Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Act XI of 1997
on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
In order to promote the development of Hungarian market economy, to improve competition conditions based on the use of signs capable of distinguishing goods and services, to assist consumers in gathering information, and in conformity with Hungary’s obligations of international and European Union law concerning the protection of intellectual property, the National Assembly adopts the following Act on the protection of trade marks and geographical indications:
PART ONE
PROTECTION OF TRADE MARKS
Chapter I
SUBJECT MATTER OF TRADE MARK PROTECTION
Signs capable of distinction
Section 1
(1) Trade mark protection may be granted for any signs, provided that these (a) are capable of distinguishing goods or services from the goods or services of others; and (b) can be represented in the trade mark register in a manner which enables the authorities
and the public to clearly and precisely determine the subject matter of the protection applied for or granted to its holder. (2) Trade mark protection may be granted, in particular, for the following signs: (a) words, word combinations, including personal names and slogans; (b) letters, numerals; (c) figures, pictures; (d) two- or three-dimensional forms, including the shape of goods or of their packaging; (e) colours, colour combinations, light signals, holograms; (f) sound signals; (g) motion signs; (h) position signs; (i) multimedia signs; (j) patterns; or (k) combinations of different signs.
Absolute grounds for refusal
Section 2
(1) A sign not meeting the requirements specified in Section 1 shall not be granted trade mark protection. (2) A sign shall not be granted trade mark protection if:
1
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(a) it consists exclusively of signs or indications which may serve, in trade, to designate the kind, quality, quantity, purpose, value, geographical origin, the time of production of the goods or of rendering of the service, or other characteristics of the goods or services; (b) it consists exclusively of signs or indications which have become established and
customary in the current language or in the bona fide practices of the trade; (c) it is, for any other reason, devoid of any distinctive character; (d) it consists exclusively of (da) a shape, or another characteristic, which results from the nature of the goods, (db) the shape, or another characteristic, of goods which is necessary to obtain the
intended technical result, or (dc) a shape, or another characteristic, which gives substantial value to the goods.
(3) Pursuant to paragraph (2)(a) to (c) the sign shall not be excluded from trade mark protection if – by virtue of of its use – it has become distinctive either before the date of application or thereafter, but before the date of registration.
Section 3
(1) A sign shall not be granted trade mark protection if: (a) it is contrary to public policy or accepted principles of morality; (b) it is of such a nature as to deceive the consumers, in particular regarding the nature,
quality, geographical origin or other characteristics of the goods or services; (c) its registration was applied for in bad faith. (2) A sign shall not be granted trade mark protection if: (a) it consists of, or contains any of the signs listed in Article 6ter(1) of the Paris Convention
for the Protection of Industrial Property, provided that (aa) such a sign – if it is not a State flag – has been communicated according to Article
6ter(3), and (ab) the registration of the sign – consisting of or containing an official sign or hallmark
indicating control and warranty – was applied for in respect of identical or similar goods as officially identified by the signs referred to; (b) it consists of a badge, emblem or escutcheon, not covered by point (a), the use of which
is of public interest, or if it contains such badge, emblem or escutcheon; (c) it includes – in a manner determining the general impression of the sign – a symbol which
strongly expresses a religious or other conviction. (3) Trade mark protection may be granted with the consent of the competent authority for
signs which consist of or contain the signs specified under paragraph 2(a) and (b). (4) A sign shall not be granted trade mark protection if: (a) trade mark protection is applied for after the date of application of a geographical
indication protected pursuant to Part VII of this Act, in relation to goods which are of the same type as the goods designated by the geographical indication, and its use would be contrary to Section 109(2), (b) it is excluded from protection pursuant to European Union legislation providing for
protection of designations of origin and geographical indications, or (c) it is excluded from protection pursuant to an international agreement, to which the
European Union or Hungary is party, providing for protection of appellations of origin and geographical indications. (5) A sign shall not be granted trade mark protection if it is excluded from protection
pursuant to European Union legislation, or an equivalent international agreement to which the European Union is party, providing for the protection of traditional terms for wine.
2
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(6) A sign shall not be granted trade mark protection if it is excluded from protection pursuant to European Union legislation regulating the registration of traditional specialities guaranteed, or an equivalent international agreement to which the European Union is party. (7) A sign shall not be granted trade mark protection if – in respect of plant varieties of the
same or closely related species – it consists of, or reproduces in its essential elements, an earlier plant variety denomination, which has been registered in the plant variety register pursuant to (a) European Union legislation providing for plant variety protection, (b) the Patent Act, or (c) an international agreement to which the European Union or Hungary is party, providing
for plant variety protection.
Relative grounds for refusal
Section 4
(1) A sign shall not be granted trade mark protection: (a) with respect to identical goods or services, if the sign with the later date of priority is
identical with an earlier trade mark; (b) if because of its identity with, or similarity to, the earlier trade mark and the identity or
similarity of the goods or services covered by the trade mark, there exists a likelihood of confusion on the part of the consumers; including the case where the likelihood of confusion is present because consumers may link the sign to the earlier trade mark by way of association; (c) if its date of priority is of a later date than that of an earlier, identical or similar trade
mark which has a reputation in Hungary, or, in the case of an EU trade mark, in the European Union, irrespective of whether the goods or services for which it is applied are identical with, or similar to, those for which the earlier trade mark is registered, where use of that sign without due cause would be detrimental to, or take unfair advantage of, the distinctive character or the repute of the trade mark with a reputation. (2) For the purposes of this Section ‘earlier trade mark’ means: (a) all (aa) trade marks registered under this Act, including trade marks registered under
international agreements which have effect in Hungary, (ab) EU trade marks registered under Regulation 2017/1001/EU of the European
Parliament and the Council (hereinafter “EU Trade Mark Regulation”), the date of application or, where applicable, the date of claimed priority of which is earlier than the application for registration of the trade mark; (b) for the purposes of paragraph (1)(a) and (b), signs which, irrespective of their registration,
on the date of application for registration of the trade mark, or, where appropriate, of the priority claimed in respect of the application for registration of the trade mark, are considered to be well known in Hungary pursuant to Article 6bis of the Paris Convention; (c) EU trade marks which validly claim seniority, in accordance with the EU Trade Mark
Regulation, of a trade mark referred to in point (a)(aa), even when the protection of the latter trade mark has been surrendered or allowed to lapse; (d) applications for the registration of trade marks referred to in points (a) and (c), subject to
their registration, with the understanding that where this Act refers to an earlier or later trade mark, the
provisions laid down in this paragraph shall apply accordingly with respect to their chronological order . (3) A sign shall not be excluded from trade mark protection if it is in conflict with an earlier
trade mark which has not been put to use by its holder in accordance with the provisions of
3
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Section 18, or the protection of which no longer exists at the filing date of the trade mark application. (4) [repealed]
Section 5
(1) No sign shall be granted trade mark protection which (a) would infringe a right relating to the personality of others, in particular the right to a
name or the right of personal portrayal; (b) would conflict with someone else’s copyright or related right, or industrial property right. (2) Trade mark protection shall not be granted for (a) a sign, if its use could be prohibited, by virtue of a sign which has been genuinely used
earlier, in the course of trade, without registration in Hungary, by the earlier user pursuant to another law; (b) a sign the use of which could be prohibited by the person entitled to exercise the rights
arising from geographical indications based on European Union legislation or national law providing for protection of designations of origin or appellations of origin and geographical indications, provided that the application for registration of the designation of origin or appellation of origin or geographical indication had been filed prior to its date of application for registration, and subject to the subsequent registration of the designation of origin or of the appellation of origin or of the geographical indication. (3) The priority of the trade mark application shall be taken into account when deciding
whether the application for the registration of the right, use, designation of origin or appellation of origin or geographical indication is to be considered as filed earlier for the purposes of paragraphs (1) and (2).
Section 6
A sign shall not be granted trade mark protection if a representative or agent of the holder of a trade mark applies for registration thereof in his own name without the holder’s authorization, unless the representative or agent justifies his action.
Declaration of consent
Section 7
(1) A sign shall not be excluded from trade mark protection pursuant to Section 4, Section 5(1) or Section 5(2)(a), or the trade mark shall not be declared invalid pursuant to the grounds for refusal laid down in these provisions, if the holder of the earlier conflicting right consents to the registration of the sign. (2) A declaration of consent shall be valid if drawn up in a public deed or private deed of
full probative value. (3) The declaration of consent may not be withdrawn nor may it be replaced by a court
decision.
Eligibility for trade mark protection
Section 8
(1) Trade mark protection shall be granted for a sign if
4
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(a) it satisfies the requirements of Section 1 and is not excluded from trade mark protection under the terms of Sections 2 to 7, and (b) the relevant application meets the requirements laid down in this Act.
Chapter II
RIGHTS AND OBLIGATIONS CONFERRED BY TRADE MARK PROTECTION
Right to trade mark protection
Section 9
(1) The right to legal protection of a trade mark (hereinafter “trade mark protection”) shall belong to the person who has the trade mark registered according to the procedure provided for by this Act. (2) Any natural or legal person, irrespective of whether they pursue business activities, may
obtain trade mark protection. (3) If two or more persons apply for the registration of the sign jointly, they shall jointly
acquire trade mark protection. If two or more persons are entitled to the right, it shall be deemed to belong to them in equal proportions unless otherwise specified.
Commencement of trade mark protection
Section 10
Trade mark protection shall commence with registration and be effective retroactively from the date of filing of the application.
Term of trade mark protection
Section 11
(1) Trade mark protection shall have a term of 10 years beginning on the date of filing of the application. (2) Trade mark protection shall be renewed for further 10-year terms. In case of renewal, the
new term of protection shall commence on the day following the date of expiry of the previous term.
Rights conferred by trade mark protection
Section 12
(1) Trade mark protection shall confer on its holder an exclusive right to use the trade mark. (2) Without prejudice to the rights acquired by others before the filing date or the priority
date of the trade mark, on the basis of the exclusive right of use, the holder of the trade mark shall be entitled to prevent any person not having his consent from using in the course of trade, for goods or services: (a) any sign identical with the trade mark for goods or services which are identical with those
for which the trade mark is registered;
5
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(b) any sign where, because of its identity with or similarity to the trade mark and the identity or similarity of the goods or services, there exists a likelihood of confusion on the part of the public; the likelihood of confusion includes the likelihood of association between the sign and the trade mark; or (c) any sign which is identical with or similar to the trade mark, irrespective of whether it is
used in relation to goods or services which are identical with, or similar to, those for which the trade mark is registered, provided that the trade mark has a reputation in the country and the use of that sign without due cause would be detrimental to, or would take unfair advantage of, the distinctive character or the repute of the trade mark. (3) The following, in particular, may be prohibited under paragraph (2): (a) affixing the sign to the goods or to the packaging thereof; (b) putting the goods on the market or offering them for sale, or stocking them for those
purposes, under that sign; (c) supplying or offering services under that sign (d) importing or exporting the goods under the sign; (e) using the sign on business papers and in advertising (f) using the sign as a trade or company name or part of a trade or company name; (g) using the sign in comparative advertising in a manner that is contrary to the provisions
of the Act on the prohibition of unfair market practices and of the restriction of competition. (4) Without prejudice to the rights of others acquired before the filing date or the priority
date of the registered trade mark, the holder shall also be entitled to prevent third parties from bringing goods, in the course of trade, into the country, without being released for free circulation there, where such goods, including the packaging thereof, come from third countries and bear without authorisation a trade mark which is identical with the trade mark registered in respect of such goods, or which cannot be distinguished in its essential aspects from that trade mark. (5) The entitlement of the trade mark holder pursuant to paragraph (4) shall lapse if, during
the proceedings aimed at determining whether the registered trade mark has been infringed and initiated in accordance with Regulation (EU) No 608/2013 of the European Parliament and of the Council of 12 June 2013 concerning customs enforcement of intellectual property rights and repealing Council Regulation (EC) 1383/2003, evidence is provided by the declarant or the holder of the goods that the holder of the trade mark is not entitled to prohibit the placing of the goods on the market in the country of destination. (6) Where the risk exists that the packaging, labels, tags, security or authenticity features or
devices, or any other means to which the trade mark is affixed, could be used in relation to goods or services and that use would constitute an infringement of the rights of the holder of a trade mark under paragraphs (2) and (3), the holder of that trade mark shall have the right to prohibit the following acts if carried out in the course of trade: (a) affixing a sign identical with, or similar to, the trade mark on packaging, labels, tags,
security or authenticity features or devices, or any other means to which the mark may be affixed; (b) offering or placing on the market, or stocking for such purpose, or importing or exporting
any packaging, labels, tags, security or authenticity features or devices, or any other means to which the mark is affixed. (7) The holder of a trade mark protection may invoke the rights conferred by that trade mark
against a licensee referred to in Section 23(1) who contravenes any provision in his licensing contract with regard to: (a) the duration of the licence, (b) the form covered by the registration in which the trade mark may be used pursuant to the
license,
6
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(c) the scope of the goods or services for which the licence is granted, (d) the territory in which the trade mark may be used, or (e) the quality of the goods manufactured or of the services provided by the licensee.
Reproduction of trade marks in reference works
Section 13
If the representation of a trade mark in a dictionary, encyclopaedia or other reference work, in print or electronic form, gives the impression that it constitutes the generic name of the goods or services for which the trade mark is registered, the publisher shall, at the request of the holder of the trade mark, indicate without delay – in the case of works in printed form at the latest in the next edition of the publication – that it is a registered trade mark.
Opposing the use of a trade mark registered in the name of a representative or agent without the holder's authorisation
Section 14
(1) Where a trade mark application is filed or a trade mark is registered in the name of a representative or agent without the holder's authorization, the holder shall be entitled to oppose the use of the trade mark by the agent or representative, and instead of or in addition to that, he shall be entitled to demand the assignment of the claim to trade mark protection or of the trade mark protection in his favour. (2) Paragraph (1) shall not apply where the representative or agent justifies his action.
Limitations of trade mark protection
Section 15
(1) Trade mark protection shall not entitle the holder to prohibit any other person from using, where such use by the other person is in accordance with honest practices in industrial or commercial matters, in the course of trade: (a) his own name or address; (b) signs or indications which are not distinctive from the outset or which concern the kind,
quality, quantity, intended purpose, value, geographical origin, the time of production of goods or of rendering of the service, or other characteristics of goods or services; (c) the trade mark for the purpose of identifying or referring to goods or services as those of
the holder of that trade mark, including where the use of the trade mark is necessary to indicate the intended purpose of a product or service, in particular as accessories or spare parts. (2) Pursuant to paragraph (1)(a) only natural persons may invoke their own name or address
against the holder of the trade mark.
Exhaustion of the rights conferred by trade mark protection
Section 16
(1) Trade mark protection shall not entitle the holder to prohibit the use of the trade mark in relation to goods which have been placed on the market in the European Economic Area by him or with his expressed consent.
7
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(2) The provision under paragraph 1 shall not apply where there exist legitimate reasons for the holder to oppose further commercialisation of the goods, in particular where the consistency or condition of the goods is changed or impaired after they have been put on the market for the first time.
Acquiescence
Section 17
(1) Where the holder of an earlier trade mark as referred to in Section 4(2) has acquiesced, for a period of five successive years, in the use of a later trade mark in the country while being aware of such use, he shall no longer be entitled either to oppose the use of the later trade mark [Section 27/B(1)] or to apply, on the basis of his earlier trade mark, for a declaration that the later trade mark is invalid [Section 33(2)(b)]. (2) Paragraph (1) shall only apply to goods or services in relation to which the later trade
mark was put in genuine use. (3) Paragraph (1) shall not apply if the registration of the later trade mark was applied for in
bad faith. (4) The holder of a later trade mark shall not be entitled to oppose the use of the earlier trade
mark, even if that right may no longer be invoked against the later trade mark pursuant to paragraph (1). (5) The provisions of paragraphs (1) to (4) shall apply accordingly to earlier rights referred
to in Section 5(1)(a) to (b) and Section 5(2)(a).
Failure to use trade marks
Section 18
(1) If, within a period of five years following the date of registration, the holder has not put the trade mark to genuine use in the country in connection with the goods or services for which it is registered, or if such use has been suspended during an uninterrupted period of five years, trade mark protection shall be subject to the legal consequences provided for in this Act [Section 4(3); Section 27/A; Section 30(d); Section 33(2)(a); Section 34; Section 61/E; Section 73(2)], unless non-use is duly justified by the holder of the trade mark. (2) For the purposes of paragraph (1), in respect of trade marks registered in the course of a
special accelerated procedure [Section 64/A(7)], the date of registration shall be deemed to be (a) the day which follows the expiry of the period pursuant to Section 61/B(1), or (b) the day on which the final and binding decision on the opposition was taken, provided
an opposition has been filed. (3) For the purposes of paragraph (1), in respect of international trade marks registered with
effect in Hungary, the date of registration shall be deemed to be, as appropriate, the date of registration specified in Section 76/P(5), (5c), (5d) or (5e). (4) For the purposes of paragraph (1), the following shall constitute domestic genuine use
of the trade mark: (a) use of the trade mark in a form differing from the registered form only in elements which
do not affect its distinctive character, regardless of whether or not the trade mark in the form as used has also been registered in the name of the holder; (b) affixing of the trade mark to goods or to the packaging thereof in the territory of Hungary
solely for export purposes.
8
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(5) For the purposes of this Section, use of the trade mark with the authorization of the holder shall be deemed to constitute use by the holder. (6) In the case of an EU trade mark, use in accordance with this Section means use in
conformity with the provisions under Article 18 of the European Union Trade Mark Regulation.
Chapter III
TRADE MARKS AND THEIR PROTECTION AS NEGOTIABLE PROPERTY RIGHTS
Legal succession
Section 19
(1) Rights related to the trade mark and deriving from a trade mark application or from trade mark protection shall constitute negotiable property rights. (2) The legal successor of a legal person shall acquire the trade mark as well, unless
otherwise provided by the parties or implied clearly differently by circumstances. (3) Trade mark protection may be transferred by contract. Trade mark protection may also
be transferred in respect of a part of the goods or services for which the trade mark is registered. (4) The contract for the transfer of trade mark protection shall be null and void if the transfer
may result in misleading the consumers. (5) [repealed]
Encumbrance and levy of execution
Section 20
Rights related to the trade mark and deriving from a trade mark application or from trade mark protection may be encumbered or levied in execution. For hypothecation, it shall be necessary to put the security contract in writing and enter the lien in the trade mark register.
Joint trade mark application and joint trade mark protection
Section 21
(1) If there are two or more holders of the same trade mark, each of the joint holders may exercise the rights conferred by trade mark protection over his own share. Joint trade mark holders enjoy a right of pre-emption against third parties on each other’s share. (2) The trade mark may be used by any one of the joint holders alone; however, he shall be
obliged to pay appropriate remuneration to the other joint holders, in proportion to their shares. For the purposes of Section 18, such use of the trade mark shall be deemed use by all of the trade mark holders. (3) Third parties may only be granted licence for the use of a trade mark jointly by all
holders. Consent may be substituted by a court judgement under the general provisions of civil law. (4) In the event of doubt, the shares of all joint trade mark holders shall be deemed equal.
The rights of the other joint trade mark holders shall extend, in proportion to their own shares, to the share of any joint holder surrendering his trade mark protection. (5) Any one of the joint trade mark holders shall be entitled to act individually to renew,
enforce and protect trade mark rights. Their procedural acts, except for settlement, admission
9
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
of claims and waiver of rights, shall have effect on all the other trade mark holders as well who failed to observe a time limit, deadline or to perform an act, provided that such other joint trade mark holders have not subsequently remedied their omission. (6) If the procedural acts of the joint trade mark holders are in conflict, these acts shall be
assessed having regard to all other relevant facts of the proceedings. (7) Costs relating to joint trade mark protection shall be borne by the joint trade mark holders
in proportion to their shares. If, despite being invited to do so, a joint holder fails to pay his share of the costs, the joint holder paying those costs shall be entitled to claim that the share belonging to the joint holder not having met his obligation be transferred to him. (8) The provisions concerning joint trade mark protection shall apply accordingly to joint
trade mark applications.
Section 22 [repealed]
Chapter IV
TRADE MARK LICENSING CONTRACTS
Trade mark licensing contracts
Section 23
(1) Under a trade mark licensing contract, the holder of trade mark protection shall license the right to use a trade mark and the licensee shall pay a licence fee. (2) The parties shall be free to determine the contents of the licensing contract. However,
any licensing contract the performance of which could result in misleading consumers shall be null and void.
Rights and obligations of the parties
Section 24
(1) The trade mark holder shall be liable, for the whole duration of the licensing contract, that no third parties hold rights in the trade mark that prevent or limit the exercise of the right of use. The provisions of the Civil Code governing warranty for legal defects shall apply accordingly to this liability, except that the licensee shall be entitled, instead of withdrawal, to unilaterally terminate the contract with immediate effect. (2) The trade mark holder shall inform the licensee of all rights and important circumstances
in relation to the trade mark, however, he shall be obliged to transfer economic, technical and organisational know-how thereof upon expressed agreement only. (3) The trade mark holder shall have the right to control, at the licensee, the quality of the
goods bearing the trade mark or of the services supplied under the trade mark. (4) The licensing contract shall cover all goods and services for which the trade mark is
registered, to every mode and extent of use, without limitation in time or as to territory. (5) The licensing contract shall grant exclusive right of use only if this is expressly stipulated
therein. In the case of an exclusive licence, besides the licensee who has acquired the right of use, the trade mark holder may also use the trade mark, unless this is expressly excluded by the contract. The trade mark holder may terminate the exclusivity of a licence, subject to a proportional reduction in the licence fee, if the licensee fails to begin the use of the trade mark within a reasonable time under the given circumstances.
10
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(6) The licensee may transfer the licence or grant sub-licences to third parties subject to the express consent of the holder only.
Termination of licensing contracts
Section 25
The licensing contract shall terminate ex nunc when the contractual period expires or when certain circumstances specified in the contract occur or when the trade mark protection terminates.
Effect of the provisions relating to licensing contracts
Section 26
(1) By mutual consent the parties may derogate from the provisions relating to licensing contracts unless it is prohibited by law.
(2) [repealed]
Chapter V
INFRINGEMENT
Trade mark infringement
Section 27
(1) Any unlawful use of a trade mark that violates the provisions of Section 12 shall qualify as trade mark infringement. (2) The trade mark holder may, according to the circumstances of the case, have recourse to
the following civil remedies: (a) he may demand that the fact of infringement be declared by the court; (b) he may demand that the infringer cease the infringement or any acts directly threatening
therewith and that he be prohibited from further infringements; (c) he may demand that the infringer give information on the identity of persons involved in
the production and distribution of the infringing goods or the provision of infringing services and of the business contacts established for their distribution; (d) he may demand satisfaction from the infringer by way of a declaration or other
appropriate means and, if necessary, that the declaration be made public by or at the expense of the infringer; (e) he may demand the surrender of the enrichment obtained through the infringement of the
trade mark; (f) he may demand the seizure, transfer to a specific person, recall or definitive removal from
the channels of commerce, or destruction, of the infringing products and packaging, as well as of the means and materials exclusively or primarily used for infringement. (3) Where a trade mark is infringed, the trade mark holder shall also be entitled to claim
damages under the rules of civil liability. (4) The trade mark holder shall be entitled to submit the demand referred to in paragraph
(2)(b) also against any person whose services were used for the infringing activities.
11
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(5) The trade mark holder shall be entitled to submit the demand referred to in paragraph (2) c) also against any person who a) was found in possession of the infringing goods on a commercial scale; b) was found to be using the infringing services on a commercial scale; c) was found to be providing on a commercial scale services used for the infringing
activities; d) was indicated by the person referred to in points a) to c) as being involved in the
production or distribution of the infringing goods or the provision of the infringing services. (6) For the purposes of paragraph (5) a) to c), the acts shall be deemed to have been carried
out on a commercial scale if it is obvious from the nature and quantity of the infringing goods or services that these acts were carried out for direct or indirect commercial or other economic advantage. Unless proven to the contrary, acts carried out by consumers in good faith shall not be regarded as acts carried out on a commercial scale. (7) On the basis of paragraph (2)(c) or paragraph (5), the infringer or the person referred to
in paragraph (5) may be ordered to provide, in particular, the following information: a) the names and addresses of the producers, distributors or providers of the infringing goods
or services, and the holders as well as the intended or involved wholesalers and retailers of the infringing goods or services; b) the quantities produced, delivered, received or ordered of the infringing goods or services,
as well as the price obtained or paid for the goods or services in question. (8) At the request of the trade mark holder, the court may order that the means, materials,
goods and packaging seized, recalled from the channels of commerce or definitively removed from the channels of commerce be divested of their infringing nature or, if this is not possible, that they be destroyed. In justified cases, the court may order, instead of destruction, that the means and materials seized be auctioned according to the procedure of judicial enforcement; in such cases, the court shall decide in a judgement on how the sum obtained is to be used. (9) Seizure of the means and materials used in infringing activities and of the infringing
goods and packaging shall also be ordered if they are not owned by the infringer, but the owner knew or, with the diligence normally to be expected, should have known about the infringement. (10) The court shall order the measures referred to in paragraph (2)(f)and paragraph (8) to
be taken at the expense of the infringer, except when derogation therefrom is justified by the circumstances of the case. In ordering the recall from the channels of commerce, the definitive removal therefrom, or destruction, the court shall decide by taking into account the interests of third parties and by ensuring the proportionality of the measures to the seriousness of the infringement. (11) At the request of the trade mark holder, the court may order that its decision be made
public at the expense of the infringer. The court shall decide on how to ensure publicity. Publicity shall mean, in particular, publication in a national daily newspaper or on the Internet.
Non-use as defence in infringement proceedings
Section 27/A
(1) The holder of the trade mark may oppose the use of the sign only if the holder's rights are not liable to be revoked pursuant to Section 34 at the time the infringement action is brought. (2) If the defendant so requests, the holder of the trade mark shall furnish proof that (a) during the five-year period preceding the date of bringing the action, he put the trade
mark to genuine use as provided in Section 18 in connection with the goods or services in respect of which it is registered, or
12
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(b) he had proper reasons for non-use, provided that, at the date of bringing the action, the five-year period specified in Section
18(1) to (3) has already expired.
Intervening right of the holder of a later trade mark as defence in infringement proceedings
Section 27/B
(1) The holder of a trade mark shall not be entitled to oppose the use of a later mark where that later trade mark would not be declared invalid pursuant to Section 33(2) or (2a), or Section 73(3). (2) The holder of a trade mark shall not be entitled to oppose the use of a later EU trade mark
where that later trade mark would not be declared invalid pursuant to Articles 60(1), (3) or (4), 61(1) or (2) or 64(2) or (3) of the European Union Trade Mark Regulation. (3) Where the holder of a trade mark is not entitled to oppose the use of a later trade mark
pursuant to paragraph (1) or (2), the holder of that later registered trade mark shall not be entitled to demand the prohibition of the use of the earlier trade mark, even if that earlier right may no longer be invoked against the later trade mark.
Customs law consequences of trade mark infringement
Section 28
Upon trade mark infringement, the trade mark holder may, according to the provisions of the laws on customs action against goods infringing intellectual property rights, request the customs authorities to take measures to prevent the infringing goods be placed on the market.
Rights of the applicant and of the licensee in the case of trade mark infringement
Section 29
(1) An applicant may also initiate proceedings for trade mark infringement; however, the proceedings shall be suspended until a final and binding decision is adopted on the registration of the trade mark. (2) The licensee may bring proceedings for trade mark infringement in his own name only
if the trade mark holder consents thereto or if the licensing contract authorised him to do so. However, the holder of an exclusive licence may bring such proceedings in his own name and without the consent of the holder against the infringer, if the holder of the trade mark, after formal notice, does not himself bring infringement proceedings within 30 days. (3) A licensee shall, for the purpose of obtaining compensation for damage suffered by him,
be entitled to join the infringement action brought by the holder of the trade mark as a co- litigant. Section 52(2)(a) of Act CXXX of 2016 on the Code of Civil Procedure (hereinafter ”the Code of Civil Procedure”) shall apply accordingly to the time limit of joining the action as co-litigant, and Section 38(3) and Section 39 of the the Code of Civil Procedure shall apply accordingly to the relationship of the co-litigants.
Chapter VI
TERMINATION OF TRADE MARK PROTECTION
13
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Modes of termination
Section 30
(1) Trade mark protection shall terminate if (a) the period of protection expires without renewal (Sections 11 and 31), on the day
following the date of expiry; (b) the holder of the trade mark surrenders the protection (Section 32), on the day following
receipt of the surrender, or at an earlier date specified by the person surrendering the protection; (c) if the trade mark has been declared invalid (Section 33), with retroactive effect to the
date of the application; (d) if the holder of the trade mark has not put the trade mark to genuine use (Sections 18 and
34), with retroactive effect to the filing date of the request for revocation; (e) if the trade mark has lost its distinctive character or has become misleading (Section 35),
with retroactive effect to the filing date of the request for revocation. (f) [repealed] (2) Under paragraphs (1)(d) and (1)(e), at the request of either of the parties, trade mark
protection may also be revoked with retroactive effect to an earlier date on which the ground for filing the request for revocation occurred, provided that the conditions for revocation existed both at the earlier date specified and at the time of filing the request for revocation. (3) For the purposes of paragraph (2), the date of priority of the later, conflicting trade mark
application of the requesting party shall be considered, until proof of the contrary, to be the date on which the ground for revocation occurred, provided that that requesting party filed such trade mark application.
Partial termination due to expiry of the period of protection
Section 31
If trade mark protection is renewed only in respect of some of the goods or services for which the trade mark has been registered, trade mark protection shall terminate due to expiry of the period of protection in respect of the parts not covered by the renewal.
Surrender of trade mark protection
Section 32
(1) The trade mark holder entered in the trade mark register may surrender the trade mark protection in a written declaration addressed to the Hungarian Intellectual Property Office. (2) If the surrender affects the rights of third parties deriving from a law, from a substantive
decision by an authority, from a licensing contract or any other contract recorded in the trade mark register, or if a court action is recorded in the trade mark register, the surrender shall take effect only with the consent of the parties concerned. (3) Trade mark protection may also be surrendered in respect of only some of the goods or
services for which the trade mark is registered. (4) Surrender of trade mark protection may not be withdrawn.
Declaration of invalidity of trade marks
14
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Section 33
(1) The trade mark shall be declared invalid (a) if the subject matter of the trade mark protection does not meet the requirements laid
down in Section 8(a); (b) if the subject matter of the trade mark protection differs from, or the list of goods or
services extends beyond, the content of the application as filed at the acknowledged filing date or, in the case of division, the content of the divisional application; (c) if the international trade mark application has been filed by a person not entitled to it
under the Madrid Agreement or the Protocol Relating to the Madrid Agreement [Section 76/I(1)(a)]. (2) The trade mark shall not be declared invalid if (a) it conflicts with an earlier trade mark [Section 4(2)] the use of which does not meet, at
the date of filing of the request for a declaration of invalidity, the requirements laid down in Section 18, or the protection of which no longer exists at the date of filing of the request for a declaration of invalidity; or (b) it conflicts with an earlier trade mark, non-registered sign or any other rights whose
holder was aware of the registration of the later trade mark and has acquiesced, for a period of five successive years, in the use of that trade mark, unless the holder of the later trade mark acted in bad faith. (2a) A request for a declaration of invalidity on the basis of an earlier trade mark shall not
succeed if it would not have been successful at the filing date or the priority date of the later trade mark for any of the following reasons: (a) the earlier trade mark, liable to be declared invalid pursuant to Section 2(2)(a) to (c), has
not yet acquired a distinctive character as referred to in Section 2(3); (b) the request for a declaration of invalidity is based on Section 4(1)(b) and the earlier trade
mark has not yet become sufficiently distinctive to support a finding of likelihood of confusion within the meaning of Section 4(1)(b); (c) the request for a declaration of invalidity is based on Section 4(1)(c) and the earlier trade
mark has not yet acquired a reputation within the meaning of Article 4(1)(c). (2b) A trade mark shall not be declared invalid based on Section 2(2)(a) to (c) if, before the
date of request for a declaration of invalidity, following the use which has been made of it, it has acquired a distinctive character. (3) If the grounds for invalidity exist in respect of only some of the goods or services for
which the trade mark is registered, trade mark protection shall be limited accordingly. (4) If a request for a declaration of invalidity has been rejected by a final and binding
decision, no new proceedings for a declaration of invalidity may be instituted by any person based on the same facts in respect of the same trade mark.
Revocation by reason of non-use
Section 34
(1) Trade mark protection shall be revoked by reason of non-use in respect of all or some of the goods or services for which the trade mark is registered, depending on whether non-use involves all or only some of the goods or services for which the trade mark is registered. (2) Revocation of trade mark protection by reason of non-use shall not be declared if,
following the period laid down in Section 18(1) to (3) but before the filing of the request for revocation by reason of non-use, genuine use of the trade mark has been started or continued. This provision shall not apply if the trade mark holder commences or continues genuine use of
15
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
the trade mark within a period of three months, which may have begun at the earliest on expiry of the continuous five-year period of non-use, preceding the filing of the request, only after the holder becomes aware that a request for revocation by reason of non-use may be filed. (3) If a request for revocation by reason of non-use has been rejected by a final and binding
decision, no new proceedings for revocation by reason of non-use shall be instituted by any person based on the same facts in respect of the same trade mark.
Revocation due to loss of distinctive character or becoming misleading
Section 35
(1) Trade mark protection shall be revoked if (a) as a result of acts or inactivity of the holder, the sign has become the common name in
the trade for a product or service in respect of which it is registered; or (b) as a result of the use made of it by the holder of the trade mark or with the holder’s
authorization, the trade mark has become misleading, particularly as to the nature, quality or geographical origin of those goods or services. (2) Trade mark protection shall be revoked due to loss of distinctive character or becoming
misleading in respect of all or some of the goods or services for which the trade mark was registered, depending on whether the grounds for revocation exist in respect of all or only some of the goods or services for which the trade mark is registered. (3) If a request for revocation due to loss of distinctive character or becoming misleading
has been rejected by a final and binding decision, no new proceedings for revocation shall be instituted by any person based on the same facts in respect of the same trade mark.
Section 35/A [repealed]
Reclaiming of licence fees
Section 36
If the trade mark protection terminates with retroactive effect, only the portion of the licence fee collected by the trade mark holder may be reclaimed that was not covered by the economic benefits derived from the use of the trade mark.
Chapter VI/A
APPLICATION OF THE PROVISIONS OF THE CIVIL CODE
Section 36/A
(1) The provisions of the Civil Code shall apply to matters not regulated in this Act regarding (a) the passing, transfer or encumbrance of rights relating to a trade mark or deriving from
trade mark protection, as well as the joint right to trade mark protection and joint trade mark protection; b) trade mark licensing contracts; and c) other personal and property relations concerning trade marks. (2) [repealed]
16
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
PART TWO
PROCEEDINGS BEFORE THE HUNGARIAN INTELLECTUAL PROPERTY OFFICE IN TRADE MARK MATTERS
Chapter VII
GENERAL PROVISIONS GOVERNING TRADE MARK PROCEEDINGS
Material competence of the Hungarian Intellectual Property Office
Section 37
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall have material competence in the following trade mark matters: (a) registration of trade marks, (b) renewal of trade mark protection, (c) revocation of trade mark protection, (d) declaration of invalidity of trade marks, (e) division of trade mark protection, (f) keeping the records of trade mark applications and trade marks, (g) providing official information. (2) The Hungarian Intellectual Property Office shall also have competence in matters
deriving from the application of provisions relating to the European Union trade mark system (Chapter X/A) and to the international registration of trade marks (Chapters X/B to X/C).
Application of the general rules of administrative authority procedures and of electronic administration
Section 38
(1) With the derogations and additional provisions laid down in this Act, the Hungarian Intellectual Property Office shall proceed in trade mark matters within its material competence in accordance with the provisions of Act CL of 2016 on the Code of General Administrative Procedure (hereinafter “the Code of General Administrative Procedure”) and the Act on the general rules on electronic administration and trust services. (2) The Hungarian Intellectual Property Office shall, unless otherwise provided by an Act,
proceed in trade mark matters within its competence upon application. (2a) Communications with the Hungarian Intellectual Property Office in trade mark matters
within its material competence, with the exception of requesting information and granting such requests, access to files and oral hearings, shall be made in writing only, and by electronic means requiring electronic identification; information, however, shall not be requested and such requests shall not be provided by way of short text messages. (2b) In the absence of a provision of this Act to the contrary, in trade mark matters within
the competence of the Hungarian Intellectual Property Office the request shall contain (a) the name and address of the natural person requesting party and, in the case of
representation, the name and address of the representative, furthermore, in the case of communication by electronic means, the place and date of birth and the mother’s name of the natural person communicating in this manner;
17
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(b) the name and address of the non-natural person requesting party and, in the case of representation, the name and seat of the representative, furthermore, in the case of communication by electronic means, their tax number; and in the case of communication by non-electronic means, the signature of the requesting party
or of his representative. (3) Section 3, Section 5(1), Section 13(8), Section 21, Section 26, Section 37(2), Section
46(2), Section 48(1) to (4), Section 62(1), Section 74(1), Section 75, Section 76, Section 87, Section 94(2), Section 97, Section 127(2) and Section 130 of the Code of General Administrative Procedure shall not apply in trade mark matters. (4) In trade mark matters, the provisions of the Code of General Administrative Procedure
on legal succession shall not apply, summary proceedings shall not be admissible and applications may not be submitted through government windows1. (5) [repealed]
Decisions of the Hungarian Intellectual Property Office
Section 39
(1) [repealed] (2) In invalidity and revocation proceedings, the Hungarian Intellectual Property Office shall
proceed at hearings and take its decisions by a panel consisting of three members. If a hearing is to be held relating to an opposition filed against the registration of a trade mark in trade mark registration proceedings, a three-member panel set up by the Hungarian Intellectual Property Office shall hold the hearing and adopt a decision. The panel shall take its decisions by majority vote. (3) Unless their review is requested, decisions of the Hungarian Intellectual Property Office
shall take effect upon service. (4) Decisions of the Hungarian Intellectual Property Office shall be served by a public notice
if (a) the domicile address or seat (establishment, branch) of the party is unknown, or (b) the mail is returned with the remark that the whereabouts or the address of the party is
unknown. (5) The public notice shall be published in the official gazette and on the website of the
Hungarian Intellectual Property Office on the same day. Decisions served by a public notice shall be considered delivered on the fifteenth day following the publication of the notice. In any other matters pertaining to the service of decisions by a public notice, the provisions of the Code of General Administrative Procedure shall apply with the proviso that posting shall mean the publication of the public notice. (6) If the provisions of Section 44(1) apply, all decisions shall be delivered to the
representative. (7) The provisions of the Code of General Administrative Procedure related to public
announcement of decisions shall not apply in trade mark matters.
