfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó kötelezettséget.
(3)185 Ha a bíróság az ügyész, illetőleg a külön jogszabállyal erre feljogosított személy vagy szervezet keresetét elutasította, a perköltségek megfizetésére az államot kell kötelezni.
(4)186 A 6. §-ban meghatározott esetekben alkalmazott tolmács költségeit az állam előlegezi, illetve viseli.
(4a)187 A 6. §-ban meghatározott esetekben felmerülő fordítások költségét az anyanyelvének,
regionális vagy nemzetiségi nyelvének használatára jogosult fél helyett az állam előlegezi, míg annak viselésére - a (4b) bekezdésben meghatározott kivétellel - a perköltségviselés általános
szabályai az irányadóak. (4b)188 A 6. §-ban meghatározott esetekben a bírósági határozatok és megkeresések fordításával
felmerülő költségeket az állam viseli.
(5)189 A feleket nem lehet kötelezni olyan költségek viselésére, amelyek a bíróság érdekkörében felmerült - egyébként elhárítható - ok következtében keletkeztek. Ezeket a költségeket - külön
jogszabályban meghatározott módon - az állam viseli. 79. § (1) A bíróság a perköltség összegét a fél által előadott és a szükséghez képest igazolt
adatok figyelembevételével állapítja meg. A fél javára az általa felszámítottnál több perköltséget megállapítani nem lehet. Ha a fél a költségeket nem számította fel vagy nem igazolta, a bíróság a
perköltséget a per egyéb adatai alapján hivatalból határozza meg.
(2) A költségek utólagos felszámításának helye nincs. 80. § (1) Ha az alperes a perre okot nem adott, és a követelést az első tárgyaláson azonnal
elismeri, az alperes költségében a felperest kell elmarasztalni. (2) Az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy egyes perbeli
cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, avagy valamely határnapot vagy határidőt
mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, az ebből származó költségeinek megtérítését pernyertessége esetén sem igényelheti, illetőleg az ellenfél ebből eredő költségeinek
megtérítésére a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető. (3)190 Ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett
jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, a pert indító fél
a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető a perben felmerült valamennyi költség megfizetésére. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a
megállapodásban foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert. (4)191 A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére perlekedő fél - a per eldöntésére
való tekintet nélkül - a közvetítői eljárásban a másik fél által fizetett költségeknek (a közvetítő díjának és igazolt költségeinek, a szakértői díjnak és költségtérítésnek stb.) a másik fél részére
történő megtérítésére is kötelezhető. A megállapodás nem teljesítése miatt indított perben a
perköltségviselés általános szabályai alkalmazandók, azonban a bíróság a megállapodás teljesítését elmulasztó felet ilyenkor is kötelezheti a közvetítői eljárásban a másik fél részéről felmerült
költségek megtérítésére. (4a)192 A bíróság a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezheti a felet az ellenfél közvetítői
eljárásban szükségképpen felmerült költségeinek megtérítésére, ha a kötelező közvetítői eljárásban
létrejött megállapodás a jogszabályoknak megfelel és a fél e körülmény ellenére a perben nem köt egyezséget. Ha a kötelező közvetítői eljárásban létrejött megállapodás a jogszabályoknak nem felel
meg és egyezségkötés hiányában a peres eljárást érdemben folytatni kell, a felek a perköltségként érvényesíteni kívánt közvetítői eljárás költségeit egymás közt egyenlő arányban viselik.
(4b)193 Kötelező közvetítői eljárás esetén a fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető az ellenfél perköltségének megtérítésére, ha az ellenfél igazolja, hogy közvetítő felkérését
kezdeményezte vagy az első közvetítői megbeszélésen megjelent és a közvetítő felkérése vagy a
közvetítői eljárás megindítása a fél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsult meg. Az önhiba hiányát a mulasztó félnek kell valószínűsítenie.
(5)194 A (3) és (4) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények megfelelően alkalmazhatók, ha a
fogyasztóvédelemről szóló törvényben szabályozott békéltetőtestületi eljárásban határozattal
jóváhagyott egyezség útján rendezett fogyasztói jogvita tárgyában fordul a felek bármelyike utóbb a bírósághoz, kivéve az egyezségben foglaltak nem teljesítése miatt a határozat végrehajtási
záradékkal történő ellátása iránt indított eljárást. (6)195 A bíróság az ügy összes körülményeire figyelemmel pervesztességére tekintet nélkül
kötelezheti a jogi személy gazdálkodó szervezet alperest a perben felmerült összes költség vagy
egyébként a felperes által viselendő költségek egy részének a viselésére, ha az alperes a 121/A. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének indokolatlanul nem tett eleget.
81. § (1) Részleges pernyertesség esetében a bíróság a perköltség felől a pernyertesség arányának, valamint az egyes felek által előlegezett költségek összegének figyelembevételével
határoz. Ha a pernyertesség és pervesztesség aránya, valamint az előlegezett költségek összege között nincsen számottevő különbség, a bíróság akként rendelkezik, hogy mindegyik fél maga viseli
a saját költségét.
(2) Ha a per kártérítésre irányul, vagy egyéb olyan követelés iránt folyik, amelynek összegszerű megállapítása bírói mérlegeléstől függ, az ellenfelet akkor is kötelezni lehet a terhére megállapított
marasztalási összegnek megfelelő perköltség megfizetésére, ha a bíróság a követelt összegnél kevesebbet ítélt ugyan meg, de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak.
82. § (1) Az 51. § a) pontja alá eső pertársakat a perköltség megfizetésére egyetemlegesen kell kötelezni.
(2)196 Egyéb pertársakat egyenlő arányban kell a perköltség megfizetésére kötelezni, a pertársak
perbeli érdekeltsége között fennálló jelentékenyebb eltérés esetében azonban a perköltséget az érdekeltség arányában meg kell osztani. Az a költség, amely kizárólag a pertársak egyikének vagy
egy részének perbeli cselekménye folytán merült fel, a többi pertársakat nem terheli. (3)197 Az ügyész, valamint a per megindítására, illetőleg az abban való fellépésre külön
jogszabállyal feljogosított más személy vagy szervezet és a perben érvényesített igény jogosultja
közül a megítélt perköltség azt illeti meg, akinél a költségek felmerültek. Pervesztesség esetében a költségek megfizetésére általában azt kell kötelezni, aki a pert megindította. Ha azonban a pert
megindítónak és a perben érvényesített igény jogosultjának eljárási cselekményei nem voltak összhangban, a költség megfizetésére azt kell kötelezni, akinek perbeli cselekménye folytán a
költség felmerült.
83. § (1)198 A beavatkozó által támogatott fél pernyertessége esetében az ellenfelet a beavatkozó költségének megfizetésére is kötelezni kell. A beavatkozó által támogatott fél
pervesztessége esetében az ellenfélnek a beavatkozással felmerült költségtöbbletében a beavatkozót kell elmarasztalni; ha azonban a perben hozott ítélet jogereje jogszabály alapján a
beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozót az általa
támogatott féllel egyetemlegesen kell kötelezni az ellenfél összes költségeinek megfizetésére. A beavatkozás elutasítása esetében a beavatkozót kell elmarasztalni abban a költségben, amelyet a
beavatkozás az azt ellenző feleknek okozott. (2) Ha a perbehívott a perbehívást nem fogadja el, vagy ha a perbehívóhoz való csatlakozását,
illetőleg a perbe való belépését elutasítják, a perbehívó felet kötelezni kell annak a költségnek a megfizetésére, amelyet a perbehívással az ellenfélnek okozott. Ha a perbehívott a perbehívóhoz
beavatkozóként csatlakozik, a jelen § (1) bekezdése irányadó.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a 61-64. §-okon alapuló perbelépés vagy perbevonás, illetőleg perbehívás esetében is; a jogelődnek a perből való
elbocsátása esetében az addig felmerült perköltség megfizetésére a jogutóddal egyetemlegesen a jogelődöt is kötelezni kell.
(4) A 77-81. §-ok rendelkezései a jelen § eseteiben is megfelelően irányadók.
Költségkedvezmények199
84. §200 (1)201 Azt a természetes személy felet (ideértve a beavatkozót is), aki jövedelmi és
vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett - kérelmére - részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg.202 A költségmentesség az
alábbi kedvezményeket jelenti:
a) illetékmentesség;
b) mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése és - ha e
törvény másként nem rendelkezik - megfizetése alól; c) mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól; d) pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény lehetővé teszi. (2) A fél nem részesíthető költségmentességben, ha azt külön törvény kizárja. A fél számára
teljes költségmentesség kivételesen és csak akkor engedélyezhető, ha a várható perköltség
összege a rendelkezésre álló adatok alapján előreláthatólag lehetetlenné teszi a bírósághoz fordulást.
(3) A teljes költségmentesség az (1) bekezdésében meghatározott valamennyi költségre, a részleges költségmentesség pedig a költségek meghatározott hányadára, vagy tételesen
meghatározott költségekre vonatkozik. Ha a fél részleges költségmentességben részesül, a mentességgel nem érintett költségekre megilleti a költségfeljegyzés joga.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja alá eső azon költségeket, amelyeknek előlegezése alól a költségmentességben részesülő fél mentesül, az állam előlegezi, kivéve az ügygondnoki díjat. Az ügygondnoki díj megfizetésére - a perköltségek viselésére vonatkozó általános szabályok
figyelembevételével és a költségmentesség teljes vagy részleges jellegétől függetlenül - a pervesztes felet akkor is kötelezni kell, ha költségmentességben részesül.
85. § (1) Az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt
él, csak akkor részesíthető költségmentességben, ha annak előfeltételei mind őreá, mindpedig szülőjére, illetőleg házastársára nézve fennállnak. A fél és szülője, illetőleg házastársa között folyó
perekre ez a szabály nem terjed ki. (2)203 Ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén
érdemi vizsgálat - nélkül, hivatalból elutasítja, a) költségmentesség nem engedélyezhető, és b) a megfizetett mérsékelt illeték összege nem számítható be a 132. §-nak megfelelően
ismételten benyújtott kérelem előterjesztésével keletkező eljárási illetékbe. (3) Nem részesíthető költségmentességben a fél, ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már
előre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén akkor sem, ha mint engedményes lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés a költségmentes perlés lehetővé tételét célozta.
(4)204 Külföldiek részére a költségmentes perlés kedvezménye - az (5) bekezdésben foglalt
eltérésekkel - csak a Magyar Állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonosság esetében engedélyezhető. A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter
nyilatkozata irányadó. (5)205 Az Európai Unió tagállamának állampolgára és az Európai Unión kívüli államnak az Európai
Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára a magyar állampolgárokra irányadó
feltételek szerint jogosult költségmentességre; e személyek és az Európai Unió tagállamában bejegyzett külföldi jogi személyek, szervezetek perköltség-biztosíték letételére nem kötelezhetőek.
A költségmentesség ebben az esetben a tárgyalásra történő utazás költségeire is kiterjed, ha a fél tárgyaláson történő jelenléte a törvény alapján kötelező.
(6)206 Ha az (5) bekezdésben megjelölt személy költségmentesség iránti kérelmét az Európai Tanácsnak a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való
hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre
vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK irányelve 16. cikke szerinti nyomtatványon, az irányelv szerinti módon terjesztette elő és a kérelem kiterjed pártfogó ügyvédi
képviselet biztosítására is, a bíróság a kérelmet másolatban továbbítja a külön jogszabály szerinti jogi segítségnyújtó szolgálathoz, mellékelve a költségmentességi kérelmet elbíráló jogerős
határozatának egy kiadmányát.
85/A. §207 (1) A külön jogszabályban meghatározott perekben a felet (beavatkozót) jövedelmi és vagyoni viszonyaira, valamint a 85. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt feltételekre tekintet nélkül
költségfeljegyzési jog illeti meg (tárgyi költségfeljegyzési jog). (2) Tárgyi költségfeljegyzési jog esetében
a) a 84. § (1) bekezdésének b) pontja alá eső költségeket az állam előlegezi, kivéve azokat a költségeket, melyeket a fél a tárgyi költségfeljegyzési jog ellenére is köteles megelőlegezni;
b) a felet megilleti az illetékfeljegyzés joga. (3) A tárgyi költségfeljegyzési jog a külföldit nemzetközi megállapodás vagy viszonosság
hiányában is megilleti, a perköltség-biztosíték alól azonban a külföldi - kivéve a 85. § (5)
bekezdésben megjelölt felet - is csak akkor mentesül, ha ezt nemzetközi megállapodás vagy
viszonosság lehetővé teszi. A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős
miniszter nyilatkozata irányadó.
(4) Ha tárgyi költségfeljegyzési jog esetében a felet a bíróság a perköltség megfizetésére kötelezi, az állam által előlegezett költségeket és a feljegyzett illetéket köteles az államnak
megfizetni. (5) Ha külföldi állam joga a magyar félnek a tárgyi költségfeljegyzési jognál több kedvezményt
biztosít a külföldi bíróság előtt, a perben ezen előnyösebb szabályokat kell alkalmazni a magyar
bíróság előtt pereskedő külföldi féllel szemben is. 86. § (1)208 A költségmentességet kérelemre a bíróság engedélyezi, és a bíróság határoz az
engedélyezett költségmentesség visszavonása tárgyában is. (2)209 A költségmentesség, az illetékmentesség és az illetékfeljegyzési jog hatálya - jogszabály
eltérő rendelkezése hiányában - a kérelem előterjesztésétől kezdve a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A költségmentesség vagy az illetékmentesség a
végrehajtási eljárás során le nem rótt illetékek, valamint az állam által előlegezett költségek
viselése alól a feleket nem mentesíti. (3)210 A költségmentesség, az illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog nem érinti az
ellenfél javára megítélt perköltségek, továbbá a végrehajtási eljárás során a felek által lerótt illetékek és előlegezett költségek (végrehajtási költségek) megtérítésének kötelezettségét.
(4)211 A (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit a tárgyi költségfeljegyzési jogra megfelelően
alkalmazni kell. 87. §212 (1)213 A pártfogó ügyvédi képviseletet a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi.
(2)214 A bíróság a perköltség viseléséről szóló határozatában - a díj összegének megállapítása nélkül, a perköltségviselés arányának meghatározásával - megállapítja, hogy a pártfogó ügyvédi díj
viselésére ki köteles. Az első fokon eljárt bíróság a jogerős határozatról a következő adatok közlésével 8 napon belül értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot:
a) a felek neve, b) a per tárgya, c) a pertárgy értéke, ha megállapítható, d) a pernyertesség felek közötti aránya és e) a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles fél megjelölése (név, lakóhely, anyja neve, születési
ideje, szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartó szerv megnevezése, nyilvántartási
szám). (3) A pártfogó ügyvéd az őt megillető díjakat a perköltségben elmarasztalt ellenféllel szemben
közvetlenül érvényesítheti, a pervesztes ellenfél pedig köteles az állam által megelőlegezett pártfogó ügyvédi díj összegét közvetlenül az államnak megfizetni.
88. §215
Perköltségbiztosíték
89. § (1) A külföldi felperes a perrel felmerülő költségek fedezése céljából az alperes
kívánságára biztosítékot köteles adni, kivéve ha: a) a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás másként rendelkezik, vagy eltérő
viszonossági gyakorlat áll fenn;
b) a felperesnek az alperes által elismert követelése elegendő biztosítékul szolgál, vagy c) a felperest a bíróság teljes költségmentességben részesítette (84. §). (2)216 A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata
irányadó.
90. § (1) A biztosíték összegét - a költségek valószínű összegének, valamint az alperes által elismert követelés összegének figyelembevételével - a bíróság állapítja meg, s a megállapított
összeget a szükséghez képest utóbb meg is változtathatja.
(2) A biztosítékot - ha a felek másképp nem állapodtak meg - készpénzben kell letétbe helyezni. 91. § Ha a biztosíték adásának oka a per folyamán megszűnik, a biztosítékot a felperes
kérelmére - az alperes meghallgatása után - vissza kell adni, illetőleg a felperest a biztosítékadás alól fel kell menteni; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a biztosíték összegének leszállítása
esetében is.
92. § A biztosíték összege tekintetében fellebbezéssel élni nem lehet; egyébként a 89-91. §-ok alapján hozott határozatok ellen külön fellebbezésnek van helye.
VII. FEJEZET
Egyéb általános szabályok
Beadványok
93. § (1) A beadványokon fel kell tüntetni a bíróságot, amelyhez a beadványt intézik, továbbá a felek nevét, lakóhelyét és a per tárgyát, a folyamatban levő ügyekben pedig ezenfelül a bírósági
ügyszámot is. (2) A beadványokat a per bíróságánál eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a
perben érdekelve van; ha több félnek közös képviselője (meghatalmazottja) van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát
csatolni kell a beadvány többi példányához is.
(3) Ügyvédi képviselet esetében az ügyvédnek a beadvány minden példányát aláírásával kell ellátnia; egyébként a beadvány első példányát a 196. §-nak megfelelően kell kitölteni.
94. § (1)217 A keresetet, valamint a per megindítását megelőző kérelmet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely járásbíróságnál vagy a perre illetékes törvényszéknél is jegyzőkönyvbe
mondhatja. A felet ilyenkor a szükséges útbaigazítással is el kell látni és az esetleges hiányok
pótlására (95. §) nyomban fel kell hívni; ha a fél a hiányok pótlását figyelmeztetés ellenére is elmulasztja, a keresetet, illetőleg a kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(2) A jegyzőkönyvre a 93. § megfelelően irányadó. (3) Ha a perre nem az a bíróság illetékes, amelyik a keresetet (kérelmet) jegyzőkönyvbe vette, a
jegyzőkönyvet az illetékes bírósághoz kell áttenni. (4)218 Folyamatban levő perben szóbeli kérelmeket - feltéve, hogy a törvény másként nem
rendelkezik - jegyzőkönyvbe mondani a perbíróság, továbbá a fél lakóhelye vagy munkahelye
szerint illetékes járásbíróság előtt lehet; az előző bekezdések rendelkezései egyébként ilyenkor is megfelelően irányadók.
Hiánypótlás
95. § (1)219 A bíróság a beadványt legkésőbb a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül megvizsgálja és annak alapján intézkedik.
(2)220 Ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elnök a beadványt rövid határidő kitűzésével s a hiányok megjelölése
mellett pótlás végett a félnek visszaadja, és egyben figyelmezteti, hogy ha a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság el fogja utasítani, illetőleg hiányos tartalma szerint fogja elintézni.
(3)221 Ha az illeték lerovására kötelezett felet az illetékfeljegyzési jog vagy az illetékmentesség
nem illeti meg, és a fél az illetéket egyáltalán nem vagy csak hiányosan rója le, a felet azzal a figyelmeztetéssel kell felhívni az illeték lerovására vagy a hiányzó illeték pótlására, hogy ha a
beadványt újból az illeték lerovása, illetőleg pótlása nélkül nyújtja be, a bíróság azt el fogja utasítani.
(4)222 Az elnök a helyben lakó felet a beadvány hiányainak pótlása végett maga elé is idézheti.
(5)223 Ha a fél a beadvány hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyesen adta volna be.
Idézés
96. § (1) Az idézésben fel kell tüntetni az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot, a felek
nevét, perbeli állását és a per tárgyát, valamint a kitűzött tárgyalás (meghallgatás) idejét és helyét.
(2)224 Az idézésben figyelmeztetni kell a címzettet a meg nem jelenés következményeire, és őt perbeli állásához képest a megfelelő tájékoztatással egyébként is el kell látni. A kiskorú idézésében
a figyelmeztetést és a tájékoztatást a korára, érettségére figyelemmel, számára érthető szövegezéssel és módon kell közölni. A meghatalmazottat abban az esetben is meg kell idézni, ha
a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenésre idézi.
(3)225 Idézésnek sürgős esetben rövid úton - távbeszélőn, tárgyaláson szóban, illetőleg
elektronikus levél vagy külön kézbesítő útján - is helye van. Az idézésnek ezt a módját az iratokban
fel kell tüntetni. (4)226 A gyermek tartása, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik
személynél történő elhelyezése, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, továbbá az apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben - az ismeretlen helyen lévő
alperes, anya, illetve gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében - a bíróság
elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását. (5)227 Az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatásának elrendeléséről hozott végzést a
bíróság az illetékes rendőrkapitánysághoz küldi meg. (6)228 Ha az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatása elrendelésének oka megszűnt, erről a
bíróság végzésének megküldésével haladéktalanul értesíti az illetékes rendőrkapitányságot.
Kézbesítés
97. § Ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a
meghatalmazottnak kell kézbesíttetni. Ez a rendelkezés nem terjed ki az olyan idézésre, amelyben a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenésre kötelezi.
98. § Ha az iratot a címzett halála miatt vagy azért nem lehet kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, erről az érdekelt feleket
értesíteni kell.
99. §229 (1) A bírósági iratokat - ha a jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - postai szolgáltató útján kell kézbesíteni. A kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön
jogszabályok szerint történik. (2) A postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján
kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt
eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második
megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. (3) A bíróság a (2) bekezdésben foglalt kézbesítési vélelem beálltát nem állapítja meg, ha a
kézbesítés helyettes átvevő részére történt meg és a helyettes átvevő az ellenérdekű fél volt.
(4)230 Keresetlevél, illetve az eljárást befejező érdemi határozat kézbesítése esetében a bíróság a kézbesítési vélelem beállásáról a feleket nyolc munkanapon belül értesíti. Az értesítéshez mellékelni
kell azt a hivatalos iratot, amelyre vonatkozóan a bíróság a kézbesítési vélelem beálltát megállapította. Az értesítésben - keresetlevél esetében - a bíróság tájékoztatja a felet a 128. §-ban
foglaltakról is. (5) A címzett a neki szóló iratot - személyazonosságának igazolása mellett - a bírósági irodában
is átveheti.
A kézbesítési vélelem megdöntése231
99/A. §232 (1) A 99. § (2) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt - a
(3) bekezdésben meghatározott okokból - a címzett mint kérelmező a kézbesítési vélelem beálltáról
való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő kérelmet annál a bíróságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem benyújtásának a kézbesítési vélelem beállta
napjától számított hat hónap elteltével - a (2) bekezdésben, illetve a 99/B. §-ban foglalt kivétellel - nincs helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
(2) Ha a kézbesítési vélelem beállta az eljárást megindító irat kézbesítéséhez kapcsolódik, a fél a kérelmet az eljárás folyamatban léte alatt a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől
számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.
(3) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem arra hivatkozással terjeszthető elő, hogy a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel
a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy
b) az iratot más, az a) pontban nem említett okból nem volt módja átvenni (pl. azért, mert a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást).
(4)233 A (3) bekezdés b) pontjában foglalt okból a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet csak természetes személy vagy közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég (a fél
vagy az eljárásban részt vevő egyéb érdekelt) terjeszthet elő. (5) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés
szabálytalanságát igazolják vagy a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kérelmező részéről az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha a kérelmet elkésetten terjesztették elő, azt érdemi
vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt
a kézbesítés történt. A kérelem elbírálása előtt a bíróság a kérelmezőt, illetve a feleket meghallgathatja.
(6) A kérelemnek az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, ha azonban a kérelemben foglalt tények fennállása valószínűnek mutatkozik, a bíróság az eljárás vagy
a határozat végrehajtásának felfüggesztését - kérelemre - az ellenfél meghallgatása nélkül is elrendelheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozatot a bíróság kérelemre megváltoztathatja.
(7) A kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye. A kérelemnek helyt adó
határozat, valamint az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek helye nincs, e határozat az ügyet befejező érdemi határozat elleni
fellebbezésben támadható meg. (8) Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére a (3) bekezdés a) pontja alapján a fél terjeszt elő
kérelmet, és a bíróság a kérelemnek helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fűződő
jogkövetkezmények hatálytalanok és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket - a fél kérelmének megfelelően, a szükséges mértékben - meg kell ismételni. Más
kérelmező által benyújtott kérelem esetében, ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a kérelmező vonatkozásában érvényesülő, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak.
(9) Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére a (3) bekezdés b) pontja alapján kerül sor, a kézbesítést meg kell ismételni. A kérelem előterjesztésére és elbírálására - az (1) és (2)
bekezdésben, valamint a (4)-(7) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - a mulasztás igazolására
vonatkozó rendelkezéseket (106-110. §) kell megfelelően alkalmazni.
A kézbesítési vélelem megdöntése a végrehajtási eljárás során234
99/B. §235 (1) Ha a kézbesítési vélelem beálltára tekintettel a határozat jogerőssé vált, a címzett
mint kérelmező - a 99/A. § (3) bekezdésében meghatározott okok fennállása esetében - a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt, a határozat végrehajtására irányuló eljárásról való
tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül a kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet nyújthat be az első fokú határozatot hozó bíróságnál. Ha a végrehajtási eljárás megindult, a
kérelem csak az e bekezdésben meghatározottak szerint terjeszthető elő. (2) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet harminc napon belül el kell bírálni. A
kérelem elbírálására egyebekben a 99/A. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(3)236 Ha a címzett ellen a jogerős határozat alapján a bírósági végrehajtást megelőzően pénzforgalmi úton történő behajtást kezdeményeztek és arról tudomást szerzett, a kézbesítési
vélelem megdöntése iránti, e § szerinti kérelmet a pénzforgalmi úton történő behajtásról való tudomásszerzésétől számított 15 napon belül terjeszthet elő.
Kézbesítés külföldön
100. § (1)237 A külföldön kézbesítendő iratot - ha a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - intézkedés végett az igazságügyért felelős miniszterhez
kell felterjeszteni. (2) A külföldön teljesített kézbesítést érvényesnek kell tekinteni, ha az akár a belföldi
jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályoknak megfelel.
Kézbesítési megbízott238
100/A. §239 (1) Ha a felperes belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel (e §-ban együtt:
lakóhellyel) vagy székhellyel nem rendelkezik, és a per vitelére magyarországi lakóhellyel vagy
székhellyel rendelkező meghatalmazottja nincs, a keresetlevél beadásával egyidejűleg meg kell
jelölnie kézbesítési megbízottjának nevét és címét. A keresetlevélhez mellékelni kell a félnek a
kézbesítési megbízottal kötött és teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt megbízási szerződését.
(2) Ha az alperes nem rendelkezik belföldön lakóhellyel vagy székhellyel, és a per vitelére magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottja nincs, őt a bíróság a
keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg felhívja kézbesítési megbízott megjelölésére. Az alperes a
kézbesítési megbízott nevét és címét legkésőbb az első tárgyaláson köteles bejelenteni, egyidejűleg az (1) bekezdés utolsó mondatának megfelelő megbízási szerződést benyújtani.
(3) Ha a felperes az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság a felperest az első tárgyalásra szóló idézéssel egyidejűleg felhívja, hogy annak kézhezvételétől számított
harminc napon belül, de legkésőbb az első tárgyaláson a kézbesítési megbízott nevét és címét jelentse be, egyidejűleg az (1) bekezdés utolsó mondatának megfelelő megbízási szerződést
nyújtsa be.
(4) Ha a fél a (2), illetve a (3) bekezdésben meghatározott időpontig, továbbá a megbízás megszűnésének akár a megbízó, akár a megbízott általi bejelentését követően külön felhívás nélkül
haladéktalanul új kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet, erre tekintettel hiánypótlás elrendelésének vagy a fél külön
felhívásának nincs helye, hanem az iratot hirdetmény útján kell kézbesíteni. E rendelkezés nem
alkalmazható az első tárgyalásra szóló idézés és keresetlevél alperes részére történő kézbesítésére; ezen iratok külföldön történő kézbesítésére a 100. §-t kell alkalmazni.
(5) A cég működésével kapcsolatos perekben - ha a per vitelére meghatalmazottja nincs - kézbesítési megbízottként külön megbízás nélkül a külföldi félnek a cégjegyzékben szereplő
kézbesítési megbízottja jár el, eljárására és a kézbesítésre a (8) bekezdést kell alkalmazni. Azt, hogy a félnek a cégjegyzékben szereplő kézbesítési megbízottja van, a bíróság hivatalból veszi
figyelembe.
(6) Ha a külföldi félnek a per vitelére magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottja van, a 97. § második mondatában foglalt korlátozás nem alkalmazható. A felet
vagy törvényes képviselőjét személyes megjelenésére kötelező idézés tekintetében a meghatalmazott eljárására és a kézbesítésre a (8) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.
(7)240 A kézbesítési megbízott magyarországi lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező
természetes vagy jogi személy, így különösen ügyvéd (ügyvédi iroda) lehet. (8) A kézbesítési megbízott feladata, hogy az eljárásban keletkezett, a megbízó részére
kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa; e tevékenységért a megbízóval szemben a polgári jog szabályai szerint felelős. A fél részére szóló, a kézbesítési
megbízottnak szabályszerűen kézbesített iratot úgy kell tekinteni, hogy az a kézbesítést követő
tizenötödik napon a fél számára ismertté vált. (9) E §-ban foglaltakra a külföldi felet külön is figyelmeztetni kell.
Hirdetményi kézbesítés
101. §241 (1) Ha a fél tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a
kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik,
illetőleg ha a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, továbbá a 100/A. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni.
Hirdetmény útján kell a kézbesítést teljesíteni az ismeretlen örökösök részére is. (2)242 Hirdetményi kézbesítést a bíróság - a 100/A. § (4) bekezdésében és a 386/C. § (3)
bekezdésben meghatározott eset kivételével - csak a fél kérelmére és csak az annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetében rendelhet el. Ha az előadott tények valótlannak bizonyulnak,
és a fél erről tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna, a hirdetményi kézbesítés és az
azt követő eljárás érvénytelen, a felet pedig a felmerült költségben és ezen felül pénzbírságban (120. §) is el kell marasztalni. Ha az iratot a bíróság a 100/A. § vagy a 386/C. § (3)-(5) bekezdése
szabályainak megsértésével kézbesítette hirdetményi úton, a hirdetményi kézbesítés és az azt követő eljárás érvénytelen. Ezeket a következményeket a bíróság az eljárást befejező határozat
jogerőre emelkedését megelőzően - a felek meghallgatása után - hivatalból, egyébként pedig
perorvoslat alapján mondja ki.
(3) Ha a hirdetményi kézbesítést követő eljárást - habár csak hallgatólagosan is - az ellenfél (aki
részére az iratot hirdetmény útján kézbesítették) jóváhagyja, az eljárás nem válik érvénytelenné, a
pénzbírságot azonban - a 100/A. § esetét ide nem értve - ilyen esetben is ki kell szabni, s a felet kötelezni kell a felmerült költségtöbblet megfizetésére.
102. § (1)243 A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél - illetőleg ismeretlen örökösök részére való kézbesítés esetében az örökhagyó - utolsó ismert
lakóhelyén a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára, továbbá közzé kell tenni a bíróságok központi
internetes honlapján. (1a)244 A hirdetmény tartalmazza
a) a kifüggesztés, a bíróságok központi internetes honlapján történő közzététel esetén pedig a közzététel napját,
b) az eljáró bíróság megnevezését, c) a bírósági ügyszámot, d) a címzett nevét és utolsó belföldi lakóhelyét (székhelyét), ennek hiányában tartózkodási
helyét, e) azt az okot, amelynek következtében a hirdetményi kézbesítés szükségessé vált és f) a figyelemfelhívást az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményre és arra, hogy a címzett a
kézbesítendő iratot a bíróság kezelőirodáján átveheti.
(2)245 Ha a fél olyan államban lakik, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, de amellyel a
postai forgalom fennáll, a hirdetményt - lehetőleg ajánlott levélként - a fél ottani címére is meg kell küldeni. Ha a hirdetményi kézbesítésre a 100/A. § (4) bekezdése alapján kerül sor, és a fél olyan
államban lakik, amellyel a postai forgalom fennáll, a hirdetményt ajánlott levélként a fél ottani címére is meg kell küldeni.
(3) Ha keresetlevelet kell az alperesnek hirdetmény útján kézbesíteni, részére a bíróság ügygondnokot (74. §) rendel és a keresetlevelet annak is kézbesítteti.
(4) A hirdetményi kézbesítéssel felmerülő költséget az köteles előlegezni, aki a hirdetményi
kézbesítést kérte. (5)246 Hirdetményi kézbesítés esetén az iratot - ha a bíróság másként nem rendelkezik - a
hirdetménynek a bíróság hirdetőtábláján való kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
(6)247 A hirdetményi kézbesítésről az eljáró bíróság számítógépes nyilvántartást vezet, amelyben
rögzíti a bíróság nevét, az ügy számát, az utolsó ismert lakóhely (székhely) megjelölésével a fél nevét, akinek részére a kézbesítés hirdetmény útján történt, továbbá azt az okot, amelynek
következtében a kézbesítés szükségessé vált, illetve a kézbesítés megtörténtére vonatkozó vélelem beálltának időpontját. Az országosan összekapcsolt számítógépes közhiteles nyilvántartást az
Országos Bírósági Hivatal elnöke kezeli, az abban foglalt adatokról az Országos Bírósági Hivatal
elnöke jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében a felvilágosítást kérő személyére vonatkozóan, kérelmére felvilágosítást ad.
(7)248 Más személy kérelmére felvilágosítás csak akkor adható, ha a bíróság, ügyészség, nemperes eljárást lefolytató közjegyző vagy közigazgatási szerv törvényben meghatározott
feladatainak teljesítéséhez, illetve a felvilágosítást kérő személynek törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. A törvényes jogcímet valószínűsíteni kell. Ilyen esetben az
adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerben oly módon kell rögzíteni, hogy az
adatszolgáltatás időpontja, jogcíme és az adat felhasználója megállapítható maradjon. A jogellenes adatkérés és felhasználás jogkövetkezményeit a felvilágosítást kérő viseli.
Határidők
103. § (1) A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani.
(2) A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap,
amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik.
(3) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó
napján.
(4) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.
(5) A határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a
bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével
lejár. 104. § (1)249 A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer
meghosszabbíthatja; a határidő - meghosszabbítással együtt - negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. A
törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet
meghosszabbítani. (2)250 Ha a meghosszabbítást a fél vagy a szakértő kéri, kérelmét a határidő lejárta előtt kell
előterjesztenie; a kérelem tárgyában a bíróság az ellenfél, illetve a felek meghallgatása nélkül határozhat.
104/A. §251 (1) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka (törvénykezési szünet). Ha a hónapokban vagy években
megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap
azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. A
103. § (4) és (5) bekezdésének rendelkezéseit ezekben az esetekben is megfelelően alkalmazni kell. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni,
a) ha törvény valamely eljárásra, vagy valamely percselekményre soron kívül történő eljárást ír elő;
b) az előzetes bizonyításra; c) a végrehajtási perekre; d) ha a felek ezt közösen kérték; vagy e) ha törvény azt kizárja. (3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a külön törvényekben szabályozott nemperes
eljárásokban csak akkor lehet alkalmazni, ha külön törvény így rendelkezik.
(4) A (2) bekezdés alkalmazása esetén erre a felet külön is figyelmeztetni kell.
Mulasztás
105. § (1) A fél az elmulasztott perbeli cselekményt - ha a törvény másként nem rendelkezik -
többé hatályosan nem teljesítheti. (2) A mulasztás következményei - a törvényben meghatározott eseteket kivéve - előzetes
figyelmeztetés nélkül, maguktól állanak be. Ha a törvény szerint a mulasztás következményei csak előzetes figyelmeztetés esetén vagy az ellenfél kérelmére állanak be, az elmulasztott cselekményt
a figyelmeztetésben megjelölt idő alatt, illetőleg a kérelem előterjesztéséig, ha pedig a kérelmet tárgyaláson adták elő, az arra vonatkozó határozat meghozataláig pótolni lehet.
(3) Nem tekinthető mulasztásnak, ha a felet a perbeli cselekmény teljesítésében valamely
köztudomású természeti esemény vagy más elháríthatatlan akadály gátolta. (4) A határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett
beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták.252
A mulasztás igazolása
106. § (1) Ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy
valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei - az alábbi eseteket kivéve - igazolással orvosolhatók.
(2) Igazolásnak nincs helye, ha: a) az igazolást a törvény kizárja; b) a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, vagy a mulasztás bírói
határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár; c) a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el. (3) Végrehajtási igényperben az igénylő igazolással nem élhet. 107. § (1)253 Az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az
elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha
azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály
csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály
megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási
kérelmet előterjeszteni nem lehet. (2) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a
mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. (3) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az
elmulasztott cselekményt is.
108. § Az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha azonban az igazolási kérelem sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság az eljárásnak
vagy a határozat végrehajtásának felfüggesztését az ellenfél meghallgatása nélkül, hivatalból is elrendelheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozatot a bíróság kérelemre utóbb
megváltoztathatja. 109. § (1) Az igazolási kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a
mulasztás történt, fellebbezési határidő elmulasztása esetén pedig a másodfokú bíróság.
(2) Ha az igazolást a törvény kizárja, vagy az igazolási kérelmet elkésetten terjesztették elő, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ugyanez áll akkor is, ha az igazolást kérő -
határidő elmulasztása esetében - az elmulasztott cselekményt a kérelem előterjesztésével együtt nem pótolta.
(3) Az igazolási kérelem elbírálása előtt a bíróság a feleket meghallgathatja (113. §). A felek
megidézése esetében a határnapot - ha ennek helye van - az ügy érdemi tárgyalására is ki kell tűzni. Azt, hogy a kérelem előfeltételei fennállanak-e, méltányosan kell elbírálni.
(4) Ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott
határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy
teljes, illetőleg részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell.
110. § (1) Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye. (2) Az igazolási kérelemnek helytadó határozat, valamint az eljárás, illetőleg a végrehajtás
felfüggesztése tárgyában a 108. § alapján hozott határozat ellen külön fellebbezésnek helye nincs, és az az ügyet befejező határozat elleni fellebbezésben is csak akkor támadható meg, ha a bíróság
olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetőleg olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az
eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania [109. § (2) bek.].
Az eljárás félbeszakadása
111. § (1)254 Ha valamelyik fél meghal vagy megszűnik, az eljárás a jogutód perbelépéséig,
illetve perbevonásáig (61-62. §) félbeszakad, kivéve ha a jogviszony természete miatt a jogutódlás
kizárt. (2) Ha az olyan fél, akinek a per vitelére nincs meghatalmazottja, cselekvőképességét elveszti,
az eljárás mindaddig félbeszakad, míg a fél részére kirendelt törvényes képviselő személyét be nem jelentik.
(3) Ha a fél törvényes képviselője hal meg, és a törvényes képviselőnek a per vitelére nem volt
meghatalmazottja, az eljárás mindaddig félbeszakad, míg a fél részére kirendelt új törvényes képviselő személyét be nem jelentik. Ugyanez áll akkor is, ha a fél törvényes képviselőjének ez a
jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy az általa képviselt fél cselekvőképessé vált volna. (4) Ha a bíróság működése háború vagy valamely elháríthatatlan esemény miatt szünetel, vagy
a féllel ilyen okból nem lehet érintkezni, az eljárás az akadály megszűnéséig félbeszakad. (5) Ha a (2) és (3) bekezdés esetében az eljárás félbeszakadása vagy annak túlságosan hosszú
tartama valamelyik fél méltányos érdekeit sértené, a bíróság a fél részére akár kérelemre, akár
hivatalból a 49. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával ügygondnokot (74. §) rendel ki; az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása megszűnik.
(6)255 Ha a (2) és (3) bekezdés esetében az eljárás félbeszakadása vagy annak túlságosan hosszú tartama a kirendelt szakértő méltányos érdekeit sértené, a bíróság a fél részére - a szakértő
kérelmére - a 49. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával ügygondnokot (74. §) rendel ki; az
ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása - a szakértői díj megállapítása és a letéttel fedezett díj kiutalása vonatkozásában - megszűnik.
(7)256 A fél a per megszüntetése érdekében akkor is kérheti az eljárás folytatását, ha a megszűnt
félnek nincs jogutódja. A bíróság az ügygondnok költségeinek megelőlegezését követően a fél
kérelmére ügygondnokot rendel ki; az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása megszűnik. Az eljárás a per megszüntetése érdekében az ügygondnokkal szemben folyik tovább.
112. § (1) Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad; a félbeszakadás megszűnésétől a határidő újra kezdődik.
(2)257 A félbeszakadás tartama alatt tett minden - a per érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés,
úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a félbeszakadással, illetve az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és perbeli cselekményeket.
(3)258 A jogerős végzéssel megállapított tanúdíj, szakértői díj letéttel fedezett részének kiutalásáról a bíróság a félbeszakadás tartama alatt is intézkedik.
(4)259 A bíróságnak a félbeszakadást megállapító határozata ellen külön fellebbezésnek van helye; a bíróság azonban az ilyen határozatot maga is megváltoztathatja.
A felek meghallgatása tárgyaláson kívül
113. § Mindazokban az esetekben, amikor a törvény értelmében vagy a bíróság megítélése szerint valamelyik felet meg kell hallgatni, s a meghallgatás a tárgyalásig nem halasztható el, a
felet fel kell hívni, hogy a felmerült kérdésben írásban nyilatkozzék, vagy nyilatkozatának jegyzőkönyvbe vétele végett az elnöknél jelentkezzék. A bíróság, ha szükségesnek tartja, a felet
meghallgatása végett meg is idézheti.
Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen
114. § A fél az eljárás szabálytalanságát a per folyamán bármikor kifogásolhatja. Ha a kifogást
szóval adja elő, azt jegyzőkönyvbe kell venni. Ha a bíróság a kifogást figyelmen kívül hagyja, ezt
lehetőleg nyomban, de legkésőbb az eljárást befejező határozatában megindokolni köteles.
Kifogás az eljárás elhúzódása miatt260
114/A. §261 (1) A fél, a beavatkozó, valamint az eljárásban részt vevő ügyész az ügyben eljáró bíróságnak a (2) bekezdésben meghatározott mulasztása miatt ugyanezen bíróságnál írásban
kifogást nyújthat be, kérve a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságtól a mulasztás
tényének megállapítását, valamint - megfelelő határidő tűzésével - a mulasztó bíróságnak a (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára, a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására történő utasítását.
(2) Kifogás akkor terjeszthető elő, ha
a) a törvény a bíróság részére az eljárás lefolytatására, eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül eltelt,
b) a bíróság az ügyész, az eljárásban részt vevő személy, a megkeresett szerv vagy személy részére az eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül eltelt, és a
bíróság a mulasztóval szemben nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett intézkedéseket, c) a bíróság elmulasztotta a perek ésszerű időn belül történő befejezésére irányuló
kötelezettségét azáltal, hogy az ügyben a bíróság utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az
ésszerű időtartam, amely elegendő volt arra, hogy a bíróság az eljárási cselekményt elvégezze, vagy annak elvégzéséről rendelkezzen, azonban a bíróság ezt nem tette meg.
(3) Nincs helye kifogás előterjesztésének bizonyítási cselekmény elrendelése, valamint olyan határozat ellen, amellyel szemben külön jogorvoslatnak van helye.
(4) A kifogást annak benyújtója mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság azt érdemben el nem
bírálta. A visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet. 114/B. §262 (1) Az ügyben eljáró bíróság a kifogást annak bírósághoz való érkezését követő
nyolc napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, harminc napon belül megteszi, illetőleg elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést. A
bíróság a kifogás elintézéséről a kifogás előterjesztőjét értesíti.
(2) Ha az ügyben eljáró bíróság a kifogást nem tartja alaposnak, a kifogást tartalmazó
beadványt megküldi az ellenfél részére, aki észrevételeit a kézbesítéstől számított nyolc napon
belül terjesztheti elő. A határidő elteltét követően a bíróság az iratokat - az esetleg benyújtott észrevételekkel együtt - nyolc napon belül felterjeszti a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező
bírósághoz. A felterjesztésben a bíróság számot ad arról, hogy a hiányolt eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára milyen okból nem került sor.
(3)263 A járásbíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a törvényszék három hivatásos
bíróból álló tanácsa, a törvényszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást az ítélőtábla három hivatásos bíróból álló tanácsa, az ítélőtábla mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria
három hivatásos bíróból álló tanácsa, a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria másik tanácsa az iratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyaláson kívül bírálja el.
(4) Ha a kifogást elbíráló bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a 114/A. § (2) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt esetekben az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére, a 114/A. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására hívja fel. A felhívásban - a 114/A. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt esetet kivéve - a kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot meghatározott eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja. A kifogás alaptalansága esetén azt indokolt határozattal elutasítja. A határozat ellen további
jogorvoslatnak nincs helye.
(5) Ha a kifogás előterjesztője ugyanabban a perben ismételten alaptalan kifogást nyújt be, őt a kifogást elbíráló bíróság elutasító határozatában pénzbírsággal (120. §) sújthatja.
(6) A kifogás elintézésére a végzés elleni fellebbezés felterjesztésére és elbírálására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Jegyzőkönyv
115. § (1) Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a tárgyalásról, a felek szóbeli meghallgatásáról, valamint a tárgyaláson kívül foganatosított egyéb meghallgatásról (kihallgatásról)
jegyzőkönyvet kell készíteni. (2)264 Az elnök határozza meg, hogy milyen eljárási cselekmények (meghallgatás, kihallgatás,
tárgyalás stb.) esetében alkalmaz jegyzőkönyvvezetőt.
(3)265 Jogszabály megengedheti, hogy a bíróság a tárgyalás (meghallgatás stb.) anyagát jegyzőkönyv helyett más módon rögzítse.266
116. § A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: a) az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot; b) a felek nevét és perbeli állását, továbbá a per tárgyát; c) a tárgyalás (meghallgatás vagy kihallgatás) helyét, továbbá kezdő és befejező időpontját; d) a bírák, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét; e)267 a jelenlevő feleknek és képviselőiknek nevét és perbeli állását, a jelen levő más perbeli
személyek nevét;
f) zárt tárgyalás esetén az erre való utalást. 117. § (1) A jegyzőkönyvben röviden le kell írni az eljárás menetét és az annak során
történteket, mégpedig úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, vajon az
eljárás a törvényben meghatározott alaki követelményeknek megfelel-e. Ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.
(2) Különösen fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben: a)268 a tárgyalás megkezdésének kitűzött és tényleges időpontját; b)269 a felek által előadott vagy a periratokból felolvasott lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat,
ideértve a felek tényállításait és bizonyítási indítványait, valamint a keresetváltoztatást és a
viszontkeresetet, úgyszintén a korábbi kérelmektől és nyilatkozatoktól való eltéréseket, illetőleg
valamely nyilatkozatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztását vagy megtagadását; c)270 az okiratok bemutatásának megtörténtét, valamint a tanúk vallomását, a szakértők
véleményét és a szemle eredményét; d)271 a keresettől való elállást, továbbá az elismerést és a jogról való lemondást, illetőleg a felek
között létrejött egyezséget;
e)272 a pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket, a korábbi eljárás ismertetésének megtörténtét, valamint a bíróság által az eljárás folyamán hozott végzéseket és az
ítélet kihirdetésének megtörténtét. (3) A felek beadványának, a szakértők véleményének vagy más periratnak felolvasása, valamint
okiratnak vagy másolatnak csatolása esetében a jegyzőkönyvben csupán ennek megtörténtére kell utalni.
(4) Ha a felek bármelyike az eljárás során felmerült valamely körülménynek vagy ott elhangzott
nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét kéri, ezt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a bíróságnak az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs tudomása.
(5)273 Az elhalasztott tárgyalásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a tárgyalás folytatólagos vagy ismételt, ennek a jegyzőkönyvből ki kell derülnie.
118. § (1)274 A bírósági tárgyalásról a jegyzőkönyvet egyidejűleg, hangfelvétel esetén pedig legkésőbb nyolc munkanapon belül el kell készíteni. Ha a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül,
fel kell tüntetni a jegyzőkönyv írásba foglalásának napját, és a feleket tájékoztatni kell arról, hogy
az elkészült jegyzőkönyvet mikor és hol tekinthetik majd meg, illetve vehetik át. A bíróság a jegyzőkönyvet az írásba foglalást követő további tizenöt napon belül kézbesíti, ha törvény a
jegyzőkönyv megküldését írja elő. (2)275 A jegyzőkönyv hivatalból vagy az elnök engedélyével a felek megjegyzései alapján is
kiegészíthető és módosítható; a felek erre vonatkozó kérelmét - annak elutasítása esetén - a
jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A módosítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész olvasható maradjon.
(3)276 Ha a jegyzőkönyv elkészítésére nem az eljárási cselekménnyel egyidejűleg kerül sor, az eljárási cselekményen jelen lévő felek - amennyiben a jegyzőkönyv részükre kézbesítésre kerül - a
kézbesítéstől számított 8 napon belül, ha pedig a jegyzőkönyv a felek részére nem kerül kézbesítésre, akkor az eljárási cselekménytől számított 15 napon belül a jegyzőkönyv kijavítását,
kiegészítését kérhetik.
(4)277 A jegyzőkönyvet és az esetleges módosításokat az eljáró bíró, illetve a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Ha a bíróság tanácsban jár el, és a tanács elnöke a jegyzőkönyv
aláírásában akadályoztatva van, a jegyzőkönyvet helyette - helyettesi minőségének feltüntetésével - a tanács egyik tagja írja alá.
(5)278 Ha az eljárási cselekményen történtek rögzítése hangfelvétellel történik, a hangfelvétel
írásba történő áttétele során a jegyzőkönyvvezető helyett a leírást végző bírósági alkalmazott (a továbbiakban: leíró) jár el, és aláírásával igazolja, hogy a leírást a hangfelvételnek megfelelően
készítette el.
Az iratok megtekintése; másolatok
119. §279 (1)280 A felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok
képviselői a per iratait - a határozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek kivételével - a per bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak
másolatokat (kivonatokat) készíthetnek. Olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyvet azonban, amelyről a nyilvánosságot minősített adat megőrzése végett zárták ki, illetve a minősített adatot
tartalmazó egyéb okiratot lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem szabad. Ilyen ügyben az
iratok megtekintésének is csak a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott engedély, valamint az abban meghatározott szabályok alapján a bíróság elnöke által megállapított
feltételek mellett van helye. (2) A felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői az
eljárás során az üzleti titkot, hivatásbeli titkot vagy a külön törvényben meghatározott, az (1) bekezdésben nem említett más titkot tartalmazó iratok esetében - a titok megtartásának
kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett -, az eljáró bíró által
megállapított rendben és szabályok szerint gyakorolhatják az iratbetekintési és másolatkészítési jogot. Ha azonban a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult a 192. § (3) bekezdése
alapján határidőben úgy nyilatkozott, hogy az üzleti titkot vagy hivatásbeli titkot tartalmazó irat megismeréséhez nem járul hozzá, a bíróságon és a jegyzőkönyvvezetőn (leírón) kívül az irat ezen
titkot tartalmazó részét más nem tekintheti meg, azt lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem
szabad. Ha a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az okirat tartalma közérdekű adatnak minősül-e, az eljárás során ezen okiratot megismerni nem lehet, és az az eljárás jogerős
befejezése után is csak a per eldöntéséhez képest tekinthető meg, illetve másolható le; e
rendelkezést a bíróságra, a jegyzőkönyvvezetőre (leíróra) és arra a perbeli személyre, aki az iratot
benyújtotta, nem kell alkalmazni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül - a bírák jogállásáról és
javadalmazásáról szóló törvényben szabályozott tájékoztatás kivételével - az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez jogi
érdeke fűződik. Az eljáró bíróság elnöke - az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után - engedélyezi
az iratok megtekintését, az azokról való másolat és kivonat készítését, illetve a szükséges felvilágosítás megadását. Az (1) bekezdésben említett jegyzőkönyv, valamint az (1) vagy (2)
bekezdésben meghatározott titkot tartalmazó irat megtekintését, valamint azok tartalmáról való felvilágosítás adását, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott titkot tartalmazó iratról való
másolat és kivonat készítését kizárólag a minősítő vagy a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult által adott megismerési engedélyben vagy felmentésben feltüntetett személy részére lehet
engedélyezni.
(4) Az iratok megtekintése és a másolatkészítés során a 171/A. § rendelkezéseit alkalmazni kell. (5)281 A fél, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személy, valamint azok képviselője írásban
vagy a tárgyaláson kérheti, hogy a részére kiadható iratot elektronikus formában az általa megjelölt e-mail címre továbbítsa a bíróság, ha az irat
a) elektronikus formában, b) elektronikus okiratként vagy c) a papíralapú okirat elektronikus másolataként a bíróságnál rendelkezésre áll. (5a)282 Az (5) bekezdésben meghatározott esetben az irat továbbításáért nem kell illetéket fizetni.
Az irat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre [119. § (5) bekezdés a) pont], ha a bíróság a papír alapú iratot informatikai eszköz alkalmazásával szerkesztette meg; az elektronikus formában rendelkezésre álló irat nem hiteles kiadmány, az bizonyítékként nem használható fel.
(6) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási
hatóság megkeresésére - törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben - a bíróság a per iratait vagy azok másolatát (kivonatát) megküldi, illetve azokba betekintést
engedélyez. (7) Az ítéletről és az ítélettel szembeni perorvoslat során hozott, az alsóbb fokú bíróságot új
eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzésről a per jogerős befejezését követő három
hónap eltelte után a bíróságnak fizetendő oldalanként háromszáz forint, de határozatonként legfeljebb ötezer forint díj ellenében bárkinek anonimizált másolat adható. A határozatban szereplő
természetes személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével; egyebekben a határozatban szereplő egyes
személyeket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott másolatban nem kell törölni: a) törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot,
valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó személy nevét és beosztását, ha az adott személy az eljárásban közfeladatának ellátásával összefüggésben vett részt;
b) a meghatalmazottként eljárt jogi képviselő nevét; c)283 az egyesület vagy alapítvány képviselőjének nevét; d) a közérdekből nyilvános adatokat. (9) Nem adható másolat a (7) bekezdés alapján az olyan határozatról, mely az (1) és (2)
bekezdésben meghatározott titkot tartalmaz, továbbá azon határozatról, melyet a XV-XVIII.
Fejezetben meghatározott vagy olyan perben hoztak, amelyben a bíróság a nyilvánosságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárta.
Elveszett (megsemmisült) iratok pótlása284
119/A. §285 (1) Az elveszett (megsemmisült) iratok pótlására az ügyben eljárt tanács elnöke intézkedik. Ennek keretében a szükséghez képest elrendeli az iratok teljes vagy részleges pótlását,
meghallgatja az eljárásban részt vett személyeket, kiadmányokat, iratmásolatokat szerez be stb. (2) Ha az elveszett (megsemmisült) iratok alapján hozott határozat jogerős és végrehajtható, a
befejezett ügy iratainak pótlása mellőzhető. A felektől ilyen esetben csak a határozat hiteles
kiadmányát (másolatát) kell beszerezni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az eljárási cselekmény
anyagának hangfelvétel formájában történő őrzése esetében is.
Pénzbírság
120. §286 E törvény rendelkezései alapján kiszabható pénzbírság legmagasabb összege
ötszázezer - a kiskorúval szemben kiszabott pénzbírság legmagasabb összege háromszázezer - forint azzal, hogy az nem haladhatja meg a pertárgy értékét. A kiszabott pénzbírságot
szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet. A pénzbírság behajtására és hovafordítására azokat a
jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a bíróságok által büntetőügyben kiszabott pénzbüntetésekre irányadók.
MÁSODIK RÉSZ
ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS
VIII. FEJEZET
Keresetindítás
A keresetlevél benyújtása és kellékei
121. § (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróságot; b)287 a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását; c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak
előadásával; d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható; e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem); f)288
(2)289 A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát),
amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint, amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb
körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a keresetlevélben utalni kell.
