À propos de la propriété intellectuelle Formation en propriété intellectuelle Respect de la propriété intellectuelle Sensibilisation à la propriété intellectuelle La propriété intellectuelle pour… Propriété intellectuelle et… Propriété intellectuelle et… Information relative aux brevets et à la technologie Information en matière de marques Information en matière de dessins et modèles industriels Information en matière d’indications géographiques Information en matière de protection des obtentions végétales (UPOV) Lois, traités et jugements dans le domaine de la propriété intellectuelle Ressources relatives à la propriété intellectuelle Rapports sur la propriété intellectuelle Protection des brevets Protection des marques Protection des dessins et modèles industriels Protection des indications géographiques Protection des obtentions végétales (UPOV) Règlement extrajudiciaire des litiges Solutions opérationnelles à l’intention des offices de propriété intellectuelle Paiement de services de propriété intellectuelle Décisions et négociations Coopération en matière de développement Appui à l’innovation Partenariats public-privé Outils et services en matière d’intelligence artificielle L’Organisation Travailler avec nous Responsabilité Brevets Marques Dessins et modèles industriels Indications géographiques Droit d’auteur Secrets d’affaires Académie de l’OMPI Ateliers et séminaires Application des droits de propriété intellectuelle WIPO ALERT Sensibilisation Journée mondiale de la propriété intellectuelle Magazine de l’OMPI Études de cas et exemples de réussite Actualités dans le domaine de la propriété intellectuelle Prix de l’OMPI Entreprises Universités Peuples autochtones Instances judiciaires Ressources génétiques, savoirs traditionnels et expressions culturelles traditionnelles Économie Financement Actifs incorporels Égalité des genres Santé mondiale Changement climatique Politique en matière de concurrence Objectifs de développement durable Technologies de pointe Applications mobiles Sport Tourisme PATENTSCOPE Analyse de brevets Classification internationale des brevets Programme ARDI – Recherche pour l’innovation Programme ASPI – Information spécialisée en matière de brevets Base de données mondiale sur les marques Madrid Monitor Base de données Article 6ter Express Classification de Nice Classification de Vienne Base de données mondiale sur les dessins et modèles Bulletin des dessins et modèles internationaux Base de données Hague Express Classification de Locarno Base de données Lisbon Express Base de données mondiale sur les marques relative aux indications géographiques Base de données PLUTO sur les variétés végétales Base de données GENIE Traités administrés par l’OMPI WIPO Lex – lois, traités et jugements en matière de propriété intellectuelle Normes de l’OMPI Statistiques de propriété intellectuelle WIPO Pearl (Terminologie) Publications de l’OMPI Profils nationaux Centre de connaissances de l’OMPI Série de rapports de l’OMPI consacrés aux tendances technologiques Indice mondial de l’innovation Rapport sur la propriété intellectuelle dans le monde PCT – Le système international des brevets ePCT Budapest – Le système international de dépôt des micro-organismes Madrid – Le système international des marques eMadrid Article 6ter (armoiries, drapeaux, emblèmes nationaux) La Haye – Le système international des dessins et modèles industriels eHague Lisbonne – Le système d’enregistrement international des indications géographiques eLisbon UPOV PRISMA UPOV e-PVP Administration UPOV e-PVP DUS Exchange Médiation Arbitrage Procédure d’expertise Litiges relatifs aux noms de domaine Accès centralisé aux résultats de la recherche et de l’examen (WIPO CASE) Service d’accès numérique aux documents de priorité (DAS) WIPO Pay Compte courant auprès de l’OMPI Assemblées de l’OMPI Comités permanents Calendrier des réunions WIPO Webcast Documents officiels de l’OMPI Plan d’action de l’OMPI pour le développement Assistance technique Institutions de formation en matière de propriété intellectuelle Mesures d’appui concernant la COVID-19 Stratégies nationales de propriété intellectuelle Assistance en matière d’élaboration des politiques et de formulation de la législation Pôle de coopération Centres d’appui à la technologie et à l’innovation (CATI) Transfert de technologie Programme d’aide aux inventeurs WIPO GREEN Initiative PAT-INFORMED de l’OMPI Consortium pour des livres accessibles L’OMPI pour les créateurs WIPO Translate Speech-to-Text Assistant de classification États membres Observateurs Directeur général Activités par unité administrative Bureaux extérieurs Avis de vacance d’emploi Achats Résultats et budget Rapports financiers Audit et supervision
Arabic English Spanish French Russian Chinese
Lois Traités Jugements Recherche par ressort juridique

