1975. évi 18. törvényerejő rendelet
a hangfelvételek elıállítóinak védelmére, hangfelvételeik engedély nélküli sokszorosítása ellen Genfben, az 1971. évi október hó 29. napján létrejött
Egyezmény kihirdetésérıl
(A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratának letétbehelyezése New Yorkban az Egyesült
Nemzetek Szervezete Fıtitkáránál az 1975. évi február hó 24. napján megtörtént. Errıl a Szellemi
Tulajdon Világszervezetének Fıigazgatója 1975. február 28án tájékoztatta az Egyezmény 9. Cikke 1.
bekezdésében megjelölt államokat.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a hangfelvételek elıállítóinak védelmére,
hangfelvételek engedély nélküli sokszorosítása ellen Genfben, az 1971. évi október hó 29. napján
létrejött Egyezményt e törvényerejő rendelettel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következı:
"Egyezmény
a hangfelvételek elıállítóinak védelmére, hangfelvételeik engedély nélküli sokszorosítása ellen
A Szerzıdı Államok,
amelyek aggodalommal figyelik a hangfelvételek széles körben és mind növekvı mértékben történı
engedély nélküli sokszorosítását és az ebbıl keletkezı kárt, amely sérti a szerzık, az
elıadómővészek, és a hangfelvételek elıállítóinak érdekeit,
attól a meggyızıdéstıl vezéreltetve, hogy a hangfelvételek elıállítóinak az ilyen cselekményekkel
szembeni védelme szolgálja majd azoknak az elıadómővészeknek és szerzıknek az érdekeit is,
akiknek elıadásait, illetıleg mőveit ezekre a hangfelvételekre felvették,
elismerve azt az értékes tevékenységet, amelyet ezen a területen az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi,
Tudományos és Kulturális Szervezete és a Szellemi Tulajdon Világszervezete kifejtett,
törekedvén arra, hogy semmilyen módon ne sértsék a hatályban levı nemzetközi egyezményeket és
különösképpen, hogy semmiben ne akadályozzák annak az 1961. október 21i Római Egyezménynek
szélesebb körő elfogadását, amely védelmet nyújt az elıadómővészeknek és a rádió és
televíziótársaságoknak ugyanúgy, mint a hangfelvételek elıállítóinak,
következıkben állapodtak meg:
1. Cikk
Az Egyezmény szempontjából
a) "hangfelvétel" valamely elıadás hangjainak vagy más hangoknak mindennemő kizárólag
hangzás útján történı rögzítése,
b) "a hangfelvételek elıállítója" az a természetes vagy jogi személy, aki valamely elıadás hangjait
vagy más hangokat elsıként rögzít,
c) "másolat" az a tárgy, amely a valamely hangfelvételrıl közvetlenül vagy közvetve átvett hangokat
tartalmazza és magába foglalja a szóban forgó hangfelvételen rögzített hangok összességét vagy
lényeges részét,
d) "a közönség körében történı terjesztés" minden olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a
közönség részére általában vagy annak csupán egy része számára, közvetlenül vagy közvetve
valamely hangfelvétel másolatait ajánlja fel.
2. Cikk
Valamennyi Szerzıdı Állam kötelezettséget vállal arra, hogy védelemben részesíti azokat a
hangfelvétel elıállítókat, akik más Szerzıdı Állam polgárai, az elıállító hozzájárulása nélküli másolat
készítéssel és az ilyen másolatok behozatalával szemben, ha az elıállítás vagy a behozatal a
közönség körében történı terjesztés céljából történik, továbbá hogy védelmet nyújt e másolatoknak a
közönség körében történı terjesztése ellen is.
3. Cikk
Valamennyi Szerzıdı Állam saját belsı jogszabályaira tartozik azoknak az eszközöknek a
meghatározása, amelyek útján ezt az Egyezményt alkalmazni fogják; ezek között az eszközök között
kell, hogy szerepeljen a következık közül egy vagy több: védelem a szerzıi jog vagy más különleges
jog engedélyezése útján, védelem a tisztességtelen versennyel kapcsolatos jogszabályok
segítségével, védelem büntetıjogi rendelkezések útján.
4. Cikk
Valamennyi Szerzıdı Állam saját belsı jogszabályaival határozza meg a védelem idıtartamát is.
Mindazonáltal, ha a hazai jog különleges védelmi idıtartamot ír elı, ez az idıtartam nem lehet
rövidebb húsz évnél; e húsz évet vagy azon év végétıl kell számítani, amelynek folyamán a
hangfelvételre felvett hangokat elsı ízben rögzítették, vagy azon év végétıl, amelynek folyamán a
hangfelvételt elsı ízben jelentették meg.