(3)290 Kötelező jogi képviselet esetében a keresetlevélhez csatolni kell a jogi képviselő
meghatalmazását, illetve a képviseleti jogot igazolni kell. (4)291 Ha a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás volt folyamatban, a keresetlevélben erre
utalni kell. (5)292 Ha a felperes rendelkezik telefonszámmal, faxszámmal, illetve e-mail címmel, azt a
keresetlevélben fel kell tüntetnie. 121/A. §293 (1)294 A jogi személy gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitáiban a
keresetlevél benyújtása előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívül elintézését. Ez
mellőzhető, ha a felek a közöttük felmerült véleményeltérésről közös jegyzőkönyvet készítenek. (2) Ha a felek jogvitájukat peren kívül nem rendezik, és a felperes keresetet indít, a
keresetlevélhez csatolnia kell: a) az (1) bekezdés alapján a felperes és az alperes által tett írásbeli nyilatkozatokat tartalmazó
okiratokat (levelezés, jegyzőkönyv), vagy
b) azt az iratot, amellyel a felperes igazolja, hogy a jogvita peren kívüli elintézését megkísérelte. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratoknak tartalmazniuk kell különösen: a) az előzetes levélváltás, illetőleg az előzetes tárgyalás (jegyzőkönyvkészítés) során felmerült
véleményeltérés adatait,
b) az esetleges előzetes elszámolás eredményét, továbbá
c) ha az üggyel kapcsolatban bírósági vagy más hatósági határozat született, annak ügyszámát és tartalmának lényegét.
(4) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a) abban az esetben, ha a keresetindításra jogszabály hatvan napnál nem hosszabb határidőt
állapít meg, b) a Negyedik Részben meghatározott különleges eljárásokban, c)295 a fizetési meghagyásos eljárást követő perben (315. §), d)296 külön törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemperes eljárásokban, vagy e)297 az Ötödik Részben meghatározott kiemelt jelentőségű perekben. 122. § (1) Marasztalásra irányuló kereseti kérelemnek csak lejárt követelés érvényesítése
végett van helye.
(2) Tartásdíj, járadék és más időszakos szolgáltatás iránt indított perben a marasztalásra irányuló kereseti kérelem a le nem járt szolgáltatásokra is előterjeszthető. Lakás, más helyiség
vagy egyéb ingatlan visszabocsátása iránt a kereseti kérelem már a visszabocsátási kötelezettség
lejárta előtt előterjeszthető, feltéve hogy a visszabocsátásnak határozott időpontban kell történnie. 123. § Ha a kereseti kérelem számadási kötelezettség megállapítására irányul, a felperes ezzel
együtt kérheti az általa előterjesztett számadás helyességének megállapítását is. Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes
jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony
természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.
Intézkedések a keresetlevél alapján
124. §298 (1) A bíróság a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől
számított harminc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a
félnek hiánypótlásra visszaadni (95. §), nincs-e helye az ügy áttételének (129. §), illetőleg a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (130. §), és a szükséges intézkedéseket
megteszi. (2)299 A bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása
nélkül elutasítja, ha
a) a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében és a 121/A. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakat vagy
b) a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását vagy c) a jogi képviselővel eljáró fél elmulasztotta az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó
kötelezettség teljesítését. (3) Ha az (1)-(2) bekezdésben foglaltak megtételére nincs szükség, illetőleg a fél hiánypótlási
kötelezettségének eleget tett és így a keresetlevél alkalmas a tárgyalás kitűzésére, a bíróság az
eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében további intézkedéseket tehet a tárgyalás előkészítésére. Ilyen intézkedéseknek a tárgyalás kitűzése előtt, valamint az eljárás során szükség esetén bármikor
helye van. (4) A bíróságnak a (3) bekezdésben foglaltak szerinti intézkedései különösen a következők:
a) iratok beszerzése más hatóságtól vagy szervezettől; b)300 a gyermek tartása, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik
személynél történő elhelyezése, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, továbbá az
apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben - az ismeretlen helyen lévő alperes, anya, illetve gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében - a bíróság
elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását [96. § (4)-(6) bek.]; c) előzetes bizonyítást folytathat le (207-211. §); d) ideiglenes intézkedést tehet (156. §); e) elrendelheti a felek tárgyaláson kívüli, egymás jelenlétében történő előzetes meghallgatását. (5) Ha a (3)-(4) bekezdésben foglalt intézkedések megtételével egyidejűleg a tárgyalási
határnap kitűzésére nem kerül sor, a bíróság - az intézkedés megtételekor - a keresetlevelet kézbesíti az ellenfél számára.
(6)301 Ha a bíróság észleli, hogy a keresetlevél vagy az ahhoz csatolt okirat minősített adatot
tartalmaz, megkeresi a minősítőt a megismerési engedély beszerzése végett. A 192/A. § rendelkezéseit ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell.
124/A. §302 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 214. § (1a)
bekezdése vagy 284. § (3) bekezdése alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igényt
keresetlevélként kell elbírálni és úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez azt megküldték.
A tárgyalás kitűzése303
125. §304 (1) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő harminc
napon belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről, mely határnapra a feleket a keresetlevél,
illetőleg a 94. § értelmében készült jegyzőkönyv másolatának egyidejű kézbesítése mellett megidézi. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás
kitűzésére (124. §), a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.305
(2) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére való kézbesítése a
tárgyalás napját legalább tizenöt nappal, munkaviszonyból származó, a gyermek tartására, illetve az apaság megállapítására irányuló, valamint a gazdasági társaság tagjának kizárása iránti perben
a tárgyalás napját legalább nyolc nappal, váltóperben pedig legkésőbb három nappal megelőzze. A tárgyalási időközt az elnök sürgős esetben megrövidítheti.
(3) A tárgyalást - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembevételével - úgy kell kitűzni, hogy az első tárgyalási nap a keresetlevélnek a bírósághoz érkezését követően legkésőbb négy
hónapon belül megtartható legyen, kivéve, ha a törvény a határidő kezdő időpontját illetően eltérő
időpontot határoz meg. A tárgyalási határnap azonban ebben az esetben sem tűzhető ki a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított kilencedik hónapnál későbbi időpontra. A
tárgyalási időpontra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a fél részére a tárgyalásra szóló idézést külföldre kell kézbesíteni és a kézbesítéshez szükséges idő a tárgyalás határidőn belüli
megtartását nem teszi lehetővé.306
(4) Váltóperben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.
(5) A tárgyalást rendszerint a bíróság hivatalos helyiségébe kell kitűzni, fontos okból azonban a tárgyalás más helyre is kitűzhető.
Idézés a per tárgyalására307
126. §308 (1)309 A bíróság a per tárgyalására megidézi azt, akinek igénye érvényesítése iránt az ügyész, illetve külön jogszabállyal erre feljogosított személy vagy szervezet pert indított.
(1a)310 A bíróság a 141. § (1a) bekezdése szerinti személyes meghallgatásra a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú felet a törvényes képviselője útján idézi meg azzal a felhívással,
hogy a megjelenéséről gondoskodjék. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú fél idézéséről
akkor is külön értesíti a bíróság a törvényes képviselőt, ha őt is idézte a tárgyalásra. (2) Az idézésben (96. §) figyelmeztetni kell a feleket, hogy a tárgyaláson - ha nem személyesen
jelennek meg - csak a 67. §-ban megjelölt meghatalmazottal képviseltethetik magukat. Az első tárgyalásra szóló idézéshez csatolni kell a keresetlevél egy példányát (másolatát), ha annak
kézbesítésére korábban még nem került sor.
(3)311 A feleket az idézésben fel kell hívni, hogy az ügyre vonatkozó okiratokat a tárgyalásra hozzák magukkal, az alperest pedig arra is figyelmeztetni kell, hogy a kereseti kérelemre legkésőbb
a tárgyaláson vagy a bíróság által megjelölt határidőn belül nyilatkoznia kell, s elő kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, az ügyre vonatkozó okiratait pedig
be is kell mutatnia. Az idézésben arra is utalni kell, hogy az alperes a nyilatkozatát már a kitűzött határnap előtt benyújthatja vagy jegyzőkönyvbe mondhatja [94. § (4) bekezdése]. Az írásbeli
nyilatkozat másodpéldányát, illetőleg az arról készített jegyzőkönyv másolatát a bíróság a
felperesnek haladéktalanul kézbesíti, ha pedig erre már nincs elegendő idő azt a tárgyaláson adja át.
(4)312 Ha az ügy körülményei azt indokolják, így ha a 124. § (3)-(4) bekezdésében foglalt intézkedés megtételére van szükség, a bíróság az idézésben a (3) bekezdésben megjelölt alperesi
nyilatkozat megtételére a tárgyalás napját megelőző határidőt állapíthat meg. A határidő nem lehet
kevesebb tizenöt napnál. A bíróság ezt követően - ha a tárgyalási határnapig rendelkezésre álló idő
ezt lehetővé teszi - a felperest tizenöt napos határidővel az alperesi nyilatkozatban foglaltakra
vonatkozó álláspontjának közlésére hívja fel.
A szóbeli kereset azonnali tárgyalása313
Egyezségi kísérletre idézés314
127. § (1)315 Ha a kereset jegyzőkönyvbe mondása (94. §) alkalmával a felperessel együtt a
bíróság előtt az alperes is megjelenik, a bíróság a felek kérelmére a tárgyalást nyomban megtartja. Ebben az esetben a keresetet a tárgyalási jegyzőkönyvbe kell foglalni, és azt a bíróság
illetékességének hiánya miatt - a kizárólagos illetékesség esetét kivéve - elutasítani vagy más bírósághoz áttenni nem lehet. Ha a bíróság a perre illetékes, de az alperes a kereset
jegyzőkönyvbe mondása alkalmával nincs jelen, a tárgyalásra az előző rendelkezések szerint
azonnal határnapot kell kitűzni, s arra a felperest szóval meg kell idézni. (2)316 Keresetindítás előtt a perre hatáskörrel bíró és illetékes járásbíróság előtt egyezségi
kísérletre idézést lehet kérni. Az idézést kérő félnek a határnapot szóval is tudtára lehet adni. A létrejött egyezséget jegyzőkönyvbe kell foglalni, és a jóváhagyásra a 148. §-t kell alkalmazni.
(3)317 Ha mind a két fél megjelent, de az egyezség nem jött létre, a bíróság a felperes kívánságára a keresetet jegyzőkönyvbe foglalja. A további eljárásra az (1) bekezdés az irányadó.
(4)318 Ha az egyezségi kísérletre kitűzött határnapon az idézést kérő fél nem jelent meg, vagy az
ellenfél kívánatára keresetét nem adja elő, őt az ellenfél kérelmére az okozott költségben el kell marasztalni. Ha pedig az ellenfél nem jelent meg, az eljárás költségét a megindítandó per
költségéhez kell számítani. (5)319 Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a
felek idézés nélkül, egyezségkötés céljából jelennek meg a bíróság előtt.
A perindítás hatályainak beállása
128. § A perindítás hatályai a keresetnek, illetőleg a viszontkeresetnek (147. §) az ellenféllel
való közlésével állanak be.
Áttétel
129. § (1)320 Ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy
más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság (hatóság) az iratokból megállapítható, az elnök elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz (hatósághoz)
való áttételét. Az áttételt elrendelő végzést kézbesíteni kell a feleknek és az alperes példányához csatolni kell a keresetlevél másolatát. A bíróság az áttételt elrendelő végzését maga is
megváltoztathatja. A keresetlevelet az áttételt elrendelő végzés jogerőre emelkedése előtt nem
lehet az új bírósághoz (hatósághoz) továbbítani. (2) Nincs helye a keresetlevél áttételének olyan bírósághoz vagy más hatósághoz, amely saját
hatáskörének vagy illetékességének hiányát már jogerősen megállapította. (3) Az (1) bekezdés értelmében áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már
eredetileg is annál a bíróságnál (hatóságnál) terjesztették volna elő, amelyhez azt áttették.
(4)321 A bíróság az áttétel tárgyában soron kívül jár el.
Elutasítás
130. §322 (1) A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. § (1) bek.] elutasítja, ha megállapítható, hogy
a) a perre a magyar bíróság joghatósága a törvény vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt;
b) a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a 129. § rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem
alkalmazható; c) a pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie; d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt - akár ugyanazon
bíróság, akár más bíróság előtt - a per már folyamatban van (128. §), vagy annak tárgyában már
jogerős ítéletet hoztak (229. §);
e) a félnek nincs perbeli jogképessége (48. §); f) a felperes követelése időelőtti, vagy - az elévülés esetét ide nem értve - bírói úton nem
érvényesíthető; g)323 a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak
jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) - felhívás ellenére - nem vonta perbe,
továbbá - ha jogszabály másként nem rendelkezik − a munkáltató helytállási kötelezettsége körébe
tartozó személyiségi jogot sértő tevékenység, illetve károkozás miatt a pert a munkavállaló ellen indították;
h) külön jogszabály a keresetindításra határidőt állapít meg, ezt a felperes elmulasztja, és igazolási kérelmet sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja;
i)324 a 124. § (2) bekezdésében foglalt ok áll fenn, j) a felperes a hiánypótlás végett (95. §) neki visszaadott keresetlevelet a kitűzött határidő alatt
nem adta be, vagy újból hiányosan adta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el.
(2) A keresetlevelet elutasító végzést kézbesíteni kell a feleknek, és az alperes példányához csatolni kell a keresetlevél másolatát is.
(3) Ha az ügyben a fél, az ügyész, illetve a külön jogszabállyal erre feljogosított személy vagy szervezet keresete alapján a per tárgyában már jogerős ítéletet hoztak, az ezt követően
ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt indított újabb keresetet a bíróság az
(1) bekezdés d) pontja alapján elutasítja, feltéve, hogy az ítéletet annak a félnek is kézbesítették, akinek jogát a perben érvényesítették, és az vele szemben is jogerőre emelkedett (228. §).
131. § Ha valamely bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiányát valamely okból már jogerősen megállapította, az utóbb eljáró bíróság nem hozhat ezzel az okkal ellentétes olyan
határozatot, amellyel a saját hatáskörét vagy illetékességét megtagadva, az ügyet az előbb eljárt
bírósághoz utalja vissza.
A keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartása
132. § (1)325 A keresetlevélnek a 130. § alapján való elutasítása esetében a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre
emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen - a 121. § (1)
bekezdésében foglaltak szerint, a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével - újra benyújtja, vagy követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti.
(2)326 Ha a keresetlevél az alperes részére halála miatt vagy más okból nem volt kézbesíthető, a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a kézbesítés sikertelen
megkísérlésére vonatkozó értesítés vételétől számított harminc nap alatt a kézbesítéshez szükséges
adatokat bejelenti, vagy hirdetményi idézést kér. (3)327
(4)328 A jelen §-ban megállapított határidők elmulasztása esetében igazolásnak helye nincs.
IX. FEJEZET
A tárgyalás
Pervezetés
133. § (1) A tárgyalást az elnök vezeti. A törvény keretei között az elnök szabja meg azoknak a
cselekményeknek a sorrendjét, amelyeket a tárgyaláson teljesíteni kell. A felekhez, valamint az
elnök által kihallgatott más személyekhez kérdéseket a bíróság tagjain kívül a felek és képviselőik
is intézhetnek.
(2) Az elnök ügyel arra, hogy a tárgyalás ne terjedjen ki az üggyel összefüggésben nem álló körülményekre, és az ügyre nem tartozó, úgyszintén a kihallgatott személy befolyásolására
alkalmas kérdés feltevését, illetőleg az arra való feleletet megtiltja.
Rendfenntartás
134. §329 (1) A tárgyalás rendjének fenntartásáról és a tárgyalás méltóságának megőrzéséről az
elnök gondoskodik. (2) Az elnök a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése
érdekében helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát. (3) A tárgyalóterembe - a rendőrség és a büntetés-végrehajtási testület szolgálati feladatot
ellátó tagjain kívül - fegyverrel vagy rendbontásra alkalmas eszközzel senki sem léphet be. A
tárgyalásra idézett személy a fegyverét nem hozhatja be a tárgyalóterembe. (4) Az elnök a hallgatóság köréből eltávolíthatja azokat, akik állapotuk vagy megjelenésük
folytán a tárgyalás méltóságát sértik. (5)330 A feleket és képviselőiket, más perbeli személyeket, valamint a tanúkat és a szakértőket,
úgyszintén a hallgatóság tagjait, ha a tárgyalás rendjét megzavarják, az elnök rendreutasítja. Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében a bíróság pénzbírságot (120. §) szab ki. Ha a félnek
vagy képviselőjének, más perbeli személynek, illetve a tanúnak vagy szakértőnek az állapota vagy
megjelenése a tárgyalás méltóságát sérti, őt a bíróság pénzbírsággal sújthatja. (6)331 Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében - akár a pénzbírság kiszabására vonatkozó
rendelkezéssel egyidejűleg, akár anélkül vagy azt követően - a bíróság a feleket és képviselőiket, más perbeli személyeket, a tanúkat és a szakértőket, valamint a hallgatókat a teremből
kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti. Kiutasításnak, illetve kivezettetésnek van helye akkor is, ha a
félnek vagy képviselőjének, más perbeli személynek, illetve a tanúnak vagy szakértőnek az állapota vagy a megjelenése a pénzbírság kiszabását követő folytatólagos tárgyalások bármelyikén sérti a
tárgyalás méltóságát. (6a)332 Az (5) és (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kiskorú fél, kiskorú érdekelt vagy
kiskorú tanú vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a rendreutasítás módjának igazodnia kell a kiskorú korához és érettségéhez, b) a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben pénzbírság kiszabásának nincs
helye, c) a tizennegyedik életévét betöltött kiskorúval szemben - ismételt vagy súlyosabb rendzavarás
esetében - a pénzbírság kiszabásának szükségességéről az elnök mérlegeléssel dönt. (7) A bíróság a felet - kiutasítása esetében - felhívja, hogy képviseletéről a kitűzött határidő alatt
gondoskodjék; ha pedig a fél képviselőjét utasította ki, felhívja a felet, hogy a tárgyaláson
személyesen jelenjék meg, vagy új képviselőről gondoskodjék. A felhívás eredménytelensége esetében a féllel szemben a mulasztás következményeit kell alkalmazni. Tanú vagy szakértő
kiutasítása esetében a 185. § rendelkezései megfelelően irányadók. (8) Büntető vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a bíróság értesíti az illetékes
hatóságot, ha pedig előzetes letartóztatásnak is helye van, intézkedik az elkövető őrizetbe vétele
iránt és ezzel egyidejűleg feljelentést tesz. (9) A tárgyalás rendjének fenntartására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell
akkor is, ha a bíróság tárgyaláson kívül végez bizonyítás felvételére irányuló eljárási cselekményt.
Felvételkészítés a tárgyaláson333
134/A. §334 (1) A nyilvános tárgyaláson - a bíróság által meghatározott módon - időbeli
korlátozás nélkül készíthető kép-, illetve hangfelvétel. (2) A nyilvános tárgyaláson a bíróság tagjairól és a jegyzőkönyvvezetőről, továbbá az ügyészről
a sajtó kép-, illetve hangfelvételt készíthet. (3) Az ügyész kivételével a felekről és más perbeli személyekről, ezek képviselőiről, továbbá a
tanúról, a szakértőről, a tolmácsról és a szemletárgy birtokosáról csak kifejezett hozzájárulása
esetén készíthető kép-, illetve hangfelvétel. Szükség esetén a bíróság e személyeket a kép-, illetve
hangfelvétel készítéséhez való hozzájárulásról nyilatkoztatja; ennek megtörténtét, valamint a
nyilatkozat tartalmát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. törvény eltérő rendelkezésének hiányában
az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül is készíthető kép-,
illetve hangfelvétel. (4)335 A (3) bekezdésben meghatározott személyek személyiségi jogainak védelméről a
tárgyaláson az elnök a rendfenntartás keretében gondoskodik.
A felek jelenléte a tárgyaláson
135. § (1)336 A tárgyalás megnyitása után az elnök megállapítja, hogy a felek személyesen vagy
képviselőik útján megjelentek-e. Ha valamelyik fél a tárgyaláson nem jelent meg, meg kell állapítani, hogy a tárgyalásra szabályszerű idézése megtörtént-e. Ha ez megtörtént, a tárgyalást a
fél részéről elmulasztottnak kell tekinteni, s a mulasztás esetére megállapított rendelkezéseket kell
alkalmazni; ellenkező esetben a tárgyalást el kell halasztani. A mulasztás esetére megállapított következmények alkalmazásának helye van akkor is,
a)337 amennyiben a keresetlevelet a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok tagállamokban történő kézbesítéséről szóló 1393/2007/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet alapján kellett kézbesíteni, de a kézbesítés megtörténtéről kézbesítési igazolás nem érkezett vissza, feltéve, hogy a rendelet 19. cikke (2) bekezdésének a)-c) pontjában foglalt feltételek fennállnak; vagy
b) amennyiben a keresetlevelet a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. november 15.
napján kelt Egyezmény alapján kellett kézbesíteni, de a kézbesítés megtörténtéről kézbesítési igazolás nem érkezett vissza, feltéve, hogy az Egyezmény 15. cikke második bekezdésének a)-c) pontjában foglalt feltételek fennállnak.
(2)338 Ha a fél a per folyamán külföldre távozott, és a per vitelére belföldön lakó meghatalmazottat nem rendelt, vele szemben a mulasztás következményeit akkor is alkalmazni kell,
ha a tárgyalásra megidézhető nem volt. (3)339 Ha az előző bekezdések esetében a fél idézésére vonatkozó kézbesítési bizonyítvány
(tértivevény) a tárgyalás határnapjáig nem érkezett vissza, a bíróság annak visszaérkezése után
határoz abban a kérdésben, hogy a tárgyalást a fél részéről elmulasztottnak kell-e tekinteni, és így sor kerülhet-e a mulasztás esetére megállapított rendelkezések alkalmazására. Ha ilyen esetben
tárgyalás megtartására már nem kerül sor, csak a határozatot kell kihirdetni, az új határnapról a feleket értesíteni kell. Az a körülmény, hogy az értesítés kézhezvétele nincs igazolva, a határozat
kihirdetésének nem akadálya. (4)340 Ha a fél nevében megjelent meghatalmazott vagy törvényes képviselő a képviseleti jogát,
illetőleg a per viteléhez szükséges felhatalmazását nem igazolja, a fél nevében megjelent személyt
megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni a meghatalmazás, a képviseleti jog vagy a per viteléhez szükséges felhatalmazás igazolására. Ha a meghatalmazottként megjelent személy a felet a 67-68.
§-ok értelmében nem képviselheti, a felet megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy a perben személyesen vagy a törvénynek megfelelő meghatalmazott útján járjon el.
(5)341 Ha a (4) bekezdésben említett hiány pótolható, a bíróság a tárgyalást a hiány pótlása előtt
is folytathatja, az ellenfél kívánságára pedig a tárgyalást folytatni köteles. Ha a hiányt a kitűzött határidő alatt, illetőleg az annak leteltét követő tárgyalás bezárásáig nem pótolták, vagy az eljárást
a fél jóvá nem hagyta, az ellenfél kérelmére a mulasztás következményeit kell alkalmazni, s a hiány pótlására eredménytelenül felhívott személyt a felmerült költségek megfizetésére kell kötelezni.
A tárgyalás elmulasztásának következményei
136. §342 (1) Ha az első tárgyalást a felperes mulasztja el, és megelőzőleg nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, a bíróság az alperes kérelmére a pert megszünteti.
(2)343 Ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, és írásbeli védekezést nem terjesztett elő, a bíróság a felperes kérelmére az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően
bírósági meghagyással kötelezi, egyben marasztalja a felperes költségeiben. Nem bocsáthatja ki a
bíróság a meghagyást, ha a per megszüntetésének lenne helye.
(3) A bírósági meghagyásnak tartalmaznia kell a bíróság és az ügyszám megjelölését, a döntést,
az eljárási költségek megfizetésére kötelező rendelkezést, továbbá - ha ennek helye van - az
előzetes végrehajthatóság kimondását, az ellentmondás lehetőségére való figyelmeztetést, végül utalnia kell arra, hogy a jogerős bírósági meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek. A
bírósági meghagyást a mulasztás tényének megállapításán kívül indokolni nem kell. (4) Az első tárgyalásra megidézett és megjelent tanút vagy szakértőt a bíróság kihallgatja. Ha az
ügy eldöntésére így kellő adat áll rendelkezésre, a bíróság az általános szabályok szerint határoz,
egyébként pedig a bírósági meghagyás kibocsátása avagy újabb tárgyalás kitűzése felől dönt. 136/A. §344 (1)345 A bírósági meghagyás ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül
bármelyik fél szóban vagy írásban a meghagyást kibocsátó bíróságnál ellentmondással élhet. Nem tekinthető a bírósági meghagyás megtámadásának, ha az alperes a követelés összegét teljes
egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztást vagy részletben való fizetést, illetőleg csak a bírósági meghagyás kijavítását kéri. A kellő időben benyújtott ellentmondás esetében a bírósági
meghagyást kibocsátó bíróság a per tárgyalására új határnapot tűz ki. Ha a jogi képviselet kötelező
és az alperes az ellentmondás folytán új határnapra kitűzött tárgyaláson megjelenik vagy írásban érdemi ellenkérelmet terjeszt elő, a beszámítási kifogás és a viszontkereset szempontjából ez
tekintendő az első tárgyalási napnak. (2) A bírósági meghagyásnak ellentmondással meg nem támadott része jogerőre emelkedik, és
az új tárgyalást csak a megtámadott részre vonatkozóan kell kitűzni. Az alperest az elmulasztott
első tárgyalás költségében pernyertességétől függetlenül marasztalni kell. Az ellentmondás illetékét a másik félre áthárítani nem lehet. Ha az ellentmondás csak a perköltséget sérelmezi, erről a
bíróság tárgyaláson kívül, végzéssel határoz. (3)346 Amennyiben olyan alperessel szemben került sor bírósági meghagyás kibocsátására,
akinek a keresetlevelet a)347 a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok
tagállamokban történő kézbesítéséről szóló 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
vagy b) a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön
történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. november 15. napján kelt Egyezmény alapján kellett kézbesíteni, a bírósági meghagyás megtámadására előírt határidő elmulasztása esetén a
bírósági meghagyás kibocsátásától számított egy évig van helye igazolásnak. Az igazolási
kérelemben érdemi védekezést is elő kell terjeszteni. E szabály nem alkalmazható a személyállapotra vonatkozó perekben.
(4)348 Ha az alperes az ellentmondás alapján kitűzött újabb határnapot is elmulasztja, és írásban érdemi ellenkérelmet (139. §) nem terjesztett elő, a bíróság a korábbi meghagyást hatályában
fenntartja, és az alperest az újabban felmerült költségekben is marasztalja. E meghagyás ellen sem
ellentmondásnak, sem fellebbezésnek nincs helye. 136/B. §349 (1) Ha a folytatólagos tárgyalást - az ellentmondás folytán kitűzött és az alperes
által elmulasztott tárgyalás kivételével - a felek bármelyike mulasztja el, a bíróság a tárgyalást a jelenlevő ellenfél, illetőleg a távollevő felperes megelőzőleg előterjesztett kérelmére tartja meg, de
új határnapot is kitűzhet. (2)350 Ha a bíróság a tárgyalást megtartja, a mulasztó felet a megjelent fél olyan kérelmeiről,
tényállításairól és bizonyítási indítványairól, amelyeket vele még nem közöltek, a tárgyalási
jegyzőkönyv másolatának vagy az ellenfél által közölt előkészítő iratnak a megküldésével értesítheti, és felhívhatja arra, hogy azokra észrevételeit a 141. § (3) bekezdése esetében előkészítő iratban,
egyébként pedig a következő tárgyaláson szóval tegye meg. Ebben az esetben a bíróság a tárgyalás folytatására új határnapot tűz ki.
(3)351 A mulasztó féllel előzetesen már közölt kérelmeket, tényállításokat és bizonyítási
indítványokat úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél a kérelem teljesítését nem ellenzi, a tényállítás valóságát nem vonja kétségbe, illetőleg a kívánt bizonyítást nem ellenzi, kivéve ha ez a perben
korábban tett nyilatkozatával ellentétben állana.
Az eljárás szünetelése
137. §352 (1)353 Az eljárás szünetel, ha
a) a felek erre vonatkozó kölcsönös megegyezésüket akár az első tárgyalást megelőzően, akár az első fokú eljárás folyamán bármikor bejelentik, vagy
b) a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a távollevő felperes
megelőzőleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, vagy c) a felperes a megadott lakcímről nem idézhető, illetőleg ismeretlen helyre költözött, és az
alperes hirdetményi idézést nem kér, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, vagy
d) hirdetményi idézésnek volna helye, és a fél ezt nem kéri. (2)354 A szünetelés a határidők folyását nem érinti. Bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni
kell.
(3)355 Hathónapi szünetelés után a per megszűnik. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak
helye nincs.
(4) A per során hozott jogerős részítélet és közbenső ítélet (213. §) hatályát a per megszűnése
nem érinti.
A tárgyalás menete
138. § (1) Az első tárgyalás kezdetén a felperes vagy az elnök felolvassa vagy ismerteti a
keresetlevelet. Ezután a felperes nyilatkozik arra nézve, hogy a keresetlevélben előadott keresetét változatlanul fenntartja-e, illetőleg, hogy azt miként módosítja vagy változtatja meg.
(2) Ha a tárgyaláson a felperes nem jelent meg, a keresetlevelet nem kell felolvasni, illetőleg
ismertetni. 139. §356 A felperes nyilatkozata után az alperes terjeszti elő ellenkérelmét, amely vagy a per
megszüntetésére (157. §) irányul, vagy érdemi védekezést, illetve ellenkövetelést (viszontkereset, beszámítás) tartalmaz a felperes kereseti kérelmével szemben. Az ellenkérelemben elő kell adni az
annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.
140. § (1) Ha az alperes ellenkérelmében a per megszüntetését kéri (157. §), a bíróság mindenekelőtt ebben a kérdésben tárgyal és határoz.
(2) A bíróság a per megszüntetésére irányuló kérelem tárgyalása mellett is felhívhatja az alperest az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatának előterjesztésére, és a megszüntetés
kérdésében való határozathozatal előtt elrendelheti a per érdemi tárgyalását is. Ebben az esetben a 158. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás nem alkalmazható.
(3) A (2) bekezdés alapján az ügy érdemi tárgyalásának nincs helye, ha az alperes a per
megszüntetését a felperes mulasztása, illetőleg elállása folytán vagy közös megállapodásra hivatkozással kéri [157. § d)-f) pontja].
141. § (1)357 Ha a bíróság a pert nem szünteti meg, az ügyet érdemben tárgyalja, s ha a tényállás már az első tárgyaláson kideríthető, nyomban érdemben határoz. A bíróság a jelen lévő
felek meghallgatása alapján megállapítja azokat az adatokat is, amelyek a végrehajtási eljárásban
az érdekelt azonosságának megállapításához szükségesek (természetes személy esetében születési hely, idő, anyja neve, lakóhely, munkahely, adóazonosító jel; gazdálkodó szervezet esetében
székhely, nyilvántartási szám, adószám, a fizetési számla száma és a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató neve).
(1a)358 A perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező tizennegyedik életévét betöltött kiskorú felet, továbbá a tizennegyedik életévét be nem töltött, de ítélőképessége birtokában lévő kiskorú
felet a bíróság szükség esetén - kizárólag ténykérdésekre vonatkozóan - meghallgathatja.
(1b)359 Az (1a) bekezdés szerinti meghallgatás előtt a kiskorú felet a 8. § (2) bekezdésben és az (1c) bekezdésben foglaltakról a korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon
tájékoztatja. (1c)360 Az (1a) bekezdés szerinti meghallgatáskor a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú
fél esetében a 8. § (3) bekezdése alkalmazásának, a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú fél
esetében a 8. § (3) bekezdés c) pontja alkalmazásának nincs helye. (2)361 A bíróság - ha ez a tényállás megállapításához szükséges -, a feleket felhívja nyilatkozataik
megtételére és lefolytatja a bizonyítási eljárást. A fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait - a per állása szerint - a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben
előadni, illetve előterjeszteni. Ha a bizonyítás lefolytatása az első tárgyaláson ennek ellenére nem
lehetséges, vagy csak részben lehetséges, a bíróság a tárgyalás elhalasztása mellett elrendelheti a per további előkészítését.
(3)362 Írásbeli előkészítést csak akkor lehet elrendelni, ha a felet jogi képviselő képviseli, vagy ha
a félnek, illetve képviselőjének az írásbeli előkészítés nem okoz különösebb nehézséget.
(4) Írásbeli előkészítés esetében az erre vonatkozó iratot, ha a bíróság másként nem rendelkezik, a tárgyalási időköz első harmadában, az ellenfélnek arra vonatkozó nyilatkozatát pedig oly időben
kell a bíróságnál előterjeszteni, hogy arra a vele szemben álló fél a tárgyaláson nyilatkozhassék. (5)363 A tanács elnöke az előkészítő iratok és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján -
amennyiben ez a per eldöntéséhez szükségesnek mutatkozik - a tárgyalás folytatására kitűzött
határnapra a tanúkat, illetve a feleket személyes megjelenési kötelezettséggel megidézi, és ha az irat kiadását a fél közvetlenül nem kérheti [192. § (1) bek.], a bizonyító fél kérelmére beszerzi a
bizonyítékul szolgáló iratokat. (6)364 Ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak
előterjesztésével - a (2) bekezdésben előírt kötelezettsége ellenére - alapos ok nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának,
előterjesztésének bevárása nélkül határoz, kivéve, ha álláspontja szerint a fél előadásának,
előterjesztésének bevárása a per befejezését nem késlelteti.
Folytatólagos tárgyalás
142. §365 (1) Ha az ügy körülményei azt nem zárják ki, a tárgyalás elhalasztása esetében a folytatólagos tárgyalás határnapját a bíróság nyomban kitűzi és azt a jelenlévő felekkel kihirdetés
útján közli.
(2) Ha az ügy körülményei azt nem zárják ki, a folytatólagos tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az az elhalasztott tárgyalás napját követően legkésőbb négy hónapon belül megtartható legyen.
(3) A 125. § (5) bekezdése a folytatólagos tárgyalásra is irányadó. 143. § (1)366 A folytatólagos tárgyaláson az előkészítő iratot és más beadványt ismertetni kell.
(2)367
144. § Ha a folytatólagos tárgyaláson az eljáró tanács nem ugyanazokból a bírákból áll, akik a perben már korábban eljártak, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi
tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket, valamint a bizonyítás eredményét és a per egyéb iratait; a felek az ismertetésre észrevételeket tehetnek.
A tárgyalás berekesztése
145. § (1) Ha a per vagy valamely külön eldöntésre alkalmas kérdés a határozathozatalra megérett, az elnök a tárgyalást berekeszti.
(2) A tárgyalás berekesztése előtt az elnök köteles a feleket erre figyelmeztetni és megkérdezni, hogy kívánnak-e még valamit előadni.
(3) A bíróság a berekesztett tárgyalást a határozat kihirdetése előtt újból megnyithatja, ha
valamely kérdés további tárgyalása mutatkozik szükségesnek. Újból meg kell nyitni a tárgyalást, és a 144. §-nak megfelelően kell eljárni, ha a tárgyalás berekesztése és a határozathozatal között a
bírák személyében változás állott be.
Keresetváltoztatás
146. § (1) A felperes a keresetét az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás
berekesztéséig bármikor megváltoztathatja, feltéve, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített jog ugyanabból a jogviszonyból ered, mint az eredeti kereset, vagy azzal összefügg.
A kereset megváltoztatását írásban kell benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. (2) A keresetet az (1) bekezdésben meghatározott időpontig lehet az 51. § alapján az eredetileg
perbe nem vont alperesekre is kiterjeszteni.
(3)368
(4) Keresetváltoztatás esetén az alperes ellenkérelmére a 139. § rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni. (5)369 Nem keresetváltoztatás az, ha a felperes
a) a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélkül annak megalapozására újabb tényeket hoz fel, vagy a felhozottakat kiigazítja,
b) az eredetileg követelt dolog helyett, utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követel,
c) a keresetét leszállítja, illetve az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszti,
d) megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követel (123. §). 146/A. §370 (1) Kötelező jogi képviselet esetében az általános szabályoktól (146. §) eltérően a
felperes a keresetét - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - az alperes érdemi ellenkérelme
előadását követő 30 napon belül változtathatja meg. (2) Ha az alperes beszámítási kifogást, viszontkeresetet terjeszt elő, a felperes a beszámítási
kifogás, viszontkereset közlésétől számított 30 napon belül változtathatja meg keresetét. (3) A felperes keresetét az alperes beleegyezésével bármikor megváltoztathatja.
(4) A felperes legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig
megváltoztathatja keresetét, ha olyan tényre, bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül az első tárgyalást követően jutott a
tudomására, és ezt igazolja. (5) Keresetváltoztatásnak nincs helye, ha az alperes viszontkeresetét, beszámítási kifogását
vagy azok módosítását a felperes keresetváltoztatására tekintettel terjesztette elő.
(6) A bíróság végzéssel elutasítja a keresetváltoztatást, ha a felperes azt az (1)-(5) bekezdésben foglalt szabályok megsértésével terjesztette elő; e végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek.
146/B. §371 A 146/A. § rendelkezéseit kettőszázmillió forintot meghaladó pertárgyértékű ügy esetén nem lehet alkalmazni.
Viszontkereset
147. § (1)372 Az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig az alperes a felperes ellen viszontkeresetet indíthat, ha az ekként érvényesíteni kívánt jog a felperes
keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból ered, vagy ha a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas. A bíróság
érdemi tárgyalás nélkül végzéssel elutasíthatja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló, hogy a fél azt
azért terjesztette elő késedelmesen, hogy a per befejezését hátráltassa. (2)373 A járásbíróság előtt olyan viszontkeresetet, amely a követelés egész összegére tekintettel
a törvényszék hatáskörébe tartoznék, csak akkor lehet indítani, ha e viszontkeresettel érvényesített követelés beszámításra is alkalmas, és a követelés összegének a felperes kereseti követelését
meghaladó részére a járásbíróságnak hatásköre van. (3) Vagyonjogi perben a per bírósága a viszontkeresetre egyéb illetékességi ok hiányában is
illetékes.
(4) Viszontkereset esetén a felperes ellenkérelmére a 139. §-nak az alperes ellenkérelmét szabályozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
147/A. §374 (1) Kötelező jogi képviselet esetében az általános szabályoktól (147. §) eltérően az alperes viszontkeresetét és beszámítási kifogását - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az
első tárgyalást követő 30 napon belül terjesztheti elő.
(2) Az alperes a 146/A. § (1)-(4) bekezdése szerinti keresetváltoztatás esetén a keresetváltoztatás közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő viszontkeresetét és
beszámítási kifogását vagy az (1) bekezdés szerint előterjesztett viszontkeresetét és beszámítási kifogását módosíthatja.
(3) Ha a beszámítani kért követelés az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően járt le, az alperes beszámítási kifogását az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően
e határidő lejártát követő 30 napon belül előterjesztheti.
(4) A bíróság végzéssel elutasítja a viszontkeresetet és a beszámítási kifogást, ha az alperes azt az (1)-(3) bekezdésben foglalt szabályok megsértésével terjesztette elő; e végzés ellen nincs helye
külön fellebbezésnek. 147/B. §375 A 147/A. § rendelkezéseit kettőszázmillió forintot meghaladó pertárgyértékű ügy
esetén nem lehet alkalmazni.
Egyezség
148. § (1) A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a
vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék. (2)376 A bíróság - amennyiben annak sikerére esély mutatkozik, különösen ha a felek bármelyike
kéri - tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól [137. § (1) bek. a) pont]. Ha a felek a közvetítői eljárás során megállapodást kötnek, azt a 137. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül a
bírósághoz egyezségként történő jóváhagyás végett benyújthatják, ebben az esetben a bíróság az eljárást folytatja és a (3) bekezdés szerint jár el.
(3)377 Ha az egyezség - ideértve a (2) bekezdésben meghatározott egyezséget is - megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást
megtagadja, és az eljárást folytatja.
(4)378 A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek; a jóváhagyó végzés ellen beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Elkülönítés, egyesítés, áttétel
149. § (1) A bíróság, ha az ügy eldöntése érdekében célszerűnek látja, elrendelheti, hogy a
perben érvényesített egyes követelések vagy a megosztható követelések egyes részei, valamint
általában a perben eldönthető egyes vitás kérdések elkülönítve kerüljenek tárgyalásra. (2) A bíróság együttes tárgyalás és eldöntés végett elrendelheti az előtte folyamatban levő olyan
perek egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg. (3)379 A gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben az azonos hatáskörű járásbíróságok
előtt folyamatban lévő perek egyesítésének is helye van; a törvényszék az előtte indított perhez a
területén működő járásbíróság előtt folyamatban lévő pert is egyesítheti. Ha az egyesítést több, azonos hatáskörű járásbíróság is elrendelte, a továbbiakban az jár el, amely az egyesítésről
korábban határozott.
(4)380 A felek közösen előterjesztett kérelmére a bíróság - ha annak feltételei fennállnak - a pereket egyesíti. A kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. Ha a bíróság a felek
kérelmére a pereket egyesítette, utóbb az egyesítést nem mellőzheti. 150. §381 A különélő házastárs által tartás iránt indított pert - feltéve, hogy a per első fokon még
nincs befejezve - a házassági per megindítása esetében a tartást kérő fél indítványára át kell tenni a házassági per bíróságához.
A tárgyalás elhalasztása
151. §382 (1) A bíróság a tárgyalást a feleknek a kitűzött határnap előtt legkésőbb nyolc nappal előterjesztett, indokolt közös kérelmére - az új tárgyalási határnap kitűzésével egyidejűleg -
elhalasztja. Később előterjesztett közös kérelemre a tárgyalás csak kivételesen fontos okból
halasztható el. A tárgyaláson előterjesztett kérelemre a bíróság a tárgyalást csak akkor halaszthatja el, ha a keresetet az alperessel nem, vagy nem idejében közölték, vagy ha a felperes
a keresetét a tárgyaláson megváltoztatta, vagy valamely más kérelmét lényegesen módosította és ezzel összefüggésben az ellenkérelem előterjesztésére az alperesnek megfelelő időt kell biztosítani.
A bíróság hivatalból csak fontos okból, annak megjelölésével halaszthatja el a tárgyalást. A tárgyalás elhalasztásáról a megidézetteket - ha erre mód van - előzetesen értesíteni kell.
(2) Az idézésre megjelent tanúkat és szakértőket lehetőség szerint a tárgyalás elhalasztása
esetén is ki kell hallgatni.
A tárgyalás felfüggesztése
152. § (1) Ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az
eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság a per tárgyalását ennek az eljárásnak jogerős befejezéséig felfüggesztheti. Ha ez az eljárás még megindítva nincs, a
büntetőeljárás megindításáról hivatalból üldözendő bűncselekmény esetében a bíróság
gondoskodik, egyébként pedig az eljárás megindítására megfelelő határidőt tűz ki. Ha a határidő
eredménytelenül telik le, a tárgyalást folytatni kell.
(2) A bíróság a tárgyalást akkor is felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más
polgári eljárás már folyamatban van. (3)383 Ha a bíróság kötelező közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket, ezzel
egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A bíróság a közvetítői eljárásra kötelező és tárgyalást
felfüggesztő határozatában felhívja a feleket arra, hogy a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező végzés másolatát csatolják a közvetítőhöz intézendő felkéréshez. A bíróság a határozat
közlésével egyidejűleg a jogi képviselő nélkül eljáró felet tájékoztatja a kötelező közvetítői eljárás kezdeményezésének külön törvényben meghatározott szabályairól.
(4)384 A kötelező közvetítői eljárás megindítása érdekében felfüggesztett tárgyalást folytatni kell, ha
a) bármelyik fél igazolja, hogy a közvetítői eljárás befejeződött, b) bármelyik fél igazolja, hogy az első közvetítői megbeszélésen részt vett, de a közvetítői
eljárás nem indult meg, vagy
c) a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező határozat közlésétől számított két hónap telt el anélkül, hogy a felek az a) és b) pontban megjelölt valamely igazolást becsatolták volna.
(5)385 Ha a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező bírósági határozat közlésétől számított két
hónapon belül a megindított közvetítői eljárás várhatóan nem fejezhető be és a felek ennek tényét legkésőbb a határidő lejárta előtt nyolc nappal a bíróságnak közösen bejelentik, a tárgyalás
mindaddig nem folytatható, amíg a közvetítői eljárás be nem fejeződik. A feleknek bejelentésükkel egyidejűleg hitelt érdemlő módon igazolniuk kell, hogy a közvetítői eljárás folyamatban van.
153. § (1) Ha a per eldöntése házasság létezésétől vagy érvényességétől, illetőleg gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ, és ez iránt per van folyamatban, a tárgyalást
annak jogerős eldöntéséig fel kell függeszteni.
(2)386 Ha a per eldöntése házasság érvényességétől függ, a tárgyalást akkor is fel kell függeszteni, ha az érvénytelenítési per még nincs folyamatban, de annak megindítására a felek
valamelyike jogosult; ebben az esetben a tárgyalás felfüggesztésével egyidejűleg az érvénytelenítési per megindítására megfelelő határidőt kell kitűzni, annak sikertelen letelte után
azonban a felfüggesztett tárgyalást folytatni kell.
(3)387 A gyermek tartása iránt indított pernek az (1) bekezdés alapján való felfüggesztése nem akadályozza, hogy a bíróság a gyermek részére ideiglenes intézkedéssel tartásdíjat állapítson meg.
Szükség esetében a bíróság az ideiglenes tartás megállapítása felől hivatalból is határozhat. 154. § (1) Ha a felet katonai szolgálatra hívják be, a bíróság a pert felfüggesztheti, kivéve a
tartásdíj iránt indított, valamint az olyan pereket, amelyeknek gyors elbírálásához különleges érdek
fűződik. (2) Az (1) bekezdés esetében a bíróság a per felfüggesztéséről, illetőleg továbbfolytatásáról a fél
katonai elöljáróját is értesíti. 155. § (1) A tárgyalás felfüggesztésével minden határidő megszakad; a felfüggesztés
megszűnésétől a határidő újra kezdődik. (2) A felfüggesztés tartama alatt tett minden bírói rendelkezés, úgyszintén a felek által teljesített
minden perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a felfüggesztéssel, illetőleg az annak
megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és perbeli cselekményeket. (3)388 Felfüggesztést elrendelő bírósági határozat ellen - a közvetítői eljárásra kötelező és
tárgyalást felfüggesztő határozat kivételével - külön fellebbezésnek van helye; a bíróság az ilyen határozatot maga is megváltoztathatja.
Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése389
155/A. §390 (1) A bíróság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását az Európai
Közösséget létrehozó Szerződésben foglalt szabályok szerint kezdeményezheti.
(2)391 Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A bíróság a végzésben meghatározza
azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és az érintett magyar
jogszabályokat. A bíróság végzését az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel egyidejűleg
tájékoztatásul megküldi az igazságügyért felelős miniszter részére is.
(3)392 Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés és az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek.
Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése, továbbá a Kúria eljárásának kezdeményezése önkormányzati rendelet felülvizsgálata
iránt393
155/B. §394 (1) A bíróság az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének
megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárását
az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti.
(2) A bíróság (1) bekezdés szerinti eljárását az a fél vagy beavatkozó kezdeményezheti, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenes vagy nemzetközi
szerződésbe ütközik.
(3) Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti.
(4) Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező és az eljárást felfüggesztő végzés, valamint az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye
külön fellebbezésnek. 155/C. §395 (1) A bíróság a Kúriának az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó
nemperes eljárását a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt szabályok
szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti. (2) A bíróság (1) bekezdés szerinti eljárását az a fél vagy beavatkozó kezdeményezheti, aki
szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó önkormányzati rendelet jogszabályba ütközik. (3) A Kúria eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per
tárgyalását felfüggeszti.
(4) A Kúria eljárását kezdeményező és az eljárást felfüggesztő végzés, valamint a Kúria eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek.
Ideiglenes intézkedések396
156. §397 (1) A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben
(viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez
közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az
intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. A kérelmet megalapozó tényeket
valószínűsíteni kell.
(2) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtása előtt nem terjeszthető elő. Az ideiglenes intézkedésről a bíróság az első tárgyalás kitűzését megelőzően is dönthet.
(3) Az ideiglenes intézkedés tárgyában a bíróság soron kívül határoz. (4) A bíróság döntése előtt a feleket személyesen meghallgatja, illetve lehetővé teszi, hogy a
kérelemre írásban nyilatkozzanak. A felek meghallgatása csak rendkívül sürgős szükség esetében, valamint akkor mellőzhető, ha a fél a meghallgatásra kitűzött határnapot, illetve határidőt
elmulasztja.
(5) Az ideiglenes intézkedésre vonatkozó döntéssel kapcsolatban bizonyítás lefolytatásának csak akkor van helye, ha a kérelem e nélkül érdemben nem bírálható el.
(6) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a bíróság végzésben határoz, amely ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság kérelemre - ha a felperes a keresetét leszállítja, hivatalból - a
végzést maga is megváltoztathatja.
(7) A teljesítési határidő - ha a bíróság másként nem rendelkezik - a végzés írásbeli közlését követő napon kezdődik.
(8) A végzés előzetesen végrehajtható (231-232. §). A végzés mindaddig hatályban marad,
amíg azt a bíróság a felek bármelyikének kérelmére - a másik fél meghallgatása (113. §) után -
hozott végzésével vagy ítéletében hatályon kívül nem helyezi. Ha az elsőfokú bíróság az ideiglenes intézkedésről szóló határozatát ítéletében (permegszüntető végzésében) nem helyezte hatályon
kívül, az elsőfokú ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésével az ideiglenes intézkedés a hatályát veszti.
(9)398 A Be. 214. § (1a) bekezdése vagy 284. § (3) bekezdése alapján a bíróságnak megküldött
polgári jogi igény esetén az ideiglenes intézkedés elbírálása során az (1)-(8) bekezdés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) az ideiglenes intézkedés elrendelése nem köthető biztosítékadáshoz, és b) a bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelésére vonatkozó végzését - hivatalból - maga is
megváltoztathatja abban az esetben is, ha a nyomozást vagy a büntetőeljárást jogerősen megszüntették, vagy a terheltet a vád alól jogerősen felmentették, továbbá
c) az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezése vagy hatályvesztése esetén rendelkezni kell az ideiglenes intézkedést megelőző birtokállapot helyreállításáról, ha az ítélet eltérően nem rendelkezik.
A per megszüntetése
157. §399 A bíróság a pert megszünteti:
a) ha a keresetlevelet már a 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani;
b) ha a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták;
c) ha a bíróság az alperes kívánságára a külföldi felperest a 89. § alapján a perrel felmerülő költségek fedezése végett biztosítékadásra kötelezte, de a felperes a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás
berekesztéséig biztosítékot nem adott; d) ha a felperes az első tárgyalást elmulasztotta (135., 136., 159. §); e) ha a felperes keresetétől elállott (160. §); f) ha a felek a per megszüntetését közösen kérték; g) a fél halála vagy megszűnése esetén, ha a jogviszony természete a jogutódlást kizárja; h) a fél kérelmére, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja; i) ha a jogi képviselő közreműködésével eljárni köteles felperes a megszűnt jogi képviseletének
pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik [73/B. § (5) bek.]. 157/A. §400 (1) Olyan esetben, ha a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának a 130.
§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból (kizárt joghatóság) nem volt helye, de magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, a bíróság az eljárást megszünteti, amennyiben
a) az alperes az első tárgyalást elmulasztotta, és írásbeli védekezést sem terjesztett elő; vagy b) az alperes a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja. (2) Ha az alperesnek nincs jogi képviselője, őt a bíróság az (1) bekezdés b) pontja szerinti
kifogás lehetőségéről tájékoztatja. 158. § (1)401 A bíróság a 157. § a), b) vagy g) pontja esetében a pert az eljárás bármely
szakában hivatalból megszüntetni köteles. (2)402 Ha az alperes a per érdemi tárgyalásába bocsátkozott, hatáskör hiánya miatt a pert
megszüntetni csak akkor lehet, ha a hatáskör nem a per tárgyának értékétől függ, az illetékesség hiánya miatt pedig csak akkor, ha az illetékesség kizárólagos. A pernek hatáskör vagy illetékesség
hiánya miatt való megszüntetése esetében a 129. § megfelelően irányadó.
(3) Az idő előtt indított pert nem lehet megszüntetni, ha a követelés a határozat meghozatala előtt lejárt [157. § a) pont, 130. § (1) bek. f) pont].
(4) A 157. § c) pontja alapján a pert csak az alperes kérelmére lehet megszüntetni; ha az alperes a per érdemi tárgyalásába bocsátkozott, ilyen kérelmet csak akkor terjeszthet elő, ha a
biztosítékadási kötelezettség csak később következett be, vagy az alperes arról csak később
szerezhetett tudomást.
(5)403 A bíróság a 157. § i) pontja esetében a pert az eljárás bármely szakában hivatalból megszüntetni köteles kivéve, ha a 73/B. § (2)-(4) bekezdése alkalmazásának van helye.
159. § (1)404 Ha az első tárgyalást a felperes mulasztotta el, a 157. § d) pontja alapján a pert csak az alperes kérelmére lehet megszüntetni. Nincs helye a per megszüntetésének, ha a felperes
a bíróságtól kérte, hogy a tárgyalást távollétében is tartsa meg. A 135. § (3) bekezdése ilyen esetben is irányadó.
(2)405 Az alperes a per megszüntetésére irányuló kérelemmel együtt a felperes ellen
viszontkeresetet (147. §) is indíthat annak megállapítása iránt, hogy a felperest a keresetben érvényesített jog nem illeti meg; a per megszüntetése a viszontkereset tárgyalását nem
akadályozza. 160. § (1) A felperes a per érdemi tárgyalása előtt keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül is
elállhat, az érdemi tárgyalás megkezdése után azonban csak akkor, ha az elálláshoz az alperes hozzájárul. A felperes mindkét esetben köteles alperesnek a keresetindítás folytán felmerült
költségeit megtéríteni.
(2)406 A bíróság a pert tárgyaláson kívül is megszüntetheti, ha az elállást a felperes írásban jelenti be, és ahhoz csatolja az alperesnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy igényel-e költséget,
és azt mennyiben számítja fel. Ha a per megszüntetéséhez szükség van az alperes hozzájárulására is, az erre vonatkozó nyilatkozatot is csatolni kell. Ha a felperes az alperes írásbeli nyilatkozatát
nem csatolta, a bíróság az alperest nyilatkozattételre tárgyaláson kívül is felhívhatja és
figyelmeztetheti, hogy ha a felhívásra az abban megjelölt határidő alatt nem nyilatkozik, a felperes kérelmének megfelelően fog dönteni.
161. § (1)407 Ha a bíróság a pert a 157. § a), b) vagy c) pontja alapján szünteti meg, a keresetlevél beadásának és a perindításnak a jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a
megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja, vagy követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti.
(2) Ha a felperes a jelen §-ban megállapított határidőt elmulasztja, igazolással sem élhet.
162. § (1)408 A bíróság olyan határozata ellen, amely a per megszüntetésére irányuló kérelmet - a 157. § e) és f) pontjában foglalt esetek kivételével - elutasítja, külön fellebbezésnek helye nincs, és az ügyet befejező határozat ellen irányuló fellebbezésben is csak akkor támadható meg, ha a bíróság a pert a 158. § szerint hivatalból figyelembe veendő valamely ok ellenére sem szüntette
meg.
(2) Ha a bíróság a 140. § alapján a per megszüntetésére irányuló kérelemnek és a per érdemének együttes tárgyalását rendelte el, a per megszüntetésére irányuló kérelmet az ügyet
befejező határozatában is elutasíthatja.