Décret-loi n° 18 de 1975 sur l'adhésion à la Convention de Genève pour la protection des producteurs de phonogrammes contre la reproduction non autorisée de leurs phonogrammes, Hongrie

Retour
Version la plus récente dans WIPO Lex
Détails Détails Année de version 1975 Dates Adopté/e: 1 janvier 1975 Type de texte Lois en rapport avec la propriété intellectuelle Sujet Droit d'auteur, Organe de réglementation de la PI Notes Date d'entrée en vigueur: Voir l'article 4 pour plus de détails.

Documents disponibles

Texte(s) principal(aux) Textes connexe(s)
Texte(s) princip(al)(aux) Texte(s) princip(al)(aux) Hongrois 1975. évi 18. törvényerejő rendelet a hangfelvételek elıállítóinak védelmére, hangfelvételeik engedély nélküli sokszorosítása ellen Genfben, az 1971. évi október hó 29. napján létrejött Egyezmény kihirdetésérıl        
 1975. évi 18. törvényerejő rendelet a hangfelvételek elıállítóinak védelmére, hangfelvételeik engedély nélküli sokszorosítása ellen Genfben, az 1971. évi október hó 29. napján létrejött Egyezmény kihirdetésérıl

1975. évi 18. törvényerejő rendelet

a hangfelvételek elıállítóinak védelmére, hangfelvételeik engedély nélküli sokszorosítása ellen Genfben, az 1971. évi október hó 29. napján létrejött

Egyezmény kihirdetésérıl

(A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratának letétbehelyezése New Yorkban az Egyesült

Nemzetek Szervezete Fıtitkáránál az 1975. évi február hó 24. napján megtörtént. Errıl a Szellemi

Tulajdon Világszervezetének Fıigazgatója 1975. február 28­án tájékoztatta az Egyezmény 9. Cikke 1.

bekezdésében megjelölt államokat.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a hangfelvételek elıállítóinak védelmére,

hangfelvételek engedély nélküli sokszorosítása ellen Genfben, az 1971. évi október hó 29. napján

létrejött Egyezményt e törvényerejő rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következı:

"Egyezmény

a hangfelvételek elıállítóinak védelmére, hangfelvételeik engedély nélküli sokszorosítása ellen

A Szerzıdı Államok,

amelyek aggodalommal figyelik a hangfelvételek széles körben és mind növekvı mértékben történı

engedély nélküli sokszorosítását és az ebbıl keletkezı kárt, amely sérti a szerzık, az

elıadómővészek, és a hangfelvételek elıállítóinak érdekeit,

attól a meggyızıdéstıl vezéreltetve, hogy a hangfelvételek elıállítóinak az ilyen cselekményekkel

szembeni védelme szolgálja majd azoknak az elıadómővészeknek és szerzıknek az érdekeit is,

akiknek elıadásait, illetıleg mőveit ezekre a hangfelvételekre felvették,

elismerve azt az értékes tevékenységet, amelyet ezen a területen az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi,

Tudományos és Kulturális Szervezete és a Szellemi Tulajdon Világszervezete kifejtett,

törekedvén arra, hogy semmilyen módon ne sértsék a hatályban levı nemzetközi egyezményeket és

különösképpen, hogy semmiben ne akadályozzák annak az 1961. október 21­i Római Egyezménynek

szélesebb körő elfogadását, amely védelmet nyújt az elıadómővészeknek és a rádió­ és

televíziótársaságoknak ugyanúgy, mint a hangfelvételek elıállítóinak,

következıkben állapodtak meg:

1. Cikk

Az Egyezmény szempontjából

a) "hangfelvétel" valamely elıadás hangjainak vagy más hangoknak mindennemő ­ kizárólag

hangzás útján történı ­ rögzítése,

b) "a hangfelvételek elıállítója" az a természetes vagy jogi személy, aki valamely elıadás hangjait

vagy más hangokat elsıként rögzít,

c) "másolat" az a tárgy, amely a valamely hangfelvételrıl közvetlenül vagy közvetve átvett hangokat

tartalmazza és magába foglalja a szóban forgó hangfelvételen rögzített hangok összességét vagy

lényeges részét,

d) "a közönség körében történı terjesztés" minden olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a

közönség részére általában vagy annak csupán egy része számára, közvetlenül vagy közvetve

valamely hangfelvétel másolatait ajánlja fel.