Establishing the facts of the case
Section 40
1 Translator’s note: Integrated customer service offices of the Hungarian Government.
18
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(1) In the course of trade mark proceedings pending before it, the Hungarian Intellectual Property Office shall examine the facts of the case, with the exception set out in paragraph (2), ex officio; its examination shall not be confined to the allegations of the parties. (2) In the course of trade mark registration proceedings where an opposition is filed against
the registration of a sign as a trade mark, as well as in invalidity and revocation proceedings, the Hungarian Intellectual Property Office shall examine the facts within the bounds of the request and on the basis of the allegations and statements of the parties and the data proven by them. (3) The decisions of the Hungarian Intellectual Property Office shall be based only on facts
or evidence on which the parties concerned have had an opportunity to present their comments; however, facts or evidence not submitted by the party in due time may be left out of consideration. (3a) In proceedings listed in paragraph (2), parties shall file their submissions and
attachments thereto in one copy with the Hungarian Intellectual Property Office if they use electronic means of communication, otherwise they shall file a copy for each party with opposing interests in the proceedings plus one additional copy; if several parties have a common representative, for this person one copy shall suffice. If the party files his submission or its attachments in a lesser number of copies than prescribed, and this irregularity is not rectified in accordance with paragraph (4), the opposition, the request for a declaration of invalidity or the request for revocation shall be considered withdrawn, and the statement of the applicant or of the holder of the trade mark shall be considered not to have been submitted. (4) If the irregularities of a request or of its attachments submitted in trade mark matters can
be rectified, the party shall be invited to rectify the irregularities of the submission or to submit comments, and at the same time be warned of the legal consequences of non-compliance. If, in spite of the rectification or comments, the request does not meet the relevant requirements, and this Act does not make provision for other legal consequences, the request shall be rejected. If the party does not respond to the invitation within the prescribed time limit, the request – if this Act does not make provision for other legal consequences – shall be considered withdrawn. (5) [repealed]
Time limits
Section 41
(1) The time limits prescribed by this Act shall not be extended. Legal consequences of failure to meet such time limits shall occur without any special notice. (2) If this Act does not prescribe any time limit to rectify the irregularities or to submit
comments, a time limit of at least thirty days shall be granted to the party, which may be extended on request submitted before the expiry of the time limit. A time limit of more than three months and more than three extensions of a time limit may only be granted in particularly justified cases. (3) The administrative time limits for the conclusion of proceedings and the provisions on
other time limits prescribed in the Code of General Administrative Procedure for other measures of the proceeding authority shall not apply to trade mark matters. (4) In trade mark matters, the filing date of documents submitted by post is the date on which
the document was delivered to the Hungarian Intellectual Property Office. Documents delivered after the time limit set by the Hungarian Intellectual Property Office shall be deemed submitted in due time if the documents were sent by registered mail before the expiry of the time limit, unless the document was delivered later than two months after the expiry of the time limit.
19
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Request for re-establishment of rights
Section 42
(1) In trade mark matters, unless excluded under paragraph (5), a request for re- establishment of rights may be submitted within fifteen days of the unobserved due date or of the last day of the missed time limit. The application must state the cause for failing to comply and the circumstances substantiating that the failure did not occur through the fault of the party. (2) If the failure to comply became known to the party subsequently or the cause thereof
ceased subsequently, the time limit shall be calculated from the date on which the failure to comply became known or the cause thereof ceased. The request for re-establishment of rights shall be admissible only within six months from the due date or the last day of the time limit not met. (3) If a time limit is not complied with, the omitted act must be carried out simultaneously
with the submission of the request for re-establishment of rights or, if it is admissible, an extension of the time limit may be requested. (4) If the Hungarian Intellectual Property Office grants the re-establishment of rights, the
acts carried out by the defaulting party shall be considered to have been performed within the time limit not met; a hearing held on the date unobserved shall be, as necessary, repeated. Depending on the outcome of the new hearing, a decision shall be made on whether the decision taken at the original hearing should be upheld or should be revoked in whole or in part. (5) No request for re-establishment of rights shall be admissible: (a) in the event of failing to comply with the time limit prescribed for filing the declaration
of priority [Section 53(2)]; (b) in the event of failing to comply with the time limit of six months fixed for claiming
Convention or exhibition priority; (c) in the event of failing to comply with the time limit prescribed for filing an opposition
[Section 61/B(1) and Section 76/P(3)]; (d) in the event of failing to comply with the time limit fixed for filing the request for
accelerated procedure [Section 64/A(1)].
Suspension of the proceedings
Section 43
(1) If a court action is instituted with respect to the entitlement to file a trade mark application or to the right to trade mark protection, trade mark proceedings shall be suspended until the court decision becomes final and binding. If a decision on the merits of a trade mark case is subject to a prior consideration of a matter falling within the competence of another authority, the Hungarian Intellectual Property Office shall suspend the trade mark proceedings. (2) Upon the death or termination of a party, the proceedings shall be suspended until the
person of the legal successor is communicated and attested. If the person of the legal successor is not communicated within a reasonable time according to the circumstances of the case, the Hungarian Intellectual Property Office shall terminate the proceedings or shall decide on the basis of the material at its disposal. (3) The Hungarian Intellectual Property Office shall suspend the trade mark proceedings at
the request of the party or ex officio, if a well-founded decision cannot be made in the case without a decision taken in other, closely connected proceedings within its own competence. (4) The trade mark registration proceedings cannot be suspended at the request of the party,
except if the provisions of paragraph (1) or (3) would apply.
20
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(5) The suspension of the proceedings shall interrupt all time limits, and the time limits shall recommence from the termination of the suspension. (6) The Hungarian Intellectual Property Office may decide that the suspension of the
proceedings shall not affect the ongoing procedural acts and the time limits determined for their performance.
Representation
Section 44
(1) Foreign applicants shall be obliged, unless otherwise provided for in an international treaty, to be represented by an authorised patent attorney or an attorney-at-law in all trade mark matters within the competence of the Hungarian Intellectual Property Office. (2) Authorisations shall be made in writing. For the validity of the authorisation of a patent
attorney, an attorney-at-law, a patent attorneys’ office, a patent attorneys’ partnership or a law office, given either in the country or abroad, the signature by the principal shall be sufficient. The power-of-attorney may also be a general authorisation, on the basis of which the representative can proceed in all trade mark cases within the competence of the Hungarian Intellectual Property Office, to which the principal is a party. A power-of-attorney given to a law office, a patent attorneys’ office or a patent attorneys’ partnership shall be deemed to be an authorisation given to any person who certifies his operating within the framework of the office or partnership. (3) The Hungarian Intellectual Property Office shall appoint a guardian ad litem from among
the patent attorneys and attorneys-at-law in the trade mark proceedings a) for unknown heirs or for a party whose whereabouts are unknown, at the request of the
opposing party, or b) for a foreign party not having an authorised representative, at the request of the opposing
party. (4) Paragraph (1) and paragraph (3)(b) shall not apply for foreigners who are natural persons
or legal persons with domicile or seat in the territory of a Member State of the European Economic Area. (5) In the event that paragraph (3)(b) and paragraph (4) do not apply and the foreigner has
not complied with the requirements laid down in paragraph (1), the Hungarian Intellectual Property Office shall apply in the trade mark proceedings the provisions of Section 59(2) to (4) accordingly, with the derogation that the request shall be assessed on the basis of the information available, if the foreign participant of the proceedings, being the opposing party, did not comply with the requirements laid down in paragraph (1). (6) The party who requested the appointment of the guardian ad litem shall advance the costs
and the remuneration of the guardian ad litem. (7) For the purposes of the Act on the general rules on electronic administration and trust
services and of the provisions of this Act relating to electronic administration, patent attorneys, patent attorney offices and patent attorney companies shall qualify as legal representatives in trade mark matters.
Language use
Section 45
(1) The language of trade mark proceedings shall be Hungarian, the trade mark application shall be drawn up in Hungarian.
21
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(2) In trade mark matters, foreign language documents may also be filed; however, the Hungarian Intellectual Property Office may require that a translation into Hungarian be filed. Submission of certified translations or legalised documents shall only be required if the accuracy of the translation or the authenticity of the facts included in the foreign document is questionable with good reason.
Access to files
Section 46
(1) Any person shall have the right to inspect the files of trade mark applications, except for draft decisions and all other documents used for the preparation of decisions and expert opinions that were not communicated to the parties as well as the documents under paragraph (2). (1a) Access to files to be inspected at request shall be ensured by the Hungarian Intellectual
Property Office subject to the personal appearance of the person requesting it. (2) Beyond the cases covered by the Code of General Administrative Procedure, personal
data not indicated in the trade mark register and not communicated in official information shall be excluded from inspection, unless the person concerned explicitly approved the inspection thereof or a third party is allowed access to documents containing personal data pursuant to the provisions of the Code of General Administrative Procedure. (3) Subject to the payment of a fee, the Hungarian Intellectual Property Office shall issue
copies of documents that may be inspected. (4) Trade mark proceedings shall be public only in cases where there is an opposing party
participating.
Legal remedies
Section 46/A
(1) Appeals, administrative court actions and supervisory procedures, and intervention or action by the prosecutor under the Act on prosecution service shall not be admissible with regard to the decisions of the Hungarian Intellectual Property Office. (2) Decisions of the Hungarian Intellectual Property Office in trade mark matters shall be
reviewed by the court in non-contentious proceedings laid down in Chapter XI. (3) Unless otherwise provided by this Act, the Hungarian Intellectual Property Office may
amend or withdraw its decisions concluding the following proceedings only upon a request for review and before such request is forwarded to the court: a) registration of trade marks; b) renewal of trade mark protection; c) division of trade mark protection; d) termination of trade mark protection by reason of surrender; e) declaration of invalidity of trade marks; f) declaration of revocation of trade mark protection; g) forwarding a request for an international trade mark application as well as a request for
subsequent extension of the protection resulting from an international trade mark registration; h) final refusal of the protection of a sign extending to Hungary; i) refusal of the effect of a transfer or of a licence recorded in the international register with
respect to the protection resulting from an international registration extending to Hungary; j) conversion of an international registration into a national trade mark application.
22
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(4) Unless otherwise provided by this Act, the Hungarian Intellectual Property Office may amend or withdraw its decision concluding the proceedings under paragraph (3)(e) and (f) upon a request for review only if it establishes that its decision is in breach of a law or if the parties unanimously request the amendment or withdrawal of the decision. (4a) In cases with no opposing parties involved, upon a request for review, the Hungarian
Intellectual Property Office may also withdraw or, according to the request for review, amend a decision defined in Section 77(1)(b) to (e) if the decision does not infringe the law, but the Hungarian Intellectual Property Office agrees with the content of the request for review. (4b) Decisions based on a requests for review shall be communicated to the requesting party
and to whom the decision subject to review was communicated. (4c) The same legal remedy shall apply against the amending decision as against the
amended decision. (5) Paragraph (4) shall also apply to decisions taken in the matter referred to in paragraph
(3)(a), provided that a notice of opposition was filed against the trade mark application and the Hungarian Intellectual Property Office did not refuse the trade mark application for any ground laid down in Sections 2 to 3.
Enforcement
Section 46/B
(1) The provisions of the Code of General Administrative Procedure relating to enforcement shall apply to orders of the Hungarian Intellectual Property Office imposing a procedural fine. (2) Decisions of the Hungarian Intellectual Property Office on the bearing of costs shall be
enforced by applying the provisions of Act LIII of 1994 on Judicial Enforcement.
Costs and fees
Section 46/C
(1) In trade mark matters no cost exemption shall be available. (2) Beyond the obligations to pay fees laid down by this Act, fees for administrative services
shall be paid in trade mark matters, the amount of which is defined in the law on fees for administrative services in industrial property procedures and which shall be paid according to the detailed rules laid down by the law on fees for administrative services in industrial property procedures for the following requests as well: (a) requests for review, extension of time limits and requests for re-establishment of rights; (b) requests for the recordal of legal succession and licences, requests for establishing a lien. (3) In justified cases, the Hungarian Intellectual Property Office may reduce the amount of
the fee of the professional representative if it is not commensurate with the actual representation performed. In this case, the Hungarian Intellectual Property Office shall proceed by applying the provisions on the fees and expenses of attorneys-at-law and patent attorneys applicable in court proceedings accordingly.
Electronic administration and official services
Section 46/D
23
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(1) In trade mark matters, the Hungarian Intellectual Property Office shall provide electronic administration services in accordance with the provisions of the Act on the general rules on electronic administration and trust services and of this Act. (2) In trade mark matters the economic operator and the legal representative of the party
shall not be required to have their affairs administered electronically.
Chapter VIII
TRADE MARK REGISTER, PROVIDING OFFICIAL INFORMATION
Trade mark register
Section 47
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall keep a register of trade mark applications and trade marks in which all facts and circumstances concerning trade mark rights shall be recorded in accordance with Section 48. (2) The trade mark register shall contain, in particular, the following entries: (a) registration number of the trade mark; (b) reference number of the application; (c) representation of the trade mark; (d) list of goods or services; (e) name (official designation) and address (seat) of the holder of the trade mark; (f) name and seat of the representative; (g) filing date of the application; (h) priority data; (i) date of the decision on the registration of the trade mark; (j) renewal of trade mark protection; (k) the termination of trade mark protection, the date and the grounds for termination of trade
mark protection and the limitation of trade mark protection; (l) licences; (m) the fact that the right to trade mark protection or the rights conferred by trade mark
protection belong to assets under fiduciary asset management; (n) hypothecation of the trade mark, as well as levy of execution or seizure, and (o) the starting date specified pursuant to Section 18(1) to (3) of the five-year period referred
to in Section 18(1). (3) The trade mark register shall authentically attest the existence of the rights and facts
recorded therein. Until the contrary is proven, the rights and facts recorded in the trade mark register shall be presumed to be existent. The burden of proof against the data recorded in the trade mark register shall be on the person who contests their correctness or authenticity. (4) Any right relating to trade mark protection may only be invoked against a third party
who acquired his right in good faith and for consideration if it is recorded in the trade mark register. (5) The trade mark register shall be open to public inspection, the Hungarian Intellectual
Property Office shall provide electronic access thereto on its website. Certified copies of the data recorded in the trade mark register shall be issued against a fee.
Making entries in the trade mark register
Section 48
24
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall make entries and record facts occurred in trade mark proceedings in the trade mark register on the basis of its own decisions or by decisions of other authorities or the court. With respect to the entries made on the basis of the decisions listed in Section 77 (1), the trade mark register shall also contain the date when such decisions have become final and binding. For requests for review filed against any decision listed in Section 77 (1), this fact and that the decision is not final and binding, shall also be recorded. (2) The Hungarian Intellectual Property Office shall decide on the acknowledgement and
recording of rights and facts relating to trade mark protection, except for facts occurred in trade mark proceedings, on the basis of a request submitted in writing; notifications of changes in the data of the party received from other authorities shall not qualify as requests submitted in writing. An official document or a private document providing sufficient evidence shall be attached to such request. If requests are submitted to the same case and their fulfilment would exclude each other, the requests shall be dealt with in the order of their date of receipt. (3) A request shall be inadmissible if it is based on a document which is invalid due to formal
irregularities or which lacks an authority approval required by law, or if it is clear from the contents of the document that the juridical act included therein is invalid. (3a) Requests for recording legal succession shall be inadmissible if the right to trade mark
protection or the rights conferred by trade mark protection have been transferred under a fiduciary asset management contract, which has not been concluded with a fiduciary asset management company, and the certificate of registration provided for by the Act on trustees and their activities has not been attached to the request. (4) [repealed]
Providing official information
Section 49
The official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office shall contain, in particular, the following data and facts relating to trade mark applications and trade marks: (a) on publication of the trade mark application, the name and address (seat) of the applicant
and the representative, the reference number of the application, the filing date and the date of priority if the latter is different, the sign and the list of goods or services; (b) after registration of the trade mark, the registration number, the name and address
(seat) of the holder, name and address (seat) of the representative, the reference number, the filing date and the date of priority if the latter is different, the trade mark, the list of goods or services and the date of the decision on registration; (c) in the case of renewal or division of trade mark protection, the relevant data thereof; (d) termination of trade mark protection, the legal grounds and the date thereof; (e) changes in rights relating to the trade mark protection recorded in the trade mark register.
Section 49/A
The official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office shall also publish the official information on international trade mark applications provided for in Chapters in Chapters X/B to X/C.
25
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Chapter IX
TRADE MARK REGISTRATION PROCEDURE
Filing of a trade mark application and its requirements
Section 50
(1) Proceedings for the registration of a trade mark shall commence upon the filing of a trade mark application with the Hungarian Intellectual Property Office. (2) A trade mark application shall contain a request for trade mark registration, the sign, the
list of goods or services and, where necessary, other relevant documents. (3) By way of derogation from Section 38(2b), trade mark applications shall contain the
name and address or seat of the applicant, in the case of representation the name and address or seat of the representative, furthermore, in the case of communication by non-electronic means, the signature of the applicant or of his representative. (3a) If the applicant or his representative has an obligation to communicate by electronic
means with the Hungarian Intellectual Property Office in trade mark matters within the competence of the Hungarian Intellectual Property Office or if he wishes to do so, the trade mark application shall contain, in addition to the data specified in paragraph (3) (a) the place, date of birth and mother’s name of the natural person applicant or
representative, (b) the tax number of the non-natural person requesting party or representative. (3b) In all other respects, trade mark applications shall be filed in compliance with the
detailed requirements laid down in laws on the detailed formal requirements of trade mark applications and on the electronic filing of industrial property applications. (4) A trade mark application shall be subject to the payment of a filing fee determined by the
law on fees for administrative services in industrial property procedures; the fee shall be paid within one month after the date of filing. (5) If the list of goods or services in the trade mark application have been drafted in a foreign
language, the list of goods or services drafted in Hungarian shall be filed within two months after the date of filing. (6) The applicant may withdraw the trade mark application until its registration in
compliance with the provisions of Section 32.
Section 50/A [repealed]
Date of filing
Section 51
(1) The filing date of an application shall be the date on which the application received by the Hungarian Intellectual Property Office contains at least the following: (a) an indication that trade mark protection is sought, (b) the name of the applicant, his address or seat or secure delivery service address, in the
case of representation the name of the representative, his address or seat or secure delivery service address or any other data making it possible to contact the applicant, (c) a reproduction of the sign that meets the requirements laid down in Section 1(1)(b), and (d) the list of goods or services referred to in Section 52(2), irrespective of whether the list
meets the other requirements.
26
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(2) In place of filing a representation of the sign and a list of goods or services, reference to a priority document shall also suffice for according the date of filing.
Unity of the sign, list of goods or services
Section 52
(1) A single trade mark application may seek trade mark protection for one sign only. (2) The list of goods or services is the enumeration of goods and services with respect to
which trade mark protection for the sign is sought. (3) In trade mark applications the goods and services shall be classified in conformity with
the system of classification established by the Nice Agreement Concerning the International Classification of Goods and Services for the Purposes of the Registration of Marks (hereinafter “the Nice Classification”). (4) In trade mark applications the goods and services shall be identified with sufficient clarity
and precision in order to enable the authorities and the economic operators, on that sole basis, to determine the extent of the protection sought. (5) The general indications included in the class headings of the Nice Classification or other
general terms may only be used if they comply with the requisite standards of clarity and precision set out in paragraph (4). (6) The general terms, including the general indications of the class headings of the Nice
Classification, shall be interpreted as including the goods or services that are clearly covered by the literal meaning of the indication or term. (7) Goods and services shall not be regarded as being similar to each other or dissimilar
from each other merely on the ground that they appear in the same class or in different classes, respectively, under the Nice Classification.
Priority
Section 53
(1) The date establishing priority shall be (a) in general, the date of filing of the trade mark application (application priority), (b) in the cases defined by the Paris Convention for the Protection of Industrial Property, the
date of filing of the foreign application (Convention priority) , (c) in the cases defined in the communication of the President of the Hungarian Intellectual
Property Office published in the official gazette Magyar Közlöny, the first day of displaying the sign at an exhibition, which is not earlier than six months prior to the date of filing of the application (exhibition priority), (d) the date of filing of a previously filed and pending design application of the applicant for
the same sign, which is not earlier than six months prior to the current application, provided that there has been no other priority claimed in relation thereto (internal priority). (2) Convention priority, exhibition priority and internal priority shall be claimed within two
months after the filing of the application. The document establishing Convention priority and the certification of exhibition shall be filed within four months after the date of filing of the application. (3) Convention priority may also be claimed, under the conditions defined by the Paris
Convention, if the foreign application has been filed in a Member of the World Trade Organization which is not party to the Paris Convention or, subject to reciprocity, in any other
27
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
State. In the matter of reciprocity, the opinion of the President of the Hungarian Intellectual Property Office shall be decisive.
Certification of exhibition
Section 54
(1) The authority responsible for the exhibition shall attest the display and date of exhibition by means of a certificate of exhibition. (2) The certificate must be accompanied by the sign whose identity with the sign displayed
at the exhibition is to be attested. (3) The certificate may only be issued during the term of the exhibition and only while the
sign can be seen at the exhibition.
Examination on filing
Section 55
Following the filing of a trade mark application, the Hungarian Intellectual Property Office shall examine whether (a) the application satisfies the requirements for according a date of filing (Section 51), (b) the filing fee has been paid [Section 50(4)], (c) the list of goods or services has been submitted in Hungarian language [Section 50(5)].
Section 56
(1) If a date of filing cannot be accorded, the applicant shall be invited to rectify the irregularities within thirty days. (2) If the applicant complies with that notice within the specified time limit, the date of
receipt of the rectification shall be accorded as the date of filing. Failing to comply with the said notice, the trade mark application shall be considered withdrawn. (3) The applicant shall be notified of the accorded date of filing. (4) If the filing fee has not been paid or the list of goods or services has not been filed in
Hungarian language, the Hungarian Intellectual Property Office shall call upon the applicant to rectify the irregularities within the time limit specified by this Act [Section 50(4) and (5)]. Failing to comply with the said notice, the application shall be considered withdrawn.
Communication of data
Section 57 [repealed]
Observations
Section 58
(1) During the proceedings for the registration of a trade mark any person may file an observation with the Hungarian Intellectual Property Office to the effect that the sign may not be granted trade mark protection for any of the grounds referred to in Sections 2 to 3. (2) Such observation shall be taken into consideration when the condition objected to in the
observation is examined, except when the observation is filed at a time when its examination
28
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
would unduly delay the decision-making. Following the publication of the trade mark application (Section 61/A) the Hungarian Intellectual Property Office shall, on the basis of an observation only, extend the examination on the merits of the case, to ascertain whether the sign is not excluded from trade mark protection for any conditions referred to in Sections 2 to 3 as indicated in the observation. The examination of facts shall be carried out within the confines of the observation and on the basis of the statements of the person making the observation and data justified by him. (3) The applicant shall be notified of the observation, unless the Hungarian Intellectual
Property Office ignores the observation in accordance with the first sentence of paragraph (2). (4) The person filing the observation shall not be party to the proceedings for the registration
of a trade mark. This person shall be notified of the outcome of his observation.
Examination as to formal requirements
Section 59
(1) If a trade mark application satisfies the requirements examined pursuant to Section 55, the Hungarian Intellectual Property Office shall examine whether it meets the formal requirements of Section 50(2) to (3b), and whether the requirements for unity of the sign and for specification of the list of goods or services pursuant to Section 52 are complied with. (2) If the application does not meet the requirements examined pursuant to paragraph (1),
the applicant shall be called upon to rectify the irregularities or to divide the application. (3) The trade mark application shall be refused if, in spite of rectification or comments, it
still does not comply with the requirements under examination. An application may be refused only for grounds precisely and expressly stated in the notice. (4) If the applicant does not reply to the notice within the fixed time limit or does not divide
the application, the trade mark application shall be considered withdrawn. (5) In the course of the examination of the trade mark application as to formal requirements,
the provisions of Section 61(6) to (7) shall apply accordingly.
Search for earlier rights
Section 60
(1) If a trade mark application meets the requirements examined under Section 59, the Hungarian Intellectual Property Office shall carry out a search for earlier rights referred to in Section 4 and shall draw up a search report on the basis of the sign, with due regard to the list of goods or services. (2) The search report shall indicate the data to be taken into consideration for deciding
whether the sign to which the trade mark application relates is registrable. (3) The Hungarian Intellectual Property Office shall send the search report to the applicant.
Notification of the holder of an earlier right indicated in the search report
Section 60/A
(1) The applicant, the holder and the licensee recorded in the trade mark register may request the Hungarian Intellectual Property Office to notify him, by sending him a copy of the search report, of the later trade mark application in the search report of which his earlier right was indicated.
29
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(2) The request may be filed for a period defined in calendar months, for a maximum of one year and starting either on the first day of the calendar year or of the half-year; the request shall be subject to the payment of a fee determined by the law on fees for administrative services in industrial property procedures. The Hungarian Intellectual Property Office shall only fulfil the request after the payment of the fee is completed. (3) In case of failure to send the notification, the Hungarian Intellectual Property Office
shall, on request, refund the whole or, proportional to the failure, the part of the fee paid under paragraph (2). The failure to send the notification shall not incur any other legal consequences, it shall not affect the application of the provisions concerning, in particular, opposition and acquiescence.
Substantive examination ex officio
Section 61
(1) If a trade mark application meets the requirements laid down in Section 59, the Hungarian Intellectual Property Office shall carry out a substantive examination of the trade mark application. (2) The substantive examination shall extend to (a) whether the sign meets the requirements of Section 1 and whether it is not excluded from
trade mark protection under Sections 2 to 3; (b) whether the application complies with the requirements laid down by this Act. (3) If a trade mark application does not meet the requirements examined under paragraph
(2), the applicant shall be called upon, according to the nature of the objection, to rectify the irregularities or to submit comments. (4) A trade mark application shall be refused in whole or in part if it does not meet the
examined requirements even after the rectification of the irregularities or the submitting of comments. An application may be refused only on grounds that have been precisely and expressly stated and duly reasoned in the notice; if necessary, a further notice shall be issued. (5) If the applicant fails to reply to the notice within the fixed time limit, the trade mark
application shall be considered withdrawn. (6) Simultaneously with the forwarding to the court of the request for reviewing the decision
on the partial refusal of the trade mark application [Section 77(9) and (10)], the registration proceedings shall be suspended with respect to the remaining part of the list of goods or services until the final and binding termination of the court proceedings. (7) On the basis of substantive examination carried out ex officio, the registration
proceedings shall be continued with respect to the remaining part of the list of goods or services after the decision on the partial refusal of the trade mark application has become final and binding.
Publication of the trade mark application
Section 61/A
(1) If a trade mark application satisfies the requirements laid down in Section 59, the Hungarian Intellectual Property Office shall publish at least fifteen days after the search report has been sent to the applicant [Section 60(3)]. (2) Publication shall be made by publishing official information to the public in the official
gazette of the Hungarian Intellectual Property Office as laid down in Section 49(a). (3) The applicant shall be notified of the publication.
30
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(4) After publication, if the application is withdrawn or considered withdrawn, refused, amended or divided, official information shall be published in the official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office.
Substantive examination upon a notice of opposition
Section 61/B
(1) Within a period of three months following the date of publication of a trade mark application, a notice of opposition to registration of the trade mark may be filed on the grounds of Sections 4 to 6, (a) by the holder of the earlier trade mark and the licensee recorded in the trade mark register
thereof; (b) by the holder of the right referred to in Section 5(1)(a) to (b), furthermore, in the case of
an industrial property right by the licensee authorised by a licensing contract, or in the case of copyright by the person acquiring the right of use on the basis of a licensing contract; c) by the prior user on the basis of Section 5(2)(a), furthermore, by the person authorised to
exercise the rights arising from the protection of designation of origin or appellation of origin or geographical indication on the basis of Section 5(2)(b); (d) on the basis of Section 6, by the trade mark holder without whose authorisation the
representative or the agent has applied, in his own name, for the registration of a sign. (2) [repealed] (3) The notice of opposition shall indicate the grounds on which it is based (grounds for
opposition) and documentary evidence shall be attached. (4) An opposition fee determined by the law on fees for administrative services in industrial
property procedures shall be paid within one month from the date of filing of the notice of opposition. (5) If the notice of opposition does not comply with the requirements laid down in
paragraphs (1) to (3), the opponent shall be called upon to rectify the irregularities; if the opposition fee has not been paid, he shall be called upon to make payment within the time limit prescribed by this Act. Failing to comply with these requirements, the notice of opposition shall be considered withdrawn.
Section 61/C
The opponent shall be a party to the proceedings for the registration of a trade mark in the subject matter of the notice of opposition.
Section 61/D
(1) In opposition proceedings, the parties shall be granted, at their joint request, a minimum of two but a maximum of four months in order to allow for the possibility of a friendly settlement. Proceedings shall be suspended during that period. (1a) The Hungarian Intellectual Property Office shall invite the applicant to submit
comments on the opposition; then, except for the case referred to in paragraph (2), it shall decide on the registration of the trade mark following the written preparatory work. The order concluding the proceedings and the decision approving the friendly settlement may be taken without a hearing.
31
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(2) Following the written preparatory work, the Hungarian Intellectual Property Office shall hold a hearing if the applicant and the opponent must be heard together in order to clarify the facts or if the parties unanimously and in due time so request. (3) If the applicant fails to submit comments within the fixed time limit or to appear at the
hearing, the Hungarian Intellectual Property Office shall decide on the notice of opposition on the basis of the evidence at its disposal. (4) The orders made in the course of a hearing and the decision shall be announced on the
day of the hearing; however, the announcement may be deferred only in respect of the decision, for eight days at most, and only in the event that this is strictly necessary because of the complexity of the case. In such event the time limit for announcement shall be fixed immediately and the decision shall also be drawn up in writing by the day of announcement. (5) The announcement of the decision shall mean the presentation of the operative part and
the statement of reasons. (6) Except if the Hungarian Intellectual Property Office deferred its announcement, the
decision shall be drawn up in writing within fifteen days at most from the day it was made, and it shall be delivered within fifteen days from being drawn up in writing. (7) The opposition shall be considered withdrawn if the opponent a) fails to reply to the invitation within the fixed time limit, or b) fails to appear at the hearing and has not requested in advance that the hearing be held in
his absence either. (8) Following the expiry of the time limit prescribed for filing a notice of opposition [Section
61/B(1)] no grounds may be indicated as grounds for opposition which have not been indicated as such within the time limit referred to. When taking its substantive decision concluding the proceedings, the Hungarian Intellectual Property Office shall not take into consideration the grounds thus specified.
Section 61/E
(1) If the opposition is based on conflict with an earlier trade mark, at the request of the applicant filed in due time, the Hungarian Intellectual PropertyOffice, provided that at the filing date or date of priority of the later trade mark the five-year period within which the earlier trade mark must have been put to genuine use as provided for in Section 18(1) to (3) had expired, shall invite the opponent to furnish proof that
(a) he put his own trade mark to genuine use, as provided for in Section 18, during the five- year period preceding the filing date or date of priority of the later trade mark application, or
(b) non-use can be properly justified. (2) A trade mark application shall not be rejected on the basis of an opposition in respect of
which the furnishing of proof regulated under paragraph (1) was unsuccessful. If the holder of the earlier trade mark used the trade mark pursuant to paragraph (1) in relation to only part of the goods or services for which it is registered, it shall, for the purpose of the consideration of the opposition, be deemed to be registered only in respect of that part of the goods or services. (2a) A trade mark application shall not be rejected on the basis of an opposition based on
such earlier trade mark the protection of which no longer exists at the date of filing the trade mark application. (3) If the opponent does not reply to the invitation referred to in paragraph (1), the notice of
opposition shall be considered withdrawn.
Section 61/F
Settlement is admissible in the subject matter of the opposition.
32
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Section 61/G
(1) If more than one notice of opposition was submitted in respect of the same trade mark application, these shall be dealt with in the same proceedings. (2) If there is more than one notice of opposition in respect of the same trade mark
application, the proceedings may be suspended with respect to certain oppositions. Review of the order suspending the proceedings in such case [Section 77(1)] cannot be requested from the court separately, it may only be challenged in the request for the review of a decision on the registration of the trade mark. The order suspending the proceedings in such case shall, if necessary, specify the costs of the opponent arising until the suspension of the proceedings. (3) If, in the course of trade mark registration proceedings, a decision refusing the
application becomes final and binding, the opposition in respect of which the proceedings has been suspended shall be considered withdrawn. Otherwise the proceedings shall be continued on the basis of the opposition in respect of which the proceedings has previously been suspended.
Section 61/H
(1) In the case of opposition, the trade mark application shall also be examined to ascertain, with due regard to the grounds of the opposition, whether the sign is not excluded from trade mark protection under Sections 4 to 7. (2) A trade mark application shall be refused in whole or in part if it does not meet the
requirements examined under paragraph (1). (3) The losing party shall be required to bear the costs arising in connection with the
opposition; the opponent shall not qualify as a losing party if under Section 61/G(3) the opposition shall be considered withdrawn. (4) Upon request, the Hungarian Intellectual Property Office shall refund the opposition fee
[Section 61/B(4)] to the extent and on conditions laid down by the law on fees for administrative services in industrial property procedures (a) if the trade mark application is refused under Section 61(4); (b) if the trade mark application is considered withdrawn under Section 61(5); (c) if the applicant withdraws the trade mark application [Section 50(6)]; (d) if the opposition is considered withdrawn under Section 61/G(3).
Amendment and division of the application
Section 62
(1) A trade mark application may not be amended in respect of (a) the sign, (b) the list of goods or services in a way extending beyond that contained in the application
on the date of filing. (2) Before the day on which the decision on the registration of the trade mark is adopted, the
applicant shall be entitled to amend the list of goods or services as laid down in paragraph (1) b).
Section 63
(1) The applicant may divide the application before the day on which the decision on the registration of the trade mark is adopted,
33
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(a) prior to the official invitation to this effect [Section 59 (2)], if he claimed protection for more than one sign in one application; or (b) if, by dividing the list of goods or services, he claims protection for specified goods or
services separately. (2) Division shall be subject to the payment of a fee determined by the law on fees for
administrative services in industrial property procedures and be paid within two months from the filing of the relevant request. (3) If the fee for division is not paid upon filing the request, the Hungarian Intellectual
Property Office shall call upon the applicant to rectify the irregularities within the time limit in paragraph (2). Failing to comply with the said notice, the request for division shall be considered withdrawn. (4) The request for division shall be rejected if a notice of opposition to the registration of a
trade mark is filed and the division of the application separates the part of the list of goods or services against which the notice of opposition has been directed.
Registration of the trade mark
Section 64
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall register the sign as a trade mark if the sign and the trade mark application relating to it meet all the requirements of the examination [Section 61(2) and Section 61/H(1)]. The date of the substantive decision on registration shall be the date of registration of the trade mark. (2) The registration of the trade mark shall be recorded in the trade mark register (Section
47), and official information thereof shall be published in the official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office [Section 49(b)]. (3) After registration, the Hungarian Intellectual Property Office shall issue a trade mark
certificate. The extract from the register shall be annexed to the certificate.
Accelerated procedure
Section 64/A
(1) At the request of the applicant, the Hungarian Intellectual Property Office shall apply the accelerated trade mark registration proceedings. The request may be filed within one month from the date of filing of the application. (2) A fee determined by the law on fees for administrative services in industrial property
procedures shall be paid for the request for accelerated procedure within one month from the filing of the request. (3) [repealed] (4) If the fee for the request has not been paid, the applicant shall be invited to make payment
within the time limit specified in the Act. Failing that, the request shall be considered withdrawn. (5) If the request complies with the requirements laid down in paragraphs (1) and (2), the
Hungarian Intellectual Property Office shall order the accelerated procedure. (6) By way of derogation from the provisions of Chapters VII and IX, in the case of
accelerated procedure (a) a time limit of fifteen days may also be set for rectification the irregularities or submitting
comments;
34
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(b) the trade mark application may also be published prior to the expiry of fifteen days [Section 61/A(1)] from sending the search report to the applicant [Section 60(3)]; (c) the Hungarian Intellectual Property Office shall only hold an oral hearing with respect to
the notice of opposition if the clarification of the facts requires that the parties be heard together or if the parties so request unanimously in due time; (d) the filing fee shall be paid within the time limit laid down in paragraph (2). (7) At the specific request of the applicant in the request for accelerated procedure, the
Hungarian Intellectual Property Office shall register the sign as a trade mark simultaneously with the publication of the trade mark application (particularly accelerated procedure), with the proviso that the provisions of Section 64(3) shall only apply after the expiry of the time limit prescribed for filing a notice of opposition [Section 61/B(1)]. A request for particularly accelerated procedure may only be filed within the time limit laid down in paragraph (1) for the filing of a request for accelerated procedure; the fee for the particularly accelerated procedure requested for is one and a half times higher than that for the accelerated procedure. (8) In the event a notice of opposition to the registration of the sign as a trade mark is filed,
the substantive decision ordering the registration of the trade mark under paragraph (7) shall be withdrawn and the registration proceedings shall be continued. Withdrawal of the substantive decision ordering the registration of the trade mark under paragraph (7) shall be recorded in the trade mark register, and official information shall be published in the official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office.
Chapter X
OTHER PROCEDURES IN TRADE MARK MATTERS
Renewal procedure
Section 65
(1) A request for renewal of trade mark protection [Section 11(2)] may be filed with the Hungarian Intellectual Property Office by the trade mark holder, as well as by persons authorised thereto by law or contract. (2) For the renewal of trade mark protection, a fee shall be paid as specified in the law on
fees for administrative services in industrial property procedures. Payment of the renewal fee in itself shall not be considered as a request for renewal. (3) The Hungarian Intellectual Property Office shall notify the holder of the trade mark of
the possibility of renewal at least six months before the expiry of the protection. The Hungarian Intellectual Property Office shall not be liable for the omission of such notification and the omission shall not affect the expiry of trade mark protection. (4) The request for renewal shall be filed within a period of six months before the date of
expiry of the protection with the simultaneous payment of the renewal fee. In case of failure to do so, the request may be filed – with the simultaneous payment of the renewal fee increased by an additional fee – within six months from the expiry of the protection. (5) If the date of registration of the trade mark is subsequent to the expiry of trade mark
protection, the request for renewal – with the simultaneous payment of the renewal fee – may also be filed within six months following registration. (6) The request for renewal shall indicate the registration number of the trade mark in
question; otherwise the provisions concerning the requirements of trade mark applications [Section 50(2) to (3b)] shall apply accordingly to the request and its attachments.