X. FEJEZET
Bizonyítás
A bizonyítás elrendelése
163. §409 (1) A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást
rendel el.
(2) A bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyező vagy az egyik félnek az ellenfél által bírói felhívás [141. § (2) bekezdése] ellenére kétségbe nem vont előadása folytán valónak
fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel. (3) A bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valónak fogadhatja el. Ugyanez áll
azokra a tényekre is, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van. Ezeket a tényeket a bíróság
akkor is figyelembe veszi, ha azokat a felek nem hozták fel, köteles azonban a feleket e tényekre a tárgyaláson figyelmeztetni.
164. §410 (1) A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.
(2)411 A bíróság bizonyítást hivatalból akkor rendelhet el, ha azt törvény megengedi. 165. §412
Bizonyítási eszközök
166. § (1) Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék,
az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok.
(2) Eskünek a perben helye nincs.
Tanúk
167. §413 (1)414 Ha a fél a tényállításait tanúkkal kívánja bizonyítani, meg kell jelölnie a bizonyítani kívánt tényeket és be kell jelentenie a tanúk nevét és idézhető címét. Ha a megidézni
kért tanú kiskorú, a félnek be kell jelentenie a tanú életkorát, törvényes képviselője nevét és
idézhető címét is. (2) A tanú (1) bekezdésben meghatározott adatait a keresetlevélben vagy más beadványban,
illetve a tárgyaláson kell bejelenteni. (3) Ha a tanú adatait a fél beadványban jelöli meg, beadványában a tanú nevén kívül a tanú
egyéb adatait nem kell feltüntetnie, hanem egy példányban beadott külön lapon köteles a tanú
idézhető címét - és amennyiben szükséges, a tanú egyéb személyazonosító adatait - a bíróság részére megjelölni. Különösen indokolt esetben a beadványban elegendő a tanú nevének
feltüntetése helyett egyéb megjelölést alkalmazni, és az így megjelölt tanú adatait külön lapon feltüntetni.
(4) Ha a fél a tanú adatait a tárgyaláson jelenti be, arra a (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a tanú adatait tartalmazó külön lapot a bíróságnak úgy kell
átadni, hogy annak tartalmát a többi fél vagy egyéb perbeli személy - az ügyészt ide nem értve -
ne ismerhesse meg. (5) A tanút megidézni kérő félnek a tanút előzőleg nyilatkoztatnia kell arról, hogy a tanú az
adatainak bejelentésére a (3) és (4) bekezdés szabályait alkalmazni kéri-e, és köteles e nyilatkozat szerint eljárni. Ha a tanút a fél nem tudja nyilatkoztatni, a (3) bekezdés első mondata, illetve a (4)
bekezdés szerint köteles eljárni.
(6) A bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet is kötelezheti a tanú nevének és idézhető címének a (3), illetve (4) bekezdésben meghatározott módon történő bejelentésére, ha a bizonyító
fél valószínűsíti, hogy az általa nem ismert tanút az ellenfél ismeri vagy ismernie kell. Ebben az esetben a tanú személyi adatainak zártan kezelésére vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy a tanú zártan kezelt személyi adatait a bizonyító fél sem ismerheti meg, és az
adatok zártan történő kezelését a 172. § (4) bekezdésében meghatározott eseteken kívül csak akkor lehet megszüntetni, ha a bizonyító fél időközben egyéb úton megismerte a tanú személyi
adatait. (7)415 Ha a perben a bírót tanúként a hivatali működése vagy azzal összefüggő ok miatt kérik
megidézni, az (1)-(6) bekezdés szerinti idézhető címe a szolgálati helye szerinti bíróság címe. Ha a bíró szolgálati viszonya a per alatt megszűnik, az idézhető címére vonatkozóan az általános
szabályok az irányadók.
167/A. §416 (1) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható.
(2) A kiskorú tanú kihallgatásánál a törvényes képviselője jelen lehet. A kihallgatáskor a figyelmeztetéseket és tájékoztatásokat a kiskorú tanú korára, érettségére figyelemmel, számára
érthető módon kell közölni. A kihallgatásnak megfelelő légkörben, a kiskorú számára érthető
módon kell megtörténnie. (3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú kihallgatása esetén a hamis tanúzás
következményeire való figyelmeztetést mellőzni kell, helyette az igazmondás követelményéről kell tájékoztatást adni a tanú korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon. A
tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú tanú esetében a személyi adatainak zártan kezeléséről, valamint a vallomástétel megtagadásáról a nyilatkozatot a törvényes képviselője teszi
meg, valamint a vallomástételre kötelező határozat elleni fellebbezési jogot a törvényes képviselő
gyakorolja. (4)417 Ha a kiskorú tanú és a törvényes képviselője között érdekellentét van, a bíróság
megkeresésére a gyámhatóság által kirendelt eseti gyám gyakorolja a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogokat.
168. § (1) A tanút az elnök idézi meg. Az idézésben (96. §) meg lehet jelölni azokat a
körülményeket is, amelyekre a tanú kihallgatása szükségesnek mutatkozik, s a tanút fel lehet hívni,
hogy meghatározott feljegyzéseit, iratait vagy a bizonyításnál felhasználható egyéb tárgyait hozza
magával.
(1a)418 A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú tanút törvényes képviselője útján idézi a bíróság azzal a felhívással, hogy a tanú megjelenéséről gondoskodjék. A tizennegyedik életévét
betöltött kiskorú tanú idézéséről a bíróság a törvényes képviselőjét értesíti. (1b)419 Ha a perben a bírót tanúként a hivatali működése vagy azzal összefüggő ok miatt kérik
megidézni, a bíróság a bírót a szolgálati helye szerinti bíróság címéről idézi. Ha a bíró szolgálati
viszonya a per alatt megszűnik, az idézésre az általános szabályok az irányadók. (2)420 Ha a tanú a fél által bejelentett adatok téves volta miatt nem volt megidézhető, a
bíróságnak a tanú ismételt megidézése előtt meg kell vizsgálnia, hogy a fél téves bejelentése nem a per elhúzását célozta-e. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni arra az esetre is, amikor a
bíróság a bizonyító fél ellenfelét kötelezte a tanú adatainak bejelentésére. 169. § (1) Azt, akitől testi vagy szellemi fogyatkozása miatt helyes vallomás nem várható,
tanúként kihallgatni nem lehet.
(2)421 A tanú, ha a titoktartás alól felmentést nem kapott, nem hallgatható ki olyan kérdésről, amely minősített adatnak minősül.
(3) A titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad.
(4) Azt, hogy a titoktartás alól való felmentésre az egyes esetekben mely hatóság vagy szerv
illetékes, a Kormány rendelettel határozza meg.422
(5) Azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik, a felmentésre irányuló megkeresésben
meg kell jelölni. (6) A jelen § ellenére kihallgatott tanú vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehető.
170. § (1) A tanúvallomást megtagadhatja: a) a felek bármelyikének a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója; b) az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy a 13. § (2) bekezdésében megjelölt
hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben; c) az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a
tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette;423
d)424 a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő; e)425 az üzleti titok megtartására köteles személy az olyan kérdésben, amely tekintetében a
tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg;
f)426 a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-
szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az azzal
kapcsolatos kérdésben. (2) Ha a tanú több pertárs közül nem valamennyivel áll a 13. § (2) bekezdésében megjelölt
viszonyban, a tanúságtételt a többiekre nézve csak akkor tagadhatja meg, ha a vallomás nem különíthető el.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a tanúságtétel nem tagadható meg, ha a kérdés: a) olyan jogügyletre vonatkozik, amelynél a tanú mint valamelyik fél képviselője vagy mint
ügyleti tanú maga is közreműködött, vagy amelynél valamelyik fél a tanúnak képviselője volt, vagy
ha a tanú a kérdéses jogviszonyban a felek valamelyikének jogelődje; b)427 a tanú családtagjának származására, házasságára, életbenlétére, halálára, kiskorú
családtagját érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, harmadik személynél történő elhelyezésére, kiadására vagy családi viszonyon alapuló vagyonjogi ügyre vonatkozik.
(4)428 Az (1) bekezdés e) pontja alapján a tanúságtétel nem tagadható meg, ha: a) az érdekelt az üzleti titok megtartására köteles személyt e kötelessége alól felmentette, b) ha a kérdés a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra
vonatkozó külön törvényi rendelkezések alapján nem minősül üzleti titoknak, vagy c) ha a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az érintett adat közérdekű adatnak minősül-e. (5)429 Az (1) bekezdés a) és c)-f) pontja esetében a tanút mentességére kihallgatása előtt,
illetőleg mihelyt a mentesség kiderül, figyelmeztetni kell. Ennek megtörténtét, valamint a tanúnak
a figyelmeztetésre adott válaszát a jegyzőkönyvbe fel kell venni.
(6)430 Az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad.
(6a)431 Az (1) bekezdés f) pontjában foglalt mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.
(7)432 Ha a tanút a jelen § esetében a mentességre való alapos hivatkozása ellenére vallomásra kötelezik, vagy az (5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem tartják meg, a tanú vallomása
bizonyítékként figyelembe nem vehető. 171. § (1) Ha a tanú a 169. § értelmében nem hallgatható ki, vagy a 170. § alapján nem akar
vallomást tenni, ezt a bíróságon a kitűzött határnap előtt is bejelentheti. A 170. § esetében a
megtagadás okát a bejelentéssel egyidejűleg elő kell adni és egyben valószínűsíteni kell. A bíróság egyéb valószínűsítő adat hiányában a tanút a megtagadás okára nézve ki is hallgathatja.
(2) Abban a kérdésben, hogy a tanúságtétel megtagadásának helye van-e (170. §), a kihallgatást foganatosító bíróság határoz; határozathozatal előtt a feleket - ha jelen vannak - meg
kell hallgatni. Ha a tanúkihallgatást megkeresés útján foganatosítják (202. §), a perbíróság a megkeresett bíróság határozatát - kérelemre - megváltoztathatja. A kérelemnek a tanú
kihallgatására halasztó hatálya van.
(3) A perbíróságnak vallomástételre kötelező határozata ellen a tanú fellebbezéssel élhet. 171/A. §433 (1) A bíróság a tanú személyi adatait [167. § (1) bek. és 173. § (1) bek.] a tanú
nevének kivételével - a 167. § (3) bekezdésének utolsó mondatában meghatározott esetben a tanú nevét is - (a továbbiakban: a tanú személyi adatai) az iratok között elkülönítve, zártan kezeli, ha
azokat a fél a 167. § (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott módon jelentette be. A tanú
személyi adatait csak a bíróság, a jegyzőkönyvvezető (leíró) és az ügyész jogosult megismerni. A bíróság az eljárás során biztosítja, hogy a tanút megidézni kérő fél és az ügyész kivételével a felek
és egyéb perbeli személyek számára az eljárás egyéb adataiból a tanú személyi adatai ne válhassanak megismerhetővé.
(2) Ha a fél a tanú személyi adatait (azok egy részét) a 167. § (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott módon jelentette be, a tanú személyi adatait tartalmazó külön lapot senki részére
nem lehet kézbesíteni, azt a tanút megidézni kérő fél és az ügyész kivételével a felek és egyéb
perbeli személyek a bíróságon sem tekinthetik meg, arról másolat nekik nem adható. (3) A bíróság a tanú személyi adatait akkor is zártan kezeli, ha ezt a tanú a kihallgatása előtt
kéri. Ebben az esetben a zártan kezelés azon adatokra terjed ki, amelyeket a tanút megidézni kérő fél ellenfele (a féllel ellenérdekű egyéb perbeli személy) - az ügyészt ide nem értve - még nem
ismerhetett meg.
172. § (1) A tanú a tárgyaláson és a bizonyítási eljárásnál kihallgatása előtt nem lehet jelen, s kihallgatása után csak a bíróság engedélyével távozhatik el.
(2) A kihallgatás megkezdése előtt a tanút figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire. (3)434 A kihallgatás megkezdése előtt a tanút nyilatkoztatni kell arról, hogy kívánja-e személyi
adatainak zártan kezelését. Ha a tanú személyi adatainak zártan kezelését kéri, a bíróság a tanú
neve kivételével a tanú személyi adatait zártan kezeli. Különösen indokolt esetben a bíróság a tanú nevét is zártan kezelheti.
(4)435 Ha a tanú a bíróság felhívására a személyi adatainak zártan kezelését nem kéri, illetve külön felhívás nélkül is úgy nyilatkozik, hogy személyi adatainak zártan kezelését nem kívánja, a
bíróság a tanú személyi adatainak a 171/A. § (1) bekezdése alapján történő zártan kezelését megszünteti; ez korlátozódhat a tanú neve zártan kezelésének megszüntetésére.
(5)436 Ha az eljárás során a bíróság megállapítja, hogy a tanút megidézni kérő fél ellenfele (a
féllel ellenérdekű egyéb perbeli személy) - az ügyészt ide nem értve - a tanú személyi adatait ismeri, a bíróság a tanú személyi adatainak zártan kezelését megszünteti.
(6)437 A tanú személyi adatai zártan történő kezelése tárgyában a kihallgatást foganatosító bíróság a felek meghallgatása nélkül dönt, külön határozatot hoznia azonban nem kell, a
jegyzőkönyvben elegendő a (3)-(5) bekezdésben foglaltak megtörténtére utalni.
173. § (1)438 A kihallgatás kezdetén a tanútól meg kell kérdezni a nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét, valamint azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van, s hogy ennek folytán
vagy más okból nem elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult. Ha a bíróság a tanú személyi adatainak zártan
kezelését nem szüntette meg, vagy a tanú kérelmére azokat zártan kezeli, a tanú személyi adatait a személyazonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg, írásban rögzíti és zártan
kezeli.
(1a)439 Ha a perben a bírót tanúként a hivatali működése vagy azzal összefüggő ok miatt hallgatja ki a bíróság, a meghallgatása előtt személyazonosságát a nevének, feladatkörének,
munkakörének, vezetői megbízásának, a szolgálati helye szerinti bíróság nevének és címének a
rögzítésével kell megállapítani. A bíró személyazonosságának megállapítását követően a
kihallgatására az (1) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadóak. Ha a bíró szolgálati viszonya
a per alatt megszűnik, a válaszadási kötelezettségére vonatkozóan az általános szabályok az irányadók.
(2) Ezután a tanút részletesen ki kell hallgatni, tisztázva azt is, hogy az általa előadottakról miként szerzett tudomást.
(3)440 A tanút az elnök hallgatja ki. A bíróság többi tagja is jogosult a tanúhoz kérdéseket intézni.
Kérdéseket a felek indítványozhatnak. Az elnök a feleknek kérelmükre megengedheti, hogy a tanúhoz közvetlenül is intézhessenek kérdéseket. A fél részéről indítványozott vagy a tanúhoz
közvetlenül intézett kérdés megengedhetősége felől az elnök határoz. (4)441 Ha a tanú vallomása más tanúnak vagy a személyesen meghallgatott félnek előadásával
ellentétben áll, az ellentét tisztázását szükség esetében szembesítéssel kell megkísérelni. 174. § (1) A tanú a kihallgatása alkalmával a birtokában levő okiratot, illetőleg annak a peres
ügyre vonatkozó részét köteles a bíróság rendelkezésére megtekintés végett bemutatni, kivéve ha
az okiratot perben nem álló harmadik személy nevében tartja birtokában. Ha a tanú az okirat bemutatását alaptalanul megtagadja, a tanúságtétel megtagadásának következményeit (185. §)
kell megfelelően alkalmazni. (2) A bíróság szükség esetén elrendelheti az okirat másolatának (kivonatának) az iratokhoz való
csatolását. Ha a tanú a másolatot (kivonatot) csatolni nem tudja, annak elkészítéséről a bíróság
gondoskodik. 175. § (1) A kihallgatás után a tanú előtt a jegyzőkönyvbe vett vallomását fel kell olvasni,
kivéve, ha a felolvasást sem a tanú, sem a felek nem kívánják. A felolvasás megtörténtét vagy annak mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(2) Ha a tanú a vallomás felolvasásakor vallomását kiigazítja vagy kiegészíti, azt szintén jegyzőkönyvbe kell foglalni.
176. § (1) Ha a tanú aggkora, betegsége, testi fogyatkozása vagy más ok miatt a bíróság előtt
nem jelenhetik meg, a bíróság a tanút lakásán, illetőleg tartózkodási helyén hallgatja ki. Ebben az esetben a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy a tanút az elnök hallgassa ki.
(2) A tanúkihallgatás helyéről és idejéről a feleket és a tanút előzetesen értesíteni kell.
Szakértők
177. § (1) Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy
megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. Rendszerint egy szakértőt kell alkalmazni, több szakértőt csak
különböző szakkérdések felmerülése esetében lehet kirendelni. (2)442 A bíróság a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény
adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt, vagy külön jogszabályban
meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható.
(3)443 Ha a felek a szakértő személyében nem állapodnak meg, arról a bíróság dönt. Az utóbbi esetben a feleket a szakértő kirendelése tárgyában - szükség esetén - meg kell hallgatni.
(4)444 Ha a perbíróság a szakértő meghallgatása iránt megkeresés útján intézkedik, és a felek a
szakértő személyében nem állapodnak meg, a szakértő kirendelését is a megkeresett bíróságra bízhatja.
(5)445 Ha az ügy bonyolultsága, illetve a szakértői munka várhatóan nagy terjedelme vagy költsége ezt indokolja, a bíróság a fél kérelmére a szakértőt - szükség esetén a szakértőnek a
tárgyaláson való előzetes meghallgatása után - felhívja, hogy szakértői feladatáról és annak várható költségeiről előzetes munkatervet készítsen. A bizonyító fél a munkaterv ismeretében
nyilatkozik arról, hogy kéri-e a szakértői munka elvégzését. A munkaterv elkészítésének költségeit
a bizonyító fél köteles előlegezni. Ha a bizonyító fél a bíróság felhívásában megszabott határidő alatt nem nyilatkozik, vagy a szakértői bizonyításra irányuló indítványát visszavonja, illetve a
munkatervben megjelölt szakértői díjat nem helyezi letétbe, a munkaterv elkészítése költségeinek viselésére a 80. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(6)446 A bíróság a fél kérelmére - ha a bizonyítás szempontjából szükségesnek látszik - a
kirendelt szakértő helyett más szakértőt rendelhet ki. A kirendelésre a (3) bekezdés rendelkezését megfelelően alkalmazni kell. Ha a bíróság a szakértőt a felek egyetértő javaslatára rendelte ki, más
szakértő kirendelésének a szakvélemény előterjesztése előtt csak akkor van helye, ha a szakértő a
véleményadással késlekedik, kizárás okából (178. §) vagy valamely más fontos okból nem járhat el.
178. § (1)447 Az, akire a 13. § (1) bekezdésének a), b), c) vagy e) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn, szakértőként sem járhat el, úgyszintén az sem, aki az ügyben mint bíró vett
részt, illetve aki olyan gazdasági társaságnak tagja, alkalmazottja, amely az ügyben szakértőként már korábban eljárt.
(2)448 Az ügyben szakértőként nem járhat el az a gazdasági társaság, amelynek tagjával vagy
vezető tisztségviselőjével szemben a 13. § (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában, illetve vezető tisztségviselőjével szemben a 13. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn. Az ügyben nem járhat el az a szakértői intézmény sem, amelynek vezetőjével szemben 13. § (1) bekezdésének a), b), c) vagy e) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn.
(3)449 A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy kizárt szakértő az eljárásban ne vegyen részt. A kizárási okot maga a szakértő, valamint a fél köteles a bíróságnak haladéktalanul bejelenteni; ha a
bejelentés a szakértő véleményének előterjesztése után történt, a bíróság a vélemény
figyelembevételével dönti el, hogy más szakértő meghallgatása szükséges-e. (4)450 A bíróság a kizárás tárgyában a felek és a szakértő meghallgatása (113. §) után határoz;
határozata ellen külön fellebbezésnek helye nincs. Ha a szakértőt a megkeresett bíróság rendelte ki, a kizárás felől is ez határoz; ha azonban a kizárási okot a szakvélemény előterjesztése után jelentik
be, a (2) bekezdés alkalmazásával a perbíróság dönt.
179. § A 169-171. §-ok rendelkezéseit a szakértőkre is megfelelően alkalmazni kell. A szakértőt kötelessége alól egyéb elfoglaltsága miatt vagy más fontos okból fel lehet menteni.
180. § (1)451 A bíróság a szakértőt a vélemény írásbeli előterjesztésére megidézése nélkül kirendelésekor utasíthatja. Ha a bíróság szükségesnek tartja, a szakértőt megidézheti. A
megidézett szakértő meghallgatása előtt meg kell állapítani személyazonosságát - igazságügyi szakértő esetében a szakértő nevének, szakértői igazolványa számának és elérhetőségi címének
rögzítésével -, továbbá azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van, és hogy nem áll-e fenn reá
kizáró ok; a szakértőt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire is. (2)452 A bíróság az írásbeli kirendelésben, illetve a tárgyaláson ismerteti a szakértő előtt azokat a
kérdéseket, amelyekre véleményt kell nyilvánítania. (3) A szakértőhöz egyes kérdések feltevését a felek is indítványozhatják.
(4)453 Gazdasági társaság vagy szakértői intézmény kirendelése esetén, a társaság, illetve az
intézmény a kirendelő végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a bíróságnak és a feleknek bejelenteni, hogy az ügyben a társaság melyik tagja vagy alkalmazottja, illetve az
intézmény melyik alkalmazottja jár el. 181. § (1) A szakértővel mindazokat az adatokat közölni kell, amelyekre feladatának teljesítése
végett szüksége van. Evégből a szakértő a per iratait megtekintheti; a tárgyaláson, ideértve a
bizonyítási eljárást is, jelen lehet, a felekhez, a tanúkhoz és a többi szakértőhöz közvetlenül kérdéseket intézhet, végül egyéb bizonyítást is indítványozhat, amennyiben ez feladatának
teljesítéséhez szükséges. (2) A bíróság elrendelheti, hogy a szakértő a véleményadáshoz szükséges vizsgálatot a bíróság
és esetleg a felek távollétében teljesítse. 182. § (1) Ha a szakértő a véleményt nyomban nem terjesztheti elő, a bíróság a vélemény
előterjesztésére új határnapot tűz ki, vagy a szakértőt arra utasítja, hogy véleményét
meghatározott idő alatt írásban terjessze a bíróság elé. Az írásbeli szakvélemény bemutatásáról a feleket értesíteni kell. A bíróság a szakértőt írásbeli véleményének kiegészítése vagy részletesebb
kifejtése végett személyes megjelenésre is kötelezheti. (2) A szakértőhöz a véleményre vonatkozólag ennek előterjesztése után kérdéseket lehet intézni.
(3)454 Ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével,
illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást
megadni. A fél erre irányuló indítványa alapján a bíróság más szakértőt rendelhet ki. Ha a bíróság a bizonyítást hivatalból rendelte el [164. § (2) bek.], szükség szerint hivatalból jogosult új szakértő
kirendelésére is. (4)455
183. §456 (1)457 A bíróság az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott körbe
tartozó szakkérdésekre - szakértőként történő véleménynyilvánítás végett - a rendeletben meghatározott szakértői testületet kereshet meg. A testület - külön törvényben meghatározott -
bizottságban jár el.
(2)458 A bíróság szakértői testületet akkor rendelhet ki, ha a perben felmerülő szakkérdés a 182.
§ alapján, két egymástól független szakvélemény előterjesztése után, a kirendelt szakértők
személyes meghallgatása során sem tisztázható. A szakértői testület azonban nem kötelezhető a korábbi szakvélemények felülvéleményezésére, szakvéleménye a szakértő szakvéleményével esik
egy tekintet alá. (3) Az (1) bekezdés szerinti bizottság tagjára a szakértőre vonatkozó rendelkezéseket - ideértve
a kizárás és a tárgyalásra való idézés szabályait - kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a
tárgyalásra a szakvélemény előterjesztésekor a bizottság által megjelölt bizottsági tag vagy a bizottság képviselője idézhető.
183/A. §459 (1)460 Ha a fél a perben bizonyítékként az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről szóló törvény vagy az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény
alapján eljárt szakértő véleményére hivatkozik, köteles azt a keresetlevélben jelezni és a szakvéleményt a keresetlevélhez csatolni.
(2) A perben felmerülő szakkérdésben az (1) bekezdés szerinti törvény alapján eljárt szakértő -
azonos szakkérdésben adott - szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő.
(3) A bíróság a szakértőt megidézheti, meghallgatására a 180. § (1) bekezdése és a 182. § megfelelően irányadó. A fél - ha a bizonyítás szempontjából szükségesnek látszik - a perben más
szakértő kirendelését is indítványozhatja.
(4) A szakértőnek a perben felmerülő költségei viselésére a 187. § megfelelően irányadó.
Tolmács
184. § (1) Ha a perben meghallgatandó személy magyarul nem beszél, és az általa használt nyelvben az eljáró bíróságnak nincs kellő jártassága, a meghallgatásnál tolmácsot kell alkalmazni.
(2)461 A hallássérült személyt kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni,
illetve kihallgatni, vagy a meghallgatás, illetve kihallgatás helyett írásban is nyilatkozatot tehet. Ha a meghallgatandó személy siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni,
illetve kihallgatni. A beszédfogyatékos személy kérésére a meghallgatás, illetve kihallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot.
(3) A tolmácsra a törvénynek a szakértőkre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
Kényszerítő eszközök tanúkkal és szakértőkkel szemben
185. § (1)462 Az eljáró bíróság a) azt a tanút, illetve szakértőt, aki szabályszerű idézés (kirendelés) ellenére nem jelent meg, és
elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül eltávozott,
b) azt a tanút, aki a vallomástételt, illetve a közreműködést, továbbá azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítást az ok előadása nélkül vagy a bíróság jogerős határozata ellenére, a
következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja, c) azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik, illetve a
véleménynyilvánításának várható késedelméről a részére nyitva álló határidő lejártát megelőzően a
bíróságot nem értesíti, az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújtja. A bíróság egyúttal
elrendelheti a meg nem jelent (eltávozott) tanú vagy szakértő elővezetését is. A tanú illetve szakértő elővezetését el kell rendelni, ha a tanú illetve a szakértő a szabályszerű idézés (kirendelés)
ellenére ismételten nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette vagy engedély nélkül eltávozott.
(1a)463 A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben az (1) bekezdésben
meghatározott kényszerítő eszközök nem alkalmazhatók. Ha a tanúként idézett tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg vagy engedély nélkül
eltávozott, és a törvényes képviselője nem igazolja, hogy vétlen a kiskorú meg nem jelenésében, illetve eltávozásában, a törvényes képviselő pénzbírsággal sújtható és az okozott költség
megtérítésére kötelezhető.
(1b)464 A bíró elővezetésének elrendeléséről az elővezetendő bíró szolgálati helye szerinti bíróság
elnökét, a bíróság elnöke elővezetésének elrendeléséről a kinevezőjét is értesíteni kell. Ha a bíró
szolgálati viszonya a per alatt megszűnik, az elővezetésre vonatkozóan az általános szabályok az irányadók.
(2)465 Az eljáró bíróság annak a szakértőnek a munkadíját, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik és a véleménynyilvánításra nyitva álló határidő alatt a határidő
meghosszabbítását nem kéri (104. §), illetve a meghosszabbított határidő alatt sem nyilvánít
véleményt, a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta egy százalékkal csökkenti. (3)466 Ha a tanú vagy a szakértő az elmaradását (eltávozását), illetve a szakértő a késedelmét az
(1) és (2) bekezdésben említett intézkedések alkalmazása után alapos okkal kimenti, a vele szemben tett intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni. A bíróság az (1) bekezdés szerinti
intézkedést akkor is hatályon kívül helyezheti, ha a megtagadást követően a tanú vallomást tesz, illetve a szakértő a feladatát teljesíti.
(4)467 Az (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozat ellen, továbbá az olyan határozat ellen,
amely az (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett kérelmet elutasítja, a tanú, illetve a szakértő fellebbezéssel élhet. Az (1a) bekezdés alapján hozott
határozat ellen a törvényes képviselő fellebbezéssel élhet. (5)468 Ha a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi szervek tagjával, illetve a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal hivatásos állományú tagjával szemben kellene pénzbírságot alkalmazni, vagy ilyen
személy elővezetését kellene elrendelni, a fegyelmi eljárás lefolytatása végett a bíróság a tanú, illetőleg a szakértő elöljárójához fordul.
A tanúk és a szakértők díjazása
186. § (1)469 A tanúnak igénye van a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek
megtérítésére.470 Erre a tanút kihallgatásának befejezése után figyelmeztetni kell.
(2) A megállapított tanúdíjat a kihallgatást foganatosító bíróság az annak fedezésére letett összegből nyomban kiutalja; ha a bíróság előzetes letételt nem rendel el, vagy a letett összeg nem
elegendő, a megállapított tanúdíj előlegezésére a felet kell kötelezni (76. §). A tanúdíj megállapítása tárgyában hozott határozat ellen a tanú és a felek külön fellebbezéssel élhetnek; a
fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.
(3) Ha a tanút más községből idézték meg, a bíróság az útiköltséget a tanú részére előlegként is kiutalhatja.
187. § (1)471
(2)472 A bíróság a szakértő díját - a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével - a
szakvélemény beérkeztét, illetve a szakértő meghallgatása esetében a meghallgatását követően, de legkésőbb harminc napon belül végzéssel megállapítja. A szakértő díját a perbíróság állapítja
meg akkor is, ha a szakértőt a megkeresett bíróság rendelte ki. A bíróság határozata ellen a
szakértő és a felek külön fellebbezéssel élhetnek. A fellebbezésnek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya. A bíróság a szakértőt a végzés jogerőre emelkedéséről a jogerő
megállapításától számított nyolc napon belül értesíti. (3)473 A bíróság a jogerősen megállapított összeg letéttel fedezett részét - ha törvény eltérően
nem rendelkezik - a szakértő által benyújtott számla alapján 30 napon belül kiutalja. Az összeg
előlegezésére a 186. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
Szemle
188. § (1) Szemlének van helye, ha lényeges körülmény megállapításához vagy felderítéséhez személy, tárgy, tény vagy helyszín közvetlen megfigyelése, illetőleg megvizsgálása szükséges.
(2) Ha a szemlét a helyszínen kell megtartani, a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy a
szemlét az elnök tartsa meg. 189. § (1)474 A szemle céljára szükséges tárgy birtokosát a bíróság arra kötelezi, hogy a tárgyat
mutassa be vagy bocsássa rendelkezésre, illetőleg a tárgy megszemlélését tegye lehetővé. Az 5. § (2) bekezdése, a 167-171/A. §, a 172. § (3)-(6) és a 173. § (1) bekezdése, valamint a 185. §
rendelkezéseit a szemletárgy birtokosára is megfelelően alkalmazni kell. A bíróság szükség esetén
a szemlét a rendőrség igénybevételével is foganatosíthatja.
(2) A szemle tárgyának birtokosa követelheti a szemle foganatosítása folytán felmerült
költségének, illetőleg kárának megtérítését; erre a bíróság őt figyelmeztetni köteles.
(3) A költség, illetőleg a kár összegét a szemlét teljesítő bíróság állapítja meg; annak előlegezésére a 186. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni azzal azonban, hogy a határozat
elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van.
Okiratok
190. § (1) Ha a fél tényállításait okirattal kívánja bizonyítani, az okiratot a tárgyaláson
megtekintés végett be kell mutatnia. (2) A bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a birtokában levő olyan okirat
bemutatására, amelyet a polgári jog szabályai szerint egyébként is köteles kiadni vagy bemutatni. Ilyen kötelezettség az ellenfelet különösen akkor terheli, ha az okiratot a bizonyító fél érdekében
állították ki, vagy az reá vonatkozó jogviszonyt tanúsít, vagy ilyen jogviszonnyal kapcsolatos
tárgyalásra vonatkozik. (3) Ha az okirat olyan személy birtokában van, aki a perben nem vesz részt, az utóbbi személyt
tanúként kell kihallgatni s a kihallgatás során kötelezni kell az okirat bemutatására [174. § (1) bek.].
191. § (1)475 Az eredeti okirat helyett annak hiteles vagy egyszerű másolatban való bemutatása is elegendő, ha ezt az ellenfél nem kifogásolja, és az eredeti okirat bemutatását a bíróság sem
tartja szükségesnek. Ha azonban az eredeti okiratról készített okirat (másolat, felvétel,
adathordozó útján készített okirat) a 195. vagy 196. §-ban meghatározott bizonyító erővel rendelkezik, az eredeti okirat bemutatására a felet az ellenbizonyítás keretén belül a 190. § (2)
bekezdése szerint lehet kötelezni. (2) Ha könyvnek vagy egyéb nagyobb terjedelmű okiratnak csak egy része szolgál bizonyítékul,
a bíróság rendelkezéséhez képest elegendő - a bevezetéssel és a befejezéssel együtt - csupán ezt
a részt bemutatni. (3) A bíróság elrendelheti, hogy az eredeti okiratot vagy az arról készített másolatot (kivonatot)
az iratokhoz csatolják; ha fontosabb eredeti okiratot kell az iratokhoz csatolni, a bíróság külön gondoskodik annak kellő megőrzéséről.
(4)476 Az iratokhoz csatolt okiratok és egyéb mellékletek kiadásáról a tanács elnöke - szükség
esetén az érdekeltek meghallgatása után - dönt. Ha a bíróság szükségesnek látja, az okirat vagy egyéb melléklet kiadását hiteles másolat csatolásától teheti függővé. A per eldöntése
szempontjából lényeges körülmény igazolására szolgáló okiratot vagy egyéb mellékletet (pl. adásvételi szerződés, végrendelet) csak hiteles másolat ellenében lehet kiadni.
(5)477 Amennyiben az eredeti okiratot a fél a bíróság rendelkezésére bocsátotta, és a fél hiteles másolattal nem rendelkezik, a hiteles másolatot a fél kérelmére és költségére a bíróság készíti,
illetve készítteti el.
(6)478 A bíróság a szükséghez képest elrendelheti, hogy a bizonyító fél a nem magyar nyelven kiállított okiratot hiteles vagy egyszerű magyar fordításban is csatolja.
192. § (1)479 Bíróságnál, más hatóságnál, közjegyzőnél vagy valamely szervezetnél lévő irat beszerzése iránt a fél kérelmére a bíróság intézkedik, ha az irat kiadását a fél közvetlenül nem
kérheti. Az eredeti okirat beszerzése mellőzhető, ha az eredeti okirat megtekintésére nincs szükség
és a fél a tárgyaláson annak hiteles vagy egyszerű másolatát bemutatja [191. § (1) bek.]. (2)480 Az okirat megküldése csak akkor tagadható meg, ha az minősített adatot tartalmaz; a
titoktartás alóli felmentésre a 169. §-t kell megfelelően alkalmazni. (3)481 Ha a perbíróság megítélése szerint a megküldött okirat tartalma üzleti titoknak vagy
hivatásbeli titoknak minősül, a bíróság megkeresi a titoktartás alóli felmentés megadására jogosultat (titokgazda) a titok megismerésének engedélyezése céljából. Ha a titokgazda a
megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem nyilatkozik, az engedélyt
megadottnak kell tekinteni; erre a titokgazdát a megkeresésben figyelmeztetni kell. Egyebekben a 170. §-t megfelelően alkalmazni kell. Ha a titokgazda határidőn belül úgy nyilatkozik, hogy az üzleti
vagy hivatásbeli titok felek által történő megismeréséhez nem járul hozzá, az okirat ezen része bizonyítékként nem használható fel.
(4)482 Nem kell a (3) bekezdést alkalmazni, ha az okirat tartalma a közérdekű adatok
nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó külön törvényi rendelkezések alapján
nem minősül üzleti titoknak, vagy ha a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az okirat tartalma
közérdekű adatnak minősül-e.
(5)483 A bíróság az iratok, valamint a titokgazda nyilatkozatának beérkezéséről, illetve ennek elmaradásáról a feleket tájékoztatja.
192/A. §484 (1)485 A perben bizonyítékként nem használható fel a minősített adatot tartalmazó okirat (az okirat ilyen titkot tartalmazó része), melynek a fél általi megismeréséhez a minősítő nem
járult hozzá.
(2)486 Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a pert a megismerési kérelem megtagadása miatt indították, vagy a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az okirat tartalma minősített adatnak
minősül-e. Az ilyen perben a felperes, a felperes oldalán beavatkozó személy és ezek képviselője a minősített adatot az eljárás során nem ismerheti meg. A perben résztvevő egyéb személyek,
valamint azok képviselői a minősített adatot csak akkor ismerhetik meg, ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzésüket
elvégezték.
193. § Olyan tényállásra vonatkozóan, amely okirattal bizonyítható, a bíróság az egyéb bizonyítást mellőzheti.
194. § (1) Ha az okiratot a bíróság elé vinni nem lehet vagy aránytalanul nehéz volna, a bíróság azt a helyszínen szemléli meg. Ebben az esetben a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy az
okiratot az elnök tekintse meg.
(2) Az (1) bekezdés esetében a feleket és az okirat birtokosát az okirat megszemlélésének idejéről előzetesen értesíteni kell.
195. § (1)487 Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint
közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét,
valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más
jogszabály közokiratnak nyilvánít. (2)488 Az eredeti papír alapú közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról - általában
műszaki vagy vegyi úton - készült felvételnek (fénykép-, film-, hang- stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetve az adathordozóról az
okiratot bíróság, közjegyző vagy más hatóság, továbbá közigazgatási szerv vagy ezek ellenőrzése
mellett más szervezet készítette. Ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, továbbá a
közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel vagy adathordozó útján nyert adatok alapján készített okiratnak.
(3)489 Az eredeti papír alapú vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak a
közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban készített el, és amelyen minősített elektronikus aláírást vagy
minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást, valamint - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzőt helyezett el. Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van
annak az elektronikus okiratnak is, amelyet a közokirat kiállítására jogosult külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve amelyet törvény elektronikus közokiratnak
nyilvánít.
(4)490 Az eredeti elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus közokiratról készített papír alapú okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül,
a megszabott alakban vagy külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el. Ugyanilyen bizonyító ereje van az elektronikus közokirat megőrzésére hivatott szerv által vagy
ellenőrzése mellett készített papír alapú okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére
hivatott szerv által az elektronikus közokiratot tároló adathordozó útján nyert adatok alapján készített papír alapú okiratnak.
(5)491 A magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult által ügykörén belül, a megszabott közokirati alakban készített okirat - ideértve az elektronikus okiratot, valamint az elektronikus
magánokiratról készített papír alapú okiratot is - teljesen bizonyítja, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. Elektronikus okirat esetében e bizonyító erő megállapításának feltétele az is,
hogy a közokirat kiállítására jogosult az okiratot minősített elektronikus aláírással vagy minősített
tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel lássa el, vagy azt külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítse el.
A magánokiratról közokirati alakban készített okirat bizonyító ereje - a magánokirat tartalmát
illetően - megegyezik az eredeti okiratéval.
(6)492 Ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény ki nem zárja vagy nem korlátozza.
(7)493 A közokiratot az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban - ha szükségesnek találja - az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága
tekintetében nyilatkozzék.
(8)494 A jelen § rendelkezéseit a külföldi közokiratra is alkalmazni kell, feltéve, hogy azt a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette. A magyar állam által kötött
eltérő nemzetközi megállapodás esetében a felülhitelesítésre nincs szükség. 196. § (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy
kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta
alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét)
is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d)495 a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
e)496 ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az
ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; f)497 az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített
tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el.
(2)498 Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. § (2) bek.], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat - értve ezalatt az elektronikus okiratról
készített papír alapú okiratot is - teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az
okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja
teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról
elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és - ha jogszabály így rendelkezik -
időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje - az okirat
tartalmát illetően - az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes
bizonyító erejű magánokiratéval azonos. (3)499 Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat
készült, az (1) bekezdés rendelkezése alá eső okiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a
kiállítónak megmagyarázta.
(4)500 A jelen § rendelkezései nem érintik azokat a jogszabályokat, amelyek egyes magánokiratok bizonyító erejét másként szabályozzák, vagy amelyek egyes esetekben az okirati
bizonyításhoz valamely meghatározott alakban kiállított okiratot kívánnak meg. 197. § (1) A magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe
vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja. (2)501 Ha a magánokiraton levő aláírás valódisága nem vitás vagy bizonyított, illetve a legalább
fokozott biztonságú elektronikus aláírás ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az
aláírást megelőző szöveget - elektronikus okirat esetén az aláírt adatokat - az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okirat rendellenességei vagy
hiányai ezt a vélelmet megdöntik. (3) A magánokiraton levő aláírás valódiságát vagy a szöveg meg nem hamisított voltát - kétség
esetében - más olyan írással való összehasonlítás útján is meg lehet állapítani, amelynek
valódisága nem kétséges. A bíróság evégből íráspróbát rendelhet el, s azt a szükséghez képest írásszakértővel is megvizsgáltathatja.
(4)502 Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat
aláírójának azonossága, illetve az okirat hamisítatlansága kétséges, ezek megállapítása érdekében
a bíróság elsősorban az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványt kibocsátó hitelesítés- szolgáltatót keresi meg. Az elektronikus okirathoz kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal
kapcsolatos kétség esetén a bíróság elsősorban az időbélyegzést végző szolgáltatót keresi meg. (5)503 A bíróság a 8. § megfelelő alkalmazásával pénzbírsággal sújtja azt a felet vagy képviselőt,
aki a saját, illetőleg az általa képviselt fél aláírásának valódiságát jobb tudomása ellenére vagy
nagyfokú gondatlanságból tagadta. 198. § A 196. és 197. §-ok rendelkezéseit a külföldön kiállított magánokiratokra is alkalmazni
kell azzal, hogy a) a jogügylet bizonyítása céljából kiállított okirat a kiállítási hely joga szerint fennálló bizonyító
erejét akkor is megtartja, ha a 196. § rendelkezéseinek nem felel meg; b)504 a meghatalmazásnak, valamint a peres eljárás céljára kiállított nyilatkozatoknak és az
igazságügyért felelős miniszter rendeletében a szükséghez képest megjelölt egyéb
magánokiratoknak csak akkor van a 196. §-ban meghatározott bizonyító ereje, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette (felülhitelesítette).
199. § A bíróság a tárgyalás és a bizonyítás összes adatainak mérlegelése alapján ítéli meg, hogy az okirati bizonyítás eredménye mennyiben vehető figyelembe azokban az esetekben,
amelyekben a jelen fejezet rendelkezései valamely okirat bizonyító erejét nem határozzák meg,
vagy az okirat a 195-198. §-ok rendelkezéseinek nem felel meg.
Külföldi jog bizonyítása
200. §505
A bizonyítási eljárás lefolyása
201. § (1)506 A bizonyítási eljárást a perbíróság rendszerint tárgyaláson folytatja le. Ha azonban
ez jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, a bíróság azt a járásbíróságot keresi meg, amelynek területén a kihallgatandó személyek laknak, illetőleg
amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben eszközölhető. A Budapest területén foganatosítandó bírói cselekmények teljesítésére az igazságügyért felelős miniszter rendeletével
kijelölt bíróságot kell megkeresni.
(2)507 A perbíróság székhelyén működő járásbíróságot a bizonyítás lefolytatása végett megkeresni nem lehet.
(3)508 A bizonyítást a perbíróság, illetőleg a megkeresett bíróság a szabályszerűen idézett felek távollétében is lefolytatja. Igazolásnak ilyenkor helye nincs, azonban a felek bármelyike kérheti a
bizonyítás megismétlését, ha ahhoz lényeges érdeke fűződik, és az azzal felmerülő újabb
költségeket előlegezi; a kérelem tárgyában az eset összes körülményeinek mérlegelésével akkor is a perbíróság határoz, ha a bizonyítást megkeresett bíróság folytatta le.
202. § (1)509 Ha a bizonyítást megkeresés útján foganatosítják, a megkeresett bírósághoz meg kell küldeni azokat az iratokat, amelyek a megkeresés elintézéséhez szükségesek. A megkeresett
bírósággal a tanács elnöke közli mindazokat a kérdéseket, amelyeket a bizonyítás során tisztázni
kell, illetve mindazokat az adatokat, amelyek a bizonyítás lefolytatásához szükségesek. Így különösen közölni kell az eljárásban részt vevők, továbbá a képviselőik nevét és lakóhelyét, a
költségek előlegezésére vonatkozó adatokat, a szükséghez képest az ügy vázlatos leírását és a bizonyítás útján tisztázandó tényállást, valamint a kihallgatandó személyek nevét, lakóhelyét. Ha a
megkereső bíróság az eljárásban résztvevők valamelyikének költségmentességet (illetékfeljegyzési jogot) engedélyezett, közölni kell az erre vonatkozó adatokat is.
(2)510 A megkeresett bíróság a bizonyítás lefolytatására határnapot tűz ki, és arra a kihallgatandó
személyeket megidézi, a feleket pedig a kitűzött határnapról értesíti. A megkeresett bíróság a bizonyítást ülnökök részvétele nélkül folytatja le. Egyébként a megkeresett bíróság a perbíróságra
irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el, és - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - a perbíróság jogait gyakorolja; a kihallgatandó személyekhez a felek is
indítványozhatnak kérdéseket. A megkeresett bíróság - a felek indokolt kérelmére, vagy ha a
rendelkezésre álló adatok alapján szükségesnek mutatkozik - további bizonyítást folytathat le.
(3)511 A megkeresett bíróság a megkeresést tizenöt napon belül teljesíti. Ha a megkeresett
bíróság a megkeresést tizenöt napon belül nem intézte el, az elintézés akadályát a megkereső
bírósággal közli. (4)512 A megkeresett bíróság a bizonyításról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben mind a
megkereső, mind a megkeresett bíróságot fel kell tüntetni. A bizonyításról készült jegyzőkönyvet az iratokkal együtt 8 napon belül meg kell küldeni a megkereső bíróságnak. Ha a megkeresés
teljesítésére egészben vagy részben más bíróság illetékes, a megkeresett bíróság - a ráháruló
bizonyítás felvétele után - az iratokat az illetékes másik bíróságnak küldi meg, és erről a megkereső bíróságot, valamint a feleket értesíti.
203. § Azokban az esetekben, amikor a bizonyítást a törvény szerint a bíróság helyett az elnök is lefolytathatja, a bizonyítás során a bíróságra vonatkozó szabályokat az elnök eljárására kell
alkalmazni. 204. § (1) Ha a bizonyítást olyan külföldi államban kell lefolytatni, amellyel a megkeresések
teljesítésére a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat áll
fenn, a bizonyítás iránt ennek megfelelően kell intézkedni. (2) A magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat hiányában
a bíróság a félnek - kérelmére - határidőt szabhat arra, hogy a bizonyítás lefolytatásáról a külföldi állam jogszabályainak megfelelő és a szükséghez képest felülhitelesített közokiratot mutasson be.
(3) A külföldön lefolytatott bizonyítás érvényességét a bizonyítás helyének joga szerint kell
megítélni, de azt akkor is érvényesnek kell tekinteni, ha a jelen törvény rendelkezéseinek megfelel. 205. § (1) A 202-204. §-ok eseteiben a bíróság a tárgyalás folytatására határnapot rendszerint
csak a bizonyításról készült jegyzőkönyv, illetőleg a bemutatni rendelt közokirat megérkezése után tűz ki.
(2) A bizonyítás eredményét a tárgyaláson az elnök ismerteti; az ismertetésre és a bizonyítás eredményére a felek észrevételeket tehetnek.
A bizonyítás eredményének mérlegelése
206. § (1) A bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében
értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el.
(2) A per adataival egybevetett mérlegelés alapján a bíróság azt is meggyőződése szerint ítéli meg, hogy milyen jelentőséget kell tulajdonítani annak, ha a személyes megjelenésre idézett fél
nem jelent meg, vagy a fél vagy képviselője valamely felhívásnak nem tett eleget, a hozzáintézett kérdésre nem felelt, vagy kijelentette, hogy valamely tény valóságáról nincs tudomása, vagy arra
nem emlékszik. (3) A bíróság a kártérítés vagy egyéb követelés összegét, ha a szakértői vélemény vagy más
bizonyíték alapján meg nem állapítható, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása
szerint határozza meg.
Előzetes bizonyítás
207. § Az érdekelt fél kérelmére akár a per megindítása előtt, akár annak folyamatban léte alatt
előzetes bizonyításnak van helye, ha: a) valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyítás a per folyamán, illetőleg annak későbbi szakában
már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna; b)513 valószínűsíthető, hogy a bizonyítás előzetes lefolytatása a per ésszerű időn belül történő
lefolytatását, illetőleg befejezését elősegíti; c)514 valamely dolog hiányaiért a felet szavatosság terheli; d)515 a bizonyítás előzetes lefolytatását külön jogszabály megengedi. 208. § (1)516 Az előzetes bizonyítást a per bíróságánál kell kérni. Ha a per még nem indult meg,
az előzetes bizonyítást a kérelmező lakóhelye szerint illetékes járásbíróságnál vagy annál a
járásbíróságnál lehet kérni, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben folytatható le. (2) A kérelemben meg kell jelölni:
a) az ellenfelet, ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát; b) a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat;
c) azokat a körülményeket, amelyeknek alapján előzetes bizonyításnak a 207. § értelmében helye van.
(3) Azt, hogy az ellenfél ismeretlen, továbbá, hogy az előzetes bizonyítás előfeltételei fennállanak, valószínűsíteni kell.
209. § (1)517 A bíróság az előzetes bizonyítás elrendelése tárgyában - hacsak az ellenfél nem ismeretlen - az ellenfél meghallgatása után (113. §) határoz, sürgős esetben azonban enélkül is
határozhat. A meghallgatás végett kitűzött határnapra szóló idézéshez csatolni kell a kérelem egy
példányát. Ha a bíróság az ellenfél meghallgatását mellőzi, határozatát az ellenféllel csak előzetes bizonyítás elrendelése esetében kell közölnie; ilyenkor a kérelem egy példányát a határozathoz kell
csatolni. (2)518 Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében fellebbezni csak a bíróság elutasító
határozata ellen lehet. 210. § (1) Az előzetes bizonyításra a bizonyítás általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A perbíróság az előzetes bizonyítást megkeresés útján is foganatosíthatja.
(3)-(4)519
211. § (1) Az előzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél felhasználhatja.
(2)520
(3)521 Az előzetes bizonyítás költségeire a perköltségre vonatkozó általános szabályok az
irányadók.
XI. FEJEZET
Határozatok
212. § (1) A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben -
ideértve a per megszüntetését is - végzéssel határoz. (2)522
Ítélet
213. § (1) Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben, illetőleg a 149. § alapján
egyesített perekben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre.
(2) A bíróság egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felől külön ítélettel (részítélet) is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további
tárgyalásra nincs szükség, és ha a többi kereseti kérelem vagy a beszámítási kifogás eldöntése végett a tárgyalást el kell halasztani. A részítélet a később hozott ítélettel a beszámítási kifogásra,
illetőleg a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül helyezhető,
vagy megfelelően módosítható. (3) Ha a keresettel érvényesített jog fennállása és a felperest ennek alapján megillető követelés
összege (mennyisége) tekintetében a vita elkülöníthető, a bíróság a jog fennállását ítélettel előzetesen is megállapíthatja (közbenső ítélet). Ebben az esetben a tárgyalás a követelés
összegére (mennyiségére) vonatkozóan csak a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után folytatható.
Határozathozatal
214. § (1)523 A bíróság a határozatát - ha tanácsban jár el - zárt tanácskozás után szavazással hozza meg. Egyhangúság hiányában a határozatot szavazattöbbséggel dönti el.
(2)524 A fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően szavaz, az elnök utolsónak adja le szavazatát. A szavazásnál kisebbségben maradó bíró jogosult írásbafoglalt különvéleményét zárt borítékban az
okirathoz csatolni. A tanácskozásról készült jegyzőkönyvet és a különvéleményt csak a perorvoslat
tárgyában eljáró bíróság, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult személy, - fegyelmi eljárás során - a fegyelmi bíróság, valamint a Kúria jogegységi eljárás kezdeményezésére jogosult, illetve
a jogegységi eljárást lefolytató tanácsa tekintheti meg.
Az érdemi döntés korlátai525
215. §526 A döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen; ez a
szabály a főkövetelés járulékaira (kamat, költség stb.) is kiterjed. 216. § Ha a kereseti követelés a polgári jog szabályai szerint az alperes vagyonának csupán
valamely részéből hajtható be, a bíróságnak ezt a részt határozatában meg kell jelölnie.
Teljesítési határidő
217. § (1) A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint tizenöt napos
határidőt kell szabni. (2) A bíróság tizenöt napnál rövidebb, illetőleg hosszabb teljesítési határidőt is megállapíthat, ha
ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján vagy a kötelezettség természetére való
tekintettel indokoltnak mutatkozik. A teljesítési határidő megállapításánál figyelembe kell venni a feleknek a per vitelében megnyilvánult jó- vagy rosszhiszeműségét is.
(3)527 A bíróság a kötelezettségnek részletekben való teljesítését is elrendelheti. Kivételes esetekben a határozat jogerőre emelkedése után az első fokon eljárt bíróság a részletekben való
teljesítést, illetőleg a részletekben való teljesítés módosítását bármelyik fél erre irányuló indokolt kérelme alapján - az ellenérdekű fél meghallgatása után - végzésben engedélyezheti. A bíróság e
végzését tárgyaláson kívül hozza meg, de határozathozatal előtt a másik felet köteles meghallgatni
(113. §). Részletekben való teljesítés engedélyezése esetében a bíróság azt is kimondhatja, hogy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik.
(4)528 Birtokperben a birtokállapot helyreállítására, illetőleg a birtoklás zavarásának megszüntetésére az alperest a felperes kérelmére azonnali hatállyal kell kötelezni. Váltóperben a
teljesítési határidőt három napban kell megállapítani.
(5)529 Az ingatlan kiürítését elrendelő határozatban a kötelezett kérelmére különös méltánylást érdemlő esetben legfeljebb hat hónapig terjedő teljesítési határidő állapítható meg, ha
a) az ingatlan a kötelezett lakóhelye, egyúttal az ő és közvetlen családtagjainak egyedüli lakóingatlana,
b) a kérelemben a kötelezett valószínűsítette, hogy a saját és családja elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani,
c) a per során bírsággal nem sújtották, és a per vitele során nem tanúsított rosszhiszemű magatartást,
d) nem önkényesen elfoglalt lakást kell kiüríteni. (6)530 A teljesítés határideje a határozat közlését (219. §) követő napon kezdődik. (7)531 Le nem járt szolgáltatásokra vonatkozó marasztalás esetében [122. § (2) bek.] a teljesítés
napjául a lejárat napját kell meghatározni.
A határozatok kihirdetése és közlése
218. § (1)532 A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és az ítéletet a tárgyalás napján ki kell
hirdetni. A kihirdetést azonban az ítéletre nézve - legfeljebb tizenöt napra - a bíróság elhalaszthatja azzal, hogy a kihirdetés határnapját nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig
írásba is kell foglalni.
(2)533 A határozat rendelkező részét a határozat kihirdetése előtt írásba kell foglalni és azt a tanács tagjainak alá kell írniuk.
(3)534 A határozatok kihirdetése a rendelkező rész felolvasásából és az indokok rövid ismertetéséből áll; az utóbbi elmarad, ha a határozatot a törvény szerint nem kell megindokolni.
219. § (1) Kézbesítés útján kell közölni:
a) az ítéletet a felekkel; b) a tárgyaláson hozott végzést azzal a féllel, aki a tárgyalásra nem volt szabályszerűen
megidézve; c) a tárgyalás folyamán hozott olyan végzést, amely új határnap kitűzésére vonatkozik, vagy
amely ellen külön fellebbezésnek van helye, azzal a féllel, aki a tárgyalást elmulasztotta (135. §); d) a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel;
e)535 az eljárás során hozott minden határozatot azzal a személlyel, akinek érdekében az ügyész, illetőleg a külön jogszabállyal erre feljogosított személy vagy szervezet az eljárást megindította.