2. Cikk

Valamennyi Szerzıdı Állam kötelezettséget vállal arra, hogy védelemben részesíti azokat a

hangfelvétel elıállítókat, akik más Szerzıdı Állam polgárai, az elıállító hozzájárulása nélküli másolat

készítéssel és az ilyen másolatok behozatalával szemben, ha az elıállítás vagy a behozatal a

közönség körében történı terjesztés céljából történik, továbbá hogy védelmet nyújt e másolatoknak a

közönség körében történı terjesztése ellen is.

3. Cikk

Valamennyi Szerzıdı Állam saját belsı jogszabályaira tartozik azoknak az eszközöknek a

meghatározása, amelyek útján ezt az Egyezményt alkalmazni fogják; ezek között az eszközök között

kell, hogy szerepeljen a következık közül egy vagy több: védelem a szerzıi jog vagy más különleges

jog engedélyezése útján, védelem a tisztességtelen versennyel kapcsolatos jogszabályok

segítségével, védelem büntetıjogi rendelkezések útján.

4. Cikk

Valamennyi Szerzıdı Állam saját belsı jogszabályaival határozza meg a védelem idıtartamát is.

Mindazonáltal, ha a hazai jog különleges védelmi idıtartamot ír elı, ez az idıtartam nem lehet

rövidebb húsz évnél; e húsz évet vagy azon év végétıl kell számítani, amelynek folyamán a

hangfelvételre felvett hangokat elsı ízben rögzítették, vagy azon év végétıl, amelynek folyamán a

hangfelvételt elsı ízben jelentették meg.

5. Cikk

Ha valamely Szerzıdı Állam belsı jogszabályai értelmében a hangfelvételek elıállítói védelmének

feltételeként bizonyos alakiságok teljesítését kívánja meg, ezeket a követelményeket kielégítetteknek

kell tekinteni, ha a hangfelvétel valamennyi olyan engedélyezett másolatán, amelyet a közönség

körében terjesztenek, vagy a másolatokat tartalmazó tasakon rajta van a P jelbıl és ehhez

kapcsolódóan az elsı megjelentetés évének feltüntetésébıl álló jelzés, mégpedig oly módon, hogy

világosan felismerhetı legyen a védettség iránti igény; ha a másolatokból vagy azok tasakjából nem

lehet azonosítani az elıállítót, annak jogutódját, vagy a kizárólagos jogosítvány tulajdonosát (a név, a

márka, vagy bármilyen más egyéb megfelelı megjelölés alapján), akkor a jelzésnek tartalmaznia kell

az elıállító, ennek jogutódja, vagy a kizárólagos jogosítvány tulajdonosának nevét is.

6. Cikk

Minden olyan Szerzıdı Állam, amely a védelmet szerzıi jog vagy más különleges jog, avagy pedig

büntetıjogi rendelkezések útján biztosítja, hazai jogszabályaiban a hangfelvételek elıállítóinak

védelmét ugyanúgy korlátozhatja, ahogyan ezek a korlátozások az irodalmi és mővészeti mővek

szerzıinek védelme területén megengedettek. Mindazonáltal kényszerengedélyre csak valamennyi

alábbi feltétel fennállása esetén kerülhet sor:

a) a sokszorosítás kizárólagos rendeltetése az oktatás vagy a tudományos kutatás területén történı

felhasználás;

b) az engedély csak annak a Szerzıdı Államnak a területén történı sokszorosításra érvényes,

amelynek az illetékes hatósága az engedélyt megadta és az nem terjed ki a másolatok kivitelére;

c) az engedély alapján végzett sokszorosítás alapul szolgál megfelelı díjazás iránti igényre; a díjat

az említett hatóság ­ egyéb tényezık mellett ­ a készített másolatok számának figyelembevételével

állapítja meg.