5. Cikk
Ha valamely Szerzıdı Állam belsı jogszabályai értelmében a hangfelvételek elıállítói védelmének
feltételeként bizonyos alakiságok teljesítését kívánja meg, ezeket a követelményeket kielégítetteknek
kell tekinteni, ha a hangfelvétel valamennyi olyan engedélyezett másolatán, amelyet a közönség
körében terjesztenek, vagy a másolatokat tartalmazó tasakon rajta van a P jelbıl és ehhez
kapcsolódóan az elsı megjelentetés évének feltüntetésébıl álló jelzés, mégpedig oly módon, hogy
világosan felismerhetı legyen a védettség iránti igény; ha a másolatokból vagy azok tasakjából nem
lehet azonosítani az elıállítót, annak jogutódját, vagy a kizárólagos jogosítvány tulajdonosát (a név, a
márka, vagy bármilyen más egyéb megfelelı megjelölés alapján), akkor a jelzésnek tartalmaznia kell
az elıállító, ennek jogutódja, vagy a kizárólagos jogosítvány tulajdonosának nevét is.
6. Cikk
Minden olyan Szerzıdı Állam, amely a védelmet szerzıi jog vagy más különleges jog, avagy pedig
büntetıjogi rendelkezések útján biztosítja, hazai jogszabályaiban a hangfelvételek elıállítóinak
védelmét ugyanúgy korlátozhatja, ahogyan ezek a korlátozások az irodalmi és mővészeti mővek
szerzıinek védelme területén megengedettek. Mindazonáltal kényszerengedélyre csak valamennyi
alábbi feltétel fennállása esetén kerülhet sor:
a) a sokszorosítás kizárólagos rendeltetése az oktatás vagy a tudományos kutatás területén történı
felhasználás;
b) az engedély csak annak a Szerzıdı Államnak a területén történı sokszorosításra érvényes,
amelynek az illetékes hatósága az engedélyt megadta és az nem terjed ki a másolatok kivitelére;
c) az engedély alapján végzett sokszorosítás alapul szolgál megfelelı díjazás iránti igényre; a díjat
az említett hatóság egyéb tényezık mellett a készített másolatok számának figyelembevételével
állapítja meg.
7. Cikk
1. Ezt az Egyezményt semmiképpen sem szabad úgy értelmezni, hogy az korlátozza vagy csorbítsa a
szerzık, az elıadómővészek, a hangfelvételek elıállítói, vagy a rádió és televíziótársaságok részére
a hazai törvények vagy a nemzetközi egyezmények alapján nyújtott védelmet.
2. Az egyes Szerzıdı Államok belsı jogszabályai rendelkeznek arról, hogy nyújtanake védelmet, s
ha igen milyen terjedelemben és feltételek mellett azoknak az elıadómővészeknek, akiknek elıadását
hangfelvételre rögzítették.
3. Egyik Szerzıdı Állam sem köteles alkalmazni ennek az Egyezménynek rendelkezéseit azokra a
hangfelvételekre, amelyeket azt megelızıen rögzítettek, hogy ez az Egyezmény az illetı állam
vonatkozásában hatályba lépett.
4. Minden olyan állam, amely 1971. október 29én csupán az elsı rögzítés helye alapján nyújt
védelmet belsı jogszabályai alapján a hangfelvételek elıállítóinak, a Szellemi Tulajdon
Világszervezetének Fıigazgatójánál letétbe helyezett hivatalos közléssel bejelentheti, hogy továbbra
is ezt az ismérvet fogja alkalmazni és nem az állampolgárság ismérvét.
8. Cikk
1. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája összegyőjti és közzéteszi a
hangfelvételek védelmére vonatkozó értesüléseket. Valamennyi Szerzıdı Állam a lehetı legrövidebb
idın belül közli a Nemzetközi Irodával a szóban forgó kérdésre vonatkozó új törvényének és
valamennyi egyéb rendelkezésének hivatalos szövegét.
2. A Nemzetközi Iroda bármelyik Szerzıdı Állam kérésére felvilágosítást nyújt az erre az
Egyezményre vonatkozó kérdésekrıl; továbbá tanulmányokat folytat és szolgálatokat nyújt abból a
célból, hogy megkönnyítse az Egyezmény által elıirányzott védelmet.
3. A Nemzetközi Iroda a fenti 1. és 2. bekezdésekben megjelölt feladatait a hatáskörükbe tartozó
kérdések tekintetében az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével,
valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel együttmőködve teljesíti.
9. Cikk
1. Ezt az Egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkáránál kell letétbe helyezni. Aláírás
céljából 1972. április 30ig áll nyitva minden olyan állam számára, amely tagja az Egyesült Nemzetek
Szervezetének, az Egyesült Nemzetek Szervezetével kapcsolatban álló valamelyik szakosított
intézménynek, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek vagy részese a Nemzetközi Bíróság
statútumának.
2. Ezt az Egyezményt az aláíró Államoknak meg kell erısíteniük vagy jóvá kell hagyniok. Az
Egyezményhez az e cikk 1. bekezdésében említett valamennyi Állam csatlakozhat.