(2)536 A határozatot - kivéve, ha annak kihirdetését a bíróság elhalasztotta [218. § (1) bek.] - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni és az írásba
foglalást követő nyolc napon belül kézbesíteni kell. Ha az ítélet kihirdetését a bíróság elhalasztotta, a kihirdetéskor jelen lévő feleknek a bíróság az írásba foglalt ítéletet nyomban kézbesíti, és ezt a
jegyzőkönyvben is feltünteti, a meg nem jelent feleknek pedig nyolc napon belül kézbesíti. A felek
részére a határozatnak nemcsak a rendelkező részét, hanem indokolását is kézbesíteni kell, kivéve, ha a határozatot a törvény szerint nem kell megindokolni.
(3) Az olyan határozatot, amely nem esik az (1) bekezdés alá, már a kihirdetéssel közöltnek kell tekinteni.
(4)537 A büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi fogdában fogvatartott részére a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka, illetve a fogda parancsnoka útján kell az iratot
kézbesíteni.
(5)538 A jelen § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a határozatot nem a felekkel, hanem más érdekelttel kell közölni.
A határozatok tartalma
220. § (1) Az írásbafoglalt ítéletnek tartalmaznia kell:
a) a bíróság megjelölését és a bírósági ügyszámot; b)539 a feleknek és képviselőiknek nevét, lakóhelyét és perbeli állását; c) a per tárgyának megjelölését; d) az ítélet rendelkező részét és indokolását; e) az ítélethozatal helyének és idejének megfelelő keltezést. (2)540
(3)541 Az ítéletnek a rendelkező részt követően tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy az ítélet ellen van-e helye fellebbezésnek és hogy azt hol és mennyi idő alatt kell benyújtani. A feleket
tájékoztatni kell arról is, hogy a 256/A. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük
alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.
221. §542 (1) Az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken
a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a
bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte.
(2) A jogról való lemondás, illetőleg a jog elismerése alapján hozott ítélet indokolásában a
tényállás rövid leírása mellett csak a lemondásra, illetőleg az elismerésre kell utalni. Az eljárás folyamán hozott határozatokat csak annyiban kell megindokolni, amennyiben azok csak az ítélet
elleni fellebbezésben támadhatók meg. (3) Ha az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű, az ítélet indokolásának csak a megállapított
tényállás rövid leírását kell tartalmaznia, valamint - utalásként - az alkalmazott jogszabályokat kell
feltüntetnie. (4)543 Ha a felek ahhoz hozzájárulnak, az ítélet indokolásának csak a (3) bekezdésben foglaltakat
kell tartalmaznia. (5)544 A (3) bekezdésben foglaltak az irányadók abban az esetben is, ha a fellebbezésre
jogosultak e jogukról valamennyien lemondtak. 222. § (1)545 A végzésekre a 220. § megfelelően irányadó azzal, hogy a feleknek és
képviselőiknek lakóhelyét a végzésben csak a szükséghez képest kell feltüntetni, továbbá, hogy
megindokolni csak olyan végzést kell, amely külön fellebbezéssel megtámadható. Az egyezséget jóváhagyó végzést nem kell megindokolni.
(2) A tárgyaláson hozott végzéseket a bíróság a tárgyalási jegyzőkönyvbe is belefoglalhatja; ebben az esetben a végzésnek csupán a rendelkező részt és az indokolást kell tartalmaznia.
223. § (1)546 A bíróság által hozott határozatokat a tanács elnöke és tagjai, ha pedig a bíróság
ülnökök közreműködése nélkül [11. § (2) bek.] jár el, a bíró írja alá. Ha valamelyikük az aláírásban akadályozva van, ezt az akadály megjelölésével a határozaton fel kell tüntetni.
(2) Az elnök, valamint a megkeresett bíróság által hozott határozatokat az elnök, illetőleg a
megkeresés folytán eljáró bíró írja alá.
(3)547 A tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt határozatot csak abban az esetben kell külön aláírni, ha a határozat az eljárást befejezi.
A határozatok kijavítása
224. § (1) A bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló
elírás esetén a határozat kijavítását végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti.
(2) A kijavítás tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül is határozhat. A meghallgatásra kitűzött határnap - írásbeli meghallgatás esetében a határidő - elmulasztása a határozathozatalt
nem gátolja, s e mulasztás miatt igazolásnak helye nincs. (3)548 A határozat kijavítását rendelő végzést a kijavított határozatra s lehetőleg annak
kiadmányaira is fel kell jegyezni. Ha a határozatot már kézbesítették, a kijavítást feltüntető
kiadmányt is kézbesíteni kell. (4) A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha az a
rendelkező részre vonatkozik. (5) A kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni fellebbezésre és a határozat
végrehajtására halasztó hatálya nincs.
A határozatok kiegészítése
225. § (1)549 Az ítélet kiegészítését annak közlésétől számított tizenöt nap alatt bármelyik fél
kérheti, ha a bíróság valamely kereseti kérelem vagy ellenkérelem felől, vagy a kereseti kérelem vagy az ellenkérelem valamely része felől akár a fő-, akár a mellékkötelezettség tekintetében nem
határozott, avagy a perköltség viselése vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől, habár
annak helye lett volna, nem rendelkezett. (2) Az ítélet kiegészítésére határozott kérelmet kell előterjeszteni.
(3)550 A kérelemről a bíróság tárgyalás alapján határoz; a feleknek vagy egyiküknek elmaradása a határozathozatalt nem gátolja és a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A
kérelemben a fél - az ellenfél egyetértő nyilatkozatának csatolása mellett - kérheti, hogy a bíróság a kérelemről tárgyaláson kívül határozzon.
(4) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, kiegészítő ítéletet hoz, ellenkező esetben a kérelmet
végzéssel elutasítja. A kiegészítő ítéletet az eredeti ítéletre s lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni.
(5) A kiegészítés iránt előterjesztett kérelemnek az ítélet elleni fellebbezés beadására és az ítélet végrehajtására halasztó hatálya nincs, a bíróság azonban az ítélet végrehajtását a kiegészítési
kérelem elintézéséig hivatalból is felfüggesztheti.
(6)551 Ha a bíróság az ítéletében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály értelmében hivatalból kötelező, a mulasztást a bíróság a hiányosság észlelését követően
haladéktalanul köteles hivatalból pótolni. Az ítélet kiegészítésének hivatalból helye van akkor is, ha a 233/A. §-ban meghatározott végzés elleni fellebbezés elbírálása tárgyában hozott döntés
következtében az szükséges.
226. § A 225. § rendelkezései a végzések kiegészítésére is megfelelően irányadók, ilyen esetben azonban a bíróság helytadás esetén is végzéssel határoz, a felek meghallgatását pedig
mellőzheti.
A határozatok jogereje
227. § (1) Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához
abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van, mégpedig a határozat kihirdetésétől kezdve, ha pedig a határozat kihirdetve nem volt, annak közlésétől kezdve.
(2) A pervezetésre vonatkozó, valamint az egyoldalú kérelmet elutasító végzéshez a bíróság nincs kötve, olyan végzést azonban, amely határidőhöz kötött perbeli cselekményt utasít el, a
bíróság csak annak jogerőre emelkedése előtt (228. §) változtathat meg.
(3) A bíróság a pénzbírságot megállapító végzést fontos okból megváltoztathatja.
228. § (1)552 Az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, kihirdetésével (218. §)
emelkedik jogerőre; azok a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétől (219. §) kezdődnek.
(2)553 A jogi képviselővel eljáró felek legkésőbb az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig benyújtott közös nyilatkozatban a fellebbezési jogukról előzetesen
lemondhatnak. A lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. A fellebbezési jogról történő előzetes
lemondás esetében az ítélet a közlésével jogerőre emelkedik. A lemondás nem hatályos, ha a bíróság az első fokú eljárás szabályait olyan súlyosan megsértette, amelynek következtében a 252.
§ (1) bekezdése alkalmazásának lenne helye. A lemondás hatálytalanságára alapított fellebbezésben foglalt kérelemre a másodfokú bíróság az ítélet végrehajtását felfüggesztheti.
(3)554 Ha a határozat ellen fellebbezésnek helye van és a felek a (2) bekezdésben meghatározott lehetőséggel nem éltek, de fellebbezést az erre jogosultak egyike sem nyújtott be, a határozat a
fellebbezési határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős. Ha a fellebbezésről lemondtak, a
határozat akkor emelkedik jogerőre, amikor a lemondást a bíróságnál bejelentették. A lemondás csak akkor hatályos, ha azt a határozat kihirdetése után valamennyi fél bejelenti. A lemondást
visszavonni nem lehet. A határozat az utolsó bejelentésnek a bírósághoz érkezését követő nappal válik jogerőssé.
(4)555 A határozat jogerőre emelkedésére a kellő időben benyújtott fellebbezésnek, illetőleg
csatlakozó fellebbezésnek halasztó hatálya van; az egyik pertárs fellebbezésének (csatlakozó fellebbezésének) a hatálya a többi pertársra csak az 51. § a) pontja esetében terjed ki. Ha azonban a fellebbezésre jogosult a határozatnak csak valamely része vagy valamely rendelkezése ellen él fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel), a határozatnak a fellebbezéssel (csatlakozó
fellebbezéssel) nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik. Jogerőre emelkedik a határozatnak az a része is, amely ellen fellebbezésnek (csatlakozó fellebbezésnek) helye nincs.
229. § (1) A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy
ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot
egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő). (2)556 Az (1) bekezdés rendelkezéseit abban az esetben is alkalmazni kell, ha a perben nem a fél,
hanem az érdekében eljáró ügyész, illetőleg a külön jogszabállyal erre feljogosított személy vagy
szervezet keresete alapján hozott a bíróság ítéletet, feltéve, hogy a fél részére az ítéletet szabályszerűen kézbesítették, és az a 228. § értelmében vele szemben is jogerőre emelkedett.
(3)557 Az ítélet anyagi jogereje kiterjed - a beszámítás erejéig - az ítéletben beszámított ellenkövetelésre is.
230. § (1) Ha az ítélet egyik felet olyan szolgáltatásra kötelezi, amely az ítélet meghozatala
után jár le [122. § (2) bek.], az ítélet anyagi jogereje nem gátolja, hogy a felek bármelyike keresetet indíthasson a szolgáltatás mennyiségének vagy időtartamának megváltoztatása iránt, ha
azok a körülmények, amelyekre a bíróság az ítéletét alapította, utóbb lényegesen megváltoztak. (2) Az (1) bekezdés alapján indított perekre a III. fejezet illetékességi szabályai irányadók. Ha
azonban valamelyik fél az (1) bekezdés alapján már pert indított, ennek folyamatban léte alatt a másik fél által indított ugyanilyen perre kizárólag a folyamatban levő per bírósága illetékes.
(3) A bíróság a jelen § alá tartozó perben a korábbi ítélettel megállapított szolgáltatást
legfeljebb a kereset megindítását megelőző hat hónaptól kezdődő időre változtathatja meg. 230/A. §558 (1) Az első fokon eljárt tanács elnöke a határozat eredeti példányára vezetett
záradékkal tanúsítja a határozat jogerejét. (2) Ha a több személy részvételével vagy a több tárgyban folyó eljárásban az első fokon eljárt
bíróság határozatának csak egyes személyekre vonatkozó vagy bizonyos tárgyú rendelkezései
emelkedtek jogerőre, ezt a záradékban kifejezésre kell juttatni. A záradékban fel kell tüntetni azt a napot, amelyen a határozat részben jogerőre emelkedett, valamint azt, hogy mely részében
hajtható végre. (3)559 A jogerő megállapításáról a felet a jogerő beálltától számított nyolc napon belül értesíteni
kell. Az értesítés a jogerőt megállapító végzés, ha pedig a fél részére a határozatot még nem kézbesítették, a záradékolt határozat kiadmányának kézbesítésével történik. A záradékkal ellátott
határozatkiadmányt vagy a jogerőt megállapító végzést - utóbbit a határozat kiadmányával együtt
- jogszabályban megjelölt külön szerveknek is meg kell küldeni.
(4) Ha a részjogerő valamely okból csak az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő
felterjesztése után állapítható meg, a (3) bekezdésben foglalt intézkedés megtétele a másodfokú
bíróság feladata.
Előzetes végrehajthatóság
231. § Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani: a) a tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú időszakos szolgáltatásban marasztaló ítéletet; b)560
c) a birtokháborítás megszüntetésére kötelező ítéletet; d) az alperes által elismert követelésben marasztaló ítéletet; e) a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (195., 196. §) vállalt
kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha az annak alapjául szolgáló
összes körülményeket ilyen okirattal bizonyították;
f) a nem pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha a felperesnek a végrehajtás elhalasztásából aránytalanul súlyos vagy nehezen megállapítható kára származnék, és ha a
felperes megfelelő biztosítékot nyújt. 232. § (1) A bíróság a 231. § c)-f) pontjai esetében az előzetes végrehajthatóság kimondását
mellőzheti, ha az az alperesre aránytalanul súlyosabb terhet jelent, mint az előzetes végrehajthatóság mellőzése a felperesre. Az alperesnek az erre irányuló kérelmét a tárgyalás
berekesztése előtt kell előterjesztenie. A bíróság az ítéletet a körülményekhez képest részben is
végrehajthatóvá nyilváníthatja. (2)561 A bíróság - kivételesen indokolt esetben - mellőzheti az ítélet előzetesen végrehajthatónak
nyilvánítását az ítélet meghozatala előtt már lejárt részletek tekintetében. (3)562 Az előzetes végrehajthatóság a perköltségre nem terjed ki.
HARMADIK RÉSZ
PERORVOSLATOK
XII. FEJEZET
Fellebbezés
Fellebbezéssel megtámadható határozatok
233. § (1)563 Az elsőfokú bíróság határozata ellen - amennyiben a törvény ki nem zárja - fellebbezésnek van helye. Fellebbezéssel élhet a fél, a beavatkozó, végül az, akire a határozat
rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen.564
(2) Az elnök határozata a fellebbezés szempontjából a bíróság határozatával egy tekintet alá
esik. (3)565 Fellebbezésnek nincs helye:
a)566
b) az eljárás folyamán hozott végzések ellen, kivéve a perköltségben vagy pénzbírságban marasztaló végzéseket, valamint azokat a végzéseket, amelyekkel szemben a törvény a
fellebbezést külön megengedi. c)567
233/A. §568 Fellebbezéssel megtámadható a másodfokú eljárásban hozott olyan végzés,
amellyel szemben az első fokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzés.569
A fellebbezés határideje, tartalma és halasztó hatálya
234. § (1)570 A fellebbezés határideje a határozat közlésétől (219. §) számított tizenöt nap,
váltóperekben három nap.
(2) A fellebbezést az elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani. (3) Ha a határozat ellen fellebbezésnek helye van, annak bármilyen címen előterjesztett
megtámadását - a kijavításra és a kiegészítésre irányuló kérelmek kivételével (224-226. §) - fellebbezésnek kell tekinteni.
235. §571 (1)572 A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés
irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény
vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú
határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; a 141. § (6) bekezdésében foglaltakat
azonban ebben az esetben is alkalmazni kell. (2) Ha a fellebbezés nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre
vagy kijavításra szorul, a 95. §-ban az elnök hatáskörébe utalt intézkedéseket az első fokon eljárt tanács elnöke teszi meg.
(3)573 Ha a határozatot első fokon a törvényszék hozta, a jogi képviselővel eljáró felek a
határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi
ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a 24. § alapján megállapított értéke) az ötszázezer forintot meghaladja.
(4)574 A (3) bekezdésben meghatározott fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó
szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a
rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye. 236. § A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve ha a törvény
vagy a törvény alapján a bíróság másként rendelkezik.
A fellebbezés elutasítása vagy felterjesztése
237. §575 Ha a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező
nem élhet fellebbezéssel, továbbá ha a fél a fellebbezést felhívás [235. § (2) bekezdése] ellenére nem, vagy hiányosan adja be, az első fokú bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja. Azt, aki a
fellebbezést elutasító határozat ellen nyilvánvalóan alaptalan fellebbezéssel él, a másodfokú bíróság pénzbírsággal (120. §) sújthatja.
238. § (1)576 Ha a fellebbezési határidő valamennyi féllel szemben lejárt, illetőleg, ha a
fellebbezést valamennyi fél hiánytalanul benyújtotta, az elsőfokú bíróság azt a per összes irataival együtt legkésőbb nyolc napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz. Ha a 235. § (2)
bekezdésében foglalt intézkedésre került sor, a határidőt annak teljesítésétől kell számítani. Ha a fellebbezés a határozatnak előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítása ellen is irányul, a fellebbezést
azonnal, már a fellebbezési határidő lejárta előtt fel kell terjeszteni.
(2) Részítélet elleni fellebbezés esetén csak a szükséges periratokat kell felterjeszteni. A felterjesztett iratok közül azokat, amelyekre az első fokú eljárás folytatása végett is szükség van, a
felterjesztés előtt le kell másolni. (3)577 Az eljárás folyamán hozott végzés elleni fellebbezésre az előző rendelkezések azzal az
eltéréssel irányadók, hogy az elsőfokú bíróság a fellebbezésnek csupán első példányát terjeszti fel a másodfokú bírósághoz a szükséges iratokkal együtt; egyébként a 257. § ilyen esetben is
irányadó.
(4) Ha a fellebbezés mellett a fél a határozathozatalt megelőző tárgyalás vagy határidő elmulasztása miatt igazolással is él, a fellebbezést csak az igazolási kérelem elutasítása esetén kell
a másodfokú bírósághoz felterjeszteni. (5) A megkeresett bíróság határozata ellen beadott fellebbezést a megkereső bíróság
másodfokú bírósága, ha pedig a megkeresés a másodfokú bíróságtól ered, maga a megkereső
bíróság bírálja el.
Az első fokú eljárás szabályainak alkalmazása
239. § Amennyiben a jelen fejezet másként nem rendelkezik, a törvény Második Részének az
elsőfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a másodfokú eljárásban is megfelelően alkalmazni kell.
Intézkedések a fellebbezési tárgyalás kitűzése előtt
240. §578 (1) Ítélet ellen irányuló fellebbezés esetében az elnök az iratoknak a másodfokú
bírósághoz való beérkezése után a szükséghez képest intézkedik az esetleges hiányok pótlása iránt (95. §), ha pedig a fellebbezést már az elsőfokú bíróságnak el kellett volna utasítania (237. §),
ennek megfelelően határoz. (2) Az elnök határoz a végrehajtás felfüggesztése kérdésében, ha az elsőfokú bíróság az ítéletet
a 231-232. §-ok ellenére nyilvánította előzetesen végrehajthatónak.
241. § (1) A fellebbező a fellebbezését mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság a másodfokú határozat meghozatala céljából vissza nem vonul. A visszavont fellebbezést újból előterjeszteni
nem lehet. (2)579 A fellebbezés visszavonása esetén az elnök az ügyet visszaküldi az elsőfokú bíróságnak; ha
ezzel kapcsolatban a költségek megállapításának szüksége merül fel, ebben a kérdésben is határoz. 242. § (1) További biztosíték adására (89. §) a fellebbezési eljárásban csak a fellebbező
felperest lehet kötelezni és csak akkor, ha az alperes kimutatja, hogy a követelés megítélt része
elegendő biztosítékul nem szolgál. (2)580 Ha a felperes az (1) bekezdés alapján hozott határozat ellenére biztosítékot nem nyújt, az
elnök az alperes kérelmére a felperes fellebbezését tárgyalás kitűzése nélkül elutasítja.
A fellebbezési tárgyalás kitűzése
243. §581 (1)582 Ha a 240-242. §-ok alkalmazására nincs ok, a fellebbezés tárgyalására a tanács
elnöke a fellebbezés felterjesztését követően legkésőbb harminc napon belül határnapot tűz ki és arra a feleket, valamint a beavatkozókat, továbbá azokat, akik a határozat ellen fellebbezéssel
éltek, megidézi. Az idézéshez csatolni kell a fellebbezés másolatának egy-egy példányát. Ha az első fokú eljárásban az ügyész részt vett, a tárgyalásról az illetékes ügyészt is értesíteni kell.
(2)583 Ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás az
iratoknak a másodfokú bírósághoz való beérkezését követő négy hónapon belül megtartható legyen. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a fellebbezésnek az ellenfél részére való kézbesítése a
tárgyalás napját legkésőbb tizenöt nappal megelőzze. A tárgyalási időköz nem rövidíthető le. (3) Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy elmaradásuk a fellebbezés elintézését nem
gátolja (245. §), továbbá, hogy a tárgyaláson - ha nem személyesen jelennek meg - csak a 67. §-
ban megjelölt meghatalmazottal képviseltethetik magukat.
Fellebbezési ellenkérelem, csatlakozó fellebbezés584
244. §585 (1) A fellebbező fél ellenfelét a fellebbezési tárgyalásra szóló idézésben arra is figyelmeztetni kell, hogy a fellebbezésre vonatkozóan ellenkérelmet terjeszthet elő, ha pedig a
fellebbezéssel megtámadott ítélet megváltoztatását is kívánja - annyiban, amennyiben az ítélet
ellen fellebbezésnek helye van - csatlakozó fellebbezést nyújthat be. Ha a fellebbezés a per főtárgyát nem érinti, a per főtárgyára vonatkozóan csatlakozó fellebbezésnek nincs helye. A 235. §
(1) bekezdése a fellebbezési ellenkérelemre, valamint a csatlakozó fellebbezésre is irányadó. (2) A fellebbezési ellenkérelmet legkésőbb a tárgyaláson, a csatlakozó fellebbezést pedig a
fellebbezés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell a másodfokú bíróságnál előterjeszteni [93. §, 94. § (1)-(3) bekezdése]. A másodfokú bíróság a fellebbezési ellenkérelem, illetőleg a
csatlakozó fellebbezés másodpéldányát haladéktalanul kézbesíti a fellebbező félnek.
(3) A kizárt vagy elkésett csatlakozó fellebbezést a másodfokú bíróság elutasítja, a fellebbezés hivatalból való elutasítása, úgyszintén a 241. § (2) bekezdése és a 242. § (2) bekezdése esetében
pedig a fellebbezéssel szemben előterjesztett fellebbezési ellenkérelem, illetőleg csatlakozó fellebbezés hatálytalanná válik.
(4) A fél részére nyitvaálló fellebbezési határidő alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezést önálló
fellebbezésnek kell tekinteni.
A fellebbezési tárgyalás elmulasztása
245. §586 A fellebbezési tárgyalásra szabályszerűen megidézettnek vagy valamelyiküknek az
elmaradása a tárgyalás megtartását és a fellebbezés elintézését nem gátolja. Ilyen esetben a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A bíróság azonban, ha a meg nem jelentek
valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, erre tekintettel - a másodfokú eljárás során
egyszer, új tárgyalási határnap kitűzésével - a tárgyalást elhalaszthatja.
A fellebbezési tárgyalás lefolyása
246. §587 (1)588 A fellebbezési tárgyalás megnyitása után az elnök vagy az általa kijelölt bíró az
elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakat ismerteti. (2)589 Az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltak ismertetését követően a fellebbező fél vagy az
elnök, illetőleg az általa kijelölt bíró ismerteti a fellebbezésben foglaltakat. Ezt követően a bíróság tagjai, valamint a felek az iratokból további ismertetést kérhetnek. Ezután a fellebbező fél az
írásbeli fellebbezését módosíthatja vagy kiegészítheti [146. § (5) bekezdés]. (3) A fellebbezés előadása után az ellenfél terjeszti elő fellebbezési ellenkérelmét. Az írásban
már előterjesztett fellebbezési ellenkérelmet, illetőleg a csatlakozó fellebbezést csupán ismertetni
kell, és csak az azoktól való eltéréseket (247. §) kell külön előterjeszteni. 247. §590 (1)591 A másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet. A 146. § (5)
bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozat akkor tehető, ha annak a 235. § (1) bekezdése alapján helye van.
(2) A fellebbezési, illetőleg a csatlakozó fellebbezési kérelmet az első fokú ítéletnek
fellebbezéssel, illetőleg csatlakozó fellebbezéssel nem érintett részére nem lehet kiterjeszteni. Egyébként a fellebbezési, illetőleg a csatlakozó fellebbezési kérelmet - a tárgyalás bezárásáig -
meg lehet változtatni. (3)592 A másodfokú eljárásban beszámítási kifogást csak akkor lehet előterjeszteni, ha azt az
ellenfél elismeri, vagy ha a beszámítani kért követelés az első fokú tárgyalás berekesztését követően járt le.
248. § Ha az elsőfokú bíróság előtt az ítélet kijavítása, illetőleg kiegészítése iránt előterjesztett
kérelem vagy igazolási kérelem folytán eljárás van folyamatban, a fellebbezési bíróság a tárgyaláson az előtte folyó eljárást - a jelenlevő felek meghallgatása után - a kijavítás, illetőleg a
kiegészítés vagy az igazolás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig, illetőleg az ellene bejelentett fellebbezés felterjesztéséig hivatalból is felfüggesztheti.
249. § (1) A fellebbezési tárgyaláson előterjeszthető tényállítások és bizonyítási indítványok
tekintetében a 235. § rendelkezései megfelelően irányadók. (2)593 Ha a másodfokú bíróság akár a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem vagy a
fellebbezési ellenkérelem folytán bizonyítást rendel el, ezt közvetlenül vagy megkeresés útján foganatosítja. Az eljárásra a 201. § azzal az eltéréssel irányadó, hogy az ítélőtábla a bizonyítási
eljárás lefolytatása végett az első fokon eljárt törvényszéket, illetőleg ennek a székhelyén levő
járásbíróságot is megkeresheti. (3)594 Azokban az esetekben, amikor bizonyítást a törvény szerint az elsőfokú bíróság helyett az
elnök is lefolytathat, a másodfokú bíróság a bizonyítás lefolytatásával a tanács bármely tagját megbízhatja.
249/A. §595
A fellebbezési tárgyalás alapján hozott határozatok
250. § A másodfokú bíróság a 240-242. §-okban foglalt rendelkezéseket a szükséghez képest a
tárgyalásra került ügyekben is megfelelően alkalmazza.
251. § (1)596 Ha a másodfokú bíróság a pert a tárgyalás alapján a 157. § értelmében
megszünteti, az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel teljes egészében vagy abban a részében,
amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi.597
(2) Ha a per megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával
orvosolható, a felet erre a per megszüntetése előtt - megfelelő határidő kitűzésével - fel kell hívni. 252. §598 (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó
fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel
hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja, ha az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy az ítélet
meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. (2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési)
kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára
utasíthatja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás
megismétlése, illetőleg kiegészítése. (3) Ha a bizonyítási eljárásnak nagyterjedelmű vagy teljes megismétlése, illetőleg kiegészítése
szükséges, anélkül azonban, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállanának, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - mindenkor a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési)
kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között - hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú
bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja. (4) A hatályon kívül helyező végzésnek tartalmaznia kell az első fokú ítélet ismertetését, a
hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó utasításokat. A másodfokú bíróság a jelen § esetében csupán a perköltség összegét állapítja meg, a költség viselésének kérdésében
pedig az elsőfokú bíróság határoz. A másodfokú bíróság elrendelheti, hogy a pert az elsőfokú bíróság másik tanácsa vagy azonos hatáskörű más bíróság tárgyalja.
252/A. §599
253. § (1)600 A másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyalás alapján, ha nem a törvény megelőző rendelkezései szerint kell határoznia, az ügy érdemében dönt.
(2)601 Ha az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes, a másodfokú bíróság ezt helybenhagyja, ellenkező esetben az elsőfokú bíróság ítéletét egészben vagy részben megváltoztatja, illetőleg
közbenső ítéletet vagy részítéletet hoz.
(3)602 A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között (247. §) változtathatja meg, e
korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt,
illetőleg nem határozott. A másodfokú bíróság a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a
fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről.
(4)603 Ha a közbenső ítélet elleni fellebbezés elbírálása után a követelés összegére (mennyiségére) nézve a tárgyalást folytatni kell, a másodfokú bíróság az iratokat az elsőfokú
bíróságnak küldi meg. Így jár el a másodfokú bíróság akkor is, ha a keresetet elutasító ítélet elleni fellebbezés folytán a 213. § (3) bekezdése alapján közbenső ítéletet hoz.
254. § (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével együtt a per folyamán hozott
egyéb határozatokat is felülbírálja, kivéve azokat, amelyek ellen fellebbezésnek egyáltalában nincs helye, vagy amelyek külön fellebbezéssel támadhatók meg.
(2)604 A másodfokú bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében megállapítja, hogy az elsőfokú bíróság fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott ítéleti rendelkezése abban a
részében, amelyre az egyezség vonatkozik, hatályát veszti.
(3)605 Az eljárást befejező határozatban az elsőfokú bíróságot meg kell nevezni, és ügyszámát is fel kell tüntetni. Ha a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet indokai alapján hagyja helyben, a
másodfokú ítélet indokolásában csupán erre a körülményre kell utalnia. (4)606 A másodfokú eljárás befejezése után az iratokat a bíróság legkésőbb harminc napon belül
megküldi az elsőfokú bíróságnak. A másodfokú eljárást befejező határozatot a felekkel kézbesítés útján az elsőfokú bíróság közli az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezését követő
legkésőbb tizenöt napon belül. Ha a másodfokú bíróság a határozata kihirdetését elhalasztotta
[218. § (1) bek.], a már írásba foglalt határozatát a jelenlévő feleknek nyomban kézbesíti és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti.
Szünetelés a fellebbezési eljárásban
255. § (1)607 Az eljárás szünetelésének a fellebbezési eljárásban a 137. § (1) bekezdésének b) pontja alatti esetben nincs helye.
(2)608 Ha a per szünetelés folytán megszűnik (137. §), a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel)
megtámadott első fokú határozatok, illetőleg az első fokú határozatoknak a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott részei (rendelkezései) hatályukat vesztik.
Az ítélet jogerőssé, illetőleg végrehajthatóvá nyilvánítása609
256. § (1) A fellebbezési tárgyalás elhalasztása esetében a bíróság az érdekelt fél kérelmére a per összes adatainak mérlegelésével a 231. § bármelyik pontja alapján végrehajthatónak
nyilvánított ítélet végrehajtását egészen vagy részben felfüggesztheti, illetőleg az ítéletet egészen
vagy részben végrehajthatóvá nyilváníthatja (231-232. §). (2)610 A másodfokú bíróság kérelemre a másodfokú eljárás során végzéssel bármikor
megállapíthatja, hogy az ítéletnek fellebbezéssel, illetőleg csatlakozó fellebbezéssel meg nem támadott része jogerőre emelkedett [228. § (3) bekezdése]. Ha a bíróság a 251. § vagy a 252. §
(1), illetőleg (2) bekezdése alapján az első fokú ítéletet teljes egészében hatályon kívül helyezi, a jogerőt megállapító végzés is hatályát veszti.
A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül611
256/A. §612 (1) A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha
a) az elsőfokú bíróság ítéletét a 251. §-ban, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni;
b) a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;
c) a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;
d) a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;
e)613 a felek ezt kérték;
f)614 megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.
(2) Ha a fél az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban foglaltakra irányuló fellebbezésében nem kérte a tárgyalás megtartását, a tanács elnöke a fellebbezésnek az ellenfél részére történő kézbesítésekor
figyelmezteti az ellenfelet arra, hogy a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül
tárgyalás tartását kérheti. Figyelmezteti arra is, hogy amennyiben tárgyalás tartását nem kéri, a fellebbezésre a kézhezvételtől számított nyolc napon belül írásbeli ellenkérelmet, illetve a 244. § (1)
bekezdésében meghatározott keretek között csatlakozó fellebbezést nyújthat be. Az ellenkérelmet, illetve csatlakozó fellebbezést a másodfokú bíróság haladéktalanul közli az ellenféllel.
(3)615 Ha a másodfokú bíróság az (1) bekezdés f) pontja alkalmazását indokoltnak tartja, erről a feleket értesíti, azzal a tájékoztatással, hogy ha bármelyikük nyolc napon belül írásban kéri,
tárgyalást tart. (4)616 Az (1) bekezdés e) pontja esetében, továbbá, ha a felek a (2)-(3) bekezdésben foglalt
felhívás ellenére nem kérték a tárgyalás megtartását, a tárgyaláson kívüli elbírálás kötelező. (5)617 Nem lehet tárgyaláson kívül elbírálni a fellebbezést, ha bizonyítást kell lefolytatni. Ha a
bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli elintézés során merül fel, a fellebbezés elbírálására a másodfokú bíróság tárgyalást tűz ki.
(6)618 A fellebbezés (csatlakozó fellebbezés) tárgyaláson kívül történő elbírálásának időpontjáról
a feleket értesíteni és az eljárásról jegyzőkönyvet készíteni nem kell. A tárgyaláson kívül hozott határozatokra a 250-254. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
256/B-256/E. §619
Fellebbezés végzés ellen
257. § (1)620 Ha az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzéséhez nincs kötve (227.
§), a fellebbezésnek maga is eleget tehet. Egyébként a végzés ellen beadott fellebbezés tárgyában a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz. A fellebbezés másodpéldányát az elsőfokú bíróság
azzal a figyelmeztetéssel kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, hogy a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc nap alatt az elsőfokú bíróságnál észrevételeket terjeszthet elő. Csatlakozó
fellebbezés előterjesztésének nincs helye. A határidő indokolt esetben megrövidíthető. A határidő
eltelte után az elsőfokú bíróság az iratokat - az esetleg benyújtott észrevételekkel együtt - felterjeszti. A másodfokú bíróság a feleket a szükséghez képest meghallgatja (113. §).
(2)621 A beavatkozást elutasító vagy a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen előterjesztett fellebbezést, ha a fellebbezési, illetve észrevételezési határidő valamennyi féllel szemben lejárt,
illetve ha a fellebbezést, észrevételt valamennyi fél hiánytalanul benyújtotta, az elsőfokú bíróság a
szükséges periratokkal együtt legkésőbb nyolc napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz, és arról a másodfokú tanács annak érkezésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartása nélkül
határoz. 258. § (1) Ha a fellebbezéssel megtámadott végzés jogszabályt sért, a megváltoztatásához
szükséges adatok pedig nem állapíthatók meg, a másodfokú bíróság a végzést hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasítja.
(2) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a pert megszüntető végzését hatályon kívül
helyezi, az elsőfokú bíróságot utasítja a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára. 259. §622 Amennyiben a 257. és 258. §-ok másként nem rendelkeznek, az ítélet elleni
fellebbezésre vonatkozó szabályokat végzés elleni fellebbezés esetében is megfelelően alkalmazni kell.
A kifogás623
259/A. §624
XIII. FEJEZET
Perújítás
A perújítás esetei
260. § (1) A jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha
a) a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna;
b) a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes;
c) a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak;
d)625 a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.
(2)626 Az (1) bekezdés a) pontja alapján a felek bármelyike csak akkor élhet perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki.
(4)627 Az (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással csak az a fél élhet perújítással, akinek az iratot hirdetmény útján kézbesítették, és kizárólag akkor, ha a 101. § (2) bekezdésében meghatározott
jogkövetkezményeket a bíróság az elsőfokú eljárásban vagy egyéb perorvoslatban a fél hibáján
kívül álló okból nem mondhatta ki, és a fél a hirdetményi kézbesítést követő eljárást nem hagyta
jóvá.
(5)628 A lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó, a lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító ítélet ellen, valamint a végrehajtási igényperben hozott ítélet ellen - a per főtárgya
tekintetében - perújításnak helye nincs. 261. § (1)629 A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a
megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett
tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni.
(2)630 Az ügyész - ha az eljárásban nem vett részt - az alatt a határidő alatt terjeszthet elő perújítási kérelmet, amely a kérelem előterjesztésére a felek részére is rendelkezésre áll.631
(3)632 Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
262. § Az ítélet elleni perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával
perújításnak a bíróság által jóváhagyott egyezség ellen is helye van, a 260. § (1) bekezdésének a) pontja alapján azonban csak akkor, ha a perújító fél a perújítás alapjául szolgáló tényről vagy
bizonyítékról (ítéletről, határozatról) az egyezség megkötésekor nem tudott. 262/A. §633 A jogerős ítélet ellen a Kúria határozata alapján a XXIV. Fejezetben
meghatározottak szerint perújításnak van helye a 361. § a) pontja szerinti esetben.
A perújítási kérelem előterjesztése és elbírálása
263. § (1)634 A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani (93.
§). A kérelmet a fél jegyzőkönyvbe is mondhatja (94. §). (2)635 A perújítási kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul, s
annak megváltoztatása iránt kérelmet kell előterjeszteni. A kérelemben meg kell jelölni a perújítás
alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait; ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, ennek okait elő kell adni.
264. § Ha a perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével terjesztették elő, a bíróság azt tárgyalás kitűzése nélkül, hivatalból elutasítja.
265. §636 Ha a perújító fél az első tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet
hivatalból elutasítja; az ellenfél mulasztása a tárgyalás megtartását nem gátolja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a perújító fél kérte, hogy a bíróság a tárgyalást
távollétében is tartsa meg. 266. §637 (1) A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak a 260-262. §-ban
meghatározott előfeltételei fennállanak-e. A megengedhetőség körében a 260. § (1) bekezdésének a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre
kedvezőbb határozatot hozzon. A bíróság a tárgyaláson a perújítás érdemében is tárgyalhat és határozhat; ha azonban célszerűnek látszik, a perújítás megengedhetősége kérdésében külön
tárgyal, és végzéssel határoz. (2) Ha a bíróság a perújítást megengedhetőnek találja, az érdemi tárgyalást kitűzi, illetőleg a
tárgyalást érdemben folytatja, ellenkező esetben pedig a perújítási kérelmet, mint érdemi
tárgyalásra alkalmatlant, elutasítja. (3) Ha a bíróság a perújítási kérelem megengedhetősége tárgyában külön hoz határozatot,
határozata ellen külön fellebbezésnek van helye; ilyen esetben az érdemi tárgyalás csak a határozat jogerőre emelkedése után folytatható.
(4)638 A 262/A. § alapján előterjesztett perújítási kérelem esetében a perújítás a törvény erejénél fogva megengedett, arról a bíróságnak külön határozatot hoznia nem kell.
266/A. §639 A 260. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással előterjesztett perújítási kérelmet az elsőfokú bíróság - ha azt a 264. § alapján hivatalból nem utasítja el - az iratokkal együtt a perújítás megengedhetősége és érdeme tárgyában való döntés végett felterjeszti a másodfokú
(felülvizsgálati) bírósághoz, ha a hirdetményi kézbesítés szabályait a másodfokú (felülvizsgálati) eljárásban sértették meg. Ebben az esetben az eljárásnak csak az érvénytelenséggel érintett
szakaszát kell megismételni. Egyebekben a másodfokú (felülvizsgálati) bíróság a 265. és 266.,
valamint a 267. és 268. § megfelelő alkalmazásával jár el.
267. §640 (1) A perújítás megengedése esetében a pert a kérelem korlátai között újból kell
tárgyalni; a keresetváltoztatásra a 247. § (1) bekezdése irányadó.
(2) Ha a perújítás sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság a megtámadott ítélet végrehajtását, közbenső ítélet elleni perújítás esetében pedig a per tárgyalásának folytatását hivatalból is
felfüggesztheti; a feleket - ha a tárgyaláson jelen vannak - a felfüggesztés tárgyában meg kell hallgatni. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.
268. §641 A bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest a perújítási kérelemmel
megtámadott ítéletet hatályában fenntartja, illetőleg annak egészben vagy részben hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz.
269. § Amennyiben a jelen fejezet másként nem rendelkezik, a perújítási eljárás során a bíróság az általános szabályok szerint jár el. A határozathozatalra, valamint a határozatok elleni
perorvoslatokra szintén az általános szabályok irányadók.
XIV. FEJEZET642
Felülvizsgálat643
270. §644 (1)645 Ha törvény másként nem rendelkezik, a felülvizsgálati eljárás során a Kúria az általános szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.
(2)646 A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Kúriától -
jogszabálysértésre hivatkozással - a fél, a beavatkozó, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
(3)647 A (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelemnek a keresetlevelet a 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító és a pert a 157. § a) és g) pontja szerint megszüntető jogerős végzés ellen.
271. §648 (1) Nincs helye felülvizsgálatnak a) az első fokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi; b) ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú
bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta;
c)649 a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, illetve a perköltségre vonatkozó rendelkezései ellen;
d)650 a jogerős határozatnak csupán a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen vagy a jogerős határozatnak csupán az indokolása ellen;
e)651 ha a határozatot a Kúria hozta; f) a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy a felbontás
kérdésében;
g)652 az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen - az apaság vélelmét megdöntő részében -, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg;
h) az egyezséget jóváhagyó végzés ellen; i)653 a birtokvédelmi eljárást követő birtokvédelmi perben hozott ítélet ellen; j) a helyi önkormányzat ellen indult adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés
elrendelése tárgyában hozott végzés ellen; k) a vízumkiadás tárgyában hozott bírósági határozat ellen; l) ha azt törvény kizárja. (2)654 Nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyekben, amelyben a felülvizsgálati
kérelemben vitatott érték, illetve annak a 24. §, valamint 25. § (3) és (4) bekezdése alapján, továbbá a 25. § (3) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával
megállapított értéke a hárommillió forintot nem haladja meg. Ez az értékhatártól függő kizárás
nem vonatkozik a sérelemdíj iránt indított perekre, a 23. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 24. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekre, valamint azokra az ügyekre, amelyek ingatlan tulajdonára vagy ingatlant terhelő jogra vonatkoznak, vagy ingatlanra vonatkozó jogviszonyból erednek, továbbá valamennyi olyan ügyre, amely megállapításra irányul.
(3) Nincs helye a felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság
helybenhagyta655
a) a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint a birtokvédelmi, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perekben;
b) a XXV. fejezetben meghatározott végrehajtási perekben, kivéve a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti ügyeket, ha a végrehajtás végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján
indult; c)656 a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, megváltoztatása, a gyermek harmadik
személynél történő elhelyezése, elhelyezésének a megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való
kapcsolattartás szabályozása iránti ügyekben. (4)657 Nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos
jogszabályi rendelkezésre utalással hagyta helyben a) a 23. § (1) bekezdés ec) pontjában foglalt perekben és b) a társasház tulajdonostársai közösségének szervei által hozott határozatok tárgyában hozott
döntéssel szemben.
272. §658 (1) A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat
közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van.
(2) A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell
adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a
határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. (3) Ha a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés
tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható el.
(4) A felülvizsgálati kérelemhez - ha arra korábban nem került sor - csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is.
(5) Ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi féllel szemben
lejárt, illetve ha a felülvizsgálati kérelmet valamennyi fél benyújtotta, az elsőfokú határozatot hozó bíróság azt az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához, a jogerős határozatot hozó
bíróságot pedig a felülvizsgálati kérelem másolatának megküldésével értesíti az eljárás megindításáról. Ha a végrehajtás elrendelése már megtörtént, illetve ha végrehajtás felfüggesztése
iránti kérelmet terjesztettek elő, a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követően haladéktalanul
fel kell terjeszteni. 273. §659 (1)660 A Kúria a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet hivatalból
elutasítja, ha az nem felel meg a 272. § (2) bekezdésében előírtaknak, vagy ha ennek megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg.
(2) A felülvizsgálati kérelmet a Kúria az eljárás bármely szakában akkor is hivatalból elutasítja,
ha661
a) felülvizsgálati kérelemnek nincs helye, b) azt nem az arra jogosult nyújtotta be, vagy c) a kérelmet előterjesztő fél megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan
ismeretlen helyre költözött. (3)662 A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya,
de a határozat végrehajtását a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti. A végrehajtás
felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás
elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. A fél kérelmére - ha annak jogszabályi feltételei fennállnak - a felülvizsgálati
kérelem benyújtásáról a Kúria értesíti az ingatlanügyi hatóságot.
(4)663 Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetében - ha annak sikere valószínűnek mutatkozik - a Kúria a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti. A bíróság a
felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja. (5)664 A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható,
amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve - tárgyalás tartása esetén - a határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a Kúria határoz.
(6) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem előterjesztésére a 244. § és a 257. §
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a fél csak akkor terjeszthet elő, ha maga is jogosult lett volna felülvizsgálatot kérni.
274. §665 (1)666 A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve ha a felek
bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Kúria a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja.
Végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetében tárgyalás tartása nem kérhető. (2) Tárgyalás tartását a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a felülvizsgálati kérelmében,
illetve az ellenfél csatlakozó felülvizsgálati kérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül, az ellenfél pedig a felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. A
határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(3) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját
legalább tizenöt nappal megelőzze. Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja.
(4) A felülvizsgálati tárgyalásra a 247. §-ban foglalt rendelkezések kivételével a fellebbezési tárgyalás szabályai megfelelően irányadóak.
(5) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az eljáró tanács jogegységi eljárást
kezdeményez [Bsz. 29. § (2) bekezdés b) pont], ezzel egyidejűleg az ügy elbírálását a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggeszti. A jogegységi eljárás befejezése után a bíróság a jogkérdést elvi
jelleggel eldöntő jogegységi határozatnak megfelelő határozatot hoz. (6)667 A tanács elnöke jogkérdésben az iratok megküldése mellett, határidő tűzésével a legfőbb
ügyészt álláspontjának kifejtésére hívhatja fel.
(7)668 A legfőbb ügyész álláspontját a felekkel közölni kell, és arra a tanács elnöke által tűzött határidőn belül észrevételt tehetnek. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a legfőbb ügyész
nem a tanács elnökének kezdeményezésére fejti ki álláspontját. (8)669 Abban az eljárásban, amelyben a legfőbb ügyész álláspontját kifejtette, részére a Kúria
felülvizsgálati határozatát meg kell küldeni. 275. §670 (1)671 A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a
felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.
(2)672 A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert hivatalból megszünteti, vagy ha a
határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn.
(3)673 Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási
szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.
(4)674 Ha a határozat - a (3) bekezdésben foglalt eljárási szabály megsértésének kivételével - jogszabályt sért, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha
a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, helyette, illetve az első fokú határozat helyett a
jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
(5)675 Ha a Kúria az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező
utasításokat ad. Ebben az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.
(6)676 Ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú bíróság,
egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel, és intézkedik - a határozathoz képest - a végrehajtásnak vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt.
(7)677 Új eljárásra utasítás esetében a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével kezdődik; a bíróság a továbbiakban a reá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást.
NEGYEDIK RÉSZ
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK
XV. FEJEZET
Házassági perek
Az általános szabályok alkalmazása
276. § (1) Az I-XIV. fejezet rendelkezéseit a házassági perekben a jelen fejezetben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, illetőleg
létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított pereket, valamint a házassági bontópereket kell érteni.
(3) A házasság érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt
indított perekben az érvénytelenítési perre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Illetékesség
277. § (1)678
(2)679 A házassági perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.
(3)680 Ha a házassági pernek sem a 29. §, sem a jelen § alapján nem volna illetékes belföldi bírósága, a perre a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.
(4)681 Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per és házassági vagyonjogi per.
A perbeli személyek jogállása és képviselete
278. § A házassági perben a korlátozottan cselekvőképes házastárs teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.
279. § (1)682
(2) A házassági perbe beavatkozásnak helye nincs.
(3)683 Házassági perben a nem ügyvédi iroda (ügyvéd) részére adott és aláírt, továbbá a bárki
részére adott és kézjeggyel ellátott meghatalmazáson a fél aláírását, illetőleg kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell.
(4)684
280. §685
Keresetindítás
281. § (1)686 Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége és közte, valamint törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, a bíróság a fél képviseletére ügygondnokot rendel ki.
(2) Házassági perekben a 127. § alkalmazásának helye nincs. 282. §687 A házassági per bírósága előtt a keresettel csak az ugyanarra a házasságra vonatkozó
más érvénytelenítési vagy bontókeresetet, továbbá a házasfelek gyermekének származására,
tartására és a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére vonatkozó keresetet, valamint a házassági vagyonjogi keresetet
(292. §) lehet összekapcsolni. 283. § (1)688 Házassági perben a keresetlevélben elő kell adni a házasság megkötésére és a
házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a
szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, kivéve ha
az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók; erre a keresetlevélben azonban utalni kell. (2)689
(3) Az érvénytelenítési per megindításáról a keresetlevél egy példányának megküldésével az ügyészt is értesíteni kell.
(4)690
Tárgyalás és bizonyítás
284. § (1)691 A házassági per tárgyalásáról a fél kérelmére a nyilvánosságot az 5. §-ban foglalt
feltételek nélkül is ki lehet zárni. Erre a bíróság a feleket köteles figyelmeztetni.
(2)692 A felperes házassági perben keresetétől az eljárás bármely szakában az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat. Ha a felperes a keresetétől az első fokú eljárás befejezése után, de
még az ítélet jogerőre emelkedése előtt áll el, az ítéletet az iratoknak a fellebbezés folytán való felterjesztése előtt az elsőfokú, egyébként a másodfokú bíróság helyezi hatályon kívül.
(3)693 Házassági perben - ha e törvény kivételt nem tesz - a bíróság köteles a házastársakat
személyesen meghallgatni; a bíróság akként is rendelkezhet, hogy az egyik házastárs a másik meghallgatásánál ne legyen jelen.
285. §694 (1)695 A bontóperben tartott első tárgyaláson a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja. Ha valamelyik házastárs cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság
alatt áll, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, továbbá ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik, a személyes meghallgatás nem kötelező.
(2) Ha a felperes - az (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - az első tárgyaláson
személyesen nem jelenik meg, a pert meg kell szüntetni. (3) A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti a felek békítését. Ha a békítés eredményre
vezet, a bíróság a pert megszünteti, a perköltségben való marasztalást azonban mellőzi. (4)696 Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, az (5) bekezdésben
meghatározott kivétellel a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három
hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot.
(5)697 Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben, vagy ha a feleknek nincsen közös kiskorú gyermeke, a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni.
286. § (1)698 A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. (2) Házassági perben a tanú a 170. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, a tanúként
kihallgatott orvos pedig ugyane rendelkezés c) pontja alapján a tanúságtételt nem tagadhatja meg. 287. §699 A bíróság a házassági perben a tárgyalás elhalasztása esetében a szükségeshez
képest hivatalból is határoz ideiglenesen
a)700 a kiskorú gyermek tartása és tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél történő kijelölése,
b) a szülői felügyeleti jogok bővítése vagy korlátozása, c) a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, illetve d) a házastársak lakáshasználatának
kérdésében. 288. § (1)701 Ha a házassági pernek akár első, akár folytatólagos tárgyalását az alperes
mulasztja el, a mulasztás következményeit nem lehet alkalmazni. A felperes mulasztása esetében a
bíróság a pert megszünteti, ha azonban az ügyész a felperes, hivatalból új határnapot tűz ki. Az a felperes, akinek lakóhelye külföldön van, kérheti, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa
meg. (2)702 Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított
tizenöt nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg. E szabályt kell alkalmazni a 285. § (4)
bekezdésében meghatározott határidő elmulasztása esetében is.
(3)703 Az eljárás szünetelésének házassági perben a 137. § (1) bekezdésének c) és d) pontja, bontóperben pedig ezenfelül még a 137. § (1) bekezdésének a) pontja esetében is helye van.
289. § Ha valamelyik házastárs a házassági bontóper jogerős befejezése előtt meghal, a bíróság a pert a perköltségre vonatkozó határozathozatal nélkül megszünteti, és a perben esetleg
már hozott ítéletet hatályon kívül helyezi.
Határozatok
290. § (1)704 A házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetében a bíróságnak a közös
kiskorú gyermek tartása, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése vagy a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése felől - szükség esetén - erre irányuló kereseti kérelem hiányában is
határoznia kell.
(2)705 A bíróság a házasság felbontása felől - ha a felek a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése alapján kérték egyező akaratnyilvánítással - addig nem dönthet, míg az ott
meghatározott valamennyi kérdésben egyezség nem jött létre, és azt a bíróság jogerős végzésével
jóvá nem hagyta. Ha a házassági perben a névviseléstől való eltiltás iránti kérelmet is
előterjesztettek, arról a bíróság a házasság felbontásával (érvénytelenné nyilvánításával) egyidejűleg dönt. Részítélet hozatalának egyik kérdésben sincs helye.
(3)706 A házassági bontóperben a bíróságnak az egyezség jóváhagyása során, illetve ítéletében a felek közös kiskorú gyermekének érdekére figyelemmel kell lennie.
(4)707 A bíróság a házassági bontóperben a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül
az összes körülmények mérlegelése alapján határoz. (5)708 Az elsőfokú bíróságnak a házasság érvénytelenítése iránt indított perben hozott ítéletét az
ügyésszel akkor is közölni kell, ha a perben nem vesz részt, és az ügyész az ítélet ellen ilyenkor is fellebbezhet.
(6)709 Az elsőfokú bíróságnak fellebbezéssel meg nem támadott ítélete csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre.
(7)710 Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adó ítélet jogerőre emelkedése után a statisztikai
jogszabályok szerinti népmozgalmi adatokat tartalmazó adatlapot közli az illetékes anyakönyvvezetővel.
(8)711 A házasságot felbontó vagy az érvénytelenséget megállapító rendelkezés részjogerejét az első fokon eljárt tanács elnöke az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő felterjesztése előtt
köteles megállapítani.
Perújítás712
291. § (1) A házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy
felbontás kérdésében perújításnak helye nincs. (2)713
Házassági vagyonjogi kereset
292. § (1) Az érvénytelenítési és a bontókereset a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi keresettel is összekapcsolható, illetőleg az ilyen vagyonjogi igény viszontkeresettel a házassági
perben is érvényesíthető. A jelen fejezet rendelkezései az ilyen kereset, illetőleg viszontkereset tárgyában folyó eljárásra nem terjednek ki.
(2)714 Ha a bíróság az érvénytelenítési, illetőleg a bontókereset és a házassági vagyonjogi
kereset felől külön határoz, mindegyik kérdésben külön hoz ítéletet (részítéletet). Ilyen esetben az eljárás a vagyonjogi kereset tárgyában csak az érvénytelenítés, illetőleg bontás kérdésében hozott
ítélet jogerőre emelkedése után folytatható. (3)715 Ha a felek a házassági és vagyonjogi keresetre egyaránt kiterjedő első fokú ítélet ellen
kizárólag a vagyonjogi kérdés tárgyában éltek fellebbezéssel, ez a házasság kérdésében hozott
ítélet jogerőre emelkedését nem érinti, s ehhez képest a fellebbezési kérelem vagy a csatlakozó fellebbezés erre a kérdésre utóbb sem terjeszthető ki.
XVI. FEJEZET
Apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek
A házassági per szabályainak alkalmazása
293. § (1)716 Az apasági és a származás megállapítása iránt indított egyéb perekre - a 277. § (2) bekezdése, a 285. §, a 288. § (2) bekezdése, a 289. §, a 290. § (2) és (5) bekezdése, végül a 291.
§ kivételével, valamint a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel - a XV. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2)717 Az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen - az apaság vélelmét megdöntő részében - perújításnak nincs helye, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely
személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói
ítélet állapította meg.
(3)718 Az apaság vélelmének megdöntése iránti perben az alperest - a vértulajdonság-vizsgálat és a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálat költségei
kivételével - a perköltségek megfizetésére kötelezni nem lehet; a pernek a felperesre nem hárítható költségét az állam viseli.
294. § Az anya beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat.