35
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(7) On renewal of trade mark protection, the sign may not be altered, nor may the list of goods or services be extended.
Section 65/A [repealed]
Section 66
(1) If the request for renewal does not comply with the requirements laid down in Section 65, including payment of the renewal fee, the requesting party shall be invited to rectify the irregularities or to submit comments. If the renewal fee has been paid in part only, the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the requesting party to indicate in a statement which part of the list of goods or services are to be covered by the renewal. (2) The request for renewal shall be rejected if, despite the rectification of the irregularities
or the comments, it does not comply with the requirements stated in the invitation. If the requesting party fails to reply to the invitation within the specified time limit, the request for renewal shall be considered withdrawn. (3) [repealed]
Section 67
(1) If the request meets the requirements laid down in Section 65, the Hungarian Intellectual Property Office shall renew the trade mark protection. If in the request for renewal the renewal of trade mark protection is requested only for part of its list of goods or services, the Hungarian Intellectual Property Office shall renew the trade mark protection only in respect of that part of the list of goods or services. The renewal of trade mark protection shall be effective from the day following the date of expiry of trade mark protection; in the case of renewal after the date of expiry, it shall be retroactively effective from that date. (2) The renewal of the trade mark protection shall be recorded in the trade mark register, and
official information shall be published in the official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office. (3) [repealed]
Procedure for division
Section 68
(1) The trade mark holder may divide the trade mark protection in respect of specified goods or services by separating the list of goods or services. (2) A request for division of trade mark protection and the necessary documents shall be
filed in as many copies, prepared in conformity with each other, as the number of the parts into which the original list of goods or services is to be divided. (3) The request for division shall indicate the registration number of the original trade mark;
in other respects, the provisions concerning the requisites of trade mark applications [Section 50(2) to (3b)] shall apply accordingly to the request and to its documents. (4) A fee determined by the law on fees for administrative services in industrial property
procedures shall be paid for the request for division within two months from the filing of the request.
36
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Section 69
(1) If the request for division does not comply with the requirements laid down in Section 68 (1) to (3), the holder shall be invited to rectify the irregularities. (2) The request for division shall be rejected if, despite the rctification of the irregularities
or the comments, it still does not comply with the requirements stated in the invitation. If the holder fails to reply to the invitation, the request for division shall be considered withdrawn. (3) If the fee for the request for division has not been paid, the Hungarian Intellectual
Property Office shall invite the holder to rectify the irregularity within the time limit specified in the Act. Failing that, the request for division shall be considered withdrawn.
Section 70
(1) If the request complies with the requirements laid down in Section 68, the Hungarian Intellectual Property Office shall divide the trade mark protection. (2) The division of the trade mark protection shall be recorded in the trade mark register, and
official information shall be published in the official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office. (3) After division, the Hungarian Intellectual Property Office shall issue a trade mark
certificate for each trade mark. An extract from the register shall be annexed to the certificate.
Termination due to expiry and surrender
Section 71
(1) [repealed] (2) If the holder surrenders trade mark protection (Section 32), the Hungarian Intellectual
Property Office shall declare the termination of protection by an order. (3) The termination due to expiry of trade mark protection without renewal [Section
30(1)(a)] and due to surrender shall be recorded in the trade mark register and official information shall be published in the official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office.
Invalidity proceedings
Section 72
(1) Any person may institute proceedings for a declaration of invalidity of a trade mark against the holder pursuant to Section 33, with the exception laid down in paragraph (2). (2) Based on Sections 4 to 6, declaration of invalidity of a trade mark may only be requested
by the holder of an earlier conflicting right or rights. (3) The request shall indicate the data specified in Section 38(2b), the grounds on which it
is based, and documentary evidence shall be attached. The request for a declaration of invalidity – if it is not aimed at a declaration of invalidity of the trade mark as a whole – may also be directed at part of the list of goods or services of the trade mark. (4) A fee determined by the law on fees for administrative services in industrial property
procedures shall be paid for the request for a declaration of invalidity within one month from the filing thereof. (5) If the request for a declaration of invalidity does not comply with the requirements laid
down in the Act, the requesting party shall be invited to rectify the irregularities; if the fee for
37
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
the request has not been paid, the requesting party shall be invited to make payment within the time limit specified in the Act. Failing that, the request for a declaration of invalidity shall be considered withdrawn.
Section 73
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall invite the holder to submit comments on the request for a declaration of invalidity; following the written preparatory work, it shall decide at a hearing on the declaration of invalidity of the trade mark, the limitation of trade mark protection or the rejection of the request. If the holder of the trade mark does not respond to the invitation of the Hungarian Intellectual Property Office within the fixed time limit, the Hungarian Intellectual Property Office shall decide on the request based on the information available to it, and without a hearing. The order concluding the proceedings or the decision approving the friendly settlement may also be taken without a hearing. Following the expiry of the time limit fixed by the Hungarian Intellectual Property Office for the requesting party, no grounds may be indicated as grounds for invalidity, which have not been stated as such within the time limit referred to. When the decision concluding the proceedings is taken, grounds so indicated shall not be taken into consideration. (2) If the request for a declaration of invalidity is based on conflict with an earlier trade mark
of the requesting party, at the request of the holder of the later trade mark filed in due time, the Hungarian Intellectual Property Office, provided that at the filing date of the request for a declaration of invalidity the five-year period following the registration of the earlier trade mark has expired, shall invite the requesting party to furnish proof that (a) during the five-year period preceding the filing of the request for a declaration of
invalidity he put his own trade mark to genuine use as provided in Section 18 in connection with the goods or services in respect of which it is registered, or (b) non-use can be properly justified. (2a) If the five-year period for commencing genuine use of the earlier trade mark prescribed
in Section 18(1) to (3) has already expired on the date of filing of the later trade mark, or in the case of claiming priority on the date of priority of the later trade mark, the requesting party shall, in addition to those under paragraph (2), furnish proof that (a) during the five-year period preceding the filing date of the later trade mark application
or its date of priority he put his own trade mark to genuine use as provided in Section 18, or (b) non-use can be properly justified. (3) A trade mark application shall not be declared invalid on the basis of an request for a
declaration of invalidity in respect of which the furnishing of proof regulated under paragraph (2) to (2a) was unsuccessful. If the holder of the earlier trade mark used the trade mark as provided in paragraph (2) to (2a) in relation to only part of the goods or services for which it is registered, it shall, for the purpose of the consideration of the request for a declaration of invalidity, be deemed to be registered only in respect of that part of the goods or services. (4) If the requesting party does not reply to the invitation referred to in paragraph (2), the
request for a declaration of invalidity shall be considered withdrawn. (5) The decisions taken in the course of the hearing shall be announced on the day of the
hearing; in respect of the substantive decision, the announcement may be deferred for not more than eight days if it is indispensable due to the complexity of the case. In such a case, the date for announcement shall be set immediately, and the substantive decision shall be put into writing until the day of announcement. (6) The announcement of the decision shall consist of the brief presentation of the operative
part and of the grounds.
38
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(7) The decision shall be put in writing within not more than fifteen days from the day it was taken, except where the Hungarian Intellectual Property Office deferred its announcement, and it shall be delivered within fifteen days from putting it in writing.
Section 73/A
(1) At the request of any party, invalidity proceedings shall be accelerated if court action for trade mark infringement was brought, or a request for provisional measures was filed before submitting a statement of claim and this fact is substantiated. (2) For the request for accelerated procedure, a fee determined by the law on fees for
administrative services in industrial property procedures shall be paid within one month from the filing of the request. (3) If the request does not comply with the requirements referred to in paragraph (1), the
party requesting accelerated procedure shall be invited to rectify the irregularities or to submit comments. The request for accelerated procedure shall be rejected if, despite the rectification of the irregularities or the comments, it does not comply with the requirements laid down in the Act. If the party filing the request for accelerated procedure does not reply to the invitation within the specified time limit, the request shall be considered withdrawn. (4) If the fee for the request has not been paid, the requesting party shall be invited to make
payment within the time limit specified in the Act. Failing that, the request for accelerated procedure shall be considered withdrawn. (5) The Hungarian Intellectual Property Office shall order the accelerated procedure by
means of an order. (6) By way of derogation from the provisions of Sections 41 and 73, in the case of
accelerated procedures (a) a time limit of fifteen days may be set for rectifying the irregularities or submitting
comments; (b) an extension of time limits may be granted only in particularly justified cases; (c) the Hungarian Intellectual Property Office shall only hold an oral hearing if the
clarification of the facts requires that the parties be heard together or if any of the parties so requests in due time.
Section 74
(1) If there is more than one request for a declaration of invalidity of the same trade mark, they shall be dealt with in the same proceedings if possible. (2) If the request for a declaration of invalidity is withdrawn, the proceedings may be
continued ex officio, except for the case under Section 72(2). In such a case, the Hungarian Intellectual Property Office shall also proceed within the bounds of the request, taking into consideration the statements and allegations made by the parties earlier. In the case referred to in Section 72(2), settlement may be reached in the invalidity proceedings. (3) The losing party shall be required to bear the costs of the invalidity proceedings. If the
holder of the trade mark has not given any reason for the invalidity proceedings, and he surrenders the trade mark protection, at least in respect of the concerned part of the list of the goods or services, with retroactive effect to the date of filing prior to the expiry of the time limit for submitting comments [Section 73(1)], the costs of the proceedings shall be borne by the requesting party. (4) The declaration of invalidity of the trade mark or the limitation of trade mark protection
shall be recorded in the trade mark register, and official information shall be published in the official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office.
39
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Revocation for non-use, loss of distinctive character or having become misleading
Section 75
(1) Any person may institute proceedings for revocation of trade mark protection due to non- use under Sections 18 and 34, due to loss of distinctive character or becoming misleading under Section 35 against the trade mark holder. (2) The application shall indicate the data specified in Section 38(2b), the grounds for
revocation, and documentary evidence shall be attached. Where revocation is requested pursuant to Section 30(2) with retroactive effect to a date which is earlier than the dates specified in Section 30(1)(d) or (e), it shall be indicated in the request. If revocation is requested for non-use, the burden of proof shall be on the holder of the trade mark that his use of the trade mark satisfied the requirements of Section 18. The application – if it is not aimed at the revocation of the trade mark as a whole – may also be directed at part of the list of goods or services of the trade mark. (3) A fee determined by the law on fees for administrative services in industrial property
procedures shall be paid for the request for revocation within two months from the filing of the application. (4) If the request for revocation does not meet the requirements laid down in this Act, the
requesting party shall be called upon to rectify the irregularities; if the fee for the request has not been paid, the requesting party shall be invited to make payment within the time limit prescribed by this Act. Failing to comply with these requirements, the request for revocation shall be considered withdrawn.
Section 76
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall invite the holder of the trade mark to submit comments on the request for revocation, and then – if the holder of the trade mark responds to the invitation within the fixed time limit – following the written preparatory work, it shall decide at a hearing on the revocation of trade mark protection, in whole or in part, for non-use, loss of distinctive character or having become misleading, or on the rejection of the request. If the holder of the trade mark does not respond to the invitation of the Hungarian Intellectual Property Office within the fixed time limit, the Hungarian Intellectual Property Office shall decide on the request based on the information available to it, and without a hearing. The order concluding the proceedings may also be taken without a hearing. Section 73(5) to (7) shall apply to the delivery, putting in writing and service of the decisions taken in the course of hearings. (2) If there is more than one request for revocation of the same trade mark, or there are
requests for both the declaration of invalidity and the revocation of the same trade mark, they shall be dealt with in the same proceedings, wherever possible. (3) If the request for revocation is withdrawn, the proceedings may be continued ex officio.
In such case as well the Hungarian Intellectual Property Office shall also proceed within the framework of the request, taking into consideration the statements and allegations made by the parties earlier. (4) The unsuccessful party shall be required to bear the costs of the proceedings for
revocation. If the holder of the trade mark has not given any reason for the proceedings for revocation and he surrenders the trade mark protection, at least in respect of the concerned part of the list of the goods or services, with retroactive effect to the date of filing prior to the expiry
40
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
of the time limit for submitting comments under paragraph (1), the costs of the proceedings shall be borne by the requesting party. (5) The revocation of trade mark protection, in whole or in part, due to non-use, loss of
distinctive character or becoming misleading shall be recorded in the trade mark register and official information thereof shall be published in the official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office.
PART THREE
PROVISIONS CONCERNING THE EUROPEAN UNION TRADE MARK SYSTEM
Chapter X/A
EUROPEAN UNION TRADE MARK AND EUROPEAN UNION TRADE MARK APPLICATION
General provisions
Section 76/A
For the purposes of this Act: a) [repealed] b) European Union trade markmeans a trade mark as defined in Article 1(1) of the European
Union Trade Mark Regulation; c) European Union trade mark applicationmeans a request for the registration of a European
Union trade mark, filed in accordance with the European Union Trade Mark Regulation.
Section 76/B [repealed]
Section 76/C [repealed]
Legal consequences of the infringement of a European Union trade mark
Section 76/D
To the infringement of a European Union trade mark, the same legal consequences shall apply, in accordance with the provisions of Article 14 of the European Union Trade Mark Regulation, as to the infringement of a trade mark registered by the Hungarian Intellectual Property Office on the basis of this Act.
Conversion into a national trade mark application
Section 76/E
(1) Upon a request filed on the basis of Article 140(5) of the European Union Trade Mark Regulation for the conversion of a European Union trade mark application or of a European Union trade mark, the Hungarian Intellectual Property Office shall initiate the proceedings for the registration of the trade mark by applying the provisions of Chapters VII to IX accordingly and on the conditions laid down in paragraphs (2) to (5).
41
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(2) The filing fee [Section 50(4)] shall be paid within two months from the receipt of the request by the Hungarian Intellectual Property Office. (3) The Hungarian translation of the request under paragraph (1) and of its documents shall
be filed with the Hungarian Intellectual Property Office within four months from the receipt of the request by the Hungarian Intellectual Property Office. For the purposes of the provisions of Chapter IX, this translation shall be considered as a translation to be filed pursuant to Section 50(5). (4) The Hungarian Intellectual Property Office shall notify the requesting party of the receipt
of the request under paragraph (1) by sending simultaneously the notice under section 56(4). (5) The date of filing, the date of priority and the seniority shall be determined in accordance
with Article 139(3) of the European Union Trade Mark Regulation. Section 50(3b) shall be applied with regard to the provisions of Article 141(2) of the European Union Trade Mark Regulation. (6) In the proceedings launched under paragraph (1) on the basis of a request for the
conversion of a European Union trade mark, the Hungarian Intellectual Property Office, after the payment of the filing fee and the filing of the translation prescribed in paragraph (3) being completed, shall register the European Union trade mark on the basis of this Act (Section 64) without any further examination. (7) In all other matters pertaining to the examination of the request for the conversion of a
European Union trade mark application or European Union trade mark and to the proceedings started under paragraph (1), the provisions of Chapters VII to IX shall apply accordingly.
Seniority claimed for a European Union trade mark
Section 76/F
(1) A trade mark registered by the Hungarian Intellectual Property Office on the basis of this Act, the seniority of which has been claimed for a European Union trade mark under Articles 39 and 40 of the European Union Trade Mark Regulation, and the protection of which has been terminated by reason of expiry of protection without renewal or by reason of surrender, (a) may be declared invalid, or (b) may be revoked for non-use, for loss of distinctive character of the sign or for the sign
having become misleading, if the conditions for invalidity or for revocation existed at the date of the earlier termination
of trade mark protection. (1a) If in the cases referred to in paragraph (1) the trade mark is declared invalid or revoked,
seniority shall cease to produce its effects. (2) It shall be indicated in the trade mark register that the seniority of the trade mark has
been claimed with respect to a European Union trade mark. Loss of seniority shall also be recorded in the trade mark register. (3) All facts and circumstances concerning trade marks, in particular licences of use,
hypothecation, any other encumbrance of rights relating to trade marks or deriving from trade mark protection as well as succession and transfer of such rights, shall be recorded into the trade mark register even after the termination, by reason of expiry of protection without renewal or by reason of surrender, of the protection of the trade mark the seniority of which has been claimed with respect to a European Union trade mark. (4) [repealed]
Section 76/G [repealed]
42
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
European Union trade mark court
Section 76/H
(1) In Hungary, the Budapest-Capital Regional Court shall proceed on first instance, in the composition laid down in Section 78(2), as the European Union trade mark court referred to in Article 123(1) of the European Union Trade Mark Regulation. (2) The Budapest-Capital Regional Court of Appeal, as the European Union trade mark court
of second instance, shall have jurisdiction concerning appeals against the decisions of the Budapest-Capital Regional Court.
PART FOUR
PROVISIONS CONCERNING THE INTERNATIONAL REGISTRATION OF TRADE MARKS
Chapter X/B
GENERAL PROVISIONS CONCERNING INTERNATIONAL TRADE MARK APPLICATIONS
General provisions
Section 76/I
(1) For the purposes of this Act (a) international trade mark application means an application filed under the Madrid
Agreement of April 14, 1891 Concerning the International Registration of Marks (for the purposes of this Part, hereinafter “the Agreement”) and under the Protocol of June 27, 1989 relating to the Madrid Agreement (hereinafter “the Protocol”); (b) International Bureau means the International Bureau of the World Intellectual Property
Organization; (c) international registermeans the register maintained by the International Bureau on trade
marks filed under the Agreement or the Protocol; (d) application designating Hungarymeans an international trade mark application in which
the extension of protection has been requested to the territory of Hungary; (e) Office of origin means the Office of the country of origin defined in Article 2(2) of the
Protocol. (2) References in this Act to the application of the Agreement or the Protocol shall be
construed to mean also the application of the Common Regulations under the Agreement and the Protocol. (3) Unless otherwise provided in the Agreement or the Protocol, the provisions of this Act
shall apply accordingly to international trade mark applications with the exceptions laid down in this Part (Chapters X/B to X/C). (4) [repealed]
Chapter X/C
INTERNATIONAL TRADE MARK APPLICATIONS
43
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Applications filed through the intermediary of the Hungarian Intellectual Property Office
Section 76/J
(1) The holder of a trade mark application filed with Hungarian Intellectual Property Office and the holder of a trade mark registered by the Hungarian Intellectual Property Office may file, under the Protocol, an international trade mark application to the International Bureau through the Hungarian Intellectual Property Office as Office of origin. (2) If the international trade mark application is filed before the registration of the trade mark
referred to in paragraph (1), the applicant may declare that he wishes to make the international trade mark application on the basis of the trade mark referred to in paragraph (1). In this case the date of registration of the trade mark shall be considered as the date of filing. (3) The Hungarian Intellectual Property Office shall forward the international trade mark
application if the applicant (a) has a real and effective industrial or commercial establishment in the country; (b) has his domicile in the country; or (c) is of Hungarian nationality. (4) The international trade mark application shall be filed with the Hungarian Intellectual
Property Office as Office of origin in compliance with the formal requirements, in the manner and in one of the languages prescribed by the Protocol. (5) At the invitation of the Hungarian Intellectual Property Office, the applicant shall certify
that he is entitled to file an international trade mark application under paragraph (2). Failing to comply with the said invitation, the Hungarian Intellectual Property Office shall reject the request to forward the international application.
Section 76/K
(1) Prior to forwarding the international trade mark application, the Hungarian Intellectual Property Office shall examine (a) whether the application contains the registration number or case number of the trade mark
referred to in Section 76/J(1); (b) whether a request to forward the international application has been filed, and whether
that request contains the data specified in Section 38(2b); and whether the application contains information identifying the applicant, the sign and the list of goods or services; (c) whether the data of the application are in compliance with the data of the trade mark
referred to in section 76/J(1) as appearing in the trade mark register; (d) whether the application contains designation of the countries to the territory of which the
extension of protection is claimed; (e) whether the application has been filed in the language and in the manner prescribed by
the Protocol; (f) whether the application is signed by the applicant or the representative. (2) Where the request to forward the application or the application itself does not comply
with the requirements of paragraph (1)(a) to (c) and (f) – except for the case when the list of goods or services of the application is narrower than the list of goods or services of the trade mark referred to in Section 76/J(1) – the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the applicant to rectify the irregularities. The applicant shall also be notified that if the application is not received by the International Bureau within two months following the filing of the request, the date of the filing of the request shall not be the date of the international registration but the date of the receipt of the international application by the International Bureau.
44
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(3) If the invitation to rectify the irregularities under paragraph (1) leads to no result, the Hungarian Intellectual Property Office shall reject the request to forward the international trade mark application. (4) If the application does not meet the requirements of paragraph (1)(d) and (e), the
Hungarian Intellectual Property Office shall invite the applicant to rectify the irregularities. Failing to comply with the said invitation, the application shall be forwarded to the International Bureau as filed by the applicant.
Section 76/L
(1) For forwarding the international trade mark application, a forwarding fee determined by the law on fees for administrative services in industrial property procedures shall be paid to the Hungarian Intellectual Property Office, and in connection with the international application, the international fee determined by the Protocol shall be paid to the International Bureau. (2) The forwarding fee referred to in paragraph (1) shall be due on the date of filing of the
international trade mark application. If the fee is not paid within one month following the due date, the request to forward the international trade mark application shall be considered withdrawn. (3) The international fee referred to in paragraph (1) shall be paid directly to the International
Bureau within the time limit and in the manner prescribed by the Protocol. (4) In the case of international trade mark applications filed through the intermediary of the
Hungarian Intellectual Property Office, the date and number of the international registration shall be recorded in the trade mark register.
Subsequent extension of protection resulting from international registration through the intermediary of the Hungarian Intellectual Property Office
Section 76/M
(1) If pursuant to the Protocol the Hungarian Intellectual Property Office is the Office of the Contracting State of the holder of an international registration, a subsequent extension of the protection resulting from the international registration may be requested through the intermediary of the Hungarian Intellectual Property Office. (2) The request for the subsequent extension of protection shall be filed in compliance with
the formal requirements, the manner and the language prescribed by the Protocol. (3) Prior to forwarding the request for the subsequent extension of protection, the Hungarian
Intellectual Property Office shall examine (a) whether a request to forward the international application has been filed, whether that
request contains the data specified in Section 38(2b), and whether the request for subsequent extension contains the signature of the holder or of his representative; (b) whether the request for subsequent extension has been filed in the manner prescribed by
the Protocol. (4) Where the request to forward the application or the request for the subsequent extension
of protection does not satisfy the requirements of paragraph (3)(a), the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the requesting party to rectify the irregularities. In case of failure to comply with said invitation, the Hungarian Intellectual Property Office shall reject the request to forward the international application. (5) If the request for the subsequent extension of protection does not meet the requirements
of paragraph (3)(b), the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the requesting party to rectify the irregularities. Failing to comply with the said notice, the request for the subsequent
45
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
extension of protection shall be forwarded to the International Bureau as filed by the requesting party. (6) With respect to requests for the subsequent extension of protection, the provisions of
Section 76/L shall apply accordingly. (7) If a request is filed through the intermediary of the Hungarian Intellectual PropertyOffice
for recording in the international register of a change relating to the international trade mark application or to the protection resulting from the international registration under the Protocol, the provisions of paragraphs (1) to (6) shall apply accordingly.
Applications designating Hungary
Section 76/N
(1) The effect of an application designating Hungary shall, from the date of the international registration under Article 3(4) of the Protocol or that of the subsequent extension of protection resulting from the international registration under Article 3ter(2) of the Protocol, be the same as that of a trade mark application duly filed with the Hungarian Intellectual Property Office. (2) The international registration effected on the basis of an application designating Hungary
shall result in protection, from the date laid down in paragraph (1), to the same effect as the registration under Section 64, provided that the Hungarian Intellectual Property Office does not refuse protection of the sign extended to Hungary or withdraws the refusal under Article 5(1) and (2) of the Protocol. (3) The provisions relating to applications designating Hungary shall apply accordingly for
subsequent applications for the extension of protection to Hungary resulting from international registration. (4) Following the international registration of an application designating Hungary, the
Hungarian Intellectual Property Office shall make the content of the application available for inspection as published and shall ensure access to the entries of the international register relating to the application.
Section 76/O
(1) Publication of an application designating Hungary shall be made by publishing the following data of the international trade mark application: (a) the sign; (b) the number of the international registration; (c) the date of publication in the Gazette of the International Bureau and the issue number of
the Gazette containing the publication. (2) The Hungarian Intellectual Property Office shall publish the application designating
Hungary under paragraph (1) after being notified of the international registration.
Section 76/P
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall draw up the search report under Section 60 and shall carry out a substantive examination under Section 61 with respect to the application designating Hungary. (2) The Hungarian Intellectual Property Office shall send the search report to the applicant
through the intermediary of the International Bureau. (3) For the purposes of Section 61/B(1), the time limit of opposition relating to an application
designating Hungary shall be calculated from the date of publication under Section 76/O(1).
46
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(4) If the international trade mark application does not meet the requirements examined under Section 61(2), or an opposition has been filed against it, the International Bureau shall be notified in the manner and within the time limit laid down by the Protocol (provisional refusal). In the notification a time limit of at least three months shall be fixed for submitting comments; the time limit may be extended at a request filed before its expiry. (5) If the applicant does not reply to the invitation within the fixed time limit, the Hungarian
Intellectual Property Office shall notify the International Bureau, except when paragraph (5a) is applicable, that the protection of the trade mark extending to Hungary is refused (final refusal), or that protection is only partially recognised by the Hungarian Intellectual Property Office. The Hungarian Intellectual Property Office shall send such notification to the International Bureau after the decision on final refusal or on partial recognition of the protection has become final and binding. If trade mark protection is recognised in part, the date of registration shall be the date of the decision. (5a) If the applicant fails to reply, within the fixed time limit, to an invitation of the
Hungarian Intellectual Property Office issued solely upon an opposition, the Hungarian Intellectual Property Office shall decide on the registration of the trade mark on the basis of the available information, and shall notify the International Bureau accordingly, sending either a notification on the final refusal or a notification made in accordance with paragraph (5e). (5b) If the applicant replies to the invitation, the Hungarian Intellectual Property Office shall
continue the substantive examination and shall decide on the registration of the trade mark on the basis thereof. If the trade mark application is to be refused on the basis of the substantive examination [Section 61(4), Section 61/H(2)], the Hungarian Intellectual Property Office shall notify, after the decision on it has become final and binding, the International Bureau that the protection of the trade mark extending to Hungary is refused (final refusal). (5c) If the Hungarian Intellectual Property Office does not issue any notice of provisional
refusal and sends no notification to the International Bureau on the basis of paragraph (5d) either, the date of registration shall be deemed to be the first day after the expiry of the time limit prescribed for provisional refusal. (5d) If the Hungarian Intellectual Property Office finds before the expiry of the time limit
prescribed for provisional refusal that there is no ground for provisional refusal, it shall notify, without delay, the International Bureau of the recognition of the protection. The date of registration shall be deemed to be the date of the notification on the recognition of the protection. (5e) If the Hungarian Intellectual Property Office revokes the provisional refusal in whole
or in part after the substantive examination, it shall notify the International Bureau of the recognition of the protection in whole or in part after the decision on withdrawalhas become final and binding. The date of registration shall be deemed to be the date of the decision on withdrawal. (6) to (7) [repealed] (8) By applying the provisions of Section 48 accordingly, the Hungarian Intellectual
Property Office shall record in the trade mark register that under Article 4bis of the Protocol, the international registration has replaced the trade mark registered by the Hungarian Intellectual Property Office.
Rejection of the effect of a transfer and of a licensing contract
Section 76/R
(1) If the Hungarian Intellectual Property Office finds a transfer or a licence recorded in the international register with respect to the protection resulting from the international registration
47
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
and extending to the territory of Hungary to conflict, in part or in whole, with the provisions of this Act, it shall notify the applicant, by way of the International Bureau, in the manner and within the time limit prescribed by the Agreement and the Protocol. (2) The notification on rejecting the effect of the change shall indicate the reasons and extent
of rejection.
Invalidation of an international trade mark
Section 76/S
For the purposes of this Act, invalidation of an international trade mark referred to in Article 5(6) of the Protocol shall mean the declaration of invalidity of the trade mark or the revocation of trade mark protection.
Supplementary Register
Section 76/T
The Hungarian Intellectual Property Office shall keep a supplementary register with respect to applications designating Hungary, which shall contain all facts and circumstances that cannot be recorded in the international register under the Agreement and the Protocol.
Transformation of an international registration into a national trade mark application
Section 76/U
(1) The request for transformation under Article 9quinquies of the Protocol shall be filed with the Hungarian Intellectual Property Office within three months of the cancellation of the international registration. (2) The Hungarian translation of the list of goods or services shall be submitted within four
months of the filing of the request for transformation, and the payment of the transformation fee, representing a fixed rate of the application fee as laid down in the law on fees for administrative services in industrial property procedures, shall be made within two months of the filing of the request. In case of failure to comply with the above requirements the request for transformation shall be considered withdrawn. (3) In other respects the provisions of Chapters VII to IX shall apply accordingly to requests
for transformation; if, however, the international registration is cancelled after any of the registration dates specified in Section 76/P(5), or (5c) to (5e), the Hungarian Intellectual Property Office shall register the sign as a trade mark without applying the provisions of Sections 61 to 63. In this case, the date specified pursuant to Section 76/P(5), or (5c) to (5e) shall be considered the date of registration.
Chapter X/D
Sections 76/V to 76/Z [repealed]
PART FIVE
COURT PROCEEDINGS IN TRADE MARK MATTERS
48
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Chapter XI
REVIEW OF THE DECISIONS OF THE HUNGARIAN INTELLECTUAL PROPERTY OFFICE
Request for review
Section 77
(1) Upon request, the court may review the following decisions of the Hungarian Intellectual Property Office: (a) decisions referred to in Section 46/A(3); (b) decisions suspending the proceedings or effecting entries in the trade mark register; (c) orders rejecting or limiting the access to files against which independent legal remedy is
available under the provisions of the Code of General Administrative Procedure; (d) orders denying the legal status of party to the proceedings to persons other than those
initiating the proceedings by filing a request; (e) decisions imposing procedural fines or on the amount and on the bearing of procedural
costs. (2) A request for review brought against a decision imposing a procedural fine or on the
amount and on the bearing of procedural costs shall have no suspensory effect with respect to any other provisions of the decision not contested in the request for review, and shall not prevent them from becoming final and binding. (3) Any order of the Hungarian Intellectual Property Office not referred to in paragraph (1)
may only be contested in a request for review of the decisions referred to in paragraph (1). (4) Review of a decision may be requested by the following: (a) any party to the proceedings before the Hungarian Intellectual Property Office; (b) any person denied of, or limited in, access to files; (c) any person whose legal status as a party to the proceedings has been denied. (5) Review of a substantive decision on the registration or the declaration of invalidity of a
trade mark may be requested by the prosecutor under Section 3(1)(a) and(b) and Section 3(2). Any other participant in the proceedings before the Hungarian Intellectual Property Office may, in his own right, file an independent request for review of the decision or a provision thereof relating to him. (6) The time limit for filing a request for review or for posting it by registered mail shall be,
with the exceptions laid down in paragraphs (7) and (8), thirty days from the date of communication of the decision to the party concerned or to any other participant in the proceedings. (7) The time limit of thirty days for filing a request for review shall be calculated from the
communication of the order rejecting the request for re-establishment of rights or considering it not to have been filed if (a) that date is later than the date of communication of the decision under paragraph (6), and (b) the request for re-establishment of rights was filed to avert the consequences of an
omission which served directly as a basis for the decision under paragraph (6). (8) [repealed] (9) The request for review shall be filed with the Hungarian Intellectual Property Office,
which shall forward it, together with the documents of the trade mark file, to the court within fifteen days, except for the case provided for in paragraph (10). Where a party with opposing interests has participated in the proceedings, the Hungarian Intellectual Property Office shall simultaneously notify the party with opposing interests of the forwarding of the request.
49
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(10) If the request for review raises legal questions of principle, the Hungarian Intellectual Property Office may make a written statement on such question and shall forward it, together with the request for review and the documents of the trade mark file, to the court within thirty days. (11) The following data shall be indicated in the introductory part of the request for review: (a) the name of the court seized, (b) the identification details of the requesting party specified in Section 38(2b), and, if there
is a party with opposing interests, the known identification details of that party, and (c) the identification details of the representative of the requesting party specified in Section
38(2b), and his secure delivery service address. (11a) The following data shall be indicated in the substantive part of the request for review: (a) the identification number of the decision contested by the request for review, the
registration number, if applicable and know, and the contested provision or part of the decision, (b) the explicit request that the court review the decision, and (c) the grounds demonstrating the necessity of reviewing the decision, together with the
supporting evidence and a reference to the legal basis. (11b) The following shall be indicated in the closing part of the request for review: (a) the facts and a reference to the legal provisions establishing the material and territorial
jurisdiction of the court, (b) the amount paid as a procedural fee and the method of payment, or, if a partial procedural
fee was paid, the request for legal aid, or, if the law provides for an exemption from paying procedural fees, the facts and a reference to the legal provisions serving as basis for exemption, (c) the facts and a reference to the legal provisions establishing the power of representation
of the agent, (d) the supporting evidence for the facts referred to in the closing part. (12) If a request for review was filed late, the court shall decide on the request for re-
establishment of rights.
Material and territorial jurisdiction
Section 78
(1) In proceedings for the review of decisions taken by the Hungarian Intellectual Property Office, the Budapest-Capital Regional Court shall have exclusive territorial jurisdiction. (2) The Budapest-Capital Regional Court shall proceed in a panel of three professional
judges. (3) [repealed]
Rules governing proceedings concerning requests for review
Section 79
The court shall adjudicate requests for the review of decisions taken by the Hungarian Intellectual Property Office in accordance with the rules of non-contentious proceedings, subject to the derogations of this Act. For procedural matters not regulated otherwise by this Act, the provisions of the Code of Civil Procedure shall apply accordingly, together with the general provisions of the Act on the rules applicable in non-contentious civil court procedures and on certain non-contentious court procedures, and with the derogations arising from the particular features of non-contentious proceedings.
50
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Publicity
Section 80
The court may, at the request of a party, exclude the public from the hearing even in the absence of the requirements prescribed by the Code of Civil Procedure.
Disqualification
Section 81
(1) Beyond the cases determined in the Code of Civil Procedure, the following persons shall be disqualified from the proceedings and shall not be allowed to participate in it as a judge: (a) persons who participated in taking the decision of the Hungarian Intellectual Property
Office; (b) relatives, as defined in the Civil Code, of a person mentioned under point (a). (2) The provisions of paragraph (1) shall also apply to the keepers of the minutes and to
experts.
Parties to the proceedings and other participants
Section 82
(1) The person who filed the request shall be a party to the court proceedings. The prosecutor instituting proceedings shall be entitled to all the rights to which a party is entitled, except that he may not conclude a settlement, waive or acknowledge rights. (2) If there was a party with opposing interests in the proceedings before the Hungarian
Intellectual Property Office, the court action shall be brought against that party.
Section 83
If a holder of a joint trade mark protection acts independently to maintain and protect trade mark rights, or proceedings have been initiated against only one of the joint trade mark holders, the court shall notify the other joint trade mark holders that they may join the action.
Section 84
(1) Any person having a legal interest in the outcome of the proceedings for review of decisions taken by the Hungarian Intellectual Property Office shall be entitled intervene in the action in favour of the party whose interests he shares until the court decision becomes final and binding. (2) Except settlement, acknowledgement or waiver of rights, the intervenor may carry out
any act which the party he supports is entitled to make, except that his acts shall have effect only if not in conflict with the acts of the party concerned. (3) Legal disputes between the intervenor and the party concerned shall not be adjudicated
in the course of the proceedings.
Representation
Section 85
51
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(1) In the course of the proceedings, patent attorneys may also act as authorised representatives, including legal representation pursuant to Section 85/A. (2) As to the validity of a power-of-attorney given to a patent attorney or an attorney-at-law,
either in the country or abroad, the signature by the principal shall be sufficient.
Section 85/A
Legal representation is mandatory in the court proceedings, including in appeal proceedings.
Costs of proceedings
Section 86
(1) If an opposing party also takes part in the court proceedings, the provisions on litigation costs shall apply accordingly to the advance and payment of the costs of proceedings. (2) In the absence of an opposing party, the applicant shall advance and bear the costs. (3) The expenses and fees of the patent attorney representing the party shall be added to the
costs of proceedings.
Omission
Section 87
If neither the applicant nor any of the parties appear at the hearing or if none of the parties respond to the invitation of the court in the fixed time limit, the court shall decide on the request on the basis of the material at its disposal.
Excuse
Section 88
The provisions of Section 42 shall apply accordingly to the submission of a request for re-establishment of rights in non-contentious proceedings.
Measures on the basis of the request
Section 88/A
If the Hungarian Intellectual Property Office has made a written statement concerning the request for review [Section 77(10)], the chair of the proceeding chamber shall inform the party or parties of this statement in writing.
Hearing and taking of evidence
Section 89
(1) The court of first instance shall take evidence and shall hold its hearings in accordance with the provisions of the Code of Civil Procedure. (1a) No staying of the procedure is admissible in the court proceedings.
52
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(2) If no party with opposing interests takes part in the proceedings and the case can be adjudicated on the basis of documentary evidence, the court may adopt a decision outside the hearing, however, the party shall be heard at his request. (3) In the event that the court adjudicates the case outside the hearing and finds during the
proceedings that a hearing is necessary, it may order such hearing at any time. However, if the court adjudicates the case at a hearing, or has ordered a hearing, it may not revoke such order and adjudicate the case outside the hearing. (4) Settlement may not be concluded in the court proceedings if such settlement was not
admissible in the procedure before the Hungarian Intellectual Property Office.
Decisions
Section 90
The court shall decide both on the merits of a case and on other matters by an order.