7. Cikk

1. Ezt az Egyezményt semmiképpen sem szabad úgy értelmezni, hogy az korlátozza vagy csorbítsa a

szerzık, az elıadómővészek, a hangfelvételek elıállítói, vagy a rádió­ és televíziótársaságok részére

a hazai törvények vagy a nemzetközi egyezmények alapján nyújtott védelmet.

2. Az egyes Szerzıdı Államok belsı jogszabályai rendelkeznek arról, hogy nyújtanak­e védelmet, s

ha igen milyen terjedelemben és feltételek mellett azoknak az elıadómővészeknek, akiknek elıadását

hangfelvételre rögzítették.

3. Egyik Szerzıdı Állam sem köteles alkalmazni ennek az Egyezménynek rendelkezéseit azokra a

hangfelvételekre, amelyeket azt megelızıen rögzítettek, hogy ez az Egyezmény az illetı állam

vonatkozásában hatályba lépett.

4. Minden olyan állam, amely 1971. október 29­én csupán az elsı rögzítés helye alapján nyújt

védelmet belsı jogszabályai alapján a hangfelvételek elıállítóinak, a Szellemi Tulajdon

Világszervezetének Fıigazgatójánál letétbe helyezett hivatalos közléssel bejelentheti, hogy továbbra

is ezt az ismérvet fogja alkalmazni és nem az állampolgárság ismérvét.

8. Cikk

1. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája összegyőjti és közzéteszi a

hangfelvételek védelmére vonatkozó értesüléseket. Valamennyi Szerzıdı Állam a lehetı legrövidebb

idın belül közli a Nemzetközi Irodával a szóban forgó kérdésre vonatkozó új törvényének és

valamennyi egyéb rendelkezésének hivatalos szövegét.

2. A Nemzetközi Iroda bármelyik Szerzıdı Állam kérésére felvilágosítást nyújt az erre az

Egyezményre vonatkozó kérdésekrıl; továbbá tanulmányokat folytat és szolgálatokat nyújt abból a

célból, hogy megkönnyítse az Egyezmény által elıirányzott védelmet.

3. A Nemzetközi Iroda a fenti 1. és 2. bekezdésekben megjelölt feladatait ­ a hatáskörükbe tartozó

kérdések tekintetében ­ az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével,

valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel együttmőködve teljesíti.

9. Cikk

1. Ezt az Egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkáránál kell letétbe helyezni. Aláírás

céljából 1972. április 30­ig áll nyitva minden olyan állam számára, amely tagja az Egyesült Nemzetek

Szervezetének, az Egyesült Nemzetek Szervezetével kapcsolatban álló valamelyik szakosított

intézménynek, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek vagy részese a Nemzetközi Bíróság

statútumának.

2. Ezt az Egyezményt az aláíró Államoknak meg kell erısíteniük vagy jóvá kell hagyniok. Az

Egyezményhez az e cikk 1. bekezdésében említett valamennyi Állam csatlakozhat.

3. A megerısítésrıl, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okiratokat az Egyesült Nemzetek

Szervezetének Fıtitkáránál kell letétbe helyezni.

4. Abban az idıpontban, amikor valamely Államra nézve ez az Egyezmény kötelezıvé válik, akkor ­

hazai jogszabályai alapján ­ abban a helyzetben kell lennie, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek

érvényt tudjon szerezni.

10. Cikk

Az Egyezménnyel szemben nincs helye fenntartásnak.

11. Cikk

1. Ez az Egyezmény az ötödik megerısítési, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését

követı három hónap elteltével lép hatályba.

2. Azoknak az Államoknak a vonatkozásában, amelyek az ötödik megerısítési, jóváhagyási vagy

csatlakozási okirat letétbe helyezését követıen erısítik meg, hagyják jóvá ezt az Egyezményt vagy

csatlakoznak hozzá, az Egyezmény három hónappal azután lép hatályba, hogy a Szellemi Tulajdon

Világszervezetének Fıigazgatója a 13. Cikk 4. bekezdésének megfelelıen tájékoztatta az Államokat a

szóban forgó Állam okiratának letétbe helyezésérıl.