294/A. §719 Az apaság és a származás megállapítása iránti egyéb pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani.
Keresetindítás
295. § (1)-(2)720
(3)721 Ha az apaság megállapítása iránti pert vagy az apasági vélelem megdöntése iránti pert a
bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani, az egyenesági rokon beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat. Az ügygondnok kirendeléséről a bíróság értesíti a gyámhatóságot,
és tájékoztatja a per adatai szerint ismert helyen lakó egyenesági rokonokat a beavatkozás lehetőségeiről.
(4)722 Keresetindításnak a gyermek születése előtt is helye van, ítélet azonban csak a gyermek megszületése után hozható.
296. § Az apaság megállapítására irányuló kereset - annak bírósága előtt - összekapcsolható a
gyermek tartására irányuló keresettel is, illetőleg az apaság megállapítása iránt az elsőfokú bíróság előtt folyamatban levő perben a gyermek tartására irányuló kereseti kérelem utóbb is
előterjeszthető. 297. § A tárgyalás kitűzéséről a keresetlevél egy példányának megküldésével az anyát akkor is
értesíteni kell, ha nem peres fél; az értesítésben az anyát figyelmeztetni kell beavatkozási jogára
(294. §).
Tárgyalás és bizonyítás
298. § (1) Ha helye lehet annak, hogy az alperes a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerje el, az apaság megállapítására irányuló perben őt erre az első tárgyaláson és a
bizonyítás lefolytatása után is figyelmeztetni kell.
(2) Ha az apa a gyermeket a magáénak ismeri el, és azok az érdekeltek, akiknek hozzájárulására a nyilatkozat hatályához szükség van, a tárgyaláson jelen vannak, figyelmeztetni
kell őket, hogy hozzájárulásukat a tárgyaláson szóval is megadhatják. Az apa elismerő nyilatkozatát az egyéb érdekeltek hozzájárulásával együtt külön jegyzőkönyvbe kell foglalni s azt velük alá is kell
íratni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett figyelmeztetéssel együtt az apát és a többi érdekelteket is tájékoztatni kell a nyilatkozat, illetőleg a hozzájárulás jelentőségéről és következményeiről;
ennek megtörténtét a jegyzőkönyvben szintén fel kell tüntetni. (4) A tárgyaláson jelen nem levő érdekelteket megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy
hozzájáruló nyilatkozatukat a megszabott alakban mutassák be, vagy a bíróságnál mondják
jegyzőkönyvbe. (5) Elismerés esetében az apát fel kell hívni a törvényben megkívánt korkülönbség igazolására.
A gyámhatóság723 részéről szükséges hozzájárulás vagy megerősítés iránt a gyámhatóságot724
hivatalból kell megkeresni.
(6) Az elismerésről felvett jegyzőkönyvet az előbbi rendelkezések szerint megszerzett okiratokkal kiegészítve - a per tárgyalásának egyidejű felfüggesztése mellett - át kell tenni az illetékes
anyakönyvvezetőhöz. Ha az apát az anyakönyvbe bejegyezték, a pert meg kell szüntetni. Ha az
elismerő nyilatkozat alapján az apát az anyakönyvbe nem jegyzik be és az ennek okául szolgáló hiány nem pótolható, a bíróság a per felfüggesztését megszünteti, és a tárgyalást folytatja.
299. § (1) Ha a személyes megjelenésre idézett fél a tárgyaláson nem jelenik meg, vagy a bíróság felhívására nem nyilatkozik, vele szemben a 185. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A gyermek anyját, ha a perben félként vagy beavatkozóként nem vesz részt, tanúként kell
kihallgatni; kihallgatása csak akkor mellőzhető, ha cselekvőképtelen, vagy kihallgatásának más
elháríthatatlan akadálya van. (3)725 Ha a tárgyaláson a kiskorú felperesnek a gyámhatóság726 által kirendelt eseti gyámja nem
jelenik meg, a per megszüntetésének nincs helye. Ilyen esetben a bíróság felhívja a gyámhatóságot727 a szükséges intézkedések megtételére, illetőleg új eseti gyám kirendelésére.
300. §728 (1) Ha a bíróság vértulajdonság vizsgálatot, vagy a származás megállapításához
szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálatot rendel el, a vizsgálat tűrésére bármelyik érdekeltet kötelezheti. Ha a bíróság a vizsgálatra az anya férjét, vagy olyan tanút kötelez, aki a per
adatai szerint az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, ezt a személyt a bíróság végzésének közlésétől kezdődően a fél jogállása illeti meg.
(2) Ha az érdekelt a kijelölt szakértőnél (orvosnál) vizsgálat vagy vérvétel céljából nem jelenik meg, illetőleg a vizsgálatot vagy a vérvételt nem engedi meg, vele szemben a 185. §
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy elővezetésnek helye nincs.
Ugyanez a rendelkezés irányadó a kiskorú gyermek törvényes képviselőjével szemben is, ha a gyermeket vizsgálat vagy vérvétel végett nem állítja elő, vagy a vizsgálatot, illetve a vérvételt ő
nem engedi meg. (3) Ha a vértulajdonság vizsgálat azon személy apaságának megállapítását alapozza meg, akit
az (1) bekezdés értelmében a fél jogállása illet meg, a felperes e személyt alperesként perbe
vonhatja akkor is, ha az új alperessel szemben a bíróságnak nincs illetékessége. A bíróság egyúttal az eredeti alperest a perből elbocsátja, és költségeiben - a 80. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel
- a felperest marasztalja. 301. § Előzetes bizonyításnak a 207. §-ban meghatározott előfeltételek hiányában is helye van.
XVI/A. FEJEZET729
Az apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban730
301/A. §731 (1) Ha e fejezet másként nem rendelkezik, az eljárásra a polgári peres eljárásra
vonatkozó szabályokat - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmet más kérelemmel összekapcsolni nem
lehet. (3) Az eljárásban szünetelésnek nincs helye.
301/B. §732 (1) Az eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amelynek területén a gyermek belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye található. Az eljárásra az
a bíróság is illetékes, amelynek területén az anya belföldi lakóhelye vagy belföldi lakóhely
hiányában belföldi tartózkodási helye található. (2) Ha az illetékes bíróság az (1) bekezdés rendelkezései alapján nem állapítható meg, az
eljárásra a Budai Központi Kerületi Bíróság illetékes. 301/C. §733 (1) Az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelemben fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége megállapítható; b) a kérelmezők, valamint a kérelmezők képviselőinek nevét, lakóhelyét, valamint a kérelem
előterjesztésére való jogosultság jogcímét;
c) ha a gyermek a kérelem beadásának időpontjában már megszületett, a gyermek nevét, lakóhelyét, születési idejét, ha van törvényes képviselője, annak nevét és lakóhelyét;
d) a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerni kívánó férfi születési idejét;
e) a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság létrejöttének időpontját, valamint annak időpontját, hogy a házastársak életközössége mikor szűnt meg;
f) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet. (2) A kérelemhez csatolni kell a gyermek eredeti vagy hitelesített születési anyakönyvi kivonatát,
a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság anyakönyvi kivonatát, valamint azokat az
okiratokat, amelyek a kérelem elbírálásának alapjául szolgáló körülmények igazolásához
szükségesek, kivéve ha az adatokat személyazonosító igazolvánnyal is lehet igazolni. Ha az apaság vélelmét megalapozó házasság a kérelem beadásának időpontjában már megszűnt, a kérelemhez
csatolni kell a házasság megszűnését igazoló okiratot. Ha a gyermek a kérelem beadásának
időpontjában még nem született meg, a kérelemhez szakorvosi igazolást kell csatolni a születés
várható időpontjáról. 301/D. §734 (1) A bíróság a kérelmezőket és mindazon személyeket, akiknek hozzájárulása az
apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges, együttesen hallgatja meg. (2) Az idézésben a bíróság tájékoztatja az érintetteket a 301/E. §-ban meghatározott
feltételekről és jogkövetkezményekről.
(3) A bíróság eljárása során megvizsgálja az apaság vélelmének megdöntéséhez, az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez és teljes hatályához szükséges feltételek fennállását, valamint
megállapítja azokat az adatokat, amelyek a személyállapot-változás anyakönyvi bejegyzéshez szükségesek.
301/E. §735 (1) A bíróság végzésben állapítja meg, hogy a gyermeknek nem az anya férje vagy volt férje az apja, ha
a) a kitűzött meghallgatáson a kérelmezők és mindazon személyek, akiknek a hozzájárulása az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges, együttesen jelen vannak és
b) az apaság vélelmének megdöntéséhez, az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez és teljes hatályához szükséges feltételek fennállnak.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyike nem áll fenn, akkor a bíróság
az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmet elutasítja.
(3) Ha a bíróság az apaság vélelemének megdöntése iránti kérelmet jogerősen elutasítja, e határozatának jogereje nem zárja ki, hogy a kérelmezők igényüket - a körülmények megváltozása
esetén - újból nem peres eljárásban érvényesítsék. A kérelmet elutasító határozat jogereje azt sem zárja ki, hogy a perindításra jogosult személyek igényüket - a Polgári Törvénykönyvben
meghatározott szabályok szerint - peres eljárásban érvényesítsék. 301/F. §736 (1) A bíróság az apai elismerő nyilatkozatot és az annak teljes hatályához szükséges
hozzájáruló nyilatkozatokat külön jegyzőkönyvben rögzíti.
(2) Az apaság vélelmének megdöntését megállapító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. Ha az apaság vélelmének megdöntését megállapító határozat nem emelkedik jogerőre, az
eljárás során tett apai elismerő nyilatkozat hatálytalan. 301/G. §737 Az elsőfokú bíróság az apaság vélelmének megdöntését megállapító jogerős
határozatot, valamint a külön jegyzőkönyvbe foglalt - teljes hatályú apai elismerés tárgyában tett -
nyilatkozatokat közli az illetékes anyakönyvvezetővel. 301/H. §738 A bíróság az eljárási költségek viseléséről a rendelkezésre álló adatok mérlegelése
alapján határoz.
XVII. FEJEZET
A szülői felügyelet megszüntetése
302. § (1)739 A szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perre a XV. fejezet rendelkezései irányadók a 277. § (2) bekezdése, a 285. §, a 288. § (2) bekezdése és a 289-291. §-ok kivételével
és az alábbi eltérésekkel:
a) a szülő bármelyik félhez beavatkozóként is csatlakozhat; b)740 a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló kereset - annak bírósága előtt -
összekapcsolható az ugyanazon szülő más gyermeke feletti szülői felügyelet megszüntetésére irányuló keresettel, a gyermek tartására, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, a gyermek
harmadik személynél történő elhelyezésére irányuló keresettel vagy a szülő gondnokság alá helyezésére irányuló keresettel is; más keresetet a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló
keresettel összekapcsolni nem lehet;
c) a tárgyalás kitűzéséről a perben félként részt nem vevő szülőt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell, és egyben figyelmeztetni kell beavatkozási jogára.
(1a)741 A szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani.
(2)742 A szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti perben a bíróság soron kívül jár el. A
tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.
(3)743 Ha a gyermek súlyos veszélyeztetése miatt a szülői felügyelet sürgős megszüntetése
szükséges, arról a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése iránti perben ideiglenesen hivatalból is
határozhat. (4)744 Ha a szülői felügyelet visszaállítása iránt nem az a szülő indít keresetet, akinek felügyeleti
jogát megszüntették, ezt a szülőt a perben külön bejelentés nélkül is a felperes melletti beavatkozó jogállása illeti meg. A bíróság azonban akkor is köteles őt személyesen meghallgatni, ha
beavatkozóként a perben nem kíván részt venni.
303. § A szülői felügyeletet megszüntető határozat hatályon kívül helyezésére irányuló perre a 302. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a
megtámadott határozatot hozta.
XVIII. FEJEZET745
Gondnokság alá helyezés
Az általános szabályok alkalmazása746
304. §747 A gondnokság alá helyezési perben az I-XIV. fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Illetékesség748
305. §749 (1) A gondnokság alá helyezési perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén az
alperes huzamos időn át bentlakásos szociális intézményben vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben tartózkodik.
(2) Ha a gondnokság alá helyezési pernek sem a 29. §, sem a jelen § alapján nem volna
illetékes belföldi bírósága, a perre a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.
A perbeli személyek jogállása és képviselete750
306. §751 (1) A gondnokság alá helyezési perben a korlátozottan cselekvőképes felperes, valamint az alperes teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.
(2) A perben a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozó részére adott meghatalmazáson
a fél aláírását, illetve kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell.
Keresetindítás; intézkedések a keresetlevél alapján752
307. §753 (1) A gondnokság alá helyezés iránti keresetlevélben a 121. §-ban meghatározott
adatokon kívül fel kell tüntetni azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható, illetve az alperes ingatlanvagyonára vonatkozó adatokat.
(1a)754 A keresetlevélben - ha arról a felperesnek tudomása van - fel kell tüntetni az alperes előzetes jognyilatkozatára vonatkozó adatokat. A gondnokság alá helyezési perben a bíróságnak az
előzetes jognyilatkozat alkalmazása felől, erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell.
(2)755 A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, így különösen az
alperes tulajdonában álló ingatlanok, valamint azon ingatlanok tulajdoni lapját, amelyeken az alperesnek haszonélvezeti joga áll fenn, vagy amelyekre az alperest érintő egyéb jog vagy tény
van bejegyezve, feljegyezve. Ha a gyámhatóság a felperes, a keresetlevélhez csatolnia kell az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt, az alperes lakóhelyén készített
környezettanulmányt, ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén pedig az erre
vonatkozó határozatot is. 307/A. §756 (1) A gondnokság alá helyezési perben a 127. § alkalmazásának nincs helye.
(2) A gondnokság alá helyezésre irányuló kereset csak ugyanazon személy gondnokság alá helyezésére vagy szülői felügyeletének megszüntetésére irányuló más keresettel kapcsolható össze.
308. §757 (1) A gondnokság alá helyezési perben az alperes részére a tárgyalás kitűzésével
egyidejűleg ügygondnokot kell kirendelni.
(2)758 Ha a gyámhatóság a felperes és a perindítást megelőzően az alperes vagyonára zárlatot rendelt el, vagy az alperes számára ideiglenes gondnokot rendelt, a bíróság a keresetlevél
kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja a gyámhatóság által hozott intézkedések fenntartásának szükségességét. Ennek során a 207. §-ban meghatározott előfeltételek hiányában
is előzetes bizonyítást rendelhet el, így különösen az alperes igazságügyi elmeorvosszakértővel
történő megvizsgálását. (3) Ha az előzetes bizonyítás 30 napon belül nem fejeződik be, a bíróság a zárlatot, illetve az
ideiglenes gondnokrendelést legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. (4) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeként a bíróság a zárlatot, illetve ideiglenes
gondnokrendelést a per jogerős befejezéséig hatályában fenntartja, vagy a gyámhatóság döntését megváltoztatva a zárlatot, illetve ideiglenes gondnokságot megszünteti és erről a feleket
haladéktalanul értesíti.
308/A. §759 Ha a gondnokság alá helyezés szükségessége valószínű és az alperes érdekének védelme ezt indokolja, a Ptk. 2:25. §-ában és 2:26. §-ában meghatározott zárlatot, illetve
ideiglenes gondnokrendelést a bíróság is elrendelheti ideiglenes intézkedéssel a tárgyalást megelőzően, a 308. § (2) bekezdés előzetes bizonyításra vonatkozó rendelkezésének megfelelő
alkalmazásával, illetve a tárgyalás elhalasztása esetén. Az ideiglenes intézkedésre hivatalból is sor
kerülhet. A zárlatra, illetve az ideiglenes gondnokrendelésre vonatkozó végzését a bíróság a szükséges intézkedések megtétele, így az ideiglenes gondnok kirendelése érdekében megküldi a
gyámhatóságnak. 308/B. §760 A zárlat, illetve az ideiglenes gondnokrendelés fenntartására, valamint
elrendelésére vonatkozó határozat ellen külön fellebbezésnek van helye, de azt a bíróság előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja.
308/C. §761 Az ideiglenes gondnokrendelés az alperes perbeli cselekvőképességét nem érinti.
Tárgyalás és bizonyítás762
309. §763 (1) A gondnokság alá helyezési per tárgyalásáról a nyilvánosságot a felperes
kérelmére is ki lehet zárni, ha az alperes személyiségi jogainak védelme érdekében ez indokolt.
(2) A felperes a keresetétől az eljárás bármely szakában az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat. Ha a felperes a keresetétől az első fokú eljárás befejezése után, de még az ítélet jogerőre
emelkedése előtt áll el, az ítéletet az iratoknak a fellebbezés folytán való felterjesztése előtt az elsőfokú, egyébként a másodfokú bíróság helyezi hatályon kívül.
(3) A gondnokság alá helyezés iránti perben az alperes személyes meghallgatása csak kivételesen indokolt esetben, különösen akkor mellőzhető, ha ismeretlen helyen tartózkodik vagy a
meghallgatása más elháríthatatlan akadályba ütközik. Ha a személyes megjelenésre idézett alperes
a tárgyaláson nem jelent meg, a bíróság elrendelheti az elővezetését, egyéb kényszereszköz alkalmazásának azonban nincs helye.
(4) Ha a gondnokság alá helyezés iránti pernek akár az első, akár a folytatólagos tárgyalását az alperes mulasztja el, a mulasztás jogkövetkezményeit nem lehet alkalmazni.
(5) Az eljárás szünetelésének a 137. § (1) bekezdésének c) és d) pontja esetében van helye. 310. §764 (1)765 A gondnokság alá helyezés iránti perben a bíróság az általa szükségesnek talált
bizonyítást hivatalból is elrendelheti. A gondnokság alá helyezés iránti perben a bíróság a külön
törvény szerinti nyilvántartás adatait megtekinti, e körben hiánypótlás elrendelésének nincs helye. (2)766 A bíróság az alperes elmeállapotának vizsgálatára, valamint a választási eljárásról szóló
2013. évi XXXVI. törvény 13/A. §-ában meghatározott kérdés megítélésére igazságügyi elmeorvosszakértőt rendel ki. Az elmeorvosszakértő kirendelése csak a 309. § (3) bekezdésében
meghatározott okból mellőzhető. Ha a szakértői vizsgálattal kapcsolatban az alperes hosszabb ideig
tartó megfigyelésére van szükség, vagy az alperes a szakértői vizsgálaton ismételt idézés ellenére sem jelenik meg, a bíróság elrendelheti az alperes megfelelő fekvőbeteg-gyógyintézetben való -
legfeljebb harminc nap időtartamú - elhelyezését. Az erre vonatkozó határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.
(3) A perben a tanú a 170. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, a tanúként kihallgatott orvos pedig ugyanezen rendelkezés c) pontja alapján a tanúvallomást nem tagadhatja meg.
310/A. §767 Ha az alperes a gondnokság alá helyezés iránti per jogerős befejezése előtt meghal,
a bíróság a pert megszünteti, és a perben esetleg már hozott ítéletet hatályon kívül helyezi.
Határozat a gondnokság alá helyezésről768
311. §769 (1)770 A gondnokság alá helyezés, valamint a választójogból való kizárás hatálya a
gondnokság alá helyezésről rendelkező ítélet jogerőre emelkedését követő napon kezdődik. Az ítélet mindenkivel szemben hatályos.
(2) Az alperes gondnokság alá helyezését elrendelő jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság a
gondnok kirendelése és az esetleg szükséges egyéb intézkedések megtétele végett közli a gyámhatósággal.
(3)771 Ha az alperesnek ingatlana van, vagy ingatlanon haszonélvezeti joga áll fenn, továbbá ha ingatlanra az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve, az elsőfokú bíróság
hivatalból intézkedik a gondnokság alá helyezésnek az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése
iránt, kivéve ha az ingatlannal való rendelkezés tekintetében a bíróság az alperes teljes cselekvőképességét fenntartotta.
(4)772 A gondnokság alá helyezést, valamint a választójogból való kizárást be kell vezetni a gondnokoltakról a bíróság által vezetett nyilvántartásba.
(5)773 A bíróság a gondnokság alá helyezettek - a gondnokoltak nyilvántartására vonatkozó törvényben meghatározott - adatairól számítógépes nyilvántartást vezet.
(6)774 A gondnokság alá helyezés iránti perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra
tekintet nélkül teljes költségmentesség (84. §) illeti meg.
Gondnokság alá helyezés módosítása, illetve megszüntetése775
312. §776 (1)777 A gondnokság alá helyezés megszüntetése, a cselekvőképességet részlegesen
korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatása, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó
gondnokság alá helyezésre módosítása, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítása, a választójogból
való kizárás, valamint a választójogból való kizárás megszüntetése iránt a keresetet az ellen kell megindítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, ha pedig a gondnokság
megszüntetését vagy módosítását, a választójogból való kizárást vagy a választójogból való kizárás
megszüntetését az kéri, a gondnokolt ellen. Ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, meghalt vagy ismeretlen helyen, illetve külföldön tartózkodik, a keresetet
a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. (2)778 A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata esetén a gyámhatóság keresete az (1)
bekezdésben meghatározottakon kívül a gondnokság alá helyezés fenntartására is irányulhat.
(3) Az eljárásra a 304-311. §-ok rendelkezései megfelelően irányadók. A gondnokság alá helyezett a perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.
(4)779 Ha a bíróság a gondnokság alá helyezést módosítja, megszünteti, a választójogból kizár, vagy a választójogból való kizárást megszünteti, a gondnokoltak nyilvántartásában az alperesre
vonatkozó adatokat az ítéletnek megfelelően módosítani kell.
(5)780 A gondnokság alá helyezés hatályában való fenntartása, módosítása, megszüntetése, a választójogból való kizárás, a választójogból való kizárás megszüntetése, valamint a gondnokság
alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránt indított perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül teljes költségmentesség (84. §) illeti meg.
Határozat az előzetes jognyilatkozat alkalmazásáról781
312/A. §782 (1) Ha a gondnokság alá helyezési perben a bíróság az alperes gondnokság alá helyezéséről dönt, és az előzetes jognyilatkozat ítélettel érintett részének alkalmazása indokolt,
akkor a bíróság erről ítéletének rendelkező részében határoz. (2) Az előzetes jognyilatkozat teljes vagy részleges alkalmazását elrendelő, valamint az előzetes
jognyilatkozatok nyilvántartásának adatait érintő egyéb jogerős határozatnak az előzetes
jognyilatkozatok nyilvántartására vonatkozó törvényben meghatározott adatait, valamint azok
változásait az elsőfokú bíróság bevezeti az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába, illetve
szükség esetén törli onnan.
XIX. FEJEZET783
A bíróság fizetési meghagyásos eljárással összefüggő feladatai784
A bíróság feladatai a fizetési meghagyásos eljárás megindítása előtt785
313. §786 A pénz fizetésére irányuló lejárt követelés a közjegyző hatáskörébe tartozó, külön
törvényben szabályozott fizetési meghagyásos eljárás útján is érvényesíthető. 314. §787 (1)788 Csak a 313. §-ban meghatározott fizetési meghagyásos eljárás útján vagy a 127.
§-ban meghatározott módon vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított
perben érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a 24. és 25. § szerint számított összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, ha a
kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban együtt: idézési cím), és ha a pénzkövetelés nem munkaviszonyból,
közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti
tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból ered. (2) Ha a felperes a keresetével kizárólag olyan követelést érvényesít, amelyet az (1) bekezdés
alapján csak fizetési meghagyásos eljárás útján lehet érvényesíteni, a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításával [130. § (1) bek. c) pont] egyidejűleg a bíróság tájékoztatja őt a fizetési meghagyásos eljárás megindításának lehetőségéről és módjairól.
(3) Az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a fél igényét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a
kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendeletében
meghatározott eljárásban vagy választottbírósági eljárásban érvényesítse.
A fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárás789
315. §790 (1) A fizetési meghagyásos eljárás a kötelezett által előterjesztett ellentmondás
folytán - az ellentmondással érintett részben - perré alakul. (2) A fizetési meghagyásos eljárást az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül akkor is per
követi, ha a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a közjegyző hivatalból elutasítja, és ezt
követően a jogosult a követelés érvényesítése végett a bíróságnál keresetet indít; b) a fizetési meghagyásos eljárást a közjegyző végzéssel megszünteti, és ezt követően a
jogosult a követelés érvényesítése végett a bíróságnál keresetet indít.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadásának joghatályai - a (2) bekezdés b) pontja esetén a meghagyás kötelezett részére történő kézbesítésének joghatályai is - fennmaradnak, ha a keresetlevelet az elutasító vagy megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a jogosult a bírósághoz
a) benyújtja vagy annak címére ajánlott küldeményként postára adja, b)791
(4) A (3) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A
keresetlevélhez mellékelni kell a kérelmet elutasító, illetve az eljárást megszüntető végzést. (5) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a
keresetlevél beadásának. A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél kézbesítésének (128. §).
(6) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a 314. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásának
nincs helye. 316. §792 A fizetési meghagyásos eljárást követő per elintézéséből ki van zárva, és abban, mint
bíró, nem vehet részt az ügyben korábban eljáró közjegyző (az őt alkalmazó közjegyző nevében eljáró közjegyzőhelyettes) és az ő 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója és volt
házastársa.
317. §793 (1) A 315. § (1) bekezdésében, valamint - a 315. § (3) bekezdésében meghatározott
feltételek fennállása esetén - a 315. § (2) bekezdésében meghatározott perben a fizetési
meghagyásos eljárás díja és a fél célszerű és jóhiszemű eljárása keretében a fizetési meghagyásos eljárásban felmerült másolati díj (e §-ban együtt: díj) a perköltség részét képezi.
(2) A közjegyzőnek a felet költségkedvezményben részesítő jogerős végzése a peres eljárásra is hatályos, azonban a perben eljáró bíróság a végzést hatályon kívül helyezheti vagy
megváltoztathatja. Ha a közjegyző a felet költségkedvezményben részesítette, a fél részben vagy
egészben mentes a 315. § (1) bekezdésében foglalt esetben a peres eljárás illetékének viselése alól.
(3)794 Ha a felet a közjegyző a fizetési meghagyásos eljárás során költségkedvezményben részesítette, a díj megfizetéséről és viseléséről a 315. § (1) bekezdésében foglalt esetben a bíróság
határoz és kötelezi a felet a költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjnak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) részére való megfizetésére. E határozatát a
bíróság a MOKK-nak is kézbesíti. Ha a fél a per során költségkedvezményben részesül, ez a díj
megfizetése alól őt nem mentesíti. (4) A díj tekintetében igénybe vehető kedvezményre a fizetési meghagyásos eljárásról szóló
külön törvényt, valamint a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályt, a peres eljárás során igénybe vehető további kedvezményekre e törvényt, valamint az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott külön jogszabályt kell alkalmazni.
318. §795 (1) A bíróság a 315. § (1) bekezdésében meghatározott pert megszünteti, ha a jogosult az illetékfizetési, továbbá
a) tényállás-előadási és bizonyíték-előterjesztési kötelezettségét, b)796
a közjegyző felhívásának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nem teljesítette. (2) Ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében a perré alakulás esetére
illetékes bíróságként nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot jelölte meg, vagy
az aktanyomatot a közjegyző egyéb okból nem ez utóbbi bíróságnak küldte meg, az ügyet át kell tenni a hatáskörrel rendelkező illetékes bírósághoz, kivéve, ha a bíróság, amelyikhez az
aktanyomat érkezett, a pert az (1) bekezdésben foglaltak alapján megszünteti. 319. §797 (1)798 Ha a jogosult a 318. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeit teljesíti, az iratok
megérkezésétől - ideértve a közjegyzői aktanyomat megérkezését is - számított harminc napon -
az Ötödik Rész alkalmazása esetén tizenöt napon - belül a bíróság az ügy tárgyalására határnapot tűz ki, és arra a jogosultat felperesként, a kötelezettet pedig alperesként megidézi.
(2)799
320. §800 (1)801 Az ellentmondás folytán kitűzött tárgyalásra a keresetlevél alapján kitűzött első
tárgyalás szabályait, a további eljárásra pedig az elsőfokú eljárásra vonatkozó általános
rendelkezéseket - vagy ha annak a 387. § alapján helye van, a Hatodik Rész rendelkezéseit - kell megfelelően alkalmazni. Az első tárgyalási nap időpontjára vonatkozó rendelkezéseket azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határidőt a 318. § (1) bekezdésében meghatározott, a jogosult által beadott iratoknak - illetőleg az aktanyomatnak, ha ez utóbbi később érkezik meg - a
bírósághoz való érkezésétől kell számítani. (2) A bíróság a végrehajtható okiratnak a kézbesítése vagy a meghagyás végrehajtói
kézbesítése után előterjesztett ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az alperest legkésőbb
az eljárást befejező határozatában pénzbírsággal sújtja, ha az alperes a jóhiszemű joggyakorlás követelményeivel ellentétesen vagy egyébként nyilvánvalóan alaptalanul terjesztett elő
ellentmondást kivéve, ha a fizetési meghagyás kézbesítésének vélelmét megdönti. 321. §802 (1) A fizetési meghagyásos eljárást követő perben a 130. § (1) bekezdésének a)-h)
pontjára tekintettel helye lehet a per megszüntetésének, illetve a 315. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben - ha a 128. § szerinti joghatályok nem maradnak fenn, akkor a 315. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben is - a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának is.
(2) A 157/A. § alkalmazása során nem tekinthető írásbeli védekezésnek a fizetési meghagyással
szemben előterjesztett ellentmondás. 322. §803 (1) A jogerős fizetési meghagyás ellen a XIII. Fejezet szabályai szerint perújításnak
van helye. A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel,
amelyik - ellentmondás esetén - elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna.
(2) A 260. § (1) bekezdésének d) pontját a jogerős fizetési meghagyással szemben előterjesztett perújítás esetén úgy kell alkalmazni, hogy perújításnak akkor van helye, ha törvény
ellenére a kötelezettnek a meghagyást hirdetményi úton kézbesítették. A 260. § (4) bekezdése ebben az esetben is megfelelően irányadó.
Az európai fizetési meghagyásos eljárással összefüggő eltérő rendelkezések804
323. §805 (1) Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendeletében (e §-ban a
továbbiakban: rendelet) meghatározott európai fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárásra e törvény rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A 314. § alkalmazása esetén fizetési meghagyáson európai fizetési meghagyást is érteni kell.
(3) A kérelemnek a rendelet 11. cikke szerint történő elutasítása esetén a jogosult a bíróságnál keresetet indíthat, ebben az esetben a 315. § (2)-(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(4) Az ellentmondás folytán perré alakuló európai fizetési meghagyásos eljárásban a felperest a bíróság hívja föl arra, hogy harminc napon belül a peres eljárás illetékét rója le, az ügyre
vonatkozó részletes tényállításait adja elő, és bizonyítékait terjessze elő. A bíróság a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy az abban foglaltak elmulasztása esetében a pert megszünteti. Ha
a felperes jogosultként az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében a 167. §-ának
(3) bekezdése alkalmazásával jelölt meg tanút, a bíróság arra is felhívja a felperest, hogy a tanú nevét és idézhető címét - amennyiben az szükséges, egyéb személyi adatait - az ott meghatározott
módon jelentse be. (5) Ha a rendelet szabályaiból más nem következik, a rendelet 20. cikkének (2) bekezdésében
meghatározott felülvizsgálatra a perújítás megengedhetőségének vizsgálatára vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
XX. FEJEZET806
A közigazgatási perek807
Az általános szabályok alkalmazása808
324. §809 (1) Az I-XIV. fejezet rendelkezéseit a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti
perekben e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2)810 E fejezet alkalmazásában közigazgatási határozat
a)811 a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározott közigazgatási hatóság vagy vezetője által hatósági ügyben hozott határozat, valamint a hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegése miatt végrehajtást elrendelő
végzés, b) a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata, c) más szervnek, szervezetnek vagy személynek az a határozata, amely nem tartozik az a) pont
hatálya alá, de felülvizsgálatára vonatkozóan külön törvény e fejezet alkalmazását rendeli. (3)812 E fejezet alkalmazásában
a) közigazgatási szerv: a (2) bekezdés szerint közigazgatási határozat meghozatalára jogosult szerv, szervezet vagy személy;
b) közigazgatási eljárás: a közigazgatási szerv által hozott közigazgatási határozat meghozatalát megelőző eljárás.
(4)813 Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az elsőfokú bíróság a tárgyalás megkezdése
előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. Ha a bíróság az ügy tanács elé utalásáról rendelkezett, utóbb az ügyben egyesbíró nem járhat el.
324/A. §814 A hatósági szerződés módosításával és a hatósági szerződés hatóság általi megszegésével kapcsolatban felmerült jogviták elbírálására az I-XIV. fejezet rendelkezéseit kell
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárásra a 325. §-ban, a 326. § (2) és (3) bekezdésében, a
327. § (4) bekezdésében, a 329. §-ban és a 336/B. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók.
324/B. §815 (1) A perben - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - szünetelésnek csak
egyszer van helye.
(2) A perben nincs helye szünetelésnek, ha a bíróság a) a keresetlevélben előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemről még nem döntött
vagy b) a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek helyt adott.
A bírák kizárása816
325. §817 (1) A per elintézéséből - a 13-15., valamint a 21. §-ban felsorolt eseteken kívül - ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt:
a) az, aki mint ügyintéző a közigazgatási szerv határozatának meghozatalában részt vett, b) az a) pont alá eső személynek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója vagy volt
házastársa,
c)818 a határozatot hozó közigazgatási szerv volt dolgozója a munkaviszonya megszűnését követő két évig,
d) az, akit a közigazgatási eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezető kizárására is megfelelően alkalmazni
kell.
Illetékesség819
326. §820 (1) Ha más bíróság kizárólagos illetékessége meghatározva nincs, vagy törvény
eltérően nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv
székhelye alapítja meg. (2) Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékességi területe több megyére terjed ki
(megye alatt értve a fővárost is), a bíróság illetékességét - a (3) és (4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye alapítja meg;
jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében az a bíróság
illetékes, ahol a szervezet belföldi székhelye található. (3) Ha a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat tárgya valamely ingatlanhoz kapcsolódó jog
vagy kötelezettség, illetve valamely ingatlanra vonatkozó jogviszony, a pert az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt kell megindítani.
(4) Ha a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat valamely bejelentéshez vagy engedélyhez kötött, illetve azzal kapcsolatos tevékenységre vonatkozik, az a bíróság illetékes, ahol e
tevékenységet gyakorolják, vagy gyakorolni kívánják.
(5) Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékességi területe több megyére terjed ki (megye alatt értve a fővárost is), de a felperesnek nincsen belföldi lakóhelye, tartózkodási helye,
illetve székhelye, és az illetékes bíróság a (3) és (4) bekezdés alapján sem állapítható meg, a perben az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes bíróság jár el.
(6)821 A Magyarország területére történő beutazásra és az ott való tartózkodásra vonatkozó
ügyekben hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perekben az illetékességet az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapozza meg. Ha az eljárt hatóság székhelye alapján az
illetékesség nem állapítható meg, a perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(7)822 Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed - a
(12)-(13) bekezdésben foglalt kivétellel - a perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(8) Ha ugyanazon közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt több bíróság előtt indítanak pert, az az illetékes bíróság jár el, amelyhez a keresetlevelet elsőként továbbították. A közigazgatási
szerv az utóbb továbbított keresetlevélre a 330. § (2) bekezdése szerint megtett nyilatkozatában felhívja a bíróság figyelmét arra, hogy korábban az adott határozat ellen másik keresetlevelet
nyújtottak be, és azt az abban megjelölt másik illetékes bírósághoz továbbították. Az a bíróság,
amelynek a közigazgatási szerv utóbb továbbított keresetlevelet, a 129. § szerint jár el. (9)823
(10)824 A közigazgatási perekben jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy
illetékességi összeütközés esetében, továbbá ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy
kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot a Kúria jelöli ki. (11) E fejezet alkalmazásában:
a) a fővárosi székhelyű, de kizárólag Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szervet, valamint
b) a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperes szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén
lenne. (12)825 Az illetékesség megállapításánál a (2) és (5) bekezdés szabályait kell alkalmazni a
következő törvények alapján indult felülvizsgálati eljárásokban: a) a közvetítői tevékenységről szóló törvény, b) az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény, c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény,
d) a közjegyzőkről szóló törvény, e) az államháztartásról szóló törvény, f) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény, g) az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény, h)826 az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló törvény, i) az árak megállapításáról szóló törvény, j) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, k) a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról
szóló törvény,
n( �27 a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvény,
m) a külföldre utazásról szóló törvény, n)828 a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvény, o) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény, p) a bírósági végrehajtásról szóló törvény, q)829 a közúti közlekedésről szóló törvény, r)830 a közbeszerzésekről szóló törvény, ha a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő nem a
törvényben meghatározott központi költségvetési szerv,
s)831 a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény.
(13)832 A menedékjogról szóló törvény, valamint a végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján
indult felülvizsgálati eljárásokban a felperes belföldi lakóhelye, ha lakóhelye nincs, tartózkodási helye, ezek hiányában - a menekültügyi nyilvántartás szerinti - szálláshelye szerint illetékes
ítélőtábla székhelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság - a Fővárosi Ítélőtábla esetében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - jár el. Ha a felperesnek nincs belföldi lakóhelye,
tartózkodási helye, illetve szálláshelye, az utolsó belföldi lakóhelye, ha lakóhelye nem volt, utolsó
tartózkodási helye, ennek hiányában - a menekültügyi nyilvántartás szerinti - utolsó szálláshelye szerint illetékes ítélőtábla székhelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság - a Fővárosi
Ítélőtábla esetében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - jár el.
Felek833
327. §834 (1)835 A közigazgatási per indítására jogosult:
a) az ügyfél, b) a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője. (2)836 A keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért
határozatot hozta. Ha a közigazgatási szerv által hozott határozattal elbírált ügyben a
közbeszerzési és közérdekvédelmi feladatok ellátására külön törvényben kijelölt vizsgálati eljárást
indított, a perben beavatkozóként részt vehet.
(3) Ha a fél a pert nem a felülvizsgálni kért határozatot hozó másodfokú, hanem az első fokú
közigazgatási szerv ellen indította, a per során a másodfokú közigazgatási szervet perbe vonhatja.
(4)837 A perben fél lehet az is, akit a közigazgatási jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek, továbbá az a közigazgatási szerv is, amelynek egyébként nincs
perbeli jogképessége. 327/A. §838 (1)839 Az ügyész akkor kérheti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, ha
a határozat az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásban (a továbbiakban: ügyészi
felhívás) a törvénysértés orvoslására megállapított határidő elteltét követően sem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.
(2) Az (1) bekezdés alapján indult eljárás során a 332/A. § b) pontját nem lehet alkalmazni. 328. §840 (1) Ha a közigazgatási szerv, amely a határozatot hozta, megszűnik, vagy az ügy
időközben más közigazgatási szerv hatáskörébe került, azt a közigazgatási szervet kell alperesként perbe vonni, amelynek hatáskörébe az új rendelkezés szerint a közigazgatási határozat
meghozatala tartozik.
(2)841 Ha nem állapítható meg, hogy melyik közigazgatási szervet kell perbe vonni, a fél ennek megállapítására irányuló kérelmét - a per megindítása előtt - bármelyik közigazgatási és
munkaügyi bíróságnál előterjesztheti (94. §). A kérelemhez csatolni kell a keresetlevelet. Ha a fél a kérelmet nem az illetékes bíróságnál terjesztette elő, az a bíróság, amelynél a kérelmet benyújtotta,
köteles azt a keresetlevéllel együtt az illetékes bírósághoz továbbítani.
(3) A bíróság a felügyeleti szervet keresi meg annak közlése iránt, hogy a határozat meghozatala melyik közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. Ha ilyen közigazgatási szerv nincs, a
felügyeleti szerv kijelöli az alperesként perbe vonható közigazgatási szervet.
Képviselet842
329. §843 (1)844 Az alperes közigazgatási szerv ügyintézője képviseleti jogosultságát - külön
meghatalmazás nélkül - munkáltatói igazolványával igazolja. Az alperes közigazgatási szerv az ügyben eljárt első fokú közigazgatási szerv részére a perbeli képviseletre meghatalmazást adhat.
(2)845 Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók, ha a pert a közigazgatási szerv vezetője ellen kell megindítani.
Keresetindítás846
330. §847 (1)848 A keresetlevélnek a 121. §-ban meghatározottakon túl - ide nem értve a 121. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat - tartalmaznia kell:
a) a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat számát, b) a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét, valamint c) ha a közigazgatási eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, mely a per
vitelére is vonatkozik, az erre való utalást. (2)849 A keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú közigazgatási határozatot
hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. Az elsőfokú közigazgatási szerv a
keresetlevelet az ügy irataival együtt öt napon belül felterjeszti a másodfokú közigazgatási
határozatot hozó szervhez, amely azokat - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a keresetlevél a végrehajtás
felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait az első fokon eljáró közigazgatási szerv három napon belül terjeszti fel a másodfokon eljáró közigazgatási
szervnek, amely azt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz. (3)850 Ha a keresetet az első fokon eljáró közigazgatási szerv ellen kell megindítani, a (2)
bekezdés alkalmazása során rá a másodfokú szervre vonatkozó rendelkezések irányadók.
(4)851 Ha a Ket. szerint - az ügyfél szerződésszegése folytán - a hatósági szerződés hatósági határozatnak minősül, a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt e határozat
végrehajtásának elrendeléséről szóló végzés kézhezvételétől kell számítani. (5)852 Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet
(106-110. §). A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el,
hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem
terjesztett elő.
(6)853 Ha a felperes által benyújtott keresetlevél nem felel meg a 121. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy egyéb okból a 130. § alkalmazásának van helye, az alperes az iratokkal
együtt felterjesztett nyilatkozatában csak erre köteles kitérni. Ilyen esetben a keresetben foglaltakra érdemben csak akkor köteles az alperes nyilatkozni, ha a keresetlevél hiányai pótlásra
kerültek, illetve a bíróság a 332. § alkalmazásával értesíti az alperest a tárgyalás előkészítéséről.
331. §854 (1)855 Ha a fél - törvény rendelkezése ellenére - a keresetlevelet a bírósághoz nyújtotta be, azt a bíróság vizsgálat (124. §) nélkül haladéktalanul megküldi az ügyben első fokon eljárt
közigazgatási szervnek. A 330. § (2) bekezdése ebben az esetben is megfelelően irányadó azzal, hogy a keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felülvizsgálni kért
közigazgatási határozat közlésétől számított 30 napon belül ajánlott küldeményként postára adták vagy a bírósághoz benyújtották.
(2)856 Ha a fél igazolja, hogy a keresetlevelet a 330. § rendelkezéseinek megfelelően az elsőfokú
határozatot hozó szervnél határidőben benyújtotta, a keresetlevél és az ügy iratai azonban a felterjesztésre és továbbításra nyitva álló határidőkre figyelemmel a bírósághoz nem érkeztek meg,
a keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a bíróság az igazolással egyidejűleg hozzá eljuttatott eredeti szövegű keresetlevelet az általános szabályok
szerint közli az alperessel, intézkedik az iratok és az alperes nyilatkozatának beszerzése iránt, a
mulasztó közigazgatási szervet pedig pénzbírsággal (120. §) sújthatja.
Intézkedések a keresetlevél alapján857
332. §858 (1) Az elnök a 124. § keretében a)-b)859
c) írásban közli a közigazgatási szerv nyilatkozatát a felperessel; d)860 az alperes kérelmére elrendeli a keresettel megtámadott környezetvédelmi bírság bírói
letétbe helyezését.
(2)861 Ha a keresettel felülvizsgálni kért határozatot a közigazgatási szerv ügyészi felhívás folytán
hozta, a bíróság a perről az ügyészt értesíti. (2a)862 A keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, a felperes azonban
a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható, kivéve, ha a
hatóság a határozatot végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak
nyilvánította. (2b)863 A végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok
gyakorlására is. (2c)864 Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat
a) a polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettséget állapít meg, b) jogerős bírósági döntés végrehajtását szolgálja, c) a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos
kötelezettséget állapít meg, d) a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok építésügyi hatósági engedélyezésére,
illetve működési és védőterületeik kijelölésére vonatkozik, e) végrehajtása felfüggesztésének törvényben meghatározott feltételei nem teljesülnek, vagy
azt törvény kizárja.
(3)865 Ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő
nyolc napon belül határoz. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését - már a tárgyalás kitűzése előtt is - kérelemre bármikor elrendelheti. A bíróság a
végrehajtást foganatosító szervet haladéktalanul értesíti a végrehajtás felfüggesztéséről. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie
arra, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás
elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna.
(4)866 A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Ha a fél a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelme elutasítását követően ismételten - azonos
ténybeli és jogi alapon - nyújt be végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet, a végrehajtás
felfüggesztését megtagadó végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A bíróságnak a
végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (5)867 Ha a közigazgatási eljárásban ellenérdekű ügyfél vagy a közbeszerzési és közérdekvédelmi
feladatok ellátására külön törvényben kijelölt szerv ügyfélként szerepelt, a bíróság értesíti őt a beavatkozás lehetőségéről.
(6)868 Ha a közigazgatási határozat meghozatalára szakhatósági állásfoglalás alapulvételével
került sor, az alperes a szakhatóságot perbe hívhatja, amely a perbehívást nem utasíthatja vissza. 332/A. §869 A bíróság a keresetlevelet a 130. § alkalmazása során elutasítja különösen akkor,
ha: a) a felperes olyan közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kéri a keresetében, amelynek
bírósági felülvizsgálatát törvény kizárja, b) a felperes anélkül indít pert a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt, hogy a
közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna.
332/B. §870 Ha előzetes bizonyításra nem kerül sor, a bíróságnak az első tárgyalás napját úgy kell kitűznie, hogy az legkésőbb az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő hatvan napon
belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére (124. §), a tárgyalás megtartására előírt határidő kezdő időpontját ettől az
időponttól kell számítani.
332/C. §871 Közigazgatási perben a perindítás hatályai a bíróságnak a 332. § szerint megtett intézkedésekről szóló értesítésének az alperessel való közlésével állnak be.
Soronkívüliség872
333. §873 (1)874 Kiskorú felperes által indított közigazgatási perben, valamint a helyi
illetékességgel eljáró gyámhatóság által hozott olyan határozat felülvizsgálata iránt indított perben,
amelyben a gyermek védelme érdekében a gyámhatóság a) elhelyezi a gyermeket a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy arra alkalmas
más személynél, illetve nevelőszülőnél - ha ezekre nincs mód -, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben,
b) megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, c) dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről vagy
megváltoztatásáról,
d)875 nevelésbe veszi a gyermeket és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, e)876
f)877 dönt a nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról, g)878 dönt a gyermek nevelésbe vételének megszüntetéséről,
a bíróság a (3)-(5) bekezdésekben meghatározottak szerint soron kívül jár el.
(2)879 Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a gyámhatóság által indított perben, valamint ha külön törvény a soron kívül történő eljárásról rendelkezik, a bíróság a (3)-(5)
bekezdésekben meghatározottak szerint soron kívül jár el. (3)880 A bíróság a keresetlevelet nyomban megvizsgálja és nyolc napon belül intézkedik a
tárgyalás kitűzése iránt. Amennyiben a 124. §-ban, illetve a 332. §-ban foglalt intézkedések
megtételére nincs szükség, a bíróság az első tárgyalást a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belüli időpontra tűzi ki.
(4)881 A bíróság a határozat felülvizsgálatáról harminc napon belül érdemben dönt, ha a bíróságnak a megtámadott határozat tekintetében megváltoztató jogköre nincs. A határidő
számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe. (5)882 A bíróság határozatát a meghozatalától számított nyolc napon belül írásba kell foglalni, és
további nyolc napon belül a felek részére kézbesíteni kell.
334. §883
Mulasztás884
335. §885 Közigazgatási perben bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye.
Keresetváltoztatás886
335/A. §887 (1) A felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson [141. § (1) bek.]
változtathatja meg. A keresetet azonban a közigazgatási határozatnak a keresetlevéllel nem támadott önálló - a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető - rendelkezésére
csak perindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a keresetét felemelhesse
vagy leszállíthassa, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg
járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse.
Egyesítés888
335/B. §889 (1) A közigazgatási perekben az azonos hatáskörű bíróságok előtt folyamatban lévő
perek egyesítésének is helye van. Ha az egyesítést több, azonos hatáskörű bíróság is elrendelte, a továbbiakban az jár el, amely az egyesítésről korábban határozott.
(2) Az azonos hatáskörű bíróságok előtt folyamatban lévő pereket egyesíteni kell, ha a közigazgatási szerv által hozott határozattal elbírált ügyben a közbeszerzési és közérdekvédelmi
feladatok ellátására külön törvényben kijelölt szerv is eljárt, és a közigazgatási szerv, valamint a közbeszerzési és közérdekvédelmi feladatok ellátására külön törvényben kijelölt szerv által elbírált
ügyben hozott határozatok bírósági felülvizsgálata folyamatban van.
Viszontkereset890
336. §891 A perben viszontkeresetnek nincs helye.
Bizonyítás892
336/A. §893 (1) A bíróság hivatalból bizonyítást rendelhet el: a) a közigazgatási határozat semmisségének észlelése esetén az annak alátámasztására szolgáló
bizonyítékok tekintetében, b) ha a bizonyítás elrendelésének elmaradása kiskorú érdekeit sérti, vagy c) ha azt törvény kifejezetten megengedi. (2) Ha a közigazgatási eljárás hivatalból indult, vagy a közigazgatási szerv a tényállás-
megállapítási kötelezettségének nem tett eleget, a közigazgatási szerv köteles a határozata (a
szakhatóság az állásfoglalása) alapjául szolgáló tényállás valóságának bizonyítására, ha azt a felperes vitatja.
336/B. §894 (1)895 A bizonyítási eljárással járó költségek előlegezésére a közigazgatási szervet nem lehet kötelezni, hanem reá a költségfeljegyzési jog esetében irányadó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
(2) Közigazgatási perben szakértőként nem járhat el az a személy sem, akivel szemben a 325. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt kizáró ok áll fenn.
Eljárás ügyészi felhívás, illetve felügyeleti intézkedés esetében896
337. §897 (1)898 Ha a bíróság tudomást szerez arról, hogy a közigazgatási szerv felülvizsgálni kért határozata ellen az ügyész felhívással élt, vagy pedig a felettes közigazgatási szerv a határozatnak
felügyeleti úton való felülvizsgálata iránt intézkedett, a tárgyalást az ügyészi felhívás elbírálásáig, illetve a felügyeleti intézkedéssel elrendelt újabb határozat meghozataláig - legfeljebb azonban
harminc napra - felfüggeszti. A harminc nap eltelte után a tárgyalást akkor is folytatni kell, ha a közigazgatási szerv érdemi határozatot még nem hozott.
(2)899 Ha az ügyészi felhívás vagy a felügyeleti intézkedés, illetőleg a határozatnak hivatalból
vagy kérelemre történt visszavonása vagy módosítása folytán hozott új közigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltaknak eleget tesz, a bíróság a pert megszünteti, és a közigazgatási
szervet a perköltség megfizetésére kötelezi.
(3)900 Ha az ügyészi felhívás vagy a felügyeleti intézkedés folytán hozott új közigazgatási
határozat a kereseti kérelemben foglaltak egy részének tesz csak eleget, a bíróság a pert csak
ebben a részben szünteti meg, a tárgyalást pedig folytatja azokra a kereseti kérelmekre vonatkozóan, amelyek felől az új közigazgatási határozat egyáltalán nem, vagy nem a kereseti
kérelemnek megfelelően döntött. A felperes a keresetét az új közigazgatási határozatra tekintettel megváltoztathatja. A per részben való megszüntetése folytán a közigazgatási szervet terhelő
költségek megfizetéséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.
(4)901
A per elbírálása tárgyaláson kívül902
338. §903 (1)904 A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart.
(2)905 Tárgyalás tartását az ügyfél - a (8) bekezdés b) pontját ide nem értve - a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(3)906 A közigazgatási eljárásban szerepelt ellenérdekű felet a bíróság a 332. § (5) bekezdése szerint megküldött értesítésben figyelmezteti, hogy annak kézhezvételétől számított nyolc napon
belül írásban tárgyalás tartását kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem a beavatkozás bejelentésének minősül.
(4)907 A bíróság dönthet a per tárgyaláson történő elbírálásáról.
(5)908 Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha - az okirati bizonyítást ide nem értve - bizonyítást kell lefolytatni. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli
elbírálás során merül fel, a per elbírálására a bíróság tárgyalást tűz ki. (6)909 A per tárgyaláson kívül történő elbírálásának határidejére a 332/B. §-ban foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell.
(7)910 A per tárgyaláson kívül történő elbírálásának időpontjáról a feleket értesíteni és az eljárásról jegyzőkönyvet készíteni nem kell. A tárgyaláson kívül hozott határozatokra a 339. §-ban
foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (8)911 Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni:
a) a 333. és a 337. §-ban foglaltak alkalmazása esetén, b) ha a felperes az alperes kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül
írásban tárgyalás tartását kéri, illetve
c) ha a bíróság a per elbírálására már tárgyalást tűzött ki.
Határozat912
339. §913 (1)914 Ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság - az ügy érdemére ki nem
ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra
kötelezi. (2)915 A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja:
a) az örökbefogadást engedélyező, illetve az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánító,
b) a kiskorú intézeti nevelésbevételét elrendelő, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító,
c) a szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelő, felmentő vagy az elmozdítását kimondó,
d) az anyakönyvi bejegyzés, valamint az állami népesség-nyilvántartásba személyi adat felvételének megtagadásáról, törléséről, kijavításáról, kiegészítéséről vagy személyi adat
közlésének, illetve közokiratba foglalásának megtagadásáról rendelkező,
e)916
f)917 az ingatlanügyi hatóságnak ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről rendelkező, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító,
g) az adó-, vagy illetékkötelezettség megállapításáról vagy a külön jogszabály szerint ezzel egy tekintet alá eső más fizetési kötelezettségről és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekről hozott,
h)918 a levéltári anyag általános levéltárban történő elhelyezését elrendelő,
i)919
j) a menekültként való elismeréssel kapcsolatban hozott,
k)920
n( �21
m)922 az internálásban, a kitelepítésben, az őrizetbevételben, valamint a közbiztonsági őrizetben, illetve a Szovjetunióban fogvatartásban töltött időnek az igazolásával, továbbá a 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt, valamint a 174/1992. (XII. 29.) Korm.
rendelet 1. §-ában meghatározott személyek személyes szabadsága korlátozásának az igazolásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazó,
n)923 a családtámogatási ellátásról rendelkező, illetve a társadalombiztosítási, o)924 a vagyonátadó bizottságnak, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a
vagyonátadás és a használat tárgyában hozott határozatát,
p) lakás vagy lakrész igénybevételét elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata során, továbbá
q) ha törvény azt megengedi. (3)925 A bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a határozatot hozó szervet
új eljárásra kötelezi, ha más jogalapon álló határozat meghozatalát látja indokoltnak.
(4)926
339/A. §927 A bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -
a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. 339/B. §928 Mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek,
ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a
mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik.
339/C. §929 Ha a bíróság az eljárást csak részben szüntette meg [337. § (3) bekezdés], az eljárást befejező határozatában a pervesztes felet a perköltségek megfizetésére annak
figyelembevételével kötelezi, hogy a pernek a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése, visszavonása vagy módosítása folytán megszüntetett részében felmerült költségek
a közigazgatási szervet terhelik.
Fellebbezés. Perújítás. Felülvizsgálat930
340. §931 (1) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel
- nincs helye.