Section 91
(1) If the court alters a decision taken in a trade mark case, its order shall replace the decision of the Hungarian Intellectual Property Office. If the request for review was filed against a decision in a trade mark matter refusing, withdrawing or considering withdrawn a trade mark application, in the absence of which continuation of the registration proceedings at the Hungarian Intellectual Property Office would have been required, in place of altering the decision taken in a trade mark matter, the court shall set aside the decision and order the Hungarian Intellectual Property Office to continue the proceedings. (2) The court shall set the decision aside and order the Hungarian Intellectual PropertyOffice
to conduct new proceedings if (a) the decision was taken with the participation of a person who could be objected due to
grounds of disqualification; (b) other procedural rules were substantially breached during the proceedings before the
Hungarian Intellectual Property Office and this breach cannot be remedied by the court. (c) [repealed] (3) If a party requests a court decision on a matter which was not the subject of the
proceedings before the Hungarian Intellectual Property Office, the court shall refer the request to the Hungarian Intellectual Property Office, except when, in the case of opposition, the Hungarian Intellectual Property Office left the grounds for opposition out of consideration under Section 61/D(8), or in the invalidity proceedings, the Hungarian Intellectual Property Office left the grounds for invalidity out of consideration under Section 73(1) or when the new grounds for opposition or invalidity was stated in the request for review or after the filing thereof. Such grounds for opposition or invalidity shall be left out of consideration by the court. In the case of the referral of the request, the court shall, if necessary, set aside the decision of the Hungarian Intellectual Property Office. (4) The court shall leave out of consideration any facts, allegations or evidence submitted by
the party in the request for review or after the filing thereof, which the Hungarian Intellectual Property Office, in compliance with Section 40(3), duly left out of consideration in the proceedings before it. (5) If, after the filing of a request for review, the Hungarian Intellectual Property Office
withdraws any of its decisions referred to in Section 77(1)(b) to (d), the court shall terminate the proceedings. If the Hungarian Intellectual Property Office has amended its decision, the court proceedings may only continue in respect of matters still pending.
53
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Section 92
The court order on the merits of a case shall be communicated by service, its announcement shall not qualify as communication of the order. If the court decides on the request for review at a hearing, the order on the merits of the case shall need to be announced on the day of the hearing. The announcement may only be delayed, for not more than eight days, if it is indispensable due to the complexity of the case. In such event the time limit for announcement shall be fixed immediately and the judgment shall be put into writing by the day of announcement.
Section 93
For adjudicating appeals filed against the decision of the Budapest-Capital Regional Court, the provisions of Sections 389 to 391 of the Code of Civil Procedure shall apply accordingly, with the proviso that the court of second instance shall, on request, hear the parties orally as well, except when the appeal was filed against an order on a request for review filed against a decision of the Hungarian Intellectual Property Office referred to in Section 77(1)(c) and (d).
Section 94 [repealed]
Chapter XII
ACTIONS IN TRADE MARK MATTERS
Rules governing actions in trade mark matters
Section 95
(1) The Budapest-Capital Regional Court shall have exclusive territorial jurisdiction in court actions brought for trade mark infringement, for the prohibition of the use of a trade mark by the representative or the agent or the transfer of the right to trade mark protection or of the trade mark protection, under Section 14, as well as for the prohibition of the use of European Union trade marks under Articles 137 and 138 and Article 209(5) of the European Union Trade Mark Regulation [Section 4(2)(ab)]. In such actions, the Budapest-Capital Regional Court shall sit in a panel composed as laid down in Section 78(2). (2) In court actions brought for trade mark infringement, provisional measures shall be, until
the contrary is rendered probable, considered necessary for a reason deserving special consideration under Section 103(1)(d) of the Code of Civil Procedure if the petitioner proves that the trade mark is protected, and he is the holder of the trade mark or a user entitled to take action against infringement in his own name. (3) Paragraph (2) shall not apply if six months have already passed from the commencement
of trade mark infringement or if a period of sixty days has already passed since the petitioner became aware of the infringement and of the identity of the infringer. (4) In the event of trade mark infringement or a direct threat thereof, the request for
provisional measures may also be filed before submitting the statement of claim, even in the absence of the additional conditions prescribed by the Code of Civil Procedure for provisional measures preceding the bringing an action. The Budapest-Capital Regional Court shall decide on the request for provisional measure filed prior to submitting the statement of claim. With the
54
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
derogations deriving from the particular features of non-contentious proceedings, the provisions of this Act and the general rules of the Code of Civil Procedure, as well as the general provisions of the Act on specific non-contentious court procedures shall apply accordingly to the non- contentious proceedings for provisional measures. If the requesting party has brought an action for trade mark infringement in accordance with paragraph (8), the amount exceeding the fee paid in the non-contentious proceedings shall be paid as the fee for the action. (5) The holder of the trade mark or the licensee who is entitled take action against
infringement, in addition to civil remedies applicable in the case of infringement, may request the court, with the same conditions that apply to provisional measures, to (a) order a protective measure pursuant to the provisions of the Act on judicial enforcement,
if he credibly demonstrates that later satisfaction of his claim for damages or for the surrender of the enrichment obtained by infringement is jeopardised; (b) compel the infringer to communicate or present his banking, financial or commercial
documents with a view to ordering the protective measure under point (a); (c) order the lodging of a counter-security, if in return therefor, instead of demanding
discontinuance of the trade mark infringement, he consents to the continuation by the infringer of the allegedly infringing activities. (6) The court may order the lodging of a counter-security under paragraph (5)(c) even in the
absence of a request to this effect, provided that the holder of the trade mark or the licensee who is entitled take action against infringement has filed a request for discontinuance of the infringement, and the court refuses to grant it. (7) The court shall decide on the provisional measures with priority, in an order adopted
within fifteen days from the filing of a request to this effect at the latest. The court of second instance shall decide on the appeal filed against the order on the provisional measures with priority, within fifteen days from the filing of the appeal at the latest. (8) At the request of the party with opposing interests, the court shall set aside its order on
provisional measures, including those under paragraphs (5) and (6), requested before the bringing of an action, if the requesting party has not brought, within fifteen days from the communication of such order, an action for trade mark infringement with respect to the claim enforced by the provisional measures. The court shall decide in an order on the request for setting aside the provisional measures with priority, within fifteen days from the filing of the request at the latest. (9) If, in the course of the action for trade mark infringement, one of the parties has already
provided evidence of reasonable extent, the court may, at the request of the party producing the evidence, require the party with opposing interests to (a) present the documents and other physical evidence in his possession and to make
inspection possible; (b) communicate or present his banking, financial or commercial documents. (10) Preliminary taking of evidence shall also be admissible before bringing proceedings for
infringement if the holder of the trade mark or the licensee who is entitled take action against infringement has demonstrated to a reasonable extent the fact or danger of trade mark infringement. The court shall decide on the preliminary taking of evidence by an order and out of turn, at the latest within fifteen days from the filing of the request to this effect. An appeal shall lie against an order rejecting the preliminary taking of evidence; the court of second instance shall decide on the appeal filed against the order rejecting the preliminary taking of evidence by an order and out of turn, at the latest within fifteen days from the filing of the appeal. If court proceedings have not yet been brought, the request for the preliminary taking of evidence shall be filed with the Budapest-Capital Regional Court. The preliminary taking of evidence shall be conducted by the Budapest-Capital Regional Court.
55
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(11) At the request of the party with opposing interests, the court shall set aside its order adopted on preliminary taking of evidence, if the holder has not brought an action for trade mark infringement within fifteen days from the communication of the order adopted on preliminary taking of evidence. The court shall decide on the request for setting aside the order adopted on preliminary taking of evidence with priority, within fifteen days from the filing of the request at the latest. (12) Provisional measures, including those measures under paragraphs (5) and (6), may be
taken without the party with opposing interests having been heard if any delay thereof would cause irreparable harm. Pursuant to Section 337(1)(b) of the Code of Civil Procedure, preliminary evidence may be taken without the party with opposing interests having been heard if any delay would cause irreparable harm, or the risk of the destruction of evidence is likely. Orders on provisional measures or ordering preliminary taking of evidence adopted without the party with opposing interests having been heard shall be communicated to the party immediately following their implementation. After communication of the order, the party with opposing interests may request to be heard or to have the amendment or the setting aside of the order on ordering provisional measures or the preliminary taking of evidence. If the request for provisional measures or ordering preliminary taking of evidence is rejected, the court shall communicate the order on rejection together with the request for provisional measures or ordering preliminary taking of evidence to the party with opposing interests. (13) At the request of the party with opposing interests, the court may make the ordering of
preliminary taking of evidence and, with the exception of paragraph (5)(c) and paragraph (6), of provisional measures subject to the provision of security. (14) For the cases referred to in paragraph (5)(c), (6) and (13), the provisions of the Code of
Civil Procedure on the provision of security shall apply accordingly, with the proviso that the court, beyond the judgment, may also rule on the matter of refunding or releasing the security or counter security in the order setting aside or pronouncing the cessation of the effect of the order on provisional measures or ordering preliminary taking of evidence. (14a) In court actions on trade mark infringement the legal consequences laid down in
Section 27(2) to (3) shall not apply in respect of the period when the grounds for revocation of trade mark protection existed based on this Act, provided that the defendant invoked this fact in his defence as to the merits. (15) In all actions referred to in paragraph (1) and any other actions related to trade marks,
the provisions of the Code of Civil Procedure shall apply with the derogations under Sections 80, 85 and 86(3) of this Act. (16) [repealed]
PART SIX
COLLECTIVE MARKS AND CERTIFICATION MARKS
Chapter XIII
COLLECTIVE MARKS
The collective mark
Section 96
56
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(1) A collective mark is a trade mark which is described as such when the mark is applied for and is capable of distinguishing the goods or services of the members of an association, public body or union from those of others. (2) [repealed] (3) A sign shall also be excluded from trade mark protection as a collective mark if a) the character or the significance of the sign is capable to mislead consumers, specifically
if it is likely to be perceived as other than a collective mark; b) the regulations governing its use contain provisions violating public policy, accepted
principles of morality or law. (4) The holder of a collective mark shall be the association, public body or union, and their
members shall also be entitled to use the collective mark. (5) An application for the registration of a collective mark shall not be refused if the
applicant, as a result of an amendment of the regulations governing use of the collective mark, meets the requirements laid down in Section 97. (6) The use of a collective mark by any member of the association, public body or union
shall also qualify as use within the meaning of Section 18.
Regulations governing the use of collective marks
Section 97
(1) A sign shall be granted protection as a collective mark if its use is governed by regulations complying with the requirements laid down in paragraph (2). The regulations shall be established by the association, public body or union being the holder of the collective mark. (2) The regulations shall include: (a) the name and the registered seat of the association, public body or union, (b) the list of the members authorised to use the mark, including their names, addresses and
registered seats, (c) the conditions of membership, (d) the conditions of the use of the collective mark, (e) the provisions relating to the control of the use of the collective mark, (f) the rules of taking action against unauthorised use of the collective mark. (3) [repealed] (4) The regulations shall also be attached to the application for a collective mark. With
respect to collective marks, the data indicated in paragraph (2)(b) shall also be recorded in the trade mark register. The regulations and the amendments pursuant to paragraph (5) thereof shall be attached to the entry in the register relating to the collective mark. (5) In the event of any change in the data indicated in the regulations, the holder of a
collective mark shall submit amended regulations to the Hungarian Intellectual Property Office. Amendments to the regulations shall take effect only from their entry in the trade mark register. The amendment shall not be entered in the register if (a) the amended regulations do not satisfy the requirements in paragraph (2); (b) the requirements prescribed in Section 96(1) for collective marks would not be met due
to the amendment; or (c) the amendment would involve one of the grounds for exclusion referred to in Section
96(3).
Transfer of the protection of collective marks
Section 98
57
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(1) Transfer of the protection of collective marks shall require the relevant written contract and the recording in the trade mark register of the successor. (2) The protection of collective marks may not be transferred if after the transfer, the
requirements prescribed in Section 96 are not met or the sign becomes excluded from protection as a collective mark.
Termination of protection of collective marks
Section 99
(1) Apart from the grounds for revocation under Sections 34 and 35, the protection of a collective mark shall also be revoked, at the date specified in the decision on revocation, if the holder of the trade mark does not take the necessary measures to prevent the collective mark being used in a manner incompatible with the conditions of use. (2) Apart from the grounds for invalidity under Section 33, if the sign may not be granted
protection as a collective mark pursuant to Section 96(1), (3) and Section 97, the collective mark shall be declared invalid, unless in the course of the invalidity proceedings the holder of the trade mark, by further amending the regulations governing use, complies with the requirements. If the sign becomes excluded from trade mark protection pursuant to Section 96(3), the collective mark shall be revoked with retroactive effect to the filing date of the request for revocation. (3) The protection of the collective mark shall also be revoked, if an amendment to the
regulations governing use of the mark has been mentioned in the register in breach of Section 97(5), unless the holder of the mark, by further amending the regulations governing use, complies with the requirements of those provisions.
Enforcement of rights conferred by the protection of collective marks
Section 100
(1) The holder of a collective mark shall be entitled to claim the award of damages on behalf and for the benefit of persons who have authority to use the trade mark where they have sustained damage in consequence of unauthorised use of the trade mark by a third party, without those persons having to become parties to the legal proceedings. (2) Persons authorised to use the collective mark by reason of their membership relation
may bring proceedings for infringement of the trade mark only if its holder consents thereto. Such authorised users may only bring infringement proceedings, in their own name and without the consent of the holder of the trade mark, if the holder of the trade mark, after formal invitation to start proceedings, does not himself bring infringement proceedings within thirty days. (3) A user shall be entitled, for the purpose of obtaining compensation for damage suffered
by him owing to the unauthorised use of the trade mark, to join as co-litigant the infringement action brought by the holder of the trade mark, if the holder of the trade mark does not claim the award of damages on his behalf and for his benefit pursuant to paragraph (1). Section 52(2)(a) of the Code of Civil Procedure shall apply to the time limit of joining the action as co- litigant, and Section 38(3) and Section 39 of the Code of Civil Procedure shall apply accordingly to the relationship of co-litigants.
58
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Chapter XIV
CERTIFICATION MARKS
Certification marks
Section 101
(1) A certification mark is a trade mark which is described as such when the trade mark is applied for and is capable of distinguishing goods or services which are certified by the holder of the trade mark in respect of material, mode of manufacture of goods or performance of services, quality, accuracy or other characteristics, from goods or services which are not so certified. (2) Protection of certification marks may not be acquired a) by the undertaking which produces, places on the market or imports the goods or supplies
the services for which the trade mark is registered; b) by the undertaking which, pursuant to the Act on the prohibition of unfair market practices
and of the restriction of competition, is not independent of the undertaking under point a); c) by the undertaking with which the undertaking under point a) is in a permanent legal
relationship in respect of the goods or services for which the mark is registered. (3) The holder himself shall not use the certification mark for the purpose of certification;
he shall, however, authorise its use for such purpose with respect to the goods or services complying with the prescribed quality requirements or with other characteristics. (4) A certification mark shall be granted protection if it is accompanied by regulations
satisfying the requirements prescribed under paragraph (5). (5) The regulations shall include a) the name and registered seat of the holder, b) the quality requirements relating to the goods or services for which the mark is registered, c) the rules of attesting the quality, d) the conditions of the use of the mark, e) the rules on the control of the use of the mark, f) the order of proceedings against unauthorised use of the mark. (6) For the regulations, application and registration, use and transfer of the certification
mark, for the termination of the protection of the certification mark and for the enforcement of rights deriving from the protection of such marks, the provisions relating to collective trade marks and to their protection shall apply accordingly. (6a) If the certification mark is used by any person authorised thereto in accordance with the
provisions of Section 18, it shall be considered to be genuine use under Section 18. (7) A certification mark shall also be declared invalid if the application was filed by a person
not entitled to do so under paragraph (2). The protection of a certification mark shall also be revoked, at the date specified in the decision on revocation, if the holder of the trade mark no longer complies with the requirements set out in paragraph (2). (8) For the use of certification marks, the provisions of a specific law on the certification of
quality or of other characteristics shall also apply.
Chapter XV
APPLICATION OF PROVISIONS RELATING TO TRADE MARKS TO COLLECTIVE AND CERTIFICATION MARKS
59
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Application of provisions relating to trade marks
Section 102
Matters relating to collective and certification marks and their protection which are not covered by this Part shall be governed by the provisions relating to trade marks and to their protection, with the proviso that observations may also be filed with respect to the grounds referred to in Sections 96 (1) and (3), 97 and 101(1) to (2) and (4).
PART SEVEN
PROTECTION OF GEOGRAPHICAL INDICATIONS
Chapter XVI
SUBJECT MATTER OF PROTECTION, RIGHTS CONFERRED BY, INFRINGEMENT AND TERMINATION OF PROTECTION
Geographical indications and appellations of origin capable of protection
Section 103
(1) Geographical indications and appellations of origin which are used in the course of trade to identify the geographical origin of a product shall be granted protection as geographical indications. (2) Geographical indication means the geographical name of a region, locality or, in
exceptional cases, a country which serves to designate a product originating therein, the specific quality, good reputation or other characteristics of which are due essentially to that geographical origin, and the production, processing or preparation of which takes place in that defined geographical area. (3) Appellation of origin means the geographical name of a region, locality or, in exceptional
cases, a country which serves to designate a product originating therein, the specific quality, good reputation or other characteristics of which are due exclusively or essentially to that geographical environment, to its inherent natural and human factors, and the production, processing and preparation of which take place in that defined geographical area.
Section 104
Geographical indications of spirit drinks shall be granted protection if the products bearing the geographical indications also comply with the conditions specified in the product specifications provided for by a specific law.
Grounds for refusal
Section 105
(1) A geographical indication shall not be granted protection if in the course of trade it had become the common name of a product, irrespective of whether the product originates in the place specified by the geographical indication.
60
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(2) After its registration, a geographical indication may not become the common name of a product in the course of trade.
Section 106
(1) A geographical indication shall be excluded from protection: (a) with respect to identical products, if it is identical with an earlier geographical indication; (b) with respect to identical or similar products, if it is identical with or similar to an earlier
geographical indication; (c) if it is identical with or similar to an earlier trade mark and its use, due to the good
reputation, renown or lasting presence on the market of the trade mark, would result in a likelihood of confusion on the part of consumers. (2) A geographical indication may not be granted protection if it conflicts with the name of
an earlier, protected or other, plant variety or animal breed and as a result is likely to mislead consumers as to the origin of the product.
Eligibility for protection, right to protection
Section 107
(1) Protection shall be granted for a geographical indication if: (a) it satisfies the requirements of Sections 103 and 104 and is not excluded from protection
under Sections 105 and 106, and (b) the application complies with the requirements laid down by this Act. (2) Protection of the geographical indication may be granted to any natural or legal person,
who produces, processes or prepares, in the defined geographical area, a product for which the designation of that geographical indication is used. (3) The protection of a geographical indication shall belong jointly to the persons who
produce, process or prepare products in accordance with paragraph (2) (hereinafter “holders”). (4) Foreigners shall be entitled to the protection of a geographical indication only on the
basis of an international agreement or subject to reciprocity. As to the existence of reciprocity, the opinion of the President of the Hungarian Intellectual Property Office shall prevail.
Commencement and term of protection
Section 108
(1) Protection of the geographical indication shall commence upon registration, and it shall be effective retroactively from the date of filing of the application. (2) Protection of geographical indications shall be granted for an unlimited time.
Rights conferred by protection
Section 109
(1) Protection shall entitle the holders to the exclusive right to use the geographical indication. Only the holders may use the geographical indication, and they may not license the right of use to third parties. (2) On the basis of the exclusive right of use, any holder shall be entitled to take measures
against any person who, in the course of trade
61
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(a) uses the protected geographical indication or a denomination liable to be confused therewith with respect to products not originating in the defined geographical area; (b) uses the protected geographical indication with respect to products not included but
similar to those in the list of products, and therefore it is detrimental to, or takes unfair advantage of, the good reputation of the protected geographical indication; (c) imitates or evokes in any manner whatsoever the protected geographical indication, even
if also indicating the true origin of the product, or even if the protected name is translated or accompanied by various additions; (d) uses any false or misleading indication as to the provenance, origin, nature or essential
characteristics of the product, no matter where it is indicated (e.g. on the packaging, advertising material or documents relating to the product); (e) performs any other act liable to mislead consumers as to the true geographical origin of
the product.
Infringement of protection
Section 110
(1) Any person who unlawfully uses a protected geographical indication in contravention of the provisions of Article 109, commits an infringement. (2) Any of the holders may take action individually against the infringement. Interest groups
of the holders and consumer protection organisations may also take action against the infringement. (3) For the civil remedies available against the infringer, the provisions of Section 27, and
for the customs law consequences of infringement, the provisions of Section 28 shall apply accordingly.
Termination of protection
Section 111
(1) Protection of a geographical indication shall terminate: (a) if the protection is declared invalid, with retroactive effect to the date of filing of the
application; (b) if the holders have violated the requirements prescribed in the product specification, with
retroactive effect to the starting date of the proceedings for revocation. (2) Protection shall be declared invalid if the geographical indication does not meet the
requirements prescribed in Section 107(1)(a). (3) The protection of a geographical indication of spirit drinks shall be revoked if the
designated inspecting organ establishes serious defects, related to the product specification, in the use of the geographical indication, which cannot be remedied in any other way. (4) If a request for a declaration of invalidity or revocation has been rejected by a final and
binding decision, no new proceedings for invalidity or revocation shall be instituted by any person based on the same facts in respect of the same geographical indication.
Chapter XVII
PROCEDURES CONCERNING THE PROTECTION OF GEOGRAPHICAL INDICATIONS
62
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
General provisions governing procedures before the Hungarian Intellectual Property Office
Section 112
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall have material competence in the following matters concerning geographical indications: (a) registration of geographical indications; (b) declaration of invalidity and revocation of protection; (c) keeping the records of applications for the protection of geographical indications and of
registered geographical indications; (d) official information on the protection of geographical indications. (2) The Hungarian Intellectual Property Office shall also have material competence in
matters arisen from the application of provisions relating to the European Union protection of certain geographical indications and to the international registration of appellations of origins (Chapters XVII/A to XVII/B). (3) In invalidity proceedings and in revocation proceedings, the Hungarian Intellectual
Property Office shall proceed and adopt decisions in hearings held by a panel of three members. (4) The Hungarian Intellectual Property Office may amend or withdraw its decisions
concluding the following proceedings only upon a request for review and before such request is forwarded to the court: (a) registration of geographical indications; (b) declaration of invalidity of geographical indications; (c) revocation of protection of geographical indications; (d) [repealed] (e) forwarding of international applications for the registration of appellation of origins; (f) final refusal of the protection of an appellation of origin registered by the International
Bureau extending to Hungary. (5) The Hungarian Intellectual Property Office may amend or withdraw its decisions
concluding the proceedings under paragraph (4)(b) and (c) upon a request for review only if it establishes that its decision is in breach of a law or if the parties unanimously request the amendment or withdrawal of the decision. (6) In all other procedures before the Hungarian Intellectual Property Office, the provisions
of Chapters VII and VIII shall apply accordingly. (7) to (9) [repealed]
Procedure for registration of geographical indications
Section 113
(1) An application for the registration of a geographical indication shall contain a request for registration, the name of the geographical indication, the list of products and the other attachments. The application shall contain the data specified in Section 38(2b). In all other respects, the application shall be filed in compliance with the detailed requirements laid down in laws on the detailed formal requirements of applications for geographical indications and on the electronic filing of industrial property applications. (2) An application for the registration of a geographical indication shall be subject to an
application fee determined by the law on fees for administrative services in industrial property procedures, which fee shall be paid within two months from the date of filing.
63
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(3) If, upon filing or as a result of rectifying the irregularities, an application for the registration of a geographical indication meets the requirements for according a date of filing, the Hungarian Intellectual Property Office shall publish official information thereon in its official gazette (communication of data). Communication of data shall specifically contain the following data: (a) the name of the geographical indication; (b) the date of filing of the application; (c) the list of products. (4) After the communication of data in proceedings for the registration of a geographical
indication, observation may be filed with the Hungarian Intellectual Property Office to the effect that the indication or the application does not comply with a requirement of registrability laid down by this Act. (5) If an application for the registration of a geographical indication meets the requirements
examined under Section 55, the Hungarian Intellectual Property Office shall carry out a substantive examination of the application. The substantive examination shall assess (a) whether the geographical indication meets the requirements of Section 103 and whether
it is not excluded from protection under Sections 105 and 106; and (b) whether the application complies with the requirements laid down by this Act. (6) [repealed] (7) In proceedings for the registration of geographical indications, in matters not regulated
in paragraphs (1) to (5), the provisions of Chapter IX shall apply accordingly, with the proviso that any reference to the list of goods or services shall be construed as a reference to the list of products.
Section 113/A
(1) If the registration of a geographical indication of a spirit drink is requested in an application for the registration of a geographical indication, the provisions of Section 113 shall apply subject to the following exceptions: (a) beyond those specified in Section 113(1), the application for the registration of a
geographical indication shall also contain the product specification provided for by a specific law; (b) the Hungarian Intellectual Property Office shall carry out the examination on filing
(Sections 55 to 56) and of formal requirements (Section 59) with priority; (c) if the application meets the requirements examined under point (b), the Hungarian
Intellectual Property Office shall send the copies of the documents of the matter with priority to the minister responsible for agricultural policy (hereinafter “minister”); (d) on the basis of the proceedings carried out under a specific law for the examination of
product specifications, the minister shall issue a statement to the Hungarian Intellectual Property Office within nine months from sending the documents pursuant to point (c) whether he agrees, with regard to the product specification, with the registration of the geographical indication; the Hungarian Intellectual Property Office, by sending the decision simultaneously, shall inform the minister that the decision on the registration of the geographical indication has become final and binding; (e) the applicant may, before the decision on the registration of the geographical indication
becomes final and binding, submit a statement to the Hungarian Intellectual Property Office whether he requests European Union protection for his geographical indication of spirit drinks. (2) For the procedure on the amendment of the product specification related to the registered
geographical indication of a spirit drink the provisions of paragraph (1) shall apply accordingly.
64
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Invalidity and revocation procedure
Section 114
In proceedings for declaration of invalidity of the protection of geographical indications, the provisions of Sections 72 to 74, and in proceedings for revocation, the provisions of Sections 75 and 76 shall apply accordingly.
Court procedure concerning the protection of geographical indications
Section 115
In court proceedings concerning the protection of geographical indications, the provisions of Chapters XI and XII shall apply accordingly.
Inspection of the geographical indications of spirit drinks
Section 116
Inspection in accordance with the requirements under Section 104 of the use of geographical indications of spirit drinks employed in the course of trade shall fall within the material competence of the authority designated by specific law.
PART EIGHT
RULES ON EUROPEAN UNION PROTECTION OF CERTAIN GEOGRAPHICAL INDICATIONS AND THE INTERNATIONAL REGISTRATION OF
APPELLATIONS OF ORIGIN
Chapter XVII/A
PROVISIONS CONCERNING THE EUROPEAN UNION PROTECTION OF GEOGRAPHICAL INDICATIONS OF AGRICULTURAL PRODUCTS AND
FOODSTUFFS, VINE AND WINE PRODUCTS, AROMATISED WINE PRODUCTS AS WELL AS SPIRIT DRINKS
Section 116/A
(1) European Union protection of geographical indications of agricultural products and foodstuffs shall be governed by the provisions of Regulation (EU) No 1151/2012 of the European Parliament and of the Council. (2) European Union protection of geographical indications of vine and wine products shall
be governed by the provisions of Regulation (EU) No 1308/2013 of the European Parliament and of the Council, and Union protection of geographical indications of aromatised wine products shall be governed by the provisions of Regulation (EU) No 251/2014 of the European Parliament and of the Council. (3) In matters falling within the competence of the Member States pursuant to Regulation
1151/2012, Regulation 1308/2013, and Regulation 251/2014, the minister and the Hungarian Intellectual Property Office shall proceed.
65
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(4) Applications under Article 49 of Regulation 1151/2012, Article 94 (1) of Regulation 1308/2013 and Article 10 (1) of Regulation 251/2014 (for the purposes of this Chapter hereinafter jointly “the application”) shall be filed with the minister. The minister shall, without delay, forward the application complying with the requirements provided for by a specific law to the Hungarian Intellectual Property Office. (5) The Hungarian Intellectual PropertyOffice shall, as a matter of priority, examine whether
the application meets (a) the requirements of Articles 5 to 6 of Regulation No 1151/2012 in the case of agricultural
products and foodstuffs; (b) the requirements of Articles 93, 100 and 101 of Regulation No 1308/2013 in the case of
vine and wine products; (c) the requirements of Articles 2, 17 and 18 of Regulation No 251/2014 in the case of
aromatised wine products. (6) The examination of the Hungarian Intellectual Property Office shall not ascertain
whether a link exists (a) between an agricultural product or a foodstuff and the geographical name, as laid down
in Article 5 (1) and (2) of Regulation 1151/2012; (b) between a vine or wine product and the geographical name, as laid down in Article
93 (1) (a) and (b) of Regulation 1308/2013, (c) between an aromatised wine product and the geographical name, as laid down in Article
2 (3) of Regulation No 251/2014. (7) The Hungarian Intellectual Property Office shall issue a statement to the minister within
two months from the receipt of the application on whether it, considering the requirements examined under paragraph (5), agrees with the forwarding of the application to the European Commission, as laid down in paragraph (9). (8) Upon the statement of the Hungarian Intellectual Property Office under paragraph
(7) and the detailed examination of the application as provided for by a law, the minister shall publish the application in the official gazette of the ministry he is in charge of. Objections may be filed against the application within two months from the date of publication, as laid down in Article 49(3) of Regulation 1151/2012, Article 96(3) and (4) of Regulation 1308/2013 and Article 13(3) and (4) of Regulation 251/2014. The Minister shall adjudicate the objection in its decision under paragraph (9), in agreement with the Hungarian Intellectual Property Office if industrial property issues are involved. (9) The minister shall decide within nine months from the filing of the application, in
conformity with the statement of the Hungarian Intellectual Property Office and following its detailed examination as laid down by the law, whether the application complies with the requirements laid down by this Act and by other laws. The minister shall publish the decision together with the product specification in the official gazette of the ministry he is in charge of. In the case of a final and binding decision in favour of the applicant, the minister shall forward the details and documents referred to in Article 8(2) of Regulation 1151/2012 or in Article 13(5)(b) of Regulation 251/2014 to the European Commission. (10) The favourable decision under paragraph (9) shall confer transitional protection in
accordance with the first subparagraph of Article 9 of Regulation 1151/2012 and Article 13(7) of Regulation 251/2014 with effect from the date on which the application is filed with the European Commission. The minister shall notify the applicant of the date of the establishment of transitional protection. An applicant whose geographical indication has been granted transitional protection may also take action against infringement; however, the proceedings shall be suspended until the decision of the European Commission on the application has become final and binding. (11) The provisions of paragraphs (1) to (10) shall apply accordingly
66
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(a) to applications for an amendment of the product specification filed under Article 53 of Regulation 1151/2012 and to requests for cancellation filed under Article 54 in the case of agricultural products and foodstuff; (b) to applications for an amendment of the product specification filed under Article 105 of
Regulation 1308/2013 and to requests for cancellation filed under Article 106 in the case of vine and wine products; (c) to applications for an amendment of the product specification filed under Article 24 of
Regulation 251/2014 and to requests for cancellation filed under Article 25 in the case of aromatised wine products. (12) The objections under the second subparagraph of Article 51(1) of Regulation
1151/2012, the second subparagraph of Article 98 of Regulation 1308/2013 and the second subparagraph of Article 15 of Regulation 251/2014 shall be filed with the minister within four months from the date of publication in the Official Journal of the European Union of the detail and document referred to in Article 50(2)(a) of Regulation 1151/2012, Article 97(3) of Regulation 1308/2013 and Article 14(3) of Regulation 251/2014. The tasks of a Member State relating to objections shall be performed by the minister, in agreement with the Hungarian Intellectual Property Office if industrial property issues are involved. (13) The provisions of Sections 27 to 28 and Chapter XII shall apply accordingly (a) if the acts referred to in Article 13(1) of Regulation 1151/2012 were committed, which
infringe European Union protection of geographical indications and designations of origin for agricultural products and foodstuffs or transitional protection provided for in paragraph (9); (b) if the acts referred to in Article 103(2) of Regulation 1308/2013 were committed, which
infringe European Union protection of geographical indications and designations of origin for vine and wine products or transitional protection provided for in paragraph (9), (c) if the acts referred to in Article 20(2) of Regulation 251/2014 were committed which
infringe European Union protection of geographical indications and designations of origin or transitional protection provided for in paragraph (9), in the case of aromatised wine products.
Section 116/B
(1) The provisions of Regulation (EC) No 110/2008 of the European Parliament and of the Council of 15 January 2008 on the definition, description, presentation, labelling and the protection of geographical indications of spirit drinks and repealing Council Regulation (EEC) No 1576/89 (hereinafter “Regulation 110/2008”) shall apply to the European Union protection of geographical indications of spirit drinks. Pursuant to Regulation 110/2008, the minister shall proceed in matters falling within the material competence of a Member State. (2) If the applicant has submitted a statement under Section 113/A(1)(e), the Hungarian
Intellectual Property Office shall inform the minister thereon in the notification under Section 113/A(1)(d). Failing to submit a statement under Section 113/A(1)(e) the applicant may request at any time to have the proceedings for granting Union protection to the geographical indication conducted after the decision on the registration of the geographical indication of a spirit drink becomes final and binding; the request must be filed with the minister. The minister shall submit the application pursuant to Article 17(1) of Regulation 110/2008 within sixty days from the notification of the Hungarian Intellectual Property Office, or from the filing of the request of the right holder. (3) In the case of the amendment pursuant to Section 113/A(2) of the product specification
relating to a geographical indication of spirit drinks under European Union protection, the provisions of paragraph (2) shall apply accordingly.
67
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(4) If the acts referred to in Article 16 of Regulation 110/2008 were committed, which infringe European Union protection of geographical indications of spirit drinks, the provisions of Sections 27 and 28 and Chapter XII shall apply accordingly.
Section 116/C
(1) In matters not regulated in Sections 116/A and 116/B the provisions of a specific law shall apply. This specific law may provide that the verification of compliance with the product specification may also be conducted by the following bodies: (a) in the case of agricultural products and foodstuffs, the product certification bodies under
Article 37(1) of Regulation 1151/2012; (b) in the case of spirit drinks, the product certification bodies under Article 22(1) of
Regulation 110/2008; (c) in the case of vine and wine products the authorities or bodies verifying compliance
referred to in Article 94(2)(i) of Regulation 1308/2013 and in the case of aromatised wine products, the product certification bodies referred to in Article 23 of Regulation 251/2014. (2) The specific law referred to in paragraph (1) (a) may provide conditions for the production and placement on the market of agricultural
products and foodstuffs, spirit drinks, vine and wine products and aromatised wine products which are granted protection of geographical indication, and (b) may prohibit the use of a geographical indication. (3) If the producer does not fulfil the condition laid down in paragraph (2)(a) or does not
comply with the prohibition under paragraph (2)(b) and continues to use the geographical indication for a product which is not in compliance with the product specification, the producer shall pay a fine of an amount determined by a specific law. (4) The minister shall keep a register of the geographical indications of domestic products
under protection and publish the register on the website of that ministry. (5) The register under paragraph (4) shall contain (a) the geographical indication under protection, (b) the date of the establishment of transitional protection as defined in Section 116/A(10), (c) the date of publication of the summary sheet, uniform document or product specification
of the geographical indication under protection, (d) the date of registration of the name in the European Union register, and (e) in the cases of points (c) and (d), reference to the Official Journal of the European Union. (6) In respect of the data referred to in paragraph (5)(b), the register under paragraph (4) shall
qualify as a public register.
Chapter XVII/B
RULES ON THE INTERNATIONAL REGISTRATION OF APPELLATIONS OF ORIGIN
General provisions
Section 116/D
(1) For the purposes of this Act, (a) application for the international registration of an appellation of origin (hereinafter
“international application”) means an application filed under the Lisbon Agreement of October
68
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
31, 1958 for the Protection of Appellations of Origin and their International Registration (for the purposes of this Part, hereinafter “Agreement”); (b) International Bureau means the International Bureau of the World Intellectual Property
Organization; (c) international register means the register maintained by the International Bureau of
appellations of origin filed under the Agreement; (d) Office of the country of originmeans the Office of the country of origin having territorial
competence as defined in Article 2(2) of the Agreement. (2) If this Act refers to the application of the Agreement, it shall be construed as also meaning
the application of the Regulations under the Agreement. (3) Unless otherwise provided in the Agreement, the provisions of this Act shall apply
accordingly to international applications with the exceptions laid down in this Chapter. (4) [repealed]
Applications filed through the intermediary of the Hungarian Intellectual Property Office
Section 116/E
(1) The holder of an appellation of origin registered by the Hungarian Intellectual Property Office [Section 107(3)] may file an international application with the International Bureau through the Hungarian Intellectual Property Office as Office of the country of origin. (2) The international application shall be filed with the Hungarian Intellectual Property
Office as Office of the country of origin in compliance with the formal requirements, in the manner and in the language prescribed by the Agreement. (3) If the international application is filed before the registration of the appellation of origin
referred to in paragraph (1), the date of registration of the appellation of origin shall be considered the date of filing.
Section 116/F
(1) Prior to forwarding the international application, the Hungarian Intellectual Property Office shall examine (a) whether a request to forward the application has been filed, whether it contains the data
specified in Section 38(2b), and whether the application contains the indication of the country of origin, the name and address or registered seat of the applicant, the appellation of origin, the list of products and the geographical area belonging to the appellation of origin; (b) whether the data of the application are in compliance with the data of the appellation of
origin referred to in Section 116/E(1) as appearing in the register; (c) whether the application has been filed in the language and in the manner prescribed by
the Agreement; (d) whether the application is signed by the applicant or by his representative. (2) Where the request to forward the application or the application does not comply with the
requirements of paragraph (1), the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the applicant to rectify the irregularities. If, even after rectification, the request to forward the application still fails to comply with the said invitation, the Hungarian Intellectual Property Office shall reject the request to forward the international application. If the request to forward the application cannot be rejected but, even after rectification, it still does not satisfy the requirements specified in paragraph (1), the international application shall be forwarded to the International Bureau in the form as filed by the applicant.
69
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Section 116/G
(1) The forwarding of the international application shall be subject to a forwarding fee determined by a specific law to be paid to the Hungarian Intellectual Property Office, and the international application shall be subject to an international fee determined by the Agreement to be paid to the International Bureau. (2) The forwarding fee referred to in paragraph (1) shall be due on the date of receipt of the
international application. If the fee is not paid within one month following the due date, the request to forward the international application shall be considered withdrawn. (3) The international fee referred to in paragraph (1) shall be paid directly to the International
Bureau, within the time limit and in the manner prescribed by the Agreement. (4) In the case of international applications filed through the intermediary of the Hungarian
Intellectual Property Office, the date and number of the international registration shall be recorded in the register.