3. Bármelyik Szerzıdı Állam a megerısítı, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letételének

idıpontjában vagy azt követıen bármikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkárához intézett

közléssel bejelentheti, hogy ezt az Egyezményt azoknak a területeknek mindegyikére, illetıleg

bármelyikére is alkalmazni kell, amelyeknek a külkapcsolataiért felelıs. Ez a hivatalos közlés három

hónappal ezután válik hatályossá, hogy a Fıtitkárhoz megérkezett.

4. Az elızı bekezdés azonban semmiképpen sem értelmezhetı úgy, hogy az magában foglalja

bármelyik Szerzıdı Állam részérıl olyan terület tényleges helyzetének elismerését vagy hallgatólagos

elfogadását, amelyre ezt az Egyezményt egy másik Szerzıdı Állam e cikk alapján alkalmazhatóvá

teszi.

12. Cikk

1. Bármelyik Szerzıdı Állam az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkárához intézett írásbeli

közléssel akár a saját nevében, akár a 11. Cikk 3. bekezdésében érintett területek bármelyike

nevében felmondhatja ezt az Egyezményt.

2. A felmondás tizenkét hónappal azután lép hatályba, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének

Fıtitkára a közlést megkapta.

13. Cikk

1. Ezt az Egyezményt egyetlen példányban angol, francia, orosz és spanyol nyelven írják alá; a négy

szöveg egyformán hiteles.

2. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének Fıigazgatója az érdekelt kormányokkal folytatott

tanácskozás után, arab, holland, német, olasz és portugál nyelven fog hivatalos szöveget készíttetni.

3. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkára közli a Szellemi Tulajdon Világszervezetének

Fıigazgatójával, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének

Fıigazgatójával, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Fıigazgatójával:

a) az Egyezmény aláírásait;

b) a megerısítésrıl, jóváhagyásról, vagy csatlakozásról szóló okiratok letétbe helyezését;

c) az Egyezmény hatályba lépésének idıpontját;

d) a 11. Cikk 3. bekezdése értelmében közölt valamennyi nyilatkozatot;

e) a felmondásra vonatkozó bejelentések vételét.

4. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének Fıigazgatója tájékoztatja a 9. Cikk 1. bekezdésében

megjelölt Államokat az elızı bekezdés alapján kapott közlésekrıl, valamint a 7. Cikk 4. bekezdése

értelmében tett nyilatkozatokról. Hasonlóképpen közli az említett nyilatkozatokat az Egyesült

Nemzetek Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezetének Fıigazgatójával, valamint a

Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Fıigazgatójával.

5. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkára az Egyezmény két hitelesített példányát megküldi a

9. Cikk 1. bekezdésében érintett Államoknak.

Fentiek hiteléül alulírottak, szabályszerő felhatalmazás birtokában aláírták az Egyezményt.

Kelt Genfben, 1971. október 29­én."

3. § A Magyar Népköztársaság a csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésekor a következı

nyilatkozatot tette:

a) "A Magyar Népköztársaság álláspontja szerint az Egyezmény 9. Cikkének 1. és 2. pontja, amely

több államot megfoszt attól, hogy az Egyezmény részesévé váljék, megkülönböztetı jellegő. Az

Egyezmény általános többoldalú szerzıdés és ezért a nemzetközi jog alapelveibıl fakadóan minden

államnak joga van ahhoz, hogy annak részesévé legyen."

b) "A Magyar Népköztársaság kijelenti, hogy az Egyezmény 11. Cikke 3. pontjának rendelkezései

ellentmondanak az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyőlése 1514 (XV.) számú határozatában is

megfogalmazott, a gyarmati országok és népek függetlenségérıl szóló elveknek."

4. § Ez a törvényerejő rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1975. évi

május hó 28. napjától kell alkalmazni.



Traités Se rapporte à (1 document) Se rapporte à (1 document)
Aucune donnée disponible

N° WIPO Lex HU080