(2)932 A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert olyan elsőfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amely ellen közigazgatási úton nincs helye
fellebbezésnek és e határozatot a bíróság törvény alapján megváltoztathatja. E rendelkezés nem vonatkozik a menekültügyi per tárgyában hozott bírósági döntésre, továbbá e rendelkezést
közbeszerzési ügyekben a közbeszerzésekről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3)933
(4)934 A 337. § (2) bekezdését a fellebbezési eljárásban is megfelelően alkalmazni kell.
(5)935 A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart.
(6)936 Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének (fellebbezési ellenkérelmének) kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a
fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. A
határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. 340/A. §937 (1) A 271. § (1) bekezdés a) pontja közigazgatási perben nem alkalmazható, ha az
ítélet ellen a 340. § alapján fellebbezésnek nincs helye. (2) Nincs helye felülvizsgálatnak
a) az adóhatóságnál fennálló, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító,
b) a bírságot kiszabó és c) a kisajátítási
ügyekben, ha a közigazgatási hatósági ügyben vagy a bírságot kiszabó határozatban megállapított
fizetési kötelezettség, illetőleg kártalanítási összeg az egymillió forintot nem haladja meg.
(3) A Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Kúriához való beérkezésétől
számított százhúsz napon belül dönt.
(4) Ha a jogerős határozat ellen a fél perújítással élt, az első fokú bíróság, ha pedig a határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Kúria erről - az eljárás felfüggesztéséről való döntés
érdekében - értesíti az eljáró közigazgatási szervet. (5) A perújítás, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálását követően, ha a bíróság a határozatot
megváltoztatta, a közigazgatási szerv a határozatnak megfelelően a közigazgatási eljárást tovább
folytatja, vagy megszünteti.
Társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata938
341. §939 A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre ennek a fejezetnek a rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a)940
b)941 a keresetet az első fokú határozatot hozó szerv ellen kell megindítani akkor is, ha a felülvizsgálandó határozatot nem ez a szerv hozta,
c)942 az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival - ideértve a baleseti táppénzt és a baleseti járadékot is - kapcsolatos keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási szerv vagy nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellen kell megindítani akkor is, ha
az elsőfokú határozatot nem ez a szerv hozta,
d)943 illetékes az a közigazgatási és munkaügyi bíróság, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye - jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye - található, e)944 ha az elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed,
továbbá ha az ügyben a fővárosi székhelyű közigazgatási szerv kizárólagos illetékességgel jár el, a
perre - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes,
f)945 a bíróság a társadalombiztosítási határozatot - a méltányossági jogkörben hozott határozat kivételével - megváltoztathatja.
g)946
Az önkormányzat határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránti per947
341/A. §948 Az önkormányzat határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránt indított perekre ennek a fejezetnek a rendelkezéseit a
következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a perre az a bíróság illetékes, amelynek területén a kötelezettséget elmulasztó helyi önkormányzat székhelye található,
b) a keresetlevelet az illetékességgel rendelkező bíróságnál kell benyújtani, c) a keresetlevélnek a 121. §-ban meghatározottakon túl a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell tartalmaznia,
d) a bíróság a keresetlevelet 30 napos határidő tűzésével megküldi a helyi önkormányzatnak a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozata beszerzése céljából,
e) a perindítás hatályai a keresetnek az alperessel való közlésével állnak be, f) tárgyalás tartását a felperes - a 338. § (8) bekezdés b) pontját ide nem értve - a
keresetlevélben, az alperes a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti; ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye,
g) a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye.
XX/A. FEJEZET949
A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti per950
341/B. §951 Az I-XIV. Fejezet rendelkezéseit a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott
határozatának (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: birtokvédelmi határozat)
megváltoztatása iránti perekben e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 341/C. §952 (1) A per elintézéséből - a 13-15. §, valamint a 21. §-ban foglalt eseteken kívül - ki
van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt: a) az, aki mint ügyintéző a birtokvédelmi határozat meghozatalában részt vett, b) az a) pont alá eső személynek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója vagy volt
házastársa, c) a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal volt dolgozója a munkaviszonya
megszűnését követő két évig, d) az, akit a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban tanúként vagy szakértőként
kihallgattak. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezető kizárására is megfelelően alkalmazni
kell.
341/D. §953 A birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perben szakértőként nem járhat el az a személy sem, akivel szemben a 341/C. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt kizáró ok áll fenn.
341/E. §954 A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság illetékes.
341/F. §955 (1) A keresetlevélnek a 121. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
a) a megváltoztatni kért birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal megnevezését és a birtokvédelmi határozat számát,
b) az arra való utalást, ha a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, amely a per vitelére is vonatkozik.
(2) A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt nyolc napon belül a bírósághoz felterjeszti.
(3) Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet
(106-110. §). Az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. A jegyző a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem azt a bírósághoz kell felterjesztenie, abban az
esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő. (4) Ha a fél a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja
be és a birtokvédelmi eljárás azonosításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, a bíróság a
keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi az ügyben eljárt jegyzőt az iratok felterjesztése iránt. A jegyző a bíróság megkeresésének nyolc napon belül köteles eleget tenni. A
keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a Polgári Törvénykönyvben meghatározott keresetindítási határidő alatt a bírósághoz benyújtották. Ha a fél a keresetlevelet
nem a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be, a bíróság a 129. §
szerint jár el. 341/G. §956 (1) A birtokvédelmi határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelemről a
bíróság soron kívül határoz, szükség esetén a feleket meghallgatja. (2) A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(3) A bíróság a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzését haladéktalanul megküldi a
jegyzőnek. 341/H. §957 A birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perben bírósági meghagyás
kibocsátásának nincs helye. 341/I. §958 (1) Ha a birtokvédelmi határozat érdemben helyes, a bíróság a keresetet elutasítja,
ellenkező esetben a birtokvédelmi határozatot egészben vagy részben megváltoztatja.
(2) Ha a bíróság a birtokvédelmi határozatot megváltoztatja, a birtokvédelmi határozattal elbírált hasznok, károk és költségek tekintetében akkor is határoznia kell, ha az érdekelt fél csak a
birtoklás kérdésében terjeszt elő keresetet.
XXI. FEJEZET959
A sajtó-helyreigazítási eljárás960
342. §961 (1)962 Helyreigazításának - a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető
szabályairól szóló törvény szerinti - közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott
közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől.
(2) A határidőben kért helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.
343. §963 (1)964 Ha a médiaszolgáltató, a sajtótermék szerkesztősége vagy a hírügynökség a
helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az azt igénylő fél ellene keresetet indíthat.
(2) Az I-XIV. fejezet rendelkezéseit a sajtó-helyreigazítási eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A sajtó-helyreigazításra irányuló keresetet más keresettel
összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet. (3) A keresetet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt nap alatt kell
megindítani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak (106-110. §) van helye. Az (1)
bekezdésben megjelölt szerv félként jár el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége (48. §).
(4) A keresetlevélben határozottan meg kell jelölni az igényelt helyreigazító nyilatkozat tartalmát, igazolni kell, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte, és napilap, folyóirat,
időszaki lap esetében a kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt, internetes sajtótermék
esetében a kifogásolt közlemény kinyomtatott változatát - amennyiben azok rendelkezésre állnak - csatolni kell.
344. §965 (1)966 A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén a sajtótermék szerkesztősége, a hírügynökség vagy a médiaszolgáltató székhelye, illetve lakhelye található. A bíróság
illetékességét a médiaszolgáltató helyi stúdiójának székhelye is megalapozza. (2) A bíróság a sajtó-helyreigazítási perben soron kívül jár el. Az elnök legkésőbb a keresetlevél
benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást tűz ki, kivéve, ha a keresetlevél benyújtása
elkésett, ez utóbbi esetben az elnök a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja. (3) A perben igazolásnak, viszontkeresetnek és szünetelésnek nincs helye.
345. §967 (1) Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg. Ha azonban egyik fél sem jelenik meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell
szüntetni. Sajtó-helyreigazítási perben bírósági meghagyást nem lehet kibocsátani.
(2) Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a közlemény
kifogásolt tényállításainak valóságát nyomban igazolják, vagy a keresetben előadottakat nyomban megcáfolják. Bizonyítás felvételének helye lehet a felperes által nyomban felajánlott bizonyítékokra
is. A tárgyalást - legfeljebb nyolc napra - csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt a felperes kéri, vagy
a már feltárt bizonyítékok a bizonyítás eredményességét valószínűsítik. (3) Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest határidő kitűzésével a bíróság által
megállapított szövegű helyreigazító közlemény közlésére és a felmerült költségek viselésére kötelezi.
346. §968 (1) A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles tárgyalni.
(2) A sajtó-helyreigazítási perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye.
XXII. FEJEZET969
A közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indított perek970
347. §971 A közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése [Ptk. 2:54. § (5) bek.] iránt indított perekben az I-XIV. Fejezet rendelkezéseit e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni. 348. §972 (1) A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes belföldi lakóhelye,
belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy - ha az alperes nem természetes
személy - belföldi székhelye található.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján az illetékes bíróság nem állapítható meg, a perre a Fővárosi
Törvényszék illetékes.
348/A. §973 (1) A keresetet csak ugyanabból a ténybeli alapból származó közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítésére vonatkozó keresettel lehet összekapcsolni.
A perben viszontkereset előterjesztésének, beavatkozásnak nincs helye. (2) A keresetlevélben meg kell jelölni a jogsértés megtörténtének időpontját, valamint - ha
rendelkezésre áll - az azt alátámasztó bizonyítékot is csatolni kell. A keresetlevélben a felperesnek
nyilatkoznia kell arról, hogy a jogsérelemmel érintett közösséghez tartozik-e. 348/B. §974 (1) A per minden szakaszában kötelező a jogi képviselet.
(2) A bíróság elrendeli az előtte folyamatban lévő olyan perek egyesítését, amelyeknek tárgya a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése, ha az igények ugyanabból a
ténybeli alapból származó jogsérelemmel függnek össze. Azonos ténybeli alap esetén az azonos hatáskörű bíróságok előtt folyamatban lévő pereket is egyesíteni kell azzal, hogy a továbbiakban az
a bíróság jár el, amelyhez a legkorábban érkeztetett keresetlevelet benyújtották.
(3) Ha a (2) bekezdés alapján egyesített perben a felperes a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jogsértésből eredő kár megtérítése iránti követelést is érvényesít, a
bíróság elrendeli annak önálló ügyként történő tárgyalását, és azt a per jogerős elbírálásáig felfüggeszti. A bíróság a felfüggesztés megszüntetését követően a pert az általános szabályok
szerint tárgyalja.
(4) A felperes a keresetlevélben foglalt nyilatkozatával igazolja, hogy a jogsérelemmel érintett közösséghez tartozik.
(5) A bíróság a személyiség lényeges vonásának minősülő, a közösséghez tartozással összefüggő személyiségjegy vonatkozásában azt vizsgálja, hogy a közösséget bántó jogsérelem
alkalmas lehet-e arra, hogy általában véve a közösséghez tartozó személy személyiségi jogának a sérelmét is okozza.
(6) A jogsértés körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a
felróhatóság mértékére, a jogsértés közösségre gyakorolt hatására - tekintettel megállapított sérelemdíjat egy összegben kell megítélni, ami a sérelemdíj iránti igényt érvényesítő felpereseket
egyetemlegesen illeti meg.
XXIII. FEJEZET975
A munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek976
Az eljárás megindítása977
349. §978 (1) Az I-XIV. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
a) a munkajogi igény [Mt. 285. § (1) bekezdés] érvényesítésével kapcsolatos, továbbá b) a közalkalmazotti, c) kormányzati szolgálati és közszolgálati, d) a szolgálati és e) a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági
jogviszonyból (a továbbiakban: munkaviszony) származó perben (a továbbiakban: munkaügyi per). (2) Törvény az (1) bekezdésben foglaltakon túl más ügyekben is a munkaügyi perre vonatkozó
szabályok alkalmazását írhatja elő. (3) A munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő
jogra alapított igény az (1) bekezdésben meghatározott munkaügyi perben is érvényesíthető.
(4)979 A közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi és a munkavédelemi ellenőrzés keretében hozott közigazgatási határozat, az ágazati párbeszéd
bizottság létrejöttével kapcsolatos, az abban való részvétel, illetve a gyakorolt jogosultságok tárgyában hozott határozat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
törvény alapján az állami foglalkoztatási szerv által hozott közigazgatási határozat, valamint a
társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata. Ennek során a közigazgatási és munkaügyi bíróság a XX. fejezet szabályai szerint jár el.
(5) A fél a pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján is érvényesítheti, kivéve, ha a
per tárgya a jogviszony keletkezése, módosítása (módosulása), megszűnése vagy a
munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.
Bíróságok980
349/A. §981 Munkaügyi perben az elsőfokú bíróság - eltérő rendelkezés hiányában - ülnökök
közreműködésével jár el.
Hatáskör, illetékesség982
349/B. §983 (1) A pertárgy értékének megállapításánál a végkielégítést figyelmen kívül kell
hagyni, kivéve, ha a kereset kizárólag végkielégítés megfizetésére irányul.
(2)984 Munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló
munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett. (3)985
A bírák kizárása986
350. §987 (1) A per elintézéséből - a 13-15. §-okban, valamint a 21. §-ban felsorolt eseteken felül - ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt
a) az, aki a keresettel megtámadott intézkedést tette, határozatot hozta; b) az a) pont alá eső személynek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója vagy volt
házastársa; c) az, aki a fegyelmi vagy egyeztetési eljárásban részt vett, ideértve a tanúként vagy
szakértőként történő részvételt is.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezető kizárására is megfelelően alkalmazni kell.
A felek és más perbeli személyek988
351. §989 A perben fél lehet az a szakszervezet, munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy üzemi (közalkalmazotti) tanács is, amelynek a 48. § értelmében nincs perbeli jogképessége.
Képviselet990
352. §991 Munkaügyi perben meghatalmazottként a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet is
eljárhat a saját tagjának perében.
Intézkedések a keresetlevél alapján992
353. §993 (1) Ha az ügy természete vagy bonyolultsága megkívánja, az alperes az idézéssel
együtt rövid határidő kitűzése mellett felszólítható, hogy a keresetlevélre írásban nyilatkozzék. (2) A bíróság a megtámadott határozat vagy intézkedés végrehajtását indokolt esetben
hivatalból is felfüggesztheti.
(3) A tárgyalást - ha külön intézkedésre (előkészítés, iratbeszerzés, hiánypótlás stb.) nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezéstől számított tizenötödik napon belül ki
kell tűzni. (4) A megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perben a bíróság soron kívül jár el.
354. §994 A bíróság indokolt esetben a tárgyalást a székhelyén kívül, a járásbíróság hivatalos
helyiségébe tűzi ki.
Tárgyalás995
355. §996 (1)997 Ha a tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek, a
tárgyalás a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik. Ebből a célból az elnök a jogvita egészét - az összes körülmény szabad mérlegelésével - a felekkel megtárgyalja.
(2) Ha az (1) bekezdésben szabályozott egyeztetés eredménytelenül végződött, a bíróság a tárgyalást nyomban megtartja.
356. §998 A felperes keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül is bármikor elállhat.
357. §999 Munkaügyi perben a munkabér megfizetése, továbbá a munkáltatói igazolás kiadása iránti kérelem a 156. § alkalmazásában különös méltánylást érdemlő jogvédelmi igénynek minősül.
Fellebbezés, felülvizsgálat1000
358. §1001 (1)1002 A fellebbezést a közigazgatási és munkaügyi bíróság székhelye szerint illetékes törvényszék bírálja el.
(2)1003 Nincs helye felülvizsgálatnak - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 24. §, valamint a 25. § (3) és (4) bekezdése alapján,
továbbá a 25. § (3) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb havi munkabér
(minimálbér) ötszörösét nem haladja meg.
(3)1004 A (2) bekezdésben meghatározott értékhatár alatt is helye van felülvizsgálatnak, ha a)1005 a jogviszony keletkezésének, módosulásának, megszüntetésének jogszerűsége, valamint a
kártérítés, illetve a sérelemdíj iránti igény vitás, b) a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes
megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény vitás vagy
c) a fegyelmi vétség miatt vagy a méltatlansági eljárásban alkalmazott jogkövetkezmény vitás.
Perújítás1006
358/A. §1007 (1)1008 A közigazgatási és munkaügyi bíróság munkaügyi perben hozott jogerős ítélete vagy a jogerős végzésével jóváhagyott egyezség ellen az általános szabályok szerint
perújításnak van helye.
(2) A munkaviszony megszüntetése ellen a perújításnak hat hónap utáni megindítása (kezdeményezése) esetén a munkavállaló nem követelheti munkaviszonyának helyreállítását és az
eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő továbbfoglalkoztatását. Ugyanebben az esetben a munkavállaló a perújítás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon túli időre
munkabérkövetelést sem támaszthat.
Munkavállalói költségkedvezmény1009
358/B. §1010 Ha a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó távolléti díj nem
haladja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket, a perben félként részt vevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult. A felet a munkavállalói
költségkedvezmény alapján - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a keresetlevél
előterjesztésétől kezdve, a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjedően teljes költségmentesség illeti meg. A munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó adatokat a
keresetlevélben fel kell tüntetni, illetve ahhoz csatolni kell a szükséges iratokat. A fél jogosultságát a bíróság a csatolt iratok alapján hivatalból vizsgálja.
A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata iránti per1011
358/C. §1012 A Kormánytisztviselői Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság)
határozatának felülvizsgálata iránti perben e Fejezet rendelkezései irányadók a jelen alcímben
foglalt eltérésekkel. 359. §1013 (1) A keresetlevelet az ellenérdekű féllel szemben, a Döntőbizottsághoz benyújtva kell
előterjeszteni. A keresetlevél benyújtásának a Döntőbizottság határozata végrehajtására halasztó hatálya van.
(2) A keresetlevélnek a 121. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
a) a Döntőbizottság határozatának a számát, b) a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét, valamint c) ha a Döntőbizottsági eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, amely a per
vitelére is vonatkozik, az erre való utalást.
(3) A Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival együtt 15 napon belül továbbítja a bírósághoz.
(4) Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet
(106-110. §). A Döntőbizottság a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem
terjesztett elő. (5) A per elintézéséből - a 350. § (1) bekezdésében meghatározottakon felül - ki van zárva és
abban bíróként nem vehet részt az sem, aki a Döntőbizottság határozatának meghozatalában részt
vett, vagy akit a Döntőbizottság határozatának alapjául szolgáló eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak.
359/A. §1014 (1)1015 A közigazgatási és munkaügyi bíróság a Döntőbizottság határozatát végzéssel teljes egészében hatályon kívül helyezi, és a Döntőbizottságot új eljárásra utasítja, ha
nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy a határozat meghozatalában kizárt személy vett részt. Ha a Döntőbizottság a hatáskörét túllépve járt el, vagy hatáskörének hiányát jogszabálysértéssel
állapította meg, a határozatot a közigazgatási és munkaügyi bíróság ebben a részében helyezi
hatályon kívül. (2)1016 Az (1) bekezdésben meghatározott esetek kivételével a közigazgatási és munkaügyi
bíróság a Döntőbizottságot nem utasíthatja újabb eljárásra, hanem érdemben dönt, és a megtámadott határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, vagy a keresetet elutasítja. Ha a
felek között egyezség jött lére, a közigazgatási és munkaügyi bíróság az egyezséget jóváhagyó
végzésében a határozatot hatályon kívül helyezi.
XXIV. FEJEZET1017
Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás1018
359/B. §1019 (1) Ha a fél az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglaltak szerint alkotmányjogi panaszt terjeszt elő, azt az elsőfokú bíróság haladéktalanul továbbítja az
Alkotmánybírósághoz. (2) Ha a bíróság a 213. § (2) bekezdése alapján részítéletet hozott és a fél alkotmányjogi
panaszt terjesztett elő, a bíróság a részítélettel el nem bírált kereseti kérelem, illetve keresetrész
tárgyalását - ha az ügy körülményei indokolják - az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti.
(3) Ha a bíróság a 213. § (3) bekezdése alapján közbenső ítéletet hozott és a fél alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, a bíróság a per tárgyalását a követelés összegére (mennyiségére)
vonatkozóan - ha az ügy körülményei indokolják - az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti.
(4) A felfüggesztést rendelő bírósági határozat ellen külön fellebbezésnek van helye; a bíróság e
határozatot maga is megváltoztathatja. 359/C. §1020 (1) Az első fokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat
végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti, e határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.
(2) Az első fokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását
az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggeszti, ha az Alkotmánybíróság erre hívja fel a bíróságot. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3) A bíróság a felfüggesztésről szóló jogerős végzést megküldi az Alkotmánybíróságnak.
360. §1021 Ha az Alkotmánybíróság
a) alkotmányjogi panasz eljárásban a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, és ezért az - az Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában - az Alkotmánybíróság eljárására okot
adó ügyben nem alkalmazható, vagy b) megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti,
az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét - az Alkotmánybíróság határozata alapján
és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával - a Kúria állapítja meg. 361. §1022 A Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében az alábbiak szerint határoz:1023
a) ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, és az ügyben kizárólag per (vagy nemperes eljárás) volt folyamatban, értesíti a panasz indítványozóját, hogy
harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál; b)1024 ha az Alkotmánybíróság eljárási jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg,
megállapítja az Alkotmánybíróság határozatából következő eljárási jog gyakorolhatóságát a
vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával, s szükség esetén az eljárás azon szakaszának újbóli lefolytatását rendeli el az azt befejező határozat egyidejű hatályon kívül
helyezésével, melynek kimenetelére az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása hatással lehetett;
c)1025 ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, az Alkotmánybíróság határozatából következően - a d) pontban foglalt kivétellel - az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában
új határozat hozatalát rendeli el; d)1026 ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatának megsemmisítése esetén a bírósági
határozattal felülvizsgált más hatóság által hozott döntést is megsemmisítette, a megsemmisített döntést hozó hatóságot értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében az
Alkotmánybíróság határozatának egyidejű megküldése mellett, és erről a panasz indítványozóját is
tájékoztatja. 362. §1027 (1)1028 Az eljárás a 361. § a) és b) pontjában meghatározott esetben az indítványozó -
az Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított harminc napon belül előterjeszthető - kérelmére, a 361. § c) és d) pontjában meghatározott esetben hivatalból indul. A 361. § c) és d) pontjában meghatározott esetben az elsőfokú határozatot hozó bíróság az Alkotmánybíróság döntését az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához. A Kúria nemperes eljárásban határoz.
(2)1029 A Kúria indokolt esetben az alkotmányjogi panasz indítványozóját, illetve az Alkotmánybíróság határozatában megjelölt ügyben lefolytatott eljárásban részt vevő ellenérdekű
felet meghallgatja. A szabályszerűen megidézettek vagy valamelyikük elmaradása az ügy
elintézését nem gátolja. (3)1030 A Kúria határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.
363. §1031 (1) Az eredményes alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásokat soron kívül kell lefolytatni.
(2)1032 Ha e Fejezet másként nem rendelkezik, eljárása során a Kúria az általános szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.
364. §1033
XXV. FEJEZET1034
Végrehajtási perek1035
365. §1036 A végrehajtási perekben az I-XIV. fejezet rendelkezéseit e fejezetben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
Végrehajtás megszüntetési és korlátozási per1037
366. §1038 Ha a végrehajtás megszüntetésére, illetőleg korlátozására a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 41. vagy 56. §-a szerint a bírósági végrehajtási
eljárás keretében nincs lehetőség, az az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, végrehajtás
megszüntetési, illetőleg korlátozási pert indíthat a végrehajtást kérő ellen.
367. §1039 A végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a törvényszék
vagy a közigazgatási és munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti járásbíróság illetékes.
368. §1040 A végrehajtási lappal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt
végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a perben közölni kívánt tény
a) akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban, vagy
b) a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be.
369. §1041 A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső
végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha
a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, b) a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt, c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le, d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni. 370. §1042 A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben eljáró bíróság az ügyben a
végrehajtást felfüggesztheti. 370/A. §1043 (1) A bíróság a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben soron kívül jár el,
a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított 15. napra tűzi ki. A perben szünetelésnek nincs helye.
(2) Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelent
meg, ha azonban egyik fél sem jelent meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell szüntetni. (3) Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a
tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a keresetlevélben előadottakat vagy az alperes védekezését igazolják. Bizonyítás felvételének helye van a felek által
nyomban felajánlott bizonyítékokra is.
(4) A tárgyalást - legfeljebb 8 napra - csak akkor lehet elhalasztani, ha ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges.
(5) A bíróság a keresetlevelet azzal küldi meg az ügyben eljárt végrehajtónak, hogy nyilatkozzon az eljárással kapcsolatban felmerült költségeiről, díjáról, valamint az azokat megalapozó
körülményekről és az általa lefolytatott eljárási cselekményéről. A végrehajtót a tárgyalás napjáról
értesíteni kell. (6) Ha a végrehajtó az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot a perben előterjesztette, a bíróságnak
a végrehajtást megszüntető határozatában a végrehajtási költségek viseléséről is döntenie kell. A bíróság határozata ellen a végrehajtási költségek tekintetében a végrehajtó is fellebbezhet.
Igényper1044
371. §1045 (1) Az, aki a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya, a vagyontárgynak a foglalás
alóli feloldása iránt végrehajtási igénypert (a továbbiakban: igénypert) indíthat a végrehajtást kérő ellen.
(2) Nem tarthat igényt a lefoglalt vagyontárgyra az, aki a végrehajtandó tartozásért az adóssal egysorban felel. Az a házastárs azonban, akinek a felelőssége csak a közös vagyonból rá eső
hányad értékéig áll fenn, igényt tarthat a lefoglalt különvagyon tárgyára.
(3) Haszonélvezeti jog alapján a haszonélvező ingatlan-igénypert nem indíthat. 372. §1046 (1) Közös tulajdonban levő vagyontárgy lefoglalása esetén bármelyik tulajdonostárs
önállóan is igénypert indíthat. (2) Ha a vagyontárgyat több végrehajtást kérő követelésének végrehajtása végett foglalták le,
az igénypert mindegyik végrehajtást kérő ellen meg kell indítani.
(3)1047 A Vht. 10. § d) pontjában felsorolt bűnügyi követelés végrehajtása esetén - ideértve az ilyen követelés biztosítására elrendelt bűnügyi zárlatot is - az igénypert az állam nevében a
követelés jogosultjaként eljárni jogosult ellen kell megindítani. (4) Ha a bűnügyi zárlatot polgári jogi igény biztosítására rendelték el, az igénypert a sértett
(magánfél) ellen kell megindítani. 373. §1048 A végrehajtási igényperre kizárólag az a járásbíróság illetékes, amelynek területén a
foglalás történt.
374. §1049 (1) Az igényperben eljáró bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti. (2) A felfüggesztés csak az igényelt vagyontárgyra terjed ki.
375. §1050 Igényperben nincs helye viszontkeresetnek. 376. §1051 (1)1052 A bíróság a halasztó hatályú igényperről (Vht. 115., 139. és 178. §) a bírósági
végrehajtót (a továbbiakban: végrehajtó), ingatlanigényperről pedig az ingatlanügyi hatóságot is köteles haladéktalanul értesíteni.
(2) A halasztó hatályú igényperben a keresetlevelet az alperes részére haladéktalanul
kézbesíteni kell. 377. §1053 (1) Ha a bíróság az igénykeresetnek helyt ad, az igényelt vagyontárgyat feloldja a
foglalás alól. (2) Ha a vagyontárgyat már értékesítették, a pernyertes felperes részére a vételárnak megfelelő
összeget kell kiutalni.
(3) Ha a bíróság a haszonélvezeti joggal terhelt vagyontárgy iránt a haszonélvező által indított igénykeresetnek helyt ad, ez a foglalás hatályát nem érinti. A vagyontárgyat azonban csak a
haszonélvezeti jog megszűnése után lehet értékesíteni. 378. §1054 (1) Igényperben az alperest a keresetnek helyt adó határozat esetén is csak akkor
lehet a perköltség megfizetésére kötelezni, ha a foglalásnál jelen volt, és rosszhiszemű magatartást tanúsított.
(2) Az alperest terheli az eredménytelen fellebbezése miatt felmerült költség.
379. §1055 (1) Ha a házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyat olyan tartozásért foglalták le, amely kizárólag az egyik házastársat terheli, a másik házastárs igényperrel kérheti a
vagyontárgy foglalás alóli feloldását a közös vagyonból rá eső hányad értékéig. (2) A házastársi vagyonközösségi igénypert az adós (az igénylő felperes házastársa) ellen is meg
kell indítani.
380. §1056 (1) A házastársi vagyonközösségi igényperben a bíróság a házastársi vagyonközösséghez tartozó valamennyi lefoglalt vagyontárgy figyelembevételével dönt.
(2) Ha a bíróság az igénykeresetnek helyt ad, az igénylőt megillető hányad értékének megfelelő meghatározott vagyontárgyakat feloldja a foglalás alól. Ha az igénylőt így nem lehet teljesen
kielégíteni, a természetben meg nem osztható vagyontárgyat a keresetnek helyt adó ítélet esetén
is értékesíteni kell. Az értékesítés mellőzhető, ha az igénylő az őt megillető hányad értékét meghaladó értékkülönbözetet 15 napon belül befizeti a végrehajtói letéti számlára.
(3) A foglalás alól feloldott vagyontárgyak az igénypert indító házastársnak, a fel nem oldott vagyontárgyak az adósnak a különvagyonába kerülnek.
381. §1057 A 380. §-t a közös tulajdonban levő bármely vagyontárggyal kapcsolatos igényperben megfelelően alkalmazni kell.1058
382. §1059 Az igényperben hozott határozat jogereje az igénylő felperes és a perben nem állott
adós közötti jogviszonyra nem terjed ki. Ők a jogaikat egymás ellen külön perben érvényesíthetik. 383. §1060 Az igényperben hozott jogerős határozatot a végrehajtó részére, ingatlanigényper
esetén pedig az ingatlanügyi hatóság részére is kézbesíteni kell.
Foglalás tűrése iránti per1061
384. §1062 Ha a végrehajtást kérő az adós tulajdonában lévő ingóság lefoglalásának tűrése iránt
harmadik személy ellen pert indított (Vht. 109. §), a) e perben nincs helye viszontkeresetnek, b) ha a harmadik személy a végrehajtó felhívása ellenére az adós ingóságára vonatkozó
nyilatkozatot (Vht. 107. §) elmulasztotta, a perköltséget a per eredményére tekintet nélkül viselni
köteles.
Követelés behajtása iránti per1063
385. §1064 Ha a végrehajtást kérő az adóst harmadik személlyel szemben megillető követelés
behajtása iránt a harmadik személy ellen pert indított (Vht. 113. §), a) e perben nincs helye viszontkeresetnek, b) ha a harmadik személy a végrehajtó felhívása ellenére az adós követelésére vonatkozó
nyilatkozatot (Vht. 111. §) vagy a követelés összegének befizetését, illetőleg a követelés tárgyának
letétbe helyezését elmulasztotta, a perköltséget a per eredményére tekintet nélkül viselni köteles.
A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per1065
386. §1066 (1) A zálogjogosult pert indíthat a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásának
engedélyezése iránt, ha a Vht. 114/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt végzés meghozatalának azért nem volt helye, mert az adós vagy a végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés
jogalapját és összegszerűségét - önálló zálogjog eseten a jogalapot és az összegszerűséget - vitatta, és állítását valószínűsítette.
(2) A kereset elbírálására a Vht. 114/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően
alkalmazni kell; a perben a bíróság soron kívül jár el. (3) A pert a jogalapot vagy összegszerűséget vitató adós vagy végrehajtást kérő ellen kell
megindítani. (4) A perre kizárólag a Vht. 114/A. §-ában foglalt eljárást lefolytató bíróság illetékes.
(5) A perben nincs helye viszontkeresetnek. (6) A bíróság a végrehajtást a kereset elbírálásáig felfüggesztheti, erről a bírósági végrehajtót
tájékoztatnia kell. A felfüggesztés hatályára a Vht. 50. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés
megfelelően irányadó.
ÖTÖDIK RÉSZ1067
KIEMELT JELENTŐSÉGŰ PEREK1068
XXVI. FEJEZET1069
386/A. §1070 (1) Az I-XIV. fejezet szabályait az e Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a
törvényszék hatáskörébe tartozó1071
a) a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti - a 24. § és 25. § rendelkezései szerint számítva 400 millió forintot meghaladó - követelések érvényesítésére indított perekben,
b) azokban a megállapításra irányuló perekben (123. §), amelyek esetében a per tárgyának értéke - ha marasztalás kérhető lenne - meghaladná az a) pontban meghatározott értéket,
c)1072 az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 67. §-ában foglaltak alapján indított perekben.
(2) Az e Részben foglaltakat a XV-XXV. fejezet szerinti különleges eljárásokban nem kell
alkalmazni. (3)1073 A jelen fejezet rendelkezései alapján zajló perekben a jogi képviselet kötelező.
386/B. §1074 A jelen fejezet szerinti kiemelt jelentőségű pereknél az elsőfokú bíróság köteles erre irányuló kérelem hiányában is elrendelni az ügyek soron kívüli intézését. Az elsőfokú bíróság
által elrendelt soronkívüliség az eljárás minden szakaszára, a rendes és rendkívüli perorvoslatokra
is kiterjed. 386/C. §1075 (1) A kiemelt jelentőségű perekben a bíróság a keresetlevelet nyomban, de
legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított nyolc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni (95. §), nincs-e helye az ügy
áttételének (129. §), illetőleg a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (130. §), és a szükséges intézkedéseket megteszi. A bíróság a keresetlevél érkezésétől számított 60 napon
belülre köteles a per első tárgyalását kitűzni, kivéve, ha a törvény a határidő kezdő időpontját
illetően korábbi időpontot határoz meg. A tárgyalási időpontra vonatkozó rendelkezéseket nem kell
alkalmazni, ha a fél részére a tárgyalásra szóló idézést külföldre kell kézbesíteni és a kézbesítéshez
szükséges idő a tárgyalás határidőn belüli megtartását nem teszi lehetővé.
(2)1076 A folytatólagos tárgyalást az elhalasztott tárgyalás napját követő két hónapon belülre kell kitűzni, kivéve
a) ha a szakértői bizonyítás következtében ennél hosszabb tárgyalási időköz szükséges, vagy b) ha a személyes megjelenésre kötelezett fél részére a tárgyalásra szóló idézést külföldre kell
kézbesíteni, és jogszabály kötelezően ennél hosszabb kézbesítési határidőt állapít meg.
(3)1077 Amennyiben a belföldi lakóhellyel nem rendelkező a) felperes a keresetét szabályszerűen előterjesztette és a per első tárgyalásán megjelent vagy
annak távollétében való megtartását kérte, vagy b) alperes érdemi ellenkérelmét a 139. § szerint a per első tárgyalásán vagy azt megelőzően
írásban előterjesztette, de kézbesítési megbízottat bármely okból nem állított vagy annak megbízatása megszűnt, és a peres fél a korábban megjelölt idézhető lakcíméről a folytatólagos
tárgyalásra nem idézhető vagy az idézés szabályszerű kiküldése ellenére az idézés kiküldésétől
számított 30 nap elteltével nem állapítható meg, hogy a fél idézése szabályszerűen megtörtént-e, úgy az iratot hirdetmény útján kell kézbesíteni.
(4)1078 A bíróság a (3) bekezdés szerinti esetben az ellenérdekű fél kérelmére a belföldi lakóhellyel nem rendelkező peres fél részére akkor is ügygondnokot rendel, ha az ügygondnok
kirendelésének a 102. § (3) bekezdésében foglalt feltétele nem áll fenn. Ügygondnoknak csak jogi
képviselet ellátására alkalmas személy jelölhető ki. (5)1079 A (3) bekezdés irányadó a fél személyes meghallgatásra történő idézése esetén is.
386/D. §1080 A bíróság a 177. § szerint elrendelt szakértői bizonyítás során, a szakvélemény elkészítésére legfeljebb 30 napos, különösen bonyolult ügyekben legfeljebb 60 napos határidőt
engedhet. A határidő különösen indokolt esetben egyszer és legfeljebb az eredetileg meghatározott napok számával meghosszabbítható, kizárólag a szakértő indokolt kérelmére.
386/E. §1081 A bíróság a kiemelt jelentőségű perek elbírálása érdekében szükség szerint
egymást követő tárgyalási napokra is tűzhet tárgyalást, amennyiben a per körülményei ezt lehetővé és indokolttá teszik.
368/F. §1082 Az elsőfokú határozatot - kivéve, ha annak kihirdetését a bíróság elhalasztotta [218. § (1) bek.] - annak meghozatalától számított legkésőbb nyolc napon belül kell írásba foglalni és az
írásba foglalást követő három napon belül kézbesíteni kell. Ha az ítélet kihirdetését a bíróság
elhalasztotta, a kihirdetéskor jelen lévő feleknek a bíróság az írásba foglalt ítéletet nyomban kézbesíti, és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti, a meg nem jelent feleknek pedig három napon
belül kézbesíti. 386/G. §1083 A másodfokú eljárás befejezése után az iratokat a bíróság legkésőbb tizenöt napon
belül megküldi az elsőfokú bíróságnak. A másodfokú eljárást befejező határozatot a felekkel
kézbesítés útján az elsőfokú bíróság közli az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezését követő legkésőbb nyolc napon belül. Ha a másodfokú bíróság a határozata kihirdetését
elhalasztotta [218. § (1) bek.], a már írásba foglalt határozatát a jelenlévő feleknek nyomban kézbesíti és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti.
386/H. §1084 (1) A bíróság a 213. § (2) illetve (3) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén köteles rész vagy közbenső ítéletet hozni amennyiben ezt bármelyik fél indítványozza és e körben a
feleknek további, a bíróság által elrendelt bizonyítási indítványa nincsen. A bíróság a rész vagy
közbenső ítélet meghozatalára irányuló indítványt kizárólag abban az esetben utasíthatja el, ha a 213. § (2) illetve (3) bekezdésben foglalt eljárásjogi feltételek nem állnak fenn.
(2) A bíróság a kérelem tárgyában legkésőbb a rész- vagy közbenső ítélet hozatalára irányuló indítványt követő tárgyaláson határoz. A kérelemnek helyt adó döntésről a bíróság külön, alakszerű
határozatot nem hoz. A kérelem elutasításáról a bíróság külön végzést hoz, mely ellen külön
fellebbezésnek van helye, azzal, hogy az elutasító végzés ellen csatlakozó fellebbezés nem nyújtható be. Az elsőfokú bíróság a végzés elleni fellebbezést az elbíráláshoz szükséges
periratokkal együtt a másodfokú bírósághoz a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül felterjeszti, és arról a másodfokú tanács annak érkezésétől számított tizenöt napon belül
tárgyalás tartása nélkül határoz. (3) A bíróság a részítélettel el nem bírált kereseti kérelem illetve keresetrész tárgyalását - ha az
ügy körülményei indokolttá teszik - a részítélet jogerős eldöntéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés
tárgyában egyebekben a 155. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz az (1) bekezdése szerint indítványt, vagy ugyanabban
a perben ismételten alaptalan indítványt tesz, őt a rész- vagy közbenső ítélet hozatalát elutasító
határozatban pénzbírsággal kell sújtani. 386/I. §1085 A kiemelt jelentőségű perekben a 272. § (1) bekezdés alapján benyújtott
felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni kettővel több
példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt
határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy
az akadály csak később szűnt meg. 386/J. §1086 A kiemelt jelentőségű perekben a bíróság nem köteles a jogvita eldöntése
érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni.
386/K. §1087 Az e fejezet rendelkezései alapján zajló perekben kiszabható pénzbírság
legmagasabb összege ötmillió forint. 386/L. §1088
386/M. §1089 A 173. § rendelkezései helyett a kiemelt jelentőségű perek tekintetében az alábbi rendelkezések irányadóak:
(1) A kihallgatás kezdetén a tanútól meg kell kérdezni a nevét, születési helyét, idejét, anyja
nevét, lakóhelyét, valamint azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van, s hogy ennek folytán vagy más okból nem elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a
vallomástétel megtagadására jogosult. Ha a bíróság a tanú személyi adatainak zártan kezelését nem szüntette meg, vagy a tanú kérelmére azokat zártan kezeli, a tanú személyi adatait a
személyazonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg, írásban rögzíti és zártan kezeli. (2) Ezután a tanút a (3) bekezdésben foglaltak szerint részletesen ki kell hallgatni, tisztázva azt
is, hogy az általa előadottakról miként szerzett tudomást.
(3) A kihallgatást az elnök vezeti. A tanú kihallgatását kezdeményező fél indítványa esetén a tanúhoz először a tanúkihallgatást indítványozó fél intézhet közvetlenül kérdéseket, majd - az
ellenérdekű fél ilyen tartalmú indítványa esetén - az ellenérdekű fél. A feleket követően az elnök valamint a bíróság többi tagja jogosult a tanúhoz kérdéseket intézni.
(4) Amennyiben az egyik fél sem él a (3) bekezdés szerinti indítványtételi joggal a tanút
elsőként az elnök hallgatja ki, illetve a bíróság többi tagja is jogosult a tanúhoz kérdéseket intézni. Ezt követően a tanúkihallgatást indítványozó, majd az ellenérdekű fél intézhet közvetlenül
kérdéseket a tanúhoz. (5) A fél részéről a tanúhoz intézett
a) a tanú befolyásolására alkalmas, illetőleg a választ magában foglaló, b) az ügyre nem tartozó, c) indokolatlanul ismételten ugyanarra a tényre irányuló
kérdés esetén az ellenérdekű fél tiltakozást jelenthet be. Tiltakozással érintett kérdés megengedhetősége felől az elnök határoz.
(6) Ha a tanú vallomása más tanúnak vagy személyesen meghallgatott félnek előadásával ellentétben áll, az ellentét tisztázását szükség esetén szembesítéssel kell megkísérelni.
386/N. §1090 A kiemelt jelentőségű perekben a perbehívásra és a perbehívott nyilatkozatára
(58-59. §) meghatározott határidő 15 nap.
XXVI/A. FEJEZET1091
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított per1092
A kiemelt jelentőségű perek szabályainak alkalmazása1093
386/O. §1094 A pertárgy értékétől függetlenül kiemelt jelentőségű pernek minősül a tervezési,
építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés érvényesítése iránt - hatáskörtől függően járásbíróság vagy törvényszék előtt - indított olyan per, amelyben a felperes az
érvényesíteni kívánt jog alapjául a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére hivatkozik.
E perekre a XXVI. fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Keresetindítás1095
386/P. §1096 (1) A keresetlevelet a szakvélemény kézbesítésétől számított hatvan napon belül
kell benyújtani. (2) A keresetlevélhez csatolni kell a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményét, valamint
az annak kézbesítési időpontját igazoló okirati bizonyítékot. Ezek pótlására hiánypótlási felhívás nem adható ki.
(3) A 121/A. § rendelkezéseit a felek személyétől függetlenül alkalmazni kell. A keresetlevélhez
olyan iratot kell csatolni, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapítva tartalmazza a felek írásbeli nyilatkozatait vagy a jogvita peren kívüli elintézésének megkísérlését.
Ezek pótlására hiánypótlási felhívás nem adható ki. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, és a pert az
általános szabályok szerint kell lefolytatni. A 386/R. § rendelkezéseit ebben az esetben is
alkalmazni kell.
Ideiglenes intézkedések1097
386/Q. §1098 (1) A bíróság a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítése esetén, kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendeli a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes
intézkedés iránti kérelemben foglalt azon - 400 millió forintot meg nem haladó összegű - követelés
teljesítését, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye szerint a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési, építési és kivitelezési munkák szerződés
szerinti értéke. (2) A kérelem akkor teljesíthető, ha a kérelmező igazolja, hogy az ideiglenes intézkedés
hatályvesztése vagy az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése esetére
a) a követelés összegének visszatérítésére alkalmas biztosítással vagy hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtott garanciával rendelkezik, vagy
b) a követelés összegének megfelelő összeget bírósági elnöki letétbe helyezte. (3) A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a rendelkezésre álló iratok alapján, a
felek meghallgatása nélkül dönt. A kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben foglaltakat igazoló okirati bizonyítékot. Ennek pótlására hiánypótlási felhívás nem adható ki. A mulasztás igazolásának
nincs helye.
(4) A bíróság a (2) bekezdésben foglalt biztosítás vagy garancia meglétét az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja. A bíróság az ideiglenes intézkedést elrendelő végzését hatályon
kívül helyezi, ha a feltételek fennállását a fél felhívásra nem igazolja. (5) Ha az ideiglenes intézkedés hatályát veszti vagy a bíróság az ideiglenes intézkedést
elrendelő végzést hatályon kívül helyezi, a letétbe helyezett összeg kifizetéséről rendelkezni kell.
Szakértők1099
386/R. §1100 (1) A perben felmerülő szakkérdésben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő.
(2) A bíróság a szakértői tanács elnökét megidézheti, meghallgatására a 180. § (1) bekezdése
és a 182. § megfelelően irányadó. A fél - ha a bizonyítás szempontjából szükségesnek látszik - a perben más szakértő kirendelését is indítványozhatja.
(3) A szakértőnek a perben felmerülő költségei viselésére a 187. § megfelelően irányadó. (4) A perben más szakértőként az sem járhat el, aki a jogvitával érintett ügyben a
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakértői tanácsának tagjaként szakvéleményt adott vagy a
szakvélemény adásával kapcsolatban ellátta a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetőjének feladatait.
Keresetváltoztatás és viszontkereset1101
386/S. §1102 A 146/A. § és 147/A. § rendelkezéseit a pertárgy értékétől függetlenül alkalmazni
kell.
Előzetes végrehajthatóság1103
386/T. §1104 Az ítéletet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani a
tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére kötelező - 400 millió forintot meg nem haladó összegű - részében, ha az a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
szakvéleményében meghatározott összeget (részben vagy egészben) mint pénzbeli marasztalást
tartalmazza.
Elektronikus kommunikáció1105
386/U. §1106 (1)1107 A törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perben a beadványokat és azok
mellékletét elektronikus úton kell benyújtani. A nem elektronikus úton benyújtott beadványban foglalt nyilatkozat hatálytalan.
(2) Az elektronikus kapcsolattartásra a 394/B. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság az alperest arról tájékoztatja, hogy védekezését, nyilatkozatát
elektronikus úton kell benyújtania. Egyebekben az elektronikus kapcsolattartásra a 394/B. § (6) bekezdését és a 394/D-394/H. §-t kell alkalmazni.
(3) Ha a pert a 386/P. § (4) bekezdése alapján az általános szabályok szerint kell lefolytatni, a
felperes a továbbiakban választása szerint elektronikus úton vagy papír alapon járhat el. Ha a felperes a beadványát elektronikus úton nyújtja be, azt az elektronikus kapcsolattartás vállalásának
kell tekinteni [394/B. § (2) bekezdés].
HATODIK RÉSZ1108
KISÉRTÉKŰ PEREK1109
XXVII. FEJEZET1110
Az általános szabályok alkalmazása1111
387. §1112 (1)1113 Az I-XIV. Fejezet szabályait az e Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a
járásbíróság hatáskörébe tartozó, a 24. és 25. § rendelkezései szerint számítva az egymillió forintot meg nem haladó, kizárólag pénz fizetésére irányuló követelések érvényesítésére indított perekben -
a 349. § (4) bekezdésében meghatározott pereket ide nem értve -, amelyekben az eljárás fizetési
meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás folytán alakult perré, vagy amelyek egyébként a 315. § (2) bekezdése alapján fizetési meghagyásos eljárást követnek (kisértékű perek).
(2) A kisértékű perek szabályainak alkalmazhatósága tekintetében a per tárgyának a fizetési meghagyás iránti kérelem beadásakor fennálló értéke irányadó.
(3) Ha a per keresetváltoztatás folytán nem tartozna a kisértékű perek körébe, a pert az általános szabályok szerint kell folytatni. A korábban megtett valamennyi perbeli cselekmény és
nyilatkozat hatályos marad, azon perbeli jogok és kötelezettségek pedig, melyek gyakorlását vagy
teljesítését a kisértékű perek szabályai határidőhöz kötötték, az általános szabályok szerint gyakorolhatók, illetve teljesítendők akkor is, ha a kisértékű perek szabályaiban meghatározott
határidő már letelt. (4) Nem lehet alkalmazni a kisértékű perek szabályait, ha az iratokat hirdetmény útján kell
kézbesíteni, vagy ha a bíróság bármelyik fél részére ügygondnokot rendel. Nem lehet alkalmazni a
kisértékű perek szabályait akkor sem, ha a felek közösen előterjesztett kérelmükben a per általános szabályok szerinti elbírálását kérik. Ezekben az esetekben a (3) bekezdés második
mondatát kell megfelelően alkalmazni.
Tárgyalás1114
388. §1115 (1)1116 A bíróság az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes részletes
tényelőadását és bizonyítékait [318. § (1) bek.] legkésőbb a tárgyalásra szóló idézésben közli az
alperessel. A bíróság a feleket a tárgyalásra szóló idézésben tájékoztatja arról, hogy a pert ezen Rész rendelkezései szerint bírálja el. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy a feleknek
megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettségük van, ezek, valamint az egyes eljárási - különösen a bizonyítási indítványok előterjesztésére, a keresetváltoztatásra, a viszontkereset-indításra és a
beszámítási kifogás előterjesztésére vonatkozó - határidők elmulasztása milyen
jogkövetkezménnyel jár. (2)1117 A bíróságnak a tárgyalást úgy kell kitűznie, hogy az első tárgyalási nap az ellentmondás
folytán perré alakult eljárásban a 318. § (1) bekezdésében meghatározott, a jogosult által beadott iratoknak, ha pedig a közjegyzői aktanyomat később érkezett meg a bírósághoz, akkor az
aktanyomatnak a bírósághoz való érkezését követő legkésőbb negyvenöt - a 315. § (2) bekezdésében meghatározott perekben a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő
legkésőbb hatvan - napon belül megtartható legyen.
389. §1118 (1) Első tárgyalási napnak kell tekinteni azt a tárgyalási határnapot is, amelyre az alperes érdemi ellenkérelmének (139. §) előadása előtt a bíróság a tárgyalást elhalasztotta.
(2) A fél a bizonyítási indítványait - amennyiben a (3)-(6) bekezdés másként nem rendelkezik - legkésőbb az első tárgyalási napon terjesztheti elő.
(3) Keresetváltoztatás, illetve viszontkereset-indítás esetén a megváltoztatott keresettel, illetve a
viszontkeresettel érvényesített jog bizonyítására vonatkozó indítványt a fél azon a tárgyalási napon is előterjesztheti, amelyen a keresetváltoztatás (viszontkereset-indítás) történt, ha pedig arra két
tárgyalási nap között került sor, az azt követő tárgyalási napon. Ha a bíróság az alperesnek (viszontkereseti alperesnek) a tárgyalásra történő felkészülésre határidőt biztosít, az alperes
bizonyítási indítványait ezen határidőn belül köteles előterjeszteni. Ezeket a rendelkezéseket az ellenbizonyításra is megfelelően alkalmazni kell.
(4) Beszámítási kifogás előterjesztése esetén a beszámítani kívánt követelés bizonyítására
vonatkozó indítványt a kifogás előterjesztésével egyidejűleg kell előterjeszteni. Ezt a rendelkezést az ellenbizonyításra is megfelelően alkalmazni kell.
(5) A fél bizonyítási indítványát az ellenfél beleegyezésével a per folyamán bármikor előterjesztheti, kivéve ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy
egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő.
(6) Az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a fél akkor is előterjesztheti bizonyítási indítványát, ha abban oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan
jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül az indítvány előterjesztésére egyébként nyitva álló határidő lejárta után jutott a tudomására, illetve amely
jogerőre emelkedéséről önhibáján kívül e határidő lejárta után szerzett tudomást, és ezt kellően
igazolja. (7) Az e § rendelkezéseivel ellentétesen előterjesztett bizonyítási indítványt a bíróság köteles
figyelmen kívül hagyni.
A tárgyalás elmulasztásának következményei1119
390. §1120 (1) A fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás nem akadálya a
bírósági meghagyás kibocsátásának. (2)1121 A bíróság a folytatólagos tárgyalás elmulasztása esetén a tárgyalást - az új határnap
egyidejű kitűzésével - csak kivételesen indokolt esetben halaszthatja el, ennek hiányában a tárgyalást berekeszti és a határozatot a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg.
(3)1122 A bíróság a 137. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a pert megszünteti.
Folytatólagos tárgyalás1123
391. §1124 Ha az ügy körülményei azt nem zárják ki, a folytatólagos tárgyalást úgy kell kitűzni,
hogy az az elhalasztott tárgyalás napját követően legkésőbb harminc napon belül megtartható legyen.
Keresetváltoztatás1125
391/A. §1126 (1) A felperes a keresetét az alperes érdemi ellenkérelme előadása után csak egy
ízben, az első tárgyaláson változtathatja meg. Ezen időpont után a felperes - az elsőfokú ítélet
hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig - az alperes hozzájárulásával változtathatja meg a keresetét.
(2) A bíróság kivételesen engedélyezheti, hogy a felperes a keresetét írásban az első tárgyalást követően, de legkésőbb a folytatólagos tárgyalásig nyitva álló időköz első harmadában az alperes
hozzájárulása nélkül megváltoztassa, ha az első tárgyaláson ehhez felkészülési időt kért. A
megváltoztatott keresetet az alperessel a folytatólagos tárgyalást megelőző nyolcadik napig kell kézbesítés útján közölni.
(3) A felperes az alperes hozzájárulása nélkül az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig megváltoztathatja keresetét, ha oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg
olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül a keresetváltoztatásra az (1) bekezdés szerint nyitva álló határidő lejárta után jutott a tudomására,
illetve amelynek jogerőre emelkedéséről önhibáján kívül e határidő lejárta után szerzett tudomást,
és ezt kellően igazolja. (4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a felperes az (1) bekezdésben
megjelölt határidőn túl az alperes hozzájárulása nélkül a) az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy
kártérítést követelhessen;
b) ugyanazon jogviszony alapján más jogkövetkezmény alkalmazását kérhesse; c) a keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, illetve az eredetileg nem követelt járulékokra
vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse;
d) megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követelhessen (123. §). (5) A bíróság a keresetnek a (4) bekezdés szerint történő megváltoztatását figyelmen kívül
hagyja, ha nyilvánvaló, hogy a felperes azt azért terjesztette elő késedelmesen, hogy a per
befejezését hátráltassa. (6) A keresetnek az 51. § alapján az eredetileg perbe nem vont alperesekre való kiterjesztésére,
valamint a perbehívásra [58. és 63. §, 64. § (1) bek.] az (1)-(3) és az (5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
Viszontkereset1127
391/B. §1128 (1) Az alperes a felperes ellen - annak hozzájárulása nélkül - viszontkeresetet az első tárgyaláson indíthat. Ezen időpont után az alperes a felperes ellen - az elsőfokú ítélet
hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig - viszontkeresetet csak annak hozzájárulásával indíthat.
(2) A bíróság kivételesen engedélyezheti, hogy az alperes viszontkeresetet írásban az első
tárgyalást követően, de legkésőbb a folytatólagos tárgyalásig nyitva álló időköz első harmadában a felperes hozzájárulása nélkül indíthasson, ha az első tárgyaláson ehhez felkészülési időt kért. A
viszontkeresetet a felperessel a folytatólagos tárgyalást megelőző nyolcadik napig kell kézbesítés útján közölni.