Section 116/H
The international protection of an appellation of origin shall terminate if the protection of the underlying appellation of origin has terminated.
International appellations of origin registered by the International Bureau
Section 116/I
(1) An international appellation of origin registered by the International Bureau shall have the same effect from the date specified in Rule7 (1) of the Regulations under the Agreement as an application for the registration of an appellation of origin duly filed with the Hungarian Intellectual Property Office. (2) If the Hungarian Intellectual Property Office does not refuse, under Article 5(3) of the
Agreement, protection of the appellation of origin extended to Hungary or withdraws the refusal, the international registration shall result, from the date defined in paragraph (1), in protection to the same effect as a registration by the Hungarian Intellectual Property Office.
Section 116/J
(1) Following the notification of the international registration, the Hungarian Intellectual Property Office shall publish official information on the international application in its official gazette (communication of data). The communication of data shall contain the following data: (a) the name of the appellation of origin; (b) the number of the international registration; (c) the date of the international registration; (d) the date of publication in the Gazette of the International Bureau and the number of the
issue of the Gazette containing the publication. (2) If the Hungarian Intellectual Property Office does not refuse, under Article 5(3) of the
Agreement, protection of the appellation of origin extended to Hungary or withdraws the refusal, it shall publish official information thereon in its official gazette indicating the data referred to in paragraph (1).
70
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Section 116/K
(1) After the communication of data, observation may be filed with the Hungarian Intellectual Property Office to the effect that the appellation of origin constituting the subject matter of the application or the application itself does not comply with any of the requirements of registrability laid down by this Act. (2) With respect to the international application registered by the International Bureau, the
Hungarian Intellectual Property Office shall draw up a search report under Section 60 and shall carry out a substantive examination under Section 113(5). (3) If the international application does not meet the requirements examined under Section
113(5), the International Bureau shall be notified in the manner and within the time limit laid down by the Agreement (provisional refusal). (4) If the application is to be refused [Section 61(4)] or is to be considered withdrawn
[Section 61(5)], the Hungarian Intellectual Property Office shall notify the International Bureau that the protection of the appellation of origin extending to Hungary is refused (final refusal). (5) If the Hungarian Intellectual Property Office does not issue any notice of provisional
refusal under paragraph (3), the first day after the expiry of the time limit prescribed for provisional refusal shall be considered as the date of registration. (6) If the Hungarian Intellectual Property Office finds before the expiry of the time limit
prescribed for provisional refusal that there is no ground to issue a provisional refusal, it shall notify the International Bureau of the recognition of the protection. The date of the notification on the recognition of the protection shall be considered as the date of registration. (7) If the Hungarian Intellectual Property Office withdraws the provisional refusal in whole
or in part after the substantive examination, it shall, after the decision on withdrawal has become final and binding, notify the International Bureau of the recognition of the protection. The date of the decision on the withdrawal shall be considered as the date of registration.
PART NINE
FINAL PROVISIONS
Chapter XVIII
ENTRY INTO FORCE; TRANSITIONAL AND AMENDED PROVISIONS
Rules on the entry into force of the Act and laying down transitional provisions
Section 117
(1) This Act shall enter into force on 1 July 1997; its provisions shall apply, with the exceptions set out in paragraph (2), only to proceedings commenced after its entry into force. (2) The provisions of Section 42 shall apply accordingly to pending matters as well. (3) Matters of the scope of trade mark protection, concept of the use of a trade mark and
trade mark infringement, related to a trade mark used before the entry into force of the Act, shall be governed by the previously applicable provisions. (4) The time limits prescribed by this Act for legal consequences attached to acquiescence
and failing to use the trade mark shall begin on the day of entry into force at the earliest. Pursuant to the previously applicable provisions, trade mark protection may be revoked even if the five years during which the trade mark has not been used in the country expires after the entry into force of this Act.
71
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(5) Sections 76/P(5) to (5e) of this Act provided for by Act CXLVIII of 2010 on the Necessary Amendments Relating to Act XLII of 2010 on the Listing of the Ministries of the Republic of Hungary and on the Amendment of Certain Industrial Property Acts shall also be applicable to cases already pending on 1 January 2011.
Section 118
(1) By way of derogation from Section 103(3), certain geographical names, traditionally used for foodstuffs, shall be considered as appellations of origin even if the live animals, meat and milk used as raw materials for the production of the foodstuffs concerned come from a geographical area larger than or different from the processing area, provided that (a) the breeding area may be determined, (b) special conditions for the production of the raw materials exist, and (c) there are inspection arrangements to ensure that those conditions are adhered to. (2) Protection of geographical indications of traditional foodstuffs under paragraph (1) may
be claimed within two years from the entry into force of this Act. (3) By virtue of this Act, protection shall also be granted to appellations of origin which were
recorded, before the entry into force of this Act, in the separate national register kept under the Lisbon Agreement for the Protection of Appellations of Origin and their International Registration. These appellations of origin shall be recorded in the register of geographical indications and be published in the official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office.
Section 119
(1) In respect of (a) the rights conferred by trade mark protection, the concept of the use of a trade mark and,
with the exception of the issue of exhaustion of rights, trade mark infringement, in case of the use of a trade mark commenced before 1 May 2004, and to the extent of the use on 1 May 2004, (b) the exhaustion of rights conferred by trade mark protection, in case of the use of a trade
mark realized before 1 May 2004, the provisions of this Act in force on 30 April 2004 shall apply. (2) A European Union trade mark as an earlier trade mark shall only be regarded as a relative
ground for refusal if the trade mark application was filed with the Hungarian Intellectual Property Office or the application designating Hungary has been filed with a filing date after 1 May 2004, or the trade mark has been registered with such a filing date. (3) The trade mark protection effective on 1 May 2004 and the trade mark protection
established with a filing date earlier and a registration date later than 1 May 2004, may be renewed pursuant to the provisions of this Act. (4) The provisions laid down in Section 91(1) effective from 1 January 2008 shall apply in
proceedings pending on 1 January 2008. (5) The provisions laid down in Section 3(2) effective from 1 August 2009 shall apply in
proceedings pending on 1 August 2009.
Section 120 [repealed]
Section 120/A
The provisions of this Act as established by Act L of 2017 amending certain Acts in respect of the entry into force of the Act on the Code of General Administrative Procedure and the Act
72
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
on the Code of Administrative Court Procedure shall apply to proceedings commenced or repeated after the entry into force of the above mentioned Amending Act.
Section 120/B
(1) The provisions of this Act set forth by Act LXVII of 2018 shall apply, with the derogations and additions set out in paragraphs (2) to (5), in proceedings initiated on 1 January 2019 or thereafter. (2) The provisions of this Act in force on 31 December 2018 shall apply to the conditions of
invalidity or revocation of trade marks registered with a filing date preceding 1 January 2019, with the derogation that the provisions in force as of 1 January 2019 shall apply if a trade mark registered with a filing date preceding the entry into force of these provisions is renewed following the entry into force. Where a trade mark so renewed is declared invalid, trade mark protection shall terminate with retroactive effect to the date of expiry of the previous period of protection. The derogation shall not apply if the conditions for a declaration of invalidity of the trade mark existed pursuant to the provisions of this Act effective on 31 December 2018. (3) Section 52(6) of this Act, as laid down by Act LXVII of 2018, shall apply to trade mark
applications with a filing date of 1 January 2019 or thereafter, as well as to trade marks registered on the basis of these applications. (4) To the use of a trade mark started prior to 1 January 2019, to the extent of that use up to
1 January 2019, the provisions of this Act in force on 31 December 2018 shall apply in respect of the rights conferred by trade mark protection and the limitations thereof, of the definition of trade mark use, and of trade mark infringement. (5) Section 65(3) to (5) of this Act, as laid down by Act LXVII of 2018, shall apply to trade
marks the protection of which expires after 30 June 2019. To the protection of trade marks that expires earlier, Section 65(3) to (4), as effective on 31 December 2018, shall apply.
Authorisations
Section 121
(1) The Government shall be authorised to: (a) [repealed] (b) determine in a decree the detailed rules concerning the procedure for the protection of
geographical indications of agricultural products and foodstuffs, spirit drinks, vine and wine products as well as aromatised wine products, concerning the inspection of products and the procedural costs related thereto, concerning the amounts of fines which may be imposed during inspection, and concerning the filing of the product specification in the case of spirit drinks which are granted protection under Article 20 of Regulation 110/2008, vine and wine products which are granted protection under Article 107 of Regulation 1308/2013 and aromatised wine products which are granted protection under Article 26 of Regulation 251/2014, and concerning the relevant conditions for placing the product on the market and for production, as well as concerning the area of prohibition of the use of geographical indications and to designate the inspecting authority or authorities. (2) The minister responsible for justice shall be authorised to determine in a decree, after
seeking the opinion of the President of the Hungarian Intellectual Property Office and in agreement with the minister exercising the rights of supervision over the Hungarian Intellectual Property Office, the detailed formal requirements for trade mark applications and for applications for the protection of geographical indications.
73
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Compliance with the law of the European Union
Section 122
(1) This Act serves the purpose of compliance with (a) Directive 2004/48/EC of the European Parliament and of the Council of 29 April 2004
on the enforcement of intellectual property rights; and (b) Directive (EU) 2015/2436 of the European Parliament and of the Council of 16 December
2015 to approximate the laws of the Member States relating to trade marks. (2) This Act contains provisions necessary for the implementation of the following legal acts
of the European Union (a) Regulation (EU) 2017/1001 of the European Parliament and of the Council of 14 June
2017 on the European Union trade mark; (b) Regulation (EU) No 1151/2012 of the European Parliament and of the Council of
21 November 2012 on quality schemes for agricultural products and foodstuffs; (c) Commission delegated Regulation (EU) No 664/2014 of 18 December 2013
supplementing Regulation (EU) No 1151/2012 of the European Parliament and of the Council with regard to the establishment of the Union symbols for protected designations of origin, protected geographical indications and traditional specialities guaranteed and with regard to certain rules on sourcing, certain procedural rules and certain additional transitional rules; (d) Chapter III of Regulation (EC) No 110/2008 of the European Parliament and of the
Council of 15 January 2008 on the definition, description, presentation, labelling and the protection of geographical indications of spirit drinks and repealing Council Regulation (EEC) No 1576/89; (e) Section 2 of Chapter I of Title II of Part II of Regulation (EU) No 1308/2013 of the
European Parliament and of the Council of 17 December 2013 establishing a common organisation of the markets in agricultural products and repealing Council Regulations (EEC) No 922/72, (EEC) No 234/79, (EC) No 1037/2001 and (EC) No 1234/2007, for the European Union protection of geographical indications of vine and wine products; (f) Chapter III of Regulation (EU) No 251/2014 of the European Parliament and of the
Council of 26 February 2014 on the definition, description, presentation, labelling and the protection of geographical indications of aromatised wine products and repealing Council Regulation (EEC) No 1601/91, for the protection of geographical indications of aromatised wine products.
74
Hatály: 2019.I.1. -
1997. évi XI. törvény
a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról
A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek javítása, a fogyasztók tájékozódásának elősegítése érdekében, összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai uniós jogi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A VÉDJEGY JOGI OLTALMA
I. Fejezet
A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA
A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés
1. § (1) Védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, amely a) alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól; és b) a védjegylajstromban olyan módon ábrázolható, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és
pontosan meg tudják határozni a védjegybejelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát.
(2) Védjegyoltalomban részesülhetnek különösen a következő megjelölések: a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is; b) betű, szám; c) ábra, kép; d) sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját; e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram; f) hang; g) mozgást megjelenítő megjelölés; h) pozíciómegjelölés; i) multimédia-megjelölés; j) mintázat; valamint k) többféle megjelölés összetétele.
Feltétlen kizáró okok
2. § (1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. §-ban meghatározott követelményeknek. (2) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a) kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az üzleti forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája,
minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak;
b) kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak;
c) egyéb okból nem alkalmas a megkülönböztetésre; d) kizárólag da) olyan formából vagy egyéb jellemzőből áll, amely az áru jellegéből következik, db) az áru olyan formájából vagy egyéb jellemzőjéből áll, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, vagy dc) olyan formából vagy egyéb jellemzőből áll, amely lényeges értéket ad az áruhoz. (3) A (2) bekezdés a)-c) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár
a bejelentés napját megelőzően, akár azt követően, de a lajstromozás napját megelőzően -megkülönböztető képességet szerzett. 3. § (1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a) a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik; b) alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, különösen az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi
származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében; c) rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. (2) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 6ter cikkének (1) bekezdésében felsorolt jelzések
bármelyikéből áll, vagy azt tartalmazza, feltéve, hogy aa) az ilyen jelzést - ha nem állami zászlóról van szó - az említett 6ter cikk (3) bekezdése szerint közölték, továbbá ab) a megjelölést - abban az esetben, ha hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyből vagy fémjelzésből áll, vagy azt
tartalmazza - az említett jelzésekkel hivatalosan megjelölt árukkal azonos vagy azokhoz hasonló áruk tekintetében jelentették be lajstromozásra;
b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - jelvényből, jelképből vagy címerből áll, amelynek használatához közérdek fűződik, vagy ilyen jelvényt, jelképet vagy címert tartalmaz;
c) valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképet a megjelölés összhatását meghatározó módon tartalmaz.
(3) A hatáskörrel rendelkező szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amely a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jelzésből áll, vagy azt tartalmazza. (4) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a) e törvény Hetedik Része alapján oltalomban részesülő földrajzi árujelző bejelentési napjánál később tett
védjegybejelentésben igényelnek rá - a földrajzi árujelző által jelölt termékkel azonos típusba tartozó árukra vonatkozóan - oltalmat és használata a 109. § (2) bekezdésébe ütközne,
b) az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát biztosító európai uniós jogszabály alapján ki van zárva az oltalomból, vagy
c) az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát biztosító olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Európai Unió vagy Magyarország részes fél, ki van zárva az oltalomból. (5) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a borral kapcsolatos hagyományos kifejezések oltalmát
európai uniós jogszabály rendelkezései alapján vagy ennek megfeleltethető oltalmat biztosító olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Európai Unió részes fél, ki van zárva az oltalomból. (6) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a hagyományos különleges termékek bejegyzését
szabályozó európai uniós jogszabály rendelkezései alapján vagy ennek megfeleltethető tanúsítást szabályozó olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Európai Unió részes fél, ki van zárva az oltalomból. (7) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, amely - azonos vagy közeli rokon fajba tartozó növényfajta
tekintetében - olyan korábbi növényfajtanévből áll, vagy alapvető elemeiben olyan korábbi növényfajtanevet jelenít meg, amelyet
a) növényfajta-oltalmat biztosító európai uniós jogszabály, b) a szabadalmi törvény, vagy c) növényfajta-oltalmat biztosító olyan nemzetközi megállapodás, amelyben az Európai Unió vagy Magyarország
részes fél alapján a fajtaoltalmi lajstromba bejegyeztek.
Viszonylagos kizáró okok
4. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a) azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű megjelölés;
b) a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; ideértve azt az esetet is, amikor az összetéveszthetőség amiatt áll fenn, mert a fogyasztók a megjelölést a korábbi védjegyhez gondolati képzettársítás útján kapcsolhatják;
c) a belföldön vagy - európai uniós védjegy esetén - az Európai Unióban jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, későbbi elsőbbségű védjegybejelentés szerinti megjelölés, függetlenül attól, hogy az árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások azonosak vagy hasonlóak-e azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyek tekintetében a korábbi védjegyet lajstromozták, ha a megjelölés alapos ok nélkül történő használata a jóhírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná. (2) E § alkalmazásában korábbi védjegy a) minden olyan aa) e törvény alapján lajstromozott védjegy, ideértve a nemzetközi megállapodás alapján Magyarországra kiterjedő
hatállyal lajstromozott védjegyet is, ab) a 2017/1001/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet (továbbiakban: európai uniós védjegyrendelet) alapján
lajstromozott európai uniós védjegy, amelynek bejelentési napja vagy - ha ennek helye van - igényelt elsőbbségi napja korábbi, mint a védjegy
lajstromozására irányuló bejelentésé; b) az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában az a megjelölés, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült
Párizsi Uniós Egyezmény 6bis cikke alapján - lajstromozásától függetlenül - a védjegy bejelentési napján vagy elsőbbségi napján belföldön közismertnek minősül;
c) az olyan európai uniós védjegy, amelynek tekintetében az európai uniós védjegyrendelet alapján az a) pont aa) alpontjában említett védjegy szenioritását érvényesen igényelték, akkor is, ha ez utóbbi védjegy oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt;
d) az a) és c) pontban említett védjegy lajstromozására irányuló bejelentés, feltéve, hogy annak alapján a védjegyet lajstromozzák, azzal, hogy ahol e törvény korábbi vagy későbbi védjegyet említ, az időbeli sorrend kapcsán az e bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (3) A megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja
nem használt a 18. § előírásainak megfelelően, vagy amelynek oltalma a védjegybejelentés napján már nem áll fenn. (4) 5. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, amely a) másnak korábbi személyiségi - különösen névhez, képmáshoz fűződő - jogát sértené; b) más korábbi szerzői, szerzői joghoz kapcsolódó vagy iparjogvédelmi jogába ütközne. (2) Nem részesülhet védjegyoltalomban a) a megjelölés, ha annak használatát egy olyan megjelölés alapján, amelyet korábban gazdasági tevékenység
körében, lajstromozás nélkül ténylegesen használtak belföldön, a korábbi használó más jogszabály alapján megtilthatná;
b) az a megjelölés, amelynek használatát az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát biztosító európai uniós vagy nemzeti jogszabályok alapján a földrajzi árujelző oltalmából fakadó jogokat gyakorolni jogosult személy megtilthatná, feltéve, hogy az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés lajstromozására irányuló bejelentést korábban tették meg és az eredetmegjelölést vagy a földrajzi jelzést utóbb lajstromozzák. (3) Annak megítélésekor, hogy a jog, a használat, illetve az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés lajstromozására
irányuló bejelentés az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a védjegybejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni. 6. §A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha azt egy védjegy jogosultjának képviselője, illetve ügynöke
- a jogosult engedélye nélkül - saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.
Hozzájáruló nyilatkozat
7. § (1) A megjelölés a 4. §, az 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból, illetve a védjegy az e rendelkezésekben foglalt kizáró okok alapján nem törölhető, ha annak lajstromozásához a korábbi akadályozó jog jogosultja hozzájárul.
(2) A hozzájárulás érvényességéhez a nyilatkozat közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges.
(3) A hozzájáruló nyilatkozat vissza nem vonható, és nem pótolható a bíróság ítéletével.
A védjegyoltalomhoz való jog
8. § A megjelölést védjegyoltalomban kell részesíteni, ha a) kielégíti az 1. §-ban meghatározott követelményeket, és a 2-7. §-ok alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból;
valamint b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.
II. Fejezet
A VÉDJEGYOLTALOMBÓL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
Védjegyoltalmi igény
9. § (1) A védjegy jogi oltalma (a továbbiakban: védjegyoltalom) azt illeti meg, aki a megjelölést az ebben a törvényben előírt eljárás útján lajstromoztatja. (2) A védjegyre oltalmat szerezhet bármely természetes vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy folytat-e
gazdasági tevékenységet. (3) Ha többen közösen kérik a megjelölés lajstromozását, a védjegyoltalmat közösen szerzik meg. Több
igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a védjegyoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.
A védjegyoltalom keletkezése
10. § A védjegyoltalom - a bejelentés napjára visszaható hatállyal - a lajstromozáskor keletkezik.
A védjegyoltalom időtartama
11. § (1) A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart. (2) A védjegyoltalom további tíz-tíz éves időtartamra megújítható. Megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző
oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik.
A védjegyoltalom tartalma
12. § (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. (2) A védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján - a védjegy bejelentési napját, illetve elsőbbségi napját
megelőzően mások által szerzett jogok sérelme nélkül - bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében, árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggésben használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; ideértve azt az esetet is, amikor az összetéveszthetőség amiatt áll fenn, mert a fogyasztók a megjelölést a korábbi védjegyhez gondolati képzettársítás útján kapcsolhatják; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést, függetlenül attól, hogy a védjegy árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások azonosak vagy hasonlóak-e azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyekkel összefüggésben a megjelölést használják, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata a védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná. (3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén megtiltható különösen a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;
b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal vagy eladásra felkínálás céljából történő raktáron tartása;
c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt; d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnan történő kivitele; e) a megjelölés használata az üzleti iratokon vagy a reklámozásban; f) a megjelölés kereskedelmi névként vagy vállalkozás neveként, illetve kereskedelmi név vagy vállalkozás neve
részeként való használata; g) a megjelölés összehasonlító reklámban való használata a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás
tilalmáról szóló törvény rendelkezéseivel ellentétes módon. (4) A védjegyjogosult - a védjegy bejelentési napját, illetve elsőbbségi napját megelőzően mások által szerzett jogok
sérelme nélkül - felléphet az ellen is, hogy harmadik felek gazdasági tevékenység körében harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül olyan árut hozzanak be az ország területére, amelyen - ideértve csomagolását is - az engedélye nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromozott védjeggyel megegyező védjegy, vagy olyan védjegy, amelyet az említett védjegytől lényeges elemeit tekintve nem lehet megkülönböztetni.
(5) A védjegyjogosult (4) bekezdés szerinti joga megszűnik, ha a lajstromozott védjegy bitorlása tárgyában a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és a 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban indított eljárás során a nyilatkozattevő, illetve az áru birtokosa bizonyítja, hogy a védjegyjogosultnak az áru rendeltetési helye szerinti országban nincs joga megtiltani az adott áru forgalomba hozatalát.
(6) Ha fennáll a veszélye annak, hogy az olyan csomagolást, címkéket, függőcímkéket, biztonsági vagy eredetiséget igazoló elemeket vagy eszközöket, illetve egyéb olyan eszközöket, amelyeken a védjegyet elhelyezték, árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban úgy használják, hogy ez a használat sértené a védjegyjogosultnak a (2) és (3) bekezdés szerinti jogait, a védjegyjogosult - feltéve, hogy azokra gazdasági tevékenység körében kerül sor - felléphet a következő cselekményekkel szemben is:
a) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés elhelyezése olyan csomagoláson, címkén, függőcímkén, biztonsági vagy eredetiséget igazoló elemen vagy eszközön, illetve egyéb olyan eszközön, amelyen a védjegy elhelyezhető;
b) bármely olyan csomagolás, címke, függőcímke, biztonsági vagy eredetiséget igazoló elem vagy eszköz, illetve bármely egyéb olyan eszköz eladásra való felkínálása, forgalomba hozatala vagy ilyen célú raktáron tartása, az országba történő behozatala vagy az onnan történő kivitele, amelyen a védjegyet elhelyezték.
(7) A védjegyoltalom jogosultja a védjegyoltalomból eredő jogaira hivatkozással felléphet a 23. § (1) bekezdése szerinti használóval szemben, ha az megsérti a használati szerződésnek
a) az engedély időtartamára, b) a védjegynek az engedély alapján használható, a lajstromozás által lefedett alakjára, c) a használati engedéllyel érintett áruk vagy szolgáltatások körére, d) a védjegyhasználat területi hatályára, vagy e) a használó által gyártott áruk vagy nyújtott szolgáltatások minőségének biztosítására
vonatkozó bármely feltételét.
A védjegy megjelenítése kézikönyvben
13. § Ha a védjegynek szótárban, lexikonban, enciklopédiában vagy más kézikönyvben - nyomtatott vagy elektronikus formában - való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékben szereplő áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a kiadó a védjegyjogosult kérésére köteles haladéktalanul - nyomtatott művek esetén legkésőbb a következő kiadás alkalmával - feltüntetni, hogy a védjegyet lajstromozták.
A képviselő vagy az ügynök által jogosulatlanul lajstromoztatott védjegy használata elleni fellépés
14. § (1) Ha egy védjegy jogosultjának képviselője, illetve ügynöke a jogosult engedélye nélkül, saját nevében védjegybejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult felléphet az ügynök vagy a képviselő védjegyhasználatával szemben, és ehelyett vagy emellett kérheti a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom saját részére történő átruházását is.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.
A védjegyoltalom korlátai
15. § (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenységének gyakorlása során, a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban használja
a) saját nevét vagy címét; b) a megkülönböztetésre eredendően nem alkalmas, vagy az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére,
mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó megjelölést vagy jelzést;
c) a védjegyet a védjegyjogosult áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítása vagy azokra való hivatkozás céljából, így akkor is, ha a védjegy használata szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében. (2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján saját nevére vagy címére a védjegyjogosulttal szemben csak természetes
személy hivatkozhat.
A védjegyoltalom kimerülése
16. § (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát - az első forgalomba hozatalt követően - megváltoztatták, illetve károsították.
Belenyugvás
17. § (1) Ha a 4. § (2) bekezdése szerinti korábbi védjegy jogosultja öt éven át megszakítás nélkül eltűrte egy későbbi védjegy belföldön történő használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban nem léphet fel e későbbi védjegy használatával szemben [27/B. § (1) bek.], valamint korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti a későbbi védjegy törlését sem [33. § (2) bek. b) pont]. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés csak azokra az árukra, illetve szolgáltatásokra alkalmazható, amelyekkel
kapcsolatban a későbbi védjegyet ténylegesen használták. (3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették
be lajstromozásra. (4) A későbbi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy használatával szemben, ha a későbbi
védjeggyel szemben a korábbi jogra az (1) bekezdés alapján már nem lehet hivatkozni. (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjában
és (2) bekezdés a) pontjában említett korábbi jogokra is.
A védjegyhasználat elmulasztása
18. § (1) Ha a védjegyjogosult a lajstromozás napjától számított öt éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a védjegyre alkalmazni kell az e törvényben előírt jogkövetkezményeket [4. § (3) bek., 27/A. §, 30. § (1) bekezdés d) pont, 33. § (2) bekezdés a) pont, 34. §, 61/E. §, 73. § (2) bek.], kivéve, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a lajstromozás napjának a különleges gyorsított eljárás [64/A. § (7) bek.] során
lajstromozott védjegy tekintetében azt a napot kell tekinteni, a) amely a 61/B. § (1) bekezdése szerinti időszak lejártát követi, vagy b) - felszólalás esetén - amelyen a felszólalást jogerősen elbíráló határozatot meghozták. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a lajstromozás napjának a Magyarországra kiterjedő hatállyal lajstromozott
nemzetközi védjegy tekintetében - esettől függően - a 76/P. § (5), (5c), (5d) vagy (5e) bekezdésében meghatározott lajstromozási napot kell tekinteni.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a védjegy tényleges belföldi használatának minősül a következő: a) a védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet
nem érintő elemekben tér el, függetlenül attól, hogy a védjegyet a védjegyjogosult javára a használt alakban is lajstromozták-e;
b) a védjegy elhelyezése a belföldön lévő árun vagy annak csomagolásán kizárólag az országból történő kivitel céljából.
(5) A védjegynek a védjegyjogosult engedélyével történő használatát e § alkalmazásában a védjegyjogosult részéről történő használatnak kell tekinteni. (6) Európai uniós védjegy esetében az ennek a §-nak megfelelő használaton az európai uniós védjegyrendelet 18.
cikkében foglalt előírásoknak megfelelő használatot kell érteni.
III. Fejezet
A VÉDJEGY ÉS OLTALMA A VAGYONI FORGALOMBAN
Jogutódlás
19. § (1) A védjegyhez kapcsolódó és a védjegybejelentésből, illetve a védjegyoltalomból eredő jogok forgalomképes vagyoni értékű jogot képeznek.
(2) A jogi személy jogutóda a védjegyet is megszerzi, kivéve, ha a felek eltérően rendelkeznek, vagy a körülményekből nyilvánvalóan más következik.
(3) A védjegyoltalom szerződéssel átruházható. A védjegyoltalom az árujegyzék valamely részére vonatkozóan is átruházható.
(4) A védjegyoltalom átruházására irányuló szerződés semmis, ha az átruházás a fogyasztók megtévesztését eredményezheti. (5)
Megterhelés és végrehajtás alá vonhatóság
20. § A védjegyhez kapcsolódó és a védjegybejelentésből, illetve a védjegyoltalomból eredő jogok megterhelhetők és végrehajtás alá vonhatók. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a védjegylajstromba való bejegyzése szükséges.
Közös védjegyoltalmi igény és közös védjegyoltalom
21. § (1) Ha a védjegyoltalomnak több jogosultja van, saját hányadával bármelyik jogosult rendelkezhet. A védjegyoltalom jogosultjának részesedési hányadára a többi jogosultat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. (2) A védjegyet bármelyik jogosult egyedül is használhatja, köteles azonban társainak, részesedési hányaduk
arányában, megfelelő díjat fizetni. Az ilyen védjegyhasználat a 18. § alkalmazásában valamennyi védjegyjogosult által történő használatnak minősül. (3) A közös védjegyoltalom jogosultjai a védjegy használatára harmadik személy részére csak közösen adhatnak
engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a bíróság ítélete pótolhatja. (4) Kétség esetén a közös védjegyoltalom jogosultjainak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik jogosult a
védjegyoltalomról lemond, hányadára a többi jogosult joga részesedésük arányában kiterjed. (5) A védjegyoltalom megújítása, érvényesítése és védelme érdekében bármelyik jogosult önállóan is felléphet.
Eljárási cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - arra a védjegyjogosultra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta. (6) Ha a közös védjegyoltalom jogosultjainak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, azokat az eljárás egyéb
adatait is figyelembe véve kell elbírálni. (7) A közös védjegyoltalommal kapcsolatos költségek a jogosultakat egymás közötti viszonyukban részesedési
hányaduk arányában terhelik. Ha a védjegyjogosultak egyike a rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő jogosult a mulasztó hányadának átruházását igényelheti.
(8) A közös védjegyoltalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös védjegyoltalmi igényre is. 22. §
IV. Fejezet
HASZNÁLATI SZERZŐDÉS
A használati szerződés
23. § (1) Használati szerződés (védjegylicencia-szerződés) alapján a védjegyoltalom jogosultja engedélyt ad a védjegy használatára, a használó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2) A használati szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Semmis azonban a használati szerződés, ha annak teljesítése a fogyasztók megtévesztését eredményezhetné.
A felek jogai és kötelezettségei
24. § (1) A védjegyjogosult a használati szerződés egész tartama alatt köteles helytállni azért, hogy harmadik személynek nincs a védjegyre vonatkozó olyan joga, amely a használatot akadályozza vagy korlátozza. Erre a helytállási kötelezettségre a Polgári Törvénykönyvnek a jogszavatosságra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a használó elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. (2) A védjegyjogosult köteles a használót a védjegyre vonatkozó jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a
védjeggyel kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak. (3) A védjegyjogosult a használónál ellenőrizheti a védjeggyel ellátott áruk, illetve a védjegy alatt nyújtott
szolgáltatások minőségét. (4) A használati szerződés minden időbeli és területi korlát nélkül, az árujegyzékben szereplő valamennyi árura,
illetve szolgáltatásra, a használat minden módjára és mértékére kiterjed. (5) A használati szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos használati engedély
esetén a jogszerző használón kívül a védjegyjogosult is használhatja a védjegyet, kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizárták. A védjegyjogosult - a licenciadíj arányos csökkentése mellett - megszüntetheti a használati engedély kizárólagosságát, ha a használó az adott helyzetben elvárható időn belül nem kezdi meg a védjegy használatát. (6) A használó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik
személynek további engedélyt a védjegy használatára, ha ezt a védjegyjogosult kifejezetten megengedte.
A használati szerződés megszűnése
25. § A használati szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor, ha a védjegyoltalom megszűnt.
A használati szerződésre vonatkozó rendelkezések jellege
26. § (1) A felek a használati szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. (2)
V. Fejezet
BITORLÁS
Védjegybitorlás
27. § (1) Védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja. (2) A védjegyjogosult a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket
támaszthatja: a) követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a védjegybitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló
eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában,
forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
e) követelheti a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését; f) követelheti a kizárólag vagy elsősorban a védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a
védjegybitorlással érintett áruk, illetve csomagolóanyagok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
(3) Védjegybitorlás esetén a védjegyjogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. (4) A védjegyjogosult a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja,
akinek szolgáltatásait a bitorlás elkövetéséhez igénybe vették. (5) A védjegyjogosult a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja,
aki a) kereskedelmi mértékben birtokolta a bitorlással érintett árukat; b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a bitorlással érintett szolgáltatásokat; c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a bitorlás elkövetéséhez; d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a bitorlással érintett áruk
előállításában és terjesztésében, illetve a bitorlással érintett szolgáltatások nyújtásában. (6) Az (5) bekezdés a)-c) pontjainak alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi mértékűek, ha az érintett áruk,
illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy e cselekmények - közvetlenül vagy közvetetten - kereskedelmi vagy más gazdasági előny szerzését szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó által jóhiszeműen végzett cselekmények. (7) A (2) bekezdés c) pontja és az (5) bekezdés alapján a bitorló, illetve az (5) bekezdésben meghatározott személy
különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető: a) a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevők,
a bitorlással érintett árukat birtoklók, valamint a forgalmazásba bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe;
b) a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve igénybe vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték. (8) A bíróság a védjegyjogosult kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból visszahívott,
illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, árukat és csomagolóanyagokat - elsősorban a védjegy eltávolításával - fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz. (9) A védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett áruk és
csomagolóanyagok lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a bitorló tulajdonában, de a tulajdonos a védjegybitorlásról tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna. (10) A bíróság a (2) bekezdés f) pontjában és a (8) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a bitorló költségére
rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való eltérést indokolják. A kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek érdekeinek figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a bitorlás súlyosságával arányban álljon.
(11) A bíróság a védjegyjogosult kérelmére elrendelheti a határozatnak a bitorló költségére történő nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő közzétételt.
A használat hiánya mint védekezés védjegybitorlási perben
27/A. § (1) A védjegyjogosult csak akkor léphet fel a megjelölés használata ellen, ha a védjegybitorlási per megindításakor a 34. § alapján nem lenne megállapítható a védjegyoltalom megszűnése. (2) Az alperes kérelmére a védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a) a keresetlevél benyújtását megelőző ötéves időszak során a 18. §-ban foglaltaknak megfelelően ténylegesen
használta a védjegyet az árujegyzékében szereplő, a keresetben hivatkozott árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban; vagy
b) a használat elmulasztására alapos oka volt, feltéve, hogy a keresetlevél benyújtásának napján a 18. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott ötéves időszak már eltelt.
A későbbi védjegy jogosultjának továbbhasználati joga mint védekezés a védjegybitorlási perben
27/B. § (1) A védjegyjogosult nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen, ha a későbbi védjegy a 33. § (2) vagy (2a) bekezdése vagy a 73. § (3) bekezdése alapján nem lenne törölhető.
(2) A védjegyjogosult nem léphet fel a későbbi európai uniós védjegy használata ellen, ha a későbbi védjegy az európai uniós védjegyrendelet 60. cikk (1), (3) vagy (4) bekezdése, 61. cikk (1) vagy (2) bekezdése vagy 64. cikk (2) vagy (3) bekezdése értelmében nem lenne törölhető.
(3) Ha a védjegyjogosult az 27/B. § (1) és 27/B. § (2) bekezdés értelmében nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen, a későbbi védjegy jogosultja akkor sem követelheti a korábbi védjegy használatától való eltiltást, ha a korábbi jogra a későbbi védjeggyel szemben már nem lehet hivatkozni.
A védjegybitorlás vámjogi következményei
28. § Bitorlás esetén a védjegyjogosult - a szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló jogszabályok rendelkezései szerint - követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására.
A bejelentő és a védjegyet licenciaszerződés alapján használó jogai védjegybitorlás esetén
29. § (1) Védjegybitorlás miatt a bejelentő is felléphet, az eljárást azonban fel kell függeszteni mindaddig, amíg a védjegy lajstromozásáról jogerősen nem döntöttek. (2) Védjegybitorlás miatt a használó saját nevében csak a védjegyjogosult hozzájárulásával indíthat pert, kivéve, ha
őt a perindításra a használati szerződés feljogosította. Kizárólagos használati engedély esetén azonban a használó saját nevében, a védjegyjogosult hozzájárulása nélkül is pert indíthat a védjegybitorlóval szemben, ha a védjegyjogosultat előzetesen a per megindítására felhívta, és a védjegyjogosult a felhívástól számított harminc napon belül nem indított védjegybitorlási pert. (3) A használó a neki okozott kár megtérítése céljából a védjegyjogosult által indított bitorlási perbe a
védjegyjogosult pertársaként beléphet. A perbelépés határidejére a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 52. § (2) bekezdésének a) pontját, a pertársak viszonyára pedig a Pp. 38. § (3) bekezdését és 39. §-át kell megfelelően alkalmazni.
VI. Fejezet
A VÉDJEGYOLTALOM MEGSZŰNÉSE
A megszűnés módjai
30. § (1) A védjegyoltalom megszűnik, ha a) az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt (11. §, 31. §), az oltalmi idő lejártát követő napon, b) a védjegyjogosult az oltalomról lemondott (32. §), a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által
megjelölt korábbi időpontban, c) a védjegyet törölték (33. §), a bejelentés napjára visszaható hatállyal, d) a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta (18. §, 34. §), a megszűnés megállapítására
irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, e) a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált (35. §), a megszűnés megállapítására
irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal. f) (2) Az (1) bekezdés d) és e) pontja esetében a felek bármelyikének kérelmére a megszűnés olyan még korábbi
időpontra visszaható hatállyal is megállapítható, amelyen a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtására okot adó körülmény bekövetkezett, feltéve, hogy a megszűnés megállapításának feltételei mind a megjelölt korábbi időpontban, mind a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában fennálltak.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtására okot adó körülmény bekövetkezése időpontjának - az ellenkező bizonyításáig - a kérelmező későbbi, ütköző védjegybejelentésének elsőbbségi időpontját kell tekinteni, feltéve, hogy a kérelmező tett ilyen védjegybejelentést.
Részleges megszűnés az oltalmi idő lejárta miatt
31. §Ha a védjegyoltalmat csak az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy részére újítják meg, a védjegyoltalom a megújítással nem érintett részek tekintetében - az oltalmi idő lejárta miatt - megszűnik.
Lemondás a védjegyoltalomról
32. § (1) A védjegylajstromban feltüntetett védjegyjogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a védjegyoltalomról lemondhat. (2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a védjegylajstromba bejegyzett használati
vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a védjegylajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos. (3) A védjegyoltalomról az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében is le
lehet mondani. (4) A védjegyoltalomról történő lemondás nem vonható vissza.