3. A megerısítésrıl, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okiratokat az Egyesült Nemzetek
Szervezetének Fıtitkáránál kell letétbe helyezni.
4. Abban az idıpontban, amikor valamely Államra nézve ez az Egyezmény kötelezıvé válik, akkor
hazai jogszabályai alapján abban a helyzetben kell lennie, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek
érvényt tudjon szerezni.
10. Cikk
Az Egyezménnyel szemben nincs helye fenntartásnak.
11. Cikk
1. Ez az Egyezmény az ötödik megerısítési, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését
követı három hónap elteltével lép hatályba.
2. Azoknak az Államoknak a vonatkozásában, amelyek az ötödik megerısítési, jóváhagyási vagy
csatlakozási okirat letétbe helyezését követıen erısítik meg, hagyják jóvá ezt az Egyezményt vagy
csatlakoznak hozzá, az Egyezmény három hónappal azután lép hatályba, hogy a Szellemi Tulajdon
Világszervezetének Fıigazgatója a 13. Cikk 4. bekezdésének megfelelıen tájékoztatta az Államokat a
szóban forgó Állam okiratának letétbe helyezésérıl.
3. Bármelyik Szerzıdı Állam a megerısítı, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letételének
idıpontjában vagy azt követıen bármikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkárához intézett
közléssel bejelentheti, hogy ezt az Egyezményt azoknak a területeknek mindegyikére, illetıleg
bármelyikére is alkalmazni kell, amelyeknek a külkapcsolataiért felelıs. Ez a hivatalos közlés három
hónappal ezután válik hatályossá, hogy a Fıtitkárhoz megérkezett.
4. Az elızı bekezdés azonban semmiképpen sem értelmezhetı úgy, hogy az magában foglalja
bármelyik Szerzıdı Állam részérıl olyan terület tényleges helyzetének elismerését vagy hallgatólagos
elfogadását, amelyre ezt az Egyezményt egy másik Szerzıdı Állam e cikk alapján alkalmazhatóvá
teszi.
12. Cikk
1. Bármelyik Szerzıdı Állam az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkárához intézett írásbeli
közléssel akár a saját nevében, akár a 11. Cikk 3. bekezdésében érintett területek bármelyike
nevében felmondhatja ezt az Egyezményt.
2. A felmondás tizenkét hónappal azután lép hatályba, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének
Fıtitkára a közlést megkapta.
13. Cikk
1. Ezt az Egyezményt egyetlen példányban angol, francia, orosz és spanyol nyelven írják alá; a négy
szöveg egyformán hiteles.
2. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének Fıigazgatója az érdekelt kormányokkal folytatott
tanácskozás után, arab, holland, német, olasz és portugál nyelven fog hivatalos szöveget készíttetni.
3. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkára közli a Szellemi Tulajdon Világszervezetének
Fıigazgatójával, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének
Fıigazgatójával, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Fıigazgatójával:
a) az Egyezmény aláírásait;
b) a megerısítésrıl, jóváhagyásról, vagy csatlakozásról szóló okiratok letétbe helyezését;
c) az Egyezmény hatályba lépésének idıpontját;
d) a 11. Cikk 3. bekezdése értelmében közölt valamennyi nyilatkozatot;
e) a felmondásra vonatkozó bejelentések vételét.
4. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének Fıigazgatója tájékoztatja a 9. Cikk 1. bekezdésében
megjelölt Államokat az elızı bekezdés alapján kapott közlésekrıl, valamint a 7. Cikk 4. bekezdése
értelmében tett nyilatkozatokról. Hasonlóképpen közli az említett nyilatkozatokat az Egyesült
Nemzetek Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezetének Fıigazgatójával, valamint a
Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Fıigazgatójával.
5. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkára az Egyezmény két hitelesített példányát megküldi a
9. Cikk 1. bekezdésében érintett Államoknak.
Fentiek hiteléül alulírottak, szabályszerő felhatalmazás birtokában aláírták az Egyezményt.
Kelt Genfben, 1971. október 29én."
3. § A Magyar Népköztársaság a csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésekor a következı
nyilatkozatot tette:
a) "A Magyar Népköztársaság álláspontja szerint az Egyezmény 9. Cikkének 1. és 2. pontja, amely
több államot megfoszt attól, hogy az Egyezmény részesévé váljék, megkülönböztetı jellegő. Az
Egyezmény általános többoldalú szerzıdés és ezért a nemzetközi jog alapelveibıl fakadóan minden
államnak joga van ahhoz, hogy annak részesévé legyen."
b) "A Magyar Népköztársaság kijelenti, hogy az Egyezmény 11. Cikke 3. pontjának rendelkezései
ellentmondanak az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyőlése 1514 (XV.) számú határozatában is
megfogalmazott, a gyarmati országok és népek függetlenségérıl szóló elveknek."
4. § Ez a törvényerejő rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1975. évi
május hó 28. napjától kell alkalmazni.