(3) Ha a felperes a keresetét az alperes hozzájárulásával vagy a 391/A. § (3) bekezdése alapján
megváltoztatta, az alperes a felperes hozzájárulása nélkül indíthat viszontkeresetet. E viszontkereset-indítás határidejére az (1) bekezdés első mondatát, valamint a (2) bekezdést kell
alkalmazni azzal, hogy első tárgyaláson azt a tárgyalást kell érteni, amelyen a felperes a keresetét megváltoztatta, ha a keresetváltoztatás a tárgyalási időközben történt, akkor a következő
tárgyalási napot. (4) A bíróság érdemi tárgyalás nélkül végzéssel elutasítja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló,
hogy a fél azt azért terjesztette elő késedelmesen, hogy a per befejezését hátráltassa.
(5) A bíróság érdemi tárgyalás nélkül végzéssel elutasítja a viszontkeresetet, amelyben nem kizárólag pénzkövetelést érvényesítenek, vagy amelyben olyan pénzkövetelést érvényesítenek,
melynek az értéke a 24. és 25. § rendelkezései szerint számítva az egymillió forintot meghaladja.
Beszámítási kifogás1129
391/C. §1130 (1) A kisértékű perekben beszámítási kifogást az első tárgyalás után csak akkor
lehet előterjeszteni, ha:
a) a beszámítani kért követelést az ellenfél elismeri, b) a beszámítandó követelés fennállta közokirattal vagy teljes bizonyítóerejű magánokirattal
bizonyítható, c) a beszámítani kért követelés ezen időpontot követően járt le, vagy d) a követelés fennálltáról vagy lejártáról ezen időpont után szerzett a fél tudomást és ezt
valószínűsíti. (2) A bíróság kivételesen engedélyezheti, hogy a fél az (1) bekezdésben foglalt korlátozás
mellőzésével a beszámítási kifogást írásban az első tárgyalást követően, de legkésőbb a folytatólagos tárgyalásig nyitva álló időköz első harmadában terjeszthessen elő, ha az első
tárgyaláson ehhez felkészülési időt kért. A beszámítási kifogást az ellenféllel a folytatólagos tárgyalást megelőző nyolcadik napig kell kézbesítés útján közölni.
Határozatok1131
391/D. §1132 A feleket az ítéletben a rendelkező részt követően tájékoztatni kell a 392-394. § szerint elbírálandó fellebbezés kötelező tartalmi elemeiről, illetve az ezek hiányából adódó
jogkövetkezményekről is.
Fellebbezés kisértékű perekben1133
392. §1134 (1) Fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az
ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában lényeges eljárási szabálysértésnek az olyan
jogszabálysértés minősül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt.
(3) Az elmulasztott fellebbezési határidő utolsó napjától számított hatvan nap elteltével igazolási kérelem akkor sem terjeszthető elő, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az
akadály csak később szűnt meg. (4)1135 A másodfokú eljárásban a 146. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltaknak, illetve új
bizonyítékok előterjesztésének helye nincs. E tilalom nem érvényesül, ha a 146. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakra, illetve a bizonyítékok előterjesztésére az elsőfokú eljárásban a bíróság
eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor.
(5)1136 A másodfokú eljárásban a 146. § (5) bekezdés b)-d) pontjában foglaltaknak - ha azok bizonyítási eljárás lefolytatását tennék szükségessé - csak akkor van helyük, ha az azokra okot adó
körülmények a tárgyalás berekesztését követően álltak be. E tilalom nem érvényesül, ha a (4) bekezdés alapján a bizonyítási eljárás folytatásának egyébként is helye van.
(6) Ha a beszámítási kifogás előterjeszthető, a (4) bekezdésben foglalt tilalom annak elbírálása
során nem alkalmazható. 393. §1137 (1) A fellebbezést a tanács elnöke a 240-242. §-ban meghatározott intézkedések
szükségessége megvizsgálásával egy időben hivatalból elutasítja, ha a fellebbezés - figyelemmel a 392. § (5) és (6) bekezdésére is - nélkülözi a 392. § (1) bekezdésében megjelölt hivatkozást. A
fellebbezés elutasításának ezen az alapon nincs helye, ha a fellebbező megjelöli, hogy az elsőfokú
ítélet meghozatala előtti eljárás mely mozzanatát tartja jogszabálysértőnek, illetve azt, hogy az ítélet álláspontja szerint mely jogát vagy jogos érdekét sérti.
(2) A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart.
(3) Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a
fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. A határidők elmulasztásának
igazolására a 392. § (3) bekezdése irányadó. 394. §1138 (1) Ha az elsőfokú bíróság ítélete a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási
szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása nem volt, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyja.
(2) Lényeges eljárási szabálysértés megállapítása esetén a másodfokú bíróság a 252. §-ban
meghatározottak szerint határoz.
(3) Ha az ítélet anyagi jogszabályt sért, és a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak, a
bíróság a jogszabálysértő határozatot - mindenkor a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem
és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között - megváltoztathatja, egyébként a jogszabálysértő határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új
eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. 394/A. §1139 A 392-394. § rendelkezései nem alkalmazhatók a végzés elleni fellebbezés
esetében. A 392-394. § rendelkezései nem alkalmazhatók az ítélet elleni fellebbezés esetén sem,
ha a per tárgya tartási vagy egyéb járadék jellegű követelés.
HETEDIK RÉSZ1140
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ A POLGÁRI PERBEN1141
XXVIII. FEJEZET1142
394/B. §1143 (1)1144 A 2013. január 1. napját követően indult polgári perben - és ha törvény más
polgári eljárás vonatkozásában előírja, ezen eljárásokban is - 2013. január 1. és 2015. június 30. napja között a (2)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.
(2) A fél, illetve képviselője a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyben - a (3) és (4)
bekezdésben foglalt kivétellel - beadványát és mellékletét választása szerint elektronikus úton is benyújthatja, ebben az esetben az elsőfokú eljárás folyamán a bírósággal a kapcsolatot
elektronikus úton kell tartania és a bíróság is valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesít a részére. A beadvány és melléklete elektronikus úton való benyújtását az elektronikus úton való
kapcsolattartás vállalásának kell tekinteni. (3) A bíróság a fél részére papír alapon kézbesíti a bírósági iratot, ha a fél az eljárásban
képviselője útján jár el és az iratot nem a képviselő, hanem a fél részére kell kézbesíteni, vagy a
képviselő részére nem lehet kézbesíteni. A bíróság a felet tájékoztatja arról, hogy a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton is tarthatja.
(4) A fél nem nyújthatja be beadványát elektronikus úton a fizetési meghagyást követő perben (315. §), és a 27. § (1) bekezdése alapján a járásbíróságról a törvényszékre áttett (129. §)
perekben.
(5) A bíróság az elektronikus úton benyújtott keresetlevél jogszabályban meghatározott módon készített papír alapú másolatát kézbesíti az alperes részére. A bíróság az alperest tájékoztatja arról,
hogy védekezését, nyilatkozatát elektronikus úton is benyújthatja. (6) Ha a fél az elektronikus úton való kapcsolattartást választotta, az elektronikus benyújtás alóli
kivételt jelenti, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése
szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat
valódisága vitás. A papír alapú benyújtást a bíróság hivatalból és a fél indítványára is elrendelheti. (7) Ha jogi képviselő nélkül eljáró fél vállalta, hogy a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton
tartja, utóbb, a beadvány papír alapú benyújtásával egyidejűleg kérheti a bíróságtól a papír alapú eljárásra való áttérés engedélyezését. A jogi képviselő nélkül eljáró félnek a kérelemben
valószínűsítenie kell, hogy körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az
elektronikus úton történő eljárás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene. (8) A papír alapú kapcsolattartásra való áttérés engedélyezése esetén erről külön végzést hozni
nem kell, az áttérés iránti kérelem elutasításáról a bíróság végzéssel határoz, az áttérés iránti kérelem elutasítását a féllel papír alapon közli. A papír alapon benyújtott, a (7) bekezdés szerinti
beadványt az áttérés iránti kérelem elutasítása esetén is szabályszerűen benyújtott beadványnak
kell tekinteni, azt elektronikus úton benyújtani nem kell. (9) A papír alapú kapcsolattartásra való áttérés iránti kérelem elutasítása esetén azonos okból
ismételten áttérés iránti kérelmet nem lehet benyújtani, az ennek ellenére benyújtott áttérés iránti kérelmet a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél
nyilvánvalóan alaptalanul terjeszt elő áttérés iránti kérelmet, őt az áttérést megtagadó határozatban pénzbírsággal (120. §) lehet sújtani.
394/C. §1145 A polgári perben - és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja - 2015.
július 1. napjától a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:1146
a)1147 a gazdálkodó szervezet a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan nyújtja be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos
iratot elektronikusan kézbesíti; b)1148 ha a gazdálkodó szervezet az eljárásban alperesként (illetve kötelezettként, adósként) vesz
részt, részére a bíróság elektronikusan kézbesít, és a gazdálkodó szervezet a beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikusan nyújthatja be;
c) ha a fél jogi képviselővel jár el, akkor a jogi képviselő a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan, hivatali kapuján keresztül nyújthatja be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a jogi képviselő
részére; d) az eredetileg papír alapú okirati bizonyítékok elektronikus benyújtása alóli kivételt jelenti, ha
a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok
digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás; a papír
alapú benyújtást a bíróság hivatalból és a fél indítványára is elrendelheti; e) a jogi képviselő nélkül eljáró fél az elektronikus kézbesítést vállalhatja polgári perben; ha az
eljárásban nem kötelező az elektronikus kézbesítés, akkor a fél jogutódjára nem vonatkozik az, hogy a jogelőd az elektronikus kézbesítést vállalta, vagy a papír alapú kézbesítésre való áttérés
megtörtént;
f) az elektronikus úton benyújtott keresetlevél vagy egyéb beadvány a fél vagy a jogi képviselő utaló magatartása arra vonatkozóan, hogy abban az eljárásban vállalja az elektronikus kézbesítést,
továbbá beadványait kizárólag elektronikus úton nyújtja be; az elektronikus kézbesítés vállalására vonatkozó bejelentést a fél vagy a jogi képviselő az eljárás bármely szakaszában megteheti az
eljáró bíróságnál; g) ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél nem vállalja az elektronikus kézbesítést, de az
elektronikus kézbesítés a másik fél számára kötelező vagy azt vállalta, akkor a bíróság a papír
alapú okiratot benyújtó fél hivatalos iratait papír alapon kézbesíti a másik fél számára.
Elektronikus kommunikáció a szakértővel1149
394/D. §1150 (1)1151 E § rendelkezéseit 2015. június 30-ig csak a törvényszékek első fokú
hatáskörébe tartozó, 2013. január 1. napját követően indult polgári perekben kell alkalmazni. A § rendelkezéseit 2015. július 1. napjától az ezen időpont után indult, a járásbíróságok előtti polgári
perekben is alkalmazni kell. (2) Ha a szakértő az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejelentette, hogy az elektronikus
kapcsolattartást vállalja, erre szolgáló elérhetőségét az Országos Bírósági Hivatal részére meg kell küldenie, és arról is értesítenie kell az Országos Bírósági Hivatalt, hogy a továbbiakban nem vállalja
az elektronikus kapcsolattartást.
(3) Ha a szakértő az elektronikus kapcsolattartást vállalta, a polgári perben a beadványokat, ide értve a szakvéleményt, az előzetes munkatervet és a díjjegyzéket is, - a (4) bekezdésben foglalt
kivétellel - elektronikusan küldi meg a bíróság részére. A szakértőnek, ha az elektronikus kapcsolattartást vállalta és ennek technikai lehetőségei adottak, a szakvélemény részévé tett
mellékleteket digitalizálnia kell. A szakértő ebben az esetben nem kötelezhető arra, hogy a
bírósághoz benyújtott beadványt a felek és más perbeli személyek számára papír alapon megküldje.
(4) A bíróság - kivételes jelleggel - indokolt kérelemre elektronikus kapcsolattartás esetén is engedélyt adhat a szakértőnek a szakvélemény (vagy annak egy részének) papír alapú
benyújtására. (5) A bíróság, ha a perben mindkét fél elektronikus kapcsolattartással jár el - a (6) bekezdésben
foglalt kivétellel -, valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesít a (2) bekezdés szerint eljáró
szakértőnek. Ha a perben mindkét fél vagy az egyik fél papír alapú kapcsolattartással jár el, a bíróság papír alapon és elektronikus úton is kézbesíthet a szakértő részére.
(6) A bíróság papír alapon vagy egyéb adathordozón bocsátja rendelkezésre a szakértő részére a bírósági irat mellékletét, ha annak nagy mennyisége miatt vagy az adathordozó jellegéből
adódóan a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen, valamint ha a papír alapú
okirat valódisága vitás. Ha a bíróság által elektronikus úton megküldött bírósági irathoz e bekezdés
szerinti melléklet kapcsolódik, a határidő számításának alapja a melléklet kézhezvételének
időpontja.
(7) A bíróság felhívhatja a papír alapú kapcsolattartással eljáró szakértőt arra, hogy a szakvéleményt elektronikus adathordozón is benyújtsa, ha azt elektronikus kapcsolattartással eljáró
fél részére kell kézbesítenie. A szakértő felel azért, hogy a papír alapú szakvélemény tartalma megegyezik az elektronikus adathordozón benyújtott dokumentum tartalmával.
A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kommunikációja1152
394/E. §1153 (1)1154 A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más
hatóságokkal történő elektronikus kapcsolattartására 2011. január 1. napja és 2015. június 30.
napja között a következő rendelkezéseket kell alkalmazni: a) a bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére
elektronikus úton is kézbesíttetheti, b) az elektronikus úton megkeresett másik bíróság, közigazgatási szerv vagy hatóság a
megkereső bíróságnak elektronikus úton válaszolhat a megkeresésre. (2)1155 A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal
történő elektronikus kapcsolattartása során 2015. július 1. napját követően úgy kell eljárni, hogy a
bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére kizárólag elektronikus úton kézbesíttetheti. Az elektronikus kézbesíttetés alóli kivételt jelenti, ha a bíróság
által kézbesíttetni rendelt okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok
digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás.
Az elektronikus kommunikáció szabályai1156
394/F. §1157 (1) Ahol e törvény elektronikus kommunikációt rendel, ott a (2) bekezdésben
meghatározottak szerint a Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A bíróság a következő, a Ket. szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat
nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint, illetve az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az elektronikus ügyintézési
felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól: a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása, ideértve a meghatalmazások kezelését
is,
b) azonosítási szolgáltatás, c) kézbesítési szolgáltatás, ideértve a biztonságos kézbesítési szolgáltatást is, d) elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása, e) papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá, f) elektronikus iratról hiteles elektronikus másolat készítése, g) elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése, h) központi azonosítási ügynök, i) összerendelési nyilvántartás. 394/G. §1158 (1) Ha a polgári perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik (394/B-394/E.
§), úgy arra a (2)-(7) bekezdésben és a 394/H. §-ban foglalt szabályokat is alkalmazni kell. (2) Az Országos Bírósági Hivatal az erre szolgáló informatikai rendszer (a továbbiakban: az
Országos Bírósági Hivatal rendszere) alkalmazásával biztosítja, hogy a bírósággal kézbesítési
szolgáltatást nyújtó rendszer (a továbbiakban: kézbesítési rendszer) útján folyamatosan lehessen kapcsolatot tartani, és a bíróság és a fél közötti kapcsolattartás biztosítása céljából jogosult a hozzá
érkezett adatok kezelésére. (3) A bírósági iratot a bíróság az Országos Bírósági Hivatalon keresztül, a kézbesítési rendszer
útján kézbesíti a félnek. (4) A bíróságnak a kézbesítési rendszer útján megküldött bírósági iratot szervezeti elektronikus
aláírásával kell ellátnia. A bíróság által készített, szervezeti elektronikus aláírásával ellátott irat
közokirat.
(5) A bíróság részére a beadványt és mellékletét a kézbesítési rendszer alkalmazásával az
Országos Bírósági Hivatal útján kell benyújtani. A félnek a beadványt és mellékletét legalább
fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva kell a kézbesítési rendszer útján megküldenie a bíróság részére. A fél beadványát a bíróság elektronikus aláírása nyilvános kulcsával titkosítva
küldheti meg a bíróság részére. A fél beadványa részeként a bíróság részére megküldheti elektronikus aláírása nyilvános kulcsát, ebben az esetben a bíróság a bírósági iratot a fél nyilvános
kulcsával titkosítva kézbesíti a fél részére.
(6) A félnek a beadványt - ha a beadvány előterjesztésére az Országos Bírósági Hivatal elnöke űrlapot rendszeresít - űrlapon kell előterjesztenie. Ha a beadvány vagy a melléklete
előterjesztésére űrlap nem kerül rendszeresítésre, a félnek a beadványt és mellékletét az Országos Bírósági Hivatal elnöke által elfogadott dokumentumformátumok valamelyikén kell benyújtania. Az
Országos Bírósági Hivatal elnöke a bíróságok központi honlapján közzéteszi az elfogadott dokumentumformátumokat.
(7) A törvény, illetve a bíróság által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely
során legalább négy órán át nem üzemelt a kézbesítési rendszer vagy az Országos Bírósági Hivatal rendszere.
394/H. §1159 (1) Elektronikus kapcsolattartás esetén a kézbesítésre e § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A kézbesítési rendszer útján a fél beadványa informatikai szempontból ellenőrzésre kerül. Ha
a beadvány nem felel meg az informatikai követelményeknek, a fél erről a benyújtási folyamat részeként közvetlenül értesítést kap. Ha fél beadványa megfelel az informatikai követelményeknek,
erről a fél a kézbesítési rendszer útján értesítést (a továbbiakban: befogadás-visszaigazolás) kap. A befogadás-visszaigazolás a következő adatokat tartalmazza:
a) a feladó neve, b) a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési száma, c) a befogadás időpontja és d) a beadvány azonosítására alkalmas információ. (3) A befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz
megérkezettnek kell tekinteni. (4) A bíróság a hozzá érkezett beadványról a fél részére - automatizáltan - a kézbesítési
rendszer útján érkeztetési igazolást küld, amely tartalmazza:
a) a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számát, b) a beadvány fél általi megnevezését, c) a beadvány érkeztetésének időpontját - nap, óra, perc pontossággal meghatározva - és a
beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát,
d) a beadványt érkeztető bíróság elnevezését, e) azt a figyelmeztetést, hogy az értesítés nem igazolja a beadvány lajstromozását, f) azt a tájékoztatást, hogy az illetéket hogyan kell megfizetni, g) - ha a beadványnak másik bíróságon előzménye van és a beadvány adatai alapján
megállapítható, hogy abban a bíróság tévesen került megnevezésre, azonban a beadvány egyéb
adataiból megállapítható, hogy a fél a beadványt mely bírósághoz kívánta benyújtani - az arról való tájékoztatást, hogy az ügyben eljáró bíróság mikor érkeztette a beadványt, továbbá az új
érkeztetési azonosítót.
(5) A beadvány elektronikus úton való benyújtása esetén az illetéket jogszabályban foglalt módon kell megfizetni, a 95. § (3) bekezdése és a 124. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásának pedig a beadvány érkeztetését követő három munkanapon belül helye nincs.
(6) A fél a bírósági irat kézbesítéséről, annak az elektronikus kézbesítési tárhelyén történő
elhelyezéséről a kézbesítési rendszer útján az általa megadott elektronikus levélcímére - az
érkezést követően haladéktalanul, majd három nap elteltével ismételten - értesítést kap. (7) A fél az iratot az iratra mutató internetes hivatkozás megnyitásával veheti át. Az internetes
hivatkozás megnyitásával elektronikus tértivevény jön létre, amely automatikusan megküldésre kerül a bíróság és a fél részére; az elektronikus tértivevény igazolja, hogy az iratot átvették. Az
internetes hivatkozás megnyitását megelőzően a kézbesítési rendszer útján a fél számára megismerhetővé kell tenni legalább a bíróság nevét, a bírósági irat érkezésének időpontját, és az
ügy számát.
(8) Ha a fél a bíróság által megküldött bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem veszi át, akkor a bírósági iratot az ezt követő
munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). Ha a kézbesítési vélelem beállta
megállapításának van helye, a bíróság és a fél a kézbesítési rendszer útján automatikus
tájékoztatást kap.
(9) Ha az iratot azért nem lehetett kézbesíteni, mert a fél vagy képviselője a kézbesítési rendszer azon szolgáltatását megszüntette, melyen keresztül a részére a bírósági iratok
kézbesítésre kerülhetnek, a felet vagy képviselőjét a bíróság pénzbírsággal (120. §) sújtja és a bírósági iratot papír alapon kézbesíti.
(10) A kézbesítésre a 99. § (5) bekezdését nem lehet alkalmazni.
NYOLCADIK RÉSZ1160
VEGYES RENDELKEZÉSEK
XXIX. FEJEZET1161
A törvény hatálya, felhatalmazások
395. § (1)1162 Ez a törvény nem érinti a diplomáciai és egyéb mentesség hatályát, valamint a
diplomáciai és egyéb mentességgel kapcsolatban fennálló különös eljárási szabályokat.
(2)1163 A peres és nem peres eljárás során felvett és nyilvántartott adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon -
átadhatók. (3)1164 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a bírósági ügyintéző által peres és nemperes
eljárásban ellátható feladatokat rendeletben állapítsa meg.1165
(4)1166 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a)1167 a bírósági ügyvitel rendjét az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével; b) az ügygondnok részére járó díjazást az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben; c) a bírósági letétkezelés szabályait; d)1168
e) azon perek körét, amelyekben a felet tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg, és e perekben azokat a költségeket, amelyeket a fél a tárgyi költségfeljegyzési jog ellenére is köteles előlegezni,
illetve viselni, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben; f) a költségmentesség, a tárgyi költségfeljegyzési jog és az illetékfeljegyzési jog előfeltételeire,
engedélyezésére, megvonására, valamint a költségek előlegezésére, illetve az előlegezett költségek megfizetésére és behajtására vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben; g) a tanú által a peres és nemperes eljárásban felszámítható költségekre vonatkozó részletes
szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben;
h) a fizetési meghagyásos eljárásban alkalmazandó űrlapokat, azok tartalmi és formai kellékeit, az űrlapok közzétételének módját, valamint a benyújtandó űrlapok példányszámát;
i) a 185. § szerinti elővezetés végrehajtásával felmerült költség mértékét, valamint megtérítésének részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben;
j)1169 a munkavállalói költségkedvezmény vonatkozásában a 359/A. §-ban meghatározott mértéket, valamint a költségkedvezmény érvényesítésének eljárási szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben1170
k)1171 a polgári perben alkalmazható videókonferencia technikai szabályait - az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza,
n( �172 a polgári peres eljárás elektronikus beadványai űrlapjának adatait, tartalmi és formai kellékeit, valamint az űrlaphoz csatolható mellékleteket rendeletben szabályozza,
m)1173 az ügyész polgári eljárásbeli részvételével kapcsolatos költség előlegezésének és viselésének részletes szabályait az államháztartásért és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza,1174
n)1175 a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartás és az elektronikus bírósági iratkezelés részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(5)-(6)1176
396. §1177 E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi
együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a
vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó
szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a
magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó
tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni. 396/A. §1178 E törvény alkalmazásában médiatartalom-szolgáltató a sajtószabadságról és a
médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató. 397. §1179 E törvény hatálybalépéséről és a szükséges átmeneti szabályok megállapításáról
külön jogszabály rendelkezik.1180
397/A. §1181 Az egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról
szóló 2012. évi CLXXXIX. törvénnyel megállapított 386/A. § (1) bekezdés c) pontot az egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
397/B. §1182 (1) A közigazgatási ügyekben 2012. december 31. napjáig a törvényszék mint elsőfokú bíróság által meghozott határozattal szemben előterjesztett fellebbezést 2013. január 1-
jét követően a törvényszék egy másik tanácsa mint másodfokú bíróság bírálja el.
(2) A 2012. december 31-én első fokon folyamatban lévő közigazgatási ügyeket, továbbá azokat az első fokon befejezett ügyeket, amelyekben az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó további
intézkedéseket kell tenni, a törvényszék 2013. január 1. napját követően haladéktalanul megküldi az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnak.
(3) A 2012. december 31-én másodfokon folyamatban lévő közigazgatási ügyeket az ítélőtábla legkésőbb 2013. február 1-jéig megküldi az illetékes törvényszéknek mint másodfokú bíróságnak.
(4) Az ügyek (2) és (3) bekezdés szerinti megküldése során a 129. § és a 158. § (2) bekezdés
rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 397/C. §1183 (1) E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
módosításáról szóló 2013. évi LXIX. törvénnyel megállapított 56. § (3) és (4) bekezdésének, 57. § (1) bekezdésének és 83. § (1) bekezdésének rendelkezéseit a polgári perrendtartásról szóló 1952.
évi III. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXIX. törvény hatálybalépését követően bejelentett
beavatkozásokra kell alkalmazni. (2) E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2013.
évi LXIX. törvénnyel megállapított 130. § (1) bekezdés g) pontjának, 167. § (7) bekezdésének, 168. § (1b) bekezdésének, 173. § (1a) bekezdésének, 185. § (1b) bekezdésének, 257. § (2)
bekezdésének és 271. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi
III. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
397/D. §1184 A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv 2013. július 1. és 2013. szeptember 1. napja között kézbesített szakvéleményére alapított perben a keresetlevél 2013. szeptember 15. napjáig
akkor is előterjeszthető, ha a szakvélemény kézbesítésétől számított hatvan nap eltelt. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, és a pert az általános szabályok szerint kell lefolytatni.
A 386/R. § rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell.
397/E. §1185 E törvénynek az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 386/U. §-át a hatálybalépését követően indult ügyekben kell
alkalmazni.
397/F. §1186 (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel (a továbbiakban e §
alkalmazásában: Módosító Törvény) megállapított rendelkezéseit - a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 2014. március 15. napján folyamatban lévő ügyekben a 2014. március 15. napját
követően megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell. (2) E törvénynek a személyiségi jog, valamint a szerződésen kívül okozott kár érvényesítésére
vonatkozó, a Módosító Törvénnyel megállapított rendelkezéseit azokban az ügyekben kell
alkalmazni, amelyekben 2014. március 15. napján vagy azt követően kezdődik meg a jogsértés. (3) E törvénynek
a) a perbeli cselekvőképességre,
b) az apaság vélelmének nemperes eljárásban történő megdöntésére, c) a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perre, valamint d) a gazdálkodó szervezet fogalmára
vonatkozó, a Módosító Törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2014. március 15. napját
követően indult ügyekben kell alkalmazni. (4) E törvénynek a Módosító Törvénnyel megállapított 80. § (6) bekezdését, 121/A. § (1)
bekezdését, 285. § (5) bekezdését, valamint 394/C. § a) és b) pontját a 2014. március 15. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(5) Ha 2014. március 15. napján folyamatban lévő gondnokság alá helyezési per folyamán az
alperes előzetes jognyilatkozatot tesz, ennek tényét haladéktalanul be kell jelentenie az eljáró bíróság részére.
398. §1187 E törvény 313-323. §-a összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni
fellépésről szóló 2011/7/EU irányelvének 10. cikkével.
399. §1188 E törvény 323. §-a az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.
1 Kihirdetve: 1952. VI. 6. Az 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 64. § (2) bekezdése felhatalmazta az igazságügyminisztert, hogy a törvény egységes szerkezetbe foglalt szövegét a szükséges szövegezési módosításokkal közzétegye. A Magyar Közlöny 1972/94. számában megjelent 1973. I. 1-től hatályos szövegezési változások átvezetésre kerültek. Az 1972. évi IV. törvény 15. § (1) bekezdését megállapító 1983. évi 25. törvényerejű rendelet 1. § alapján a bírósági szervezet 1984. I. 1-től változott. A változást a továbbiakban külön lábjegyzettel nem jelezzük.
2 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
3 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
4 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
5 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2000. I. 1-től, a (3) bekezdés 2003. VII. 1-től.
6 Lásd: 2/2006. Közigazgatási jogegységi határozat. Megjelent: Magyar Közlöny 2006/49.
7 Lásd: 2/2006. Közigazgatási jogegységi határozat. Megjelent: Magyar Közlöny 2006/49.
8 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.
9 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.
10 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
11 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
12 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
13 Megállapította: 2012. évi LXII. törvény 15. §. Hatályos: 2012. VI. 29-től.
14 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
15 Megállapította: 2011. évi CLXXIX. törvény 183. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
16 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
17 Az első mondat szövegét megállapította: 2007. évi CLI. törvény 14. § (1). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 1.
18 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
19 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.
20 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
21 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
22 Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 74. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.
23 Megállapította: 2011. évi CLXIII. törvény 44. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
24 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 1. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
25 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 5. §. Hatályos: 1954. VIII. 1-től.
26 Megállapította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.
27 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 3. §. Hatályos: 2003. VII. 1-től.
28 Megállapította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.
29 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § b).
30 Lásd: 1999. évi CX. törvény 165. § (3)-(5), 2002. évi XXII. törvény.
31 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).
32 Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 3. §. Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).
33 Megállapította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.
34 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 3. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
35 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 3. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
36 Megállapította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 6. § (1). Hatályos: 1973. I. 1-től. Módosítva: 1997. évi LXXII. törvény 33. § (3) alapján.
37 Számozását módosította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 6. § (2).
38 Megállapította: 2005. évi CXXX. törvény 1. §. Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § d).
39 Beiktatta: 1997. évi LXXII. törvény 4. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
40 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 5. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
41 Megállapította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 7. § (1). Hatályos: 1973. I. 1-től.
42 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 7. § (1). Hatályos: 1973. I. 1-től. Módosítva: 1997. évi LXXII. törvény 33. § (3) alapján.
43 Számozását módosította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 7. § (2). Módosítva: 1997. évi LXXII. törvény 33. § (2) alapján.
44 Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 4. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
45 Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 4. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
46 Lásd: 21/2010. (II. 25.) AB határozat 1.
47 Módosította: 2008. évi XXX. törvény 64. § (2). Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
48 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 2., 3.
49 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 5. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
50 Megállapította: 1995. évi LX. törvény 3. § (2). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 4., 5.
51 Helyesbítette: Magyar Közlöny 1995/62.
52 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 5. §. Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § e), 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) a).
53 Lásd: 1/1999. Büntető-közigazgatási jogegységi határozat. Megjelent: Magyar Közlöny 1999/34.
54 Számozását módosította: 2006. évi XIX. törvény 1. § (1).
55 Beiktatta: 2006. évi XIX. törvény 1. § (1). Hatályos: 2006. IV. 1-től. Alkalmazására lásd: ugyane törvény 3. §.
56 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 7. §. Hatályos: 1954. VIII. 1-től.
57 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 8. §. Hatályos: 1954. VIII. 1-től.
58 Megállapította: 2005. évi CXXX. törvény 2. §. Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c), f), 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) b).
59 Megállapította: 1992. évi LXVIII. törvény 3. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.
60 Beiktatta: 2010. évi CLXXXIII. törvény 100. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
61 Megállapította: 1992. évi LXVIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 1993. I. 1-től.
62 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § g), 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) a).
63 Megállapította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (4). Hatályos: 2013. I. 1-től.
64 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 7. §. Hatályos: 2003. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 165. § (2).
65 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § e).
66 Megállapította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 101. §. Módosította: 2012. évi CXVII. törvény 16. § a).
67 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.
68 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (38) a).
69 Megállapította: 2005. évi CXXX. törvény 3. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
70 Megállapította: 2005. évi CXXX. törvény 3. §. Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § e).
71 Módosította: 2012. évi CXVII. törvény 16. § b).
72 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (4). Hatályos: 2014. III. 15-től.
73 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (16). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.
74 Megállapította: 2006. évi III. törvény 1. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (38) b).
75 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (38) c).
76 Beiktatta: 2005. évi CXXX. törvény 3. §. Módosította: 2008. évi XXX. törvény 64. § (6) a).
77 Jelölését módosította: 2005. évi CXXX. törvény 3. §. Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § e).
78 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § h).
79 Hatályon kívül helyezte: 1992. évi LXVIII. törvény 31. § c). Hatálytalan: 1993. I. 1-től.
80 Lásd: 4/2008. Polgári jogegységi határozat.
81 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 12. § (1). Hatályos: 1954. VIII. 1-től.
82 Lásd: 4/2008. Polgári jogegységi határozat.
83 Beiktatta: 1957. évi VIII. törvény 10. § (1). Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 20. § (3) a).
84 Jelölését módosította: 1957. évi VIII. törvény 10. § (2).
85 Jelölését módosította: 1957. évi VIII. törvény 10. § (2).
86 Jelölését módosította: 1957. évi VIII. törvény 10. § (2).
87 Jelölését módosította: 1957. évi VIII. törvény 10. § (2).
88 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 12. § (2). Jelölését módosította: 1957. évi VIII. törvény 10. § (2).
89 Hatályon kívül helyezte: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 64. § (1). Hatálytalan: 1973. I. 1-től.
90 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 80. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
91 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 11. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
92 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 8. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
93 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 13. §. Hatályos: 1954. VIII. 1-től.
94 Beiktatta: 1954. évi VI. törvény 13. §. Hatályos: 1954. VIII. 1-től.
95 Számozása módosítva: 1954. évi VI. törvény 14. § alapján. Az utolsó mondatot beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 10. § (1). Hatályos: 1973. I. 1-től.
96 Lásd: 1/2005. Közigazgatási és Polgári jogegységi határozat. Megjelent: Magyar Közlöny 2005/77.
97 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 9. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
98 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (39) a). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.
99 Megállapította: 1992. évi LXVIII. törvény 5. § (1). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (38) d).
100 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (5). Hatályos: 2014. I. 1-től.
101 Módosította: 2007. évi XC. törvény 25. § (2) c).
102 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 10. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
103 Hatályon kívül helyezte: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 64. § (1). Hatálytalan: 1973. I. 1-től.
104 Hatályon kívül helyezte: 1994. évi LII. törvény 2. § (2) a). Hatálytalan: 1994. IX. 1-től.
105 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 17. §. Hatályos: 1954. VIII. 1-től.
106 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 6.
107 Beiktatta: 2012. évi LXII. törvény 16. §. Hatályos: 2012. VI. 29-től.
108 Számozása módosítva: 1979. évi 31. törvényerejű rendelet 4. § alapján.
109 Hatályon kívül helyezte: 1991. évi XXVI. törvény 15. § (4). Hatálytalan: 1991. VII. 27-től.
110 Megállapította: 1992. évi LXVIII. törvény 5. § (3). Hatályos: 1993. I. 1-től.
111 Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CX. törvény 174. § (1). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.
112 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 14. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
113 Megállapította: 1984. évi 33. törvényerejű rendelet 7. §. Hatályos: 1985. I. 1-től.
114 Hatályon kívül helyezte: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 64. § (1). Hatálytalan: 1973. I. 1-től.
115 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 16. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
116 Hatályon kívül helyezte: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 64. § (1). Hatálytalan: 1973. I. 1-től.
117 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (1). Hatályos: 2009. VI. 30-tól. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).
118 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § i).
119 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) a).
120 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 17. §. Módosította: 2000. évi CX. törvény 9. §.
121 Megállapította: 2012. évi LXII. törvény 17. §. Hatályos: 2012. VI. 29-től.
122 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) c).
123 Módosította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 122. § (2).
124 Megállapította: 2005. évi CXXX. törvény 4. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
125 Megállapította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (5). Hatályos: 2013. I. 1-től.
126 Megállapította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (5). Hatályos: 2013. I. 1-től.
127 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).
128 Beiktatta: 2012. évi CXVII. törvény 1. §. Hatályos: 2012. VII. 24-től.
129 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CXXXI. törvény 1. §. Hatálytalan: 2013. VIII. 1-től.
130 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (6). Hatályos: 2014. III. 15-től.
131 Megállapította: 1960. évi 12. törvényerejű rendelet 2. §. Hatályos: 1960. V. 1-től.
132 Lásd: 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 173. §.
133 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LX. törvény 31. § (1). Hatálytalan: 1995. VIII. 29-től.
134 Az első mondat szövegét módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 7.
135 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 8.
136 Hatályon kívül helyezte: 1957. évi VIII. törvény 19. §. Hatálytalan: 1958. III. 1-től.
137 Megállapította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 12. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
138 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LX. törvény 31. § (1). Hatálytalan: 1995. VIII. 29-től.
139 Megállapította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 13. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
140 Megállapította: 2013. évi LXIX. törvény 1. §. Hatályos: 2013. VI. 1-től.
141 Beiktatta: 2013. évi LXIX. törvény 1. §. Hatályos: 2013. VI. 1-től.
142 Módosította: 2013. évi LXIX. törvény 10. §.
143 Megállapította: 2012. évi CCVIII. törvény 59. § (1). Hatályos: 2012. XII. 23-tól.
144 Megállapította: 2012. évi CCVIII. törvény 59. § (2). Hatályos: 2012. XII. 23-tól.
145 A második mondat szövegét megállapította: 1995. évi LX. törvény 4. § (1). Hatályos: 1995. VIII. 29-től. Folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
146 A második mondat szövegét megállapította: 1995. évi LX. törvény 4. § (2). Hatályos: 1995. VIII. 29-től. Folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
147 Számozása módosítva: 1957. évi VIII. törvény 20. § alapján.
148 Beiktatta: 1957. évi VIII. törvény 20. §. Az első mondat szövegét megállapította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 15. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
149 Megállapította: 2005. évi CXXX. törvény 5. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
150 Megállapította: 1995. évi LX. törvény 5. § (2). Hatályos: 1995. VIII. 29-től.
151 Beiktatta: 2012. évi LXII. törvény 18. §. Hatályos: 2012. VI. 29-től.
152 Beiktatta: 2012. évi LXII. törvény 18. §. Hatályos: 2012. VI. 29-től.
153 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (7). Hatályos: 2014. III. 15-től.
154 Beiktatta: 2012. évi LXII. törvény 18. §. Hatályos: 2012. VI. 29-től.
155 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (8). Hatályos: 2014. III. 15-től.
156 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (8). Hatályos: 2014. III. 15-től.
157 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 1. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
158 Módosította: 2011. évi CLXXIX. törvény 183. § (2).
159 Módosította: 2011. évi CLXXIX. törvény 183. § (2).
160 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (38) e).
161 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).
162 Beiktatta: 1957. évi VIII. törvény 22. §. Módosítva: 1992. évi LXVIII. törvény 30. § (2) alapján.
163 Megállapította: 1992. évi LXVIII. törvény 6. § (3). Hatályos: 1993. I. 1-től.
164 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 2. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (38) f).
165 Beiktatta: 1995. évi LX. törvény 7. §. Hatályos: 1995. VIII. 29-től.
166 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 3. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
167 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).
168 Megállapította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 103. §. Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § e).
169 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (15).
170 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 3. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
171 Beiktatta: 2010. évi CLXXXIII. törvény 104. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
172 Beiktatta: 2010. évi CLXXXIII. törvény 104. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
173 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 3. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
174 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (38) f).
175 A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 1995. évi LX. törvény 31. § (1). Hatálytalan: 1995. VIII. 29-től.
176 Módosította: 1995. évi LX. törvény 31. § (1).
177 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 13. §. Hatályos: 1998. I. 1-től. Rendelkezéseit a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni. Lásd még: 1997. évi LXXII. törvény 34. § (2).
178 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (9). Hatályos: 2014. III. 15-től.
179 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 21. §. Hatályos: 1954. VIII. 1-től.
180 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (10). Hatályos: 2014. III. 15-től.
181 Az utolsó mondatot beiktatta: 1995. évi LX. törvény 8. §. Hatályos: 1995. VIII. 29-től.
182 A második mondat szövegét megállapította: 1957. évi VIII. törvény 25. §. Hatályos: 1958. III. 1- től.
183 Beiktatta: 1954. évi VI. törvény 22. §. Módosította: 1995. évi LX. törvény 29. § (1).
184 Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 85. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXV. törvény 140. § (6).
185 Beiktatta: 1954. évi VI. törvény 23. §. Módosította: 2005. évi CXXX. törvény 21. § (3).
186 Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 14. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
187 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (11). Hatályos: 2014. I. 1-től.
188 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (11). Hatályos: 2014. I. 1-től.
189 Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 14. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
190 Beiktatta: 2002. évi LV. törvény 41. § (1). Hatályos: 2003. III. 17-től.
191 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 4. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
192 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (12). Hatályos: 2014. III. 15-től.
193 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (12). Hatályos: 2014. III. 15-től.
194 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 4. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
195 Megállapította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 105. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 9.
196 Számozását (3) bekezdésről (2) bekezdésre módosította, egyúttal a korábbi (2) bekezdést hatályon kívül helyezte: 1957. évi VIII. törvény 27. § (2).
197 Beiktatta: 1957. évi VIII. törvény 27. § (1). Módosította: 1999. évi CX. törvény 174. § (1), 2005. évi CXXX. törvény 21. § (3).
198 Módosította: 2013. évi LXIX. törvény 10. §.
199 Megállapította: 2007. évi CLI. törvény 14. § (3). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni, valamint azokban a 2008. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben, melyekben a költségkedvezmény vagy pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására vonatkozó igény ezen időpontot követően merült fel.
200 Megállapította: 2007. évi CLI. törvény 14. § (3). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni, valamint azokban a 2008. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben, melyekben a költségkedvezmény vagy pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására vonatkozó igény ezen időpontot követően merült fel.
201 Módosította: 2008. évi XXX. törvény 64. § (3). Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
202 Lásd: 6/2008. (III. 1.) IRM rendelet 5. §.
203 Megállapította: 2013. évi CC. törvény 252. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
204 Megállapította: 2003. évi LXXX. törvény 87. § (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (3) a). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2007. évi CLI. törvény 22. § (4). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.
205 Beiktatta: 2003. évi LXXX. törvény 87. § (1). Az első mondat szövegét megállapította: 2007. évi CLI. törvény 14. § (4). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni, valamint azokban a 2008. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben, melyekben a költségkedvezmény vagy pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására vonatkozó igény ezen időpontot követően merült fel.
206 Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 86. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXV. törvény 140. § (6).
207 Beiktatta: 2007. évi CLI. törvény 14. § (5). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni, valamint azokban a 2008. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben, melyekben a költségkedvezmény vagy pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására vonatkozó igény ezen időpontot követően merült fel.
208 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 26. §. Hatályos: 1954. VIII. 1-től.
209 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 30. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
210 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 30. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
211 Beiktatta: 2007. évi CLI. törvény 14. § (6). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni, valamint azokban a 2008. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben, melyekben a költségkedvezmény vagy pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására vonatkozó igény ezen időpontot követően merült fel.
212 Megállapította: 2007. évi CLI. törvény 14. § (7). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni, valamint azokban a 2008. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben, melyekben a költségkedvezmény vagy pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására vonatkozó igény ezen időpontot követően merült fel.
213 Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 87. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXV. törvény 140. § (6).
214 Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 87. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXV. törvény 140. § (6).
215 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CLI. törvény 22. § (4). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.
216 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (3) a).
217 Módosította: 1957. évi VIII. törvény 31. §, 2011. évi CLXI. törvény 204. § l), 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) d).
218 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 28. §. Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) a).
219 Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 15. §. Hatályos: 2000. I. 1-től. A határidőre vonatkozó rendelkezést csak a 2003. I. 1. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.
220 Számozását módosította: 1999. évi CX. törvény 15. §.
221 Beiktatta: 1957. évi VIII. törvény 32. § (1). Számozását módosította: 1999. évi CX. törvény 15. §.
222 Számozását módosította: 1957. évi VIII. törvény 32. § (2), 1999. évi CX. törvény 15. §.
223 Számozását módosította: 1957. évi VIII. törvény 32. § (2), 1999. évi CX. törvény 15. §.
224 Megállapította: 2012. évi LXII. törvény 19. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.
225 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 16. § (2). Az első mondat szövegét megállapította: 2005. évi XLVIII. törvény 6. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
226 Megállapította: 2001. évi XVIII. törvény 40. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 10.
227 Beiktatta: 2001. évi XVIII. törvény 41. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től.
228 Beiktatta: 2001. évi XVIII. törvény 41. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től.
229 Megállapította: 2004. évi LXV. törvény 1. §. Hatályos: 2004. VII. 15-től. Alkalmazására lásd még: ugyane törvény 17. § (2) a).
230 Az első mondat szövegét megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 56. §. Az első és harmadik mondat szövegét módosította: 2009. évi L. törvény 73. § a). Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).
231 Beiktatta: 2004. évi LXV. törvény 2. §. Hatályos: 2004. VII. 15-től. Alkalmazására lásd még: ugyane törvény 17. § (2) a).
232 Beiktatta: 2004. évi LXV. törvény 2. §. Hatályos: 2004. VII. 15-től. Alkalmazására lásd még: ugyane törvény 17. § (2) a).
233 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 5. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 11.
234 Beiktatta: 2004. évi LXV. törvény 3. §. Hatályos: 2004. VII. 15-től. Alkalmazására lásd még: ugyane törvény 17. § (2) a).
235 Beiktatta: 2004. évi LXV. törvény 3. §. Hatályos: 2004. VII. 15-től. Alkalmazására lásd még: ugyane törvény 17. § (2) a).
236 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 57. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től.
237 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (3) a).
238 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 6. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
239 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 6. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
240 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (38) g).
241 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 7. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
242 Megállapította: 2012. évi XXXII. törvény 1. §. Hatályos: 2012. IV. 14-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
243 Megállapította: 2012. évi CXVII. törvény 2. § (1). Hatályos: 2012. VII. 24-től.
244 Beiktatta: 2012. évi CXVII. törvény 2. § (1). Hatályos: 2012. VII. 24-től.
245 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 8. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
246 Megállapította: 2012. évi CXVII. törvény 2. § (2). Hatályos: 2012. VII. 24-től.
247 Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 16. §. Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § m).
248 Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 16. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
249 Megállapította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 17. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
250 Megállapította: 2005. évi XLVIII. törvény 7. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
251 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 9. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
252 Lásd: 4/2003. Polgári jogegységi határozat.
253 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 18. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
254 Megállapította: 2005. évi CXXX. törvény 8. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
255 Beiktatta: 2005. évi XLVIII. törvény 8. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.
256 Beiktatta: 2005. évi CXXX. törvény 8. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
257 Megállapította: 1995. évi LX. törvény 10. § (2). Hatályos: 1995. VIII. 29-től. Folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
258 Beiktatta: 2005. évi XLVIII. törvény 8. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.
259 Számozását módosította: 2005. évi XLVIII. törvény 8. § (2).
260 Beiktatta: 2006. évi XIX. törvény 1. § (2). Hatályos: 2006. IV. 1-től.
261 Beiktatta: 2006. évi XIX. törvény 1. § (2). Hatályos: 2006. IV. 1-től. Alkalmazására lásd: ugyane törvény 3. §.
262 Beiktatta: 2006. évi XIX. törvény 1. § (2). Hatályos: 2006. IV. 1-től. Alkalmazására lásd: ugyane törvény 3. §.
263 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § d), n), 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) a).
264 Megállapította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 18. § (1). Hatályos: 1973. I. 1-től.
265 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 18. § (2). Hatályos: 1973. I. 1-től.
266 Lásd: 15/1976. (XII. 7.) IM rendelet.
267 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 12.
268 Beiktatta: 2001. évi CV. törvény 1. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.
269 Jelölését módosította: 2001. évi CV. törvény 1. § (1).
270 Jelölését módosította: 2001. évi CV. törvény 1. § (1).
271 Jelölését módosította: 2001. évi CV. törvény 1. § (1).
272 Jelölését módosította: 2001. évi CV. törvény 1. § (1).
273 Beiktatta: 2001. évi CV. törvény 1. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től.
274 Megállapította: 2001. évi CV. törvény 1. § (3). Hatályos: 2002. I. 1-től.
275 A második mondatot beiktatta: 2001. évi CV. törvény 1. § (4). Hatályos: 2002. I. 1-től.
276 Megállapította: 2001. évi CV. törvény 1. § (5). Hatályos: 2002. I. 1-től.
277 Beiktatta: 2001. évi CV. törvény 1. § (5). Hatályos: 2002. I. 1-től.
278 Beiktatta: 2001. évi CV. törvény 1. § (5). Módosította: 2008. évi XXX. törvény 64. § (4). Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
279 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 10. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
280 Módosította: 2009. évi CLV. törvény 42. § (1).
281 Megállapította: 2012. évi CXVII. törvény 3. §. Hatályos: 2012. VII. 24-től.
282 Beiktatta: 2012. évi CXVII. törvény 3. §. Hatályos: 2012. VII. 24-től.
283 Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 78. §.
284 Beiktatta: 2001. évi CV. törvény 2. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
285 Beiktatta: 2001. évi CV. törvény 2. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
286 Megállapította: 2012. évi LXII. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VI. 29-től.
287 Módosította: 1995. évi LX. törvény 31. § (1).
288 Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXX. törvény 64. § (6) b). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.
289 Megállapította: 1995. évi LX. törvény 11. §. Hatályos: 1995. VIII. 29-től.
290 Beiktatta: 1995. évi LX. törvény 11. §. Hatályos: 1995. VIII. 29-től.
291 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 11. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
292 Beiktatta: 2009. évi LXVIII. törvény 2. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
293 Megállapította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 106. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
294 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 13.
295 Megállapította: 2011. évi CCV. törvény 1. §. Hatályos: 2011. XII. 31-től. A folyamatban lévő ügyekre is megfelelően alkalmazni kell.
296 Megállapította: 2011. évi CCV. törvény 1. §. Hatályos: 2011. XII. 31-től. A folyamatban lévő ügyekre is megfelelően alkalmazni kell.
297 Beiktatta: 2011. évi CCV. törvény 1. §. Hatályos: 2011. XII. 31-től. A folyamatban lévő ügyekre is megfelelően alkalmazni kell.
298 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 21. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
299 Megállapította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 107. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
300 Megállapította: 2001. évi XVIII. törvény 42. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 10.
301 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 13. § (2). Módosította: 2009. évi CLV. törvény 42. § (1).
302 Beiktatta: 2013. évi CLXXXVI. törvény 74. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.
303 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 22. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
304 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 22. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
305 A határidőkre vonatkozó rendelkezéseket csak a 2003. I. 1. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.
306 A határidőkre vonatkozó rendelkezéseket csak a 2003. I. 1. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.
307 A címet beiktatta: 1999. évi CX. törvény 23. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
308 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 23. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
309 Módosította: 2005. évi CXXX. törvény 21. § (3).
310 Beiktatta: 2012. évi LXII. törvény 21. §. Hatályos: 2012. VI. 29-től.
311 Megállapította: 2012. évi CXVII. törvény 4. §. Hatályos: 2012. VII. 24-től.
312 Megállapította: 2012. évi CXVII. törvény 4. §. Hatályos: 2012. VII. 24-től.
313 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 38. § (3). Hatályos: 1958. III. 1-től.
314 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 38. § (3). Hatályos: 1958. III. 1-től.
315 A második mondat szövegét megállapította: 1957. évi VIII. törvény 38. § (1). Hatályos: 1958. III. 1-től. Számozása módosítva: 1957. évi VIII. törvény 38. § (2) alapján.
316 Beiktatta: 1957. évi VIII. törvény 38. § (2). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 1995. évi LX. törvény 31. § (1). Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) a).
317 Beiktatta: 1957. évi VIII. törvény 38. § (2). Hatályos: 1958. III. 1-től.
318 Beiktatta: 1957. évi VIII. törvény 38. § (2). Hatályos: 1958. III. 1-től.
319 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 21. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
320 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 39. §. A harmadik mondatot beiktatta: 1995. évi LX. törvény 13. §. Hatályos: 1995. VIII. 29-től. Folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
321 Beiktatta: 2010. évi CLXXXIII. törvény 108. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
322 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 13. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. Lásd még: 2008. évi XXX. törvény 63. § (9).
323 Megállapította: 2013. évi LXIX. törvény 2. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 14.
324 Megállapította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 109. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
325 Megállapította: 2012. évi CXVII. törvény 5. §. Hatályos: 2012. VII. 24-től.
326 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 41. § (1). Hatályos: 1958. III. 1-től.
327 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LX. törvény 31. § (2). Hatálytalan: 1995. VIII. 29-től. Ekkor folyamatban lévő ügyekben továbbra is alkalmazni kell.
328 Számozását módosította: 1957. évi VIII. törvény 41. § (2).
329 Megállapította: 2008. évi LXXIX. törvény 35. § (1). Hatályos: 2009. II. 1-től.
330 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 15., 16.
331 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 15., 16.
332 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (13). Hatályos: 2014. III. 15-től.
333 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 14. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től.
334 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 14. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
335 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 17.
336 Az utolsó mondatot beiktatta: 2003. évi XXX. törvény 1. §, módosította: 2005. évi XXXVI. törvény 5. §. Utóbbi módosítás hatálybalépésére vonatkozóan lásd: 2005. évi XXXVI. törvény 9. § (2) és ugyane törvénnyel kihirdetett Egyezmény 28. Cikk harmadik bekezdés. (Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2005. IV. 1-jén hatályba lépett.)
337 Módosította: 2008. évi XXX. törvény 63. § (4).
338 Módosította: 1995. évi LX. törvény 31. § (2).
339 Beiktatta: 1957. évi VIII. törvény 42. § (1). Hatályos: 1958. III. 1-től.
340 Számozását módosította: 1957. évi VIII. törvény 42. § (2).
341 Számozását módosította: 1957. évi VIII. törvény 42. § (2).
342 Megállapította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 23. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
343 Módosította: 1995. évi LX. törvény 31. § (2).
344 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 23. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
345 Megállapította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 110. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
346 Megállapította: 2005. évi XXXVI. törvény 6. §. Hatályos: 2005. IV. 1-től. Hatálybalépésére vonatkozóan lásd még: 2005. évi XXXVI. törvény 9. § (2) és ugyane törvénnyel kihirdetett Egyezmény 28. Cikk harmadik bekezdés. (Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2005. IV. 1-jén hatályba lépett.)
347 Módosította: 2008. évi XXX. törvény 63. § (4).
348 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 15. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Lásd még: 2008. évi XXX. törvény 65. § (1).
349 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 23. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
350 A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 1995. évi LX. törvény 31. § (2). Hatálytalan: 1995. VIII. 29-től. Korábban indult ügyekben még alkalmazni kell.
351 A korábbi első és második mondatot hatályon kívül helyezte, a harmadikat pedig módosította: 1995. évi LX. törvény 31. § (2). Hatálytalan: 1995. VIII. 29-től. Korábban indult ügyekben még alkalmazni kell.
352 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 38. §. Hatályos: 1954. VIII. 1-től.
353 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 44. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
354 Megállapította: 1992. évi LXVIII. törvény 8. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.
355 Megállapította: 1992. évi LXVIII. törvény 8. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.
356 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 25. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
357 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 16. §. Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 68. §.
358 Beiktatta: 2012. évi LXII. törvény 22. §. Hatályos: 2012. VI. 29-től.
359 Beiktatta: 2012. évi LXII. törvény 22. §. Hatályos: 2012. VI. 29-től.
360 Beiktatta: 2012. évi LXII. törvény 22. §. Hatályos: 2012. VI. 29-től.
361 Megállapította: 1995. évi LX. törvény 15. § (1). Hatályos: 1995. VIII. 29-től.
362 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 26. § (1). Hatályos: 2000. I. 1-től.
363 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 26. § (2). Hatályos: 2000. I. 1-től.
364 Beiktatta: 1995. évi LX. törvény 15. § (2). Hatályos: 1995. VIII. 29-től.
365 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 27. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
366 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 46. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
367 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LX. törvény 31. § (2). Hatálytalan: 1995. VIII. 29-től. Ekkor folyamatban lévő ügyekben továbbra is alkalmazni kell.
368 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LX. törvény 31. § (2). Hatálytalan: 1995. VIII. 29-től. Ekkor folyamatban lévő ügyekben továbbra is alkalmazni kell.
369 Beiktatta: 2010. évi CLXXXIII. törvény 111. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
370 Beiktatta: 2010. évi CLXXXIII. törvény 112. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
371 Beiktatta: 2012. évi LI. törvény 2. § (1). Hatályos: 2012. V. 26-tól. Rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is megfelelően alkalmazni kell.