A védjegy törlése
33. § (1) A védjegyet törölni kell, ha a) a védjegyoltalom tárgya nem felelt meg a 8. § a) pontjában meghatározott feltételeknek; b) a védjegyoltalom tárgyát képező megjelölés különbözik attól vagy az árujegyzék bővebb annál, mint amit az
elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentés tartalmazott; c) a nemzetközi védjegybejelentést a Madridi Megállapodás, illetve a Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv
[76/I. § (1) bek. a) pont] alapján arra nem jogosult személy nyújtotta be. (2) A védjegy nem törölhető, ha a) olyan korábbi védjeggyel [4. § (2) bek.] ütközik, amelynek használata a törlési kérelem benyújtásakor nem felelt
meg a 18. § előírásainak, vagy amelynek oltalma a törlési kérelem benyújtásakor már nem áll fenn; vagy b) olyan korábbi védjeggyel, nem lajstromozott megjelöléssel vagy egyéb joggal ütközik, amelynek jogosultja tudott
a későbbi védjegy lajstromozásáról, és egymást követő öt éven át tűrte annak használatát, kivéve, ha a későbbi védjegy jogosultja rosszhiszeműen járt el.
(2a) A korábbi védjegyre alapított törlési kérelem akkor sem teljesíthető, ha az alábbi okok bármelyike miatt a későbbi védjegy bejelentésének vagy elsőbbségének napján nem lett volna teljesíthető:
a) a korábbi védjegy, amely a 2. § (2) bekezdés a)-c) pontja alapján törölhető lett volna, még nem szerzett megkülönböztető képességet a 2. § (3) bekezdése szerint;
b) a törlési kérelem a 4. § (1) bekezdés b) pontján alapul, és a korábbi védjegy megkülönböztető képessége még nem volt elegendő annak alátámasztására, hogy a 4. § (1) bekezdés b) pontjának értelmében vett összetéveszthetőség fennáll;
c) a törlési kérelem a 4. § (1) bekezdés c) pontján alapul, és a korábbi védjegy még nem tett szert a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jóhírnévre. (2b) A 2. § (2) bekezdés a)-c) pontja alapján nem törölhető a védjegy, ha használata révén a törlésre irányuló kérelem
benyújtásának napját megelőzően megkülönböztető képességet szerzett. (3) Ha a védjegy törlésének feltételei csak az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy része
tekintetében állnak fenn, a védjegyoltalmat megfelelően korlátozni kell. (4) A törlési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a védjegynek a
törlése iránt bárki újabb eljárást indítson.
Megszűnés a használat hiánya miatt
34. § (1) A védjegyoltalom a használat hiánya miatt teljeskörűen vagy az árujegyzékben meghatározott egyes áruk vagy szolgáltatások tekintetében részlegesen szűnik meg, attól függően, hogy a védjegyhasználat elmulasztása az árujegyzék egészét vagy csak az abban meghatározott áruk vagy szolgáltatások egy részét érinti.
(2) A védjegyoltalomnak a használat hiánya miatti megszűnése nem állapítható meg, ha a 18. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott időtartam elteltét követően, de a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző - de legkorábban a használat elmulasztásának ötéves időtartama lejártakor kezdődő - három hónapos időszakban csupán azt követően kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesül arról, hogy a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását kérhetik.
(3) A használat hiánya miatti megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránt.
Megszűnés a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt
35. § (1) A védjegyoltalom megszűnik, ha a) a megjelölés a védjegyjogosult magatartása vagy mulasztása következtében azoknak az áruknak vagy
szolgáltatásoknak az üzleti forgalomban szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták; vagy b) a védjegy - a védjegyjogosult általi vagy a védjegyjogosult engedélyével történő használat következtében -
megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően. (2) A védjegyoltalom a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt
teljeskörűen vagy az árujegyzékben meghatározott egyes áruk, illetve szolgáltatások tekintetében részlegesen szűnik meg, attól függően, hogy a megszűnési ok az árujegyzék egészét vagy csak az áruk, illetve szolgáltatások egy részét érinti.
(3) A megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatti megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránt. 35/A. §
A díjak visszakövetelése
36. § Ha a védjegyoltalom visszamenőleges hatállyal szűnik meg, a védjegyjogosult által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a védjegy használatából származó gazdasági előnyök nem fedeztek.
VI/A. Fejezet
A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEINEK ALKALMAZÁSA
36/A. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók
a) a védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, a közös védjegyoltalmi igényre és a közös védjegyoltalomra;
b) a használati szerződésre; valamint c) a védjegyekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni viszonyokban. (2)
MÁSODIK RÉSZ
A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK ELJÁRÁSA VÉDJEGYÜGYEKBEN
VII. Fejezet
A VÉDJEGYELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköre
37. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő védjegyügyek tartoznak: a) a védjegy lajstromozása, b) a védjegyoltalom megújítása, c) a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása, d) a védjegy törlése, e) a védjegyoltalom megosztása, f) a védjegybejelentések és a védjegyek nyilvántartása, g) a hatósági tájékoztatás. (2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak az európai uniós védjegyrendszerre (X/A. fejezet)
és a védjegyek nemzetközi lajstromozására (X/B-X/C. fejezetek) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.
A közigazgatási hatósági eljárás és az elektronikus ügyintézés általános szabályainak alkalmazása
38. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el. (2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - törvény eltérő rendelkezése
hiányában - kérelemre jár el. (2a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - tájékoztatás kérése és annak
teljesítése, az iratokba való betekintés, valamint a szóbeli tárgyalás kivételével - kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye; tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján.
(2b) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó védjegyügyekben a kérelemnek tartalmaznia kell
a) a természetes személy kérelmező és - képviselet esetén - képviselő nevét és lakcímét, továbbá - elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén - az ilyen módon kapcsolatot tartó természetes személy születési helyét és idejét,
valamint anyja nevét; b) a nem természetes személy kérelmező és - képviselet esetén - képviselő nevét, székhelyét, továbbá elektronikus
úton történő kapcsolattartás esetén adószámát; továbbá c) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője aláírását. (3) Védjegyügyekben nem alkalmazandó az Ákr. 3. §-a, 5. § (1) bekezdése, 13. § (8) bekezdése, 21. §-a, 26. §-a,
37. § (2) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 48. §(1)-(4) bekezdése, 62. § (1) bekezdése, 74. § (1) bekezdése, 75. §-a, 76. §-a, 87. §-a, 94. § (2) bekezdése, 97. §-a, 127. § (2) bekezdése és 130. §-a. (4) Védjegyügyekben nem alkalmazandók az Ákr. jogutódlásra vonatkozó rendelkezései, sommás eljárásnak nincs
helye és a kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő. (5)
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései
39. § (1) (2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a törlési
eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban. Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában tárgyalást kell tartani, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hozza meg határozatát. A tanács szótöbbséggel dönt.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását. (4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által hozott döntés hirdetményi úton történő közlésének van helye, ha a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy b) a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe
ismeretlen. (5) A hirdetményt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában és internetes honlapján kell - ugyanazon
a napon - közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben az Ákr. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni.
(6) Ha a 44. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, valamennyi döntést a képviselő részére kell kézbesíteni. (7) Védjegyügyekben az Ákr.-nek a határozat közhírré tételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
A tényállás megállapítása
40. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az előtte folyó védjegyeljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira. (2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés
lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában, a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok alapján vizsgálja. (3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel
kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni; figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem kellő időben terjesztett elő. (3a) A (2) bekezdésben felsorolt eljárásokban az ügyfeleknek beadványaikat és azok mellékleteit elektronikus
kapcsolattartás esetén egy példányban, egyéb esetben eggyel több példányban kell benyújtaniuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány ellenérdekű fél az eljárásban részt vesz; ha több félnek közös képviselője van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. Ha az ügyfél a beadványát vagy annak mellékleteit az előírtnál kevesebb példányban nyújtotta be, a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás elmaradása esetén a felszólalást, a törlési kérelmet és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni, a bejelentő vagy a védjegyjogosult nyilatkozatát pedig be nem nyújtottnak kell tekinteni.
(4) Ha a védjegyügyekben előterjesztett kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet a beadvánnyal kapcsolatos hiányok pótlására vagy nyilatkozattételre kell felhívni a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett. Ha a kérelem a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem felel meg a vizsgált követelményeknek, és e törvény ehhez eltérő jogkövetkezményt nem fűz, a kérelmet el kell utasítani. Ha az ügyfél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a kérelmet - ha e törvény ehhez eltérő jogkövetkezményt nem fűz - visszavontnak kell tekinteni.
(5)
Határidők
41. § (1) Az e törvény által meghatározott határidők nem hosszabbíthatók meg. E határidők elmulasztásának jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül is bekövetkeznek. (2) Ahol e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább
harmincnapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható. Három hónapot meghaladó, illetve háromnál többszöri határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható. (3) A védjegyeljárásokban nem érvényesül az Ákr.-ben megállapított ügyintézési határidő, továbbá nem
alkalmazhatók az Ákr.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt.
(4) Védjegyügyekben a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához való beérkezés napja. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kitűzött határidőhöz képest elkésetten beérkező beadványt azonban határidőben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként a határidő lejárta előtt postára adták, kivéve ha a beadvány a határidő lejártát követő két hónap eltelte után érkezett be.
Igazolás
42. § (1) A védjegyügyekben - ha az (5) bekezdés nem zárja ki - az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket.
(2) Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(3) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, vagy - ha ennek helye van - kérni lehet a határidő meghosszabbítását. (4) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt
az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, az elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott döntés hatályban tartása, illetve teljes vagy részben történő visszavonása kérdésében is határozni kell. (5) Az igazolás ki van zárva a) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [53. § (2) bek.] elmulasztása esetén; b) az uniós, illetve a kiállítási elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott hat hónapos határidő elmulasztása
esetén; c) a felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) bek., illetve 76/P. § (3) bek.] elmulasztása esetén; d) a gyorsított eljárásra vonatkozó kérelem előterjesztésére megszabott határidő [64/A. § (1) bek.] elmulasztása
esetén.
Az eljárás felfüggesztése
43. § (1) Ha a védjegybejelentésre, illetve a védjegyoltalomra jogosultság tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a védjegyeljárást fel kell függeszteni. Ha a védjegyügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárást felfüggeszti.
(2) Az ügyfél halála, illetve megszűnése esetén a védjegyeljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód személyét az eset körülményeihez képest ésszerű időn belül nem jelentik be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. (3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárást az ügyfél kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti, ha az
ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
(4) A védjegy lajstromozására irányuló eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel, kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának volna helye.
(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor újra
kezdődik. (6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő
eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti.
Képviselet
44. § (1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni.
(2) A meghatalmazást írásba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a képviselő eljárhat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivői irodának vagy a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott meghatalmazást bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárásban a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki
a) az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen tartózkodó fél részére az ellenérdekű fél kérelmére, b) a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél részére az ellenérdekű fél kérelmére. (4) Az (1) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a külföldi személy olyan természetes vagy
jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén van. (5) Ha a (3) bekezdés b) pontjában, illetve a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs helye, és a külföldi
személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárásban megfelelően alkalmazza az 59. § (2)-(4) bekezdéseinek rendelkezéseit azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet viszont a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű félként részt vevő külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak.
(6) Az ügygondnok költségének és munkadíjának előlegezésére azt kell kötelezni, aki a kirendelést kérte. (7) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény, valamint az e törvény
elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában védjegyügyekben jogi képviselőnek minősül a szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság is.
Nyelvhasználat
45. § (1) A védjegyeljárások magyar nyelven folynak, a védjegybejelentést magyar nyelven kell elkészíteni. (2) Védjegyügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
azonban magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.
Nyilvánosság
46. § (1) A védjegybejelentés iratait - a döntések tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok, valamint a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - bárki megtekintheti. (1a) A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala személyes
megjelenéshez kötötten biztosítja. (2) Az Ákr.-ben szabályozott eseteken kívül nem tekinthetők meg a védjegylajstromban fel nem tüntetett és a
hatósági tájékoztatás során nem közölt személyes adatok, kivéve, ha megtekinthetővé tételükhöz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy ha az Ákr. rendelkezései szerint harmadik személy a személyes adatot tartalmazó iratba betekinthet.
(3) A megtekinthető iratokról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjfizetés ellenében másolatot ad. (4) Védjegyügyekben az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekű fél is részt vesz.
Jogorvoslatok
46/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek. (2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a védjegyügyekben hozott döntéseit a bíróság a XI. fejezetben
szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül. (3) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem
alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
a) a védjegy lajstromozása; b) a védjegyoltalom megújítása; c) a védjegyoltalom megosztása; d) a védjegyoltalom megszűnése a védjegyjogosult lemondása esetén; e) a védjegy törlése; f) a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása; g) a nemzetközi védjegybejelentés, valamint a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztésére
irányuló kérelem továbbítása; h) a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmának végleges elutasítása; i) a nemzetközi lajstromozásból eredő, Magyarországra kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba
bejegyzett átruházás, illetve használati engedély hatályának elutasítása; j) a nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé. (4) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (3) bekezdés e) és f) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást
befejező - döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.
(4a) Olyan ügyekben, amelyekben nincs ellenérdekű ügyfél, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 77. § (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott döntéseket megváltoztatási kérelem alapján akkor is visszavonhatja vagy a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a döntés nem sért ugyan jogszabályt, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért. (4b) A megváltoztatási kérelem nyomán hozott döntést közölni kell a kérelem benyújtójával, továbbá azokkal,
akikkel a megtámadott döntést közölték. (4c) A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt. (5) A (4) bekezdést a (3) bekezdés a) pontjában említett kérdésben hozott határozatokra is alkalmazni kell, feltéve,
hogy a védjegybejelentéssel szemben felszólalást nyújtottak be, és a védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem utasította el a 2-3. §-okban meghatározott valamely okból.
Végrehajtás
46/B. § (1) Az Ákr.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni. (2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a költségek viselése tárgyában hozott döntését a bírósági
végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani.
Költségek és díjak
46/C. § (1) Védjegyügyben költségmentesség nem engedélyezhető. (2) Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően védjegyügyben az iparjogvédelmi
eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni - a az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint - a következő kérelmekért is:
a) a módosítási, a határidő-hosszabbítási és az igazolási kérelemért; b) a jogutódlás és a használati engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló kérelemért, a jelzálogjog tárgyában
az alapításra irányuló kérelemért. (3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a képviselő munkadíjának összegét indokolt esetben mérsékelheti, ha az
nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel. Ennek során a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi ügyvivői költségekről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.
Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás
46/D. § (1) Védjegyügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést. (2) Védjegyügyekben a gazdálkodó szervezet és az ügyfél jogi képviselője nem köteles elektronikus ügyintézésre.
VIII. Fejezet
A VÉDJEGYLAJSTROM, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS
Védjegylajstrom
47. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegybejelentésekről és a védjegyekről lajstromot vezet, amelybe - a 48. §-nak megfelelően - be kell jegyezni a védjegyjogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket. (2) A védjegylajstromban fel kell tüntetni különösen a) a védjegy lajstromszámát, b) az ügyszámot, c) a védjegyet, d) az árujegyzéket, e) a védjegyjogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét), f) a képviselő nevét és székhelyét, g) a bejelentés napját, h) az elsőbbséget, i) a lajstromozásról szóló határozat keltét, j) a védjegy megújítását, k) a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a védjegyoltalom korlátozását, l) a használati engedélyeket, m) azt, ha a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalomból eredő jogok bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló
kezelt vagyonba tartoznak, n) a védjegyoltalomra alapított jelzálogjogot és a végrehajtás alá vonás vagy foglalás tényét, valamint o) a 18. § (1) bekezdésében meghatározott ötéves időszak 18. § (1)-(3) bekezdései szerint meghatározott kezdő
napját. (3) A védjegylajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a
védjegylajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A védjegylajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.
(4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a védjeggyel kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a védjegylajstromba bejegyezték. (5) A védjegylajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján elektronikus
hozzáférést biztosít. A védjegylajstromban foglalt adatokról díj ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet.
Bejegyzés a védjegylajstromba
48. § (1) A védjegylajstromba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a saját döntése vagy más hatóság döntése vagy a bíróság határozata alapján tesz bejegyzést, illetve feltünteti a védjegyeljárásokban bekövetkezett tényeket. A 77. § (1) bekezdése szerinti döntések alapján tett bejegyzések tekintetében a lajstrom tartalmazza a döntések jogerőre emelkedésének napját is. Ha a 77. § (1) bekezdése szerinti valamely döntés ellen megváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ezt a tényt, valamint azt, hogy a döntés nem jogerős, szintén fel kell tüntetni.
(2) A védjegyoltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele, illetve bejegyzése ügyében - a védjegyeljárásokban bekövetkezett tények kivételével - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján dönt, azzal, hogy az ügyfél adatainak változásáról más hatóságtól kapott értesítés nem tekinthető
írásban előterjesztett kérelemnek. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot. Ha ugyanabban az ügyben olyan kérelmeket nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket a beérkezésük sorrendjében kell elbírálni.
(3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, vagy amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, továbbá, ha az okirat tartalmából kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen.
(3a) Nem teljesíthető a jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem abban az esetben, ha a védjegyoltalmi igényt vagy a védjegyoltalomból eredő jogokat olyan bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján ruházták át, amelyet nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel kötöttek, és a kérelemhez nem mellékelték a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is. (4)
Hatósági tájékoztatás
49. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában a védjegybejelentésekkel, valamint a védjegyekkel kapcsolatban különösen a következő adatokat és tényeket kell közölni:
a) a védjegybejelentés meghirdetésekor a bejelentő és a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, valamint a megjelölést és az árujegyzéket;
b) a védjegy lajstromozását követően a lajstromszámot, a védjegy jogosultjának nevét és címét (székhelyét), a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, a védjegyet, az árujegyzéket, valamint a lajstromozásról szóló határozat keltét;
c) a védjegyoltalom megújítása, illetve megosztása esetén az erre vonatkozó adatokat; d) a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját; e) a védjegyoltalommal összefüggő jogoknak a védjegylajstromba bejegyzett változásait. 49/A. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában kell közölni a nemzetközi védjegybejelentésekkel
kapcsolatos - az X/B-X/C. fejezetekben előírt - hatósági tájékoztatásokat is.
IX. Fejezet
A VÉDJEGY LAJSTROMOZÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
A védjegybejelentés benyújtása és kellékei
50. § (1) A védjegy lajstromozására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg. (2) A védjegybejelentésnek bejelentési kérelmet, megjelölést, árujegyzéket, továbbá - a szükséghez képest - egyéb
mellékletet kell tartalmaznia. (3) A 38. § (2b) bekezdésétől eltérően a védjegybejelentési kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét és
lakcímét vagy székhelyét, képviselet esetén a bejelentő képviselőjének nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá - nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén - a kérelmező vagy képviselője aláírását.
(3a) Ha a bejelentő vagy képviselője a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó védjegyügyben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a védjegybejelentési kérelemnek a (3) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell
a) a természetes személy bejelentő, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét, b) a nem természetes személy bejelentő, illetve képviselő adószámát. (3b) A védjegybejelentést egyebekben a védjegybejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi
beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani. (4) A védjegybejelentésért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban
meghatározott bejelentési díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő egy hónapon belül kell megfizetni. (5) Ha a bejelentés árujegyzéke idegen nyelven készült, a magyar nyelvű árujegyzéket a bejelentés napjától számított
két hónapon belül kell benyújtani.
(6) A bejelentő a lajstromozásig - a 32. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - visszavonhatja a védjegybejelentést. 50/A. §
A bejelentés napja
51. § (1) A védjegybejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:
a) utalást a védjegyoltalom iránti igényre, b) a bejelentő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét, képviselet
esetén a képviselő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét, vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő más adatot,
c) a megjelölés olyan ábrázolását, amely kielégíti az 1. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt követelményeket, és d) az 52. § (2) bekezdése szerinti árujegyzéket, függetlenül attól, hogy ez az árujegyzék megfelel-e az egyéb
követelményeknek. (2) A bejelentési nap elismeréséhez a megjelölés és az árujegyzék benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő
utalni.
A megjelölés egysége, az árujegyzék
52. § (1) A védjegybejelentésben csak egy megjelölésre igényelhető védjegyoltalom. (2) Az árujegyzék azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekkel kapcsolatban a
megjelölésre a védjegyoltalmat igénylik. (3) A védjegybejelentésben az árujegyzékben szereplő árukat és szolgáltatásokat a gyári vagy kereskedelmi
védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás által létrehozott osztályozási rendszerrel (a továbbiakban: nizzai osztályozás) összhangban kell osztályozni. (4) A védjegybejelentésben az árukat és szolgáltatásokat kellően egyértelműen és pontosan kell meghatározni annak
érdekében, hogy a jogalkalmazó szervek és a gazdasági élet szereplői önmagában az árujegyzék alapján képesek legyenek meghatározni az igényelt védjegyoltalom terjedelmét. (5) A nizzai osztályozás fejezetcímeiben található általános fogalmak vagy más általános kifejezések akkor
használhatók, ha azok megfelelnek a (4) bekezdés szerinti egyértelműség és pontosság követelményének. (6) Az általános kifejezéseket - beleértve a nizzai osztályozás fejezetcímeiben szereplő általános fogalmakat - úgy
kell értelmezni, hogy azokba a kifejezés szó szerinti jelentése által egyértelműen jelölt áruk és szolgáltatások tartoznak. (7) Az áruk és szolgáltatások nem minősülnek egymáshoz hasonlónak, illetve egymástól eltérőnek kizárólag azon
az alapon, hogy a nizzai osztályozás azonos, illetve eltérő osztályában szerepelnek.
Az elsőbbség
53. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap a) általában a védjegybejelentés napja (bejelentési elsőbbség), b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés
napja (uniós elsőbbség), c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményével meghatározott
esetekben a megjelölés kiállításának - a bejelentési napnál legfeljebb hat hónappal korábbi - kezdő napja (kiállítási elsőbbség),
d) a bejelentő azonos megjelölésre vonatkozó korábbi, folyamatban lévő védjegybejelentésének hat hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).
(2) Az uniós, a kiállítási, illetve a belső elsőbbséget a védjegybejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot, illetve a kiállítási igazolást a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
(3) Az uniós elsőbbség - a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.
Kiállítási igazolás
54. § (1) A kiállítási igazolással a kiállítás igazgatósága tanúsítja a kiállítás tényét és napját. (2) A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a megjelölést, amelynek a kiállításon bemutatott megjelöléssel való
azonosságát igazolják. (3) Az igazolást a kiállítás időtartama alatt és csak addig lehet kiadni, amíg a megjelölés a kiállításon megtekinthető.
A bejelentés benyújtását követő vizsgálat
55. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegybejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (51. §), b) megfizették-e a bejelentési díjat [50. § (4) bek.], c) benyújtották-e a magyar nyelvű árujegyzéket [50. § (5) bek.]. 56. § (1) Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok harminc napon belül történő
pótlására. (2) A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás beérkezési napját kell
elismerni. Ellenkező esetben a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni. (3) Az elismert bejelentési napról a bejelentőt értesíteni kell. (4) Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű árujegyzéket nem nyújtották be, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [50. § (4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Adatközlés
57. §
Észrevétel
58. § (1) A védjegy lajstromozására irányuló eljárásban bárki észrevételt nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a megjelölés a 2-3. §-okban meghatározott valamely okból nem részesülhet védjegyoltalomban.
(2) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni, kivéve, ha azt olyan időben nyújtották be, hogy figyelembevétele indokolatlanul késleltetné a döntéshozatalt. A védjegybejelentés meghirdetését (61/A. §) követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak észrevétel alapján terjeszti ki az érdemi vizsgálatot arra, hogy a megjelölés a 2-3. §-ban meghatározott - az észrevételben megjelölt - valamely okból nincs-e kizárva a védjegyoltalomból. Ennek során a tényeket az észrevétel keretei között, az észrevételt benyújtó személy állításai, valamint az általa igazolt adatok alapján vizsgálja.
(3) Az észrevételt a bejelentővel közölni kell, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azt a (2) bekezdés első mondata alapján figyelmen kívül hagyta. (4) Az észrevételt benyújtó személy a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban nem ügyfél. E személyt az
észrevétel eredményéről értesíteni kell.
Alaki vizsgálat
59. § (1) Ha a védjegybejelentés megfelel az 55. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az 50. § (2)-(3b) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket, valamint a megjelölés egységére és az árujegyzék meghatározására vonatkozó, 52. §-ban foglalt követelményeket. (2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt fel kell hívni a
hiányok pótlására, illetve a bejelentés megosztására. (3) A védjegybejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált
követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan és határozottan megjelölt ok alapján lehet elutasítani. (4) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, a
védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(5) A védjegybejelentés alaki vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell a 61. § (6)-(7) bekezdéseit is.
Kutatás korábbi jogokra
60. § (1) Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a 4. §-ban meghatározott korábbi jogokra vonatkozó kutatást, és a megjelölés alapján - figyelemmel az árujegyzékre - kutatási jelentést készít.
(2) A kutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az adatokat, amelyek figyelembe vehetők a védjegybejelentésben foglalt megjelöléssel kapcsolatban az oltalomképesség feltételeinek elbírálása során.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentést megküldi a bejelentőnek.
A kutatási jelentésben feltüntetett korábbi jog jogosultjának értesítése
60/A. § (1) A bejelentő, a védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója kérheti, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentés másolatának megküldésével értesítse arról a későbbi védjegybejelentésről, amelynek kutatási jelentésében korábbi jogát feltüntették. (2) A kérelem naptári hónapokra meghatározott - egy évet meg nem haladó, a naptári év vagy félév első napján
kezdődő - időszakra terjeszthető elő; a kérelemért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmet csak a díj megfizetését követően teljesíti. (3) Az értesítés elmaradása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (2) bekezdés alapján megfizetett díj
egészét vagy a mulasztással arányos részét - kérelemre - visszatéríti. Az értesítés elmaradásának egyéb jogkövetkezménye nincs, így az nem érinti különösen a felszólalásra, illetve a belenyugvásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását.
Érdemi vizsgálat hivatalból
61. § (1) Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a védjegybejelentés érdemi vizsgálatát. (2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a megjelölés a) kielégíti-e az 1. §-ban meghatározott követelményeket, és a 2-3. §-ok alapján nincs-e kizárva a
védjegyoltalomból; b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek. (3) Ha a védjegybejelentés nem felel meg a (2) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt - a kifogás
természete szerint - hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. (4) A védjegybejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére
sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani; a szükséghez képest újabb felhívást kell kiadni.
(5) A védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol. (6) A védjegybejelentés részbeni elutasításáról hozott határozat ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek a
bírósághoz történő továbbításával [77. § (9) és (10) bek.] egyidejűleg az árujegyzék fennmaradó része tekintetében a védjegy lajstromozására irányuló eljárást fel kell függeszteni a bírósági eljárás jogerős befejezéséig.
(7) A hivatalból végzett érdemi vizsgálat alapján a védjegybejelentést részben elutasító határozat jogerőre emelkedését követően a védjegy lajstromozására irányuló eljárást az árujegyzék fennmaradó része tekintetében kell folytatni.
A védjegybejelentés meghirdetése
61/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől [60. § (3) bek.] számított legalább tizenöt nap elteltével meghirdeti a védjegybejelentést, ha az megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek. (2) A meghirdetésre a 49. § a) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatásnak a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor. (3) A meghirdetésről a bejelentőt értesíteni kell.
(4) A meghirdetést követően a bejelentés visszavonásáról, visszavontnak tekintéséről, elutasításáról, módosításáról és megosztásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást kell közölni.
Érdemi vizsgálat felszólalás esetén
61/B. § (1) A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül a 4-6. §-ok alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat
a) a korábbi védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója; b) az 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott jog jogosultja, továbbá iparjogvédelmi jog esetében a
hasznosítási szerződés alapján hasznosítási joggal bíró hasznosító, szerzői jogi jogosultság esetében a felhasználási szerződés alapján felhasználásra jogosult személy;
c) az 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján a korábbi használó, továbbá az 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmából fakadó jogokat gyakorolni jogosult személy;
d) a 6. § alapján a jogosult, akinek az engedélye nélkül a képviselő, illetve az ügynök saját nevében jelentette be a megjelölést lajstromozásra. (2) (3) A felszólalásban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okot (a felszólalás okát), és mellékelni kell az okirati
bizonyítékokat. (4) A felszólalásért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott
díjat kell fizetni a felszólalás benyújtásától számított egy hónapon belül. (5) Ha a felszólalás nem felel meg az (1)-(3) bekezdésekben előírt feltételeknek, a felszólalót hiánypótlásra kell
felhívni; ha pedig a felszólalás díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ezek elmaradása esetén a felszólalást visszavontnak kell tekinteni. 61/C. § A felszólaló a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban - a felszólalás tárgyában - ügyfélként vesz részt. 61/D. § (1) Felszólalás esetén a felek számára - együttes kérelmük alapján - egy alkalommal legalább kettő, de
legfeljebb négy hónapos határidőt kell biztosítani egyezségkötésre. Ez alatt az időszak alatt az eljárás szünetel. (1a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalással kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt;
majd - a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével - írásbeli előkészítés után határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Az eljárást befejező végzés és az egyezséget jóváhagyó határozat tárgyaláson kívül is meghozható.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásbeli előkészítést követően szóbeli tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására, vagy ha a felek ezt kellő időben egybehangzóan kérik.
(3) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy nem jelenik meg a tárgyaláson, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalást a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el. (4) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak
a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.
(5) A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll. (6) A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elhalasztotta - annak
meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. (7) A felszólalást visszavontnak kell tekinteni, ha a felszólaló a) a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy b) a tárgyaláson nem jelenik meg, és nem kérte előzetesen annak távollétében történő megtartását sem. (8) A felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) bek.] elteltét követően a felszólalás alapjául szolgáló
okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a felszólalás okaként. Az így megjelölt okot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárást befejező határozatának meghozatalakor nem veszi figyelembe. 61/E. § (1) Ha a felszólalás korábbi védjeggyel való ütközésen alapul, a bejelentő kellő időben előterjesztett
kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - feltéve, hogy a 18. § (1)-(3) bekezdésében a korábbi védjegy tényleges használatának megkezdésére előírt ötéves időszak a védjegybejelentés bejelentési napján vagy igényelt elsőbbség esetén elsőbbségi napján már eltelt - a felszólalót felhívja annak bizonyítására, hogy
a) saját védjegyét a védjegybejelentés bejelentési napját vagy igényelt elsőbbség esetén elsőbbségi napját megelőző ötéves időszakban a 18. § előírásainak megfelelően ténylegesen használta, vagy
b) a használat elmaradása kellőképpen igazolható.
(2) A védjegybejelentés nem utasítható el olyan felszólalás alapján, amellyel kapcsolatban az (1) bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt. Ha a korábbi védjegy jogosultja a védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások egy részével összefüggésben használta az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a felszólalás elbírálása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak ezekre az árukra vagy szolgáltatásokra nézve lajstromozták volna. (2a) A védjegybejelentés nem utasítható el olyan korábbi védjegyre alapított felszólalás alapján, amelynek oltalma
a védjegybejelentés benyújtásának napján már nem áll fenn. (3) Ha a felszólaló az (1) bekezdésben szabályozott felhívásra nem válaszol, a felszólalást visszavontnak kell
tekinteni. 61/F. § A felszólalás tárgyában helye van egyezségnek. 61/G. § (1) Az egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalást egy eljárásban kell elintézni. (2) Egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalás esetén egyes felszólalások tekintetében az
eljárás felfüggeszthető. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő végzés megváltoztatása [77. § (1) bek.] külön nem kérhető a bíróságtól, az csak a védjegy lajstromozása kérdésében hozott eljárást befejező döntéssel szemben benyújtott megváltoztatási kérelemben támadható meg. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő végzés - szükség szerint - meghatározza a felszólalónak az eljárás felfüggesztéséig felmerült költségeit.
(3) Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárás a bejelentést elutasító döntés jogerőre emelkedésével fejeződik be, a felszólalást, amellyel kapcsolatban az eljárást felfüggesztették, visszavontnak kell tekinteni. Ellenkező esetben az eljárást folytatni kell annak a felszólalásnak az alapján, amellyel kapcsolatban az eljárást korábban felfüggesztették. 61/H. § (1) Felszólalás esetén a védjegybejelentés vizsgálata arra is kiterjed, hogy a felszólalás okára figyelemmel
a megjelölés nincs-e kizárva a védjegyoltalomból a 4-7. §-ok alapján. (2) A védjegybejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha az nem elégíti ki az (1) bekezdés alapján
vizsgált követelményeket. (3) A felszólalás kapcsán felmerülő költségek viselésére a vesztes felet kell kötelezni; a felszólaló nem minősül
vesztes félnek, ha a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján kell visszavontnak tekinteni. (4) A felszólalás díját [61/B. § (4) bek.] a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - kérelemre - az iparjogvédelmi
eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott mértékben és feltételekkel visszatéríti, ha a) a védjegybejelentést a 61. § (4) bekezdése alapján elutasítják; b) a védjegybejelentést a 61. § (5) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni; c) a bejelentő a védjegybejelentést visszavonja [50. § (6) bek.]; d) a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni.
A bejelentés módosítása és megosztása
62. § (1) A védjegybejelentésben nem változtatható meg a) a megjelölés, b) az árujegyzék úgy, hogy bővebb legyen annál, mint ami a bejelentés napján benyújtott bejelentésben szerepelt. (2) A bejelentő - az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között - a védjegy lajstromozása kérdésében
hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja az árujegyzéket. 63. § (1) A bejelentő - a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig - megoszthatja a
bejelentést a) az erre történő hivatali felhívást [59. § (2) bek.] megelőzően, ha egy bejelentésben több megjelölésre igényelt
oltalmat; illetve, b) ha az árujegyzék szétválasztásával meghatározott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében külön-külön igényli az
oltalmat. (2) A megosztásért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott
díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. (3) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni. (4) A megosztási kérelmet el kell utasítani, ha a bejelentésben szereplő megjelölés lajstromozása ellen benyújtott
felszólalás esetén a megosztás az árujegyzék felszólalással érintett részét választaná szét.
A védjegy lajstromozása
64. § (1) Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat [61. § (2) bek. és 61/H. § (1) bek.] körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza. A védjegy lajstromozásának napja a lajstromozásról szóló határozat keltezésének napja. (2) A védjegy lajstromozását be kell jegyezni a védjegylajstromba (47. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában [49. § b) pont]. (3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy lajstromozását követően védjegyokiratot ad ki. Ehhez
hozzáfűzi a lajstromkivonatot.
Gyorsított eljárás
64/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy lajstromozására irányuló eljárást a bejelentő kérelmére gyorsítottan folytatja le. A kérelem a bejelentés napjától számított egy hónapon belül terjeszthető elő. (2) A gyorsított eljárás iránti kérelemért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló
jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül. (3) (4) Ha a bejelentő nem fizeti meg a kérelem díját, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő
hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. (5) Ha a kérelem megfelel az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala elrendeli a gyorsított eljárást. (6) Gyorsított eljárás esetén - a VII. és a IX. fejezet szabályaitól eltérően - a) hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető; b) a védjegybejelentés meghirdethető a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől [60. § (3)
bek.] számított tizenöt nap elteltét [61/A. § (1) bek.] megelőzően is; c) a felszólalással kapcsolatban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás
tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására, vagy ha ezt a felek kellő időben egybehangzóan kérik;
d) a bejelentési díjat a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül kell megfizetni. (7) Ha a bejelentő a gyorsított eljárás iránti kérelmében ezt külön kéri, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a
védjegybejelentés meghirdetésével egyidejűleg a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza (különleges gyorsított eljárás) azzal, hogy a 64. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés csak a felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) bek.] elteltével alkalmazható. A különleges gyorsított eljárás iránti kérelem csak a gyorsított eljárás iránti kérelem benyújtására az (1) bekezdésben előírt határidőn belül terjeszthető elő; a különleges gyorsított eljárás iránti kérelem díja a gyorsított eljárás iránti kérelem díjának másfélszerese. (8) Ha a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalnak, a védjegy lajstromozását
a (7) bekezdés szerint elrendelő határozatot vissza kell vonni és a védjegy lajstromozására irányuló eljárást folytatni kell. A védjegy lajstromozását a (7) bekezdés szerint elrendelő határozat visszavonását be kell jegyezni a védjegylajstromba (47. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (49. §).