372 A második mondatot beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 24. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
373 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § e), 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) e).
374 Beiktatta: 2010. évi CLXXXIII. törvény 113. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
375 Beiktatta: 2012. évi LI. törvény 2. § (2). Hatályos: 2012. V. 26-tól. Rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is megfelelően alkalmazni kell.
376 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (14). Hatályos: 2014. III. 15-től.
377 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 17. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
378 Számozását módosította: 2008. évi XXX. törvény 17. §.
379 Beiktatta: 1992. évi LXVIII. törvény 9. §. Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § o), 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) f).
380 Beiktatta: 2005. évi CXXX. törvény 10. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
381 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 47. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
382 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 28. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
383 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (15). Hatályos: 2014. III. 15-től.
384 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (15). Hatályos: 2014. III. 15-től.
385 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (15). Hatályos: 2014. III. 15-től.
386 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 48. § (1). Hatályos: 1958. III. 1-től.
387 Beiktatta: 1957. évi VIII. törvény 48. § (2). Hatályos: 1958. III. 1-től.
388 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (16). Hatályos: 2014. III. 15-től.
389 Beiktatta: 2003. évi XXX. törvény 3. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
390 Beiktatta: 2003. évi XXX. törvény 3. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
391 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (3) a).
392 Megállapította: 2009. évi LXVIII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
393 Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
394 Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
395 Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
396 Megállapította: 1995. évi LX. törvény 16. §. Hatályos: 1995. VIII. 29-től.
397 Megállapította: 1995. évi LX. törvény 16. §. Hatályos: 1995. VIII. 29-től.
398 Beiktatta: 2013. évi CLXXXVI. törvény 74. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.
399 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 18. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. Lásd még: 2008. évi XXX. törvény 63. § (9).
400 Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 5. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.
401 Megállapította: 2005. évi CXXX. törvény 11. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
402 Módosította: 2000. évi CX. törvény 9. §.
403 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 19. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
404 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 50. § (1). Módosítva: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 64. § (1) alapján.
405 Számozását (3) bekezdésről (2) bekezdésre módosította, egyúttal a korábbi (2) bekezdést hatályon kívül helyezte: 1957. évi VIII. törvény 50. § (2).
406 Az utolsó mondat szövegét megállapította: 1954. évi VI. törvény 43. §. Hatályos: 1954. VIII. 1-től.
407 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 51. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
408 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 44. §. Hatályos: 1954. VIII. 1-től.
409 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 52. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
410 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 53. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
411 Megállapította: 1995. évi LX. törvény 17. §. Hatályos: 1995. VIII. 29-től.
412 Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CX. törvény 174. § (1). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.
413 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 20. § (1). Hatályos: 2008. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Lásd még: 2008. évi XXX. törvény 65. § (2).
414 Megállapította: 2012. évi LXII. törvény 23. §. Hatályos: 2012. VI. 29-től.
415 Beiktatta: 2013. évi LXIX. törvény 3. §. Hatályos: 2013. VI. 1-től.
416 Beiktatta: 2012. évi LXII. törvény 24. §. Hatályos: 2012. VI. 29-től.
417 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 18.
418 Beiktatta: 2012. évi LXII. törvény 25. §. Hatályos: 2012. VI. 29-től.
419 Beiktatta: 2013. évi LXIX. törvény 4. §. Hatályos: 2013. VI. 1-től.
420 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 20. § (2). Hatályos: 2008. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Lásd még: 2008. évi XXX. törvény 65. § (2).
421 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 21. §. Módosította: 2009. évi CLV. törvény 42. § (1).
422 Lásd: 1952. évi 22. törvényerejű rendelet, 1995. évi LXV. törvény, 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet.
423 Lásd: 169/2010. (IX. 23.) AB határozat 1.
424 Beiktatta: 2002. évi LV. törvény 41. § (3). Hatályos: 2003. III. 17-től.
425 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 22. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
426 Beiktatta: 2012. évi LXVI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2012. VII. 3-tól.
427 Megállapította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 26. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 19.
428 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 22. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
429 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 22. § (2). Módosította: 2012. évi LXVI. törvény 3. §.
430 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 22. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
431 Beiktatta: 2012. évi LXVI. törvény 1. § (2). Hatályos: 2012. VII. 3-tól.
432 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 22. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
433 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 23. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Lásd még: 2008. évi XXX. törvény 65. § (2).
434 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 24. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Lásd még: 2008. évi XXX. törvény 65. § (2).
435 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 24. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Lásd még: 2008. évi XXX. törvény 65. § (2).
436 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 24. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Lásd még: 2008. évi XXX. törvény 65. § (2).
437 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 24. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Lásd még: 2008. évi XXX. törvény 65. § (2).
438 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 25. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Lásd még: 2008. évi XXX. törvény 65. § (2).
439 Beiktatta: 2013. évi LXIX. törvény 5. §. Hatályos: 2013. VI. 1-től.
440 Beiktatta: 1957. évi VIII. törvény 54. § (1). Hatályos: 1958. III. 1-től.
441 Számozását módosította: 1957. évi VIII. törvény 54. § (2).
442 Megállapította: 2005. évi XLVIII. törvény 9. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.
443 Megállapította: 2005. évi XLVIII. törvény 9. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.
444 Megállapította: 2005. évi XLVIII. törvény 9. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től.
445 Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 29. §. Hatályos: 2000. I. 1-től. Ezt követően folyamatban lévő ügyben akkor lehet alkalmazni, ha az ügyben szakértő kirendelésére még nem került sor.
446 Megállapította: 2005. évi XLVIII. törvény 9. § (4). Hatályos: 2006. I. 1-től.
447 Megállapította: 2005. évi XLVIII. törvény 10. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.
448 Beiktatta: 2005. évi XLVIII. törvény 10. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.
449 Számozását módosította: 2005. évi XLVIII. törvény 10. § (2).
450 Számozását módosította: 2005. évi XLVIII. törvény 10. § (2).
451 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 26. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Lásd még: 2008. évi XXX. törvény 65. § (2).
452 Megállapította: 2005. évi XLVIII. törvény 11. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.
453 Beiktatta: 2005. évi XLVIII. törvény 11. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től.
454 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 30. § (1). Hatályos: 2000. I. 1-től. Ezt követően folyamatban lévő ügyben akkor lehet alkalmazni, ha az ügyben szakértő kirendelésére még nem került sor.
455 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi XLVIII. törvény 16. § (2) a). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.
456 Megállapította: 2005. évi XLVIII. törvény 12. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
457 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (3) a).
458 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 27. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
459 Beiktatta: 2005. évi XLVIII. törvény 13. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
460 Módosította: 2008. évi XLV. törvény 41. §.
461 Megállapította: 2009. évi CXXV. törvény 27. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
462 Megállapította: 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (1). Hatályos: 2011. VII. 13-tól. Lásd: 2011. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).
463 Beiktatta: 2012. évi LXII. törvény 26. § (1). Hatályos: 2012. VI. 29-től.
464 Beiktatta: 2013. évi LXIX. törvény 6. §. Hatályos: 2013. VI. 1-től.
465 Megállapította: 2005. évi XLVIII. törvény 14. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.
466 Megállapította: 2005. évi XLVIII. törvény 14. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.
467 Megállapította: 2012. évi LXII. törvény 26. § (2). Hatályos: 2012. VI. 29-től.
468 Megállapította: 2011. évi CXLI. törvény 46. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
469 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 46. §. Hatályos: 1954. VIII. 1-től.
470 Lásd: 1/1969. (I. 8.) IM rendelet, 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet.
471 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi XLVIII. törvény 16. § (2) a). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.
472 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 29. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
473 Megállapította: 2005. évi XLVIII. törvény 15. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.
474 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 30. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Lásd még: 2008. évi XXX. törvény 65. § (2).
475 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 31. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
476 Beiktatta: 2001. évi CV. törvény 3. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
477 Beiktatta: 2001. évi CV. törvény 3. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
478 Számozását módosította: 2001. évi CV. törvény 3. §.
479 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 31. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
480 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 32. § (1). Módosította: 2009. évi CLV. törvény 42. § (1).
481 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 32. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
482 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 32. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
483 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 32. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
484 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 32. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
485 Módosította: 2009. évi CLV. törvény 42. § (1).
486 Az első, második és harmadik mondat szövegét módosította: 2009. évi CLV. törvény 42. § (1).
487 Az első mondat szövegét megállapította: 2004. évi CXXVII. törvény 20. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től. A második mondat szövegét megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 14. §.
488 Megállapította: 2004. évi CXXVII. törvény 20. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.
489 Beiktatta: 2004. évi CXXVII. törvény 20. § (2). Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 6. §.
490 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 33. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
491 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 33. §. Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 6. §.
492 Számozását módosította: 2004. évi CXXVII. törvény 20. § (2), 2008. évi XXX. törvény 33. §.
493 Számozását módosította: 2004. évi CXXVII. törvény 20. § (2), 2008. évi XXX. törvény 33. §.
494 Számozását módosította: 2004. évi CXXVII. törvény 20. § (2), 2008. évi XXX. törvény 33. §.
495 Megállapította: 1992. évi LXVIII. törvény 12. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.
496 Megállapította: 2001. évi XXXV. törvény 29. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.
497 Beiktatta: 2001. évi XXXV. törvény 29. § (1). Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 6. §.
498 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 34. §. Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 6. §.
499 Számozását módosította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 31. § (2).
500 Számozását módosította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 31. § (2).
501 Megállapította: 2004. évi CXXVII. törvény 22. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től.
502 Megállapította: 2004. évi CXXVII. törvény 22. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.
503 Módosította: 1999. évi CX. törvény 55. §, számozását módosította: 2001. évi XXXV. törvény 29. § (3).
504 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (3) a).
505 Hatályon kívül helyezte: 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 75. § (4) a). Hatálytalan: 1979. VII. 1-től.
506 A harmadik mondatot beiktatta: 1957. évi VIII. törvény 56. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (3) a). A korábbi negyedik mondatot hatályon kívül helyezte: 1991. évi XLI. törvény 184. § a). Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) c).
507 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) c).
508 Megállapította: 2005. évi CXXX. törvény 13. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
509 Megállapította: 2001. évi CV. törvény 4. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
510 A harmadik mondat szövegét megállapította: 1957. évi VIII. törvény 57. §. A negyedik mondatot beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 33. §. Hatályos: 1973. I. 1-től. Módosítva: 1997. évi LXXII. törvény 33. § (3) alapján.
511 Megállapította: 2001. évi CV. törvény 4. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
512 Beiktatta: 2001. évi CV. törvény 4. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
513 Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 32. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
514 Jelölését módosította: 1999. évi CX. törvény 32. §.
515 Jelölését módosította: 1999. évi CX. törvény 32. §.
516 Megállapította: 1991. évi XLI. törvény 185. § (1). Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) g).
517 Módosította: 1991. évi XLI. törvény 184. § a).
518 Megállapította: 1991. évi XLI. törvény 185. § (2). Hatályos: 1992. I. 1-től.
519 Hatályon kívül helyezte: 1991. évi XLI. törvény 184. § a). Hatálytalan: 1992. I. 1-től.
520 Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CX. törvény 174. § (1). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.
521 Megállapította: 1991. évi XLI. törvény 185. § (3). Hatályos: 1992. I. 1-től.
522 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXI. törvény 208. § (3) b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CCI. törvény 5. §.
523 Az első mondat szövegét megállapította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 34. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
524 Az utolsó mondat szövegét megállapította: 2001. évi CV. törvény 5. §. Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).
525 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 59. § (1). Hatályos: 1958. III. 1-től.
526 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 59. § (2). Hatályos: 1958. III. 1-től.
527 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 47. §. Módosította: 1957. évi VIII. törvény 60. §, 1995. évi LX. törvény 31. § (4).
528 Megállapította: 1960. évi 12. törvényerejű rendelet 4. §. Hatályos: 1960. V. 1-től.
529 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 169. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.
530 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 169. § (1).
531 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 169. § (1).
532 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 35. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
533 Beiktatta: 2001. évi CV. törvény 6. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.
534 Számozását módosította: 2001. évi CV. törvény 6. § (1).
535 Beiktatta: 1954. évi VI. törvény 48. §. Módosította: 2005. évi CXXX. törvény 21. § (3).
536 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 36. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
537 Beiktatta: 2001. évi CV. törvény 6. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től.
538 Számozását módosította: 2001. évi CV. törvény 6. § (2).
539 Módosította: 1995. évi LX. törvény 31. § (1).
540 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LX. törvény 31. § (2). Hatálytalan: 1995. VIII. 29-től. Ekkor folyamatban lévő ügyekben továbbra is alkalmazni kell.
541 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 34. §. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXX. törvény 64. § (7) a). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.
542 Megállapította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 36. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
543 Beiktatta: 2010. évi CLXXXIII. törvény 114. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
544 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 37. §. Számozását módosította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 114. §.
545 Módosította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 37. §, 1995. évi LX. törvény 31. § (1).
546 Az első mondat szövegét megállapította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 38. §. Hatályos: 1973. I. 1-től. Módosítva: 1997. évi LXXII. törvény 33. § (3) alapján.
547 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 62. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
548 A második mondatot beiktatta: 2001. évi CV. törvény 7. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
549 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 38. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
550 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 35. § (1). Hatályos: 2000. I. 1-től.
551 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 35. § (2). Hatályos: 2003. VII. 1-től.
552 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 63. § (1). Hatályos: 1958. III. 1-től.
553 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 36. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
554 Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 36. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
555 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 63. § (2). Számozását módosította: 1999. évi CX. törvény 36. §.
556 Beiktatta: 1954. évi VI. törvény 51. § (1). Módosította: 2005. évi CXXX. törvény 21. § (3).
557 Számozását módosította: 1954. évi VI. törvény 51. § (2).
558 Beiktatta: 2001. évi CV. törvény 8. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
559 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 39. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
560 Hatályon kívül helyezte: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 64. § (1). Hatálytalan: 1973. I. 1-től.
561 Beiktatta: 1954. évi VI. törvény 52. § (1). Hatályos: 1954. VIII. 1-től.
562 Számozását módosította: 1954. évi VI. törvény 52. § (2).
563 Megállapította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 40. § (1). Módosítva: 1/1994. (I. 7.) AB határozat alapján.
564 Lásd: 1/2008. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat.
565 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 53. § (2). Hatályos: 1954. VIII. 1-től.
566 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LX. törvény 31. § (4). Hatálytalan: 1995. VIII. 29-től. Ekkor folyamatban lévő ügyekben, ha a bíróság az elsőfokú határozatot már meghozta, továbbra is alkalmazni kell.
567 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LX. törvény 31. § (4). Hatálytalan: 1995. VIII. 29-től. Ekkor folyamatban lévő ügyekben, ha a bíróság az elsőfokú határozatot már meghozta, továbbra is alkalmazni kell.
568 Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 37. §. Hatályos: 2003. VII. 1-től.
569 Lásd: 1/2006. Közigazgatási és Polgári jogegységi határozat.
570 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 54. §. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 1995. évi LX. törvény 31. § (2). Hatálytalan: 1995. VIII. 29-től. Ekkor folyamatban lévő ügyekben továbbra is alkalmazni kell.
571 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 65. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
572 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 38. § (1). Hatályos: 2000. I. 1-től.
573 Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 38. § (2). Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § d), e).
574 Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 38. § (2). Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).
575 Megállapította: 1979. évi 31. törvényerejű rendelet 10. §. Hatályos: 1980. I. 1-től.
576 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 39. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
577 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 67. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
578 Módosítva: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 63. § (3) alapján.
579 Módosítva: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 63. § (3) alapján.
580 Módosítva: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 63. § (3) alapján.
581 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 68. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
582 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 40. §. Hatályos: 2000. I. 1-től. A határidőkre vonatkozó rendelkezéseket csak a 2003. I. 1. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni. Lásd még: ugyane törvény 165. § (4).
583 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 40. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
584 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 69. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
585 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 69. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
586 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 41. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
587 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 71. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
588 Megállapította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 115. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
589 Megállapította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 115. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
590 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 72. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
591 Megállapította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 116. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
592 Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 42. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
593 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 73. § (1). Módosította: 1995. évi LX. törvény 31. § (2), 1999. évi CX. törvény 55. §, 2011. évi CLXI. törvény 204. § f), 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) c).
594 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 73. § (2). Hatályos: 1958. III. 1-től.
595 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXVIII. törvény 14. § (2). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
596 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 74. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
597 Lásd: 1/2006. Közigazgatási és Polgári jogegységi határozat.
598 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 75. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
599 Hatályon kívül helyezte: 1957. évi VIII. törvény 76. §. Hatálytalan: 1958. III. 1-től.
600 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 77. § (1). Hatályos: 1958. III. 1-től.
601 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 77. § (1). Hatályos: 1958. III. 1-től.
602 Beiktatta: 1957. évi VIII. törvény 77. § (1). A második mondatot beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 41. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
603 Számozását módosította: 1957. évi VIII. törvény 77. § (2).
604 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 42. § (1). Hatályos: 1973. I. 1-től.
605 Számozását módosította, egyúttal a második mondatot beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 42. § (2). Hatályos: 1973. I. 1-től.
606 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 43. §. Hatályos: 2000. I. 1-től. A határidőkre vonatkozó rendelkezéseket csak a 2003. I. 1. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.
607 Megállapította: 1995. évi LX. törvény 20. §. Hatályos: 1995. VIII. 29-től. Folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a bíróság az említett időpontig az elsőfokú határozatot még nem hozta meg.
608 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 78. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
609 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 79. § (1). Hatályos: 1958. III. 1-től.
610 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 79. § (2). Hatályos: 1958. III. 1-től.
611 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 43. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
612 Megállapította: 1992. évi LXVIII. törvény 14. §. Hatályos: 1993. I. 1-től. Lásd: ugyane törvény 29. § (2).
613 Módosította: 1997. évi LXXII. törvény 36. §.
614 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 18. § (1). Hatályos: 1998. I. 1-től. Rendelkezéseit a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni. Lásd még: 1997. évi LXXII. törvény 34. § (2).
615 Beiktatta: 1997. évi LXXII. törvény 18. § (2). Hatályos: 1998. I. 1-től. Rendelkezéseit a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni. Lásd még: 1997. évi LXXII. törvény 34. § (2).
616 Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 44. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
617 Számozását módosította: 1997. évi LXXII. törvény 18. § (2), 1999. évi CX. törvény 44. §.
618 Számozását módosította: 1997. évi LXXII. törvény 18. § (2), 1999. évi CX. törvény 44. §.
619 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXX. törvény 64. § (7) b). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.
620 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 63. §. Az utolsó öt mondat szövegét megállapította: 1957. évi VIII. törvény 80. §. Számozása módosítva: 1995. évi LX. törvény 21. § alapján.
621 Megállapította: 2013. évi LXIX. törvény 7. §. Hatályos: 2013. VI. 1-től.
622 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 20. §. Módosította: 2008. évi XXX. törvény 64. § (7) c).
623 Beiktatta: 1996. évi CXXII. törvény 2. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.
624 Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CX. törvény 174. § (3). Hatálytalan: 2003. VII. 1-től.
625 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 40. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Lásd még: 2008. évi XXX. törvény 65. § (3).
626 Megállapította: 1995. évi LX. törvény 22. §. Hatályos: 1995. VIII. 29-től. Azokban a perújítási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az alapügy ezt követően indult.
627 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 40. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Lásd még: 2008. évi XXX. törvény 65. § (3).
628 Megállapította: 1960. évi 12. törvényerejű rendelet 5. §. Számozását módosította: 2008. évi XXX. törvény 40. § (2).
629 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 82. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
630 Beiktatta: 1954. évi VI. törvény 64. § (1). Hatályos: 1954. VIII. 1-től.
631 Lásd: 5/1996. (II. 23.) AB határozat.
632 Számozását módosította: 1954. évi VI. törvény 64. § (2).
633 Beiktatta: 1999. évi XLV. törvény 1. § (1). Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c), 2011. évi CCI. törvény 4. § a).
634 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 65. §. Hatályos: 1954. VIII. 1-től.
635 A második mondat szövegét megállapította: 1957. évi VIII. törvény 83. §. Hatályos: 1958. III. 1- től.
636 A második mondat szövegét megállapította: 1957. évi VIII. törvény 84. §. Módosítva: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 64. § (1) alapján.
637 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 85. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
638 Beiktatta: 1999. évi XLV. törvény 1. § (2). Hatályos: 1999. VI. 1-től. Az Alkotmánybíróság által 1999. június 1-je után elbírált (befejezett) alkotmányjogi panasz alapján indult ügyekben kell alkalmazni.
639 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 41. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Lásd még: 2008. évi XXX. törvény 65. § (3).
640 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 86. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
641 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 87. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
642 Megállapította: 2005. évi CXXX. törvény 14. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
643 Megállapította: 2005. évi CXXX. törvény 14. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az ügyben a bíróság 2006. I. 1-jéig még nem hozott jogerős határozatot. Ha a jogerős határozatot a bíróság 2006. I. 1-je előtt már meghozta, úgy a felülvizsgálatra a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
644 Megállapította: 2005. évi CXXX. törvény 14. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az ügyben a bíróság 2006. I. 1-jéig még nem hozott jogerős határozatot. Ha a jogerős határozatot a bíróság 2006. I. 1-je előtt már meghozta, úgy a felülvizsgálatra a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
645 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).
646 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § p).
647 Módosította: 2009. évi L. törvény 73. § b). Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).
648 Megállapította: 2005. évi CXXX. törvény 14. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az ügyben a bíróság 2006. I. 1-jéig még nem hozott jogerős határozatot. Ha a jogerős határozatot a bíróság 2006. I. 1-je előtt már meghozta, úgy a felülvizsgálatra a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
649 Megállapította: 2012. évi CXVII. törvény 6. § (1). Hatályos: 2012. IX. 1-től.
650 Megállapította: 2012. évi CXVII. törvény 6. § (1). Hatályos: 2012. IX. 1-től.
651 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).
652 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (38) h).
653 Megállapította: 2012. évi CXVII. törvény 6. § (2). Hatályos: 2012. IX. 1-től.
654 Megállapította: 2013. évi LXIX. törvény 8. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 20.
655 Lásd: 180/2010. (X. 20.) AB határozat.
656 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 21.
657 Beiktatta: 2012. évi CXVII. törvény 8. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.
658 Megállapította: 2012. évi CXVII. törvény 9. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.
659 Megállapította: 2005. évi CXXX. törvény 14. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az ügyben a bíróság 2006. I. 1-jéig még nem hozott jogerős határozatot. Ha a jogerős határozatot a bíróság 2006. I. 1-je előtt már meghozta, úgy a felülvizsgálatra a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
660 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).
661 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).
662 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) a), 2011. évi CLXI. törvény 204. § d).
663 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).
664 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § d).
665 Megállapította: 2005. évi CXXX. törvény 14. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az ügyben a bíróság 2006. I. 1-jéig még nem hozott jogerős határozatot. Ha a jogerős határozatot a bíróság 2006. I. 1-je előtt már meghozta, úgy a felülvizsgálatra a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
666 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § d).
667 Beiktatta: 2011. évi CLXIII. törvény 44. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
668 Beiktatta: 2011. évi CLXIII. törvény 44. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
669 Beiktatta: 2011. évi CLXIII. törvény 44. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
670 Megállapította: 2005. évi CXXX. törvény 14. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az ügyben a bíróság 2006. I. 1-jéig még nem hozott jogerős határozatot. Ha a jogerős határozatot a bíróság 2006. I. 1-je előtt már meghozta, úgy a felülvizsgálatra a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
671 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).
672 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).
673 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).
674 Megállapította: 2012. évi CXVII. törvény 10. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.
675 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).
676 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).
677 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).
678 Hatályon kívül helyezte: 1961. évi 14. törvényerejű rendelet 7. §. Hatálytalan: 1961. X. 1-től.
679 Számozását módosította: 1957. évi VIII. törvény 92. § (2).
680 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 92. § (2). Hatályos: 1958. III. 1-től.
681 Megállapította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 46. §. Módosította: 1992. évi LXVIII. törvény 31. § c).
682 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LX. törvény 31. § (2). Hatálytalan: 1995. VIII. 29-től. Ekkor folyamatban lévő ügyekben továbbra is alkalmazni kell.
683 Megállapította, egyúttal a korábbi (3) bekezdést hatályon kívül helyezte: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 47. §. Módosította: 1992. évi LXVIII. törvény 31. § a).
684 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXII. törvény 31. §. Hatálytalan: 2012. VI. 29-től.
685 A megelőző alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 1995. évi LX. törvény 31. § (2). Hatálytalan: 1995. VIII. 29-től. Ekkor folyamatban lévő ügyekben továbbra is alkalmazni kell.
686 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (17). Hatályos: 2014. III. 15-től.
687 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 22.
688 Megállapította: 1954. évi VI. törvény 73. §. Hatályos: 1954. VIII. 1-től.
689 Hatályon kívül helyezte: 1986. évi IV. törvény 39. § (2). Hatálytalan: 1987. VII. 1-től.
690 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LX. törvény 31. § (2). Hatálytalan: 1995. VIII. 29-től. Ekkor folyamatban lévő ügyekben továbbra is alkalmazni kell.
691 Megállapította: 1999. évi CX. törvény 50. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
692 A második mondatot beiktatta: 1957. évi VIII. törvény 95. § (2). Hatályos: 1958. III. 1-től.
693 Beiktatta: 1986. évi IV. törvény 41. §. Hatályos: 1987. VII. 1-től.
694 Megállapította: 1986. évi IV. törvény 42. §. Hatályos: 1987. VII. 1-től.
695 Az első mondat szövegét megállapította: 1995. évi LX. törvény 23. § (1), a korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 1995. évi LX. törvény 31. § (2). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 23.
696 Beiktatta: 1995. évi LX. törvény 23. § (2). Hatályos: 1995. VIII. 29-től.
697 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (18). Hatályos: 2014. III. 15-től.
698 Megállapította: 1995. évi LX. törvény 24. § (1). Hatályos: 1995. VIII. 29-től.
699 Megállapította: 2005. évi CXXX. törvény 15. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
700 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 24.
701 Az utolsó mondatot beiktatta: 1957. évi VIII. törvény 98. §. Hatályos: 1958. III. 1-től.
702 A második mondatot beiktatta: 1986. évi IV. törvény 44. §. Módosította: 1995. évi LX. törvény 29. § (4).
703 Megállapította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 50. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
704 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (19). Hatályos: 2014. III. 15-től.
705 Beiktatta: 1986. évi IV. törvény 45. §. Az első mondat szövegét megállapította: 1995. évi LX. törvény 25. § (1). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 25.
706 Beiktatta: 1995. évi LX. törvény 25. § (2). Hatályos: 1995. VIII. 29-től.
707 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 99. § (1). Számozását módosította: 1986. évi IV. törvény 45. §, 1995. évi LX. törvény 25. § (2).
708 Megállapította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 51. § (1). Számozását módosította: 1986. évi IV. törvény 45. §, 1995. évi LX. törvény 25. § (2).
709 Számozását módosította: 1995. évi LX. törvény 25. § (2).
710 Megállapította: 2013. évi LXXVI. törvény 83. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.
711 Beiktatta: 2001. évi CV. törvény 15. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
712 Módosította: 1992. évi LXVIII. törvény 31. § c).
713 Hatályon kívül helyezte: 1992. évi LXVIII. törvény 31. § c). Hatálytalan: 1993. I. 1-től.
714 Az első mondat szövegét megállapította: 1957. évi VIII. törvény 100. § (1). Hatályos: 1958. III. 1-től.
715 Megállapította: 1957. évi VIII. törvény 100. § (2). Hatályos: 1958. III. 1-től.
716 Megállapította: 1986. évi IV. törvény 46. §. Módosította: 1995. évi LX. törvény 31. § (2).
717 Beiktatta: 1957. évi VIII. törvény 101. §. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 1992. évi LXVIII. törvény 31. § c). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (38) i).
718 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 42. §. Hatályos: 2008. VI. 19-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
719 Beiktatta: 2012. évi LXII. törvény 28. §. Hatályos: 2012. VI. 29-től.
720 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (39) b). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.
721 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (20). Hatályos: 2014. III. 15-től.
722 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (20). Hatályos: 2014. III. 15-től.
723 Lásd: 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 173. §.
724 Lásd: 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 173. §.
725 Beiktatta: 1957. évi VIII. törvény 102. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 18., 26.
726 Lásd: 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 173. §.
727 Lásd: 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 173. §.
728 Megállapította: 1996. évi CXXII. törvény 3. §. Hatályos: 1997. I. 1-től. Az ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. Lásd még: 75/1995. (XII. 21.) AB határozat.
729 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (21). Hatályos: 2014. III. 15-től.
730 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (21). Hatályos: 2014. III. 15-től.
731 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (21). Hatályos: 2014. III. 15-től.
732 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (21). Hatályos: 2014. III. 15-től.
733 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (21). Hatályos: 2014. III. 15-től.
734 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (21). Hatályos: 2014. III. 15-től.
735 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (21). Hatályos: 2014. III. 15-től.
736 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (21). Hatályos: 2014. III. 15-től.
737 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (21). Hatályos: 2014. III. 15-től.
738 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (21). Hatályos: 2014. III. 15-től.
739 Bevezető részt megállapította: 1986. évi IV. törvény 47. § (1). Módosította: 1995. évi LX. törvény 31. § (2).
740 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 27.
741 Beiktatta: 2012. évi LXII. törvény 29. §. Hatályos: 2012. VI. 29-től.
742 Beiktatta: 1986. évi IV. törvény 47. § (2). Hatályos: 1987. VII. 1-től.
743 Beiktatta: 1986. évi IV. törvény 47. § (2). Hatályos: 1987. VII. 1-től.
744 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (22). Hatályos: 2014. III. 15-től.
745 Megállapította: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
746 Megállapította: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
747 Megállapította: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
748 Beiktatta: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
749 Megállapította: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
750 Beiktatta: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
751 Megállapította: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
752 Beiktatta: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
753 Megállapította: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
754 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (23). Hatályos: 2014. III. 15-től.
755 Az első mondat szövegét megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (24). Hatályos: 2014. III. 15-től.
756 Beiktatta: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
757 Megállapította: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
758 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (38) j).
759 Beiktatta: 2001. évi XV. törvény 2. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 28.
760 Beiktatta: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
761 Beiktatta: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
762 Beiktatta: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
763 Megállapította: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
764 Megállapította: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
765 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (25). Hatályos: 2014. III. 15-től.
766 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 3. § (2). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 29.
767 Beiktatta: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
768 Beiktatta: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
769 Megállapította: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
770 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 3. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.
771 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (26). Hatályos: 2014. III. 15-től.
772 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (26). Hatályos: 2014. III. 15-től.
773 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (26). Hatályos: 2014. III. 15-től.
774 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 43. §. Hatályos: 2008. VI. 19-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
775 Megállapította: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
776 Megállapította: 2001. évi XV. törvény 2. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. Az ezt követően indított perekben kell alkalmazni.
777 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (27). Hatályos: 2014. III. 15-től.
778 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (27). Hatályos: 2014. III. 15-től.
779 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 3. § (6). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 30.
780 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 3. § (6). Hatályos: 2012. I. 1-től.
781 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (28). Hatályos: 2014. III. 15-től.
782 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (28). Hatályos: 2014. III. 15-től.
783 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (3). Hatályos: 2010. VI. 1-től.
784 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (3). Hatályos: 2010. VI. 1-től.
785 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (3). Hatályos: 2010. VI. 1-től.
786 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (3). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).
787 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (3). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).
788 Módosította: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (5) a).
789 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (3). Hatályos: 2010. VI. 1-től.
790 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (3). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).
791 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXXIII. törvény 122. § (1) a). Hatálytalan: 2011. III. 1-től.
792 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (3). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).
793 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (3). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).
794 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (29). Hatályos: 2014. III. 15-től.
795 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (3). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).
796 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXXIII. törvény 122. § (1) b). Hatálytalan: 2011. III. 1-től.
797 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (3). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).
798 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 81. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.
799 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXXIII. törvény 122. § (1) c). Hatálytalan: 2011. III. 1-től.
800 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (3). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).
801 Módosította: 2012. évi CXVII. törvény 16. § c).
802 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (3). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).
803 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (3). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).
804 Beiktatta: 2009. évi L. törvény 62. § (3). Hatályos: 2010. VI. 1-től.
805 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (3). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).
806 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
807 Megállapította: 1991. évi XXVI. törvény 7. §. Hatályos: 1991. VII. 27-től. A fejezet szövegében az „államigazgatási” kifejezés helyében a „közigazgatási” kifejezés lépett ugyane törvény 15. § (2) alapján. A változást a továbbiakban külön lábjegyzettel nem jelezzük.
808 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
809 Megállapította: 1991. évi XXVI. törvény 7. §. Hatályos: 1991. VII. 27-től.
810 Megállapította: 2005. évi XVII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
811 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 2-3. §, 2012. évi CXVII. törvény 16. § d).
812 Megállapította: 2005. évi XVII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
813 Megállapította: 2005. évi XVII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
814 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 5. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 2-3. §.
815 Beiktatta: 2010. évi CLXXXIII. törvény 117. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
816 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
817 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
818 Megállapította: 1991. évi XXVI. törvény 8. §. Hatályos: 1991. VII. 27-től.
819 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
820 Megállapította: 2007. évi XXV. törvény 1. §. Hatályos: 2007. IV. 20-tól. Lásd még ugyane törvény 12. § (6).
821 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § s), 2011. évi CCI. törvény 4. § b), 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) h).
822 Megállapította: 2010. évi CXXXV. törvény 123. § (1). Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § s), 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) h).
823 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (16). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.
824 Megállapította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (6). Hatályos: 2013. I. 1-től.
825 Beiktatta: 2009. évi L. törvény 62. § (5). Hatályos: 2009. VI. 30-tól. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).
826 Megállapította: 2011. évi CLXXV. törvény 77. §. Hatályos: 2011. XII. 22-től.
827 Megállapította: 2011. évi CCII. törvény 28. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
828 Módosította: 2013. évi CCXXXII. törvény 8. § (1).
829 Beiktatta: 2010. évi CLXXXIII. törvény 118. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
830 Beiktatta: 2010. évi CLXXXIII. törvény 118. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
831 Beiktatta: 2010. évi CLXXXIII. törvény 118. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
832 Beiktatta: 2010. évi CXXXV. törvény 123. § (2). Módosítva: 2011. évi CLXI. törvény 204. § t) alapján. Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) i).
833 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
834 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
835 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
836 Megállapította: 2009. évi CLXIII. törvény 30. § (1). Hatályos: 2010. IV. 1-től.
837 Megállapította: 2005. évi XVII. törvény 7. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
838 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 7. § (3). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
839 Megállapította: 2011. évi CLXXIV. törvény 1. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
840 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
841 Megállapította: 2005. évi XVII. törvény 8. §. Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § u), 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) j).
842 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
843 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 28. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
844 Számozását módosította: 2005. évi XVII. törvény 9. §.
845 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 9. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
846 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
847 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
848 Megállapította: 2005. évi XVII. törvény 10. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
849 Megállapította: 2005. évi XVII. törvény 10. §. Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 5. §.
850 Megállapította: 2005. évi XVII. törvény 10. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
851 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 10. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
852 Számozását módosította: 2005. évi XVII. törvény 10. §.
853 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 46. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
854 Megállapította: 2005. évi XVII. törvény 11. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
855 Számozását módosította: 2008. évi XXX. törvény 46. § (2).
856 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 46. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
857 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
858 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
859 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi XVII. törvény 19. § (2) a). Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.
860 Beiktatta: 1995. évi LIII. törvény 110. § (2) a). Hatályos: 1995. XII. 19-től.
861 Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 4. §.
862 Beiktatta: 2011. évi CLXXIV. törvény 2. § (1). Hatályos: 2012. II. 1-től.
863 Beiktatta: 2011. évi CLXXIV. törvény 2. § (1). Hatályos: 2012. II. 1-től.
864 Beiktatta: 2011. évi CLXXIV. törvény 2. § (1). Hatályos: 2012. II. 1-től.
865 Megállapította: 2011. évi CLXXIV. törvény 2. § (2). Hatályos: 2012. II. 1-től.
866 Megállapította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 119. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
867 Megállapította: 2009. évi CLXIII. törvény 30. § (2). Hatályos: 2010. IV. 1-től.
868 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 12. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 2. §.
869 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 12. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
870 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 12. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
871 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 12. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
872 Megállapította: 2004. évi LXV. törvény 4. §. Hatályos: 2004. VII. 15-től. Alkalmazására lásd még: ugyane törvény 17. § (1).
873 Megállapította: 2004. évi LXV. törvény 4. §. Hatályos: 2004. VII. 15-től. Alkalmazására lásd még: ugyane törvény 17. § (1).
874 Megállapította: 2005. évi XVII. törvény 13. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 77. § a), 2012. évi XCIII. törvény 8. § a).
875 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (38) k).
876 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (39) c). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.
877 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 31.
878 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (38) l).
879 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 13. §. Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 8. § a).
880 Számozását módosította: 2005. évi XVII. törvény 13. §.
881 Számozását módosította: 2005. évi XVII. törvény 13. §.
882 Számozását módosította: 2005. évi XVII. törvény 13. §.
883 Megsemmisítette: 29/1990. (XI. 27.) AB határozattal kijavított 26/1990. (XI. 8.) AB határozat. Hatálytalan: 1990. XI. 8-tól.
884 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
885 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
886 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 14. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
887 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 14. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
888 Beiktatta: 2007. évi XXV. törvény 2. §. Hatályos: 2007. IV. 20-tól.
889 Megállapította: 2009. évi CLXIII. törvény 30. § (3). Hatályos: 2010. IV. 1-től.
890 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Módosította: 1995. évi LX. törvény 31. § (1).
891 Megállapította: 1995. évi LX. törvény 27. § (2). Hatályos: 1995. VIII. 29-től. Folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a bíróság az említett időpontig az elsőfokú határozatot még nem hozta meg.
892 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 15. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
893 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 15. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
894 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 15. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
895 Módosította a 2005. évi CXXXV. törvény 53. §-ával módosított 2005. évi XVII. törvény 19. § (5).
896 Megállapította: 2011. évi CLXXIV. törvény 1. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
897 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
898 Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 4. §.
899 Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 4. §.
900 Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 4. §.
901 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXIV. törvény 7. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
902 Megállapította: 2005. évi XVII. törvény 16. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
903 Megállapította: 2005. évi XVII. törvény 16. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
904 Megállapította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 120. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
905 Megállapította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 120. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
906 Beiktatta: 2010. évi CLXXXIII. törvény 120. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
907 Beiktatta: 2010. évi CLXXXIII. törvény 120. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXXIII. törvény 178. §.
908 Számozását módosította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 120. §.
909 Számozását módosította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 120. §.
910 Számozását módosította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 120. §.
911 Számozását módosította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 120. §.
912 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
913 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
914 Megállapította: 2011. évi CLXXIV. törvény 2. § (3). Hatályos: 2012. II. 1-től.
915 Megállapította: 1991. évi XXVI. törvény 12. §. Hatályos: 1991. VII. 27-től.
916 Hatályon kívül helyezte a Magyar Közlöny 1999/12. száma szerint helyesbített, az 1998. évi LXXI. törvény 3. §-ával megállapított 1997. évi LXXII. törvény 36. §. Hatálytalan: 1999. I. 1-től.
917 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) a).
918 Megállapította: 1997. évi CXL. törvény 104. §. Hatályos: 1998. VII. 1-től.
919 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXIII. törvény 42. § (1) f). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.
920 Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CXXII. törvény 54. § (1). Hatálytalan: 2000. II. 1-től.
921 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi XVII. törvény 19. § (2) a). Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.
922 Megállapította: 2005. évi XVII. törvény 17. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
923 Megállapította: 2005. évi XVII. törvény 17. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
924 Megállapította: 2010. évi CXXVI. törvény 28. §. Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 8. § b).
925 Megállapította: 2005. évi XVII. törvény 17. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
926 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LX. törvény 31. § (1). Hatálytalan: 1995. VIII. 29-től.
927 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 17. § (3). Módosította: 2006. évi LIII. törvény 12. § (2), 2010. évi CXXVI. törvény 29. §.
928 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 17. § (3). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
929 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 17. § (3). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
930 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Módosította: 1992. évi LXVIII. törvény 18. § (2).
931 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 29. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
932 Megállapította: 2011. évi CVIII. törvény 180. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től. Lásd: 2011. évi CVIII. törvény 180. § (2).
933 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXVIII. törvény 14. § (2). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
934 Megállapította: 2005. évi XVII. törvény 18. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
935 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 18. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
936 Beiktatta: 2005. évi XVII. törvény 18. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
937 Megállapította: 2012. évi CXVII. törvény 12. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.
938 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
939 Megállapította: 1991. évi XXVI. törvény 14. §. Hatályos: 1991. VII. 27-től.
940 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 3. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.
941 Módosítva: 2006. évi CIX. törvény 79. § (6) a) alapján.
942 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 47. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
943 Megállapította: 2007. évi XXV. törvény 3. §. Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) b).
944 Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 1. §. Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) k).
945 Megállapította: 2009. évi LXVIII. törvény 5. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
946 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LX. törvény 31. § (1). Hatálytalan: 1995. VIII. 29-től.
947 Beiktatta: 2011. évi CLXXXIX. törvény 147. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
948 Beiktatta: 2011. évi CLXXXIX. törvény 147. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
949 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (30). Hatályos: 2014. III. 15-től.
950 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (30). Hatályos: 2014. III. 15-től.
951 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (30). Hatályos: 2014. III. 15-től.
952 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (30). Hatályos: 2014. III. 15-től.
953 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (30). Hatályos: 2014. III. 15-től.
954 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (30). Hatályos: 2014. III. 15-től.
955 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (30). Hatályos: 2014. III. 15-től.
956 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (30). Hatályos: 2014. III. 15-től.
957 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (30). Hatályos: 2014. III. 15-től.
958 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (30). Hatályos: 2014. III. 15-től.
959 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
960 Megállapítva: 2010. évi CIV. törvény 22. § (1) alapján. Hatályos: 2011. I. 1-től.
961 Megállapította: 2010. évi CIV. törvény 22. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.
962 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (31). Hatályos: 2014. III. 15-től.
963 Megállapította: 2010. évi CIV. törvény 22. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.
964 Megállapította: 2011. évi CVII. törvény 66. § (2). Hatályos: 2011. VIII. 3-tól. Lásd: 2011. évi CVII. törvény 71. § (3).
965 Megállapította: 2010. évi CIV. törvény 22. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.
966 Megállapította: 2011. évi CVII. törvény 66. § (3). Hatályos: 2011. VIII. 3-tól. Lásd: 2011. évi CVII. törvény 71. § (3).
967 Megállapította: 2010. évi CIV. törvény 22. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.
968 Megállapította: 2010. évi CIV. törvény 22. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.
969 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (32). Hatályos: 2014. III. 15-től.
970 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (32). Hatályos: 2014. III. 15-től.
971 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (32). Hatályos: 2014. III. 15-től.
972 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (32). Hatályos: 2014. III. 15-től.
973 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (32). Hatályos: 2014. III. 15-től.
974 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (32). Hatályos: 2014. III. 15-től.
975 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Hatályos: 1973. I. 1-től.
976 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
977 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
978 Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 20. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.
979 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) l).
980 Beiktatta: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
981 Beiktatta: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
982 Beiktatta: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
983 Beiktatta: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
984 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) b).
985 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXXX. törvény 21. § (4) a). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.
986 Beiktatta: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
987 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
988 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
989 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
990 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
991 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
992 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
993 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
994 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) a).
995 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
996 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
997 Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 20. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.
998 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
999 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
1000 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
1001 Megállapította: 1997. évi LXXII. törvény 32. §. Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § e).
1002 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) b).
1003 Megállapította: 2012. évi CXVII. törvény 13. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.
1004 Beiktatta: 2012. évi CXVII. törvény 13. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.
1005 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (33). Hatályos: 2014. III. 15-től.
1006 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §. Módosította: 1992. évi XXII. törvény 203. § (3) b).
1007 Beiktatta: 2012. évi CXVII. törvény 14. § (1). Hatályos: 2012. VII. 24-től.
1008 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) m).
1009 Beiktatta: 2012. évi CXVII. törvény 14. § (1). Hatályos: 2012. VII. 24-től.
1010 Beiktatta: 2012. évi CXVII. törvény 14. § (1). Hatályos: 2012. VII. 24-től.
1011 Beiktatta: 2012. évi CXVII. törvény 14. § (1). Hatályos: 2012. VII. 24-től.
1012 Beiktatta: 2012. évi CXVII. törvény 14. § (1). Hatályos: 2012. VII. 24-től.
1013 Megállapította: 2012. évi CXVII. törvény 14. § (2). Hatályos: 2012. VII. 24-től.
1014 Megállapította: 2012. évi CXVII. törvény 14. § (2). Hatályos: 2012. VII. 24-től.
1015 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) l).
1016 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) l).
1017 Megállapította: 1999. évi XLV. törvény 1. § (3). Hatályos: 1999. VI. 1-től. Az Alkotmánybíróság által 1999. június 1-je után elbírált (befejezett) alkotmányjogi panasz alapján indult ügyekben kell alkalmazni.
1018 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 3. § (7). Hatályos: 2012. I. 1-től.
1019 Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 3. § (8). Hatályos: 2012. I. 1-től.
1020 Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 3. § (8). Hatályos: 2012. I. 1-től.
1021 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 3. § (9). Hatályos: 2012. I. 1-től.
1022 Megállapította: 1999. évi XLV. törvény 1. § (3). Hatályos: 1999. VI. 1-től.
1023 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 4. § c).
1024 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 4. § d).
1025 Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 3. § (10). Hatályos: 2012. I. 1-től.
1026 Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 3. § (10). Hatályos: 2012. I. 1-től.
1027 Megállapította: 1999. évi XLV. törvény 1. § (3). Hatályos: 1999. VI. 1-től. Az Alkotmánybíróság által 1999. június 1-je után elbírált (befejezett) alkotmányjogi panasz alapján indult ügyekben kell alkalmazni.
1028 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 3. § (11). Hatályos: 2012. I. 1-től.
1029 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 4. § c).
1030 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 4. § c).
1031 Megállapította: 1999. évi XLV. törvény 1. § (3). Hatályos: 1999. VI. 1-től. Az Alkotmánybíróság által 1999. június 1-je után elbírált (befejezett) alkotmányjogi panasz alapján indult ügyekben kell alkalmazni.
1032 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 4. § c).
1033 Hatályon kívül helyezte: 1994. évi LXXI. törvény 64. § a). Hatálytalan: 1994. XII. 13-tól.
1034 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1035 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1036 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1037 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1038 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1039 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (6). Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § e), 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) n).
1040 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1041 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1042 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1043 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 169. § (2). Hatályos: 2001. IX. 1-től.
1044 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1045 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1046 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1047 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 82. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.
1048 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) a).
1049 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1050 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1051 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1052 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) a).
1053 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1054 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1055 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1056 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1057 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1058 Helyesbítette: Magyar Közlöny 1994/55.
1059 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1060 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) a).
1061 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1062 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1063 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1064 Megállapította: 1994. évi LII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. IX. 1-től.
1065 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 169. § (3). Hatályos: 2001. IX. 1-től.
1066 Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 169. § (3). Hatályos: 2001. IX. 1-től.
1067 Beiktatta: 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól.
1068 Beiktatta: 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól.
1069 Beiktatta: 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól.
1070 Beiktatta: 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól. Lásd: 2011. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).
1071 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § e).
1072 Beiktatta: 2012. évi CLXXXIX. törvény 6. § (1). Hatályos: 2012. XII. 15-től.
1073 Beiktatta: 2011. évi CCV. törvény 2. §. Hatályos: 2011. XII. 31-től. A folyamatban lévő ügyekre is megfelelően alkalmazni kell.
1074 Beiktatta: 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól. Lásd: 2011. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).
1075 Beiktatta: 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól. Lásd: 2011. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).
1076 Megállapította: 2011. évi CCV. törvény 3. §. Hatályos: 2011. XII. 31-től. A folyamatban lévő ügyekre is megfelelően alkalmazni kell.
1077 Beiktatta: 2012. évi XXXII. törvény 3. §. Hatályos: 2012. IV. 14-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
1078 Beiktatta: 2012. évi XXXII. törvény 3. §. Hatályos: 2012. IV. 14-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
1079 Beiktatta: 2012. évi XXXII. törvény 3. §. Hatályos: 2012. IV. 14-től. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
1080 Beiktatta: 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól. Lásd: 2011. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).
1081 Beiktatta: 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól. Lásd: 2011. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).
1082 Beiktatta: 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól. Lásd: 2011. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).
1083 Beiktatta: 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól. Lásd: 2011. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).
1084 Beiktatta: 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól. Lásd: 2011. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).
1085 Beiktatta: 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól. Lásd: 2011. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).
1086 Beiktatta: 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól. Lásd: 2011. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).
1087 Beiktatta: 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól. Lásd: 2011. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).
1088 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXIX. törvény 11. §. Hatálytalan: 2013. VI. 1-től.
1089 Beiktatta: 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól. Lásd: 2011. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).
1090 Beiktatta: 2012. évi CCVIII. törvény 59. § (3). Hatályos: 2012. XII. 23-tól.
1091 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. IX. 1-től.
1092 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. IX. 1-től.
1093 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. IX. 1-től.
1094 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. IX. 1-től.
1095 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. IX. 1-től.
1096 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. IX. 1-től.
1097 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. IX. 1-től.
1098 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. IX. 1-től.
1099 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. IX. 1-től.
1100 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. IX. 1-től.
1101 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. IX. 1-től.
1102 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. IX. 1-től.
1103 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. IX. 1-től.
1104 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. IX. 1-től.
1105 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.
1106 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.
1107 A 2013. évi CCXLIII. törvény 1. § (2) szerint módosított szöveggel lép hatályba.
1108 Számozását módosította: 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2).
1109 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.
1110 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Számozását módosította: 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2).
1111 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.
1112 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1113 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (7). Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) a).
1114 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1115 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1116 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (8). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).
1117 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 83. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.
1118 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1119 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1120 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1121 Megállapította: 2009. évi LXVIII. törvény 7. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1122 Megállapította: 2009. évi LXVIII. törvény 7. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1123 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1124 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1125 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1126 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1127 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1128 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1129 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1130 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1131 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1132 Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1133 Beiktatva: 2008. évi XXX. törvény 49. § (2) alapján. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1134 Megállapítva: 2008. évi XXX. törvény 49. § (2) alapján. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1135 Megállapította: 2011. évi LXVII. törvény 35. § (1). Hatályos: 2011. VI. 29-től. Lásd: 2011. évi LXVII. törvény 31. §.
1136 Megállapította: 2011. évi LXVII. törvény 35. § (1). Hatályos: 2011. VI. 29-től. Lásd: 2011. évi LXVII. törvény 31. §.
1137 Megállapítva: 2008. évi XXX. törvény 49. § (2) alapján. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1138 Megállapítva: 2008. évi XXX. törvény 49. § (2) alapján. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1139 Beiktatva: 2008. évi XXX. törvény 49. § (2) alapján. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1140 Beiktatta: 2009. évi LII. törvény 11. §. Számozása módosítva 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2) alapján.
1141 Beiktatta: 2009. évi LII. törvény 11. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.
1142 Beiktatta: 2009. évi LII. törvény 11. §. Számozása módosítva 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2) alapján.
1143 Megállapította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (8). Hatályos: 2012. XII. 31-től.
1144 Módosította: 2013. évi CCXLIII. törvény 1. § (1) a).
1145 Beiktatta: 2009. évi LII. törvény 11. §. Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (14) o), 2013. évi CCXLIII. törvény 1. § (1) b).
1146 Megállapította: 2010. évi LIX. törvény 3. § (4). Hatályos: 2010. VI. 29-től.
1147 Megállapította: 2011. évi CLXXIV. törvény 3. § (2). Módosította: 2012. évi CXVII. törvény 16. § g), 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 9.
1148 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (37) 32.
1149 Beiktatta: 2009. évi LII. törvény 11. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.
1150 Megállapította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (9). Hatályos: 2012. XII. 31-től.
1151 Módosította: 2013. évi CCXLIII. törvény 1. § (1) c).
1152 Beiktatta: 2009. évi LII. törvény 11. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.
1153 Megállapította: 2010. évi LIX. törvény 3. § (6). Hatályos: 2010. VI. 29-től.
1154 Megállapította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (10). Módosította: 2013. évi CCXLIII. törvény 1. § (1) d).
1155 Megállapította: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (10). Módosította: 2013. évi CCXLIII. törvény 1. § (1) e).
1156 Beiktatta: 2012. évi CXVII. törvény 15. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
1157 Beiktatta: 2012. évi CXVII. törvény 15. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
1158 Beiktatta: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (11). Hatályos: 2013. I. 1-től.
1159 Beiktatta: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (12). Hatályos: 2013. I. 1-től.
1160 Számozását módosította: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1), 2009. évi LII. törvény 11. §. Számozása módosítva 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2) alapján.
1161 Számozását módosította: 2008. évi XXX. törvény 49. § (1), 2009. évi LII. törvény 11. §. Számozása módosítva 2011. évi LXXXIX. törvény 24. § (2) alapján.
1162 Beiktatta: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 62. § (1). Számozását módosította: 1993. évi XLVI. törvény 28. § (2) a).
1163 Beiktatta: 1993. évi XLVI. törvény 28. § (2) a). Hatályos: 1993. V. 15-től.
1164 Megállapította: 2007. évi CLI. törvény 14. § (8). Hatályos: 2008. I. 1-től.
1165 Lásd: 56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet.
1166 Megállapította: 2009. évi LII. törvény 16. § (2). Hatályos: 2009. VII. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2009. évi LII. törvény 13. §.
1167 Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 45. § (3), 2011. évi CLXI. törvény 204. § w).
1168 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi XVIII. törvény 20. § (3) a). Hatálytalan: 2010. V. 1-től.
1169 Beiktatta: 2009. évi CXXI. törvény 13. § (2). Hatályos: 2009. XII. 11-től.
1170 Lásd: 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet.
1171 Beiktatva: 2009. évi LXVIII. törvény 7. § (2) alapján. Hatályos: 2010. VIII. 1-től.
1172 Beiktatta: 2010. évi LIX. törvény 3. § (7). Hatályos: 2010. VI. 29-től.
1173 Beiktatta: 2010. évi CLXXXIII. törvény 121. §. Hatályos: 2011. III. 1-től.
1174 Lásd: 35/2012. (VIII. 15.) KIM rendelet.
1175 Beiktatta: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (13). Hatályos: 2013. I. 1-től.
1176 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CLI. törvény 22. § (4). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.
1177 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (34). Hatályos: 2014. III. 15-től.
1178 Beiktatta: 2012. évi LXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2012. VII. 3-tól.
1179 Számozását módosította: 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 62. § (2).
1180 Hatályba lépett 1953. I. 1-jén az 1952. évi 22. törvényerejű rendelet 1. § alapján. Lásd: 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet.
1181 Beiktatta: 2012. évi CLXXXIX. törvény 6. § (2). Hatályos: 2012. XII. 15-től.
1182 Beiktatta: 2012. évi CCXI. törvény 1. § (7). Számozását módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (35) a).
1183 Beiktatta: 2013. évi LXIX. törvény 9. §. Hatályos: 2013. VI. 1-től. Számozását módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (35) b).
1184 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (3). Hatályos: 2013. IX. 1-től. Számozását módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (35) c).
1185 Beiktatta: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (4). Hatályos: 2014. I. 1-től. Számozását módosította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (35) d).
1186 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (36). Hatályos: 2014. III. 15-től.
1187 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 50. § (2). Módosította: 2013. évi XXXIV. törvény 13. § (5) b).
1188 Megállapította: 2009. évi L. törvény 62. § (9). Hatályos: 2010. VI. 1-től.