X. Fejezet
EGYÉB VÉDJEGYELJÁRÁSOK
A megújítási eljárás
65. § (1) A védjegyoltalom megújítását [11. § (2) bek.] a védjegyjogosult, valamint jogszabály vagy szerződés által erre felhatalmazott személy kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától. (2) A védjegyoltalom megújításáért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban
meghatározott díjat kell fizetni. A megújítási díj megfizetése önmagában nem minősül megújításra irányuló kérelemnek.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala legalább hat hónappal az oltalom lejártának napját megelőzően értesíti a védjegyjogosultat a megújítás lehetőségéről. A tájékoztatás elmaradásáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem
felel, és az nem érinti a védjegyoltalom lejártát. (4) A megújítási kérelmet az oltalom lejártának napját megelőző hat hónapon belül kell benyújtani, a megújítási díj
megfizetése mellett. Ennek elmulasztása esetén a kérelmet - a megújítási díj kiegészítő díjjal növelt összegének megfizetése mellett - az oltalom lejártának napjától számított további hat hónapon belül is be lehet nyújtani. (5) Ha a védjegy lajstromozásának időpontja későbbi, mint a védjegyoltalom lejártának időpontja, a megújítási
kérelmet - a megújítási díj megfizetése mellett - a lajstromozást követő hat hónapon belül is be lehet nyújtani. (6) A megújítási kérelemben meg kell jelölni az érintett védjegy lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire
egyébként a védjegybejelentés kellékeire megállapított rendelkezéseket [50. § (2)-(3b) bek.] kell megfelelően alkalmazni. (7) A védjegyoltalom megújítása kapcsán a megjelölés nem változtatható meg, az árujegyzék pedig nem bővíthető. 65/A. § 66. § (1) Ha a megújítási kérelem nem felel meg a 65. §-ban előírt követelményeknek - ideértve a megújítási díj
megfizetését is -, a kérelmezőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. Ha a megújítási kérelem díját csak részben fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmezőt nyilatkozattételre hívja fel arra vonatkozóan, hogy a megújítást az árujegyzék mely részére nézve kéri. (2) A megújítási kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a felhívásban
megjelölt követelményeket. Ha a kérelmező a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a megújítási kérelmet visszavontnak kell tekintetni. (3) 67. § (1) Ha a kérelem megfelel a 65. §-ban előírt követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a
védjegyoltalmat megújítja. Ha a megújítási kérelemben a védjegyoltalom megújítását csak az árujegyzékben szereplő egyes árukra vagy szolgáltatásokra nézve kérik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyoltalmat csak az árujegyzéknek erre a részére nézve újítja meg. A védjegyoltalom megújításának hatálya a védjegyoltalom lejártának napját követő napon kezdődik, a lejáratot követő megújítás esetén pedig erre a napra visszamenő hatállyal történik. (2) A védjegyoltalom megújítását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában. (3)
A megosztási eljárás
68. § (1) A védjegyjogosult - az árujegyzék szétválasztásával - meghatározott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében megoszthatja a védjegyoltalmat. (2) A védjegyoltalom megosztásához aszerint és annyi - egymással összhangban elkészített - kérelmet kell
benyújtani és a megfelelő mellékletekkel felszerelni, ahogyan és ahány részre az eredeti védjegy árujegyzékét szét kívánják választani. (3) A megosztás iránti kérelemben meg kell jelölni az eredeti védjegy lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire
egyébként a védjegybejelentés kellékeire megállapított rendelkezéseket [50. § (2)-(3b) bek.] kell megfelelően alkalmazni. (4) A védjegyoltalom megosztásáért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló
jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. 69. § (1) Ha a védjegyoltalom megosztására irányuló kérelem nem felel meg a 68. § (1)-(3) bekezdéseiben előírt
követelményeknek, a védjegyjogosultat hiánypótlásra kell felhívni. (2) A megosztás iránti kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a
felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a védjegyjogosult a felhívásra nem válaszol, a megosztásra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni. (3) Ha a megosztási kérelem díját nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a
védjegyjogosultat a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni. 70. § (1) Ha a kérelem megfelel a 68. §-ban előírt követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a
védjegyoltalmat megosztja. (2) A védjegyoltalom megosztását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában. (3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megosztást követően védjegyenként védjegyokiratot ad ki. Ehhez
hozzáfűzi a lajstromkivonatot.
Lejárat és lemondás miatti megszűnés megállapítása
71. § (1) (2) Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzéssel állapítja meg a védjegyoltalom megszűnését a védjegyjogosult
lemondása (32. §) esetén. (3) A védjegyoltalomnak az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta [30. § (1) bek. a) pont], valamint a védjegyjogosult
lemondása miatti megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
A törlési eljárás
72. § (1) A védjegy törlését a 33. § alapján - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - bárki kérheti a védjegyjogosulttal szemben. (2) A 4-6. §-ok alapján csak a korábbi akadályozó jog vagy jogok jogosultja kérheti a védjegy törlését. (3) A kérelemben meg kell jelölni a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat, a törlés alapjául szolgáló
okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. A törlési kérelem - ha nem a védjegy teljes egészében való törlését célozza - irányulhat a védjegy árujegyzékének egy részére is. (4) A törlési kérelemre az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban
meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül. (5) Ha a törlési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni;
ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a törlési kérelmet visszavontnak kell tekinteni. 73. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy törlése iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre
hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegy törléséről, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Ha a védjegyjogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának felhívására határidőben nem nyilatkozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésére álló adatok alapján, szóbeli tárgyalás megtartása nélkül dönt. Az eljárást befejező végzés vagy az egyezséget jóváhagyó határozat tárgyaláson kívül is meghozható. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a törlés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a törlés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Ha a törlési kérelem a kérelmező korábbi védjegyével való ütközésen alapul, a későbbi védjegy jogosultjának kellő időben előterjesztett kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - feltéve, hogy a törlési kérelem benyújtásakor a korábbi védjegy lajstromozásától számított ötéves időszak eltelt - a kérelmezőt felhívja annak bizonyítására, hogy
a) saját védjegyét a törlési kérelem benyújtásának napját megelőző ötéves időszakban a törlési kérelemben említett, a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal és szolgáltatásokkal összefüggésben a 18. § előírásainak megfelelően ténylegesen használta, vagy
b) a használat elmaradása kellőképpen igazolható. (2a) Ha a korábbi védjegy tényleges használatának megkezdésére a 18. § (1)-(3) bekezdésében előírt ötéves időszak
a későbbi védjegy bejelentési napján vagy - igényelt elsőbbség esetén - elsőbbségi napján már eltelt, a kérelmezőnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl azt is bizonyítania kell, hogy
a) saját védjegyét a későbbi védjegybejelentés bejelentési napját vagy elsőbbségi napját megelőző ötéves időszakban a 18. § előírásainak megfelelően ténylegesen használta, vagy
b) a használat elmaradása kellőképpen igazolható. (3) A védjegy nem törölhető olyan törlési kérelem alapján, amellyel kapcsolatban a (2)-(2a) bekezdésben
szabályozott bizonyítás sikertelen volt. Ha a korábbi védjegy jogosultja a védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások egy részével összefüggésben használta a (2)-(2a) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a törlési kérelem elbírálása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak ezekre az árukra vagy szolgáltatásokra nézve lajstromozták volna.
(4) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben szabályozott felhívásra nem válaszol, a törlési kérelmet visszavontnak kell tekinteni. (5) A tárgyalás folyamán hozott döntéseket a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra
nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.
(6) A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll. (7) A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elhalasztotta - annak
meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. 73/A. § (1) A törlési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha a védjegy bitorlása miatt pert
indítottak vagy a keresetlevél benyújtását megelőzően ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő, és ezt igazolják. (2) A gyorsított eljárás iránti kérelemért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló
jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni e kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül. (3) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésbenmeghatározott követelményeknek, a gyorsított eljárást kérő felet
hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A gyorsított eljárás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha az azt előterjesztő fél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.
(4) Ha a gyorsított eljárást kérő fél nem fizeti meg e kérelem díját, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni. (5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el. (6) Gyorsított eljárás esetén - a 41. §-ban és a 73. §-ban foglaltaktól eltérően - a) hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető; b) határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható; c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van
a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri. 74. § (1) Az egy védjegy ellen irányuló több törlési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni. (2) A törlési kérelem visszavonása esetén - a 72. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével - az eljárást
hivatalból folytatni lehet. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el. A 72. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a törlési eljárásban helye van egyezségnek. (3) A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a védjegyjogosult a törlési eljárásra
okot nem adott és a védjegyoltalomról - legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - a bejelentés napjára visszaható hatállyal, a nyilatkozattételre [73. § (1) bek.] kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli. (4) A védjegy törlését vagy a védjegyoltalom korlátozását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági
tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
Használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése vagy megtévesztővé válás miatt bekövetkező megszűnés megállapítása
75. § (1) A védjegyoltalom megszűnésének megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt a 18. és 34. §-ok alapján, a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése, illetve megtévesztővé válása miatt a 35. § alapján a védjegyjogosulttal szemben, bárki kérheti.
(2) A kérelemben meg kell jelölni a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat, a megszűnés okait, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. Ha a 30. § (2) bekezdése alapján a megszűnés megállapítását a 30. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott időpontnál korábbi időpontokra visszaható hatállyal kérik, erre a kérelemben utalni kell. Ha a megszűnés megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt kérik, a védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a védjegyet a 18. § előírásainak megfelelően használta. A kérelem - ha nem a védjegyoltalom teljes egészében való megszűnésének megállapítását célozza - irányulhat a védjegy árujegyzékének egy részére is.
(3) A megszűnés megállapítására irányuló kérelemre az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(4) Ha a megszűnés megállapítása iránti kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni. 76. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban
nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat, majd - ha a védjegyjogosult a felhívásra határidőben nyilatkozik - írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, illetve megtévesztővé válás miatti megszűnésének - teljes körű vagy részleges - megállapításáról vagy a kérelem elutasításáról. Ha a védjegyjogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának felhívására határidőben nem nyilatkozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésére álló adatok alapján, szóbeli tárgyalás megtartása nélkül dönt. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (5)-(7) bekezdését alkalmazni kell.
(2) Az egy védjegy ellen irányuló több megszűnés-megállapítási kérelmet, valamint a törlési és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmeket lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.
(3) A megszűnés megállapítására irányuló kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.
(4) A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a védjegyjogosult az oltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárásra okot nem adott és a védjegyoltalomról - legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - a bejelentés napjára visszaható hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.
(5) A védjegyoltalomnak a használat hiánya, a megkülönböztető képesség elvesztése, a megtévesztővé válás miatti teljes körű vagy részleges megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
HARMADIK RÉSZ
AZ EURÓPAI UNIÓS VÉDJEGYRENDSZERRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
X/A. Fejezet
AZ EURÓPAI UNIÓS VÉDJEGY ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS VÉDJEGYBEJELENTÉS
Általános szabályok
76/A. § E törvény alkalmazásában a) b) európai uniós védjegy: az európai uniós védjegyrendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott védjegy; c) európai uniós védjegybejelentés: az európai uniós védjegyrendelet alapján tett - európai uniós védjegy
lajstromozására irányuló - bejelentés. 76/B. § 76/C. §
Az európai uniós védjegy bitorlásának jogkövetkezményei
76/D. § Az európai uniós védjegy bitorlására - az európai uniós védjegyrendelet 14. cikkében foglaltakkal összhangban - ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy bitorlására.
Nemzeti bejelentéssé való átalakítás
76/E. § (1) Európai uniós védjegybejelentés vagy európai uniós védjegy átalakítására irányuló - az európai uniós védjegyrendelet 140. cikk (5) bekezdése alapján megküldött - kérelem alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a VII-IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott feltételekkel - megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást. (2) A bejelentési díjat [50. § (4) bek.] az (1) bekezdés szerinti kérelemnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához
történő beérkezésétől számított két hónapon belül kell megfizetni. (3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem és mellékleteinek magyar nyelvű fordítását a kérelemnek a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatalához történő beérkezésétől számított négy hónapon belül kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtani. E fordítást a IX. fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában az 50. § (5) bekezdése alapján benyújtandó fordításnak kell tekinteni.
(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezéséről - az 56. § (4) bekezdésében előírt figyelmeztetés megküldésével egyidejűleg - értesíti a kérelmezőt.
(5) A bejelentési napot, az elsőbbséget és a szenioritást az európai uniós védjegyrendelet 139. cikk (3) bekezdésével összhangban kell megállapítani. Az 50. § (3b) bekezdését az európai uniós védjegyrendelet 141. cikk (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni. (6) Európai uniós védjegy átalakítására irányuló kérelem alapján az (1) bekezdés szerint megindult eljárásban - a
bejelentési díj megfizetését és a (3) bekezdésben előírt fordítás benyújtását követően - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az európai uniós védjegyet további vizsgálat nélkül e törvény alapján lajstromozza (64. §). (7) Az európai uniós védjegybejelentés vagy az európai uniós védjegy nemzeti védjegybejelentéssé való
átalakítására irányuló kérelem vizsgálatára és az (1) bekezdés alapján megindult eljárásra egyebekben a VII-IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az európai uniós védjeggyel kapcsolatban igényelt szenioritás
76/F. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy, amelynek szenioritását igényelték európai uniós védjeggyel kapcsolatban az európai uniós védjegyrendelet 39. és 40. cikke alapján, és amelynek oltalma megszűnt az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt
a) törölhető, vagy b) oltalmának megszűnése a használat hiánya, vagy a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy
megtévesztővé válása miatt megállapítható, ha a törlés, illetve a megszűnés megállapításának feltételei a védjegyoltalom korábbi megszűnésének napján fennálltak.
(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti esetekben a védjegyet törlik vagy a védjegyoltalom megszűnését megállapítják, a szenioritás hatályát veszti. (2) A védjegylajstromban fel kell tüntetni, hogy a védjegy szenioritását igényelték európai uniós védjeggyel
kapcsolatban. A szenioritás elvesztését szintén be kell jegyezni a védjegylajstromba. (3) A védjeggyel kapcsolatos minden tényt és körülményt - különösen a használati engedélyt, a jelzálogjogot,
valamint a védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok más megterhelését, továbbá e jogok átszállását és átruházását - be kell jegyezni a védjegylajstromba azt követően is, hogy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt megszűnt annak a védjegynek az oltalma, amelynek szenioritását európai uniós védjeggyel kapcsolatban igényelték. (4) 76/G. §
Európai uniós védjegybíróság
76/H. § (1) Magyarországon a Fővárosi Törvényszék jár el első fokon - a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételben - az európai uniós védjegyrendelet 123. cikk (1) bekezdésében meghatározott európai uniós védjegybíróságként.
(2) A Fővárosi Törvényszék határozata elleni fellebbezés elbírálása - másodfokon eljáró európai uniós védjegybíróságként - a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik.
NEGYEDIK RÉSZ
A VÉDJEGYEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
X/B. Fejezet
A NEMZETKÖZI VÉDJEGYBEJELENTÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Általános szabályok
76/I. § (1) E törvény alkalmazásában a) nemzetközi védjegybejelentés: az 1891. évi április hó 14-én kelt, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló
Madridi Megállapodás (e rész alkalmazásában a továbbiakban: Megállapodás), valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. évi június hó 27-én kelt Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) alapján tett védjegybejelentés;
b) Nemzetközi Iroda: a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája; c) nemzetközi lajstrom: a Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv alapján bejelentett védjegyekről a Nemzetközi Iroda
által vezetett nyilvántartás; d) Magyarországot megjelölő bejelentés: az a nemzetközi védjegybejelentés, amelyben az oltalmat Magyarország
területére kiterjedően igénylik; e) származási hivatal: a Jegyzőkönyv 2. cikk (2) bekezdése szerinti származási ország hivatala. (2) Ahol e törvény a Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv alkalmazására utal, azon a Megállapodáshoz és a
Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat alkalmazását is érteni kell. (3) A nemzetközi védjegybejelentések tekintetében a Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv eltérő rendelkezése
hiányában - az e részben (X/B-X/C. fejezetekben) foglalt eltérésekkel - e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (4)
X/C. Fejezet
NEMZETKÖZI VÉDJEGYBEJELENTÉSEK
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott bejelentések
76/J. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott védjegybejelentés, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott védjegy jogosultja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint származási hivatal útján - a Jegyzőkönyv alapján - nemzetközi védjegybejelentést tehet a Nemzetközi Irodához.
(2) Ha a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy lajstromozása előtt nyújtják be, a bejelentő nyilatkozhat úgy, hogy a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy alapján kívánja megtenni. Ebben az esetben a benyújtás napjának a védjegy lajstromozásának napját kell tekinteni. (3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala akkor továbbítja a nemzetközi védjegybejelentést, ha a bejelentő a) belföldön valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephellyel rendelkezik, b) lakóhelye belföldön van, vagy c) magyar állampolgár. (4) A nemzetközi védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint származási hivatalnál a
Jegyzőkönyvben előírt alaki követelményeknek megfelelően, az abban előírt módon és nyelvek egyikén kell benyújtani.
(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívására a bejelentő köteles igazolni, hogy a (2) bekezdés szerint
nemzetközi védjegybejelentés benyújtására jogosult. Ennek elmaradása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi bejelentés továbbítására irányuló kérelmet elutasítja. 76/K. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi védjegybejelentés továbbítását megelőzően
megvizsgálja, hogy a) a bejelentés tartalmazza-e a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegy lajstromszámát vagy ügyszámát; b) benyújtották-e a továbbításra irányuló kérelmet, valamint azt, hogy az tartalmazza-e a 38. § (2b) bekezdésében
meghatározott adatokat; a bejelentés tartalmazza-e a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, a megjelölést, valamint az árujegyzéket;
c) a bejelentés adatai megegyeznek-e a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegynek a védjegylajstromban szereplő adataival;
d) a bejelentés tartalmazza-e azon országok megjelölését, amelyek területére az oltalom kiterjesztését igénylik; e) a bejelentést a Jegyzőkönyvben előírt nyelven és módon nyújtották-e be; f) a bejelentés tartalmazza-e a bejelentő, illetve képviselője aláírását. (2) Ha a továbbításra irányuló kérelem vagy a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés a)-c), illetve f) pontjaiban
meghatározott követelményeknek - kivéve, ha a bejelentésben az árujegyzék szűkebb, mint a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegy árujegyzéke -, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek során a bejelentőt figyelmeztetni kell arra, hogy ha a kérelem benyújtását követő két hónapon belül a bejelentés nem érkezik be a Nemzetközi Irodához, a nemzetközi lajstromozás napja nem a kérelem benyújtásának a napja, hanem a Nemzetközi Irodához történő beérkezés napja lesz. (3) A (2) bekezdés szerinti hiánypótlás eredménytelensége esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a
nemzetközi védjegybejelentés továbbítására irányuló kérelmet elutasítja. (4) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott követelményeknek, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén a nemzetközi bejelentést a bejelentő által benyújtott formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához. 76/L. § (1) A nemzetközi védjegybejelentés továbbításáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához az
iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a Jegyzőkönyvben meghatározott nemzetközi díjat kell fizetni. (2) Az (1) bekezdésben említett továbbítási díj a nemzetközi védjegybejelentés benyújtásának napján esedékes. Ha
a díjat az esedékességet követő egy hónapon belül nem fizetik meg, a nemzetközi védjegybejelentés továbbítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni. (3) Az (1) bekezdésben említett nemzetközi díjat közvetlenül a Nemzetközi Irodához, a Jegyzőkönyvben előírt
határidőn belül és az ott megszabott módon kell megfizetni. (4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott nemzetközi védjegybejelentés esetén a
védjegylajstromban fel kell tüntetni a nemzetközi lajstromozás napját és számát.
A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján
76/M. § (1) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Jegyzőkönyv szerint a jogosult szerződő államának hivatala, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztését lehet kérni.
(2) Az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelmet a Jegyzőkönyvben előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Jegyzőkönyvben előírt módon és nyelven kell benyújtani. (3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem továbbítását
megelőzően megvizsgálja, hogy a) benyújtották-e a továbbításra irányuló kérelmet, valamint azt, hogy az tartalmazza-e a 38. § (2b) bekezdésében
meghatározott adatokat; az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem pedig tartalmazza-e a jogosult, illetve képviselője aláírását;
b) az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelmet a Jegyzőkönyvben előírt módon nyújtották-e be. (4) Ha a továbbításra irányuló kérelem vagy az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem nem felel meg a
(3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a kérelmezőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a továbbításra irányuló kérelmet elutasítja. (5) Ha az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem nem felel meg a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott
követelménynek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a kérelmezőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelmet a kérelmező által benyújtott formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához.
(6) Az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem tekintetében megfelelően alkalmazni kell a 76/L. §-ban foglalt rendelkezéseket. (7) Az (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni, ha a nemzetközi
védjegybejelentéssel vagy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalommal kapcsolatos változásnak a nemzetközi lajstromba való bejegyzése iránt a Jegyzőkönyv alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján terjesztik elő a kérelmet.
AMagyarországot megjelölő bejelentések
76/N. § (1) A Magyarországot megjelölő bejelentésnek a nemzetközi lajstromozásnak a Jegyzőkönyv 3. cikkének (4) bekezdése, illetve a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztésének a Jegyzőkönyv 3ter
cikkének (2) bekezdése alapján meghatározott napjától ugyanaz a hatálya, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához szabályszerűen benyújtott védjegybejelentésnek.
(2) A Magyarországot megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozással - az (1) bekezdésben megjelölt naptól kezdődően - ugyanolyan hatályú oltalom keletkezik, mint a 64. § szerinti lajstromozással, amennyiben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Jegyzőkönyv 5. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja.
(3) A Magyarországot megjelölő bejelentésekre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak Magyarországra való utólagos kiterjesztését kérik.
(4) A Magyarországot megjelölő bejelentés nemzetközi lajstromozását követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is megtekinthetővé teszi annak közzétett tartalmát, és hozzáférést biztosít a nemzetközi lajstromnak a bejelentésre vonatkozó bejegyzéseihez. 76/O. § (1) A Magyarországot megjelölő bejelentés meghirdetésére a nemzetközi védjegybejelentés következő
adatainak közlésével kerül sor: a) a megjelölés; b) a bejelentés nemzetközi lajstromszáma; c) a Nemzetközi Iroda hivatalos lapjában történő közzététel napja, valamint a közzétételt tartalmazó lap száma. (2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyarországot megjelölő bejelentést az (1) bekezdés szerint a
nemzetközi lajstromozásról szóló értesítést követően hirdeti meg. 76/P. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyarországot megjelölő bejelentés tekintetében elkészíti a
60. § szerinti kutatási jelentést, és elvégzi a 61. § szerinti érdemi vizsgálatot. (2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentést a Nemzetközi Iroda útján küldi meg a bejelentőnek. (3) A Magyarországot megjelölő bejelentés tekintetében a 61/B. § (1) bekezdésének alkalmazásában a felszólalás
határidejét a 76/O. § (1) bekezdése alapján történő meghirdetés napjától kell számítani. (4) Ha a nemzetközi védjegybejelentés nem felel meg a 61. § (2) bekezdése alapján vizsgált követelményeknek,
vagy azzal kapcsolatban felszólalást nyújtottak be, erről a Jegyzőkönyvben meghatározott módon és határidőn belül értesíteni kell a Nemzetközi Irodát (ideiglenes elutasítás). Az értesítésben a nyilatkozattételre legalább három hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható.
(5) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - kivéve, ha az (5a) bekezdés alkalmazásának van helye - értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás), vagy arról, hogy az oltalmat csak részben ismeri el. Az értesítéseket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a végleges elutasításról vagy az oltalom részben történő elismeréséről szóló döntés jogerőre emelkedését követően küldi meg a Nemzetközi Irodának. Az oltalom részben történő elismerése esetén a lajstromozás napjának a döntés keltezésének napját kell tekinteni.
(5a) Ha a bejelentő olyan felhívásra nem válaszol a kitűzött határidőben, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kizárólag felszólalás alapján adott ki, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésre álló adatok alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében, és ennek megfelelő - végleges elutasításról szóló vagy az (5e) bekezdés szerinti - értesítést küld a Nemzetközi Irodának.
(5b) Ha a bejelentő a felhívásra válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala folytatja az érdemi vizsgálatot, és annak alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Ha ennek alapján a védjegybejelentés elutasításának [61. § (4) bek., 61/H. § (2) bek.] volna helye, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az erről szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát
elutasítja (végleges elutasítás). (5c) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki ideiglenes elutasítást és az (5d) bekezdés alapján sem küld
értesítést a Nemzetközi Irodának, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni.
(5d) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő lejárta előtt úgy találja, hogy nincs helye ideiglenes elutasítás kiadásának, haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának az oltalom elismeréséről szóló értesítés keltezésének napját kell tekinteni. (5e) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot követően egészben
vagy részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom egészben vagy részben történő elismeréséről. A lajstromozás napjának a visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni. (6)-(7) (8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - a 48. § megfelelő alkalmazásával - bejegyzi a védjegylajstromba, hogy
a Jegyzőkönyv 4bis cikke alapján a nemzetközi lajstromozás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott védjegy helyébe lépett.
Átruházás és használati engedély hatályának elutasítása
76/R. § (1) Ha a nemzetközi lajstromozásból eredő, Magyarország területére kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély tárgyában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy találja, hogy az átruházás, illetve a használati engedély - részben vagy egészben - e törvény rendelkezéseibe ütközik, erről a Megállapodásban és a Jegyzőkönyvben meghatározott módon és határidőn belül - a Nemzetközi Iroda útján - értesíti a bejelentőt. (2) A változás hatályának elutasításáról szóló értesítésben meg kell jelölni az elutasítás okait, illetve terjedelmét.
A nemzetközi védjegy érvénytelenítése
76/S. § A nemzetközi védjegynek a Jegyzőkönyv 5. cikkének (6) bekezdésében szabályozott érvénytelenítésén e törvény alkalmazásában a védjegy törlését és a védjegyoltalom megszűnésének megállapítását kell érteni.
Kiegészítő lajstrom
76/T. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyarországot megjelölő bejelentések tekintetében kiegészítő lajstromot vezet, amelybe a nemzetközi lajstromba a Megállapodás és a Jegyzőkönyv szerint be nem jegyezhető tényeket és körülményeket kell bejegyezni.
A nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé
76/U. § (1) A Jegyzőkönyv 9quinquies cikke szerinti átalakítási kérelmet a nemzetközi lajstromozás törlésének napjától számított három hónapon belül kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.
(2) Az átalakításra irányuló kérelem benyújtását követő négy hónapon belül be kell nyújtani az árujegyzék magyar nyelvű fordítását, valamint két hónapon belül meg kell fizetni a bejelentési díjnak az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott mértékű átalakítási díjat. Ezek elmaradása esetén az átalakításra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni. (3) Egyebekben az átalakításra irányuló kérelem tekintetében a VII-IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni; ha azonban a nemzetközi lajstromozást a 76/P. § (5) és (5c)-(5e) bekezdéseiben meghatározott valamely lajstromozási napot követően törlik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megjelölést a 61-63. §-okban foglalt rendelkezések alkalmazása nélkül védjegyként lajstromozza. Ebben az esetben a lajstromozás napjának a 76/P. § (5) és (5c)-(5e) bekezdései alapján meghatározott napot kell tekinteni.
X/D. Fejezet
76/V-76/Z. §
ÖTÖDIK RÉSZ
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS VÉDJEGYÜGYEKBEN
XI. Fejezet
A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA DÖNTÉSEINEK FELÜLVIZSGÁLATA
Megváltoztatási kérelem
77. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a) a 46/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit; b) az eljárást felfüggesztő és a védjegylajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését; c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben az Ákr. rendelkezései szerint önálló
jogorvoslatnak van helye; d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését; e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott
döntését. (2) Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés ellen
előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését. (3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben
felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg. (4) A döntés megváltoztatását kérheti: a) aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ügyfélként vett részt; b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak; c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták. (5) A védjegy lajstromozása és törlése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 3. § (1)
bekezdésének a) és b) pontjai, illetve a 3. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen. (6) A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje - a (7)
és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.
(7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha
a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti
döntés alapjául szolgált. (8) (9) A megváltoztatási kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be, amely azt a védjegyügy
irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.
(10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a védjegyügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(11) A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróság megnevezését, b) a kérelmező 38. § (2b) bekezdésében meghatározott azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél,
annak az ismert azonosító adatait, és c) a kérelmező jogi képviselőjének a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott azonosító adatait és biztonságos
kézbesítési szolgáltatási címét. (11a) A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni: a) a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, szükség esetén - ha rendelkezésre áll - a lajstromszámot,
valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által érintett rendelkezését vagy részét, b) a döntés bíróság általi megváltozatására irányuló határozott kérelmet, valamint c) a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket alátámasztó bizonyítékokkal és a
jogalap megjelölésével. (11b) A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni: a) a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, b) a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték részleges megfizetése esetén a
költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,
c) a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, valamint d) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat. (12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
Hatáskör és illetékesség
78. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(2) A Fővárosi Törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. (3)
A megváltoztatási kérelemmel kapcsolatos eljárásra irányadó szabályok
79. § A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló kérelmet nemperes eljárásban - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
Nyilvánosság
80. § A bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp.-ben meghatározott feltételek hiányában is kizárhatja.
Kizárás
81. § (1) A Pp.-ben meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki
a) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének meghozatalában részt vett; b) az a) pontban említett személynek a Ptk. szerinti hozzátartozója. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is alkalmazni kell.
A felek és az eljárás más résztvevői
82. § (1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást indító ügyészt megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetőleg jogokat nem ismerhet el.
(2) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást
ellene kell megindítani. 83. § Ha a közös védjegyoltalom valamely jogosultja a védjegyoltalom fenntartása és védelme érdekében önállóan
lép fel, illetve az eljárást csak az egyik védjegyjogosult ellen indították meg, a bíróság értesíti a többi védjegyjogosultat, hogy az eljárásba védjegyjogosult társuk mellett beléphetnek. 84. § (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének
megváltoztatására irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba - annak jogerős befejezéséig - az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat. (2) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden cselekményre jogosult,
amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. (3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni.
Képviselet
85. § (1) Az eljárás során meghatalmazottként, ideértve a 85/A. § szerinti jogi képviseletet is, szabadalmi ügyvivő is eljárhat.
(2) A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. 85/A. § A bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, ideértve a jogorvoslati eljárásokat is.
Eljárási költség
86. § (1) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli. (3) Az eljárási költséghez hozzá kell számítani a felet képviselő szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is.
Mulasztás
87. § Ha a kérelmező, illetve egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.
Igazolás
88. § Az igazolási kérelem előterjesztésére a bíróság előtti nemperes eljárásban a 42. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Intézkedések a kérelem alapján
88/A. § Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásbeli nyilatkozatot tett a megváltoztatási kérelemre [77. § (10) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.
Tárgyalás és bizonyítás
89. § (1) Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és a Pp. érdemi tárgyalásra vonatkozó szabályai szerint tart tárgyalást. (1a) A bírósági eljárásban szünetelésnek nincs helye. (2) Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vesz részt, és az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson
kívül is hozhat határozatot, azonban a felet - kívánságára - meg kell hallgatnia. (3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás
megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, illetve tárgyalást tűzött ki, ezt követően nem térhet vissza az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására. (4) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásban
sem lehetett egyezséget kötni.
Határozatok
90. § A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz. 91. § (1) Ha a bíróság a védjegyügyben hozott döntést megváltoztatja, végzése a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala döntése helyébe lép. A bíróság a védjegyügyben hozott döntés megváltoztatása helyett a döntést hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát az eljárás folytatására utasítja, ha a megváltoztatási kérelmet a védjegybejelentés elutasításáról, visszavonásáról vagy visszavontnak tekintéséről hozott olyan döntéssel szemben terjesztették elő, amelynek hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál a védjegy lajstromozására irányuló eljárás folytatásának lett volna helye. (2) A bíróság a döntést hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát új eljárásra utasítja, ha a) a döntés meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn; b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely
a bírósági eljárásban nem orvosolható. c) (3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó
eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felszólalás esetén a felszólalás alapjául szolgáló okot a 61/D. § (8) bekezdése alapján, a védjegy törlésére irányuló eljárásban pedig a törlés alapjául szolgáló okot a 73. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a felszólalás vagy a törlés alapjául szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak előterjesztését követően jelölték meg, az ilyen felszólalási vagy törlési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának döntését - szükség szerint - hatályon kívül helyezi. (4) A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy annak benyújtását követően
előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az előtte folyó eljárásban - a 40. § (3) bekezdésével összhangban - szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.
(5) Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 77. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban említett valamely döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye. 92. § A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli; azt nem lehet a kihirdetéssel közöltnek
tekinteni. Ha a megváltoztatási kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak és akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a végzést a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. 93. § A Fővárosi Törvényszék végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 389-391. §-ában foglaltakat kell
megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló kérelem esetén a feleket szóban is köteles meghallgatni, kivéve, ha a fellebbezést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a 77. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be. 94. §
XII. Fejezet
VÉDJEGYPEREK
A védjegyperekre irányadó szabályok
95. § (1) A védjegybitorlás miatt indított perekben, a 14. § alapján a védjegynek a képviselő, illetve az ügynök általi használatától való eltiltás iránt, illetve a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházása iránt indított perekben, valamint az európai uniós védjegyrendelet [4. § (2) bek. ab) alpontja] 137. és 138. cikke, illetve 209. cikk (5) bekezdése
alapján az európai uniós védjegy használatától való eltiltás iránt indított perekben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik. E perekben a Fővárosi Törvényszék a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételű tanácsban jár el. (2) Védjegybitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést - az ellenkező valószínűsítéséig - a Pp. 103. §
(1) bekezdés d) pontja szerinti különös méltánylást érdemlő okból szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a védjegy oltalom alatt áll, és ő a védjegy jogosultja vagy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a védjegybitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.
(4) Védjegybitorlás vagy annak közvetlenül fenyegető veszélye esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjeszthető a keresetlevél benyújtását megelőzően a Pp. perindítást megelőző ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezéseiben előírt többletfeltételek hiányában is. A keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a Fővárosi Törvényszék bírálja el. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra, e törvény eltérő rendelkezése hiányában, a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a kérelmező a (8) bekezdésben foglaltak szerint a védjegybitorlás miatt a pert megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni. (5) A védjegyjogosult vagy a védjegy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben -
a bitorlás esetén támasztható polgári jogi igényeken felül - az ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól
a) biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a bitorlással elért gazdagodás visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van;
b) a bitorló kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére, illetve bemutatására az a) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából;
c) ellenbiztosíték adását, ha ennek fejében - a védjegybitorlás abbahagyásának követelése helyett - hozzájárul a feltételezett védjegybitorlási cselekmények bitorló általi folytatásához. (6) Az ellenbiztosíték adását az (5) bekezdés c) pontja alapján a bíróság erre irányuló kérelem hiányában is
elrendelheti, feltéve, hogy a védjegyjogosult vagy a védjegy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben, előterjesztett bitorlás abbahagyása iránti kérelmet, és annak a bíróság nem ad helyt. (7) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem
előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.
(8) A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem - ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is - tárgyában hozott végzését az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a kérelmező a pert a védjegybitorlás miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. (9) Ha a védjegybitorlás miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a
bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenérdekű felet kötelezheti a) a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé tételére; b) banki, pénzügyi és kereskedelmi adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok bemutatására. (10) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a védjegyjogosult vagy a védjegy olyan
használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben, a védjegybitorlás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Az előzetes bizonyítás tárgyában a bíróság soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az előzetes bizonyítást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül végzéssel bírál el. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszéknél kell kérni. Az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszék folytatja le.
(11) A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzést az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a védjegyjogosult a pert a védjegybitorlás miatt nem indította meg az előzetes bizonyítást elrendelő végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz.
(12) Az ideiglenes intézkedés - ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is - elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása mellőzhető, ha az ebből fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna. Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása a Pp. 337. § (1) bekezdés b) pontja alapján mellőzhető, ha a meghallgatásból fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata valószínűsíthető. Ha a bíróság az ellenérdekű fél meghallgatását mellőzi, az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendeléséről szóló végzést az ellenérdekű féllel a foganatosítást követően haladéktalanul közölni kell. A végzés közlését követően az ellenérdekű fél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő végzés megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. Az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás iránti kérelem elutasítása esetén a bíróság az elutasításról szóló végzéssel együtt küldi meg az ellenérdekű fél részére az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelmet.
(13) A bíróság az előzetes bizonyítás és - az (5) bekezdés c) pontját és a (6) bekezdést kivéve - az ideiglenes intézkedés elrendelését az ellenérdekű fél kérelmére biztosítékadáshoz kötheti. (14) Az (5) bekezdés c) pontjában, a (6) bekezdésben és a (13) bekezdésben meghatározott biztosíték vagy
ellenbiztosíték kiadására vagy visszaadására a Pp. biztosítékra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság - az ítélet mellett - az előzetes bizonyítás, illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező vagy annak hatályvesztését megállapító végzésben is rendelkezhet a biztosíték vagy ellenbiztosíték visszaadásáról vagy kiadásáról. (14a) Védjegybitorlás miatt indított perekben a 27. § (2)-(3) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények arra az
időszakra nézve nem alkalmazhatók, amikor a védjegyoltalom megszűnésemegállapításának feltételei - feltéve, hogy az alperes érdemi védekezésében erre hivatkozik - e törvény alapján fennálltak. (15) Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a védjeggyel kapcsolatos minden más perben egyebekben a Pp.
szabályait kell alkalmazni az e törvény 80. §-ában és 85. §-ában, valamint 86. § (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel. (16)
HATODIK RÉSZ
AZ EGYÜTTES ÉS A TANÚSÍTÓ VÉDJEGY
XIII. Fejezet
EGYÜTTES VÉDJEGY
Az együttes védjegy
96. § (1) Az együttes védjegy olyan védjegy, amelyet a védjegybejelentésben ilyenként jelölnek meg, és amely alkalmas arra, hogy valamely egyesület, köztestület vagy egyesülés tagjainak áruit vagy szolgáltatásait mások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse. (2) (3) A megjelölés együttes védjegyként ki van zárva a védjegyoltalomból akkor is, ha a) jellegét vagy jelentőségét illetően alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, különösen, ha a fogyasztók másnak
tekinthetnék, mint együttes védjegynek, b) a használatáról rendelkező szabályzat a közrendbe, a közerkölcsbe vagy jogszabályba ütköző előírást tartalmaz. (4) Az együttes védjegy oltalma az egyesületet, köztestületet vagy egyesülést illeti meg, használatára azok tagjai is
jogosultak. (5) Az együttes védjegy lajstromozására irányuló bejelentés nem utasítható el, ha a bejelentő az együttes
védjegyhasználatára vonatkozó szabályzat módosítása révén eleget tesz a 97. §-ban foglalt feltételeknek. (6) A 18. § alkalmazásában az is az együttes védjegy használatának minősül, ha a védjegyet az egyesület, köztestület
vagy egyesülés bármelyik tagja használja.
Szabályzat az együttes védjegyhez
97. § (1) A megjelölés akkor részesülhet együttes védjegyként oltalomban, ha használatáról - a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő - szabályzat rendelkezik. A szabályzatot az együttes védjegyre jogosult egyesület, köztestület vagy egyesülés állapítja meg. (2) A szabályzatnak tartalmaznia kell: a) a védjegyjogosult egyesület, köztestület vagy egyesülés elnevezését és székhelyét; b) a védjegy használatára jogosult tagok felsorolását, nevük, címük, illetve székhelyük feltüntetésével; c) a tagság feltételeit; d) a védjegy használatának feltételeit; e) a védjegy használatának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat; f) a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét. (3) (4) Az együttes védjegyre vonatkozó bejelentésnek a szabályzatot is tartalmaznia kell. A védjegylajstromban az
együttes védjeggyel kapcsolatban fel kell tüntetni a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat is. A szabályzatot - és annak az (5) bekezdés szerinti módosításait - az együttes védjegyre vonatkozó lajstrombejegyzéshez mellékelni kell. (5) Az együttes védjegy jogosultjának a szabályzatban foglalt adatok változása esetén módosított szabályzatot kell
benyújtania a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A szabályzat módosításának hatályossá válásához a módosítás védjegylajstromba való bejegyzésére van szükség. A módosítás nem jegyezhető be a védjegylajstromba, ha
a) a módosított szabályzat nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek; b) a módosítás következtében az együttes védjegyekkel szemben a 96. § (1) bekezdésében támasztott
követelmények nem teljesülnének; vagy ha c) a módosítás következtében a 96. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok merülne fel.
Az együttes védjegyoltalom átruházása
98. § (1) Az együttes védjegy oltalmának átruházásához az erre irányuló - írásba foglalt - szerződés és a jogosult megváltozásának a védjegylajstromba való bejegyzése szükséges. (2) Az együttes védjegy oltalma nem ruházható át, ha az átruházást követően a 96. §-ban foglalt követelmények nem
teljesülnének, illetve a megjelölés együttes védjegyként az oltalomból kizárttá válna.
Az együttes védjegy oltalmának megszűnése
99. § (1) A 34. § és 35. §-ban foglalt megszűnési okokon túlmenően az együttes védjegy oltalma megszűnik - a megszűnést megállapító határozatban megjelölt időpontban - akkor is, ha a védjegyjogosult nem teszi meg a szükséges intézkedéseket az együttes védjegy szabályzattal ellentétes használatának megakadályozására. (2) A 33. §-ban foglalt törlési okokon túlmenően, ha a megjelölés együttes védjegyként a 96. § (1) és (3) bekezdése
és a 97. § alapján nem részesülhet oltalomban, az együttes védjegyet törölni kell, kivéve, ha a védjegyjogosult a törlési eljárás során az együttes védjegy használatára vonatkozó szabályzatot úgy módosítja, hogy az eleget tesz a követelményeknek. Ha a megjelölés a 96. § (3) bekezdése alapján az oltalomból kizárttá válik, az együttes védjegy oltalmának megszűnését a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napjára visszaható hatállyal kell megállapítani.
(3) Az együttes védjegy oltalmának megszűnését kell megállapítani akkor is, ha az együttes védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosításának bejegyzésére a 97. § (5) bekezdésének megsértésével kerül sor, kivéve, ha a 97. §-ban foglalt követelményeknek az együttes védjegy használatára vonatkozó szabályzat további módosítása révén eleget tesz.
Az együttes védjegy oltalmából folyó jogok érvényesítése
100. § (1) Az együttes védjegy jogosultja az együttes védjegy használatára jogosult személyeknek a harmadik fél által a védjegy jogosulatlan használatával okozott káráért a használatra jogosult személyek nevében és javára - az együttes védjegy használatára jogosult személyek perben állása nélkül - kártérítést követelhet. (2) Az együttes védjegy használatára tagsági jogviszonya alapján jogosult személy csak a védjegyjogosult
hozzájárulásával indíthat pert védjegybitorlás miatt. Az ilyen használó saját nevében, a védjegyjogosult hozzájárulása nélkül akkor indíthat pert védjegybitorlás miatt, ha a védjegyjogosultat előzetesen a per megindítására felhívta, és a védjegyjogosult a felhívástól számított harminc napon belül nem indított védjegybitorlási pert. (3) A használó a védjegy jogosulatlan használata következtében neki okozott kár megtérítése céljából a
védjegyjogosult által indított bitorlási perbe - ha a védjegyjogosult az (1) bekezdés alapján nem követel a nevében és javára kártérítést - a védjegyjogosult pertársaként a perbe beléphet. A perbelépés határidejére a Pp. 52. § (2) bekezdésének a) pontját, a pertársak viszonyára pedig a Pp. 38. § (3) bekezdését és 39. §-át kell megfelelően alkalmazni.
XIV. Fejezet
TANÚSÍTÓ VÉDJEGY
A tanúsító védjegy
101. § (1) A tanúsító védjegy olyan védjegy, amelyet a védjegybejelentésben ilyenként jelölnek meg, és amely alkalmas arra, hogy a védjegyjogosult által az anyagösszetétel, az áruk gyártási módja vagy a szolgáltatásnyújtás módja, illetve a minőség, pontosság vagy egyéb jellemző tekintetében tanúsított árukat vagy szolgáltatásokat megkülönböztesse az ilyen tanúsítással nem rendelkező más áruktól vagy szolgáltatásoktól. (2) Nem szerezhet oltalmat tanúsító védjegyre a) az a vállalkozás, amely az árujegyzékben szereplő árut előállítja, forgalomba hozza, az országba behozza vagy
az árujegyzékben szereplő szolgáltatást nyújtja; b) az a vállalkozás, amely - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény
értelmében - nem független az a) pontban említett vállalkozástól; c) az a vállalkozás, amellyel az a) pontban említett vállalkozás egyébként - az árujegyzékben szereplő árukkal és
szolgáltatásokkal összefüggésben - tartós jogviszonyban áll. (3) A védjegy jogosultja a tanúsító védjegyet maga tanúsítás céljára nem használhatja, engedélyezi azonban annak
ilyen célú használatát az előírt minőségi követelményeknek vagy egyéb jellemzőknek megfelelő árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban. (4) A tanúsító védjegy akkor részesülhet oltalomban, ha ahhoz - az (5) bekezdésben meghatározott
követelményeknek megfelelő - szabályzat is társul. (5) A szabályzatnak tartalmaznia kell: a) a védjegyjogosult elnevezését és székhelyét; b) az árujegyzékben szereplő árukra, illetve szolgáltatásokra vonatkozó minőségi követelményeket; c) a minőség tanúsításának szabályait; d) a védjegyhasználat feltételeit; e) a védjegy használatának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat; f) a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét. (6) A tanúsító védjegy szabályzatára, bejelentésére és lajstromozására, használatára, átruházására, a tanúsító védjegy
oltalmának megszűnésére és az ilyen védjegy oltalmából eredő jogok érvényesítésére az együttes védjegyre és oltalmára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (6a) A 18. § szerinti tényleges használatnak kell tekinteni azt is, ha a tanúsító védjegyet bármely arra jogosult
személy használja a 18. §-ban foglaltaknak megfelelően. (7) A tanúsító védjegyet törölni kell akkor is, ha a bejelentést a (2) bekezdés alapján arra nem jogosult nyújtotta be.
A tanúsító védjegy oltalma megszűnik - a megszűnést megállapító határozatban megjelölt időpontban - akkor is, ha a védjegyjogosult utóbb nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt követelményeknek. (8) A tanúsító védjegy használatára alkalmazni kell a minőség vagy egyéb jellemzők tanúsításáról rendelkező külön
jogszabályok előírásait is.
XV. Fejezet
A VÉDJEGYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA AZ EGYÜTTES ÉS A TANÚSÍTÓ VÉDJEGYRE
A védjegyekre vonatkozó rendelkezések alkalmazása
102. § Az együttes és a tanúsító védjegyekre, valamint oltalmukra az e részben nem szabályozott kérdésekben a védjegyekre és oltalmukra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a 96. § (1) és (3) bekezdésében, a 97. §-ban, valamint a 101. § (1)-(2) és (4) bekezdésében meghatározott okokra tekintettel is lehet észrevételt tenni.
HETEDIK RÉSZ
A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA
XVI. Fejezet
AZ OLTALOM TÁRGYA, TARTALMA, BITORLÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE
Az oltalomképes földrajzi jelzés és eredetmegjelölés
103. § (1) Földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés. (2) A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a
meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott vagy előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.
(3) Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye. 104. § A szeszes italok földrajzi árujelzői akkor részesülhetnek oltalomban, ha azok a termékek, amelyeken a
földrajzi árujelzőt használják, megfelelnek a külön jogszabály által meghatározott termékleírásban foglalt feltételeknek is.
Kizáró okok
105. § (1) A földrajzi árujelző nem részesülhet oltalomban, ha a termék szokásos elnevezésévé vált a kereskedelmi forgalomban, függetlenül attól, hogy a termék a földrajzi árujelző által megjelölt helyről származik.
(2) A földrajzi árujelző lajstromozását követően nem válhat a terméknek a kereskedelmi forgalomban szokásos elnevezésévé. 106. § (1) Ki van zárva az oltalomból a) azonos termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzővel azonos földrajzi árujelző; b) azonos vagy hasonló termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzővel azonos vagy ahhoz hasonló földrajzi
árujelző; c) valamely korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló földrajzi árujelző, ha - a védjegy ismertségére,
jóhírnevére vagy a piacon való jelenlétének tartósságára tekintettel - annak használata az áru származása tekintetében a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.
(2) Nem részesülhet oltalomban a földrajzi árujelző, ha korábbi - oltalom alatt álló vagy egyéb - növényfajta, illetve
állatfajta nevével ütközik, és emiatt a termék származása tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.
Az oltalomhoz való jog, az oltalmi igény
107. § (1) A földrajzi árujelzőt oltalomban kell részesíteni, ha a) kielégíti a 103., illetve 104. §-okban meghatározott követelményeket, és a 105. és 106. §-ok alapján nincs kizárva
az oltalomból; valamint b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek. (2) A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, amely az árujelzőben feltüntetett
földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják.
(3) A földrajzi árujelző oltalma együttesen illeti meg azokat, akik a (2) bekezdésnek megfelelően termelnek, dolgoznak fel vagy állítanak elő termékeket (a továbbiakban: jogosultak).
(4) Külföldi személyt csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén illeti meg a földrajzi árujelzőre az oltalom. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása irányadó.
Az oltalom keletkezése és időtartama
108. § (1) A földrajzi árujelző oltalma a bejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozáskor keletkezik. (2) A földrajzi árujelző oltalma korlátlan ideig tart.
Az oltalom tartalma
109. § (1) Az oltalom alapján a jogosultaknak kizárólagos joguk van a földrajzi árujelző használatára. A földrajzi árujelzőt csak a jogosultak használhatják, arra másnak használati engedélyt nem adhatnak. (2) A kizárólagos használati jog alapján a jogosultak bármelyike felléphet bárkivel szemben, aki a kereskedelmi
forgalomban a) az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt vagy az azzal összetéveszthető megnevezést nem az annak megfelelő
földrajzi területről származó termékeken használja; b) az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt a termékjegyzékben nem szereplő, de azokhoz hasonló termékeken
használja, és ezáltal sérti vagy kihasználja az oltalom alatt álló földrajzi árujelző hírnevét; c) bármilyen módon utánozza vagy arra utaló módon használja az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt, még akkor
is, ha feltünteti a termék valóságos eredetét, vagy ha a megnevezést fordításban vagy különböző kiegészítésekkel használja;
d) bármilyen - a termék származásával, eredetével, jellegével és lényeges tulajdonságaival kapcsolatos - egyéb hamis vagy megtévesztő megjelölést használ, bárhol (pl. a csomagoláson, a hirdetésben, a termékre vonatkozó iratban) legyen is az feltüntetve;
e) bármely egyéb, a termék valóságos földrajzi származásával kapcsolatban a fogyasztókat megtévesztő cselekményt valósít meg.
Az oltalom bitorlása
110. § (1) Bitorlást követ el, aki a 109. § megsértésével az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt jogosulatlanul használja. (2) A bitorlás miatt bármelyik jogosult önállóan is felléphet. A bitorlás miatt felléphetnek a jogosultak
érdekképviseleti szervezetei, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetek is. (3) A bitorlóval szemben támasztható polgári jogi igényekre a 27. §, a bitorlás vámjogi következményeire pedig a
28. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az oltalom megszűnése
111. § (1) A földrajzi árujelző oltalma megszűnik, ha a) az oltalmat törölték, keletkezésére - a bejelentés napjára - visszaható hatállyal; b) a jogosultak megsértették a termékleírásban előírt követelményeket, a megszűnés megállapítására irányuló eljárás
megindításának napjára visszaható hatállyal. (2) Az oltalmat törölni kell, ha a földrajzi árujelző nem felelt meg a 107. § (1) bekezdésének a) pontjában
meghatározott feltételeknek. (3) A szeszes italokkal kapcsolatos földrajzi árujelző oltalmának megszűnését kell megállapítani, ha az ellenőrzésre
kijelölt szerv a földrajzi árujelző használatában a termékleíráshoz képest súlyos és másként nem orvosolható hiányosságokat állapít meg.
(4) A törlési, illetve a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a földrajzi árujelzővel kapcsolatban újabb törlési, illetve megszűnés megállapítási eljárást indítsanak.
XVII. Fejezet
ELJÁRÁS A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMÁVAL KAPCSOLATBAN
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárásának általános szabályai
112. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos következő ügyek tartoznak:
a) a földrajzi árujelző lajstromozása, b) az oltalom törlése és megszűnésének megállapítása, c) a bejelentett és a lajstromozott földrajzi árujelzők nyilvántartása, d) a földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos hatósági tájékoztatás. (2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak az egyes földrajzi árujelzők uniós oltalmára és az
eredetmegjelölések nemzetközi lajstromozására vonatkozó rendelkezések (XVII/A-XVII/B. fejezetek) alkalmazásából eredő ügyek is. (3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a törlési
eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban. (4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő
továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését: a) a földrajzi árujelző lajstromozása; b) a földrajzi árujelző törlése; c) a földrajzi árujelző-oltalom megszűnésének megállapítása; d) e) az eredetmegjelölés nemzetközi bejelentésének továbbítása; f) a Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmának
végleges elutasítása. (5) A (4) bekezdés b) és c) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.
(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásokban egyebekben a VII. és a VIII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (7)-(9)
A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárás
113. § (1) A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a földrajzi árujelző megnevezését, a termékjegyzéket és az egyéb mellékleteket. A bejelentési kérelemnek tartalmaznia kell a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat. A bejelentést egyebekben a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.
(2) A földrajzi árujelző bejelentéséért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni a bejelentési naptól számított két hónapon belül.
(3) A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésről, ha az - a benyújtáskor vagy a hiánypótlás eredményeként - kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást tesz közzé (adatközlés). Az adatközlés különösen a következő adatokat tartalmazza:
a) a földrajzi árujelző megnevezése; b) a bejelentés napja; c) a termékjegyzék. (4) A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárásban az adatközlést követően észrevételt lehet benyújtani a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a megjelölés, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek.
(5) Ha a földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentés megfelel az 55. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a bejelentés érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a földrajzi árujelző
a) megfelel-e a 103. §-ban meghatározott követelményeknek, és a 105. és 106. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból; valamint
b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek. (6) (7) A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárásban az (1)-(5) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben
a IX. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a törvény árujegyzékre utal, azon a termékjegyzéket kell érteni. 113/A. § (1) Ha a földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésben szeszes italra vonatkozó földrajzi
árujelző lajstromozását kérik, a 113. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésnek a 113. § (1) bekezdésében foglaltakon túl külön
jogszabályban meghatározott termékleírást is tartalmaznia kell; b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés benyújtását követő vizsgálatot (55-56. §-ok) és az alaki
vizsgálatot (59. §) soron kívül végzi el; c) ha a bejelentés kielégíti a b) pont alapján vizsgált követelményeket, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ügy
iratainak másolatát soron kívül megküldi az agrárpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter); d) a miniszter a termékleírás vizsgálatára külön jogszabály szerint lefolytatott eljárás alapján a c) pont szerinti
megküldéstől számított kilenc hónapon belül nyilatkozik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának arról, hogy - a termékleírásra figyelemmel - egyetért-e a földrajzi árujelző lajstromozásával; a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - a határozat egyidejű megküldésével - tájékoztatja a minisztert a földrajzi árujelző lajstromozása tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséről;
e) a bejelentő a földrajzi árujelzőt lajstromozó határozat jogerőre emelkedéséig nyilatkozatot nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának arról, hogy kéri-e a szeszes italra vonatkozó földrajzi árujelzőjének uniós oltalmát. (2) A szeszes italra vonatkozó, lajstromozott földrajzi árujelzőhöz kapcsolódó termékleírás módosítására irányuló
eljárásra az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A törlési és a megszűnés megállapítási eljárás
114. § A földrajzi árujelző oltalmának törlésére irányuló eljárásban a 72-74. §-ok, a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban pedig a 75. és 76. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Bírósági eljárás a földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatban
115. § A földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos bírósági eljárásban a XI. és XII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A szeszes italok földrajzi árujelzőinek ellenőrzése
116. § A szeszes italok kereskedelmi forgalmában feltüntetett földrajzi árujelzők használatának a 104. §-ban előírt követelmények szempontjából történő ellenőrzése a külön jogszabályban kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.
NYOLCADIK RÉSZ
EGYES FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK UNIÓS OLTALMÁRA ÉS AZ EREDETMEGJELÖLÉSEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA
VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
XVII/A. Fejezet
AMEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS AZ ÉLELMISZEREK, A SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI TERMÉKEK, AZ ÍZESÍTETT BORÁSZATI TERMÉKEK, VALAMINT A SZESZES ITALOK FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐINEK UNIÓS
OLTALMÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
116/A. § (1) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmára az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmára az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései, az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára a 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az 1151/2012/EU rendelet, az 1308/2013/EU rendelet, illetve a 251/2014/EU rendelet alapján a tagállami
hatáskörbe tartozó ügyekben a miniszter és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el. (4) Az 1151/2012/EU rendelet 49. cikke szerinti, az 1308/2013/EU rendelet 94. cikk (1) bekezdése szerinti, valamint
a 251/2014/EU rendelet 10. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelem) a miniszterhez kell benyújtani. A miniszter a benyújtást követően haladéktalanul továbbítja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmet. (5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmet soron kívül megvizsgálja abból a szempontból, hogy az
kielégíti-e a következőket: a) mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az 1151/2012/EU rendelet 5-6. cikkeiben előírt
követelmények; b) szőlészeti és borászati termékek esetében az 1308/2013/EU rendelet 93., 100. és 101. cikkében előírt
követelmények; c) az ízesített borászati termékek esetében a 251/2014/EU rendelet 2., 17. és 18. cikkében előírt követelmények. (6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett vizsgálat nem terjed ki arra, hogy fennáll-e a) az 1151/2012/EU rendelet 5. cikke (1)-(2) bekezdésének értelmében a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer
és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat; b) az 1308/2013/EU rendelet 93. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja értelmében a szőlészeti vagy borászati termék és
a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat; c) a 251/2014/EU rendelet 2. cikk 3. pontja értelmében az ízesített borászati termék és a földrajzi elnevezés közötti
kapcsolat. (7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül nyilatkozik a
miniszternek arról, hogy az (5) bekezdés szerint vizsgált követelmények alapján egyetért-e a kérelemnek az Európai Bizottsághoz történő, (9) bekezdés szerinti továbbításával. (8) A miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a (7) bekezdés szerinti nyilatkozatát és a kérelem
jogszabály szerint lefolytatott részletes vizsgálatát követően a kérelmet közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A kérelemmel szemben a közzétételtől számított két hónapon belül kifogást lehet benyújtani az 1151/2012/EU rendelet 49. cikk (3) bekezdésében, az 1308/2013/EU rendelet 96. cikk (3) és (4) bekezdésében, illetve a 251/2014/EU rendelet 13. cikk (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A kifogást a miniszter - iparjogvédelmi kérdésekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyetértésével - a (9) bekezdés szerinti határozatában bírálja el. (9) A miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilatkozatával összhangban és a jogszabály alapján
lefolytatott részletes vizsgálatát követően, a kérelem benyújtásától számított kilenc hónapon belül határoz arról, hogy a kérelem megfelel-e az e törvényben, valamint a jogszabályban meghatározott feltételeknek. A miniszter a határozatot a termékleírással együtt közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedése esetén a miniszter továbbítja az Európai Bizottsághoz az 1151/2012/EU rendelet 8. cikk (2)
bekezdésében, a 251/2014/EU rendelet 13. cikk (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatokat, illetve iratokat. (10) A kérelemnek helyt adó, (9) bekezdés szerinti határozat meghozatalával - az 1151/2012/EU rendelet 9. cikk
első albekezdésében, illetve a 251/2014/EU rendelet 13. cikk (7) bekezdésében szabályozott - átmeneti oltalom keletkezik a kérelemnek az Európai Bizottsághoz történő benyújtása napjától kezdődő hatállyal. Az átmeneti oltalom keletkezésének napjáról a miniszter értesíti a kérelmezőt. Bitorlás miatt az a kérelmező is felléphet, akinek a földrajzi árujelzője átmeneti oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a kérelemről az Európai Bizottság jogerősen nem döntött. (11) Az (1)-(10) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a) mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke alapján a termékleírás
módosítása iránt benyújtott kérelmek, valamint az 54. cikke alapján benyújtott törlési kérelmek tekintetében; b) szőlészeti és borászati termékek esetében az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke alapján a termékleírás módosítása
iránt benyújtott kérelmek, valamint a 106. cikke alapján benyújtott törlési kérelmek tekintetében; c) ízesített borászati termékek esetében a 251/2014/EU rendelet 24. cikke alapján a termékleírás módosítása iránt
benyújtott kérelmek, valamint a 25. cikke alapján benyújtott törlési kérelmek tekintetében. (12) Az 1151/2012/EU rendelet 51. cikk (1) bekezdés második albekezdése, az 1308/2013/EU rendelet 98. cikk
második albekezdése, illetve a 251/2014/EU rendelet 15. cikk második albekezdése szerinti kifogást a miniszterhez kell benyújtani az 1151/2012/EU rendelet 50. cikk (2) bekezdés a) pontja, az 1308/2013/EU rendelet 97. cikk (3) bekezdése, illetve a 251/2014/EU rendelet 14. cikk (3) bekezdése szerinti adatnak, illetve iratnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított négy hónapon belül. A kifogással kapcsolatos tagállami feladatokat a miniszter - iparjogvédelmi kérdésekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyetértésével - látja el. (13) A 27-28. §-ok és a XII. fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek uniós oltalmát,
illetve a (9) bekezdésében szabályozott átmeneti oltalmát sértő, az 1151/2012/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott cselekmények elkövetése esetén;
b) a szőlészeti és borászati termékek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek uniós oltalmát, illetve a (9) bekezdésben szabályozott átmeneti oltalmát sértő, az 1308/2013/EU rendelet 103. cikk (2) bekezdésében meghatározott cselekmények elkövetése esetén;
c) az ízesített borászati termékek földrajzi jelzéseinek uniós oltalmát, illetve a (9) bekezdésben szabályozott átmeneti oltalmát sértő, a 251/2014/EU rendelet 20. cikk (2) bekezdésében meghatározott cselekmények elkövetése esetén. 116/B. § (1) A szeszes italok földrajzi árujelzőinek uniós oltalmára a szeszes italok meghatározásáról,
megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 110/2008/EK rendelet) rendelkezései az irányadók. A 110/2008/EK rendelet alapján a tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben a miniszter jár el.
(2) Ha a bejelentő megtette a 113/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatot, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala erről a 113/A. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti tájékoztatásában értesíti a minisztert. Ha a bejelentő nem tette meg a 113/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatot, a szeszes italra vonatkozó földrajzi árujelzőt lajstromozó határozat jogerőre emelkedését követően bármikor kérheti a földrajzi árujelzője uniós oltalmának megszerzésére irányuló eljárás lefolytatását; a kérelmet a miniszterhez kell benyújtani. Aminiszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesítésétől, illetve a jogosult kérelmének benyújtásától számított hatvan napon belül megteszi a 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerinti bejelentést. (3) A szeszes italra vonatkozó, uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzőhöz kapcsolódó termékleírásnak a 113/A. §
(2) bekezdése szerinti módosítása esetén a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (4) A szeszes italok földrajzi árujelzőinek uniós oltalmát sértő, a 110/2008/EK rendelet 16. cikkében meghatározott
cselekmények elkövetése esetén a 27-28. §-ok és a XII. fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 116/C. § (1) A 116/A-116/B. §-okban nem szabályozott kérdésekben a külön jogszabály rendelkezéseit kell
alkalmazni. E külön jogszabály előírhatja, hogy a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését a következő szervezetek is végezhetik:
a) mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az 1151/2012/EU rendelet 37. cikkének (1) bekezdésében említett terméktanúsító szervezetek;
b) szeszes italok esetében a 110/2008/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében említett terméktanúsító szervezetek;
c) szőlészeti és borászati termékek esetében az 1308/2013/EU rendelet 94. cikk (2) bekezdésének i) pontjában említett ellenőrző szervezetek, illetve az ízesített borászati termékek esetében a 251/2014/EU rendelet 23. cikk (1) bekezdésében említett terméktanúsító szervezetek. (2) Az (1) bekezdés szerinti külön jogszabály
a) feltételhez kötheti a földrajziárujelző-oltalomban részesülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, szeszes italok, szőlészeti és borászati termékek, valamint ízesített borászati termékek előállítását, illetve forgalomba hozatalát, valamint
b) megtilthatja a földrajzi árujelző használatát. (3) Ha az előállító nem teljesíti a (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételt vagy nem felel meg a (2) bekezdés b) pontja
szerinti tilalomnak, és a termékleírásnak nem megfelelő terméken továbbra is használja a földrajzi árujelzőt - külön jogszabályban meghatározott mértékű - bírságot köteles fizetni.
(4) A hazai termékek oltalom alatt álló földrajzi árujelzőiről a miniszter nyilvántartást vezet, amelyet az általa vezetett minisztérium honlapján tesz közzé. (5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a) az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt, b) a 116/A. § (10) bekezdése szerinti átmeneti oltalom keletkezésének napját, c) az oltalom alatt álló földrajzi árujelző összefoglaló lapja, illetve egységes dokumentuma vagy termékleírása
közzétételének napját, d) az elnevezés uniós nyilvántartásba való bejegyzésének napját, valamint e) a c) és a d) pont esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjára történő utalást. (6) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés b) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.
XVII/B. Fejezet
AZ EREDETMEGJELÖLÉSEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Általános szabályok
116/D. § (1) E törvény alkalmazásában a) az eredetmegjelölés nemzetközi bejelentése (a továbbiakban: nemzetközi bejelentés): az 1958. évi október hó 31-
én kelt, az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás (e rész alkalmazásában a továbbiakban: Megállapodás) alapján tett bejelentés;
b) Nemzetközi Iroda: a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája; c) nemzetközi lajstrom: a Megállapodás alapján bejelentett eredetmegjelölésekről a Nemzetközi Iroda által vezetett
nyilvántartás; d) származási ország hivatala: a Megállapodás 2. cikkének (2) bekezdése szerinti származási ország illetékes
hivatala. (2) Ahol e törvény a Megállapodás alkalmazására utal, azon a Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat
alkalmazását is érteni kell. (3) A nemzetközi bejelentések tekintetében a Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - az e fejezetben foglalt
eltérésekkel - e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (4)
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott nemzetközi bejelentések
116/E. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott eredetmegjelölés jogosultja [107. § (3) bek.] a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint származási ország hivatala útján nemzetközi bejelentést tehet a Nemzetközi Irodához. (2) A nemzetközi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint származási ország hivatalánál a
Megállapodásban előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Megállapodásban előírt módon és nyelven kell benyújtani.
(3) Ha a nemzetközi bejelentést az (1) bekezdésben említett eredetmegjelölés lajstromozása előtt nyújtják be, a
benyújtás napjának az eredetmegjelölés lajstromozásának napját kell tekinteni. 116/F. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi bejelentés továbbítását megelőzően megvizsgálja,
hogy a) benyújtották-e a továbbításra irányuló kérelmet, valamint azt, hogy az tartalmazza-e a 38. § (2b) bekezdésében
meghatározott adatokat, a bejelentés pedig tartalmazza-e a származási ország megjelölését, a bejelentő nevét és lakcímét vagy székhelyét, az eredetmegjelölést, a termékjegyzéket, az eredetmegjelöléshez tartozó földrajzi területet;
b) a bejelentés adatai megegyeznek-e a 116/E. § (1) bekezdésében említett eredetmegjelölésnek a lajstromban szereplő adataival;
c) a bejelentést a Megállapodásban előírt nyelven és módon nyújtották-e be; d) a bejelentés tartalmazza-e a bejelentő, illetve képviselője aláírását. (2) Ha a továbbításra irányuló kérelem vagy a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott
követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ha a továbbításra irányuló kérelem a hiánypótlást követően sem elégíti ki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeket, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a továbbításra irányuló kérelmet elutasítja. Ha a továbbításra irányuló kérelmet nem lehet elutasítani, de a bejelentés a hiánypótlást követően sem elégíti ki az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket, a nemzetközi bejelentést a bejelentő által benyújtott formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához. 116/G. § (1) A nemzetközi bejelentés továbbításáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához külön jogszabályban
meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a Megállapodásban meghatározott nemzetközi díjat kell fizetni. (2) Az (1) bekezdésben említett továbbítási díj a nemzetközi bejelentés beérkezésének napján esedékes. Ha a díjat
az esedékességet követő egy hónapon belül nem fizetik meg, a nemzetközi bejelentés továbbítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(3) Az (1) bekezdésben említett nemzetközi díjat közvetlenül a Nemzetközi Irodához, a Megállapodásban előírt határidőn belül és az ott megszabott módon kell megfizetni. (4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott nemzetközi bejelentés esetén a lajstromban fel kell
tüntetni a nemzetközi lajstromozás napját és számát. 116/H. § Az eredetmegjelölés nemzetközi oltalma megszűnik, ha az alapjául szolgáló eredetmegjelölés oltalma
megszűnt.
A Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölések
116/I. § (1) A Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölésnek a Végrehajtási Szabályzat 7. szabálya (1) bekezdése alapján meghatározott naptól ugyanaz a hatálya, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához szabályszerűen benyújtott, eredetmegjelölés lajstromozására irányuló bejelentésnek. (2) A nemzetközi lajstromozással - az (1) bekezdésben megjelölt naptól kezdődően - ugyanolyan oltalom keletkezik,
mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által történt lajstromozás alapján, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Megállapodás 5. cikkének (3) bekezdése alapján a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja. 116/J. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi lajstromozásról szóló értesítést követően a
nemzetközi bejelentésről hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást tesz közzé (adatközlés). Az adatközlés a következő adatokat tartalmazza:
a) a földrajzi árujelző megnevezése; b) a bejelentés nemzetközi lajstromszáma; c) a nemzetközi lajstromozás napja; d) a Nemzetközi Iroda hivatalos lapjában történő közzététel napja, valamint a közzétételt tartalmazó lap száma. (2) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Megállapodás 5. cikkének (3) bekezdése alapján az eredetmegjelölés
Magyarországra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja, erről hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl az (1) bekezdésben meghatározott adatok feltüntetésével. 116/K. § (1) Az adatközlést követően észrevételt lehet benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra
nézve, hogy a nemzetközi bejelentés tárgyát képező megjelölés, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek. (2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi bejelentés
tekintetében elkészíti a 60. § szerinti kutatási jelentést, és elvégzi a 113. § (5) bekezdése szerinti érdemi vizsgálatot. (3) Ha a nemzetközi bejelentés nem felel meg a 113. § (5) bekezdésében vizsgált követelményeknek, erről a
Megállapodásban meghatározott módon és határidőn belül értesíteni kell a Nemzetközi Irodát (ideiglenes elutasítás).
(4) Ha a bejelentés elutasításának [61. § (4) bek.] vagy visszavontnak tekintésének [61. § (5) bek.] van helye, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás). (5) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki a (3) bekezdés szerinti ideiglenes elutasítást, a lajstromozás
napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni. (6) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő lejárta előtt úgy találja,
hogy nincs helye ideiglenes elutasítás kiadásának, értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának az oltalom elismeréséről szóló értesítés keltezésének napját kell tekinteni. (7) Ha a Szellemi Tulajdon NemzetiHivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot követően egészben vagy
részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának a visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni.
KILENCEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XVIII. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE; ÁTMENETI ÉS MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok
117. § (1) E törvény 1997. július 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a hatálybalépést követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. (2) A 42. §-ban foglalt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő
ügyekben is. (3) A törvény hatálybalépése előtt megvalósult védjegyhasználatra a védjegyoltalom hatálya, a védjegyhasználat
fogalma, valamint a védjegybitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A belenyugváshoz és a védjegyhasználat elmulasztásához fűzött jogkövetkezmények bekövetkezésére e
törvényben megállapított határidők legkorábban a hatálybalépés napján kezdődnek. A korábban hatályos rendelkezések alapján a védjegyoltalom megszűnése akkor is megállapítható, ha a hatálybalépést követően telik le az az öt év, amely alatt a védjegyet az országban nem használták. (5) E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel
összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 76/P. § (5)-(5e) bekezdését a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 118. § (1) A 103. § (3) bekezdésétől eltérően bizonyos - élelmiszerekhez hagyományosan használt - földrajzi neveket
eredetmegjelölésnek lehet tekinteni akkor is, ha az adott élelmiszerek előállításához nyersanyagként felhasznált élő állat, hús és tej az élelmiszer előállítási területénél nagyobb vagy attól különböző földrajzi területről származik, ha
a) a tenyésztési terület meghatározható, b) a nyersanyagot különleges feltételek szerint állítják elő, és c) a feltételek betartását ellenőrzik. (2) Az (1) bekezdés szerinti hagyományos élelmiszerek földrajzi árujelzőire e törvény hatálybalépésétől számított
két éven belül igényelhető oltalom. (3) E törvény alapján oltalomban részesülnek azok az eredetmegjelölések is, amelyeket a hatálybalépés előtt
bejegyeztek az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás alapján vezetett külön hazai lajstromba. Ezeket az eredetmegjelöléseket be kell jegyezni a földrajzi árujelzők lajstromába, és
meg kell hirdetni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában. 119. § (1) A 2004. május 1-jét megelőzően a) megkezdett védjegyhasználatra a védjegyoltalom tartalma, a védjegyhasználat fogalma, valamint - az oltalom
kimerülésével kapcsolatos kérdések kivételével - a védjegybitorlás tekintetében a használatnak 2004. május 1-jén meglévő mértékéig,
b) megvalósult védjegyhasználatra a védjegyoltalom kimerülése tekintetében e törvénynek a 2004. április 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az európai uniós védjegy mint korábbi védjegy viszonylagos kizáró okként akkor vehető figyelembe, ha a
védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál vagy a Magyarországot megjelölő bejelentést 2004. május 1-jét követő bejelentési nappal tették, illetve, ha a védjegyet ilyen bejelentési nappal lajstromozták. (3) A 2004. május 1-jén hatályban lévő védjegyoltalom, valamint az a védjegyoltalom, amely az ezen időpontot
megelőző bejelentési nappal és az ezen időpontot követő lajstromozással keletkezik, e törvény rendelkezései szerint újítható meg. (4) A 91. § (1) bekezdésének 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell azokban az ügyekben is,
amelyek 2008. január 1-jén folyamatban voltak. (5) A 3. § (2) bekezdésének 2009. augusztus 1-jétől hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell azokban az ügyekben
is, amelyek 2009. augusztus 1-jén folyamatban voltak. 120. § 120/A. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról
szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 120/B. § (1) E törvénynek a 2018. évi LXVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (2)-(5) bekezdésekben
foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel - a 2019. január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) A 2019. január 1-jét megelőző bejelentési nappal lajstromozott védjegy törlésének és az ilyen védjegyoltalom
megszűnése megállapításának feltételeire e törvény 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 2019. január 1-jétől hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor, ha az e rendelkezések hatálybalépését megelőző bejelentési nappal lajstromozott védjegyet a hatálybalépést követően megújítják. Az így megújított védjegy törlése esetén a védjegyoltalom az előző oltalmi idő lejártának napjára visszaható hatállyal szűnik meg. Az eltérés nem alkalmazható akkor, ha a védjegy törlésének feltételei e törvény 2018. december 31-én hatályos szabályai szerint fennálltak. (3) E törvénynek a 2018. évi LXVII. törvénnyel megállapított 52. § (6) bekezdését a 2019. január 1-jei vagy annál
későbbi bejelentési nappal rendelkező védjegybejelentések és az ezek alapján lajstromozott védjegyek tekintetében kell alkalmazni. (4) A 2019. január 1-jét megelőzően megkezdett védjegyhasználatra a védjegyoltalom tartalma és korlátai, a
védjegyhasználat fogalma, valamint a védjegybitorlás tekintetében a használatnak a 2019. január 1-jén meglévő mértékéig e törvénynek a 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) E törvénynek a 2018. évi LXVII. törvénnyel megállapított 65. § (3)-(5) bekezdését azokra a védjegyekre kell
alkalmazni, amelyeknek az oltalma a 2019. június 30-át követően jár le. A korábban lejáró védjegyoltalom tekintetében a 65. § (3)-(4) bekezdésének a 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
Felhatalmazások
121. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) b) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a szeszes italok, a szőlészeti és borászati termékek, valamint az
ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásra, a termékek ellenőrzésére és az azzal kapcsolatban felmerülő eljárási költségekre, az ellenőrzés során kiszabható bírság mértékére, valamint a 110/2008/EK rendelet 20. cikke értelmében oltalomban részesülő szeszes italok, az 1308/2013/EU rendelet 107. cikke értelmében oltalomban részesülő szőlészeti és borászati termékek, illetve a 251/2014/EU rendelet 26. cikke értelmében oltalomban részesülő ízesített borászati termékek esetében a termékleírás benyújtására, valamint az érintett forgalombahozatali, előállítási feltételek körére, továbbá a földrajzi árujelző használatának tilalmi körére vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa, és az ellenőrző hatóságot vagy hatóságokat kijelölje.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel
megállapítsa.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
122. § (1) Ez a törvény a) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i (EK) 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek, valamint b) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2015. december 16-i (EU) 2015/2436
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) Ez a törvény a) az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek; b) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i (EU) 1151/2012
európai parlamenti és tanácsi rendeletnek; c) az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, az oltalom
alatt álló földrajzi jelzések és a hagyományos különleges termékek uniós szimbólumainak létrehozása tekintetében, valamint a származásra vonatkozó bizonyos szabályok, bizonyos eljárási szabályok és bizonyos kiegészítő átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. december 18-i (EU) 664/2014 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek;
d) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i (EK) 110/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetének;
e) a szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmára a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i (EU) 1308/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. része II. címe I. fejezetének 2. szakaszának;
f) az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i (EU) 251/2014 európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.